Ifjúságkutatás és Ifjúsági koncepció tervezet Jánossomorja város önkormányzata

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Ifjúságkutatás és Ifjúsági koncepció tervezet Jánossomorja város önkormányzata"

Átírás

1 Ifjúságkutatás és Ifjúsági koncepció tervezet Jánossomorja város önkormányzata szeptember

2 Tartalomjegyzék Bevezetés 1 Helyzetelemzés 1.1 A kutatás kvalitatív szakaszának eredményei A fiatalok viszonya Jánossomorjához Oktatás Munka Kultúra, közösség, szórakozás Összegzés 1.2 A kutatás kvantitatív szakaszának eredményei A kutatás hátterének, a megkérdezett fiatalok helyzetének bemutatása Oktatás és iskola Munka Kultúra Egészség, egészséges életmód Közélet Jövőkép 2 Az ifjúsági koncepció célterületei és feladatai Helyi érvényesülés, a fiatalok helyben tartása Önálló élet megkezdésének támogatása Helyi érvényesülés, munkavállalás Társadalmi szerepvállalás, részvétel Közösségi terek Egészség és sport Nemzetközi kapcsolatok Forrásteremtés 3 Összegzés Melléklet I. A helyzetelemzéshez készült kérdőíves felmérés segédanyaga 2

3 Bevezetés Jánossomorja Önkormányzatának Képviselő testülete az Alkotmány vonatkozó részeihez és a többször módosított évi LXV. törvényben meghatározott kötelezettségekhez igazodóan, valamint a már érvényben lévő helyi jogszabályok figyelembe vételével, a település ifjúságpolitikai célkitűzéseit az alábbiak szerint fogalmazza meg. Városunk számára az ifjúsági feladatok ellátása rendkívül fontos, kiemelt feladat. Ennek megfelelően Önkormányzatunk közösen kíván fellépni a felmerülő korosztályos problémák megoldásában az önkormányzat intézményeivel, a helyi civil szervezetekkel, az egyházakkal, és legfőként együttműködésben a helyi fiatalokkal. A fiatalok helyzetének elemzése hozzájárul egy átfogó koncepció kialakításához és fontos szempontokat határozhat meg az ifjúságpolitika terén tervezett fejlesztések stratégiájának, alapelveinek meghatározásában. Az önkormányzati ifjúságpolitika jogforrása Az önkormányzati ifjúságpolitika legmagasabb szintű jogforrása az Alkotmány, amely többek közt kimondja, hogy államunk különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, továbbá védelmezi az ifjúság érdekeit. Az önkormányzat ifjúságpolitikai tevékenységének közvetlen jogforrása az évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról (Ötv.), melynek 8. ában a települési önkormányzat feladatai között a törvény 1994 óta felsorolja a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodást (1994. évi LXIII. törvény 3. (1) bekezdése). Ezen belül a törvény értelmében a települési önkormányzat maga határozza meg a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. 3

4 I. Helyzetelemzés 1.1 Az interjúk tanulságai A kutatás kvalitatív szakaszában nyolc egyéni interjút készítettünk el, döntően olyanokkal, akik nem tagjai a célcsoportnak. Ezt abból a célból tettük, hogy teljesebb képet kapjunk a település életéről, jellegzetességeiről. Ezen felül elkészült 5 csoportinterjú, véletlenszerűen elérhetőségi alapon kiválasztott helyi fiatalokkal (interjúnként 4 6 fő). Ennek célja az ifjúság helyzetének vázlatos feltérképezése, továbbá a kvantitatív szakasz előkészítése volt Az ifjúság viszonya Jánossomorjához Az helyi ifjúság általában erősen kötődik szülőhelyéhez, Jánossomorjához. A legtöbbjük általában kellemes gyerekkori emlékekről számolt be, szinte nem találkoztunk olyannal, aki nyíltan közölte volna, hogy nem szereti ezt a települést. A település történetéről az úgy tűnik az ifjúság ismeretei jobbára szórványosak, de amit ismernek arra büszkék. Egy nagyobb, és egy kisebb konfliktusos pontra lehet felkészülni mind a kvantitatív szakasz előkészítése, mind a koncepció megírása során. Egyfelől és ez a kisebb probléma az ifjúság egy része, úgy néz ki, időről időre összeütközésbe kerül a helyi hatóságok egy részével (a polgárőrség jelenléte többször is felmerült). Itt nem kell súlyos dolgokra gondolni, gyanítható, hogy a történetek jelentős része egyszerűen korosztályos jellegzetesség. Meg kell említeni ugyanakkor, hogy több konfliktus is származott abból, hogy a fiatalok láthatóan mást gondolnak a közös terek használhatóságáról, mint idősebb polgártársaik. A másik, az előbbinél jóval nagyobb, és érezhetően általánosabb problémát az jelenti, hogy a megkérdezett alanyok (gyakorlatilag kivétel nélkül) nem érzik eléggé ifjúság barátnak a települést. A problémáik két csoportra oszthatóak. Egyfelől keveslik a szabadidős lehetőségeket, másfelől keveslik a szórakozási lehetőségeket. Az előbbi terminus alatt leginkább uszodát, parkot, illetve kulturális létesítményeket (színházat, mozit) értenének, 4

5 még az utóbbi alatt jellemzően éjszakai szórakozóhelyeket. A kulturális élettel kapcsolatban egyértelműen nincsenek egy véleményen a megkérdezett idősebbekkel, ők nagyrészt elégedettebbek. Ez valószínűleg az eltérő igényekből ered. Nagy valószínűséggel a szórakozási lehetőségekkel kapcsolatos konfliktusok is hasonló tőről fakadnak. Még számos fiataltól azt hallottuk, hogy a város péntek este halott, addig néhány idősebb interjúalany a jelenlegi helyzetet is túlzottan balhésnak érezte. Utóbbi összefügghet a vendégmunkásként a városba érkezőkkel, bár velük az interjúk elkészítése során nem találkoztunk. Az eltérő igények természetesen magyarázhatóak generációs konfliktusokkal is, de figyelembe kell vennünk még egy tényezőt. A fiatalok legnagyobb része oktatása során elkerül egy Jánossomorjánál nagyobb településre. Úgy tűnik, számos fiatalnak tetszik a nagyobb városok miliője, kulturális élete. Ezt problémát érintjük majd az oktatásról szóló részben is. A szórakozóhelyekkel és a közösségi élettel kapcsolatos problémák szintén külön részben fogjuk még tárgyalni Oktatás Ebben a kérdésben is alapvetően pozitív összképet kaphattunk. Akiknek volt véleményük a helyi alapfokú oktatásról (az idősebb alanyok nem mind voltak naprakészek), azoknak szinte kivétel nélkül pozitív. Ugyanakkor egyes vélemények szerint komoly különbségek vannak a jánosi és a péteri iskola között, az előbbi javára. Kutatási szempontból ez nem feltétlenül az iskolák valós színvonala miatt probléma, ezt ugyanis nem tudjuk megítélni. Ugyanakkor figyelmeztetnünk kell arra, hogy ha ez a vélekedés széleskörűvé válik, akkor mivel ennek alapján választhatnak iskolát a jobb helyzetű szülők, illetőleg emiatt válogathat a jobbik iskola a gyerekek között ez mintegy önbeteljesítő jóslattá válhat. Szintén nem aratott osztatlan sikert a péteri integrált oktatás, amely ilyen módon az előző állítás önbeteljesítő jellegéhez járulhat hozzá. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy akik valószínűsíthetően közelebbről láthatják az integrált oktatást, azok általában nem érzik problémának. A másik, elsőre fontosnak tűnő pont az, hogy a fiatalok lehetőség nem lévén rá rendszerint nem Jánossomorjára járnak középiskolába, hanem valamelyik nagyobb városba (rendszerint a megyén belül). Erősen feltételezhető, hogy a fiatalok későbbi igényei, 5

6 viszonyítási pontjai, illetve céljai szempontjából meghatározó lehet, de mindenképpen fontos a kamaszkori szocializáció. Praktikusan ez azt jelenti, hogy mivel a fiatalok relatíve nagyvárosba járnak középiskolába (és később esetleg felsőoktatásba, bár eddigre már általában kialakultabb a személyiségük) ehhez alkalmazkodnak a státuszigényeik, a céljaik, sőt például a kulturális igényeik is. Plusz tapasztalatként feltétlenül meg kell említeni, hogy több csoportnál is szóba került a nyelvtanulás fontossága. A legtöbben egyébként elégedettek voltak a helyi általános iskolákban kapott oktatással, de ez a tapasztalat elsősorban nem ezért fontos. E körülmény elsődleges fontosságát az adja, hogy könnyen elképzelhető, hogy a nyelvtanulás értékelése összefügghet az alanyok külföld orientáltságával, illetve akár tágabb életfelfogásával is Munka Nagyon úgy tűnik, hogy a munkakezdés, az önálló egzisztencia megteremtése a legtöbb fiatal számára talán a legnehezebb kérdés. Az interjúk során megkérdezettek közül a legtöbben először helyben, vagy legalábbis a környéken (esetleg a határ közvetlen túloldalán) próbálnának munkát keresni, de sajnos általában elég pesszimisták. Azt, hogy mit is akarnak igazából csinálni, mivel szeretnének pénzt keresni, elég nehezen tudják konkretizálni. A legtöbb csoportnál inkább laza, elmosott körvonalú ötletek halmazát halhattuk, mint konkrét karrier elképzeléseket. Elvárások, illetve értékrend kérdése persze, hogy ezt az ember huszonéves korban elvárhatónak tartja e az ennél szilárdabb elképzelések meglétét. Az idősebb generációval készített interjúkkal összehasonlítva feltűnik, hogy utóbbiak mármint a tapasztaltabbak rendszerint több lehetőséget látnak, mint a fiatalok. Itt ismét szükséges rávilágítani arra a tényre, hogy a helyi fiatalok pályaválasztása (különös tekintettel a felsőfokú végzettséget szerzőkre) szinte semennyire sincs összhangban a helyi versenyszféra munkaerőigényével. A munkavállalás kérdésénél feltétlenül meg kell említenünk a külföldi munkavállalást, mint lehetőséget. Úgy tűnik, nagyjából tisztán áll mind a fiatalok, mind az idősebbek előtt, hogy Ausztriában és Európa nyugati részén többet lehet keresni, mint Magyarországon. Ennek 6

