D.e.: Olvastam a Sándor Mátyást. Később a rádiót hallgattam : Az 56-os gyereknaplók médiumai
|
|
- Barnabás Török
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Orbán Katalin, D.e.: Olvastam a Sándor Mátyást. Később a rádiót hallgattam": az '56- os gyereknaplók médiumai. Kultpontok: Emlékezethelyek a magyar populáris kultúrában, Dunai Tamás, Oláh Szabolcs, Sebestyén Attila (szerk.), Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó, pp D.e.: Olvastam a Sándor Mátyást. Később a rádiót hallgattam : Az 56-os gyereknaplók médiumai 2006-ban két olyan napló jelent meg közel egy időben, amit az 1956-os forradalom idején gyerekek írtak és rajzoltak. Tanulmányomban e naplók médiumait elemzem mind a bennük szereplő, igen fontos szerepet játszó médiumokat, mind pedig saját mediális jellemzőiket és ezek kezelését a későbbi publikációs-adaptációs folyamatban. Elsősorban azt vizsgálom, hogy e médiumok révén hogyan járulnak hozzá sajátos és összetett módon 56 emlékezetéhez, illetve a gyereknaplók és 1956 emlékezethelyként való működéséhez. Az utóbbihoz Pierre Norának a nemzeti szimbólumok politikai kiüresítése, a nemzeti keretek túlhangsúlyozása és más problémák miatt olykor kritizált, ám vitathatatlanul nagyhatású lieu de mémoire fogalmát alkalmazom, mégpedig elsősorban az emlékezet tárgyiasult formáinak újrahasznosítása szempontjából, s anélkül, hogy osztanám az archaikus és premodern emlékezettársadalmak természetes hagyományfenntartásának eszményítését. Kovács János és Csics Gyula éves iskolások voltak 1956-ban és szomszédok a budapesti józsefvárosi Rökk Szilárd utca 10-ben, ahol Jancsi családjának az államosítások előtt saját fűszerboltja volt. Jancsi a forradalom eseményeinek hatására kezdett naplót vezetni, és őt követve október 24-i bejegyzése szerint hamarosan Gyula is hozzáfogott a sajátjához. Párhuzamosan vezették a két naplót, amelyben saját mindennapi életük eseményei mellett elsősorban a forradalom és azt követő időszak budapesti eseményeit rögzítették, egymást részben átfedő, részben kiegészítő tartalommal. Az eredeti naplók füzetbe készültek (amelybe az első rész mindkét fiú esetében, ismét Jancsi hatására, egy korábbi, kevésbé komoly füzetből átírva került végleges helyére). Mindkét napló elsősorban kézírásos szövegből és rajzokból áll, amit időnként beragasztott újságcikkek és röplapok, valamint sokkal ritkábban fényképek (pl. Kovács, 52., 95.) és egyebek, például csokipapírok egészítenek ki.
2 A két füzetformában megmaradt napló utóélete lényegesen eltér a megőrzés, publikáció és adaptáció tekintetében. Jancsi füzetét a családja egy ponton kidobta, 1 lomtalanításból gyűjtötte ki valaki, majd az Ecseri piacon bukkant fel, ahol Molnos Péter művészettörténész vette meg, majd Kieselbach Tamás segítségével kiadták. (A hozzá kapcsolódó egyéb tárgyi gyűjtés elveszett.) Ez a kiadás számozott példányokban kinyomott bibliofil kiadvány, úgynevezett pszeudo-fakszimile volt. Gyula ellenben megőrizte a füzetét és egészen a rendszerváltás utánig rejtegette. Másolatot készíttetett róla és ezt 2004-ben ő maga adta át Rainer M. Jánosnak egy tatabányai könyvtári beszélgetésen, és az anyagot az 1956-os Intézet adta ki két évvel később. Gyula dobozban gyűjtött emlékei is elkallódtak, de megmaradt a várostérkép, amit a naplóval párhuzamosan készített. Míg Jancsi naplója az eredetin kívül csak a füzet nyomtatott és korlátozottan hozzáférhető rekonstrukciójaként létezik és az eredetiben nem szereplő, attól eltérő elemeket csak minimálisan tartalmaz, Gyula naplója létrejött digitális könyv formátumban és animációs dokumentumfilm adaptációban is. A két napló műfaja, tartalma, saját története, és az alkalmazott eltérő publikációs és adaptációs megoldások az emlékezés különböző formáit, módjait erősítik meg és ebből következően eltérő módon járulnak hozzá 1956-hoz mint emlékezethelyhez is. A napló mint szöveg és gyakorlat A napló műfaja megfelel az emlékezethely (lieu de mémoire) azon kritériumának, mely szerint a hely emlékezetre szántsága teremti meg a későbbi felélesztésének lehetőségét, hogy a spontán emlékezetet romboló, kritikus szelleme révén majd csak a rekonstruáló történelem tekintetében éljen tovább (Nora). A napló rendszeres, ismétlődő gyakorlaton keresztül létrejövő textusa és az írás horizontjaként már eleve vélelmezett későbbi (újra)olvasásban hozzáadódó külső, kritikai pozíció legalábbis hasonló viszonyt mutat, mint az emlékezethely örvénylő tárgyának időbelisége (még ha nem azonosulunk is maradéktalanul a Nora modelljében meghatározó csak szócskával, amelyen az archaikus spontán emlékezet idealizálása, közvetlen önazonossága nyugszik). A napló szinte onnan, az emlékezet jelenéből íródik, s időrendje, retrospektív szerkesztettségének korlátai jelentősen megkülönböztetik a visszaemlékezéstől és önéletrajztól. A kronologikus rend, a rendszeres ismétlődés, és az egyidejűség kis késleltetése együttesen határozzák meg a napló óriási műfaji változatosság mellett is jellegzetes időrendjét. 1 Kovács Jánost súlyos betegséget követően költöztették abba az otthonba, ahol a napló megjelenése idején is élt, és lakásának felszámolása során keveredett el a napló.
3 Ennek az időrendnek a fókusza a jövő irányába nyitott jelen, mint leendő múlt. Philippe Lejeune szerint az önéletrajz időrendjét a kezdet problémája határozza meg, minthogy az írás és a benne megformált élet kezdete egyaránt kommentárt és értelmezést igényel, míg adott számára, hogy hova érkezik; a naplót viszont a végnélküliség illúziója élteti, és számára a bizonytalan másnap nyitottsága melletti írás esetében a vég az, ami nem magától értetődő (Lejeune, How Do Diaries End?, 188.). Az éltető élő jelenben gyökerezés természetesen nem abszolút értelemben valósul meg a naplóban, hiszen a naplóíró kisebb-nagyobb késleltetéssel rögzíti az eseményeket. A későbbi rekonstrukció logikájához képest azonban ez a (valójában csupán relatív) eseményközeliség meghatározó ennek az abszolút értéke a napló és a megformálatlan tapasztalat egybeesése lenne, amelyben a napló mint szöveg felszámolódik, illetve a reflektált élet mint egyfajta önnaplózás lépne a helyére. Ebből a szempontból tanulságos Pierre-Hyacinthe Azaïs ( ) kísérlete a blogokat és a Facebook fotófeltöltéseket némileg megelőző mobil és szimultán naplóírásra, a sétáló naplóra. A tapasztalatokkal szinkron rögzítés ideálja a jelenlétet mint az időben való autentikus ittlét izgalmát idealizálja, ami a dátum feljegyzésének napló-teremtő aktusában sűrűsödik. (Ad absurdum a minden nap bejegyzett dátumok sora már napló, míg az események leírása kronologikus rendben nem az.) Lejeune idézi Azaïs afeletti sajnálkozását, hogy egyik nap elfelejtette valahová magával vinni írószeres dobozát (mobil naplóíró készletét, benne tollal, tollkéssel, papírral, tintával, alátéttel), s a sajnálkozás oka nem az emlékezetből való rekonstrukció esetleges pontatlansága, hanem a jelen rögzítésének pozitív vágya, ami a bejegyzésben a datáláshoz kapcsolódik. Szívesebben írtam volna le a dolgokat a helyszínen, mint emlékezetből; nem mintha a leírásom akkor pontosabb lett volna, mert még mindig itt vagyok, hanem mert abban az örömben lett volna részem, hogy a kép dátumát pontosan ott és akkor jegyezhettem volna be, ahol és amikor először ráesett a pillantásom; ezáltal valamikor majd több örömömet leltem volna benne (Lejeune, Writing while Walking, 122.). A napló tehát a majdani visszaemlékezésre megőrzött szelektív egyidejűség befagyasztott, de kiolvaszthatónak képzelt lenyomata, s ekként már műfaji szempontból is potenciális lieu de mémoire. A két 56-os gyereknaplót nem a későbbi (a fiatal szerzők által az írás idején nyilván nem tervezett) nyilvános közlés avatja hivatalosan naplóvá. Szerzőik a naplóírás mindennapi gyakorlata révén már eleve tudatosan naplóként hozzák létre ezeket a képes szövegeket. Jancsi a címben is szerepelteti a napló szót: A MAGYAR FORRADALOM / 1956 / NAPLÓ felirat áll a füzet (és a könyvváltozat) fedlapján. Gyulánál ugyan a műfajmegjelölés nem szerepel a címben, de ennél lényegesebb, hogy mindkét szöveg követi a naplóírás
