2014/2015. tanév I. (őszi) félév. Előfeltétele: 30702, (30702M) Helye a mintatantervben: VII. szemeszter Meghirdetés: őszi szemeszter

Átírás

1 TEMATIKA ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER 2014/2015. tanév I. (őszi) félév TANTÁRGY NEVE: MUNKA- ÉS SZOCIÁLIS JOG III. Neptun kódja: (30703M) Előfeltétele: 30702, (30702M) Helye a mintatantervben: VII. szemeszter Meghirdetés: őszi szemeszter Szak: JOGÁSZ Oktatás nyelve: magyar Tárgy besorolása: kötelező Kreditérték: 4 (30703M esetén 5) Számonkérés módja alapvizsga Óraszám nappali (heti): 2+1 levelező (félévi): 8+2 Létszámkeret nappali tagozaton: korlátlan levelező tagozaton: korlátlan Tárgyat gondozó tanszék: Agrárjogi, Környezetjogi és Munkajogi Tanszék Tárgyjegyző neve, beosztása: Dr. Nádas György, PhD egyetemi docens A tárgy további oktatói, beosztásuk: Dr. Prugberger Tamás, professzor emeritus Dr. Nádasné dr. Rab Henriett, PhD egyetemi adjunktus Dr. Sipka Péter, PhD egyetemi tanársegéd dr. Zaccaria Márton Leó, egyetemi tanársegéd A tárgy célja: Az előadások feladata a tematika szerinti témák feldolgozása, a szociális dimenziók bemutatása, a szociális jog, mint jogterület az Európai Unió által adott és a hazai értelmezésének bemutatása. TANTÁRGY NEVE: MUNKA- ÉS SZOCIÁLIS JOG III. Neptun kódja: GYAKORLAT Társfeltétele: Helye a mintatantervben: VII. szemeszter Meghirdetés: őszi szemeszter Szak: JOGÁSZ Oktatás nyelve: magyar Tárgy besorolása: kötelező Kreditérték: 1 Számonkérés módja gyakorlati jegy Óraszám nappali tagozaton (heti): 1 levelező tagozaton (félévi): Létszámkeret nappali tagozaton: 18 fő/csoport levelező tagozaton: teljes évfolyam A gyak./szem. teljesítése az elméleti tárgyból tett vizsga előfeltétele-e: IGEN Tárgyat gondozó tanszék: Agrárjogi, Környezetjogi és Munkajogi Tanszék Tárgyjegyző neve, beosztása: Dr. Nádasné dr. Rab Henriett, PhD egyetemi adjunktus A tárgy további oktatói, beosztásuk: Dr. Sipka Péter, PhD egyetemi tanársegéd Dr. Zaccaria Márton Leó, egyetemi tanársegéd A tárgy célja: A gyakorlat célja az előadáson megszerzett elméleti ismeretek átültetése a hazai jogalkalmazói gyakorlatba. Elsődleges cél az alapvizsgára való felkészülés elősegítése, a joganyag jogalkalmazás szempontjaira figyelemmel történő, minél alaposabb feldolgozása. II. A hetekre/konzultációkra lebontott tematika Nappali tagozat (hetekre lebontott tematika) ELŐADÁS tematikája 1. előadás : A szociális jog intézményrendszere és alakulása az EU-ban, az EU tagállamaiban és Magyarországon

