Debreceni középiskolások kockázati magatartása

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Debreceni középiskolások kockázati magatartása"

Átírás

1 Debreceni középiskolások kockázati magatartása május-július Kutatási beszámoló A kutatást támogatta: Debreceni Kábítószerügyi Egyeztető Fórum

2 A kutatás lebonyolításában közreműködő civil szervezetek: Forrás Lelki Segítők Egyesülete Kortársak az Egészséges Fiatalokért Egyesület. A kutatásban közreműködtek: Gesztelyi Tamás KEF titkár Berényi András KEF szakmai elnök A kutatást - Dr. Murányi István egyetemi docens koordinálása alapján - a Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Tanszékének Szociológia BA szakos hallgatói készítették: Halászi Gabriella, Gégény János és Szép Csaba

3 Tartalomjegyzék Előszó... 4 Vezetői összefoglaló... 5 Bevezető Kutatás célja és módszere A kutatás célja A kutatás témakörei A mintavétel jellemzői Epidemiológiai eredmények Visszaélésszerű szerhasználat Alkoholfogyasztás Dohányzás Debrecen, Magyarország, Európa összehasonlítás nyolc kulcsváltozó alapján Szabadidő és online tér Szabadidő eltöltése Élet az online térben Problémás internet és online játékhasználat A prevenció szempontjából fontos további változók... Én hatékonyság Önértékelés Egészség-hit modell Szerekkel és szerhasználattal kapcsolatos ismeretek, vélemények Veszélyészlelés Noramtív hiedelmek Tolerancia Felhasznált irodalom: Mellékletek:... 44

4 Stratégiát készíteni könnyű. Hatékony stratégiát készíteni nagyon nehéz. Fiatalok kockázati magatartásával kapcsolatos preventív célú és hatékony stratégiát készíteni majdnem lehetetlen. A fiatal korcsoportra kidolgozott elsősorban a dohányzásra, alkohol- és szerfogyasztásra vonatkozó - prevenciós szándékkal különböző időszakra és területi egységre (országos, régiós vagy település szint) kidolgozott stratégia nem lehet hatékony releváns információk nélkül. Azonban a fiatalok kockázati magatartásának egyfajta helyzetképét reálisan tükröző információkat nem könnyű megszerezni. Az anonim adatfelvételek ellenére számolni kell az utóbbi években egyre inkább kriminalizált szerfogyasztás vállalásának problémájával vagy olyan finanszírozási és lebonyolítási problémákkal, mint a kérdőíves (survey típusú) epidemológiai kutatások szükségszerűen magas mintaelemszámával. Kétségtelen, hogy hasznos adatokat kínálnak az országos nagymintás kutatások (ESPAD, Magyar Ifjúság ), azonban a lokális epidemológiai adatfelvételek számára csupán viszonyítási keretet és módszertani lehetőséget nyújthatnak. A kutatást meg kell csinálni. A Debreceni Egyetem szociológus hallgatóinak munkája nagymértékben törekedett arra, hogy az online adatfelvétel módszertana, a kutatás lebonyolítása, a kérdőív operacionalizálása és az adatfeldolgozás olyan eredményeket produkáljon, amelyek valóban elősegítik egy hatékony preventív városi stratégia kidolgozását. Dr. Murányi István egyetemi docens Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Tanszék

5 Vezetői összefoglaló A 2014 május hónapban, Debrecen városban lebonyolított kutatás populációját a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz tartozó iskolák évfolyamos tanulói alkották. A kérdőíves vizsgálat eredményei Debrecen Város Drogstratégiájának elkészítéséhez nyújtanak empirikus adatokat. A kutatás egyik részét a mintába került iskolákban lebonyolított online kérdőíves vizsgálat, másik részét a prevenció hatékonyságát segítő fókuszcsoportos interjúk alkotják. A kérdőíves felvétel az ESPAD (European School Survey Project on Alcohol and Other Drugs) kutatásoknál alkalmazott nemzetközi standardon alapul, ezért eredményeinket a legutóbbi, 2011-es ESPAD kutatás Magyarországra vonatkozó adataihoz viszonyítjuk. 1 A kérdőíves adatfelvétel során 18 iskola, 83 osztályának, 1177 tanulója töltötte ki a kérdőívet. A kutatás tervezése és az adatok elemzése epidemiológiai és hatékonyságvizsgálati szempontokra épült, a későbbi prevenció és intervenció szándékával. A következő táblázat a fiatalok alkoholfogyasztási és szerhasználati szokásait vizsgáló európai survey projekt (ESPAD) nyolc kulcsváltozójának a legutóbbi, 2011-es magyar fiatalokra vonatkozó felmérésben mért értékeinek és a debreceni kutatás eredményeinek összehasonlítását tartalmazza. 1 Az ESPAD kutatások évesek mintáján készülnek, míg a debreceni kutatásban éves (9-12. évfolyam), tanulókat vizsgáltunk.

6 1. táblázat Az ESPAD évi országos kutatás és a évi debreceni kutatás nyolc kulcsváltozójának összehasonlítása (százalékban) Kulcsváltozó Magyar ESPAD átlag (2011) Debrecen (2014) Alkoholt fogyasztott az elmúlt 30 napban Legutóbbi fogyasztás során bevitt tiszta alkoholmennyiség 2 5,2 cl 4,4 cl Cigarettázott az elmúlt 30 napban Nagyivás az elmúlt 30 napban Marihuánát használt élete során Inhalánsokat használt élete során 10 4 Tiltott szereket használt élete során (A marihuánán kívül) 8 13 Recept nélkül nyugtatót használt élete során 9 10 A szerhasználat főbb jellemzői Dohányzás Az országos átlaghoz viszonyítva, a debreceni fiatalok között kismértékben ( 3 százalékkal) alacsonyabb a dohányzók aránya. A kilencedikesek közül minden negyedik, a felsőbb évfolyamokon már minden harmadik fiatal dohányzik. A kilencedikesek 53 százaléka már dohányzott életében, míg a végzősöknél ez az arány már 63 százalék.. Alkoholfogyasztás A debreceni fiatalok körében - összehasonlítva az országos adatokkal - jelentősen magasabb az alkoholfogyasztás gyakorisága, 14 százalékkal magasabb az elmúlt hónapra vetített alkoholfogyasztók aránya 3. A bevitt tiszta alkohol mennyisége és nagyivás 4 tekintetében azonban a debreceni fiatalokat az országos átlag alatti mutatók jellemzik, így azt mondhatjuk, 2 1 cl tiszta alkohol=1 pohár sör=1dl bor=3cl égetett szesz 3 Az érték ESPAD standard szerint, a megkérdezéstől számított, azt megelőző 30 napra vonatkozó alkoholfogyasztásra vonatkozik. 4 Nagyivásnak, vagy rohamszerű ivásnak az számít, ha az elmúlt 30 napban egy alkalommal 5 vagy több italt fogyasztott a megkérdezett.

7 hogy a cívis város fiataljai több alkalommal fogyasztanak alkoholt, de mértéktartóbbak. (A mértéktartás természetesen relatív, mivel a felvételt megelőző harminc napban a debreceni diákok több mint 40 százaléka ivott meg 5 vagy több italt egy alkalommal). Legális és illegális szerek használata A debreceni középiskolások között az országos átlagnál kevesebben próbálták ki a marihuánát és jelentősen kevesebben, mindössze 4 százalékuk használt (vagy kipróbált) már inhalánsokat. Ezek az eredmények bíztatóak, azonban a marihuánán kívüli egyéb szerhasználatot, illetve a recept nélküli nyugtatóhasználatot tekintve a debreceni fiatalok fogyasztási mutatói magasabbak mint a magyarországi átlag Külön említést érdemel az alkohol gyógyszerrel történő kombinálása és a dizájnerdrogok, utóbbiak közül is a marihuánához hasonló elszívható szerek fogyasztása. 5 Az illegális szerek közül az alkoholt valaha gyógyszerrel együtt fogyasztók aránya volt a legmagasabb a debreceni tanulók körében: a diákok 10 százaléka számára nem ismeretlen az alkohol és gyógyszer együttes fogyasztása ben a debreceni tanulók körében a leggyakrabban kipróbált illegális szerek a marihuánához hasonló elszívható drogok, melyeket a megkérdezett diákok 8 százaléka már fogyasztott élete során. Az ezt követő egyéb drogokat használók (5 százalék) kategóriájában feltehetően az újabb dizájner drogok tartoznak. Az életkor és fogyasztás kapcsolata A dohányzás az alkohol- és a marihuána fogyasztás szintén annál gyakrabban fordul elő, minél magasabb évfolyamú osztályba jár a fiatal. A marihuana esetén a kipróbálás, míg a dohányzást és az alkoholfogyasztást tekintve a rendszeres fogyasztás valószínűsége növekszik az életkor emelkedésével. Recept nélkül nyugtatót leginkább a évesek használnak, míg az alkohol gyógyszerrel fogyasztása leginkább a 15 évesekre jellemző. hasonlóan a JWH fogyasztásához. 5 Ilyen marihuánához hasonló szer pl. a kérdőívben is szereplő JWH.

8 Internethasználat A debreceni fiatalok intenzív nethasználatát jellemzi, hogy 88 százalék azok aránya, akiknél az internetezés az alvás (pihenés) idejét is befolyásolja: a válaszadók 26 százalékánál gyakran előfordul, hogy az alvásra szánt idő egy részét is internetezésre fordítják. A válaszadók egyharmadrésze (33 százalék) számára nem ismeretlen, hogy nyugtalannak, feszültnek érzi magát, ha nem internetezett eleget, míg 45 százaléknak néha okoz gondot az internetezéssel töltött idő csökkentése. A megkérdezett fiatalok jelentős részének (57 százalék) környezete már panaszkodott a fiatal túlzott internetezési szokásai miatt, míg a diákok 9 százalékánál ez rendszeresen megtörténik. Az internethasználatra vonatkozó debreceni eredmények összhangban vannak a legutóbbi nagymintás országos ifjúságkutatás (Magyar Ifjúság 2012) következtetéseivel: a éves fiatalok 66 százaléka megelőzve egyéb lehetőségeket, például a sportolást - leggyakrabban internetezik szabadidejében 6. Játékok és sportfogadás A debreceni középiskolásokat két lényegesen eltérő csoport jellemzi a számítógépes játékokhoz való viszony alapján. A fiatalok egyharmada (32 százalék) soha nem játszik számítógépen, konzolon, míg 40 százalékuk hetente legalább egyszer, vagy gyakrabban (akár minden nap). A debreceni tanulók 70 százaléka soha, egytizede (11 százalék) hetente legalább egy vagy több alkalommal köt valamilyen sportfogadást. A fogadás leginkább a tizedikes és a tizenegyedikes tanulókat jellemzi: százalékuk legalább heti egy, de akár mindennap játszik. A válaszadók kétharmada (66 százalék) úgy véli, hogy amennyiben drogfüggő lenne, számára nem jelentene problémát gyógyulás, amihez szükségesnek tartják az orvosi segítséget. A tanulók többsége (56 százalék) úgy gondolja, hogy a drogfüggőség károsítaná a társas 6 Székely Levente szerk. (2013): Magyar Ifjúság Budapest, Kutatópont o.

