MÓDSZERTAN A TELJESÍTMÉNY-ELLENŐRZÉSHEZ

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MÓDSZERTAN A TELJESÍTMÉNY-ELLENŐRZÉSHEZ"

Átírás

1 MÓDSZERTAN A TELJESÍTMÉNY-ELLENŐRZÉSHEZ 2008

2 Készítette Bank Lajos, Dr. Beregi Anna, Bittó Zoltán, Fekete Gábor, Karsainé Dömsödi Éva, Kemény Emil, Malatinszky Istvánné dr., dr. Németh Péterné, Tóth Pál, Vörös Mária Szaklektorok Bihary Zsigmond, Dr. Lóránt Zoltán főigazgatók Szerkesztette Kemény Emil, Karsainé Dömsödi Éva A kiadásért felel Dr. Csapodi Pál főtitkár, a módszertani bizottság vezetője az ÁSZ Módszertani Kiadványok sorozat szerkesztője 2. bővített kiadás

3 TARTALOMJEGYZÉK ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR 4 E L Ő S Z Ó 7 1. BEVEZETŐ 9 2. A TELJESÍTMÉNY-ELLENŐRZÉS ÉRTELMEZÉSE KÖVETELMÉNYEK, SAJÁTOSSÁGOK A teljesítmény-ellenőrzés értelmezése A teljesítménykategóriák meghatározása Gazdaságosság Hatékonyság Eredményesség A teljesítmény-kategóriák kapcsolata Value for money pénzért értéket A teljesítmény-ellenőrzés szervezési alapelvei A teljesítmény-ellenőrzés kritériumai A teljesítmény-ellenőrzés alkalmazási területei Az ÁSZ teljesítmény-ellenőrzéseinek célja Ellenőri követelmények A TELJESÍTMÉNY-ELLENŐRZÉS TERVEZÉSE, ELŐKÉSZÍTÉSE Az ellenőrzési téma kiválasztása Felkészülés a teljesítmény-ellenőrzésekre, előtanulmány Az ellenőrzési téma megismerése, helyzetfelmérés, információs források Az ellenőrzési témakör szűkítése strukturált kérdések Előzetes adatok Adatgyűjtési és ellenőrzési szervezési technikák Kockázatelemzés a teljesítmény-ellenőrzés korlátai Az előtanulmány összeállítása Az előtanulmány és előkészítésének felülvizsgálata Ellenőrzési program A teljesítmény-ellenőrzés szempontjai A program mellékletei Az ellenőrzési program felülvizsgálata A HELYSZÍNI-ELLENŐRZÉS A helyszíni ellenőrzés sajátosságai Ajánlott technikák 49 1

4 4.3. Az ellenőrzési bizonyítékok jellemzői Munkadokumentumok alkalmazása A teljesítmény elemzése A teljesítmény értékelése A helyszíni ellenőrzés végrehatásának és a számvevői jelentéstervezet felülvizsgálata JELENTÉSÍRÁS A számvevői jelentések jellemzői A számvevőszéki jelentések jellemzői A jelentések egyeztetése és független felülvizsgálata A TELJESÍTMÉNY-ELLENŐRZÉS EREDMÉNYEINEK HASZNOSULÁSA SZ. MELLÉKLET 63 Csoporttechnikák a teljesítmény-ellenőrzésben ÖTLETCSOPORT (Brain-storming) Ötletcsoport a teljesítmény-ellenőrzésben Az ötletcsoport szervezése, lefolytatása A csoport eredményének kiértékelése, hasznosítása FÓKUSZCSOPORT Fókuszcsoport alkalmazása a teljesítmény-ellenőrzési munkában A fókuszcsoport fő jellemzői A fókuszcsoport alkalmazási területei Fókuszcsoport szervezése A levezető kiválasztása A fókuszcsoportok számának és a megbeszélések helyének meghatározása A fókuszcsoport tagjainak kiválasztása Tematikus útmutató készítése A csoportos megbeszélés levezetése, az eredmények hasznosítása A levezető teendői és magatartása A figyelem fenntartása a fókuszcsoportban A kérdezés módszerei Az eredményeinek rögzítése Az összegyűjtött információk elemzése A fókuszcsoport eredményeinek hasznosítása SZ. MELLÉKLET 79 Kérdőíves felmérés KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS A kérdőíves felmérés megalapozása 82 2

5 1.2. A felmérés előkészítése, megtervezése A kérdőíves felmérés lefolytatása A felmérés eredményeinek elemzése Az eredmények jelentésbe foglalása SZ. MELLÉKLET 89 Kérdések, kritériumok, adatforrások SZ. MELLÉKLET 93 Munkadokumentumok Ellenőrzési dokumentáció Az ellenőrzési dokumentáció tartalma A munkadokumentumok célja, tartalma SZ. MELLÉKLET 101 Összehasonlítás (Benchmarking) Benchmarking Bevezető Az összehasonlítás meghatározása Magas (szervezeti) szintű összehasonlítások Teljesítmény összehasonlítások Folyamat összehasonlítások SZ. MELLÉKLET 115 A teljesítmény-ellenőrzés logikai rendszere SZ. MELLÉKLET 123 A teljesítmény-ellenőrzés fázisainál alkalmazandó felülvizsgálati lapok 123 3

6 ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR Átláthatóság Elszámoltathatóság Helyzetátvilágítás Helyzetelemzés Helyzetfelmérés Helyzetvizsgálat A közpénzek felhasználására vonatkozó alapvető követelmény, amelynek teljesülését a teljesítmény-ellenőrzés támogatja. A közpénzfelhasználás zárt célrendszerének elemei: a költségvetési számadatok egyértelmű indokolása és alátámasztása; az éves beszámolók megjelentetése, és mindenki számára érthető formában való közreadása; a nyilvánosság eszközeivel ösztönzés a magasabb színvonalú munkavégzésre; független, megbízható ellenőrzés és elemzés; a nyilvánosság számára elérhető tájékoztatás biztosítása. A közpénzek felhasználására vonatkozó alapvető követelmény, amelynek teljesülését a teljesítmény-ellenőrzés támogatja. Összefüggésrendszerébe nyolc szempont együttes érvényesülése tartozik bele, amelyek: munkakörök és konkrét munkafeladatok meghatározottsága; egyezőség a költségvetési tervvel; a beszámolási kötelezettségek világos rögzítése; beszámoltatás a tervekről és a célok teljesüléséről; a beszámolók legyenek pontosak és a lehető legaktuálisabb információkat hordozzák; megfelelő belső kontrollmechanizmusok megléte; független külső ellenőrzés; szankciók érvényesítése. A teljesítmény-ellenőrzésre való felkészülés szakaszában az ellenőrök által végzett tevékenység, amelynek során a helyzetfelmérés részeként a vizsgálat tárgyköréből (szervezet, folyamat stb.) részletes, a kapcsolati rendszert és a tényleges működést leíró adat- és információhalmaz összegyűjtése történik meg. Az ellenőrzésre való felkészülés szakaszában a helyzetvizsgálatot követő ellenőri munkafázis, amelynek eredményeként a vizsgálatvezető az ellenőrzést végzőkkel meghatározza a teljesítmény-ellenőrzés fókuszpontjait, hangsúlyos értékelési szempontjait, azokat a részterületeket, amelyek teljesítmény-értékelése valószínűsíthetően a legtöbb hozzáadott értéket eredményezhet a vizsgálat lezárásakor. A teljesítmény-ellenőrzésre való felkészülés szakaszában, az ellenőrzök által végzett tevékenység, amelynek során az ellenőrzés tárgyköréről szereznek be széleskörű ismeretanyagot, a teljesítmény-ellenőrzés legtöbb hozzáadott értéket eredményező céljának és értékelési módjának meghatározása érdekében (külső/belső információ és adatgyűjtés). A teljesítmény-ellenőrzésre való felkészülés szakaszában az ellenőrök logikai, időrendi szabályozási rendben, rendszerszemléletben feldolgozzák a helyzetfelmérés, 4

7 Teljesítmény-ellenőrzés Teljesítmény-értékelés Teljesítménykategóriák Teljesítménykritériumok Teljesítménymutatók (illetve az azzal egyenértékű vagy annak részét képező helyzetátvilágítás) tapasztalatait, az összegyűjtött adatokat, információkat. A közpénzek felhasználásának értékelése, ami a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség kritériumaira alapozott rendszerszemléletű minősítéssel, vagy különböző célok elérése, programok valóra váltása eredményeinek, problémáinak és az ok okainak feltárásával végezhető el. A teljesítmény-ellenőrzés folyamatában a vizsgált témakörhöz tartozó teljesítmények (performance) minősítése (evaluation) a helyszíni ellenőrzés tapasztalatai alapján az ellenőrzési programban meghatározott szempontok és kritériumok figyelembevételével. A teljesítmény-ellenőrzés folyamatában az értékelés alapja, amely lehet: gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség, környezettudatosság, etikusság és egyéb. Azoknak az értékelési szempontoknak, a közpénzfelhasználást minősítő eljárásoknak, számításoknak, mutatóknak stb. az összessége, amely alapján az ellenőrzés megteszi a megállapításokat. A teljesítménykritériumok részét képező, naturáliákban mérhető és kifejezhető mutatók összessége, amelyeket vagy az ellenőrzöttek alkalmaznak saját döntésük alapján, saját teljesítményeik értékelésére és/vagy az ellenőrzést végzők alkalmaznak a teljesítmények értékelésére. 5