2 2-3. előadás Foglalkoztatáspolitika: : A foglalkoztatáspolitika célja és intézményrendszere az Unió tagállamaiban és Az aktív foglalkoztatáspolitika eszközei az uniós államokban és : Passzív foglalkoztatáspolitikai eszközei az uniós államokban és előadás Társadalombiztosítás: : A társadalombiztosítás intézményrendszere, finanszírozása, és megreformálásának problémái. Az egészségbiztosítás nyugat-európai és hazai rendszere : Az egészségbiztosítás természetben nyújtott ellátásai, a keresőképtelenség időtartamára járó ellátások (a táppénz) : Anyasági ellátások rendszere: GYES, GYED, stb., családi támogatások rendszere, alapelvek, fogalmak : Nyugdíjbiztosítás intézményrendszerének uniós és nyugat-európai modelljei : Saját jogú nyugellátás ellátási formái, az öregségi nyugdíjra vonatkozó speciális szabályok : Hozzátartozói nyugellátás formái, az intézményekre vonatkozó nyugateurópai államokban és : Korhatár előtti ellátások rendszere; a magánnyugdíj-pénztárra, az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárra vonatkozó speciális szabályok, alapelvek, ellátási formák : Balesetbiztosítási ellátások és a megváltozott munkaképességűek ellátása a nyugat-európai államokban és előadás Szociális jog: : A szociális törvény alapelvei, ellátásai, az igazgatás intézményrendszere. Intézményi szociális ellátás : Az Alkotmánybíróság szociális jogi tárgyú ítélkezési gyakorlata. A szociális jog nemzetközi szabályai, az ILO 102. számú egyezmény, az Európai Szociális Karta szabályai. Az Európai Unió szociális koordinációs rendelete(i). GYAKORLATI órák tematikája 1. A foglalkoztatáspolitika célja és intézményrendszere az Unió tagállamaiban és Az aktív foglalkoztatáspolitika eszközei az uniós államokban és Passzív foglalkoztatáspolitikai eszközei az uniós államokban és 2. A társadalombiztosítás intézményrendszere, finanszírozása és megreformálásának problémái. Az egészségbiztosítás nyugat-európai és hazai rendszere. Az egészségbiztosítás természetben nyújtott ellátásai, a keresőképtelenség időtartamára járó ellátások (a táppénz). 3. Nyugdíjbiztosítás intézményrendszerének uniós és nyugat-európai modelljei. Saját jogú nyugellátás ellátási formái, az öregségi nyugdíjra vonatkozó speciális szabályok 4. Hozzátartozói nyugellátás formái, az intézményekre vonatkozó nyugat-európai államokban és Korhatár előtti ellátások rendszere, magánnyugdíjpénztárra, az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárra vonatkozó speciális szabályok, alapelvek, ellátási formák. 5. Anyasági ellátások rendszere: GYES, GYED, stb., családi támogatások rendszere, alapelvek, fogalmak. Balesetbiztosítási ellátások és a megváltozott munkaképességűek ellátása a nyugat-európai államokban és 6. Az Alkotmánybíróság szociális jogi tárgyú ítélkezési gyakorlata. Szociális törvény alapelvei, ellátásai, az igazgatás intézményrendszere. Intézményi szociális ellátás. A

3 szociális jog nemzetközi szabályai, az ILO 102. számú egyezmény, az Európai Szociális Karta szabályai, és az Unió szociális koordinációs rendelete(i). A szeminárium tárgya az előadáshoz kapcsolódó esetjog, szabályozási problémák megvitatása. Levelező tagozat (tanórákra lebontott tematika) ELŐADÁS tematikája péntek 1. A szociális jog intézményrendszere és alakulása az EU-ban, az EU tagállamaiban és Magyarországon 2. A foglalkoztatáspolitika célja és intézményrendszere az Unió tagállamaiban és Az aktív foglalkoztatáspolitika eszközei az uniós államokban és Passzív foglalkoztatáspolitikai eszközei az uniós államokban és péntek 3. A társadalombiztosítás intézményrendszere és megreformálásának problémái. Az egészségbiztosítás nyugat-európai és hazai rendszere. Az egészségbiztosítás természetben nyújtott ellátásai, a keresőképtelenség időtartamára járó ellátások (a táppénz). 4. Nyugdíjbiztosítás intézményrendszerének uniós és nyugat-európai modelljei. Saját jogú nyugellátás ellátási formái, az öregségi nyugdíjra vonatkozó speciális szabályok 5. Hozzátartozói nyugellátás formái, az intézményekre vonatkozó nyugat-európai államokban és Magánnyugdíj-pénztárra vonatkozó speciális szabályok, alapelvek, ellátási formák péntek 6. Anyasági ellátások rendszere: GYES, GYED, stb., családi támogatások rendszere, alapelvek, fogalmak. 7. Balesetbiztosítási ellátások és a megváltozott munkaképességűek ellátása a nyugateurópai államokban és 8. Az Alkotmánybíróság szociális jogi tárgyú ítélkezési gyakorlata. Szociális törvény alapelvei, ellátásai, az igazgatás intézményrendszere. Intézményi szociális ellátás. A szociális jog nemzetközi szabályai, az ILO 102. számú egyezmény, az Európai Szociális Karta szabályai, és az Unió szociális koordinációs rendelete(i). GYAKORLATI órák tematikája A szeminárium tárgya az előadáshoz kapcsolódó esetjog, szabályozási problémák megvitatása összefoglaló megvitatása, felkészülés a szigorlatra. III. Követelményrendszer A vizsgára bocsátás feltételei: Az előadásokon a részvétel a tananyag elsajátítása érdekében kötelező. Aki az előadásról kettőnél több alkalommal hiányzott, az előadások teljes anyagából a szorgalmi időszak utolsó hetében az aláírás megszerzése érdekében beszámolni köteles. A pótlás módját és idejét a tárgyjegyző határozza meg. Az egyéni tanulmányi rendben tanuló hallgatóknak abban az esetben nem kell a foglalkozásokon részt venni, ha a képzési terv alapján a tanszékvezetővel előzetesen (!) egyeztetik tanulmányi rendjüket és abban a munkajog elsajátítására megfelelő képzési megoldást (konzultáció legalább havonta, stb.) vállalnak. Követelményrendszer szemináriumon:

