KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV ( )

Átírás

1 INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV ( ) Módosításokkal egységes szerkezetben 2011

2 Preambulum Az Egyetem bemutatása: múlt, jelen, jövő 1. Az Egyetem története, alapításától napjainkig, az eddigi tevékenység rövid értékelése 2. Az Egyetem bekapcsolódása a Magyarországi Református Egyház missziói munkájába, a társadalomban végzett tevékenységébe 3. Az Egyetemet jellemző legfontosabb aktuális adatok, a társadalmi, gazdasági, munkaerő-piaci környezet: elemzés és következtetések 3.1. A képzési szerkezet kialakulása 3.2. Hallgatói létszám 3.3. Oktatói és alkalmazotti létszám, az oktatók minősítettsége 3.4. A végzős diplomások elhelyezkedési lehetőségei, elvándorlási adatok a) Karrieriroda b) Életpálya tanácsadás c) A végzős diplomások elhelyezkedési lehetőségei, elvándorlási adatok d) Regionális kulturális, tudományos, gazdasági beágyazottság és feladatrendszer 3.5. Következtetések, kihívások 4. Az Egyetem középtávon elérendő helyzetének, állapotának, céljainak összefoglalása. A küldetés-nyilatkozatban foglalt jövőkép aktualizálása Az intézményfejlesztés főbb területeinek bemutatása 1. A képzési szerkezet átalakítása 1.1. A hagyományos képzések kifutó rendszerben történő megszüntetésének időbeli ütemezése 1.2. Alapképzési szakstruktúra kialakulása, indítások ütemezése a) Az alapképzési szakstruktúra kialakulása, az indítások ütemezése b) A belső finanszírozott keretek elosztása c) A hallgatók választási lehetőségei 1.3. A mesterképzési szakstruktúra kialakítása, indításának ütemezése a) Ütemezés b) Az államilag finanszírozott keretek elosztása, beiskolázási stratégiák és gyakorlatok 1.4. Doktori képzés folytatása, továbbfejlesztése 1.5 Átjárás a képzési szintek között, befogadás az MA képzésekre, párhuzamos képzésben 1.6. Felsőfokú szakképzés keretében középiskolával közösen és saját keretek között indított és indítandó képzések jellemzői 1.7. Kiegészítő jellegű képzések indítása, beiskolázási és marketing stratégiák bemutatása a) Szakirányú továbbképzések b) Felnőttképzések 2. Tehetséggondozás 2.1. Szakkollégiumok 2.2. Tudományos diákkör 2.3. Tanulmányi versenyek 2.4. Doktoranduszok tehetséggondozása 2.5 Mentorprogram 3. Oktatási szolgáltató funkciók 3.1. Az élethosszig tartó tanulás intézményi szolgáltató rendszerének kialakítása 3.2.Oktatási szolgáltató funkciók külső érdeklődők számára, a régió igénye 4. Kutatásfejlesztést támogató stratégia és intézményi gyakorlat 4.1. Az intézményi kutatás-fejlesztés teljesítményeinek bemutatása (publikációk) 4.2 Kutatócsoportok, műhelyek 4.3 Intézményi kutatásfejlesztési ösztönzési rendszer kialakítása, hallgatók és doktoranduszok bevonásának mértéke 2

3 4.4.Tudományos teljesítmények bemutatása a hazai és nemzetközi tudományos világban, pályázási tevékenység 5. Belföldi és nemzetközi kapcsolatok 5.1 Helyi, regionális és országos kapcsolatok 5.2 Nemzetközi kapcsolatok 6. Esélyegyenlőség 6.1 Esélyegyenlőségi Bizottság 6.2 Fogyatékkal élők esélyegyenlősége 6.3 Hátrányos helyzetűek esélyegyenlősége 7. Intézményi szervezet, menedzsment stratégia kialakítása 7.1 Az Intézmény demokratikus testületeinek működtetése 7.2 A menedzsmentet segítő szervezetek bemutatása, eredményorientált működtetés gyakorlatának kialakítása 7.3 Integrált működés gyakorlata, kari erőforrások felmérése, átcsoportosításának gyakorlata az oktatási szerkezetváltás elősegítése érdekében 7.4 Az intézményi beiskolázási stratégia hazai és külföldi hallgatók vonatkozásában 7.5 Szabályzatalkotó tevékenység 8. Kommunikációs stratégia, intézményi PR tevékenység 8.1 Alapvetés 8.2 Szervezeti és stratégiai kérdések 8.3 Általános kommunikáció 8.4 Célcsoportokra koncentráló kommunikáció 8.5 A BTK új marketing és kommunikációs stratégiája 8.6. Az intézményfejlesztés kommunikációs technikája a) Intézményi testületek és fórumok közreműködése b) A hallgatói és oktatói tájékoztatási kötelezettség c) Megjelenés a helyi, regionális, országos és nemzetközi információs rendszerekben 9. Minőségfejlesztési program kidolgozása, minőségirányítási rendszer kialakítása 10. Humán stratégia, foglalkoztatási terv és követelményrendszer 10.1 Oktatókkal kapcsolatos követelmények, a foglalkoztatás szabályozása 10.2 Az adminisztratív, szolgáltatást ellátó, nem oktató alkalmazottak foglalkoztatása 11. Az intézményi gazdálkodás korszerűsítése 11.1 Belső erőforrás allokációs rendszer kialakítása 11.2 A gazdálkodást segítő információs rendszer teljes körű kifejlesztése, rendszerbeállítás 11.3 Bevételszerzési stratégiák bemutatása, érdekeltségi rendszer a bevételek megszerzésénél és visszaforgatásánál 11.4 Saját cégek alapítási szabályainak kidolgozása, cégalapítás lehetőségei 11.5 Az intézményi gazdálkodás szabályozási és kontrolling rendszerének bemutatása 11.6 Az intézményi pályázati tevékenységhez kapcsolódóan a saját forrás biztosításának lehetőségei A BTK új gazdálkodási és finanszírozási stratégiája Az ÁJK új gazdálkodási és finanszírozási stratégiája 12. Infrastruktúra-fejlesztési és felújítási program 12.1 Az Intézményi infrastruktúra ellátottságának bemutatása, az állapotok jellemzése 12.2 Az ingatlanfejlesztési és felújítási program bemutatása, a képzési rendszer átalakításával való összhangjának elemzése 12.3 Forrásbevonási koncepció a fejlesztési és felújítási PPP és saját erős programok megvalósításához 12.4 Az Intézményi beruházások koncepció szintű terveinek bemutatása, üzleti tervek kidolgozása 12.5 Az intézmény infrastrukturális beruházásainak megvalósulása utáni működtetés költségtervének és fedezeti forrásainak bemutatása 12.6 Könyvtár 12.7 Informatika 12.8 Oktatói, dolgozói, hallgatói életminőség javítására irányuló fejlesztések a) A munkahelyi infrastruktúra javításának programja 3