9 kapcsolataikat, a szerekkel kapcsolatos élményeiket leginkább a kortársaikkal, legkevésbé pedig a tanáraikkal beszélnék meg. Ez azt jelentheti, hogy a szülők még mindig bekapcsolódhatnak a hatékony prevencióba. A rendszeres droghasználókat a diákok kétharmada (65 százalék) ellenérzéssel kezeli, míg az alkalmi használókkal szemben kismértékben alacsonyabb az elutasítók aránya (49 százalék). Információs lehetőségek a prevencióról A fiatalok elsősorban az iskolán keresztül szereznek információt a különböző szerek káros hatásairól, ennek megfelelően a prevenció elsődleges színtere is az iskola.. A diákok részéről van igény a preventív jellegű programokra, amit az igazol, hogy jelenleg is az iskolán keresztül szerzik a legtöbb információt a szerekkel és azok hatásaival kapcsolatban 7, annak ellenére, hogy néhány civil szervezet, egyesület megmozdulásán kívül nincs egységes prevenció. Az információforrások sorrendjében az internet a második helyen szerepel, azonban az internetről kapott információ minősége nem szabályozható és ellenőrizhető, míg a prevenciós szakember megalapozott információkat közöl a diáksággal. A fókuszcsoportos interjúk főbb tanulságai A szakértők, fiatalok és szülők bevonásával készült interjúk elemzése alapján levonható fontosabb következtések: A fókuszcsoportos interjúk résztvevői között konszenzus volt abban, hogy szükség van pozitív prevenciós tevékenységre: olyan megelőzésre, amely nem csak a droghasználat veszélyeire, hanem az egészséges életmód és mértékletesség hangsúlyozására is irányul. Abban is egyetértés volt, hogy olyan közösségek kialakítására van szükség, amelyek védőhálóként működhetnek a leginkább veszélyeztetett prepubertás életkorú fiatalok 7 A kérdőív 34. kérdésében különböző információforrásokat értékeltek a diákok aszerint, hogy mennyi információt szereztek rajtuk keresztül drogokkal kapcsolatban. (Filmek; Tv/Rádió; Újságok; Internet; Szórólapok; Iskolai tantárgyak; Iskolai prevenciós program; Más felvilágosító előadás; Felvilágosító könyvek;)

10 számára. Az elsődleges prevenció a családban zajlik, ezért az eredményes prevenció érdekében a szülőket az eddigieknél nagyobb mértékben kellene bevonni a megelőzés során. A felgyorsult életmódnak és info-kommunikációs fejlődésnek köszönhetően kialakult hátrányok - az internettől és a kommunikációs eszközöktől való függőség csökkentésével kapcsolatban első lépésként a tudatosítás és a mértékletességre nevelés fogalmazódott meg az interjúk során. A szakértők szerint megfigyelhető a függővé válás felgyorsulása is, melyben különös veszélyt jelentenek a dizájner drogok, melyeknek keresletét és kínálatát egyaránt csökkenteni kell a jövőben. A fókuszcsoportos interjúk alanyai szerint a prevenciós programok akkor lehetnek a leghatékonyabbak, ha szakértők és tapasztalati szakértők (volt függők, szerhasználók) együttműködnek, közösen alakítják ki a valóban hatékony preventív stratégiát. A kutatás eredményei csupán jelzik, hogy mit, mikor és hogyan érdemes végezni, azonban semmit sem érnek a civil szervezetek, prevenciós testületek és iskolák együttműködése nélkül. A tervek sikeres megvalósításának feltétele az együttműködés és közös munka. Köszönet A vezetői összefoglaló végén szeretnénk köszönetet mondani a kutatás megrendelőjének a Debreceni Kábítószerügyi Egyeztető Fórumnak, valamint a Kortársak az Egészséges Fiatalokért Egyesületnek és a Forrás Lelki Segítők Egyesületének, amiért támogatták a vizsgálat módszertani feltételeinek megvalósítását. Köszönet illeti a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Debreceni Tankerületét is, mivel lehetőséget biztosított az iskoláktól való adatkérésre és segítséget nyújtott az adatfelvétel lebonyolításában.. Köszönet az iskoláknak, hogy ebben a májusi érettségi vizsgáktól terhes időszakban is közreműködtek a kutatásban.

11 Bevezető A felnőtté válás folyamatában az iskola az egyik legfontosabb szocializációs ágens. A középiskolában nagy jelentősége van a társas kapcsolatoknak, amiken keresztül a fiatalok egymásra hatnak. 8 Az iskola egyúttal az érzékeny változó korban lévő fiatalok egészséges életmódra nevelésének meghatározó színtere is. Ennek egyik nélkülözhetetlen eleme, a tudatos fogyasztásra, mértékletességre, és a drogokkal való kapcsolatba kerülés elutasítására való nevelés, azaz a prevenció. A sikeres megelőzést,, az egészséges életmód gyakorlatát egyrészt a szerhasználó magatartások, a szerhasználat gyakorisága, másrészt a diákok különböző szerekkel kapcsolatos vélekedései és a körükben élő hiedelmek, a szerekkel szembeni attitűdjeik jelzik leginkább. A Forrás Lelki Segítők Egyesülete, a Kortársak az Egészséges Fiatalokért Egyesület és a Debreceni Kábítószerügyi Egyeztető Fórum közösen együttműködve törekszik arra, hogy az egészség a debreceni fiatalok számára fontos és megőrzendő legyen. A debreceni tanulók körében végzett kutatásunk ennek az együttműködésnek a sikeréhez kapcsolódó Debrecen városi drogstratégiájának megalapozásához kíván hozzájárulni. A kutatás célja és módszere A kutatás célja A vizsgálat célja egyrészt a debreceni középfokú közoktatási intézmények évfolyamon tanulók alkoholfogyasztásának és szerhasználatának, valamint infokommunikációs szokásainak leírása. A kutatási adatokkal a tervezett prevenció fókuszának kialakítását és várható eredményességének becslését kívánjuk segíteni.. A survey típusú kérdőíves kutatást kiegészítettük olyan fókuszcsoportos interjúkkal, amelyek résztvevőit szakértők, fiatalok, volt szerhasználók és szülők alkották. 9 8 (Mészáros 2002) 9 A fókuszcsoportos interjúk fontosabb eredményei a vezetői összefoglaló A Prevenció szempontjából lényeges további adatok. fejezetben olvashatók.

12 A kérdőíves adatfelvétel operacionalizálása (kérdőívének kialakítása) során felhasználtuk Paksi Borbála nemzetközi (ESPAD kutatások) és hazai drogepidemiológiai, valamint hatékonyságvizsgálati tapasztalatokra épülő kérdőívét. 10 A kutatás témakörei A kérdőív tematikus blokkjainak és kérdéseinek összeállítása során követve a fenti kutatási célokat - arra törekedtünk, hogy a kérdések alkalmasak legyenek epidemológiai típusú következtetésekre és a tervezett prevenciós beavatkozások eredményességének becslésére. I. A kutatás elsődleges céljának megfelelően, a különböző szerhasználó magatartásokat, a droghasználatot, alkoholfogyasztást és dohányzást, valamint a viselkedéses addikciók közül a problémás internet- és online játék használatát azonos populációkban végzett korábbi, módszertani szempontból releváns kutatások kérdésblokkjai alapján mértük. 11 Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a rejtőzködő magatartások feltárására irányuló hasonló epidemiológiai vizsgálatok csak más felmérésekkel összevetve értelmezhetőek megfelelően. (Természetesen nem léteznek normálisnak nevezhető értékek, egyfajta abszolút megállapítások). Kutatási beszámolónkban saját adatainkat ezért hasonlítjuk össze egy nemzetközi felmérés (ESPAD) hazánkra vonatkozó adataival. II. A prevenció hatékonyságának mérésére egyrészt a prevenció végső céljait, a szerhasználatot és abból kialakuló addikciók megelőzését mértük, másrészt az azokkal feltételezhetően szoros kapcsolatban álló, az iskolai prevenciós és egészséges életvitelre 12 öszöntő programok hazai hatékonyság vizsgálatok során használt indikátorokat alkalmaztunk. 13 Ilyen többek közt a drogokkal kapcsolatos ismeretek" egy indikátora, az énhatékonyság (self-efficacy) skála rövidített kérdéssora 14 vagy az egészséghit-modell" egyes 10 A Paksi Borbála vezetésével, zuglói iskolákban folytatott kutatásból több elemet is átemeltünk, a zuglói és a debreceni kérdőív nagyrészt azonos., Tekintettel a zuglói beszámoló (Paksi, 2008) magas szakmai színvonalára és logikailag adekvát felépítésére, Paksi Borbála jelentése mintaként szolgált kutatási beszámolónk elkészítése során. 11 Paksi (2008) ; Koronczai és mtsai (2011) 12 (Paksi és Demetrovics, 2002; Paksi és Demetrovics, 2010) 13 (Paksi, 2008) 14 (Bukovski, 1997);

13 dimenziói (észlelt kitettség; észlelt súlyosság; prevenciós akadályok) leképező kérdések 15 Az eredményértékelés során alkalmazott kérdések másik csoportja (átfedésben a végső célok indikátoraival, pl: ismeretek, szerhasználat észlelt súlyossága stb.) a prevenciós beavatkozások hatékonyságának közvetlen mérésére szolgált. A kutatás ezen részében is nemzetközi standardok, illetve a hazai tapasztalatok szerint jártunk el 16 A mintavétel jellemzői A vizsgalat célpopulációját a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ debreceni kirendeltségéhez tartozó normál (nem fogyatékkal élő tanulókkal foglalkozó) közoktatási intézmények évfolyamos osztályai, illetve az ott tanuló diákok sokasága képezte: 18 iskola 337 osztályának diákja. 2.táblázat A célpopuláció és a kiválasztott minta jellemzői (évfolyam, fő és százalék) évfolyamok célpopuláció kiválasztott minta lekérdezett minta elérési arány fő % fő % fő % % összesen: A mintavételi hiba csökkentése és az adatfelvétel időpontjának tanév végi érettségi időszak - minta elemszámot befolyásoló hatása miatt viszonylag nagy elemszámú mintát vettünk. A rétegzett mintavétel során három rétegképző változó (iskolatípus, évfolyam, osztály) megoszlását vettük figyelembe. Az így kialakított mintánkat 18 iskola 83 osztályának 2431 diákja alkotja. A rétegzett mintavétel során az első lépcsőnél az iskolatípusok, második lépcsőnél az 15 (Rácz és Kabos, 2001). 16 (Paksi, 2008)

