MÓDSZERTAN A TELJESÍTMÉNY-ELLENŐRZÉSHEZ

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MÓDSZERTAN A TELJESÍTMÉNY-ELLENŐRZÉSHEZ"

Átírás

1 MÓDSZERTAN A TELJESÍTMÉNY-ELLENŐRZÉSHEZ 2008

2 Készítette Bank Lajos, Dr. Beregi Anna, Bittó Zoltán, Fekete Gábor, Karsainé Dömsödi Éva, Kemény Emil, Malatinszky Istvánné dr., dr. Németh Péterné, Tóth Pál, Vörös Mária Szaklektorok Bihary Zsigmond, Dr. Lóránt Zoltán főigazgatók Szerkesztette Kemény Emil, Karsainé Dömsödi Éva A kiadásért felel Dr. Csapodi Pál főtitkár, a módszertani bizottság vezetője az ÁSZ Módszertani Kiadványok sorozat szerkesztője 2. bővített kiadás

3 TARTALOMJEGYZÉK ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR 4 E L Ő S Z Ó 7 1. BEVEZETŐ 9 2. A TELJESÍTMÉNY-ELLENŐRZÉS ÉRTELMEZÉSE KÖVETELMÉNYEK, SAJÁTOSSÁGOK A teljesítmény-ellenőrzés értelmezése A teljesítménykategóriák meghatározása Gazdaságosság Hatékonyság Eredményesség A teljesítmény-kategóriák kapcsolata Value for money pénzért értéket A teljesítmény-ellenőrzés szervezési alapelvei A teljesítmény-ellenőrzés kritériumai A teljesítmény-ellenőrzés alkalmazási területei Az ÁSZ teljesítmény-ellenőrzéseinek célja Ellenőri követelmények A TELJESÍTMÉNY-ELLENŐRZÉS TERVEZÉSE, ELŐKÉSZÍTÉSE Az ellenőrzési téma kiválasztása Felkészülés a teljesítmény-ellenőrzésekre, előtanulmány Az ellenőrzési téma megismerése, helyzetfelmérés, információs források Az ellenőrzési témakör szűkítése strukturált kérdések Előzetes adatok Adatgyűjtési és ellenőrzési szervezési technikák Kockázatelemzés a teljesítmény-ellenőrzés korlátai Az előtanulmány összeállítása Az előtanulmány és előkészítésének felülvizsgálata Ellenőrzési program A teljesítmény-ellenőrzés szempontjai A program mellékletei Az ellenőrzési program felülvizsgálata A HELYSZÍNI-ELLENŐRZÉS A helyszíni ellenőrzés sajátosságai Ajánlott technikák 49 1

4 4.3. Az ellenőrzési bizonyítékok jellemzői Munkadokumentumok alkalmazása A teljesítmény elemzése A teljesítmény értékelése A helyszíni ellenőrzés végrehatásának és a számvevői jelentéstervezet felülvizsgálata JELENTÉSÍRÁS A számvevői jelentések jellemzői A számvevőszéki jelentések jellemzői A jelentések egyeztetése és független felülvizsgálata A TELJESÍTMÉNY-ELLENŐRZÉS EREDMÉNYEINEK HASZNOSULÁSA SZ. MELLÉKLET 63 Csoporttechnikák a teljesítmény-ellenőrzésben ÖTLETCSOPORT (Brain-storming) Ötletcsoport a teljesítmény-ellenőrzésben Az ötletcsoport szervezése, lefolytatása A csoport eredményének kiértékelése, hasznosítása FÓKUSZCSOPORT Fókuszcsoport alkalmazása a teljesítmény-ellenőrzési munkában A fókuszcsoport fő jellemzői A fókuszcsoport alkalmazási területei Fókuszcsoport szervezése A levezető kiválasztása A fókuszcsoportok számának és a megbeszélések helyének meghatározása A fókuszcsoport tagjainak kiválasztása Tematikus útmutató készítése A csoportos megbeszélés levezetése, az eredmények hasznosítása A levezető teendői és magatartása A figyelem fenntartása a fókuszcsoportban A kérdezés módszerei Az eredményeinek rögzítése Az összegyűjtött információk elemzése A fókuszcsoport eredményeinek hasznosítása SZ. MELLÉKLET 79 Kérdőíves felmérés KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS A kérdőíves felmérés megalapozása 82 2

5 1.2. A felmérés előkészítése, megtervezése A kérdőíves felmérés lefolytatása A felmérés eredményeinek elemzése Az eredmények jelentésbe foglalása SZ. MELLÉKLET 89 Kérdések, kritériumok, adatforrások SZ. MELLÉKLET 93 Munkadokumentumok Ellenőrzési dokumentáció Az ellenőrzési dokumentáció tartalma A munkadokumentumok célja, tartalma SZ. MELLÉKLET 101 Összehasonlítás (Benchmarking) Benchmarking Bevezető Az összehasonlítás meghatározása Magas (szervezeti) szintű összehasonlítások Teljesítmény összehasonlítások Folyamat összehasonlítások SZ. MELLÉKLET 115 A teljesítmény-ellenőrzés logikai rendszere SZ. MELLÉKLET 123 A teljesítmény-ellenőrzés fázisainál alkalmazandó felülvizsgálati lapok 123 3

6 ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR Átláthatóság Elszámoltathatóság Helyzetátvilágítás Helyzetelemzés Helyzetfelmérés Helyzetvizsgálat A közpénzek felhasználására vonatkozó alapvető követelmény, amelynek teljesülését a teljesítmény-ellenőrzés támogatja. A közpénzfelhasználás zárt célrendszerének elemei: a költségvetési számadatok egyértelmű indokolása és alátámasztása; az éves beszámolók megjelentetése, és mindenki számára érthető formában való közreadása; a nyilvánosság eszközeivel ösztönzés a magasabb színvonalú munkavégzésre; független, megbízható ellenőrzés és elemzés; a nyilvánosság számára elérhető tájékoztatás biztosítása. A közpénzek felhasználására vonatkozó alapvető követelmény, amelynek teljesülését a teljesítmény-ellenőrzés támogatja. Összefüggésrendszerébe nyolc szempont együttes érvényesülése tartozik bele, amelyek: munkakörök és konkrét munkafeladatok meghatározottsága; egyezőség a költségvetési tervvel; a beszámolási kötelezettségek világos rögzítése; beszámoltatás a tervekről és a célok teljesüléséről; a beszámolók legyenek pontosak és a lehető legaktuálisabb információkat hordozzák; megfelelő belső kontrollmechanizmusok megléte; független külső ellenőrzés; szankciók érvényesítése. A teljesítmény-ellenőrzésre való felkészülés szakaszában az ellenőrök által végzett tevékenység, amelynek során a helyzetfelmérés részeként a vizsgálat tárgyköréből (szervezet, folyamat stb.) részletes, a kapcsolati rendszert és a tényleges működést leíró adat- és információhalmaz összegyűjtése történik meg. Az ellenőrzésre való felkészülés szakaszában a helyzetvizsgálatot követő ellenőri munkafázis, amelynek eredményeként a vizsgálatvezető az ellenőrzést végzőkkel meghatározza a teljesítmény-ellenőrzés fókuszpontjait, hangsúlyos értékelési szempontjait, azokat a részterületeket, amelyek teljesítmény-értékelése valószínűsíthetően a legtöbb hozzáadott értéket eredményezhet a vizsgálat lezárásakor. A teljesítmény-ellenőrzésre való felkészülés szakaszában, az ellenőrzök által végzett tevékenység, amelynek során az ellenőrzés tárgyköréről szereznek be széleskörű ismeretanyagot, a teljesítmény-ellenőrzés legtöbb hozzáadott értéket eredményező céljának és értékelési módjának meghatározása érdekében (külső/belső információ és adatgyűjtés). A teljesítmény-ellenőrzésre való felkészülés szakaszában az ellenőrök logikai, időrendi szabályozási rendben, rendszerszemléletben feldolgozzák a helyzetfelmérés, 4

7 Teljesítmény-ellenőrzés Teljesítmény-értékelés Teljesítménykategóriák Teljesítménykritériumok Teljesítménymutatók (illetve az azzal egyenértékű vagy annak részét képező helyzetátvilágítás) tapasztalatait, az összegyűjtött adatokat, információkat. A közpénzek felhasználásának értékelése, ami a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség kritériumaira alapozott rendszerszemléletű minősítéssel, vagy különböző célok elérése, programok valóra váltása eredményeinek, problémáinak és az ok okainak feltárásával végezhető el. A teljesítmény-ellenőrzés folyamatában a vizsgált témakörhöz tartozó teljesítmények (performance) minősítése (evaluation) a helyszíni ellenőrzés tapasztalatai alapján az ellenőrzési programban meghatározott szempontok és kritériumok figyelembevételével. A teljesítmény-ellenőrzés folyamatában az értékelés alapja, amely lehet: gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség, környezettudatosság, etikusság és egyéb. Azoknak az értékelési szempontoknak, a közpénzfelhasználást minősítő eljárásoknak, számításoknak, mutatóknak stb. az összessége, amely alapján az ellenőrzés megteszi a megállapításokat. A teljesítménykritériumok részét képező, naturáliákban mérhető és kifejezhető mutatók összessége, amelyeket vagy az ellenőrzöttek alkalmaznak saját döntésük alapján, saját teljesítményeik értékelésére és/vagy az ellenőrzést végzők alkalmaznak a teljesítmények értékelésére. 5

