ELŐTERJESZTÉS. a Honvéd Közszolgálati Önkéntes Nyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére december 07.

Átírás

1 ELŐTERJESZTÉS a Honvéd Közszolgálati Önkéntes Nyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére december 07.

2 Honvéd Közszolgálati Önkéntes Nyugdíjpénztár 1135 Budapest, Aba u. 4. Postacím: 1397 Bp., Pf.: 528. Telefon: (1) , (1) , (30) Fax: (1) HM: , BM: Honlap: M E G H Í V Ó Tisztelt Küldött! A Honvéd Közszolgálati Önkéntes Nyugdíjpénztár december 07-én (szerdán) órakor tartandó küldöttközgyűlésére tisztelettel meghívom. Helye: HM Védelemgazdasági Hivatal tanácsterme Budapest, XIII. Aba u. 4. Megközelíthető: A kék metróvonal Lehel téri megállójától a 14-es villamossal (két megálló), vagy a 75-ös, 79-es trolibusszal (Lehel úti megálló). Gépkocsival történő parkolásra javasoljuk a Szabolcs utcát. Tervezett napirendi pontok: 1. Alapszabály módosítása 2. A pénztár január december 31. közötti időszakra vonatkozó pénzügyi tervének elfogadása 3. A pénztár könyvvizsgálójának megválasztása a as üzleti évekre vonatkozóan 4. Egyéb kérdések Tájékoztatom, hogy a küldöttközgyűlés napirendi pontjait képező teljes dokumentáció november 21-től a honlapon ( illetve a Pénztár ügyfélszolgálatán (1135 Budapest, Aba u. 4.) megtekinthető. Kérjük a küldötteket, hogy esetleges akadályoztatás esetén gondoskodjanak a megválasztott pótküldött megjelenéséről, és erről a pénztári megbízottjukat tájékoztatni szíveskedjenek. Határozatképtelenség esetén változatlan helyszínnel és napirendi pontokkal a küldöttközgyűlést december 07-én órára ismételten összehívom. Ebben az esetben az eredeti napirendi pontok tekintetében a küldöttközgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes. Budapest, november 17. Tisztelettel: Fodor Lajos sk. IT elnök

3 1. sz. napirendi pont Az Alapszabály módosítása

4 (MOD161107V) Javaslat a Honvéd Közszolgálati Önkéntes Nyugdíjpénztár Alapszabályának a módosítására 1.) Az alapszabály 1.6. pontja az alábbi rendelkezéssel egészül ki: Amennyiben a tag az 1.5. pont e) vagy f) pontja szerinti választással él, újabb nyilatkozatot legkorábban egy év elteltével tehet. Indokolás: Az Öpt. új rendelkezése, hogy amennyiben a nyugdíjkorhatárt elérő pénztártag úgy dönt, hogy az egyéni nyugdíj számláján lévő összeg meghatározott részét egy összegben vagy járadék formájában igénybe veszi és a tagdíjat tovább fizeti, vagy az egyéni nyugdíj számláján lévő összeg meghatározott részét egy összegben vagy járadék formájában igénybe veszi és a tagdíjat tovább nem fizeti, akkor ehhez a döntéséhez egy évig kötve van. Ez a rendelkezés a jogszabály erejénél fogva akkor is érvényesülne, ha az alapszabály nem tartalmazná, azonban a tagok megfelelő tájékoztatása érdekében célszerű ezzel a rendelkezéssel az alapszabályt kiegészíteni. 2.) Az alapszabály 6.5. pontjában a tagdíj felosztási arányokat meghatározó táblázat helyébe január 1. napjától az alábbi rendelkezés lép: Sávok (halmozott Fedezeti tartalék (%) Működési tartalék Likviditási befizetés Ft/év): (%) (%) tartalék Indokolás: A jelenleg hatályos alapszabály szerint a Ft közötti sávban a befizetett tagdíj 94 %-a, a Ft-tal kezdődő sávban befizetett tagdíj 99 %-a kerül a fedezeti tartalékon jóváírásra. A pénztár stabil pénzügyi helyzete lehetővé teszi a tagdíj felosztási arányok kedvező módosítását, aminek következtében nő a tagok részére nyújtott nyugdíjszolgáltatások alapjául szolgáló összeg. 3.) Az alapszabály 7.1. pont utolsó mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép: Ebben az esetben a tag a várakozási idő letelte előtt egészség- vagy önsegélyező, továbbá egészség- és önsegélyező pénztárba is átléphet. Indokolás: A jelenleg hatályos alapszabály szerint a tag munkaképességének legalább ötven százalékos elvesztése vagy legalább negyven százalékos mértékű egészségkárosodás esetén egészség- vagy önsegélyező pénztárba is átléphet. A pénztártípusok bővülésére tekintettel az átlépési lehetőség is bővült a módosítási javaslat szerint.