14 évfolyamok megoszlása volt a mintaképzési szempont. Az eredeti minta közel felét sikerült elérnünk, így a súlyozás után kialakított végleges minta nagysága: N= fő. A súlyozás után évfolyam szerint reprezentatív minta alapján elvégzett elemzések alapján közölt adatok hibahatára az egyes kérdésekre válaszolók számától, illetve a válaszok szóródásától függően 3-4 százalék (95 százalékos valószínűségi szinten). Az adatfelvétel május között zajlott a mintába került iskolákban a mellékletben megtalálható kérdőív online kitölthető változatával. Az adatfelvételt megelőzően az érintett osztályokba járó tanulók szüleit az iskola közvetítésével írásban tájékoztattuk és beleegyezésüket kértük a tanulók kutatásban való részvételéhez 17 Az online kutatás adatfelvételét a mintába került iskolák informatika tanárai bonyolították le lelkiismeretes munkájukért ezúton is köszönetet mondunk.. 18 A mintába került iskolában, a megbízás szerinti felső évfolyamokon belül az osztályok kiválasztása szisztematikus véletlen módszerrel történt. Az online kutatás adatfelvételét a mintába került iskolák informatika tanárai bonyolították le lelkiismeretes munkájukért ezúton is köszönetet mondunk Az adatok feldolgozása során az összevont változók képzése az ESPAD standardok valamint a hazai kutatási gyakorlat 19 figyelembevételével történt. A következőkben először az epidemiológiai szempontok alapján tárgyaljuk a fiatalok alkoholés szerfogyasztását, a dohányzás valamint a problémás internethasználat jellemzőit.. Ezt követően a prevenció hatékonyságára, a diákok szerhasználó magatartására és a szerhasználókkal szembeni attitűdjeikre vonatkozó változók jellemzőit ismertetjük. 17 Lásd: mellékletek/szülői beleegyező nyilatkozat 18 Lényegében egy az informatika tanárok asszisztálására támaszkodó CAPI adatfelvétel történt az iskolákban. 19 (Paksi:2008)

15 Epidemiológiai eredmények: dohányzás, alkoholfogyasztás és szerhasználat A szerhasználat, alkoholfogyasztás és a dohányzás jellemzőit az első használatelterjedtség logika alapján ismertetjük. A debreceni, országos és európai adatok összehasonlítását külön alfejezetetben tárgyaljuk. A debreceni évfolyamos diákok visszaélésszerű szerhasználata fontosabb visszaélésszerű szerhasználó magatartások elterjedtsége és gyakorisága A következő drogokkal kapcsolatos változókra vonatkozó eredményeket ismertetjük: nyugtató vagy altató orvosi rendelvény nélkül, marihuána vagy hasis, ecstasy, mefedron, szipuzás, amfetaminok, LSD és hallucinogénok, crack, kokain, heroin, egyéb ópiátok, mágikus gomba, GHB (gina), bármilyen drog intravénásan, alkohol gyógyszer kombináció, JWH. Első használat A kipróbálás tekintve, a debreceni fiatalok körében a marihuana a legnépszerűbb, a diákok 14 százaléka már kipróbálta. Ezzel szemben a többi szer esetében a kipróbálási arány csupán 1-3 százalék, de a több más szer - nyugtató, az alkohol gyógyszerrel történő kombinálása, JWH 20, potpuri jóval nagyobb kipróbálási aránytmutatnak: nyugtató 7 százalék, alkohol gyógyszerrel 7 százalék, JWH 9 százalék. A marihuána, az alkohol gyógyszer kombináció, a JWH és a nyugtató esetén egyaránt igaz, hogy az első használat ideje 15 éves korra tehető. Az illegitim drogokkal kapcsolatba került megkérdezettek többsége fiú (a teljes mintában 13 százalék az összes használó aránya, ezen belül a fiúk és a lányok aránya százalék). Az illegális és komolyabb hatásmechanizmusokat kiváltó szerek kipróbálására a debreceni középiskolás fiúk inkább fogékonyak, mint a lányok. Elterjedtség 20 A JWH egy az egyik összetevőjéről elnevezett, szintetikusan előállított, a marihuánához hasonló, többnyire annak hatásait utánzó, tompító hatású, elszívható, szer.

16 Az orvosi rendelvény nélküli altató vagy nyugtató, illetve a marihuána vagy hasis fogyasztása egyrészt magasnak, másrészt rendszeresnek tekinthető a debreceni diákok körében. Ugyanis nem csak magasabb kipróbálási hajlandóságot mutatnak a diákok ezen szerekkel kapcsolatban, hanem itt az elmúlt egy évben és egy hónapban is visszatérő szerhasználatról beszélhetünk. 3. táblázat A mariuána vagy hasis és a nyugtató vagy altató használata ( teljes minta - N= 1177 fő-, százalékban) Soha nem próbálta még Kipróbálta és/vagy használja Élete során Marihuána vagy hasis Utóbbi 12 hónapban Elmúlt 30 napban Orvosi rendelvény nélkül nyugtató vagy altató Élete Utóbbi 12 Elmúlt 30 során hónapban napban A kipróbálási hajlandóságnak megfelelően, az alkohol gyógyszer kombináció és JWH az elterjedtséget tekintve is magasabb használati adatokat mutatnak. A válaszadók egytizede (10 százalék) már legalább egy alkalommal kipróbálta az alkoholt valamilyen gyógyszerkészítménnyel, illetve 8 százalékuk már használt JWH-t. A külön nem felsorolt egyéb drogok kipróbálási aránya 4 százalék. Ennek hátterében feltehetően a piacon folyamatosan megjelenő új, ismeretlen eredetű és ellenőrizetlen dizájner drogok állnak.

17 Alkoholfogyasztás A következőkben az alkoholtartalmú italok sör, bor, égetett szesz, alkoholos üdítő - fogyasztására vonatkozó adatokat ismertetjük az első használatról, a fogyasztásuk gyakoriságáról, fogyasztásuk alkalmankénti mennyiségéről. Első használat A sör első kipróbálása leginkább a éves korban történik: a válaszadók 45 százaléka ebben az életkori szakaszban próbálja ki először a különböző söröket. Az alkoholos üdítők (vodka narancs, whiskey cola, bacardi, különböző ciderek) esetében hasonló a helyzet, a megkérdezett diákok 51 százaléka éves korában fogyaszt először ezekből az alkohol tartalmú üdítőkből. A borok első kóstolása tágabb életkori intervallumhoz kapcsolódik: a fiatalok 61 százaléka 13 és 16 év között leginkább 14 évesen - fogyasztanak először ebből az alkoholfajtából. Hasonlóan a borhoz, az égetett szeszeket szintén 14 és 16 év között próbálják ki először legnagyobb arányban (49 százalék) a debreceni fiatalok. 1. ábra Hányszor rúgtál be már életed során? (teljes minta, N= 1177 fő, százalékban) 9% 5% 35% 21% 14% 9% 7% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 0-szor 1-2-szer 3-5-ször 6-9-szer szer szer ennél többször

18 Végül az első berúgásra 21 vonatkozó kérdésre adott válaszokat ismertetjük. A debreceni fiatalok között néhányan már egészen fiatalon tapasztalták, hogy milyen berúgni, de a többség számára leginkább a éves korhoz kötődik az első élmény. A teljes minta kétharmada (65 százalék) már berúgott élete során, közülük szinte minden második (49 százalék) fiatal évesen. A nemek szerinti bontásban vizsgálva a berúgás élekori adatait, azt mondhatjuk, hogy a lányok 46 százaléka 14 és 16 éves kora között esik túl először ezen az eseményen. A fiúknak viszont több mint a fele (52 százalék) rúg be első alkalommal ugyanebben az időszakban. Elterjedtség A debreceni fiatalok egyharmada (33 azázalék)) élete során már 40-szer vagy ennél is többször fogyasztott szeszesitalt. Az alkoholt fogyasztó diákok közül minden ötödik (21 százalék) bevallása szerint be is rúg minden alkalommal, amikor alkoholt fogyaszt. Sőt ugyanezen diákok 35 százaléka felmérést megelőző 12 hónapban is 40-szer vagy többször fogyasztott szeszesitalt. Az adatfelvételt megelőző 30 nap során bort és égetett szeszt fogyasztottak leginkább a fiatalok, míg a válaszadók 46 százaléka átlagban háromszor ivott meg rohamszerűen ötnél több italt ebben az időszakban. Összességében azonban saját megállapítása szerint a többség (71 százalék) nem jut el a berúgás szintjére 22. A válaszadók 35 százaléka még soha nem rúgott be élete során, 46 százaléka nem rúgott be az elmúlt 12 hónapban, azadatfelvételt megelőző 30 nap során pedig 66 százalék tartott mértéket. Ha figyelembe vesszük, hogy a válaszadó fiatalok 48 százaléka a felmérés előtti 7 napban is fogyasztott alkoholt, mondhatjuk, hogy a berúgás a diákság nagyobb részénél nem gyakori, viszont a rendszeres alkoholfogyasztás igen elterjedt. 2. ábra 21 A berúgásnak számít, az alkalmazott kérdőívben feltett kérdés alapján, azaz elfogyasztott bizonyos alkoholmennyiségtől kialakult állapot, amit a válaszoló berúgásnak nevez. 22 A kérdőív 19. kérdésében a diákoknak egy 10 fokozatú skálán kellett értékelniük, mennyire voltak részegek a legutóbbi alkalommal, amikor alkoholt fogyasztottak. A skála 1-es pontja ( Egyáltalán nem volt hatása ) és 10- es pontja ( Nagyon berúgtam, nem emlékszem ) között az 5. fok a választópont. A szövegben feltüntetett 71% az ez alatti értékeléseket jelenti.

19 A preferált italfajták az elmúlt 30 napban történt fogyasztást alapján) 23 (teljes minta, N=1177 fő, százalékban) 2,50 2,25 2,00 1,75 2,24 2,19 2,05 1,78 1,50 1,25 1,00 0,75 0,50 0,25 0,00 Sör Égetett szesz Bor Alcopop A fiatalok körében egyértelműen az előre palackozott és így forgalmazott alkoholos üdítők (ciderek, breezerek, stb.) a legkevésbé népszerű szeszesitalfajta. A válaszadó diákok 42 százaléka soha nem iszik ilyen italokat, sőt további 38 százalékuk azt válaszolta, hogy amikor utoljára ivott alkoholt, akkor sem fogyasztott belőle. Ezzel szemben az alkohol legkedveltebb formája a sör 24. A megkérdezést megelőző legutóbbi alkalommal az ábrán második helyet elfogalaló égetett szeszesital volt a legtöbbet fogyasztott alkohol. Az összes megkérdezett diák feleivott ilyet, míg a legutóbbi alkalommal sört csak a teljes minta 44 százaléka fogyasztott. Bort a legutóbbi alkalommal 40 százalékuk ivott, amikből pedig a legkevesebb fogy egy alkalommal, azok az előre összeállított alkoholtartalmú italok. Ezeket legutóbb a diákoknak csak 20 százaléka fogyasztotta. Összességében, kiegészítve az előzőeket tehát azt mondhatjuk, hogy a két leginkább kedvelt italfajta a sör és az égetett szesz a debreceni diákság körében. Az alkoholfogyasztás elterjedtsége nemek szerinti bontásban nem mutat igazán számottevő 23 Az ábra skálaértékei a gyakorisági kategóriák átlagait jelölik. A gyakorisági kategóriák és a kérdés amihez tartoznak, illetve aminek átlagaiból a diagramot készítettük a kérdőív 11-es kérdése. 24 A diagramot a kérdőív 11. kérdése alapján készítettük. ami az adatfelvételt megelőző 30 napra vonatkozó fogyasztási gyakoriságot mérte az egyes italok esetében. A diákok minden italfajtánál 1-től 7-ig terjedő különböző gyakoriságokat jelölő válaszokat adhattak, ezek átlagai láthatók az ábrán. a bal oldali függőleges skálát is így képeztük.

