ANALITIKAI KÉMIA I. gyakorlat

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ANALITIKAI KÉMIA I. gyakorlat"

Átírás

1 ANALITIKAI KÉMIA I. gyakorlat ktatási segédanyag Titrimetriás és gravimetriás feladatokon alapuló kvantitatív analitikai laboratóriumi gyakorlatokhoz Szerkesztő: Farkas Etelka egyetemi tanár Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék 2007

2

3 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Bevezetés...1 TITRIMETRIÁS FELADATKRÓL ÁLTALÁBAN...1 AZ EREDMÉNYES TITRIMETRIÁS MEGHATÁRZÁSKHZ SZÜKSÉGES ALAPISMERETEK SAV-BÁZIS MÉRÉSEK (Acidimetria és alkalimetria) Mérések vizes oldatban Mérőoldatok készítése és koncentrációmeghatározásuk ,1 mol/dm 3 HCl mérőoldat készítése és pontos koncentrációjának meghatározása...7 0,1 mol/dm 3 NaH mérőoldat készítése és pontos koncentrációjának meghatározása Erős és gyenge savak/bázisok, savelegyek/báziselegyek mérése... 8 Ecetsav meghatározása...8 Szilárd minta bóraxtartalmának meghatározása acidi-alkalimetriás titrálással...8 xálsav meghatározása...9 NaH és Na 2 C 3 meghatározása egymás mellett (Warder szerint)...9 H 3 P és KH 2 P meghatározása egymás mellett...10 Kénsav és bórsav egymás melletti meghatározása Meghatározások előkészítő kémiai reakciók (redoxireakció, komplexképződés) során felszabaduló hidrogén-, illetve hidroxidionok mérése alapján Hg meghatározása...11 Na 2 S 2 3 meghatározása brómos oxidáció során képződő savmennyiség mérése alapján...11 Nikkel(II)ionok meghatározása acidi-alkalimetriásan kationcserélő gyanta segítségével Mérések nemvizes közegben Jégecetes mérőoldat készítése és koncentrációjának meghatározása...12 Alkaloidok (papaverin) meghatározása nemvizes közegben XIDÁCIÓS ÉS REDUKCIÓS MÉRÉSEK Permanganometria ,02 mol/dm 3 KMn mérőoldat készítése és koncentrációjának meghatározása...1 Fe(II)-Fe(III) meghatározása permanganometriásan...1 Fe(III) meghatározása permanganometriásan...15 Mn(II) meghatározása Volhard-Wolf szerint...16

4 Tartalomjegyzék 2.2. Bromatometria ,02 mol/dm 3 KBr 3 mérőoldat készítése...16 C-vitamin hatóanyagtartalmának meghatározása Jodometria ,003 mol/dm 3 koncentrációjú KI 3 mérőoldat készítése ,02 mol/dm3 Na 2 S 2 3 mérőoldat készítése és koncentrációjának meghatározása...17 Cu(II) meghatározása jodometriásan...18 I -ionok meghatározása Winkler-féle jódsokszorozó eljárással...18 Neomagnol aktív klórtartalmának meghatározása...19 Vizek oxigéntartalmának meghatározása...20 Alkoholos jód-oldat jód- és jodidion-tartalmának meghatározása CSAPADÉKS TITRÁLÁSK ,05 mol/dm 3 AgN 3 mérőoldat készítése...22 KCl-KBr porkeverék összetételének meghatározása Mohr szerint, indirekt módszerrel KMPLEXMETRIÁS GYAKRLATK ,01 mol/dm 3 Na 2 EDTA mérőoldat készítése...23 Ca(II)- és Mg(II)ionok meghatározása egymás mellett komplexometriásan...2 Bi(III)ion meghatározása egymás mellett komplexometriásan...2 Cu(II)- és Zn(II)ionok meghatározása egymás mellett komplexometriásan...25 Al(III)ion meghatározása egymás mellett komplexometriásan...26 Alumínium-acetát-tartarát-oldat alumínium-tartalmának meghatározása GRAVIMETRIÁS FELADATK...28 Co(II) meghatározása gravimetriás módszerrel 8-hidroxi-kinolinnal (oxin) Berg szerint..28 Kálcium meghatározása CaC 2 H 2 alakjában...29 Nikkel(II)ionok meghatározása dimetil-glioximmal...29 Kis mennyiségű vas(iii) elválasztása króm(iii)-tól extrakcióval. A króm(iii)-tartalom meghatározása gravimetriás módszerrel króm(iii)-oxid alakjában...30 MINTAFELADATK A KLASSZIKUS ANALITIKAI GYAKRLATKHZ KAPCSLÓDÓAN...32 I. Sav-bázis titrálások II. Komplexometriás titrálások III. ldékonyság, oldhatósági szorzat, csapadékos titrálások, tömeg szerinti analízis... 0 IV. Redoxi titrálások... 3

5 Bevezetés TITRIMETRIÁS FELADATKRÓL ÁLTALÁBAN A térfogatos analízis, titrálás, során addig adagolunk ismert koncentrációjú un. mérőoldatot a meghatározandó komponens(eke)t tartalmazó minta oldatához, míg annak hatóanyagtartalma a lejátszatott reakcióban éppen elfogy. Az elemzés eredményes végrehajtásának nélkülözhetetlen feltételei: (i) A mérőoldat hatóanyaga és a meghatározandó komponens között lejátszódó reakció sztöchiometriája ismert legyen, és a reakció mellékreakciók nélkül, gyakorlatilag teljes mértékben lejátszódjon. (ii) A reakció lehetőleg gyors legyen. (iii) A reakció végpontja egyértelműen jelezhető legyen. (iv) A mérőoldat pontosan ismert koncentrációjú legyen. A MÉRŐLDATK KNCENTRÁCIÓjának kifejezésére korábban általánosan használt egység volt a normalitás (mértékegysége = N). 1 normál az az oldat, melynek 1 dm 3 -ében 1 grammegyenérték-tömegnyi anyag van feloldva. (Savaknál a disszociábilis protonok száma a meghatározó, ezért egy 0,1 M koncentrációjú sósav-oldat egyidejűleg 0,1 N is, de egy 0,1 M kénsav-oldat 0,2 N.) Kétségtelen előnyt jelent a titrálás végeredményének számolásánál, hogy azonos normalitású oldatok egyenlő térfogatai egymással mindig ekvivalens mennyiségű hatóanyagot tartalmaznak (v 1 N 1 = v 2 N 2 ). Ugyanakkor egy adott anyag grammegyenértéktömege reakciófüggő, reakciótípusonként változhat. Redoxireakciókban például a leadott/felvett elektronok száma a meghatározó, tehát ha pl. a Mn savas közegben Mn 2+ -vé redukálódik, akkor a grammegyenérték-tömeg a képlet-tömeg 1/5-e, de ha semleges közegben végrehajtott titrálás során Mn(H) 2 képződik belőle, akkor a képlet-tömeg 1/3-a. A lejátszatott reakciótól független, így minden körülmények között egyértelmű viszont az anyagmennyiség-koncentráció (molaritás, jele = c, mértékegysége = mol/dm 3, mol/l, M), mely az oldat 1 dm 3 -ében lévő anyag kémiai anyagmennyiségét (n) jelenti. A Nemzetközi Mértékegységrendszer (SI) szerint csak az utóbbi egység használata a megengedett. Tudnunk kell azonban, hogy az analitikai laboratóriumok mai gyakorlatában a titrimetriás mérőoldatok koncentrációjának megadására még sokszor használatos koncentrációegység a normalitás. Pontosan ismert koncentrációjú mérőoldatokat csak kellően nagy tisztaságú, pontosan ismert összetételű, levegőn stabilis alapanyag számított mennyiségének analitikai pontossággal történő bemérésével nyerhetünk (ezen feltételeknek megfelel pl. a csapadékos titrálások mérőoldatának alapanyaga, az ezüst-nitrát; vagy az oxidimetria egyik mérőoldatának alapanyaga, a kálium-, vagy nátrium-bromát). Amennyiben az előzőleg ismertetett feltételek maradéktalanul nem teljesülnek (pl. sósav, nátrium-hidroxid, nátrium-tioszulfát mérőoldatoknál), akkor közelítő pontosságú beméréssel készítünk mérőoldatot, majd annak pontos koncentrációját utólag állapítjuk meg. A pontos koncentráció utólagos meghatározásához használatos standard anyaggal szemben fenálló követelmények a következőek: A meghatározandó mérőoldattal egyértelmű, gyors reakcióba lépjen. Könnyen tisztítható, ismert és időben állandó összetételű, nem higroszkópos, a levegő oxigénje által nem oxidálódó, szén-dioxidra sem érzékeny, a tömegmérés hibáját csökkentendő lehetőleg minél nagyobb egyenérték-tömegű és az alkalmazott oldószerben jól oldódó legyen. 1

6 Bevezetés A standardból akár egyedi beméréssel készülnek a minták, akár törzsoldat részleteit titráljuk olyan mennyiséget kell bemérnünk, mely biztosítja, hogy a meghatározandó mérőoldatból optimális térfogat fogyjon. A titrálás végeredményének számolása révén jutunk a mérőoldat pontos koncentrációjához. A fent részletezett eljárás megelőzőekben használatos megnevezése: faktorozás. A faktorozás terminológiája szerint a közelítő pontosságú beméréssel készített mérőoldat koncentrációja a névleges koncentráció, a meghatározott pontos érték a tényleges koncentráció. A tényleges koncentráció/névleges koncentráció hányados értéke az un. faktor (jele = f), mely egy 1-hez általában közeli szám. Tekintve, hogy a tényleges koncentráció önmagában egyértelműen megadja a mérőoldat hatóanyagtartalmát, ugyanezen értéket egy szorzattal (faktor névleges koncentráció) kifejezni fölösleges, és hibaforrást is jelent. Használatával kapcsolatosan viszont ugyanaz a helyzet, mint a normalitással. AZ EREDMÉNYES TITRIMETRIÁS MEGHATÁRZÁSKHZ SZÜKSÉGES ALAPISMERETEK 1. Az eljárás során általánosan alkalmazott térfogatmérő eszközök (különféle pitetták, mérőlombikok, büretták) alkalmazásának, tisztításának, kalibrálásának ismerete. 2. A tömegmérés (analitikai-, táramérleg) alkalmazásának, a különféle mérési technikáknak (pl. közvetlen bemérés, visszaméréses technika) ismerete. 3. Egy titrálandó mintához szükséges anyagmennyiség kiszámítása: e kérdés kapcsán fontos szempont, hogy a titrálás végpontjáig szükséges mérőoldat térfogata ne legyen sem túl kevés (pl. 1-2 cm 3 ), sem szükségtelenül (anyagpazarlóan, és főleg a büretta egy mérés során történő újratöltését igénylően) sok. Az általános laboratóriumi gyakorlatban ideálisnak tartott a 8-12 cm 3 -nyi mérőoldat fogyás. 2