4 b) A hallgatói infrastruktúra javításának programja c) Hallgatói lakhatási feltételek fejlesztése d) Sport- és kulturális célú infrastruktúra fejlesztési program 13. Az intézményi fejlesztéssel kapcsolatos monitoring tevékenység bemutatása 13.1 A fejlesztési projektek indikátorainak meghatározása 13.2 Monitoring tevékenység kiterjesztése a fejlesztő modulokra, értékelési technikák, statisztikák készítése 13.3 A Szenátus és Gazdasági Tanács feladatrendszere az ellenőrzésben 1. sz. melléklet hagyományos képzések 2. sz. melléklet hallgatói adatok 3. sz. melléklet jelentkezési adatok 4. sz. melléklet felvételi adatok sz. melléklet képzési kapacitás 6. sz. melléklet szakirányú továbbképzések 7. sz. melléklet felnőttképzések 8. sz. melléklet nemzetközi kapcsolatok 9. sz. melléklet organogram 10. sz. melléklet akcióterv a foglalkoztatási terv végrehajtására 11. sz. melléklet ingatlanok listája és költségek 12. sz. melléklet ütemterv az IFT végrehajtására ( ) 13. sz. melléklet 2011 OTDK eredmények 14. sz. melléklet controlling intézményértékelés 4

5 A KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE ( ) Preambulum A Károli Gáspár Református Egyetem küldetése a Magyarországi Református Egyház és az európai protestantizmus szolgálata, amelyben központi szerepe van az egyház erkölcsi és hitbeli tanítására alapozott jövőépítésnek, a társadalom egésze szolgálatának, benne kiemelten a felnövekvő generáció emberré nevelésének. Egyetemünk nem csupán törvényi kötelezettségének tesz eleget az Intézményfejlesztési Terv elkészítésével, hanem hitéből, meggyőződéséből, világlátásából fakadóan tervezi a jövőt, az intézmény fejlesztésének szándékával. Az Intézményfejlesztési Terv így egyszerre diagnózis, szakmai tervanyag, és hitvallás. Diagnózis, amelyben az Egyetem önmaga szeretne szembenézni reális helyzetével, külső és belső meghatározottságaival. Az Intézményfejlesztési Terv egy szakmai tervanyag, amely legjobb tudása szerint felvázolja a megvalósítható lehetőségeket. Hitvallás, amely megfogalmazza Egyetemünk küldetését, az Egyház Urától kapott mandátumot, feladatát az Egyházban, a társadalomban, a világban. A diagnózis A demográfiai változások és a normatív finanszírozás működési mechanizmusának tudatában az Egyetem vezetősége arra a következtetésre jutott, hogy az eddiginél tudatosabb, költségtakarékosabb gazdálkodásra, jobban megszervezett igazgatásra, távlatos oktatásszervezésre, az Egyetem egészének működését alapjában összehangoló koncepcióra van szükség. A reális diagnózis felállítása azonban nem csupán az Intézményfejlesztési Terv kialakításakor szükséges. A diagnózisban szereplő anyagokat, megállapításokat időről-időre aktualizálni kell, mint ahogy a cselekvési tervet is igazítani szükséges a napi események, valamint az Egyetemet meghatározó folyamatok által támasztott kihívásoknak megfelelően. Az Egyetem vállalja, hogy mindezt évenként elvégzi. Színesíti, sőt jelentősen befolyásolja a diagnózis elkészítését, hogy a magas szakmai igényesség, a gazdaságosság és a működőképesség mellett az egyházi egyetemen döntő kritériumok az Egyház iránti elkötelezettség, a hitéleti célok optimális megvalósítása, az Egyház működésével való kompatibilitás. Az Egyetem tisztában van azzal, hogy a megváltozott külső és belső helyzetben csak Fenntartójával, a Magyarországi Református Egyházzal való szoros együttműködésben végezheti küldetését, hogy a társadalom és az Egyház előtt egyaránt méltósággal viselhesse nevében a református jelzőt. Ezzel együtt azt is fontos azonban hangsúlyozni, hogy az Egyetem rövid, másfél évtizedes története során jelentős eredményeket mutat fel. Az oktatási munka, a demográfiai csökkenés ellenére a hallgatói létszám növekedése, a jelentős kutatások, a publikációk, a nemzeti, nemzetközi és egyházi kapcsolatok sora tanúskodnak arról, hogy Egyetemünk a magyar felsőoktatási palettán jelentős tényezővé vált. Ezek az eredmények kötelezik most a belső megújulásra, arra a változtatásra, amely lehetővé teszi a színvonal emelését, az igényes szakmai folytatást, a protestáns szellemben való nevelést. 5