4 gyakorlatának konvencióit és következetesen naplóként hivatkozik a készülő szövegre: X. 30. kedd. A PÁRTHÁZ OSTROMA [ ] Nagyon szép idő volt. Jancsival a naplónkat írtuk (Csics, 29.). Bár a szövegek jelentősen átalakulnak, formálódnak a nyilvános közlés ténye s annak konkrét formái, keretező járulékos elemei (pl. elő- és utószó, tipográfia) révén, a privát és nyilvános közötti viszony már magában a naplóban is működik. A műfaj lényegéhez tartozik a személyes és a nyilvános kapcsolata, ahol a személyes tapasztalatok és gondolatok alig késleltetett rögzítése párosul az olvasás, visszaolvasás valamilyen mértékű külső pozíciójával, mivel a jövő horizontja egyben a jelen énjétől való távolság is. A nyilvános elképzelt hatókörének horizontja lehet egészen tág, akár a teljes társadalmi nyilvánosság számára való későbbi publikáció, lehet szűkebb, intimebb, egészen a senki másnak meg nem mutatott titkos naplóig, ahol a külső olvasatot képviselő másik a szerző későbbi énje. Ez az általánosabb, műfajba kódolt kettősség e két naplóban kezdettől a személyes emlékezet és történelem kapcsolataként jelenik meg. Nem egy napló 56-os vonatkozású bejegyzéseit olvassuk, hanem a jelentős történelmi eseményként felfogott és megőrzendőnek tartott történések miatt és ezek számára jön létre a napló. (Lejeune kategóriái szerint tehát a két gyereknapló kronológiai és tematikus szempontból behatárolt ún. részleges napló, melyet például kutatói, terhességi vagy útinaplókhoz hasonlóan egy konkrét időszaknak szentelnek, és amely a tapasztalatok bizonyos területe köré szerveződik [Lejeune, How Do Diaries End?, 189.]). S épp e történelmi eseményekből következik, hogy az emlékezethely itt nem pusztán a spontán emlékezetmegőrző cselekedetek hiányosságai, az emlékek meg nem élése miatt szükséges, hanem az erőszakos megszakítottság miatt is, 2 ami hosszú időre alvó counter-memory (azaz a hivatalostól eltérő diskurzus, ellenemlékezet) formájában őrzi, illetve tiltja az emlékezést, hogy jóval később immár 56 mint lieu de memoire részeként kerüljön elő. A személyes és nyilvános kapcsolatának feszültségét nemcsak ez az ellenemlékezeti jelleg, a tiltás, hallgatás és rejtőzködés adja, hanem a gyereknapló perspektívája is. A nagybetűs Történelemmel párba állított emlékezet itt egy hangsúlyozottan szűkös gyerektapasztalat, -nézőpont és -értelmezés (ami grafikusan, elsősorban az írásképen keresztül, uralja az elbeszélést), s a kettő léptékkülönbsége még jobban felnagyítja a nyilvánost. Másfelől ugyanez a gyermeki átélés, amely a történelemmel való élményszerű találkozás érzelmi töltetét erősíti fel, a Nora által regisztráló emlékezet -nek nevezett 2 Ez megfeleltethető Paul Connerton társadalmi felejtés tipológiájában a represszív eltörlés (repressive erasure) kategóriájának is.
5 archiválási rögeszmét, pontos rekonstrukciót telíti játékos, nem feltétlenül fiktív, mégis képzeletgazdag tartalommal. (Ide tartoznak például a rajzos illusztrációk vagy a képzelt város térképe a Kakaó utcával.) Ezzel a két napló utólag bizonyos mértékig belehelyezhető abba az elbeszélői hagyományba, ahol a gyereknarrátor, gyerekperspektíva és -nyelv valamelyike, illetve ezek különféle kombinációi segítségével történik a társadalom- és történelemábrázolás. Az euro-atlanti régió irodalmainak II. világháború utáni prózájában sokszor alkalmazták, s az elmúlt évtizedek magyar prózájának egyik jellegzetes módszerévé vált ez a gyerekperspektívára mégpedig többnyire fiú (apátlan, apakereső fiú) perspektívájára épített elbeszélés, amelyben az olvasó, az implikált szerző és az elbeszélő (vagy csak fokalizáló) gyerek tudása, értelmezési horizontja közötti különbség, olykor szakadék, működteti a szöveget. Ennek hatása az iróniától a hiperbolán át a nézőpont és értelmezés folyamatos olvasói korrekciójának etikai feladatáig sokféle lehet. 3 Ilyen értelemben az itt tárgyalt gyereknaplók tartalmi, nyelvi, sőt akár írásképi kevercsére is félig-meddig igaz a naiv gyermeki nézőpont és nyelv, valamint az átideologizált felnőttnyelv egymásba olvasztás[a] s az, hogy a gyermeki szleng itt egyfajta különös kulturális jelölővé válik: témái, szófordulatai, kifejezései egyszerre utalnak a kortárs hétköznapok (gyermeki) problémáira, olvasmányokra, filmekre és a korabeli közélet és politika eseményeire, nyelvi fordulataira (Kisantal). 4 Az ilyen irodalmi elbeszélések közül az 56-os gyereknaplók látásmódja leginkább azokkal a szövegekkel rokonítható, ahol a gyermekperspektíva nem radikálisan naiv mikroperspektíva, tehát nem egy nagyon erőteljesen a privátba zárt, a közszférát perifériálisan és esetlegesen felvillantó s ezáltal új, éles fényben megvilágító ex-centrikus nézőpont (Takács, 325.). 5 A gyereknaplókban mérsékelten naiv és a társadalmi események jelentőségét felfogó gyerekek használnak egy privátból és nyilvánosból, gyerekből és felnőttből kevert nyelvet, amit félig értenek, de egészen komolyan vesznek (például pontosan lejegyeznek). Végső soron azonban csak látszólagos az ebben a tradícióban elfoglalt helyük, mert az elbeszélésmód ideje és antifikciós jellege (azaz a napló műfaj) más olvasói viszonyt feltételez. A regény (akár önéletrajzi regény vagy naplóregény) és memoár egymásra rétegződő identitáspozíciói, a gyermeki nézőpont szimulált naivitása által szervezett szövegvilág játszik, ha mégoly komolyan is, ezekkel a 3 Csak a magyar próza elmúlt néhány évtizedére szorítkozva, néhány példa: Kertész Imre, Sorstalanság (1975), Nádas Péter, Egy családregény vége (1977), Kornis Mihály, Végre élsz (1980), Békés Pál, Törzsi viszonyok (1990), Garaczi László, Mintha élnél; Pompásan buszozunk! (1995, 1998), Dragomán György, A fehér király (2005), Rakovszky Zsuzsa, A hullócsillag éve (2005), Barnás Ferenc, A kilencedik (2006). 4 Az idézet eredetileg Garaczi László 1998-as Pompásan buszozunk! című művére vonatkozik. 5 Móricz Zsigmond Árvácskájának elemzésében itt a szerző André Fischer Inszenierte Naivität című könyvének sokat vitatott Grass-értelmezésére hivatkozik.