5 4.) Az alapszabály i) pont helyébe az alábbi rendelkezés lép: i) gyakorolja az ügyvezető feletti, a munkaviszony létesítésére, megszüntetésére, illetve a juttatások meghatározására vonatkozó munkáltatói jogokat, az ügyvezetőtől írásbeli jelentést, beszámolót kérhet, elbírálja az ügyvezető tevékenységével kapcsolatos beadványokat, panaszokat, Indokolás: A jelenleg hatályos alapszabály szerint a korábbi jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően az ügyvezető feletti munkáltatói jogkört az igazgatótanács gyakorolja. Az Öpt. akként módosult, hogy az ügyvezetővel szemben csak a legalapvetőbb munkáltatói jogokat gyakorolja az igazgatótanács, egyébként az igazgatótanács elnöke gyakorolja vele szemben a munkáltatói jogkört. A javaslat ennek megfelelően módosítja az igazgatótanács hatáskörére vonatkozó rendelkezést. 5.) Az alapszabály pont utolsó mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép: Ha az egy munkáltatói tag által fizetett hozzájárulás egy naptári évben eléri vagy meghaladja a pénztár tagdíjbevételének 50 százalékát, a munkáltatói tag jogosult egy tagot legfeljebb ezt a naptári évet követő 5 évre az ellenőrző bizottságba kijelölni. Indokolás: A jelenleg hatályos alapszabály szerint ha az összes munkáltatói hozzájárulás eléri vagy meghaladja a pénztár tagdíjbevételének 50 százalékát, a munkáltató(k) képviselője jogosult az ellenőrző bizottságban szavazati joggal részt venni. Az Öpt. akként módosult, hogy munkáltatói tagonként külön külön kell vizsgálni, hogy az általa fizetett hozzájárulás eléri-e a tagdíjbevétel 50 %-át, és csak az ennek a feltételnek megfelelő munkáltatói tag jogosult egy EB tagot kijelölni. 6.) Az alapszabály pontjai helyébe az alábbi rendelkezés lép: Az igazgatótanács jogszabályban meghatározott esetekben hatásköreinek gyakorlását az ügyvezetőre ruházhatja át az ügyrendjében meghatározottak szerint. Az ügyvezetővel szemben a i) pontban meghatározott munkáltatói jogokon kívül az igazgatótanács elnöke gyakorolja a munkáltatói jogkört. Az ügyvezető tevékenysége során az igazgatótanács illetve az igazgatótanács elnökének utasításai szerint jár el, köteles betartani a jogszabályokat, az Alapszabály rendelkezéseit, az igazgatótanács és a küldöttközgyűlés határozatait és utasításait. Az igazgatótanács két ülése között az ügyvezető munkáját az igazgatótanács elnöke irányítja, illetve ellenőrzi. Az igazgatótanács jogsértő határozata, illetve utasítása esetén az ügyvezető az ellenőrző bizottsághoz fordulhat, és kezdeményezheti a küldöttközgyűlés összehívását is Az ügyvezető bérét az igazgatótanács hagyja jóvá. Az ügyvezető a bérén és az igazgatótanács által jóváhagyott juttatásain kívül a pénztárral kapcsolatos tevékenységéért ellenszolgáltatást nem fogadhat el. Indokolás: Az alapszabály i) pontjának módosításához fűzött indokolás szerint változott az ügyvezetővel szembeni munkáltatói jogkör gyakorlásának szabályozása, ez indokolja a pont módosítását is. 2/3

6 A korábbi jogszabályi rendelkezések szerint az ügyvezető a bérén kívül csak a közgyűlés által jóváhagyott juttatásban részesülhetett, a módosított Öpt. szerint az igazgatótanács jogosult az ügyvezető béren kívüli juttatásait jóváhagyni, ez indokolja a pont módosítását. 7.) Az alapszabálynak a -./2016. számú küldöttközgyűlési határozatokkal elfogadott módosításai eltérő rendelkezés hiányában december 8. napjától hatályosak azzal, hogy a jogszabály kötelező rendelkezésének változása miatt végrehajtott módosításokat a pénztár a jogszabály változás hatálybalépésétől alkalmazza. Budapest, november 7. dr. Somkúti Éva 3/3

7 2. sz. napirendi pont A pénztár január december 31. közötti időszakra vonatkozó pénzügyi tervének elfogadása.

8 A pénztár üzleti évekre vonatkozó pénzügyi tervének előterjesztése A évi jogszabályváltozások következtében módosultak a pénzügyi tervezés szabályai, a 2013-ban történt bevezetése óta sok nehézséget okozó keresztféléves pénzügyi tervezés megszűnt. Az Öpt. 34. (1), (5) és (6) bekezdése értelmében: A pénztár három évre vonatkozó pénzügyi tervét minden évben a közgyűlés elé kell terjeszteni és elfogadni. A pénzügyi terv első éve legalább negyedéves bontásban, a második és harmadik év éves bontásban készül, kiegészítve a hosszú távú számításoknál használt feltételezésekkel. A pénzügyi terv időtávja az azt elfogadó közgyűlés évét követő három naptári év. A korábbi (2015. év végéig hatályos) törvényi keretek alapján a pénztár keresztféléves pénzügyi tervét az éves beszámolót elfogadó küldöttközgyűlés hagyta jóvá, az új előírások szerint azonban a tervezés ismét a naptári évekhez igazodik, és a jogszabályból kikerült az a rendelkezés, mely a pénzügyi terv elfogadására kizárólagosan az éves beszámolót tárgyaló küldöttközgyűlést nevezte meg. A pénztár több szempontból hasznosnak tartja ezt a változást, mert egyrészt könnyebbé válik a terv- és tényadatok utólagos összevetése, másrészt a régi tervezési módszerek alkalmazása egyben a racionalitásokhoz és a hagyományokhoz való visszatérést is jelenti. Az idei évtől életbe lépő jogszabályi előírások a pénztár számára azt jelentik, hogy szakítva az eddigi gyakorlattal az éves és a hosszú távú terv a továbbiakban nem válik ketté, a tervet egységes szerkezetben kell elkészíteni azzal, hogy az induló üzleti évet negyedéves részletezettségben kell bemutatni. Az új koncepcióra történő átállás egyben azt is eredményezte, hogy a pénztárnak az idei év második felére nem volt rövid távú terve, mivel az utolsó keresztféléves pénzügyi terv érvényessége június 30-án lejárt. A jogalkotó nem rendelkezett az átmeneti időszak szabályozásáról, így a üzleti év egésze csak a évben elfogadott, évekre vonatkozó hosszú távú pénzügyi terv évre vonatkozó tervadatai tükrében lesz vizsgálható. A pénzügyi tervnek mindenkor a valós és reális gazdálkodási kereteket kell tükröznie, ezért a tervezési munka egyik bázisát az utolsó lezárt üzleti évre vonatkozó tényadatok képezték (a kiadások esetében értelemszerűen a évben végrehajtott beolvadás egyszeri torzító hatásainak kiszűrése mellett), emellett másik fő kiindulópontként természetesen az idei év első három lezárt negyedévének időarányos tényadatai szolgáltak.