7 Bevezetés Példák a titráláshoz szükséges anyagmennyiség számolására: 1. példa: Kb. 0,1 M sósav mérőoldat koncentrációját akarjuk meghatározni KHC 3 primer standardot használva ( M KHC 3 = 100,12 g/mol), a 7. oldalon található leírás szerint. Amennyiben egyedi titrálandó minták készülnek (a.), és azt szeretnénk, hogy egy-egy mintára a mérőoldat fogyása a 8-12 cm 3 (azaz kémiai anyagmennyiségben számolva 0,8-1,2 mmol) tartományba essen, akkor ehhez (mivel a reakcióegyenlet szerint a KHC 3 és a HCl 1:1 arányban reagálnak egymással) mg (0,8 100,12-1,2 100,12) tartományba eső, pontosan ismert mennyiségeket kell analitikai mérlegen, az un. visszaméréses technikával bemérni KHC 3 -ból. Minden mérés eredményét külön számolva, a jónak elfogadott eredményeket (melyekből legalább három legyen) átlagolva adjuk meg a végeredményt. A meghatározáshoz készülhet törzsoldat is (b.). Amennyiben 100,00 cm 3 törzsoldatot készítünk, és ebből egy-egy mintához (melyekben a hatóanyagtartalom ugyancsak 0,8-1,2 mmol tartományba kell, hogy essen) 10,00-10,00 cm 3 -t mérünk ki, akkor a törzsoldathoz mg tartományba eső mennyiségű KHC 3 mérendő be. Az értékelés során ez esetben közvetlenül a mérőoldat-fogyások átlagolandók. 2. példa: Egy minta fenol (M fenol = 9,13 g/mol) tartalmát akarjuk meghatározni bromatometriás módszerrel, 0,01 M KBr 3 mérőoldatot használva. A lejátszódó reakciók egyenletei: H Br Br + H + = 3 Br H 2 H Br Br +3 Br H Br - Br Mivel 1 mol bromát termeli azt a három mol brómot, mellyel 1 mol fenol reagál, így a bromát/fenol arány = 1:1. Ezt figyelembe véve ahhoz, hogy a mérőoldat-fogyás a 8-12 cm 3 tartományba essen, egy-egy titrálandó minta fenoltartalmának 0,08-0,12 mmol, azaz 7,5-11,5 mg tartományon belül kell lennie. Amennyiben törzsoldat készül, akkor a törzsoldat/{egy mintához kivett térfogatok} aránya szerint többszöröződik a szükséges anyagmennyiség (a.). A fenol meghatározását ugyanakkor mivel a reakció lassú rendszerint nem közvetlen titrálásban, hanem a visszaméréses technikával (b.) végzik az alábbiak szerint: Ismert, fölös mennyiségű kálium-bromát mérőoldatot pipettázunk a titrálandó mintához, sósavval savanyítjuk, majd percre a lombikot lezárjuk, mely idő alatt a reakció lejátszódik. Az edény kinyitása után kálium-jodidot adva a mintához, az reagál az el nem reagált brómmal, majd a kivált jódot nátrium-tioszulfáttal mérjük. Br I = I Br I S 2 3 = S I 3

8 Bevezetés. A titrálás végeredményének számítása (a fenti két példán szemléltetve): 1. példa: a.) A sósav koncentráció-meghatározása egyedi titrálandó minták alapján: 1. titrálás: 0,0925 g (azaz 92,5/100,12 = 0,92 mmol) KHC 3, melyre a mérőoldatfogyás 9,3 cm 3, így a számolt koncentráció = 0,92/9,3 = 0,0989 M 2. titrálás: 0,0998 g (azaz 99,8/100,12 = 0,997 mmol KHC 3, melyre a mérőoldatfogyás 10,25 cm 3, így a számolt koncentráció = 0.997/10.25 = M 3. titrálás: 0,1025 g (azaz 102,5/100,12 = 1,0238 mmol KHC 3, melyre a mérőoldatfogyás 10,35 cm 3, így a számolt koncentráció = 1,0238/10,35 = 0,0989 M Tekintve, hogy a második érték az egymással jól egyező első és harmadiktól kb. 1,7 %-kal eltér, ezért újabb mérés javasolt. Ezt mindaddig célszerű folytatni, míg legalább három olyan eredményt kapunk, melyek egymással 0,5 %-on belül megegyezőek.. titrálás: 0,1006 g (azaz 100,6/100,12 = 1,008 mmol KHC 3, melyre a mérőoldatfogyás 10,13 cm 3, így a számolt koncentráció = 1,008/10,3= 0,0992 M. A sósav mérőoldat koncentrációja: (0, , ,0992)/3 = 0,0990 M 1. példa: b.) A sósav koncentráció-meghatározása KHC 3 törzsoldat részleteit titrálva: 100,00 cm 3 törzsoldatra bemérve: 1,0053 g (azaz 10,01 mmol) KHC 3. A törzsoldat 10,00-10,00 cm 3 -es részleteit (melyek egyenként 1,001 mmol-nyi anyagot tartalmaztak) titrálva a fogyások rendre: 10,16, 10,11, 10,26 és 10,13 cm 3. (Tekintettel a harmadik érték kiugró voltára, negyedik mérés is készült.) A négy mérésből három eredménye egymással elfogadható hibahatáron belül megegyezik, így ezek átlaga adja az un. átlagfogyást, ami (10, , ,13)/3= 10,13 cm 3. Ez alapján a mérőoldat koncentrációja: 1,001/10,13 = 0,0991 M. 2. példa: b.) A fentiek szerinti visszaméréses technika szerint dolgozva, egy jódszámlombikba bemért fenol-tartalmú minta vizes oldatához 10,00 cm 3 0,01 M kálium-bromát mérőoldatot pipettázunk, savanyítás után az edényt lezárjuk, majd kb. 0,2 g-nyi kálium-jodidot a mintához adva és a kivált jódot 0, M nátrium-tioszulfáttal visszamérve, az álagfogyás 10,25 cm 3 -nek adódott. Hány mg fenolt tartalmazott a minta? A mintához hozzáadott összes bromát 10 0,01 = 0,10 mmol, melyből 0,30 mmol bróm képződött. Ebből nem reagált el, így a jodiddal reagálva, a tioszulfát által visszamérésre került (a reakcióegyenletekben látható mólarányokat figyelembe véve) 0, ,25 / 2 = 0,0312 mmol, azaz a fenollal elreagált 0,30 0,0312 = 0,26885 mmol bróm. Ez a brómmennyiség a reakcióegyenlet szerint harmadennyi fenollal reagál, tehát annak mintabeli mennisége 0,08962 mmol volt. A moláris tömeget figyelembe véve, 0, ,13 = 8,356 mg fenolt tartalmazott a minta.

9 Bevezetés 5. Reakciók végpontjának jelzése, az indikátorok működésének elve, az indikátor-választás szabályai, indikátorhiba: A kémiai végpontjelzés történhet (i) olyan festékmolekulákkal, melyek vagy a titrálandó komponenssel (pl. a komplexometriában a meghatározandó fémionnal), vagy a mérőoldattal (pl. a sav-bázis indikátorok a ph-tól függően a mérőoldat savval, vagy bázissal) eltérő színű terméket, esetleg csapadékot szolgáltatnak; (ii) külön indikátor nélkül, ha pl. a mérőoldat kis fölöslege jelzi a reakció végét (pl. permanganometriás titrálásoknál a nyomnyi mennyiségben fölöslegbe került permanganát intenzív ibolya színnel jelez); (iii) irreverzibilis indikálás révén, amikor egy színes festékmolekula elroncsolása történik, ha a mérőoldat hatóanyaga nyomnyi mennyiségben fölöslegbe kerül (pl. a bromatometriában metilnarancs elroncsoltatása). Az indikátor kiválasztásánál alapvető szempont, hogy a vele bekövetkező/megfigyelhető változás az ekvivalenciapont környezetében, azt minél jobban megközelítve következzen be. Az ekvivalenciapont és az indikátor jelzésekor megállapított végpont alapján számolt végeredmény egymással néhány tized százalékon belül meg kell hogy egyezzen (hiba < 0,5%). Sav-bázis reakciókon alapuló titrálásoknál ismerni kell az ekvivalenciapont várható ph-ját, amit egyeztetni kell az indikátor átcsapási ph-tartományával (pk ind ± 1): erős sav - erős bázis reakciónál ph = 7, gyenge savat erős bázissal titrálva ph > 7, gyenge bázist erős savval titrálva ph < 7, többértékű savak/bázisok meghatározásánál ha az egyes lépcsők elválóak a köztes protonáltságú forma (amfolit) gyakorlatilag 100%-ban létezik az ekvivalenciapontban, és ez határozza meg a ph-t). Redoxi reakcióknál, ha redoxi indikátort alkalmazunk, akkor az ekvivalenciaponti redoxipotenciált kell az indikátor átcsapási tartományának magában foglalni (E ± 0,059/z, ahol E = az indikátor redoxi félreakciójára vonatkozó formálpotenciál, z = elektronszámváltozás). Komplexometriánál, ahol általában fémion(oka)t határozunk meg EDTA-val való titrálással, a titrálások végpontjának jelzésére leggyakrabban színes komplexeket adó fémindikátorok használatosak. A végpontjelzés azon alapul, hogy az indikátornak a meghatározandó fémionnal képzett komplexe más színű, mint az indikátor saját színe az adott reakciókörülmények között. Az indikátor a meghatározandó fémionnal kialakított komplexben van (M-Ind.) mindaddig, amíg az EDTA ki nem szorítja. Így a titrálás elején az indikátor fémkomplexének (M-Ind.) a színét látjuk, a végpontban pedig a szabad indikátor (I) színét. Az ekvivalenciapontig a teljes kiszorítás akkor történik meg, ha az M-Ind. komplex stabilitási állandója (K M-Ind. ) kb. nagyságrenddel kisebb, mint a K M-EDTA. Csapadékos titrálásnál, ha az eredetitől eltérő színű csapadék megjelenítésével jeleztetjük a 2 végpontot, akkor úgy kell a csapadékképző indikátor-ion (argentometriánál ez pl. a Cr ) koncentrációját a mintában megválasztani, hogy a vele csapadékot képező ion (Ag + ) ekvivalenciapontbeli koncentrációjánál legyen az oldat éppen telített a kölcsönhatásukban képződő anyagra (Ag 2 Cr ) nézve. 5

10 Bevezetés Két példa annak illusztrálására, hogy mekkora hibát véthetünk a nem megfelelő indikátor, vagy a nem megfelelően megválasztott indikátor-ion koncentrációval: 1. Hány százalékos hibát vétünk akkor, ha 15,00 cm 3 0,110 M koncentrációjú ecetsav-oldatot CH3CH ( K = 1, ) 0,105 M nátrium-hidroxiddal metilnarancs indikátor jelenlétében s titrálunk? Az ekvivalenciapontig szükséges mérőoldattérfogat (V ekv ) = 15,00 0,110 / 0,105 = 15,71 cm 3 lenne. Az ekvivalenciapontban gyakorlatilag csak a reakcióban keletkezett acetát-ion (és ellenionja, a Na + ) lenne jelen, ami gyenge bázis lévén (az ecetsav konjugált bázisa) 7-től nagyobb ph-t határoz meg az oldatnak. Metilnarancsra a pk Ind = 3,8 és ha feltételezzük, hogy az indikátor átmeneti színét, tehát a titrálás végpontját a [HInd] = [Ind ] pontban, ahol pk Ind = ph, állapítjuk meg akkor a mérést ph = 3,8-nál, azaz az ekvivalenciapont előtt fejezzük be. Az ekvivalenciapont előtt egy ilyen rendszer puffer, mivel együtt van a még el nem reagált gyenge sav és a reakcióban képződött CH3CH gyenge bázisának sója. A ph = pk + log c só /c sav képlet alapján: 3,8 =,732 + log c só /c sav =,732 + log n só /n sav. Ebből n só /n sav = 0,1169. s Mivel tudjuk, hogy a rendszerben az n só + n sav = 15,00 0,110 = 1,65 mmol, az n sav, mely a még el nem reagált sav anyagmennyisége = 1,77 mmol. Ez az érték a teljes 1,65 mmol-nak a 89,53 %-a, és ez adja azt a hibát, amit a nem megfelelő indikátorválasztás miatt elkövettünk! 2. Hány százalékos hibát vétünk, ha 20,00 cm 3 0,05 M KCl oldatot 0,06 M AgN 3 mérőoldattal titrálunk, és a mintában az AgCr indikátor-csapadék megjelenését éppen megelőzően a K 2 Cr koncentrációja 0,005 M? (L AgCl = 1, ; L Ag 2 Cr = 2, ) Az ekvivalenciapontig szükséges mérőoldattérfogat (V ekv ) = 20,00 0,05 / 0,06 = 21,7 cm 3 lenne. A végpontot azonban ott fogjuk megállapítani, ahol a vörösbarna színű Ag 2 Cr csapadék megjelelését észleljük. E csapadék megjelenésének feltétele pedig az, hogy éppen elérjük, hogy a mintánk Ag 2 Cr -re nézve túltelített legyen. Azaz ha az éppen telítetthez képest bármilyen csekély mértékben további mérőoldatot adunk, a csapadék megjelenik. Telített az oldatra: 1, = [Ag + ] 2 [0,005] [Ag + ] = 1,1 10 M Ez az ezüstion-koncentráció fölös ezüst-nitrát hozzáadását igényli. A teljes hozzáadott ezüstnitrát mérőoldat mennyisége: V 0,06 mmol, melyből az ekvivalenciapontig elreagált 21,7 0,06 mmol. A különbség a teljes térfogattal osztva éppen az ezüst-kromátra nézve telített oldatnak az ezüstion-koncentrációját adja meg: (V 0,06 21,7 0,06)/(20,00 + V) = 1,1 10, melyből V = 21,87 cm 3 adódik. A számolható hiba tehát: ((21,87 21,7)/21,7) 100 = 0,6 %. A titrimetriás meghatározások csoportosíthatók a meghatározás érdekében lejátszatott reakciók típusa szerint. 6

