Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Békéscsaba

Átírás

1 Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Békéscsaba Végzősök Tájékoztató az iskolarendszerbő l kikerült t fiatalok munkaerő-piaci r helyzetéről a Dél-alföldi régióban Bács-Kiskun fő Csongrád fő Békés fő 2008.

2 Tájékoztató az iskolarendszerből kikerült fiatalok munkaerő-piaci helyzetéről a Dél-alföldi régióban, 2008-ban Ez évben másodszor került sor régiós szinten az itt működő középfokú intézmények nappali tagozatáról kikerülők körében elvégzett felmérésre. Elsődleges célunk továbbra is a régióban nappali tagozaton tanulmányaikat befejező diákok megszerzett képzettségének, szakirányának felmérése, illetve munkaerő-piaci helyzetének és lehetőségeinek, elhelyezkedési, továbbtanulási elképzeléseinek vizsgálata volt. További cél volt még, hogy a munkaügyi szervezet kellőképpen fel tudjon készülni az iskolarendszerből kikerülő fiatalok fogadására, a számukra legmegfelelőbb munkaerő-piaci szolgáltatások előkészítésével. A felmérés keretében a végzős osztályok létszámáról, szakmai összetételéről, továbbtanulási szándékokról, elhelyezkedési lehetőségeikről érdeklődtünk. Emellett a már meglévő nyelvvizsga bizonyítványokról kértünk információt angol, német és egyéb nyelvek szerinti bontásban. A megszerzett szakmákra OKJ kód szerinti bontásban kértünk tájékoztatást. A megkeresett iskolák köre A felmérés keretében 148 intézménytől kaptunk információt (a megkérdezettek 97,5 %-a válaszolt). A régió középfokú oktatási intézményei közül 52 Bács-Kiskun, 41 Békés, 55 Csongrád megyében található. Ha kistérségenként nézzük, legtöbb középiskola Szegeden működik, 28 intézmény. Békéscsabán 22, Kecskeméten 18 középiskola tanulóiról kaptunk információt. Ebben a tanévben, több térségben megváltozott a tanintézmények működtetése, összevonásra kerültek egyes iskolák, bár tagintézményekként nevük megtartása mellett változatlan telephelyeken folytatódott az oktatás. A Bajai körzetben 8 középiskola, Hódmezővásárhelyen 7, Gyulán, Orosházán, Kiskunfélegyházán, Makón és Szentesen 6-6, Kiskunhalason 5 középfokú intézményben tanulhatnak az általános iskolát befejezők. Hat olyan kisebb térség van a régióban, ahol egyegy középfokú oktatási intézmény található. 2

3 A végzős diákok létszámának alakulása a kistérségekben A KSH adatai szerint a 2007/2008-os tanévben, a dél-alföldi régióban, középfokú tanintézményekben nappali tagozaton közel nyolcvanezren tanultak ( fő). A tanulók egynegyede szakiskolai, 32 százaléka gimnáziumi, 43 százaléka szakközépiskolai képzésben részesül. A szakiskolában tanulók száma az elmúlt években alig változott a régióban, ben an, 2004-ben en, a legfrissebb adatok szerint ebben a tanévben an tanulnak ebben a formában. A gimnáziumi tanulók száma emelkedést mutat, 2001-ben fő, 2004-ben fő, a 2007-ben kezdődő tanévben fő folytatta tanulmányait gimnáziumban. A különféle szakközépiskolába járó fiatalok száma sem csökkent, 2001-ben fő, 2004-ben fő, 2007-ben fő volt. Visszaesett viszont az általános iskolába járók száma. Amíg 2001-ben, a dél-alföldi régióban fő folytatott általános iskolai tanulmányokat, ez a létszám 2004-ben fő, a mostani tanévben fő volt. A visszaérkezett kérdőívek szerint a régióban, az ebben a tanévben, középfokú tanintézményben, nappali évfolyamon végzősök létszáma mindösszesen fő Végzős létszám kistérségenként a dél-alföldi régióban Békéscsaba Békés Gyula Orosháza Szarvas Szeghalom Gyomaendrőd Mezőkovácsháza Sarkad Kecskemét Baja Kalocsa Kiskőrös Kiskunfélegyháza Kiskunhalas Bácsalmás Kiskunmajsa Kunszentmiklós Tiszakécske Jánoshalma Szeged Csongrád Hódmezővásárhely Makó Szentes Kistelek Mórahalom Az iskolák számából adódóan Szegeden a legtöbb a végzős fiatalok száma, 3862 fő, mely 21,9%-os részarányt képvisel az összes végzős diák között. Kecskeméten 2451 fő (13,9%), Békéscsabán 2398 fő (13,6%) az utolsó évesek száma. Baján meghaladja az ezer főt az utolsó évfolyamon tanulók száma (1073 fő), Gyulán a végzősök száma 868 fő, mely 4,9 %-os 3

4 hányadot jelent. Közel hasonló létszám, 877 fő végez ebben a tanévben Hódmezővásárhelyen is középfokú tanintézményben. Az egy iskolára jutó végzős diákok száma régiós szinten átlagosan 119 fő. Ez a létszám Szarvason 243 fő, Szeghalmon 159, Mezőkovácsházán 158, Kiskunhalason 149 fő, Kecskeméten 136 fő, Szegeden 138 fő, Baján 134 fő, Hódmezővásárhelyen 125 fő. A régiós összesítés alapján a fős végzős létszám 63%-a, vagyis mintegy 11 ezer fő szándékai szerint tovább fog tanulni. Létszámban ez Szegeden a legmagasabb, 2393 fővel, de arányában, ha minimálisan is, elmarad a régiós értéktől (62%). Békéscsabán hasonló a továbbtanulók részaránya, Kecskeméten viszont 66 százalékos. Az iskolák által küldött információk szerint a végzős létszám 21 százaléka állást talál az iskolai tanév vége után. Ez a dél-alföldi régióban a válaszadások szerint 3751 főt jelent. Álláskeresővé az érintettek 16 százaléka, 2833 fő válhat a dél-alföldi régióban. Létszámban ez Szeged térségében a legtöbb, 624 főt jelenthet. Békéscsabán 388, Kecskeméten 232 fiatal nem rendelkezik biztos munkahellyel. Száz főt meghaladó az álláskeresővé váló végzős létszám Gyulán (224 fővel), Baján (190 fővel), Hódmezővásárhelyen (147 fővel), Szentesen (138 fővel), Csongrádon (125 fővel), Orosházán és Békésen (108, illetve 105 fővel). 4

