Hogyan tovább Magyarország az Európai Unióban (című előadás- és vitasorozat rövid összefoglalójának II. kiadványa)

Átírás

1 GAZDÁLKODÁSI ÉS TUDOMÁNYOS TÁRSASÁGOK SZÖVETSÉGE CIVIL SZAKMAI ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE Hogyan tovább Magyarország az Európai Unióban (című előadás- és vitasorozat rövid összefoglalójának II. kiadványa) Az előadás-sorozat célja az volt, hogy a résztvevő szakemberek ne csak az EU intézményrendszerről és általános elveiről informálódjanak, hanem praktikus információkkal, a hétköznapi életben bekövetkező változásokkal és az azokhoz való adaptációt segítő technikákkal ismerkedjenek meg. Kiadványunk az ugyanebben a témában már májusában kiadott összefoglaló folytatása, tehát a május 8-tól elhangzott további 8 téma programja és az előadások nyomán elhangzott vita tömör összefoglalója. Az egyes konferenciákon elhangzott előadások magnófelvételről gépelt, lektorálatlan formában, a GTTSZ titkárságán megtekinthetők. Az összefoglalót összeállította: SZEGNER LÁSZLÓ gépészmérnök, a GTTSZ Ellenőrző Bizottságának elnöke Felelős kiadó: DR. TÓTH JÁNOS egyetemi docens, a GTTSZ főtitkára BUDAPEST május december

2 A konferencia-sorozat megszervezésében és lebonyolításában közreműködő szervezetek: (a Civil Szakmai Érdekképviseleti Szervezetek Országos Szövetsége 24 országos szervezete) Budapesti Műszaki Egyetemisták Egyesülete Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Felsőoktatási Gazdasági Szakemberek Egyesülete Fővállalkozók Magyarországi Szövetsége Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetsége Gyógytestnevelés a Gyermekekért Országos Egyesület Ipari Parkok Egyesület Ipartestületek Országos Szövetsége Magyar Adófizetők Országos Szövetsége Magyar Építőanyag-ipari Szövetség Magyar Innovációs Szövetség Magyar Könyvelők Országos Egyesülete Magyar Közgazdasági Társaság Magyar Mérnökakadémia Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetsége Magyar Területfejlesztési és Vagyonkezelési Társaság Magyar Tudományos, Üzemi és Szaklapok Újságíróinak Egyesülete Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Nemzeti Értelmiségi Klub Egyesület, mely működteti a Civil Szervezetek Koordinációs Tanácsát is Társadalmi Egyesületek Országos Szövetsége Társadalmi Érdekegyeztető Tanács A konferencia-sorozat támogatói: Belügyminisztérium BUDA-CASH Brókerház Zrt. Budapesti Elektromos Művek Nyrt. Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. Első Hazai Energia-portfólió Nyrt. Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Energia Központ Kht. Fővárosi Gázművek Zrt. Honvédelmi Minisztérium HUNGEXPO Vásár és Reklám Zrt. Külügyminisztérium Magyar Energia Hivatal Magyar Fejlesztési Bank Zrt. Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. Magyar Villamos Művek Zrt. MAVIR Zrt. Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési Hivatal Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal NYÍRTÁVHŐ Kft. Paksi Atomerőmű Zrt. PANNONPOWER HOLDING Zrt. System Consulting Zrt. A konferencia-sorozat meghívottai voltak: a GTTSZ egyéni és jogi tagjai a Civil Szakmai Érdekképviseleti Szervezetek Országos Szövetsége tagszervezeteinek tagjai parlamenti frakciók és bizottságok képviselői köztestületi és érdekvédelmi kamarák, szövetségek tagjai egyetemek, főiskolák tanszékei, hallgatói önkormányzatai városok, települések polgármesterei - 2 -

