DEBRECEN Megyei Jogú Város Önkormányzatának

Átírás

1 DEBRECEN Megyei Jogú Város Önkormányzatának K Ö Z L Ö N Y E évi 4. szám március 16. I. kötet T A R T A L O M J E G Y Z É K Szám Tárgy Oldal A KÖZGYŰLÉS HATÁROZATAI 1/2009. (II. 26.) Ö.h. U23 Vívó Európa-bajnokság megrendezéséről 193 KÖZLEMÉNY Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése február 26-ai rendes, zárt ülésen hozott határozatáról 2/2009. (II. 26.) Ö.h. Fegyelmi eljárás indításáról DMJV Idősek Háza magasabb vezetője ellen 193 A KÖZGYŰLÉS HATÁROZATAI 3/2009. (II. 26.) Ö.h. Dr. Uzonyi Attila Sándor Debreceni Rendőrkapitányság vezetőjévé történő kinevezésének véleményezéséről 194 4/2009. (II. 26.) Ö.h. A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény módosításaiból adódó fenntartói feladatokról 194

2 5/2009. (II. 26.) Ö.h. Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Terv Intézkedési Tervének elfogadásáról 195 6/2009. (II. 26.) Ö.h. A Baross Gábor Szakképző Iskola és Kollégium magasabb vezetőjének megbízásáról 236 7/2009. (II. 26.) Ö.h. A Povolny Ferenc Szakképző Iskola magasabb vezetőjének megbízásáról 236 8/2009. (II. 26.) Ö.h. Gábor Dénes Elektronikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium magasabb vezetője illetményének módosításáról a kötelező óraszám emelkedése miatt 237 KÖZLEMÉNY Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése február 26-ai rendes, zárt ülésen hozott határozatáról 9/2009. (II. 26.) Ö.h. Váci Mihály Középiskolai Kollégium magasabb vezetője illetményének módosításáról a kötelező óraszám emelkedése miatt 238 A KÖZGYŰLÉS HATÁROZATAI 10/2009. (II. 26.) Ö.h. Debreceni Közterület-felügyelet intézményvezetőjének kinevezéséről (kivonat) 238 KÖZLEMÉNY Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése február 26-ai rendes, zárt ülésen hozott határozatáról 11/2009. (II. 26.) Ö.h. Döntéshozatalból történő kizárásról /2009. (II. 26.) Ö.h. Az Euro-Régió Ház Kht. ügyvezetőjének újraválasztásáról (kivonat) /2009. (II. 26.) Ö.h. Szociális ellátásra irányuló fellebbezések elbírálása (kivonat) /2009. (II. 26.) Ö.h. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata évi költségvetéséről szóló 6/2009. (III. 3.) rendeletének végrehajtáshoz szükséges döntések elfogadásáról 241

3 193 DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 1/2009. (II. 26.) határozata A Közgyűlés a polgármester előterjesztésére az évi LXV. törvény 8. (1) bekezdése alapján 1./ kinyilvánítja szándékát, hogy május között társszervezőként részt vesz az U23 Vívó Európa-bajnokság Debrecenben történő megrendezésében. 2./ Együttműködési megállapodást köt a sportesemény lebonyolítására a Magyar Vívó Szövetséggel, vállalva, hogy az esemény megszervezéséhez támogatást biztosít. A támogatás mértékéről az Önkormányzat évi zárszámadásának elfogadása során, a pénzmaradvány ismeretében dönt, maximum 20 millió forint erejéig. 3./ Felkéri a Debreceni Sportcentrum Szolgáltató Kht. ügyvezetőjét az együttműködési megállapodás előkészítésére és felhatalmazza a polgármestert az együttműködési megállapodás aláírására. Határidő: azonnal Felelős: előkészítésért: a Debreceni Sportcentrum Szolgáltató Kht. ügyvezetője aláírásért: a polgármester 4./ Felkéri a Debreceni Sportcentrum Szolgáltató Kht-t és a Főnix Rendezvényszervező Kht-t a sportesemény szervezésével kapcsolatos feladatok ellátására. Határidő: folyamatos Felelős: Orendi Mihály, a Debreceni Sportcentrum Szolgáltató Kht. ügyvezetője, Makray Balázs, a Főnix Rendezvényszervező Kht. ügyvezetője 5./ Felkéri a Kulturális Osztály vezetőjét, hogy működjön közre a rendezvények előkészítésében és lebonyolításában. Határidő: folyamatos Felelős: a Kulturális Osztály vezetője Dr. Szekeres Antal sk. jegyző Kósa Lajos sk. polgármester KÖZLEMÉNY DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA február 26-ai rendes, zárt ülésén hozott határozatáról Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése 2/2009. (II. 26.) határozatával fegyelmi eljárás indításáról döntött DMJV Idősek Háza intézményvezetője ellen.

4 194 DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 3/2009. (II. 26.) határozata A Közgyűlés a polgármester előterjesztésére az évi LXV. törvény 10. (1) bekezdés l) pontja, illetve az évi XXXIV. törvény 8. (2) bekezdése alapján 1./ támogatja dr. Uzonyi Attila Sándor rendőr alezredesnek a Debreceni Rendőrkapitányság vezetőjévé történő kinevezését. 2./ Megköszöni dr. Sóvágó Sándor rendőr alezredesnek a Debreceni Rendőrkapitányság vezetőjeként végzett munkáját. 3./ Felkéri a polgármestert, hogy a Közgyűlés döntéseiről az érintetteket értesítse. Határidő: azonnal Felelős: a polgármester Dr. Szekeres Antal sk. jegyző Kósa Lajos sk. polgármester DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 4/2009. (II. 26.) határozata A Közgyűlés a polgármester előterjesztésére az évi LXV. törvény 9. (3) bekezdése, továbbá az évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Kjt.) 20/A. (6) bekezdése, 77/A. -a, 77/B. -a és 77/C. (1)-(2) bekezdései alapján 1./ kijelöli Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlésének Oktatási Bizottságát, hogy a Kjt. 20/A. (6) bekezdésében meghatározott szakértői bizottság feladatait a közoktatási ágazatban lássa el, és felkéri, hogy eljárásának részletes szabályait határozza meg. Határidő: azonnal Felelős: az Oktatási Osztály vezetője 2./ Átruházza a polgármesterre a Kjt. 77/A. - 77/B. -aiban meghatározott, a kinevezett és megbízott magasabb vezetők, vezetők részére megállapítható prémiumfeladat kitűzésével, valamint a prémiumfeladat teljesítésének értékelésével kapcsolatos hatásköröket. Határidő: azonnal Felelős: az előkészítéséért: a Humán Főosztály vezetője az aláírásért: a polgármester