7 ellenére a kevés tényleges próbálkozón kívül a külföldi tervek melyek a fiatalok körében gyakoriak, feltehetően szinte mindenki fejében megfordultak már egyszer kétszer hasonlóan az összes többi karrier ötlethez, inkább csak a társalgási téma színvonalát ütik meg, nem annyira a konkrét tervét Kultúra, közösség, szórakozás Bár a fejezet elején már érintettük ezt a témát, mégis fontosnak érezzük, hogy még egyszer külön is foglalkozzunk vele. Ennek oka elsősorban az, hogy a fiatalok számára ez a kérdéskör akár hosszútávon is olyan fontossággal bírhat, amely vetekszik akár a karrierével is. A fiatalok életében, és természetesen helyi kötődésében is meghatározó szerepe van a helyi kulturális életnek. A korosztály sajátosságai miatt ebben kiemelt szerepe van a szórakozásnak, illetve a közösségi életnek. Ebben a korban rendszerint kiemelt fontosságot tulajdonítanak annak, hogy kortársaikkal tölthessék el a szabadidejüket. Amikor a csoportos beszélgetéseken kultúráról volt szó, akkor nagyrészt erről volt szó. Szinte mindenhol szoba került az igény olyan közösségi terekre, ahol a fiatalok együtt lehetnek, és lehetőleg nem korlátozzák őket. A mindennapi közösségi életen kívül nagyon fontosnak tűnik még a közösségi élmény megélése. Ez nem feltétlenül az ifjú korosztály sajátja, ám ettől még lényeges lehet. Ennek mármint az ilyen jellegű élményre való igénynek egyik nyilvánvaló tünete, hogy szinte az összes fiatalokkal készített interjún szóba került az ifjúsági találkozó ügye. Sajnos a kontextus nagyrészt az volt, hogy most már nem olyan jó, mint amilyen jó korábban volt. A kutató szempontjából azt persze lehetetlen felmérni, hogy itt egy minden nagyobb hagyományú intézménynél beköszöntő természetes nosztalgiáról beszélhetünk e, vagy tényleg minőségi romlás következett be. Minden esetre a fiatalok az utóbbiról beszéltek. Ami ennél sokkal lényegesebb, hogy a fiatalok rendezvény specifikus problémái is döntően oda kulmináltak, hogy nem érezték elég közösséginek és elég szabadnak a találkozót, ami mindenképp romboló hatású. Tettünk kísérletet arra is, hogy a fiatalokkal a helyi kultúra tradicionálisabb elemeiről (például helyi hagyományok, vallás) beszélgessünk. Ez nem sikerült igazából, egyszerűen 7

8 azért, mert az alanyokat nem annyira érdekelte a téma. Mivel strukturálatlan interjúkról van szó, természetes, hogy az alanyok által nem preferált témák gyakorta elsikkadnak. Ahol hosszabb rövidebb ideig mégis sikerült szóbahozni ezeket a kérdéseket, ott leginkább az derült ki, hogy a fiatalok külsőleg ugyan tisztelettel tekintenek ezekre a dolgokra, de érezhetően hangsúlyozottan nem kimondottan, csak érezhetően nem érzik őket annyira magukénak Összegzés helyett Eddig a kutatás kvalitatív szakaszának eredményeit, tapasztalatait taglaltuk. Mivel itt következik még a kvantitatív szakasz (amely sok szempontból a kutatás lényegi szakasza), hiba lenne végleges következtetéseket levonni. Emellett viszont itt az ideje egy rövid összefoglalásnak, elsősorban avégett, hogy áttekintsük, mit tudunk, illetve feltételezünk eddig. Tehát az interjú tanulságai címszavakban: - A helyi fiatalok többsége feltehetően alapvetően pozitívan viszonyul Jánossomorjához. - A helyi munkavállalási lehetőségekről alkotott képük leginkább ambivalensnek tűnik. Nem tudják egyértelműen eldönteni sem azt, hogy el kell e vándorolni, vagy érdemes maradni, sem azt, hogy ha maradnak, akkor mibe érdemes belekezdeni. - Ezzel ok okozati viszonyba lehet az is, hogy pályaválasztási elképzeléseik, illetve a különböző szakmákhoz társított értékeléseik is igen kuszák. Ez a helyzet annak ellenére fenn áll, hogy legtöbbjük igen pozitív emlékeket őriz általános iskolájáról az összes alany Jánossomorján járt általános iskolába amely körülménynek személyiség kompatibilis pályaorientációt kéne eredményeznie. - A fenti két ponttal szembe kell állítani azt a körülményt, hogy a környék mármint a magyarországi környék szakképzett munkaerő igényével viszont semmilyen formában nincs összehangolva a fiatalok képzése. 8

9 Lezárás, illetve átvezetés képpen pedig ki fővonalakban ki szeretnénk jelölni a kvantitatív szakasz feladatait. A feladat alapvetően két részből áll. Egyfelől meg kell ismerni a sokaságot illetve az abból vett százegynehány fős elérhetőségi mintát nagyjából a kvalitatív kutatás szempontjai alapján, másfelől amennyire lehetséges általánosítható válaszokat kell megfogalmazni a kvalitatív szakasz során felmerült kérdésekkel, sejtésekkel kapcsolatban. 9

10 II. A kérdőíves felmérés A vizsgált sokaság bemutatása, anyagi helyzetének vázolása A kérdőíves felmérés során elérhetőségi mintát alkalmaztunk. Ez azt jelenti, hogy azokat a helyi fiatalokat kérdeztük meg, akik hajlandóak voltak válaszolni, illetve egyáltalán elérhetőek voltak a kérdező számára. A minta végleges létszáma 102 fő lett. Ez az újságokban olvasható országos egy két ezer fős mintákhoz képest ugyan kisebbnek tűnhet, de ha számba vesszük azt a körülményt, hogy Jánossomorján beleszámolva a kollégistákat, és a befele ingázókat is nem él kétezernél több év közti fiatal (bár erre konkrét népszámlálási adat nincsen, de azt tudjuk, hogy 2001 ben nagyjából 250 középiskolás korú fiatal élt Jánossomorján, jelenleg ők alkotják úgymond a fiatalok idősebbjeit). A minta legnagyobb részt a éves korosztályból került ki, ők adják a válaszolók mintegy kétharmadát, kb. 25% ennél fiatalabb, a maradék 26 és 30 év közötti. Válaszolnunk kell természetesen arra a kérdésre, hogy miért pont ezt a korosztályt célozták meg leginkább kérdezőink. Nos, ennek két oka van, melyeket könnyű előfeltételezni, de az interjúkon tapasztalt hozzáállás is alátámasztotta. Ez az a korosztály az, amelyik még tényleges fiatal, és nagyon rugalmas, ugyanakkor ők már komolyabban veszik a saját életüket, és hajlamosabbak átgondoltabban meghozni döntéseiket. Hangsúlyozni kell azt is, hogy ők azok, akik potenciálisan a leginkább elvándorolhatnak. Az idősebbek talán már inkább kevésbé rugalmas, a középiskolás korosztály pedig még nem birtokolja ennek a döntésnek a jogát. A tanulmányok ezen pontján szokás még megemlíteni, hogy a minta 54% a nőkből, 46% a férfiakból áll. Ez kicsit ugyan eltér nagy átlagtól, de valószínűtlen, hogy ez komolyan befolyásolná munkánkat. Oka egyébként leginkább az, hogy a lányok egyszerűen inkább hajlandóak válaszolni egy kérdőívre. Az iménti rövid kitérő témájánál sokkal fontosabb viszont a résztvevők családi, háztartási körülményeinek bemutatása. Ebben a témában nem állnak rendelkezésre tankönyvi adatok, de gyanítható, hogy az itt felvett minta nagyjából hordozza a Jánossomorja belterületén élő fiatalok ilyetén tulajdonságait. Korosztályos jellemző, hogy a résztvevők 54% a a szüleivel (illetve legalább egy szülőjével él együtt). További 17% uk lakik kollégiumban, 14% uk 10

11 albérletben, és közel 17% uk rendelkezik már saját lakással. Megjegyzendő, hogy a fiatalok 75% a egyetlen inaktívval sem él egy háztartásban (ez a későbbiekben lesz fontos). A háztartások egy főre jutó jövedelmére vonatkozó kérdést természetesen fenntartásokkal kell kezelni. Egyfelől heten nem is voltak hajlandóak válaszolni erre a kérdésre, annak ellenére, hogy a kérdőív többi részét kitöltötték. Ez az arány ~7% egyébként, figyelembe véve a kérdés intimitását, nem tekinthető magasnak. Másfelől erősen kérdéses, hogy egy még nem dolgozó, így aztán pénzt sem kereső, és feltehetően a háztartás jövedelmének beosztásával sem sokat foglalkozó fiatal mennyire képes megítélni a háztartás tényleges anyagi helyzetét (egyébiránt ezért is tettünk fel később a birtokolt tárgyi eszközökre vonatkozó kérdéseket, mivel erről rendszerint jóval pontosabb a fiatalok képe). A háztartások egy főre eső átlagjövedelme a megkérdezettek körében tehát forint. Ebből egyből intuitíve arra következtethetnénk, hogy a fiatalok erősen felülbecslik a háztartásuk rendelkezésére álló pénztömeget (ami részben akár igaz is lehet), ugyanakkor mielőtt ilyen elhamarkodott állításokat tennénk, vegyük szemügyre e változó eloszlását: Mint láthatjuk, ez az eloszlás erősen balra ferdül, ami együtt jár azzal a jelenséggel, hogy az átlag a sokaság jelentős részét enyhébben felül becsli, még a kiugró keveseket erősen alul. Ennek szemléltetésére alkalmas az az adat is, hogy az egy főre jutó jövedelem módusza, tehát tudományosan nem egészen korrektül, de szemléletes megfogalmazva leggyakoribb értéke kereken hatvanezer forint. Ennek megfelelően egyébként a megkérdezettek mintegy 70% ra igaz, hogy háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem alacsonyabb a sokasági átlagnál. Összefoglalva azt az állítást tehetjük, hogy a fiatalok igen 11