8

9 E L Ő S Z Ó Az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 16. (1) bekezdése szerint az Állami Számvevőszék az ellenőrzéseit célszerűségi, eredményességi és törvényességi szempontok szerint végzi. Ez a törvényi előírás fogalmazza meg a számvevőszéki ellenőrzésekkel szemben azt a követelményt, amely a teljesítmény-ellenőrzés módszerével végzett ellenőrzésekkel teljesíthető, összhangban a legfőbb ellenőrző intézmény stratégiai céljaival. Az eredményességben nevesítve megjelenik a pénzért értéket típusú teljesítményellenőrzési követelmény, amely ebben a vonatkozásban direkt teljesítményellenőrzési mandátumot jelent. A célszerűség követelménye indirekt teljesítményellenőrzési mandátumot jelent, összevontan tartalmazza a közszféra teljesítményével szembeni gazdaságossági, hatékonysági követelményeket. Ez a gyakorlati módszertan a számvevőszék teljesítmény-ellenőrzéseihez ad támogatást, bemutatva a teljesítmény-ellenőrzéseknél gyakrabban alkalmazott technikákat. A későbbiekben a legjobb gyakorlatnak minősített teljesítmény-ellenőrzések esettanulmányait segédletekben adjuk közre, a módszertanhoz illeszkedő egységes szerkezetben. A teljesítmény-ellenőrzésnél alkalmazott módszertan esetében felhasznált fontosabb forrásdokumentumok: a kanadai, az amerikai, a svéd és az angol számvevőszék teljesítmény-ellenőrzési módszertani jellegű kiadványai, kézikönyvei, útmutatói, illetve az ÁSZ Módszertani Osztályának korábbi kiadványai. Tartalmazza az ÁSZ és az Egyesült Királyság Számvevőszéke közötti twinning-, valamint az ÁSZ és az Egyesült Államok Számvevőszéke közötti intézményi szakmai együttműködés keretében tartott teljesítmény-ellenőrzési módszertani előadássorozatok dokumentumait, továbbá a teljesítmény-ellenőrzések megvalósításakor összegyűjtött ellenőrzési tapasztalatokat. Budapest, szeptember Dr. Kovács Árpád elnök 7

10

11 1. BEVEZETŐ Az államháztartás reformja, az egyes alrendszerek működésének, hatékonyságának, erőforrás gazdálkodásának javítása folyamatosan aktuális feladat. A változások követése és értékelése nagyobb hangsúlyt kapott az ÁSZ stratégiájában és a 2002-ben végrehajtott szervezeti átalakításakor elkülönített, elnevezésében és tartalmában is teljesítmény-ellenőrzéseket végző szervezeti egységek alakultak meg. A közszférában a teljesítményszemlélet előretörése összefügg a különböző menedzsment technikák megjelenésével, a fejlett országokban az új közmenedzsment ( New Public Management ) szemlélet 1980-as évektől kezdődő, egyre szélesebb körű elterjedésével. Nagyon leegyszerűsítve a teljesítmény megítélésében két alapkérdésre keresték a választ, nevezetesen: a közszféra szervezetei a dolgokat jól végzik-e el, valamint azt végzik-e el, amit kell. Ez a szemléletmód világított rá arra, hogy szükségszerű és elkerülhetetlen a közszolgálati szektor szervezeteinek, intézményeinek, folyamatosan bővülő szolgáltató tevékenységének újragondolása a gazdaságosabb, hatékonyabb, eredményesebb közpénzfelhasználás, illetve a közfeladat ellátás teljesítményeinek növelése érdekében. A teljesítmény központú értékelés igénye mára hangsúlyossá vált a pénzügyi-szabályossági típusú értékelés mellett. Fokozott érdeklődés mutatkozik mind a politika, mind az adófizetők részéről, hogy a közpénzeket értelmesen hasznosítsák, természetszerűleg fenntartva az igényt a törvényesség követelményének teljesülésére. Ezek az igények hatással voltak a közszféra átláthatóságát és elszámoltathatóságát befolyásoló követelményrendszer kialakulására, ezzel összefüggésben a közpénzek felhasználásának ellenőrzésében a teljesítményszemlélet erősödésére, a pénzért értéket elv ellenőrzési módszertanának folyamatos fejlődésére, térnyerésére. 1 Az ÁSZ megalakulásától kezdődően kiemelt figyelmet fordít az ellenőrzések módszertani fejlesztésére, a nemzetközi tapasztalatok nyomon követésére, fokozatos adaptálására és alkalmazására. A szabályozási hierarchiában a Szervezeti és Működési Szabályzat 2 kötelezően alkalmazandó alapelveket, követelményeket és eljárásokat határoz meg 1 Bouckaert, G (1992): Termelékenység a közszolgálatban: Történeti és módszertani áttekintés. Fordítás: BKÁE Közszolgálati Tanulmányi Központja. Eredeti: Bouckaert, G.: Public Productivity in Retrospective. Forrás: Marc Holzer (szerk.): Public Productivity Handbook. Marcel Dekker Inc., New York, 1992, o. Király László György (1999): Teljesítménymérés és-értékelés a közigazgatásban. Vezetéstudomány 30. évf szám. 2 A 26/2004. számú Elnöki utasítás az Állami Számvevőszék június 28-tól hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatának kiadásáról. 9

12 a Stratégia, a Magatartásszabály-gyűjtemény 3, az Ellenőrzési Elvek és Standardok 4, és az Ellenőrzési Kézikönyv. 5 A számvevőszéki ellenőrzések típusaihoz igazodó módszertanok feladata az Ellenőrzési Kézikönyvben megszabott általános követelmények specifikus alkalmazásának leírása. Részletekbe menő gyakorlati útmutatásokat a segédletek tartalmaznak (pl. a statisztikai mintavételre, az ellenőrzési bizonyítékok megszerzésének különböző eszközeire). Az ÁSZ az ellenőrzési tevékenységét meghatározó szabályozások kialakításánál figyelembe vette a Legfőbb Ellenőrzési Intézmények Nemzetközi Szervezete (INTOSAI) Limai Nyilatkozatát, Etikai Kódexét és Ellenőrzési Standardjait, a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) standardjait, és a partner ellenőrző szervezetek tapasztalatait. A számvevőszéki ellenőrzések három fő típusba sorolhatók az Ellenőrzési Kézikönyvben leírt sajátosságok szerint, ezek: a szabályszerűségi-, az átfogó- és a teljesítmény-ellenőrzések. A módszertanban megtalálhatók azok a jellemzők, lényeges eljárási szabályok, ajánlások, illetve technikák, fontos szempontok, amelyeket teljes körűen figyelembe véve lehet és kell számvevőnek és vizsgálatvezetőnek együtt gondolkodnia az ellenőrzési tervben előírt teljesítmény-ellenőrzés tényleges megvalósításáról. 3 A 17/2003. számú Elnöki utasítás az ÁSZ Magatartásszabály-gyűjteményéről. 4 A 28/2004. számú Elnöki utasítás az Ellenőrzési Elvek és Standardok alkalmazásáról. 5 A 9/2008. számú Elnöki utasítás az Állami Számvevőszék Ellenőrzési Kézikönyvéről (amely egyúttal magában foglalja a magatartási szabályokat, valamint az ellenőrzési elveket és standardokat is). 10

13 2. A TELJESÍTMÉNY-ELLENŐRZÉS ÉRTELMEZÉSE KÖVETELMÉNYEK, SAJÁTOSSÁGOK Az INTOSAI 1977-ben tartott IX. kongresszusán, az ún. Limai Nyilatkozatban fogalmazta meg a pénzügyi ellenőrzés alapelvei között a törvényesség mellett a teljesítmény-ellenőrzés követelményét: a közpénzek kezelésének, az arról szóló döntések sikerének fontos feltétele a közpénzek szabályos és hatékony használata. Az ellenőrzési standardok kezdetben a pénzügyi ellenőrzésre összpontosítottak, de ma már lefedik a teljesítmény-ellenőrzést is. Több nemzetközi munkabizottság és kongresszus után 2004-re az INTOSAI Ellenőrzési Standardok bizottsága hozzájárult a teljesítmény-ellenőrzésekhez alkalmazható útmutató kiadásához, amely a számvevőszéki teljesítményellenőrzések egyik kiinduló pontját képezi 6. Az INTOSAI ISSAI 100 jelű dokumentum 40. és 41. szakaszának standardjai tartalmazzák a teljesítmény-ellenőrzés meghatározását, alkalmazási területeit és egymáshoz való viszonyukat. Az egyes ellenőrzési munkaszakaszok jellemzői mellett útmutatást adnak a teljesítménykritériumok értelmezésére, az adat-, és információgyűjtés, értékelés eljárásaira, a bizonyítékok követelményeire, továbbá kijelölik a teljesítmény-ellenőrzés értelmezési tartományát olyan speciális területeken, mint az információ technológia vagy a környezetvédelem. A teljesítmény-ellenőrzés a közpénzek felhasználásának széles körű, a gazdaságosság, a hatékonyság, az eredményesség elemzésén alapuló szisztematikus, rendszerszemléletű értékelése, amely az üzleti (verseny) szektor teljesítményközpontú értékelési szemléletmódját adaptálja a közpénzek felhasználásának teljesítmény szempontú minősítésére. A teljesítmény-ellenőrzések jelentősége a számvevőszéki ellenőrzési gyakorlatban a következő, általános célok megvalósításában nyilvánul meg: független szakvélemény készítése a törvényhozás számára a kitűzött cél gazdaságos és/vagy hatékony és/vagy eredményes végrehajtásáról; független szakvélemény készítése az ellenőrzött által nyilvánosságra hozott teljesítménymutatók vagy jelentések megbízhatóságáról; a gyenge teljesítményt nyújtó területek kiszűrése, ily módon segítve a kormányt vagy az ellenőrzött intézményt a gazdaságosság, a hatékonyság és/vagy eredményesség javításában; 6 Implementation Guidelines for Performance Auditing Standards and guidelines for performance auditing based on INTOSAI s Auditing Standards and practical experience Auditing Standards Committee Stockholm Risksrevisionen. Az INTOSAI 19. kongresszusa (2007., Mexico) jóváhagyta az ISSAI 3000 számú dokumentumot is (Implementation Guidelines for Performance Auditing). 11