5 Végzős létszám összetétele munkaügyi körzetenként a Dél-alföldi régióban Álláskereső lesz Elhelyezkedik Továbbtanul fő Békéscsaba Békés Gyula Orosháza Szarvas Szeghalom Gyomaendrőd Mezőkovácsháza Sarkad Kecskemét Baja Kalocsa Kiskőrös Kiskunfélegyháza Kiskunhalas Bácsalmás Kiskunmajsa Kunszentmiklós Tiszakécske Jánoshalma Szeged Csongrád Hódmezővásárhely Makó Szentes Kistelek Mórahalom A végzős diákok létszámának alakulása iskolatípusonként Iskolatípusokat tekintve a dél-alföldi régióban, a 2007/2008-as tanévben a legtöbb fiatal szakközépiskolában szerez érettségi bizonyítványt (5477 fő), ez az érintettek 31 %-át jelenti. Meghaladja a négy és félezer főt azok száma is, akik gimnáziumban érettségiznek (4590 fő). 5

6 Végzős létszám képzési típusonként a Dél-Alföldön Továbbtanul Elhelyezkedik iskolarendszerű akkreditált felsőfokú képzés Álláskereső lesz technikusi képzés érettségit követő szakképzés érettségit adó képzés gimnáziumban érettségit adó képzés szakközépiskolában szakiskolai képzés speciális szakiskolai képzés fő Szakiskolai tanulmányukat várhatóan 3080-an fejezik be, az érettségire épülő szakképzésből 2208-an kerülnek ki, technikusi végzettséghez 1258 végzős juthat. Akkreditált felsőfokú tanulmányaikat 762-en fejezik be a középiskola keretein belül, 224 fő pedig speciális szakiskolában végez. A továbbtanulók, elhelyezkedők, illetve álláskeresővé válók megoszlása képzési típusokat vizsgálva természetesen az oktatás jellegéből adódóan jelentős eltéréseket mutat. Speciális szakiskolai képzés keretében a régióban 224 fő fejezi be tanulmányait a visszaérkezett kérdőívek alapján. E létszám negyvenöt százaléka, 101 fő tovább szeretne tanulni, 13 százalékuk (30 fő) valószínűleg el tud helyezkedni, 42 százalékuk álláskeresővé válik. Ebben a képzési formában zöldség-fűszernövény termesztő, varrómunkás, 6

7 parkgondozó, gyorsétkeztetési eladó, számítógép-kezelő, kerékpárszerelő, kerti munkás, bőrtárgy-készítő végzettség szerezhető. Szakiskolai képzés keretében 3080-an végeznek a régióban, közülük mintegy nyolcszázan tovább szeretnének tanulni, mely az érintett létszám 26 százalékát jelenti. A végzősök közel fele, 46 százaléka, 1414-en várhatóan el tudnak helyezkedni. Ebben a képzési formában a legmagasabb az elhelyezkedők aránya. Az utolsó évesek 28 százaléka álláskeresővé válik, ez a válaszadások szerint 862 főt tesz ki. Ha szakmánként tekintjük át a végzős osztályok összetételét, az adatokból kitűnik, hogy legtöbben 223-an, élelmiszer- és vegyi áru kereskedőként végeznek. Ezt követi a szobafestő, mázoló és tapétázó 201 fővel, az asztalos 187 fővel, fodrász 153 fővel, kőműves ugyancsak 153 fővel, karosszérialakatos 123 fővel, falusi vendéglátó 112 fővel, pék-cukrász 94 fővel. Szakiskolát Szegeden 442-en, Kecskeméten 349-en, Békéscsabán 326-an fejeznek be. Gyulán 197 fő, Kiskunhalason 186 fő, Hódmezővásárhelyen 174 fő, Baján 160 fős a végzős létszám. A régiós átlagnál (45,9%) magasabb a munkaviszonyba kerülő diákok várható aránya Kecskeméten és Kiskunhalason (73-74%), Kiskőrösön 64, Szegeden 48%. Nem éri el az elhelyezkedők aránya a 30 százalékot sem Csongrádon, Orosházán, Baján, Makón. Munkanélkülivé a végzősök 70 százaléka válhat Gyomaendrődön, de Orosházán is meghaladja az ötven százalékot, Makón pedig közelíti azt (48,5%), a régiós átlag 28%. A szakiskolából várhatóan álláskeresőkké válók összetétele: 7

8 A szakközépiskolában érettségit szerzők 83 százaléka szeretne tovább tanulni, ez régiós szinten négyezer-ötszáz fiatalt jelent. Több mint négyszázan munkába állnak, 540-en pedig álláskeresővé válnak. A szakközépiskolában érettségizők közül 682 fő kereskedelem-marketing, üzletiadminisztráció képzésben részesül, 602 fő közgazdasági, 512 fő informatikai szakirányban 8