9 Ezen túlmenően az általános tervezési szempontok kialakítása az aktuális jogszabályi háttér mellett a hatályos Tervezési- és Költséggazdálkodási Szabályzatban foglalt követelményrendszer szerint történt. A tervezést mindenkor jellemző általános alapelvek úgy mint összhang, megalapozottság, transzparencia stb. természetesen ezúttal is fontos szempontot képeztek. A tevékenység rövid- és középtávú jövőjét meghatározó feltételrendszer összetettsége folytán az előirányzatok tartalmazhatnak bizonytalan pontokat, ugyanakkor a meglévő információk tekintetében részletes háttérszámításokkal alátámasztott, körültekintő és óvatos becsléseken alapulnak. A terv kiindulópontja, hogy a pénztár működési kereteit illetően a jelenleg ismert tendenciák folytatása várható, ezen belül az egyik legfontosabb alapfeltétel, hogy a HM tárca által nyújtott munkáltatói hozzájárulás éves volumene nem csökken, azaz a bruttó tagdíjbevételek teljesülése körülbelül az idei szintnek megfelelő összegben várható. A teljes évben, illetve a év első kilenc hónapjában befolyt tagdíj- és befektetési bevételek a bevételi oldal tervezéséhez megbízható kiindulási alapként szolgáltak, mivel a munkáltatói támogatás formája április 1-jétől változatlan, mértéke a HM támogatói szerződésben vállalt feltételek alapján jövőre is a évben érvényes összeg (4.300 Ft/fő/hó) marad. Ez a körülmény és a pénztár biztonsági tartalékainak magas szintje együttesen lehetővé teszik, hogy a tagdíjmegosztási arányok mérsékelten módosításra kerüljenek a tagdíjfizetők jelentős hányadát érintő középső (legszélesebb) és legmagasabb sávban. A tagság szempontjából kedvező irányú változtatás elsődleges célja, hogy a tagdíjbevételek működési tartalékra jutó hányada mérsékelten csökkentésre kerüljön a fedezeti hányad egyidejű növelése mellett. A konstrukcióval a pénztár az elmúlt évek eredményes gazdálkodásának eredményeit kívánja közvetett módon a tagság javára fordítani, oly módon, hogy a tagok megtakarításait adómentesen növeli, de azzal a működés biztonságát veszélyeztető kockázatokat nem teremt. A pénztár a működési tartalékhányad csökkentése érdekében különböző számítási alternatívákat készített. A számításokból látható volt, hogy 1 %-os tartalékhányad csökkentésből adódó bevételkiesés nem jelent kockázatot a jelenlegi működési feltételekre nézve, ugyanakkor az egyéni számlára jutó rész emelésével a tagság jelentős hányadának érezhető mértékben kedvez. 2

10 A felelős gazdálkodás természetesen megkívánja, hogy a következő évben/években az új arányok fenntarthatósága felülvizsgálatra kerüljön, a bevételektől függően akár egy még kedvezőbb konstrukcióra való áttérés, vagy akár a jelenlegi megosztási arányokhoz történő visszatérés is indokolttá válhat. A javaslat nem idegen a korábbi tervezési előzményektől, mert ( években) már alkalmazott hasonló gyakorlatot a pénztár, részben azért, hogy a tagságnak kedvezőbb megosztási arányokkal a más pénztárakból való átlépéseket ösztönözze, és részben azért, hogy a működési tartalékot ne növelje túlzottan. Az akkori gyakorlat beváltotta a hozzá fűzött reményeket, mivel a vagyon és a létszám alakulásában éveken keresztül jelentős pozitív eredményeket hozott, bár hozzá kell tenni, hogy ebben az időszakban a jogszabályi előírások a mainál jóval nagyobb teret engedtek a pénztári szabadságnak a tagdíjak megosztása terén, azonban az erre vonatkozó előírások 2008-tól jelentősen szigorodtak. A jelenleg érvényes tagdíjmegosztási arányok január 1-jétől vannak hatályban, vagyis immár hosszú idő óta változatlanok. Az akkor inkább óvatosságból, semmint kényszerűségből végrehajtott működési tartalékhányad emelést vagyis a most javasolt iránynak épp az ellenkezőjét a pénzügyi válság- valamint a munkáltatói hozzájárulás megadóztatása miatt folyamatosan csökkenő tagdíjbevételek indokolták. Az azóta eltelt hathét esztendőben a pénztár ismét növekedési pályára állt és megerősödött, így a működési tartalék évről évre nőtt (ebben természetesen nemcsak az eredményes gazdálkodás, hanem a megszűnt magánpénztári ágazat megmaradt működési forrásainak átvétele is szerepet játszott). Mindezek alapján a működési tartalékra jutó bevételek csökkenése miatt a évi pénzügyi terv tudatosan negatív működési eredményt tartalmaz, mivel a számítások szerint a tárgyévi bevételek 1 % működési tartalékhányad csökkentés mellett már nem fedezik a tárgyévi kiadásokat. A kockázatmentes működést garantáló, relatíve magas tartaléktőke szint alapján javaslatot teszünk a tartalék megosztási arányok 1 %-os, a működési tartalék terhére, a fedezeti tartalék javára történő növelésére a középső és a legmagasabb sávban, ami azt jelenti, hogy Ft éves tagdíjbefizetés (azaz lényegében kb Ft feletti átlagos havi tagdíj) felett megszűnik a működési tartalékra történő levonás. 3

11 A középső és a legmagasabb sávban végrehajtott egy-egy százalékos működési tartalékhányad csökkentés (figyelembe véve a évben realizált 190,7 Millió forint működési tagdíjbevételt, mely a teljes tagdíjbevétel átlagosan 5,89 %-a) becsült hatása évente kb millió Ft-os átrendeződést jelent a működési tartalék terhére, a fedezeti tartalék javára. A tervek szerint a esztendőben további 1 %-kal csökkenti a pénztár a középső sávban érvényes működési tartalékhányadot, így az a pénzügyi terv második évében 4 %-ra csökken, a harmadik évben pedig a 4% megtartására teszünk javaslatot. Előzmények, tapasztalatok A pénztár az elmúlt évekhez hasonlóan a év során is a megszokott módon, folyamatosan figyelemmel kísérte a pénzügyi terv teljesülését. A szokásos tevékenységhez kapcsolódó működési kiadások szerkezete lényegében megfelelt a tervezettnek, rendkívüli kiadás elszámolására nem került sor. Az eredmény éven belüli eloszlása kiegyenlített volt, a I. negyedévben 8,1 millió forint, a II. negyedévben 4,9 millió forint, a III. negyedévben 5,9 millió forint pozitív működési eredmény realizálódott, e pozitív tendencia folytatódására számít a pénztár az év hátralévő részében is. A év első három negyedévének mérlege tehát 18 millió forinttal növelte a működési tartalékot, ez a pénzügyi terv szerinti eredmény többszöröse. A pénztár stratégiai céljai, feladatai A pénztár életében a tervezés időintervallumát meghatározó, jelentős stratégiai esemény nem várható. A megelőző év fő feladataként végrehajtott beolvadás és a pénztár szervezeti átalakulása lezárult, a évben hasonló jellegű komplex feladat nem volt és ilyet a pénztár 2017-re sem tervez. A soron következő évek talán legfontosabb feladata a létszámhelyzet stabilizálása érdekében a közszolgálati nyitás keretében realizálható további elképzelések megvalósítása lesz. 4