20 eltérést, mivel viszonyítva a lányok csoportjához - csupán 5 százalékponttal fogyasztott több fiú alkoholt az elmúlt 30 napban. Dohányzás Első használat A megkérdezettek több, mint egyharmada (37 százalék) saját bevallása szerint még sohasem dohányzott, ennek megfelelően azt mondhatjuk, hogy 10 diákból 6 már túl van az első cigaretta elszívásán. A megkérdezett diákok 30 százalékának éves életkorában volt az első rágyújtása. A cigarettázás szokássá válásának dimenziója más képet mutat. A megkérdezett diákok közel háromnegyedrésze (73 százalék) bevallása szerint nem cigarettázik rendszeresen. Másként fogalmazva, a diákok 27 százaléka már rendszeres dohányosnak tekinthető. A rendszeres dohányzás megjelenésével kapcsolatban azt lehet mondani, hogy nincs olyan mértékű életkorhoz kötődő sűrűsödés, mint az egyszeri cigaretta kipróbálásánál tapasztaltunk, azonban a éves korosztály ebben az esetben erőteljesebb érintettséget mutat. (A rendszeresen cigarettázók (N= 304) 42 százaléka tartozik a éves korosztályba. Előzetes várakozásunkkal ellentétben a A kipróbálás ugyanúgy éves korban a legjelentősebb mind a két nem esetében külön-külön de a lányok nagyobb része próbálja ki ekkor a cigarettázást éves korában a fiúk pusztán 26,százaléka próbálja ki a cigizést, a lányoknál ugyanez az arány 34 százalék. Elterjedtség A dohányoztál-e már és mennyit kérdésre adott válaszok megoszlása a következő: sohasem: 37 százalék, egyszer-kétszer: 17 százalék, 40-szer vagy több alkalommal: 24 százalék. Ennek alapján azt mondhatjuk, hogy az alkalmi és a rendszeres cigarettázás között szinte nincs átmenet vagy csak elvétve. Azok, akik már több mint két alakalommal cigarettáztak, azok legnagyobb része már több mint 40-szer is dohányzott.

21 3. ábra Hányszor dohányoztál már életed során? (teljes minta, N= 1177 fő, százalékban) 40-szer vagy többször 24 % szer szer hatszor-kilnecszer háromszor-ötször 4 % 5 % 5 % 7 % egyszer-kétszer 17 % egyszer sem 37 % A debreceni fiatalok egyötöde (20 százalék) naponta dohányzik, a fennmaradó 80 százalék bár nem napi dohányos, de a teljes minta 14 százaléka valamilyen rendszerességgel ugyanúgy részese a dohányzás szenvedélyének. A rendszeres dohányzást tekintve, a fiúk intenzívebb fogyasztók: a megkérdezett fiúk 22 százaléka dohányzott az elmúlt 30 nap során, míg a lányoknak 18 százaléka. Debrecen, Magyarország, Európa összehasonlítás nyolc kulcsváltozó alapján 25 A következő fejezetben a debreceni kutatás adatait az országos és az európai eredményekkel hasonlítjuk össze. Ehhez az 1995 óta ismétlődő ESPAD (European School Survey Project on Alcohol and Other Drugs) felmérések szolgáltatták az adatokat. A vizsgált populációt tekintve, a debreceni kutatásunk némileg eltér az ESPAD kutatásoktól Az ESPAD kutatások éves mintáival szemben, a debreceni mintát éves középiskolások alkotják. Ennek megfelelően, az összehasonlítás során a debreceni 25 A nyolc kulcsváltozó megegyezik a 2011-es ESPAD (European School Survey Project on Alcohol and Other Drugs) felméréseknél használt nyolc kulcsváltozóval.

22 mintából cask a éves korcsoportra vonatkozó eredményeket vettük figyelembe. A vizsgált nyolc kulcsváltozó a következő volt: a dohányozott-e az elmúlt 30 nap során; szeszesital fogyasztás az elmúlt nap során; rohamszerű ivás az elmúlt 30 napban 26 ; a legutóbbi fogyasztás során bevitt tiszta alkoholmennyiség; használt-e marihuánát élete során; használt-e más tiltott drogok használata élete során; használt-e élete során inhalánsokat; használt-e élete során orvosi rendelvény nélkül nyugtatót, altatót. Az összehasonlítás eredményeit a 4. táblázat tartalmazza. 4. táblázat A debreceni, az országos és az európai eredmények az ESPAD felmérések nyolc kulcsváltozója alapján (15-16 éves korcsoport, az országos és európai adatok forrása: ESPAD Report Summary, 2011) Debrecen Magyarország Európa Cigarettázás az elmúlt napban Alkoholfogyasztás elmúlt 30 napban Rohamszerű ivás az elmúlt 30 napban ( nagyivás ) Legutóbbi fogyasztás 4,1 cl 29 5,2 cl 5,1 cl során bevitt tiszta alkoholmennyiség Marihuána használat élete során Más tiltott drog Altató, nyugtató (orn. 30 ) használata élete során Inhalánsok használata élete során A táblázat alapján a debreceni fiatalokat relative rosszabb adatokkal jellemezhetjük az alkoholfogyasztás és az egyéb tiltott drogok használata terén. Ugyanakkor viszonyítva az országos és az európai adatokhoz - kevesebb mennyiségű tiszta alkoholt isznak, amely 26 Ennél a változónál azt mértük, hogy az elmúlt 30 napban hány alkalommal ittak a diákok egymás után ötnél több italt. 1 ital=fél liter sör / fél liter cider / fél liter előre palackozott alkoholos üdítő ital / 15 cl bor / 5 cl vagy 4 cl égetett szesz. 27 Kék szín=a magyar átlagnál jobb, de az európainál rosszabb. 28 Piros szín=magyar és európai átlagnál is egyaránt rosszabb. 29 Zöld szín= Magyar és európai átlagnál is egyaránt jobb. 30 Orn. jelentése orvosi rendelvény nélkül 31 A betépés állapotának elérése céljából.

23 részben csökkentheti az intenzívebb alkoholfogyasztási mutató jelentőségét. A tiltott drogok (ecstasy, mefedron, amfetamin, LSD, crack, kokain, heroin, más ópiátok, mágikus gomba, GHB (gina), egyéb intravénás drogok) legalább egy alkalommal már történt fogyasztásának kiugróan magas debreceni aránya felhívja a figyelmet a mindig megújuló designer drogok problémájára is.

24 Szabadidő és online tér A szabadidő eltöltése Sportolás A debreceni fiatalok 71 százaléka hetente legalább egy alkalommal sportol. A legalább heti alkalommal sportolók (829 fő) 49 százaléka majdnem minden nap végez valamilyen testmozgást. A válaszadók 16 százaléka havonta 1-2 alkalommal, 13 százaléka évente néhány alkalommal vagy egyáltalán nem sportol. A mindenképpen biztató eredmények eredhetnek az egészséges életmódra nevelés gyakorlatából, aminek része az iskolákban is folytatott egészségmegőrzéssel kapcsolatos ismeretek átadása. Az egészséghit-modell 32 egyik változójának eredményeivel összevetve az előző gyakoriságokat ( mennyit tudsz arról, hogyan őrizheted meg egészségedet? ) a gyakran sportolókéhoz hasonlóan magas azon válaszadók aránya (83 százalék) akik úgy érzik, sok információval rendelkeznek, vagy szinte mindent tudnak arról, hogyan őrizhetik meg egészségégüket. A fiúk többet sportolnak mint a lányok: míg a fiúk 44 százaléka saját bevallása szerint majdnem minden nap sportol, addig a lányoknál ugyanezen mutató értéke csak 26 százalék. Bulizás A debreceni fiatalok többsége (86 százalék) szabadidejének egy részét bulizással tölti. A bulizástól nem elzárkózók között azok vannak többségben, akik havonta 1-2 alkalommal járnak bulizni (40 százalék), míg a heti rendszerességgel bulizók aránya 26 százalék. A fiúk valamivel gyakrabban járnak bulizni mint a lányok. A havonta pár alkalommal szórakozók között a fiúk és a lányok aránya 44, illetve 56 százalék, viszont a hetente bulizók között a fiúk vannak többen (52, illetve 48 százalék). Az ennél is gyakrabban, hetente többször, vagy akár majdnem minden nap szórakozok 56 százalék fiú, míg a lányoknak csak 48 százalék jár el ilyen gyakorisággal. 32 az egészségséghit-modell egy a prevenció szempotnjából fontos, több változót magába foglaló modell, a későbbiekben bővebben is szót ejtünk róla.