6 A feladatok meghatározásáról A demográfiai változások, valamint részben a későbbi elhelyezkedési lehetőségek, részben pedig a divathullámok miatt számolni kell a hallgatói létszám csökkenésével az egész magyar felsőoktatásban. Az Egyetem egy rugalmas működési rendszerrel szeretne reagálni a változó igényekre és kihívásokra. Jóllehet a demográfiai változások részben kiszámíthatók, az Egyetem olyan szellemi és kínálati tartalékokat mozgósít, amelyek kompenzálhatják a csökkenő potenciális hallgatószámot. Ezek a tartalékok a következő pontokon rajzolódnak ki: a képzési struktúra változtatása, külföldi kapcsolatok és közös képzések megvalósítása. A diagnózisból adódó kérdésekre csak úgy lehet összegyetemi szinten választ adni, ha maguk az egyes karok adják meg a válaszokat. Az Intézményfejlesztési Terv alapvető szemléletmódja a centralizálás és decentralizálás egyensúlyára épül. Mindazt, ami az egyetemi stratégia készítéséhez és karbantartásához, a pénzügyi és személyi gazdálkodáshoz, a szolidaritás gyakorlásához, a karok részbeni függetlenségének összehangolásához szükséges, centralizálva kell elvégezni. Ugyanakkor mind a gazdálkodásban, mind pedig a szakmai és gazdasági meghatározottságú oktatáspolitikában kulcskérdés, hogy az egyes karok, sőt szakterületek olyan részönállóságot élvezhessenek, ahol a személyi és anyagi gazdálkodást felelősen és érdekeltséggel végzik. A diagnózisból következő egyik elsőrendű feladat tehát: átállás az Egyetem egészének igényeit figyelembevevő, az egyes területek személyi felelősségein alapuló hatékony gazdálkodásra. Ez a felelősséggyakorlás olyan belső vezetői képzést feltételez, amely az érintetteket megfelelően felkészíti és érdemi döntési helyzetbe hozza. Egyetemünk az új struktúrát úgy kívánja kialakítani, hogy rugalmassága, igazíthatósága megmaradjon, bármikor a reális igényeket és a Fenntartó szándékát figyelembe véve, az Egyetem érdekét szem előtt tartva alakítható legyen. Ennek feltétele többek között az állandó belső kontroll kialakítása. Cselekvési terv és rend A diagnózis és a stratégia megjelenítéséhez olyan cselekvési terv kapcsolódik, mely lebontja a tennivalókat. A Szenátus elfogadó döntése és a Fenntartó egyetértési nyilatkozata nyomán olyan akció-sorozatra van szükség, amely lehetővé teszi, hogy az Egyetem átalakuljon, elindíthassa a rugalmasan működő struktúrát, átállhasson a megújuló gazdálkodási és vezetési munkamódszerekre, és mindezek segítségével az eddigi eredményeket túlszárnyalva megvalósítsa az oktatás és a kutatás színvonalának emelését. Az Egyetem bemutatása: múlt-jelen-jövő 1. Az egyetem története alapításától napjainkig, az eddigi tevékenység rövid értékelése A magyarországi protestánsoknak sokáig nem volt egyetemük, bár megalapítására több kísérlet történt a században. A 18. század végétől felújultak azok a törekvések, amelyek egy közös protestáns (református és evangélikus) főiskola- /egyetem létrehozását tűzték ki célul Pesten, amely ebben a korszakban vált az ország legnagyobb városává. Bár ilyen formában ez a terv sem vált valóra, ez a mozgalom mégis elvezetett odáig, hogy 1855-ben megalakulhatott az Egyetem Hit- 6