6 lehetőségekkel (Fischer, 95.). S ezért a választott gyerekperspektívának jelentése van, míg egy tényszerű adottságnak (gyerek írta a naplót vagy akár a gyerek azt játszotta, hogy naplót ír) következményei vannak. S még csak nem is olyan látványos következményei, mint a fikció esetében, hiszen naplóíróként valamennyire mindenki gyerek, aki nem lát a jövőbe. Ez a gyerekperspektíva által tovább feszített személyes-nyilvános viszony, ahol a Technokid építőjáték szélmalma az újjáépítendő igazi Corvinban, Rókusban (mondhatni Technoadult építményekben) tükröződik vissza és viszont, mégsem egy statikus ellentétpár, hanem a nyilvános szféra és a személyes emlékezet dinamikus kapcsolata, ami többek között a nemzedéki tapasztalati horizonton belül működő kommunikatív emlékezet (Assmann, 51.) próteuszi változékonyságú és jelentősen felértékelődött közvetítő médiumainak köszönhető. A naplók médiumai Ami elvi távolság a napló belső és külső pozíciója között, fizikai földrajzi távolságként is jelen van a szerző és az események között. 6 Az eseményekért ki kell szaladni az utcára metaforikusan is, de még gyakrabban szó szerint. ( Reggel már 6h-kor fent voltam. Puffogásra, durrogásra ébredtem. Gyorsan felkeltem, felöltözködtem és kiszaladtam az utcára. Az utcán nagy volt a köd, még a Guttenberg térig sem lehetett ellátni [Csics, 13.]; Ekkor hallottam, hogy kiabálják: Itt a Magyar Honvéd, reggeli kiadás, 50 fillér! Apukám kiszaladt, és vett eggyet [sic]. Elolvastam [Kovács, 53.]) Ennek a távolságnak a leküzdése a tapasztalást hátráltató köd eloszlatása meghatározó tevékenység a naplókban, akár úgy, hogy az információ begyűjtése hidalja át a kisebb-nagyobb távolságokat, akár pedig úgy, hogy a naplóíró maga mozog és tapasztalja meg a távoli eseményeket vagy azok nyomait. Az előbbi esetében sokféle médiumból építkezik a kommunikatív emlékezet: az első és másodkézből származó szóbeli beszámolókat, utcán kiabált jelszavakat fokozatosan elkezdik kiegészíteni különféle hivatalos és nem hivatalos médiumok, amelyek a nyilvánost közvetítik a napló személyes szférája felé. Jancsi naplójának 14. oldalán értesülünk, hogy Ma már megjelentek egyes újságok, s ettől kezdve a tömegtájékoztatás központi előállítású médiumai, az egytől a sokhoz szóló újságok, rádiók állandó szereplői a naplónak. ( Ma jelent meg először a Függetlenség című napilap. [Csics, 157.]) Ezt egészíti ki számos decentralizált, változó, esetleg ismeretlen előállítású soktól a sokhoz szóló nyilvános médium (elsősorban röplapok), s mindezek láncolata alkotja a szövegben és a beemelt 6 Ld. erről még György Péter Az idők mélyén: Két ötvenhatos napló című írását.
7 nyomtatványokban azt az összetett közvetítő közeget, melyen keresztül a nyilvános és a személyes közeg dinamikusan érintkezik. A források gyakran összekapcsolódva, egymáson átszűrve, hibridizálva jelennek meg: ismerősök által elmesélt röpiratok és rádióadások, rádióhírek és röpiratok újságokról, és így tovább. ( A rádió még közölte, hogy megszűnik az Esti Budapest és a Szabad nép és helyette Kis ujság és Szabad szó lesz. [Csics, 34.]) A napló így a nyilvános médiumok személyes elsajátításának színtere, s ennek többféle vizuális formája is működik: a talált tárgyak szuvenírszerűen fizikailag épülnek be a naplóba (ennek a Kieselbach-kiadásban lesz döntő szerepe), máskor pedig az autográf átíráson a grafikán mint kézíráson és a kézíráson mint grafikán keresztül válnak személyessé. Ennek a grafika-kézírás együttesnek érdekes példája, amikor Jancsi és Gyula az újságok címeit mindig a jellegzetes logó kézi rekonstrukciójával írja be. Végül a személyesség belső, intim médiumaként állandó szereplő a regény, ami a legtöbb bejegyzés elején vagy végén egyfajta nyugvópontként tér vissza. Nem véletlen, hogy sosem hallunk semmilyen részletet az olvasott regények tartalmáról, tehát még a napló félnyilvános személyes szférájába sem kerül ki semmi, az olvasás tényét kivéve a regény olvasása itt ugyanis a belső világ és a képzelet intim színtere, ami a nyilvános szféra eseményeitől függetlenül működik. Az egyik recenzió felveti, hogy a kül- és belvilág összeköttetéseinek konkretizálása egészen a regényolvasás képzeletvilágáig vihető, bár maga a szöveg nem reflektál erre. Valójában a recenzens is csak annak az egy regénynek a kiemelésével tudja ezt megoldani, ahol a legjobban összeolvasható a (történelmi) regény és a külső valóság: S eközben az állandó géppuskaropogás mellett az emeleti lakásukban egy heverő fedezékében hasal és órákon át olvas. És mit olvas? Az ifjúsági irodalom egyik klasszikusát, a XVI. századi Magyarországon a törökökkel folytatott harcok idején játszódó Egri csillagokat. Ostrom kint is, bent is, hiszen Gárdonyi annak a maroknyi magyarnak állított emléket könyvében, akik hősiesen és sikeresen ellenálltak az 1552-ben az egri várat ostromló török túlerőnek. (Murányi) 7 Ugyanez a Twist Olivér, a Tom Sawyer kalandjai, a Gulliver a törpék országában, a Tom úrfi mint detektív, a Tanár úr kérem vagy a meg nem nevezett könyvek olvasásakor nehezebben argumentálható, ám a hallgatás rájuk is érvényes. És ez a következetesség a médiumok nyilvánossági fokát illetően (aminek része a regényolvasás belső ügyként való következetes kezelése is) figyelemreméltóbb, mint az a lehetőség, hogy a sok olvasmány közül az egyik cselekményének valamilyen elemét párhuzamba állíthatjuk a naplóírás jelenének külső valóságával (Csics, 27., 28.). 7 Az angolul megjelent szöveget saját fordításomban közlöm.
8 A napló nyitott jövőhorizontjából természetesen adódik, hogy a médiumok hálózatán keresztül formálódó kommunikatív emlékezet tere (amelyben a távolságokat áthidaló információáramlás virtuális, mozgó középpontja mindig a naplóíró személye) magában hordozza a majdani kulturális emlékezetté alakulás formáit, mintegy megelőzve, megelőlegezve a közelmúlt lassú kulturális emlékezetté szervülését (Assmann, ). A térben cselekvésekkel újraíródó kulturális emlékezetforma, aminek az olvasásban is kevésbé az interpretáció, mint inkább egyfajta bejárás-letapogatás felel meg, a séta, illetve a térkép. A rendszeres séták gazdag rajzos illusztrációiból, a kapcsolódó kézzel rajzolt térképrészletekből, útvonalrajzokból az emlékezetbe írás, az emlékezetnek a városi tájban való utóélete rajzolódik ki, szó szerint. A város mnemonikus elsajátítását a tapasztalást és emlékezést lehetővé tevő sétákkal kiegészíti egy fordított folyamat: a személyesnek a városi térbe való beírása. Ez az a várostérkép, városterv, amit a két fiú a naplóval párhuzamosan a tervfüzetben végig készít. A térképen, ahol folyó választja ketté az ismerős formájú várost, Csics Gyulá -ról és Kovács J. -ről sugárutak vannak elnevezve, és a Kakaó vagy Facsiga utca nincs messze a Forradalom utcától. (Többek között Pesti Hírlap lexikonjából válogatják ki tervezett városuk utcaneveit [Kovács, 17.].) Érdekes módon, Gyula visszatérő kifejezése ( a várost csináltam, a várost csináltuk ), akárcsak Jancsié ( tervezett városunk ), nem a reprezentációra utal, hanem magának a városnak a megteremtésére (Csics, 27., Kovács, 17.), amit a későbbi újrabejárás ismétel, s ez megint csak a kulturális emlékezet rituális, performatív működésmódjával vág egybe. Végül ezt a naplókon belül működő bonyolult viszonyrendszert egészíti ki a naplók saját története, mely mindkét esetben hangsúlyos keretként alakítja az emlékezet helyét. Ennek a keretnek a legfontosabb közös eleme mindkét naplónál az elveszett, majd megtalált, illetve az elrejtett, majd elővett múlt narratívája. Ebben az értelemben a két napló nemcsak a naplójellegből eleve adódó személyes-nyilvános viszonyt és a nagybetűs Történelemmel való drámai találkozást testesíti meg, hanem 56-nak mint emlékezethelynek egy fontos aspektusát, amely szerint 56 drámai történelmi pillanat és identitásképző élmény, amit búvópatak jellegű emlékezet örökít át. Tehát a két napló saját történetén keresztül ennek az 56- emlékezetnek a része, mert nemcsak 56-ot reprezentálja egy sajátos gyermeki kozmosz rendjében (Rainer, 7.), hanem a tárgy történetében magán viseli 56 sajátos emlékezettörténetét is. Lelet és diskurzus
