Dunaújváros Chamber of Industry and Commerce and ISD Dunaferr Co. Ltd. How does head the continuous galvanising today?

Átírás

1 XLVIII. évfolyam 2. szám (150.) Kézirat lezárva: június TARTALOM ISD DUNAFERR MÛSZAKI GAZDASÁGI KÖZLEMÉNYEK A szerkesztõbizottság elnöke: Valeriy Naumenko A szerkesztõbizottság tagjai: Bocz András Kozma Gyula László Ferenc Lukács Péter Mészáros Géza Nyikes Csaba Orova István Dr. Sándor Péter Szepesi Attila Dr. Zsámbók Dénes Fõszerkesztõ: Dr. Szücs László Felelõs szerkesztõk: Jakab Sándor Várkonyi Zsolt Réti Vilmos, Barányi Albert A Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara és az ISD Dunaferr Zrt. Dunaújváros Chamber of Industry and Commerce and ISD Dunaferr Co. Ltd. Müller Attila A Bánki Donát Gimnázium és Szakközépiskola képzési szerkezetének átalakítása Modification of training structure of Bánki Donát grammar school and vocational secondary school Dénes Éva Merre tart a folyamatos szalaghorganyzás napjainkban? How does head the continuous galvanising today? Szûcs István, Polányi Zoltán, Horváth Krisztián Kokszolói kemence tüzelési rendszere által okozott légszennyezés csökkentési lehetõségének vizsgálata Examination of reduction possibility of air pollution caused by the firing system of coke ovens Olvasószerkesztõ: Dr. Szabó Zoltán Technikai szerkesztõ: Kõvári László Grafikai szerkesztõ: Késmárky Péter Rovatvezetõk: Hevesiné Kõvári Éva Szente Tünde Fülöp József Szabó Gyula Kapros Tibor Karbontartalmú energiahordozók CO 2 -kibocsátásmentes erõmûi felhasználása II. 71 CO 2 Emission-free Utilization of Carbon-bearing Energy Carriers at Power Plants Part 2 Klein András Miklós Vas és acél vasipari szakmák a képzõmûvészetben Iron and Steel Metallurgical Professions in the Fine Art Hevesi Imre Az OMBKE Vaskohászati Szakosztály Dunaújvárosi Helyi Szervezete vezetõségének beszámolója a évben végzett munkáról Report on the Work Performed in 2007 by the Management of Dunaújváros Local Organization of Ferrous Metallurgical Department of Hungarian Mining and Metallurgical Society (OMBKE) Jakab Sándor Innovációs pályázatok az ISD Dunaferr vállalatcsoportnál Innovation Tenders at ISD Dunaferr Company Group 88

2 ISD DUNAFERR MÛSZAKI GAZDASÁGI KÖZLEMÉNYEK Az ISD Dunaferr Dunai Vasmû Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság megbízásából kiadja a Dunaferr Alkotói Alapítány Felelõs kiadó: Lukács Péter, az alapítvány elnöke Nyomdai elõkészítés: P. Mester Anikó HU ISSN: Nyomtatás: Innova-Print Kft. Felelõs vezetõ: Komornik Ferenc 2008

3 Réti Vilmos, Barányi Albert * A Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara és az ISD Dunaferr Zrt. A Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara az országos kamarai rendszer tagjaként a magánvállalkozók és a KKV-k számára sokrétû tanácsadási, képzési és hitelezési feladatokat vállal és végez. Minden tagunk és a nem tagok számára is legfontosabb feladatunk a gyakorlati képzés irányítása, hamarosan már 27 szakmában. Fontos feladatunk a magyar gazdaság versenyképességének, fellendülésének érdekében végzett intervenciós tevékenység kormányzati szinten. The Dunaújváros Chamber of Industry and Commerce as member of the national chamber system takes on and performs manifold consulting, training and credit tasks for private entrepreneurs and small and mediumsized enterprises. Our most important task for all our members and non-members is the management of practical trainings, soon already in 27 professions. Important task of ours is the intervention activity on government level in order of competitiveness and take-off of the Hungarian economy. A Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara jogelõdje 1995-ben alakult a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara keretében mûködõ önálló jogi személyként. Az akkori törvények kötelezõen elõírták a kamarai tagságot minden vállalkozás számára november 1-jétõl a kamarai törvény módosítása lehetõvé tette önálló területi kamaraként való mûködését, viszont megszüntette a kötelezõ tagságot. Így önkéntes tagokból kellett újra megszervezni helyben a szervezetet. Az önálló kamara nem jött volna létre, ha a város meghatározó vállalkozói élükön a Dunaferr Rt. akkori vezetõivel egyöntetûen nem döntenek amellett, hogy szervezzék meg az önálló városi kamarát. Azóta ugyanolyan jogosítványai és feladatai vannak, mint a megyei kamaráknak. A kamara a tagjai által a kamarai törvény alapján létrehozott köztestület. A kamara célja a kamarai törvény szerinti köztestületi feladatokon túl a tagjai közötti olyan együttmûködési lehetõségek megteremtése és fenntartása, amelyek az érdekazonosság alapján elõsegítik és folyamatosan biztosítják a magánszemélyek, a vállalkozók, a jogi személyek közötti közvetlen gazdasági, társadalmi kapcsolatokat, a kölcsönös érdekeken alapuló együttmûködést. A gazdasági kamara feladata, hogy a törvényeknek, más jogszabályoknak és alapszabályának megfelelõen önkormányzaton alapuló mûködésével elõmozdítsa a gazdaság fejlõdését és szervezõdését, a piaci magatartás tisztességét, a gazdasági tevékenységet folytató általános, együttes érdekek érvényesülését, valamint szolgáltatásokat nyújtson tagjai részére. DKIK szervezeti sémája Az operatív feladatokat a titkár vezetésével az ügyintézõ szervezet végzi, jelenleg 4 fõ fõállású, 2 fõ 4 órás és 1 fõ külsõ munkatárs alkalmazásával. A könyvelõi és szakértõi feladatokat megbízási szerzõdéssel külsõ szakemberek látják el. A Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara szervezeti felépítése: A kamara legfõbb szerve a négy évre választott küldöttgyûlés, mely jelenleg 30 tagú. A küldöttekbõl választanak tisztségviselõket. A kamara küldöttgyûlések közötti irányítását 9 tagú elnökség gyakorolja, akik tevékenységüket társadalmi munkában látják el. Intézkedéseirõl köteles a küldöttgyûlésnek beszámolni. Az ügyintézõi szervezet *Réti Vilmos elnök Barányi Albert titkár, Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara A kötelezõ országos és helyi feladatok közül szeretnénk bemutatni a legfontosabbakat: Legfontosabb és legeredményesebb feladat a szakképzés, amiben a szaktárcától több feladatot átvállalt. ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2008/2. 51

4 A tanulószerzõdések kötésével a vállalkozásokhoz telepítik a tanulók gyakorlati foglalkoztatását. Így munkaviszony jellegû kapcsolat során a tanulók teljesítményük alapján pénzt is kapnak a juttatásokon felül, és növekednek elhelyezkedési esélyeik. A vállalkozások számára is kedvezõbb, mert a képzés költségeit az állam támogatással ösztönzi. Jelenleg több mint 1000 tanulószerzõdést gondoznak a kamaránál folyamatosan. A vizsgadelegálások számának alakulása 2004-tõl 16 szakma (ács-állványozó, asztalos, bõrdíszmûves, cipõfelsõrész-készítõ, cukrász, épületburkoló, nõiruha-készítõ, férfiruha-készítõ, fodrász, kárpitos, kozmetikus, pincér, szakács, szobafestõ-mázoló és tapétázó, kõmûves, villanyszerelõ) teljes gyakorlati oktatási és vizsgáztatási rendszerét országosan a kamara szakértõi dolgozták ki. Ezen szakmákra a kamara delegálja a vizsgabizottság elnökét. Szintén 2004-tõl az említett szakmákban szintvizsgákat is szerveznek a szakmunkásvizsga elõtt annak elõfeltételeként, így azon a szakmunkástanulóknak kötelezõ részt venni. A tanulószerzõdés intézményrendszerének mûködtetése A diagramból is kitûnik, hogy a kezdeti kiindulási idõszakhoz képest a tanulószerzõdések kötésének dinamikája a városban országosan is kiemelkedõ. Természetesen ezzel együtt végezzük a gyakorlati szakképzõ helyek akkreditálását és színvonaluk folyamatos ellenõrzését. Aki nem felelt meg a szigorú követelményeknek, nem képezhet szakmunkástanulót. A képzõhely-ellenõrzések számának alakulása Valamennyi helyi szakmunkásvizsga vizsgabizottságába kamarai tagot delegál a kamara, olyan szakemberekbõl, akiket a beadott és elbírált pályázatuk révén erre alkalmasnak tartanak. Feladatuk a vizsga szabályszerûségének biztosítása. Az említett szakképzési feladatok színvonalas megoldása miatt az illetékes minisztérium további 11 szakma kidolgozását bízta a kamarákra. Ezek: CNC-forgácsoló, épületgépészeti csõhálózat és berendezés szerelõ, fémipari megmunkáló, gépsor- és berendezésüzemeltetõ, gépgyártósori gépkezelõ és gépkezelõ, géplakatos, hegesztõ, hûtõ- és klímaberendezés szerelõ és karbantartó, szerkezetlakatos, szerszámkészítõ, tetõfedõ, kereskedõ szakmák. A kamara legújabb feladata a Szakma Kiváló Tanulója Verseny teljes lebonyolítása. Az idei elõdöntõn a 35 jelentkezõbõl 5 tanuló jutott tovább az országos döntõbe. Az Expo területén rendezett országos versenyekre három busszal fiatalokat visznek a helyszínre. A szakképzési törvény szerint az idén meg kell alakítani a Regionális Fejlesztési és Szakképzési Bizottságokat (RFKB), ahol a kamaráknak társelnöki funkciója van. A bizottsági munkában két fõvel a helyi kamara is képviselteti magát. Feladatuk lesz, hogy a képzést a jövõben a gazdaság igényei szerint szervezzék, közösen az intézmények tulajdonosaival. A kamarai tevékenység másik sikerágazata a Széchenyi Kártya. A konstrukcióban a vállalkozások gyorsított eljárásban 25 millió Ft-ig kedvezõ kamatozású, állami támogatásban részesülõ hitelt vehetnek igénybe szabad felhasználású, likviditási problémáik kezelésére. A helyi kamaránál a konstrukció bevezetése óta több mint 700 igénylõ 2,3 milliárd Ft hitelt vett fel. A konstrukció a vállalkozásoknál igen nagy népszerûségre tett szert. Országosan azon dolgoznak, hogy ezt a szolgáltatást tovább bõvítsék a jövõben. Természetesen alapfeladataink közé tartozik különbözõ informatív rendezvények tartása és klubok mûködtetése. Az igen gyakran változó gazdasági törvényeket folyamatosan neves szakemberek meghívásával igyekszünk továbbítani a vállalkozások felé. 52 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2008/2.