7 tudományi Karának jogelődje, a Budapesti Református Teológiai Akadémia. Az Akadémia a Dunamelléki Református Egyházkerület (és a pápai teológia kényszerű szünetelésének időszakában a Dunántúli Református Egyházkerület) számára képezett lelkészeket és egyházi munkásokat. A Magyarországi Református Egyház Zsinata február 24-i ülésén a bibliai Ige szellemében: "Elvész az én népem, mivelhogy tudomány nélkül való" (Hós. 4,6), egész nemzetünk javát és üdvét szem előtt tartva döntött a Károli Gáspár Református Egyetem megalapításáról. Ezt az elhatározást a Magyar Köztársaság Kormánya támogatta, és szeptember 21-én az Országgyűlés jóváhagyta (1993: LXXXV. tv.). Az így államilag is elismert Károli Gáspár Református Egyetem a nagy múltú református kollégiumok: Sárospatak, Pápa, Debrecen, Nagyenyed, Kolozsvár hagyományait folytatva, a lelkész- és tanítóképzés mellett az iskolai oktatás érdekében megindította az egyetemi szintű tanár- és tudósképzést, mindenekelőtt az Egyház kebelébe visszatért református középiskolák lelki, szellemi szükségleteinek legteljesebb figyelembevételével. Ennek megfelelően az 1855-ben alapított, és 1990-ben az Országgyűlés által egyetemi rangú intézményként megerősített Budapesti Református Teológiai Akadémia az újonnan alakult Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karaként, az 1839-ben alapított, 1990-ben újraindított Nagykőrösi és Dunamelléki Református Hitoktató és Tanítóképző Főiskola pedig az Egyetem Főiskolai Karaként működik tovább. A középiskolai tanárképzés céljára Bölcsészettudományi Kar létesült, továbbá 1995-ben megkezdte működését a Közös Jogászképzés, a szegedi József Attila Tudományegyetemmel (ma: Szegedi Tudományegyetem) való együttműködésben Kecskeméten. A budapesti Állam- és Jogtudományi Kar alapítására amely az 1831-ben alapított Kecskeméti Református Jogakadémia jogutódjának tekinthető 1998-ban került sor. E Karok célja a keresztyénség egyetemes erkölcsi és szellemi értékeit a bibliai Ige szellemében öntudatosan vállaló ifjúság nevelése, a korszerűen művelt, jó szakemberek képzése a határon inneni és túli magyarság számára a nemzet érdekében. Az Egyetem Hittudományi Kara (HTK) Budapest IX. kerületében, a Ráday utca 28. szám alatti épületben működik, amely a Dunamelléki Református Egyházkerület tulajdona, ugyanitt található a Kar hallgatóinak otthont adó internátus is. A Bölcsészettudományi Kar (BTK) székhelye a VIII. kerületi Reviczky u. 4., a ház a Magyarországi Református Egyház Zsinatának tulajdona. A BTK hallgatói számára a Bethlen Gábor Kollégium (XI. kerület, Temesvár u ) nyújt szálláslehetőséget ben került az egyetem használatába egy volt laktanyaépület a III. kerületi Bécsi út 324-ben, itt 2000-től a pszichológia szak és az Idegen Nyelvi Lektorátus kapott helyet. Az Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJK) épületei Újpesten a Viola utca 2-4., 3-5. sz. alatt vannak, ezeket a helyi önkormányzat engedte át tartós használatra; a hallgatók elhelyezését a közeli Bocskai István kollégium (Hajnal u. 13.) teszi lehetővé. A Tanítóképző Főiskolai Kar (TFK) Nagykőrösön, a Hősök tere 5. szám alatti épületben működik, a hallgatók számára egy fiú- (Rákóczi út 13.) és egy lánykollégium (Arany János u. 28.) áll rendelkezésre. A Károli Gáspár Református Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem között létrejött együttműködési megállapodás alapján szeptember óta folyik levelező jogi oktatás Kecskeméten. A két egyetem közti szerződés szerint a KRE a képzéshez 7