12 A Befektetési Politika kapcsolata a pénzügyi tervvel A Befektetési Politika által meghatározott eszközösszetétel portfóliónként meghatározza az adott vagyonrész jellegét. Az egyes eszköz típusok különböző várható eredményességgel bírnak, melyek befolyásolják a fedezeti tartalék tervben megjelenített várható hozamát. A Befektetési Politikát egy viszonylag állandó referencia összetétel jellemzi portfóliónként, mely teljes mértékben idomul a pénzár szakmai felügyeletét ellátó szervezet (Magyar Nemzeti Bank) elvárásaihoz. Az állandóság kiszámíthatóságot mutat a pénztár tagsága felé. A pénztár ragaszkodik ennek fenntartásához, mellyel saját transzparenciáját kívánja biztosítani. Az egyes portfóliók szintjén a referencia összetétel is mutatja a pénztár alapelvét, mely a biztonságra épül. A portfóliók kockázati szintjüktől függően különbségekkel, de állampapír többségű befektetési állománnyal rendelkeznek. Ez a kiszámíthatóság mellett azt is biztosítja, hogy az egyes tartalékok megfelelően likvid eszközökkel bírjanak. Az eszközösszetétel szerinti állampapír túlsúly mellett a pénzpiaci eszközök is garantálják, hogy bármely pillanatban fennáll a szükséges likviditás biztosítása. A tervet megalapozó feltételezések A terv egyik kiinduló feltételezése, hogy a meghatározó befektetői magatartásban és a gazdasági környezet fő elemeiben lényeges elmozdulás rövid távon nem fog bekövetkezni. További koncepcionális alap a munkáltatói háttért jellemző jelenlegi feltételrendszer változatlansága, illetve stabilitása, legalábbis olyan jellegű és mérvű negatív változások elmaradása, melyek a pénztár vagyoni, jövedelmi helyzetében markáns romlást eredményezhetnének. A pénztár a közszolgálati nyitást illetően egyelőre ugrásszerű létszámnövekedésre nem számít, a reális lehetőségek mentén a meglévő létszám megtartása, a létszámfogyás ismételt beindulásának megakadályozása, illetve minimalizálása a cél. Ehhez megfelelő alapot biztosíthat az, hogy a beolvadásnak köszönhetően a pénztár taglétszáma 2015-ben (három év után) ismét 40 ezer fölé emelkedett, bár 2016-ban ismét mérsékelt és folyamatos lemorzsolódás (kb fő / negyedév) tapasztalható. 5

13 A befektetések várható eredménye, vagyis bruttó hozama a jelenlegi befektetési környezetben nehezen prognosztizálható. A pénztár az elemzés során az óvatosság elvét követve vetítette ki az egyes eszköztípusok várható eredményét a portfóliók bruttó hozamára. A nettó hozamok kimutatása a bruttó hozamoknak, a fedezeti tartalékot terhelő költségeinek levonása után lehetséges. A jövedelmezőség terén a esztendő eredményei optimista várakozások szerint az ideihez hasonlónak ígérkeznek, annak ellenére, hogy a piaci hozamok a jegybanki alapkamat vágásával arányosan tovább csökkenhetnek. A vagyonkezelés költségeinek bemutatása A pénztár szerződéses kapcsolatai következtében a fedezeti tartalékot terhelő költségek csak a vagyonkezeléssel szorosan összefüggő szolgáltatások díjaiból eredhetnek. A vagyonkezelés legfontosabb költséghányada a vagyonkezelési díj. A pénztár a külső és saját vagyonkezelés intézményét is alkalmazza. A kapcsolódó jogi szabályozás kimondja: A vagyonkezelési tevékenység szerződésben megállapított ellenértékének kereskedési költségek (jutalékok) nélkül számított éves összege nem haladhatja meg a kezelésre átadott vagyon(rész) napi bruttó piaci értékei számtani átlagának 0,8 százalékát. A külső vagyonkezelést szabályozó szerződésben a pénztár a szabályzókban leírt limittől jóval kisebb és a piaci átlagnál is kedvezőbb díjképzést ért el, köszönhetően a kiválasztás folyamatában alkalmazott pályáztatásnak. A saját vagyonkezeléshez kapcsolódó költségelszámolás során a kezelést végző, munkaviszony keretében foglalkoztatott alkalmazottak személyi jellegű költségei és azok közterhei a fedezeti tartalék terhére kerülnek elszámolásra. [281/2001. (XII.26.) Korm. rendelet 15. (3)] Az egyes portfóliókhoz kapcsolódó arányszám megállapítása a legfrissebb nettó eszközérték kimutatás alapján történik, a díj egy havi átlaga a saját vagyonkezelésben lévő vagyon 0,08 ezrelékét tette ki. A letétkezelői díj a letétben lévő állomány nettó eszközértékére vetítve 0,08 %. A kiegyensúlyozott portfólió tulajdonában lévő ingatlanhoz kapcsolódóan ingatlanértékelői és értékbecslői szakvélemény díja merül fel évente egyszer. A jogszabályban, illetve önkormányzati rendeletben meghatározott gyommentesítési kötelezettségeket folyamatosan és hiánytalanul teljesíti a pénztár. 6