8

9 E L Ő S Z Ó Az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 16. (1) bekezdése szerint az Állami Számvevőszék az ellenőrzéseit célszerűségi, eredményességi és törvényességi szempontok szerint végzi. Ez a törvényi előírás fogalmazza meg a számvevőszéki ellenőrzésekkel szemben azt a követelményt, amely a teljesítmény-ellenőrzés módszerével végzett ellenőrzésekkel teljesíthető, összhangban a legfőbb ellenőrző intézmény stratégiai céljaival. Az eredményességben nevesítve megjelenik a pénzért értéket típusú teljesítményellenőrzési követelmény, amely ebben a vonatkozásban direkt teljesítményellenőrzési mandátumot jelent. A célszerűség követelménye indirekt teljesítményellenőrzési mandátumot jelent, összevontan tartalmazza a közszféra teljesítményével szembeni gazdaságossági, hatékonysági követelményeket. Ez a gyakorlati módszertan a számvevőszék teljesítmény-ellenőrzéseihez ad támogatást, bemutatva a teljesítmény-ellenőrzéseknél gyakrabban alkalmazott technikákat. A későbbiekben a legjobb gyakorlatnak minősített teljesítmény-ellenőrzések esettanulmányait segédletekben adjuk közre, a módszertanhoz illeszkedő egységes szerkezetben. A teljesítmény-ellenőrzésnél alkalmazott módszertan esetében felhasznált fontosabb forrásdokumentumok: a kanadai, az amerikai, a svéd és az angol számvevőszék teljesítmény-ellenőrzési módszertani jellegű kiadványai, kézikönyvei, útmutatói, illetve az ÁSZ Módszertani Osztályának korábbi kiadványai. Tartalmazza az ÁSZ és az Egyesült Királyság Számvevőszéke közötti twinning-, valamint az ÁSZ és az Egyesült Államok Számvevőszéke közötti intézményi szakmai együttműködés keretében tartott teljesítmény-ellenőrzési módszertani előadássorozatok dokumentumait, továbbá a teljesítmény-ellenőrzések megvalósításakor összegyűjtött ellenőrzési tapasztalatokat. Budapest, szeptember Dr. Kovács Árpád elnök 7

10

11 1. BEVEZETŐ Az államháztartás reformja, az egyes alrendszerek működésének, hatékonyságának, erőforrás gazdálkodásának javítása folyamatosan aktuális feladat. A változások követése és értékelése nagyobb hangsúlyt kapott az ÁSZ stratégiájában és a 2002-ben végrehajtott szervezeti átalakításakor elkülönített, elnevezésében és tartalmában is teljesítmény-ellenőrzéseket végző szervezeti egységek alakultak meg. A közszférában a teljesítményszemlélet előretörése összefügg a különböző menedzsment technikák megjelenésével, a fejlett országokban az új közmenedzsment ( New Public Management ) szemlélet 1980-as évektől kezdődő, egyre szélesebb körű elterjedésével. Nagyon leegyszerűsítve a teljesítmény megítélésében két alapkérdésre keresték a választ, nevezetesen: a közszféra szervezetei a dolgokat jól végzik-e el, valamint azt végzik-e el, amit kell. Ez a szemléletmód világított rá arra, hogy szükségszerű és elkerülhetetlen a közszolgálati szektor szervezeteinek, intézményeinek, folyamatosan bővülő szolgáltató tevékenységének újragondolása a gazdaságosabb, hatékonyabb, eredményesebb közpénzfelhasználás, illetve a közfeladat ellátás teljesítményeinek növelése érdekében. A teljesítmény központú értékelés igénye mára hangsúlyossá vált a pénzügyi-szabályossági típusú értékelés mellett. Fokozott érdeklődés mutatkozik mind a politika, mind az adófizetők részéről, hogy a közpénzeket értelmesen hasznosítsák, természetszerűleg fenntartva az igényt a törvényesség követelményének teljesülésére. Ezek az igények hatással voltak a közszféra átláthatóságát és elszámoltathatóságát befolyásoló követelményrendszer kialakulására, ezzel összefüggésben a közpénzek felhasználásának ellenőrzésében a teljesítményszemlélet erősödésére, a pénzért értéket elv ellenőrzési módszertanának folyamatos fejlődésére, térnyerésére. 1 Az ÁSZ megalakulásától kezdődően kiemelt figyelmet fordít az ellenőrzések módszertani fejlesztésére, a nemzetközi tapasztalatok nyomon követésére, fokozatos adaptálására és alkalmazására. A szabályozási hierarchiában a Szervezeti és Működési Szabályzat 2 kötelezően alkalmazandó alapelveket, követelményeket és eljárásokat határoz meg 1 Bouckaert, G (1992): Termelékenység a közszolgálatban: Történeti és módszertani áttekintés. Fordítás: BKÁE Közszolgálati Tanulmányi Központja. Eredeti: Bouckaert, G.: Public Productivity in Retrospective. Forrás: Marc Holzer (szerk.): Public Productivity Handbook. Marcel Dekker Inc., New York, 1992, o. Király László György (1999): Teljesítménymérés és-értékelés a közigazgatásban. Vezetéstudomány 30. évf szám. 2 A 26/2004. számú Elnöki utasítás az Állami Számvevőszék június 28-tól hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatának kiadásáról. 9

12 a Stratégia, a Magatartásszabály-gyűjtemény 3, az Ellenőrzési Elvek és Standardok 4, és az Ellenőrzési Kézikönyv. 5 A számvevőszéki ellenőrzések típusaihoz igazodó módszertanok feladata az Ellenőrzési Kézikönyvben megszabott általános követelmények specifikus alkalmazásának leírása. Részletekbe menő gyakorlati útmutatásokat a segédletek tartalmaznak (pl. a statisztikai mintavételre, az ellenőrzési bizonyítékok megszerzésének különböző eszközeire). Az ÁSZ az ellenőrzési tevékenységét meghatározó szabályozások kialakításánál figyelembe vette a Legfőbb Ellenőrzési Intézmények Nemzetközi Szervezete (INTOSAI) Limai Nyilatkozatát, Etikai Kódexét és Ellenőrzési Standardjait, a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) standardjait, és a partner ellenőrző szervezetek tapasztalatait. A számvevőszéki ellenőrzések három fő típusba sorolhatók az Ellenőrzési Kézikönyvben leírt sajátosságok szerint, ezek: a szabályszerűségi-, az átfogó- és a teljesítmény-ellenőrzések. A módszertanban megtalálhatók azok a jellemzők, lényeges eljárási szabályok, ajánlások, illetve technikák, fontos szempontok, amelyeket teljes körűen figyelembe véve lehet és kell számvevőnek és vizsgálatvezetőnek együtt gondolkodnia az ellenőrzési tervben előírt teljesítmény-ellenőrzés tényleges megvalósításáról. 3 A 17/2003. számú Elnöki utasítás az ÁSZ Magatartásszabály-gyűjteményéről. 4 A 28/2004. számú Elnöki utasítás az Ellenőrzési Elvek és Standardok alkalmazásáról. 5 A 9/2008. számú Elnöki utasítás az Állami Számvevőszék Ellenőrzési Kézikönyvéről (amely egyúttal magában foglalja a magatartási szabályokat, valamint az ellenőrzési elveket és standardokat is). 10

13 2. A TELJESÍTMÉNY-ELLENŐRZÉS ÉRTELMEZÉSE KÖVETELMÉNYEK, SAJÁTOSSÁGOK Az INTOSAI 1977-ben tartott IX. kongresszusán, az ún. Limai Nyilatkozatban fogalmazta meg a pénzügyi ellenőrzés alapelvei között a törvényesség mellett a teljesítmény-ellenőrzés követelményét: a közpénzek kezelésének, az arról szóló döntések sikerének fontos feltétele a közpénzek szabályos és hatékony használata. Az ellenőrzési standardok kezdetben a pénzügyi ellenőrzésre összpontosítottak, de ma már lefedik a teljesítmény-ellenőrzést is. Több nemzetközi munkabizottság és kongresszus után 2004-re az INTOSAI Ellenőrzési Standardok bizottsága hozzájárult a teljesítmény-ellenőrzésekhez alkalmazható útmutató kiadásához, amely a számvevőszéki teljesítményellenőrzések egyik kiinduló pontját képezi 6. Az INTOSAI ISSAI 100 jelű dokumentum 40. és 41. szakaszának standardjai tartalmazzák a teljesítmény-ellenőrzés meghatározását, alkalmazási területeit és egymáshoz való viszonyukat. Az egyes ellenőrzési munkaszakaszok jellemzői mellett útmutatást adnak a teljesítménykritériumok értelmezésére, az adat-, és információgyűjtés, értékelés eljárásaira, a bizonyítékok követelményeire, továbbá kijelölik a teljesítmény-ellenőrzés értelmezési tartományát olyan speciális területeken, mint az információ technológia vagy a környezetvédelem. A teljesítmény-ellenőrzés a közpénzek felhasználásának széles körű, a gazdaságosság, a hatékonyság, az eredményesség elemzésén alapuló szisztematikus, rendszerszemléletű értékelése, amely az üzleti (verseny) szektor teljesítményközpontú értékelési szemléletmódját adaptálja a közpénzek felhasználásának teljesítmény szempontú minősítésére. A teljesítmény-ellenőrzések jelentősége a számvevőszéki ellenőrzési gyakorlatban a következő, általános célok megvalósításában nyilvánul meg: független szakvélemény készítése a törvényhozás számára a kitűzött cél gazdaságos és/vagy hatékony és/vagy eredményes végrehajtásáról; független szakvélemény készítése az ellenőrzött által nyilvánosságra hozott teljesítménymutatók vagy jelentések megbízhatóságáról; a gyenge teljesítményt nyújtó területek kiszűrése, ily módon segítve a kormányt vagy az ellenőrzött intézményt a gazdaságosság, a hatékonyság és/vagy eredményesség javításában; 6 Implementation Guidelines for Performance Auditing Standards and guidelines for performance auditing based on INTOSAI s Auditing Standards and practical experience Auditing Standards Committee Stockholm Risksrevisionen. Az INTOSAI 19. kongresszusa (2007., Mexico) jóváhagyta az ISSAI 3000 számú dokumentumot is (Implementation Guidelines for Performance Auditing). 11