5 195 3./ Hatályon kívül helyezi március 1. napjával a költségvetési intézményvezetők szakmai munkája értékelésének alapjául szolgáló szempontsor jóváhagyásáról szóló 286/2007. (XII. 20.) Ö.h-t, a költségvetési intézményvezetők differenciált anyagi érdekeltségi rendszeréről szóló 239/2008. (VIII. 28.) Ö.h-t, a Mesekert Óvoda magasabb vezetője közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetéséről, határozott időre szóló vezetői megbízásról szóló 294/2008. (XI. 6.) Ö.h. 3./ pontját, a DMJV Városi Szociális Szolgálat magasabb vezetője differenciált kereset-kiegészítésének megállapításáról szóló 316/2008. (XII. 4.) Ö.h-t, a Csokonai Színház magasabb vezetőjének megbízásáról szóló 319/2008. (XII. 4.) Ö.h. 2./ pontját, valamint a Hunyadi János Általános Iskola magasabb vezetőjének megbízásáról szóló 320/2008. (XII. 4.) Ö.h. határozat 3./ pontját. 4./ Felkéri a Humán Főosztály vezetőjét, hogy a kereset-kiegészítés megszűnése miatt szükséges munkáltatói intézkedéseket készítse elő és felhatalmazza a polgármestert a munkáltatói intézkedések aláírására. Határidő: azonnal Felelős: az előkészítéséért: a Humán Főosztály vezetője az aláírásért: a polgármester Dr. Szekeres Antal sk. jegyző Kósa Lajos sk. polgármester DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 5/2009. (II. 26.) határozata A Közgyűlés az Oktatási Osztály vezetőjének előterjesztésére az évi LXV. törvény 8. (1) bekezdése, valamint az évi LXXIX. törvény 105. (2) bekezdése alapján 1./ elfogadja Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Tervének Intézkedési Tervét a melléklet szerint, és az abban foglaltak megvalósítását központi és uniós forrásokból teljesíti. 2./ Felkéri az Oktatási Osztály vezetőjét, hogy az Intézkedési Terv évenkénti felülvizsgálatának elvégzéséről gondoskodjon. Határidő: május 31. Felelős: az Oktatási Osztály vezetője Dr. Szekeres Antal sk. jegyző Kósa Lajos sk. polgármester

6 Melléklet Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Tervének Intézkedési Terve

7 Tartalomjegyzék I. A helyzetelemzés összegzése... 4 II. A helyzetelemzésből következő lépések III. Az Önkormányzat kötelezettségei és felelőssége IV. Akcióterv V. Kockázatelemzés VI. Megvalósítás VII. Monitoring és nyilvánosság VIII. Konzultáció és visszacsatolás

8 Minden gyermekben, bármilyen körülmények között is született, és bárkik voltak is a szülei, potenciálisan az emberi faj születik meg ismét, s valamennyiünk számára rendkívüli a felelősség az emberi élet iránt. /James Agee/ Alapvető feladatok A közoktatási törvény módosításainak eredményeként megjelent az iskolai szegregáció tilalma, továbbá meghatározásra került a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet kategóriája. A közoktatásról szóló évi LXXIX. tv. ( a továbbiakban: Köot.) 121. (1) bekezdésének 14. pontjában foglaltak szerint: hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. Az esélyegyenlőség biztosítása és előmozdítása nem összemosható, egymással nem helyettesíthető, jól elkülönített fogalmak, amelyek egyben egymást kiegészítő célokat jelölnek meg. Az esélyegyenlőség biztosítása olyan, általában passzív cselekedet, amely valamit kinyit, lehetővé tesz az adott védett csoport számára is. Az esélyegyenlőség előmozdítása aktív cselekedet, amelynek eredménye, hogy a védett csoport tagjai valóban élni tudnak a számukra is nyitott lehetőségekkel. Esélyegyenlőség érvényesüléséről csak akkor beszélhetünk, ha mindkét cél egyszerre teljesül, az adott védett csoport tényleges résztvevővé válik. Kiemelten fontos az intézmények oktatásszervezési gyakorlatának áttekintésével, illetve az intézmények tanulói összetételének összehasonlításával annak folyamatos vizsgálata, hogy érvényesül-e a városban a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása. 3

9 Az akciótervnek a helyzetelemzés által feltárt problémákra, hiányosságokra (esélyegyenlőségi kockázatokra) kell reagálnia. A város speciális helyzetének köszönhetően azonban arra is törekedni kell, hogy ne csak a hiányosságokra, hanem az erősségekre is koncentráljunk. Az elért eredmények megtartása mindenképpen fontos célkitűzés. Alapvető feladat a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség megvalósítása és az esélyegyenlőtlenség megszüntetése, ezért: Debrecen közoktatási intézményeiben tilos a hátrányos megkülönböztetés (bármiféle okból), továbbá minden olyan különbségtétel, kizárás, korlátozás vagy kedvezés, amelynek célja vagy következménye az egyenlő bánásmód megszüntetése vagy akadályozása. A feladat-ellátás módjára vonatkozó döntések, intézkedések meghozatalakor a gyermek, a tanuló mindenek felett álló érdekét kell figyelembe venni. Debrecen intézményhálózata jól kiépített, biztosítja az óvodai nevelést, az 1-8. évfolyamos általános iskolai oktatást, középiskolai oktatást, valamint a gyógypedagógiai neveléstoktatást. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata kiemelt figyelmet fordít a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók esélyeinek javítására, a hátrányos helyzetű gyermekek nevelésére, a differenciált képességfejlesztésre, és a tehetséggondozásra. I. A helyzetelemzés összegzése: Hogyan érvényesül az esélyegyenlőség a településen? A szociális ellátás feltételeinek biztosítása az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata. A településen élő óvodás és iskolás gyermekek közül 2007/2008-as tanévben 8692 fő részesült rendszeres gyermekvédelmi támogatásban, a 2008/2009-es tanévben ez 7996-ra csökkent. A 2007/2008-as tanévben a szülői nyilatkozatok alapján regisztráltan a gyermekek közül 163 óvodás, 767 általános iskolás és 444 középiskolás volt halmozottan hátrányos helyzetű. Ez a helyzet a 2008/2009-es tanévben romló tendenciát mutat: a nyilvántartott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma az óvodákban 286 fő, az általános iskolások körében 871 fő, míg a középiskolákban 487 fő. A sajátos nevelési igényű gyermekek száma a 2007/2008-as tanévben az óvodákban 42 fő, az általános iskolások körében 581 fő, míg a középiskolások körében erről nincs adatunk. 4