14 I. A üzleti évekre vonatkozó pénzügyi terv főbb tervezési paraméterei Általános tervezési alapelvek A pénztár biztonságos működésének, finanszírozásának fenntartása A folyó bevételekhez és az alapítástól felhalmozott működési tartalék lehetőségeihez igazodó, hatékony költséggazdálkodás megvalósítása. A számítások kiindulópontját képező bázisadatok megbízhatósága, teljeskörűsége. A tervezés belső összhangjának megteremtése, az előirányzatok számításokkal és becslésekkel történő megalapozása, valamint kellő részletezettségű alátámasztása. Az átláthatóság, hitelesség és ellenőrizhetőség követelményeinek történő teljes körű megfelelés. A bevételek tervezési paraméterei A tagdíjbevételi tervszámok alapjául a évre feldolgozott és egyeztetéssel lezárt üzemgazdasági- és pénzforgalmi tényadatok, továbbá a év első három negyedévének tényadatai alapján számított várható éves bevételi tendenciák szolgáltak. Az egyes tagdíj elemek a várható taglétszám és az egy főre jutó átlagos havi tagdíjak alapján kerültek meghatározásra. A taglétszámadatok tervezése a szeptember 30-i tényleges létszám alapján várható éves nyitó létszám alapján történt. Mindezek alapján a évi tervezett nyitó taglétszám fő, a taglétszám feltételezésünk szerint évközben stagnáló, azaz éves szinten nettó növekedést nem tartalmaz. A pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységet továbbra sem folytat. A működési tartalék szabad pénzeszközeinek tervezett hozamát figyelembe véve a befektethető összeg nagyságát, az aktuális gazdasági környezet ismert és várható nehézségeit, valamint az infláció és a jegybanki alapkamat várható alakulását is a befektetési politikában rögzített irányelvekkel összhangban tervezte a pénztár. A tagdíjbevételek biztonságos tervezésének alapja, hogy a munkáltatói kötelezettségvállalások és azok teljesülése a honvédelmi tárca vonatkozásában változatlan (4.300 Ft/fő/hó). 7

15 A tagdíjak megosztásának módosított arányai: évben: Halmozott befizetés (Ft/év) Fedezeti tartalék (%) Működési tartalék (%) Likviditási tartalék (%) ,0 10, ,0 5, ,0 0, és évben: Halmozott befizetés (Ft/év) Fedezeti tartalék (%) Működési tartalék (%) Likviditási tartalék (%) ,0 10, ,0 4, ,0 0,0 - A kiadások általános tervezési paraméterei A évi kiadási tervszámok tervezési alapját a bázisalapon tervezhető költségek esetében a évi időarányos felhasználásra vonatkozó tényadatok képezik. A beszerzési volumen bővülését, illetve a fogyasztói áremelkedések inflációs hatásait csak azon előirányzatok tartalmazzák, melyek érvényesítésére a pénztár szerződéses kötelezettséggel rendelkezik. A jövő évre közzétett hivatalos fogyasztói árindex emelkedés az MNB Monetáris Tanácsának előrejelzése szerint +2,3 %, 2018-ra +3,0 %. Az eltérő gyakorisággal felmerülő, évközben egyenlőtlen eloszlásban jelentkező kiadások tervezése az előző évek tapasztalatai alapján történt. A tervezési alapok meghatározása során elkülönítésre kerülnek a kizárólag bázisszemlélettel tervezhető, valamint a részben vagy egészben feladatorientáltan tervezhető kiadások köre. A bázisalapon tervezhető költségek a múltbeli és a folyó évi gazdálkodási tapasztalatok alapján a szokásos működési tevékenység költségigényét tartalmazzák. Ezen költségek az aktuális jogi háttér és a kialakult pénztárstruktúra függvényében alakulnak. 8

16 A pénztári gazdálkodás meghatározó eleme az irodai elhelyezés és az üzemeltetési feltételek közvetlen ágazati munkáltatói támogatás formájában történő, ingyenes biztosítása. A támogatás elmaradásával, illetve megvonásával a pénztárnak a tervezés időszakában sem kell számolnia, így erre vonatkozó költségkalkuláció az előirányzatokban továbbra sem szerepel. Anyagjellegű ráfordítások A nyomtatvány, irodaszer, tisztítószer, valamint a számítástechnikai kellékanyagok és egyéb anyagköltségek előirányzata a szokásos működtetési igényeket felmérve, bázisalapú tervezéssel került meghatározásra. Az üzemanyagköltségek éves előirányzata a Tervezési- és Költséggazdálkodási Szabályzatban a hivatali célú gépjárművekre rögzített felhasználható éves kilométer-keret, a hivatalosan közzétett NAV üzemanyag-norma, és a várható MOL üzemanyagárak figyelembevételével történt. Személyi jellegű kiadások A pénztári alkalmazottak bér- és járulékköltségei tervezésének kiindulási alapja a jelenlegi 14 fős szervezeti struktúra 12 főre vonatkozó béralapja, 14 hónapra vetítve, 5 %- os illetmény-emeléssel és járulékterhekkel növelten. (A befektetési szakterületen foglalkoztatott 2 fő személyi jellegű kiadásai a saját vagyonkezelés miatt a fedezeti tartalékot terhelik.) Az alkalmazottak részére nyújtott havi rendszerességű juttatások köre a évhez képest változatlan. A juttatások adóterhei differenciáltan kerültek kiszámításra, a cafeteria keretében adható SZÉP kártya juttatáshoz a kedvezményes (34,51 %), az összes többi juttatási formához az emelt kulcsú (49.98 % ) adóteher társul. Az Igazgatótanács és az Ellenőrző Bizottság tisztségviselőnek tiszteletdíjai a tagok esetében a minimálbér összegében, az elnökök esetében a minimálbér másfélszeresében van megállapítva. Mivel a jövőbeni emelés mértéke nem ismert, a pénztár számításai a jelenlegi Ft/hó összegű minimálbéren alapulnak. A reprezentációs kiadások előirányzata az általános üzleti vendéglátást igénylő pénztári rendezvények (közgyűlések, testületi ülések) költségigénye, az ilyen jellegű események gyakorisága és a résztvevők száma átlagos alapján került tervezésre. 9

