Közép-Dunántúl intelligens innovációs szakosodási stratégiája

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Közép-Dunántúl intelligens innovációs szakosodási stratégiája"

Átírás

1 Közép-Dunántúl intelligens innvációs szaksdási stratégiája Készítette a Közép-dunántúli Reginális Innvációs Ügynökség Résztvevő szakértők: Dr. Szépvölgyi Áks ügyvezető igazgató (KDRIÜ) Fekete György prjektmenedzser (KDRIÜ) Dr. Baráth Gabriella tudmánys munkatárs (Kdlányi Jáns Főiskla) Közép-dunántúli Reginális Innvációs Ügynökség,

2 Tartalmjegyzék Előszó Helyzetelemzés A KD helyzete különböző területi szinteken Nemzetközi beágyazttság A régió gazdasági pzíciója Magyarrszágn A régió fejlődését meghatárzó egyéb tényezők Belső különbségek Innvációs flyamatk Vállalkzói innváció alapadttságai K+F+I jellemzők Innvációs rendszer szereplői Vállalkzásk Közfinanszírzású K+F szervezetek és tudásbázisk Hídképző intézmények Főbb eredmények A Régió helyzetének összefglalása (SWOT) Irányítási struktúra Érintett szereplők és jelenlegi irányítási struktúra Javaslat a régió új irányítási struktúrájára A régió jövőképe Fejlesztési priritásk Priritás: A Közép-Dunántúl gazdasági teljesítményét meghatárzó iparágainak innváció rientált fejlesztése Priritás: Feltörekvő iparágak innváció rientált fejlesztése Priritás: A fenntartható régiófejlesztést támgató innvációk Priritás: Az innváció társadalmi szempntjainak fejlesztése Szakplitikai eszközök Az eszközrendszer részletes ismertetése Szakplitikai illeszkedések Mnitrzás és értékelés Kntextus indikátrk Eredmény és teljesítmény indikátrk Felhasznált frrásk Melléklet

3 Előszó A Közép-dunántúli Reginális Innvációs Ügynökség a Nemzetgazdasági Minisztérium felkérésére és a Nemzeti Innvációs Hivatal krdinálásában készíti el a Közép-dunántúli Régió intelligens szaksdási stratégiáját (RIS3) a közötti időszakra. A készülő dkumentum, a többi hat régió hasnló stratégiájával és a nemzeti intelligens stratégiával együtt előzetes feltételei annak, hgy Magyarrszág az EU Strukturális Alapkból innvációs, kutatási és fejlesztési célkra támgatási frráskhz jussn. Az Európai Bizttság egyik kiemelt célja, hgy Európa minden régiójában készüljenek intelligens specializációt szlgáló kutatási és innvációs stratégiák annak érdekében, hgy az EU Strukturális Alapk felhasználása hatéknyabbá váljn, és fkzható legyen a szinergia a különböző EU-, nemzeti és reginális szintű szakplitikák, illetve a köz- és magánfrráskból finanszírztt beruházásk között. A készülő dkumentumk előzetes feltételei annak, hgy Magyarrszág az EU Strukturális Alapkból innvációs, kutatási és fejlesztési célkra támgatási frráskhz jussn. Az intelligens specializáció (smart specialisatin) keretében aznsítani kell minden rszág és régió egyedi jellemzőit és értékeit, egyben rá kell mutatni az egyes régiók versenyelőnyeire, és fel kell srakztatni a reginális szereplőket és erőfrráskat egy, a kiválóságra épülő jövőkép mögé. Az EU tagállamknak és régióiknak eszközeik és képességeik alapján meg kell határzniuk azkat a tudásspecializációkat, amelyek a leginkább illenek innvációs ptenciáljukhz. Ehhez egy vállalkzói tényfeltárás jellegű flyamatt kell megvalósítani, bevnva az innvációban érintett feleket és vállalkzáskat egyaránt. Az intelligens szaksdás így nem csupán egy felülről irányíttt (tp-dwn) stratégiát jelent, hanem vállalkzásk, kutatóközpntk és egyetemek együttműködését a tagállam vagy régió legígéretesebb specializációs területeinek, illetve az innvációt esetleg hátráltató gyenge tényezőknek a feltárását is. A fentiekre építve készült el jelen dkumentum, amely a Közép-dunántúli Régió intelligens szaksdáshz, tágabb érelemben reginális innvációhz kapcslódó helyzetét értékeli, valamint megfgalmazza a célkat, ezek elérését támgató priritáskat és fejlesztésplitikai eszközöket. A RIS3 stratégia épít egyrészt az Európai Unió közötti időszakt meghatárzó stratégiai irányaira, másrészt a magyarrszági K+F+I stratégiai dkumentumaira. Emellett felhasználja és tvábbfejleszti azt a szempntrendszert, amely a régió 2004-ben elkészült első Innvációs Stratégiájában és Akciótervében, valamint a RIS 2010-ben aktualizált váltzatában megjelenik. A RIS3 stratégia elkészítése srán a régió innvációban érdekelt szereplőinek véleményezésére több alkalmmal is sr került, így az ez év márciusában megrendezett két wrkshp, 9 interjú elkészítése (klaszter, ipari park, kamara, felsőktatási intézet, kisvállalkzás, nagyvállalat, kutatóhely, alapítvány, önkrmányzatk), civil szervezetekkel történt egyeztetések, illetve a stratégia kettő tvábbi rendezvényen történő bemutatása biztsíttta egyrészt a különböző területi, illetve fejlesztési szintek, másrészt pedig a régiós alapcélk flytnsságát. 2

4 1. Helyzetelemzés 1.1. A KD helyzete különböző területi szinteken Nemzetközi beágyazttság A Közép-dunántúli régió földrajzi elhelyezkedése kedvező. A régió két közép-európai fejlődési zóna metszéspntjában helyezkedik el, ezek egyike a dél-bajr innvációs tengelyre felfűződő, Prága-Bécs- Pzsny-Budapest csmópntkkal frmálódó, a másik a mediterrán sunbelt övezethez kapcslódó fejlődési irány, mely a Velence-Trieszt-Ljubljana vnaltól halad Budapest felé. A Régiót mindkettő közvetlenül érinti, aminek köszönhetően az európai fejlődési zónákhz való direkt kapcslódás biztsíttt. 1. ábra: A Közép-dunántúli régió az Európai Térben Frrás: Decisins f the Pan-Eurpean Cnferences f Ministers respnsible fr Transprt; A régió földrajzi fekvéséből, gazdasági-társadalmi nyitttságából eredően, valamint a rendszerváltást követően a közvetlen külföldi működőtőke befektetések hatására frmálódó gazdasági kapcslatai révén egyértelműen az Európai Unióhz kötődik, az európai gazdasági tér része. Ugyanakkr a régió, illetve egyetlen területe sem tekinthető gazdasági értelemben európai léptékben közpnti szerepkörrel rendelkező térségnek. A gazdasági fejlettség és az innvációs teljesítmény szintjét tekintve a régió teljesítménye az Európai Unió átlaga alatti. A régió fejlettségét döntően az európai gazdasági centrumtérségtől való kedvező távlság határzza meg, de ugyanilyen fnts a szmszédsági viszny is. A Közép-Dunántúl szlvák szmszédaival nagyságrendileg hasnló fejlettségű, intenzív határn átnyúló gazdasági, intézményi kapcslatkkal rendelkezik. A régió fenti hatásk által frmált innvációs teljesítménye, európai beágyazttsága az elmúlt években nem váltztt jelentősen, az ipari fglalkztatttak arányát tekintve az EU átlagnál kedvezőbb, a többi mutató tekintetében aznban kedvezőtlenebb adttságkkal bír. 3

5 2. ábra: A Közép-Dunántúli relatív fejlettsége az európai térben Frrás: Reginal Innvatin Mnitr 2012 A K+F tevékenységhez szrsan kapcslódik ezen tevékenységek humán erőfrrását biztsító felsőktatási intézményi háttér megléte, illetve jellege. A Közép-dunántúli régióban a felsőktatásban résztvevő hallgatók aránya a népességen belül a szmszéds rszágkhz képest is alacsnynak mndható, s csupán Rmánia és Csehrszág egy-egy régióját tudja megelőzni. A K+F ráfrdításk tekintetében a régió átlagsnak számít a környező rszágk régióihz mérten, de a növekvő K+F ráfrdításk hátterében elsősrban a vállalkzói szektr növekvő befektetései rejlenek. Ami a statisztikai adatkból kiemelkedik, hgy a KKV-k innvációs tevékenysége az utóbbi öt évben rendkívüli mértékben visszaesett, mely a régió innvatív szereplőinek csökkenéséhez vezetett. Ez nem elsősrban Közép-dunántúli sajátsság, hanem európai léptékben is megfigyelhető jelenség, kivéve a cseh régiók innvatív szereplőinek stagnálását, illetve lassú növekedését. Összességében a régió innváció területén meghatárzó nemzetközi kapcslatait és az európai innvációs rendszerbe történő integrációját több különböző célú tevékenység határzza meg, amelyek a reginális innvációs rendszer szereplőinek eltérő igényeihez igazdnak. Ezek összefglalását mutatja a következő táblázat. 4

6 Tevékenység típusa Meghatárzó szereplők Célk Eszközök Eredmények Termék/eljárás innváció Régió vállalkzásai (hazai Új termék vagy eljárás Házn belüli K+F+I 4 multinacinális vállalat közép- tulajdnú és multinacinális bevezetése a helyi tevékenység, eseti jelleggel európai K+F részlegének telephelyek); termelésben, illetve helyi K+F együttműködőkkel, letelepítése; 2 európai képzési integrálása a nemzetközi közvetítői részvétellel közpnt; 20+ európai és japán termelési lánckba. (KDRIÜ). beszállítói/fejlesztői GOP, CIP, FP7 megállapdás; szabadalmak Európai Szervezeti/szervezési innváció Régió vállalkzásai (hazai Új szervezeti/szervezési Házn belüli F+I tevékenység, 4 európai vállalati mintaprjekt; tulajdnú és multinacinális megldásk fejlesztése, illetve eseti jelleggel helyi K+F Nemzetközi szakmai szervezeti telephelyek); Klaszterek; terjesztése. együttműködőkkel. tagság; Európai kiválósági GOP, TÁMOP, KTIA minősítések Innváció menedzsment Közép-dunántúli Reginális Új szlgáltatásk és Résztvevő partnerek közös Mintegy 170 aktív európai Innvációs Ügynökség; Veszprém kapcslatrendszer fejlesztés szlgáltatásfejlesztése, jó partner; Évente 30 vállalkzás Megyei Kereskedelmi és innvatív helyi vállalkzásk gyakrlatk átvétele, nemzetközi vásárkra jutása; Iparkamara; Közép-Pannn Zrt. számára, valamint piacra jutás flyamats külföldi aktivitás. Közép-Európai technlógia támgatása. INTERREG, CIP, KDOP transzfer szlgáltatási közpnt; Képzés/tudásfejlesztés Felsőktatási intézmények; Közép- Magasan képzett, fiatal INTERREG, LEONARDO, 3 közép-európai közös képzési dunántúli Reginális Innvációs munkavállalók, vállalkzók Yung Erasmus, TÁMOP prgram; PhD hallgató csere; 10+ Ügynökség; Civil szervezetek. támgatása. kezdő fiatal vállalkzó külföldi tapasztalatszerzése (1-6 hónap) 5

7 A régió gazdasági pzíciója Magyarrszágn A Közép-dunántúli régióban a lakónépesség fő (2011), mely szám 2000 és 2011 között az rszágs átlaghz hasnlóan csökkent, igaz ugyan, hgy a népességszám csökkenéssel jellemezhető régiókkal összehasnlítva a Nyugat-dunántúli régió után a legkisebb mértékben. A magyarrszági tervezési-statisztikai régiók közül mindössze Közép-Magyarrszág esetében jellemző népességszám emelkedés, amely vándrlási nyereségből fakad. A Közép-dunántúli régió esetében a csökkenő népességszámt a vándrlási veszteség is tvább fkzza. 3. ábra: A magyarrszági régiók vándrlási egyenlege (1000 laksra jutó davándrlás és elvándrlás különbsége) Frrás: TEIR REMEK adatbázis A fglalkztatttak aktív krú népességhez visznyíttt arányát tekintve elmndható, hgy a Középdunántúli régió a régiók rangsrában a harmadik helyen áll, s az rszágs átlagt meghaladja. 6

8 4. ábra: A fglalkztatttak aránya az aktív népességen belül 2010 (%) Frrás: KSH TSTAR A munkanélküliségi adatkat tekintve látható, hgy a Közép-dunántúli Régió munkanélküliségi rátája az elmúlt öt évben kedvezőbb az rszágs átlagnál. A magyarrszági régiók közül kedvezőbb értékekkel csupán a Nyugat-dunántúli és a Közép-magyarrszági régiók rendelkeznek. 5. ábra: A munkanélküliségi ráta alakulása (%) Frrás: TEIR REMEK adatbázis 7

9 A multinacinális, kedvezőbb tőkeellátttságú, magasabb technikai színvnalú és kisebb fajlags élőmunka igényű gépipari vállalatknak köszönhetően a régió kimagasló teljesítményt mutat az egy alkalmazttra jutó ipari termelés tekintetében. 6. ábra: Egy laksra jutó ipari termelés, 2012 Frrás: KSH A beruházásk (elsősrban ipari) vlumene tekintetében kiemelkedő a régió teljesítménye. A növekedés mértéke 2006 és 2007 évek visznylatában több mint másfélszeres. 7. ábra: A gazdasági szervezetek egy laksra jutó beruházási teljesítményértéke flyó árn Frrás: KSH Magyarrszágn a külföldi tőkeállmány 2007-ben meghaladta a 16 billió Ft-t. Ekkr közel külföldi érdekeltségű vállalkzást tartttak nyilván, mintegy 10 ezer Mrd Ft saját tőkével és 87%-s külföldi részesedéssel. Tevékenységük jelzi a glbális gazdaság jelentőségét: a külföldi érdekeltségű vállalkzásk a teljes vállalati kör nettó árbevétele 45, bruttó hzzáadtt értéke 43%-át állítják elő. 8

10 Arányuk a beruházáskból mintegy négytizedes és az alkalmazásban állók ¼-ét fglalkztatják. Számuk Közép-Magyarrszágn kiemelkedő, elsősrban Budapest közpnti szerepéből adódóan. A külföldi tőke aránya a Nyugat- és Közép-Dunántúln, valamint az Észak-Alföldön kimagasló, meghaladja a 90%-t. A 10 ezer laksra jutó külföldi érdekeltségű vállalkzásk száma átlagsan 27, ezen belül Közép- Magyarrszágn kiemelkedő (58), melyet Nyugat-Dunántúl követ átlagközeli értékkel. Az Észak- Alföldön és a Közép-Dunántúln ez 16-17, míg az rszág többi régiójában ennél jóval alacsnyabb a külföldi tőke jelenléte. A krábbi évek nagymértékű közvetlen működőtőke beáramlását követően megfigyelhető a Közép-Dunántúln is az a tendencia, hgy a külföldi vállalatk a megtermelt jövedelmük jelentős hányadát helyben tartják, reginális integrációjukat erősítő beruházáskra frdítják. Lényeges, hgy az rszágba érkezett külföldi tőkebefektetések területileg nagyn kncentráltan jelennek meg. A Közép-magyarrszági régió kncentrálja ezek közel kétharmadát, az ezt kiegészítő (Nyugat- és Közép-Dunántúlt magában fglaló) gazdasági tengely pedig az összes fennmaradó befektetés 95%-át. 8. ábra: Külföldi tőkebefektetés rszágs részesedése (%), 2009 Frrás: NAV A bruttó hzzáadtt érték előállításában a Közép-Dunántúln meghatárzó az ipari termelés. A szlgáltatást nyújtó ágak aránya az rszágsnál alacsnyabb, és csekély szerep jut a mezőgazdaságnak. Az ipari termelés értékét tekintve a vidéki régiók közül első helyen áll, egyedien magas gépipari részesedéssel. 9