25 Filmek és sorozatok A fiatalok több, mint háromnegyedrésze (79 százalék) gyakran néz filmet vagy sorozatot. Ezért nem meglepő, hogy a válaszadók több, mint egyharmada (39 százalék) majdnem minden nap tévé (video vagy DVD lejátszó, illetve internet) előtt ülve valamilyen film nézésével tölti szabadidejének egy részét. Azok, akik még mindig relative gyakran, de az előzőeknél ritkábban, hetente párszor néznek filmet, vagy sorozatot 40%-át adják a teljes mintának..a fennmaradó, filmet vagy sorozatot ritkán fogyasztó 21 százalék is két részre bontható. Ez a következőképpen néz ki: 14% néz filmet vagy sorozatot havonta párszor, és mindösszesen 7% az aránya azoknak akik csak évente párszor, vagy egyáltalán nem töltik ezzel az idejüket. Nemek szerint nincsenek említésre méltó különségek. Hobbik A debreceni fiatalok több mint felére (53 százalék) jellemző, hogy a kérdőívben felsorolt tevékenységeken kívül 33 van olyan hobbija, amivel hetente több alkalommal, illetve napi gyakorisággal foglalkozik. A szabadidejében hobbival foglalkozók 28 százaléka havonta néhány alkalommal, 12 százaléka évente néhányszor végzik a számára tetsző tevékenységet. (Csupán a válaszadók 5 százaléka nem jelölt a felsoroltakon kívüli hobbiként végzett tevékenységet). Ezek a gyakorisági adatok annak fényében kedvezőek, hogy nem tartalmazzák a PC/konzol játékok hobbiszerű használatát. Ugyanakkor az sem kizárt, hogy a más hobbi kategóriát több esetben valamilyen egyéb szabadidős vagy sport tevékenységként értelmezték a válaszadók. PC/Konzol A játékkonzollal vagy PC játékokkal gyakran, azaz hetente többször vagy akár minden nap játszik a debreceni diákok több mint 40 százaléka. Az adatfelvételt megelőző hónapban, egy átlagos napon a válaszadók 57 százaléka közel egy órát töltött játékkal. Ennek a csoportnak több mint egyharmada (36 százalék) egy óránál is több időt játszott online játékokkal. Amint a Problémás internet és játékhasználat fejezetben részletesen taglaljuk, a valamilyen gyakorisággal a diákok több mint felét (55 százalék) érintő tevékenység nem feltétlenül ad okot az aggodalomra. A játékkonzollal vagy PC játékokkal eltöltött idő a fiúkat 33 A tevékenységek megegyeznek az ebben a fejezetben részletesen taglalt szabadidős tevékenységekkel: Pc/konzol játékok; sport; könyvolvasás; buli; sorrozat/film; sportfogadás;

26 jelentősen intenzívebben jellemzi, mint a lányokat: a fiúk 31 százaléka hetente legalább egy alkalommal, 43 százalékuk napi gyakorisággal játszik PC vagy konzol játékkal, míg a lányoknál 8, illetve 3 százalék a megfelelő arány. Könyvolvasás A debreceni fiatalok 16 százaléka soha nem olvas könyvet a tankönyveken kívül. Évente néhány alkalommal 30 százalék, ennél gyakrabban, de nem hetente 26 százalék, legalább hetente egy alkalommal 16 százalék, míg majdnem minden nap 12 százalék azok aránya akik olvasnak. Úgy véljük, hogy mindenképpen elgondolkodtató, hogy a diákok csupán 28 százaléka tekinthető rendszeres könyvolvasónak, azaz legalább hetente egy alkalommal vagy gyakrabban olvas valamilyen könyvet. A rendszeres (legalább heti gyakorisággal) olvasás nagyobb arányban jellemzi a lányokat (37 százalék), mint a fiúkat (18 százalék). Tippmix/Sportfogadások A debreceni fiatalok közel egyharmada (30 százalék) szokott sportfogadásokat kötni, de majdnem minden napi gyakorisággal csupán 5 százalékuk fogad.. Az efféle szerencsejáték is erősen addiktív lehet, ezért úgy véljük, hogy a prevenció során a mértékletességnek (mint az egészséges életmód nélkülözhetetlen összetevőjének) ebben a kontextusban is meg kell jelenni. Mivel csupán a jelenség gyakoriságát mértük, így nem megalapozott szenvedélybetegnek tekinteni azokat a fiatalokat, akik szinte minden nap fogadnak. A fogadás elsősorban a fiúk körében népszerű, mivel a fiúk csoportjában 47 százalék, a lányok körében 15 százalék a valamilyen gyakorisággal sportfogadók aránya.

27

DOHÁNYZÁS, ALKOHOL- ÉS EGYÉB DROGFOGYASZTÁS A IX. KERÜLET 7., 8. és 10. OSZTÁLYOS DIÁKJAI KÖZÖTT

DOHÁNYZÁS, ALKOHOL- ÉS EGYÉB DROGFOGYASZTÁS A IX. KERÜLET 7., 8. és 10. OSZTÁLYOS DIÁKJAI KÖZÖTT DOHÁNYZÁS, ALKOHOL- ÉS EGYÉB DROGFOGYASZTÁS A IX. KERÜLET 7., 8. és 1. OSZTÁLYOS DIÁKJAI KÖZÖTT készítette: Elekes Zsuzsanna Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézet készült:

Részletesebben

Négy évente ismétlődő kutatás a 16 éves fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól 1995-2011

Négy évente ismétlődő kutatás a 16 éves fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól 1995-2011 Négy évente ismétlődő kutatás a 16 éves fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól 1995-2011 2011: 36 európai ország, több mint 100 ezer diák CAN (The Swedish Council for Information on Alcohol

Részletesebben

2016-os Éves jelentés az EMCDDA számára

2016-os Éves jelentés az EMCDDA számára 2016-os Éves jelentés az EMCDDA számára KKB ülés, 2016. október 7. Nyírády Adrienn Nemzeti Drog Fókuszpont Megváltozott az Éves Jelentés 2014-ig: nagyon részletes, táblázatok + szöveges elemzések csak

Részletesebben

Szekszárdi fiatalok drogfogyasztási szokásai

Szekszárdi fiatalok drogfogyasztási szokásai Szekszárdi fiatalok drogfogyasztási szokásai A kutatási beszámolót írta: Bokros Hajnalka és Macher Judit A kutatásra Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának megbízásából került sor. A program megvalósítója

Részletesebben

A ÉVFOLYAMOS KÖZÉPISKOLÁSOK

A ÉVFOLYAMOS KÖZÉPISKOLÁSOK A 9-10. ÉVFOLYAMOS KÖZÉPISKOLÁSOK DROGFOGYASZTÁSA BUDAPESTEN 2005-BEN SZAKMAI BESZÁMOLÓ TÁMOGATOTT SZERVEZET: VISELKEDÉSKUTATÓ TÁRSADALOMTUDOMÁNYI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. A BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSÉNEK IDŐPONTJA:

Részletesebben

KAMASZOK KAPCSOLATAI: ( HBSC

KAMASZOK KAPCSOLATAI: ( HBSC KAMASZOK KAPCSOLATAI: Pszichoszociális tényezők szerepe a magyar serdülők életmódjában az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (HBSC) nemzetközi kutatás 2002 2010 közötti adatai alapján Szimpózium

Részletesebben

ESPAD Európai iskolavizsgálat a fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól

ESPAD Európai iskolavizsgálat a fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól 1 ESPAD 11 Európai iskolavizsgálat a fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól Az ESPAD magyarországi adatfelvételének előzetes eredményei OTKA K81353 Elekes Zsuzsanna Budapesti Corvinus Egyetem

Részletesebben

E G É S Z S É G T E R V - k é r d ő í v -

E G É S Z S É G T E R V - k é r d ő í v - Az egészség nem minden, de az egészség nélkül a minden is semmi. E G É S Z S É G T E R V - k é r d ő í v - (Arthur Schopenhauer) Életkora Neme (kérem, húzza alá) nő férfi Legmagasabb iskolai végzettsége

Részletesebben

Elekes Zsuzsanna. Egészségkárosító magatartások

Elekes Zsuzsanna. Egészségkárosító magatartások Elekes Zsuzsanna Egészségkárosító magatartások Ez a tantárgyi prezentációs anyag az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg, a TAMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-0043

Részletesebben

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Program címe: Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Tanúsítvány száma: 6/2015. Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. július 23. Kérelmező neve: Független Egyesület (Nonprofit civil Szervezet) Program

Részletesebben

Helyzetképek: középiskolások infokommunikációs kultúrája

Helyzetképek: középiskolások infokommunikációs kultúrája Generációk az információs társadalomban Infokommunikációs kultúra, értékrend, biztonságkeresési stratégiák Projekt záró workshop TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005 Program Helyzetképek: középiskolások infokommunikációs

Részletesebben

Várpalotai droghelyzetkép - 2002 - Kivonat a kutatási beszámolóból-

Várpalotai droghelyzetkép - 2002 - Kivonat a kutatási beszámolóból- Várpalotai droghelyzetkép - 2002 - Kivonat a kutatási beszámolóból- KUTATÁSI MÓDSZER A vizsgálat empirikus adatfelvételére komplex módszertannal került sor. A kutatás alapja az 5-13. évfolyamra kiterjedő

Részletesebben

ESPAD 07 EURÓPAI ISKOLAVIZSGÁLAT A FIATALOK ALKOHOL ÉS EGYÉB. Kutatási beszámoló. Az OTKA által támogatott K60707 számú pályázatról

ESPAD 07 EURÓPAI ISKOLAVIZSGÁLAT A FIATALOK ALKOHOL ÉS EGYÉB. Kutatási beszámoló. Az OTKA által támogatott K60707 számú pályázatról ESPAD 07 EURÓPAI ISKOLAVIZSGÁLAT A FIATALOK ALKOHOL ÉS EGYÉB Kutatási beszámoló Az OTKA által támogatott K60707 számú pályázatról Az ESPAD magyarországi adatfelvételének előzetes eredményei Elekes Zsuzsanna

Részletesebben

Alkoholfogyasztás és fiatalok

Alkoholfogyasztás és fiatalok Elekes Zsuzsanna Alkoholfogyasztás és fiatalok ÁNTSZ Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ, Országos Addiktológiai Centrum konferenciája Budapest, 2009. december 3. Európában a 90-es években a fiatalok

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

IFJÚSÁGI ÉLETMÓD ÉS SZOKÁSVIZSGÁLAT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN

IFJÚSÁGI ÉLETMÓD ÉS SZOKÁSVIZSGÁLAT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN IFJÚSÁGI ÉLETMÓD ÉS SZOKÁSVIZSGÁLAT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN Megbízó: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal Művelődési és Népjóléti Iroda Támogató: Gyermek- és Ifjúsági Koordinációs Tanács

Részletesebben

The 2011 ESPAD Report Substance Use Among Students in 36 European Countries

The 2011 ESPAD Report Substance Use Among Students in 36 European Countries The 2011 ESPAD Report Substance Use Among Students in 36 European Countries Björn Hibell, Ulf Guttormsson, Salme Ahlström, Olga Balakireva, Thoroddur Bjarnason, Anna Kokkevi, Ludwig Kraus Közreműködő szerzők:

Részletesebben

Elekes Zsuzsanna: A drogfogyasztás nemek közötti különbözőségei és hasonlóságai

Elekes Zsuzsanna: A drogfogyasztás nemek közötti különbözőségei és hasonlóságai Elekes Zsuzsanna: A drogfogyasztás nemek közötti különbözőségei és hasonlóságai (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Elekes Zsuzsanna (2005): A drogfogyasztás

Részletesebben

MAGYAR KÖZÉPISKOLÁSOK EGÉSZSÉGE ÉS EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA. ISKOLATÍPUS SZERINTI KÜLÖNBSÉGEK

MAGYAR KÖZÉPISKOLÁSOK EGÉSZSÉGE ÉS EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA. ISKOLATÍPUS SZERINTI KÜLÖNBSÉGEK MAGYAR KÖZÉPISKOLÁSOK EGÉSZSÉGE ÉS EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA. ISKOLATÍPUS SZERINTI KÜLÖNBSÉGEK Németh Ágnes 1, Költő András 1, Örkényi Ágota 1, Zsiros Emese 1, Halmai Réka 2, Zakariás Ildikó 1 1 Országos Gyermekegészségügyi