9 Míg az eddigi megállapításaim szinte egyformán és felcserélhetően vonatkoznak a két naplóra, emlékezethelyként való működésük egy ponton élesen elválik: az elővételt követő publikációs történetükben két különböző emlékezetmodell válik uralkodóvá. A Kieselbachváltozatra a tárgyi jelleg megőrzése, az eredetiség, az autentikus lenyomat és kapcsolat hangsúlyozása jellemző. Az önmagára záródó tárgy konstrukciójában nincs ráfonódó szerzői kommentár vagy kiegészítés (a kötet kiadásakor nem is lehetett volna, mert nem volt számukra ismert az akkor már beteg, otthonban élő szerző személye, aki valószínűleg nem is lett volna képes ilyen kommentár megírására). A minimális paratextus Kieselbach Tamás előszava és a borítón a Kieselbach név mint logó. Az előszó külön felhívja az olvasó figyelmét arra, ami már a kiadvány tervezésében is tetten érhető: a hiteles, önazonos, autentikus tárgyi lelet az elveszett és újra megtalált múlt nyoma, sőt a múlttal, a Történelemmel való találkozás élményszerűségének a nyoma. Az előszó összekapcsolja a tartalom élményszerűségét és a kidobott, majd megtalált, újraértékelt tárgyi lelet hitelességét. Az átörökítés, átélhetőség garanciája itt a kézbe fogható történelem a fizikai érintés által megvalósuló érzelmi-metaforikus érintettség hozza létre az emlékezés láncolatát. Hatalmas erejük van a szimbolikus, érzelmeket megnyitó tárgyaknak áll az előszóban (kiemelés tőlem). Ez a kézzelfoghatóság irányítja a hasonmáskiadás, az eredeti-érzet igényét Kovács Jancsi naplójának Kieselbach-féle kiadásában. A kéziratos napló hasonmás-kiadása bibliofil értelemben nem tekinthető valódi, teljes fakszimilének, amelynél az eredetivel anyagában és a készítés eljárásaiban teljesen megegyező másolatot kell létrehozni. Könyvészetileg pszeudofakszimiléről beszélhetünk, amely keveri az egyedi művészkönyv és a tömegtermék jegyeit. A könyv mérethű, változtatás nélkül őrzi a kézírást mint a szerzői jelenlét és hiteles identitás nyomát (nincs benne nyomtatott átirat), csak az eredeti, kézírásos oldalszámozást használja, és a beragasztott papírok olykor valóban beragasztott, öregített papírra készült reprodukciók. A könyv példányai számozottak, ami a tömegtermékhez képest egyedivé, s a korlátozott elérhetőség függvényében értékesebbé teszi; ugyanakkor ez az egyedítő jegy már elválik a valódi hasonmás logikájától, minthogy a másolatra vonatkozik. A fakszimile eljárást itt más szempontból is jellemzi ez a kettősség: például gyakran keveredik a tapintható és optikai archív, ami a pszeudo-fakszimile kategóriájához hasonlóan egy pszeudoeredeti-érzetet hoz létre. Látunk ragasztott, öregített röpcédulát (12.), ragasztott, öregített, az eredetijéhez hasonlóan kétoldalas papírt, alatta nyomtatott (azaz imitált) ragasztás- és kitépésnyommal (22.), és teljesen nyomtatott röplapmásolatot is (38.). Mindezen bonyodalmakkal és kompromisszumokkal együtt is a könyv végig azt az illúziót táplálja, hogy az eredetivel
10 teljesen megegyező tárgyat tartunk a kezünkben, s ennek érdekében minimalizálja a közzététel nyomait. Az 1956-os Intézet kiadása a lelethitelesítés, a relikvia preferenciájához képest egy jóval diszkurzívabb, polifonikus, folyamatszerű emlékezetmodellt ajánl. Már a közreadói paratextusban is itt Rainer M. János előszava vezeti be a kötetet lényeges motívum a beszélgetés, a dialógus: a szerző és a közreadó egy nyilvános beszélgetés résztvevőiként találkoztak egymással. Míg az Ecseri piac agóra helyett egyfajta régészeti lelőhelyként jelent meg a másik előszóban, itt a tatabányai könyvtár (melynek Csics Gyula egyébként a vezetője volt) nem a könyvek tárhelyeként, hanem a közösségi diszkusszió helyszíneként szerepel. A drámai találkozás sem az autentikus tárgyi lelettel, magával a füzettel történik, hanem egy dossziéban átadott másolt lapjaival és gépiratával. Így a Kieselbach-kiadásban gondosan és kikezdhetetlenül egyben tartott lelet itt már az előszóban szétesik lapjaira, elemeire, és olyan kiegészítők társulnak hozzá az előszóban említett dossziéban és a kiadott kötet külsőbelső borítóin mint a napló egyfajta függelékeként rajzolt várostérkép. A Kieselbachelőszóban a piac nemcsak diszkurzív térként jelenik meg, ahol kialakul, hogy valami kinek értékes, mikor, meddig ( kiselejtezhető hulladéknak tartott alkotások kapják meg végre megérdemelt megbecsülésüket [kiemelés tőlem]), hanem a szemétté való drámai lefokozás után a magaskultúrába műként való hasonlóan drámai felemeltetés és felmutatás egy stációja. Bár explicit módon csak a könyv sorsát hasonlítja az előszó a magyar festészet újrafelfedezéséhez, remekműveihez, a könyv kezelése mégis az alkotást, a mű jelleget erősíti, szemben a Rainer által hangsúlyozott gyerekvilággal, -kozmosszal, -nézőponttal, amelyben a részvételi lehetőséget számunkra a tanúságtétel biztosítja. Az 1956-os Intézet kiadásában az előszó és az utószó között a kéziratmásolat, majd a lábjegyzetekkel ellátott gépi szövegátirat található. Ezért nemcsak a Rainer és Csics Gyula által is elmesélt kerettörténetben, hanem magában a kiadott könyvben is igaz, hogy a textus eredeti anyagi formájáról leválasztva (képek nélkül, gépiratban) is létezik, és a szerzői utószóval és jegyzetapparátussal már eleve dialogizáló, kommentáló szerkezetben jut el az olvasóhoz. A könyv ugyan megőrzi egyik szövegként a kézírásos rajzos napló betűhív közlését (s ennyiben a kézíráson, s a tág értelemben kézírásként is értelmezhető grafikán keresztül megerősíti a szerzői tapasztalat és jelenlét lenyomatát), de a tárgy reprodukciója nem tartozik bele a hitelesség-koncepciójába. Például az oldalak köré kézzel rajzolt nemzeti színű keretet megtartja, de a méretazonos reprodukciótól eltekint. Mászóval a reprodukcióba elsősorban tartalmi jelentőséggel bíró, nem pedig lelet-hitelesítő jegyeket von be, s megfordítva, pusztán a relikviaszerűség fokozása érdekében semmit nem zár ki a
11 reprodukcióból. Ezért minden beragasztott újságkivágás, röpcédula és kép is nyomtatott formában, egységes fotografikus felületbe olvadva jelenik meg. A digitális könyv verzió a Magyar Elektronikus Könyvtárban korlátozás nélkül ingyenesen hozzáférhető pdf dokumentum így logikus, organikus kiterjesztése a kötetnek. Egyrészt az elektronikus könyv csak tovább nyitja a nyomtatott könyvben is működő polifonikus, diszkurzív emlékezetmodellt a könnyű megosztás vagy a kapcsolódó linkek révén. (Ez a Kapcsolódó oldalak rovat a lehetőségekhez képest elég szegényes és interaktivitást nélkülöző válogatás: szerepel benne egy 1956-ra vonatkozó oktatási anyag, egy 56-os információs metaoldal a Startlap-ról, az OSZK kisnyomtatványtárának vonatkozó gyűjteménye, ahol a naplóban szereplő dokumentumok egy részét is ki lehet keresni, és a két kiadott napló egyes recenziói.) Másrészt, mivel eleve nem az intakt tárgyi leletre és a hiteles nyom által való érintettségre teszi a hangsúlyt, nincs is különösebb vesztenivalója a digitalizálással. Ezt az irányt követi Edvy Boglárka és Silló Sándor filmadaptációja is (ami szintén az 1956-os Intézet kiadásában jelent meg 2006-ban), és itt éri el az emlékezet a relikvia felmagasztalásának, a fakszimile rekonstrukciós logikájának ellenpontját. Itt ugyanis a rekonstrukció az életre keltés, animálás feljavító gesztusaiban, prosztetikus kiegészítéseiben jelenik meg. A mindennapi élet gyerekszínészekkel előadatott spontán jelenetei, mozgóképként megelevenített rajzok javítják fel a naplót, s annak hitelességét az autoritás médiumaként immár a napló helyére lépő nyilvános archívum archív fotók, híradórészletek és rádiófelvételek sora szentesíti. Ez az adaptáció teljesen elhagyja az írás anyagszerűségét, ami a hétköznapi emberek naplóinak olvasásában a blogok megjelenéséig jelentős szerepet játszott (Rak, 16.). Az egyéni és a személyes textuális megtestesítője a naplóban a kézírás (beleértve a kézi rajzot mint a kézírás egy változatát), aminek ezt a funkcióját elsősorban a narrátorhang veszi át: egy gyerekhang olvassa fel a naplóbejegyzések részleteit (amikor a narrátorhanghoz a napló írásképe társul), illetve mesél nekünk. Ez a narráció a kézíráshoz hasonlóan a közlés tartalmától függetlenül is azt mintegy megelőzve folyamatosan biztosítja a gyermekperspektíva jelenlétét, jelzését, másfelől viszont ez a hang már csak a lehető legáltalánosabb, absztrakt módon egyéni és személyes amennyiben bármelyik ember konkrét individuum, így a színész is. Míg a kézírás akárcsak az ujjlenyomat és az aláírás az individuum és a személyiség hiteles lenyomataként szolgál, a filmadaptáció személyes narrátorhangja egy eljátszott, megkettőzött személyesség történetesen a gyerek Csics Gyulát játszó szereplő még csak nem is ugyanaz, mint aki a hangját adja. Ilyen értelemben tehát a hangsúly áttevődik a valamikori jelenlétről az audiovizuális jelenben megvalósuló jelenlétre.