11 9. ábra: Ipari termelési érték ágazati szerkezete 2008-ban (md frint) Frrás: KSH A régió ipari termelési részesedése aznban csökkenő tendenciát mutat, között 9%-s csökkenéssel. Ez döntően a recesszió által leginkább érintett gépipari tevékenységek vlumen csökkenésének köszönhető. 10. ábra: Ipari termelési vlumenének földrajzi megszlása Frrás: KSH Az egy főre jutó (vásárlőerő-paritásn számlt) GDP alapján az rszágs átlagt (amely 2010-ben euró vlt) Budapest és Győr-Msn-Sprn megye mellett csak egy közép-dunántúli megye, Kmárm-Esztergm haladta meg. Ha a régiókat vizsgáljuk, Nyugat-Dunántúl, ha minimálisan is, az rszágs átlag feletti az egy főre jutó GDP értéke. Az Észak-Alföldön és Észak-Magyarrszágn az egy főre jutó GDP nem érte el, míg a Dél-Alföldön és a Dél-Dunántúln is éppen meghaladta a 10 ezer eurót. Az egy laksra jutó GDP-adatkat tekintve a régió az rszág 3. legfejlettebb térsége, aznban értéke még így is az rszágs átlag alatti. 10

12 11. ábra: Bruttó hazai termék földrajzi 2010 Frrás: KSH A GDP és közötti alakulását tekintve látható, hgy 2008-ig a többi régióval azns ütemű, lassú növekedés vlt jellemző, azt követően pedig az átlagnál nagybb ütemű csökkenés A régió fejlődését meghatárzó egyéb tényezők A helyzetértékelésben fntsnak tartjuk azknak a régiót érintő egyéb tényezőknek a kiemelését, melyek a régió gazdasági teljesítménye szempntjából kevésbé fntsak, aznban a tvábbi fejlődés szempntjából szerepük meghatárzó. Ezek közé a tényezők közé srlható a mezőgazdaság. Az előző fejezetben láttuk, hgy az ágazat gazdasági súlya az előállíttt bruttó hazai termék és a mezőgazdasági vállalkzói aktivitás tekintetében nem jelentős. Mégis úgy véljük, hgy jelentős szerepe van az ágazatnak ebben a stratégiában. Gndljuk ezt egyrészt a mezőgazdasági területek részaránya, azk minősége és az ebben rejlő jövőbeni lehetőségek miatt, melyek hzzájárulhatnak a régió belső egyenlőtlenségeinek ldásáhz. Másrészt lényegesnek tartjuk azt a tényt, hgy a régióban meghatárzó agrárkutatási ptenciállal és 11

13 agrár innvációs kapacitással találkzunk. Harmadrészt kialakulóban van az a termelő kör, mely a társadalm igényeihez igazdó termékek fejlesztésével, a földtől az asztalig terméklánc kialakításával lyan termék- és szlgáltatás kínálatt képes nyújtani, mely méltán válhat a régió innvációs szemléletének hrdzójává, ezzel is támgatva a régió diverzifikált gazdasági szerkezetének erősödését. A gazdasági szerkezet diverzifikálódásáhz az idegenfrgalm is nagymértékben hzzájárul az idegenfrgalmi attrakciók, a turisztikai szlgáltatásk és az idegenfrgalmi termékek váltzatssága által. A régióban száms lyan turisztikai termék (pálinka körút, nemzetközi maratni futóverseny, extrém sprtfesztivál, bi élelmiszer beszerző körút, Brhetek, Királyi Napk, stb.) és szlgáltatás (knferencia turizmus, vallási turizmus, gyógyfürdőkre épülő turizmus, aktív turizmus) fejleszthető, mely egyediségével és minőségével kitűntetett szerephez juthat. Úgy véljük hgy ezen termékek és szlgáltatásk fejlesztésének előmzdítása és az erre kialakítandó ösztönző rendszer hrdzhat innvatív elemeket. Ebből kiindulva jelen stratégia közvetlenül turizmusfejlesztési elemeket nem tartalmaz, aznban megfgalmaz lyan intézkedéseket, amelyeknek egyrészt innvációs, másrészt közvetett módn turisztikai fejlesztési elemei vannak. A régió környezeti állaptát a nehézipari örökség, a védett területek magas aránya, az eltérő tájhasznsítási típusk keveredése határzza meg. Az ipari jelleg miatti kárs környezeti hatásk csökkentése, a környezetterheléssel szembeni ellenálló képesség növelése és a természeti erőfrrásk hatéknyabb és felelősségteljesebb felhasználása a régió fejlődésének figyelembe veendő eleme. Végül a fglalkztatás kérdéskörére, a munkaerőpiaci kereslet ás kínálat összehanglásának lehetőségei, a magasan képzett munkaerő régióbeli elhelyezkedési lehetőségei is ellentmndássak. Emellett a közösségi tevékenységek területén is száms jó kezdeményezés indult el, illetve prbléma vetődött fel. Ezek miatt a krmányzás és igazgatás területe, a szciális gazdaság fejlesztésének lehetősége, valamint a közösségi szlgáltatásfejlesztés lehetőségei is jelentősek Belső különbségek A régió innvációs teljesítményének meghatárzó tényezője a régió növekedési centrumainak, illetve decentrumainak hatékny együttműködése. A régió teljes területére kiható növekedési közpntt Székesfehérvár és Veszprém jelent. Előbbi elsősrban ipari teljesítménye, utóbbi pedig felsőktatási és közfinanszírzású kutatási ptenciálja alapján meghatárzó. E két várs és a fejlődési decentrumk (Tatabánya, Dunaújvárs) funkcinális értelemben nagyvársi tetraéderként a régió gazdasági hálózatának meghatárzó elemei. Emellett a régióban kiterjedt belső és külső perifériák találhatók. 12

14 12. ábra: A Közép-dunántúli Régió fő belső hálózati irányai Frrás: saját szerkesztés A hálózati csmópntk funkciója, hgy a fejlődés erőfrrásait közvetítsék tágabb térségük számára, bekapcslva a régió térségeit az európai glbális gazdasági, innvációs rendszerekbe, elősegítve a reginális és rszágs versenyképesség növekedését és a gazdasági-társadalmi khéziót. A növekedési társközpntk szerepe meghatárzó a fglalkztatásban. A társközpntk a felsőktatási és kutatási tevékenységet, tvábbá a nagy hzzáadtt értéket előállító gazdasági tevékenységeket kncentrálják. A nagyvársk mellett karakterisztikus fejlődési ptenciállal bíró középvársk és térségeik találhatók, melyek közül több rszágsan vagy reginálisan kiemelkedő tematikus gazdasági funkciót hrdz: - Pápa (élelmiszeripari és elektrnikai vállalkzásk, középfkú ktatás közpnt) - Gárdny és Balatnalmádi (idegenfrgalm természeti értékek), - Balatnfüred és Tata (idegenfrgalm - épített és természeti környezeti értékek), Bicske (lgisztika), - Esztergm (idegenfrgalm, rszágs egyházi közpnt, járműgyártás), Kmárm (dunai átkelő, járműipar), - Mór (brvidéki közpnt, jármű és elektrnikai ipar). Jelentős lkális szerepük van tvábbá az 1950-es években a Dunántúli-Középhegységre, mint energia tengelyre települő iparsítás srán épített, vagy intenzíven fejlesztett kis- és középvársknak (Ajka, Várpalta, Drg, Zirc, Orszlány). E térségek gazdaságában sk esetben még meghatárzók a nehézipari és az energetikai elemek (pl. Várpalta-Veszprém közötti vegyipari térség, szénerőművek). A többi kis- és középvársi közpnttal rendelkező térség közül még kiemelhetők a döntően agrárjellegű térségek (Aba, Adny, Ercsi kistérsége, valamint a régió legrsszabb gazdaságitársadalmi mutatóival rendelkező külső és belső perifériák: Enyingi, Sárbgárdi, Sümegi, Taplcai, Kisbéri kistérség). 13

15 1.2. Innvációs flyamatk Vállalkzói innváció alapadttságai A 2012-es Reginal Innvatin Screbard legfntsabb mutatói alapján a Közép-Dunántúl jól elhelyezhető a magyarrszági régiók között, illetve a fejlődés trendjei is követhetők. E tekintetben a legfntsabb adttságk a következők: - a közfinanszírzású K+F ráfrdításk között stagnáltak, míg a vállalkzói ráfrdításkban szignifikáns növekedés tapasztalható - a nem K+F jellegű innvációs ráfrdításkban a fenti időszakban számttevő csökkenés következett be, amely a Dél-Dunántúl kivételével az összes régióra igaz - az innvatív vállalkzásk együttműködési hajlandósága nagybb az rszágs átlagnál, ezzel szemben a bejegyzett európai szabadalmak száma átlag alatti - végül a régió gazdasági irányultságából adódóan a high-tech ágazatkban és a tudás intenzív szlgáltatási szektrban a fglalkztatás jelentősen meghaladja a magyarrszági átlagt. Az egyéb adatfrrásk alapján a Közép-dunántúli régió innvatív vállalkzásainak 38,16 százaléka (145 db) Veszprém megyében, 34,47 százalékuk Fejér megyében, míg 27,37 százalékuk Kmárm- Esztergm megyében flytatja tevékenységét. A gazdasági frmák szerint legnagybb számban és arányban krlátlt felelősségű társaságk (82,6 százalék) szerepelnek, amelyeket a betéti társaságk (7,9 százalék), illetve a részvénytársaságk (3,7 százalék) és az egyéni vállalkzásk (3,2 százalék) követnek. A mintában ezeken túl egy százalék körüli részesedéssel szerepelnek egyéb szervezetek, szövetkezetek és közkereseti társaságk is. Az innvatív vállalkzásk jellemzően teljesen magyar tulajdnban vannak (96 százalék), nagyn alacsny részesedéssel bírnak a 100 százaléks (1,6 százalék) és többségi (1,3 százalék) külföldi tulajdnban lévő, de különösen a többségi magyar tulajdnsi szerkezettel bíró cégek (1 százalék). A vállalkzásk nagyságát két tényező alapján is értékelhetjük, attól függően, hgy a fglalkztatttak létszáma vagy az adtt vállalkzás tevékenységéből származó nettó árbevételt tekintjük meghatárzónak. A 2009-es statisztikai létszám alapján a megkérdezett cégek 41,5 százaléka mikrvállalkzás, 46,6 százaléka pedig kisvállalkzás, a nagyvállalatk részesedése 1,9%. A fglalkztatttak létszáma szerint a legtöbb nagyvállalkzás Kmárm-Esztergm megyében található (42,8%), a mikr- és kisvállalkzásk jellemzően Veszprém megyeiek (42 és 37 százalék), a közepes méretű cégek pedig Fejér megyében (37 százalék) találhatók. A nettó árbevétellel jellemzett vállalati nagyság tekintetében a kisebb hárm kategória ( millió Ft) esetében a Veszprém megyei vállalkzásk dminanciája jellemző, a 1000 és 2500 millió Ft árbevétellel rendelkező cégeknél a Kmárm-Esztergm megyei, a legmagasabb árbevételi kategóriában pedig a Kmárm-Esztergm és Fejér megyében működő vállalatk aránya a legmagasabb. A vállalkzásk tevékenységének ágazati összetétele alapján a cégek jelentős része a bányászat, feldlgzóipar nemzetgazdasági ágazatban fejti ki tevékenységét (36,1%), ezt követik a kereskedelmi vállalkzásk (19%), majd a szakmai, tudmánys és műszaki tevékenységen belül működő 14

16 mezőgazdaság bányászat, feldlgzóipar építőipar kereskedelem, javítás szálláshely-szlgáltatás, vendéglátás szállítás, raktárzás infrmáció, kmmunikáció pénzügyi szlgáltatás ingatlanügyletek szakmai, tudmánys, műszaki tevékenység adminisztrációs tevékenység közigazgatás, védelem ktatás egészségügyi, szciális ellátás művészet egyéb szervezetek, intézmények (10,8%). A többi nemzetgazdasági ágazatba tartzó vállalkzásk aránya a mintában kicsi, egyik sem éri el az öt százalékt. 40,00 30,00 20,00 10,00 0, ábra: A vállalkzásk nemzetgazdasági ágazatk szerinti megszlása (%) Frrás: KDRIÜ 2010 A létszám kategóriák alapján a vállalkzásk ágazati megszlása azt mutatja, hgy a kis-, a közepesés a nagyvállalatk egyaránt a feldlgzóiparban működnek a legnagybb arányban, a mikrvállalkzáskra aznban főként a kereskedelmi szektrban történő munkavégzés jellemző, s csak ezt követi a feldlgzóipar. A szakmai, tudmánys és műszaki tevékenység elsősrban a mikrés a nagyvállalkzásk tevékenységi területe (15,3 és 14,3 százalék). Az egy vállalkzásnál dlgzó felsőfkú végzettséggel rendelkező munkavállalók átlags aránya 2009-ben csaknem 20,8%, míg a K+F területen fglalkztatttaké 4,6 százalék az elmúlt évek ( ) átlaga alapján. A felsőfkú végzettségű munkavállalók átlags aránya Veszprém megyében a legmagasabb, míg a kutatás-fejlesztésben fglalkztatttaké Fejér megyében. A felsőfkú végzettségűek nemzetgazdasági ágazatk szerinti megszlásában is jelentős eltérések mérhetők. Jellemzően a szakmai tudmánys és műszaki tevékenységet végző szervezetek, valamint az IKT területén működő vállalkzásknál magas, 21 százalékt meghaladó a felsőfkú végzettségűek aránya. 15

17 adminisztrációs tevékenység szakmai, tudmánys, műszaki tevékenység infrmáció, kmmunikáció szállítás, raktárzás szálláshely-szlgáltatás, vendéglátás kereskedelem, javítás építőipar bányászat, feldlgzóipar 0% 25% 50% 75% 100% senki 1-10% között 11-20% között 21% felett 14. ábra: A felsőfkú végzettséggel rendelkező munkavállalók aránya nemzetgazdasági ágazatk szerint (%) Frrás: KDRIÜ 2010 A fenti adatk és a KSH 2007-es adatgyűjtése alapján az innvatív vállalkzásk aránya Magyarrszág tervezési-statisztikai régiói közül csak Közép-Magyarrszág és Közép-Dunántúl esetében haladja meg az rszágs átlagt (17,7%). Ezek azk a régiók, ahl magasabb a kedvezőbb innvációs ptenciállal rendelkező nagyvállalatk aránya, ahl jelentősebb külföldi befektetések történtek és ahl a felsőktatási intézmények és kutatóhelyek elhelyezkedése is kedvezőnek mndható. Közép-Magyarrszág Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarrszág Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen ábra: Az innvatív vállalkzásk aránya (%) Frrás: KSH, Magyarrszágn a KSH felmérése alapján az innvatív vállalkzásk 26,7%-a vezetett be új vagy jelentősen tvábbfejlesztett árut vagy szlgáltatást, 22,5%-uk új gyártási, lgisztikai, szállítási, terjesztési módszereket vagy technlógiai és egyéb flyamatk támgatására szlgáló tevékenységeket, tvábbi négytizedük pedig egyszerre mind a kettőt. Az innváció-típus szerinti 16

18 összetétel kismértékben módsult a krábbi évekhez képest. Valamelyest nőtt azknak a nyereségérdekeltségű gazdasági szervezeteknek az aránya, amelyek termék és eljárás innvációt egyaránt végrehajtttak, miközben az egyszerre csak egyféle újítást végzőké mérséklődött. Közép- Magyarrszág Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak- Magyarrszág Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen 0% 20% 40% 60% 80% 100% Termék vagy szlgáltatás Eljárás 16. ábra: Az innvatív vállalkzásk összetétele az innváció típusa szerint (%) Frrás: KSH, Az innvációs tevékenység szempntjából a Közép-Dunántúln bejegyzett vállalkzásk tekinthetőek a legsikeresebbeknek. Az eredményes fejlesztési tervet végrehajtó vállalkzásk aránya ebben a régióban a legmagasabb. Ráadásul ebben a régióban minden másdik szervezet nemcsak új árut és szlgáltatást fejlesztett ki, hanem ezzel párhuzamsan krábban még nem alkalmaztt eljárást is bevezetett K+F+I jellemzők Alapadttságk A Közép-Dunántúl innvációs és gazdasági teljesítményének fő mutatói 2010-ben a következők szerint alakultak. Indikátrk Érték (2010) Reginális GDP (millió Ft) ,215 GDP/fő (Ft) ,5 1 főre jutó GDP növekedés az előző évihez képest (%) 8,86 Ipari fglalkztatttak aránya (építőiparral együtt) (%) 41,35 Munkanélküliségi ráta (%) 11,4 A K+F-re költött bruttó összeg (GERD) (millió Ft) 16477,655 17