9 tanul. Gépészeti szakmacsoportot 306-an, vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportot 305- en, mezőgazdasági, agrár szakmacsoportot 283-an, elektronika-elektrotechnika szakmacsoportot 259-en, egészségügyi szakmacsoportot 214-en, közlekedési szakirányt 193- an, környezet- és vízgazdálkodási szakmacsoportot 150-en választottak akkor, amikor szakközépiskolába jelentkeztek. Megtalálható még a palettán faipari, építészeti, rendvédelmi, könnyűipari, szociális, ügyviteli, élelmiszeripari, különféle művészeti szakirányok is. Szakmacsoportokat tekintve az elhelyezkedési arányok magasabbak a fémforgácsoló, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, szociális, informatikai szakirányoknál. A térségek közül szegedi szakközépiskolában 1156-an, Kecskeméten közel ezren, Békéscsabán hétszázan végzősök, ez utóbbinál szinte minden végzős szakközépiskolás tovább akar tanulni (94,5%-uk). Szegeden 85 százalékuk, Kecskeméten pedig 82 százalékuk gondolkodik hasonlóan. Szegeden 113, Kecskeméten 78, Békéscsabán mindössze 25 szakközépiskolás válik várhatóan álláskeresővé. A gimnáziumban érettségizők nagy többsége, 92,5 százaléka tovább szeretne tanulni, valamilyen diplomát szerezve. Ez több mint négyezer-kettőszáz fiatalt jelent a régióban. Mindössze 139 fő akar elhelyezkedni a gimnáziumban érettségizők közül, illetve 204-en nem találtak a felvételig biztos állást. A végzős gimnazisták hatvan százaléka általános képzésben részesül, azonban megtalálható a palettán a humán, a reál tagozat, a két tannyelvű, illetve speciális nyelvi tagozatok, emelt szintű tantárgyak (biológia, kémia, informatika ), 5-6, illetve 8 évfolyamos képzés is. Szegeden több mint ezren végeznek gimnáziumban, az a régiós létszám 23 %-t teszi ki. Kecskeméten mintegy hatszázan, Békéscsabán ötszázan, Gyulán 335-en érettségiznek gimnáziumban. Térségeket tekintve a gimnáziumban érettségizők közül Gyulán 56-an, Békéscsabán 34 fő, Szegeden 42 fő, Szentesen 18-an, Kecskeméten 10 fő várhatóan nem tud majd elhelyezkedni az érettségi után, illetve továbbtanulási hajlandósággal sem rendelkezik a végzést követően. Az érettségit követő szakképzés keretében a dél-alföldi régióban várhatóan 2208 fő szerez bizonyítványt. A tervek szerint továbbtanul közülük 685 fő, az érintettek 31 százaléka. Elhelyezkedik 915 fő, ez 41 százalékos hányadnak felel meg, 28 százalékuk pedig valószínű álláskeresővé válik, mely mintegy hatszáz főt jelent. A megszerzett képesítést tekintve legtöbben informatikusok és számítástechnikai végzettségűek, összességében 285-en. Ezt követik a marketing és reklámügyintézők 205 fővel, ápolók, csecsemő és gyermekápolók 106 fővel, irodavezetők 95 fővel, rendőrök 82 fővel, kozmetikusok 79 fővel, autóelektronikai műszerészek 75 fővel. 9

10 Az érettségit követő szakképzés keretében végzők szakmai összetétele, közülük álláskeresővé válók száma, aránya: A dél-alföldi régióban technikusi végzettséget megszerzők száma nem éri el az ezerháromszáz főt, a visszaérkezett kérdőívek feldolgozása után 1258 fő a számuk. Közöttük a továbbtanulni szándékozók aránya 33%. Az érintett létszám 41 százaléka, 522 fő valószínű munkát talált, így az álláskeresővé válók 26 százalékos részarányt képviselnek, mely 323 főt jelent régiós szinten. A technikusi képzést befejezők közül legtöbben 115-en kereskedelmi technikusi végzettséget szereznek a régióban. Nagyobb számú (30 fő feletti) technikusi végzős létszám alakulása, összetétele a régióban: 10

11 120 Álláskeresővé válik Elhelyezkedik Továbbtanul kereskedelmi technikus magasépítő technikus idegenforgalmi technikus víz-és környezetgazdálkodási technikus vendéglátó technikus közlekedésgépészeti technikus faipari technikus ruhaipari technikus mezőgazdasági gépésztechnikus környezetvédelmi technikus mezőgazdasági technikus erdésztechnikus gépipari számítástechnikai technikus közlekedésépítő útépítő technikus informatikus mechatronikai technikus Álláskeresővé válhat a kereskedelmi technikusok egyharmada, a közlekedésgépészeti technikusok hatvan, a ruhaipari technikusok 53%-a, a faipari technikusok 45%-a. Technikusként Szegeden 338 fő, Békéscsabán 328 fő, Kecskeméten 154 fő, Baján 85 fő végez ebben a tanévben. Az iskolarendszerű akkreditált felsőfokú szakképzés keretében a régióban 762 fő jut valamilyen szakképesítéshez. E képzési formában érintettek 42 százaléka, 317 fő álláshoz jut, 32 százaléka tovább szándékozik tanulni, mintegy kettőszázan azonban álláskeresővé válnak. A felsőfokú szakképzés keretében idegenforgalmi szakmenedzser, pénzügyi szakügyintéző, vendéglátó szakmenedzser, banki szakügyintéző, kereskedelmi szakmenedzser, jogi asszisztens, műszaki informatikai mérnökasszisztens, reklámszervező szakmenedzser képesítéseket szereztek az ott tanulók. Összességében a felmérés adatai szerint álláskeresőként jelentkezik a munkaerőpiacon: a speciális szakiskolát végző fiatalok 42% -a, mintegy 93 fő a szakképző iskolát befejezettek 28% -a, mintegy 862 fő a szakközépiskolai érettségivel rendelkezők 10% -a, mintegy 540 fő a gimnáziumi érettségivel rendelkezők 4% -a, mintegy 204 fő az érettségit követő szakképzést befejezők 28% -a, mintegy 608 fő 11