14 a legjobb gyakorlat példáinak felkutatása és ismertetése a kormányzattal és/vagy a vizsgált intézményekkel. A teljesítmény-ellenőrzés értelmezésekor számos befolyásoló tényezőt kell figyelembe venni, mérlegelni. Meghatározza a teljesítmény-ellenőrzés értelmezési tartományát az ellenőrzés szakmai követelményrendszere, az optimális és/vagy standard követelményeket meghatározó előírások, kézikönyvek, útmutatók, esettanulmányok, egyéb szabályozások együttese. Az ellenőrző szervezet mandátuma mellett hangsúlyos szerepe van a teljesítmény-ellenőrzések sikeres megvalósításában a külső, belső befolyásoló tényezőknek. Függ a teljesítmény-ellenőrzés megvalósítása a számvevőszéki vezetés elvárásaitól, az ellenőrzött szervezetek lehetőségeitől és elvárásaitól, együttműködési készségétől, továbbá az ellenőrzést végzők felkészültségétől, képességeitől, tapasztalataitól. Az ellenőri kreativitás, az innovatív képességek, az előzetesen ellenőrzésre kiválasztott témakörről rendelkezésre álló információk mennyisége és minősége meghatározó tényezők a témakör, az ellenőrzési és értékelési módszerek kiválasztásában. Lényeges szempont a teljesítmény-ellenőrzéseknél az elért/elvárt befolyás megvalósulása, üzenetértékű, hozzáadott értéket jelentő, érdemi előremutató változást eredményező, pozitív hatást gyakorló megállapítások, javaslatok kialakítása. Az ellenőrzés megvalósítása során figyelemmel kell lenni az egyensúlyra a teljesítmény-ellenőrzési tartalom, a rendelkezésre álló ellenőrzési erőforrások és az ellenőrzés várható eredményei között, az ellenőrzésre kiválasztott témakör meghatározásakor A teljesítmény-ellenőrzés értelmezése Az ÁSZ Ellenőrzési Kézikönyve a teljesítmény-ellenőrzés általános meghatározását adja. A gyakorlati tapasztalatok lehetővé és szükségessé teszik ebben a módszertanban a teljesítmény-ellenőrzés meghatározásának további árnyalását, a különböző megközelítések részletesebb értelmezését. A teljesítmény-ellenőrzés tárgyának értékelési módja szerint kétféle megközelítés lehetséges: a rendszeralapú, illetve az eredményalapú teljesítményértékelés. Az Állami Számvevőszék teljesítmény-ellenőrzési tapasztalatai a hazai és nemzetközi dokumentumok és követelmények adaptálása alapján a teljesítmény-ellenőrzés fogalmának meghatározásakor az értékelés sokszínűségét támasztják alá (diverzifikáció). A teljesítmény-ellenőrzés értelmezésekor figyelemmel kell lenni arra is, hogy a közszféra teljesítményeinek értékelési módszerei folyamatosan fejlődnek. Ezért szükséges a változások nyomon követése, a 3E értékelési módszerek 7, eljárások, illetve adaptálási lehetőségek megismerése, mindezek alapján az értelmezések folyamatos pontosítása. 7 Részletes meghatározásuk a 2.2 pontban. 12

15 A teljesítmény-ellenőrzés tényszerű és szisztematikus elemzése, értékelése, minősítése mindazon bizonyítékoknak, amelyek elegendő és megfelelő alapul szolgálnak a gazdaságosság és/vagy hatékonyság és/vagy eredményesség megítéléséhez. A teljesítmény-ellenőrzés tárgya az állami feladatok irányításának és végrehajtásának, a működési rendszereknek és eljárásoknak a minősítése, a program-, projektteljesítmények értékelése. A teljesítményértékelés alapja az ellenőrzést végzők által gyűjtött, kifejlesztett, illetve alkalmazott teljesítménykritériumok és a feltárt bizonyítékok együttese. A kritériumoknak ki kell elégíteniük a mérhetőség, az objektivitás követelményeit. Képzésük, kiválasztásuk a vizsgált témakör sajátosságaihoz igazodó kell legyen, figyelemmel a legjobb gyakorlat vagy egyéb minősítő követelmények alkalmazási tapasztalataira. A teljesítmény-ellenőrzés a tényleges teljesítések minősítésével hozzáadott értéket állít elő. Ebben nyilvánul meg az ellenőrzés tanácsadó funkciója, amellyel hozzájárul a közszféra elszámoltathatóságának és átláthatóságának növeléséhez. A teljesítmény-ellenőrzés értelmezési tartományában elhelyezhető az operatív szinten a sajátos célok megvalósulásának, míg a rendszerszinten az általános célok megvalósulásának értékelése. A teljesítmény-ellenőrzés értelmezési tartományán belül a hangsúlyok megválaszthatók az ellenőrzési feladathoz igazítva. Kiterjesztve ezt az értelmezést: teljesítmény-ellenőrzés minden olyan ellenőrzés, amely nem csak pénzügyi-szabályszerűségi szempontokra irányul. Ebben a megközelítésben a teljesítmény-ellenőrzés típusába tartoznak az átfogó, széles körű ellenőrzési szempontrendszerre alapozott vizsgálatok. Ezek kiterjednek a szervezetek, a működési folyamatok általános vizsgálatára, a menedzsment, végrehajtás, kontroll funkciók megvalósításának gazdaságosságára, hatékonyságára és/vagy eredményességére. Az irányítási funkció része a pénzügyi és egyéb erőforrások, célok, elvárt eredmények, tevékenységek, feladatok megtervezése. A végrehajtási funkció alatt a ténylegesen megvalósult tevékenységek, folyamatok, azok valóságos feltételei és körülményei értendők. A kontroll funkció része a folyamatba épített, az előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, azok megállapításai és visszacsatolásuk, valamint a belső kontroll mechanizmusok működése. Az ellenőrzési feladattól függően fókuszált, szűkített értelmezésben a pénzért értéket (value-for-money) típusú teljesítmény-ellenőrzések elterjedtek. A pénzért értéket típusú ellenőrzés eredménye, hogy összpontosít egy előzetes helyzetfelmérés alapján meghatározott, jól körülhatárolt területre. Egy-egy konkrét tevékenység, folyamat, projekt, beruházás, informatikai rendszer stb. gazdaságosságát, hatékonyságát és/vagy eredményességét vizsgálja. A gyakorlat azt mutatja, hogy ritkán lehet vegytiszta ellenőrzést végezni az ellenőrzési típusok szerint. Ezen szabály alól egy kivétel tehető, amikor könyvvizsgálati, számviteli standardok alapján financial audit típusú ellenőrzést végez az ellenőr. Ez esetben adott a követelményrendszer, amely ha teljesült, akkor megfelelő, ha részben vagy nem teljesült, akkor korlátozottan felel meg vagy elutasító záradékkal értékelhető egy beszámoló. A teljesítmény-ellenőrzések sajátja, hogy a szabályozással összefüggő szempontokat nem annak teljesülése, hanem a szabályozási környezet alkalmassága szempontjából értékelik. A teljesítmény-ellenőrzés eszköztára alkalmas 13

16 a szabályozási környezet valódi hiányainak, gyenge pontjainak feltárására és az előremutató megoldási javaslat kialakítására. A teljesítmény-ellenőrzés ezért visszaható módon értékeli a szabályozási környezetet. Az ÁSZ teljesítmény-ellenőrzéseinek többségét a pénzért értéket típusú ellenőrzések adják, de az ellenőrzési gyakorlatunkban megtalálható a tágabb értelmezésben alkalmazott másik, ún. problémaközpontú megközelítés, ami rendszerközpontú vagy rendszerorientált teljesítmény-ellenőrzés is, amelyeket együttesen, összefoglaló néven teljesítmény-ellenőrzésnek nevez a módszertan A teljesítménykategóriák meghatározása A teljesítmény-ellenőrzés három követelmény elemet alkalmaz széles körűen az ellenőrzési gyakorlatban, ezek: a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség. A 3E kategória (Economy, Efficiency, Effectiveness) meghatározása, értelmezése folyamatosan fejlődik, egyre részletesebb és sajátos témakörök értékelési szempontjait figyelembe vevő rész-meghatározások (lényegében alkalmazott meghatározások) találhatók meg a különféle szakirodalmi forrásokban. A teljesítmény-ellenőrzés módszertana követi az Ellenőrzési Kézikönyv fogalmi meghatározásait, kiegészíti azokat a gyakorlati ellenőrzési tapasztalatok alapján, a könnyebb alkalmazás elősegítése érdekében. Ki kell hangsúlyozni a teljesítmény-ellenőrzést végző ellenőr szakmai elméleti tájékozottságának, és adaptációs képességének fontosságát. Lényeges, hogy az ellenőrök napi munkájuk mellett nyomon kövessék a közszféra teljesítéseinek értékelésére vonatkozó szakirodalmat, folyamatosan fejlesszék elméleti ismereteiket, és képessé váljanak a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség teljesítménykategóriák egyre részletesebb, sajátosabb témakörökben való alkalmazására, illetve e témakörökhöz a legjobban illeszthető teljesítménykritériumok definiálására Gazdaságosság A gazdaságosság teljesítmény-követelmény fogalma az ellenőrzött tevékenység ellátásához szükséges erőforrások (inputok) költségeinek minimalizálását jelenti, a megfelelő minőség biztosítása mellett. Az ellenőrzött tevékenység a teljesítmény-ellenőrzési témakörtől függően sokféle lehet. Jellegében eltérő eszközöket igényel egy jól körülhatárolható projekt (beruházás) vagy egy intézményi működés gazdaságosságának megítélése. Emiatt a gazdaságosság alatt az ellenőrzött témakörre történt tényleges ráfordítások minimalizálása értendő. A teljesítmény-ellenőrzés értelmezéséből kiindulva a gazdaságosság komplexen jelenti a menedzsment, végrehajtás, kontroll ráfordítások csökkentését, beleértve az irányítási elveket, a vezetési gyakorlatot. Az input lehet erőforrás, de szellemi termék, cél vagy szabályozás is. A ráfordítások jellegük szerint lehetnek pontosan mérhetők (pl. teljesített kiadások, kötelezettségvállalások stb.) és becsülhetők (pl. szellemi termék/munka értéke, know-how stb.). 14