5 DKIK-nál igényelt Széchenyi Kártyák számának alakulása A 2007-es évtõl országosan egységes, számos kedvezményre jogosító kamarai tagkártyát adtunk ki, amellyel az ország mintegy 800 vállalkozása ígért különbözõ engedményeket a kártya felhasználójának. A városban immár 19. alkalommal a kamara minõsítése alapján rendezik meg a Dunaújvárosi Vásárt, melyet három napon keresztül 8 10 ezer ember látogat meg. A helyi kamara folyamatos kapcsolatokat ápol a gazdaság szereplõivel. Állandó meghívottként az önkormányzat gazdasági-, pénzügyi-, területfejlesztési bizottságába vannak delegált tagjaink. Részt vállalunk a HÍD Dunaújváros és Térsége Egyesület, a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács tevékenységeiben ben együttmûködésre léptünk a közép-dunántúli kamarákkal, a regionális lehetõségek kihasználása miatt. Igényelt és megkapott hitelek aránya Évente ilyen jellegû rendezvényünk van. Legjelentõsebb a havonta megtartott Számviteli Szakemberek Klubja, ahol a tagok már évek óta rendszeresen igénylik fórumok tartását. Több gazdasági tartalmú konferencián, fórumon próbáljuk összehozni a város döntéshozóit a vállalkozásokkal. Itt tájékoztatást kapnak a vállalkozások a város és a gazdaság meghatározóinak terveirõl, céljairól. ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2008/2. 53

6 A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 16 szakmai kollégiumába delegált tagjai országos tanácskozásokon képviselik a helyi vállalkozókat. Több sikeres pályázaton vettünk részt. Ennek keretében e-magyarország internetes pontot mûködtetünk. A Sikeres nõi vállalkozásokért Fejér megyében pályázat keretében 85 leendõ és jelenleg vállalkozó nõ számára képzõ programokat szervezünk és Nõi Klubot alakítottunk. Itt a nõi vezetõk számára fontos, általuk igényelt témákkal foglalkoznak. ROP-pályázat keretében 160 vállalkozásnál dolgozót sikerült gyakorlatban fontos tanulásra jelentkeztetni úgy, hogy a képzés költségének 60 80%-át a vállalkozás viszszakapta. Idén az önkormányzattal közös pályázatot adtunk be a kezdõ és mûködõ vállalkozások részére tanácsadó hálózat hároméves mûködtetésére. A pályázat elnyeréséig is jogi és számviteli tanácsadást végzünk a Vállalkozók Házában. Természetesen minden egyéb tanácsadási, szervezési, információszolgáltatási tevékenységgel állunk a vállalkozások rendelkezésére. Az ISD Dunaferr vezetõit minden jelentõs rendezvényükre meghívjuk. A konferenciákon, illetve az év végi küldöttgyûlésen Valeriy Naumenko vezérigazgató úr tájékoztatja a résztvevõket a vállalat eredményeirõl és terveirõl. Legutóbbi gazdasági konferenciára sikerült bemutatkozásra felkérni a helyi gazdaság legújabb szereplõjét, a Hankook gumiabroncsgyár vezetõjét is. Valamennyi tevékenységünkrõl igyekeztünk a médián keresztül tájékoztatni a vállalkozókat és a közvéleményt. A évi tagdíjak megoszlása A tagdíjak tagok közti megoszlása Saját honlapunkat ( magunk szerkesztjük és frissítjük. Havonta elektronikus hírlevélben tájékoztatjuk tagjainkat az aktuális történésekrõl, a legújabb fontos tudnivalókról. Az idei évben az összes tisztségviselõ újraválasztására kerül sor õsszel. Az elnöki tisztségre a helyi gazdaság zászlós hajója, az ISD Dunaferr jogosult jelölni, melyet az õszi küldöttgyûlés szavazhat meg. Jelenleg három tagozatba (ipar, kereskedelem, kézmûves) sorolva 320 tagunk van, megoszlásukat az alábbi táblázatok mutatják. A következõ évek legfontosabb feladata az RFKB-i munka kapcsán, hogy a gazdaság igényei szerint sikerüljön a szakképzés átalakítását megvalósítani. Ebben az önkormányzattal és a vállalkozókkal kell az összhangot megteremteni közös célok megfogalmazásában óta sikerült létrehoznunk önálló székházunkat a Latinovits út 10. alatt. A Vállalkozók Háza minden tag- és nem tag vállalkozás számára nyitott, mind segítségnyújtás, mind rendezvénybiztosítás szempontjából. 54 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2008/2.

7 A Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara és az ISD Dunaferr Zrt. kapcsolata Mint ez az elõzõekbõl látható a kamarák és így a DKIK is tanácsadó, oktató, segítõ és szervezõ tevékenységüket elsõsorban a kis- és közepes vállalatok, illetve a magánvállalkozók körében igyekeznek kifejteni. Olyan jól szervezett nagyvállalat, mint az ISD Dunaferr saját szervezetein belül rendezi és szervezi alkalmazottai képzését és továbbképzését, és ez így van rendjén. Az Elnökségi Kollégium rendszeresen tárgyal a különbözõ jogszabályi változásokról. Sokszor a fõhatóság helyett végez alapos háttérelemzést, hatásvizsgálatot. A kamara folyamatosan vizsgálja és értékeli azokat a kormányzati elképzeléseket, amelyek a magyar vállalativállalkozói réteg versenyképességét befolyásolják. Az elmúlt másfél kormányzati ciklusban rendkívül sok észrevételt tettünk az adókkal, a járulékokkal a munkaerõ költségének növekedésével kapcsolatosan. A kamara sokakkal ellentétben nemcsak kritikáját fogalmazza meg, hanem tagjai gazdasági ismereteire alapozva mindig javaslatokat is megfogalmaz. Példaként megemlíthetõ, hogy a cikk elkészültének idején indítottuk el intervenciónkat a liberalizált árampiac okozta anomáliák felszámolása érdekében. A kamara észrevételeit minden körülmények között igyekszik szigorúan szakmai követelmények szerint megfogalmazni. Sajnos a mai közállapotokra jellemzõen az érintettek hajlamosak politikai hátteret feltételezni munkánk mögött. Tisztában vagyunk azzal, hogy ez a tevékenység nem hoz, nem hozhat gyors eredményt. Mivel azonban együttmûködünk más szakmai szervezetekkel is, adott a remény, hogy egyre több a gazdaság túladóztatása elleni, a versenyképességet javító javaslatunk talál meghallgatásra. Természetesen ezen kívül minden egyéb rendelkezésünkre álló módon igyekszünk együttmûködni. Partnerként dolgoztunk együtt HEFOP-pályázaton az Acélalapítvánnyal, részt veszünk az alapítvány Mentori Bizottságában, kifejezetten jó a kapcsolatunk az OMBKE-vel. Való igaz, hogy külsõ szemlélõ a Tisztelt Olvasó számára az ISD Dunaferr Zrt. irányában kifejtett tevékenységünk kevéssé látványos, de az Elnökségi Kollégium reményei szerint eljön az a pillanat, amikor szakmai észrevételeink is eredményezhetik a magyar gazdaság átlátható, stabil, a versenyképességet segítõ gazdasági körülmények közötti mûködését. Mint ahogy annak idején a Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara a város nagyvállalatai és különösen a Dunaferr Rt. és tagvállalatai támogatása nélkül nem jöhetett volna létre, jelenlegi mûködésünk sem valósulhatna meg az ISD Dunaferr Zrt. rendkívül korrekt támogatása nélkül. Bízunk abban, hogy ez a jövõben is így lesz, s a lehetõségünk megmarad, a nagyvállalatok számára áttételesen, a KKV-ket direkt érintve eszközeinkkel minden támogatást megadni. Összefoglalás A Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara az országos kamarai rendszer tagjaként a magánvállalkozók és a KKVk számára sokrétû tanácsadási, képzési és hitelezési feladatokat vállal és végez. Minden tagunk és a nem tagok számára is legfontosabb feladatunk a gyakorlati képzés irányítása, hamarosan már 27 szakmában. Fontos feladatunk a magyar gazdaság versenyképességének, fellendülésének érdekében végzett intervenciós tevékenység kormányzati szinten is. ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2008/2. 55