19 Indikátrk Érték (2010) GERD/GDP (%) 0,65 Szabadalmi bejelentések (év) 36,25 A felsőfkú végzettségű munkaerő aránya a gazdaságilag 17,17 aktív népességhez visznyítva (%) Frrás: KSH, KSH T-STAR A 2009 és 2010 közötti időszakban az egy főre jutó GDP 8,86%-kal emelkedett. Természetesen ezen időszak srán a tvagyűrűző világgazdasági válság is éreztette hatását, visszavetve így a GDP értékének alakulását. A munkanélküliségi ráta a harmadik legalacsnyabb értékeket veszi fel a régiók rangsrában ben, s itt is egy 2009-es megugrást követően kezd el visszatérni a 2008-as értékekhez, csak úgy, mint a többi régió esetében. Következésképpen a munkanélküliségi ráta alakulását nem elsősrban mikrgazdasági váltzásk idézték elő, hanem glbális szinten lezajló, kedvezőtlen tendenciák a fő beflyásló tényezők (minden régió görbéje krrelál). Az innvációs teljesítmény szempntjából kiemelt fntsságú a GDP-aránys kutatás-fejlesztési ráfrdításk alakulása. Megyei bntásban az 1,17%-s rszágs átlagt (Budapestet leszámítva) csak 2 megye lépte túl, Hajdú-Bihar (2,05%) és Csngrád (1,95%). Veszprém megye teljesítménye átlag közeli, míg a régiós összteljesítményt az átlagérték felével Fejér, valamint negyedével Kmárm- Esztergm megye gyenge teljesítménye beflyáslja. 17. ábra: Kutatás-fejlesztési ráfrdításk a GDP százalékában megyénként és régiónként, Frrás: KSH 18

20 Az egyes szektrk GDP aránys K+F ráfrdításai tekintetében a Közép-Dunántúl mutatói nem mutatnak jelentős eltérést az rszágs átlagtól. 18. ábra: Az egyes szektrk GDP-aránys K+F ráfrdításainak alakulása Közép-Dunántúln között (%),. Frrás: Eurstat A kutató-fejlesztő fglalkztatttak tekintetében a régió gazdasági súlyánál lényegesen kedvezőtlenebb a pzíciója, amely elsősrban a közfinanszírzású kutatóhelyek alacsny számának, illetve a krlátztt felsőktatási kutatói kapacitásknak köszönhető. E tekintetben a Közép-Dunántúl a 3. a régiók rangsrában 1341 fővel, amelynek közel felét Veszprém megye adja. 19. ábra: Kutató-fejlesztők számíttt (FTE) létszáma megyénként és régiónként Budapest, illetve a közép-magyarrszági régió kivételével (2011, fő) Frrás: KSH 19

21 darab A K+F fglalkztatttak átlags aránya a szakmai, tudmánys, műszaki tevékenységet flytató szervezeteknél a legmagasabb, ezt követik az adminisztrációs tevékenységet űző, valamint a feldlgzóipari vállalkzásk. A 21 százalék feletti K+F fglalkztattti arány az infrmáció, kmmunikáció nemzetgazdasági ágazatban a legjellemzőbb, a másik ellenpnt pedig a szállítás, raktárzás ágazat, ahl vagy egyáltalán nincs, vagy legfeljebb 10 százaléks a kutatás-fejlesztéssel fglalkzó munkatársak aránya. A ráfrdításk tekintetében is hasnlóan kedvezőtlen a régió helyzete ben összesen 18,6 milliárd frint K+F ráfrdítás realizálódtt. A K+F+I tevékenységekkel nagymértékben összefügg a regisztrált szabadalmak száma, mint egyfajta indikátr a fejlesztési tevékenységek méréséhez. A 2011-es adatk alapján elmndható, hgy a Középdunántúli régióból jelentették be a negyedik legtöbb szabadalmat az rszágban. Az 50,7-es darabszám az rszágs átlagt is jelenti egyben (Közép-Magyarrszág kivételével), de ezt az összehasnlítást a Dél-dunántúli régió alacsny értéke némiképp trzítja. 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 69,9 57,1 52,3 50,7 40,9 26,7 20. ábra: Szabadalmak száma 2011 (db) Frrás: SZTNH 20

22 21. ábra: A Közép-dunántúli Régióban szabadalmi, védjegy, illetve egyébltalmi frmára vnatkzó bejelentések száma a 10 ezer fő feletti várskban, Frrás: Iparjgvédelem és reginalizmus (Az iparjgvédelmi aktivitási térkép Magyarrszágn) A Közép-dunántúli régióban 2000 és 2010 között történt szabadalmi, vagy más frmára vnatkzó bejelentések száma drasztikusan váltztt. Míg a védjegy bejelentések mennyisége nem váltztt számttevően. Ezen tendencia kai lehetnek, hgy egy védjegy készítéshez, nem szükséges elsősrban K+F tevékenység, egy kevésbé innvatív termék is rendelkezhet védjeggyel, mely biztsítja számára a másktól való megkülönböztetés lehetőségét. Ezzel szemben a szabadalm, illetve bejelentett frmatervezési minták általában valamilyen kutató-fejlesztő tevékenységet sejtetnek, tehát ezek a tényleges indikátrai egy-egy területnek. Ezek alapján a régió a vizsgált 10 esztendő srán veszített K+F ptenciáljából, mely állítást alátámasztja a KKV szektr innvatív szereplőinek háttérbe szrulása a régióban. Ágazati specializáció Az innváció ágazati jellemzőivel kapcslatba 2010-es CIS felmérés szerint az alábbi gazdasági ágakban, illetve ágazatkban működő cégek esetében vlt legalább 30%-s a technlógiai innvációt bevezetők aránya (a feldlgzóipar ágn belül (C) ágazatnként bntttuk a kimutatást): - CF Gyógyszergyártás - CI Számítógép, elektrnikai, ptikai termék gyártása - CL Járműgyártás - CJ Villams berendezés gyártása - D Villamsenergia-, gáz-, gőzellátás, légkndicinálás - E Vízellátás - M Szakmai, tudmánys, műszaki tevékenység - J Infrmáció, kmmunikáció - K Pénzügyi, biztsítási tevékenység 21

23 Ezek közül a Közép-Dunántúln a térség gazdasági rientációja, illetve innvációs eredményei alapján kiemeltük azkat, amelyek a régió számára meghatárzóak. 22. táblázat: az egyes megyékben működő, az innváció rientáltnak tekintett ágakba/ágazatkba tartzó vállalkzásk száma (db, a KD régióban preferált ágazatkban). Frrás: KSH CI CL CJ M J K Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Fejér Győr-Msn-Sprn Hajdú-Bihar Heves Pest Smgy Brsd-Abaúj Zemplén Csngrád Kmárm Esztergm Nógrád Szablcs-Szatmár Bereg Jász-Nagykun Szlnk Tlna Vas Veszprém Zala Összesen A régió gazdasági karaktere hetergén, több meghatárzó ágazat adja gazdasági tevékenységének jellegét. A régió adttságai, illetve lehetséges fejlődési irányai alapján a kulcságazatk (egyben az intelligens specializáció elsődleges célterületei) a következő ágazatk: 22

24 Ágazat Részterületek Járműipar - közúti járműmtr és - alkatrészgyártás - gépjármű felépítménygyártás - járművillamssági, - elektrnikai készülékek gyártása - intelligens járműtechnlógiák Elektrnika Mechatrnikai - ipari autmatizálás - ptikai termékek gyártása - ipari elektrnika - elektrnikai alkatrészgyártás Környezet- és egészségipar - megújuló energetikai technlógiák - környezetbarát hajtóanyagk - hulladékhasznsítás - gyógyászati diagnsztika - gyógyhatású termékek gyártása Anyagtechnlógiai ipar - alumínium feldlgzás - egyéb fémfeldlgzás és felületkezelés - műanyag feldlgzás - ipari kerámiák gyártása Infrmatika - rendszer infrmatika - szftverfejlesztés - infrmatikai részegység gyártás 23

25 A bevezetett innvációk jellemzői A régió innvatív vállalkzásainak 17,5 százaléka fejlesztett ki vagy fejlesztett tvább terméket, 15,6 százaléka pedig új vagy jelentősen tvábbfejlesztett szlgáltatást vezetett be 2007 és 2009 között. A termék innvációt végrehajtó vállalkzásk főbb jellemzőit a következő táblázat mutatja. Az innváció bevezetéséhez kötődő ágazatkn belüli legnagybb arányk az infrmáció, kmmunikáció, valamint a szállítás, raktárzás ágazatban és a szakmai, tudmánys, műszaki tevékenységet flytató szervezetek esetében jellemzők. 40,00 35,29 30,00 30,00 29,41 28,95 26,32 20,00 23,02 16,67 10,00 10,45 6,25 7,46 6,67 3,13 3,33 0,00 bányászat, feldlgzóipar építőipar kereskedelem, javítás szálláshelyszlgáltatás, vendéglátás szállítás, raktárzás infrmáció, kmmunikáció szakmai, tudmánys, műszaki tevékenység áru szlgáltatás 23. ábra: A termék innváció gyakrisága a közép-dunántúli vállalkzásk körében a nemzetgazdasági ágazatkn belül (%) Frrás: KDRIU A termék innvációt végző cégek leginkább az áruk vagy szlgáltatásk minőségének javulását (45,2%), illetve a termékskála és szlgáltatási kör bővülését (42,5%) tapasztalták, míg az ismertség, az árbevétel, illetve a piaci részesedés növelését kevesebben érzékelték nagy eredményként. Legkevésbé a piaci szerep erősödése jelentkezett a termék innváció hatásaként a vállalkzásknál, 22,1 százalékuk nem érzékelt ilyen jellegű váltzást. 24

26 A flyamat innvációt megvalósító vállalkzásk fő jellemzői vnatkzásában a Kmárm-Esztergm megyei szervezetek járnak az élen, ezt igazlja a megyén belüli innvatív vállalkzásk aránya, valamint az ilyen cégek régión belüli területi megszlása is. A flyamat innvációban az előző innváció típussal ellentétben a nagyvállalatk, valamint tulajdnfrma szerint a vegyes, illetve külföldi vállalkzásk is nagy arányban vesznek részt, bár az egyes mutatókn belüli megszlás alapján ezekben a fejlesztésekben is elsősrban a kisebb kevesebb árbevétellel rendelkező, kisebb fglalkztattti létszámú és a tisztán magyar tulajdnban lévő cégek aktívak. Az új vagy tvábbfejlesztett módszerek tekintetében a gazdasági ágazatk között tvább erősödött a feldlgzóipari vállalkzásk dminanciája: az innvatív cégek több mint felét, 54 százalékát ebben az ágazatban találjuk, amelyeknek aránya a feldlgzóiparn belül is magas, 32,3 százaléks. Saját nemzetgazdasági ágazatán belül a szállítás, raktárzás, az infrmáció, kmmunikáció, valamint a szakmai, tudmánys és műszaki tevékenységet flytató vállalkzásk aránya is jelentős, az ágazatk között aznban csak ez utóbbi aránya haladja meg a 10 százalékt, melynek nyilván az is ka, hgy a különböző tevékenységű vállalkzásk elemszáma még megközelítőleg sem kiegyenlített. 24. ábra: A flyamat innváció gyakrisága a közép-dunántúli vállalkzásk körében gazdasági ágazatk szerint (%) 60,00 53,95 40,00 32,28 30,00 29,41 26,32 20,00 0,00 bányászat, feldlgzóipar 3,13 építőipar 1,32 10,45 9,21 kereskedelem, javítás 3,23 1,32 szálláshelyszlgáltatás, vendéglátás 3,95 szállítás, raktárzás 6,58 infrmáció, kmmunikáció 13,16 szakmai, tudmánys, műszaki tevékenység mutatókn belüli megszlása egyes kategóriákn belüli aránya Frrás: KDRIU Szervezési innvációt, ehhez kapcslódó új vagy jelentősen tvábbfejlesztett módszereket és eljáráskat a cégek 14%-a, szervezeti innvációt, azaz a munkahelyi szervezetben, a szervezeti struktúrában és döntéshzatali eljáráskban új vagy jelentősen tvábbfejlesztett módszereket és eljáráskat pedig a szervezetek 12%-a vezetett be. A különböző gazdasági ágazatkban tevékenykedő cégeknek és vállalkzásknak eltérő lehetőségeik, illetve igényeik vannak szervezetük megújítására és fejlesztésére. A szervezési és szervezeti 25

27 innvációban aktív vállalkzásk jelentős része a feldlgzóipar területén, a kereskedelem és gépjárműjavítás, tvábbá a tudmánys és műszaki tevékenységi körök területén tevékenykedik Innvációs rendszer szereplői Az innvációs rendszer szereplői és szerepük áttekintését egy tágabb környezetbe helyezve szükségszerű a keresleti-kínálati tényezők áttekintése. E tekintetben érdekes összegezni a kereslet és kínálat összefüggését, abban a megközelítésben, hgy mely szervezetek szlgáltatásaihz milyen típusú tevékenységei tudnak kapcslódni. A vállalkzáskat tekintve látható, hgy jól lehatárlható a különböző méretű vállalkzáskhz kapcslódó kínálati kör. A nagyvállalatk elsősrban a felsőktatási intézmények szlgáltatásait veszik igénybe, míg a mikr-, kis- és középvállalkzásk a közvetítő szervezetek (ügynökségek, kamarák, gazdaságfejlesztő szervezetek) szlgáltatásait részesítik előnyben. Ugyanígy a felsőktatási intézmények és kutatóhelyek is elsősrban saját intézménytípusn belül alakítják ki ez irányú együttműködéseiket. A következő rész ebben e megközelítésben tekinti át az innvációs rendszer szereplőit Vállalkzásk A régió vállalkzásainak innvációs rendszerben betöltött szerepét, illetve adttságait a krábbiakban részletesen ismertettük. Jelen alfejezetben ezért néhány meghatárzó szempnt kiemelésére törekszünk. Ezek a következők: - A vállalkzásk az innvációból származó bevételek fő előállítói. - A szervezetek közötti együttműködések meghatárzó szereplői. - Fnts szerepük van megfelelő stratégia kialakításában a K+F tevékenységük ptimalizálására. - Munkaerőpiaci igények pnts meghatárzásában, illetve a képzési prfilk fejlesztésében aktív részvételük elengedhetetlen. A régió vállalkzásainak a fentiekben említett innvációs rendszerben betöltött szerepét jól alátámasztják például a Pannn Egyetem és a MOL, a Dunaújvársi Főiskla és Hankk, illetve az Edutus Főiskla és más piaci szereplők között működő egykri, vagy jelenleg is aktív együttműködések, melyek közvetlenül frmálják a régió ktatási rendszerét, munkaerő piacát, illetve a már fennálló együttműködések tvábbi közös prjektek indukálására ad lehetőséget. A régió vállalkzásainak K+F+I tevékenysége összetett képet mutat abból a szempntból, hgy a hazai tulajdnú kisvállalkzásk és a multinacinális közepes- és nagyvállalatk is jelentős szerephez jutnak benne. Ebből a szempntból a régió jellegét meghatárzó néhány kiemelt tevékenység a következő: 26