11 Sav-bázis mérések 1. SAV-BÁZIS MÉRÉSEK (Acidimetria és alkalimetria) A cél: Sav-bázis reakciót lejátszatva különféle erősségű savak, illetve bázisok koncentrációjának meghatározása. A sav mérőoldat legtöbbször sósav, esetleg kénsav vagy perklórsav lehet, míg lúg mérőoldatként nátrium-hidroxid, kálium-hidroxid, esetleg bárium-hidroxid szerepel Mérések vizes oldatban Mérőoldatok készítése és koncentrációjuk meghatározása 0,1 mol/dm 3 HCl mérőoldat készítése és pontos koncentrációjának meghatározása a.) ldatkészítés: Az 500 cm 3, közelítőleg 0,1 mol/dm 3 koncentrációjú HCl oldatot 36 (m/m)%- os, 1,18g/cm 3 sűrűségű sósav oldatból hígítással készítjük. Az oldat készítésénél nem kell 500,00 cm 3 -es mérőlombikot használni, olyan főzőpohár is jó, amelyen látszik az 500 ml-es beosztás! b.) A készített oldat pontos koncentrációjának meghatározása: A meghatározás reakcióegyenlete: HC 3 + H + = H 2 C 3 H 2 + C 2 Recept: Analitikai tisztaságú KHC 3 -ból analitikai mérlegen visszaméréssel 0,1 g körüli mennyiségeket mérünk be cm 3 -es titrálólombikokba. A bemért anyagot cm 3 desztillált vízben oldjuk és 1-3 csepp metilvörös indikátort alkalmazva a közelítőleg 0,1 mol/dm 3 HCl oldattal hagymavörös színig titráljuk. A lombik tartalmát ezt követően (horzsakövet használva) a C 2 eltávolítása végett 2-3 percig forraljuk. A szobahőmérsékletre lehűtött oldatot cseppenként tovább titráljuk az átmeneti hagymavörös színig. Másik lehetőség szerint a KHC 3 -ból analitikai mérlegen történő közvetlen beméréssel kb. ~0,1 mol/dm 3 (pontosan ismert) koncentrációjú 100,00 cm 3 térfogatú törzsoldatot készítünk, melyből a fentiekben leírtak szerinti titrálásokhoz 10,00-10,00 cm 3 -es részleteket használunk. A KHC 3 molekulatömege: 100,12 g/mol Forrás: Schulek-Szabó, 113. o. 0,1 mol/dm 3 NaH mérőoldat készítése és pontos koncentrációjának meghatározása a.) ldatkészítés: A szilárd NaH egyrészt higroszkópos, másrészt a felületén megkötött C 2 miatt több-kevesebb karbonátot tartalmaz, beméréssel tehát pontos koncentrációjú oldatot nem lehet készíteni. Karbonátmentes mérőoldatot nyerhetünk, ha a készítendő oldathoz szükséges NaH mennyiségnek kétszeresét mérjük be gyorsan, táramérlegen egy 250 cm 3 térfogatú Erlenmeyer-lombikba. Ezt követően az előre elkészített (kiforralt, lehűtött) desztillált víz kb. 100 cm 3 -ével a NaH-ot rázogatjuk megközelítőleg a fele mennyiség feloldódásáig. Az oldatot gyorsan leöntjük a maradék NaH-ról. Ezt a maradék NaH-ot kiforralt, lehűtött desztillált 7

12 Sav-bázis mérések vízben azonnal oldva készítjük a mérőoldatot, amit a karbonátosodás megakadályozására jól zárt üvegedényben tárolunk. Másik eljárás szerint kb. 50 (m/m) % koncentrációjú NaH-oldatot készítünk, melyben a Na 2 C 3 nem oldódik, az oldatból kiülepszik. A csapadék feletti és a folyadék felületén lévő vékony karbonáthártya alatti tiszta oldatból hígítással készíthető mérőoldat. A hígítást elegendő beosztással ellátott főzőpohárban végezni, nem kell mérőlombikot használni! b.) A készített NaH oldat pontos koncentrációjának meghatározása ismert koncentrációjú HCl oldatra: A meghatározás ionegyenlete (molekulaegyenlete): H + + H = H 2 (HCl + NaH = H 2 + NaCl) Recept: A már ismert koncentrációjú, közelítőleg 0,1 mol/dm 3 HCl oldat 10,00-10,00 cm 3 -es részleteit 100 cm 3 -es titrálólombikba mérjük. A mintákat desztillált vízzel cm 3 -re hígítjuk és 2-3 csepp metilvörös indikátort alkalmazva hagymavörös színig titráljuk. A NaH molekulatömege: 0,00 g/mol Forrás: Schulek-Szabó, 116. o Erős és gyenge savak/bázisok, savelegyek/báziselegyek mérése Eetsav meghatározása Az ecetsav egyértékű gyenge sav (K s = 1, ), fenolftalein indikátor jelenlétében titrálható. A meghatározás ionegyenlete: CH 3 CH + H = CH 3 C + H 2 Recept: A kiadott ismeretlen oldatból 100,00 cm 3 törzsoldatot készítünk. A törzsoldat 10,00-10,00 cm 3 -es részleteit desztillált vízzel kb cm 3 -re hígítjuk, majd 5-6 csepp fenolftalein indikátort adunk hozzá. Az oldatot ismert koncentrációjú NaH mérőoldattal a halvány rózsaszín megjelenéséig titráljuk. Beadandó: ecetsav mennyisége mg-ban Az ecetsav molekulatömege: 60,05 g/mol Hibahatár: 3% Forrás: Schulek-Szabó, 122. o. Szilárd minta bóraxtartalmának meghatározása acidi-alkalimetriás titrálással A meghatározás ionegyenlete: 2 B H H 2 = H 3 B 3 8

13 Sav-bázis mérések Recept: Az ismeretlen összetételű porkeveréket, mely bóraxot és inert szennyezést tartalmaz, homogenizálni kell. Homogenizálás után analitikai mérlegen visszaméréses technikával kb. 0,g 0,g, pontosan ismert mennyiséget mérünk titráló lombikba. A mintákat desztillált vizes oldás után (térfogat cm 3 ) két csepp metilnarancs indikátor jelenlétében, ismert koncentrációjú HCl mérőoldattal átmeneti színig titráljuk. Beadandó a minta %(m/m) bóraxtartalma. Molekulatömeg: (Na 2 B 7 10H 2 ): 381,37 g/mol Hibahatár: % xálsav meghatározása Az oxálsav olyan kétértékű, közepes erősségű sav, amelynél a konszekutív disszociáció egyes szakaszai nem különíthetők el jól egymástól (K sl = 6,5 10 2, K s2 = 6, ). Meghatározása az egyes titrálási lépcsők alapján, külön-külön csak nagy hibával, egy lépésben viszont minden különösebb nehézség nélkül elvégezhető. CH C H - = + 2 H 2 CH C - Recept: A kiadott ismeretlen oldatból 100,00 cm 3 törzsoldatot készítünk. A törzsoldat 10,00-10,00 cm 3 -es részleteihez 2-3 csepp fenolftalein indikátort adunk. Az oldatot a halvány rózsaszín szín megjelenéséig titráljuk. Beadandó: oxálsav mennyisége mg-ban Molekulatömeg: (CH) 2 2H 2 : g/mol Hibahatár: % Forrás: Schulek-Szabó, 125. o. NaH és Na 2 C 3 meghatározása egymás mellett (Warder szerint) A meghatározás egyenletei: A végpontot fenolftaleinnel jelezve: NaH + HCl = H 2 + NaH 2 C 3 + H + = Metilnarancs/vörös indikátor mellett továbbtitrálva: HC 3 HC 3 + H + = H 2 C 3 H 2 + C 2 Recept: Az ampullában kiadott ismeretlent maradék nélkül 100,00 cm 3 -es mérőlombikba mossuk, majd jelig töltjük. A törzsoldat 10,00 cm 3 -es részleteit 100 cm 3 -es titrálólombikba mérjük, majd desztillált vízzel ~0 cm 3 -re hígítjuk a mintákat. Egy-egy mintához ~3 g NaCl-ot és 3- csepp fenoftalein indikátort adunk, majd rázogatás nélkül (csak amennyi szükséges az oldat homogenizálásához) óvatosan halvány rózsaszínig titráljuk HCl mérőoldattal. Ezt követően 9

14 Sav-bázis mérések 1-3 csepp metilvörös indikátort viszünk a rendszerbe és átmeneti hagymaszínig tovább titrálunk. A titrálás végpontja előtt a C 2 -ot kiforraljuk és lehűtött oldatban befejezzük a titrálást. Molekulatömegek: NaH: 0,00; Na 2 C 3 : 106,00 g/mol Hibahatár: NaH: %; Na 2 C 3 : % Forrás: Schulek-Szabó, 12. o. H 3 P és KH 2 P meghatározása egymás mellett A meghatározás ionegyenletei: A végpontot metilnaranccsal jelezve: H 3 P + H = Fenolftalein mellett továbbtitrálva: H 2P + H = H 2P + H 2 2 HP + H 2 Recept: Az ampullában kiadott ismeretlent maradék nélkül 100,00 cm 3 -es mérőlombikba mossuk, majd jelig töltjük. A törzsoldat 10,00 cm 3 -es részleteit 100 cm 3 -es titrálólombikba mérjük.a mintákat cm 3 -re hígítjuk, és NaH mérőoldattal 1-3 csepp metilnarancs indikátor mellett kezdődő sárga színig titrálunk. A megtitrált oldathoz ~ 1 g szilárd NaCl-ot adunk és ennek feloldódása után -5 csepp fenolftalein indikátor mellett maradandó rózsaszíníg tovább titrálunk. Molekulatömegek: H 3 P : 98,00; KH 2 P :136,09 g/mol Hibahatár: H 3 P : 3 %; KH 2 P : % Forrás: Schulek-Szabó, 125. o. Kénsav és bórsav egymás melletti meghatározása A meghatározás ionegyenletei: A végpontot metilnaranccsal jelezve: H 2 S + 2 H = ( HS + H H = 2 S + 2 H 2 2 S + 2 H 2 ) Mannit hozzáadása után fenolftalein mellett továbbtitrálva: C H H B H H C C + + C H H C C H B C C - + H H 2 H + + H = H 2 A bórsav olyan gyenge sav, hogy 0,1 mol/dm 3 koncentrációjú oldatának a ph-ja nagyobb, mint 5. Ennél kisebb indikátorexponensű indikátorok (metilvörös, metilnarancs) a bórsavra gyakorlatilag nem érzékenyek. Ezek alkalmazásával a bórsav mellett jelenlevő erős savak megtitrálhatók. A titrálás többértékű alkohol hozzáadása után folytatható és a bórsav mennyisége meghatározható. 10