12 a technikusok 26% -a, mintegy 323 fő az akkreditált felsőfokú szakképzést befejező 27% -a, mintegy 203 fő fiatalok A nyelvvizsgákra vonatkozó kérdésre a megkérdezett öt iskolatípusban 3700-an válaszoltak úgy, hogy van valamilyen nyelvvizsgájuk, közülük több mint háromezren középfokú szintet értek el. Ez az érintett létszám több mint egynegyedét teszi ki. A gimnáziumban érettségizők 55 százaléka, vagyis 2530 diák már rendelkezik nyelvvizsgával, hatvan százalékuk angol nyelvből szerezte meg ezt. Az iskolarendszerű akkreditált felsőfokú szakképzésben érintettek mintegy harminc százaléka nyelvvizsgázott már. A megkérdezettek között legkisebb arányban a szakközépiskolában érettségizők rendelkeznek nyelvvizsga bizonyítvánnyal, mely nem éri el a tíz százalékot, bár a technikusi képzés végzősei között is hasonló részarány mutatható ki. 12

13 A Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ nyilvántartásában lévő pályakezdő álláskeresők számának alakulása év augusztus végén a kirendeltségek nyilvántartásában 7108 pályakezdő szerepelt. Az év elején február végére főre emelkedett a számuk, ezután májusig folyamatos csökkenés mellett visszaesett főre, majd júniustól az iskolaév befejezése után a fokozottabb beáramlás következtében újra nőtt a számuk. Ez az augusztus végi pályakezdő létszám a júliusi zárólétszámot 367 fővel haladja meg, az egy évvel korábbi állapotnál is több 63 fővel, Pályakezdő álláskeresők száma a dél-alföldi régióban év amikor is 7046 pályakezdő fiatal szerepelt a kirendeltségek nyilvántartásában. fő év év január február március április május június július augusztus szeptember október november december első nyolc hónapjában összességében 8651 pályakezdő került a kirendeltségek nyilvántartásába. Ez a létszám 162 fővel haladja meg a bázisidőszaki hasonló létszámot. A beáramló fiatalok negyven százaléka 3397 fő - a nyári hónapokban, júliusban és augusztusban jelentkezett kirendeltségeinken augusztus végén a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők részaránya 29 százalékot tett ki, ez 2043 főt jelent a régióban. A szakmunkások száma 1403 fő, arányuk 20 százalékos. A középiskolát befejezők száma mintegy három-ezer fő, ezzel 41 százalékos hányadot képeznek. A regisztrációban lévő diplomások száma 682 fő, a bázisidőszakitól 115 fővel marad el, egyedül ebben a csoportban csökkent a pályakezdő létszám az egy évvel korábbi időszakkal összehasonlítva. Pályakezdő álláskeresők iskolai végzettségenkénti megoszlása - Dél-Alföld augusztus Középfokú iskolai v égzettségűek Szakmunkások fő; 41% fő; 20% 682 fő; 10% fő; 29% Felsőfokú v égzettségűek <= 8. általános 13

14 A július és augusztus havi együttes beáramló pályakezdő létszám foglalkozásokat tekintve: A beáramló pályakezdők 38 százaléka, 3275 fő először került be a rendszerünkbe. Az újonnan jelentkező pályakezdők fele, 1631 fő júliusban és augusztus hónapban kereste fel szervezetünket. E kéthavi, újbelépő pályakezdők közül legtöbben, 460-an szakközépiskolát végeztek. Szakmunkások 316-an kerültek a nyilvántartásba. Gimnáziumban szerzett érettségivel 180-an, technikus képesítéssel 121-en, diplomával 314-en léptek be a regisztrációba először ebben a két hónapban. 14

15 A pályakezdő fiatalok 11,1 százalékos részarányt képviselnek a régióban nyilvántartott 64 ezer álláskereső között augusztus végén. A legtöbb pályakezdő, létszámban és részarányában is a békés megyei kirendeltségek nyilvántartásában szerepel. Bács-Kiskun megyében a pályakezdő álláskeresők száma 2576 fő, 10,1 százalékos hányadot képviselnek. Csongrád megyében 1872 fiatal A pályakezdő álláskeresők száma és aránya augusztus pályakezdők száma pályakezdők aránya 14,0% ,0% 11,4% 10,1% ,0% Bács-Kiskun Békés Csongrád pályakezdő szerepel a kirendeltségek nyilvántartásában, mely arányában meghaladja a régiós átlagszintet. fő 12,0% 10,0% 8,0% 6,0% 4,0% 2,0% 15

16 AZ ISKOLARENDSZERŰ OKTATÁS HELYZETE, KIBOCSÁTÁSA BÉKÉS MEGYÉBEN Békés megyében felmérésünkkel 43 oktatási intézményt kerestünk fel intézmény összevonás esetén ezek valamennyi tagintézményét feltérképezve, melyből 1 iskola jelezte, hogy a 2007/2008-as tanévben nincs végzős osztálya, s egytől (színházművészeti képzés) nem kaptunk információkat, így az adatot szolgáltató 41 iskolában ezévben diák fejezte be nappali rendszerű tanulmányait, ebből 99 fiatal akkreditált felsőfokú szakképzettséget szerzett. A végzősök 60 százaléka (3 013 fő) várhatóan folytatja tanulmányait nappali rendszerű oktatás keretében, s egyötödüknek (1 005 fiatalnak) biztos állás kínálkozik. E körből így 1018 álláskereső megjelenésére lehetett számítani a munkaerőpiacon, valamint megyénk munkaügyi kirendeltségein, pontosan annyira, mint egy évvel korábban. Ez a létszám a végzős fiatalok egyötödét jelenti. Tekintettel arra, hogy fiatalok az iskola befejezését követő hónapokban jobban szorgalmazzák az álláskeresést, mint teszik azt vizsgáik befejezése előtt, így természetszerűen az eredmények általában érezhetően módosulnak a nyári időszak alatt. Földrajzi megoszlás Középiskolák kibocsátási információi munkaerő-piaci körzetenként Körzet Végzősök A végzősök közül összesen Továbbtanul Elhelyezkedik Álláskereső lesz Békéscsaba Békés Gyula Orosháza Szarvas Szeghalom Gyomaendrőd Mezőkovácsháza Sarkad középiskolák összesen Békés megyében végzett középiskolások legnagyobb része (2 398 fő) a békéscsabai (és környéki) iskolákban folytatta eddig tanulmányát, de más körzetekhez képest jelentős létszámban végeztek Gyulán (17%) is. Figyelembe véve megyénk középiskoláinak területi elrendeződését, ezek az arányok nem meglepőek. A középfokú oktatási intézmények vonzásterülete rendszerint túlmutat az adott kistérségen, viszont ritkán lépi túl a megyehatárt. Ennek megfelelően az iskolák által kibocsátott létszám megoszlása nem feltétlenül követi szorosan a fiatalok állandó lakóhelyei szerinti megoszlását. 16