28 Vállalkzás Ágazat Régió szempntjából meghatárzó K+F+I tevékenység Cntinental Magyarrszág Kft. Teves Vale Electric Magyarrszág Kft. járműipar Európai applikációs fejlesztési közpnt Veszprémbe helyezése, illetve 2011-től a fejlesztési eszközpark krszerűsítése, valamint közel 60 új fejlesztőmérnök alkalmazása járműipar Veszprémi gyárunk készítik a csúcsminőségű személy-, teher- illetve nehézgépjármű-kapcslók és szenzrk széles skáláját, valamint elektrnikai vezérlő és kameravezérlő egységek gyártásával is fglalkznak. A kutatási és fejlesztési tevékenység a vállalat által gyárttt termékek működési és élettartam vizsgálatán túl a szériagyártásban lévő termékek és az új generációs termékek fejlesztési és számítógéppel segített tervezési feladatain át a prttípusgyártásig terjed. A társaság 2006-ban helyezett K+F közpntt a régióba, ahl több mint 60 fejlesztőmérnököt alkalmaz. Alca-Köfém Kft. alumínium feldlgzás Az Alca termelési tevékenysége mellett fejlesztési tevékenységét is flyamatsan erősíti Székesfehérvárn, bevnva ebbe a hazai felsőktatási és kutatóintézeteket. Visten Magyarrszág Kft. járműipar A társaság (és jgelődje) 1992-től működik Székesfehérvárn. Műszerfal elemek, klíma kmpresszr és üzemenyag.mdulk gyársása mellett az elmúlt öt évben fejlesztési tevékenységük egy részét is ide helyezték. Seacn Eurpe Kft. infrmatika Reginális Innvációs és ITBN Biztnsági Díjas Sealg rendszer kifejlesztése. Ennek feladata különböző infrmatikai rendszerek által rögzített digitális nymk összegyűjtése, a nymgyűjtés felügyelete és ellenőrzése, majd a frrásadatk feldlgzásával a rendellenességek feltárása, esetleges fenyegetések, visszaélések felderítése, az ilyen típusú események megelőzésének támgatása a rendszerek használata srán felderíthető rejtett össze-függések elemzésével, az időben elhúzódó flyamatk összetett vizsgálatával. Rubin Infrmatikai Zrt. infrmatika Zöld szerverterem RUBIN COOL-lal fejlesztésük 2013-ban INNOMax Díjat kaptt. A fejlesztés lényege egy új típusú szerver klímarendszer kifejlesztése. Elmlight Bt. környezetipar Kmmunális szennyvíziszap irányíttt kmpsztálását végző termékcsalás kifejlesztése. Transmissi Kft. egészségipar Étrend kiegészítő szőlőmag mikrőrlemény fejlesztése és gyártása. Adware Research Kft. egészségipari infrmatika Klinikai, preklinikai kutatásk területén az adatmenedzsment és bistatisztikai háttér biztsítását célzó K+F+I tevékenység Bakny Elektrnika Kft. elektrnika Cmguard rendszer kifejlesztése. Célja a közlekedésbiztnsági szempntból veszélyes helyszínekre való figyelmeztetés, az időjárási 27

29 Alpha-Vet Kft. Állatgyógyászati körülményektől függetlenül. állat-egészségügy Gyógyszeres és gyógyhatású készítmények fejlesztése és gyártása. Beurer Hungária Kft. elektrnika Jellegadó régiós példaként a szervezeti innváció területén végzett tevékenysége kiemelkedő. Greenman Kft. környezetipar SCD prbitikus mikrrganizmusk alkalmazásának fejlesztése. Vagyis lyan mikrrganizmusk hasznsítása, amely különféle, a természetből izlált, gndsan kiválaszttt, egészségre ártalmatlan, ugyanakkr az élet száms területén haszns mikróbákból áll. EURO-OPEN Kft. környezetipar A Shark -technlógia egy új, hazai fejlesztésű berendezés, mely képes flyékny, vagy gélállaptú szerves, szuszpenziók (pl. szennyvíziszap, bigáz-erőművek szubsztrátjai, élelmiszeripari anyagk, stb.) részecskéinek rendkívül jó hatásfkú, alacsny energiaigényű rncslására a néhány mikrns mérettartmányban. Pan-Infrm Kutatásfejlesztési és Innvációs Kft. Cntrlsft Szlgáltató Kft. Autmatika infrmatika HISCOM adatkmmunikációs rendszer fejlesztése infrmatika Mbil alapú irdai helymeghatárzó és navigációs rendszer kifejlesztése Payer Kft. elektrnika Az ajkai üzem a cégcsprt legnagybb gyártóbázisa, egy kmplex, többek között termékfejlesztéssel, valamint alkatrész- és késztermékgyártással fglalkzó közpnt. Pppe+Pthff Hungaria Kft. járműipar Prémium kategória közös nymócsöves rendszereinek és csőkmpnenseinek fejlesztése és gyártása. Intermtr Környezetbarát Eszközöket Fejlesztő és Gyártó Kft. elektrnika, környezetipar BLDC villanymtrk fejlesztése és gyártása. A fejlesztett kerékagymtrk nagy átmérőjű, külső frgórészes, nagy nymaték és teljesítmény előállítására képes elektrms egységek. Az innvációs rendszerben betöltött szerepüket emellett a régió vállalkzásainak egyedi adttságai, külső piaci környezetük és a területtel kapcslats attitűdjük határzza meg Közfinanszírzású K+F szervezetek és tudásbázisk A Közép-dunántúli Régiónak gazdasági teljesítőképességéhez visznyítva rendkívül alacsny a részesedése az rszág kutatás-fejlesztési tevékenységéből. Ugyanakkr e téren az elmúlt öttíz évben pzitív tendenciáknak lehetünk tanúi ban még egyértelműen a Közép-dunántúli Régió vlt az rszág hét tervezési-statisztikai régiója közül az utlsó, akár a kutatóhelyek számát, akár a kutatásfejlesztés területén fglalkztatttak számát, vagy a művelt kutatási témák számát vesszük alapul. Mára a Közép-Dunántúl K+F tevékenységeit fejlődés jelzi, a K+F mutatók tekintetében jelentős javulás és a szervezetek reginális innvációs rendszerben betöltött szerepében is javulás történt. A régió közfinanszírzású, a reginális innvációs rendszerben szlgáltatásként megjelenő tevékenységét jellemzi, hgy évben összesen 734 kutatási témát műveltek, amelyek 54%-a 28

30 alkalmaztt, 30%-a alapkutatás, 16%-a pedig kísérleti fejlesztés vlt. A 853 kutatási téma tárgyévi költsége mintegy 5,7 milliárd frint vlt, melynek nagybb hányadát alkalmaztt kutatáskra (60%), kisebb részét pedig alapkutatáskra (22%) és kísérleti fejlesztésekre (18%) frdíttták a szervezetek. Minden szervezet esetében jellemző, hgy kutatási prjektjeit különböző együttműködések keretében valósítják meg. Szereplőcsprt szerint, a vállalkzáskkal kialakíttt együttműködések a legmeghatárzóbbak, ők sk esetben megrendelői és finaszírzói is ezeknek a kutatásknak. Tvábbi jelentős arányt képviselnek a más kutatóintézetekkel kialakíttt kapcslatk, és megjelennek az önkrmányzatkkal, a civil társadalmi szervezetekkel és a nemzetközi szervezetekkel kialakíttt együttműködések is. A reginális innvációs rendszer szempntjából meghatárzó tudásbázisk a régióban a fenti szervezeteken kívül a felsőktatási intézmények. E tekintetben a Pannn Egyetem, a Dunaújvársi Főiskla, az Óbudai Egyetem Alba Regia Egyetemi Közpntja és a Nyugat-magyarrszági Egyetem Geinfrmatikai Kara (műszaki tudmányk, anyagtudmány), valamint az Edutus Főiskla és a Kdlányi Jáns Főiskla (társadalmtudmányk) meghatárzóak. A felnőttképzési, a graduális és psztgraduális képzésben több mint hatvanéves múlttal rendelkező Pannn Egyetem az ktatási feladatinak ellátása mellett a természettudmányk, a műszaki és az agrártudmányk területén is nemzetközi szinten jegyzett kutatási eredményeket ért el. Az intézmény az innváció ösztönzése érdekében a gazdasági szféra szereplőivel nem csak a felsőfkú végzettséggel rendelkező szakember szükséglet kielégítése érdekében tart fenn élő kapcslatt, de tudmánys ptenciáljának felhasználásával, az ipari partnereivel közösen megvalósításra kerülő K+F prjektekben is magas hzzáadtt értéket előállító alap-, és célztt alapkutatási feladatkat vállal. A veszprémi székhelyű, de a régió határain túlterjeszkedően is szlgáltatáskat nyújtó egyetem az elmúlt időszakban flytattt tudats prjekttevékenysége révén tvább erősítette a hazai gazdasági prfilhz illeszkedő, a következő évtizedek várhatóan glbális szinten jelentkező - prblémáira választ kereső kutatási priritásait (zöld gazdaság és zöldenergia, infrmációbiztnság és infkmmunikáció, lgisztika, hulladékgazdálkdás, anyagtudmány, klímakutatás). Stratégiája szerint az élvnalbeli hazai és nemzetközi gazdasági, valamint akadémiai partnerekkel a fenti kutatási területeken történő tvábbi építkezés, az innvációs eredmények hasznsítása pzitív irányba mzdítja a régió gazdasági fejlődését. A Pannn Egyetem fő kutatási területei a következők: az energiahatéknyság fkzása és az energetikai rendszerek vezérlésének fejlesztése; flyamatk és rendszerek integrációja az energiamegtakarítás és környezeti hatásk csökkentése érdekében; a fejlett infkmmunikációs technlógiák tekintetében (felhő technlógia; virtualizáció; ágens rendszerek; szenzrhálózatk; üzleti flyamat és ellátási lánc ptimalizáló, felügyeleti és kckázat menedzsment rendszerek; egészségügyi infrmatika, inf-bi-nan rendszerek; járműmechatrnikus rendszerek és krszerű energia-átalakító rendszerek;); természetes alapanyagk és hulladékk hasznsítását megalapzó innvatív kutatásk; a légköri aerszl kutatásk. A 2000-ben önálló felsőktatási intézménnyé vált Dunaújvársi Főiskla tevékenysége srán azt a célkitűzést igyekszik tudatsan elérni, hgy a műszaki, infrmatikai tudmányágak és a hzzájuk kapcslódó kutatásk területén bizts szakmai tudást adó főiskla és egyben reginálisan meghatárzó K+F+I műhely legyen. Legalább ennyire fntsnak tartják pzícióik megőrzését a társadalmtudmányk területén is. Céljuk, a kiválósági tevékenységek erősítése, alkalmaztt kutatásk főisklájaként. Az intézmény szintén reginális szempntból meghatárzó K+F+I kapacitáskkal rendelkezik. E tekintetben kiemelhetőek az anyagtudmányi és technlógiai, a 29

31 gépészeti és mechatrnikai, lgisztikai, környezetvédelmi és energiaracinalizálási és infrmatikai területen kifejtett tevékenységek. Az Óbudai Egyetem Székesfehérvárn működő Alba Regia Egyetemi Közpntja a villamsmérnöki, infrmatikai, műszaki menedzser és mechatrnika tudmánykban rendelkezik számttevő ktatási és K+F+I kapacitással. A tevékenységét 1971 óta flytató intézmény villamsmérnök, mérnök infrmatikus és műszaki menedzser alapszakkn, mechatrnikai mester szakn, illetve szakirányú tvábbképzéseken keresztül végzi ktatási tevékenységét. Az ktatás mellett a kutatást is szlgáló infrastruktúra az intézményben flyamatsan fejlődik, kialakíttt labratóriumk az ipari igényekhez kapcslódnak.. Az intézmény K+F+I tevékenységének gazdasági beágyazttsága jelentős, ennek fejlesztése pályázati frrásból flyamats, kiterjedve a tudmánys eredményeinek megismertetésére és társadalmi elfgadttságának növelésére a Közép-dunántúli Régióban. Az intézmény fnts célja a kutatók, műszaki és tudmánys utánpótlás biztsításának elősegítésére, a tudmány és a kutatói életfrma népszerűsítésére, valamint a műszaki-, infrmatikai-, természettudmánys fejlesztések hazai és nemzetközi elismertségének javítása, pragmatikus az ipariban hasznsuló alkalmaztt kutatásk flytatása. Az intézmény hallgatók bevnásával végzett K+F+I tevékenységéből kiemelhető a beágyaztt infrmatikai megldásk, hibrid mérnöki rendszerek, rbtikai alkalmazásk, ptikai, alkalmaztt fizikai kutatásk, interdiszciplináris kutatásk flytatása. A Nyugat-magyarrszági Egyetem Geinfrmatikai Kara speciális területen végzi ktatási és kutatási tevékenységét. Ez kiterjed a földmérés és földrendezés elméletére és gyakrlatára, a légi felvételek, űrfelvételek feldlgzásának módszereire, a gematika és a geinfrmatika tudmánys hátterére, technlógiájára. Martnvásár ad tthn az MTA Agrártudmányi Mezőgazdasági Kutatóközpnt Mezőgazdasági Intézetének, mely a gyakrlati megvalósítást is magába fglaló alap-, módszertani, és alkalmaztt kmplex kutatáskkal fglalkzik. Alapvető célkitűzése a fél évszázada kifejlesztett, nemzetközileg kiemelkedő jelentőségű martnvásári növényi génállmány felhasználásával, valamint krszerű genetikai, élettani, sejt- és szaprdásbilógiai, funkcinális genmikai, bitechnlógiai, növénynemesítési és növénytermesztési módszerekkel a jövő társadalmi elvárásait kielégítő új, generikus növényi gentípusk létrehzása, azk termesztési eljárásainak és környezetének kutatása. A kmplex jellegű kutatási prgramk mellett az intézet széleskörűen részt vesz a felsőfkú graduálisés psztgraduális képzésben, a hazai és nemzetközi tudmánys együttműködésben, valamint a tudmánys eredmények, szakmai ismeretek gyakrlati elterjesztésében Hídképző intézmények E szereplői körből jelentős bár megyénként eltérő szerepe van a Kereskedelmi és Iparkamaráknak. Tevékenységüket döntően az érdekérvényesítés, a gazdaságfejlesztés és a szakképzés területén fejtik ki. A reginális innvációs rendszerbe szellemi tulajdnvédelmi, pályázati tanácsadási, üzleti partnerkeresési és klaszterszervezési tevékenységükkel kapcslódnak. Emellett az innváció menedzsment tevékenységek is jelentősek a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara esetében. Az elmúlt néhány évben növekvő szerepe van a felsőktatási intézményekhez kötődő hárm technlógia transzfer irdának (Pannn Egyetem, Dunaújvársi Főiskla, Edutus Főiskla). Tevékenységük minden esetben a felsőktatási intézményben zajló K+F tevékenység népszerűsítéséhez, ipari együttműködések kialakításáhz kapcslódik. 30