Vendégünk Törökország
2014/04/23-2014/05/31 1. oldal (összes: 9) 2. oldal (összes: 9) [1]2014. április 23. és május 31. között tekinthető meg a modern Törökországot és a modern török irodalom egy-egy darabját bemutató kamarakiállítás
RészletesebbenEgy híján húsz. 1. Mit olvasol a legtöbbször? Többet is megjelölhetsz! a) kötelező olvasmányokat
Egy híján húsz Kérdőív az olvasási szokásokról A Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium Erasmus csoportjának javasolt kérdései a diákok olvasási szokásainak/ kedvének felmérésére 1. Mit olvasol a
RészletesebbenDr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó
Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó Szociálpszichológiai Osztály Tel.: közvetlen: 279 6091 mellék: 6091 VH.1. emelet 119. szoba E-mail cím: mailto:halasz[kukac]mtapi[pont]hu PUBLIKÁCIÓK
RészletesebbenBiográfia-autobiográfia Önéletrajz-elemzés egy gyakorlati példán keresztül: Montágh Imre két életrajza
Biográfia-autobiográfia Önéletrajz-elemzés egy gyakorlati példán keresztül: Montágh Imre két életrajza Pénzes Dávid ELTE PPK, Neveléstudományi Doktori Iskola Pedagógiatörténeti Program A hétköznapok története
RészletesebbenHasonmások Válogatás az OSZK gyűjteményeiből
2013/03/05-2013/07/13 1. oldal (összes: 8) 2. oldal (összes: 8) [1]2013. március 5. és 2013. július 13. között fakszimile és reprint köteteink gyűjteményéből mutatunk be válogatást könyvtárunk katalógusterében.
RészletesebbenAz ATON szakfolyóirat indítása
Az ATON szakfolyóirat indítása Roadshow Mosonmagyaróvár, 2011.március 22. Gödöllő, 2011.május 16. Bánkeszi Katalin Országos Széchényi Könyvtár Elektronikus Dokumentum Központ Az e-publikálás jelentősége
RészletesebbenDr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?
Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A tanulási-tanítási környezetről folytatott vitákba, és a felsőoktatásról
RészletesebbenA BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR MUZEÁLIS ÉRTÉKŰ HELYI SAJTÓTERMÉKEINEK DIGITALIZÁLÁSA ÉS INTERNETES KÖZZÉTÉTELE
A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR MUZEÁLIS ÉRTÉKŰ HELYI SAJTÓTERMÉKEINEK DIGITALIZÁLÁSA ÉS INTERNETES KÖZZÉTÉTELE Pályázati azonosító: 3532/00344 SZAKMAI BESZÁMOLÓ Az információs-kommunikációs technológia
RészletesebbenTerepmunka 2015. 2. félév FILMKÉSZÍTÉS választott témában. Kádár Anna és Németh Annamária előadása SOTE, 2015. február 23.
Terepmunka 2015. 2. félév FILMKÉSZÍTÉS választott témában Kádár Anna és Németh Annamária előadása SOTE, 2015. február 23. Bemutatkozás Hogy vagy most? - Hogy vagyok most? Címmel. 1 fotó készítése telefonnal.
RészletesebbenGÉPHÁZ NOVEMBER DECEMBER
GÉPHÁZ 2010. NOVEMBER DECEMBER http://nemzetifront.ning.com 1 Gépház 2010.11.10. Új rovatunk a közösségi oldal ismertetésével, annak használatával, a leggyakrabban elôforduló kérdésekkel, technikai tanácsadással
Részletesebben2+1. Irodalmi és Filmes Verseny (2018/2019) Kedves Versenyző!
+1 Irodalmi és Filmes Verseny (018/019) A versenyző neve: Iskolája: Felkészítő tanára: Kedves Versenyző! Szeretettel köszöntünk abból az alkalomból, hogy a kiírásban szereplő könyvek elolvasása és a film
RészletesebbenKönyvajánló KNAPP ÉVA TÜSKÉS GÁBOR
Könyvajánló KNAPP ÉVA TÜSKÉS GÁBOR Dissimulatio mortis. A halál koncepciói a kora újkori irodalmi emblematikában. In.: G. ETÉNYI NÓRA - HORN ILDIKÓ (szerk.): Színlelés és rejtőzködés. A kora újkori politika
RészletesebbenHASZNÁLD A SORSKAPCSOLÓD!
HASZNÁLD A SORSKAPCSOLÓD! Peggy McColl HASZNÁLD A SORSKAPCSOLÓD! ÉDESVÍZ KIADÓ BUDAPEST A fordítás az alábbi kiadás alapján készült: Peggy McColl / Your Destiny Switch Hay House, Inc., USA, 2007 Fordította
RészletesebbenBOD PÉTER ORSZÁGOS KÖNYVTÁRHASZNÁLATI VERSENY
BOD PÉTER ORSZÁGOS KÖNYVTÁRHASZNÁLATI VERSENY 2013/2014. tanév II. kategória, 9-10. évfolyam 2014. április 24. csütörtök versenyző példánya A versenyző tanuló kódszáma: Elérhető pontszám: 49 Kedves Versenyző!
RészletesebbenMOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET
É RETTSÉGI VIZSGA 2008. október 28. MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. október 28. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0156/153. Módosítás. Isabella Adinolfi, Rosa D'Amato, Rolandas Paksas az EFDD képviselőcsoport nevében
21.3.2019 A8-0156/153 153 5 preambulumbekezdés (5) Az európai kulturális sokféleség előmozdításához elengedhetetlenek a jól fejlődő és stabil kulturális és kreatív ágazatok, amelyek széles és sokrétű közönségeknek
RészletesebbenKÖNYVISMERET HÁZIDOLGOZAT
KÖNYVISMERET HÁZIDOLGOZAT Kós Károly 21. századi tükre Egy illusztrált, magyar kiadású szakkönyv bemutatása Készítette: Dróth Júlia Konzulens: Buda Attila PPKE Kiadói szerkesztő I. évfolyam Budapest, 2007.
RészletesebbenV. 1948 után megjelent Tragédia kiadások. V.1. Helikon díszkiadások és minikönyv kiadások
V. 1948 után megjelent Tragédia kiadások V.1. Helikon díszkiadások és minikönyv kiadások 66.-68. Az ember tragédiája (Budapest, 1958, Magyar Helikon) (2) +188 l + 20 t + 34 l, 28 cm, Révai József tanulmányával.
RészletesebbenPrievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő
Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs
RészletesebbenA HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap
A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon
RészletesebbenCastrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám
Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király
RészletesebbenSúlyos vagy súlytalan problémák? Az e-könyvek jelene és jövője a könyvtárakban
Súlyos vagy súlytalan problémák? Az e-könyvek jelene és jövője a könyvtárakban 2012. szeptember24. Budapest Fogalmi meghatározás és tétel E-könyv, elektronikus könyv Az e-könyv az elektronikus formában
RészletesebbenJ NEMZETGAZDASÁGI ÁG - INFORMÁCIÓ, KOMMUNIKÁCIÓ. 58 Kiadói tevékenység Kiadói tevékenység Könyvkiadás
J NEMZETGAZDASÁGI ÁG - INFORMÁCIÓ, KOMMUNIKÁCIÓ 58 Kiadói tevékenység Nem tartozik ide - magyar kiegészítés: - a mozgókép, video- és mozifilmek kiadása DVD-n és hasonló egyéb hordozón, lásd 59 - az eredeti
RészletesebbenA dokumentumfilm néhány elméleti kérdése és a huszadik századi magyar dokumentumfilm
Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskola A dokumentumfilm néhány elméleti kérdése és a huszadik századi magyar dokumentumfilm doktori disszertáció tézisei Dr. Szekfü András Ph.D. 2010 Témavezető:
RészletesebbenJ NEMZETGAZDASÁGI ÁG - INFORMÁCIÓ, KOMMUNIKÁCIÓ 58 KIADÓI TEVÉKENYSÉG
J NEMZETGAZDASÁGI ÁG - INFORMÁCIÓ, KOMMUNIKÁCIÓ 58 KIADÓI TEVÉKENYSÉG Nem tartozik ide - magyar kiegészítés: - a mozgókép, video- és mozifilmek kiadása DVD-n és hasonló egyéb hordozón, lásd 59 - és az
RészletesebbenFilmelmélet 1. Történet és elbeszélés. A narrátori funkciók, narrátori szintek.