12 jelentős része hasonló anyagi körülmények között él, és van egy szűk elit, akiknek lényegesen jobbak a körülményeik. A felülbecsléssel kapcsolatos feltételezést egyébként erősen cáfolja az a körülmény, hogy a lakáshelyzetre vonatkozó kérdésre adott válaszok alapján kialakított 4 csoport közül a legmagasabb (a másik három csoportnál mintegy 25% kal) magasabb egy főre jutó átlagjövedelemről pont a saját lakással rendelkezők számoltak be, holott valószínűleg ők vannak leginkább tisztában az anyagi helyzetükkel. A különböző tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kérdések az iméntihez meglehetősen hasonló képet festenek a fiatalokról. Hűtőgéppel, mosógéppel és telefonnal minden háztartás rendelkezik (telefonnal rendelkezés alatt azt értjük, hogy van vezetékes telefon, mobil telefon, vagy mindkettő). Valamilyen fajta (vagy asztali, vagy hordozható) számítógéppel szintén szinte az összes háztartás rendelkezik (csak mintegy 5% uk nem), viszont csak 40% uk bír mindkettővel. Ezeknél a háztartásoknál esetlegesen feltételezhető, hogy a fiatalnak van saját használatra számítógépe, vagy legalábbis nagyon gyakran hozzáfér. Hasonlóan vízválasztó jellege lehet az internet hozzáférésnek is, ezzel a háztartások mintegy 87% a rendelkezik (laptoppal egyébként mindösszesen 52% uk). Ezeket a feltételezéseket látszik alátámasztani az a körülmény is, hogy az internet hozzáféréssel rendelkező háztartások egy főre eső jövedelme közel másfélszerese a hozzáféréssel nem rendelkezőkének. Ez utóbbi szempontból a laptop birtoklás nem disztingvál ilyen erősen (~15% os jövedelem különbség) Oktatás és iskola Az oktatásról szóló részt szintén a sokaság tulajdonságainak taglalásával szeretnénk kezdeni. Ez alatt természetesen ebben a témában is a tényekre vonatkozó. A vonatkozó kérdések alapján megállapíthatjuk, hogy a válaszolók 60% a a jánosi, 30% a pedig a péteri általános iskolába járt, továbbá 10% uk nem Jánossomorján járt általános iskolába (illetve esetleg nem akart erre a kérdésre válaszolni). A középiskolai tanulmányait 35 35% Győrben illetve Mosonmagyaróváron végezte (vagy végzi éppen), további 11% uk Csornát, 5% uk Sopron választotta erre a célra. 6% uknál valamilyen más város lett a cél, még 8% uk nem válaszolt 12

13 erre a kérdésnek. Ennek több oka lehet (néhány 14 éves válaszoló például még általános iskolába jár). A fenti jellemzőkön kívül az oktatás rész első két kérdéséből összeállítottunk egy harmadik, három fokú skálát, mely azt jelzi, hogy mi az a végzettség, amit a válaszoló nagy valószínűséggel elér (feltételezve, hogy jelenlegi iskoláját elvégzi). Természetesen nem kizárt, hogy a későbbiekben ennél feljebb lépnek. A skála három foka tehát megegyezik az oktatásra vonatkozó második kérdés három fokával, az eredmény pedig azt mutatja, hogy a fiatalok 12% ának szakmunkás oklevél, 48% uknak érettségi, 34% uknak pedig az egyetem a várható minimális legmagasabb végzettsége. A település oktatási koncepciója szempontjából fontos lehet, hogy mennyire tekintik jónak a fiatalok a helyi alapfokú oktatást, illetve mekkora igényük van (illetve főleg lett volna) helyi középfokú oktatásra. Előbbit két 9 fokú skála segítségével kérdeztük, utóbbira egy eldöntendő kérdés vonatkozott. Az általános iskola értékelésének átlaga mindkét tanintézmény esetében hetes lett. Ez egyrészt azért bíztató, mert a skála közepe felett van, tehát a fiatalok inkább jónak ítélték meg, másrészt azért, mert nem valószínű, hogy bárki számára frusztrációt jelentene, hogy ő abba az iskolába járt amelyikbe, és nem a másikba. A nyelvoktatásra vonatkozó kérdés is hasonló eredményre vezetett, itt a jánosi iskolának van egy kis előnye, de a különbség nem jelentős. A válaszok konzisztenciáját jelzi egyébként, hogy a két kérdésre adott válasz csak a válaszolók egynegyedénél tér el több mint 2 ponttal egymástól. Csak a sorrend kedvéért jegyezzük meg, hogy a két kérdés közt feltettünk egy kérdést a nyelvtanulás fontosságát illetően. Ezt a kérdést igazából a külföld orientáltság vizsgálatakor fogjuk használni. A jánossomorjai középiskolai oktatásra való igényre vonatkozó kérdésre szemben az interjúk alapján várttal a résztvevők 60% a válaszolt nemmel. Az elégedettségi kérdés alacsonyabb szórásának megfelelően de általánosságban azért meglepő módon nincs igazán összefüggés a Jánossomorjai középiskola felé támasztott igény és az általános iskolával való elégedettség között. Ennél valamivel érdekesebb, hogy a legnagyobb arányban azok szerettek volna inkább helyben maradni, akik aztán Mosonmagyaróvárra kerültek középiskolába, ennek oka viszont előttünk be kell valljuk homályos. Furcsa módon ez a kérdés nem mutat erős korrelációt a várható minimális végzettséggel sem, bár 13

14 azért érzékelhető némi trendszerű igénycsökkenés a várható végzettség növekedésével (vagyis a diplomára pályázók kevésbé szívesen töltötték volna középiskolás éveiket Jánossomorján). Logikus lenne az a feltételezés is, hogy azok mennének szívesebben más városba tanulni, akik rosszabbul érzik magukat helyben. Ennek a feltételezésnek ellentmond viszont, hogy az távozási igénnyel rendelkezők ha kevéssel is de átlagosan jobbra értékelték Jánossomorja kulturális életét, mint a maradni szándékozók. Valószínűsíthetően a fenti okok valamely kombinációjára vezethető vissza az, hogy a többség akkor sem választott volna jánossomorjai középiskolát, ha tehette volna, de e hatások feltárása sajnos túlmutat e kutatás keretein. Emellett azért érdemes felhívni a figyelmet az összes említett hatásra. Rendkívül fontos kérdés továbbá a diploma értékelése, természetes különösen azok körében, akik várhatóan rendelkezni fognak vele, vagy esetleg már lediplomáztak. A kvalitatív rész elemzése során már felhívtuk a figyelmet az ezzel a kérdéssel kapcsolatos lokális anomáliákra. Ennek fényében mutatjuk be a vonatkozó kérdésekre adott válaszok arányait. Legelőszőr is szembeötlő az, hogy a válaszolók 70 százaléka szerint globálisan (a kérdőívben máshol ) segíti az elhelyezkedést a diploma, még a jánossomorjai elhelyezkedést csak 36% szerint segíti. Egyébiránt akik szerint máshol nem segíti az elhelyezkedést a diploma, azok szerint Jánossomorján sem, van tehát a válaszolóknak egy olyan 30% a, akik szerint a diploma semmilyen munkaerőpiaci előnnyel nem jár. Meglepő, hogy az ilyen választ adók aránya mind a várhatóan érettségizők, mind a várhatóan diplomázók között viszonylag magas (tehát nem alacsonyabb, mint a nagy átlag). Ennél fontosabb viszont az a helyi szempontból igen problémás csoport, akik globálisan értékelik ugyan a diplomát, de Jánossomorján belül értéktelennek tartják. Ők a teljes sokaság 34% át adják, a diplomát valamilyen formában értékelőknek tehát közel a felét. Sajnálatos módon ez szinte biztosan visszavezethető egy olyan típusú attitűdre, mely szerint a Jánossomorján kívüli világban tágabb tere van az önmegvalósításnak illetve az érvényesülésnek. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a jövőre vonatkozó elképzeléseket ( Hol képzeli el a jövőjét? ) nem befolyásolja jelentősen az, hogy mennyire értékelik a diplomát Jánossomorján, ezzel szemben a globális értékelés igen, tehát aki szerint a diploma általában érték, az inkább szándékozik elvándorolni. Összességében sajnos egyértelműnek látszik az az összefüggés, hogy minél magasabb végzettség felé tart éppen az egyén, annál 14

15 inkább hajlamos elvándorolni. A már bemutatott végzettségi változó szerint a szakmunkások (bár ők kevesen vannak a mintában) 72% a képzeli el helyben a jövőjét, még az érettségizők között ez az arány 46%, a diplomázók között pedig mindössze 38%. Úgy tűnik tehát, hogy a település legkevésbé a kvalifikált fiataljait képes megtartani Munka A megkérdezettek több, mint kétharmada nyilatkozott jelenlegi, vagy korábbi munkahelyéről, és 75 illetve 80 százalékuk volt hajlandó arra is válaszolni, hogy keresne munkát, illetve ha nem helyben akkor miért ott. A jelenleg munkával rendelkezők közül a legtöbben mezőgazdasági munkát végeznek, vagy és ők vannak a legtöbben beosztott szakmunkások. Ez utóbbi meglepő egy kicsit, hiszen a fiataloknak csak viszonylag kis része fejezi be várhatóan a tanulmányait a szakmunkás oklevél megszerzésekor. Ez a helyzet mármint a nagyszámú beosztott szakmunkás előállhat egyrészt abból, hogy sok érettségizett szakközépiskolás szakmunkának tekinti a saját munkáját, továbbá abból is, hogy sokan a legmagasabb végzettségüknél alacsonyabb végzettséget igénylő munkát végeznek, egyszerűen azért, mert erre van piaci igény. Ez utóbbi ellen szól viszont az, hogy azok közül, akik diplomával rendelkeznek, vagy várhatóan azzal rendelkezni fognak, senki nem tekinti magát beosztott szakmunkásnak. Meg kell jegyezni továbbá azt is, hogy a munkahelyek között a mezőgazdasági idénymunka magas arányára hatott az is, hogy a kérdezés augusztusban történt. Ennek fényében le kell szögeznünk azt is, hogy az ilyen munkát végzők ezt nem életpálya szerűen csinálják. Ezt támasztja alá az is, hogy szinte mindannyian az érettségiző, vagy diplomázó végzettségi kategóriába tartoznak. A nem mezőgazdasági jellegű munkahelyek közül az ipari ezen belül különösen az építőipari munkavállalók aránya igen magas, őket követik a különböző szolgáltatásokban dolgozók, és csak ezután jönnek a közszféra munkavállalói. Ennek persze oka az, is hogy a közszféra jellemzően idősebbeket, és már lediplomázottakat szeret foglalkoztatni. Ennek ellenére megengedném magunknak azt a részben értékelő megjegyzést, hogy a közszférás foglalkoztatás alacsony arány egy a Magyarországon szokásosnál egészségesebb, termelőbb foglalkoztatás szerkezetre utalhat. 15