15 Sav-bázis mérések Recept: A kiadott ismeretlen oldatból 100,00 cm 3 törzsoldatot készítünk. A törzsoldatból 10,00 cm 3 -t titrálólombikba pipettázunk. Hozzáadunk 1 csepp metilvörös indikátort és a nátriumhidroxid-mérőoldattal átmeneti (hagymavörös) színűre titráljuk. Ezután 1,0 g mannitot és 2 csepp fenolftalein indikátort adunk a titrálandó oldathoz, majd a nátrium-hidroxiddal a rózsaszín megjelenéséig folytatjuk a titrálást. (A mannit hozzáadása után az oldat színe ismét piros lesz, majd a titrálás folyamán sárgává változik, tehát az indikátor rózsaszínének megjelenését a sárga oldatban észleljük.) Meghatározandó: a kapott oldat kénsav- és bórsavtartalma mg-ban. Molekulatömegek: H 2 S : 98,08; H 3 B 3 : 61,8 g/mol Hibahatár: H 2 S : 3%, H 3 B 3 : % Forrás: Schulek-Szabó, 119. és 137. o Meghatározások előkészítő kémiai reakciók (redoxireakció, komplexképződés) során felszabaduló hidrogén-, illetve hidroxidionok mérése alapján Hg meghatározása A meghatározás ionegyenletei: Hg + I + H 2 = [HgI ] H H + H + = H 2 Recept: A kapott porkeveréket dörzscsészében gondosan homogenizáljuk, majd analitikai mérlegen 0,2 g körüli mennyiségeket 100,00 cm 3 -es titrálólimbikba mérünk, hozzáadjunk körülbelül 2 g szilárd KI-ot, majd cm 3 vízben oldjuk a keveréket. A Hg teljes feloldódása után 1-3 csepp metilvörös indikátor mellett a már ismert koncentrációjú 0,1 mol/dm 3 HCl oldattal hagymavörös színig titráljuk. Beadandó a szilárd porkeverék Hg tartalma (m/m) %-ban. Hibahatár: % A Hg molekulatömege: 216,62 g/mol Forrás: Schulek-Szabó, 113. és 139. o. Na 2 S 2 3 meghatározása brómos oxidáció során képződő savmennyiség mérése alapján A meghatározás ionegyenletei: 2 S Br H 2 = 2 H + H + = H S + 8 Br + 10 H + Recept: Az ampullában kiadott ismeretlent maradék nélkül 100,00 cm 3 -es mérőlombikba mossuk, majd jelig töltjük. A törzsoldat 10,00 cm 3 -es részleteit 100 cm 3 -es Erlenmeyer lombikba mérjük, térfogatukat desztillált vízzel ~ 50 cm 3 -re növeljük, majd elszívófülke alatt lassan annyi, frissen készült, brómos vizet csepegtetünk hozzájuk, míg a gyengén sárga szín meg nem marad.

16 Sav-bázis mérések A felesleges brómot ezután forralással távolítjuk el. (Mintegy percre van szükség a brómfelesleg elűzéséhez. Horzsakő! Elszívófülke használata kötelező.) A kiforralás eredményességét úgy ellenőrizzük, hogy tízszeresére hígított metilvörös indikátorból 1 cseppet adunk az oldathoz. Amennyiben még Br 2 van jelen, az az indikátort elroncsolja. Ilyen esetben meg kell ismételni. A Br 2 teljes eltávozása után az oldatot lehűtjük és 1-3 csepp metilvörös indikátor mellett NaH mérőoldattal átmeneti színig titráljuk. Beadandó a minta nátrium-tioszulfát tartalma mg-ban. A Na 2 S 2 3 molekulatömege: 158,12 g/mol Hibahatár: % Forrás: Schulek-Szabó, 136. o. Nikkel(II)ionok meghatározása acidi-alkalimetriásan kationcserélő gyanta segítségével A meghatározás ionegyenletei: 2 H + (gyantán) + Ni 2+ (oldatban) = 2 H + (oldatban) + Ni 2+ (gyantán) H + H + = H 2 Recept: A H + formára hozott kationcserélő oszlopon az ismertelen oldat Ni 2+ ionjait H + onokra cseréljük. A szabaddá váló ekvivalens H + -t eluáljuk, majd NaH mérőoldattal mérjük. Az eljárás leírása: A H + formára hozott és átmosott oszlopot ~50 cm 3 desztillált vízzel semlegesre mossuk. Arról, hogy az oszlop tartalmaz-e szabad H + -ionokat, az elfolyó víz ph-jának mérésével (indikátor papír) győződünk meg. Az ampullában kiadott ismeretlent maradék nélkül 100,00 cm 3 -es mérőlombikba mossuk, majd jelig töltjük. A törzsoldat 5,00 cm 3 -es részletét visszük fel a fentiek szerint előkészített oszlopra. Kb csepp/perc átfolyási sebesség mellett cm 3 desztillált víz szükséges az elucióhoz. Ügyeljünk arra, hogy a gyantaoszlop állandóan folyadék alatt maradjon. Az elúció bejezésekor (indikátorpapírral) győződjünk meg annak teljességéről. Az eluátumot metilvörös indikátor vagy metilvörös-metilénkék indikátorkeverék hozzáadása után NaH mérőoldattal titráljuk. Beadandó a kiadott minta nikkel(ii)ion tartalma mg-ban. Nikkel atomtömege: 58,71 g/mol Hibahatár: % 1.2. Mérések nemvizes közegben Jégecetes mérőoldat készítése és koncentrációjának meghatározása A jégecetes perklórsav mérőoldat készítéséhez analitikai tisztaságú tömény (69-71 %-os) perklórsavat, valamint jégecetet használunk. ( A jégecet használata nagy körültekintést igényel: a bőrre jutva fájdalmas gyulladást okozhat!) Az ecetsav legfeljebb 0,5 % vizet tartalmazhat. Amennyiben a víztartalom ennél nagyobb, az ecetsavat a víztartalommal ekvivalens, számított mennyiségű ecetsavanhidriddel elegyítjük és egy napig állni hagyjuk. 12

17 Sav-bázis mérések A mérőoldat készítése során 9 cm 3 tömény perklórsavhoz 1000,0 cm 3 -es mérőlombikban ~ 600 cm 3 jégecetet öntünk, majd a víztartalomnak megfelelő, számított mennyiségű (~16 cm 3 ) ecetsavanhidriddel elegyítjük. Az oldatot összerázzuk, és egy napi állás után a térfogatot 1000,0 cm 3 -re egészítjük ki. A pontos koncentráció meghatározáshoz analitikai pontossággal lemért ~ 0,2 g, előzőleg 120 o C-on 2 óra hosszat szárított kálium-hidrogén-ftalátot 15 cm 3 jégecetben oldunk. Ha szükséges, a teljes oldódásig enyhén melegítjük az oldatot.(nyílt láng használata tűzveszély miatt tilos!) A szobahőmérsékletű oldatot 2-3 csepp kristályibolya indikátor jelenlétében (az indikátorra nézve 0,1 %-os jégecet oldat) 0,1 mol/dm 3 perklórsavval kékeszöld szín eléréséig titráljuk. A kálium-hidrogén-ftalát molekulatömege: 20,23 g/mol Alkaloidok (papaverin) meghatározása nemvizes közegben H 3 C H 3 C H 2 C N CH 3 CH 3 Papaverin (Alk.) A 10 8 értéknél kisebb disszociációs állandójú gyenge bázisokat és savakat vízmentes körülmények között savas, illetve bázikus oldószert alkalmazva megtitrálhatjuk. Bázisok mérésére sav mérőoldatként jégecetes perklórsavat alkalmaznak leggyakrabban. A papaverinium-klorid (Alk.HCl vagy (Alk.H + )(Cl )) sóból jégecetes közegben, higany(ii)-acetát hatására a rosszul disszociáló higany(ii)-klorid képződik és ilymódon a papaverinium ellenionja acetátra cserélődik. Reakcióegyenlet: 2 Alk.HCl + Hg(CH 3 C) 2 = HgCl (Alk.H + )(CH 3 C ) Jégecetes perklórsavval titrálva az oldatot a bázistartalom meghatározható. A higany(ii)-acetát fölöslege a mérést nem zavarja, mert ez a vegyület jégecetben csak igen gyenge bázisként viselkedik. Recept: A porkeverék analitikai pontossággal mért ~0, g-os részletét 100 cm 3 -es csiszolatos dugóval ellátott Erlenmeyer-lombikban 5 cm 3 jégecetben oldjuk, és az oldatot 10 cm 3 jégecetes higany(ii)-acetáttal elegyítjük. 2-3 csepp kristályibolya indikátor-oldat hozzáadása után 0,1 mol/dm 3 koncentrációjú perklórsavval kékeszöld szín eléréséig titráljuk. (A titrálás során KCl válhat ki, de ez a végpont észlelését nem zavarja.) Számítsuk ki a porkeverék papaverinium-klorid-tartalmát %(m/m)-ban! Molekulatömeg: 375,8 g/mol Hibahatár: % Forrás: Schulek-Szabó, o. 13

18 xidációs és redukciós mérések 2. XIDÁCIÓS ÉS REDUKCIÓS MÉRÉSEK A cél: Redoxireakció(ko)n alapuló titrálásokban történő mennyiségi meghatározás. xidimetria: a mérőoldat hatóanyaga oxidálószere a meghatározandó komponensnek. Ezen belül a mérőoldat hatóanyaga alapján történhet a csoportosítás: pl. permanganometria, kromatometria, bromatometria... Reduktometria: a mérőoldat hatóanyaga oxidálódik a meghatározás során (pl. aszkorbinometria, titanometrai...). Mindkét csoportba tartozó meghatározásra is több példa ismert a jodometriában, mivel a jódot redukáló, valamint a jodidot oxidáló anyagok mérése egyaránt történhet egy meghatározásban. Így tehát a jodometria reakciópartnertől függően az oxidimetria, illetve a reduktometria csoportjába is sorolható Permanganometria 0,02 mol/dm 3 KMn mérőoldat készítése és koncentrációjának meghatározása a.) ldatkészítés: A 250 cm 3, 0,02 mol/dm 3 KMn oldat készítéséhez a számított mennyiségű, analitikai tisztaságú vegyszert táramérlegen mérjük be. A frissen elkészített oldatot ülepítjük, majd pár óra elteltével üvegszűrőn átszűrjük. b.) A készített oldat pontos koncentrációjának meghatározása Na 2 (C) 2 -ra történik. A meghatározás ionegyenlete: 2 Mn + 5 (CH) H + = 2 Mn C H 2 Na 2 (C) 2 törzsoldat készítése: A megfelelő tisztaságú szilárd Na 2 (C) 2 analitikai mérlegen történő bemérésével készül az 0,05 mol/dm 3 koncentrációjú oldat. Recept: A Na 2 (C) 2 törzsoldat 10,00 cm 3 -es részleteit 100 cm 3 -es titrálólombikba visszük, térfogatukat desztillált vízzel ~30 cm 3 -re növeljük majd 10 cm 3 10 (m/m)%-os H 2 S oldatot adunk az egyes mintákhoz. A reakcióelegybe 0,2-0,3 g MnS -ot szórunk, majd a o C-ra melegített oldatot a KMn mérőoldattal halvány rózsaszínig titráljuk. Időben elhúzódó titrálásnál a mintát a titrálás vége felé ismét felmelegítjük. A KMn molekulatömege: 158,0 g/mol; a Na 2 (C) 2 molekulatömege: 13,00 g/mol Forrás: Schulek-Szabó, 18. o. Fe(II)-Fe(III) meghatározása permanganometriásan A meghatározás ionegyenletei: 2 Fe 3+ + SnCl Cl = 2 Fe 2+ + SnCl SnCl 2 + 2Hg 2+ + Cl = SnCl + Hg 2 Cl 2(szilárd) 5 Fe 2+ + Mn + 8 H + = Mn Fe 3+ + H 2 1