8 Müller Attila* A Bánki Donát Gimnázium és Szakközépiskola képzési szerkezetének átalakítása A Bánki Donát Gimnázium és Szakközépiskola a óta képez elsõsorban az ipari, ezen belül is a kohászati igényeknek megfelelõ szakképesítésû szakembereket. Napjainkban a képzési rendszer a középiskolákban is átalakul, így ennek az iskolának is alkalmazkodnia kellett a változó piaci, illetve az Oktatási Minisztérium által elõírt feltételekhez. A képzési rendszer átalakítása jelenleg is folyik, ennek már látható eredményeit körvonalazza a cikk. The Bánki Donát Grammar School and Vocational Secondary School trains skilled technicians first of all corresponding to industrial and within this to metallurgical requirements since Nowadays the training system is changing also in the grammar or secondary schools, thus also this school has to adapt to the changing market conditions and those prescribed by the Ministry of Education. Transformation of the training system is going on also presently and the article outlines the already perceivable results of this. 1. Bevezetés A Bánki Donát Gimnázium és Szakközépiskolában 1969 óta folyik képzés. Az oktatás jelenleg gimnáziumi, szakközépiskolai és a szakképzõ évfolyamokon folyik. A gimnáziumi évfolyamokon elsõsorban a felsõfokú továbbtanulásra készítjük fel a diákjainkat, míg a szakközépiskolai évfolyamokon a szakirányú szakképesítés megszerzéséhez szükséges elõismereteket is oktatjuk. A technikus (OKJ) képzés célja olyan középfokú szakmai elméleti és gyakorlati felkészültséggel rendelkezõ mûszaki szakemberek képzése, akik képesek a termelési, üzemeltetési folyamatok elõkészítésére és elvégzésére. 2. Egy kis kronológia a Dunaferr-rel történõ együttmûködés tükrében Az iskola életében mindig meghatározó volt a város legnagyobb munkáltatójának, az ISD Dunaferr Zrt.-nek a munkaerõvel szemben támasztott igénye, hiszen a legtöbb itt végzett hallgató a késõbbiekben a vasmûben helyezkedett el. Nézzük hát, milyen volt az igények változása: Az 1975/76-os tanévben az akkori Dunai Vasmû vezetõségének kérésére a Bánki Donát Gimnázium és Szakközépiskolában elindult a középfokú kohóipari képzés nappali és levelezõ tagozaton. Az 1978/79-es tanévtõl a középfokú képzés átalakult, bevezetésre került a szakmunkásképzési célú szakközépiskolai oktatás tõl ismét változott a szakközépiskolai oktatás, elindult a 2+3-as rendszerben az acél- és fémszerkezeti, valamint kohóipari technikus képzés ban megszûnt a kohóipari technikus képzés, helyette beindult a fémipari minõségbiztosítási technikus képzés ben befejezõdött a szakmunkáscélú szakközépiskolai képzés, vagyis érettségivel együtt szakmát már nem szerezhettek a tanulók, csak érettségi után egy, illetve két évvel technikusi oklevelet ban a fémipari minõségbiztosítási technikusképzést felváltotta a fémipari anyagtechnikus szakképesítés szeptemberétõl a Dunaferr Rt. szerzõdést kötött a fémipari anyagtechnikus tanulókkal, ennek hatására sikerült elindítani az anyagtechnikus képzést, amely már 2003 óta szerepelt a képzési kínálatban, 11 tanuló végzett 2006 májusában, többségük ma is az ISD Dunaferr Zrt. dolgozója ben 7 tanuló végzett fémipari anyagtechnikusként. 1. kép: A Bánki Donát Gimnázium és Szakközépiskola épülete és logója * Müller Attila mûszaki igazgatóhelyettes, Bánki Donát Gimnázium és Szakközépiskola Az iskola jelenlegi technikusképzésében résztvevõ tanulók száma: 2008-ban végzõ technikustanulók száma: 56 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2008/2.

9 2. kép: A képzési szerkezet változása ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2008/2. 57

10 Acél- és fémszerkezeti technikus: 8 tanuló Fémipari anyagtechnikus: 6 tanuló Gépésztechnikus: 10 tanuló 2009-ben végzõ technikus tanulók várható száma: Fémipari anyagtechnikus: 11 tanuló Gépésztechnikus: 21 tanuló 3. A Bánki Donát Gimnázium és Szakközépiskola képzési szerkezetének változása 2006 tavaszán megjelent az új Országos Képzési Jegyzék (OKJ). Iskolánk eddigi technikus szakképesítései megszûntek, október 1-jétõl már csak az új OKJ szerinti képzések voltak indíthatók. Az új OKJ-ban az iskola korábbi profiljának csak két szakképesítés felelt meg, ezek: gépgyártás-technológiai technikus, vaskohászati technikus. A gépgyártás-technológiai technikus szakképesítésre 2006 szeptemberében megkértük fenntartónk, Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatának engedélyét az új szakképesítésre való áttérésre, amelyet meg is kaptunk. A vaskohászati technikus szakképesítés engedélyeztetése jelenleg folyamatban van, ennek indítását az ISD Dunaferr Zrt. is támogatja. A vaskohászati technikus szakképesítés központi programjában elõírt tematikát csak ipari körülmények között lehet teljesíteni, ezért nélkülözhetetlen az ISD Dunaferr Zrt. és iskolánk együttmûködése, de ezzel a képzéssel az ISD Dunaferr középfokú szakember-utánpótlásának egy része megoldható. A központi program 20 százalék szabad sávot tartalmaz, amelyet az iskola szabadon, helyi programjában határoz meg. A helyi programunkat az ISD Dunaferr szakembereivel közösen dolgozzuk ki, hogy az mindkét fél elvárásainak megfeleljen, így olyan szakemberek képezhetõk, akik megfelelnek a gyár igényeinek is. Jövõben tervezzük az együttmûködés kiterjesztését a gépgyártás-technológiai technikus szakképesítésre is. A jelenlegi technikus képzés tartalmi elemei: gépgyártás-technológiai technikus (OKJ ) Olyan középfokú szakember képzése, aki: o Gyártási dokumentációt készít. o Gyártási folyamat végrehajtását irányítja. o Részt vesz a gyártási folyamat korszerûsítési munkáiban. o Magasabb elméleti felkészültséget igénylõ fizikai jellegû munkát végez. o Gyártásközi mérési feladatokat lát el. o Laboratóriumi mérési feladatokat lát el. o Mérõszobai feladatokat lát el. o Részt vesz a karbantartási, üzemeltetési és üzembehelyezési folyamatokban. Elmélet aránya: 60% Gyakorlat aránya: 40% A szakképesítéssel legjellemzõbben betölthetõ munkakör, foglalkozás: A munkakör, foglalkozás FEOR száma: 3117 FEOR megnevezése: Gépésztechnikus melegüzemi technikus vaskohászati technikus elágazással (OKJ ) Olyan középfokú szakember képzése, aki megfelelõ gyakorlati háttérrel képessé válik a vas- és acélgyártással kapcsolatos feladatok elvégzésére, irányítására. Tanulmányainak elvégzése során megismerkedik a különféle anyagok tulajdonságaival, anyagvizsgálati módszerekkel. Elmélet aránya: 60% Gyakorlat aránya: 40% A szakképesítéssel legjellemzõbben betölthetõ munkakör, foglalkozás: A munkakör, foglalkozás FEOR száma: 3116 FEOR megnevezése:kohászati technikus A képzés kétéves, összesen 2380 órás. Az 1/13 évfolyamon 1260 órából 252 óra a szabad sáv. Az 2/14 évfolyamon 1120 órából 224 óra a szabad sáv. A szabad sáv tananyagtartalmát az ISD Dunaferr igényeinek figyelembevételével határozzuk meg. A Bánki Donát Gimnázium és Szakközépiskolában megszerezhetõ kiegészítõ szakmai képesítések még: számítástechnikai szoftverüzemeltetõ ECDL jogosítvány Autodesk Training Center o AutoCAD User (használó, kezelõ) nemzetközi képesítés o AutoCAD Expert (szoftverüzemeltetõ) nemzetközi képesítés 58 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2008/2.