16 Ennél érdekesebb képet mutat a külföldi munkavégzésre vonatkozó kérdésekre adott válaszok halmaza. E sorok íróját annak ellenére, hogy számított ilyesmire nagyon meglepte, hogy a megkérdezettek több, mint fele (51 százaléka) számolt be arról, hogy már túl van az első külföldi munkatapasztalatán. Ez a szituáció a hazai országos viszonyokhoz képest mindenképpen különlegessé teszi Jánossomorja helyzetét, hiszen a nyugati határszéltől távol aligha találkozhatnánk hasonlóan magas adattal. A külföldi munkavállalás iránya döntő többségében kézenfekvő módon Ausztria, a többi célpont előfordulása elenyésző. Fontos leszögezni, hogy a külföldi munkavállalási tapasztalatok nem mutatnak összefüggést sem a jelenlegi munkavállalás formájával, sem a várható iskolai végzettséggel. Ebből alapvetően két dologra következtethetnénk; egyfelől lehetséges, hogy mindenki képes a végzettségének megfelelő álláshoz jutni, másfelől lehetséges az is, hogy a határon túli anyagi lehetőségekért cserébe sokan hajlamosak lemondani a végzettségüknek megfelelő munkáról, és ezzel együtt a munkahelyi státuszról is. Rendkívül valószínű, hogy a fentiek közül a második lehetőség igaz. Erre a Ha inkább máshol keresnél munkát, miért tennéd? kérdésre adott válaszok eloszlásából következtethetünk. Erre a kérdésre a válaszadók körülbelül háromnegyedének sikerült válaszolni. Nagyon nagy többségük jelölte meg a jobb anyagi lehetőségeket, mint elsődleges indokot, egy relatíve kisebb hányad a végzettségnek megfelelő állást (ez elsősorban a diplomásokra jellemző), a többi válasz csak egész elenyésző számban fordult elő. Összességében azt mondhatjuk, hogy munkavállalást legfőképpen az anyagi lehetőségek motiválják, és ez nem függ össze az iskolai végzettséggel. Emellett megállapítható, hogy a végzettség növekedésével nem annyira függ össze az elvándorlási hajlam, bár tény, hogy a magasabb végzettségűek kicsit kevésbé vándorolnának külföldre, feltehetően azért, mert ők látnak érvényesülési lehetőséget Magyarországon is. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyeznünk azt is, hogy azoknak, akik legközelebb Ausztriában keresnének munkát, 50% a Jánossomorján képzeli el a jövőjét. Ez arra utal, hogy sokan hosszútávon is tartható életformának tekintik a határon átívelő ingázást, ami Jánossomorja népességmegtartó képességének szempontjából nem feltétlenül hátrányos. 16

17 1.2.4 Kultúra A helyi kulturális életet a fiatalok leggyakrabban közepesre értékelik, leggyakrabban (kilences skálán) ötösre, a válaszok átlaga 5,45. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a válaszoknál mind két szélsőség előfordul, eloszlások a következőképpen alakul (95 válaszból): Itt egy rendkívül hullámzó, közel sem egyértelmű képet mutató eloszlást láthatunk. Ebből arra következetünk, hogy egyesek részei a kulturális közösségnek, és elégedettek, még mások nem annyira részesei ennek, és elégedetlenek, továbbá nagyon sokan nem annyira helyezik el magukat ebben a térben egyáltalán. A kulturális élet megítélése nem függ össze látványosan semelyik korábban vizsgált szemponttal, sem az iskolai körülményekkel/végzettséggel, sem az anyagi, sem a munkaerőpiaci helyzettel. Ez a függetlenség arra mutat, hogy ezek a fajta kapcsolatok nem önmagában a társadalmi háttértől függnek, hanem valamilyen más októl például helyben töltött generációk száma, iskolai szocializáció igénye, és így tovább amely túlmutat e kutatás keretein. Meglepő lehet az is, hogy az alapvetően egyedüli szórakozásra lehetőséget adó tevékenységekkel (tv nézés, számítógépezés) töltött idők közül a TV előtt töltött órák száma függ össze szignifikánsan a kulturális elégedettséggel. A meglepetést a kapcsolat iránya szolgáltatja, ugyanis azt láthatjuk, hogy minél többet tölt a fiatal a televízió előtt, annál elégedettebb. Ennek a jelenségnek számos veszélye van, melyet egy a jelenleginél mélyebb kutatás tudna behatóan vizsgálni. Emellett furcsa az a körülmény, hogy alapvetően azok, akik valahol ismerőseikkel töltik a szabadidejüket, azok elégedettebbek a helyi kulturális élettel, mint azok, akik otthon, vagy máshol. Ez egy olyan ellentmondás, amit itt nincs lehetőségünk feloldani. 17

18 A fiatalok leggyakrabban egyébként házibuliba járnak szórakozni, ami viszonylag erős helyi ifjúsági közösségek meglétére utal. Ezt azért mondhatjuk, mert kézenfekvő, hogy aki a házat biztosítja a házibulihoz, annak sokkal inkább meg kell bíznia a résztvevőkben, mint ha elmenne velük közösen például diszkóba. Ugyanakkor hangsúlyozandó, hogy a házibulizók a válaszadóknak mindösszesen egyharmadát teszik ki, a többiek pedig szinte egyenletesen oszlanak szét a többi lehetőség között. Ebből a szempontból fontos információ lehet, hogy a házibulizás a végzettség emelkedésével egyre jellemzőbbé válik, továbbá hogy inkább azokra jellemző, akik a jánosi általános iskolába jártak. A különböző kulturális lehetőségek iránti igényekből sajnos nem rajzolódnak ki egyértelmű mintázatok, vagy válaszkombinációk. Nem mondhatjuk tehát azt, hogy vannak fiatalok, akik inkább modern, vagy inkább klasszikus, vagy inkább közösségi lehetőségeket igényelnének. Ennek ellenére azért a válaszok alapján tehetünk néhány tanulságos megállapítást. A lehetőségek közül a legmagasabb átlagot a mozi kapta, szinte az összes válaszoló számára fontos volt. A következő szint a közösségi tereké, ezekre nagyon gyakran ugyanakkora pontszámot adtak a válaszolók. Ezeken kívül még a kávézó és a színház jutott átlagban 5 fölé. Az utóbbi kettőre adott magas pontszám (amely már közel sem volt olyan általános, mint a mozi esetében) gyakorta együtt járt, tehát itt felfedezhetünk bizonyos összefüggést. Ugyanakkor tartózkodnunk kell attól, hogy az effajta együtt járásoknak túlzott jelentőséget tulajdonítsunk, ugyanis leginkább az volt jellemző, hogy az ifjú válaszoló mindenre magas, vagy mindenre magas pontszámot adott, vagy végső esetben mindenre ötöst. A nemzetközi eseményekről nem tudtunk meg túl sok mindent, de annyi azért mindenképp igaz, hogy a fiataloknak az a bő fele, aki vett már részt nemzetközi ifjúsági eseményen, alapvetően szeretett ott lenni, függetlenül attól, hogy ez összefüggött e Jánossomorjával, vagy nem Egészség, életmód A fejezet első két kérdése a helyi egészségügyi ellátásra vonatkozott. A válaszok alapján azt lehet mondani, hogy a fiatalok inkább elégedettek az ellátással (átlagpontszám: 6,11), ugyanakkor 40 százalékukkal előfordult már, hogy ők, vagy családtagjaik nem jutottak 18

19 időben ellátáshoz. Ennek a problémának természetesen nem látunk a mélyére, de mindenképpen meg kell jegyezni, hogy ez egy súlyos közérzet rontó tényező lehet. A fiatalok átlagosan hetente 3,5 órát töltenek sporttal, ami nagyjából két három alkalmat jelenthet. Ez önmagában nem lenne kevés, ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy nagyjából 15 százalékuk egyáltalán nem sportol, ami mindenképpen helytelen. Pozitív viszont, hogy nem néhány erősen felfelé kilógó húzza fel az átlagot, hiszen nagy többségük (60%) sportol heti 1 4 órát, és negyedük még ennél is többet. Némileg meglepő, hogy a sportolással töltött órák száma nem mutat összefüggést az előző részben bemutatott lehetőségek közül az uszodára, illetve (nyitott vagy zárt) sportpályára való igénnyel. Ez arra utalhat, hogy többen és többet sportolnának, ha több lehetőség lenne. A második téma ennél kényesebb, ekkor vizsgáltuk az ifjúság viszonyát a különböző legális és illegális kábítószerekhez. A helyzet ugyan nem rossz, de nem is teljesen makulátlan. A fiatalok negyede tekinti magát rendszeres dohányosnak (további közel 18 százalékuk alkalminak). Kissé fura, hogy a ritkán dohányzók átlagosan többet sportolnak, mint azok, akik egyáltalán nem gyújtanak rá. Fontos megjegyezni, hogy a rendszeres dohányzás leginkább a diszkóban szórakozókra jellemző, a házibulizókra valamivel kevésbé. Az alkoholfogyasztásra vonatkozó kérdések hasonló átlagos képet festenek az ifjúság szokásairól. Bő ötödük soha nem iszik, még mindössze 18% iszik heti háromnál több alkalommal. Ennek megfelelően az is igen ritka (12%), hogy valaki az elmúlt hónapban háromszor, vagy ennél is többször lett volna részeg. Kézenfekvő, de azért megerősítjük, hogy az intenzívebben alkoholizálók, és gyakrabban lerészegedők leggyakrabban azon viszonylag kisszámú fiatal közül kerülnek ki, akik leginkább kocsmába járnak szórakozni. Fontos megjegyezni, hogy sem az alkoholfogyasztási, sem a lerészegedési hajlandóság nem függ szorosan össze az iskolai végzettséggel. Az egyéb kábítószerek közül kiemelkedik a marihuána (közel 30% fogyasztott már életében), illetve az alkohollal együtt fogyasztott gyógyszer (közel 17% os életprevalencia érték). Különösen az előbbivel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy ez bár illegális nem egy különösebben riasztó adat, hiszen a többi illegális kábítószer előfordulás pontszerű, erősen szórványos. Ez azt jelenti, hogy marihuána jelenleg nem tölt be kapudrog szerepet, tehát nem kell attól tartani, hogy a fiatalokat keményebb, veszélyesebb kábítószerek felé terelné. Az sem tűnik logikus következtetésnek, hogy marihuána eltereli a fiatalokat a tanulástól, hiszen úgy tűnik, hogy ez inkább a magasabb végzettséget szerzők (érettségizők, 19