Részletesebben

Alba Radar. 25. hullám

Alba Radar. 25. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron. hullám Rádióhallgatási szokások Székesfehérváron 01. december 1. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu

Részletesebben

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 18. hullám Az iskolai közösségi szolgálat megítélése - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. június 17. Készítette:

Részletesebben

A D.A.D.A. és ELLEN-SZER programok hatásvizsgálata. Nikitscher Péter kutatásvezető

A D.A.D.A. és ELLEN-SZER programok hatásvizsgálata. Nikitscher Péter kutatásvezető A D.A.D.A. és ELLEN-SZER programok hatásvizsgálata Nikitscher Péter kutatásvezető A D.A.D.A. és ELLEN-SZER programok hatásvizsgálata 1. A kutatásról 2. Dohányzás, alkohol- és kábítószer-fogyasztás: - veszélyeztetettség

Részletesebben

Gyermekotthonban nevelkedő fiatalok rizikómagatartása egy friss kutatás tükrében

Gyermekotthonban nevelkedő fiatalok rizikómagatartása egy friss kutatás tükrében Gyermekotthonban nevelkedő fiatalok rizikómagatartása egy friss kutatás tükrében Örkényi Ágota, Aszmann Anna, Balogh Ágnes, Koszonits Rita, Kökönyei Gyöngyi, Németh Ágnes, Páll Gabriella, Várnai Dóra Országos

Részletesebben

Alba Radar. 20. hullám

Alba Radar. 20. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 20. hullám Adományosztási hajlandóság a Fehérváriak körében - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. december 17. Készítette:

Részletesebben

Alba Radar. 21. hullám

Alba Radar. 21. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 21. hullám A személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlási hajlandósága - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2014.

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

HATÁRTALANUL TANULMÁNY II. 2012. március 24. Sepsiszentgyörgyi Puskás Tivadar Szakközép Iskolában kitöltött tesztek eredménye:

HATÁRTALANUL TANULMÁNY II. 2012. március 24. Sepsiszentgyörgyi Puskás Tivadar Szakközép Iskolában kitöltött tesztek eredménye: HATÁRTALANUL TANULMÁNY II. 2012. március 24. Sepsiszentgyörgyi Puskás Tivadar Szakközép Iskolában kitöltött tesztek eredménye: 1. Hány éves Ön? A tesztet kitöltő erdélyi diákok 47.96%-a 17-18 év közötti

Részletesebben

NEMI KÜLÖNBSÉGEK A REKREÁCIÓS DROGHASZNÁLATBAN. Demetrovics Zsolt

NEMI KÜLÖNBSÉGEK A REKREÁCIÓS DROGHASZNÁLATBAN. Demetrovics Zsolt NEMI KÜLÖNBSÉGEK A REKREÁCIÓS DROGHASZNÁLATBAN Demetrovics Zsolt Összefoglalás Vizsgálatunk célja az volt, hogy felmérjük, vajon a táncos szórakozóhelyeket látogató fiatalok körében hasonló nemi különbségek

Részletesebben

Fogyasztói szokások az étrendkiegészítők. élelmiszer-biztonság szempontjából

Fogyasztói szokások az étrendkiegészítők. élelmiszer-biztonság szempontjából Fogyasztói szokások az étrendkiegészítők körében az élelmiszer-biztonság szempontjából Németh Nikolett Szent István Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Bükfürdő, 2016. április 7-8.

Részletesebben

Márton Andrea Csizmadia Péter Grézló Orsolya: Alacsonyküszöbű pszicho-szociális ellátásban megjelenő kliensek kábítószer-fogyasztásának vizsgálata

Márton Andrea Csizmadia Péter Grézló Orsolya: Alacsonyküszöbű pszicho-szociális ellátásban megjelenő kliensek kábítószer-fogyasztásának vizsgálata Márton Andrea Csizmadia Péter Grézló Orsolya: Alacsonyküszöbű pszicho-szociális ellátásban megjelenő kliensek kábítószer-fogyasztásának vizsgálata A kutatást támogatta: Kutatás előzményei: Rév Szenvedélybeteg-segítő

Részletesebben

Dreher Sörgyárak Felelős Alkoholfogyasztás Program Online Közvéleménykutatás. Önkitöltő kérdőív 2009. július 6. - 2009. július 29.

Dreher Sörgyárak Felelős Alkoholfogyasztás Program Online Közvéleménykutatás. Önkitöltő kérdőív 2009. július 6. - 2009. július 29. Dreher Sörgyárak Felelős Alkoholfogyasztás Program Online Közvéleménykutatás Önkitöltő kérdőív 2009. július 6. - 2009. július 29. Készült a Nagycsaládok Országos Egyesülete ajánlásával Forrás: www.alkohol.info.hu

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

DROGHASZNÁLAT A VESZPRÉMI EGYETEMISTA FIATALOK KÖRÉBEN ( K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y)

DROGHASZNÁLAT A VESZPRÉMI EGYETEMISTA FIATALOK KÖRÉBEN ( K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y) DROGHASZNÁLAT A VESZPRÉMI EGYETEMISTA FIATALOK KÖRÉBEN ( K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y) KÉSZÜLT A KÁBÍTÓSZERÜGYI EGYEZTETİ FÓRUM (VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT) MEGBÍZÁSÁBÓL VESZPRÉM,

Részletesebben

A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum tevékenységének gyermekvédelmi vonatkozásai

A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum tevékenységének gyermekvédelmi vonatkozásai A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum tevékenységének gyermekvédelmi vonatkozásai Gesztelyi Tamás Debreceni Kábítószerügyi Egyeztető Fórum A Debreceni KEF bemutatása KEF szakmai fórum 2003. óta működik Debrecenben

Részletesebben

Egészségkommunikációs Felmérés - Gyorsjelentés. Eredmények/Felnőtt

Egészségkommunikációs Felmérés - Gyorsjelentés. Eredmények/Felnőtt Egészségkommunikációs Felmérés - Gyorsjelentés Bevezetés Magyarországon a lakosság egészségi állapota rosszabb, mint ami az ország fejlettsége alapján elvárható lenne, ehhez hozzájárul többek között a

Részletesebben

Egészséges (?) ifjúság Egészséges (?) nemzet. Prof. Dr. Oroszlán György Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ

Egészséges (?) ifjúság Egészséges (?) nemzet. Prof. Dr. Oroszlán György Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Egészséges (?) ifjúság Egészséges (?) nemzet Prof. Dr. Oroszlán György Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Felnttkori kóros állapotok megelzése gyermekkorban Elhízás Hypertonia Szív-

Részletesebben

AZ EGRI 8-10. ÉVFOLYAMOS DIÁKOK ALKOHOL- ÉS DROGFOGYASZTÁSA, VALAMINT DOHÁNYZÁSA

AZ EGRI 8-10. ÉVFOLYAMOS DIÁKOK ALKOHOL- ÉS DROGFOGYASZTÁSA, VALAMINT DOHÁNYZÁSA Paksi Borbála - Elekes Zsuzsanna AZ EGRI 8-10. ÉVFOLYAMOS DIÁKOK ALKOHOL- ÉS DROGFOGYASZTÁSA, VALAMINT DOHÁNYZÁSA A kutatást készítette: Viselkedéskutató Társadalomtudományi és Szolgáltató Kft. Kutatásvezetők:

Részletesebben

Alba Radar. 17. hullám

Alba Radar. 17. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 17. hullám A személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlási hajlandósága - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013.

Részletesebben

Dr. Erős Erika- Dr. Timmermann Gábor: SZEXUÁLIS FELVILÁGOSÍTÁS: ELEGET TESZÜNK-E E A KAMASZOKÉRT?

Dr. Erős Erika- Dr. Timmermann Gábor: SZEXUÁLIS FELVILÁGOSÍTÁS: ELEGET TESZÜNK-E E A KAMASZOKÉRT? Dr. Erős Erika- Dr. Timmermann Gábor: SZEXUÁLIS FELVILÁGOSÍTÁS: ELEGET TESZÜNK-E E A KAMASZOKÉRT? Idézet "A homár, amikor páncélt vált, előbb elhullatja az eredetit; amíg kialakul az új páncél, védtelenné

Részletesebben

Tisztelt Bizottság! Vizsgálatunk 4 fő területre oszlik:

Tisztelt Bizottság! Vizsgálatunk 4 fő területre oszlik: Tisztelt Bizottság! A Hétszínvilág Egyesület szerződéséhez híven elkészítette a kortárssegítő képzésre jelentkezők fiatalok körében felmérését. A kérdőív az Ifjúság Kutatás 2000 Dunaújváros felhasználásával

Részletesebben

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS A minta és mintavétel 1 1. A MINTA ÉS A POPULÁCIÓ VISZONYA Populáció: tágabb halmaz, alapsokaság a vizsgálandó csoport egésze Minta: részhalmaz, az alapsokaság azon része,

Részletesebben

A boldogság annak a fokmérője, hogy, mennyire szeretjük az életünket

A boldogság annak a fokmérője, hogy, mennyire szeretjük az életünket A boldogság annak a fokmérője, hogy, mennyire szeretjük az életünket A Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium 2008. júliusában jött létre, mint összevont, többcélú, közös igazgatású közoktatási

Részletesebben

Új módszertan a kerékpározás mérésében

Új módszertan a kerékpározás mérésében Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé

Részletesebben

Alba Radar. 3. hullám. Vélemények a fehérvári médiáról

Alba Radar. 3. hullám. Vélemények a fehérvári médiáról Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 3. hullám Vélemények a fehérvári médiáról 10. augusztus 31. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu Echo Innovációs Műhely Echo

Részletesebben

2010 őszi piackutatás eredményei PartyBor

2010 őszi piackutatás eredményei PartyBor 2010 őszi piackutatás eredményei PartyBor A kutatás célja A felmérés kérdéskörei: Kik vettek részt a rendezvényeken? Hogyan alakulnak borfogyasztási szokásaik? Milyen gyakran fogyasztanak bort? Hol fogyasztanak

Részletesebben

Az egészség (R)éve prevenciós program

Az egészség (R)éve prevenciós program Program címe: Az egészség (R)éve prevenciós program Tanúsítvány száma: 1/2015 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. február 4. Kérelmező neve: Katolikus Karitász Caritas Hungarica Program rövid leírása

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 KUTATÁSI JELENTÉS CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 2. Kutatás leírása 5 A kutatás háttere 5 A kutatás módszertana 5 A topline jelentés szerkezete,

Részletesebben

Tanulói drogérintettségi vizsgálat a bicskei kistérségben - 2008 -

Tanulói drogérintettségi vizsgálat a bicskei kistérségben - 2008 - Tanulói drogérintettségi vizsgálat a bicskei kistérségben - 2008 - A kutatási beszámolót írta: Ruff Tamás A kutatás a Bicskei Kábítószerügyi Egyeztető Fórum együttműködésével és támogatásával valósult