11 Dénes Éva * Merre tart a folyamatos szalaghorganyzás napjainkban? A Galvatech konferencia a folyamatos szalaghorganyzás legjelentõsebb szakmai találkozója háromévenként kerül megrendezésre: Európában, Japánban és Amerikában váltakozva, hangsúlyozva ezzel is a horganyzóipar egységes mivoltát, tengeren innen és túl az egész világon. Az itt elhangzott elõadások hozzásegítenek ahhoz, hogy egységes kép alakuljon ki bennünk a horganyzóipar aktuális helyzetérõl, megismerjük a legújabb technológiai fejlesztéseket és termékeket, és hogy felmérjük a jövõbeli kihívásokat, mint a piaci verseny, környezeti elõírások és felhasználói elvárások. A cikk a teljesség igénye nélkül ez utóbbi kérdésekrõl kíván egy rövid áttekintést adni. Visszatekintés Mint bármely anyagi javakat termelõ iparágnak, a horganyzóiparnak is jól elkülöníthetõ fejlõdési szakaszai vannak és 1766 közé tehetõ a cink felfedezésének korszaka. Több mint 250 éve fedezte fel Philippus Theophrastus Paracelsus német fizikus, kutató és filozófus az új fémet, melyet zinkcum névvel illetett [1]. Az 1767 és 1894 közötti idõszakot az ipari gyártás korszakának nevezhetnénk. A fémolvadékba mártással végzett fémbevonás módszerét Malloin francia vegyész 1742-ben szabadalmaztatta. A módszer tûzihorganyzás néven vált ismerté. Ebben az idõben gazdasági hasznosítás még nem volt lehetséges, Galvatech, the most important professional meeting of continuous galvanizing is organised every three years, in Europe, Japan and USA consecutively pointing up the integrated feature of the galvanising industry all over the world. The attended presentations help us to get a comprehensive overview about the present situation of the galvanising industry, to understand the new developments and products and to size up the future challenges like market competition, environmental prescriptions and customer demands. The article would like to give a short overview of these topics, without the requirement of completeness. mivel egy lényeges technológiai lépés hiányzott: az acélfelület költségkímélõ tisztítása. Sorel francia mérnök ben szabadalmaztatta a higított ásványi savakban történõ pácolást, ezáltal létrehozta a feltételeket a tûzihorganyzás technikai/gazdasági hasznosítására. Az elsõ acéllemezt 1840 és 1850 között horganyozták Solingenben, illetve Morwoodban. Az Amerikai Egyesült Államokban ban kezdõdött meg az ipari méretû horganyzás. A folyamatos tûzihorganyzás, mint a fémbevonás új technológiája 1895 és 1958 között honosodott meg. Az elsõ folyamatos elektrokémiai horganyzás szabadalom 1905-ben látott napvilágot Amerikában. Harminc évvel késõbb, pedig Tadeusz Sendzimir kidolgozta az ún. Sendzimir-szalaghorganyzást tõl a horganyzott termékek mennyisége töretlen növekedést mutat: a kezdeti 1 millió tonnáról 1975-re 20 millió tonnára növekszik, hogy aztán 2005-ben elérje az évi 31 millió tonnát. 1. táblázat: Cinkalapú bevonatok fejlesztése között Gyártási technológia Bevonat-típus Jelölés Ötvözõ elemek %-os koncentrációja Bevezetés éve Rétegvastagság [µm] Cink Z - na* 7 50 Cink-vas ZF 10% Fe 1968/ (10) Tûzimártó Vas-cink (FZ) 50% Fe horganyzás Cink-alumínium ZA 5% Al (0,1% Mg) Cink-alumínium - 30% Al, 0,2% Mg; 0,2% Si 1985 na Alumínium-cink AZ 55% Al Cink+Cink-alumínium - 4% Al Tûzimártó és elektrolitikus Cink ZF+XE 10% Fe+x% 1990-es évek (5+0,5) (7+1) horganyzás Cink ZE 10% Fe+x% na 2,5 10 Elektrolitikus Cink-nikkel ZNE 10% Ni horganyzás Cink-vas ZFE 20% Fe Cink-vas ZFE 20% Fe * nincs adat * Dr. Dénes Éva acélfelület-elemzési fõosztályvezetõ, ISD Dunaferr Zrt., Innovációs Igazgatóság ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2008/2. 59

12 Az 1959 és 1990 közötti idõszakot a termékválaszték kiszélesedése jellemezte a technológia diverzifikálódása következtében ben beindult a termelés a németországi Bruckhausenben, majd 1962-ben megépült az elsõ elektrolitikus horganyzósor Németországban ban a Voestalpine Stahl GmbH volt az elsõ üzem, amely saját gyártású acéllemezt horganyzott. Az autóipar 1970 óta használt horganyzott acéllemezt alapanyagként. Az itt jelentkezõ rendkívül magas minõségi elvárások az innovatív technológiák mennyiségi és minõségi ugrását idézték elõ. Egyik ilyen technológia az Ausztriában kifejlesztett Gravitel elnevezésû elektrolitikus horganyzási módszer [1]. A folyamatos tûzihorganyzás elsõ innovációja az autóipar igényeinek kielégítésére az egy-oldalú horganyzás kifejlesztése volt. Ezt követték késõbb a felülettisztításban, lágyításban, horganyzásban, rétegvastagság-beállításban és végül a dresszírozásban alkalmazott fejlesztések, melyek által a tûzimártó szalaghorganyzással létrehozott felület már megközelítette az elektrolitikusan horganyzott bevonatok minõségét. Az 1980-as években bevezetett IF (Interstitial Free) és ULC (~ 0,003% C) acélok nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az acél továbbra is megõrizte elsõdleges alapanyag jellegét az autóiparban és 1985 között számos cinkalapú bevonatot fejlesztettek ki, melyek közül a legfontosabbakat az 1. táblázat tartalmazza [1]. Napjaink horganyzóipara Amíg tehát az 1990-ig terjedõ periódust elsõsorban a mennyiség és a termékválaszték növekedése jellemezte, addig az ezt követõ, napjainkig terjedõ éveket a konszolidáció és finomhangolás éveinek tekinthetjük. Elõtérbe kerül például a lágyított cinkbevonatos galvanneal bevonat kifejlesztése, a nagy szilárdságú acélok horganyzásának kidolgozása, a rendkívül jó korrózióállóságú Mg- és Sitartalmú bevonatok kutatása, a fizikai és kémiai gõzfázisú fémleválasztás (PVD, CVD) ipari méretû megvalósítása, vagy a nanotechnológia által kifejlesztett ultrafinom szemcsés bevonatok és pigmentek alkalmazása, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Elmondhatjuk, hogy amíg az elõzõ periódus legfontosabb jelmondata a Sok, több, még több terméket volt, addig jelenleg a Jó, jobb, még jobb terméket elv érvényesül, miközben a költséghatékonyság olyan tulajdonságokon keresztül valósítható meg, mint a hosszabb élettartam, megfelelés a környezeti elõírásoknak és az újrahasznosíthatóságnak. Ennek oka elsõsorban az ipart általánosan sújtó alapanyag-drágulás (a cink ára például 2003-ban kevesebb, mint 1000 $ volt tonnánként, 2006 novemberében pedig megdöntötte a 4500 $ tonnánkénti árat [2]), és az ipari vállatok által fizetendõ környezetterhelési valamint újrahasznosítási járulékok, melyek jelentõsen hozzájárulnak a termékek drágulásához. A költséghatékonyabb termelés másik lehetõsége a piacképes, nagy hozzáadott értéket képviselõ termékek gyártása. Vitathatatlan, hogy a horganyzott termékek közül a gépkocsigyártásban felhasználásra kerülõ acéllemezeknek van a legnagyobb hozzáadott értéke, azonban a piaci igények is ezeknél a termékeknél a legmagasabbak. Az 1/a és az 1/b ábrákon a folyamatosan horganyzott acélszalagok felhasználás szerinti megoszlása látható, 1998-ban, 2005-ben, illetve 2012-ben. Az ábrákból egyebek mellett két dolog olvasható ki. Az elsõ, hogy amíg az elektrolitikusan horganyzott acélszalag mennyisége gyakorlatilag állandó az es periódusban, a tûzi- 1/a ábra: Elektrolitikusan horganyzott (EG) acélszalagok felhasználás szerinti megoszlása 1998-ban, 2005-ben illetve 2012-ben 60 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2008/2.