20 illetve diplomázók) drogja. Ez egyébként pont ellentétes tendencia a gyógyszerek alkohollal együtt történő fogyasztásával, hiszen az inkább az alacsony végzettségűekre jellemző. Összességében azt az állítást tesszük, hogy ugyan a fiatalok körében előfordulnak olyanok, akik fogyasztanak legális vagy illegális kábítószereket, de ez láthatóan nem okoz számukra szociális, vagy tanulmányi problémákat Közélet A közéleti részvételt firtató első három 1 től 9 ig tartó skálával megválaszolható kérdésünkre adott válaszok nagyon szorosan függnek össze. Jellemzően kétféle válaszolót különböztethetünk meg: 1. Ő a nem résztvevő fiatal. A saját részvételét gyengére értékeli (csoportközép: 2), kicsit jobban részt szeretne venni (csoportközép: 3), és úgy gondolja, hogy a többiek inkább részt vesznek (csoportközép: 4). 2. Ő a résztvevő fiatal. Saját részvételét a közép fölé értékeli (csoportközép: 6), viszont még inkább részt szeretne venni (csoportközép: 7), a többiek részvételét viszont kevesebbnek érzi, mint a sajátját (csoportközép: 5). Az első csoportba tartozik a fiatalok kb. 60 százaléka, a másodikba 40%. Ezek a válaszok bíztató képet mutatnak, hiszen úgy tűnik, hogy a fiatalok közül még azok is vágynak némi közösségi részvételre, akik ezt jelenleg nem igazán teszik, még azok, akik részt vesznek, szeretnének még többet tenni. A másik két idevonatkozó kérdésre adott válasz természetesen összefügg az előbbi csoporttagsággal. A résztvevők inkább szeretnék, ha a fiatalok több közéleti szerepet vállalnának, még a részt nem vevők között többen tudják magukénak a jó úgy, ahogy van attitűdöt. Optimizmusra ad okot, hogy 102 válaszadóból, összesen egy válaszolta azt, hogy a fiataloknak kicsit kevesebbet kéne részt venniük a közéletben, és senki nem állított olyan, hogy a fiatalok sokkal többet hallatják a hangjukat, mint szükséges lenne. Az akadályokra vonatkozó kérdésnél azt tapasztaltuk, hogy a nem résztvevő csoport tagjai gyakrabban érzik magukat akadályozva, mint a résztvevők. Ebből arra következtetünk, hogy sokan nem találkoznak tényleges akadályokkal, pusztán magukat próbálják igazolni. Erre utal az is, hogy itt elhelyeztünk egy nyitott kérdést is a kérdőívben, amire csak elvétve 20

21 válaszoltak a fiatalok, és akkor sem írtak konkrétumokat (egyébiránt rendszerint az időseket hibáztatták, de ezt teljes nyugalommal tekinthetjük korosztályos jellegzetességnek) Jövőkép A jövőképpel kapcsolatos kérdések hasonlóan az előző fejezethez okot adhatnak némi optimizmusra. Egyfelől a nekünk válaszoló fiatalok 45% a Jánossomorján képzeli el a jövőjét, másfelől majd mindannyian szeretnének családot alapítani, igaz, hogy ezt nagy többségük a távoli jövőben, de legalábbis több, mint 5 év múlva képzeli el. Sajnálatos, de nem meglepő, hogy leginkább a diplomások hajlamosak az elvándorlásra (erre már korábban is utaltunk). Annál meglepőbb viszont, hogy a kutatás alapján a maradási szándék nem függ össze sem a közösségi részvétellel, sem azzal, hogy mennyire elégedett a helyi kulturális élettel, sem pedig azzal, hogy a fiatal inkább beosztottként, vagy inkább vállalkozóként képzeli e el a jövőjét (egyébiránt egy leheletnyivel többen szeretnének vállalkozni). Kézenfekvő, de megemlítjük, hogy azok, akik maradni terveznek Jánossomorján, rendszerint jobb anyagi helyzetben vannak, mint azok, akik távozni készülnek. Következtetésként azt mondhatjuk, hogy a fiatalokat leginkább az anyagi lehetőségek tarthatják otthon, de másodsorban fontosak lehetnek a számukra megfelelő státuszú állások is (erre utal a diplomások nagyobb elvándorlási hajlandósága is). Figyelembe kell venni ugyanakkor, hogy Jánossomorja pillanatnyilag meglehetősen erős, és mozgalmas ifjúsági közösséget tudhat magáénak, amely alkalmas lehet arra, hogy tehetséges és motivált fiatalokat tartson helyben. 21

22 II. Az ifjúsági koncepció célterületei és feladatai Az ifjúság, mint célcsoport rendkívül heterogén képet mutat és ezáltal számos feladat elé állítja a helyi önkormányzatokat. A fiatalok igényei, problémái, tevékenységi körei igen változatosak, és nem csak koruk, családi hátterük befolyásolja ezeket, de érdeklődésük, tágabb környezetük, esetleg szubkultúrájuk és természetesen egyéni céljaik, vágyaik is. Az igények és a jelenlegi helyzet felmérése érdekében készült a jelen dokumentum részét képező ifjúságkutatás, amiből kiindulva felépíthetővé válik az ifjúsági koncepció és a hozzá kapcsolódó cselekvési terv. Az elkészített ifjúságkutatás alapján az alábbi célterületeket és feladatokat láthatjuk körvonalazódni a település ifjúságpolitikáját illetően. Helyi érvényesülés, a fiatalok helyben tartása Az országos és európai szintű demográfiai folyamatok szerint a kontinens népessége csökkenő tendenciát mutat; egyre lényegesebb szerepet tölt be a társadalmi mobilitás mind országos, mind európai szinten. Ezek a társadalmi változások nem hagyhatóak figyelmen kívül, hiszen azok sok esetben a jelenleg zajló politikai folyamatok, mint például az európai integráció természetes velejárói. Egyre nagyobb kihívás tehát a helyi önkormányzatnak a fiatalok helyben tartása és a település népességének megtartása. A helyi oktatási rendszer struktúrája miatt a fiatalok gyakran túl hamar szakadnak el a településtől, a középiskola alatt már kollégiumban laknak, kötődésük állandó lakóhelyükhöz fellazul, elhalványul. A fiatalok helyi kötődésének elősegítése, mint elsődleges cél igen összetett feladat, így több célterületen is megjelenik. 22

23 2.1.1 Önálló élet megkezdésének támogatása A pályakezdés, önálló otthonteremtés a már felnőtt fiatalok egyik legnagyobb kihívása ebben az életszakaszban. Az ifjúságkutatás kvalitatív szakaszából kiderült, hogy ezen a területen a fiatalok értékelik az önkormányzat már meglévő intézkedéseit és várják ezek folytatását. - Az önkormányzat lehetőségeihez mérten szorgalmazza az önkormányzati bérlakások építését, összkomfortos lakások biztosítását, amelyeket a helyi fiatalok kedvező feltételekkel vehetnek igénybe. - Fontos feladat továbbá a fiatalok által létrehozott vállalkozások beindításának ösztönzése, a meglévők támogatása, segítése. Ennek módszere lehet például a tapasztalatcserék, információs napok szervezése, valamint a jogszabályi háttérrel kapcsolatos felvilágosítás. - Az önkormányzat foglalkozik a fiatal munkanélküliekkel, számukra információkat szolgáltat az aktuális lehetőségekről a helyi média útján, szükség esetén felveszi a kapcsolatot az illetékes munkaügyi szervezetekkel Helyi érvényesülés, munkavállalás A kutatásból kiderül, hogy számos fiatal szeretne helyben maradni és szülőhelyén hosszabb távra berendezkedni, de ennek fő nehézségét a helyi munkalehetőségek szűkös voltában látja. Ezen a téren a megfogalmazható törekvések a következők: - A fiatalok közép és felsőfokú képzésének összehangolása a helyi munkaadók igényeivel, amelyhez feltétlenül szükséges az igények felmérése és a fiatalok hatékony tájékoztatása. Egyfajta megoldást jelenthetnek erre a helyi vállalkozókkal, munkaadókkal együttműködésben kialakított gyakornoki programok, illetve ösztöndíjak létrehozása abban az esetben, ha a fiatal a helyi igényeknek megfelelő képzésben vesz részt. 23

24 - A városban jelenlévő cégek, vállalkozások bevonása a foglalkoztatási programokba, képzésekbe, az alkalmi vagy állandó munkavállalás elősegítése érdekében. - Szintén megoldást jelenthet egy helyi középiskola, amely alapvetően hosszabb ideig a településhez köti a fiatalokat, ennek kialakítását az önkormányzat forrásaihoz és lehetőségeihez mérten támogatja Társadalmi szerepvállalás, részvétel - A fiatalok helyben maradását illetően fontos elem lehet a helyi társadalmi részvétel erősítése, támogatása a fiatalok körében, mely a tapasztalatok szerint kötelékeket alakít ki a helyi közösségben. Ennek érdekében az önkormányzat támogatja a fiatalok kezdeményezéseit, a helyi ifjúsági szervezetek létrejöttét és fejlesztését. - Az önkormányzat támogatja a fiataloknak arra való törekvését, hogy részt vegyenek a település helyi demokratikus folyamataiban, az ebben való szerepvállalásukat segíti. Amennyiben a fiatalok megfogalmazzák igényüket, támogatja egy az önkormányzattal együttműködő ifjúsági testület létrehozását. Az ifjúsági testület támogatására és képzésre humán erőforrást biztosít. A társadalmi részvétel formáinak elsajátítását az önkormányzat lehetőségeihez képest támogatja: képzéssel, ifjúsági referens kinevezésével/foglalkoztatásával, a már meglévő ez irányú folyamatok támogatásával. - A társadalmi részvétel gyakorlati megvalósulásának érdekében az önkormányzat bevonja a fiatalokat az őket érintő kérdések és döntések előkészítési folyamataiba, lehetőséget biztosít számukra véleményük kifejtésére, érdekeik képviseletére és javaslatok megfogalmazására Közösségi terek - A fiatalok egyértelműen megfogalmazzák igényüket saját közösségi térre, ahol az ifjúsági élet zavartalanul tud működni. A városban jelenleg is működik már ifjúsági klub, az önkormányzat ezt lehetőségeihez mérten támogatja. Emellett már meglévő 24

25 - Szélesebb értelemben vett közösségi térként a város alakításában is törekszik az önkormányzat a fiatalok sajátos igényeinek figyelembe vételére. Ennek egyik fő lépése egy ifjúsági szempontrendszer kialakítása és figyelembe vétele (a fiatalok bevonásával) a várostervezési folyamatokban. Cél, hogy az újonnan kialakított, illetve felújított közterek a fiatalok számára is élhető közösségi térként funkcionáljanak Egészség és sport A fiatalok közösségi életének gyakran fontos színtere a sportélet. A sport nem csak a szabadidő hasznos eltöltése, de az egészségmegőrzés szempontjából is kiemelkedően fontos az ifjúság életében. - Fontos feladat tehát a helyi sportélet erősítése, népszerűsítése (értsük bele: gördeszka, egyéb szubkultúrákhoz tartozó modern sportok), a tömegsport elérhetőségének megteremtése. - Az önkormányzat támogatja a fiatalok számára vonzó, új sportok (pl. gördeszka, görkorcsolya) bevezetésére, valamint az ezekhez szükséges infrastruktúra kialakítására irányuló törekvéseket. - Az adott lehetőségekhez mérten szorgalmazza továbbá a kerékpárutak fejlesztését a településen, hiszen a kerékpáros közlekedés nem csak, mint sporttevékenység, de mint környezetbarát közlekedési mód is támogatandó Nemzetközi kapcsolatok A fiatalok számára a munkaerőpiacon való érvényesüléshez napjainkban nélkülözhetetlen a nyelvtudás. Fontos, hogy a tanult idegen nyelveket a fiatalok alkalmazni is tudják, ki tudják magukat próbálni nemzetközi környezetben. Mindemellett a nemzetközi ifjúsági projektek 25