17 A évben rendkívüli, nagyobb költségigénnyel járó üzleti esemény vagy eseti jellegű feladat, mely külön keret elkülönítését igényelné, nem várható. Igénybevett szolgáltatások, egyéb költségek Az alaptevékenységhez szorosan kapcsolódó könyvvizsgálati, biztosítás-matematikai és jogi szolgáltatási kiadásainak éves előirányzatai a jelenleg érvényben lévő szerződéses feltételek alapján kerültek tervezésre. A évben hatályos szolgáltatói szerződések díjtételei alapján a jövő évi kiadási előirányzatot a pénztár 2,3 %-os inflációval növelten irányozta elő. A szoftver-tanácsadásra vonatkozó kiadási előirányzat a pénztári nyilvántartó rendszer éves karbantartási díját tartalmazza. Itt tervezi a pénztár továbbá az operációs rendszer más elemeivel összefüggő programkövetési- és licenc díjakat, a honlap funkcionális fejlesztésével, valamint a naplózással kapcsolatos kiadásokat az éves informatikai fejlesztési terv alapján. A marketing, hirdetési és reklám kiadásokon belül a hivatalos közzétételek, egyéb működési célú hirdetések és pályáztatások kiadásai, továbbá a honlap üzemeltetés költségei bázisszemlélettel kerültek tervezésre. A bérleti díjak, oktatási-, utazási és szállásköltségek, továbbá a postai szolgáltatások díjtételeinek tervezése az aktuális, szokásos működési költségek nagyságrendjének figyelembevételével, bázisszemlélet alapján történt. A telefonköltségek a Tervezési- és Költséggazdálkodási Szabályzatban rögzített havi keretösszegek alapján felmerült szokásos költségek alapján kerültek összeállításra, fenntartva azt a szabályozást, hogy a magáncélú használatot terhelő adófizetési kötelezettségre továbbra is az engedélyezett keretnek kell fedezetet biztosítania. A tárgyi eszközökkel és a gépjárművekkel kapcsolatos várható fenntartási, javítási költségekre a szokásos nagyságrenden felül 2017-re eseti kiadásokat is tervez a pénztár. Az épületen végrehajtott ablakcserét követően az irodák műszaki állapota alapján különféle felújítás jellegű költségek várhatók. Ezen felül a beruházási tervekben szerepel a meglévő analóg technológián alapuló telefonközpont digitális rendszerre történő cseréje, valamint az AXAPTA könyvelő modul verzióváltása és frissítése. Utóbbiak költséghatása (az iroda felújítás kivételével) nem egy összegben terheli a évet, mivel a beruházások összege az üzembe helyezést követő évek során részletekben, amortizációként leírásra. 10

18 A 2 db szolgálati személygépkocsi cseréje a beszerzésük óta eltelt négy év és az elért futásteljesítmény alapján év végén aktuálissá válik, ez szintén a évben jelent majd először költséget az elszámolt értékcsökkenés révén, melyet a meglévő gépkocsik értékesítéséből származó bevételek ellensúlyoznak. A biztosítási díjak tervezéséhez az aktuális évre fizetett díjak bázisadatként kezelhetők. A jövő évi előirányzat a 2 db szolgálati gépjárműre, valamint az irodai vagyonelemekre érvényes biztosítási kötvényekben szereplő díjtételek várható indexálásával kerül tervezésre. Az internet-hozzáférés üzemeltetési és előfizetési költsége az érvényes szolgáltatói szerződés inflációval korrigált éves díjtétele mellett tervezhető. A honlapra tervezett többletinformációk elhelyezésére szolgáló személyes tárhely biztosításához szükséges fix IP cím miatt a meglévőn felül 2017-től még egy további internet szolgáltatási előfizetés szükséges. A bankköltségek várható volumenét a folyamatosan növekvő pénzforgalom, valamint a számlavezető bank és a pénztár közötti üzleti szerződés kondíciói határozzák meg, tervezése ennek figyelembevételével bázisalapon, a folyó évi tényadatokat is alapul véve történt. Az amortizációs költségek éves előirányzata két lépcsőben került megtervezésre, egyrészt a jelenleg meglévő eszközökre, másrészt a tervezett eszközbeszerzésekre, utóbbi körből a jelentősebb tételek tervezett beszerzése a tárgyi eszköz fenntartásnál ismertetésre került. A pénzügyi terv Alapszabályban előírt rendelkezései a üzleti évekre vonatkozó pénzügyi tervben A pénztár által folyósítható minimális járadéktag összege: 5.000,- Ft/hó (ASZ 1.8.). A határozott időtartamra szóló járadékszolgáltatás átváltásának díja más futamidejű járadékra, vagy egyösszegű kifizetésre: 2.000,- Ft/változás (ASZ 1.9.) A tag egyéni számlájának alakulásáról az évi egyszeri díjmentesen küldött számlaértesítőn túl, a tag kérésére nyújtott tájékoztatás díja: 0,- Ft/számlakivonat (ASZ. 3.4.) 11

19 Összegzés A következő összesítő táblázatok a pénztár üzleti évekre vonatkozó pénzügyi tervének bevételi és kiadási főösszegeit, valamint az egyes tartalékok eredményét tartalmazzák a három egymást követő üzleti évben: év: (Adatok eft-ban) Korrigált Megnevezés Bevétel Kiadás Eredmény Hozamelvonás eredmény Működési tartalék* Fedezeti tartalék Likviditási tartalék Pénztár összesen: év: (Adatok eft-ban) Korrigált Megnevezés Bevétel Kiadás Eredmény Hozamelvonás eredmény Működési tartalék* Fedezeti tartalék Likviditási tartalék Pénztár összesen: év: (Adatok eft-ban) Korrigált Megnevezés Bevétel Kiadás Eredmény Hozamelvonás eredmény Működési tartalék* Fedezeti tartalék Likviditási tartalék Pénztár összesen: A tervnyomtatvány kitöltési szabályaiból adódóan a fenti táblázatok bevételi és kiadási adatai nemcsak a pénztár saját teljesítményét (azaz az eredménykimutatásban szereplő tételeket) tartalmazzák, hanem a tartalékokban közvetlenül elszámolt tételek hatását is. 12

20 Ebből adódóan a működési tartalék sor eredmény oszlopa a pénztár szokásos működési tevékenységének tárgyévi eredményét, a korrigált eredmény oszlopa pedig a nemfizető tagokkal szemben érvényesített hozamelvonással növelt eredményt tartalmazza. Tisztelt Küldöttközgyűlés! A üzleti évekre vonatkozó pénzügyi terv részletes tervezési hátterét a pénztár vezető testületei megtárgyalták, és a december 07-i küldöttközgyűlés írásbeli előterjesztéseként elfogadták. A január 1-jétől december 31-ig tartó időszakra vonatkozó, az MNB által előírt új tervszerkezeti forma szerint összeállított három éves pénzügyi terv az előterjesztés mellékletét képezi. A pénztár vezetésének, valamint külső szakértőinek megítélése alapján az előirányzatok a pénztár valós teljesítményeivel, a hatályos jogszabályi követelményekkel, illetve a tervezés időszakában előrelátható törvényi és működési feltételekkel összhangban vannak. Mindezek alapján a pénztár üzleti évekre vonatkozó pénzügyi tervét az Igazgatótanács a küldöttközgyűlés elé terjeszti és elfogadásra javasolja. 13