32 Innváció finanszírzási szempntból fnts a régióban a Közép-Pannn Zrt. szerepe, akik induló, nagy növekedési ptenciállal rendelkező, innvatív vállalkzásk kckázati tőke jellegű finanszírzását végzik. A vállalkzói közpntk, inkubátrházak és a Közép-dunántúli Reginális Fejlesztési Ügynökség szerepe is kiemelhető. Utóbbi elsősrban a pályázati finanszírzás, míg előbbiek az induló vállalkzásknak nyújttt szlgáltatásk nyújtásában fntsak. Aznban lényeges, hgy az inkubáció a régióban kizárólag az üzleti inkubátrházak keretei között zajlik, ahl a szlgáltatási paletta nem mutat túl az alapvető üzleti szlgáltatáskn. Az innvatív induló vállalkzásk számára technlógiai inkubációs tevékenységet nem végeznek, az ilyen irányú igényeket nem tudják kielégíteni. Közép-dunántúli Reginális Innvációs Ügynökség A reginális innvációs rendszerek működtetésére, az innvációban érdekelt szereplők tevékenységének krdinálására és a régiós igényeknek megfelelő szlgáltatásk nyújtása érdekében között tevékenykedett knzrciumi frmában a Közép-dunántúli Reginális Innvációs Ügynökség, amely 2008-tól önálló jgi személyiségű társasággá alakult. A KDRIÜ az államigazgatásn kívül, ugyanakkr a nemzeti kutatás-fejlesztési és innvációs plitika meghatárzó, közfunkciókat is gyakrló krdináló és hídképző szervezeteként működik a régióban. Az ötfős létszámmal működő ügynökség székesfehérvári közpnti irdáján kívül Dunaújvársban, Tatabányán és Veszprémben is működtet egy-egy alirdát, teljes lefedettséget biztsítva a Közép- Dunántúln. Az ügynökség által nyújttt legfntsabb szlgáltatásk: - innvatív, nagy növekedési ptenciálú KKV-k támgatása értéknövelő szlgáltatáskkal - technlógia transzfer hálózatk fejlesztése - K+F+I prjektfejlesztés és prjektmenedzsment - nemzetközi prjektfejlesztés - innvatív prjektértékelés, hatásvizsgálat - innváció népszerűsítése Az ügynökség elmúlt 5 éves működéséhez összesen mintegy 700 millió frint pályázati támgatást használt fel, ugyanakkr a szervezet által generált, mentrált és menedzselt innvációs prjektek értéke meghaladja a 3,4 milliárd frintt, amely 37 prjektben valósult meg. Emellett a vállalkzásk meghatárzó innvációs szakmai támgató szervezetévé vált szlgáltatásain és szakértői hálózatán keresztül. A leírt tevékenységekkel a KDRIÜ Kft. elérte, hgy 2012-re a Közép-Dunántúl innvációs szlgáltatási csmópntjává, illetve a régiós igényekhez igazdó szlgáltatási palettával rendelkező szlgáltatóvá vált, széleskörű európai kapcslatrendszerrel. Ipari parkk A Közép-Dunántúln jelenleg husznhét cím viselésére jgsult ipari park működik. Az ipari parkk a gazdasági tevékenységek fnts színterei, de szlgáltatási kínálatuk alapján önmagukban nem kapcslódnak be az innvációs tevékenységekbe, alapvető gazdasági szlgáltatáskat nyújtanak, de az értéknövelő, innvációs szlgáltatásk esetlegesek. A betelepült vállalkzásk értékelése alapján KFI tevékenységet végző ipari parkk többsége a Közép-Magyarrszágn, a Dél-Alföldön és a Közép-Dunántúln található. Ha az ipari parkkban működő vállalkzásk számát vizsgáljuk meg, a közép-magyarrszági régió áll az első helyen (398 31

33 db, ebből Pest megyében 330 db, míg Budapesten 68 db). A legkevesebb vállalkzás ezen ipari parkkban az észak-alföldi (117 db) és dél-dunántúli (115 db) régiókban található. Aznban a hasznsítható területek nagysága alapján a közép-dunántúli régióban kétszer akkra a betelepíthető terület (1203 ha), mint a 2. legnagybb régióban (Észak-Magyarrszág 608 ha). 25. ábra: A KFI tevékenységet végző ipari parkk számának és azk hasznsítható területének megszlása az egyes régiókban 2012-ben. Frrás: NGM A KFI tevékenységet végző ipari parkkban a beruházásk értékében jelentős (a Közép-Dunántúl számára kedvező) aránytalanságk vannak: az összes régióból (beleértve Közép-Magyarrszágt is) két régió a Közép-Dunántúl és Nyugat Dunántúl beruházásai a teljes magyarrszági beruházásk 2/3-át (1571 millió Ft-ból 1031 millió Ft-t) teszik ki. 26. ábra: Az egyes régiókban működő KFI tevékenységet végző ipari parkkban lévő vállalkzásk száma és a vállalkzásk által beruháztt értékek. Frrás: NGM 32

34 Akkreditált innvációs klaszterek Jelenleg 21 akkreditált innvációs klaszter működik, a Dél-Alföldön (7 db, ebből Csngrád megyében 5 db) több ilyen klasztert találunk, mint a teljes Dunántúln (Közép-Dunántúln 4 db, Dél-Dunántúln 2 db, míg Nyugat-Dunántúln egy ilyen sincs). A klaszterek átlags méretét tekintve is le van maradva a Dunántúl (átlagsan 31,8 tag/klaszter) a keleti régiókhz (39 tag/klaszter) és Közép- Magyarrszághz (41,5 tag/klaszter) képest is. Ezen belül aznban a Közép-Dunántúl a legkedvezőbb helyzetű. 27. ábra: Az egyes régiókban található akkreditált innvációs klaszterek száma és a klaszterek tagjainak száma. Frrás: MAG, NIH 2012 E klaszterek, menedzsment szervezetükön keresztül a reginális innvációs rendszerben krlátztt szlgáltatási tevékenységet végeznek, aktivitásuk a klaszter tagkra terjed ki. Aznban együttműködéseiken keresztül hatékny szereplőkké válhatnak. Technlógia transzfer szervezetek Az elmúlt néhány évben növekvő szerepe van a felsőktatási intézményekhez kötődő hárm technlógia transzfer irdának (Pannn Egyetem, Dunaújvársi Főiskla, Edutus Főiskla). Tevékenységük minden esetben a felsőktatási intézményben zajló K+F tevékenység népszerűsítéséhez, ipari együttműködések kialakításáhz kapcslódik. Ilyen K+F tevékenységek többek között a Pannn Egyetem és a MOL Nyrt. között fennálló együttműködés, mely az egyetem Mérnöki Karát, illetve Műszaki Infrmatikai Karát kapcslja be a közös kutatási tevékenységekbe. Itt fnts megjegyezni, hgy a közötti minősítési időszakra vnatkzóan a Pannn Egyetem Mérnöki Kara "KUTATÓ KAR" minősítést kaptt. A dunántúli felsőktatási intézmények közül kutató kar minősítést egyedül a Pannn Egyetem Mérnöki Kara kapta meg, ami azt tükrözi, hgy egyike az rszág legjbb mérnökképző intézményeinek. Említhetnénk tvábbá az Edutus Főiskla Wemnt Elektrms Szerelőipari Kft.-vel, illetve ACG Glass Eurpe vállalattal közös kutató-fejlesztő együttműködést. A Dunaújvársi Főiskla pedig Magyarrszágn egyedülálló Tudásközpnt fizikai szimulációs labratóriummal rendelkezik, ahl a térségben dlgzó vállalkzók és gazdasági befektetők egyaránt kielégíthetik igényeiket, lehetővé téve így lyan újfajta anyagk előállítását, melyek nemcsak ptimálisabb tulajdnságúak az eddig gyártttaknál, de az előállítási költségeik is 33

35 lényegesen alacsnyabbak a megszkttnál. Így a minőségjavulás és a gyártási költségek csökkenése jelentős gazdasági hasznt eredményezhet a hazai iparvállalati piacn. Egyedi kezdeményezés a fentiek mellett a régióban a Rendszertudmányi Innvációs Közpnt Balatnfüreden. A Rendszertudmányi Innvációs Közpnt elsősrban a régió innvatív kis- és középvállalkzásaira kncentrál, főként azkra, amelyek az infrmatika és infkmmunikációs technlógia területén működnek. A Rendszertudmányi Innvációs Közpnt Zrt. flyamatsan figyelemmel kíséri az egyetemeken flyó tudmánys munkát. Erre építve feladata, hgy kutatásfejlesztési prjektötleteket generáljn, tvábbá, hgy pályázati lehetőségek felhasználásával a kutatásk pénzügyi hátterét biztsítsa, megerősítse. Teszi ezt egyrészt Balatnfüred Várs Önkrmányzatával, másrészt stratégiai partnerként a hazai meghatárzó egyetemi kutatás-fejlesztési közpntkkal való együttműködésben Főbb eredmények A Régió innvációs tevékenységének eredményességét hárm fő tényezőcsprt köré csprtsítva mutatjuk be. Átfgó eredmények A reginális innvációs rendszerrel és teljesítménnyel kapcslats meghatárzó eredmények a következők: - a reginális innváció menedzsment szervezeti és együttműködési rendszere kialakult, a vállalkzásk számára könnyen elérhetően nyújt értéknövelt szlgáltatáskat; - a régió K+F+I teljesítménye minden mutató alapján jelentősen javult az elmúlt 5-8 évben; - az innváció lehetőségei és ismertsége széleskörű, a gazdasági és egyes társadalmi tevékenységek integráns részévé vált; - a régió száms klasztere megerősödött, jelentős iparági kncentrációban működik, az akkreditált klaszterek száma négy; - a régió fejlődési csmópntjai és decentrumai közötti K+F+I együttműködések hatéknysága javult; - a reginális beszállítói hálózatk megerősödtek, a fejlesztési célú együttműködések jelentősége megnövekedett; - a régió jelenlegi fejlődését meghatárzó és feltörekvő iparágai jól aznsítttak, tevékenységük hatéknysága nőtt; - európai vállalati mintaprjektek a régióban a szervezeti innváció területén; - beszállítói és fejlesztési megállapdásk számssága és nagyságrendje nőtt, a régión belül és európai relációban is; - közép-európai K+F részlegek régióba helyezése; - közép-európai technlógia transzfer közpnt működik a régióban. Elnyert pályázati frrásk 34

36 darab A Régió krábban kiemelt, gazdasági teljesítményénél lényegesen gyengébb K+F+I eredményessége ellenére a frrásszerzési hatéknyság jelentős vlt az elmúlt öt évben. A GOP és az AIK innvációs és K+F releváns pályázatain megítélt támgatásk összegének reginális megszlását, illetve azk dinamikája alapján a régió teljesítménye flyamatsan a régiós átlag feletti vlt. Ugyanez igaz a KTIA pályázati frrásaira. Ezek esetében különösen a Barss Gábr és Inncsekk Prgramk eredményessége emelhető ki Dél-Dunántúl Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Észak-Magyarrszág Észak-Alföld Dél-Alföld Közép-Magyarrszág 28. ábra: GOP, KMOP, AIK pályázatk megítélt összegeinek reginális dinamikája a első negyedéve közötti időszakban között (milliárd Ft) Frrás: NIH 35

37 milliárd Ft Dél-Dunántúl Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Észak-Magyarrszág Észak-Alföld Dél-Alföld 29. ábra: a KTIA pályázatk megítélt összegeinek reginális megszlása (md frint) Frrás: NIH, Kutatási és Technlógiai Innvációs Alap által finanszírztt pályázati prtflió hasznsulásának értékelése Innvációs tevékenység külső elismerése Az innvációs tevékenységek elismerése nagyban hzzájárul a régióban az innváció-rientált szemléletmód fejlődéséhez, egyben üzleti szempntból is jelentős hatása vlt az elmúlt öt évben. Ezt mutatja, hgy 2009-ben 9 Reginális Innvációs Díj került kisztásra, 2011-ben pedig 10 Reginális diák Innvációs Díj talált gazdára ben ezen felül egy Nemezti Innvációs Díjjal és egy SZTNH (Szellemi Tulajdn Nemzeti Hivatala) Díjjal is büszkélkedhet a régió. 36

38 1.5. A Régió helyzetének összefglalása (SWOT) Erősségek a Régió kiváló geplitikai helyzetű, európai fejlődési zónák, közlekedési flysók érintik, azk kiaknázható metszéspntjában található A Régió Nagyvársi tetraédere (növekedési társközpntk és decentrumk) és dinamikus középvársai a reginális gazdaság hálózatn alapuló megújulásának alapját jelenti A Régió gazdasági szerkezet-váltással kapcslats hajlandósága, adaptációs készsége és képessége magas szintű A Régió gazdasági fejlettség mérésére általánsan használt mutatók értéke és azk dinamikája tartósan magasabb az rszágs átlagnál, köszönhetően a régióban tradicinálisan jelen lévő külföldi működő tőkét vnzó nagyvállalati struktúrának A Régiót nemzetközi összehasnlításban is kedvező általáns fglalkztatási mutatók jellemzik Erős ipari vállalati kultúra, termelés és exprt. A régió innvációs lehetőségeit meghatárzó ágazatai a mechatrnika, az autóipar, a műanyagipar, a környezetipar és az infrmatika A külföldi befektetők reginális jelenléte meghatárzó. A külföldi befektetők jellemzően kialakíttták reginális beszállítói részhálózatukat Az ipari parkk számát, általuk birtklt területeket, működő vállalkzásaik számát tekintve a Régió rszágsan kiemelkedő pzíciót mndhat magáénak. A régióban több iparágban megindult és dinamikusan fejlődik a klaszterizációs flyamat, Az elmúlt években növekszik a régióban a kutatóhelyek száma, a K+F területen fglalkztatttak létszáma és a kutatási témák száma A reginális innváció menedzsment szervezeti és együttműködési rendszere kialakult, a vállalkzásk számára könnyen elérhetően nyújt értéknövelt szlgáltatáskat Az innvatív vállalkzásk vállalkzásdemgráfiai szempntból jól aznsíthatók Az innvatív vállalkzásk fejlesztési céljai meghatárzttak Gyengeségek A Régió kritikus helyzetben lévő külső és belső perifériákkal jellemezhető A Régiót nemzetközi összehasnlításban átlag alatti gazdasági mutatók jellemzik, különös tekintettel a fizikai tőke minőségi mutatóira A Régión belüli gazdasági ptenciál elszlása területileg egyenetlen Nem kellőképpen szlgáltatás-rientált gazdasági szerkezet A régió fejlettsége döntően ipari fejlettséget jelent, más ágazatkban krántsem jelenik meg ilyen markánsan, a tömegtermelésnek köszönhető gyrs fejlődés tvábbi lehetőségei kimerültek A nagyvállalatk aránya nem éri el a két-tized százalékt, ugyanakkr a fglalkztatttak kétharmadát ezek a vállalatk. Mivel többségük multinacinális vállalat, ez egyldalú külső függőséget jelent. Az FDI területi jelenlétét vizsgálva területi kiegyensúlyzatlanság figyelhető meg Az ipari parkk szlgáltatásaikat, hálózati együttműködésüket, tematikus szegmentációjukat tekintve fejlesztésre szrulnak Az inkubáció tevékenységei szerint az általáns inkubátrk a jellemzőek, a technlógiai inkubáció jelenléte kevéssé dmináns A régió innvációs, K+F tevékenysége lényegesen kisebb rszágn belüli relatív gazdasági súlyánál A régióban a tudmánys kutatói szféra és a gazdaság közötti kapcslat hiánys, a régióban található gazdasági szereplők, különösen a kisés középvállalkzásk tevékenysége kevésbé innváció és K+F rientált A régióban gyenge a kapcslat az innvatív nagyvállalatk és a helyi kis- és középvállalkzói szféra között A régióban működő főisklák és egyetemek intézményesült kapcslatai fejlesztésre szrulóak, a régió felsőktatási kapacitása igen széttaglt, képzési kínálata tvábbra is hiánys, kutatóintézeti háttere fejlesztésre szrul A régióban működő innvációs kínálati ldalhz kapcslódó szervezetek finanszírzási háttere kiszámíthatatlan és biznytalan A helyi mikr-, kis- és közepes vállalkzásk technlógiai színvnala általában alacsny, 37