14 a legjobb gyakorlat példáinak felkutatása és ismertetése a kormányzattal és/vagy a vizsgált intézményekkel. A teljesítmény-ellenőrzés értelmezésekor számos befolyásoló tényezőt kell figyelembe venni, mérlegelni. Meghatározza a teljesítmény-ellenőrzés értelmezési tartományát az ellenőrzés szakmai követelményrendszere, az optimális és/vagy standard követelményeket meghatározó előírások, kézikönyvek, útmutatók, esettanulmányok, egyéb szabályozások együttese. Az ellenőrző szervezet mandátuma mellett hangsúlyos szerepe van a teljesítmény-ellenőrzések sikeres megvalósításában a külső, belső befolyásoló tényezőknek. Függ a teljesítmény-ellenőrzés megvalósítása a számvevőszéki vezetés elvárásaitól, az ellenőrzött szervezetek lehetőségeitől és elvárásaitól, együttműködési készségétől, továbbá az ellenőrzést végzők felkészültségétől, képességeitől, tapasztalataitól. Az ellenőri kreativitás, az innovatív képességek, az előzetesen ellenőrzésre kiválasztott témakörről rendelkezésre álló információk mennyisége és minősége meghatározó tényezők a témakör, az ellenőrzési és értékelési módszerek kiválasztásában. Lényeges szempont a teljesítmény-ellenőrzéseknél az elért/elvárt befolyás megvalósulása, üzenetértékű, hozzáadott értéket jelentő, érdemi előremutató változást eredményező, pozitív hatást gyakorló megállapítások, javaslatok kialakítása. Az ellenőrzés megvalósítása során figyelemmel kell lenni az egyensúlyra a teljesítmény-ellenőrzési tartalom, a rendelkezésre álló ellenőrzési erőforrások és az ellenőrzés várható eredményei között, az ellenőrzésre kiválasztott témakör meghatározásakor A teljesítmény-ellenőrzés értelmezése Az ÁSZ Ellenőrzési Kézikönyve a teljesítmény-ellenőrzés általános meghatározását adja. A gyakorlati tapasztalatok lehetővé és szükségessé teszik ebben a módszertanban a teljesítmény-ellenőrzés meghatározásának további árnyalását, a különböző megközelítések részletesebb értelmezését. A teljesítmény-ellenőrzés tárgyának értékelési módja szerint kétféle megközelítés lehetséges: a rendszeralapú, illetve az eredményalapú teljesítményértékelés. Az Állami Számvevőszék teljesítmény-ellenőrzési tapasztalatai a hazai és nemzetközi dokumentumok és követelmények adaptálása alapján a teljesítmény-ellenőrzés fogalmának meghatározásakor az értékelés sokszínűségét támasztják alá (diverzifikáció). A teljesítmény-ellenőrzés értelmezésekor figyelemmel kell lenni arra is, hogy a közszféra teljesítményeinek értékelési módszerei folyamatosan fejlődnek. Ezért szükséges a változások nyomon követése, a 3E értékelési módszerek 7, eljárások, illetve adaptálási lehetőségek megismerése, mindezek alapján az értelmezések folyamatos pontosítása. 7 Részletes meghatározásuk a 2.2 pontban. 12

15 A teljesítmény-ellenőrzés tényszerű és szisztematikus elemzése, értékelése, minősítése mindazon bizonyítékoknak, amelyek elegendő és megfelelő alapul szolgálnak a gazdaságosság és/vagy hatékonyság és/vagy eredményesség megítéléséhez. A teljesítmény-ellenőrzés tárgya az állami feladatok irányításának és végrehajtásának, a működési rendszereknek és eljárásoknak a minősítése, a program-, projektteljesítmények értékelése. A teljesítményértékelés alapja az ellenőrzést végzők által gyűjtött, kifejlesztett, illetve alkalmazott teljesítménykritériumok és a feltárt bizonyítékok együttese. A kritériumoknak ki kell elégíteniük a mérhetőség, az objektivitás követelményeit. Képzésük, kiválasztásuk a vizsgált témakör sajátosságaihoz igazodó kell legyen, figyelemmel a legjobb gyakorlat vagy egyéb minősítő követelmények alkalmazási tapasztalataira. A teljesítmény-ellenőrzés a tényleges teljesítések minősítésével hozzáadott értéket állít elő. Ebben nyilvánul meg az ellenőrzés tanácsadó funkciója, amellyel hozzájárul a közszféra elszámoltathatóságának és átláthatóságának növeléséhez. A teljesítmény-ellenőrzés értelmezési tartományában elhelyezhető az operatív szinten a sajátos célok megvalósulásának, míg a rendszerszinten az általános célok megvalósulásának értékelése. A teljesítmény-ellenőrzés értelmezési tartományán belül a hangsúlyok megválaszthatók az ellenőrzési feladathoz igazítva. Kiterjesztve ezt az értelmezést: teljesítmény-ellenőrzés minden olyan ellenőrzés, amely nem csak pénzügyi-szabályszerűségi szempontokra irányul. Ebben a megközelítésben a teljesítmény-ellenőrzés típusába tartoznak az átfogó, széles körű ellenőrzési szempontrendszerre alapozott vizsgálatok. Ezek kiterjednek a szervezetek, a működési folyamatok általános vizsgálatára, a menedzsment, végrehajtás, kontroll funkciók megvalósításának gazdaságosságára, hatékonyságára és/vagy eredményességére. Az irányítási funkció része a pénzügyi és egyéb erőforrások, célok, elvárt eredmények, tevékenységek, feladatok megtervezése. A végrehajtási funkció alatt a ténylegesen megvalósult tevékenységek, folyamatok, azok valóságos feltételei és körülményei értendők. A kontroll funkció része a folyamatba épített, az előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, azok megállapításai és visszacsatolásuk, valamint a belső kontroll mechanizmusok működése. Az ellenőrzési feladattól függően fókuszált, szűkített értelmezésben a pénzért értéket (value-for-money) típusú teljesítmény-ellenőrzések elterjedtek. A pénzért értéket típusú ellenőrzés eredménye, hogy összpontosít egy előzetes helyzetfelmérés alapján meghatározott, jól körülhatárolt területre. Egy-egy konkrét tevékenység, folyamat, projekt, beruházás, informatikai rendszer stb. gazdaságosságát, hatékonyságát és/vagy eredményességét vizsgálja. A gyakorlat azt mutatja, hogy ritkán lehet vegytiszta ellenőrzést végezni az ellenőrzési típusok szerint. Ezen szabály alól egy kivétel tehető, amikor könyvvizsgálati, számviteli standardok alapján financial audit típusú ellenőrzést végez az ellenőr. Ez esetben adott a követelményrendszer, amely ha teljesült, akkor megfelelő, ha részben vagy nem teljesült, akkor korlátozottan felel meg vagy elutasító záradékkal értékelhető egy beszámoló. A teljesítmény-ellenőrzések sajátja, hogy a szabályozással összefüggő szempontokat nem annak teljesülése, hanem a szabályozási környezet alkalmassága szempontjából értékelik. A teljesítmény-ellenőrzés eszköztára alkalmas 13