13 1/b: ábra: Tûzihorganyzott (HDG) acélszalagok felhasználás szerinti megoszlása 1998-ban, 2005-ben illetve 2012-ben horganyzott acéllemez mennyisége 70%-os növekedést mutat. Az ábrából az is kiolvasható, hogy az elektrolitikusan horganyzott acélszalagok építõiparban felhasznált aránya nõtt az autóiparban felhasznált mennyiség rovására, a tûzihorganyzott termék esetében viszont az autóipari alkalmazás az elsõdleges, és vélhetõen az is marad a jövõben is. A horganyzott lemezek autóipari alkalmazása A horganyzott acéllemez autóipari felhasználása tulajdonképpen az 1980-as évektõl kezdve mutat töretlen, folyamatos felfutást [3]. Bár évvel ezelõtt számos szakember az acél háttérbe szorulását jósolta az alumíniummal, magnéziummal, illetve mûanyagokkal szemben, ez a jóslat valójában nem vált valóra. Az ok elsõsorban azoknak a speciális acéloknak és bevonatoknak a kifejlesztése volt, amelyek nagyon gyorsan és szinte teljes mértékben alkalmazkodtak az autóipar igényeihez. Amikor az autóipar elõször tervezett horganyzott acéllemezt használni, a termékeknek fokozott korrózióállósági, hegeszthetõségi és festhetõségi igényeknek kellett megfelelniük. Ezekre a célokra fejlesztették ki a g/m 2 bevonatsúlyú Zn-Fe, az elektrolitikusan horganyzott Zn-Ni és a vékony szerves bevonattal ellátott horganybevonatokat. Legnagyobb sikert a lágyított cinkbevonatos, ún. galvanneal bevonattal értek el, melynek fõ problémáját az alakítás során történõ kopást (powdering) speciális kenõ olajok, szerszámkialakítások alkalmazásával oldották meg. Az anyag és energiatakarékosság kényszerének hatására ezt követõen csökkenteni kellett az autók súlyát, miközben a nagyobb gyorsaság és a forgalom egyre törésállóbb autók elõállítását igényelte. Ekkor kerültek kifejlesztésre a következõ nagy szilárdságú acélok: növelt folyáshatárú acélok (HSS) kiválásosan keményedõ mikroötvözött acélok, utólagos lakkbeégetés hõmérsékletén keményedõ acélok (BH), duális fázisú acélok (DP), átalakulás okozta alakíthatóságú acélok (TRIP). A 2. ábra ezeknek az acéloknak a nyúlás/szakítószilárdság összefüggését mutatja. A modern autóipar számára megfelelõ mechanikai tulajdonságokkal rendelkezõ acélok azonban csak speciális felület-elõkészítést követõen horganyozhatók az ötvözõ elemek felületi szegregációja miatt. A kihívás innovációk sorozatát indította el, melynek következtében többféle megoldás látott napvilágot. A Voestalpine Stahl például az elõmelegítõ kemence oxidációs szakaszában olyan szabályozást valósított meg, melynek során egy pontosan nm vastagságú oxidréteg jön létre, ami a Si, B és egyéb ötvözõ elemek felületi diffúzióját nagymértékben árnyékolja. Az Arcelor horganyzósorain ezzel szemben a felületi oxidáció háttérbe szorítását, és a belsõ oxidáció elõsegítését kísérletezték ki speciális meleghengerlési technológiával, és a lágyító kemence újrakristályosító zónájában lévõ gázelegy harmatpontjának növelésével. Az acélfelület cink általi nedvesítésének növelésére javasolják még a horganyzás elõtti fémbevonást (akár PVD vagy CVD technikával), csiszolást, vagy a Cu- és Ni-ötvözést a belsõ oxidáció elõsegítésére [4]. Ezek a módszerek, melyek csak komoly folyamatszabályozás esetén mûködnek, oly mértékig drágítják meg a gyártást, hogy csak bizonyos mennyiség felett éri meg az ilyen lemezek elõállítása. ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2008/2. 61

14 2. ábra: Nagy szilárdságú acélok nyúlás és szakítószilárdság összefüggése Az autók egyes részeiben más és más paraméterû növelt folyáshatárú acélt építenek be. A maximum 440 MPa folyáshatárú horganyzott acélokat karosszérialemezként használják, a MPa értékûeket merevítõ elemként, míg a fokozott igénybevételnek kitett megerõsített részeket MPa folyáshatárú horganyzott acélokból készítik [3]. A jelenlegi fejlesztéseket alapul véve egy japán elõrejelzés szerint nemsokára kereskedelmi forgalomba kerülnek az 1470 MPa-os HSS, az MPa-os TRIP és a 980 MPa-os DP galvanneal lemezek [3]. Az erõsen ötvözött acélok átlagos százalékos aránya egy-egy gépkocsi esetében 46 50% között van (Ford, Nissan, Toyota és Honda cégek), de vannak olyan esetek is, ahol 66%, szemben a lágyacélok 10%-os és a bake hardening acélok 24%-os arányával [5]. A 2. táblázat [5] acélok mennyisége és megoszlása az Észak-Amerikában gyártott gépkocsikban Ami az autóiparban alkalmazott acéllemezek horganybevonatait illeti, ezeknek számos tulajdonságot kell teljesíteni: jó hegeszthetõség, kitûnõ rugalmasság és tapadás, megfelelõ keménység, kopásállóság, élkorrózióval szembeni ellenállás, és nem utolsó sorban könnyû festhetõség. A nagy szilárdságú növelt-folyáshatárú lemezek végsõ mechanikai tulajdonságai (akár 1500 MPa lokális szakító szilárdság) meleg sajtolás és/vagy hirtelen hûtés hatására alakulnak ki [4]. A nagy hõmérsékleten végzett alakítás és a hirtelen hûtés komoly igénybevételt jelent a cink, vagy Fe-Zn ötvözet számára is: repedések, helyi horganyleválások vagy fokozott kopás következhet be. Külön kihívást jelentett a bevonat szempontjából ezeknek az acéllemezeknek a hegesztése is. Az új fejlesztésû növelt folyáshatárú acélokat (AHSS) gyakran használják lézerrel formára elõredarabolt (laser blanked) acéllemezek gyártására. Modellezéssel és fizikai szimulációval vizsgálták a galvanneal bevonatos 780DP, 780TRIP és más növelt-folyáshatárú acélok tompavarratainak tulajdonságait a hegesztési paraméterek függvényében, hogy a technológiai ablakot meghatározzák [5]. A cink párolgásának hegesztés alatti megakadályozására például olyan módszert fejlesztettek ki, amelyben vékony alumíniumréteggel vonják be az összehegesztendõ felületeket. A nem kívánatos fázisátalakulások megakadályozására pedig kétlépcsõs hegesztést alkalmaznak a nagy C és Mn egyenértékû acélok hegesztésekor. A fejlesztések e rövid bemutatásával csupán azt szerettük volna érzékeltetni, hogy a növelt folyáshatárú horganyzott acélok, bár kétségkívül nagy piaci haszonnal kecsegtetik a gyártókat, komoly technológiai kihívásoknak is kiteszik õket. Végül, de nem utolsó sorban, az autóipar egyike azon ágazatoknak, ahol a horganyzott lemezekkel szemben a fokozott környezetvédelmi elõírások is életben vannak. Gondoljunk itt a 2000/53/EC direktívára, ami a bizonyítottan rákkeltõ anyagok maximális mennyiségét szabályozza alkatrészenként, illetve teljes gépkocsira nézve, a 2002/96/e WEEE szabályozásra, ami az elektronikus berendezések újrahasznosítását írja elõ, vagy a szerves anyagok kibocsátására vonatkozó VOC (Volatile Organic Compound) rendeletre. Ezek hatásainak részletes bemutatásával számtalan elõzetes cikk foglalkozott, ezért itt nem kívánunk kitérni a részletekre [6]. A horganyzott lemezek építõipari alkalmazása Bár az alumíniumtartalmú horganyzott lemezek gyártása már az 1970-es és 1980-as években megkezdõdött [1] a világon azzal a reménnyel, hogy kitûnõ festhetõségük okán az építõipar szívesen használja majd azokat, piaci sikerük nem volt akkora, mint a cinkbevonatos lemezeké. A Galvalume (Zn-55%Al) és Galfan (Zn-5%Al) lemezek iránt elsõsorban Amerikában, Ausztráliában és Japánban volt kereslet, de még egy tavalyi marketing konferencián is arról panaszkodtak a gyártók, hogy Európában nem sikerült megkedveltetni a felhasználókkal ezeket a bevonatokat. Az anyag- és energiatakarékosságra vonatkozó drasztikus szabályoknak kellett rákényszeríteni a felhasználókat 2. táblázat:: Észak-Amerikában a gépkocsigyártáshoz felhasznált acél mennyiségi és minõségi megvalósulása Acéltermék HSS* Összes acélmennyiség Egy gépkocsira HSS acél Egy gépkocsira Egy gépkocsira esõ [tonna] esõ acél [kg] [tonna] esõ acél [kg] HSS acél [kg] Melegen hengerelt , ,0 9,9 Hidegen hengerelt , ,8 184,8 Horganyzott , ,5 158,8 * HSS (High Strength Steel, növelt folyáshatárú acél) 62 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2008/2.