39 krszerűtlen eszközállmánnyal rendelkeznek Régión belüli fejlettségi különbségek, innvációs hatótényezők közötti belső eltérések nagyk A régió jelentős agrár-innvációs ptenciálja csak részben kihasznált Lehetőségek A Régió versenyképességének és gazdasági megújulását segítő vnzerejének nemzetközi megítélése pzitív A helyi vállalkzói inkubátrk fejlesztése iránti igény jelentős, amelyet a nagy számú inkubátrház magas kihasználtsága igazl. A gazdaságfejlesztési stratégiákban felértékelődött a hálózati együttműködésen, innváción, és tudásn alapuló fejlesztés; s a különböző szintű plitikák (nemzeti, EU) és a támgatási rendszerek is kiemelten preferálják ezeket A vállalati stratégiákban világszerte tapasztalható a stratégiai szövetségek, a tartós együttműködések és kperációk felértékelődése A multinacinális vállalatk jelenléte nemzetközi tendenciákat tekintve tvább erősíti a helyi gazdaság integrálódását a glbális gazdaságba, a fejlett technlógiák meghnsítását, a krszerű menedzsment és vezetési módszerek elterjedését Jellemző Európai flyamatk: a dezindusztrializáció (az ipar lassú térvesztése), a tercierizáció (a szlgáltatóipar gyrs túlsúlyba kerülése a gyáriparral szemben), a technlógiai váltás (tudásipark, képzettség, új technlógiák alkalmazása), a decentralizáció (helyi döntések szerepe, verseny az erőfrráskért) a régió meglévő, de több tekintetben hiánys szlgáltatási infrastruktúrájának lehetőségét hrdzzák. Veszélyek A kedvező és relatíve lcsó bérterületre és bérmunkára alapztt, tömegtermelésre épülő gazdasági fejlődés lehetőségei a Régió számára fkzatsan kimerülnek A bérmunka jellegű kevésbé innvatív tevékenységek háttérbe szrulását nem követi új, magasabb hzzáadtt értéket képviselő külföldi működő tőke beáramlás A társadalmi-gazdasági-vállalkzói kultúrán alapulóan jelenlévő, külföldi működő tőkére alapzttgazdaságszerkezet hsszú távn való fennmaradása Finanszírzási prblémák, a támgatás-plitika költségvetésfüggő kiszámíthatatlansága A termelési költségek emelkedése miatt a befektetők kivnulnak a térségből Régióban megtermelt jövedelem külföldre áramltatása Nemzeti innváció és K+F plitika hsszú távú kiszámíthatatlansága 38

40 2. Irányítási struktúra A stratégia szakmai tartalmának meghatárzásáhz, illetve a szervezeti keretek megadásáhz egyaránt fntsnak tartjuk az adttságkból következően alkalmaztt innvációs fgalmi megközelítés tisztázását. Alapvetően az Osl kézikönyv végi 3. kiadásában megfgalmaztt szemléletmódt követjük, amely az innvációt már kibővítetten értelmezi. Eszerint az innváció új, vagy jelentősen javíttt termék (áru vagy szlgáltatás) vagy eljárás, új marketing-módszer, vagy új szervezési-szervezeti módszer bevezetése az üzleti gyakrlatban, munkahelyi szervezetben, vagy a külső kapcslatkban. Ezen belül a termék, eljárás és szervezési innváció is fnts eleme jelen stratégiának. A termékinnváció esetében a következő szemléletmódt követjük: lyan áru vagy szlgáltatás bevezetése, amely annak tulajdnságai és rendeltetése vnatkzásában új, vagy jelentősen megújíttt. Ez magában fglalja a fejlesztésre vnatkzó részletes műszaki leíráskat, az összetevőket és anyagkat, a beépített szftvert, a felhasználóbarát jelleget, vagy más funkcinális tulajdnságkat. Az eljárás innváció srán alkalmaztt megközelítés: új, vagy jelentősen megújíttt termelési vagy szállítási módszer megvalósítása. Felöleli a technikában, a berendezésekben és/vagy a szftverben bekövetkező jelentős váltzáskat. Végül a szervezési innváció esetében új szervezési-szervezeti módszerek megvalósítását értjük a cég üzleti gyakrlatában, a munka szervezésében, vagy a külső kapcslatkban. Ezt kiegészítve a Közép-Dunántúl Intelligens Szaksdási Stratégiája magában fglalja a szlgáltatási és közszféra, valamint társadalmi innvációt is, célrendszere ezekre is kiterjed. E megközelítésben a szlgáltatás innváció új vagy jelentősen javíttt szlgáltatási elképzeléseket és szlgáltatás-fajtákat fglal magában, függetlenül attól, hgy ezeket szlgáltató vállalatk vagy feldlgzó vállalatk vezetik be, kiterjed ezentúl szlgáltatási flyamatk innvációjára, szlgáltatási infrastruktúrára, vevőállmány-feldlgzáskra, üzleti mdellekre, kereskedelmi flyamatkra (eladásra, marketingre, kiszállításra), a szlgáltatás termelékenységére, valamint lyan vegyes frmájú innvációkra, amelyek egyidejűleg többféle felhasználói csprtt fglalnak magukban. Végül a társadalmi innvációk mind céljukat, mind eszközeiket tekintve társadalmi jellegűek. A társadalmi innvációk lyan új ötletek (termékek, szlgáltatásk és mdellek), amelyek egyidejűleg elégítenek ki társadalmi szükségleteket (hatéknyabb módn, mint más módszerekkel), és új társadalmi visznykat vagy együttműködéseket hznak létre. A Stratégia cél- és eszközrendszerének kialakításakr fenti kiegészített, széles körű megközelítést alkalmazzuk Érintett szereplők és jelenlegi irányítási struktúra A Közép-dunántúli Régió innvációban érdekelt szereplőit négy fő csprtba srlhatjuk: innvatív vállalkzásk, a felsőktatás és tudmánys kutatás szereplői és az innvációt támgató szervezetek (hídképzők), ehhez társulnak a krmányzati szervek és ágazati plitikai döntéshzók, hatóságk. Az első szereplői csprtt, az érintett vállalkzásk körét a stratégia helyzetértékelő fejezete részletesen bemutatja, így jelen fejezetben azt fglaljuk össze röviden, hgy milyen érdekek mentén vesznek részt a reginális innvációs rendszerben. E tekintetben egyrészt kiemelhető, hgy az innvatív vállalkzásk egyénileg eseti jelleggel, együttműködéseiken keresztül aznban flyamatsan bekapcslódnak a reginális innvációs rendszerbe. A legaktívabbak e tekintetben azk a klaszter vállalkzásk, amelyek a régió meghatárzó ágazataihz kapcslódnak. E szervezetek 39

41 menedzsment szervezetükön keresztül és közvetlenül is flyamatsan artikulálják érdekeiket, illetve fgalmazzák meg az innvációs rendszer működésével kapcslats igényeiket. E szereplői csprt elsősrban az innváció menedzsment szlgáltatáskkal kapcslats igényeinek megfgalmazásával, a felsőktatási intézményekkel való egyedi együttműködésekkel, illetve a saját fejlesztéseivel vesz részt az innvációs rendszerben. Emellett régión kívüli K+F+I együttműködéseik szerepe is meghatárzó. A reginális innvációs rendszer szempntjából meghatárzó tudásbázisk a régióban tvábbá a felsőktatási intézmények. E tekintetben a Pannn Egyetem, a Dunaújvársi Főiskla és az Óbudai Egyetem Alba Regia Egyetemi Közpntja (műszaki tudmányk, anyagtudmány), valamint az Edutus Főiskla és a Kdlányi Jáns Főiskla (társadalmtudmányk) meghatárzóak. Ezekben a tudásbáziskban a piaci igényeknek megfelelő képesítést szerezhetnek a diákk. A régió specializációjáhz leginkább illeszkedő képzések az alábbiak: mérnökinfrmatika, gépészmérnök, KKV szakirány, reginális fejlesztés, környezetmérnök, anyagmérnök, vegyészmérnök, villamsmérnök. Az MTA Agrártudmányi Mezőgazdasági Kutatóközpnt Mezőgazdasági Intézete gyakrlati megvalósítást is magába fglaló alap-, módszertani, és alkalmaztt kmplex kutatáskkal fglalkzik. A kmplex jellegű kutatási prgramk mellett az intézet széleskörűen részt vesz a felsőfkú graduálisés psztgraduális képzésben, a hazai és nemzetközi tudmánys együttműködésben, valamint a tudmánys eredmények, szakmai ismeretek gyakrlati elterjesztésében. Az innvációt támgató szervezetek köréből jelentős szerepe van a Kereskedelmi és Iparkamaráknak. Tevékenységüket döntően az érdekérvényesítés, a gazdaságfejlesztés és a szakképzés területén fejtik ki. A reginális innvációs rendszerbe szellemi tulajdnvédelmi, pályázati tanácsadási, üzleti partnerkeresési és klaszterszervezési tevékenységükkel kapcslódnak. Emellett az általuk végzett innváció menedzsment tevékenységek is jelentősek. Innváció finanszírzási szempntból fnts a régióban a Közép-Pannn Zrt. szerepe, akik induló, nagy növekedési ptenciállal rendelkező, innvatív vállalkzásk kckázati tőke jellegű finanszírzását végzik. Vállalkzói közpntk, inkubátrházak és a Közép-dunántúli Reginális Fejlesztési Ügynökség szerepe is kiemelhető. Utóbbi elsősrban a pályázati finanszírzás, míg előbbiek az induló vállalkzásknak nyújttt szlgáltatásk nyújtásában fntsak. Fnts hídképző tvábbá a Közép-dunántúli Reginális Innvációs Ügynökség, mely elérte, hgy 2012-re a Közép-Dunántúl innvációs szlgáltatási csmópntjává, illetve a régiós igényekhez igazdó szlgáltatási palettával rendelkező szlgáltatóvá vált, széleskörű európai kapcslatrendszerrel. Az ipari parkk, illetve akkreditált innvációs klaszterek a jelenlegi reginális innvációs rendszerben krlátztt szlgáltatási tevékenységet végeznek. Az ipari parkk szlgáltatási kínálatuk alapján önmagukban nem kapcslódnak be az innvációs tevékenységekbe, a klaszterek aktivitása pedig tagjaikra terjed ki. Ezen szereplők együttműködéseiken, illetve innvációs és inkubátr szlgáltatásaik bővítésén keresztül hatékny szereplőkké válhatnak. A negyedik szereplői kört a krmányzati szervek, hivatalk, hatóságk adják. Az ő szerepük többnyire közvetett, a jgszabályi feltételek betartásának ellenőrzésére és a K+F+I tevékenységekhez szükséges 40

42 engedélyek kiadására terjed ki. Ebből a csprtból hárm, tevékenységüket a régióban is kifejtő szervezet emelhető ki. Stratégiai ldalról a Nemzeti Innvációs Hivatal tevékenysége lényeges, amely reginális aktivitását közvetett módn, a Reginális Innvációs Ügynökségen keresztül fejti ki. Emellett átfgó gazdaságfejlesztési irányultsággal a Nemzeti Külgazdasági Hivatal tevékenysége lényeges, amely jellegéből adódóan elsősrban az már piacérett termékek és szlgáltatásk támgatásában nyújt segítséget. Végül a Szellemi Tulajdn Nemzeti Hivatala az ötletek felkarlásában és a különböző ltalmi frmákhz kapcslódó szlgáltatásk nyújtásában meghatárzó. A reginális innváció jelenlegi irányítási struktúrájának meghatárzó elemei a következők: Véleményünk szerint az új irányítási struktúra kialakításában a jelenlegi szereplői kör krábban részben bemutattt szervezeteire lehet támaszkdni. A jelenlegi struktúrában vannak tvábbá prfitrientált alapn szerveződő innvációt segítő szervezetek; ezek kevés kivételtől eltekintve a pályázati frrásk megszerzését és felhasználását menedzselik, és kevés ténylegesen a tudás védelméhez és transzferéhez kapcslódó szakszlgáltatást nyújtó szervezet van jelen a régióban. A hídképző szervezetek között jelen pillanatban nem tökéletes a krdináció, jelen vannak a verseny jelei a kperáció helyett, ami a prfitrientált szervezeteknél még érthető is, de a nn-prfit szervezetek esetében ez kevésbé haszns. Ennek ka egyrészről a tevékenységük finanszírzására rendelkezésre álló frrásk szűkössége, de érzékelhető prbléma az innvációban érdekelt társadalmi csprtk krlátztt elérhetősége, illetve kis létszáma is. A jelenlegi irányítási struktúra nem mentes a biznytalanságtól, ami elsősrban a irányító/közreműködő szervezetek közötti ésszerű feladatmegsztás és krdináció hiányára, tvábbá a nn-prfit szervezetek részéről igényelt feladatként felmerülő kncepcióalktási, társadalmasítási és elemző tevékenységek lehetőségeinek hiányára vezethető vissza. A struktúra bemutatásáhz célszerűnek tűnik visszatekinteni a közötti időszak strukturális alapkkal kapcslats 41

Közép-Dunántúl intelligens innovációs szakosodási stratégiája

Közép-Dunántúl intelligens innovációs szakosodási stratégiája Közép-Dunántúl intelligens innvációs szaksdási stratégiája Közép-dunántúli Reginális Innvációs Ügynökség, 2013. április 17. Készítették: Dr. Szépvölgyi Áks ügyvezető igazgató (KDRIÜ) Fekete György prjektmenedzser

Részletesebben

SZÉKELY ERIKA. Szaktanácsadás támogatási lehetőségei a VP 2014-2020 időszakában. Kecskemét, 2014. 05.16.

SZÉKELY ERIKA. Szaktanácsadás támogatási lehetőségei a VP 2014-2020 időszakában. Kecskemét, 2014. 05.16. SZÉKELY ERIKA Szaktanácsadás támgatási lehetőségei a VP 2014-2020 időszakában Kecskemét, 2014. 05.16. Hangsúlyban a tudásátadás és az innváció A VP 2014-2020-ban a tudásátadás és az innváció előmzdítása

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ. GINOP-1.2.1-15 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ. GINOP-1.2.1-15 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Mikr-, kis- és középvállalkzásk termelési kapacitásainak 1. Alapvető cél A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai mikr-, kis- és középvállalkzásk

Részletesebben

NYITOK Hálózat a Társadalmi befogadásért program bemutatása

NYITOK Hálózat a Társadalmi befogadásért program bemutatása NYITOK Hálózat a Társadalmi befgadásért prgram bemutatása A Nyittt Tanulási Közpntk (NYITOK) kncepciójának kidlgzója, a prgram szakmai fejlesztő- és támgató partnere: A SZETT bemutatása A 20 éves múltra

Részletesebben

Az ipari parkok szerepe a regionális gazdaságfejlesztésben. Dr. Tóth Tamás egyetemi docens

Az ipari parkok szerepe a regionális gazdaságfejlesztésben. Dr. Tóth Tamás egyetemi docens Szent István Egyetem Gödöllő Gazdaság- és Társadalmtudmányi Kar Reginális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Az ipari parkk szerepe a reginális gazdaságfejlesztésben Dr. Tóth Tamás egyetemi dcens

Részletesebben

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Brsd-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés Brsd-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Prgram Operatív részprgram Egyeztetési váltzat 2014. június Tartalmjegyzék 1. Bevezetés... 3 2. Megvalósítással kapcslats kérdések...

Részletesebben

Üi.: Dancsecs Roland Tel. szám: 06-96-516-232

Üi.: Dancsecs Roland Tel. szám: 06-96-516-232 Dr. Szakács Imre úr elnök Győr-Msn-Sprn Megyei Önkrmányzat Győr Árpád u. 32. 9021 Iktatószám: Üi.: Dancsecs Rland Tel. szám: 06-96-516-232 Tárgy: Nyugat-dunántúli Reginális Energia Stratégia és Sprn-Fertőd

Részletesebben

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Brsd-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés Brsd-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Prgram Operatív részprgram Végleges váltzat 2014. szeptember Tartalmjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Megvalósítással kapcslats kérdések...

Részletesebben

A VÁLLALKOZÁSBARÁT ÖNKORMÁNYZAT VÁLLALKOZÓI INFORMÁCIÓS KÖZPONT

A VÁLLALKOZÁSBARÁT ÖNKORMÁNYZAT VÁLLALKOZÓI INFORMÁCIÓS KÖZPONT 02 A VÁLLALKOZÁSBARÁT ÖNKORMÁNYZAT Székesfehérvár Megyei Jgú Várs Önkrmányzata 2006 któberében támgatást nyert az Európai uniós INTERREG IIIC prgram keretében a MODELE prjektben való részvételre, és alprjekt

Részletesebben

A KFI Stratégia sarokpontjai és a regionális intelligens szakosodási stratégiák összefüggései Borsi Balázs

A KFI Stratégia sarokpontjai és a regionális intelligens szakosodási stratégiák összefüggései Borsi Balázs A KFI Stratégia sarkpntjai és a reginális intelligens szaksdási stratégiák összefüggései Brsi Balázs Nemzetgazdasági Minisztérium, Innvációs és K+F Fősztály Budapest, 2013. április 3. Az egyetemi-akadémiai,

Részletesebben

Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója

Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója Vas Megyei Közgyűlés Vas Megye Területfejlesztési Kncepciója Javaslattételi szakasz II. kötet M U N K A A N Y A G 2014. február Tartalmjegyzék 1. A megye jövőképe... 3 2. A megye célrendszerének bemutatása...