3 ELŐSZÓ A GTTSZ 1998-ban 7 témából álló előadás sorozatot rendezett "Magyarország - hogyan tovább?" címmel a társadalmi-gazdasági átalakulás legfontosabb kérdéseiről, az európai integrációra való felkészülés feladatairól. E konferencia sorozat szakmai sikere, az eltelt eseménydús 7 év történései - nem utolsó sorban a 2004-ben realizálódott EU tagságunk - arra az elhatározásra bírták a Szövetség társadalmi vezetését, tisztségviselőit, hogy egy újabb szakmai rendezvény sorozat megszervezésével mutassuk be, hová jutottunk 1998-hoz képest, milyen eredményeket értünk el, milyen hibákat követtünk el. Célul tűztük ki annak bemutatását, mit jelentett és jelent számunkra az EU tagság és milyen feladatok állnak az ország előtt, amelyek megvalósításával a tagországok között egyenrangúan, sikerekre épülően szerepelhetünk. Így született meg a "Hogyan tovább Magyarország az Európai Unióban" előadássorozat gondolata, lett konkrét terv, és most már - 32 konferencia nap után - mondhatjuk sikeres valósággá vált. E kiadvánnyal célunk bemutatni a május december 18. közötti nyolc konferencián elhangzott előadások nyomán kibontakozott viták lényegét, a megszívlelendő tanulságokat és a hasznosítható észrevételeket, javaslatokat. A vitákban véleményt alkotók gondolatainak összegzését adjuk közre kiadványunkban. Mindezeket a kormányzati, köztestületi, törvényalkotói és törvényhozói testületeknek, szerveknek, személyeknek, Szövetségünk jogi tag cégei vezetőinek, partner civil szervezeteink tisztségviselőinek figyelmébe ajánljuk. Köszönjük előadóinknak a felelősségteljes felkészülést és színvonalas előadásukat és mindazoknak, akik segítő, támogató közreműködésükkel megteremtették a konferencia sorozat sikeres lebonyolításának feltételeit. Reméljük a sorozat további programjai is az eddigiekhez hasonló színvonalon fognak szakmai élményt jelenteni a résztvevőknek. Budapest, május Dr. Kovács Árpád sk. GTTSZ elnöke Dr. Tóth János sk. GTTSZ főtitkára - 3 -

4 TARTALOMJEGYZÉK Tizennyolcadik előadás és vita: Az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programja akcióterveinek bemutatása (2007. május 31.) Tizenkilencedik előadás és vita: A magyarországi régiók fejlesztési lehetőségei az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázatok alapján, kiemelten az önkormányzatok, intézmények és a mikro-, kis-, közép- és nagyvállalatok számára (2007. június 14. július 5.) Huszadik előadás és vita: A tudományos és szakmai civil szervezetek feladatai az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtásában az európai tapasztalatok alapján (2007. július 17.) Huszonegyedik előadás és vita: Az új energiatörvény és hatása a magyar gazdaságra, az EU követelmények figyelembevételével (2007. szeptember 10.) Huszonkettedik előadás és vita: A hazai innovációs stratégia céljai, feladatai között (2007. november 6.) Huszonharmadik előadás és vita: A NATO és az Európai Unió szerepvállalása Afganisztánban, különös tekintettel a magyar vezetésű PRT (Tartományi Újjáépítési Csoport) tevékenységére (2007. november 15.) Huszonnegyedik előadás és vita: Az EU 7. Kutatási-, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramban a magyar részvétel stratégiai és taktikai kérdései, feladatai között (2007. december 12.) Huszonötödik előadás és vita: A nyugdíjrendszer aktuális kérdései (2007. december 18.) - 4 -

5 Tizennyolcadik előadás és vita: Az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programja akcióterveinek bemutatása (2007. május 31.) PROGRAM: Megnyitó: GINSZTLER JÁNOS akadémikus, a GTTSZ társelnöke Vitaindító előadás: BAJNAI GORDON fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos Az elhangzott előadásról magnófelvétel alapján készült szöveg teljes terjedelmében a GTTSZ Titkárságán az érdeklődők rendelkezésére áll. Az elhangzott előadáshoz a mintegy 150 részvevőből 9 fő csatlakozott kérdésfeltevéssel és véleménynyilvánítással. Több, írásban benyújtott kérdéshez az előadó írásos választ ígért. Az elhangzott előadás néhány gondolata: Köszönetét nyilvánította a szakmai civil szervezeteknek köztük a GTTSZ-nek a legkülönbözőbb formákban eljuttatott véleményekért, javaslatokért, melyet az Új Magyarország Fejlesztési Terv véglegesítésénél hasznosítottak. Ismertette, hogy az EU elfogadta a benyújtott tervet, mely a következő hét év tervezésének és gazdálkodásának alapját jelenti. Mindössze 2 százaléknyi az összegszerű változtatás és ennek fő nyertese a környezetvédelem, továbbá a humán erőforrás fejlesztés, a gazdaságfejlesztés és ezen belül is az innováció, a kutatás-fejlesztés és kapcsolódó területeinek erősítése. Fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a felhasználás tervszerű legyen és ne a konfliktusok kezelése, a kompromisszumok kötése legyen a jellemző. A pályázati támogatás igényli a saját erő felmutatását is, mert az igazi érdekeltség és felelősség ezen keresztül tud érvényesülni. Fontos és ismétlődő feladat a kétévenként elkészítendő akcióterv, mely pontosan határozza meg az elvégzendő feladatokat és költségkereteket. Kiemelte, hogy szeptembertől a következő két év pályázatai valamennyi operatív programban, a régiókban kiírásra kerülnek. A változások fő területeiként az egyéni teljesítmény tiszteletét, az öngondoskodást, a normakövetést, a társadalmi szolidaritást jelölte meg. A vitában résztvevők elismerésüket fejezték ki a tárgyszerű, konkrét és világos előadásért. A vita és a kérdések is az ÚMFT olyan főbb témáit érintették, mint: a hatékony energiagazdálkodás, a megújuló energiaforrások ügye, - 5 -