8 szükséges infrastruktúrát, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara pedig a képzés személyi és tartalmi feltételeit biztosítja. A Közös Jogászképzés az ún. Ókollégiumban (Kecskemét, Kálvin tér 1.) működik, amely az egykori jogakadémia székhelye volt, s jelenleg a Kecskeméti Református Egyházközség tulajdona. Az Egyetem központi igazgatási szerve, a Rektori Hivatal Budapesten, a IX. kerület Kálvin tér 9-ben található, a HTK és BTK közvetlen közelében. A műemlék ház a Dunamelléki Református Egyházkerület és a Budapest Északi Református Egyházmegye tulajdona. Az Egyetem az alapítása óta eltelt időben a magyar felsőoktatás jelentős tényezőjévé vált. Sok tekintetben figyelmet érdemlő teljesítményt nyújtott. A hitéleti képzést végző karok (HTK, TFK) a Magyarországi Református Egyház fontos és alapvető intézményei, az ÁJK számon tartott szereplője a hazai jogászképzésnek, a BTK pedig (szakmai erényei és nem utolsó sorban földrajzi helyzete miatt) vonzó budapesti belvárosi egyetemi kar. Az Egyetem előnyei közé tartozik kis mérete és áttekinthetősége, az, hogy nem személytelen tömegképzést folytat; az oktatók és a hallgatók, valamint az oktatók közötti jó emberi kapcsolatok és együttműködési készség jellemzik, ami az oktatás és nevelés hatékonyságát lényegesen növeli. Az átalakuló felsőoktatásban, az egyre nehezedő piaci viszonyok között a KRE helyzetét kedvezően befolyásolhatja az, hogy kis méretéből kifolyólag hamarabb tud reagálni a környezet változásaira (rugalmasság). Emellett az egyházi jelleg adta speciális területek szakismeretei és egyházi beágyazottsága (specialitás), valamint egyes képzések minőségi vonzereje (minőség) is előnyére szolgálhatnak. A KRE jellegénél fogva a közeljövőben nem válik nagy egyetemmé, a közepes méret (kb hallgató) elérése és középtávú stabilizálása a cél, amely komoly kihívás az aktuális demográfia trendek ismeretében. A jelenleg is legnagyobb hallgatói létszámmal rendelkező BTK-nak kiemelt szerepe van mindezen célok megvalósításában. A KRE református identitásának erősítésén túl az alábbi területek kapnak kiemelt figyelmet e folyamat során: az Egyetem szakkínálatának fejlesztése, az Egyetem kutatóprofiljának fejlesztése, illetve nemzetközi kapcsolatok létesítése rangos partnerekkel. 2. Az Egyetem bekapcsolódása a Magyarországi Református Egyház missziói munkájába, a társadalomban végzett tevékenységébe Az Egyetem szellemi műhelyként a magyar református értelmiség képzésének egyik oszlopa. A változó magyarországi felsőoktatási rendszerben az állandó és megbízható oktatási minőség biztosítása mellett az Egyetem református identitásának erősítése lehet a stabilitás záloga. A MRE Zsinata, mint Fenntartó a keresztény szellemiség és minőség jegyében hosszú távú célként tűzte ki az Egyetem számára a magyar református értelmiség részvételének erősítését a hazai és nemzetközi szellemi és tudományos közéletben, a diplomás reformátusok számarányának növelését a magyar társadalmon belül, valamint a református közösségek képzett szakember szükségletének kielégítését. A szekularizálódó társadalomban az Egyetemnek terjesztenie és fejlesztenie kell a református szellemiséget és a keresztyén erkölcsiséget a társadalom valamennyi rétegében. Ennek egyik záloga, hogy oktatóink több mint fele elkötelezett református vagy evangélikus egyháztag, presbiter, egyházi tisztségviselő. 8

9 A Hittudományi Kar alapvető feladata a református keresztyén lelkipásztorok, teológusok és vallástanárok képzése, szakmai oktatásuk és erkölcsi nevelésük. A Kar tevékenységével a következő missziói és társadalmi feladatokat vállalja: Koherens, iskolát teremtő, magyar nyelvű és gondolkodású teológia munkálása és fejlesztése; Igényes istentiszteleti szolgálat és élet kialakítása, motiválása, gyakorlatba való átültetése, különös tekintettel a reformátori hagyományoknak megfelelő és a jelen kihívásait komolyan vevő liturgia megformálására, az imádságok ügyhöz méltó minőségére és gazdagságára, a magas színvonalú, igei alapú egyházi zene és művészet művelésére; A hallgatók felelős, erkölcsös és lelki emberré formálása, nevelése, Bibliai alapon; Parókus lelkészek felkészítése a helyi adottságokra (nagyváros, lakótelep, kisváros, falu, tanyák stb.). A Kar ezt úgy végzi, hogy igazodik a már kirajzolódni látszó összeurópai szemléletváltáshoz (természetvédelem, bioépítkezés, természetes erőforrásokra épülő falu- és városalapítás, visszatelepülés, a helyi tradíciók megőrzése és újraalkalmazása stb.), és így a jövő Magyarországának építésén munkálkodik; A nem parókián dolgozó, intézeti, sajtó-, vagy egyéb missziót betöltő munkások megfelelő teológiai, szakmai és emberi felkészítése; Aktív részvétel és a magyar protestáns hang képviselete a nemzetközi teológiai életben; Teológiai műveltséggel rendelkező felelős értelmiség képzése és továbbképzése; A társadalmi, politikai, kulturális és gazdasági területek kritikai elemzése és reflexiója teológiai szempontból, valamint az ilyen területen dolgozó szakemberek teológiai képzése, illetve teológiai tartalommal való támogatása; Teológiai irodalom megjelentetése különböző kiadványokban; Idegen nyelvű teológiai képzések, kurzusok és stúdiumok meghirdetése, megszervezése és működtetése. A Tanítóképző Főiskolai Kar református tanítókat, óvodapedagógusokat, hittanoktatókat, diakónusokat, kántorokat, szociális munkásokat, presbitereket és gyülekezeti munkásokat képez és képez tovább. A Karon a főállású tanárok többsége református. A hallgatók református gyülekezetekből és nagyrészt református középiskolákból jönnek. A végzettek több mint fele egyházi intézményben dolgozik, mint hitoktató, tanító, szociális munkás, kántor vagy diakónus. A képzés során a hallgatók kötelező gyakorlataikat egyházi intézményben és gyülekezetben végzik. A Kar tanulmányi, azon belül bibliaismereti, zsoltáréneklő, diakóniai versenyeket szervez a református gimnáziumok tanulói számára. A Bölcsészettudományi Kar és az Állam- és Jogtudományi Kar is jelentősen hozzájárulnak a református társadalom, a magyar református értelmiség képzéséhez és a keresztyén erkölcsiség terjesztéséhez. Mindez azáltal történik, hogy a képzések tartalmában mindkét Kar érvényesíti a protestáns szellemiséget, és kutatási programjaiban kiemelkedő helyet foglal el a protestantizmus nagy eszme-, társadalom-, és kultúrtörténeti kérdéseinek, valamint a protestáns hagyományú nemzeti kultúráknak a tanulmányozása. A Bölcsészettudományi Kar és az Állam- és Jogtudományi Kar mindezzel segíti a Magyarországi Református Egyház missziói munkáját és a társadalomban végzett tevékenységét is. 9