10 Ezek az adatok a 2008/2009-es tanévben pontosabb képet mutatnak, ugyanis az intézményeink alapító okiratának felülvizsgálata során szakfeladatként bekerültek a sajátos nevelési igényű gyermekek így minden intézmény fogadhatja őket, és a nyilvántartás is pontosabbá vált. A sajátos nevelési igényű gyermekek száma az óvodákban 46 fő, az általános iskolások körében 395 fő, míg a középiskolákban 125 fő. Az adatok pontossága a 2008/2009-es tanévben a nyilvántartási, adatközlési rendszer bevezetésének eredménye. Debrecenben az igénybe vehető közszolgáltatási feladatellátás továbbra is minden terület tekintetében lefedett. Óvodák általános jellemzői: Az óvodák minden gyermeket fel tudnak venni, az óvodások intézményes nevelése biztosított, ugyanakkor magas az óvodába be nem íratott 3-5 éves gyermekek száma, 2007/2008. tanévben 304 fő. A feltételek megfelelőek a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek teljes körű óvodáztatásához. Az óvodába járó gyermekek száma a 2007/2008. tanévben 6404 fő, ebből halmozottan hátrányos helyzetű gyermek 163 fő. A 2008/2009. tanévben az óvodába járó gyermekek száma 6474 fő, melyből 286 fő halmozottan hátrányos helyzetű. A halmozottan hátrányos helyzetű, óvodába be nem íratott gyermekek számának tekintetében a város nagyságából adódóan nem áll rendelkezésünkre értékelhető adat. A halmozottan hátrányos helyzetű, óvodába be nem íratott gyermekek esetében a szülőket motiválni szükséges a tekintetben, hogy gyermeke óvodai nevelésben részt vegyen. Ezt a motiváció segíti a törvényi változás, amely anyagi támogatást biztosít a családoknak, ha beíratják gyermekeiket az óvodákba. Ez a következő tanévben várhatóan emelni fogja a nyilvántartott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számát. A védőnői hálózattal való együttműködés segíti, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű, illetve hátrányos helyzetű gyermekek minél korábban kerüljenek közösségbe. Debrecen 32 önálló és 5 általános iskolához tartozó önkormányzati fenntartású óvodájának mindegyikébe jár hátrányos helyzetű gyermek. A 2008/2009-es tanévben minden óvoda készen állt a hátrányos helyzetű gyermekek fogadására. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma kiemelkedően magas a - Pósa Utcai Óvodában 71 fő, 53 % 5

11 - Szivárvány Óvodában 27 fő, 17 % Az SNI-s gyermekek aránya nem haladja meg az országos átlagot, területi koncentráció nem mutatható ki. Továbbra is megfelelő színvonalon gondoskodnak a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásáról a Kemény Zsigmond Utcai Óvodában, a Közép Utcai Óvodában, a Faragó Utcai Óvodában, és a Thaly Kálmán Utcai Óvodában. A gyógytestnevelési feladatokat az igényeknek megfelelően a Hétszínvirág Óvoda látja el. Debrecen óvodáiban minden típusú SNI-s gyermek ellátása megfelelő színvonalon történik, minden esetben adottak a személyi és tárgyi feltételek ban megtörtént a Faragó Utcai Óvoda akadálymentesítése. A Pósa Utcai Óvodában 45 fő részesül IPR (Integrált Pedagógiai Rendszer) programban februárjában az óvodai körzethatárok felülvizsgálata és szükséges módosítása minden egyes feladat ellátási helyen működő tagintézményre vonatkozóan is megtörtént. Kiemelt figyelemmel: - a Bajcsy-Zsilinszky-Szoboszlói Úti Óvodára, ahol a 140 gyerekből 23 hátrányos helyzetű (16%), 17 fő halmozottan hátrányos helyzetű (12%). Itt az óvoda helyi nevelési programja tartalmazza az etnikai kisebbséghez tartozó gyerekek neveléséhez szükséges sajátos feladatokat és értékeket ( kézenfogva a gyerekekkel ). - a Hétszínvirág Óvodára, ahol a 179 óvodásból 57 fő hátrányos helyzetű (31%), halmozottan hátrányos helyzetű 12 (6%). Az óvoda az egészséges életmódot, az érzelmi nevelést és a szocializációt, s az értelmi nevelést tartja programja legfontosabb feladatának ban alakítottak ki egyéni fejlesztő szobát, amellyel a gyermekek egyéni fejlesztését biztosítják. - a Karácsony György Utcai Óvodába beiratkozott 137 gyerekből 50 hátrányos helyzetű (36%). - a Kemény Zsigmond Utcai Óvodába járó 167 gyermek közül 49 fő (29%) hátrányos helyzetű, 11 fő (6%) halmozottan hátrányos helyzetű. Ez az intézmény fogadja az autista gyermekeket ezért az intézményben gyógypedagógus, logopédus dolgozik egyéni fejlesztő szobában. Számukra minden kisgyermek önálló személyiség, ebből adódóan egyéni bánásmódot, sajátos fejlődési ütemének megfelelő differenciált fejlesztést biztosítanak. Programjuk: Óvodai program prevenzív fejlődési zavarban szenvedő gyermekeket nevelő óvodák számára. - a Pósa Utcai Óvoda két telephelyére összesen 133 gyermek jár, ebből 78 fő (58%) hátrányos helyzetű, 71 fő (53%) halmozottan hátrányos helyzetű. Az óvoda a Lépésről- 6

12 lépésre óvodai program szerint szervezi mindennapjait, s teremti meg az egyenlő esélyeket a gyermekek számára. Integrált Pedagógiai Rendszerben részt vevő óvoda - a (Sámsoni-Jánosi Úti) Mesekert Óvoda 184 gyermekéből 40 fő (21%) hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű 18 fő (9%). A dombostanyai telephelyen igen magas a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, a 18-ból 13 fő a dombostanyai telephely óvodájába jár. A teljes gyermeki személyiség fejlesztéséhez a differenciált fejlesztést, s a gyermekek önkibontakoztatásának fejlesztését valósítják meg. - a Szabadságtelepi Óvodában 218 gyermekből 72 fő (33%) hátrányos helyzetű. A halápi telephelyen pedig 17 fő hátrányos helyzetű. Mindkét intézményben biztosított a logopédus. Nevelési programjukban fontos szerepet kap a rávezetés, az anyanyelvi nevelés, a szociális kapcsolatok elősegítése. - a Tócóskerti Óvodában valódi értékként kezelik a szülő-pedagógus partneri viszonyt, a 274 óvodásból hátrányos helyzetű 78 (28%). A fejlesztő tevékenységet fejlesztő pedagógus segíti, és a Szeressük így vezessük program szerint dolgoznak. - a Szivárvány Óvoda fontosnak tartja az emberek közötti szocializáció, a környezetpusztító magatartás elítélését, a testi-lelki egészségre való törekvést. Ebben az intézményben ez fontos, hiszen a 155 gyermekből 56 hátrányos helyzetű (36%), ebből halmozottan hátrányos helyzetű 17 %. - a Hajó Utcai Óvodában a hátrányos helyzetű gyermekek száma: 179 gyermekből 46 fő (25%). Programjuk fontos eleme az önmegvalósítás lehetősége, a szocializáció, az éntudat, az érzelmi, értelmi, szocializációs és kommunikációs képességek komplex fejlesztése. A pedagógiai módszertan alkalmazása az óvodákban színes, sokoldalú, de a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek oktatása-nevelése esetében szükséges az új ismeretek módszerek megismerése, és alkalmazása. Az önkormányzati fenntartású óvodákban állapotfelmérést végeztünk az ötévesek (középső csoportosok) körében, amely képet ad az óvodai nevelésben maradó tanköteles gyermekek magas arányának okairól április-május hónapban 1576 gyermek mérése történt meg MSSST szűrőeljárással. A vizsgálat célja, az ötéves gyermekek fejlesztési szintjének feltérképezése. A fejlesztésre szoruló gyermekek számára az óvodapedagógus, valamint a Városi Pedagógiai Szakszolgálat szakemberei egyénre szabott fejlesztési tervet dolgoztak ki az iskolaérettségi szint elérése érdekében. Hat éves korban, a nagycsoport végén kontrollvizsgálat történik, 7