4 Nappali tagozaton a zárthelyi dolgozat legalább elégséges érdemjegyre történő megírása és a tanszék által meghatározott témából szabadon választhatóan elkészített szemináriumi dolgozat legalább elégséges érdemjeggyel történő értékelése. A gyakorlatokon a részvétel a tananyag elsajátítása érdekében kötelező. Aki a gyakorlatról kettőnél több alkalommal hiányzott, a gyakorlati foglalkozások teljes anyagából a szorgalmi időszak utolsó hetében az aláírás megszerzése érdekében beszámolni köteles. A pótlás módját és idejét a gyakorlatvezető határozza meg. A vizsgakedvezmények megszerzésének lehetősége azonos módon nyitva áll a hallgatók előtt, mint az M -es kódú hallgatók esetében. Levelező tagozaton a tanszék által meghatározott témából szabadon választhatóan elkészített szemináriumi dolgozat legalább elégséges érdemjeggyel történő értékelése. Vizsga: Alapvizsga (szóbeli vizsga) a három félév anyagából. Az alapvizsgán három (félévenként egy) beugrókérdés megválaszolása írásban történik, ennek sikeressége után kezdhető meg a vizsga érdemi része. Mind a három beugrókérdés a vizsga helyszínén és időpontjában kerül kihúzásra a hallgatók által az előzetesen közzétett listából. A beugrók írásbeli megválaszolására perc áll rendelkezésre. A vizsga azonos módon zajlik nappali és levelező tagozaton. Vizsgakövetelmény: A hivatkozott tankönyvek (jegyzetek), az előadások során feldolgozott anyag, a megjelölt hatályos jogszabályok, a feldolgozott kúriai (legfelsőbb bírósági) állásfoglalások, valamint az Európai Unió Bíróságának ismertetett ítéletei. M -es kód esetén: A vizsgára bocsátás feltételei: Nappali tagozaton az előadásokon és a szemináriumokon a részvétel a tananyag elsajátítása érdekében kötelező. Aki az előadásról és a szemináriumról külön-külön kettőnél több alkalommal hiányzott, a félév teljes anyagából a szorgalmi időszak utolsó hetében az aláírás megszerzése érdekében beszámolni köteles. A pótlás módját és idejét a tárgyjegyző határozza meg. Az egyéni tanulmányi rendben tanuló hallgatóknak abban az esetben nem kell a foglalkozásokon részt venni, ha a képzési terv alapján a tárgyjegyzővel előzetesen (!) egyeztetik tanulmányi rendjüket és abban a munkajog elsajátítására megfelelő képzési megoldást (konzultáció legalább havonta, stb.) vállalnak. Nappali tagozaton a hallgatóknak a félév során egy 50 pontos rendszer alapján kell megfelelniük a követelményeknek a következők szerint: - 30 pontot szerezhetnek egy elméleti jellegű zárthelyi dolgozat megírásával - 10 pontot szerezhetnek az előre megadott témákból kiválasztott szemináriumi dolgozat megírásával pontot szerezhetnek két gyakorlati feladat megoldásával. Az aláírás megszerzéséhez a hallgatóknak 60%-ot kell összesen teljesíteniük, illetve legalább 60%- ot kell elérni a zárhelyi dolgozaton és a szemináriumi dolgozaton. Ellenkező esetben az aláírásért szóban be kell számolniuk akkor, ha a pót zárthelyi dolgozaton sem érték el a 60%-ot. Az a hallgató aki elér legalább 45 pontot, mentesül a szigorlaton a jelen félév tárgyköréhez tartozó beugró kérdés megválaszolásának kötelezettsége alól. Levelező tagozaton az aláírás megszerzéshez a szemináriumi dolgozatot kell elkészíteni úgy, hogy a 10 pontból legalább 60%-ot elérjenek a hallgatók. Az aláírás megszerzésének további feltétele nincs, azonban a kedvezmények megszerzése azonos módon történik a nappali tagozatos