Részletesebben

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának Jelentése Az AJB 1092/2011 számú ügyben Előadó: dr. Bassola Eszter dr. Lux Ágnes dr. Tóth László Az eljárás megindulása A gyermekvédelmi törvény felhatalmazása

Részletesebben

Szakmai beszámoló Szenvedélybetegek Alacsonyküszöbű Ellátása, Ajka

Szakmai beszámoló Szenvedélybetegek Alacsonyküszöbű Ellátása, Ajka Szakmai beszámoló 2010 Szenvedélybetegek Alacsonyküszöbű Ellátása, Ajka I. Alacsonyküszöbű ellátás feladata és szolgáltatásai 1. Az alacsonyküszöbű szolgáltatás: Az alacsonyküszöbű kifejezés arra utal,

Részletesebben

Drogprevenció az új Nemzeti Drogstratégia tükrében

Drogprevenció az új Nemzeti Drogstratégia tükrében Kábítószerprevenció a büntetésvégrehajtási intézeteknél és az együttműködő szervezeteknél BaracskaAnnamajor, 2011. október 27. Drogprevenció az új Nemzeti Drogstratégia tükrében Dr. Grezsa Ferenc Nemzeti

Részletesebben

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A szentendrei középiskolások egészséges életmódbeli és szerhasználati szokásairól

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A szentendrei középiskolások egészséges életmódbeli és szerhasználati szokásairól KUTATÁSI BESZÁMOLÓ A szentendrei középiskolások egészséges életmódbeli és szerhasználati szokásairól Készítették: Ikvai-Szabó Emese, Torba Judit Kelt: Szentendre, 2005. június Bevezetés A szentendrei Kábítószer

Részletesebben

TEGYÜNK KÖZÖSEN! DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÁTFOGÓ STRATÉGIÁJA A SZENVEDÉLYBETEGSÉGEK MEGELŐZÉSÉRE ÉS A SZENVEDÉLYBETEGEK ELLÁTÁSÁRA 2014-2020

TEGYÜNK KÖZÖSEN! DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÁTFOGÓ STRATÉGIÁJA A SZENVEDÉLYBETEGSÉGEK MEGELŐZÉSÉRE ÉS A SZENVEDÉLYBETEGEK ELLÁTÁSÁRA 2014-2020 határozati javaslat melléklete TEGYÜNK KÖZÖSEN! DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÁTFOGÓ STRATÉGIÁJA A SZENVEDÉLYBETEGSÉGEK MEGELŐZÉSÉRE ÉS A SZENVEDÉLYBETEGEK ELLÁTÁSÁRA 2014-2020 Készítette: Debreceni Kábítószerügyi

Részletesebben

A mentálhigiénés szervezetek szerepe a kábítószer-probléma kezelésében

A mentálhigiénés szervezetek szerepe a kábítószer-probléma kezelésében A mentálhigiénés szervezetek szerepe a kábítószer-probléma kezelésében Dr. Felvinczi Katalin Ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztérium Mi is a mentálhigiéne? Nem csupán a pszichés

Részletesebben

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 22. hullám Nyaralási tervek 201. július 03. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu 1 A kutatás háttere

Részletesebben

MÓDSZERTANI DILEMMÁK EGY 2013-BAN KÉSZÜLT LAKOSSÁGI VIZSGÁLAT SZERHASZNÁLATRA VONATKOZÓ ADATAI KAPCSÁN

MÓDSZERTANI DILEMMÁK EGY 2013-BAN KÉSZÜLT LAKOSSÁGI VIZSGÁLAT SZERHASZNÁLATRA VONATKOZÓ ADATAI KAPCSÁN Paksi Borbála MÓDSZERTANI DILEMMÁK EGY 2013-BAN KÉSZÜLT LAKOSSÁGI VIZSGÁLAT SZERHASZNÁLATRA VONATKOZÓ ADATAI KAPCSÁN Magyar Addiktológiai Társaság IX. Országos Kongresszusa 2013. November 21-23. Siófok

Részletesebben

Szexmunkások - Egészségterv-kutatás (Áttekintő összefoglalás)

Szexmunkások - Egészségterv-kutatás (Áttekintő összefoglalás) Szexmunkások - Egészségterv-kutatás (Áttekintő összefoglalás) Alapadatok A kutatás során 246 válaszadó szexmunkás adatait értékeltük. A 246 szexmunkás 8,5%-a (21 fő) férfi, 91,5%-a (225 fő) nő. A legfiatalabb

Részletesebben

Alba Radar. 26. hullám

Alba Radar. 26. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 26. hullám Az elmúlt év értékelése és a jövőre vonatkozó lakossági várakozások 205. január 3. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu

Részletesebben

Elekes Zsuzsanna: Devianciák, mentális betegségek

Elekes Zsuzsanna: Devianciák, mentális betegségek Elekes Zsuzsanna: Devianciák, mentális betegségek (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Elekes Zsuzsanna (1997): Devianciák, mentális betegségek in: Szerepváltozások.

Részletesebben

Szociális szakvizsga Gyermekjóléti alapellátás témacsoport Pecze Mariann

Szociális szakvizsga Gyermekjóléti alapellátás témacsoport Pecze Mariann ALKOHOL- ÉS DROGEPIDEMIOLÓGIAI HELYZET középiskolás korosztályra koncentrálva Szociális szakvizsga Gyermekjóléti alapellátás témacsoport Pecze Mariann Epidemiológia célja A droghasználat természetének,

Részletesebben

A BUDAÖRSI DIÁKOK ALKOHOL- ÉS DROGFOGYASZTÁSA, VALAMINT DOHÁNYZÁSA Készítette: Paksi Borbála és Arnold Petra

A BUDAÖRSI DIÁKOK ALKOHOL- ÉS DROGFOGYASZTÁSA, VALAMINT DOHÁNYZÁSA Készítette: Paksi Borbála és Arnold Petra A BUDAÖRSI DIÁKOK ALKOHOL- ÉS DROGFOGYASZTÁSA, VALAMINT DOHÁNYZÁSA 2009 Készítette: Paksi Borbála és Arnold Petra PAKSI ÉS ARNOLD: BUDAÖRSI DIÁKOK ALKOHOL- ÉS DROGFOGYASZTÁSA 2009 2 A kutatást készítette:

Részletesebben

Az alkoholfogyasztásról. Boujenah Aaron, Komjáthy Boldizsár, Sauer Rutger

Az alkoholfogyasztásról. Boujenah Aaron, Komjáthy Boldizsár, Sauer Rutger Az alkoholfogyasztásról Boujenah Aaron, Komjáthy Boldizsár, Sauer Rutger Az alkoholhoz való lehetséges viszonyulások absztinensek, akik nem fogyasztanak alkoholos italokat; szociális ivók, akik főleg társaságban

Részletesebben

Addikció a családban. Ha igen, kérem mondjon pár mondatot (Ha nem mondjuk el röviden!)

Addikció a családban. Ha igen, kérem mondjon pár mondatot (Ha nem mondjuk el röviden!) Addikció a családban 1. Tudja-e Ön mit nevezünk szenvedélybetegségnek? Nem Ha igen, kérem mondjon pár mondatot (Ha nem mondjuk el röviden!) 2. Mit gondol mely családokat érinti jobban ez a probléma? a.,

Részletesebben

BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM V I S E L K E D É S K U T A T Ó K Ö Z P O N T KÉRDŐÍV B ORSZÁGOS LAKOSSÁGI ADE VIZSGÁLAT 2003 A kérdőívnek ez a része alkohollal és különböző egyéb

Részletesebben

BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM VISELKEDÉSKUTATÓ KÖZPONT

BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM VISELKEDÉSKUTATÓ KÖZPONT KÉRDŐÍV B ORSZÁGOS LAKOSSÁGI ADE VIZSGÁLAT 2001 BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM VISELKEDÉSKUTATÓ KÖZPONT ELŐSZÖR NÉHÁNY KÉRDÉS AZ ALKOHOL- FOGYASZTÁSSAL KAPCSOLATBAN. KÉRJÜK,

Részletesebben

Alba Radar. 18. hullám

Alba Radar. 18. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 18. hullám A székesfehérvári parkok megítélése a fehérváriak szerint 2013. június 17. Készítette: Németh A. Violetta nemetha.violetta@echomail.hu

Részletesebben

Gyorsjelentés a pénzügyi tranzakciós illetékkel és az energiaköltségek alakulásával kapcsolatban készített gazdálkodó szervezeti véleménykutatásról

Gyorsjelentés a pénzügyi tranzakciós illetékkel és az energiaköltségek alakulásával kapcsolatban készített gazdálkodó szervezeti véleménykutatásról Gyorsjelentés a pénzügyi tranzakciós illetékkel és az energiaköltségek alakulásával kapcsolatban készített gazdálkodó szervezeti véleménykutatásról 2013. február 11. Háttér A Fejér Megyei Kereskedelmi

Részletesebben

Európai Iskolavizsgálat 1999. Kérdőív. Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Viselkedéskutató Központ

Európai Iskolavizsgálat 1999. Kérdőív. Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Viselkedéskutató Központ Európai Iskolavizsgálat 1999 Kérdőív Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Viselkedéskutató Központ Mielőtt elkezdenéd, kérjük, olvasd el! Ennek a kérdőívnek a kitöltésével egy az Európa Tanács által

Részletesebben

Alba Radar. 11. hullám

Alba Radar. 11. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 11. hullám A Videoton labdarúgócsapat megítélése a székesfehérvári lakosok körében 2012. január 25. Készítette: Németh A. Violetta nemetha.violetta@echomail.hu

Részletesebben

Szekszárdi fiatalok drogfogyasztási szokásai

Szekszárdi fiatalok drogfogyasztási szokásai Szekszárdi fiatalok drogfogyasztási szokásai A kutatási beszámolót írta: Bokros Hajnalka és Macher Judit A kutatásra Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának megbízásából került sor. A program megvalósítója

Részletesebben

Szükség van-e kamarai nyilvántartásra?

Szükség van-e kamarai nyilvántartásra? Felmérés az iparkamarai szolgáltatásokról és díjakról kutatási jelentés A felmérés A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatok Országos Egyesülete 2015 március 3-a és 18-a között online felmérést

Részletesebben

Kollégisták SZTE 2011. Szeged 2012

Kollégisták SZTE 2011. Szeged 2012 Kollégisták SZTE 2011 Szeged 2012 Kollégisták SZTE 2011 Kutatásunkban azt kívántuk feltárni, hogy mi jellemzi a kollégista egyetemi hallgatók életvilágát, szabadidő eltöltési szokásait, kortársi szocializációját,

Részletesebben

ZA5563. Flash Eurobarometer 330 (Young People and Drugs) Country Questionnaire Hungary

ZA5563. Flash Eurobarometer 330 (Young People and Drugs) Country Questionnaire Hungary ZA5563 Flash Eurobarometer 330 (Young People and Drugs) Country Questionnaire Hungary EUROBAROMETER 2011 Youth attitudes on drugs D1. A kérdezett neme [NE OLVASD FEL JELÖLD A MEGFELELŐT] Férfi... 1 Nő...