13 mely megmutatja a hozzáadott pedagógiai értéket (a bemeneti és a kimeneti állapot közötti képességbeli változást), amely jelzi az általános iskolába történő bemeneti állapotot. A felmérést az 5 évesek esetében (középső csoportban) minden év szeptemberében, a kontrollmérést minden év januárjában (nagycsoportban) tervezi az Oktatási Osztály. Kiemelt figyelemmel kísérik a beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek közösségi életbe történő bevonását, a beilleszkedést elősegítő, rehabilitációs célú foglalkozások megvalósítását a Táncsics Mihály Utcai Óvodában. Biztosítani kívánjuk a sajátos nevelési igényű gyermekek részére, hogy állapotuknak megfelelő ellátást kapjanak a már jelenleg is működő szegregált óvodai csoportokban, illetve amennyiben állapotuk lehetővé teszi, kortársaikkal közösen, egy intézményen belül, - a szükséges szakmai segítséget megkapva vegyenek részt az óvodai nevelés folyamatában. Érvényt kell szerezni a közoktatásról szóló törvény azon előírásainak, amelynek értelmében az óvodáknak már 3 éves kortól kötelező felvennie a hátrányos helyzetű családok gyermekeit. Felülvizsgáltuk az óvodák nyitvatartási idejét, és a szülők munkahelyi elfoglaltságához próbáljuk alakítani. A rendszerességre szoktatás érdekében törekedni kell arra, hogy a nagycsoportosok 9 óra előtt beérkezzenek az intézménybe. Törekszünk a gyermekek napközbeni ellátásának minőségi fejlesztésére a helyi igényekből eredő szükségletek kielégítésével, valamint a szakmai programok fejlesztésével. Támogatni kívánunk minden olyan kiemelt szakmai programot, amely javítja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodáztatásának feltételeit. Az esélyegyenlőség érdekében az önkormányzat költségvetési rendeletében biztosítjuk a térítési díjkedvezményt. Általános iskolák jellemzői: Az általános iskolai adatok alapján megállapítható, hogy Debrecen Megyei Jogú Város területén biztosítottak az iskoláskorú gyermekek számára az alapfokú oktatás feltételei. Az általános iskolai férőhelyek száma magasabb, mint a településen élő gyermekek száma, így a város általános iskolái fogadni tudják a környező települések Debrecenben tanulni kívánó gyermekeit. Debrecen valamennyi általános iskolája fogad hátrányos helyzetű tanulókat, de az arányok között különbségek vannak. A Fazekas Mihály Általános Iskola, valamint a Nagysándor József Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola földrajzi elhelyezkedése olyan, hogy beiskolázási körzetében élő 8

14 családok többségének gyermeke hátrányos helyzetű. A beiskolázási körzethatár alapján így az iskola kötelező felvevője a terület hátrányos helyzetű tanulóinak. Az elmúlt évben kijelölésre kerültek az önkormányzati fenntartású általános iskolákban azok az osztályok, ahol speciális képzések folynak és ezért városi beiskolázási feladatot látnak el. Városi beiskolázási feladatot ellátó iskolák: - Bocskai István Általános Iskola emelt szintű testnevelés osztálya - Eötvös Utcai Általános Iskola fejlesztő, felzárkóztató osztálya - Epreskerti Általános Iskola emelt szintű informatika osztálya - Fazekas Mihály Általános Iskola fejlesztő, felzárkóztató osztálya - Hunyadi János Általános Iskola sport orientáltságú osztálya (úszás) - Ibolya Utcai Általános Iskola osztályai - Kazinczy Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény emelt szintű testnevelés osztálya - Lilla Téri Általános Iskola két tanítási nyelvű osztálya - Nagysándor József Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola fejlesztő, felzárkóztató osztálya - Rakovszky Dániel Általános Iskola fejlesztő, felzárkóztató osztályai - Vénkerti Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény emelt szintű testnevelés osztálya - Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény sport orientáltságú osztálya (jégkorong, floorball). Az emelt szintű oktatást folytató általános iskolák mindegyikébe jár hátrányos helyzetű tanuló 532 fő (17%). A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma városi szinten 871 fő, ebből emelt szintű oktatásban részesül 95 fő(10,9%). A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása valamennyi általános iskolában biztosított. Az SNI tanulók aránya a következő iskolákban meghaladja az országos átlagot (7%): - Eötvös Utcai Általános Iskola 8% - Nagysándor József Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola 36% 9

15 Szegregált gyógypedagógiai oktatás a Nagysándor József Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola a Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, és a Hallássérültek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményében folyik, mivel ebben az iskolában teremtették meg a megfelelő szakmai hátteret ezen gyermekek oktatásához, neveléséhez. A felvett tanulók évente, kétévente kontrollvizsgálaton vesznek részt, amely a visszahelyezést lehetővé teszi. A Köot. iskolai körzethatárokra és a tanulók felvételére vonatkozó rendelkezéseit maradéktalanul érvényesíteni szükséges az első osztályosok beiratkozásakor. A vonatkozó törvényi előírásoknak az első évfolyamtól felmenő rendszerben szükséges megfelelni. A deszegregációs intézkedések nem lehetnek hatásosak a nem önkormányzati fenntartású intézmények együttműködése nélkül (ezzel kapcsolatban iránymutató a Köot a). Ennek megvalósítása érdekében született megállapodás szeptember 1-jétől kezdődő időszakra vonatkozóan az alábbi fenntartókkal: - Tiszántúli Református Egyházkerület, mint a Debreceni Református Kollégium Általános Iskolája és a Debreceni Református Kollégium Óvodája fenntartója, - Hit Gyülekezete, mint a Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény fenntartója, - Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek, mint a Svetits Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon fenntartója. A kétoldalú megállapodásokban Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata vállalja, hogy - a beiratkozás időpontjának, indítható osztályok számának tervezésekor, meghatározásakor előzetesen egyeztet az egyházi intézmény-fenntartókkal, - az oktatási koncepció kidolgozásakor figyelembe veszi a fenntartók intézményeikre vonatkoztatott beiskolázási tervét. A kétoldalú megállapodásban mindhárom egyházi intézmény-fenntartó vállalta az alábbiakat: szeptember 1-jétől kezdődően részt vesz Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának kötelező közoktatási feladatellátásában, 10