16 a szabályozási környezet valódi hiányainak, gyenge pontjainak feltárására és az előremutató megoldási javaslat kialakítására. A teljesítmény-ellenőrzés ezért visszaható módon értékeli a szabályozási környezetet. Az ÁSZ teljesítmény-ellenőrzéseinek többségét a pénzért értéket típusú ellenőrzések adják, de az ellenőrzési gyakorlatunkban megtalálható a tágabb értelmezésben alkalmazott másik, ún. problémaközpontú megközelítés, ami rendszerközpontú vagy rendszerorientált teljesítmény-ellenőrzés is, amelyeket együttesen, összefoglaló néven teljesítmény-ellenőrzésnek nevez a módszertan A teljesítménykategóriák meghatározása A teljesítmény-ellenőrzés három követelmény elemet alkalmaz széles körűen az ellenőrzési gyakorlatban, ezek: a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség. A 3E kategória (Economy, Efficiency, Effectiveness) meghatározása, értelmezése folyamatosan fejlődik, egyre részletesebb és sajátos témakörök értékelési szempontjait figyelembe vevő rész-meghatározások (lényegében alkalmazott meghatározások) találhatók meg a különféle szakirodalmi forrásokban. A teljesítmény-ellenőrzés módszertana követi az Ellenőrzési Kézikönyv fogalmi meghatározásait, kiegészíti azokat a gyakorlati ellenőrzési tapasztalatok alapján, a könnyebb alkalmazás elősegítése érdekében. Ki kell hangsúlyozni a teljesítmény-ellenőrzést végző ellenőr szakmai elméleti tájékozottságának, és adaptációs képességének fontosságát. Lényeges, hogy az ellenőrök napi munkájuk mellett nyomon kövessék a közszféra teljesítéseinek értékelésére vonatkozó szakirodalmat, folyamatosan fejlesszék elméleti ismereteiket, és képessé váljanak a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség teljesítménykategóriák egyre részletesebb, sajátosabb témakörökben való alkalmazására, illetve e témakörökhöz a legjobban illeszthető teljesítménykritériumok definiálására Gazdaságosság A gazdaságosság teljesítmény-követelmény fogalma az ellenőrzött tevékenység ellátásához szükséges erőforrások (inputok) költségeinek minimalizálását jelenti, a megfelelő minőség biztosítása mellett. Az ellenőrzött tevékenység a teljesítmény-ellenőrzési témakörtől függően sokféle lehet. Jellegében eltérő eszközöket igényel egy jól körülhatárolható projekt (beruházás) vagy egy intézményi működés gazdaságosságának megítélése. Emiatt a gazdaságosság alatt az ellenőrzött témakörre történt tényleges ráfordítások minimalizálása értendő. A teljesítmény-ellenőrzés értelmezéséből kiindulva a gazdaságosság komplexen jelenti a menedzsment, végrehajtás, kontroll ráfordítások csökkentését, beleértve az irányítási elveket, a vezetési gyakorlatot. Az input lehet erőforrás, de szellemi termék, cél vagy szabályozás is. A ráfordítások jellegük szerint lehetnek pontosan mérhetők (pl. teljesített kiadások, kötelezettségvállalások stb.) és becsülhetők (pl. szellemi termék/munka értéke, know-how stb.). 14

17 A minimalizálás igénye nem azonosan értendő a legolcsóbb megoldással, ezért a ráfordításokat mindig a ténylegesen elért eredményekhez viszonyítva kell minősíteni. A teljesítmény-ellenőrzés kritériumait úgy kell meghatározni, hogy viszonyításként a szükséges és az elégséges ráfordítások kigyűjthetők vagy kalkulálhatók legyenek, amely alapján a tényleges ráfordítás ettől való eltérése megállapítható, a különbség pedig az elkerülhető ráfordításokat jelenti. A megfelelő minőség megítélésében ugyancsak a teljesítmény-ellenőrzés tárgyköréből következő sajátosságok, jellemzők adhatnak támpontot. A gazdaságossági szempontok alapján végzett teljesítmény-ellenőrzés kritériumaihoz pontosan, rendszerben elhelyezve kell értelmezni az ellenőrzési feladatot. A konkrét input és a konkrét output összevetése ad támpontokat az értékeléshez. A közszférában az ellenőrzött szervezet, tevékenység, folyamat stb. működésében, tényleges megvalósításában konzisztens kategória az adminisztratív szabályozási környezet megléte és betartása, ebben a tekintetben a gazdaságosságuk kevésbé függ a szakmai sajátosságoktól, mint egy műszaki vagy gazdasági területen. Ezért jobban hozzáférhetők a mutatók, mérőszámok a gazdaságosság megítéléséhez egy beruházási, logisztikai, nyilvántartási, kötelezettségvállalásokkal összefüggő vagy pénzintézeti területen. Nehezebb, de nem lehetetlen egy intézményi, önkormányzati működés vagy ezek részfolyamatainak gazdaságosságához kritériumokat rendelni. Ezek értékelésénél kerülnek előtérbe a külső tapasztalatok, a legjobb gyakorlat és az összehasonlítás eszközei a viszonyítási alap kialakítása érdekében Hatékonyság A hatékonyság teljesítmény-követelmény a termékek, szolgáltatások vagy egyéb végtermékek (outputok) és az előállításukhoz felhasznált erőforrások (inputok) viszonyaként fogalmazandó meg. A hatékonysági vizsgálatok felölelik az információs rendszerek, eljárások vizsgálatát is. Ezek jellegük szerint más-más kritériumrendszer alkalmazását igénylik. Figyelemmel kell lenni a teljesítmény-ellenőrzést végzőknek arra, hogy a hatékonyság kritériumait mindig az output/input viszonyában, de a vizsgált témakör jellegéhez igazítva kell meghatározni, míg a gazdaságosságnál az input/output viszony a mérvadó. Az erőforrások jellege lehet pénzügyi, humán, eszköz- és egyéb erőforrás, de felhasználásukat tekintve, az alkalmazott eljárásokat is erőforrásként lehet értékelni. A hatékonyság az egységnyi erőforrásra jutó teljesítményt hivatott meghatározni, szem előtt tartva a megfelelő minőségi szintet. A ténylegesen felhasznált erőforrások, volumene, jellege, összetétele viszonyítva a teljesített, ténylegesen megvalósított célokhoz. A közszolgáltató szférában a hatékonyság mérése ár- és piaci verseny hiányában más eszközöket kíván, mint a profitérdekelt szférában. Eligazodási pontként szolgálhat a teljesítmény-ellenőrzés adott területével szemben támasztott célkitűzések számszerűsítése, azonban a hatékonyság kifejezése 15

18 nem minden esetben szorítható a számszerűség korlátai közé. Az optimális feladatteljesítéshez való viszonyítást nehezíti, ha nem mérhető készségek, képességek stb. befolyásolják a vizsgált témakörben a hatékony megvalósítást Eredményesség Az eredményesség fogalma a kitűzött célok megvalósításának mértékeként vagy egy tevékenység outputja szándékolt és tényleges hatásának viszonyaként határozható meg. Ebben a meghatározásban kiterjesztve a teljesítmény-ellenőrzés értelmezési tartományára a hatás az operatív, a specifikus vagy az átfogó szinten keletkezett végterméket jelenti, amely lehet output, eredmény és hatás egyaránt. Míg a hatékonyság egy adott szervezet, rendszer, tevékenység vagy funkció megvalósításának módjára vonatkozó elvárást testesít meg, addig az eredményesség a következményeket, okozott hatásokat, a bekövetkező vagy éppen be nem következő hatásosságot hivatott jelezni. A tevékenységek tervezett, célul kitűzött hatását hasonlítja össze a ténylegesen elért hatásokkal, tulajdonképpen a társadalmi célok, és a közszolgáltatások outputjainak egymáshoz való viszonyát fejezi ki. Ennél a teljesítménykategóriánál játszik leginkább szerepet a minőségi követelmény. Az eredményesség, a társadalmi hatás vizsgálatakor fontos szem előtt tartani azt az időtartamot is, amely alatt a változás bekövetkezik (rövid, közép- és hosszú távon egyaránt értelmezett). A rendszerszemléletű gondolkodás gyakorlati alkalmazásához, illetve értelmezéséhez a következő táblázat ad segítséget a célhierarchia szerint: Az eredményesség és a hatékonyság mutatói Mutató végtermék Eredményesség Hatékonyság Operatív cél Pénzügyi/fizikai output Tényleges/tervezett output Az output összehasonlítása a költséggel Specifikus cél Eredmény Tényleges/tervezett eredmények Az eredmény összehasonlítása a költséggel Átfogó cél Hatás Tényleges/tervezett hatások A hatás összehasonlítása a költséggel Figyelemmel kell lenni arra, hogy a teljesítménykategóriák különböző szinteken különbözőképpen értelmezhetők. Más a 3E bármelyikének megítélése projektszinten, programszinten, folyamatszinten, szervezeti szinten, stratégiai szinten. Mindig a teljesítési szintnek megfelelően kell értékelni a 3E kritériumainak érvényesülését. 16

19 A teljesítmény-kategóriák kapcsolata Mindig valamiféle egyensúlyra kell törekedni a három szempont érvényesítésekor, hiszen előfordulhat az, hogy a gazdaságosság és a hatékonyság növelésére tett erőfeszítések egymásnak ellent mondanak, így egyik a másik rovására érvényesül. Például egy állami beruházás esetében a határidő, a költség és a műszaki tartalom szoros kölcsönhatásban van, így ezek menedzsmentje egyensúlyban kell tartsa e hármas folyamatokat, annak érdekében, hogy a beruházás közpénz ráfordításai is egyensúlyban legyenek. A gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség kritériumainak meghatározását, a teljesítménykategóriák értelmezését megkönnyíti a műszaki irányítástechnikából adaptált black-box technika alkalmazása. A bemenet az input; a black-box helyére az ellenőrzési feladat helyettesítendő; a kimenet az output (hosszabb távon: hatás), a visszacsatolás pedig a belső kontroll rendszereknek feleltethető meg. A gazdaságosság input/output a hatékonyság output/input, az eredményesség a gazdasági-társadalmi hatások input/outcome viszonyában vizsgálja a teljesítéseket, tényleges teljesítményeket. Black-box modell input black box output outcome visszacsatolás rendszerszabályozás A három kategória külön-külön és együttesen is vizsgálható. A teljesítményellenőrzéseknél mindig az ellenőrzést végzők határozzák meg, a felkészülés szakaszában megszerzett ismereteik alapján, hogy mely teljesítménykategória szerinti értékelés adja a legtöbb hozzáadott értéket, illetve értelmezhető az adott teljesítmény-ellenőrzési témakörben. A kategóriák közötti egyensúly nem nélkülözheti a rendszerszemlélet, az átláthatóság, kiszámíthatóság és megvalósíthatóság szempontjainak érvényesítését. A teljesítmény-ellenőrzés önálló ellenőrzési típus, bármely más típusú ellenőrzéstől függetlenül végezhető. Meg kell jegyezni azonban, hogy a három kategória értékelése feltételezi, hogy a vizsgált terület működése, a pénzfelhasználás folyamata törvényes és szabályos. Ezért célszerű a teljesítményellenőrzés megkezdése előtt a vizsgált témakörben előzetesen tájékozódni a szabályozási környezet követelményeinek érvényesüléséről, az adatok, információk megbízhatóságáról, hiszen törvénytelenül elköltött közpénz felhasználását nem minősíthet a teljesítmény-ellenőrzés jól teljesítettnek. Nem kell pénzügyi vagy szabályszerűségi ellenőrzést végezni a teljesítményellenőrzés előtt, elegendő a felkészülés alatt a szükséges, megfelelő időtar- 17