17 A felméréseink eredményei azt mutatják, hogy legmagasabb a továbbtanulók aránya a szarvasi és a szeghalmi térségben végző diákok körében, ennek ellenére abszolút értékében (tehát főben kifejezve) Békéscsabán, és Gyulán végzett fiatalok tanulnak tovább legtöbben, mivel itt a végzősök száma is lényegesen magasabb, akár többszöröse is más térségekének. Pont ugyanezen oknál fogva legtöbb munkaerőpiarcra frissen kikerülő állást kereső pályakezdő is ezen két körzet iskoláinak padjai mögül kerül ki legnagyobb számban, még azzal együtt is, hogy e két településkörben kínálkozik legtöbb fiatal számára előre biztosított munkalehetőség. Iskolák száma és a végzős létszám Békés megyében 2007/2008-as tanév Gyomae: fő Szegh: fő Szarvas: fő Békés: fő Orosháza: fő Békéscsaba: fő Mkháza: fő Felméréseink eredményei szerint álláskeresőként jelentkezik a munkaerőpiacon: Gyula: fő Sarkad 1 18 fő iskolák száma db végzős létszám fő a békéscsabai körzetben végző fiatalok 16% -a, mintegy 388 fő a békési körzetben végzők 47% -a, mintegy 105 fő a gyulai körzetben végzők 26% -a, mintegy 224 fő az orosházi körzetben végzők 21% -a, mintegy 108 fő a szarvasi körzetben végzők 16% -a, mintegy 38 fő a szeghalmi körzetben végzők 0% -a, mintegy - fő a gyomaendrődi körzetben végzők 24% -a, mintegy 46 fő a mezőkovácsházi körzetben végzők 29% -a, mintegy 91 fő a sarkadi körzetben végzők 14% -a, mintegy 18 fő Iskolai végzettségenkénti megoszlás Az iskolák jelzései szerint a 2007/2008-as tanévben 77-en végeztek Békés megye speciális szakiskoláiban, 977-en pedig a speciális szakiskolai képzésen kívül egyéb szakiskolában an szereztek érettségi bizonyítványt szakközépiskolában, fő pedig gimnáziumban. Érettségit követő szakképzés révén 757-en szereztek szakmát, 451-en pedig technikusi végzettséghez jutottak. Iskolarendszerű akkreditált felsőfokú szakképzésből 99 diák került ki. A továbbtanulási arány az egyes képzési típusoknál a képzés jellegéből adódóan igen eltérő, ahogy a végzősök közül várhatóan a munkaerőpiacon megjelenő fiatalok aránya is. Az érettségi bizonyítványt szerzett fiatalok továbbtanulási aránya így számottevően magasabb, mint a képzési típusok többségénél. A technikusok és az akkreditált felsőfokú szakképzésből kikerülő fiatalok ilyen irányú szándéka az elmúlt évi eredményekhez képest érezhetően 17

18 visszaesett, így a nagytöbbség már e körben is befejezettnek látja tanulmányait, s aktívan belép a munkaerő-piacra. Az idei tanévben Békés megye nappali tagozatain végzett középiskolások közül a jelzések szerint összességében mintegy kétezer álláskereső fiatal megjelenésére kell számítani a munkaerőpiacon, hasonlóan az egy évvel korábbiakhoz. E kör 35%-a várhatóan szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezik majd, s 23 százalékot képviselnek a jelzések szerint azon fiatalok is, akik az érettségi vizsgájukat követően szereztek szakmát. Végzős létszám munkaügyi körzetenként Békés megye Végzős létszám képzési típusonként Békés megye Sarkad Mezőkovácsháza Gyomaendrőd Szeghalom Szarvas Továbbtanul Elhelyezkedik Álláskereső lesz akkreditált felsőfok technikus érettségit követő szakképzés érettségi gimnáziumban Továbbtanul Elhelyezkedik Álláskereső lesz Orosháza Gyula Békés érettségi szakközépiskolában szakiskola Békéscsaba spec.szakiskola fő fő Felméréseink eredményei szerint álláskeresőként jelentkezik a munkaerőpiacon: a speciális szakiskolát végző fiatalok 56% -a, mintegy 43 fő a szakképző iskolát befejezettek 37% -a, mintegy 359 fő a szakközépiskolai érettségivel rendelkezők 10% -a, mintegy 127 fő a gimnáziumi érettségivel rendelkezők 7% -a, mintegy 103 fő az érettségit követő szakképzést befejezők 31% -a, mintegy 235 fő a technikusok 23% -a, mintegy 104 fő az akkreditált felsőfokú szakképzést befejező fiatalok 47% -a, mintegy 470 fő Középiskolák kibocsátási információi képzési típusonként Képzés típusa Végzősök A végzősök közül összesen Továbbtanul Elhelyezkedik Álláskereső lesz Speciális szakiskola Szakiskolai képzés a spec.szakisk nélkül Érettségit adó képzés szakközépiskolában Érettségit adó képzés gimnáziumban Érettségit követő szakképzés Technikusi képzés Iskolarendszerű akkr. felsőfokú szakképz középiskolák összesen