5 hallgatókkal, azzal, hogy a zárthelyi dolgozatot a nappali tagozatos hallgatókkal azonos időpontban írhatják meg. A vizsgakedvezmény megszerzésének lehetősége azonos módon nyitva áll a hallgatók előtt, mint a nappali tagozatos hallgatók esetében. Vizsga: Alapvizsga (szóbeli vizsga) a három félév anyagából, melyen a tanszék által összeállított és előre rendelkezésre bocsátott beugró kérdések közül három kérdés kihúzása, és mindhárom helyes megválaszolása a vizsga megkezdésének feltétele. Vizsgakövetelmény: A hivatkozott tankönyvek (jegyzetek), az előadások során feldolgozott anyag, a megjelölt hatályos jogszabályok, a feldolgozott kúriai (legfelsőbb bírósági) állásfoglalások, valamint az Európai Unió Bíróságának ismertetett ítéletei. IV. Kreditelismerési feltételek a, melyik az utolsó tanév, amelyben történő teljesítés még elfogadható? 2012 utáni teljesítés. Ennek az az oka, hogy az utóbbi időszak jogszabályi változásai alapjaiban változtatták meg a munkajogi és szociális jogi szabályrendszert. Csak alapvizsga fogadható el ugyanilyen elnevezésű tárgyból. b, mely intézmények hasonló tárgyai fogadhatók el, ill. nem fogadhatók el? Kizárólag más hazai egyetem jogi karán teljesített tárgy fogadható el. c, milyen egyéb elnevezésű tárgyak fogadhatók el egyenértékűként? Semmilyen. V. Tananyag, szakirodalom Kötelező irodalom: - Prugberger Tamás Nádas György: Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog, CompLex Wolters Kluwer, Budapest, Bíró Noémi Nádas György Prugberger Tamás Rab Henriett Sipka Péter Zaccaria Márton Leó: Európai és magyar szociális jog, Debrecen, University Press, Rab Henriett: A nyugdíjbiztosítási ellátások fenntarthatóságának jogi garanciái, Budapest, HVG-ORAC, Ajánlott irodalom: - Nádas György Rab Henriett Sipka Péter Zaccaria Márton Leó: A évi I. törvény magyarázata, Opten Informatikai Kft., Budapest, 2015 (megjelenés alatt) - Prugberger Tamás: Az európai szociális jog vázlata, DE ÁJK, Lícium Art Könyvkiadó Kft., Debrecen, Jogszabályok, mely a szigorlati számonkérés anyagát képezik: évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról, évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról, évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről, évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásokról, évi LXXXII. törvény a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról, évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítási ellátásokról,

6 évi CLXVII. törvény a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról, évi XCVI. törvény az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról - Alaptörvény vonatkozó részei évi III. törvény A polgári perrendtartásról (a munkaügy bíróságok hatáskörébe tartozó közigazgatási perekre, valamint a társadalombiztosítási perekre vonatkozó rész), évi C. törvény az Európai Szociális Karta kihirdetéséről, évi XCVIII. törvény az Európai Szociális Karta évi Kiegészítő Jegyzőkönyvének kihirdetéséről, évi VI. törvény a Módosított Európai Szociális Karta kihirdetéséről, - ILO 102. számú egyezménye, - 883/2004/EK rendelet, - 987/2009/EK rendelet, évi VII. tv. a sztrájkról évi XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról évi XCIII. tv. a munkavédelemről évi LXXV. tv. a munkaügyi ellenőrzésről évi CXXV. tv. az esélyegyenlőségről évi CXCIX. tv. a közszolgálati tisztviselők jogállásáról évi I. tv. a munka törvénykönyvéről évi LXXXVI. tv. a munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról évi V. tv. a Polgári Törvénykönyvről évi XCIII. törvény a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról évi LXXIV. törvény az ágazati párbeszéd-bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről évi XXI. törvény az Európai Üzemi Tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról - 34/1992. (VI.30.) AB határozat - 41/2009. (III.27) AB határozat - 75/117/EGK irányelv a férfiak és nők egyenlő díjazása elvének alkalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről - 76/207/EGK irányelv a férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás a szakképzés, az előmenetel és a munkakörülmények terén történő végrehajtásáról - 98/59/EK irányelv a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről /38/EK az Európai Üzemi Tanács létrehozásáról vagy a közösségi szintű vállalkozások és vállalkozáscsoportok munkavállalóinak tájékoztatását és a velük folytatott konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról /88/EK tanácsi irányelv a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól - ILO 95. számú egyezménye - ILO 100. számú egyezménye Debrecen, február 04. Dr. Nádas György tárgyjegyző