16 - az intézmények alapító okiratában az adott feladatellátási helyre meghatározott felvehető maximális tanulólétszám 25%-nak megfelelő számú debreceni gyermeket, tanulót felvesz, amennyiben megfelelnek a Köot. 81. (1) bekezdésének a.) pontja alapján szabályozott felvételi követelményeknek. Az intézmények a felvételi kérelmek teljesítésénél a Köot. 82. (6) bekezdése alapján előnyben részesítik a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, tanulókat. Országos átlagot meghaladó mérték (2,11%) felett van az évfolyamot ismétlők aránya az alábbi általános iskolákban: - Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2,7 % - Rakovszky Dániel Általános Iskola 51 % - Fazekas Mihály Általános Iskola 4 % - Dózsa György Általános Iskola 3 % - Dózsa György Általános Iskola Újkerti Tagintézménye 4,2 % - Vörösmarty Mihály Általános Iskola és AMI 4 % - Csapókerti Általános Iskola 5 % - József Attila Általános Iskola 6,3 % - Tégláskerti Általános Iskola 6,5 % - Karácsony Sándor Általános Iskola 4,8 % - Eötvös Utcai Általános Iskola 5 % - Nagysándor József Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola 11% Az iskolai munka hatékonyságát mutató kompetencia-mérések az országos átlaghoz képest számottevő alulteljesítést, eltérést nem mutatnak. A 2007-ben készült helyzetelemzés adatai azt mutatták, hogy a kompetenciamérés eredményeinek az országos átlaggal való összevetése után a következő intézmények tanulói az országos átlag alatt teljesítettek: 11

17 Általános Iskola szövegértés matematika országos átlag József Attila Lórántffy Zsuzsanna Gönczy Pál Eötvös Utca Fazekas Mihály Nagysándor József Benedek Elek Rakovszky Dániel Hallássérültek EGYMI Az osztálylétszám miatt megjeleníthető adat nincs Az osztálylétszám miatt megjeleníthető adat nincs Ezekben az iskolákban a pedagógiai munka fejlesztésének fókuszába kell helyezni a kompetencia- alapú oktatást és beavatkozásokat kell tervezni a pedagógiai munka eredményességének javítása érdekében, ezért minden érintett intézmény esetében pályázatot nyújtottunk be a 11/2008. (III.29.) OKM rendelet minőségbiztosítás, mérés, értékelés, ellenőrzés támogatására. A pályázatban foglalt fejlesztések megvalósítására forint támogatást ítéltek az intézményeknek. A továbbtanulási eredmények vizsgálata során 2008-ban a következő megállapítások születtek: A szakiskolába minden általános iskolából a gyengébb tanulmányi eredményt elért tanulók kívánnak továbbtanulni, ez az arány Debrecenben: 41,4 %. A hátrányos helyzetű tanulók közül 69,7% érettségit adó középiskolai képzésben vesz részt, míg a szakiskolai képzést választók (városi szinten: 41,4%) aránya kiemelkedően magas a következő intézményekben (továbbtanulók száma/szakiskolában továbbtanulók száma/érettségit adó képzésben továbbtanulók száma): - Dózsa György Általános Iskola Újkerti Tagintézménye 51/46/5 fő - Dózsa György Általános Iskola 48/15/33 fő 12

18 - József Attila Általános Iskola 40/19/21 fő - Tégláskerti Általános Iskola 13/8/5 fő - Eötvös Utcai Általános Iskola 35/24/10 fő (1 fő nem tanult tovább) - Fazekas Mihály Általános Iskola 55/20/35 fő - Rakovszky Dániel Általános Iskola 18/17/1 - Bárczi Gusztáv EGYMI 50/50/0 - Nagysándor József Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola 49/29/20 A hátrányos helyzetű tanulók érettségit adó képzésben való továbbtanulásának ösztönzése érdekében szükséges a továbbtanulásra való felkészítő programok továbbfejlesztése. Az iskolákban a hátrányos helyzetű tanulók több mint 50%-a vesz részt valamilyen tanórán kívüli programon. A szülők valós igényeihez igazítva biztosított a városban a napközis ellátás. Ez elsősorban azokban az iskolákban fontos és indokolt, ahol nagyobb számban tanulnak hátrányos helyzetű gyermekek. A hátrányos helyzetű tanuló 56,8 %-a napközis, míg a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók 52,2 %-a napközis ellátásban részesül. A szakköri foglalkozásokon a hátrányos helyzetű gyermekek aránya kb. 30 %. A nyári napközi, nyári tábor, erdei iskola programokon 80 %-os arányban a hátrányos helyzetű gyermekek vesznek részt. Az iskolán kívüli segítő programok közül az Útravaló programban 84 fő vett részt, a Tanoda programon a Rakovszky Dániel Általános Iskolából 2 fő vesz részt. Útravaló programban résztvevő intézmények: - Lilla Téri Általános Iskola 1 fő/0,3 % - Hunyadi János Általános Iskola 4 fő/ 0,97% - Vörösmarty Mihály Általános Iskola és AMI 1 fő/0,1% - Csapókerti Általános Iskola 4 fő/1% - József Attila Általános Iskola 3 fő/0,8 % - Kinizsi Pál Általános Iskola 2 fő/0,5 % - Petőfi Sándor Általános Iskola és Óvoda 3 fő/0,006 % - Fazekas Mihály Általános Iskola 33 fő/10 % - Rakovszky Dániel Általános Iskola 11 fő/11,5 % - Nagysándor József Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola 22 fő/6,7 % 13

19 A pedagógusok és a szülők, a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal és Debrecen Megyei Jogú Város Családsegítő Központ és Gyermekjólét Szolgálat intézményével együttműködve biztosítják a feltételeket a gazdag roma kultúra megőrzéséhez, folytatásához. Jelentős eltérés a város intézményeiben, illetve az azonos típusú intézmények között a humánerőforrás tekintetében nem tapasztalható. Az intézményekben megfelelő a szakember ellátottság illetve a szakos ellátottság. Rendelkezésre állnak a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók sikerességét támogató jól képzett szakemberek is. A vizsgálatból kiderül, hogy nem mindenhol és nem mindig alkalmazzák a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének eredményességét segítő korszerű pedagógiai módszereket. Magas a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma: - a Benedek Elek Általános Iskola 517 tanulójának 35%-a hátrányos helyzetű, fontos számukra a test és a lélek harmonikus fejlesztése. - az Eötvös Utcai Általános Iskola 281 tanulója közül 68 fő hátrányos helyzetű, amely 24%- ot jelent, ebből 58 fő halmozottan hátrányos helyzetű, 25 fő sajátos nevelési igényű, melyekkel külön csoportban gyógypedagógusok foglalkoznak. Az iskolában külön egyéni kiscsoportos formában fejlesztő pedagógusok és logopédusok segítik a részképesség zavaros gyermekek oktatását. - a Fazekas Mihály Általános Iskola 316 tanulójából 159 fő, (50%) hátrányos helyzetű, melyből 73 fő halmozottan hátrányos helyzetű. Jellemző az intézményre a családias légkör, a gyermekközpontúság és az egyénre szabott felzárkóztatás. - a József Attila Általános Iskolába 348 fő jár melyből hátrányos helyzetű 86 fő (24%), ebből 62 halmozottan hátrányos helyzetű. Az iskola tanuló- és szülőbarát intézmény. - a Nagysándor József Általános Iskola és Gyógypedagógiai Előkészítő Szakiskolai osztályokba összesen 305 diák tanul, közülük 174 (57%) hátrányos helyzetű és ebből 92 % halmozottan hátrányos helyzetű. Az SNI-s gyerekek száma 111 fő (36%). Ide a Hajdú-Bihar Megyei Gyógypedagógiai Szakértői és Rehabilitációs Szolgáltató Központ szakvéleménye alapján iskolázzák be a tanulókat. A hátrányos helyzetű tanulók oktatása integráltan, fejlesztő pedagógusok, pszichológusok, szociálpedagógusok, logopédus bevonásával történik. Hatékony együttnevelés az iskolában IPR képzésen 37 pedagógus vett részt. - a Rakovszky Dániel Általános Iskola az egészségügyi problémával, beilleszkedési, tanulási, magatartászavarral küzdő gyerekeknek kínál komplex pedagógiai programot. A 139 iskolásból 51 fő (36%) hátrányos helyzetű, közülük 42 fő (30%) halmozottan hátrányos 14