17 A minimalizálás igénye nem azonosan értendő a legolcsóbb megoldással, ezért a ráfordításokat mindig a ténylegesen elért eredményekhez viszonyítva kell minősíteni. A teljesítmény-ellenőrzés kritériumait úgy kell meghatározni, hogy viszonyításként a szükséges és az elégséges ráfordítások kigyűjthetők vagy kalkulálhatók legyenek, amely alapján a tényleges ráfordítás ettől való eltérése megállapítható, a különbség pedig az elkerülhető ráfordításokat jelenti. A megfelelő minőség megítélésében ugyancsak a teljesítmény-ellenőrzés tárgyköréből következő sajátosságok, jellemzők adhatnak támpontot. A gazdaságossági szempontok alapján végzett teljesítmény-ellenőrzés kritériumaihoz pontosan, rendszerben elhelyezve kell értelmezni az ellenőrzési feladatot. A konkrét input és a konkrét output összevetése ad támpontokat az értékeléshez. A közszférában az ellenőrzött szervezet, tevékenység, folyamat stb. működésében, tényleges megvalósításában konzisztens kategória az adminisztratív szabályozási környezet megléte és betartása, ebben a tekintetben a gazdaságosságuk kevésbé függ a szakmai sajátosságoktól, mint egy műszaki vagy gazdasági területen. Ezért jobban hozzáférhetők a mutatók, mérőszámok a gazdaságosság megítéléséhez egy beruházási, logisztikai, nyilvántartási, kötelezettségvállalásokkal összefüggő vagy pénzintézeti területen. Nehezebb, de nem lehetetlen egy intézményi, önkormányzati működés vagy ezek részfolyamatainak gazdaságosságához kritériumokat rendelni. Ezek értékelésénél kerülnek előtérbe a külső tapasztalatok, a legjobb gyakorlat és az összehasonlítás eszközei a viszonyítási alap kialakítása érdekében Hatékonyság A hatékonyság teljesítmény-követelmény a termékek, szolgáltatások vagy egyéb végtermékek (outputok) és az előállításukhoz felhasznált erőforrások (inputok) viszonyaként fogalmazandó meg. A hatékonysági vizsgálatok felölelik az információs rendszerek, eljárások vizsgálatát is. Ezek jellegük szerint más-más kritériumrendszer alkalmazását igénylik. Figyelemmel kell lenni a teljesítmény-ellenőrzést végzőknek arra, hogy a hatékonyság kritériumait mindig az output/input viszonyában, de a vizsgált témakör jellegéhez igazítva kell meghatározni, míg a gazdaságosságnál az input/output viszony a mérvadó. Az erőforrások jellege lehet pénzügyi, humán, eszköz- és egyéb erőforrás, de felhasználásukat tekintve, az alkalmazott eljárásokat is erőforrásként lehet értékelni. A hatékonyság az egységnyi erőforrásra jutó teljesítményt hivatott meghatározni, szem előtt tartva a megfelelő minőségi szintet. A ténylegesen felhasznált erőforrások, volumene, jellege, összetétele viszonyítva a teljesített, ténylegesen megvalósított célokhoz. A közszolgáltató szférában a hatékonyság mérése ár- és piaci verseny hiányában más eszközöket kíván, mint a profitérdekelt szférában. Eligazodási pontként szolgálhat a teljesítmény-ellenőrzés adott területével szemben támasztott célkitűzések számszerűsítése, azonban a hatékonyság kifejezése 15

18 nem minden esetben szorítható a számszerűség korlátai közé. Az optimális feladatteljesítéshez való viszonyítást nehezíti, ha nem mérhető készségek, képességek stb. befolyásolják a vizsgált témakörben a hatékony megvalósítást Eredményesség Az eredményesség fogalma a kitűzött célok megvalósításának mértékeként vagy egy tevékenység outputja szándékolt és tényleges hatásának viszonyaként határozható meg. Ebben a meghatározásban kiterjesztve a teljesítmény-ellenőrzés értelmezési tartományára a hatás az operatív, a specifikus vagy az átfogó szinten keletkezett végterméket jelenti, amely lehet output, eredmény és hatás egyaránt. Míg a hatékonyság egy adott szervezet, rendszer, tevékenység vagy funkció megvalósításának módjára vonatkozó elvárást testesít meg, addig az eredményesség a következményeket, okozott hatásokat, a bekövetkező vagy éppen be nem következő hatásosságot hivatott jelezni. A tevékenységek tervezett, célul kitűzött hatását hasonlítja össze a ténylegesen elért hatásokkal, tulajdonképpen a társadalmi célok, és a közszolgáltatások outputjainak egymáshoz való viszonyát fejezi ki. Ennél a teljesítménykategóriánál játszik leginkább szerepet a minőségi követelmény. Az eredményesség, a társadalmi hatás vizsgálatakor fontos szem előtt tartani azt az időtartamot is, amely alatt a változás bekövetkezik (rövid, közép- és hosszú távon egyaránt értelmezett). A rendszerszemléletű gondolkodás gyakorlati alkalmazásához, illetve értelmezéséhez a következő táblázat ad segítséget a célhierarchia szerint: Az eredményesség és a hatékonyság mutatói Mutató végtermék Eredményesség Hatékonyság Operatív cél Pénzügyi/fizikai output Tényleges/tervezett output Az output összehasonlítása a költséggel Specifikus cél Eredmény Tényleges/tervezett eredmények Az eredmény összehasonlítása a költséggel Átfogó cél Hatás Tényleges/tervezett hatások A hatás összehasonlítása a költséggel Figyelemmel kell lenni arra, hogy a teljesítménykategóriák különböző szinteken különbözőképpen értelmezhetők. Más a 3E bármelyikének megítélése projektszinten, programszinten, folyamatszinten, szervezeti szinten, stratégiai szinten. Mindig a teljesítési szintnek megfelelően kell értékelni a 3E kritériumainak érvényesülését. 16

19 A teljesítmény-kategóriák kapcsolata Mindig valamiféle egyensúlyra kell törekedni a három szempont érvényesítésekor, hiszen előfordulhat az, hogy a gazdaságosság és a hatékonyság növelésére tett erőfeszítések egymásnak ellent mondanak, így egyik a másik rovására érvényesül. Például egy állami beruházás esetében a határidő, a költség és a műszaki tartalom szoros kölcsönhatásban van, így ezek menedzsmentje egyensúlyban kell tartsa e hármas folyamatokat, annak érdekében, hogy a beruházás közpénz ráfordításai is egyensúlyban legyenek. A gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség kritériumainak meghatározását, a teljesítménykategóriák értelmezését megkönnyíti a műszaki irányítástechnikából adaptált black-box technika alkalmazása. A bemenet az input; a black-box helyére az ellenőrzési feladat helyettesítendő; a kimenet az output (hosszabb távon: hatás), a visszacsatolás pedig a belső kontroll rendszereknek feleltethető meg. A gazdaságosság input/output a hatékonyság output/input, az eredményesség a gazdasági-társadalmi hatások input/outcome viszonyában vizsgálja a teljesítéseket, tényleges teljesítményeket. Black-box modell input black box output outcome visszacsatolás rendszerszabályozás A három kategória külön-külön és együttesen is vizsgálható. A teljesítményellenőrzéseknél mindig az ellenőrzést végzők határozzák meg, a felkészülés szakaszában megszerzett ismereteik alapján, hogy mely teljesítménykategória szerinti értékelés adja a legtöbb hozzáadott értéket, illetve értelmezhető az adott teljesítmény-ellenőrzési témakörben. A kategóriák közötti egyensúly nem nélkülözheti a rendszerszemlélet, az átláthatóság, kiszámíthatóság és megvalósíthatóság szempontjainak érvényesítését. A teljesítmény-ellenőrzés önálló ellenőrzési típus, bármely más típusú ellenőrzéstől függetlenül végezhető. Meg kell jegyezni azonban, hogy a három kategória értékelése feltételezi, hogy a vizsgált terület működése, a pénzfelhasználás folyamata törvényes és szabályos. Ezért célszerű a teljesítményellenőrzés megkezdése előtt a vizsgált témakörben előzetesen tájékozódni a szabályozási környezet követelményeinek érvényesüléséről, az adatok, információk megbízhatóságáról, hiszen törvénytelenül elköltött közpénz felhasználását nem minősíthet a teljesítmény-ellenőrzés jól teljesítettnek. Nem kell pénzügyi vagy szabályszerűségi ellenőrzést végezni a teljesítményellenőrzés előtt, elegendő a felkészülés alatt a szükséges, megfelelő időtar- 17