Részletesebben

A mindennapos testnevelés szubjektív helyzete az észak-alföldi régió tanulóinak körében

A mindennapos testnevelés szubjektív helyzete az észak-alföldi régió tanulóinak körében Fintor Gábor Debreceni Egyetem, Nevelés-és Művelődéstudományi Doktori Program A mindennapos testnevelés szubjektív helyzete az észak-alföldi régió tanulóinak körében Fiatal Sporttudósok IV. Országos Konferenciája

Részletesebben

III. MEGBESZÉLÉS... 63 A KUTATÁS EREDMÉNYEINEK RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA ÉS AJÁNLÁSOK... 68 IRODALOM... 70 MELLÉKLET...

III. MEGBESZÉLÉS... 63 A KUTATÁS EREDMÉNYEINEK RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA ÉS AJÁNLÁSOK... 68 IRODALOM... 70 MELLÉKLET... Tartalom I. BEVEZETÉS... 2 ELMÉLETI HÁTTÉR... 2 A gyermekvédelmi szakellátás intézményei: gyermekotthon és lakásotthon... 2 Serdülőkori rizikómagatartás egyéb vizsgálatok tükrében... 3 II. A VIZSGÁLAT...

Részletesebben

A DROGFOGYASZTÁS ELTERJEDTSÉGE ÉS A FOGYASZTÁSRA HATÓ TÁRSADALMI TÉNYEZŐK ISKOLÁBAN TANULÓ FIATALOK KÖRÉBEN ELEKES ZSUZSANNA

A DROGFOGYASZTÁS ELTERJEDTSÉGE ÉS A FOGYASZTÁSRA HATÓ TÁRSADALMI TÉNYEZŐK ISKOLÁBAN TANULÓ FIATALOK KÖRÉBEN ELEKES ZSUZSANNA A DROGFOGYASZTÁS ELTERJEDTSÉGE ÉS A FOGYASZTÁSRA HATÓ TÁRSADALMI TÉNYEZŐK ISKOLÁBAN TANULÓ FIATALOK KÖRÉBEN ELEKES ZSUZSANNA A fiatalkori kábítószer-fogyasztás magyarországi megjelenéséről szóló első információink

Részletesebben

Hit és prevenció harc a drogok ellen

Hit és prevenció harc a drogok ellen Program címe: Hit és prevenció harc a drogok ellen Tanúsítvány száma: 5/2015 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. május 7. Kérelmező neve: Alfamedicus Egészségügyi és Humán Szolgáltató Bt. Program rövid

Részletesebben

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának Egészségfejlesztési Terve. 5. sz. melléklete

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának Egészségfejlesztési Terve. 5. sz. melléklete Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának Egészségfejlesztési Terve. sz. melléklete . diagram Leggyakrabban említett probléma: rossz minőségű utak és járdák,% 9,% 8,% 7,% 6,%,%,%,%,%,%,% 9,% 6,%

Részletesebben

Család, barátok, közösségek a testi, lelki és szociális jól-lét kapcsolata városi fiatal felnőttek körében

Család, barátok, közösségek a testi, lelki és szociális jól-lét kapcsolata városi fiatal felnőttek körében Család, barátok, közösségek a testi, lelki és szociális jól-lét kapcsolata városi fiatal felnőttek körében Busa Csilla*, Tistyán László*, Kesztyüs Márk*, Füzesi Zsuzsanna** *Fact Alkalmazott Társadalomtudományi

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása

Részletesebben

TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN

TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN 2014. MÁJUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS 2014. OKTÓBER 9. A MAGYAR NÉPESSÉG MEGOSZLÁSA ÉS ESZKÖZELLÁTOTTSÁGA 9,4 M Összes személy Van a háztartásban A tévés háztartásban élő 4 éven felüli

Részletesebben

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés 2008 Iskolai jelentés 10. évfolyam szövegértés Az elmúlt évhez hasonlóan 2008-ban iskolánk is részt vett az országos kompetenciamérésben, diákjaink matematika és szövegértés teszteket, illetve egy tanulói

Részletesebben

Bevezetés - előzmények

Bevezetés - előzmények Az Internet szerepe a megújuló energiaforrások elterjesztésében Baros Zoltán 1 és Németh Sarolta 2 1 Debreceni Egyetem Meteorológia Tanszék 4010 Debrecen, Egyetem tér 1. Pf.. 13. e-mail: zbaros@delfin.unideb.hu

Részletesebben

Nyomtatott könyvek és elektronikus könyvek

Nyomtatott könyvek és elektronikus könyvek Nyomtatott könyvek és elektronikus könyvek Kérdőíves kutatás az e-könyv olvasási szokásokról Készítette a Társadalomkutatási Intézet Zrt. a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a Hamisítás Elleni Nemzeti

Részletesebben

Alba Radar. 24. hullám

Alba Radar. 24. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 24. hullám Seuso-kiállítással kapcsolatos vélemények 2014. november 12. Készítette: Macher Judit macher.judit@echomail.hu www.echoinn.hu

Részletesebben

Daath.hu A Magyar Pszichedelikus Közösség 9 éve

Daath.hu A Magyar Pszichedelikus Közösség 9 éve Multidiszciplináris Társaság a Pszichedelikumok Kutatásáért Pszichedelikumok a 21. századi kultúrában és gyógyításban 2011. március 12. Daath.hu A Magyar Pszichedelikus Közösség 9 éve Móró Levente MSc,

Részletesebben

Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken. Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember

Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken. Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember Összefoglaló A felnőtt internetező lakosság csaknem 60 százaléka dolgozik teljes vagy részmunkaidőben. Munkahelyükön

Részletesebben

A szabadidő értékszociológiai meghatározottsága a campusok világában. Bocsi Veronika DE GyFK.

A szabadidő értékszociológiai meghatározottsága a campusok világában. Bocsi Veronika DE GyFK. A szabadidő értékszociológiai meghatározottsága a campusok világában Bocsi Veronika DE GyFK bocsiveron@gmail.com Az előadás vázlata Elméleti keretek, kapcsolódó kutatások Kutatás bemutatása, hipotézisek

Részletesebben

A 2002/2003-AS TANÉVBEN SZERVEZETT

A 2002/2003-AS TANÉVBEN SZERVEZETT A 22/23-AS TANÉVBEN SZERVEZETT PRÓBAÉRETTSÉGI SZAKMAI TANULSÁGAI OKI Követelmény- és Vizsgafejlesztő Központ Budapest, 24. március A 22/23-AS TANÉVBEN SZERVEZETT PRÓBAÉRETTSÉGI SZAKMAI TANULSÁGAI Köszönetnyilvánítás

Részletesebben

Azonos szerepek azonos szenvedélyek?

Azonos szerepek azonos szenvedélyek? Elekes Zsuzsanna: Azonos szerepek azonos szenvedélyek? Azonos szerepek azonos szenvedélyek? A fiatalok egészségkárosító szokásaiban végbement változásokról Elekes Zsuzsanna 1. A drogfogyasztás változása

Részletesebben

HATÁRTALANUL TANULMÁNY I. 2012. március 24. Raoul Wallenberg Szakképző Iskolában kitöltött tesztek eredménye:

HATÁRTALANUL TANULMÁNY I. 2012. március 24. Raoul Wallenberg Szakképző Iskolában kitöltött tesztek eredménye: HATÁRTALANUL TANULMÁNY I. 2012. március 24. Raoul Wallenberg Szakképző Iskolában kitöltött tesztek eredménye: 1. Hány éves Ön? Az első kérdés az életkorra vonatkozott. A 15-16, illetve a 17-18 éves korosztály

Részletesebben

A 2014/2015-ös tanévi célnyelvi mérés országos jelentésének elemzése

A 2014/2015-ös tanévi célnyelvi mérés országos jelentésének elemzése A 2014/2015-ös tanévi célnyelvi mérés országos jelentésének elemzése EBESI ARANY JÁNOS MAGYAR-ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA 4211 Ebes, Széchenyi tér 5. OM azonosító:

Részletesebben

The 2007 ESPAD Report Substance Use Among Students in 35 European Countries

The 2007 ESPAD Report Substance Use Among Students in 35 European Countries The 2007 ESPAD Report Substance Use Among Students in 35 European Countries Björn Hibell, Ulf Guttormsson, Salme Ahlström, Olga Balakireva, Thoroddur Bjarnason, Anna Kokkevi, Ludwig Kraus Közreműködő szerzők:

Részletesebben

Tervezett béremelés a versenyszektorban 2016-ban A októberi vállalati konjunktúra felvétel alapján február 3.

Tervezett béremelés a versenyszektorban 2016-ban A októberi vállalati konjunktúra felvétel alapján február 3. Tervezett béremelés a versenyszektorban 2016-ban A 2015. októberi vállalati konjunktúra felvétel alapján 2016. február 3. 1 / 8 Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely,

Részletesebben

Statisztika I. 8. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre

Statisztika I. 8. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre Statisztika I. 8. előadás Előadó: Dr. Ertsey Imre Minták alapján történő értékelések A statisztika foglalkozik. a tömegjelenségek vizsgálatával Bizonyos esetekben lehetetlen illetve célszerűtlen a teljes

Részletesebben

III. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2012. A 2011. év szűrővizsgálatainak eredményei. Pádár Katalin

III. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2012. A 2011. év szűrővizsgálatainak eredményei. Pádár Katalin III. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2012. A 2011. év szűrővizsgálatainak eredményei Pádár Katalin Programstatisztika 2010-2011 Összesen 332 helyszínen o 2010: 144 o 2011: 192 1 229 616 átfogó vizsgálat

Részletesebben

A telephely létszámadatai:

A telephely létszámadatai: Országos kompetenciamérés értékelése - matematika 2011. 2011. tavaszán kilencedik alkalommal került sor az Országos kompetenciamérésre. A kompetenciamérés mind anyagát, mind a mérés körülményeit tekintve

Részletesebben

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei Homonnai Balázs ACNIELSEN Programstatisztika 2010-2011-2012 Összesen 528 helyszínen o 2010: 144 o 2011: 191 o 2012:

Részletesebben

Iskola(i programok) a határon - a téma felvezetése

Iskola(i programok) a határon - a téma felvezetése Paksi Borbála Iskola(i programok) a határon - a téma felvezetése A MAGYAR DROGPREVENCIÓS ÉS ÁRTALOMCSÖKKENTŐ SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE KONFERENCIÁJA 2013. NOVEMBER 5. BUDAPEST Az idei tanév óriási változásokat

Részletesebben

Kockázatvállalás, élménykeresés és rizikómagatartások kapcsolata

Kockázatvállalás, élménykeresés és rizikómagatartások kapcsolata Kockázatvállalás, élménykeresés és rizikómagatartások kapcsolata Kökönyei Gyöngyi Fiatalok baleseteinek megelőzése c. szeminárium 2008. November 24. Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása (HBSC) Németh

Részletesebben