20 tamban ezt az alapos felülvizsgálatot elvégezni. Ugyanakkor a teljesítményellenőrzés is természetszerűleg feltárhat akár súlyos szabálytalanságot, akár törvénytelenséget, bűncselekményt. Ilyen esetben a 3E kritériumok szerinti minősítés természetesen elhagyható, helyette a bizonyítékok a szabálytalanság feltárását és alátámasztását hivatottak szolgálni. A teljesítmény-ellenőrzés megalapozása lehetséges szabályossági ellenőrzés előzetes elvégzésével. Ennek előnye, hogy részletes és megbízható értékelést adhat a törvényes, szabályos működésről, közpénz felhasználásról. Hátránya, hogy időigényes és megterhelő ugyanazon ellenőrzött szervezetek számára egymást követően két különböző típusú ellenőrzés. Összegyűjthetők a szabályos működés megítélésére alkalmas információk a teljesítmény-ellenőrzésre való felkészülés szakaszában, amikor a helyzetfelmérés, a tényhelyzet megismerése és az előtanulmány készítése az ellenőrök feladata. Ez esetben a felkészülés munkaszakaszát lehet, illetve kell úgy tervezni, hogy a helyzetvizsgálatra szánt időtartam elegendő legyen a szabályosság megítéléséhez, annak vizsgálatához, hogy a vizsgált témakörben feltárt tényhelyzet jellemzői alapján alkalmas-e a teljesítmények értékelésére. A működés szabályosságának elemzése mellett ugyanezen munkaszakasz alatt kell meghatározni az ellenőrzés kritériumait, illetve azok alapján a teljesítmény-ellenőrzésre alkalmas ellenőrzési szempontokat. Ennek előnye, hogy egyetlen adatgyűjtő, felmérő időszakban két ellenőrzési cél teljesíthető, nevezetesen a szabályosság megítélése és a teljesítmény-értékelés fókuszpontjainak tisztázása. Hátránya, hogy felületesebb lehet a szabályos működés megítélése. Felhasználhatjuk a szabályosság megítélésének alapjául a teljesítményellenőrzést megelőzően végzett különböző típusú ÁSZ ellenőrzéseket (átfogó, pénzügyi), illetve más ellenőrző szervezetek által végzett ellenőrzéseket. Ezek előnye a gyors és egyszerű informálódás, hátránya a szabályosság megítélésének kockázata. Az ÁSZ hatóköre nem terjed ki a politika, illetve a gazdaságpolitika bírálatára, ez a felelős döntéshozó, végrehajtó hatalom kompetenciája. Az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szervezeteként feladata viszont e döntések következményeinek ellenőrzése, értékelése és a kockázatok bemutatása. Az ÁSZ a teljesítmény-ellenőrzéssel végzett értékeléssel a szabályozási politika következményeit minősíti, ezáltal rámutat olyan hiányosságokra, hibákra vagy felhívja a figyelmet olyan tapasztalatokra, amelyek pozitív eredményeket hozhatnak, ha a döntéshozók ezt a szabályozási politikában érvényesítik, ám ennek eldöntése nem az ellenőrző szervezet, illetve nem az ellenőrzés felelőssége. Környezet tekintetében nincs éles határvonal a szabályossági, a pénzügyi és a teljesítmény-ellenőrzések között. A szabályozási környezetet, mint egy lehetséges ellenőrzési szempontot értékeli, a teljesítmény-ellenőrzés, visszacsatolva a jogi- és egyéb szabályozás, előírások következményeit, vagyis visszaható módon. Ezzel nem lépi túl a hatáskörét, mégis értékeli a következményeket. Nem az előírások betartá- 18

Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére

Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére Ikt.sz: 13-14/2015/221 Heves Megyei Közgyűlés Helyben Tisztelt Közgyűlés! Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére A Heves Megyei Közgyűlés 2015. évi munkatervének

Részletesebben

III. 3. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap)

III. 3. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap) A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 0. évi integritásjelentése III.. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap) Az integritás menedzsment táblázat

Részletesebben

2015-2018. Község Önkormányzata

2015-2018. Község Önkormányzata Ikt.szám:../2015 BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERV 2015-2018. Község Önkormányzata A belső ellenőrzési feladat végrehajtására különböző szintű előírások vonatkoznak. Törvényi szinten az Államháztartási

Részletesebben

Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől. a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában

Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől. a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől E l ő t e r j e s z t é s a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában (Képviselő-testület 2015.október 21-i ülésére) A 2016. évre

Részletesebben

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG. DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.HU E l ő t e r j e s z t é s a Képviselő-testület 2008. március 28-i ülésére

Részletesebben

JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS

JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS A compliance szerepe az Állami Számvevőszék tevékenységében Előadó: Dr. Farkasinszki Ildikó szervezési vezető, Állami Számvevőszék Compliance szervezeti integritás A compliance

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT FŐJEGYZŐJE E L Ő T E R J E S Z T É S A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2014. november 27-i ülésére Tárgy: A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2015. évi belső

Részletesebben

Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 15-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből

Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 15-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 15-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 131/2014. (XII.15.) KT.

Részletesebben

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés ELNÖKÉTŐL

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés ELNÖKÉTŐL Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés ELNÖKÉTŐL 3525 MISKOLC, Városház tér 1. Telefon: (46) 517-700*, (46) 517-750, (46) 323-600 Telefax: (46) 320-601 http://www.baz.hu elnok@hivatal.baz.hu Iktatószám:

Részletesebben

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA Vörös László AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA 2008 2 szerző: Vörös László lektor: Dr. Sztanó Imre alkotó szerkesztő: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 248 3 A kézirat lezárva: 2008. január

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. december 19-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat 2006. évi belső ellenőrzési tervének kockázatelemzése Előterjesztés tartalma:

Részletesebben

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX 2012. április BEVEZETŐ A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. -ának (3) bekezdése

Részletesebben

Belső és külső ellenőrzés, kockázatkezelés a közszektorban

Belső és külső ellenőrzés, kockázatkezelés a közszektorban Belső és külső ellenőrzés, kockázatkezelés a közszektorban 2013. 04. 11. 1 Az előadás részei: Bevezetés 1. Összefoglalás a költségvetési gazdálkodásról 2. Összefoglalás az államháztartás külső ellenőrzésének

Részletesebben

Gondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője

Gondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője Gondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője 1 Az előadás témái Emlékeztetőül: összefoglaló a változásokról Alkalmazási

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s A Képviselő-testület 2014. július 8-án tartandó ülésére.

E l ő t e r j e s z t é s A Képviselő-testület 2014. július 8-án tartandó ülésére. Izsák Város Címzetes Főjegyzőjétől. E l ő t e r j e s z t é s A Képviselő-testület 2014. július 8-án tartandó ülésére. Tárgy: Az Izsáki Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítása.

Részletesebben

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában Előadó: Ivanyos János Trusted Business Partners Kft. ügyvezetője Magyar Közgazdasági Társaság Felelős Vállalatirányítás szakosztályának

Részletesebben

A tőzsdén jegyzett gazdálkodók könyvvizsgálatának specialitásai

A tőzsdén jegyzett gazdálkodók könyvvizsgálatának specialitásai A tőzsdén jegyzett gazdálkodók könyvvizsgálatának specialitásai Mádi-Szabó Zoltán 2010. november 18. és 22. AUDIT Tartalom A közérdeklődésre klődé számot tartó tó gazdálkodó dó fogalma Értékpapírt kibocsátó

Részletesebben

Belső Ellenőrzési Alapszabály

Belső Ellenőrzési Alapszabály Belső Ellenőrzési Alapszabály Az Ecomore Befektetési és Tanácsadó Kft. ügyvezetőjének utasítása a belső ellenőrzési rendszer szabályozásáról Az Ecomore Kft ellenőrzési funkciói a belső ellenőrzési rendszer

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. december 17-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. december 17-i ülésére 6. E L Ő T E R J E S Z T É S Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. december 17-i ülésére Tárgy: Az önkormányzat 2016. évi belső i tervének jóváhagyása Az előterjesztést készítette:

Részletesebben

Javaslat a 2013. évi belső ellenőrzési feladatok elvégzésére

Javaslat a 2013. évi belső ellenőrzési feladatok elvégzésére Az előterjesztés száma: 46/2013. A határozati javaslat elfogadásához egyszerű többség szükséges! Decs Nagyközség képviselő-testületének 2013. március 27-én, 18-órakor megtartandó ülésére Előterjesztő:

Részletesebben

2014 ÉV HAJDÚHADHÁZ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÉS INTÉZMÉNYEI, POLGÁRMESTERI HIVATALA

2014 ÉV HAJDÚHADHÁZ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÉS INTÉZMÉNYEI, POLGÁRMESTERI HIVATALA 248/2013.(XII.19.)HÖ. sz. határozattal jóváhagyott 2014. ÉVES BELSŐ ELLENŐRZÉSI TERV A 370/2011. (XII. 31.) kormány rendelet 29.-32. -ai szerint előírt éves ellenőrzési tervet a költségvetési szerveknek

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2012. november 27-i ülésére. 5. napirendhez. Tóth Antal Pénzügyi biz.