6 a K+F-re, az innovációra a jövőben fordítható nagyobb forrás biztosításának valószínűsége, a fejlesztési programban szereplő keretösszeg ésszerű felhasználásának realitása, a kommunikáció nyitottságának, hatékonyságának témája, a támogatási összeg és a saját erő régiónkénti arányainak várható alakulása, a civil szakmai szervezetek pályázati lehetőségeinek kérdése. A fentiekben említett kérdésekre és véleményekre konkrétan reagálva az előadó válaszai elnyerték a kérdezők és résztvevők tetszését, melyet tapssal is honoráltak. Összességében a konferencia jól szolgálta az ÚMFT céljai, feladatai konkrét megismerését, és az azokkal való azonosulást. Tizenkilencedik előadás és vita: A magyarországi régiók fejlesztési lehetőségei az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázatok alapján, kiemelten az önkormányzatok, intézmények és a mikro-, kis-, közép- és nagyvállalatok számára (2007. június 14. július 5.) PROGRAM: június 14. Veszprém A rendezvény programja volt: Megnyitó: DR. GERDA SÁNDOR, a GTTSZ főtitkárhelyettese Előadó: HEINRICH PÉTER, a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. ügyvezető igazgatója június 21. Békéscsaba A rendezvény programja volt: Megnyitó: DR. GERDA SÁNDOR, a GTTSZ főtitkárhelyettese Előadó: BALOGH LÁSZLÓ, a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. ügyvezető igazgatója - 6 -

7 2007. június 26. Szombathely A rendezvény programja volt: Megnyitó: DR. GERDA SÁNDOR, a GTTSZ főtitkárhelyettese Előadó: GYŐRFFY GÁBOR, a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. ügyvezető igazgatója június 28. Eger A rendezvény programja volt: Megnyitó: DR. GERDA SÁNDOR, a GTTSZ főtitkárhelyettese Előadó: FRANCSICS LÁSZLÓ, az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. ügyvezető igazgatója július 3. Kaposvár A rendezvény programja volt: Megnyitó: DR. GERDA SÁNDOR, a GTTSZ főtitkárhelyettese Előadó: MISZLER MIKLÓS, a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. ügyvezető igazgatója július 5. Debrecen A rendezvény programja volt: Megnyitó: DR. GERDA SÁNDOR, a GTTSZ főtitkárhelyettese Előadó: DR. DEBRECZENI FERENC, az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. ügyvezető igazgatója A GTTSZ és az NFÜ által május 10-én megkötött támogatási szerződés alapján a fenti konferenciákat rendezte meg az ország hét régiójában, a megyei tagozatok és a MTESZ bevonásával. A rendezvények célja: Az Új Magyarország Fejlesztési Terv valamennyi operatív programjának ismertetése (országos konferencia és regionális tudományos tanácskozások) Magyarország regionális fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv alapján a hét térség fejlesztési feladatai függvényében (országos konferencia) A tudományos és szakmai civil szervezetek feladatai az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtásában az európai tapasztalatok alapján (országos konferencia) A konferenciák megítélésünk szerint szakmailag igen eredményesek voltak. A Nemzeti Fejlesztési Terv feladatainak végrehajtásában érdekelt, ún. célközönséget hívtunk meg. A GTTSZ jogi és egyéni tagjain kívül a tudományos és szakmai civil szervezetek, szövetségek, kamarák, önkormányzatok, kis- és középvállalkozók, egyetemek és főiskolák