20 tamban ezt az alapos felülvizsgálatot elvégezni. Ugyanakkor a teljesítményellenőrzés is természetszerűleg feltárhat akár súlyos szabálytalanságot, akár törvénytelenséget, bűncselekményt. Ilyen esetben a 3E kritériumok szerinti minősítés természetesen elhagyható, helyette a bizonyítékok a szabálytalanság feltárását és alátámasztását hivatottak szolgálni. A teljesítmény-ellenőrzés megalapozása lehetséges szabályossági ellenőrzés előzetes elvégzésével. Ennek előnye, hogy részletes és megbízható értékelést adhat a törvényes, szabályos működésről, közpénz felhasználásról. Hátránya, hogy időigényes és megterhelő ugyanazon ellenőrzött szervezetek számára egymást követően két különböző típusú ellenőrzés. Összegyűjthetők a szabályos működés megítélésére alkalmas információk a teljesítmény-ellenőrzésre való felkészülés szakaszában, amikor a helyzetfelmérés, a tényhelyzet megismerése és az előtanulmány készítése az ellenőrök feladata. Ez esetben a felkészülés munkaszakaszát lehet, illetve kell úgy tervezni, hogy a helyzetvizsgálatra szánt időtartam elegendő legyen a szabályosság megítéléséhez, annak vizsgálatához, hogy a vizsgált témakörben feltárt tényhelyzet jellemzői alapján alkalmas-e a teljesítmények értékelésére. A működés szabályosságának elemzése mellett ugyanezen munkaszakasz alatt kell meghatározni az ellenőrzés kritériumait, illetve azok alapján a teljesítmény-ellenőrzésre alkalmas ellenőrzési szempontokat. Ennek előnye, hogy egyetlen adatgyűjtő, felmérő időszakban két ellenőrzési cél teljesíthető, nevezetesen a szabályosság megítélése és a teljesítmény-értékelés fókuszpontjainak tisztázása. Hátránya, hogy felületesebb lehet a szabályos működés megítélése. Felhasználhatjuk a szabályosság megítélésének alapjául a teljesítményellenőrzést megelőzően végzett különböző típusú ÁSZ ellenőrzéseket (átfogó, pénzügyi), illetve más ellenőrző szervezetek által végzett ellenőrzéseket. Ezek előnye a gyors és egyszerű informálódás, hátránya a szabályosság megítélésének kockázata. Az ÁSZ hatóköre nem terjed ki a politika, illetve a gazdaságpolitika bírálatára, ez a felelős döntéshozó, végrehajtó hatalom kompetenciája. Az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szervezeteként feladata viszont e döntések következményeinek ellenőrzése, értékelése és a kockázatok bemutatása. Az ÁSZ a teljesítmény-ellenőrzéssel végzett értékeléssel a szabályozási politika következményeit minősíti, ezáltal rámutat olyan hiányosságokra, hibákra vagy felhívja a figyelmet olyan tapasztalatokra, amelyek pozitív eredményeket hozhatnak, ha a döntéshozók ezt a szabályozási politikában érvényesítik, ám ennek eldöntése nem az ellenőrző szervezet, illetve nem az ellenőrzés felelőssége. Környezet tekintetében nincs éles határvonal a szabályossági, a pénzügyi és a teljesítmény-ellenőrzések között. A szabályozási környezetet, mint egy lehetséges ellenőrzési szempontot értékeli, a teljesítmény-ellenőrzés, visszacsatolva a jogi- és egyéb szabályozás, előírások következményeit, vagyis visszaható módon. Ezzel nem lépi túl a hatáskörét, mégis értékeli a következményeket. Nem az előírások betartá- 18

Belső Ellenőrzési Alapszabály

Belső Ellenőrzési Alapszabály Belső Ellenőrzési Alapszabály Az Ecomore Befektetési és Tanácsadó Kft. ügyvezetőjének utasítása a belső ellenőrzési rendszer szabályozásáról Az Ecomore Kft ellenőrzési funkciói a belső ellenőrzési rendszer

Részletesebben

Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. szám E l ő t e r j e s z t é s számvevői jelentéshez készült intézkedési tervről Az Állami Számvevőszék 2009. június 2-től megszakításokkal

Részletesebben

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG. DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.HU E l ő t e r j e s z t é s a Képviselő-testület 2008. március 28-i ülésére

Részletesebben

dr. Mészáros Miklós jegyző

dr. Mészáros Miklós jegyző PK.: 10.052/2007. Mellékletek: 1.sz. Ellenőrzési kapacitás bemutatása 2.sz. 2008. évi belső ellenőrzési terv-javaslat J a v a s l a t a 2008. évi belső ellenőrzési terv megállapítására Összeállította:

Részletesebben

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA Vörös László AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA 2008 2 szerző: Vörös László lektor: Dr. Sztanó Imre alkotó szerkesztő: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 248 3 A kézirat lezárva: 2008. január

Részletesebben

Belső ellenőri ütemterv 2014. évre Tervezet

Belső ellenőri ütemterv 2014. évre Tervezet Belső ellenőri ütemterv 014. évre Tervezet 013. november 04. Sába-000 Kft 4031 Debrecen Trombitás utca 11 Ellenőrzési stratégia 014 Az Áht. alapján a belső ellenőrzés a jogszabályoknak és belső szabályoknak

Részletesebben

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX 2012. április BEVEZETŐ A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. -ának (3) bekezdése

Részletesebben

Ellenőrzéstechnika: ipari, kereskedelmi, szolgáltató vállalatok belső ellenőrzésének gyakorlata és módszertana

Ellenőrzéstechnika: ipari, kereskedelmi, szolgáltató vállalatok belső ellenőrzésének gyakorlata és módszertana Ellenőrzéstechnika: ipari, kereskedelmi, szolgáltató vállalatok belső ellenőrzésének gyakorlata és módszertana Programvezető: dr. Buxbaum Miklós Kombinált képzés: e-learning tananyag és háromnapos tréning

Részletesebben

B U D A P E S T I M Ű S Z A K I ÉS G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I E G Y E T E M

B U D A P E S T I M Ű S Z A K I ÉS G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I E G Y E T E M 1. sz. melléklet B U D A P E S T I M Ű S Z A K I ÉS G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I E G Y E T E M BELSŐ ELLENŐRZÉSI CSOPORT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Hatályba lép: 2013. július 1-jén Az államháztartásról

Részletesebben

STAKEHOLDER (ÉRINTETT) ELEMZÉS EGYSZERŰSÍTETT MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ

STAKEHOLDER (ÉRINTETT) ELEMZÉS EGYSZERŰSÍTETT MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ STAKEHOLDER (ÉRINTETT) ELEMZÉS EGYSZERŰSÍTETT MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ Dunaújváros MJV Önkormányzata Polgármesteri Hivatala részére ÁROP szervezetfejlesztési projekt 2010. 09.22. 2 / 11 Tartalomjegyzék 1.

Részletesebben

Civil monitoring - módszertani javaslatok a célzottabb forrásfelhasználáshoz

Civil monitoring - módszertani javaslatok a célzottabb forrásfelhasználáshoz Civil monitoring - módszertani javaslatok a célzottabb forrásfelhasználáshoz Civil szervezetek Civil tv. (2011. évi CLXXV. tv.): Egyesület Speciális formák: sportszövetség, vallási tevékenységet végző

Részletesebben

Belső és külső ellenőrzés, kockázatkezelés a közszektorban

Belső és külső ellenőrzés, kockázatkezelés a közszektorban Belső és külső ellenőrzés, kockázatkezelés a közszektorban 2013. 04. 11. 1 Az előadás részei: Bevezetés 1. Összefoglalás a költségvetési gazdálkodásról 2. Összefoglalás az államháztartás külső ellenőrzésének

Részletesebben

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27.

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Lunk Tamás - Wächter Balázs Vital Pro Kft Tartalom Stratégia gazdasági fenntarthatósága Szubjektív helyzetkép A strukturális

Részletesebben

Téglás Város Önkormányzat környezeti teljesítmény értékelése

Téglás Város Önkormányzat környezeti teljesítmény értékelése Téglás Város Önkormányzat környezeti teljesítmény értékelése Hatások értékelése Bevezetés Téglás Város Önkormányzata elkötelezett a fenntartható fejlődés gondolatisága és gyakorlata mellett, ezért vállalta,

Részletesebben

A könyvvizsgálat módszertana

A könyvvizsgálat módszertana A könyvvizsgálat módszertana Belső ellenőrzés és a könyvvizsgálat 2011 Deloitte Magyarország Tematika A belső ellenőrzési rendszer célja és típusai A belső ellenőrzési rendszer szerepe a könyvvizsgálat

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2010. március 29-i ülésére Tárgy: Intézkedési terv az Állami Számvevőszék 2009. évben lefolytatott átfogó ellenőrzésének megállapításaira

Részletesebben

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG KIVÁLÓSÁG PROFIL 2011. június A kiváló szervezetek elérik és fenntartják azt a teljesítményt, mely megfelel a partnereik elvárásainak. Ennek a célnak sikeres elérése

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

A Bázeli Bizottság és a banki belső ellenőrzés

A Bázeli Bizottság és a banki belső ellenőrzés A Bázeli Bizottság és a banki belső ellenőrzés Tóth József OTP Bank Nyrt. 2013.02.06 Ellenőrzési Igazgatóság 2 Tartalomjegyzék I. Általános bevezető II. A belső ellenőrzés funkciójára vonatkozó felügyeleti

Részletesebben

KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról

KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról A Random Capital Broker Zrt. (cj: 01-10-046204 székhely: 1053 Budapest, Szép u. 2.) (Továbbiakban:

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT FŐJEGYZŐJE E L Ő T E R J E S Z T É S A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2013. november 28-ai ülésére Tárgy: A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2014. évi belső

Részletesebben

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában Előadó: Ivanyos János Trusted Business Partners Kft. ügyvezetője Magyar Közgazdasági Társaság Felelős Vállalatirányítás szakosztályának

Részletesebben

JAVASLAT A 2010. ÉVBEN ELVÉGZENDŐ BELSŐ ELLENŐRZÉSI VIZSGÁLATOKRA

JAVASLAT A 2010. ÉVBEN ELVÉGZENDŐ BELSŐ ELLENŐRZÉSI VIZSGÁLATOKRA BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA JEGYZŐ JAVASLAT A 2010. ÉVBEN ELVÉGZENDŐ BELSŐ ELLENŐRZÉSI VIZSGÁLATOKRA Készítette: Benkó Péter Laborczné Simon Ildikó Budai Gyula belső ellenőrök Előterjesztő:

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S - a képviselő-testülethez -

E L Ő T E R J E S Z T É S - a képviselő-testülethez - MÁTÉSZALKA VÁROS Jegyzője Mátészalka, Hősök tere 9. Telefont: 44/501-363 Száma: 4-11 /2008. E L Ő T E R J E S Z T É S - a képviselő-testülethez - A köztisztviselők, valamint a hivatásos önkormányzati tűzoltóság

Részletesebben

Jó Gyakorlatok! Fókuszban az önkormányzatok! - a III. témablokk előadásai

Jó Gyakorlatok! Fókuszban az önkormányzatok! - a III. témablokk előadásai Jó Gyakorlatok! Fókuszban az önkormányzatok! - a III. témablokk előadásai 2014-12-12 15:21:02 Az Állami Számvevőszék tervezési rendszere, az utóellenőrzések szerepe, az adatszolgáltatás és a számvevőszéki

Részletesebben

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését. Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének

Részletesebben

A PÁPAI POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETFEJLESZTÉSE (ÁROP-1.A.2/A-2008-0050)

A PÁPAI POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETFEJLESZTÉSE (ÁROP-1.A.2/A-2008-0050) A PÁPAI POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETFEJLESZTÉSE (ÁROP-1.A.2/A-2008-0050) I. A pályázat keretében megvalósuló képzések Döntéshozatal Célja: a résztvevők megismerik és gyakorolják a hatékony, önérvényesítő

Részletesebben

A MAGYAR TELEKOM TáVKÖZLÉSI NYILVáNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTáRSASáG AUDIT BIZOTTSáGáNAK ÜGYRENDJE

A MAGYAR TELEKOM TáVKÖZLÉSI NYILVáNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTáRSASáG AUDIT BIZOTTSáGáNAK ÜGYRENDJE A MAGYAR TELEKOM TáVKÖZLÉSI NYILVáNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTáRSASáG AUDIT BIZOTTSáGáNAK ÜGYRENDJE 1. STÁTUSZ, CÉL ÉS SZEREP 1.1. A Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (a Társaság

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Szolgáltatás menedzsment. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Szolgáltatás menedzsment. tanulmányokhoz IV. évfolyam szakirány BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Szolgáltatás menedzsment tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) II. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Szolgáltatás menedzsment Tanszék: Tantárgyfelelős

Részletesebben

HÉVÍZGYÖRK KÖZSÉG BELSŐ ELLENŐRI 2011. ÉVES ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS. I. A belső ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása önértékelés alapján

HÉVÍZGYÖRK KÖZSÉG BELSŐ ELLENŐRI 2011. ÉVES ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS. I. A belső ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása önértékelés alapján HÉVÍZGYÖRK KÖZSÉG BELSŐ ELLENŐRI 2011. ÉVES ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS I. A belső ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása önértékelés alapján 2011. évben az ellenőrzés a belső ellenőrzési tervben meghatározott

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2012. november 27-i ülésére. 5. napirendhez. Tóth Antal Pénzügyi biz.

ELŐTERJESZTÉS. Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2012. november 27-i ülésére. 5. napirendhez. Tóth Antal Pénzügyi biz. ELŐTERJESZTÉS Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. november 27-i ülésére 5. napirendhez Tárgy: Előterjesztő: Előkészítő: Szavazás módja: 2013. évi belső ellenőrzés i terv jóváhagyása

Részletesebben

A Deloitte 2008-as Középeurópai Környezeti Jelentés Díjának bírálati szempontjai

A Deloitte 2008-as Középeurópai Környezeti Jelentés Díjának bírálati szempontjai A Deloitte 2008-as Középeurópai Környezeti Jelentés Díjának bírálati szempontjai A bírálati szempontok két csoportra oszlanak: Tartalom (50%) Jelentési alapelvek (50%) 1. Tartalom Ez a bírálati szempont

Részletesebben

Az államadósság mérséklése: kötelezettség és lehetőség

Az államadósság mérséklése: kötelezettség és lehetőség Az államadósság mérséklése: kötelezettség és lehetőség Domokos Lászlónak, az ÁSZ elnökének előadása Közgazdász Vándorgyűlés Eger 2012. szeptember 29. Hogyan segíti az ÁSZ a Költségvetési Tanács munkáját?

Részletesebben

A minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban. Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium

A minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban. Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium A minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium Alkalmazott standardok MSZ EN ISO 9000:2001 (EN ISO 9000: 2000) Minőségirányítási

Részletesebben

Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Jegyzőjétől. Témafelelős: Gyovainé U-32231-2/2011.

Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Jegyzőjétől. Témafelelős: Gyovainé U-32231-2/2011. Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Jegyzőjétől Témafelelős: Gyovainé U-32231-2/2011. Tárgy: Szentes Város Önkormányzata stratégiai ellenőrzési terve Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller Vezetői számvitel / Controlling II. előadás Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller I. A controlling rendszer kialakítását befolyásoló tényezők A controlling rendszer kialakítását

Részletesebben

A tőzsdén jegyzett gazdálkodók könyvvizsgálatának specialitásai

A tőzsdén jegyzett gazdálkodók könyvvizsgálatának specialitásai A tőzsdén jegyzett gazdálkodók könyvvizsgálatának specialitásai Mádi-Szabó Zoltán 2010. november 18. és 22. AUDIT Tartalom A közérdeklődésre klődé számot tartó tó gazdálkodó dó fogalma Értékpapírt kibocsátó

Részletesebben

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető A Nemzeti Egészségügyi Minőségfejlesztési és Betegbiztonsági Stratégia (MIBES 2011) koncepciója és a megvalósítás feladatai a GYEMSZI Minőségügyi Főosztályán dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai

Részletesebben

Támogatások elszámolása, ellenőrzése

Támogatások elszámolása, ellenőrzése Támogatások elszámolása, ellenőrzése 2008.11.07. Számviteli elszámolási kérdések Visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, pénzügyileg rendezett támogatás A támogatás lehet jogszabályi előíráson alapuló

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában dr. Németh Gábor igazgató Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Innovációs és Tájékoztatási Központ Dunaharaszti, 2012. március 22.

Részletesebben

Fejlesztési lehetőség felismerése. Sikeres működésfejlesztés. Eredmények, pozitív visszacsatolás

Fejlesztési lehetőség felismerése. Sikeres működésfejlesztés. Eredmények, pozitív visszacsatolás Benchmarking és a legjobb gyakorlatok keresése, mint a működésfejlesztés hatékony eszköze Kvalikon Kft. Dr. Németh Balázs, ügyvezető igazgató Németh Csongor, üzleti elemző Működésfejlesztés A vezetőknek

Részletesebben

Indoklás (a hiányosan teljesülő eredmények megjelölésével) Rangsorolás (N/P/L/F)

Indoklás (a hiányosan teljesülő eredmények megjelölésével) Rangsorolás (N/P/L/F) 1. szint Végrehajtott folyamat PA 1.1 Folyamat-végrehajtás Rangsorolás (N/P/L/F) Indoklás (a hiányosan teljesülő eredmények megjelölésével) Célmeghatározás: A vizsgálati eljárás a felelős vállalkozás irányítási

Részletesebben

Stratégiai ellenőrzési terv, a 2013-2014. évekre.

Stratégiai ellenőrzési terv, a 2013-2014. évekre. Stratégiai ellenőrzési terv, a 2013-2014. évekre. Bugac - Bugacpusztaháza Község Önkormányzata a belső ellenőrzési stratégiai tervét a következők szerint állapítja meg. - Az önkormányzat működési feltételeinek

Részletesebben

BELSŐ ELLENŐRZÉSI ÉS AUDIT TEVÉKENYSÉG 2007. ÉVI ÖSSZESÍTŐ JELENTÉSE

BELSŐ ELLENŐRZÉSI ÉS AUDIT TEVÉKENYSÉG 2007. ÉVI ÖSSZESÍTŐ JELENTÉSE BELSŐ ELLENŐRZÉSI ÉS AUDIT TEVÉKENYSÉG 007. ÉVI ÖSSZESÍTŐ JELENTÉSE MEZŐGAZDASÁGI SZAKIGAZGATÁSI HIVATAL KÖZPONT AUDIT ÖNÁLLÓ OSZTÁLY BUDAPEST, 008. JANUÁR BEVEZETÉS A 006. év folyamán kormányzati kezdeményezésre

Részletesebben

Az akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata a tanúsítható minőségirányítási rendszerekkel

Az akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata a tanúsítható minőségirányítási rendszerekkel TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001 Egységes külső felülvizsgálati rendszer kialakítása a járó- és fekvőbeteg szakellátásban, valamint a gyógyszertári ellátásban Az akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata

Részletesebben

A Balanced Scorecard alkalmazása Óbuda- Békásmegyer kerületének környezetvédelmi stratégiájára

A Balanced Scorecard alkalmazása Óbuda- Békásmegyer kerületének környezetvédelmi stratégiájára A Balanced Scorecard alkalmazása Óbuda- Békásmegyer kerületének környezetvédelmi stratégiájára Előadó: Kiss Péter Tisztább Termelés Magyarországi Központja Budapesti Corvinus Egyetem 2008. február 20.