10 Az Egyetem keretein belül 2006-ban létrehozott Közép- és Kelet-Európai Missziói Tanulmányi Intézet egy olyan szervezeti egység, amely közvetlenül a rektor alá tartozik. A Közép- és Kelet-Európai Missziói Tanulmányi Intézet feladata, hogy bekapcsolja az Egyetemet a nemzetközi missziológiai kutatásokba, valamint segítse a hazai egyházakat. A Nemzetközi Missziológiai Társaság (IAMS) 2008 augusztusában Balatonfüreden tartotta közgyűlését és Az emberi önazonosság és a kiengesztelődés evangéliuma A missziológia és a hitterjesztés távlatai a XXI. században elnevezésű kongresszusát. A rangos nemzetközi rendezvény helyszínéül az IAMS vezetése azért választotta Magyarországot, mert Közép-Európában is erősíteni szeretné a missziós lelkületet. A nagyszabású tudományos nemzetközi konferencia főszervezője a Károli Gáspár Református Egyetem volt őszén megalakult az Egyetemi Lelkészség, amely az Egyetem oktatói, hallgatói és munkatársai számára bibliaórákat és áhítatokat szervez. Bevezető és haladó kurzust kínál nem teológus hallgatók számára a keresztyénségről, amely magába foglalja a Biblia ismeretét, a keresztyénség főbb sarkpontjait, hitvallásait és teológusait, a felekezeti különbségek teológiai hátterét, a Református Egyház felépítését és jellemzését, gyakorlati információkat. Az Egyetemi Lelkészség szakmailag koordinálja az egyházismeret oktatását az Egyetem nem hitéleti képzéseiben, ellátja az egyházismeret oktatását az ÁJK-n és a BTK-n, továbbá kerekasztal-beszélgetésekkel és fórumokkal segíti az eszmecserét hallgatók és oktatók között. Az egyetemi lelkész az egyházi középiskolákban és a gyülekezetekben is jelen van (csendesnapi programok, előadások, áhítatok alkalmával) azért, hogy az Egyetemet minél több közösség és diák megismerhesse. Valamennyi képzésünkben erősíteni szükséges a protestáns etika pilléreinek modellszintű képviseletét, oktatását és terjesztését. A következő években meg kívánjuk fogalmazni azokat az erkölcsi és tudományelméleti, illetve tudományetikai elveket, amelyek az intézmény református jellegét biztosítják, s egyben megalapozzák a minket körülvevő világban való elkötelezett, autonóm és konstruktív értelmiségi magatartást. Ezek az elvek csak rendszeres vita, együttgondolkodás révén körvonalazódhatnak. A vita során legalább nagy vonalakban, a korszerű európai értékrendszerrel összhangban tisztázni kell a felekezet-semleges tudományszakoknak a hittudományhoz való viszonyát. Ezt a viszonyt a kifelé is példaadó, értelmes és figyelmes párbeszédnek kell jellemeznie. Az eszmecsere koordinálásában hangsúlyos szerepet láthat el a Hittudományi Kar és a Bölcsészettudományi Kar Szabadbölcsészet Tanszéke. Tovább kívánjuk fejleszteni azokat a már folyó programokat, amelyek társadalmi és egyházi küldetésünk beteljesítéséhez tartoznak, pl. a Biblia központú hermeneutikai kutatást, a reformáció korabeli magyar irodalmi kutatást, a Theolingua szaknyelvi programot, a Jesenius Központ tevékenységét és az amerikai Calvin College programot. Szorosabb kapcsolat kiépítésére törekszünk a református értelmiséggel, hiszen az élő kapcsolat kialakítása és fenntartása az Egyetem számára is lelki és szellemi muníciót adhat. Ebben a munkában számítunk hallgatóink, a gyülekezeti fiatalok és a konfirmandusok részvételére is. 10