20 helyzetű. Kis létszámú osztályaikban nagy figyelmet fordítanak külön-külön minden növendékükre. - a Tégláskerti Általános Iskola 167 tanulójából 66 fő hátrányos helyzetű (39,5%), ebből 12 fő(7%) halmozottan hátrányos helyzetű. Felszerelésüket folyamatosan modernizálják, kiemelt szerepet szánnak az egészséges életmódra nevelésnek. Egyes intézmények esetében szükséges a szemléletváltás és az alkalmazott módszertan megújítása. Korszerű, inkluzív pedagógia, differenciáló módszertan, és a kulcskompetenciákat fejlesztő programok alkalmazása. 2008/2009. tanévtől helyzetfeltáró neveltségi szint mérés végzését tervezzük 1., 5., 9. évfolyamokon, mely mérést egy év múlva megismételünk, ezáltal látható lesz a hozzáadott pedagógiai érték. Cél, hogy az iskola világa olyan értéket közvetítsen, amely biztos alapul szolgál a felnőtt világban való boldoguláshoz. A 2008/2009. tanévtől az intézmények színesedése: A Kazinczy Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben a közoktatási típusú sportiskola kialakítására próbálnak nagyobb gondot fordítani. Az iskola a kézilabda, az atlétika és a triatlon sportágak utánpótlásnevelés, -képzés bázisaként, módszertani központként működik a 2008/2009. tanévtől. A Szoboszlói Úti Általános Iskola a városban egyedülálló módon 3 idegen nyelv tanulásának lehetőségét biztosítja tanulói számára. Eddig elért eredményei alapján volt indokolt az angol nyelv emelt szinten történő oktatása szeptember 1-től. A Gönczy Pál Általános Iskola országos viszonylatban is magas színvonalú környezeti nevelést és hagyományápolást folytat. Az iskola területén található oktató-farm regionális ökológiai oktató központként funkcionál az óvodás és általános iskolai korosztály számára. Jelentős eltérés a város intézményeiben, illetve az azonos típusú intézmények között az infrastrukturális feltételek tekintetében nem tapasztalható. A közoktatási infrastruktúra-fejlesztési célok arányos mértékben tükrözik a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének elősegítését. A gazdaságosság és fenntarthatóság elvének érvényesítése a tervezésben (pl. funkcióbővítés- és átalakítás, felnőttoktatási, közösségi célú hasznosítás) prioritást élvez. 15

21 Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók tekintetében a közoktatás-fejlesztési stratégia prioritásai között szerepel az együttnevelés, a befogadó oktatási rendszer feltételeinek megteremtése és folyamatos fejlesztése. Ennek megvalósítása elsődlegesen a közoktatásban dolgozók szemléletének megváltoztatásával, a pedagógusok módszertani kultúrájának gazdagításával lehetséges. A hátrányos helyzetű tanulók tekintetében elsődleges célunk a hátrány hatásainak csökkentése. A hátrányos helyzetű és roma tanulók szegregációjának megakadályozását és integrált oktatásuk támogatását szolgálja az általános iskolák körzethatárainak felülvizsgálata. A cél a roma és a hátrányos helyzetű tanulók lemorzsolódásának csökkentése, esélyteremtés, az aktív tanulásra nevelés, gyakorlatias, élményalapú oktatás megteremtése. A hátrányos helyzetű tanulók megsegítésére elsősorban az iskolaotthonos felkészítéséi forma alkalmazását kell szorgalmazni 1-4. évfolyamokon. Szükséges az iskolán kívüli civil közösségek támogatása, a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal való együttműködés további erősítése. Az Oktatási Osztály kidolgozta a hátrányos helyzetű tanulókkal foglalkozó pedagógusok különleges munkájáért járó keresetkiegészítés-rendszerét, a 2008/2009. tanévben 50 pedagógus kapott pénzbeli elismerést a felkészítő-felzárkóztató munkáért. A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézmények rendelkeznek azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló ellátásához szükségesek. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása esetén az intézmények pedagógiai programja, helyi tanterve, alapító okirata tartalmazza a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programot. A sajátos nevelési igényű gyermekekről a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Gyógypedagógiai Szakértői és Rehabilitációs Szolgáltató Központja és az Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság készít szakvéleményt, illetve kijelöli azt az óvodát, iskolát, ahol a gyermek különleges gondozása történik. Az esélyegyenlőség érdekében az önkormányzat költségvetési rendeletében biztosítják a térítési díjkedvezményt, valamint a rászorulók esetében az ingyenes tankönyvellátást. Az integráltan nevelkedő sajátos nevelési igényű tanulók tekintetében az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények komoly szakmai segítséget nyújtanak a többségi intézményben dolgozó pedagógusoknak. 16