ELŐTERJESZTÉS. Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2012. november 27-i ülésére. 5. napirendhez. Tóth Antal Pénzügyi biz. ELŐTERJESZTÉS Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. november 27-i ülésére 5. napirendhez Tárgy: Előterjesztő: Előkészítő: Szavazás módja: 2013. évi belső ellenőrzés i terv jóváhagyása

Részletesebben

Jó Gyakorlatok! Fókuszban az önkormányzatok! - a III. témablokk előadásai

Jó Gyakorlatok! Fókuszban az önkormányzatok! - a III. témablokk előadásai Jó Gyakorlatok! Fókuszban az önkormányzatok! - a III. témablokk előadásai 2014-12-12 15:21:02 Az Állami Számvevőszék tervezési rendszere, az utóellenőrzések szerepe, az adatszolgáltatás és a számvevőszéki

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

CÉLOK ÉS ELŐIRÁNYZATOK, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS MEB PROGRAMOK

CÉLOK ÉS ELŐIRÁNYZATOK, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS MEB PROGRAMOK 1/6 oldal Tartalomjegyzék: 1/ Célmeghatározás 2/ Területi érvényesség 3/ Fogalom meghatározások 4/ Eljárás 5/ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6/ Dokumentálás Készítette: Szigeti Edit Jóváhagyta: Bálint

Részletesebben

Belső ellenőri ütemterv 2014. évre Tervezet

Belső ellenőri ütemterv 2014. évre Tervezet Belső ellenőri ütemterv 014. évre Tervezet 013. november 04. Sába-000 Kft 4031 Debrecen Trombitás utca 11 Ellenőrzési stratégia 014 Az Áht. alapján a belső ellenőrzés a jogszabályoknak és belső szabályoknak

Részletesebben

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Kivonat a Corporate Values Szervezetfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Kft. Stratégiai műhelymunkáról szóló visszajelző

Részletesebben

A Magyar Államkincstár ellenőrzési feladata és a könyvvizsgálattal történő együttműködés lehetőségei

A Magyar Államkincstár ellenőrzési feladata és a könyvvizsgálattal történő együttműködés lehetőségei könyvvizsgálattal történő együttműködés lehetőségei Sebestyén Gabriella osztályvezető, Államháztartási Összefoglaló és Adatszolgáltatási Főosztály 2015. szeptember 3. A Magyar Államkincstár ellenőrzési

Részletesebben

A teljesítményértékelés fejlesztési célja

A teljesítményértékelés fejlesztési célja A teljesítményértékelés fejlesztési célja a Közigazgatási szervek munkatársainak kompetenciafejlesztése című ÁROP-2.2.23-2013-2013-0001 Projekt keretében 2013. december 18-án Információs nap Arany Mónika

Részletesebben

INTEGRITÁS TANÁCSADÓK

INTEGRITÁS TANÁCSADÓK INTEGRITÁS TANÁCSADÓK SZEREPE MAGYARORSZÁGON Kovács Sándorné területi közigazgatási szervek irányításáért felelős koordinációs igazgató, KIH 2013. november 7. A korrupció elleni küzdelem Magyarországon

Részletesebben

mely készült Alsózsolca Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014 december 18-ai ülésére

mely készült Alsózsolca Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014 december 18-ai ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S mely készült Alsózsolca Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014 december 18-ai ülésére Tárgy: A 2015-2019. évekre vonatkozó stratégiai ellenőrzési terv elfogadása Tisztelt

Részletesebben

STRATÉGIAI ELLENŐRZÉSI TERVE

STRATÉGIAI ELLENŐRZÉSI TERVE Kazincbarcika és Vonzáskörzete Többcélú Intézményi Kistérségi Társulás Belső Ellenőrzés 3700 Kazincbarcika, Fő tér 4., E-mail: vinati2@t-online.hu Tel. szám: 514-772, 20-823-98-47, 823-98-02 Iktatószám:

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS ALSÓZSOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK DECEMBER 10-I ÜLÉSÉRE

ELŐTERJESZTÉS ALSÓZSOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK DECEMBER 10-I ÜLÉSÉRE ALSÓZSOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERÉTŐL 3571 Alsózsolca, Kossuth L. út 138. Tel: 46/520-020 ; Fax: 46/520-021 polgarmester@alsozsolca.hu www.alsozsolca.hu ELŐTERJESZTÉS ALSÓZSOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

Részletesebben

A könyvvizsgálat színvonalának növelése a minőségellenőrzésen keresztül

A könyvvizsgálat színvonalának növelése a minőségellenőrzésen keresztül XXIII. Országos Könyvvizsgálói Konferencia Visegrád 2015. Szeptember 4-5. A könyvvizsgálat színvonalának növelése a minőségellenőrzésen keresztül Szabó Zsuzsanna & Mádi-Szabó Zoltán Minőségellenőrzési

Részletesebben

Előterjesztés. a Képviselő- testület 2009. február 26-i ülésére

Előterjesztés. a Képviselő- testület 2009. február 26-i ülésére GÖDÖLLŐ VÁROS JEGYZŐJE Előterjesztés a Képviselő- testület 2009. február 26-i ülésére Tárgy: Javaslat az Önkormányzat 2009. évi Éves Belső Ellenőrzési Tervére Előterjesztő: Dr. Nánási Éva címzetes főjegyző

Részletesebben

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető A Nemzeti Egészségügyi Minőségfejlesztési és Betegbiztonsági Stratégia (MIBES 2011) koncepciója és a megvalósítás feladatai a GYEMSZI Minőségügyi Főosztályán dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai

Részletesebben

A MAGYAR SZABADALMI HIVATAL ALAPTEVÉKENYSÉGÉBE TARTOZÓ MUNKAKÖRÖK JEGYZÉKE

A MAGYAR SZABADALMI HIVATAL ALAPTEVÉKENYSÉGÉBE TARTOZÓ MUNKAKÖRÖK JEGYZÉKE 3. melléklet A MAGYAR SZABADALMI HIVATAL ALAPTEVÉKENYSÉGÉBE TARTOZÓ MUNKAKÖRÖK JEGYZÉKE A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 7. -ának (6) bekezdése alapján szabadalmi elbíráló

Részletesebben

Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. szám E l ő t e r j e s z t é s számvevői jelentéshez készült intézkedési tervről Az Állami Számvevőszék 2009. június 2-től megszakításokkal

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM 2010. ÉVI BELSŐ ELLENŐRZÉSI TERVE

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM 2010. ÉVI BELSŐ ELLENŐRZÉSI TERVE KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM ÉVI BELSŐ ELLENŐRZÉSI TERVE A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium évi belső i terve a költségvetési szervek belső éről szóló 193/2003. (XI. 26.) Kormányrendelet

Részletesebben

PSZÁF - IT kockázatkezelési konferencia IT szolgáltatások megfelelőségének biztosítása Mátyás Sándor Belső Ellenőrzés

PSZÁF - IT kockázatkezelési konferencia IT szolgáltatások megfelelőségének biztosítása Mátyás Sándor Belső Ellenőrzés PSZÁF - IT kockázatkezelési konferencia IT szolgáltatások megfelelőségének biztosítása Mátyás Sándor Belső Ellenőrzés Budapest, 2007. szeptember 19. Tartalom Szolgáltató - Szolgáltatás - Szerződés Megfelelőség

Részletesebben

8/2011. sz. Szabályzat FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE

8/2011. sz. Szabályzat FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE 8/2011. sz. Szabályzat FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE A Csákvár Nagyközség Polgármesteri Hivatala Folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerét

Részletesebben

Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása

Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása Az innovációról a vállalkozásoknak egyszerűen 2015 1 www.glosz.hu 2015 Milyen szolgáltatásokat kínálunk az innováció menedzsment részeként? Az innováció

Részletesebben

Legjobb gyakorlati alkalmazások

Legjobb gyakorlati alkalmazások Legjobb gyakorlati alkalmazások A belső ellenőrzési munkafolyamatok elektronikus dokumentálása A Ber. 12. j) pontja alapján a belső ellenőrzési vezető köteles az ellenőrzések nyilvántartásáról, valamint

Részletesebben

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG KIVÁLÓSÁG PROFIL 2011. június A kiváló szervezetek elérik és fenntartják azt a teljesítményt, mely megfelel a partnereik elvárásainak. Ennek a célnak sikeres elérése

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgárm es tere JAVASLAT

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgárm es tere JAVASLAT Salgótarján Megyei Jogú Város Polgárm es tere Szám:39253/2012. JAVASLAT Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2013. évi belső ellenőrzési tervére és a 2012. évi belső ellenőrzési terv módosítására

Részletesebben

KÉPZÉSI PROGRAM. 1. A képzési program «B» képzési kör SEE-REUSE

KÉPZÉSI PROGRAM. 1. A képzési program «B» képzési kör SEE-REUSE KÉPZÉSI PROGRAM 1. A képzési program «B» képzési kör 1.1. Megnevezése Megújuló energetikai asszisztens 1.2. Szakmai, vagy nyelvi programkövetelmény azonosítója 1.3. Engedély megszerzését követően a nyilvántartásba-vételi

Részletesebben

A minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban. Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium

A minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban. Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium A minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium Alkalmazott standardok MSZ EN ISO 9000:2001 (EN ISO 9000: 2000) Minőségirányítási

Részletesebben

A könyvvizsgálati standardok változásai

A könyvvizsgálati standardok változásai XXIII. Országos Könyvvizsgálói Konferencia Visegrád 2015. Szeptember 4-5. A könyvvizsgálati standardok változásai dr. Ladó Judit Alelnök Magyar Könyvvizsgálói Kamara Előzmény 1 Nemzetközi Könyvvizsgálati

Részletesebben

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8.