19 AZ ISKOLARENDSZERŰ OKTATÁS HELYZETE, KIBOCSÁTÁSA BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN A középfokú tanulmányaikat befejezők jellemzői iskola típus szerint A korábbi években az oktatási intézmények területén is változások mentek végbe. Némelyek összevonásra kerültek, néhányan újonnan alakultak. Bács-Kiskun megyében jelenleg 57 db középfokú oktatási intézmény közül kettőben még nincs végzős évfolyam tavaszán a középfokú oktatási intézmények körében végzett felmérés kapcsán, a Bács-Kiskun megyében figyelembe vehető 55 db oktatási intézményből három nem válaszolt. A felmérésben résztvevő Bács-Kiskun megyei iskolákban, 2008-ban 6107 diák fejezte be nappali középfokú tanulmányait. Legtöbben a végzősök több, mint egyharmada szakközépiskolában, egynegyede gimnáziumban, közel egyötöde szakiskolában végzett, egytizede érettségit követő szakképzésben, egyaránt öt százaléka technikumi és akkreditált felsőfokú szakképzésben, alig másfél százaléka speciális szakiskolai képzésben részesült. A végzős tanulók majdnem kétharmada továbbtanul, közel egynegyede helyezkedik majd el és egytizedet meghaladóan - az előzetes becslések szerint - álláskeresővé válik Bács-Kiskun megyében a középfokú nappali tanulmányokat évben befejező diákok száma és sorsának várható alakulása Végzős létszám Továbbtanul Elhelyezkedik Álláskeresővé válik Speciális szakiskola Szakiskola Szakközépiskola Gimnázium Érettségit követő szakképzés Technikum Akkreditált szakképzés A középiskolai tanulmányait befejező fiatalok közül többnyire a gimnáziumban és szakközépiskolában végzők választják a továbbtanulás lehetőségét, a szakiskolát elhagyók, az érettségire épülő szakképzésből kikerülők, valamint az akkreditált szakképzésen is túljutók leginkább munkát vállalnak. Ellenben a speciális szakiskolát, valamint a technikumot befejezők nagyobb arányban válnak álláskeresővé. 19

20 Az egy évvel korábbi felméréshez képest Bács-Kiskun megye átlagában emelkedett az elhelyezkedés valószínűsége (1,8%-pontot), kissé alább hagyott a tovább tanulási szándék (másfél százalékponttal), ugyanakkor az állástalanság veszélye (0,3%-ponttal) is valamelyest enyhült. Iskola típus A végzett Ebből: diákok továbbtanul elhelyezkedik álláskeresővé válik Száma, fő I. Speciális szakiskolai képzés összesen II. III. A középfokú nappali tanulmányaikat befejezők száma és jövőjük várható alakulása Bács-Kiskun megyében iskola típus szerint, 2008 * Szakiskolai képzés összesen (a spec. szakiskola nélkül) Érettségit adó képzés - szakközépiskolában összesen (Szakmunkások szakközépiskolája is!) IV. Érettségit adó képzés - gimnáziumban összesen V. Érettségit követő szakképzés összesen (a technikusi képesítés nélkül) VI. Technikusi képzés összesen VII. Iskolarendszerű akkreditált felsőfokú szakképzés összesen: Mindösszesen Megoszlás, % Aránya a végzős létszámon belül, % I. speciális szakiskolai képzés összesen 1,4 53,6 19,0 27,4 II. szakiskolai képzés összesen (a spec. szakiskola nélkül) 18,2 24,3 59,6 16,2 Érettségit adó képzés - szakközépiskolában III. összesen (Szakmunkások szakközépiskolája is!) 35,1 82,4 9,7 7,9 IV. Érettségit adó képzés - gimnáziumban összesen 25,4 95,0 2,7 2,3 V. Érettségit követő szakképzés összesen (a technikusi képesítés nélkül) 9,5 36,4 42,3 21,2 VI. Technikusi képzés összesen 5,3 38,0 36,8 25,2 VII. Iskolarendszerű akkreditált felsőfokú szakképzés összesen: 5,2 40,4 44,2 15,5 Mindösszesen 100,0 65,7 23,4 10,8 Forrás: Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ felmérése a középiskolák körében. * Az középiskolák vezetőinek becsült adatai. A gimnáziumban végzettek kilencvenöt százaléka folytatja tanulmányait, 2,7 százaléka munkába áll, 2,3 százaléka számol az álláskereséssel. A szakközépiskolában érettségizők több, mint négyötöde szintén továbbtanul, közel egytizede munkaviszonyt létesít, nyolc százalékuknak ellenben nincs biztos munkalehetősége. Akkreditált képzés után az e típusú iskolák diákjainak kétötöde még tovább tanul, de 44%-a várhatóan munkába áll, s 16%-uk a frissen tanult szakmájával sem tud álláshoz jutni. Technikumot jártak 37%-a biztosan számol munkalehetőséggel, 38%-a továbbra is diák marad, de egynegyede állást keres. Az érettségire épülő szakképzés évfolyamaiból kikerülők több, mint kétötöde munkát vállal, 36%-a tanulmányai terén még tovább lép, s egyötödöt meghaladó hányaduk várhatóan álláskeresővé válik. A legnagyobb elhelyezkedési indexet mutató szakiskolások háromötödének közvetlen célja a munkába állás, ugyanakkor közel egynegyedük magasabb szintű iskolába lép, egyhatoduk viszont állást keres. A legkisebb végzős létszámot az előző évnél lényegesen kevesebb főt jelentő - speciális szakképzés diákjainak fele még továbbra is tanulni kíván, 20