19 xidációs és redukciós mérések Recept: A kapott mintát maradék nélkül 100,00 cm 3 -es mérőlombikba mossuk és azt jelig töltjük. Az így nyert törzsoldat 10,00 cm 3 -es részleteit 100 cm 3 -es titrálólombikba pipettázzuk cm 3 Zimmermann-Reinhardt oldatot adunk egy-egy mintához, majd hidegen a KMn mérőoldattal a halvány rózsaszín megjelenésig titrálunk. (A halvány rózsaszín legalább 30 s-ig megmarad!) A megtitrált mintához 10 cm 3 20 (m/m) %-os sósavat adunk, majd horzsakő jelenlétében forrásig hevítjük. A forró oldathoz cseppenként cc. HCl-val frissen készült 15 (m/m) %-os SnCl 2 -ot adunk, az oldat teljes elszíntelenedésig. Célszerű ezután még egy csepp SnCl 2 -ot juttatni a rendszerbe. Ezt követően lehűtjük az oldatot, majd hirtelen mozdulattal 10 cm 3 5 (m/m) %-os HgCl 2 -ot adunk hozzá. Fehér, selymes fényű Hg 2 Cl 2 válik ki (esetleg 500) cm 3 -es lombikba 300 cm 3 desztillált vizet, pár csepp permanganátot adunk az oldathoz (amit a teljes fogyásba természetesen beszámítunk), majd maradéktalanul belemossuk a már előzőleg redukált vassó oldatot, és állandó kevergetés közben a KMn mérőoldattal tartós rózsaszínig titráljuk. A vas atomtömege: 55,85 g/mol Hibahatár: Fe(II):3 %; Fe(III): %. Forrás: Schulek-Szabó, o. Fe(III) meghatározása permanganometriásan A meghatározás ionegyenletei: 2 Fe 3+ + SnCl Cl = 2 Fe 2+ + SnCl SnCl 2 + 2Hg 2+ + Cl = SnCl + Hg 2 Cl 2(szilárd) 5 Fe 2+ + Mn + 8 H + = Mn Fe 3+ + H 2 Recept: A kapott mintát maradék nélkül 100,00 cm 3 -es mérőlombikba mossuk és azt jelig töltjük. Az így nyert törzsoldat 10,00 cm 3 -es részleteit 100 cm 3 -es titráló lombikokba pipettázzuk cm 3 Zimmermann-Reinhardt oldatot és 10 cm 3 20 (m/m) %-os sósavat adunk egy-egy mintához, majd horzsakő jelenlétében forrásig hevítjük. A forró oldathoz cseppenként cc. HCl-val frissen készült 15 (m/m) %-os SnCl 2 -ot adunk, az oldat teljes elszintelenedéséig. Célszerű ezután még egy csepp SnCl 2 -ot juttatni a rendszerbe. Ezt követően lehűtjük az oldatot, majd hirtelen mozdulattal 10 cm 3 5 (m/m) %-os HgCl 2 -ot adunk hozzá. Fehér, selymes fényű HgCl 2 válik ki (esetleg 500) cm 3 -es lombikba 300 cm 3 desztillált vizet teszünk, pár csepp permanganátot adunk az oldathoz (amit a teljes fogyásba természetesen beszámítunk), majd maradéktalanul belemossuk a már előzőleg redukált vas(ii)-oldatot, és állandó kevergetés közben a KMn mérőoldattal tartós rózsaszínig titráljuk. A vas atomtömege: 55,85 g/mol Hibahatár: % Forrás: Schulek-Szabó, o. 15

20 xidációs és redukciós mérések Mn(II) meghatározása Volhard-Wolf szerint A meghatározás ionegyenlete: 2 Mn + 3 Mn H 2 = 5 Mn(H) 2 + H + Recept: Az ampullában kiadott ismeretlen maradéktalanul 100,00 cm 3 -es mérőlombikba mossuk, majd jelig töltjük. A törzsoldat 10,00 cm 3 -es részleteit 1000 cm 3 -es Erlenmeyer lombikokban desztillált vízzel ~500 cm 3 -re hígitjuk. A mintákba 1-2 g Zn-ot szórunk és ~5 g ZnS 7H 2 - ot oldunk fel bennük. A forrásig melegített oldatokat KMn mérőoldattal titráljuk oly módon, hogy előbb apróbb részletekben, majd cseppenként adjuk a mérőoldatot, míg folyadék tisztája 2-3 percig rózsaszínű marad. Amennyiben a titrálás időben elhúzódik, a végpont előtt ismét forrásig kell melegíteni a mintát! Mn atomtömege: 59,9 g/mol Hibahatár: 5 % Forrás: Schulek-Szabó, 191. o Bromatometria 0,02 mol/dm 3 koncentrációjú KBr 3 mérőoldat készítése Analitikatisztaságú vegyszerből analitikai mérlegen bemérve készítjük a KBr 3 törzsoldatot. A KBr 3 molekulatömege: g/mol Forrás: Schulek-Szabó, 206. o. C-vitamin hatóanyagtartalmának meghatározása A meghatározás egy példa a bróm-addíciós meghatározásokra. A reakcióban az aszkorbinsav dehidroaszkorbinsavvá oxidálódik. A meghatározás egyenlete: H H KBr KBr + 6 HCl = 3 Br H KCl Br H + Br H Br H Br H H H H H H 16

ANALITIKAI KÉMIA. Oktatási segédanyag. Kvantitatív analitikai kémiai laboratóriumi gyakorlathoz. Szerkesztő: Farkas Etelka és Lente Gábor

ANALITIKAI KÉMIA. Oktatási segédanyag. Kvantitatív analitikai kémiai laboratóriumi gyakorlathoz. Szerkesztő: Farkas Etelka és Lente Gábor ANALITIKAI KÉMIA ktatási segédanyag Kvantitatív analitikai kémiai laboratóriumi gyakorlathoz Szerkesztő: Farkas Etelka és Lente Gábor Debreceni Egyetem, Tudományegyetemi Karok, Szervetlen és Analitikai

Részletesebben

Oktatási segédanyag az ODLA szakos hallgatók Analitikai Kémia I. laboratóriumi gyakorlatához

Oktatási segédanyag az ODLA szakos hallgatók Analitikai Kémia I. laboratóriumi gyakorlatához ktatási segédanyag az DLA szakos hallgatók Analitikai Kémia I. laboratóriumi gyakorlatához Összeállította: Dr. Buglyó Péter DE TEK, Természettudományi Kar Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék 2006 4

Részletesebben

Oktatási segédanyag az ODLA szakos hallgatók Analitikai Kémia I. laboratóriumi gyakorlatához

Oktatási segédanyag az ODLA szakos hallgatók Analitikai Kémia I. laboratóriumi gyakorlatához ktatási segédanyag az DLA szakos hallgatók Analitikai Kémia I. laboratóriumi gyakorlatához Összeállította: Buglyó Péter DE TEK, Természettudományi Kar Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék 2004 2 Analitikai

Részletesebben

Titrimetria - Térfogatos kémiai analízis -

Titrimetria - Térfogatos kémiai analízis - Titrimetria - Térfogatos kémiai analízis - Alapfogalmak Elv (ismert térfogatú anyag oldatához annyi ismert konc. oldatot adnak, amely azzal maradéktalanul reagál) Titrálás végpontja (egyenértékpont) Törzsoldat,

Részletesebben

HInd Ind + H + A ph érzékelése indikátorokkal

HInd Ind + H + A ph érzékelése indikátorokkal A ph érzékelése indikátorokkal A sav-bázis indikátorok olyan "festékek", melyek színüket a ph függvényében változtatják. Ennek alapja az, hogy egy HB indikátor maga is H+ kationra és B- anionra disszociál,

Részletesebben

1.1. Reakciósebességet befolyásoló tényezők, a tioszulfát bomlása

1.1. Reakciósebességet befolyásoló tényezők, a tioszulfát bomlása 2. Laboratóriumi gyakorlat A laborgyakorlatok anyagát összeállította: dr. Pasinszki Tibor egyetemi tanár 1.1. Reakciósebességet befolyásoló tényezők, a tioszulfát bomlása A reakciósebesség növelhető a

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM. Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola

VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM. Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola A versenyző kódja:... VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola Budapest, Thököly út 48-54. XV. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI

Részletesebben

A TITRÁLÁSOK GYAKORLATA

A TITRÁLÁSOK GYAKORLATA A TITRÁLÁSOK GYAKORLATA készült a DE és SZTE Szervetlen és Analitikai Kémiai tanszékeinek oktatási segédanyagai, illetve Lengyel B.: Általános és Szervetlen Kémiai Praktikum alapján Előkészületek a térfogatos

Részletesebben

5. sz. gyakorlat. VÍZMINTA OXIGÉNFOGYASZTÁSÁNAK ÉS LÚGOSSÁGÁNAK MEGHATÁROZÁSA MSZ 448-20 és MSZ 448/11-86 alapján

5. sz. gyakorlat. VÍZMINTA OXIGÉNFOGYASZTÁSÁNAK ÉS LÚGOSSÁGÁNAK MEGHATÁROZÁSA MSZ 448-20 és MSZ 448/11-86 alapján 5. sz. gyakorlat VÍZMINTA OXIGÉNFOGYASZTÁSÁNAK ÉS LÚGOSSÁGÁNAK MEGHATÁROZÁSA MSZ 448-20 és MSZ 448/11-86 alapján I. A KÉMIAI OXIGÉNIGÉNY MEGHATÁROZÁSA Minden víz a szennyezettségtől függően kisebb-nagyobb

Részletesebben

A mennyiségi analízis klasszikus analitikai módszerei

A mennyiségi analízis klasszikus analitikai módszerei Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola A mennyiségi analízis klasszikus analitikai módszerei Összeállította: Fogarasi József 2012.11.0. 1 Tartalom Bevezetés...

Részletesebben

Az oldatok összetétele

Az oldatok összetétele Az oldatok összetétele Az oldatok összetételét (töménységét) többféleképpen fejezhetjük ki. Ezek közül itt a tömegszázalék, vegyes százalék és a mólos oldat fogalmát tárgyaljuk. a.) Tömegszázalék (jele:

Részletesebben

Vegyjel, képlet 1. Mi az alábbi elemek vegyjele: szilicium, germánium, antimon, ón, rubidium, cézium, ólom, kripton, szelén, palládium

Vegyjel, képlet 1. Mi az alábbi elemek vegyjele: szilicium, germánium, antimon, ón, rubidium, cézium, ólom, kripton, szelén, palládium Vegyjel, képlet 1. Mi az alábbi elemek vegyjele: szilicium, germánium, antimon, ón, rubidium, cézium, ólom, kripton, szelén, palládium 2. Mi az alábbi elemek neve: Ra, Rn, Hf, Zr, Tc, Pt, Ag, Au, Ga, Bi

Részletesebben

Oldatkészítés, ph- és sűrűségmérés

Oldatkészítés, ph- és sűrűségmérés Oldatkészítés, ph- és sűrűségmérés A laboratóriumi gyakorlat során elvégzendő feladat: Oldatok hígítása, adott ph-jú pufferoldat készítése és vizsgálata, valamint egy oldat sűrűségének mérése. Felkészülés

Részletesebben

v1.04 Analitika példatár

v1.04 Analitika példatár Bevezető A példatár azért készült, hogy segítséget kapjon az a tanuló, aki eredményesen akarja elsajátítatni az analitikai számítások alapjait. Minden feladat végén dőlt karakterekkel megtalálható az eredmény.