Filmelmélet 1. Történet és elbeszélés. A narrátori funkciók, narrátori szintek. Hogyan lesz egymás mellé helyezett képekből történet? Az elbeszélés szerkezeti egységei egy filmben Történet és cselekmény,
RészletesebbenEvezz a mélyre! Haladó kutatási tippek bölcsészet- és társadalomtudományok témakörben
Evezz a mélyre! Haladó kutatási tippek bölcsészet- és társadalomtudományok témakörben Aranyi Zoltán (aranyi@ek.szte.hu) Molnár Sándor (sandor.molnar@ek.-szte.hu) Várnai-Vígh Adrienn E. (Adrienn.Varnai-Vigh@ek.szte.hu)
RészletesebbenA Kárpát-medence interaktív irodalomtörténeti térképe
A Kárpát-medence interaktív irodalomtörténeti térképe Valaczka András Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2014-0001 A szövegalkotási képesség
Részletesebben3. évfolyam. 3-4. évf. Magyar nyelv és irodalom
3. évfolyam A beszédkészség, a szóbeli szövegek megértésének, értelmezésének és alkotásának fejlesztése képezi alapját és kiinduló pontját valamennyi újonnan megtanulásra kerülő nyelvi tevékenységnek.
RészletesebbenSZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK
SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK LEXIKOGRÁFIAI FÜZETEK 2. Szerkesztőbizottság BÁRDOSI VILMOS, FÁBIÁN ZSUZSANNA, GERSTNER KÁROLY, HESSKY REGINA, MAGAY TAMÁS (a szerkesztőbizottság vezetője), PRÓSZÉKY GÁBOR Tudományos
RészletesebbenAz információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században
Az információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században Dr. Varga Katalin Miért fontos ez a téma? Az interneten nem azt találjuk meg, amire kíváncsiak vagyunk, hanem
RészletesebbenTÖRTÉNELEM 5-7. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása
A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 TÖRTÉNELEM 5-7. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása 2015. február
RészletesebbenSzámonkérés módja: Írásbeli: nyelvhelyességet, olvasott szövegértési és íráskészséget mérő teszt megoldása, 60 perc
12. osztály Számonkérés módja: Írásbeli: nyelvhelyességet, olvasott szövegértési és íráskészséget mérő teszt megoldása, 60 perc Szóbeli: társalgás, szituációs feladat, önálló témakifejtés (maximum 15 perc
RészletesebbenKommunikációs fogalomtár. Kommunikációs felmérés 2010.
Kommunikációs fogalomtár Kommunikációs felmérés 2010. Blog A blog az angol "web log", vagyis netes bejegyzés kifejezésből származik, magyarra az internetes napló kifejezéssel fordítható. A blog jellemzője,
RészletesebbenOnline világ. Oroszi Katalin. KSZR Szakmai nap augusztus 29. Ostoros
Online világ Oroszi Katalin KSZR Szakmai nap 2016. augusztus 29. Ostoros Modern könyvtár A könyvtár a számítógép és az internet segítségével minőségben újat tud nyújtani szolgáltatásaiban. Az emberek igénylik
RészletesebbenTalálkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben. Szijártó Zsolt. 2011. december 5.
Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben Szijártó Zsolt 2011. december 5. Egy idézet Most felém fordult. Elgörbült sz{jjal, gyűlölettel
RészletesebbenKészítette: Dr. Knorrné Csányi Zsuzsanna könyvtárvezető. Budapest, 2010. december 15.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Könyvtárának Gyűjtőköri Szabályzata Készítette: Dr. Knorrné Csányi Zsuzsanna könyvtárvezető Budapest, 2010. december 15. A Színház- és Filmművészeti Egyetem Könyvtárának
Részletesebbenés határidõk, 1981; Tovább egy házzal, 1987; Fehér-fekete, 1991; Hangok, 1994; Egyirányú utca, 1998; valamint regénye: A kígyó árnyéka,
Íróportré 115 RAKOVSZKY ZSUZSA Szeretni való ez jut eszembe, és hiába nem akarom személyessé tenni az írást, de azzá lesz Rakovszky Zsuzsa (Sopron, 1950) szövegei miatt. A hazai recepcióban is megfigyelhetõ,
RészletesebbenMeleg Férfiak, Hideg Diktatúrák. 2015. Rend. Takács Mária. Éclipse Film Kft., Civil Művek. Magyar dokumentumfilm, angol felirattal. 100 perc.
128 SZEMLE Meleg Férfiak, Hideg Diktatúrák. 2015. Rend. Takács Mária. Éclipse Film Kft., Civil Művek. Magyar dokumentumfilm, angol felirattal. 100 perc. Takács Mária új dokumentumfilmje a melegeket kirekesztő,
RészletesebbenElméleti muzeológia Szelekció. TÁMOP /2/A/KMR Muzeológia alprojekt 1
Elméleti muzeológia 1 A szelekció egy bizonyos csoport vagy egy individuum kiválasztása egy összességből. Az organikus életben ez természetes folyamatként vagy tervszerűen végrehajtott módon zajlik le.
RészletesebbenHumán adatbázisok. SZTE EK adatbázisok. Humán Szakirodalmi Adatbázis. Dante. Dante. http://bodza.bibl.u-szeged.hu/
Humán adatbázisok SZTE EK adatbázisok http://bodza.bibl.u-szeged.hu/ Dante http://bodza.bibl.u-szeged.hu:9802/dante Humán Szakirodalmi Adatbázis http://bodza.bibl.u-szeged.hu:9802/human Külföldi hungarológiai
RészletesebbenFirkáljon kedvére ritka krónikák lapjára!
2013 július 02. Flag 0 Értékelés kiválasztása Givenincs Firkáljon kedvére Még értékelve Mérték 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 A kultúrához és az információhoz való hozzáférés túlzás nélkül korunk egyik kulcskérdése.
Részletesebben35. ábra (folyt.) 36. ábra
41. Madách Imre munkái: Az ember tragédiája és Madách Imre költeményei Madách Imre képével (Budapest, 1904, Franklin-Társulat megyar irodalmi intézet és könyvnyomda) (2) + 292 l + 1 t, 20 cm, a Magyar
RészletesebbenA Borda Antikvárium szakmai kiadványairól
KÖNYV A Borda Antikvárium szakmai kiadványairól Ha egyszer valaki megírja a magyarországi antikváriumok történetét, minden bizonnyal a legjelentősebbek között fogja tárgyalni a Borda házaspár, Borda Lajos
RészletesebbenKÉP VAGY TÉRKÉP DR. PLIHÁL KATALIN ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR
KÉP VAGY TÉRKÉP DR. PLIHÁL KATALIN ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR A TÉRKÉP A HAGYOMÁNYOS VILÁG FELFOGÁSA SZERINT A TÉRKÉP ÉS EGYÉB TÉRKÉPÉSZETI ÁBRÁZOLÁSI FORMÁK (FÖLDGÖMB, DOMBORZATI MODELL, PERSPEKTIVIKUS
RészletesebbenA M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A
A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A Budapest, 2003. június 8., vasárnap 65. szám Tisztelt Olvasó! Egy darabka történelmet tart kezében. A Magyar Közlöny ünnepi száma a magyar
RészletesebbenAz anyanyelvi kommunikáció hat standardszintje az alapfokú oktatásban
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz Az anyanyelvi kommunikáció hat standardszintje az alapfokú oktatásban Beszédkészség,
RészletesebbenFilm és idő. (és tér)
Film és idő (és tér) A film szobrászkodás az idővel A. Tarkovszkij Minden elbeszélő film tér és időbeli nyelv is egyben. A tér és idő jelölése során a film alkotója a fiktív teret és időt kódokkal ábrázolja,
RészletesebbenHELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN
SZAK Andrea HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN LOCAL CONFLICTS IN THE PRESS A tanulmány a tartalomelemzés módszertanával vizsgálja az írott sajtóban megjelent 2004-es koszovói konfliktus, s egyben vizsgálja
RészletesebbenMEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi
MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST 2012. május 8., 18 óra, Bécs Tisztelt (az eseményen jelenlévők függvénye). Különleges és talán minden másnál alkalmasabb két egymáshoz ezernyi szállal kötődő nemzet kapcsolatainak
RészletesebbenVállalni a nyilvános kiállást?