21 kevesebb, mint egyötödük biztos munkahelyen dolgozik majd, ugyanakkor egynegyed feletti részük munkalehetőség után néz. A középfokú tanulmányaikat befejezők területi elhelyezkedése A megkeresésre választ adó iskolák (52 db) legtöbbje 34,6% Kecskeméten, 15,4%-a Baján és 11,5%-a Kiskunfélegyházán található. A középiskolák területi elhelyezkedéséből adódóan a legtöbb diák Kecskemét (40,1%), Baja (17,6%), Kiskunhalas (12,2%), Kiskunfélegyháza (9,8%), Kalocsa (6,2%) és Kiskőrös (5,8%) középiskoláiban végzett. Legnagyobb arányban a relatíve kedvezőtlenebb munkaerő-piaci helyzetű térségekben - a bácsalmási (98,5%), a kiskunmajsai (83,6%), és a jánoshalmi (73,4%) végzősök választják a továbbtanulást. Legnagyobb arányban a dunavecsei (100%-a), a tiszakécskei (68,5%), a kiskunhalasi (36,1%) középiskolákból kikerülők szeretnének munkát vállalni. Leginkább a keceli (29,4%-a), a bajai (17,7%) és a kunszentmiklósi (17,5%) középiskolák tanárai nyilatkoztak úgy, hogy a végzős hallgatóik nagy valószínűséggel álláskeresővé válhatnak. 21

22 A középfokú nappali tanulmányaikat 2008-ban befejezők száma és jövőjük várható alakulása Iskolák A végzett Ebből: Település száma diákok továbbtanul elhelyezkedik álláskeresővé válik db Száma, fő Bácsalmás Baja Dunavecse Jánoshalma Kalocsa Kecel Kecskemét Kiskőrös Kiskunfélegyháza Kiskunhalas Kiskunmajsa Kunszentmiklós Tiszakécske Összesen Megoszlás, % Aránya a végzős létszámon belül, % Bácsalmás 1,9 1,1 98,5 0,0 1,5 Baja 15,4 17,6 69,0 13,3 17,7 Dunavecse 1,9 0,0 0,0 100,0 0,0 Jánoshalma 3,8 1,8 73,4 15,6 11,0 Kalocsa 7,7 6,2 72,4 21,0 6,6 Kecel 1,9 0,3 41,2 29,4 29,4 Kecskemét 34,6 40,1 66,2 24,4 9,5 Kiskőrös 3,8 5,8 63,2 24,6 12,2 Kiskunfélegyháza 11,5 9,8 69,2 21,1 9,7 Kiskunhalas 9,6 12,2 56,5 36,1 7,4 Kiskunmajsa 1,9 1,1 83,6 6,0 10,4 Kunszentmiklós 3,8 2,8 52,6 29,8 17,5 Tiszakécske 1,9 1,2 26,0 68,5 5,5 Összesen 100,0 100,0 65,7 23,4 10,8 Forrás: Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ felmérése a középiskolák körében. * A középiskolák vezetőinek becsült adatai. A végzős diákok főbb szakirány szerint Bács-Kiskun megyében településenként * A jelenlegi jogszabályok alapján a középiskolák közül a szakközépiskolák és az érettségit adó gimnáziumok nem végeznek szakmai képzést. A jelen középiskolák kibocsátási felmérés adatainak ismeretében 2008-ban a megye középiskoláiban végzett 6107 tanulónak közel kétötöde (39,5%-a: 2414 fő) rendelkezik szakképesítéssel. (A 2007-es felmérésben 37,6%-a) A Bács-Kiskun megyei középiskolák 2008-ban a különböző iskola típusokban - az alábbi főbb szakmákban képeztek hallgatókat. A speciális szakiskolát befejezők többsége: 15,5%-a gyorsétkeztetési eladónak, 13,1%-a zöldség-fűszernövény-termesztőnek és egytizede asztalosipari szerelőnek tanult. A szakiskolákból kikerülők legtöbbje (9,5%-a) asztalos, élelmiszer- és vegyiárú kereskedő (6,3%-a), szobafestő-mázoló, tapétázó (4,7%-a), ruházati kereskedő (4,3%-a), karosszéria lakatos és fodrász (egyaránt négy százaléka). Az érettségit követő szakképzés évfolyamait befejezők többsége végzettségüket tekintve marketing és reklámügyintéző (egytizede), számítástechnikai-szoftver-üzemeltető (6,9%-a), nemzetközi 22

23 szállítmányozási, logisztikai menedzser, pénzügyi és számviteli szakügyintéző (egyaránt 5,4%-a), autószerelő (4,7%-a), valamint rendszerinformatikus és szállítmányozó (4,3-4,3%-a). Idén a munkaerőpiacra főleg kereskedelmi, környezetvédelmi (10-10%), közlekedésgépészeti (9,7%), mezőgazdasági gépész (6,5%) és ruhaipari, modellező (5,6%) technikusi szakképesítéssel kerültek ki a fiatalok. Akkreditált szakképzésben végzettséget szerzett diákok 36,9%-a pénzügyi szakügyintéző, majdnem egynyolcada vendéglátó szakmenedzser, egytizede idegenforgalmi szakmenedzser, nyolc százaléka műszaki informatikai mérnök asszisztens, s szintén nyolc százaléka kereskedelmi szakmenedzser. A nyelvismeretről is megkérdezett öt iskolatípusban a tanulók (4910 fő) közel egyharmada nyelvvizsgázott valamilyen nyelvből (1525 fő). Legnagyobb arányban: (71,3%) a gimnáziumokban nyelvvizsgáztak a diákok. Legkevésbé a technikusi képzés hallgatói nyelvvizsgáztak, 4,7%-uk. A 2008-ban végzett diákok legtöbbje: 14,4%-a angol középfokú nyelvvizsgával rendelkezik, további nyolc százaléka középfokú német, 2,6%-a felsőfokú német nyelvvizsga bizonyítványt kapott. Alapfokú angol és német nyelvvizsga szintet a tanulók 2,1 és 1,4%-a ért el. AZ ISKOLARENDSZERŰ OKTATÁS HELYZETE, KIBOCSÁTÁSA CSONGRÁD MEGYÉBEN, 2008-BAN Csongrád megyében e felmérés kapcsán másodszor kerestük fel a nappali tagozatos oktatási intézményeket. 56 középfokú intézmény közül 55 válaszolt, egy iskolát nem sikerült elérni. Ezen kívül 13 olyan intézmény működik még a megyében, ahol vagy nappali oktatás nincs, vagy nincs nappali végzős osztály. A válaszadó iskolákban 6456 diák fejezi be ebben a tanévben nappali rendszerű tanulmányait. E létszám 347 fővel kevesebb az egy évvel korábbi végzős létszámtól megyei szinten. A KSH adatai szerint a középfokú tanintézményekben tanulók száma a 2006/2007-es ről főre csökkent a 2007/2008-as tanévben. A végzősök közül 3989 fiatal valószínűleg folytatja tanulmányait, ez az utolsó évesek 62 százalékát jelenti a megyében. Húsz százalékuk (1314 fő) állást talál, így álláskeresőként 18 százalékuk, 1153 fő megjelenésére számíthatunk a megyei munkaerő-piacon. 23