15 arra, hogy a nagy alumíniumtartalmú horganyzott lemezek elõnyeit kihasználják. Ezeknek a bevonatoknak ugyanis sokkal jobb a korrózióval szembeni védõképességük, mint a hagyományos cinkbevonatokénak, ezért vékonyabb bevonattal is megfelelõ alapfémvédelem biztosítható. Az újonnan kifejlesztett, optimalizált alumíniumalapú bevonatok egyéb tulajdonságokkal is rendelkeznek. Sok amerikai városban, például Chicagóban csak hideglemezek alkalmazását engedélyezi a várostervezõ bizottság épületek burkolására, ezért új fejlesztésû Galvalume bevonattal ellátott acéllemezeket használnak az épületek oldalának és tetejének burkolására. A kitûnõ korrózióállósággal rendelkezõ, jól festhetõ, 55% alumíniumot tartalmazó horganybevonatra olyan szerves bevonatot visznek fel, amely hasonló színhatású, mint a légköri korróziónak ellenálló acél oxidrétege, napfényvisszaverõ állandója azonban 0,28 (szemben a légköri acélok 0,087-es állandójával). Ezek a speciális bevonatok ugyanakkor jelentõs termikus emissziós állandóval is rendelkeznek (0,855), ami csökkenti az épületek felmelegedését, és így a klímák használatának mértékét [5]. Az alumíniumtartalmú bevonatok ugyanolyan rétegvastagság esetén kétszeres (különleges esetben hatszoros) élettartamot is mutattak a hagyományos cinkbevonatokkal szemben a gyakorlati alkalmazások során [7]. Speciális korróziós mechanizmusuk miatt, (ami a ternér fázis alapú szerkezetükbõl adódik) nagyon jó az élkorrózióval szembeni védõképességük, ami nem elhanyagolható, tudva, hogy számos alakítási és méretre szabási folyamaton mennek keresztül a felhasználás során. Bár ezeknek a bevonatoknak a gyártása nagyobb odafigyelést igényel, mint a hagyományos cinkbevonatos termékeké (kemenceatmoszféra, megfelelõ fürdõ hardver- és szabályozási feltételek) az értékesítésnél a befektetés megtérül. Az 55% alumíniumot tartalmazó horganybevonatok fejlesztése Japánban napjainkban is gõzerõvel folyik, ahol például az élkorrózióval szembeni védelmet egy 1,5 µm vastagságú foszfort és kalciumot tartalmazó szerves réteggel fokozzák, melyet a horganyréteg felületére visznek fel. A bevonat sérülése esetén a foszfát és kalciumvegyületek feloldódnak, és a hiba helyén egy jól záró barrier-réteget képeznek, megakadályozva a további korróziót. A Galvalume bevonat rugalmasságát, alakíthatóságát szilárd állapotú hõkezeléssel is növelhetik, a festékek tapadását és az idõ elõtti alározsdásodást pedig javíthatják, illetve megelõzhetik rugalmas poliészter és epoxygyanta keverékébõl készített alapozók alkalmazásával [7]. Az alumínium alapú Galvalume és Galfan bevonatok [8] alkalmazása tehát a fentebb említett optimalizálások révén világszerte terjed. Az építõiparban használt horganyzott lemezek legújabb fejlesztései a tûzihorganyzott Zn-Al-Mg bevonatos lemezek [7]. Kétféle típus van jelenleg kereskedelmi forgalomban a Zn-6%Al-3%Mg és Zn-11Al-3%Mg-0,2%Si bevonat (de természetesen a fejlesztések új bevonatok irányában jelenleg is folynak). Mivel ezek aránylag újonnan kifejlesztett termékek, hosszú távú atmoszferikus vizsgálati eredmények még nem állnak rendelkezésünkre, de a hétéves légköri igénybevételi tesztek azt mutatták, hogy a korróziós veszteség negyede a hagyományos cinkbevonat veszteségének, és fele az alumíniumtartalmú bevonatokénak [7]. A korróziós termék egy mikrokristályokból és amorf anyagból álló jól záró réteg, melynek Al- és Mg-tartalma biztosítja a hosszú távú alapfémvédelmet az oxigén redukciójának (katódos folyamat) inhibálása révén. Az Alés Mg-ionok migrációjának köszönhetõen a bevonat öngyógyuló tulajdonsággal is rendelkezik, ami az élkorrózió és sérülés esetén bekövetkezõ alározsdásodás ellen biztosít védelmet. Az utóbbi években sor került az elõfestett Zn-Al-Mg bevonatok kifejlesztésére is, ezeknek a duplex bevonatoknak a korróziós sávja a vágott éleknél csak fele olyan szélességû volt, mint a Galfan alapú duplex bevonatok esetében. Ami az építõipart is érintõ anyagtakarékosságot illeti, valószínûleg ezek lesznek a jövõ bevonatai, hiszen itt fele akkora rétegvastagsággal lehet az adott korrózióállóságot biztosítani, tehát a Mg-tartalmú bevonatokkal nagymértékû cink-megtakarítás érhetõ el [3]. Ami a króm(vi)-mentes bevonatok alkalmazását illeti, az építõiparban használt lemezeknél jelenleg még nincsenek olyan szigorú elõírások, mint az autóiparban vagy a háztartásigép-gyártó iparban. Ennek ellenére számos kormány tervezi az építõipari szabványok környezetvédelmi szempontból történõ felülvizsgálatát, mely során várható, hogy a bizonyítottan rákkeltõ anyagokat errõl a területrõl is kizárják [7]. Ebben az esetben a Zn-Al-Mg alapú horganybevonatok új alapozók kifejlesztését fogják szükségeltetni, hiszen jó festéktapadás csak kompatibilis rendszerek esetében valósítható meg, és ez újabb kutatásokat indukál. A horganyzott lemezek alkalmazása a háztartási gépeket gyártó iparban A háztartásigép-gyártó iparban felhasznált horganyzott lemezekkel szemben két alapvetõ kihívás van: megfelelés a környezetvédelmi elõírásoknak, és a berendezések jobb funkcionalitását szolgáló új tulajdonságok kifejlesztése [3]. A környezetvédelmi elõírásoknak való megfelelés ugyanazokat a Cr(VI)-mentes, kis szervesanyag-tartalmú bevonatokat szükségelteti, mint amikrõl az autóipari alkalmazásoknál írtunk. Ami a készülékek funkcionalitásának növelését illeti, olyan tulajdonságokra kell gondolnunk, mint az öntisztulás, ujjlenyomattal szembeni tolerancia, fokozott hõelnyelési képesség vagy árnyékolási képesség az elektromos hullámokkal szemben. Ez utóbbi tulajdonságot speciális vezetõfilmmel alakítják ki, melyet a lemez egyik oldalára (a berendezés belseje felé esõ oldalra) visznek fel, jó villamos vezetõképességû anyagok festékbe történõ adagolásával. Összefoglalás A 2007-es Galvatech konferencia elõadásait hallgatva egyértelmûvé vált számunkra, hogy a folyamatos horganyzás jövõje a piac oldaláról is, a felhasználók oldaláról is, de az itt dolgozó technológusok és tudományos szakemberek oldaláról is biztosítva van. ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2008/2. 63

16 A piac részérõl megjelenõ igényekre azonnal reagálva a K+F és innováció rendkívüli módon felgyorsult. Az új technológiai megoldások a gyártás minden szakaszára kiterjednek: a speciális felülettisztítási módszerekre, az energiatakarékos kerámiacsöveket használó lágyító kemencékre, a csökkentett NO x -kibocsátású, nagy teljesítményû direkt tüzelésû égõkre, a speciális áramlási viszonyokkal rendelkezõ horganyzókádakra (a salak feltapadásának kivédésére), a rétegvastagság szabályozására szolgáló új típusú, zajmentes és rezgéscsillapított gõzborotvákra és a szabályozott hûtésû hûtõtornyokra, hogy csak a legfontosabbakat említsük [2]. A felsorolt technológiai fejlesztések hatását tovább fokozzák azok a szabályzó és mérõrendszerek, melyek a minõségi termék garanciái, például az ötvözõelemek koncentrációjának állandó mérése a horganyzókádban, a rétegvastagság és a bevonat összetételének on-line meghatározása, illetve a felületvizsgáló kamerás rendszerek alkalmazása, melyek számos esetben a mechanikai tulajdonságok meghatározására is képesek, megspórolva a mintavételi idõt és anyagvizsgálati költségeket. Miközben a horganyzóipar a termékfejlesztés, a hatóságnak való megfelelés és takarékosság kötelezõ köreit rója, egy egyre nagyobb gond kezd körvonalazódni a jövõre nézve, a természetes cinkforrások csökkenése ban a világ cinkfelhasználása 11 millió tonna volt, ami az utóbbi 10 év 50%-os növekedésének következménye [3]. Az ázsiai országok növekvõ horganyzókapacitásának következtében a cink ára továbbra is prognosztizálhatóan magas lesz. Ilyen körülmények között legfontosabb kihívás lehet a jövõben a cinkfelhasználás csökkentése, amely kétféleképpen valósítható meg, vékonyabb bevonatokkal és/vagy a cink újrahasznosításával: életciklust betöltött termékbõl, gyártási hulladékból, szállóporból, vagy salakból. Nagyon valószínû, hogy a következõ Galvatech konferencia egyik különálló szekciója a cink visszanyerésének lehetõségeivel fog foglalkozni. Felhasznált irodalom [1] Josef Faderl, Continuous galvanizing in Europe: Yesterday- Today-Tomorrow, GALVATECH 07 Proceedings, November 18-22, 2007 Osaka, Japan [2] C. Dulcy, F. Galdon, Recent Progress in the Process Technology of Contiuous Galvanizing Lines, GALVATE- CH 07 Proceedings, November 18-22, 2007 Osaka, Japan [3] Hiroshi Kagechika, Recent Progress and Outlook for Zinc-and Zinc-alloy-coated Steel Sheets in Japan, GALVATECH 07 Proceedings, November 18-22, 2007 Osaka, Japan [4] Akihiro Miyasaka, Recent Progress in Coated High Tensile Strength Steel for Atomotive Use, GALVATECH 07 Proceedings, November 18-22, 2007 Osaka, Japan [5] Frank E. Goodwin, An Overview of North American Zincbased Sheet Steel Coatings Productio: Status and Opportunities, GALVATECH 07 Proceedings, November 18-22, 2007 Osaka, Japan [6] Masamitsu Matsumoto, Recent Progress in Hexavalent Chromium Free Coated Steel Sheets, GALVATECH 07 Proceedings, November 18-22, 2007 Osaka, Japan [7] Takeshi Shimizu, Recent Progress of Zinc and Zinc-alloy Coated Steel Sheets for Construction Applications, GALVA- TECH 07 Proceedings, November 18-22, 2007 Osaka, Japan [8] Dénes Éva, Török Péter, Folytatólagos tûzi-mártó horganyzási technológiák, bevonattípusok és fejlesztési irányok, Mûszaki gazdasági közlemények, 2005/2. 64 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2008/2.