11 E célunk elérése érdekében konferenciákat, kerekasztal-beszélgetéseket szervezünk, ismeretterjesztő előadások tartásával és szélesebb érdeklődésre számot tartható kutatásaink népszerűsítő összefoglalásával részt veszünk a bibliakörök munkájában. Felvesszük a kapcsolatot az MTA, a MAB és a felsőoktatási intézmények reformátusaival. Terveink között szerepel nyári egyetem megszervezése is. Hallgatóink irodalmi, film stb. alkotásainak zsűrizésébe bevonjuk a református értelmiséget, és a hallgatók nyertes alkotásainak publicitást biztosítunk. Rendszeressé kell tennünk az egyházi médiában való megjelenést (kapcsolatfelvétel a szerkesztőkkel, cikkek megjelentetése, programok ismertetése), a hallgatókat is bevonva a munkába. Különös hangsúlyt helyezünk az Egyetem és az Egyház közötti kapcsolat erősítésére. Ennek érdekében megkeressük az egyházi testületeket (összeállítjuk a célzott testületek listáját, és tájékoztató anyagot küldünk az Egyetem tevékenységéről, képzéseiről, programjairól; előadásokat kínálunk fel az érdeklődők számára). Különböző szolgáltatásokat nyújtunk az Egyház számára (jogi szaktanácsadás, jogszabályok véleményezése, kodifikációs munka; infrastruktúra pl. stúdió átengedése). Részt veszünk a lelkész-továbbképzésben, gondozásban, speciális képzéseket nyújtunk (a jogi szakokleveles lelkész szakirányú továbbképzést már a 2008/2009-es tanévben elindítottuk, a Dunamelléki Református Egyházkerülettel együttműködve). Részt veszünk a Doktorok Kollégiumának munkájában. A református középiskolákkal való kapcsolattartásról a későbbiekben részletesen szólunk. Minden felsőoktatási intézményben alapkérdés, hogy a Fenntartóval korrekt, konstruktív, parallel, ugyanakkor fegyelmezett kapcsolat működjék. Az Egyetem jelene és jövője szempontjából is létkérdés e kapcsolat érzelmi atmoszférája és tartalma. Ebben az Egyetemnek kezdeményező szerepet kell vállalnia, és ezt a szemléletet a vezetésnek az egész Egyetemen meg kell honosítania. Rendszeres konzultációra törekszünk a Fenntartóval, valamint a Fenntartói Testülettel. Rövid távú feladatok: A Fenntartóval való kapcsolatot illetően célszerűnek látszik a meglévő rendszerek összekapcsolása, első lépésben a kommunikáció, pályázatírás, civil tevékenység, humánerőforrás-gazdálkodás területén. Az Egyházzal való tematikus és szakmai egyeztetés mentén ki kell alakítani azokat a területeket, amelyeken az Egyetem reálisan képes megalapozott és előremutató kutatásra (pl. gazdaság-etikai kérdések feldolgozása; a reformáció, ill. Kálvin kutatása, a cigányság demográfiai súlyának növekedése és a többségi társadalomba való beilleszkedésének problémája a Cigánymissziós Koordinációs Tanáccsal együttműködve, stb.), és meg kell teremteni ennek intézményes kereteit, tudományos-kutató műhelyeit. Be kell kapcsolódni a MRE stratégiai szerepvállalásába pl. a határon túli kötelező osztálykirándulásokhoz szánt, szálláshelyeket és a kulturális örökséget bemutató adatbázis kiépítésébe, melyhez jó szakmai hátteret kínál a Kommunikációs és Médiatudomány Tanszék oktatói állománya és az ehhez kapcsolható, országos szintű projektek. Ehhez biztosítani kell az egyes szakok / intézetek együttműködését a megfelelő munkaterület képviselőivel, illetve bekapcsolódását egy-egy szakmai terület munkájába. Ki kell építeni a kapcsolatot a privát szférával, erősíteni kell a Karok kapcsolatait más egyházi intézményekkel, szervezetekkel, felsőoktatási intézményekkel, középiskolákkal, gyülekezetekkel, szociális és diakóniai intézményekkel, stb. Össze kell hangolni a Református Egyház fenntartásában levő oktatási intéz- 11

12 mények kommunikációs, PR, és pályázati aktivitását. Át kell tekinteni a humán erőforrás gazdálkodás szakmai és anyagi tartalékait. Középtávú feladatok: Az Egyház társadalmi jelenlétének erősítése, a társadalmi tanítások megalapozottságának elősegítése. Megfontolandó a szorosabb együttműködés kialakítása a Magyarországi Evangélikus Egyházzal. Hosszú távú feladatok: A református felsőoktatási intézmények szorosabb együttműködésének megteremtése, konkrét formába öntése 2017-re, a reformáció 500. évfordulójára való időzítése, többek között a Refo 500 európai hálózata keretében. 3. Az egyetemet jellemző legfontosabb aktuális adatok, a társadalmi, gazdasági, munkaerő-piaci környezet: elemzés és következtetések 3.1. A képzési szerkezet kialakulása Az egyetem négy karán a képzési kínálat fokozatosan bővült. Az egyetemi és főiskolai szakok száma növekedett, és új képzési típusok, formák bevezetésére is sor került (doktori képzés, szakirányú továbbképzés, felnőttképzés, felsőfokú szakképzés) ban kilenc egyetemi, illetve főiskolai szak indult (lelkész, vallástanár, hittanoktató, diakónus, kántor, tanító, angol nyelv és irodalom, magyar nyelv és irodalom, történelem). A japán és a néderlandisztika szakra 1994-ben, a német nyelv és irodalom szakra 1997-ben, a jogász szakra 1998-ban, az általános szociális munkás szakra 1999-ben, a kommunikáció és a pszichológia szakra pedig 2000-ben kapott az egyetem szakindítási engedélyt, így mára tizenhat egyetemi, illetve főiskolai szakon folyik a képzés, az új, többciklusú képzési szerkezetre való átállás miatt kifutó rendszerben. A felsőoktatásról szóló évi LXXX. törvény alapján, kifutó rendszerben folyó, ún. hagyományos képzések felsorolását az 1. számú melléklet tartalmazza. A felsőoktatási törvényben meghatározott új képzési szerkezetnek megfelelően kidolgoztuk a nem hitéleti alapképzési szakok képzési programját. Az Oktatási Minisztérium az összes BA szakindítási kérelmünket jóváhagyta, ennek megfelelően a 2006/2007. tanévben a következő alapképzési szakokat indíthattuk: anglisztika, germanisztika, keleti nyelvek és kultúrák (japán szakirány), kommunikáció és médiatudomány, magyar, pszichológia, szabad bölcsészet, történelem, óvodapedagógus, szociális munka, tanító. (Az eddigi egyetemi német nyelv és irodalom és a néderlandisztika szak a germanisztika alapszak két önálló szakképzettséget adó szakiránya lett, és új szakként indult a szabad bölcsészet [vallástudomány szakiránnyal], valamint az óvodapedagógus alapképzési szak). A jogász szakos képzés egységes, osztatlan képzésként folytatódik. A hitéleti képzést is hozzáigazítottuk a többciklusú képzési szerkezethez, kidolgoztuk a katechéta-lelkipásztori munkatárs (református hittanoktató), a diakónia és a kántor alapképzési szakok, valamint teológus egységes, osztatlan képzés lelkész és teológus szakiránnyal, továbbá a protestáns teológus egységes, osztatlan képzés és a hittanár-nevelő mesterképzési szak képzési programját. (E programok engedélyezése nem az oktatási miniszter hatásköre.) A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság támogató véleménye alapján a 2006/2007. tanévben a hitéleti szakokon is megindult az új típusú képzés, a protestáns teológia 12