22 A tanulási nehézséggel küzdők megsegítésére, a továbbiakban is működtetni kívánjuk az alacsonyabb létszámú speciális osztályokat (Fazekas Mihály Általános Iskola, Kazinczy Ferenc Általános Iskola és AMI, Eötvös Utcai Általános Iskola). A Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján integráltan nevelhető, sajátos nevelési igényű tanulók ellátása elsősorban azokban az intézményekben lehetséges, amelyek rendelkeznek a befogadáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételekkel: - Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye - Hallássérültek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye - Rakovszky Dániel Általános Iskola Középiskolák jellemzői: A város középfokú intézményhálózata gondoskodik a gimnáziumi, szakközépiskolai érettségire felkészítő oktatásról és a szakképzési évfolyamokon történő szakképzésről. A város szeptemberétől biztosítja a Könnyűipari Szakközép és Szakiskolában valamint a Povolny Ferenc Szakképző Iskolában nappali oktatás keretében a felzárkóztató oktatást azon tanulók részére, akik alapfokú iskolai végzettség hiányában kívánnak bekapcsolódni a szakképzésbe. A város - a megyével történt egyeztetés alapján - kijelölte a kötelező felvételt biztosító középfokú intézményeket: - Könnyűipari Szakközép és Szakiskola, - Beregszászi Pál Szakközépiskola és Szakiskola, - Baross Gábor Szakképző Iskola és Kollégium, - Povolny Ferenc Szakképző Iskola. A meglévő igényekre tekintettel, Városi Felnőttoktatási Központ kialakítása indokolt oly módon, hogy egy helyen koncentrálódna a Baross Gábor Szakképző Iskola és Kollégium, a Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium, valamint a Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola jelenlegi felnőttoktatási tagozata. A két tanítási nyelvű képzés és a szaknyelvi (angol nyelvű) ápolóképzés a 2008/2009. tanévtől beindult a Dienes László Gimnázium és Egészségügyi Szakképző Iskolában. Az Erdey-Grúz Tibor Vegyipari és Környezetvédelmi Szakközépiskolában - a technikusképzés területén betöltött regionális vezető szerepének megtartása és megerősítése érdekében, - a nagyvállalatok (piaci) igényeinek figyelembe vételével két tanítási nyelvű 17

23 gyógyszeripari-laboratóriumi technikus képzés bevezetését tartottuk szükségesnek a 2008/2009. tanévtől a 9. és a 14. évfolyamon szeptemberétől szeretnénk indítani az idegen nyelvű (angol, német) érettségire épülő szakképzést a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskolában pincér és szakács szakmákban. A Gábor Dénes Elektronikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium valamint a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium együttműködésének lehetőségét a hangkultúra-, és hangtechnikus-képzés területén szeretnénk bevezetni a 2009/2010. tanévtől. A Könnyűipari Szakközép és Szakiskolában folyó szakmai tevékenység (nyomdai gépmester, könyvkötő, nyomdai szöveg- és képszerkesztő, cipőfelsőrész-készítő, bőrdíszműves, nőiruhakészítő, férfiruha-készítő) tovább bővítésére van igény és lehetőség egy olyan tanműhely létrehozásával, ahol a tanulók egyedi tervezésű termékeket (ruha, cipő) készítenének. Az általuk készített termékek megvásárolhatóak lennének. Ez a tanműhely adhatna helyet a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola kereskedő szakmacsoportjában tanulók gyakorlati képzésének is (tanbolt). Az Arany János Tehetséggondozó Program példaértékűen szolgálja a hátrányos helyzetű, tehetséges tanulók esélyegyenlőségének biztosítását a következő intézményekben: - Tóth Árpád Gimnázium 161 fő - Gulyás Pál Középiskolai Kollégium 156 fő. Az esélyegyenlőség biztosítása területén a középfokú képzésben a szakiskolai képzés tekinthető kritikusnak, mivel arányaiban itt található a legtöbb hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel küzdő fiatal. Debrecen középiskolában tanuló diákja közül 2498 hátrányos helyzetű (15,5%), és ebből 487 (3%) halmozottan hátrányos helyzetű fiatal tanul. A következő intézményekben kiemelkedő a hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók létszáma: - a Balásházy János Mezőgazdasági Szakközépiskola és Kollégium 113 fő hátrányos helyzetű, ebből 14 halmozottan hátrányos helyzetű tanuló - a Beregszászi Pál Szakközépiskola és Szakiskola 199 fő hátrányos helyzetű, ebből 50 halmozottan hátrányos helyzetű tanuló - a Könnyűipari Szakközép- és Szakiskola 197 fő hátrányos helyzetű, ebből 90 halmozottan hátrányos helyzetű tanuló - a Povolny Ferenc Szakképző Iskola 294 fő hátrányos helyzetű, ebből 147 halmozottan hátrányos helyzetű tanuló. 18

24 A lemorzsolódás csökkentése érdekében a NFT Humán Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (HEFOP) keretében, továbbá a Szakiskolai Fejlesztési Programban (SZFP) már zajló közismereti fejlesztések további terjesztése a szakközépiskolák, illetve a szakiskolák körében kiemelt fontosságú. Nagy hangsúlyt kell helyezni a szakiskolába jelentkezett és annak elvégzésére alkalmasnak ítélt tanulók lemorzsolódásának megakadályozására. Célszerű a tapasztalatok átadása átvétele a szakközépiskolák számára is. Az együttnevelés feltételeinek megóvása és gyakorlatának minél szélesebb körű elterjesztése kiemelt jelentőséggel bír mind a hátrányos helyzetű, mind a roma, mind a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók és a többi gyermek, tanuló vonatkozásában. A Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és a Nevelési Tanácsadó ez irányú szolgáltatásait a szülőkkel szorosan együttműködve, támogatásukat és egyetértésüket megszerezve célszerű kérni és igénybe venni. A Szakértői Bizottság vizsgálata alapján az arra rászorulók számára továbbra is szükséges biztosítani a speciális szakiskolai képzés lehetőségét. A 2008/2009. tanévben a tanulóból az évfolyamismétlők száma a középiskolákban 354 fő(2,2%). A következő intézményekben kiemelkedően magas az évfolyamismétlők száma: - Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola 5,6 % - Povolny Ferenc Szakképző Iskola 5,79 % - Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola, AMI és Kollégium 6,09 % - Baross Gábor Szakképző Iskola és Kollégium 7,5 % A szakköri foglalkozásokon a hátrányos helyzetű gyermekek száma 229, melyből 33 fő halmozottan hátrányos helyzetű. Emelt szintű képzésben 10 középiskolában (Irinyi, Fazekas, Balásházy, Csokonai, Bethlen, Medgyessy, Ady, Erdey-Grúz, Dienes, Tóth Árpád) 245 hátrányos helyzetű, (melyből 40 fő halmozottan hátrányos helyzetű) tanuló vesz részt. Két tanítási nyelvű képzésben 7 intézményben (Mechwart, Irinyi, Fazekas, Csokonai, Bethlen, Ady, Dienes) 76 hátrányos helyzetű, (melyből 6 fő halmozottan hátrányos helyzetű) tanuló vesz részt. 7 középiskolában van nyelvi előkészítő oktatás (Fazekas, Balásházy, Beregszászi, Medgyessy, Ady, Erdey-Grúz, Dienes) melyben 35 hátrányos helyzetű, (ebből 5 fő halmozottan hátrányos helyzetű) tanuló vesz részt. Az iskolán kívüli segítő programok közül az Útravaló programban 409 fő (2.6%) vett részt. Útravaló programban résztvevő intézmények: 19