17 Szûcs István, Polányi Zoltán, Horváth Krisztián * Kokszolói kemence tüzelési rendszere által okozott légszennyezés csökkentési lehetõségének vizsgálata Mint ahogy a többi kohászati vertikumban több más nagy hõmérsékletû ipari berendezésnek, úgy a kokszolói kemenceblokkoknak is egyre szigorúbb környezetvédelmi elõírásoknak kell megfelelni. A jelenlegi koksztermelési kapacitásokat maximálisan próbálja kihasználni az ISD Kokszoló Kft., ezért a kemencét a lehetõ legnagyobb terheléssel szükséges mûködtetni, ami a kemence magas hõmérsékleten való tartásával valósítható meg, így a tüzelésnél a nagy NO x mennyiségének keletkezéséhez minden feltétel adott. Az átfogó vizsgálat legfontosabb feladata a nitrogén-oxid képzõdésének tanulmányozása, valamint javaslattétel annak csökkentésére. A vizsgálat alá az évben beüzemelt, majd évben teljes rekonstrukción átesett III. számú kokszolóblokk esett. A vizsgálatnál nagy szerepet kapott a Fluent számítógépes szoftver, amely egy általános célú, áramlási folyamatok szimulálására szolgáló program. As in the case of several other high temperature industrial equipments in the metallurgical works, also the coke oven batteries at the coking plant have to comply with more and more severe environmental regulations. ISD Coking Plant Ltd tries to utilize the actual coke production capacities to its maximum and thus the coke oven battery needs to be operated with the possible highest load. This can be realized by keeping the ovens on high temperatures, so at firing there are given all the conditions for production of high NO x volumes. The most important task of this comprehensive examination is the study of nitrogen oxides generation as well as elaboration of a proposal for its reduction. The examination deals with the coking battery number 3 started in 1986 and completely reconstructed in An important role in the examination has got the computer software Fluent that is a general purpose program for simulation of flow processes. Bevezetés Az egyre szigorodó környezetvédelmi jogszabályokon kívül mind mûszaki, mind gazdasági szempontok indokolják a kokszolókemencék károsanyag-kibocsátásának csökkentését, s ebbõl kifolyólag kemencék fûtési rendszerének felülvizsgálatát és beszabályozását. Szakemberek számára ismeretes, hogy a kokszolókamrák fûtési rendszerében a nitrogén-oxidok fõ mennyisége (kb %) az égés zónájában képzõdik, az oxigén és nitrogén termokémiai kölcsönhatása következtében. A maradék mennyiséget (kb. 30%) a fûtõgáz nitrogéntartalmú vegyületeinek (NH 3, HCN stb.) mennyisége, valamint a kamrából a fûtõrendszerbe átszivárgó nyers kamragáz határozza meg [1]. Vizsgálataink fõ célja a kokszolókemence fûtõrendszerében képzõdött szén-monoxid és nitrogén-oxidok mérséklési lehetõségeinek tanulmányozása, a kemence füstgázveszteségei csökkentésének figyelembe vételével. Kutatásaink során a következõ vizsgálatokat végeztük: üzemi mérések végzése a vizsgálatok elõtti emissziós állapotok felméréséhez szükséges bázisadatok gyûjtése céljából; kísérleti terv kidolgozása a bázisadatok kiértékelése és az üzemi feltételek mérlegelése alapján; üzemi kísérletek végzése háromféle levegõtényezõvel történõ tüzelés esetén; a fûtõcsatornákban zajló égési folyamatok modellezése a lángkép és a hõmérséklet-eloszlás vizsgálata céljából; fûtõcsatorna-sebesség és a hõmérséklet viszonyainak szimulációja a levegõtényezõ függvényében; a numerikus szimulációval számított eredmények összehasonlítása az üzemi adatokkal. Az elvégzett üzemi vizsgálataink során nyert, nagyszámú mérési adatok alapján bebizonyosodott, hogy a kokszolókemence fûtõcsatornáinál a levegõtényezõnek 1,3 1,4 körüli értékig történõ növelésével mind a hõmérséklet, mind a NO x mennyisége növekedõ tendenciát mutat. Az üzemi mérési adatok egyértelmûen bizonyítják azt az elméleti megállapítást, amely szerint a NO x koncentrációja a hõmérséklettel exponenciálisan növekszik. Jelen publikációban az üzemi méréseink során tapasztaltak, valamint a fûtõcsatornákban lejátszódó áramlási és égési folyamatok számítógépes modellezésével nyert adatokat mutatjuk be. 1. Üzemi mérések a kokszolóblokk tüzelési rendszerénél A kemence fûtõcsatornáiban lejátszódó folyamatok vizsgálata érdekében a következõ méréseket végeztük, három különbözõ levegõtényezõ esetére a Dunaferr DBK Kokszoló III. sz. blokkjánál: füstgázösszetétel meghatározása különös tekintettel a CO és a NO x tartalomra a fûtõcsatornák felsõ részén, az átbukó nyílásoknál ; a fûtõcsatornák hõmérsékletének mérése; füstgázösszetétel meghatározása a füstgáz levegõ váltószelepeknél; * Dr. Szûcs István rektor helyettes, Miskolci Egyetem, Tüzeléstani és Hõenergia Intézeti Tanszék Polányi Zoltán technológiai osztályvezetõ, ISD Kokszoló Kft. Horváth Krisztián fõmunkatárs, ISD Dunaferr Zrt. ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2008/2. 65

18 a kokszlepény kamramagasság-menti hõmérsékletének mérése, mint legfontosabb technológiai, ellenõrzési jellemzõ Az üzemi kísérleti mérések A kokszolókemence fûtõcsatornáiban a kokszoláskor kapott kamragázzal tüzelnek. A tisztított kamragáz fõbb alkotói és tulajdonságai a következõk: CO 2 3,0 4,0 tf% O 2 0,2 0,6 tf% C n H m 1,9 2,9 tf% CH 4 24,0 28,0 tf% CO 7,0 8,0 tf% H 2 56,0 60,0 tf% N 2 2,0 6,0 tf% H 2 S 0,5 g/m 3 NH 3 0,2 g/m 3 Égésmeleg: kj/m 3 Fûtõérték: kj/m 3 A kemence 65 db 40 m 3 -es kamrából áll, s minden kamrát két fûtõfal határol. A kemence hosszmetszetének részletét az 1. ábra mutatja. Egy fûtõfal 32 fûtõcsatornát foglal magában, így összesen 2112 db fûtõcsatorna van, ahol a 20 perces fûtésváltás miatt egyszerre a fele fûtõcsatornában van mindig égés. A fûtõcsatornák páronként csoportosítottak, a recirkuláció megvalósítása érdekében: 1 2, 3 4,.29 30, A fûtõgázt (kamragáz) alulról vezetjük a fûtõfal vagy páratlan, vagy páros számozású fûtõcsatornáihoz. A kemencén a fûtõgáz felhasználása kb m 3 /h [2]. Az égéshez szükséges levegõ mennyiségét egy 105 méter magas központi kémény huzata szívja át a blokk alatt lévõ szeleprendszeren és regenerátoron keresztül, a fûtõcsatornák alsó részén lévõ levegõbeömlõ szelvényeken át. A kokszolókamrák fûtési rendszerében végbemenõ égési folyamatok ahol a kokszolókamra a kokszolás gáznemû termékeinek nyomása alatt áll, a fûtõrendszer pedig szívás alatt jelentõsen különböznek más tüzelõberendezéseken végbemenõ égési folyamatoktól, ahol a kamragáz a fûtõgáz szerepét tölti be (pl. tolókemencék, kazánok stb.). Az üzemi kísérleti módszert abból az alapelvbõl kiindulva állítottuk össze, hogy a késõbbiekben a CO- és a NO x -kibocsátását lehetõleg primer viszonylag egyszerûen megvalósítható tüzeléstechnikai módszerekkel tudjuk csökkenteni. A 2005 júliusában végzett üzemi mérések tervét a bázisadatok értékelése, szakirodalmi források ajánlásai, a konkrét üzemi lehetõségek mérlegelése, és a kokszolómû szakembereinek több évtizedes gyakorlati tapasztalata alapján állítottuk össze, és hajtottuk végre. A CO és a NO x képzõdését befolyásoló üzemi jellemzõk közül a levegõtényezõ nagyságának a változtatása a legkézenfekvõbb. Mivel a CO és a NO x képzõdése egymással ellentétes körülmények között megy végbe, mindkettõt a levegõtényezõ és a láng maximális hõmérséklete befolyásolja legerõsebben, ezért a vizsgálatok során a levegõtényezõnek 1. ábra: A kemence hosszmetszetének részlete ezen két jellemzõre kifejtett hatásának vizsgálatát tartottuk célszerûnek. A levegõ mennyiségét a füstgáz-levegõ váltószelepeknél található levegõ lamellák beömlési szabad szelvényének és az égési levegõ beszívását lehetõvé tevõ huzat értékének változtatásával állítottuk be [3]. A füstgázok kémiai összetételét Nova H8 és Horiba típusú gázelemzõvel, a fûtõcsatornák hõmérsékletét Raytech típusú pirométerrel határoztuk meg. Elsõ lépésben bázisadatok gyûjtése céljából az üzemben eddig alkalmazott n = 1,35 levegõtényezõ esetén vizsgáltuk a légszennyezõk koncentrációját és a fûtõcsatorna hõmérsékletét. Ezen beállítás során mért füstgázösszetételt és fûtõcsatorna-, valamint kokszlepény-hõmérséklet eloszlását tekintettük kiindulási alapnak. A további kísérletek során tervszerûen változtattuk az égés levegõtényezõjét: csökkentve (n = 1,16), eredeti értékre újra visszaállítva (n = 1,35), majd növelve (n = 1,52). A méréseket a fûtõszakasz hõegyensúlyának és levegõtényezõjének állandósulása után végeztük. 66 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2008/2.