Részletesebben

A TÁMOP 2.4.8-12 kiemelt projekt céljai

A TÁMOP 2.4.8-12 kiemelt projekt céljai A TÁMOP 2.4.8-12 kiemelt prjekt céljai Előadó: Nesztinger Péter közigazgatási főtanácsadó Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság E-mail cím: nesztingerp@lab.hu Telefnszám: +36

Részletesebben

Ötleted van? Vállalkozz! - Vállalkozás menedzselés a válság idején

Ötleted van? Vállalkozz! - Vállalkozás menedzselés a válság idején Ötleted van? Vállalkzz! - Vállalkzás menedzselés a válság idején Helyszín: 7100 Szekszárd, Arany J. u. 23-25. III. emelet Tlna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. március 6-7. 2013. március 6. (szerda)

Részletesebben

Cooper Center Irodaház Fax: (1) 288-8533 1135 Budapest, Lehel út 61. III. / 302-305. E-mail: info@prospera.hu

Cooper Center Irodaház Fax: (1) 288-8533 1135 Budapest, Lehel út 61. III. / 302-305. E-mail: info@prospera.hu GINOP-1.2.1-15 Mikr-, kis- és középvállalkzásk termelési kapacitásának bővítése - Ügyféltájékztató I. A TÁMOGATÁS CÉLJA A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen felhívás célja a hazai mikr-, kis- és középvállalkzásk

Részletesebben

Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása

Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása Tanácsadás Pályázatírás Támgatás lehívása Utókövetés Vállalatk K+F+I tevékenységének támgatása Gazdaságfejlesztési és Innvációs Operatív Prgram KÓDSZÁM GINOP-2.1.1-15 A vissza nem térítendő támgatás célja

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ GINOP-2.1.7-15 Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ GINOP-2.1.7-15 Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés Prttípus, termék-, technlógia- és szlgáltatásfejlesztés 1 1. Alapvető cél A Felhívás célja, hgy a Nemzeti Intelligens Szaksdási Stratégiában (a tvábbiakban: S3) megfgalmaztt intelligens gyártás specializációt

Részletesebben

Az Észak magyarországi Régió középtávú fejlesztéspolitikai célkitűzései (2007-2013)

Az Észak magyarországi Régió középtávú fejlesztéspolitikai célkitűzései (2007-2013) Az Észak magyarrszági Régió középtávú fejlesztésplitikai célkitűzései (2007-2013) A tervezést beflyásló keretfeltételek Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Reginális Fejlesztési Alapról

Részletesebben

KERESLETTERVEZÉS. www.scmtrening.hu A KÉPZÉSRŐL. Kereslettervezéssel foglalkozó tréningünk méltó párja készlettervezési képzésünknek.

KERESLETTERVEZÉS. www.scmtrening.hu A KÉPZÉSRŐL. Kereslettervezéssel foglalkozó tréningünk méltó párja készlettervezési képzésünknek. Képzési Közpntja KERESLETTERVEZÉS A KÉPZÉSRŐL Kereslettervezéssel fglalkzó tréningünk méltó párja készlettervezési képzésünknek. Gyakrlati feladatkn keresztül közelítjük meg többek között a keresletterv

Részletesebben

Agrárgazdaság, vidékfejlesztés és agrárinformatika az évezred küszöbén (AVA) 2003. április 1-2.

Agrárgazdaság, vidékfejlesztés és agrárinformatika az évezred küszöbén (AVA) 2003. április 1-2. AGRÁRINFORMATIKAI OKTATÁS/KÉPZÉS MINT A TUDÁSALAPÚ ÁGAZAT MEGALAPOZÁSÁNAK ESZKÖZE Herdn Miklós Debreceni Egyetem, ATC Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar A számítástechnikai ktatás és különböző képzések,

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében. komplex vállalati technológia fejlesztés kis- és középvállalkozások számára

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében. komplex vállalati technológia fejlesztés kis- és középvállalkozások számára PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Gazdaságfejlesztési Operatív Prgram keretében kmplex vállalati technlógia fejlesztés kis- és középvállalkzásk számára Kódszám: GOP-2007-2.1.1/B Tartalm A. A TÁMOGATÁS CÉLJA, RENDELKEZÉSRE

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

az Észak-Magyarország, az Észak-Alföld, a Dél-Alföld, a Dél-Dunántúl régiókban megvalósuló projektek esetében: 50%

az Észak-Magyarország, az Észak-Alföld, a Dél-Alföld, a Dél-Dunántúl régiókban megvalósuló projektek esetében: 50% Webldal: www.icteurpa.hu / E-mail: inf@icteurpa.hu MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK KAPACITÁSBŐVÍTŐ BERUHÁZÁSAINAK TÁMOGATÁSA GINOP-1.2.2-15 BENYÚJTÁSI HATÁRIDŐ: 2015. július 8-tól 2017. július 10-ig

Részletesebben

Tantárgyi tematika (nappali tagozat) Piac-konform korszerűsített változat, (2010.jun.25).

Tantárgyi tematika (nappali tagozat) Piac-konform korszerűsített változat, (2010.jun.25). Cím: 1148 Budapest, Nagy Lajs király útja 1-9. Tel.: 06-1-2733090 Fax: 06-1-2733099 E-mail: mail@bkf.hu Tantárgyi tematika (nappali tagzat) Piac-knfrm krszerűsített váltzat, (2010.jun.25). A tantárgy adatai:

Részletesebben

ESZTERGOM ÉS NYERGESÚJFALU TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS

ESZTERGOM ÉS NYERGESÚJFALU TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS ESZTERGOM ÉS NYERGESÚJFALU TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS Nyílt ülésen tárgyalandó. 52/2011.09.08. A határzati javaslat elfgadásáhz egyszerű többség szükséges. Előterjesztés az Esztergm és Nyergesújfalu

Részletesebben

Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója

Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója Vas Megyei Közgyűlés Vas Megye Területfejlesztési Kncepciója Javaslattételi szakasz II. kötet 59/2013.(XI.30.) sz. határzattal elfgadtt váltzat 2013. nvember Tartalmjegyzék 1. A megye jövőképe... 3 2.

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Logisztikai szolgáltató központok fejlesztéseinek támogatása GINOP 1.2.5-15

Logisztikai szolgáltató központok fejlesztéseinek támogatása GINOP 1.2.5-15 Jelen tájékztatóban fglaltak nem nyújtanak teljes körű tájékztatást és nem minősülnek ajánlattételnek, kizárólag a figyelem felkeltése a céljuk. A pályázatkkal kapcslats infrmációk tájékztató jellegűek,

Részletesebben

TÁMOP - 3.3.14.B-14/1. Hazai és nemzetközi testvériskolai kapcsolatok kialakítása

TÁMOP - 3.3.14.B-14/1. Hazai és nemzetközi testvériskolai kapcsolatok kialakítása TÁMOP - 3.3.14.B-14/1 Hazai és nemzetközi testvérisklai kapcslatk kialakítása Pályázók köre: általáns iskla, szakiskla, gimnázium, szakközépiskla, alapfkú művészeti iskla fenntartói Támgatás vehető igénybe:

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Az 50 éven felüli tartós munkanélküliek esélynövelő központi programja

Az 50 éven felüli tartós munkanélküliek esélynövelő központi programja Közpnti prgram az ötven év feletti munkanélküliek elhelyezkedésének elősegítésére 2004. decemberében a munkaügyi kirendeltségek 400 ezer munkanélkülit regisztráltak, közülük az 50 éven felüliek száma meghaladta

Részletesebben

Felhívás Kazincbarcika és vonzáskörzete munkahelyteremtése fejlesztése

Felhívás Kazincbarcika és vonzáskörzete munkahelyteremtése fejlesztése Felhívás a Kazincbarcika és vnzáskörzete munkahelyteremtése fejlesztése című és SH1/1 számú prjekt keretében megvalósíttt Vállalkzásk munkahelyteremtést szlgáló támgatása pályázati alap szakmai értékelői

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Dunántúli Operatív Program. Regionálisan kiegyensúlyozott, vonzó telephelyi, iparterületi infrastruktúra kialakítása

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Dunántúli Operatív Program. Regionálisan kiegyensúlyozott, vonzó telephelyi, iparterületi infrastruktúra kialakítása PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Közép-Dunántúli Operatív Prgram Reginálisan kiegyensúlyztt, vnzó telephelyi, iparterületi infrastruktúra kialakítása Kódszám: KDOP-2007-1.1.1 A prjektek az Európai Unió támgatásával,

Részletesebben

Esztergom Város integrált településfejlesztési stratégiája

Esztergom Város integrált településfejlesztési stratégiája Esztergm Várs integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Prgram Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárskban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

SZÁLLÍTÁSTERVEZÉS. www.scmtrening.hu A KÉPZÉSRŐL

SZÁLLÍTÁSTERVEZÉS. www.scmtrening.hu A KÉPZÉSRŐL SZÁLLÍTÁSTERVEZÉS A KÉPZÉSRŐL Képzésünk kulcsszavai és egyben főbb témakörei: járatszerkesztés, flttamenedzsment és térinfrmatikai rendszerek. Átfgó, gyakrlatias ktatás, melynek srán az életből vett gyakrlati

Részletesebben

A Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása a Közép-Magyarországi Régióban Tükörprogram bemutatása

A Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása a Közép-Magyarországi Régióban Tükörprogram bemutatása A Fiatalk vállalkzóvá válásának támgatása a Közép-Magyarrszági Régióban Tükörprgram bemutatása Budapest. 2014. március 6. Előadó: Pákzdi Szablcs ügyvezető igazgató 1200000 Vállalkzás összesen 1.645.438

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Kraiciné Szokoly Mária: Az andragógus szakma kulcskompetenciái és a képzés lehetőségei I. Durkó Mátyás Emlékkonferencia Debrecen 2006. szeptember 28.

Kraiciné Szokoly Mária: Az andragógus szakma kulcskompetenciái és a képzés lehetőségei I. Durkó Mátyás Emlékkonferencia Debrecen 2006. szeptember 28. Kraiciné Szkly Mária: Az andragógus szakma kulcskmpetenciái és a képzés lehetőségei I. Durkó Mátyás Emlékknferencia Debrecen 2006. szeptember 28. A TÉMA KUTATÁSÁNAK ELŐZMÉNYEI A LLL gndlat és EU dkumentumk

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. A turisztikai fogadóképesség javítása c. támogatására.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. A turisztikai fogadóképesség javítása c. támogatására. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarrszági Operatív Prgram keretében A turisztikai fgadóképesség javítása c. támgatására Kódszám: KMOP-2007-3.1.2/A/B/D A prjektek az Európai Unió támgatásával, az Európai

Részletesebben

Beszámoló az Arrabona EGTC 2014. évi tevékenységeiről

Beszámoló az Arrabona EGTC 2014. évi tevékenységeiről Beszámló az Arrabna EGTC 2014. évi tevékenységeiről Székhely címe: 9021 Győr, Vársház tér 1. Munkaszervezet címe: 9024 Győr, Barss Gábr út 61-63. Telefn: +36-96-515-630 Fax: +36-96-515-639 Web: www.arrabna.eu

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS: ÚJ KORSZAK INDUL

TERÜLETFEJLESZTÉS: ÚJ KORSZAK INDUL TERÜLETFEJLESZTÉS: ÚJ KORSZAK INDUL Fejér megyei ITP 2014-2020 Eddig megjelent TOP pályázati felhívásk KÍGYÓSSY GÁBOR területfejlesztési munkatárs, vezető tervező Fejér Megyei Önkrmányzati Hivatal TOP

Részletesebben

Német vállalatok elvárásai a magyar beszállítókkal szemben

Német vállalatok elvárásai a magyar beszállítókkal szemben Német vállalatk elvárásai a magyar beszállítókkal szemben Gabriel A. Brennauer ügyvezető elnökségi tag Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara Veszprém, 2013. április 09. 1 www.duihk.hu 20 éve DUIHK

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia-Románia- Ukrajna Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013

Magyarország-Szlovákia-Románia- Ukrajna Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 EURÓPAI UNIÓ Európai Szmszédsági és Partnerségi Eszköz Magyarrszág-Szlvákia-Rmánia- Ukrajna Határn Átnyúló Együttműködési Prgram 2007-2013 Közös Operatív Prgram Végleges javíttt váltzat, 2008. július 23.

Részletesebben

Kódszám: GOP-2010-2.1.1/A. A mikro- és kisvállalkozások jövedelemtermelı képességének növelése technológiai fejlesztésen, korszerősítésen keresztül.

Kódszám: GOP-2010-2.1.1/A. A mikro- és kisvállalkozások jövedelemtermelı képességének növelése technológiai fejlesztésen, korszerősítésen keresztül. Mikr- és kisvállalkzásk technlógia fejlesztése Kódszám: GOP-2010-2.1.1/A Alapvetı cél A mikr- és kisvállalkzásk jövedelemtermelı képességének növelése technlógiai fejlesztésen, krszerősítésen keresztül.

Részletesebben

Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója

Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója Vas Megyei Közgyűlés Vas Megye Területfejlesztési Kncepciója Javaslattételi szakasz II. kötet M U N K A A N Y A G 2014. február Tartalmjegyzék 1. A megye jövőképe... 3 2. A megye célrendszerének bemutatása...

Részletesebben

Egyéni álláskeresési tanácsadás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Egyéni álláskeresési tanácsadás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Egyéni álláskeresési tanácsadás a Pr-Team Nnprfit Kft.-nél 1. A szlgáltatás átfgó és peratív célja A Pr-Team Nnprfit Kft. megváltztt munkaképességű munkavállalókat fglalkztató cég, ahl a tranzitfglalkztatás,

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

A HAND Szövetség válaszai a 2015 utáni globális fejlesztési/fenntartható fejlődési agendára vonatkozó külügyminisztériumi konzultációs kérdésekre

A HAND Szövetség válaszai a 2015 utáni globális fejlesztési/fenntartható fejlődési agendára vonatkozó külügyminisztériumi konzultációs kérdésekre A HAND Szövetség válaszai a 2015 utáni glbális fejlesztési/fenntartható fejlődési agendára vnatkzó külügyminisztériumi knzultációs kérdésekre 2013.09.10. A HAND Szövetség az alábbi kérdések megválaszlásában

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtott tanácsadás

Mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtott tanácsadás Mikr-, kis- és középvállalkzásknak nyújttt tanácsadás 1. A szlgáltatás célja 1.1. Átfgó cél A szlgáltatás célja, hgy a már mőködı mikr-, kis- és középvállalkzásk ismereteinek bıvítése révén hzzájáruljn

Részletesebben

Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója

Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója Vas Megyei Közgyűlés Vas Megye Területfejlesztési Kncepciója Javaslattételi szakasz II. kötet M U N K A A N Y A G 2013. február Tartalmjegyzék 1. A megye jövőképe... 3 2. A megye célrendszerének bemutatása...

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr.