Részletesebben

ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra :

ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra : ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra : H 2 O H + + OH -, (2 H 2 O H 3 O + + 2 OH - ). Semleges oldatban a hidrogén-ion

Részletesebben

ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra :

ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra : ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra : H 2 O H + + OH -, (2 H 2 O H 3 O + + 2 OH - ). Semleges oldatban a hidrogén-ion

Részletesebben

Minta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion

Minta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve Foszfátion Szulfátion

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK 2003.

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK 2003. KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATK 2003. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden megítélt

Részletesebben

KÉMIA 12. ÉVFOLYAM EMELT SZINT. Szaktanári segédlet

KÉMIA 12. ÉVFOLYAM EMELT SZINT. Szaktanári segédlet Projektazonosító: TÁMOP 3.1.3-11/1-2012-0013 KÉMIA 12. ÉVFOLYAM EMELT SZINT Szaktanári segédlet Műveltségterület: Ember és természet Összeállította: Pintér Bertalan Lektorálta: Kónya Noémi 2014 Tartalomjegyzék

Részletesebben

a) 4,9 g kénsavat, b) 48 g nikkel(ii)-szulfátot, c) 0,24 g salétromsavat, d) 65 g vas(iii)-kloridot?

a) 4,9 g kénsavat, b) 48 g nikkel(ii)-szulfátot, c) 0,24 g salétromsavat, d) 65 g vas(iii)-kloridot? 2.2. Anyagmennyiség-koncentráció 1. Hány mol/dm 3 koncentrációjú az az oldat, amelynek 200 cm 3 -ében 0,116 mol az oldott anyag? 2. 2,5 g nátrium-karbonátból 500 cm 3 oldatot készítettünk. Számítsuk ki

Részletesebben

Ag + +Cl - AgCl (1) HCl + NaOH NaCl + H 2 O (2)

Ag + +Cl - AgCl (1) HCl + NaOH NaCl + H 2 O (2) 3. gyak. Titrimetria I: Sósav mérőoldat készítése, pontos koncentrációjának meghatározása (faktorozása). Vízminta karbonát ill. hidrogén-karbonát tartalmának meghatározása. (Levegő CO 2 tartalmának meghatározása

Részletesebben

EGYÉB GYAKORLÓ FELADATOK Összetétel számítás

EGYÉB GYAKORLÓ FELADATOK Összetétel számítás EGYÉB GYAKORLÓ FELADATOK Összetétel számítás 1. Mekkora tömegű NaOH-ot kell bemérni 50 cm 3 1,00 mol/dm 3 koncentrációjú NaOH-oldat elkészítéséhez? M r (NaCl) = 40,0. 2. Mekkora tömegű KHCO 3 -ot kell

Részletesebben

A gyakorlat célja: Csapadékos titrálás felhasználása a gázelemzésben a vízelemzésben és halogén tartalmú szilárd anyagok vizsgálatára.

A gyakorlat célja: Csapadékos titrálás felhasználása a gázelemzésben a vízelemzésben és halogén tartalmú szilárd anyagok vizsgálatára. 4. gyak.: Titrimetria II: Hulladékégető berendezésekből kibocsátott füstgázok sósav tartalmának meghatározása. Vízminta kloridion tartalmának meghatározása. Polimerek klórtartalmának meghatározása. A gyakorlat

Részletesebben

Laboratóriumi gyakorlat kémia OKTV I. kategória Budapest, 2010. április 10.

Laboratóriumi gyakorlat kémia OKTV I. kategória Budapest, 2010. április 10. Oktatási Hivatal Laboratóriumi gyakorlat kémia OKTV I. kategória Budapest, 2010. április 10. A feladathoz kérdések társulnak, amelyek külön lapon vannak, a válaszokat arra a lapra kérjük megadni. A feladat

Részletesebben

a réz(ii)-ion klorokomplexének előállítása...

a réz(ii)-ion klorokomplexének előállítása... Általános és szervetlen kémia Laborelőkészítő előadás IX-X. (2008. október 18.) A réz(i)-oxid és a lecsapott kén előállítása Metallurgia, a fém mangán előállítása Megfordítható redoxreakciók Szervetlen

Részletesebben

MUNKAANYAG. Stankovics Éva. Térfogatos elemzés. A követelménymodul megnevezése: Laboratóriumi technikus és vegyipari technikus alapfeladatok9

MUNKAANYAG. Stankovics Éva. Térfogatos elemzés. A követelménymodul megnevezése: Laboratóriumi technikus és vegyipari technikus alapfeladatok9 Stankovics Éva Térfogatos elemzés A követelménymodul megnevezése: Laboratóriumi technikus és vegyipari technikus alapfeladatok9 A követelménymodul száma: 2049-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja:

Részletesebben

Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor)

Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) I. feladat 1. C 2. B. fenolos hidroxilcsoport, éter, tercier amin db. ; 2 db. 4. észter 5. E 6. A tercier amino-nitrogén. 7. Pl. a trimetil-amin reakciója HCl-dal.

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 1 oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I A VÍZ - A víz molekulája V-alakú, kötésszöge 109,5 fok, poláris kovalens kötések; - a jég molekularácsos, tetraéderes elrendeződés,

Részletesebben

AQUA AD DILUTIONEM SOLUTIONUM CONCENTRATARUM AD HAEMODIALYSIM. Tömény hemodializáló oldatok hígítására szánt víz

AQUA AD DILUTIONEM SOLUTIONUM CONCENTRATARUM AD HAEMODIALYSIM. Tömény hemodializáló oldatok hígítására szánt víz concentratarum ad haemodialysim Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.3-1 01/2008:1167 javított 6.3 AQUA AD DILUTIONEM SOLUTIONUM CONCENTRATARUM AD HAEMODIALYSIM Tömény hemodializáló oldatok hígítására szánt víz Az alábbi

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

Víztechnológiai mérőgyakorlat 2. Klórferőtlenítés törésponti görbe felvétele. Jegyzőkönyv

Víztechnológiai mérőgyakorlat 2. Klórferőtlenítés törésponti görbe felvétele. Jegyzőkönyv A mérést végezte: NEPTUNkód: Víztechnológiai mérőgyakorlat 2. Klórferőtlenítés törésponti görbe felvétele Jegyzőkönyv Név: Szak: Tagozat: Évfolyam, tankör: AABB11 D. Miklós Környezetmérnöki Levlező III.,

Részletesebben

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT I. Egyszerű választásos teszt Karikázza be az egyetlen helyes, vagy egyetlen helytelen választ! 1. Hány neutront tartalmaz a 127-es tömegszámú, 53-as rendszámú jód izotóp? A) 74

Részletesebben

KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont)

KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont) KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (12 pont) Az ion neve Kloridion Az ion képlete Cl - (1 pont) Hidroxidion (1 pont) OH - Nitrátion NO

Részletesebben

3.1.15. NEM PARENTERÁLIS KÉSZÍTMÉNYEK TARTÁLYAINAK ELŐÁLLÍTÁSÁHOZ HASZNÁLT POLI(ETILÉN-TEREFTALÁT)

3.1.15. NEM PARENTERÁLIS KÉSZÍTMÉNYEK TARTÁLYAINAK ELŐÁLLÍTÁSÁHOZ HASZNÁLT POLI(ETILÉN-TEREFTALÁT) előállításához használt anyagok Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.0 3.1.15.-1 3.1.15. NEM PARENTERÁLIS KÉSZÍTMÉNYEK TARTÁLYAINAK ELŐÁLLÍTÁSÁHOZ HASZNÁLT POLI(ETILÉN-TEREFTALÁT) n=100-200 DEFINÍCIÓ Poli(etilén-tereftalát)

Részletesebben

1. feladat Összesen: 15 pont. 2. feladat Összesen: 10 pont

1. feladat Összesen: 15 pont. 2. feladat Összesen: 10 pont 1. feladat Összesen: 15 pont Vizsgálja meg a hidrogén-klorid (vagy vizes oldata) reakciót különböző szervetlen és szerves anyagokkal! Ha nem játszódik le reakció, akkor ezt írja be! protonátmenettel járó

Részletesebben

Vizes oldatok ph-jának mérése

Vizes oldatok ph-jának mérése Vizes oldatok ph-jának mérése Név: Neptun-kód: Labor elızetes feladat Mennyi lesz annak a hangyasav oldatnak a ph-ja, amelynek koncentrációja 0,330 mol/dm 3? (K s = 1,77 10-4 mol/dm 3 ) Mekkora a disszociációfok?

Részletesebben

7. gyak. Szilárd minta S tartalmának meghatározása égetést követően jodometriásan

7. gyak. Szilárd minta S tartalmának meghatározása égetést követően jodometriásan 7. gyak. Szilárd minta S tartalmának meghatározása égetést követően jodometriásan A gyakorlat célja: Megismerkedni az analízis azon eljárásaival, amelyik adott komponens meghatározását a minta elégetése

Részletesebben

1. feladat. Aminosavak mennyiségi meghatározása

1. feladat. Aminosavak mennyiségi meghatározása 1. feladat Aminosavak mennyiségi meghatározása Az aminosavak mennyiségének meghatározása lényeges analitikai feladat, amit manapság általában automatizált műszerekkel végeznek. Mindazonáltal van olyan

Részletesebben

4. táblázat. 1. osztály 2. osztály 3. osztály 4. osztály SO 4 Cl NO 3 HCO 3

4. táblázat. 1. osztály 2. osztály 3. osztály 4. osztály SO 4 Cl NO 3 HCO 3 59 2.1.2. Anionok kimutatása Az anionokat közös reagensekkel történı vizsgálatok megfigyelései alapján, a kationokhoz hasonlóan, analitikai osztályokba sorolhatjuk. A fontosabb anionok négy osztályba kerültek.

Részletesebben

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás IX-X.

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás IX-X. Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás IX-X. A réz(i)-oxid és a lecsapott kén előállítása Metallurgia, a fém mangán előállítása Megfordítható redoxreakciók Szervetlen vegyületek hőbomlása

Részletesebben

Laboratóriumi gyakorlat kémia OKTV I. kategória Budapest, 2008. április 12.