8 Ki kell emelni a regionális ügynökségek előadóit, akik imponáló ismerettel és felkészültséggel tartották meg az előadásaikat. A konferenciák meghívóit és tematikáját több mint 7000 címre küldtük meg, amelyek már önmagukban komoly információt jelentenek. Összefoglalva: a konferenciák előadásait valamennyi régióban a magas részvételi arányon túlmenően széles körű érdeklődés és élénk hozzászólások, viták jellemezték. Huszadik előadás és vita: A tudományos és szakmai civil szervezetek feladatai az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtásában az európai tapasztalatok alapján (2007. július 17.) PROGRAM: Megnyitó: DR. TÓTH JÁNOS, a GTTSZ főtitkára Vitaindító előadás: MÁRKUS ESZTER, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség főosztályvezetője A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség részéről Márkus Eszter személyében olyan előadója volt a konferenciának, aki jól ismeri a civil szervezeti élet legkülönbözőbb területeit, maga is dolgozott civil szervezetben és az Ügynökségnél is fő feladatának a civil szakmai szervezetekkel való közvetlen kapcsolattartást tekinti. Éppen ezért nem volt véletlen, hogy előadása a civil szakmai lehetőségeket jól bemutatva igen életszerű, sikeres volt, a közel 200 fő elismerését váltotta ki. Ezt bizonyítja a 10 kérdező véleménynyilvánító, akik közül többen többször is bekapcsolódtak a vitába. Az előadó az NFÜ által gondozott Új Magyarország Fejlesztési Terv két nagy célját, a foglalkoztatás bővítését és a tartós gazdasági növekedés elérését a kommunikáció eszközeivel is segítendő feladatnak tartja, az esélyteremtést, az esélyegyenlőség elősegítését olyan feladatnak, amelyben a civil szervezetek tevékenysége igen nagy jelentősséggel bír. Ehhez a munkához erős civil szervezetek kellenek, és ez kell legyen a kormányzat érdeke is. Erős civil szervezet tud pályázni, szakérteni, monitoringozni. Ezek mind olyan szakterületek, melyek segítik az NFÜ munkáját. Civil szervezetek igénylik és révükön lehet megteremteni és biztosítani a pályázati, a döntési mechanizmusok nyitottságát, átláthatóságát. Mindezeket a társadalmi egyeztetések sorával lehet biztosítani. Ez lehet személyes, hagyományos írásos és elektronikus formájú is

9 A fenti gondolatsor továbbfűzése volt a véleménycsere jellemzője is. Felvetődött az agrárinnovációs támogatási struktúra jelentősége, mint hazánk adottságaihoz jól illeszthető pályázati rendszer. Az eddiginél is több anyagot konkrét pályázatokat kívánnak a civil szervezetek az NFÜ honlapján látni, főleg olyat, amelyben van esélyük sikerrel pályázni. Többen hangsúlyozták a nyilvánosság erejét, amely elő tudná segíteni, hogy egyre több szó essék az alkotásról és kevesebb a rombolásról. A lisszaboni programban melyről a vitában elég sok szó esett azt kell látni és erősíteni, ami előrevisz, és nem azt hangoztatni minden csatornán, hogy mi minden nem valósult meg a célokból. Az EU-nak volt ereje felülvizsgálni a lisszaboni stratégiát, és ehhez hazánk is készített egy nemzeti programot. Kritikusan fogalmaztak a hozzászólók a civil szervezetek nyilvánosságra hozott véleményének, javaslatainak további sorsáról. Sok esetben vagy nincs válasz, vagy nem veszik figyelembe a megküldött javaslatokat. Több személyes, ha úgy tetszik, kiscsoportos találkozók kellenének az NFÜ és a civil szervezetek szereplői között. Az ilyen találkozások tudnák elősegíteni a korrekt és valós információ-áramlást. A pályázatok bemutatása, lehetőség a felkészülésre a pályázatok elkészítéséhez, a szükséges pályázati információk biztosítása az NFÜ kötelessége. A vitázók hangsúlyozottan kérték, hogy legyenek kimondottan a civil szakmai szervezetek számára pályázati kiírások és ezek kapjanak kellő nyilvánosságot. Összegezve: a civil szakmai szervezetek számára egy jó tapasztalatcsere volt a konferencia, és jól szolgálta az információ-cserét és az információkhoz való hozzáférés lehetséges útjainak megismerését. Huszonegyedik előadás és vita: Az új energiatörvény és hatása a magyar gazdaságra, az EU követelmények figyelembevételével (2007. szeptember 10.) PROGRAM: Megnyitó: HATVANI GYÖRGY, a GTTSZ Energiatagozatának elnöke, a MAVIR Zrt. IG Tanács elnöke, a konferencia elnöke, vitavezetője - 9 -

10 Köszöntő: DR. BARABÁS JÁNOS, a HUNGEXPO Zrt. IG alelnöke DR. TÓTH JÁNOS, a GTTSZ főtitkára Felkért előadások: A mezőgazdaság, mint energiatermelő ágazat Előadó: GŐGÖS ZOLTÁN, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára A biztonságos energiaellátás fejlesztésének megteremtése Előadó: DR. MOLNÁR LÁSZLÓ, az Energia Központ Kht. ügyvezető igazgatója Az energiahatékonyság javításának és a megújuló energiahordozók növekvő hasznosításának támogatása az ÚMFT keretében Előadó: DR. NÉMETH IMRE, a Miniszterelnöki Hivatal fejlesztéspolitikai államtitkára, a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület tagja A villamos-energiáról szóló törvény és a piaci liberalizáció várható következményei Előadó: DR. GRABNER PÉTER, a Magyar Energia Hivatal osztályvezetője A villamosenergia-rendszer szabályozásának kérdései Előadó: VINKOVITS ANDRÁS, a MAVIR Zrt. vezérigazgatója Vita, konzultáció A konferencia értékelése, zárszó: HATVANI GYÖRGY, a konferencia elnöke A közel 200 fős részvételű konferencia vitaindítója és összefoglalója között öt előadás hangzott el államtitkárok és a magyar energiatermelés, gazdálkodás felelős vezetői részéről, melyeket követően az előadások szokásos elhúzódása miatt hat résztvevő hozzászólására nyílt lehetőség. A hozzászólásoknak ez a tényszerű korlátozása mondatta ki a levezető elnökkel, hogy a jövőben ilyen témájú konferencián kevesebb előadóval több lehetőséget kell teremteni az érdemi vitának. Az előadások és a vita fontos része volt a január 1-jével bevezetésre kerülő energialiberalizáció