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr. Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- és Pest megye, 2014.09.12. dr. Radványi Bálint A GDP és összetevői 8/1 1. A bruttó hazai termék (GDP) 2012-ben: 10.639.823

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ STRATÉGIAI PROGRAMJA 2014-2020

VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ STRATÉGIAI PROGRAMJA 2014-2020 VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ STRATÉGIAI PROGRAMJA 2014-2020 3. egyeztetési váltzat 2013. január 30. 1 Vezetői összefglaló Életminőség, Élhető környezet, Érték-teremtés - sikeres Vas megye. Ez

Részletesebben

Vas megye Integrált Területi Programja

Vas megye Integrált Területi Programja Vas megye Integrált Területi Prgramja 2014-2020 TERVEZET A megyei gazdaságfejlesztési és településfejlesztési integrált területi prgram tervezéséhez Cím Verzió 1.0 Megyei közgyűlési határzat száma és dátuma

Részletesebben

Nagyvárosi térségek és regionalizmus Izraelben

Nagyvárosi térségek és regionalizmus Izraelben A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 aznsítószámú Nemzeti Kiválóság Prgram Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támgatást biztsító rendszer kidlgzása és működtetése rszágs prgram című kiemelt

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁGI KAR NEMZETKÖZI SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI ÉS LOGISZTIKAI SZAKÜGYINTÉZŐ

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁGI KAR NEMZETKÖZI SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI ÉS LOGISZTIKAI SZAKÜGYINTÉZŐ SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁGI KAR NEMZETKÖZI SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI ÉS LOGISZTIKAI SZAKÜGYINTÉZŐ FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS SZAKISMERTETŐJE 2011. 1 1. A szakképzettség klevélben szereplő megnevezése: Nemzetközi szállítmányzási

Részletesebben

Pályázati felhívás az EGT Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014-es időszakában a Megújuló Energia

Pályázati felhívás az EGT Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014-es időszakában a Megújuló Energia Pályázati felhívás az EGT Finanszírzási Mechanizmus 2009-2014-es időszakában a Megújuló Energia prgram keretében megjelenő HU-03 ----- jelű Megújuló energiafrrásk fenntartható hasznsításával kapcslats

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Hivatalos név: BVK HOLDING Budapesti Városüzemeltetési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság Postai cím: Városház u. 9-11. Város/Község: Budapest

Hivatalos név: BVK HOLDING Budapesti Városüzemeltetési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság Postai cím: Városház u. 9-11. Város/Község: Budapest I. SZAKASZ: AJÁNLATKÉRŐ KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTŐ A Közbeszerzési Hatóság Hivatals Lapja TÁJÉKOZTATÓ AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYÉRŐL I.1) NÉV, CÍM ÉS KAPCSOLATTARTÁSI PONT(OK) Hivatals név: BVK HOLDING Budapesti

Részletesebben

Közbeszerzés zöldebben. Beszerzés és éghajlatvédelem. Kezdő tréning módszertani útmutató

Közbeszerzés zöldebben. Beszerzés és éghajlatvédelem. Kezdő tréning módszertani útmutató Közbeszerzés zöldebben Beszerzés és éghajlatvédelem Kezdő tréning módszertani útmutató A kiadvány a Green PrcA Green Public Prcurement in Eurpe Közbeszerzés zöldebben prjekt keretében készült az Intelligent

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. Közoktatási intézmények beruházásainak támogatására. Kódszám: KMOP-2007-4.6.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. Közoktatási intézmények beruházásainak támogatására. Kódszám: KMOP-2007-4.6. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarrszági Operatív Prgram keretében Közktatási intézmények beruházásainak támgatására Kódszám: KMOP-2007-4.6.1 A prjektek az Európai Unió támgatásával, az Európai Reginális

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

BUILD UP Skills II. Konferencia 2013. március 8. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

BUILD UP Skills II. Konferencia 2013. március 8. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem BUILD UP Skills II. Knferencia 2013. március 8. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudmányi Egyetem Hujber Drttya Prjektmenedzser, BUSH krdinátr ÉMI Nnprfit Kft. Tartalm ÉMI Nnprfit Kft. bemutatása BUILD UP

Részletesebben

Tipikus kiváltó egyéni és vállalati igények egy ilyen gyakorlati feladat megvalósítására:

Tipikus kiváltó egyéni és vállalati igények egy ilyen gyakorlati feladat megvalósítására: A Magyar Lgisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság Képzési Közpntja KÉSZLETTERVEZÉS A KÉPZÉSRŐL Hgyan számljam ki az ptimális biztnsági készlet szintjét? Hgyan egyszerűsíthetem a készletek tervezését?

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

ALKALMASSÁGI ÉS MEGFELELÉSI KÉRDŐÍV Jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező személyek részére A 2007.évi CXXXVIII.

ALKALMASSÁGI ÉS MEGFELELÉSI KÉRDŐÍV Jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező személyek részére A 2007.évi CXXXVIII. ALKALMASSÁGI ÉS MEGFELELÉSI KÉRDŐÍV Jgi személyek és jgi személyiséggel nem rendelkező személyek részére A 2007.évi CXXXVIII. törvény alapján 1 Jelen kérdőív a befektetési vállalkzáskról és az árutőzsdei

Részletesebben

Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés

Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés Tanácsadás Pályázatírás Támgatás lehívása Utókövetés Prttípus, termék-, technlógia- és szlgáltatásfejlesztés Gazdaságfejlesztési és Innvációs Operatív Prgram KÓDSZÁM GINOP-2.1.7-15 A pályázati kiírás a

Részletesebben

A duális felsőfokú képzés alapelvei

A duális felsőfokú képzés alapelvei A duális felsőfkú képzés alapelvei 1. A duális felsőfkú képzés definíciója A duális képzés definícióját az Nftv. 108. 1.a. bekezdése tartalmazza. Eszerint duális képzés: a műszaki, infrmatika, agrár, természettudmány

Részletesebben

A KÓS KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A KÓS KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A KÓS KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Tartalmjegyzék 1. Az iskla nevelési prgramja... 5 1.1. A nevelő-ktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 5 1.1.1. Az

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM Adaptált testkultúra és sprt_kkk 1 EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM ADAPTÁLT TESTKULTÚRA ÉS SPORT SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK (10/2006.(IX. 25.) OKM RENDELET ALAPJÁN) 1.

Részletesebben

Az MKB bruttó működési jövedelme meghaladta a 91,9 milliárd forintot

Az MKB bruttó működési jövedelme meghaladta a 91,9 milliárd forintot SAJTÓINFORMÁCIÓ Az MKB bruttó működési jövedelme meghaladta a 91,9 milliárd frintt az MKB minden üzleti szegmensben erősített; a Bank MSZSZ szerint 28,03 milliárd adózás előtti eredményt ért el 2007-ben

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSOK HATÁROK NÉLKÜL

SZOLGÁLTATÁSOK HATÁROK NÉLKÜL SZOLGÁLTATÁSOK HATÁROK NÉLKÜL Szélesebb fgyasztói kínálat, jbb ár-érték arány és könnyebb hzzáférhetőség a szlgáltatáskhz a szlgáltatási irányelvnek köszönhetően MIT NYERHET FOGYASZTÓKÉNT A SZOLGÁLTATÁSI

Részletesebben

EGY ÉVTIZED AZ EGYÜTTNEVELÉS RENDSZERSZINTŰ TÁMOGATÁSÁBAN. KAPCSÁNÉ NÉMETI JÚLIA szakmai vezető

EGY ÉVTIZED AZ EGYÜTTNEVELÉS RENDSZERSZINTŰ TÁMOGATÁSÁBAN. KAPCSÁNÉ NÉMETI JÚLIA szakmai vezető EGY ÉVTIZED AZ EGYÜTTNEVELÉS RENDSZERSZINTŰ TÁMOGATÁSÁBAN KAPCSÁNÉ NÉMETI JÚLIA szakmai vezető 2004: A fejlesztés szakmai érvei szelektív az isklarendszerünk, az iskla nem képes csökkenteni a szci-öknómiai

Részletesebben

620. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard A könyvvizsgáló által igénybe vett szakértő munkájának felhasználása

620. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard A könyvvizsgáló által igénybe vett szakértő munkájának felhasználása 620. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard A könyvvizsgáló által igénybe vett szakértő munkájának felhasználása A könyvvizsgáló által igénybevett szakértő munkája megfelelőségének értékelése 12.

Részletesebben

Szigetszentmiklós Szombathely Zalaegerszeg Zalakaros. XX. Szimpóziuma. Miskolc Mosonmagyaróvár Nagykanizsa Pécs Sarkad. Meghívó

Szigetszentmiklós Szombathely Zalaegerszeg Zalakaros. XX. Szimpóziuma. Miskolc Mosonmagyaróvár Nagykanizsa Pécs Sarkad. Meghívó Misklc Msnmagyaróvár Egészséges Nagykanizsa Vársk Pécs Sarkad Sprn Székesfehérvár Szentendre Szerencs Szlnk Vác Szigetszentmiklós Magyarrszági Szmbathely Zalaegerszeg Szövetsége Zalakars XX. Szimpóziuma

Részletesebben

A Szociális Műhely ajánlásai

A Szociális Műhely ajánlásai A Szciális Műhely ajánlásai - a közösségi társadalm megteremtésének elősegítésével kapcslatban A műhelymunka résztvevői szciális munkás, szciálpedagógus és pedagógus (andragógus) képzések ktatói és hallgatói,

Részletesebben

FELÜGYELT INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ. Visszajelző anyag KAPCSOLATTARTÁSRÓL HÓDMEZŐVÁSÁRHELY POLGÁRMESTERI HIVATALÁNÁL. Visszajelző dokumentáció.

FELÜGYELT INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ. Visszajelző anyag KAPCSOLATTARTÁSRÓL HÓDMEZŐVÁSÁRHELY POLGÁRMESTERI HIVATALÁNÁL. Visszajelző dokumentáció. Visszajelző anyag Visszajelző dkumentáció HÓDMEZŐVÁSÁRHELY POLGÁRMESTERI HIVATALÁNÁL készített FELÜGYELT INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁSRÓL 2009. NOVEMBER 25. 1 Visszajelző anyag (részlet) Hódmezővásárhely

Részletesebben

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Simon Dorottya dr. Gonda Imre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve MIE rendkívüli közgyűlés 2014. szeptember 3. Védjegyintenzív ágazatok

Részletesebben

Observatory Hírlevél. 2009. február. 1. Előtérben. 2. Observatory hírek. 3. Cedefop hírek. 4. Oktatáspolitikai hírek. 5. Rendezvények. 6.

Observatory Hírlevél. 2009. február. 1. Előtérben. 2. Observatory hírek. 3. Cedefop hírek. 4. Oktatáspolitikai hírek. 5. Rendezvények. 6. Observatry Hírlevél 2009. február 1. Előtérben Előtérben: A JbArt prjekt hzzájárulása az aktív tanulás elősegítéséhez Az aktív tanuláshz kapcslódó tvábbi prtálk, prjektek és infrmációfrrásk 2. Observatry

Részletesebben

2011. szeptemberi hírek

2011. szeptemberi hírek 2011. szeptemberi hírek Pályázati hírek Mikrvállalkzásk támgatása A krmány hitelhez segíti a pályázatt nyert vállalkzókat Két és félszeresére gyrsult a kifizetés a krmányváltás óta az NFÜ-nél A sprtszervezetek

Részletesebben

Vállalkozóvá válást elısegítı tanácsadás

Vállalkozóvá válást elısegítı tanácsadás Vállalkzóvá válást elısegítı tanácsadás 1. A szlgáltatás célja 1.1. Átfgó cél A szlgáltatás célja a munkát keresık vállalkzóvá válásának elısegítése, új vállalkzásk indítása. 1.2. Operatív cél A vállalkzóvá

Részletesebben

TANULMÁNY. Az állami kézbe kerülő iskolák energiahatékonysági felújításában rejlő gazdaságfejlesztési lehetőségről 2011. 12. 13.

TANULMÁNY. Az állami kézbe kerülő iskolák energiahatékonysági felújításában rejlő gazdaságfejlesztési lehetőségről 2011. 12. 13. Az állami kézbe kerülő isklák energiahatéknysági felújításában rejlő gazdaságfejlesztési lehetőségről 2011. 12. 13. 2 / 5 BEVEZETÉS Ma szinte minden gazdasági témájú hír a magyar gazdaság bővülésével,

Részletesebben

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!

Részletesebben

GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS Integrált Településfejlesztési Stratégia

GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS Integrált Településfejlesztési Stratégia GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS Integrált Településfejlesztési Stratégia 2014. augusztus KÉSZÍTETTÉK MEGBÍZÓ GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 9021 GYŐR, VÁROSHÁZ TÉR 1. Révi Zslt Plgári István Babs Anikó főépítész

Részletesebben

Szentendre Város Önkormányzata INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Szentendre Város Önkormányzata INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarrszági Operatív Prgram Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárskban Integrált Településfejlesztési Stratégiák

Részletesebben

ZÁRÓ VEZETŐI JELENTÉS TEVÉKENYSÉGELEMZÉS ÉS MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK KÉSZÍTÉSE SZÁMÍTÓGÉPES ADAT- BÁZIS TÁMOGATÁSÁVAL

ZÁRÓ VEZETŐI JELENTÉS TEVÉKENYSÉGELEMZÉS ÉS MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK KÉSZÍTÉSE SZÁMÍTÓGÉPES ADAT- BÁZIS TÁMOGATÁSÁVAL TEVÉKENYSÉGELEMZÉS ÉS MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK KÉSZÍTÉSE SZÁMÍTÓGÉPES ADAT- BÁZIS TÁMOGATÁSÁVAL Kerekegyháza Várs Önkrmányzata részére ÁROP szervezetfejlesztési prjekt 2010. 04. 30. 2 / 34 Tartalmjegyzék 1.

Részletesebben

INFORMATIKAI STRATÉGIA

INFORMATIKAI STRATÉGIA EREDMÉNYEK INFORMATIZÁLÁSÁNAK ELŐKÉSZÍTÉSE (ÁROP 3.d) VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA 8200 Veszprém, Óvárs tér 9. INFORMATIKAI STRATÉGIA Készítette: Indikátrk, amelyek teljesítéséhez

Részletesebben

A nyilvános tér, művészet és társadalom viszonyrendszere

A nyilvános tér, művészet és társadalom viszonyrendszere Oktató: Fleischer Tamás Kurzus: Várs, közlekedés, társadalm A nyilváns tér, művészet és társadalm visznyrendszere Árvay Orslya Szcilógia III. Dlgzatmmal a 2003. március 3-i, A vársi köztérről, a vársi

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XI. KERÜLET ÚJBUDA ÖNKORMÁNYZATA PROJEKTSZERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

BUDAPEST FŐVÁROS XI. KERÜLET ÚJBUDA ÖNKORMÁNYZATA PROJEKTSZERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Cím: 1148 Budapest, Nagy Lajs király útja 1-9. Tel.: Fax: E-mail: 06-1-2733090 06-1-2733099 felnttkepzes@bkf.hu BUDAPEST FŐVÁROS XI. KERÜLET ÚJBUDA ÖNKORMÁNYZATA PROJEKTSZERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Tartalmjegyzék

Részletesebben

Hivatalos név: BVK HOLDING Budapesti Városüzemeltetési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság Postai cím: Városház u. 9-11. Város/Község: Budapest

Hivatalos név: BVK HOLDING Budapesti Városüzemeltetési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság Postai cím: Városház u. 9-11. Város/Község: Budapest I. SZAKASZ: AJÁNLATKÉRŐ KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTŐ A Közbeszerzési Hatóság Hivatals Lapja TÁJÉKOZTATÓ AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYÉRŐL I.1) NÉV, CÍM ÉS KAPCSOLATTARTÁSI PONT(OK) Hivatals név: BVK HOLDING Budapesti

Részletesebben

Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ Pécs, Egyetem u. 2. BESZÁMOLÓ

Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ Pécs, Egyetem u. 2. BESZÁMOLÓ Baranya Megyei Gyermekvédelmi Közpnt Pécs, Egyetem u. 2. BESZÁMOLÓ 2009. év Készítette: Illés Tibrné Gazd. Vez. BESZÁMOLÓ 2009. év A Baranya Megyei Gyermekvédelmi Közpnt 2009. költségvetése az alábbiak

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

Pályázati Felhívás és Útmutató

Pályázati Felhívás és Útmutató Pályázati Felhívás és Útmutató a Svájci-Magyar Együttműködési Prgram keretében Vállalkzásk munkahelyteremtést szlgáló támgatása tárgyú pályázathz Kazincbarcikai kistérség 2015. december 1 Tartalm A Fgalmak...

Részletesebben