Részletesebben

A SREP útmutató 5. számú melléklete: Az önkéntes intézményvédelmi rendszerek minősítése a hitelintézeti szektorban

A SREP útmutató 5. számú melléklete: Az önkéntes intézményvédelmi rendszerek minősítése a hitelintézeti szektorban A SREP útmutató 5. számú melléklete: Az önkéntes intézményvédelmi rendszerek minősítése a hitelintézeti szektorban Az elmúlt időszak tapasztalatai felhívták a figyelmet a hitelintézeti szektorban az intézményvédelmi

Részletesebben

TÁMOGATOTT LAKHATÁS PROTOKOLLJA

TÁMOGATOTT LAKHATÁS PROTOKOLLJA Készítette: Varsányi Nóra Bársony Zsolt közreműködésével TÁMOGATOTT LAKHATÁS PROTOKOLLJA LAKHATÁSI TÁMOGATÁS BELSŐ MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI (ÉRTÉKELÉSI) RENDSZERE Hajléktalan emberek társadalmi és munkaerő-piaci

Részletesebben

J a v a s l a t. a 2011. évi köztisztviselői és tűzoltó parancsnoki teljesítménykövetelmények alapját képező célok meghatározására

J a v a s l a t. a 2011. évi köztisztviselői és tűzoltó parancsnoki teljesítménykövetelmények alapját képező célok meghatározására P Á S Z T Ó V Á R O S P O L G Á R M E S T E R E 3060 PÁSZTÓ, KÖLCSEY F. U. 35. (06-32) *460-753 ; *460-155/113 FAX: (06 32) 460 918 Szám: 1-180/2010. J a v a s l a t a 2011. évi köztisztviselői és tűzoltó

Részletesebben

TISZTELT OLVASÓ! Albert Einstein

TISZTELT OLVASÓ! Albert Einstein Fordítsuk figyelmünket az emberre. Az ő sorsa legyen a fő szempont mindig, minden technikai törekvésben. Soha ne feledjük ezt el diagramjaink és egyenleteink között. Albert Einstein TISZTELT OLVASÓ! Az

Részletesebben

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata Csenger Város Önkormányzatt Pollgármestterii Hiivattalla Csenger Város Önkormányzat az Új Magyarország Fejlesztési Terv Államreform Operatív Program, keretén belül, A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése

Részletesebben

Hogyan biztosítható, hogy az osteoarthritisben és reumás arthritisben szenvedő betegek optimális kezelést kapjanak Európában: Az EUMUSC.

Hogyan biztosítható, hogy az osteoarthritisben és reumás arthritisben szenvedő betegek optimális kezelést kapjanak Európában: Az EUMUSC. Az általános európai musculoskeletális egészség javítása Javaslatokat tartalmazó Hogyan biztosítható, hogy az osteoarthritisben és reumás arthritisben szenvedő betegek optimális kezelést kapjanak Európában:

Részletesebben

SAJÓ-BÓDVA VÖLGYE ÉS KÖRNYÉKE Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás

SAJÓ-BÓDVA VÖLGYE ÉS KÖRNYÉKE Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás SAJÓ-BÓDVA VÖLGYE ÉS KÖRNYÉKE Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás 2014-2018. ÉVEK IDŐSZAKÁRA SZÓLÓ BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERVÉHEZ SZÜKSÉGES KOCKÁZATELEMZÉS A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről

Részletesebben

SOLAR CAPITAL MARKETS ÉRTÉKPAPÍRFORGALMAZÁSI ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

SOLAR CAPITAL MARKETS ÉRTÉKPAPÍRFORGALMAZÁSI ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG SOLAR CAPITAL MARKETS ÉRTÉKPAPÍRFORGALMAZÁSI ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG JAVADALMAZÁSI POLITIKA SZABÁLYZAT Kiadás: Javadalmazási politika Oldal: 11 Hatályos: 2013.07.22. Módosítás: 2014.11.18 Hivatkozás:

Részletesebben

Teljesítményértékelési szabályzat

Teljesítményértékelési szabályzat MTA Agrártudományi Kutatóközpont Teljesítményértékelési szabályzat Martonvásár, 2013. május 22. Bedő Zoltán főigazgató 1 A SZABÁLYZAT CÉLJA Jelen teljesítményértékelési szabályzat célja a Kutatóközpont

Részletesebben

a Képviselő-testület 2015. február 10.-i nyilvános, soros ülésére

a Képviselő-testület 2015. február 10.-i nyilvános, soros ülésére 3. napirend Zalahaláp Község Önkormányzat Polgármesterétől 8308 Zalahaláp, Petőfi tér 4. Szám: 2/162-3/2015. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2015. február 10.-i nyilvános, soros ülésére

Részletesebben

III. Az emberi erőforrás tervezése

III. Az emberi erőforrás tervezése BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség III. Az emberi erőforrás tervezése Emberi Erőforrás Menedzsment 2012 Október 20 Gál Márk PhD Közigazgatási

Részletesebben

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez.

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. 2 l Schindler Útmutató Kötelezettségvállalásunk Kedves Kollégák,

Részletesebben

Dunavarsány Polgármesteri Hivatalának Szervezetfejlesztése ÁROP-3.A.1/2008-0018

Dunavarsány Polgármesteri Hivatalának Szervezetfejlesztése ÁROP-3.A.1/2008-0018 Dunavarsány Polgármesteri Hivatalának Szervezetfejlesztése ÁROP-3.A.1/2008-0018 4. részfeladat Pályázati kiírás 10. területe A hivatal működését, illetve a nyújtott közszolgáltatások eredményességét mérő

Részletesebben

Az Állami Számvevőszék feladatai és szervezeti átalakulása az új ÁSZ-törvény tükrében

Az Állami Számvevőszék feladatai és szervezeti átalakulása az új ÁSZ-törvény tükrében Az Állami Számvevőszék feladatai és szervezeti átalakulása az új ÁSZ-törvény tükrében Domokos László, az Állami Számvevőszék elnökének előadása MPGEKE Konferencia, Eger 2011. nov. 3-5. A közpénzügyek válsága

Részletesebben

Felelős vállalatirányítás és köztulajdon

Felelős vállalatirányítás és köztulajdon Felelős vállalatirányítás és köztulajdon -Elvárások és lehetőségek- Dr. Szuper József 2012.11.23. Miről lesz szó? I. Felelős vállalatirányítás és állami vállalatok Miért kell ez? Történelmi alapvetés Az

Részletesebben

Az Igazoló Hatóság tevékenysége. Filep Nándor, főosztályvezető Magyar Államkincstár, EU Támogatások Szabályossági Főosztály 2015. június 3.

Az Igazoló Hatóság tevékenysége. Filep Nándor, főosztályvezető Magyar Államkincstár, EU Támogatások Szabályossági Főosztály 2015. június 3. Az Igazoló Hatóság tevékenysége Filep Nándor, főosztályvezető Magyar Államkincstár, EU Támogatások Szabályossági Főosztály 2015. június 3., Budapest TARTALOM Jogszabályi háttér, szervezet Költségigazolás

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

KÉPZÉSI PROGRAM. 1. A képzési program «B» képzési kör SEE-REUSE

KÉPZÉSI PROGRAM. 1. A képzési program «B» képzési kör SEE-REUSE KÉPZÉSI PROGRAM 1. A képzési program «B» képzési kör 1.1. Megnevezése Megújuló energetikai asszisztens 1.2. Szakmai, vagy nyelvi programkövetelmény azonosítója 1.3. Engedély megszerzését követően a nyilvántartásba-vételi

Részletesebben

A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései. Zöldi Irma VITUKI Kht.

A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései. Zöldi Irma VITUKI Kht. A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései Zöldi Irma VITUKI Kht. Modern Mérnöki Eszköztár Kockázat-alapú Környezetmenedzsment megalapozásához MOKKA Nemzeti Kutatási Fejlesztési Programok

Részletesebben

Pénzügy és számvitel

Pénzügy és számvitel Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügy és számvitel SZAK TAGOZAT Pénzügyi döntések üzleti szimulációs szoftver alkalmazásával angol nyelvű TANTÁRGY Tantárgyi útmutató Tantárgy megnevezése: Pénzügyi döntések

Részletesebben

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Tisztelt Lektor Úr/Asszony! Egy tudományos dolgozat bírálatára szóló felkérés a lektor tudományos munkásságának elismerése. Egy folyóirat szakmai reputációja jelentős

Részletesebben

Biztosítók belső ellenőrzése

Biztosítók belső ellenőrzése Biztosítók belső ellenőrzése dr. Juhász Istvánné ügyvezető igazgató dátum 1. A Biztosítási és Pénztári Felügyeleti Igazgatóság tevékenységének elvei A pénztári és biztosítási szektor zavartalan működésének

Részletesebben

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE A projekt célja Tanulásra és alkotásra ösztönző tanításitanulási környezet kialakítása A tanítás és tanulás hatékonyságát elősegítő módszertani újdonságok beépítése

Részletesebben

Munkaköri rendszer kialakítása, munkaköri leírások, munkakör-értékelés Larskol Tanácsadók

Munkaköri rendszer kialakítása, munkaköri leírások, munkakör-értékelés Larskol Tanácsadók Munkaköri rendszer kialakítása, munkaköri leírások, munkakör-értékelés Larskol Tanácsadók 1165 BUDAPEST, FARKASFA U. 21. +3620 931 7979 +3620 329 2651 email: info@larskol.hu web: www.larskol.hu Kik vagyunk?