24 A végzős diákok létszámának alakulása a térségekben Az 55 intézmény közül 28 Szegeden található. A megyeszékhelyen végző középiskolások száma 3862 fő, mely az összes utolsó éves közel hatvan százalékát teszi ki megyén belül. Hódmezővásárhelyen végez 877 fő, az érintettek 14 %-a. Makón és Szentesen 6-6 középiskola található. Makón 483, Szentesen 623 diák fejezi be tanulmányait Középfokú tanintézmények és a végzős diákok létszáma Csongrád megyében térségenként a 2007/2008-as tanévben Makó; 483; 7% Hódmezővásárhely; 877; 14% Csongrád; 428; 7% Szentes; 623; 10% Kistelek; Mórahalom; 75; 1% 108; 2% Szentes; 6; 11% Makó; 6; 11% Mórahalom; Kistelek; 3; 5% 1; 2% Hódmezővásárhely; 7; 13% Csongrád; 4; 7% Szeged; 28; 51% iskolák száma Szeged; 3862; 59% végzős diákok száma Csongrádon is négyszáz főt meghaladó a végzős létszám, ahol négy tanintézmény található. Szegedre jellemző szinte minden körzetből az elszívó hatás. Szegeden a 3862 végzős diák közül 2393-an tovább akarnak tanulni, ez 62 %-os részarány a megyeszékhelyen, mely azonos a megyei átlaggal. Közel hasonló Hódmezővásárhelyen is a továbbtanulók aránya, ahol a végzősök 63 százaléka tanul tovább, létszámban ez 549 főt jelent. Szentesen a tanulók 59%-a (366 fő), Makón a fiatalok 66 százaléka (321 fő) szándékozik tanulmányait folytatni. Csongrád térségében 60 %, Kisteleken 73%, Mórahalom térségében 44 százalék azon fiatalok részaránya, akik tovább folytatják tanulmányaikat. Szeged tanuló létszámának nagyságrendje és Szeged adottságai következtében ebben a térségben a legnagyobb az elhelyezkedők száma is. A megyében várhatóan elhelyezkedő mintegy ezerháromszáz pályakezdő kétharmada szegedi illetőségű. Álláskeresővé a végzős diákok közül a megyében több mint ezerszáz fő válik. Várhatóan Csongrádon az utolsó évesek 29 %-a, a szentesiek 22 %-a, a makóiak 20 %-a jelentkezik álláskeresőként a munkaerőpiacon. Szegeden ez az arányszám 16%-os. A végzős diákok létszámának alakulása térségenként 24

25 A 6456 utolsó éves tanuló harminc százaléka, (2069 fő) szakközépiskolában szerzett érettségit, 1630-an gimnáziumban érettségiztek, mely az utolsó évesek 25 százalékát jelenti megyei szinten. A szakiskolát elvégzők száma 990 fő, mely 15 százalékos hányadot képvisel. Az érettségit követő szakképzés keretében 872-en végeztek, technikusi végzettséget 486-an szereztek. Iskolarendszerű akkreditált felsőfokú szakképzésből 346-an kerültek ki. A végzős létszámokból továbbtanulók aránya jelentősen eltér iskolatípusokat tekintve. Ezzel együtt jelentős különbség mutatkozik a munkaerőpiacon megjelenők arányszámaiban is. A gimnáziumban érettségizők 94,4 Végzős létszám képzési típusonként Csongrád megyében százaléka akar tovább tanulni a megyében, két százalékuk talált munkát, illetve négy százalékuk válik álláskeresővé, ez 65 főt jelenthet a megyében. Meghaladja a nyolcvan százalékot a középiskolában érettségizők közül a továbbtanulás mellett döntő diákok részaránya is. akkreditált felsőfok technikus érettségit követő szakképzés érettségi gimnáziumban érettségi szakközépiskolában szakiskola spec.szakiskola fő Továbbtanul Elhelyezkedik Álláskereső lesz Álláskeresővé 12 százalékuk, 243 fő válhat, mintegy százhúsz fő álláshoz juthat közülük. A szakiskolát elvégzők alig több, mint egynegyedéről (26%) kaptuk azt az információt, hogy továbbtanulnak, 41 százaléka várhatóan álláshoz jut, egyharmaduk (323 fő) válik álláskeresővé. Az érettségit követő szakképzést szerzők ugyancsak egynegyede továbbra is diák marad, 46 százalékuk munkát talált, 29 %-uk (250 fő) álláskeresővé válhat. A technikusi végzettséget megszerzők 42 százaléka tud a tervek 25

26 szerint elhelyezkedni, harminc százalékuk szándékozik tovább tanulni, közel hasonló arányban pedig várhatóan munkát keresnek. Álláskeresővé összességében a középfokú intézményekből kikerülők közül 1153-an válnak a megyében, legtöbbjük szakiskolát fejez be. Békéscsaba, június 24. Dr. Nagy Ágnes főigazgató 26