19 1.2. Üzemi mérések adatai A levegõtényezõt a füstgáz oxigén-, szén-dioxid- és szénmonoxid-koncentrációjából, a tüzelés nitrogén-mérlege alapján, az alábbi képlet segítségével határoztuk meg mindegyik fûtõcsatorna felsõ részében: N 2 N 2 + V fsg, sz n = N 2 N ,76 (O 2 +0,5 CO ) V fsg, sz ahol N 2 a füstgáz nitrogéntartalma: N 2 = (CO 2 +O 2 + CO ) v/v%, 2. ábra. A fûtõcsatornákban mért hõmérséklet változása a levegõtényezõ függvényében V fsg, sz a fajlagos száraz füstgázmennyiség: CO 2 + CO + CH 4 + 2C 2 H 6 + 3C 3 H 8 V fsg, sz = CO 2 + CO m 3 /m 3. A különbözõ levegõtényezõk mellett kialakuló nitrogénoxid-koncentrációk összehasonlíthatósága érdekében a mért NO XM -koncentrációkat a környezetvédelmi rendeletekben elõírt 5% oxigéntartalmú füstgázra a következõ összefüggéssel számítottuk át: ahol (21-5) NO XM NO x = 21-O 2M ppm O 2M a füstgázban mért oxigén tartalom, v/v%. Az 2. ábrán a fûtõcsatornák felsõ részén mért gyakorlati hõmérsékletnek a levegõtényezõtõl való függését mutatjuk be. Az üzemi adatok kiértékelése alapján egyértelmûen megállapítható, hogy a rendszerbe beadagolt levegõ menynyiségének növelésével, n = 1,33 1,40 levegõtényezõ értékig folyamatosan emelkedett, majd n > 1,4 érték fölött lassan csökkent a térhõmérséklet a vizsgált fûtõcsatornákban. A görbe lefutása alapján megállapíthatjuk, hogy a legnagyobb hõmérsékletértékeket éppen az üzemben szokásosan alkalmazott 1,35 1,40 levegõtényezõknél mértük. Ezzel magyarázható, hogy a megfelelõ termelékenység érdekében éppen az ilyen, viszonylag magas levegõtényezõvel üzemeltetik a kemencét. A 3. ábrán a CO koncentrációjának a levegõtényezõtõl függését szemléltetjük. Ebbõl a diagramból egyértelmûen kiderül, hogy a levegõtényezõ növekedésével a füstgázok CO-tartalma jelentõsen csökken. Emissziós szempontból számottevõ szén-monoxid n < 1,18 levegõtényezõk esetén jelentkezik. Megállapíthatjuk, hogy 1,15-nél kisebb levegõtényezõk esetén már fennáll a CO meg nem engedhetõ mértékû növekedése. 3. ábra: A CO koncentrációja a levegõtényezõ függvényében a fûtõcsatorna felsõ részébõl vett füstgáz mintákban. A CO koncentrációk 5% oxigéntartalmú füstgázra vannak átszámítva. A 4. ábrán a fûtõcsatornákban mért nitrogén-oxid tartalmakat a hõmérséklet függvényében ábrázoljuk. A diagramon egyértelmûen kirajzolódik a nitrogén-oxidok képzõdésének hõmérsékletfüggését leíró görbe exponenciális jellege, amely kifejezetten jó hasonlóságot mutat a szakirodalmakban közöltekkel [4]. A fûtõcsatornák felsõ részében mért NO x -koncentrációknak a levegõtényezõtõl függését a 5. ábra mutatja. Jól látható, hogy a levegõtényezõ n 1,38 1,40 értékig növelésével a nitrogén-oxidok koncentrációja viszonylag gyor- 4. ábra: A fûtõcsatornákban mért nitrogén-oxid a hõmérséklet függvényében. A NO x -koncentrációk 5% oxigéntartalmú füstgázra vannak átszámítva. ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2008/2. 67

20 2.1 A tüzeléstani folyamatok peremfeltételeinek definiálása A fûtõcsatornákban zajló áramlási és égési folyamatok megismeréséhez a vizsgált tér peremfeltételeit kellett definiálni, melyek a következõk: óránként beadagolt, elégetett kamragáz mennyisége: B gáz = 18,38 m 3 /h; kamragáz hõmérséklete: T gáz = 80 C; regenerátor zónában elõmelegített levegõ hõmérséklete: T lev = 1100 C; a levegõbeömlõ keresztmetszetében beállított nyomás: p levl = 90 Pa; kamragáz nyomása a fúvóka elõtt: p gáz = 300 Pa. 5. ábra. A fûtõcsatornákban mért nitrogén-oxid a levegõtényezõ függvényében. A NO x -koncentrációk 5% oxigéntartalmú füstgázra vannak átszámítva san növekedik. A maximális NO x -koncentrációk éppen az üzemben szokásos n 1,35 körüli levegõtényezõ esetén alakulnak ki, amelyekhez képest az n 1,15 1,20 levegõtényezõknél a NO x -koncentrációja a kétharmadára csökken. Az üzemi kísérleti adatok alapján összességében megállapíthatjuk, hogy a NO x -kibocsátás n = 1,2 körüli értékre állított levegõtényezõvel hatásosan csökkenthetõ, a tökéletlen égéssel járó CO-kibocsátás növekedésének veszélye nélkül. Természetesen felmerül a kérdés: mennyivel csökkenne a kemence termelékenysége, ha a kisebb NO x - kibocsátást okozó, kisebb levegõtényezõre állítanák be a tüzelést. Az optimális levegõtényezõ megállapítása további üzemi vizsgálatokat igényel. 2. A fûtõcsatornák hõmérsékletmezejének számítógépes modellezése A fûtõcsatornák hõmérsékletmezejét numerikus szimulációs rendszerrel vizsgáltuk. A szoftver mûködése a véges térfogatokban végbemenõ folyamatok elemzésének elvén alapszik. A numerikus szimuláció alapja, hogy a vizsgált áramlási teret apró térfogatrészekre, cellákra osztjuk fel, és ezek segítségével állítjuk elõ a deriváltakat. Így a kis térfogatú cellák falainál egyszerûen ellenõrizhetõvé válik a be- és a kilépõ tömeg, illetve az impulzus és a hõáram értéke. A Gambit hálózó programmal mely a vizsgált térrész geometriai tervezésre és hálógenerálásra szolgál megrajzoltuk egy fûtõcsatornapár virtuális geometriáját. Ezt követõen elvégeztük a hálógenerálást, amellyel a geometriát véges térfogatokra osztottuk. Definiáltuk a határoló felületek, valamint a be- és a kilépési keresztmetszetek peremtípusát. Ezt követõen exportáltuk az elkészített geometriát és a hálófelosztást egy mesh -fájlba, melyet a Fluent szimulációs szoftver importálni képes. Mivel a numerikus szimulációval végzett számítások során a különbözõ nagyságú levegõtényezõ tüzeléstechnikai paraméterekre gyakorolt hatását vizsgáljuk, ezért a szimuláció elsõ részében az üzemi vizsgálatoknál alkalmazott beállításokkal végeztük a számításokat. A szimulációhoz szükséges peremfeltételek közül mindössze egyet a rendszerbe beadagolt levegõ mennyiségét változtattunk. Az üzemi mérésekhez hasonlóan három különbözõ nagyságú levegõtényezõvel számoltunk: csökkentett: n = 1,16; üzemi: n = 1,35; növelt: n = 1,52. A megadott üzemi adatokon kívül további tüzeléstechnikai paraméterek definiálását kérte a szoftver, melyeket a szokásos égéselméleti számításokkal határoztunk meg. 2.2 A Fluent szoftverrel számított eredmények értékelése A tüzeléstechnikai folyamatok modellezését a három különbözõ nagyságú levegõtényezõ modellezésével hajtottuk végre. A peremfeltételek és a fûtõcsatorna geometriájának definiálásával, majd ezen adatok áramlástani és tüzeléstani számításával három adathalmazt kaptunk, melynek kiértékelését az elõre meghatározott célok figyelembevételével végeztük. Az NO x -képzõdés szempontjából a két legfontosabb tényezõ a rendszerhez adagolt levegõmennyiség, valamint a tûztérben kialakuló hõmérséklet. Az adathalmazok feldolgozása során ezért e két mutató hatásait és változásait dolgoztuk fel részletesebben A fûtõcsatornában számított integrált hõmérséklet a levegõtényezõ függvényében A Fluent program segítségével, a fûtõcsatorna felszálló ágában 0,2 méterenként kiszámoltuk a fûtõcsatorna szelvényeire integrált átlagos hõmérséklet- és sebességértékeket. A térhõmérsékleti adatok alapján könnyen ábrázolható a felszálló fûtõcsatornában kialakuló hõmérséklet eloszlás, valamint a lángkép. A szoftver által számított 3 különbözõ levegõtényezõhöz tartozó adathalmaz összehasonlításából egyértelmûen megállapítható az üzemi mérésekhez hasonlóan, hogy a levegõtényezõ növelésével emelkedik a fûtõcsatorna térhõmérséklete (6. ábra). 68 ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2008/2.