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8. INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8. ISO 9000 FÓRUM XXII. NEMZETI KONFERENCIA Balatonalmádi, 2015. szeptember 17. ISOFÓRUM XXII. NK A MEGÚJULÓ KÖZNEVELÉS ÉRTÉKELÉSI KERETRENDSZERE Minősítés Tanfelügyelet

Részletesebben

DOMBÓVÁR VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA

DOMBÓVÁR VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA DOMBÓVÁR VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA ME-04 BELSŐ AUDIT Átdolgozta és aktualizálta:... Tigerné Schuller Piroska minőségirányítási vezető Jóváhagyta és a bevezetést elrendelte:... Dr. Gábor Ferenc Jegyző

Részletesebben

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller Vezetői számvitel / Controlling II. előadás Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller I. A controlling rendszer kialakítását befolyásoló tényezők A controlling rendszer kialakítását

Részletesebben

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez.

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. 2 l Schindler Útmutató Kötelezettségvállalásunk Kedves Kollégák,

Részletesebben

Államháztartási mérlegképes könyvelő Azonosítószám: 54 344 02 0001 54 01

Államháztartási mérlegképes könyvelő Azonosítószám: 54 344 02 0001 54 01 Államháztartási mérlegképes könyvelő Azonosítószám: 54 344 02 0001 54 01 2153-06 Számviteli, elemzési, ellenőrzési ismeretek alkalmazása az államháztartásban Az államháztartás szervezetei beszámolási és

Részletesebben

Határidő: azonnal Felelős: polgármester

Határidő: azonnal Felelős: polgármester ÚJFEHÉRTÓI POLGÁRMESTERI HIVATAL 4244 Újfehértó, Szent István út 10. Tel.:(42) 290 000 Fax: (42) 290 003 E-mail: polghiv@ujfeherto.hu Web: www.ujfeherto.hu K i v o n a t Újfehértó Város Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS, EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT JEGYZŐJE Szám: EPL/6/15/2015. E l ő t e r j e s z t é s Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

Részletesebben

Létesítménygazdálkodási szabványok a klubmenedzsmentben

Létesítménygazdálkodási szabványok a klubmenedzsmentben Létesítménygazdálkodási szabványok a klubmenedzsmentben Berta Zsolt 2011. november 9-11. Miben segítenek a szabványok? Tartalom Létesítménygazdálkodás EN szabványok Létesítménygazdálkodási szabványok A

Részletesebben

2014. évi. Éves ellenőrzési jelentés és éves összefoglaló ellenőrzési jelentés

2014. évi. Éves ellenőrzési jelentés és éves összefoglaló ellenőrzési jelentés Iktatószám: Készült 2 eredeti példányban 2014. évi.. Készítette: Illyésné Nagy Terézia Jóváhagyta: Márkus Erika belső ellenőr jegyző 1 TARTALOMJEGYZÉK: Vezetői összefoglaló 3 I. A belső ellenőrzés által

Részletesebben

Projektmenedzsment sikertényezők Információ biztonsági projektek

Projektmenedzsment sikertényezők Információ biztonsági projektek Projektmenedzsment sikertényezők Információ biztonsági projektek A Project Management Institute (PMI, www.pmi.org) részletesen kidolgozott és folyamatosan fejlesztett metodológiával rendelkezik projektmenedzsment

Részletesebben

Előterjesztés. A Képviselő-testület 2013. október 10-i ülésére. Intézkedési Terv az Állami Számvevőszék ellenőrzésének megállapításaira

Előterjesztés. A Képviselő-testület 2013. október 10-i ülésére. Intézkedési Terv az Állami Számvevőszék ellenőrzésének megállapításaira Előterjesztés A Képviselő-testület 2013. október 10-i ülésére Intézkedési Terv az Állami Számvevőszék ellenőrzésének megállapításaira Tisztelt Képviselő-testület! Az Állami Számvevőszék 2013. évi jelentését

Részletesebben

dr. Mészáros Miklós jegyző

dr. Mészáros Miklós jegyző PK.: 10.052/2007. Mellékletek: 1.sz. Ellenőrzési kapacitás bemutatása 2.sz. 2008. évi belső ellenőrzési terv-javaslat J a v a s l a t a 2008. évi belső ellenőrzési terv megállapítására Összeállította:

Részletesebben

A PROJEKTSZEMLÉLET ÚJBUDA ÖNKORMÁNYZATNÁL ELTERJESZTÉS KONCEPCIÓJA AZ

A PROJEKTSZEMLÉLET ÚJBUDA ÖNKORMÁNYZATNÁL ELTERJESZTÉS KONCEPCIÓJA AZ Cím: 1148 Budapest, Nagy Lajos király útja 1-9. Tel.: Fax: E-mail: 06-1-2733090 06-1-2733099 felnottkepzes@bkf.hu A PROJEKTSZEMLÉLET ELTERJESZTÉS KONCEPCIÓJA AZ ÚJBUDA ÖNKORMÁNYZATNÁL TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék

Részletesebben

Projektek értékelése. dr. Koós Tamás 2013. szeptember 18. Budapest

Projektek értékelése. dr. Koós Tamás 2013. szeptember 18. Budapest Projektek értékelése dr. Koós Tamás 2013. szeptember 18. Budapest Az értékelés Annak a vizsgálata, hogy a projekt vagy program miképpen járul hozzá a kitűzött, átfogó célok eléréséhez; Annak vizsgálata,

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Dunavecse Önkormányzat 2009. október 28-i ülésére Tárgy: Az Önkormányzat 2010. évi ellenőrzési terve Az Önkormányzat éves ellenőrzési terv készítési kötelezettségét több jogszabály

Részletesebben

A PÁPAI POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETFEJLESZTÉSE (ÁROP-1.A.2/A-2008-0050)

A PÁPAI POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETFEJLESZTÉSE (ÁROP-1.A.2/A-2008-0050) A PÁPAI POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETFEJLESZTÉSE (ÁROP-1.A.2/A-2008-0050) I. A pályázat keretében megvalósuló képzések Döntéshozatal Célja: a résztvevők megismerik és gyakorolják a hatékony, önérvényesítő

Részletesebben

A benchmarking fogalma

A benchmarking fogalma Benchmarking Dr. Koczor Zoltán 1 A fogalma Összevetésként használt szervezet Felhasznált erőforrások ESZKÖZÖK CÉLOK Belső folyamatszabályozás Dr. Koczor Zoltán 2 1 A célja Értékelnünk kell a jelenlegi

Részletesebben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia. Kihívások az elkövetkező 5 évben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia. Kihívások az elkövetkező 5 évben Kihívások az elkövetkező 5 évben (hogyan kell módosítani a könyvvizsgálati módszertant a várható új IFRS-ek követelményeinek figyelembevételével) Új IFRS standardok - Összefoglaló Standard Mikortól hatályos?

Részletesebben

É V E S E L L E N Ő R Z É S I J E L E N T É S A HORT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK 2009. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

É V E S E L L E N Ő R Z É S I J E L E N T É S A HORT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK 2009. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL É V E S E L L E N Ő R Z É S I J E L E N T É S A HORT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK 2009. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL A belső ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása 1.

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Formázott: Portugál (brazíliai) Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2008. október 27-i ülésére Formázott: Portugál (brazíliai) Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat 2009. évi

Részletesebben

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A MUNKATÁRSAK BEVÁLÁSA? A BELSŐ ÉRTÉKELŐ KÖZPONT MÓDSZEREI ÉS S BEVÁLÁSVIZSG SVIZSGÁLATA Budapest, 2010.03.25. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Besze Judit BÉK módszergazda. 1/28 BEVÁLÁS

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában dr. Németh Gábor igazgató Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Innovációs és Tájékoztatási Központ Dunaharaszti, 2012. március 22.

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! Jegyző Tárgy: Teljesítménykövetelmények alapját képező 2012. évi célok meghatározása a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői részére Tisztelt Képviselő-testület! A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992.