21 PÉNZÜGYI TERV január december 31. Önkéntes nyugdíjpénztár neve: Honvéd Közszolgálati Önkéntes Nyugdíjpénztár Engedély száma: E/55/94 év hónap nap A pénzügyi tervet elfogadó közgyűlés időpontja: 2016 december 07. A pénztár közgyűlése által elfogadva: aláírás(ok)

22 Pénzügyi terv évekre Adatszolgáltató neve: Honvéd Közszolgálati Önkéntes Nyugdíjpénztár Adatszolgáltató törzsszáma: OA1 Fedezeti tartalék Nagyságrend: ezer forint 1. év Sorszám Sorkód Megnevezés I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév Összesen 2. év 3. év Összesen Mód a b c d e f g h z OA11 Év OA12 Egyéni számlák OA121 Nyitó állomány , , , , , , OA122 Bevételek összesen , , , , , , , , OA1221 Tagdíjbevétel , , , , , , , , OA1222 Tagok egyéb befizetése , , , , , , , , OA1223 Támogatás, adomány 15,00 82,00 116, , , , , , OA1224 Más pénztárból hozott fedezet , , , , , , , , OA1225 Átcsoportosítás más tartalékból 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0, OA1226 Befektetések hozama , , , , , , , , OA123 Kiadások összesen , , , , , , , , OA1231 Befektetési kiadások , , , , , , , , OA12311 ebből: vagyonkezelés költsége , , , , , ,00 277, , OA12312 letétkezelés költsége 8 610, , , , , , , , OA12313 egyéb befektetési ráfordítás 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0, OA1232 Más pénztárba elvitt fedezet , , , , , , , , OA1233 Átcsoportosítás szolgáltatási számlára , , , , , , , , OA1234 Átcsoportosítás más tartalékba 800, ,00 900, , , , , , OA1235 Várakozási idő letelte utáni kifizetések , , , , , , , , OA1236 Kilépés miatti kifizetések , , , , , , , , OA1237 Egyéb terhelő tételek 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0, OA124 Záró állomány , , , , , , OA125 Átlagos befektetett vagyon , , , , , , , , OA126 Tervezett időszaki hozamráta (%) 1,22% 0,85% 0,91% 0,82% 3,85% 2,49% 3,04% 9,67% OA13 Szolgáltatási számlák OA131 Nyitó állomány , , , , , , OA132 Bevételek összesen , , , , , , , , OA1321 Átcsoportosítás egyéni számláról , , , , , , , , OA1322 Más pénztárból hozott fedezet 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0, OA1323 Átcsoportosítás más tartalékból 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0, OA1324 Befektetések hozama 381,00 395,00 408,00 421, , , , , OA133 Kiadások összesen , , , , , , , ,00 Budapest, december 07. cégszerű aláírás

23 Pénzügyi terv évekre Adatszolgáltató neve: Honvéd Közszolgálati Önkéntes Nyugdíjpénztár Adatszolgáltató törzsszáma: OA1 Fedezeti tartalék Nagyságrend: ezer forint 1. év Sorszám Sorkód Megnevezés I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév Összesen 2. év 3. év Összesen Mód a b c d e f g h z OA11 Év OA1331 Szolgáltatási kiadások , , , , , , , , OA1332 Befektetési kiadások 31,00 32,00 33,00 34,00 130,00 139,00 146,00 415, OA13321 ebből: vagyonkezelés költsége 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 1,00 1, OA13322 letétkezelés költsége 31,00 32,00 33,00 34,00 130,00 139,00 145,00 414, OA13323 egyéb befektetési ráfordítás 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0, OA1333 Más pénztárba elvitt fedezet 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0, OA1334 Egyéb terhelő tételek 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0, OA134 Záró állomány , , , , , , OA135 Átlagos befektetett vagyon , , , , , , , , OA136 Tervezett időszaki hozamráta (%) 0,25% 0,25% 0,25% 0,25% 1,00% 1,25% 1,50% 3,80% OA14 Fedezeti tartalék összesen OA141 Nyitó állomány , , , , , , OA142 Bevételek összesen , , , , , , , , OA1421 Tagdíjbevétel , , , , , , , , OA1422 Tagok egyéb befizetése , , , , , , , , OA1423 Támogatás, adomány 15,00 82,00 116, , , , , , OA1424 Más pénztárból hozott fedezet , , , , , , , , OA1425 Átcsoportosítás más tartalékból 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0, OA1426 Befektetések hozama , , , , , , , , OA143 Kiadások összesen , , , , , , , , OA1431 Szolgáltatási kiadások , , , , , , , , OA1432 Befektetési kiadások , , , , , , , , OA14331 ebből: vagyonkezelés költsége , , , , , ,00 278, , OA14332 letétkezelés költsége 8 641, , , , , , , , OA14333 egyéb befektetési ráfordítás 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0, OA1434 Más pénztárba elvitt fedezet , , , , , , , , OA1435 Átcsoportosítás más tartalékba 800, ,00 900, , , , , , OA1436 Várakozási idő letelte utáni kifizetések , , , , , , , , OA1437 Kilépés miatti kifizetések , , , , , , , , OA1438 Egyéb terhelő tételek 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0, OA144 Záró állomány , , , , , , OA145 Átlagos befektetett vagyon , , , , , , , , OA146 Tervezett időszaki hozamráta (%) 1,22% 0,85% 0,91% 0,82% 3,84% 2,48% 3,03% 9,65% Budapest, december 07. cégszerű aláírás