26 során a fiatalok megismerik egy másik nemzet kultúráját, szokásait, ezáltal nyitottabbá és elfogadóbbá válnak. - Jánossomorja önkormányzata jelenleg is támogatja a nemzetközi ifjúsági projekteket és továbbra is célja a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése. Cél, hogy ezeken a programokon minél több fiatal vehessen részt és szerezhessen nemzetközi tapasztalatot. - Az önkormányzat lehetőségeihez mérten támogatja a fiatalok testvérvárosokkal, vagy más külföldi partnerszervezetekkel kezdeményezett együttműködését Forrásteremtés A helyi fiatalok lehetőségeinek bővítése érdekében, valamint az ifjúsági koncepció és cselekvési terv megvalósításának elősegítése érdekében cél, hogy minél szélesebb körben fel tudjuk térképezni a külső források előteremtésének lehetőségeit. Folyamatosan figyelni szükséges a rendelkezésre álló különböző pályázati lehetőségeket. Specifikusan ifjúsági témában az önkormányzat az alábbi területeket követi figyelemmel a pályázati források minél hatékonyabb kihasználásának céljából: - Állami források felhasználása (hazai pályázatok) - Nemzetközi források kihasználása (pl. EU s pályázatok: Fiatalok Lendületben Program, Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP)) - Helyi források kihasználása (pl. helyi vállalatok, szponzorok, együttműködések) III. Összegzés Jelen ifjúsági koncepció elfogadása azt hivatott egyértelművé tenni, hogy az ifjúságpolitika kérdését Jánossomorja város önkormányzata kiemelten fontos területként kezeli, és hogy e területen aktívan cselekedni szándékozik. A koncepció egy eszköz ahhoz, hogy a célcsoport érdekében tervezett döntéseket koherensen, összefogottan tudjuk meghozni, majd azokat 26

27 megvalósítani. Az ifjúsági koncepcióban megfogalmazott célok és feladatok elvégzéséhez, azok ütemezéséhez cselekvési terv elkészítése szükségeltetik. A koncepciót időről időre felül kell vizsgálni, és a kulturális társadalmi, illetve esetlegesen jogi változások miatt módosítani szükséges. Jánossomorja város önkormányzata képviselő testülete jelen dokumentum elfogadásával lépést tesz abba az irányba, hogy az ifjúsággal, mint célcsoporttal stratégiai szinten, komplex módon foglalkozzon, és hogy ezen a területen vállalt feladatait magas színvonalon végezze. 27

28 Melléklet I. A helyzetelemzéshez készült kérdőíves felmérés segédanyaga Kérdőív 1. Személyes adatok 1.1 Életkorod: év 1.2. Nem: 1-férfi 2-nő 1.3 Hol laksz? 1-szülőkkel/nagyszülőkkel 2-kollégiumban 3-saját lakásban 4-albérletben 1.4 Hányan laktok egy háztartásban: fő 1.5 A veled egy háztartásban élők közül téged is beleszámolva - hányan dolgoznak?...fő 1.6 És hányan tanulnak?...fő 1.7 Hányan munkanélküliek?...fő 1.8 És végül: hányan nyugdíjasok?...fő 1.9 Becslésed szerint körülbelül mennyi az egy főre jutó havi jövedelem abban a háztartásban, amelyikben jelenleg élsz:.ft 1.10 Rendelkezik-e a háztartásotok a következő eszközökkel? (több válasz is lehetséges) 1-Mosógép 2-Hűtőgép 3-Vezetékes telefon 4-Mobiltelefon 5-Személyi számítógép 6-Laptop 7-Internet hozzáférés 2. Oktatás 2.1 Amennyiben még tanulsz, milyen iskolába jársz? 1-szakközépiskola 2-gimnázium 3-szakiskola (érettségi előtt) 4-szakiskola (érettségi után) 5-főiskola/BA/Bsc 6-egyetem/mesterképzés 2.2 Ha már befejezted a tanulást, mi a legmagasabb végzettséged? 28

Diplomás Pályakövető Rendszer. Motiváció és elégedettség

Diplomás Pályakövető Rendszer. Motiváció és elégedettség Diplomás Pályakövető Rendszer Motiváció és elégedettség A Diplomás Pályakövető Rendszerhez kapcsolódó kérdőívvel minden tanév második félévében megkeressük az Egyetem aktuális hallgatói állományát. Az

Részletesebben

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra Kérdőív értékelés Az adatfelmérést a Petőfi Sándor Művelődési Sportház és Könyvtár olvasói töltötték ki 0- ben. Önkéntesen ember töltötte ki a kérdőívet teljes anonimitás mellett. A kérdőív célcsoportja

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Összességében hogyan értékeli az igénybe vett szolgáltatás minőségét?

Összességében hogyan értékeli az igénybe vett szolgáltatás minőségét? Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. 2016. évi fogyasztói vizsgálat eredményei Elosztói szolgáltatások és vállalat specifikus kérdések ÉSZAKI és DÉLI régió A hat magyarországi földgázelosztó társaság fogyasztói

Részletesebben

Tisztelt Bizottság! Vizsgálatunk 4 fő területre oszlik:

Tisztelt Bizottság! Vizsgálatunk 4 fő területre oszlik: Tisztelt Bizottság! A Hétszínvilág Egyesület szerződéséhez híven elkészítette a kortárssegítő képzésre jelentkezők fiatalok körében felmérését. A kérdőív az Ifjúság Kutatás 2000 Dunaújváros felhasználásával

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Választásoktól távolmaradók indokai:

Választásoktól távolmaradók indokai: KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Az Identitás Kisebbségkutató Műhely 2016 januárjában közvéleménykutatást végzett a vajdasági magyarok körében. A 800 fős reprezentatív mintán végzett kérdőíves vizsgálat fő témája a

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22.

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22. Munkahely, megélhetőségi tervek Szlávity Ágnes MTT, Szabadka, 2006. február 22. Tartalom Vajdaság munkaerő-piacának bemutatása A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos

Részletesebben

Ipsos Public Affairs new PPT template Nobody s Unpredictable

Ipsos Public Affairs new PPT template Nobody s Unpredictable Vélemények A munka törvénykönyvének módosításáról 2011. szeptember Nobody s Unpredictable Módszertani áttekintés A kutatást végezte: Ipsos Média-, Vélemény és Piackutató Zrt. Mintanagyság: 800 fő Mintavétel

Részletesebben

MISKOLCI EGYETEM Gépészmérnöki és Informatikai Kar

MISKOLCI EGYETEM Gépészmérnöki és Informatikai Kar MISKOLCI EGYETEM Gépészmérnöki és Informatikai Kar DPR kiértékelés (2010-2012-2014-ben abszolváltak) Informatikai képzési terület 2015. október DPR: a 2010-2012-2014-ben abszolváltak (informatikai képzési

Részletesebben

Pomizs István Diplomás elvárások és realitás

Pomizs István Diplomás elvárások és realitás Pomizs István Diplomás elvárások és realitás A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században Diplomás elvárások és realitás Pomizs István PhD hallgató Széchenyi

Részletesebben

MISKOLCI EGYETEM Gépészmérnöki és Informatikai Kar

MISKOLCI EGYETEM Gépészmérnöki és Informatikai Kar MISKOLCI EGYETEM Gépészmérnöki és Informatikai Kar DPR kiértékelés (2009-2011-2013-ban abszolváltak) Műszaki képzési terület 2014. október DPR: a 2009-2011-2013-ban abszolváltak (műszaki képzési terület)

Részletesebben

PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10.

PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10. PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY 2017. ÁPRILIS 10. MI A PAKTUM? A helyi gazdaság és foglalkoztatás fejlesztésében érdekelt szervezetek partnerségi alapú együttműködése a térség munkaerő-piaci helyzetének javítása

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A pedagógusképzés diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási

Részletesebben

A minőségirányítási csoport beszámolója. 2009/2010-ben végzett felmérésről a leendő elsős szülők körében

A minőségirányítási csoport beszámolója. 2009/2010-ben végzett felmérésről a leendő elsős szülők körében A minőségirányítási csoport beszámolója 2009/2010-ben végzett felmérésről a leendő elsős szülők körében Minőségirányítási tevékenységünk egyik jelentős szempontja az iskola partnereinek elégedettségmérése.

Részletesebben

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM E4/VI/2/2012. TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM ELÉGEDETTSÉGI KÉRDŐÍVEINEK ÖSSZEGZÉSE Tanfolyam időpontja: 2012. október 12

Részletesebben

Eurobarométer gyorsfelmérés: Mozgásban az ifjúság

Eurobarométer gyorsfelmérés: Mozgásban az ifjúság MEMO/11/292 Brüsszel, 2011. május 13. Eurobarométer gyorsfelmérés: Mozgásban az ifjúság A fiatal európaiak 53%-a lenne hajlandó munkavállalás céljából elköltözni A fiatal európaiak több mint fele (53%)

Részletesebben

Székesfehérvári véleménykutatás december Telefonos kutatás 600 fő megkérdezésével, települési reprezentatív mintán

Székesfehérvári véleménykutatás december Telefonos kutatás 600 fő megkérdezésével, települési reprezentatív mintán Telefonos kutatás 600 fő megkérdezésével, települési reprezentatív mintán Összefoglaló A székesfehérváriak közhangulata rendkívül kedvező, a közösségépítő programok látogatottsága magas, a lakosok többsége

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

MISKOLCI EGYETEM Gépészmérnöki és Informatikai Kar

MISKOLCI EGYETEM Gépészmérnöki és Informatikai Kar MISKOLCI EGYETEM Gépészmérnöki és Informatikai Kar DPR kiértékelés (2009-2011-2013-ban abszolváltak) Informatikai képzési terület 2014. október DPR: a 2009-2011-2013-ban abszolváltak (informatikai képzési

Részletesebben

A családi háttér és az iskolai utak eltérései

A családi háttér és az iskolai utak eltérései 13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.