11 Ezzel kapcsolatosan sok kérdést érintettek az előadók és kaptak választ a kérdezők, bár még sok kérdés látszott tisztázatlannak, mind a pályáztatás, mind az árak tekintetében. A vitában a Magyar Energetikai Társaság képviselője az előadásokban elhangzott problémákat bővítette az energiatárolás új módszerei bemutatásának hiányával, mellyel véleménye szerint a Nemzeti Fejlesztési Terven a magyar energiapolitika hosszú távú kialakításánál foglalkozni kellene. A GTTSZ rendezvényei sorában rendre felvetődik a magyar vízi energia helyzete, a Duna, mint vízi és energiaforrás hasznosítása. A hozzászólók a nagymarosi vízi erőmű megépítése elmaradásának körülményeiről is beszéltek. A vitában és a válaszadásban is felvetődött a fatüzelésű erőművek folyamatos tüzelőanyagellátása, az erdők teherbíró képessége, továbbá a kevésbé energiaigényes gazdaság fejlesztésének lehetősége, valamint, hogy a szén-dioxid kvóták eladása nem korlátozza-e a későbbi gazdaságfejlesztésünket. E témában figyelemmel kell lenni az EU előírására is. Izgalmas kérdésként vetődött fel a bioetalon üzemek jövőbeni növekvő száma, mint kukoricafelhasználó. Bővítésük és a kukorica-árak összhangja biztosítható-e, fogalmazódott meg a vitában. Szélerőművek építése is szóba került, melyek telepítése és gazdaságos működtetése igen körültekintő tervezést és az energiafajták termelésének összehangolását igényli. Hazánk betölti az energia-tranzit ország szerepét is. Az energialiberalizáció körülményei között erre nagyon figyelni kell, hogy ne okozzon nekünk veszteséget. Összegezve: a félnapos, színvonalas előadásokat és a lehetőségek adta keretek közötti vitát értékelve megállapítható, hogy a GTTSZ-nek ez a konferenciája jól illeszkedett a hazai energiastratégiával és felhasználással foglalkozó konferenciák sorába. Huszonkettedik előadás és vita: A hazai innovációs stratégia céljai, feladatai között (2007. november 6.) PROGRAM: Megnyitó: DR. TÓTH JÁNOS, a GTTSZ főtitkára Vitaindító előadás: DR. PÁRTOS FERENC, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke

12 Felkért előadás: A nemzetgazdasági innovációs stratégia vállalati szemszögből DR. PAPANEK GÁBOR, a GKI Gazdaságkutató Intézet Zrt. ügyvezető igazgatója Vitavezető: DR. GERDA SÁNDOR, a GTTSZ főtitkárhelyettese A 200 fős konferencián, melyen az innováció volt a téma, az NKTH, mint Hivatal és a GKI, mint Gazdaságkutató Intézet nézőpontjából hangzottak el nagy érdeklődést kiváltó előadások. Az előadásokat követő kérdésfeltevés és vita során a résztvevők közül 11 főnek nyílt alkalma az időszabta korlátok miatt kérdések felvetésére, véleménynyilvánításra és javaslatok megfogalmazására. A konferenciát záró összefoglaló keretében több állásfoglalást is igénylő javaslat hangzott el, melyet a résztvevők elfogadtak. A kérdések és véleménynyilvánítások az alábbi témák köré csoportosultak: Az NKTH kutatási-fejlesztési stratégiai centrum-e, vagy szolgáltató hivatal; Szükséges-e 3000 kutatóhely ma Magyarországon, lehet-e és milyen feltételekkel európahírű- tudásközpontok létrehozása egyes egyetemeken; Kitörési pontok Magyarországon, a támogatási lehetőségek és átláthatóságok; Az NKTH pályázati rendszere korszerűsítésének menete; Civil szervezetek szerepe és felelőssége a hazai innováció céljai megvalósításában; A kockázati törvény újragondolása, a befektetők kockázatvállalásának támogatása; Vízi utak fejlesztése Magyarországon, a Tisza, mint kereskedelmi vízi út. Az NKTH elnöke a vitában elhangzottakra is reagálva kiemelte a Hivatal szolgáltatási és tájékoztatási funkciójának jelentőségét, mely a GKM által kidolgozott fejlesztési célokat elősegítő pályázati kiírásokban, azok elbírálásában és a megkötött szerződés szerinti teljesítés értékelésében ölt testet. Olyan pályázati támogatási rendszert tart szükségesnek, amely támogatja a kitörési pontokat, néhány nagy projektre fókuszál és elősegíti, hogy a kiemelkedő kutatók-fejlesztők itthon találják meg kutatási eredményeik hasznosításának és saját boldogulásuknak garanciáit. Fontos, többször visszatérő témája volt a vitának a civil szervezetek lehetősége és felelőssége a pályázati rendszer korszerűsítését szolgáló vitában való részvételben és a javaslatok megfogalmazásában. Szükséges, hogy a civil szervezetek ösztönözzék és igényeljék a Hivatal tevékenysége nyilvánosságának erősítését. Olyan alkotói és anyagi-pénzügyi háttér megteremtése szükséges, mely elősegíti, szolgálja a feltalálói-szabadalmi feltételek biztosítását. Elengedhetetlen olyan tudásbázisok létrehozása és funkcionálása, amely lehetővé teszi a kutatói erők és eszközök koncentrálását, amelyek megteremthetik a lehetőségét meghatározott témák magas szintű, koncentrált fejlesztésének és iparszerű gyártása feltételeinek. Amikor és akik a fejlesztést támogatják, a sikert támogatják