24 Pénzügyi terv évekre Adatszolgáltató neve: Honvéd Közszolgálati Önkéntes Nyugdíjpénztár Adatszolgáltató törzsszáma: OA2 Likviditási tartalék Nagyságrend: ezer forint 1. év Sorszám Sorkód Megnevezés I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév Összesen 2. év 3. év Összesen Mód a b c d e f g h z OA21 Év OA22 Nyitó állomány , , , , , , OA23 Bevételek összesen 162,00 194,00 180,00 183,00 719,00 900,00 934, , OA231 Tagdíjbevétel 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0, OA232 Tagok egyéb befizetése 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0, OA233 Támogatás, adomány 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0, OA234 Átcsoportosítás más tartalékból 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0, OA235 Befektetések hozama 162,00 194,00 180,00 183,00 719,00 900,00 934, , OA236 Egyéb 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0, OA24 Kiadások összesen 14,00 14,00 14,00 14,00 56,00 57,00 58,00 171, OA241 Befektetési kiadások 14,00 14,00 14,00 14,00 56,00 57,00 58,00 171, OA2411 ebből: vagyonkezelés költsége 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0, OA2412 letétkezelés költsége 14,00 14,00 14,00 14,00 56,00 57,00 58,00 171, OA2413 egyéb befektetési ráfordítás 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0, OA242 Átcsoportosítás fedezeti tartalékba 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0, OA243 Átcsoportosítás működési tartalékba 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0, OA25 Záró állomány , , , , , , OA26 Átlagos befektetett vagyon , , , , , , , , OA27 Tervezett időszaki hozamráta (%) 0,23% 0,27% 0,25% 0,25% 1,00% 1,25% 1,28% 3,58% Budapest, december 07. cégszerű aláírás

25 Pénzügyi terv évekre Adatszolgáltató neve: Honvéd Közszolgálati Önkéntes Nyugdíjpénztár Adatszolgáltató törzsszáma: OA3 Működési tartalék Nagyságrend: ezer forint 1. év Sorszám Sorkód Megnevezés I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév Összesen 2. év 3. év Összesen Mód a b c d e f g h z OA31 Év OA32 Nyitó állomány , , , , , , OA33 Bevételek összesen , , , , , , , , OA331 Tagdíjbevétel , , , , , , , , OA332 Tagok egyéb befizetése 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0, OA333 Támogatás, adomány 0,00 3,00 4,00 540,00 547,00 570,00 600, , OA334 Átcsoportosítás más tartalékból 800, ,00 900, , , , , , OA335 Befektetések hozama 1 844, , , , , , , , OA336 Egyéb 8 000, , , , , , , , OA34 Kiadások összesen , , , , , , , , OA341 Befektetési kiadások 160,00 162,00 162,00 160,00 644,00 623,00 620, , OA3411 ebből: vagyonkezelés költsége 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0, OA3412 letétkezelés költsége 160,00 162,00 162,00 160,00 644,00 623,00 620, , OA3413 egyéb befektetési ráfordítás 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0, OA342 Tiszteletdíjak és járulékaik 6 343, , , , , , , , OA343 Bérköltség és járulékai , , , , , , , , OA344 Nyilvántartási díj 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0, OA345 Tagszervezési díj 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0, OA346 Anyagjellegű ráfordítások 1 842, , , , , , , , OA347 Felügyeleti díj 2 956, , , , , , , , OA348 Átcsoportosítás fedezeti tartalékba 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0, OA349 Egyéb terhelő tételek , , , , , , , , OA35 Záró állomány , , , , , , OA36 Működési tevékenység eredménye , , , , , , , , OA37 Átlagos befektetett vagyon , , , , , , , , OA38 Tervezett időszaki hozamráta (%) 0,23% 0,27% 0,25% 0,25% 1,00% 1,25% 1,31% 3,61% Budapest, december 07. cégszerű aláírás

26 Pénzügyi terv évekre Adatszolgáltató neve: Honvéd Közszolgálati Önkéntes Nyugdíjpénztár Adatszolgáltató törzsszáma: OA4 Taglétszám, tagdíj alakulása Nagyságrend: ezer forint 1. év Sorszám Sorkód Megnevezés I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév Összesen 2. év 3. év Összesen Mód a b c d e f g h z OA41 Év OA42 Tagdíjfizetők OA421 Taglétszám időszak elején , , , , , , OA422 Időszak alatti taglétszám növekedés 210,00 217,00 224,00 236,00 887, , , , OA4221 Új belépő 200,00 205,00 210,00 220,00 835, , , , OA4222 Átlépő másik önkéntes nyugdíjpénztárból 10,00 12,00 14,00 15,00 51,00 55,00 60,00 166, OA4223 Átlépő önsegélyező pénztárból 0,00 0,00 0,00 1,00 1,00 2,00 3,00 6, OA423 Időszak alatti taglétszám csökkenés 410,00 367,00 349,00 361, , , , , OA4231 Átlépő másik önkéntes nyugdíjpénztárba 8,00 10,00 12,00 13,00 43,00 45,00 50,00 138, OA4232 Átlépő egészségpénztárba 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0, OA4233 Átlépő önsegélyező pénztárba 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0, OA4234 Szolgáltatásban részesült 110,00 115,00 120,00 125,00 470,00 485,00 500, , OA4235 Elhalálozott 12,00 13,00 11,00 14,00 50,00 50,00 50,00 150, OA4236 Kilépett 280,00 229,00 206,00 209,00 924, , , , OA4237 Tagdíj nemfizetés miatt kizárt 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0, OA4238 Egyéb megszűnés 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0, OA424 Taglétszám időszak végén , , , , , , OA4241 Aktív taglétszám , , , , , , OA4242 Passzív taglétszám 8 575, , , , , , OA42421 Járadékot igénybe vevő 75,00 77,00 78,00 80,00 90,00 100, OA42422 Tagdíjat nem fizető 8 500, , , , , , OA43 Szolgáltatást igénybevevők átlagos száma az időszak alatt OA431 Egyösszegű kifizetés 402,00 357,00 337,00 348, , , OA432 Banktechnikai járadék 25,00 27,00 28,00 30,00 40,00 50, OA433 Életjáradékok 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0, OA434 Egyösszegű kifizetés és banktechnikai járadék 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0, OA435 Egyösszegű kifizetés és életjáradék 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0, OA44 Teljes létszám OA441 Nyitó , , , , , , OA442 Záró , , , , , , OA45 Szolgáltatás átlagos értéke az időszak alatt (Ft/fő/hó) OA451 Egyösszegű kifizetés , , , , , , OA452 Banktechnikai járadék , , , , , , OA453 Életjáradékok 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0, OA454 Egyösszegű kifizetés és banktechnikai járadék 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 Budapest, december 07. cégszerű aláírás