Részletesebben

Lakossági véleményfeltárás. A pályakezdők elhelyezkedési esélyei

Lakossági véleményfeltárás. A pályakezdők elhelyezkedési esélyei Lakossági véleményfeltárás A pályakezdők elhelyezkedési esélyei 2014. április 14. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu A kutatás háttere és módszertana Az Enigma 2001 Kft. rendszeres társadalomtudományi

Részletesebben

MISKOLCI EGYETEM Gépészmérnöki és Informatikai Kar

MISKOLCI EGYETEM Gépészmérnöki és Informatikai Kar MISKOLCI EGYETEM Gépészmérnöki és Informatikai Kar DPR kiértékelés (2013-2015-2017-ben abszolváltak) Műszaki képzési terület 2019. június DPR: a 2013-2015-2017-ben abszolváltak (műszaki képzési terület)

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

A VHF Szociális munka szakon végzettek véleménye a szakon folyó képzésről és a munkaerő-piaci kilátások, 2016.

A VHF Szociális munka szakon végzettek véleménye a szakon folyó képzésről és a munkaerő-piaci kilátások, 2016. A VHF Szociális munka szakon végzettek véleménye a szakon folyó képzésről és a munkaerő-piaci kilátások, 06. / A felmérés célja és módszere 06 júniusában a záróvizsgán részt vett szociális munka szakos

Részletesebben

Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés

Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés CSIZMADIA ZOLTÁN TÓTH PÉTER I. Bevezetés A tanulmány célja a Magyar I júság 2012 kutatás regionális adatainak az elemzése, a Nyugat-dunántúli régióban

Részletesebben

Helyzetképek: középiskolások infokommunikációs kultúrája

Helyzetképek: középiskolások infokommunikációs kultúrája Generációk az információs társadalomban Infokommunikációs kultúra, értékrend, biztonságkeresési stratégiák Projekt záró workshop TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005 Program Helyzetképek: középiskolások infokommunikációs

Részletesebben

Mikrocenzus 2016 Nemzetközi vándorlás kiegészítő felvétel Az elektronikus kérdőíven található kérdések és válaszlehetőségek

Mikrocenzus 2016 Nemzetközi vándorlás kiegészítő felvétel Az elektronikus kérdőíven található kérdések és válaszlehetőségek Mikrocenzus 2016 Nemzetközi vándorlás kiegészítő felvétel Az elektronikus kérdőíven található kérdések és válaszlehetőségek A kérdőívre a válaszadás önkéntes, az egyes kérdésekre külön-külön is lehetőség

Részletesebben

BEJÖVŐ MOTIVÁCIÓS VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEINEK ALAKULÁSA 2013 ÉS 2017 KÖZÖTT INTÉZMÉNYI SZINT

BEJÖVŐ MOTIVÁCIÓS VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEINEK ALAKULÁSA 2013 ÉS 2017 KÖZÖTT INTÉZMÉNYI SZINT Fő BEJÖVŐ MOTIVÁCIÓS VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEINEK ALAKULÁSA 213 ÉS 217 KÖZÖTT INTÉZMÉNYI SZINT A bejövő motivációs felmérésekben résztvevők számának alakulása 213 és 217 között változatos képet mutat. A teljes

Részletesebben

A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács

A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács Ifjúsági érdekérvényesítési csatornák vizsgálata Veszprémben - kutatási beszámoló - A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács A kutatási

Részletesebben

Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról

Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról 1200 fős országos reprezentatív felmérés a 18 éves és idősebb lakosság körében 2012. május 18-22. A Policy Solutions a Medián közvélemény-kutató

Részletesebben

2. SZ. MELLÉKLET KÉRDŐÍVEK KIÉRTÉKELÉSE

2. SZ. MELLÉKLET KÉRDŐÍVEK KIÉRTÉKELÉSE BUGYI NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 33 2. SZ. MELLÉKLET KÉRDŐÍVEK KIÉRTÉKELÉSE A kérdőívet összeállította Bugyi Község Önkormányzata és a Völgyzugoly Műhely Kft. A kérdőívek önkitöltős módszer

Részletesebben

Kollégisták SZTE 2011. Szeged 2012

Kollégisták SZTE 2011. Szeged 2012 Kollégisták SZTE 2011 Szeged 2012 Kollégisták SZTE 2011 Kutatásunkban azt kívántuk feltárni, hogy mi jellemzi a kollégista egyetemi hallgatók életvilágát, szabadidő eltöltési szokásait, kortársi szocializációját,

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK A MÓDSZERTAN Telefonos megkérdezés központilag előírt kérdőív alapján Adatfelvétel ideje: 2013. November 20014.

Részletesebben

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés TÁMOP-4.2.1-08/1-2008-0002 projekt Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés Készítette: Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós A kutatásban részt vett: Dr. Kovács Péter, Prónay Szabolcs,

Részletesebben

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020.

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020. MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020. A koncepcióban megfogalmazott feladatok elvégzéséhez szükséges elkészíteni a cselekvési tervet, amely tartalmazza a felelősöket

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Kutatás a év közötti magyar lakosság körében. Megrendelő: Café PR

Kutatás a év közötti magyar lakosság körében. Megrendelő: Café PR Kutatás a 14-49 év közötti magyar lakosság körében Megrendelő: Café PR Tinédzserek médiahasználata (korábbi Pulzus-kutatás reprezentatív eredménye) TINIK ÉS AZ INTERNET 36% okostelefonfüggőnek tartja magát

Részletesebben

Alba Radar. 28. hullám

Alba Radar. 28. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 28. hullám Civil szervezetek megítélése Székesfehérváron 2015. november 6. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu

Részletesebben

TERVEZET DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA

TERVEZET DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA TERVEZET DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2005-2010 TARTALOM 1. Bevezető... 3. oldal 2. Az ifjúsági korosztály Dunaújvárosban... 5. oldal 3. Az önkormányzat ifjúsági

Részletesebben

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Készítette: Faragó Judit 2005. november-december Az Inforum immár harmadszor rendezte meg az Unoka-Nagyszülő

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Ezek a mai fiatalok?

Ezek a mai fiatalok? Ezek a mai fiatalok? A magyarországi 18-29 éves fiatalok szocioökonómiai sajátosságai a Magyar Ifjúság 2012 kutatás eredményei tükrében Hámori Ádám Szociológus, főiskolai tanársegéd, KRE TFK hamori.adam@kre.hu

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

Kutatási tanulmány. Szak Hallgatói létszám fő Válaszok száma Kereskedelem és

Kutatási tanulmány. Szak Hallgatói létszám fő Válaszok száma Kereskedelem és Kutatási tanulmány Bevezetés A Szolnoki Főiskola célja a Támop 4.1.1 projekt keretében egy olyan DPR rendszer kidolgozása, amely több szempontból képes segíteni az intézmény munkáját. A projekt keretében

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

PE-GTK végzettek munkaerő-piaci helyzete

PE-GTK végzettek munkaerő-piaci helyzete Ad hoc jelentés PE-GTK végzettek munkaerő-piaci helyzete 2014. augusztus 7. Készítette: Gadár László Pannon Egyetem Projekt megnevezése: Zöld Energia - Felsőoktatási ágazati együttműködés a zöld gazdaság

Részletesebben

Alba Radar. 8. hullám

Alba Radar. 8. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 8. hullám Vélemények a családok életét segítő nonprofit szolgáltatásokról 2011. július 22. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu Echo

Részletesebben

FIATALOK HELYBEN MARADÁSA- MOBILITÁSA A MAGYAR IFJÚSÁG KUTATÁS 2016 ALAPJÁN

FIATALOK HELYBEN MARADÁSA- MOBILITÁSA A MAGYAR IFJÚSÁG KUTATÁS 2016 ALAPJÁN FIATALOK HELYBEN MARADÁSA- MOBILITÁSA A MAGYAR IFJÚSÁG KUTATÁS 2016 ALAPJÁN 2017.03.29. A magyarok nem eléggé mobilak Kiürül az ország Társadalmi státusz Személyiség Térbeli mobilitás Mobilitás többféle

Részletesebben

1 / 11 2019.01.04. 7:33 Újfehértó Város Önkormányzata - a fiatalok helyben tartását ösztönző stratégiai bizottság javaslatára - szeretné felkérni a város lakosságát egy kérdőíves felmérésben való részvételre.

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK A KUTATÁSI PROGRAM K+ F MELLÉKLETE 2010. november TARTALOM I. Az iskolák és iskolaigazgatók bemutatása...

Részletesebben

DÁTUM AGER 2014 Főbb megállapítások Magyarországgal kapcsolatosan

DÁTUM AGER 2014 Főbb megállapítások Magyarországgal kapcsolatosan OLDAL: 1 FELADÓ: CÍMZETT: MÁSOLAT: fischerappelt Julia Lutter-Müller TU Munich DÁTUM TÁRGY: AGER 2014 Főbb megállapítások Magyarországgal kapcsolatosan KÉSZÍTETTE: fischerappelt, ü ELLENŐRIZTE: TU Munich

Részletesebben

A külföldi munkavállalás lehetősége a magyar felsőoktatásban tanulók terveiben

A külföldi munkavállalás lehetősége a magyar felsőoktatásban tanulók terveiben A külföldi munkavállalás lehetősége a magyar felsőoktatásban tanulók terveiben Sansumné Molnár Judit ecomojud@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem VI. Magyar Földrajzi Konferencia Kockázat Konfliktus Kihívás

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ RENDSZER 2017 HALLGATÓI MOTIVÁCIÓS VIZSGÁLAT

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ RENDSZER 2017 HALLGATÓI MOTIVÁCIÓS VIZSGÁLAT DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ RENDSZER 2017 HALLGATÓI MOTIVÁCIÓS VIZSGÁLAT Módszertan Adatfelvétel időszaka: 2017. április - május Eszköz: online, anonimizált kérdőív Célcsoport: 2016/17-es évben aktív hallgatók

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek

Munkahely, megélhetőségi tervek Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A természettudomány képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által készített, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Város Polgármestere. Előterjesztés. A helyi ifjúság helyben maradásának elősegítését szolgáló csomag

Város Polgármestere. Előterjesztés. A helyi ifjúság helyben maradásának elősegítését szolgáló csomag Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a Telefon: 06 23 310-174/113, 142 mellék Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu Előterjesztés A helyi ifjúság helyben

Részletesebben

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE Monori ivóvízminőség javításának műszaki előkészítése (KEOP-7.1.0/11-2011-0026) KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE Monor Város Önkormányzata 2200 Monor, Kossuth Lajos u. 78-80. TARTALOMJEGYZÉK 1. A KÉRDŐÍV...

Részletesebben

KÉRDŐÍVEK FELDOLGOZÁSA

KÉRDŐÍVEK FELDOLGOZÁSA Mi legyek, ha nagy leszek? pályaválasztási nyílt nap 2013. január 22. A program az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő Nemzeti Együttműködési Alap és Civil Támogatások Igazgatósága támogatásával valósul meg.