13 E konferencián is ismételten visszatérő téma volt a magyarországi vízi utak fejlesztésének szükségessége, a Tisza kereskedelmi úttá alakítása. A kockázati tőkét, mint a fejlesztést szolgáló anyagi tényezőt a vitázók fontosnak tartották. Az első lépés megfinanszírozása a legfontosabb. A kockázati tőke, mint külső forrás is nagyon fontos, ahol a magántőke szolgálja a fejlesztést például Finnország, ott kisebb az állam pénzosztó szerepe. A konferencián az alábbi három konkrét javaslat megfogalmazására került sor, melyet a résztvevők egyhangúlag támogattak. Ezek: 1. A GTTSZ vesse fel a Kormány elnökének, hogy az NKTH jelenlegi, a GKM-hez tartozó főosztály-szintű hivatalból önálló, a kutatásfejlesztésért és innovációért felelős kormányzati szintű hivatal legyen. 2. A GTTSZ egy konferencia keretében ismételten tűzze napirendre a kockázati tőke szerepét a fejlesztésekben, elsősorban pénzügyi szakemberek előterjesztésében. 3. A korábbi konferenciák felvetéseit is megerősítve, a GTTSZ a közeljövőben önálló konferencián tárgyalja az illetékes szakértők bevonásával a magyar vízi úti közlekedés és szállítás helyzetét és perspektíváját. Huszonharmadik előadás és vita: A NATO és az Európai Unió szerepvállalása Afganisztánban, különös tekintettel a magyar vezetésű PRT (Tartományi Újjáépítési Csoport) tevékenységére (2007. november 15.) PROGRAM: A konferencia levezető elnöke: KOPASZ JENŐ nyá. dandártábornok, a GTTSZ Hon- és Rendvédelmi Szervek Tagozatának társelnöke Köszöntő: BALI JÓZSEF, a Honvédelmi Minisztérium szakállamtitkára Előadások: A NATO és az EU szerepvállalása Afganisztánban Előadó: NAGY ZSOLT, a HM Védelempolitikai Főosztály vezetője