25 Ady Endre Gimnázium 3 fő/0,3 % Baross Gábor Szakképző Iskola és Kollégium 35 fő/3,5 % Dienes László Gimnázium és Egészségügyi Szakképzőiskola 31 fő/5,38% Péchy Mihály Építőipari Szakközépiskola 12 fő/1,79% Gábor Dénes Elektronikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium 2 fő/0,6% Bethlen Gábor Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola 15 fő/2,3% Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium 3 fő/1,79% Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola 7fő/1% Könnyűipari Szakközép- és Szakiskola 47 fő/5,4% Erdey-Grúz Tibor Vegyipari és Környezetvédelmi Szakközépiskola 37 fő/5% Povolny Ferenc Szakképző Iskola 38 fő/4,57% Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola 39 fő/3,4% Beregszászi Pál Szakközépiskola és Szakiskola 38 fő/4,5% Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium 13 fő/1,5% Brassai Sámuel Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola 5 fő/0,66% Irinyi János Gimnázium, Szakközép- és Szakiskola 9 fő/0,85% Mechwart András Gépipari és Informatikai Szakközépiskola 20 fő/2,95% Tóth Árpád Gimnázium 53 fő/4,57%. Hiányszakmát oktató képzés 5 középiskolában folyik, (Dienes, Baross, Könnyűipari, Povolny, Kereskedelmi) összesen 63 tanuló vesz részt ebben a képzésben. 20

26 A 2007-ben készült helyzetelemzés adatai azt mutatták, hogy a kompetenciamérés eredményeinek az országos átlaggal való összevetése után a következő intézmények tanulói az országos átlag alatt teljesítettek: Középiskola szövegértés matematika Balásházy Beregszászi Bethlen Irinyi Könnyűipari Povolny Ezekben az iskolákban a pedagógiai munka fejlesztésének fókuszába kell helyezni a kompetencia- alapú oktatást és beavatkozásokat kell tervezni a pedagógiai munka eredményességének javítása érdekében, ezért minden érintett intézmény esetében pályázatot nyújtottunk be a 11/2008. (III.29.) OKM rendelet minőségbiztosítás, mérés, értékelés, ellenőrzés támogatására. A pályázatban foglalt fejlesztések megvalósítására forint támogatást ítéltek az intézményeknek. Szükséges az iskolán kívüli civil közösségek támogatása, a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal való együttműködés tovább erősítése. Az Oktatási Osztály kidolgozta a hátrányos helyzetű tanulókkal foglalkozó pedagógusok különleges munkájáért járó keresetkiegészítés-rendszerét, a 2008/2009. tanévben 50 pedagógus kapott pénzbeli elismerést a felkészítő-felzárkóztató munkáért. A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézmények rendelkeznek azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló ellátásához szükségesek. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása esetén az intézmények pedagógiai programja, helyi tanterve, alapító okirata tartalmazza a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programot. A középfokú intézmények közül a következő intézmények fogadják nagyobb számban az SNI tanulókat: - a Dienes László Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola 8 fő - a Könnyűipari Szakközép- és Szakiskola 16 fő - a Povolny Ferenc Szakképző Iskola 69 fő. 21

27 II. A helyzetelemzésből következő lépések Az esélyegyenlőség érvényesülésének vizsgálati szempontjai 1. A településen nem azonosítottak még teljes körűen, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek. 2. A település óvodás és tanköteles korosztályán belül a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek intézményes nevelésének feltételei adottak, a férőhely kihasználtság lehetővé teszi valamennyi beíratott gyermek, tanuló óvodai nevelését ill. általános iskolai nevelésétoktatást. Szükséges lépések, beavatkozások A településen lakó, óvodai nevelésben nem részesülő (3-5 éves) gyermekek, illetve tanulói jogviszonnyal nem rendelkező, nappali iskolarendszeren kívüli tankötelesek és gondviselőik személy szerinti felkeresése az illetékes szervezet szakemberének/szakembereinek rendszeres családlátogatása útján, szükség szerint a helyi kisebbségi önkormányzat, vagy civil szervezet segítőinek közreműködésével. (Környezettanulmány készítése.) Meg kell teremteni a megbízható adatszolgáltatást és nyilvántartást ezen a téren. Fel kell mérni, és el kell érni, hogy a szülők nyilatkozzanak. Be kell vonni a meggyőző munkába az érintett szakembereket, a védőnőt, a szociális munkást, a kisebbségi önkormányzat képviselőit, a pedagógusokat. Meg kell magyarázni az érintett szülőknek, milyen előnyeik származhatnak a gyermekeiknek abból, ha nyilatkoznak. Tájékoztatni kell a szülőket az igénybevehető beóvodázási támogatásról. Valamennyi halmozottan hátrányos helyzetű gyermek/tanuló intézményes nevelésben-oktatásban részesülhet. A halmozottan hátrányos helyzetű óvodás korú gyermekek óvodai nevelésbe való bevonása érdekében az egészségügyi, szociális és közoktatási területen dolgozó szakemberek együttműködése tervezést igényel, a gyermekek felkutatása, mihamarabbi szocializációjuk megkezdése céljából. 22

28 3. Az óvodák és iskolák között jelentős eltérés mutatható ki a hátrányos helyzetű gyerekek aránya között. A Pósa Utcai, Mesekert Óvoda, Szabadságtelepi Óvoda, Petőfi Sándor Á. I. Óvodája, Vénkerti Á. I. Óvodája, Hallásérültek EGYMI Óvodájában 40% fölötti a hátrányos helyzetű gyerekek aránya. A közoktatási törvény az óvodai és iskolai körzethatárokra és a tanulók felvételére vonatkozó rendelkezéseit maradéktalanul érvényesíteni szükséges a településen belül minden évben az első osztályosok beiratkozásakor. A vonatkozó törvényi előírásoknak az első évfolyamtól felmenő rendszerben szükséges megfelelni. Szükséges az iskolai körzethatárok rendszeres, esélyegyenlőségi szempontú felülvizsgálata. Az óvodákba járó hátrányos helyzetű gyerekek arányának csökkentésére program kidolgozása szükséges. 4. A Bárczy, Rakovszky, Fazekas, Dózsa, Vörösmarty, Csapókerti, József A., Tégláskerti, Karácsony, Eötvös, Nagysándor iskolákban az országos átlagnál magasabb arányban találkozunk évfolyamismétlőkkel, a problémát orvosolni szükséges. 5. A Dózsa, József A., Tégláskerti, Eötvös, Fazekas, Rakovszky, Bárczi, Nagysándor Iskolákban végző diákok az országos átlagot meghaladó arányban folytatják tanulmányaikat szakiskolában. 6. A kompetenciamérés adatai szerint az országosnál gyengébb a József A., Lórántffy, Gönczy, Eötvös, Fazekas, Nagysándor, Benedek, Rakovszky, Beavatkozást igényel: Felülvizsgálatot és intézkedést igényel. Beavatkozást igényel: Az érettségit adó oktatási intézményekben való továbbtanulás érdekében felülvizsgálatot és intézkedést igényel. Beavatkozást igényel: Felülvizsgálatot és intézkedést igényel. Figyelembe kell venni a tanulók családi háttérváltozóit. 23