Részletesebben

A VHF Szociális munka szakon végzettek véleménye a szakon folyó képzésről és a munkaerő-piaci kilátások, január

A VHF Szociális munka szakon végzettek véleménye a szakon folyó képzésről és a munkaerő-piaci kilátások, január A VHF Szociális munka szakon végzettek véleménye a szakon folyó képzésről és a munkaerő-piaci kilátások, 09. január / A felmérés célja és módszere 09. januárjában a záróvizsgán részt vett szociális munka

Részletesebben

Vállalkozások fejlesztési tervei

Vállalkozások fejlesztési tervei Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási

Részletesebben

AZ EGYETEMI KAROK JELLEMZŐINEK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE

AZ EGYETEMI KAROK JELLEMZŐINEK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE E G Y E T E M I K A R O K H A L L G A T Ó I É R T É K E L É S E AZ EGYETEMI KAROK JELLEMZŐINEK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE A korábbi fejezetekben témakörönként elemeztük a hallgatók elégedettségét egyetemük

Részletesebben

Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről*

Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* Csepeli György Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* 1977 nyarán országos reprezentatív mintán vizsgálatot végeztünk arról, hogy az emberek hogyan ítélik meg magukat mint magyarokat,

Részletesebben

Nagykálló Város Önkormányzata

Nagykálló Város Önkormányzata LAKOSSÁGI KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS 2. Nagykálló Város Önkormányzata Készült a,,teljesítmény, minőség, hatékonyság 2.0. ÁROP-1.A.5-2013-2013-0114 projekt keretében KÉSZÍTETTE: MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA

Részletesebben

1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. A közművelődési feladatok ellátásának alapelvei

1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. A közművelődési feladatok ellátásának alapelvei Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2017. (II.21.) önkormányzati rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros

Részletesebben

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése TÁMOP-1.4.5-12/1.-2012-0002 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése 2015. január 12. Készítette: Domokos

Részletesebben

Oktatói munka hallgatói véleményezése. 2016/2017-es tanév I. félév. Testnevelő tanárok

Oktatói munka hallgatói véleményezése. 2016/2017-es tanév I. félév. Testnevelő tanárok 2. számú melléklet Oktatói munka hallgatói véleményezése 2016/2017-es tanév I. félév Testnevelő tanárok A Nemzeti Közszolgálati Egyetem szellemi műhelyként az ország meghatározó felsőoktatási intézménye.

Részletesebben

Dr. Kozma Gábor rektor, Gál Ferenc Főiskola. Dr. Thékes István ERASMUS koordinátor, Gál Ferenc Főiskola

Dr. Kozma Gábor rektor, Gál Ferenc Főiskola. Dr. Thékes István ERASMUS koordinátor, Gál Ferenc Főiskola Dr. Kozma Gábor rektor, Gál Ferenc Főiskola Dr. Thékes István ERASMUS koordinátor, Gál Ferenc Főiskola Az oktatói részvétel hatása az ERASMUS+ mobilitási program eredményességére, a nemzetköziesítésre

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

Közvélemény-kutatás. a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében. Roma Koncepció.

Közvélemény-kutatás. a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében. Roma Koncepció. Közvélemény-kutatás a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében Roma Koncepció témájában KUTATÁSI JELENTÉS 2015. november készítette: Melles Ágnes agnes.melles@tarki.hu

Részletesebben

Magyarországi HRH kutatási adatok. Girasek Edmond

Magyarországi HRH kutatási adatok. Girasek Edmond Magyarországi HRH kutatási adatok Girasek Edmond EMK HRH kutatási aktivitások 2003. óta az egészségügyi emberi erőforrás kutatás fő profil Saját, hazai és nemzetközi HRH projektek Adatok és információk

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar

Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar Kari értékelés és intézkedési terv a Diplomás Pályakövető Rendszer PTE-n végzett: - 2010-es hallgatói motivációs vizsgálata, - 2007, 2009-ben végzettek vizsgálata kapcsán.

Részletesebben

A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA

A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA Nyíregyháza, 2010. május Készült a Felső-Tisza Alapítvány megbízásából. Szerkesztette: Filepné dr. Nagy Éva Katona Mariann Tóth Miklós Lezárva 2010. május 31-én. Nyíregyháza,

Részletesebben

Albert József Diplomás pályakövetés intézményi on-line kutatás a Pannon Egyetemen, 2013

Albert József Diplomás pályakövetés intézményi on-line kutatás a Pannon Egyetemen, 2013 Albert József Diplomás pályakövetés intézményi on-line kutatás a Pannon Egyetemen, 2013 2014.04.15. Felsőoktatási együttműködés a Projekt megvalósulása: 2013.04.15-2015.04.14 Főkedvezményezett : Pannon

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az agrártudományi terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Gyorsjelentés a diákmunkakutatásunkról

Gyorsjelentés a diákmunkakutatásunkról Már nem a címerezésről szól Gyorsjelentés a diákmunkakutatásunkról MELÓ-DIÁK DÉL Iskolaszövetkezet Bevezető 2017 decemberében a Meló-Diák Franchise Dél régiójának marketingcsapata, felismerve a diákmunka

Részletesebben

Alcsoport_DPR_2015_hallgato_FOK. Válaszadók száma = 12. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

Alcsoport_DPR_2015_hallgato_FOK. Válaszadók száma = 12. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag md=medián elt.=átl. elt. tart.=tartózkodás

Részletesebben

ZA5968. Flash Eurobarometer 408 (European Youth) Country Questionnaire Hungary

ZA5968. Flash Eurobarometer 408 (European Youth) Country Questionnaire Hungary ZA98 Flash Eurobarometer 08 (European Youth) Country Questionnaire Hungary FL08 European Youth HU D Hány éves Ön? (ÍRJA LE - HA "VISSZAUTASÍTJA", KÓDOLJON '99'-ET) D A kérdezett neme Férfi Nő D Hány éves

Részletesebben

TÁRSADALMI BEFOGADÁS A TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOKBAN MAGYARORSZÁGON KISS JULIANNA PRIMECZ HENRIETT TOARNICZKY ANDREA

TÁRSADALMI BEFOGADÁS A TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOKBAN MAGYARORSZÁGON KISS JULIANNA PRIMECZ HENRIETT TOARNICZKY ANDREA EFOP-3.6.2-16-2017-00007 "Az intelligens, fenntartható és inkluzív társadalom fejlesztésének aspektusai: társadalmi, technológiai, innovációs hálózatok a foglalkoztatásban és a digitális gazdaságban TÁRSADALMI

Részletesebben

FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN TANULÓI ÖSSZETÉTEL

FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN TANULÓI ÖSSZETÉTEL 23 FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN A tanulmány egy 2008-as vizsgálat eredményei 1 alapján mutatja be a szakiskolai tanulók szociális összetételét, iskolai kudarcait és az azokra adott iskolai

Részletesebben

MINŐSÉGFEJLESZTÉSI BESZÁMOLÓ

MINŐSÉGFEJLESZTÉSI BESZÁMOLÓ MINŐSÉGFEJLESZTÉSI BESZÁMOLÓ SERFŐZŐ MÓNIKA ELTE TÓK Kari Tanács 2016. október 20. Minőségfejlesztési beszámoló részei Egyetemi Minőségfejlesztési Program és Minőségügyi Kézikönyv elkészülése 2016. tavaszi

Részletesebben

Oktatói munka hallgatói véleményezése as tanév II. félév. Oktatók

Oktatói munka hallgatói véleményezése as tanév II. félév. Oktatók Oktatói munka hallgatói véleményezése 2017-2018-as tanév II. félév Oktatók A Nemzeti Közszolgálati Egyetem olyan örökséget hordoz, amely a tudást mindig értéknek, kiindulási alapnak tekintette. Ennek szellemisége

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Szülők és pedagógusok körében végzett. vezetői értékelés (2015)

Szülők és pedagógusok körében végzett. vezetői értékelés (2015) Szülők és pedagógusok körében végzett vezetői értékelés (2015) A közoktatási intézmények vezetőinek munkáját a megbízatásuk során két alaklommal kell az intézmény pedagógusainak és a tanulók szüleinek

Részletesebben

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8 A képzés, mint a foglalkoztathatóság növelésének eszköze Sumné Galambos Mária 2008. március 4. Foglalkoztatottak aránya, célok EU átlag Magyarország 2006 CÉL CÉL CÉL 2006 EU-15 EU-25 2010 2008 2010 Összesen

Részletesebben

I. Érettségizettek lekérdezése

I. Érettségizettek lekérdezése Összefoglaló a vasi érettségizettek és munkaadók körében végzett kérdőíves felmérésről Az Interreg V-A Szlovénia-Magyarország Együttműködési Program 2014-2020 Right Profession II elnevezésű, SIHU54 projektszámot

Részletesebben

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 18. hullám Az iskolai közösségi szolgálat megítélése - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. június 17. Készítette:

Részletesebben

Alba Radar. 20. hullám

Alba Radar. 20. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 20. hullám Adományosztási hajlandóság a Fehérváriak körében - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. december 17. Készítette:

Részletesebben

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 3. szám 315 338. (2003) GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete 1990 óta nagyméretű differenciálódás ment végbe a gimnáziumi oktatásban. 1989-ben

Részletesebben

Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag

Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Kurt Lewin Alapítvány 2012. július Köszönetnyilvánítás: A kutatásban való részvételükért köszönettel tartozunk:

Részletesebben

A nappali tagozatra felvett gépészmérnök és műszaki menedzser hallgatók informatikai ismeretének elemzése a Budapesti Műszaki Főiskolán

A nappali tagozatra felvett gépészmérnök és műszaki menedzser hallgatók informatikai ismeretének elemzése a Budapesti Műszaki Főiskolán A nappali tagozatra felvett gépészmérnök és műszaki menedzser hallgatók informatikai ismeretének elemzése a Budapesti Műszaki Főiskolán Kiss Gábor BMF, Mechatronikai és Autótechnikai Intézet kiss.gabor@bgk.bmf.hu

Részletesebben

Alba Radar. 21. hullám

Alba Radar. 21. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 21. hullám A személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlási hajlandósága - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2014.

Részletesebben

Alba Radar. 7. hullám

Alba Radar. 7. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 7. hullám Vélemények az Alba Plaza Civil piactér programjáról 20. május 5. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu Echo Innovációs

Részletesebben

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14.

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. Előadó: Nyemcsok Lászlóné, tanácsadó Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai

Részletesebben

Alba Radar. 17. hullám

Alba Radar. 17. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 17. hullám A személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlási hajlandósága - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013.

Részletesebben