Részletesebben

J A V A S L A T. a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Hivatala 2013. évi belső ellenőrzési tervére

J A V A S L A T. a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Hivatala 2013. évi belső ellenőrzési tervére Előterjesztő: Dr. Kovács János főjegyző Készítette: Cseh Béla Megbízott belső ellenőr (Reg.sz.: 5113853 ) J A V A S L A T a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Hivatala 2013. évi belső ellenőrzési

Részletesebben

Egészségfejlesztés a színtereken CSELEKVÉSI TERV

Egészségfejlesztés a színtereken CSELEKVÉSI TERV Egészségfejlesztés a színtereken CSELEKVÉSI TERV Az egészségterv (irányított célzott változás) Egy dokumentum (öt fejezet) Egy ciklikus működési mód adott színtérben élők egészségét hivatott támogatni,

Részletesebben

SZAJOL KÖZSÉG BELSŐ ELLENŐRI 2013. ÉVES ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS

SZAJOL KÖZSÉG BELSŐ ELLENŐRI 2013. ÉVES ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS SZAJOL KÖZSÉG BELSŐ ELLENŐRI 2013. ÉVES ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS I. A belső ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása önértékelés alapján [Bkr. 48. a) pont] A belső ellenőrzés az önkormányzatnál külső

Részletesebben

8/2011. sz. Szabályzat FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE

8/2011. sz. Szabályzat FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE 8/2011. sz. Szabályzat FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE A Csákvár Nagyközség Polgármesteri Hivatala Folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerét

Részletesebben

KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ. SZÁMVITEL A GYAKORLATBAN (HAZAI és NEMZETKÖZI)

KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ. SZÁMVITEL A GYAKORLATBAN (HAZAI és NEMZETKÖZI) KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ SZÁMVITEL A GYAKORLATBAN (HAZAI és NEMZETKÖZI) 1 KÉPZÉSI ALAPINFORMÁCIÓK A programba való bekapcsolódás feltételei: A programba való bekapcsolódáshoz szakirányú középfokú végzettség

Részletesebben

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA A vizsga részei II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható

Részletesebben

ÉVES BELSŐ ELLENŐRZÉSI TERV 2014 ÉV

ÉVES BELSŐ ELLENŐRZÉSI TERV 2014 ÉV ÉVES BELSŐ ELLENŐRZÉSI TERV A 370/2011. (XII. 31.) kormány rendelet 29.-32. -ai szerint előírt éves ellenőrzési tervet a költségvetési szerveknek az alábbi, egységes tartalommal javasolt elkészíteni Az

Részletesebben

Belső ellenőrzési kézikönyv

Belső ellenőrzési kézikönyv Füzesgyarmat Város Önkormányzat 5525 Füzesgyarmat, Szabadság tér 1. Belső ellenőrzési kézikönyv Hatályba lépés dátuma: 2014.01.01. Készítette: LENCSILAK Szolgáltató Bt A belső ellenőrzést ellátó külső

Részletesebben

ALITERA Ügyfélkapcsolati Kft. Támogatott kapcsolatok ügyfélkiszolgálás másképp

ALITERA Ügyfélkapcsolati Kft. Támogatott kapcsolatok ügyfélkiszolgálás másképp ALITERA Ügyfélkapcsolati Kft. Támogatott kapcsolatok ügyfélkiszolgálás másképp Ügyfélkapcsolat fejlesztése ALITER = másképpen Alapítva: 2004. Ügyfélkapcsolati Fejlesztő Központ programja a minőségi ügyfélkapcsolatokért

Részletesebben

KÖZZÉTÉTEL. - éves kockázatkezelési jelentés -

KÖZZÉTÉTEL. - éves kockázatkezelési jelentés - KÖZZÉTÉTEL - éves kockázatkezelési jelentés - A GlobalFX Investment Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1113 Budapest, Nagyszőlős utca 11-15., cégjegyzékszám: 01-10-046511; továbbiakban: Társaság)

Részletesebben

Mennyiben segíti az integritás felmérése a belső kontrollok működését az önkormányzatoknál? Dr. Pulay Gyula felügyeleti vezető előadása

Mennyiben segíti az integritás felmérése a belső kontrollok működését az önkormányzatoknál? Dr. Pulay Gyula felügyeleti vezető előadása Mennyiben segíti az integritás felmérése a belső kontrollok működését az önkormányzatoknál? Dr. Pulay Gyula felügyeleti vezető előadása A korrupciós veszélyeztetettség Minden költségvetési intézménynél

Részletesebben

a filozófia, amely a működést rendszerbe foglalja, a módszer, amely a vezetőség aktív stratégiaalkotását és napi irányítását feltételezi a hatáskör,

a filozófia, amely a működést rendszerbe foglalja, a módszer, amely a vezetőség aktív stratégiaalkotását és napi irányítását feltételezi a hatáskör, a filozófia, amely a működést rendszerbe foglalja, a módszer, amely a vezetőség aktív stratégiaalkotását és napi irányítását feltételezi a hatáskör, amely kiterjed valamennyi munkatársra, a gazdasági szerep,

Részletesebben

A benchmarking fogalma

A benchmarking fogalma Benchmarking Dr. Koczor Zoltán 1 A fogalma Összevetésként használt szervezet Felhasznált erőforrások ESZKÖZÖK CÉLOK Belső folyamatszabályozás Dr. Koczor Zoltán 2 1 A célja Értékelnünk kell a jelenlegi

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM A vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1968-06 Gazdálkodási feladatok A vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: A vállalkozások létesítésével,

Részletesebben

Mexikói Nyilatkozat a legfıbb ellenırzı intézmények függetlenségérıl

Mexikói Nyilatkozat a legfıbb ellenırzı intézmények függetlenségérıl ISSAI 10 A legfıbb ellenırzı intézmények nemzetközi standardjait (ISSAI) a Legfıbb Ellenırzı Intézmények Nemzetközi Szervezete (INTOSAI) adja ki. További információ: www.issai.org Mexikói Nyilatkozat a

Részletesebben

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE Környezeti szabályozás, környezetvédelmi stratégiák A környezeti szabályozás célja, feladatai Közvetett vagy gazdasági szabályozás A környezetvédelem térnyerése a vállalati gyakorlatban

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. - a Képviselő-testülethez. A belső ellenőrzésről

ELŐTERJESZTÉS. - a Képviselő-testülethez. A belső ellenőrzésről Mátészalka Város Önkormányzat J e g y z ő j é t ő l 4700 Mátészalka Hősök tere 9.sz. Tel:(44) 501-364 Fax:(44) 501-367 Száma:./2007. ELŐTERJESZTÉS - a Képviselő-testülethez A belső ellenőrzésről Tisztelt

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

1. A döntési mechanizmus korszerűsítése

1. A döntési mechanizmus korszerűsítése ÁROP-1.A.2. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése A Várpalotai Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése Megbízó: Várpalota Város Önkormányzata 1. A döntési mechanizmus korszerűsítése 1e) A hivatal

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható segédeszközök

Részletesebben

Az ellenőrzés az elszámoltathatóság kulcstényezője. ellenőrz. Vas Lajos számvev. 2012. november 15.

Az ellenőrzés az elszámoltathatóság kulcstényezője. ellenőrz. Vas Lajos számvev. 2012. november 15. Az ellenőrzés az elszámoltathatóság kulcstényezője Mire fókuszf kuszál l az Állami Számvev mvevőszék k a kontrollok ellenőrz rzése során Vas Lajos számvev mvevő tanácsos Kontrollok a közszfk zszférában,

Részletesebben

Számviteli, elemzési, ellenőrzési ismeretek alkalmazása az egyéb szervezeteknél

Számviteli, elemzési, ellenőrzési ismeretek alkalmazása az egyéb szervezeteknél 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 M FELDTOK lkalmazza a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezet alapításának sajátos jogszabályait Érvényesíti a számviteli alapelveket, ellátja az egyéb szervezet

Részletesebben

Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal JEGYZŐJÉTŐL. 6601 Szentes, Kossuth tér 6. Pf. 58. 63/510-384 63/510-332 sztantics@szentes.hu

Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal JEGYZŐJÉTŐL. 6601 Szentes, Kossuth tér 6. Pf. 58. 63/510-384 63/510-332 sztantics@szentes.hu Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal JEGYZŐJÉTŐL Témafelelős: Polyák Sándorné U-/2013. 6601 Szentes, Kossuth tér 6. Pf. 58. 63/510-384 63/510-332 sztantics@szentes.hu Ikt. szám: U-38683/2013. Témafelelős:

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 240 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható segédeszközök

Részletesebben

É V E S E L L E N Ő R Z É S I J E L E N T É S A HORT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK 2009. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

É V E S E L L E N Ő R Z É S I J E L E N T É S A HORT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK 2009. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL É V E S E L L E N Ő R Z É S I J E L E N T É S A HORT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK 2009. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL A belső ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása 1.

Részletesebben

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2008. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Sportegyesület jogállása Az Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület alakuló közgyűlése

Részletesebben

Képzési program A célterület intézményei menedzsmentjének továbbképzése

Képzési program A célterület intézményei menedzsmentjének továbbképzése Képzési program A célterület intézményei menedzsmentjének továbbképzése A tervezett képzési idő: 24 óra Tematika I. PCM ismeretek, pályázatírói készségek fejlesztése 6 óra - Projektciklus-menedzsment,

Részletesebben

MINTA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. FELMÉRÉS EREDMÉNYE

MINTA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. FELMÉRÉS EREDMÉNYE MINTA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. FELMÉRÉS EREDMÉNYE Jelen dokumentációban található bizalmas és szerzői jog által védett információk védelmében az anyag harmadik személy részére történő akár közvetlen

Részletesebben

Tanács Rt. ( A vállalat)

Tanács Rt. ( A vállalat) Tanács Rt. ( A vállalat) A cég bemutatása A cég (továbbiakban Tanács Rt. ) a világ egyik legnagyobb gazdasági tanácsadó szervezete. Legfőbb törekvése, hogy megoldásokat találjon azokra a bonyolult üzleti

Részletesebben

2012. ÉVI ÉVES ELLENŐRZÉSI JELENTÉS

2012. ÉVI ÉVES ELLENŐRZÉSI JELENTÉS Intézmény neve, címe: Fővárosi Önkormányzat Vázsonyi Vilmos Idősek Otthona, 1064 Budapest, Rózsa u. 67. Intézmény vezetője: Barta Zsolt Belső ellenőr foglalkoztatási formája (közalkalmazott vagy külsős):

Részletesebben