14 Tájékoztató a magyar vezetésű PRT tevékenységéről Előadó: SZABÓ LÁSZLÓ ezredes, szárazföldi főreferens, a PRT II. váltásparancsnoka, MK Összhaderőnemi Parancsnokság A KFH feladatai az afganisztáni, magyar vezetésű PRT felderítő biztosításában Előadó: NÉMETH LÁSZLÓ alezredes, MK Katonai Felderítő Hivatal Korreferátumok: A civil egészségügy közreműködése az afganisztáni tevékenységben Előadó: RADNÓTI GÁBOR, az Egészségügyi Minisztérium szakmai főtanácsadója Az afganisztáni agrárprojektek Előadó: DR. KISS ZOLTÁN, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium EU Koordinációs és Nemzetközi Főosztálya osztályvezetője A GTTSZ e rendhagyó konferenciájáról az alábbiak szerint adunk tömör összefoglalót (a meghívásos konferencián elhangzott előadásokat tartalmazó kiadvány a GTTSZ Titkárságán hozzáférhető). Minden évtizednek megvan a maga biztonságpolitikai kihívása a NATO és az EU számára. A nyolcvanas években ez a kelet-nyugati közeledés volt, a kilencvenes években a balkáni béketeremtés, jelenleg pedig az észak-atlanti és európai érték és érdekközösség számára globális szempontok miatt fontos térségek, ezek közül kiemelten Afganisztán stabilizálása. A siker mind az Afganisztánban egyre nagyobb feladatokat vállaló Európai Unió, mind pedig a NATO számára kiemelt fontosságú. A Szövetség nem járhat kudarccal, hiszen feltehetőleg az ehhez hasonló, területen kívüli műveletek fogják képezni a NATO jövőbeni feladatainak többségét, míg az EU számára is presztizs-kérdés, hogy rendőri művelete beváltsa a hozzá fűzött reményeket. A NATO és az EU szerepének, ezen belül pedig a magyar vezetésű Tartományi Újjáépítési Csoport (PRT) tevékenységének megértése különösen aktuális és fontos ma, mivel az afganisztáni művelet egy kulcsszakaszához érkezett, az előttünk álló évben valószínűleg el fog dőlni, hogy a stabilizáció hosszabb távon mennyire lesz eredményes. Sokszor merül fel a kérdés, miért is vagyunk Afganisztánban nemcsak, mint Magyarország, hanem mint NATO és mint Európai Unió is, melyek a missziót megalapozó érdekek, mik a fontosabb célok és hogyan kívánjuk azokat elérni. A konferencián alaposan körbejárták ezeket a témákat, megismerjük a NATO, az EU, illetve a magyar PRT szerepvállalás legfontosabb tényezőit, magát a feladatot, amelyet Magyarország felvállalt Afganisztánban

15 Kiderül, amit már régebben is tudtunk, de nem volt ennyire nyilvánvaló: nincs könnyű feladat Afganisztánban és nagyok, de kezelhetőek az előttünk álló kihívások. Ez a konferencia hozzájárul ahhoz, hogy Afganisztán napjaink egyik legfontosabb biztonságpolitikai kihívása szakmai, illetve szélesebb társadalmi körben is minél alaposabban megvitatásra kerüljön, és hogy erősödjön a társadalmi konszenzus az afganisztáni magyar szerepvállalás mögött. Huszonnegyedik előadás és vita: Az EU 7. Kutatási-, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramban a magyar részvétel stratégiai és taktikai kérdései, feladatai között (2007. december 12.) PROGRAM: Köszöntő: DR. TÓTH JÁNOS, a GTTSZ főtitkára Vitaindító előadás: DR. VASS ILONA, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal általános elnökhelyettese Vitavezető: DR. GERDA SÁNDOR, a GTTSZ főtitkárhelyettese Az NKTH illetékes vezetői és vezető munkatársai rendszeres és igényes előadói a GTTSZ konferenciáinak. Így tehát nem véletlen, hogy Dr. Vass Ilona elnökhelyettes EU 7. Keretprogramja témájú előadását is igen nagy számú résztvevő érdeklődve hallgatta. Ezt bizonyítja, hogy előadásához a résztvevők közül 11 fő kapcsolódott kérdéssel, véleménnyel. A felvetődő kérdésekre, véleményekre Vass Ilona menet közben válaszolt, reagált, így nem csoda, hogy igazi párbeszéd alakult ki a konferencián. A felvetődött főbb kérdéseket és az adott válaszokat az alábbiakban foglaljuk össze: Az európai uniós pályázatokon való sikeres részvétel esélyei, a pályázatokhoz szerezhető taktikai tanácsok, módszerek útja, forrása egy igen izgalmas kérdéscsoport. Ehhez először is bizalom kell és az iránt van bizalom, aki már sikeresen pályázott, tehát első pályázóként érdemes ilyen személlyel, szervezettel társulni. Fontos, hogy legyen már hazai előzménye, esetleg eredménye a pályázathoz közel állóan valamely témának, ötletnek, mert így nagyobb az elfogadás esélye