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában Németh Gábor Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala A kutatás-fejlesztési tevékenység rejtelmei Budapest, 2012. május 24. Bizonytalanság

Részletesebben

B U D A P E S T I M Ű S Z A K I ÉS G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I E G Y E T E M

B U D A P E S T I M Ű S Z A K I ÉS G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I E G Y E T E M 1. sz. melléklet B U D A P E S T I M Ű S Z A K I ÉS G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I E G Y E T E M BELSŐ ELLENŐRZÉSI CSOPORT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Hatályba lép: 2013. július 1-jén Az államháztartásról

Részletesebben

Város Jegyzője. Előterjesztés Biatorbágy Város Önkormányzata 2016. évi belső ellenőrzési tervéről

Város Jegyzője. Előterjesztés Biatorbágy Város Önkormányzata 2016. évi belső ellenőrzési tervéről Város Jegyzője 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/112, 113 mellék Fax: 06 23 310-135 E-mail: jegyzo@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu Előterjesztés Biatorbágy Város Önkormányzata

Részletesebben

A teljeskörű önértékelés célja

A teljeskörű önértékelés célja 1. Számú Általános Iskola 2440 Százhalombatta, Damjanich út 24. Levélcím: 2440 Százhalombatta, Pf.:23. Telefon/fax:23/354-192, 23/359-845 E-mail: egyesisk@freemail.hu TELJESKÖRŰ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS

Részletesebben

Minőségfejlesztési kézikönyv

Minőségfejlesztési kézikönyv Minőségfejlesztési kézikönyv Kézikönyv a felsőoktatási intézmények minőségfejlesztési feladataihoz Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 A felsőoktatás minőségfejlesztési helyzete

Részletesebben

Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei

Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei I. A dokumentum célja és alkalmazási területe A Kockázatkezelési Irányelvek az ALTERA Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (1068 Budapest,

Részletesebben

KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ. SZÁMVITEL A GYAKORLATBAN (HAZAI és NEMZETKÖZI)

KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ. SZÁMVITEL A GYAKORLATBAN (HAZAI és NEMZETKÖZI) KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ SZÁMVITEL A GYAKORLATBAN (HAZAI és NEMZETKÖZI) 1 KÉPZÉSI ALAPINFORMÁCIÓK A programba való bekapcsolódás feltételei: A programba való bekapcsolódáshoz szakirányú középfokú végzettség

Részletesebben

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI Dr. Prónay Gábor 2. Távközlési és Informatikai PM Fórum PM DEFINÍCIÓ Költség - minőség - idő - méret C = f (P,T,S ) Rendszer - szervezet - emberek rendszertechnikai

Részletesebben

AZ SPB BEFEKTETÉSI ZRT. LEGJOBB VÉGREHAJTÁSI POLITIKÁJA

AZ SPB BEFEKTETÉSI ZRT. LEGJOBB VÉGREHAJTÁSI POLITIKÁJA AZ SPB BEFEKTETÉSI ZRT. LEGJOBB VÉGREHAJTÁSI POLITIKÁJA Jelen politika tartalmazza az SPB Befektetési Zrt.-nek (a továbbiakban: Társaság) a 2007. évi CXXXVIII. Törvényben (a továbbiakban: Törvény) meghatározottak

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ HUMÁNGAZDÁLKODÁS ÉS MENEDZSMENT SZAK NAPPALI TAGOZAT

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ HUMÁNGAZDÁLKODÁS ÉS MENEDZSMENT SZAK NAPPALI TAGOZAT Számvitel Intézeti Tanszék /fax: 383-8480 Budapest 72. Pf.: 35. 1426 III. ÉVFOLYAM TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ HUMÁNGAZDÁLKODÁS ÉS MENEDZSMENT SZAK NAPPALI TAGOZAT Humán kontrolling c. tárgy tanulmányozásához 2014/2015.tanév

Részletesebben

Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában

Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában (A HACS miként lenne képes kiválasztani a térség számára értékesebb vagy nagyobb haszonnal járó projekteket?) Az értékelésről

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! Tisztelt Képviselő-testület! A képviselő testület a 183/2013. (XI.28.) Kt. határozatával hagyta jóvá a 2014. évi belső ellenőrzési tervet. Az ellenőrzési terv elfogadásakor az előterjesztésben jeleztük,

Részletesebben

Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában

Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában Nincs informatika-mentes folyamat! Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában Oláh Róbert számvevı tanácsos Az elıadás témái 2 Miért, mit, hogyan? Az IT ellenırzés

Részletesebben

Számviteli, elemzési, ellenőrzési ismeretek alkalmazása az egyéb szervezeteknél

Számviteli, elemzési, ellenőrzési ismeretek alkalmazása az egyéb szervezeteknél 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 M FELDTOK lkalmazza a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezet alapításának sajátos jogszabályait Érvényesíti a számviteli alapelveket, ellátja az egyéb szervezet

Részletesebben

ÉVES BELSŐ ELLENŐRZÉSI TERV 2014 ÉV

ÉVES BELSŐ ELLENŐRZÉSI TERV 2014 ÉV ÉVES BELSŐ ELLENŐRZÉSI TERV A 370/2011. (XII. 31.) kormány rendelet 29.-32. -ai szerint előírt éves ellenőrzési tervet a költségvetési szerveknek az alábbi, egységes tartalommal javasolt elkészíteni Az

Részletesebben

Képzési program A célterület intézményei menedzsmentjének továbbképzése

Képzési program A célterület intézményei menedzsmentjének továbbképzése Képzési program A célterület intézményei menedzsmentjének továbbképzése A tervezett képzési idő: 24 óra Tematika I. PCM ismeretek, pályázatírói készségek fejlesztése 6 óra - Projektciklus-menedzsment,

Részletesebben

Biztosítók belső ellenőrzése

Biztosítók belső ellenőrzése Biztosítók belső ellenőrzése dr. Juhász Istvánné ügyvezető igazgató dátum 1. A Biztosítási és Pénztári Felügyeleti Igazgatóság tevékenységének elvei A pénztári és biztosítási szektor zavartalan működésének

Részletesebben

Jogalkotási előzmények

Jogalkotási előzmények Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény jogalkotási tapasztalatai és a tervezett felülvizsgálat főbb irányai Dr. Bodó Attila Pál főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

A jó fejezeti struktúra kialakítása, a feladatfelosztás hatékonyságának növelése

A jó fejezeti struktúra kialakítása, a feladatfelosztás hatékonyságának növelése A jó fejezeti struktúra kialakítása, a feladatfelosztás hatékonyságának növelése Bartók Péter főosztályvezető helyettes BM Pénzügyi Erőforrás gazdálkodási Főosztály A BM fejezeti kezelésű előirányzatainak

Részletesebben

Compliance szerepe és felelőssége a magyar bank/tőke és biztosítási piacon

Compliance szerepe és felelőssége a magyar bank/tőke és biztosítási piacon Compliance szerepe és felelőssége a magyar bank/tőke és biztosítási piacon Szabó Katalin Csilla felügyelő Tőkepiaci felügyeleti főosztály Tőkepiaci és piacfelügyeleti igazgatóság 2015. november 27. 1 A

Részletesebben

Teljesítményértékelési szabályzat

Teljesítményértékelési szabályzat MTA Agrártudományi Kutatóközpont Teljesítményértékelési szabályzat Martonvásár, 2013. május 22. Bedő Zoltán főigazgató 1 A SZABÁLYZAT CÉLJA Jelen teljesítményértékelési szabályzat célja a Kutatóközpont

Részletesebben

Egészségfejlesztés a színtereken CSELEKVÉSI TERV

Egészségfejlesztés a színtereken CSELEKVÉSI TERV Egészségfejlesztés a színtereken CSELEKVÉSI TERV Az egészségterv (irányított célzott változás) Egy dokumentum (öt fejezet) Egy ciklikus működési mód adott színtérben élők egészségét hivatott támogatni,

Részletesebben

J a v a s l a t. a 2011. évi köztisztviselői és tűzoltó parancsnoki teljesítménykövetelmények alapját képező célok meghatározására

J a v a s l a t. a 2011. évi köztisztviselői és tűzoltó parancsnoki teljesítménykövetelmények alapját képező célok meghatározására P Á S Z T Ó V Á R O S P O L G Á R M E S T E R E 3060 PÁSZTÓ, KÖLCSEY F. U. 35. (06-32) *460-753 ; *460-155/113 FAX: (06 32) 460 918 Szám: 1-180/2010. J a v a s l a t a 2011. évi köztisztviselői és tűzoltó

Részletesebben

Működési és eljárási szabályzat. 1. sz. melléklet: Folyamatábra

Működési és eljárási szabályzat. 1. sz. melléklet: Folyamatábra Oldal: 1 / 5 1. A szabályzat célja Jelen működési és eljárási szabályzat célja a megfelelőségértékelési tevékenység szabályozása a kijelölt területen. 2. Alkalmazási terület ÉMI-TÜV SÜD Kft. kijelölt területe.

Részletesebben

Nagy méretű projektekhez kapcsolódó kockázatok felmérése és kezelése a KKV szektor szemszögéből

Nagy méretű projektekhez kapcsolódó kockázatok felmérése és kezelése a KKV szektor szemszögéből Nagy méretű projektekhez kapcsolódó kockázatok felmérése és kezelése a KKV szektor szemszögéből Dr. Fekete István Budapesti Corvinus Egyetem tudományos munkatárs SzigmaSzervíz Kft. ügyvezető XXIII. Magyar

Részletesebben

BELLA standardok bevezetésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok a Zala Megyei Kórházban intézeti koordinátori szemmel.

BELLA standardok bevezetésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok a Zala Megyei Kórházban intézeti koordinátori szemmel. BELLA standardok bevezetésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok a Zala Megyei Kórházban intézeti koordinátori szemmel. Bognárné Laposa Ilona (Zala Megyei Kórház) Intézetünk sikerrel pályázott a GYEMSZI

Részletesebben