Laboratóriumi gyakorlat kémia OKTV I. kategória Budapest, 2008. április 12. Oktatási Hivatal OKTV 2007/2008 Kémia I. kategória döntő forduló Feladatlap és megoldások Laboratóriumi gyakorlat kémia OKTV I. kategória Budapest, 2008. április 12. A feladathoz kérdések társulnak, amelyek

Részletesebben

X = 9,477 10 3 mol. ph = 4,07 [H + ] = 8,51138 10 5 mol/dm 3 Gyenge sav ph-jának a számolása (általánosan alkalmazható képlet):

X = 9,477 10 3 mol. ph = 4,07 [H + ] = 8,51138 10 5 mol/dm 3 Gyenge sav ph-jának a számolása (általánosan alkalmazható képlet): . Egy átrium-hidroxidot és átrium-acetátot tartalmazó mita 50,00 cm 3 -es részletée megmérjük a ph-t, ami,65-ek adódott. 8,65 cm 3 0, mol/dm 3 kocetrációjú sósavat adva a mitához, a mért ph 5,065. Meyi

Részletesebben

LABORATÓRIUMI OKTATÁSI SEGÉDLET

LABORATÓRIUMI OKTATÁSI SEGÉDLET LABORATÓRIUMI OKTATÁSI SEGÉDLET a Környezetmérnöki méréstechnika, monitoring I. /Környezeti analízis I. c. (MFKMM31K03/MFKOA31K03) tantárgyakhoz kapcsolódó laboratóriumi gyakorlat feladataihoz Nappali

Részletesebben

1. feladat Összesen: 18 pont. 2. feladat Összesen: 9 pont

1. feladat Összesen: 18 pont. 2. feladat Összesen: 9 pont 1. feladat Összesen: 18 pont Különböző anyagok vízzel való kölcsönhatását vizsgáljuk. Töltse ki a táblázatot! második oszlopba írja, hogy oldódik-e vagy nem oldódik vízben az anyag, illetve ha reagál,

Részletesebben

01/2008:40202 4.2.2. MÉRŐOLDATOK

01/2008:40202 4.2.2. MÉRŐOLDATOK Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.5.6-6.0-1 4.2.2. MÉRŐOLDATOK 01/2008:40202 A mérőoldatokat a szokásos kémiai analitikai eljárások szabályai szerint készítjük. A mérőoldatok előállításához használt eszközök megfelelő

Részletesebben

1. Gázok oldhatósága vízben: 101 325 Pa nyomáson g/100 g vízben

1. Gázok oldhatósága vízben: 101 325 Pa nyomáson g/100 g vízben 1. Gázok oldhatósága vízben: 101 325 Pa nyomáson g/100 g vízben t/ 0 C 0 20 30 60 O 2 0,006945 0,004339 0,003588 0,002274 H 2S 0,7066 0,3846 0,2983 0,148 HCl 82,3 72 67,3 56,1 CO 2 0,3346 0,1688 0,1257

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2002

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2002 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2002 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden

Részletesebben

2. MENNYISÉGI ANALÍZIS II. 2.3. Oxidációs és redukciós titrálási módszerek

2. MENNYISÉGI ANALÍZIS II. 2.3. Oxidációs és redukciós titrálási módszerek 2. MENNYISÉGI ANALÍZIS II. 2.3. Oxidációs és redukciós titrálási módszerek Oxidáció-redukció Oxidációnak nevezzük azokat a folyamatokat, amelyek során valamely ion, vagy atom elektronokat veszít, vagyis

Részletesebben

NATRII AUROTHIOMALAS. Nátrium-aurotiomalát

NATRII AUROTHIOMALAS. Nátrium-aurotiomalát Natrii aurothiomalas Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.5.8-1 07/2007:1994 NATRII AUROTHIOMALAS Nátrium-aurotiomalát DEFINÍCIÓ A (2RS)-2-(auroszulfanil)butándisav mononátrium és dinátrium sóinak keveréke. Tartalom: arany

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. országos döntő. Az írásbeli forduló feladatlapja. 8. osztály. 2. feladat:... pont. 3. feladat:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. országos döntő. Az írásbeli forduló feladatlapja. 8. osztály. 2. feladat:... pont. 3. feladat:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny országos döntő Az írásbeli forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző azonosítási száma:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:...

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. A HIDROGÉN, A HIDRIDEK 1s 1, EN=2,1; izotópok:,, deutérium,, trícium. Kétatomos molekula, H 2, apoláris. Szobahőmérsékleten

Részletesebben

Klasszikus analitikai módszerek:

Klasszikus analitikai módszerek: Klasszikus analitikai módszerek: Azok a módszerek, melyek kémiai reakciókon alapszanak, de az elemzéshez csupán a tömeg és térfogat pontos mérésére van szükség. A legfontosabb klasszikus analitikai módszerek

Részletesebben

Vízanalitikai elméleti alapok

Vízanalitikai elméleti alapok Vízminőség, vízvédelem 5. előadás Vízanalitikai elméleti alapok Az előadás vázlata A laboratóriumi munka szabályai Tömegmérés Térfogatmérés Mennyiségi kémiai analízis térfogatos (titrimetriás) analitika

Részletesebben

9 gyak. Acél mangán tartalmának meghatározása UV-látható spektrofotometriás módszerrel

9 gyak. Acél mangán tartalmának meghatározása UV-látható spektrofotometriás módszerrel 9 gyak. Acél mangán tartalmának meghatározása UV-látható spektrofotometriás módszerrel A gyakorlat célja: Megismerkedni az UV-látható spektrofotometria elvével, alkalmazásával a kationok, anionok analízisére.

Részletesebben

Természetvédő 1., 3. csoport tervezett időbeosztás

Természetvédő 1., 3. csoport tervezett időbeosztás Természetvédő 1., 3. csoport tervezett időbeosztás 4. ciklus: 2012. március 08. Optikai mérések elmélet. A ciklus mérései: 1. nitrit, 2. ammónium, 3. refraktometriax2, mérőbőrönd. Forgatási terv: Csoport

Részletesebben

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI

Részletesebben

Oktatási segédanyag a II. ODLA szakos levelező hallgatók Analitikai Kémia I. tantárgyához

Oktatási segédanyag a II. ODLA szakos levelező hallgatók Analitikai Kémia I. tantárgyához ktatási segédanyag a II. DLA szakos levelező hallgatók Analitikai Kémia I. tantárgyához Összeállította: Buglyó Péter DE TEK, Természettudományi Kar Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék 2004 2 Tantárgy:

Részletesebben

KÉMIA 11. ÉVFOLYAM EMELT SZINT. Szaktanári segédlet

KÉMIA 11. ÉVFOLYAM EMELT SZINT. Szaktanári segédlet Projektazonosító: TÁMOP 3.1.3-11/1-2012-0013 KÉMIA 11. ÉVFOLYAM EMELT SZINT Szaktanári segédlet Műveltségterület: Ember és természet Összeállította: Pintér Bertalan Lektorálta: Kónya Noémi 2014 Tartalomjegyzék

Részletesebben

1. Koncentrációszámítás, oldatkészítés

1. Koncentrációszámítás, oldatkészítés 1. onentráiószámítás, oldatkészítés 1.1. példa onyhasó oldat készítése során 5,5 g Na Cl-t oldottunk fel 5 liter vízben. Mennyi az oldat tömegkonentráiója (g/ dm ), normalitása (ekv/dm ), molaritása (mol/

Részletesebben

ORVOSI KÉMIA GYAKORLATOK 2014/2015, ÁOK, FOK, OLKDA 1.év/1. félév CSOPORT A GYAKORLATI TEREM CSOPORT B GYAKORLATI TEREM

ORVOSI KÉMIA GYAKORLATOK 2014/2015, ÁOK, FOK, OLKDA 1.év/1. félév CSOPORT A GYAKORLATI TEREM CSOPORT B GYAKORLATI TEREM TAN. HÉT 1., 8-14. 2., 15-21. 3., 22-28. ORVOSI KÉMIA GYAKORLATOK 2014/2015, ÁOK, FOK, OLKDA 1.év/1. félév CSOPORT A GYAKORLATI TEREM CSOPORT B GYAKORLATI TEREM Balesetvédelmi és tűzvédelmi oktatás. Alapvető

Részletesebben

B TÉTEL A túró nitrogéntartalmának kimutatása A hamisított tejföl kimutatása A keményítő kimutatása búzalisztből

B TÉTEL A túró nitrogéntartalmának kimutatása A hamisított tejföl kimutatása A keményítő kimutatása búzalisztből 2011/2012. B TÉTEL A túró nitrogéntartalmának kimutatása A kémcsőben levő túróra öntsön tömény nátrium-hidroxid oldatot. Melegítse enyhén! Jellegzetes szagú gáz keletkezik. Tartson megnedvesített indikátor

Részletesebben

OKTATÁSI SEGÉDLET. a Környezeti kémia és analitika I. tantárgy laboratóriumi gyakorlatához

OKTATÁSI SEGÉDLET. a Környezeti kémia és analitika I. tantárgy laboratóriumi gyakorlatához OKTATÁSI SEGÉDLET a Környezeti kémia és analitika I. tantárgy laboratóriumi gyakorlatához I. éves Műszaki Környezeti szakmérnöki szakos hallgatók számára Készítette: Dr. Bodnár Ildikó főiskolai tanár DE-MK,

Részletesebben

Vezetőképesség meghatározása

Vezetőképesség meghatározása Vezetőképesség meghatározása Az elektrolitok vezetőképességének meghatározását konduktométerrel végezzük. A készülék működése az oldat ellenállásának mérésén alapszik. A közvetlenül vezetőképességet kijelző

Részletesebben

B TÉTEL A cukor, ammónium-klorid, nátrium-karbonát kémhatásának vizsgálata A túró nitrogéntartalmának kimutatása A hamisított tejföl kimutatása

B TÉTEL A cukor, ammónium-klorid, nátrium-karbonát kémhatásának vizsgálata A túró nitrogéntartalmának kimutatása A hamisított tejföl kimutatása 2014/2015. B TÉTEL A cukor, ammónium-klorid, nátrium-karbonát kémhatásának vizsgálata A kísérleti tálcán lévő sorszámozott eken három fehér port talál. Ezek: cukor, ammónium-klorid, ill. nátrium-karbonát

Részletesebben

SOLUTIONES AD PERITONEALEM DIALYSIM. Peritoneális dialízis céljára szánt oldatok

SOLUTIONES AD PERITONEALEM DIALYSIM. Peritoneális dialízis céljára szánt oldatok 01/2014:0862 SOLUTIONES AD PERITONEALEM DIALYSIM Peritoneális dialízis céljára szánt oldatok DEFINÍCIÓ A peritoneális dialízis céljára szánt oldatok intraperitoneális használatra szánt készítmények, amelyek

Részletesebben

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0 E C D C E B B A E 1 A C D B B D D A A D 2 C E D A B C B C C E 3 C C B B E

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0 E C D C E B B A E 1 A C D B B D D A A D 2 C E D A B C B C C E 3 C C B B E XII. FÉMEK XII. 1. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK 0 1 2 4 5 6 7 8 9 0 E C D C E B B A E 1 A C D B B D D A A D 2 C E D A B C B C C E C C B B E XII. 2. TÁBLÁZATKIEGÉSZÍTÉS Fémek összehasonlítása Kalcium Vas

Részletesebben

2. MENNYISÉGI ANALÍZIS. 2.1. Bevezetés a mennyiségi kémiai analízisbe

2. MENNYISÉGI ANALÍZIS. 2.1. Bevezetés a mennyiségi kémiai analízisbe 2. MENNYISÉGI ANALÍZIS 2.1. Bevezetés a mennyiségi kémiai analízisbe A mennyiségi analízis megmondja, hogy az anyag adott alkotórészekből mennyit, általában hány százalékot tartalmaz. A keresett alkotórész

Részletesebben

Kémiai alapismeretek 6. hét

Kémiai alapismeretek 6. hét Kémiai alapismeretek 6. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék biner 2013. október 7-11. 1/15 2013/2014 I. félév, Horváth Attila c Egyensúly:

Részletesebben

MÓDSZERTANI KÖZLEMÉNYEK II. KÖTET 1973. 77. IV. rész VIZELEMZES

MÓDSZERTANI KÖZLEMÉNYEK II. KÖTET 1973. 77. IV. rész VIZELEMZES MÓDSZERTANI KÖZLEMÉNYEK II. KÖTET 973. 77 IV. rész VIZELEMZES A vizminták elemzése a Földtani Intézet vízkémiai laboratóriumában általában az ivóvizvizsgálati szabvány /MSz. 448./ szerint történik. Egyes

Részletesebben

XVII. SZERVETLEN KÉMIA (Középszint)

XVII. SZERVETLEN KÉMIA (Középszint) XVII. SZERVETLEN KÉMIA (Középszint) XVII. 1. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK 0 1 2 4 5 6 7 8 9 0 C A D C D C D A C 1 B D B C A D D D D E 2 D C C C A A A D D C B C C B D D XVII. 4. TÁBLÁZATKIEGÉSZÍTÉS Nemfémes

Részletesebben

1. Kolorimetriás mérések A sav-bázis indikátorok olyan "festékek", melyek színüket a ph függvényében

1. Kolorimetriás mérések A sav-bázis indikátorok olyan festékek, melyek színüket a ph függvényében ph-mérés Egy savat vagy lúgot tartalmazó vizes oldat savasságának vagy lúgosságának erősségét a H + vagy a OH - ion aktivitással lehet jellemezni. A víz ionszorzatának következtében a két ion aktivitása

Részletesebben

Vezetőképesség meghatározása

Vezetőképesség meghatározása Vezetőképesség meghatározása Az elektrolitok vezetőképességének meghatározását konduktométerrel végezzük. A készülék működése az oldat ellenállásának mérésén alapszik. A közvetlenül vezetőképességet kijelző

Részletesebben

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 14 pont

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 14 pont 1. feladat Összesen: 10 pont Az AsH 3 hevítés hatására arzénre és hidrogénre bomlik. Hány dm 3 18 ºC hőmérsékletű és 1,01 10 5 Pa nyomású AsH 3 -ből nyerhetünk 10 dm 3 40 ºC hőmérsékletű és 2,02 10 5 Pa

Részletesebben

Hevesy György Kémiaverseny. 8. osztály. megyei döntő 2003.