16 E konferencián is felvetődött a hazai energiatermelés lehetősége, úgy is, mint munkahelyteremtés, úgy is, mint importcsökkentés, melyet illetően a válaszban ismertetésre került, hogy a szén-dioxid kibocsátás, mint kutatási téma, igen jelentős összeggel szerepel a pályázati kiírások között. Kérdések között is szerepelt az önbizalom, a jövő építése, mint fontos igény. Ez nélkülözhetetlen a harmonikus növekedés, a társadalmi és gazdasági kohézió megteremtéséhez. Ezzel kapcsolatban a válaszok sorában is szó esett a lisszaboni célok megvalósításának fontosságáról, a tudás pénzzé konvertálásáról. A kutatás-fejlesztés új tudást, új rendszereket akar. E konferencián is felvetődött, hogy a Kárpát-medence jelentős részét összekötő Tisza hajózhatatlan. Az európai vízi utak egyikévé kellene tenni. Mint kérdés, valóban megtárgyalást igényel, de nem valószínű, hogy erre az EU 7. Keretprogram adhat választ. Összegezve, az elnökhelyettes asszony előadása igen nagy tetszést aratott, a vitában és az összefoglalóban kapott válaszok segítik a résztvevőket az EU 7. Keretprogramban való eligazodásban. Huszonötödik előadás és vita: A nyugdíjrendszer aktuális kérdései (2007. december 18.) PROGRAM: Megnyitó: DR. KOVÁCS ÁRPÁD, a GTTSZ elnöke Vitaindító előadás: FORGÓ GYÖRGYNÉ, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára Izgalmas, nagyon sok embert nyugdíjast, nyugdíjra készülőt foglalkoztató témát tűzött napirendjére a GTTSZ konferencia-sorozatának 25. témája. Az előadók Forgó Györgyné szakállamtitkár és Hulák Zsuzsanna főtanácsos az igen izgalmas témáról részletes és konkrét előadást és a felvetett kérdésekre világos válaszokat adva arattak nagy sikert a konferencián. Az előadásban a célok között megfogalmazódott a nyugdíjrendszerben a hiány csökkentésének igénye és a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer belső igazságtalanságainak enyhítése. A tervezett intézkedések körében említette a korhatár előtti nyugdíjazáskor a fennálló biztosítási jogviszony megszüntetését, továbbá a nyugdíj melletti munkavégzés esetén egy kereseti határ túllépésekor a nyugdíjfolyósítás szüneteltetését, továbbá a nyugdíj

17 mellett munkavállalók nyugdíjjárulék fizetését, melynek fejében a havi járadék-alapjuk 0,5%- át kapják nyugdíj-kiegészítésként. Szó esett a korkedvezmény átalakításának szükségességéről is, melynek során két feladatot kell megoldani. Meg kell szüntetni a kedvezmény közfinanszírozás terhére nyújtását és a ténylegesen fennálló, kiszűrhetetlen károsító tényezőket objektíven értékelő rendszert kell kialakítani. Tehát a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósága érdekében hosszú távú prognózisok alapján előre kalkulálni kell, milyen demográfiai mutatók és gazdasági prognózis mellett hogyan tartható egyensúlyban a nyugdíjbiztosítási alap bevételi és kiadási oldala. A résztvevők közül kilenc főnek volt alkalma részt venni a vitában, leginkább kérdéseket feltéve információkhoz jutni, melyek valamennyi jelenlévő számára fontosak voltak. Kiemelve néhány fontos kérdést és választ: Adott-e országosan a nyugdíj fedezete, nem várható-e a nyugdíjjárulék felemelése? Az adott válasz szerint a nyugdíjfedezet ma már nullszaldós, nincs tervezve a járulék Emelése. Van-e lehetőség méltányossági nyugdíjemelésre? Ez rendszeridegen, de a méltánylandó körülmények, a rendkívüli helyzetbe kerülteknek van orvoslási lehetőség. Az év végéhez közeledve többen érdeklődtek a szorzószámok iránt. E kérdésre időpontok és számok ismertetésével részletes válasz hangzott el. A tőkésített járadékalapú nyugdíjnál fedezet nyújt-e a tőkésített járadék? Ma még erre nem adható egzakt válasz, mivel még nincs járadékszolgáltató pénztár. Ez 15 év múlva lesz kötelezettség. A nyugdíjfolyósításokat korlátozzák bizonyos jövedelmek és keresetek esetében. Ebben a tőkejövedelmek és a munkajövedelmek is beszámítanak? január 1-jétől lesz először ezzel kapcsolatosan több intézkedés. Nyugdíj mellett vállalt állás esetén nyugdíj megadóztatása hogy néz ki? Szándék, hogy aki csak teheti, ne menjen nyugdíjba. 40 év szolgálati évek után 1,5-ről 2%-ra nő az ösztönző. Aki pedig nyugdíj mellett dolgozik, a 8,5% levonás mellett 365 ledolgozott nap mellett kap 0,5%-ot keresete után. Milyennek ítélik a kormány, a tárca kommunikációját a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban? A felszólalók kritikája az előadók szerint jogos. Összefoglalva: ezen a konferencián olyan kérdések is felmerültek, hogy olyan jellegű legyen a nyugdíj, amely igazodik az emberek szociális helyzetéhez, az árszínvonal alakuláshoz, a megélhetéshez és még sok mindenhez. Ugyanakkor a kormányzat részéről elhangzik olyan is, hogy a nyugdíjbefizetések és az egészségügyi járulékok nem tekinthetők közpénznek. Tehát kétféle megközelítés birkózik egymással. Ezek a konferencia tömör összegzéseként is megállapíthatók. *** (A konferencia-sorozat 2008-ban tovább folytatódik.)