Vállalni a nyilvános kiállást? Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák 6. évfolyam Programcsomag: Én és a másik A modul szerzője: Andóczi Balogh Éva 1 MODULLEÍRÁS Ajánlott
RészletesebbenMagyarországi diákok az erdélyi felsőoktatásban
w kutatás közben 139 Azonban veszélyként látjuk azt, hogy az új szervezeti struktúra esetleg egy újabb, tartalom nélküli, merev, formális keretté alakulhat, egy újabb ernyővé, amely az autonómia jelszava
RészletesebbenAz elektronikus építési napló bevezetésének tapasztalatai. dr. Bedő Katalin BM Építésügyi Főosztály
Az elektronikus építési napló bevezetésének tapasztalatai dr. Bedő Katalin BM Építésügyi Főosztály Országos Építésügyi Nyilvántartás Egységes, központi elektronikus nyilvántartás a korábbi széttagolt,
RészletesebbenMŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN
MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása
RészletesebbenKőrösi Csoma Sándor Általános Iskola
Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola Tankönyv: Apáczai Kiadó Rajz és vizuális kultúra Minimum követelmények 1. évfolyam Képzelőerő, belső képalkotás fejlődése. Az életkornak megfelelő, felismerhető ábrázolás
RészletesebbenMozgókép. Lekció: Mt 6, 25-34/Textus: Eszter 1-2 2015. október 18.
Mozgókép Lekció: Mt 6, 25-34/Textus: Eszter 1-2 2015. október 18. Kedves Testvérek! Sokszor érzi az ember, hogy egy prédikációban jó tanácsokat kap, példamutatást, utat, amin járni lehet, iránymutatást,
RészletesebbenOpen Access - tájékoztató, dokumentáció szerzőknek és adminisztrátoroknak
Open Access - tájékoztató, dokumentáció szerzőknek és adminisztrátoroknak Az elérhetőség jelölése az MTMT-ben Bevezetés A közlemények teljes szövegének olvashatóságát, hozzáférhetőségét (pl. open access)
RészletesebbenDaragó László: Vásár - város - piac - áruház - bevásárlóközpont
Daragó László: Vásár - város - piac - áruház - bevásárlóközpont Az egyre elszaporodó gigászi méretű vásárlásra szolgáló helyek láttán az ember eltöpreng, vajon szükségszerű-e létrejöttük, és, ha igen,
RészletesebbenMOME FELVÉTELI ELJÁRÁS (BA SZAKOK) A TÁRHELY ELÉRHETŐSÉGE: A FELTÖLTÉS IDŐSZAKA:
MOME FELVÉTELI ELJÁRÁS (BA SZAKOK) A MOME TERVEZŐGRAFIKA ALAPKÉPZÉSÉN ELEKTRONIKUS FORMÁBAN BEADANDÓ, AZ ELŐÍRT FELADAT OTTHONI MEGOLDÁSÁT ÉS EDDIGI SZAKMAI MUNKÁKAT (PORTFÓLIÓ) TARTALMAZÓ FELVÉTELI ANYAG
Részletesebben1. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK
1. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK 1 1.1. A kommunikációs folyamat 2 A kommunikáció a legáltalánosabb megfogalmazás szerint az információk áramlását jelenti. Elsődleges célja, hogy a kommunikációs folyamat
RészletesebbenA médiatudatosság a tanárképzésben
Szíjártó Imre: A médiatudatosság a tanárképzésben BEVEZETÉS Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy egy intézményben a tanárképzési területen mi és hogyan támogatja az adott horizontális NAT tartalmak megalapozását,
RészletesebbenMinta. Minta. Minta. 1. A gótikus és románkori templomépítészetre találhat példákat a mellékelt képeken. Emelt szintű feladatsor
Emelt szintű feladatsor 1. A gótikus és románkori templomépítészetre találhat példákat a mellékelt képeken. a.) Csoportosítsa a képeket korstílusuk szerint, a betűjelek segítségével az alábbi táblázatban!
RészletesebbenAdigitális mûsorszórás magyarországi hatásának elõrejelzése több pillérre kell,
Kováts Ildikó INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM, EMBERI TÉNYEZÕ, CIVIL TÁRSADALOM, MÉDIA ADALÉKOK A MAGYARORSZÁGI DIGITÁLIS MÛSORSZÓRÁS ELÕREJELZÉSÉHEZ Bevezetõ Adigitális mûsorszórás magyarországi hatásának elõrejelzése
RészletesebbenTÉZISEK. HARRY POTTER HÉT ARCA: J. K. Rowling regénysorozatának hét irodalomelméleti megközelítése
TÉZISEK HARRY POTTER HÉT ARCA: J. K. Rowling regénysorozatának hét irodalomelméleti megközelítése J. K. Rowling tíz évig írta regénysorozatát, így egy utolsó szegletéig jól átgondolt művel van dolgunk.
Részletesebben7. A közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámoló. Ismeretterjesztő kiadványok, források létrehozása és terjesztése:
7. A közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámoló Ismeretterjesztő kiadványok, források létrehozása és terjesztése: Örökségfigyelő blog http://oroksegfigyelo.blog.hu/ A CentrArt Egyesület rendszeresen
RészletesebbenTudatos Teremtés Alapok. Erőteljes teremtő erő lakozik benned!
Tudatos Teremtés Alapok 1-es Modul Erőteljes teremtő erő lakozik benned! 1 Üdvözöllek! Kalló Melinda vagyok, és megtisztelő számomra hogy részese lehetek a tudatos teremtésednek. Tudatos teremtés alapok:
RészletesebbenBírálat. Szilágyi Zsófia Móricz Zsigmond című akadémiai doktori értekezéséről
Bírálat Szilágyi Zsófia Móricz Zsigmond című akadémiai doktori értekezéséről Szilágyi Zsófia Móricz Zsigmond című monográfiája minden korábbi, hasonló jellegű próbálkozáshoz képest gazdagabb, kiterjedtebb
RészletesebbenHELYI TANTERV MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET TANTÁRGYBÓL
HELYI TANTERV MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET TANTÁRGYBÓL MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET A szabályozásnak megfelelően az iskolánk 9. évfolyamán kötelezően választható tantárgy a mozgóképkultúra és médiaismeret,
RészletesebbenA Mozaik Kiadó kiadványai 3., 7. és 11. évfolyam (2018/2019) 3. ÉVFOLYAM
A Mozaik Kiadó kiadványai 3., 7. és 11. évfolyam (2018/2019) A meglévő iskolai könyvtári állomány további használhatósága A 2014-ben életbe lépett jogszabályi változások miatt a 3., 7. és 11. évfolyamos
RészletesebbenMAGYAR ŐSTÖRTÉNET Tudomány és hagyományőrzés
MAGYAR ŐSTÖRTÉNET Tudomány és hagyományőrzés MTA BTK MŐT Kiadványok 1. Sorozatszerkesztők Vásáry István Fodor Pál MTA BTK MŐT Kiadványok 1. MAGYAR ŐSTÖRTÉNET Tudomány és hagyományőrzés Szerkesztették Sudár
RészletesebbenNem nézni kell, hanem benne kell lenni!
Nem nézni kell, hanem benne kell lenni! A média világa: ahol jó lenni? Ha nekünk fontos Ha az újságírónak fontos A média világa: ahol jó lenni? Mit engedhetnek meg maguknak az újságírók, és mit engedhetünk
RészletesebbenItK. Irodalomtörténeti Közlemények 200. C. évfolyam. szám KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA
KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA BABITS FELJEGYZÉSEI ARANY JÁNOSRÓL Kézirat, rekonstrukció, kiadás * Horváth János a következő mondattal zárta az 1910-es évek első felében írt, de csupán a hagyatékból
RészletesebbenMETEOROLÓGIAI ELŐREJELZÉSEK A MÉDIA SZÁMÁRA. Merics Attila
METEOROLÓGIAI ELŐREJELZÉSEK A MÉDIA SZÁMÁRA Merics Attila Országos Meteorológiai Szolgálat, Szegedi Magaslégköri Obszervatórium 6728 Szeged, Bajai út 11. e-mail: merics.a@met.hu Bevezetés A meteorológiai
RészletesebbenAngol nyelv. 5. évfolyam
Angol nyelv 5. évfolyam Témakör 1. Család 2. Otthon 3. Étkezés 4. Idő, Időjárás 5. Öltözködés 6. Sport 7. Iskola 8. Szabadidő 9. Ünnepek, Szokások 10. Város, Bevásárlás 11. Utazás, Pihenés 12. Egészséges
Részletesebben03 Gardonyi + Szabo.qxd :54 Page 19. Korunk médiuma
03 Gardonyi + Szabo.qxd 15.03.01 14:54 Page 19 Korunk médiuma A digitális kép nem egyszerûen az analóg kép számítógépes verziója, ugyanis az átültetés során megváltozik a kép kontextusa és potenciálja.
RészletesebbenMOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 24. MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Mozgóképkultúra
RészletesebbenHagyományok Háza Fo 1kI ór d o ku m cn t á c i ós Könyvtár és Archívum
Hagyományok Háza Fo 1kI ór d o ku m cn t á c i ós Könyvtár és Archívum G y ű jt ő k ö r i S z a b á l y z a t A Hagyományok Háza Folklórdokumentációs Könyvtár és Archívum (a továbbiakban HH FDK) nyilvános
RészletesebbenAkárki volt, Te voltál!
Mindenkinek annyi baja van, az annyi bajnak annyi baja van, hogy annyi baj legyen. A. E. Bizottság: Vaníliaálomkeksz Előszövegelés De sok gyerekfilmet meg kellett néznem a gyerekeimmel! Micsoda időpocsékolás
RészletesebbenEGÉSZSÉGÜGYI SZAKEMBER IMMUNOLÓGIA ÉS REUMATOLÓGIA A HÉTKÖZNAPOKBAN
IMMUNOLÓGIA ÉS REUMATOLÓGIA A HÉTKÖZNAPOKBAN Dr. Sütő Gábor PÁLYÁZÓ Dr. Sütő Gábor Belgyógyász, reumatológus, immunológus szakorvos, Pécs www.immunologus.hu Saját praxishoz saját weboldal 2016. augusztus
RészletesebbenTanterv az erkölcstan 1-4.
Tanterv az erkölcstan 1-4. Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése,
RészletesebbenMAGYAR IRODALOM ÓRAVÁZLAT
MAGYAR IRODALOM ÓRAVÁZLAT A pedagógus neve: Tarné Éder Marianna Műveltségi terület: tanító Tantárgy: magyar irodalom Osztály: 4. b Az óra témája: "Itt élned, halnod kell " történelmi projekt A kalandozások
RészletesebbenA tabloidizáció megjelenése a megyei napilapokban
Bak Ivett A tabloidizáció megjelenése a megyei napilapokban A Zalai Hírlap vizsgálata Tabloidizáció A tabloidizáció jelensége néhány évtizede jelent meg a média területén, és a médiapiac számos képviselőjének
RészletesebbenArany János emlékhelyek régiónkban
Arany János emlékhelyek régiónkban Arany János már életében a nemzet költője lett. Életműve máig élő és ható, meghatározó része a magyar irodalomnak, ezzel együtt a magyar köztudatnak is. Így hát természetes,
RészletesebbenMűvészeti kommunikáció 2008 tavasz
Az irodalom kifejezésmódja avagy mit keres a szöveg az erdőben? Hány olvasó van? Eco kétfajta olvasót különít el: - az empirikus olvasó a valóságos olvasó, aki saját élethelyzetében a könyvet a kezében
RészletesebbenERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó
ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak
RészletesebbenA helyismereti információszolgáltatás jellemzői és új irányai a könyvtári honlapokon
A helyismereti információszolgáltatás jellemzői és új irányai a könyvtári honlapokon Antaliné Hujter Szilvia KKMK, helyismereti szaktájékoztató Győr, 2012. július A témaválasztás indoka Információs társadalom
RészletesebbenAz információs és kommunikációs technológia rendkivül gyors fejlődése
Az információs és kommunikációs technológia rendkivül gyors fejlődése Fontos tudni: Minden emberi kapcsolat alapja a kommunikáció. Mondanivalónkat, gondolatainkat, érzéseinket, a szavak mellett egész lényünkkel
RészletesebbenNem tudom, hova lyukadok ki
Nem tudom, hova lyukadok ki Kollár Árpáddal és Nemes Z. Márióval Turi Tímea beszélget Szeretettel köszöntünk mindenkit. Amikor Árpi még nem árulta el, hogy az a közös bennetek, mindketten horkoltok, azon
RészletesebbenLevélben értesítsen engem!
2013/01/31 1. oldal (összes: 5) [1]Ez a díszes kötet az Országos Széchényi Könyvtár alapításának [2] 210. évfordulójára jelent meg, s a könyvtár nyomtatott katalógusainak szétküldése alkalmából Széchényi
RészletesebbenTerületi egyenlőtlenség és társadalmi jól-lét
Területi egyenlőtlenség és társadalmi jól-lét [Szirmai Viktória (szerk.): A területi egyenlőtlenségektől a társadalmi jóllét felé. Kodolányi János Főiskola Székesfehérvár, 2015. ISBN 978-615- 5075-27-8,
RészletesebbenElkészült a szakmai megvalósítás tervezett ütemterve, amely alapján a téglási iskolában megkezdődött a projekt ezen részének megvalósítása.
Foglalkozás tervezett időpontja 1. tanítási Időtartama Helyszíne, körülményei 1 óra A 11. számú interaktív táblás (TTSZK) 2. tan. 1 óra TTSZK Meteorológiai alapismeretek I 3. tan. 1 óra TTSZK Meteorológiai
Részletesebbenhttps://suliszerviz.com/kiemelt-rendezvenyek/259-xi-diaktarlat-2016-dijazott-alkotasok
Szép eredményeket értek el rajzosaink októberben. Három rajzpályázat eredményeinek összefoglalása képekkel: 1. XI. Országos Középiskolás Képzőművészeti Diáktárlat (Hajdúszoboszló) 2. Rajzpályázat az 1956-os
RészletesebbenAz aradi magyar színjátszás 130 éve könyvbemutató
2018/03/29 2018/03/21 Március 29-én, 17 órakor kezdődik Piroska Katalin és Piroska István az aradi színjátszást feldolgozó két részes művének második, az 1905 és1948 közötti időszakot feldolgozó kötetének
RészletesebbenWebes tartalmak digitális megőrzése
Drótos László (témafelelős) E-könyvtári Szolgáltatások Osztály Webes tartalmak digitális megőrzése Born Digital Digitális tartalom, digitális szolgáltatás K2 továbbképzési sorozat Budapest, 2018. október
RészletesebbenA József Attila Megyei és Városi Könyvtár gyűjtőköri szabályzata
A József Attila Megyei és Városi Könyvtár gyűjtőköri szabályzata Tatabánya, 2014 A könyvtár nyilvános, települési könyvtári feladatokat is ellátó megyei könyvtár, tagja az Országos Dokumentum-ellátási
Részletesebben1.osztályos tankönyvek:
1.osztályos tankönyvek: Ének-zene /nat 2012/ Nemzedékek Kiadó Az én ABÉCÉM Első olvasókönyvem Első technikakönyvem A képzelet világa Játékház: betűtanítás- írásfűzet Játékház: képes olvasókönyv / Hargitai
RészletesebbenLÉNÁRT TAMÁS A tiszta szemlélet nyomában
LÉNÁRT TAMÁS A tiszta szemlélet nyomában Nádas Péter fotókiállítása a Petőfi Irodalmi Múzeumban Nappal és éjszaka egyedül egy lakásban, lázasan és legyöngülten írja Nádas Péter a Jelentés a grunewaldi
RészletesebbenAkikért a törvény szól
SZISZIK ERIKA KLÉR ANDREA Akikért a törvény szól Családsegítõ és gyermekjóléti szolgálatunk keretein belül olyan kutatást végeztünk Zuglóban, amelyben igyekeztünk képet kapni a kerületben veszélyeztetettként
RészletesebbenMédiaismereti foglalkozások könyvtári környezetben foglalkozás sorozat beszámoló
A foglalkozás címe: Ismerkedő foglalkozás A foglalkozás helyszíne és résztvevői: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 1004 Kőbányai könyvtára, felsős csoport A foglalkozás időpontja: 2010. október 15. A foglalkozás
RészletesebbenJelölje a helyes választ! A Kultúra Európai Fővárosa kezdeményezés első kiválasztottja 1985-ben Kép Válasz Róma HIBAS Válasz Athén HELYES
Jelölje, hogy melyik a hibás válasz! A célt, hogy az EU 2010-re a világ legversenyképesebb gazdasága legyen a Lisszaboni stratégia fogalmazta meg HIBAS az eeurope 2005 program fogalmazta meg Jelölje, hogy
Részletesebben