Hevesy György Kémiaverseny. 8. osztály. megyei döntő 2003. Hevesy György Kémiaverseny 8. osztály megyei döntő 2003. Figyelem! A feladatokat ezen a feladatlapon oldd meg! Megoldásod olvasható és áttekinthető legyen! A feladatok megoldásában a gondolatmeneted követhető

Részletesebben

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás VI

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás VI Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás VI Redoxiegyenletek rendezésének általános lépései Példák fémoldódási egyenletek rendezésére Halogénvegyületek reakciói A gyakorlaton vizsgált redoxireakciók

Részletesebben

ANALITIKA GYAKORLAT 12. ÉVFOLYAM INFORMÁCIÓS LAPOK. Szerző: Fogarasi József. Lektor: Baranyiné C Veres Anna

ANALITIKA GYAKORLAT 12. ÉVFOLYAM INFORMÁCIÓS LAPOK. Szerző: Fogarasi József. Lektor: Baranyiné C Veres Anna ANALITIKA GYAKORLAT 1 ÉVFOLYAM INFORMÁCIÓS LAPOK Szerző: Fogarasi József Lektor: Baranyiné C Veres Anna TARTALOMJEGYZÉK 1. Aszpirintabletta acetil-szalicilsav-tartalmának meghatározása sav-bázis titrálással...3

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADAT (1998)

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADAT (1998) KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADAT (1998) Figyelem! A kidolgozáskor tömör és lényegre törő megfogalmazásra törekedjék! A megadott tematikus sorrendet szigorúan tartsa be! Csak a vázlatpontokban

Részletesebben

O k t a t á si Hivatal

O k t a t á si Hivatal O k t a t á si Hivatal Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny Kémia I. kategória 3. forduló Budapest, 2015. március 21. A verseny döntője három mérési feladatból áll. Mindhárom feladat szövege, valamint

Részletesebben

Felszíni vizek oldott oxigéntartalmának és kémiai oxigénigényének vizsgálata

Felszíni vizek oldott oxigéntartalmának és kémiai oxigénigényének vizsgálata 1. Gyakorlat Felszíni vizek oldott oxigéntartalmának és kémiai oxigénigényének vizsgálata 1. A gyakorlat célja A természetes vizek oldott oxigéntartalma jelentősen befolyásolhatja a vízben végbemenő folyamatokat.

Részletesebben

II. éves gyógyszerész hallgatók. Műszeres analitika gyakorlat. Konduktometriás mérés. Gyakorlati útmutató

II. éves gyógyszerész hallgatók. Műszeres analitika gyakorlat. Konduktometriás mérés. Gyakorlati útmutató II. éves gyógyszerész hallgatók Műszeres analitika gyakorlat Konduktometriás mérés Gyakorlati útmutató Készítette: Dr. Bényei Attila tudományos főmunkatárs Debreceni Egyetem Fizikai Kémiai Tanszék Debrecen,

Részletesebben

b./ Hány gramm szénatomban van ugyanannyi proton, mint 8g oxigénatomban? Hogyan jelöljük ezeket az anyagokat? Egyforma-e minden atom a 8g szénben?

b./ Hány gramm szénatomban van ugyanannyi proton, mint 8g oxigénatomban? Hogyan jelöljük ezeket az anyagokat? Egyforma-e minden atom a 8g szénben? 1. Az atommag. a./ Az atommag és az atom méretének, tömegének és töltésének összehasonlítása, a nukleonok jellemzése, rendszám, tömegszám, izotópok, nuklidok, jelölések. b./ Jelöld a Ca atom 20 neutront

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2001

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2001 2001 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2001 Ha most érettségizik, az 1. feladat kidolgozását karbonlapon végezze el! Figyelem! A kidolgozáskor tömör és lényegretörő megfogalmazásra

Részletesebben

OKTATÁSI SEGÉDLET. az Általános kémia III. tantárgy laboratóriumi gyakorlatához

OKTATÁSI SEGÉDLET. az Általános kémia III. tantárgy laboratóriumi gyakorlatához OKTATÁSI SEGÉDLET az Általános kémia III. tantárgy laboratóriumi gyakorlatához II. éves nappali tagozatos, környezetmérnök (BSc) szakos hallgatók számára Készítette: Dr. Bodnár Ildikó főiskolai tanár DE-MK,

Részletesebben

KONDUKTOMETRIÁS MÉRÉSEK

KONDUKTOMETRIÁS MÉRÉSEK A környezetvédelem analitikája KON KONDUKTOMETRIÁS MÉRÉSEK A GYAKORLAT CÉLJA: A konduktometria alapjainak megismerése. Elektrolitoldatok vezetőképességének vizsgálata. Oxálsav titrálása N-metil-glükamin

Részletesebben

Az 2008/2009. tanévi ORSZÁGOS KÖZÉPISKOLAI TANULMÁNYI VERSENY első (iskolai) fordulójának. feladatmegoldásai K É M I Á B Ó L

Az 2008/2009. tanévi ORSZÁGOS KÖZÉPISKOLAI TANULMÁNYI VERSENY első (iskolai) fordulójának. feladatmegoldásai K É M I Á B Ó L ktatási Hivatal Az 2008/2009. tanévi RSZÁGS KÖZÉPISKLAI TANULMÁNYI VERSENY első (iskolai) fordulójának feladatmegoldásai K É M I Á B Ó L Az értékelés szempontjai Egy-egy feladat összes pontszáma a részpontokból

Részletesebben

Mosópor vizsgálata titrálással

Mosópor vizsgálata titrálással Mosópor vizsgálata titrálással Egy mosópor számos anyag komplex keveréke. Az összetevők több célt szolgálnak több módon is elősegítik a tisztító hatást. Ezen felül nem károsíthatják a ruhákat, a viselőiket,

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM. Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola

VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM. Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola Budapest, Thököly út 48-54. XV. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ORSZÁGOS SZAKMAI TANULMÁNYI

Részletesebben

3.1.2.6.1. Ismeretlen koncentrációjú ecetsavoldat koncentrációjának meghatározása

3.1.2.6.1. Ismeretlen koncentrációjú ecetsavoldat koncentrációjának meghatározása 8 3.1..6. Sav-bázis titrálási gyakorlatok 3.1..6.1. Ismeretlen koncentrációjú ecetsavoldat koncentrációjának meghatározása A gyakorlaton elvégzendı feladatok: 0,1 M HCl-oldat készítése 0,1 M KHCO 3 -oldat

Részletesebben

1. feladat Összesen: 7 pont. 2. feladat Összesen: 8 pont

1. feladat Összesen: 7 pont. 2. feladat Összesen: 8 pont 1. feladat Összesen: 7 pont Hét egymást követő titrálás fogyásai a következők: Sorszám: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. Fogyások (cm 3 ) 20,25 20,30 20,40 20,35 20,80 20,30 20,20 A) Keresse meg és húzza át a szemmel

Részletesebben

V átlag = (V 1 + V 2 +V 3 )/3. A szórás V = ((V átlag -V 1 ) 2 + ((V átlag -V 2 ) 2 ((V átlag -V 3 ) 2 ) 0,5 / 3

V átlag = (V 1 + V 2 +V 3 )/3. A szórás V = ((V átlag -V 1 ) 2 + ((V átlag -V 2 ) 2 ((V átlag -V 3 ) 2 ) 0,5 / 3 5. gyakorlat. Tömegmérés, térfogatmérés, pipettázás gyakorlása tömegméréssel kombinálva. A mérési eredmények megadása. Sóoldat sőrőségének meghatározása, koncentrációjának megadása a mért sőrőség alapján.

Részletesebben

A XVII. VegyÉSZtorna I. fordulójának feladatai és megoldásai

A XVII. VegyÉSZtorna I. fordulójának feladatai és megoldásai Megoldások: 1. Mekkora a ph-ja annak a sósavoldatnak, amelyben a kloridion koncentrációja 0,01 mol/dm 3? (ph =?,??) A sósav a hidrogén-klorid (HCl) vizes oldata, amelyben a HCl teljesen disszociál, mivel

Részletesebben

NE FELEJTSÉTEK EL BEÍRNI AZ EREDMÉNYEKET A KIJELÖLT HELYEKRE! A feladatok megoldásához szükséges kerekített értékek a következők:

NE FELEJTSÉTEK EL BEÍRNI AZ EREDMÉNYEKET A KIJELÖLT HELYEKRE! A feladatok megoldásához szükséges kerekített értékek a következők: A Szerb Köztársaság Oktatási Minisztériuma Szerbiai Kémikusok Egyesülete Köztársasági verseny kémiából Kragujevac, 2008. 05. 24.. Teszt a középiskolák I. osztálya számára Név és utónév Helység és iskola

Részletesebben

KÉMIA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. Középszint

KÉMIA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. Középszint KÉMIA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. Középszint Szóbeli vizsga A témakörök ismeretének mélységét a részletes érettségi követelmény meghatározza. A zárójelben levő számok a vizsgakövetelmény megfelelő fejezetére

Részletesebben

Laboratóriumi gyakorlat kémia OKTV Budapest, 2009. április 18. II. kategória, 1. feladat A DUNA VÍZÉNEK ANALITIKAI JELLEMZÉSE

Laboratóriumi gyakorlat kémia OKTV Budapest, 2009. április 18. II. kategória, 1. feladat A DUNA VÍZÉNEK ANALITIKAI JELLEMZÉSE Laboratóriumi gyakorlat kémia OKTV Budapest, 2009. április 18. II. kategória, 1. feladat A DUNA VÍZÉNEK ANALITIKAI JELLEMZÉSE A Budapesten évente keletkező szennyvíz a Velencei-tó térfogatának ötszöröse,

Részletesebben

2.4.8. Nehézfémek Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.8-1 2.4.8. NEHÉZFÉMEK

2.4.8. Nehézfémek Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.8-1 2.4.8. NEHÉZFÉMEK 2.4.8. Nehézfémek Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.8-1 2.4.8. NEHÉZFÉMEK 07/2010:20408 A következőkben leírt módszerek R tioacetamid reagens használatát igénylik. Úgy is eljárhatunk, hogy R1 nátrium-szulfid oldatot

Részletesebben

SZERVETLEN ALAPANYAGOK ISMERETE, OLDATKÉSZÍTÉS

SZERVETLEN ALAPANYAGOK ISMERETE, OLDATKÉSZÍTÉS SZERVETLEN ALAPANYAGOK ISMERETE, OLDATKÉSZÍTÉS ESETFELVETÉS MUNKAHELYZET Az eredményes munka szempontjából szükség van arra, hogy a kozmetikus, a gyakorlatban használt alapanyagokat ismerje, felismerje

Részletesebben