13 és a hittanár-nevelő szak kivételével, amelyeket először a 2007/2008-as tanévre hirdettünk meg. Az elmúlt évek során több szakirányú továbbképzést is indítottunk, és három doktori iskola kezdte meg működését (a hittudományi 1997-ben, az állam- és jogtudományi és irodalomtudományi 2004-ben). Az állam- és jogtudományi doktori iskolát a MAB 2010-ben megszüntette, az irodalomtudományi doktori iskola működését pedig felfüggesztette, majd 2011-ben megszüntette. Időközben májusában a történelemtudományi doktori iskola indítása iránti kérelem a MAB részére benyújtásra került. Felnőttképzési (és ezen belül a pedagógusképzési) programjaink száma is évről évre növekszik. Kar ÁJK 1. számú táblázat: A Károli Gáspár Református Egyetem határozatlan időre akkreditált, nyilvántartásba vett BA, MA és PhD képzései, június Képzési terület / tudományterület jogi és igazgatási társadalomtudományok Alapképzés (BA) Szak / képzés Mesterképzés (MA) /egységes, osztatlan képzés jogász Doktori képzés (PhD) BTK bölcsészettudományi pedagógusképzés anglisztika germanisztika, néderlandisztika szakirány germanisztika, német szakirány keleti nyelvek és kultúrák, japán szakirány magyar (művelődéstudomány és nyelvmentor szakirány) pszichológia szabad bölcsészet, vallástudomány szakirány történelem néderlandisztika japanológia Irodalom- és kultúratudomány pszichológia vallástudomány történelem tanárszak (angol, magyar, német, magyar, mint idegen nyelv, történelem társadalomtudományi kommunikáció és médiatudomány HTK bölcsészettudományok hittudományi* hitoktatási* református hittanoktató (katekéta-lelkipásztori munkatárs) színháztudomány terminológia református teológia, lelkész szakirány (teológia) protestáns teológia (teológia) református vallástanárnevelő (hittanár-nevelő) hittudomány hittudományi doktori iskola 13

14 TFK pedagógusképzés társadalomtudományi hittudományi* óvodapedagógus tanító szociális munka diakónia katekéta-lelkipásztori munkatárs (református hittanoktató) kántor * A szak neve után zárójelben a 15/2006. (IV. 13.) OM-rendelet szerinti megnevezés szerepel. A felsőoktatási törvény értelmében egyetem az a felsőoktatási intézmény, amelyik legalább két képzési területen jogosult mesterképzésre, valamint legalább egy tudományterületen doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére, feltéve, hogy munkaviszony keretében foglalkoztatott oktatóinak, kutatóinak legalább egyharmada tudományos fokozattal rendelkezik (18. (3) bekezdés). A vázolt folyamatok eredményeképpen intézményünk a képzés területén megfelel az egyetemekkel szemben támasztott követelményeknek: mesterképzést a társadalomtudományi (azon belül a jogi és igazgatási), a bölcsészettudományi, a pedagógusképzési, valamint a hittudományi képzési területen folytathatunk, doktori képzésre pedig egy tudományterületen vagyunk jogosultak. Az egyetem csak a magasabb szakmai, műveltségi és erkölcsi minőséget biztosító oktatás és képzés révén remélheti fennmaradását. Ehhez viszont valódi értelmiségi képzést kell nyújtanunk, amelynek ma már nem választható, hanem kötelező feltétele a használható általános nyelvtudás, és a szakma ismerete és művelése legalább egy idegen nyelven. Hallgatóinknak lehetőségük van ingyenes, illetve költségtérítéses nyelvtanulásra; az Idegen Nyelvi Lektorátus által kínált hatféle élő idegen nyelv közül választhatnak. A felsőoktatási törvény előírásai szerint alaptevékenységünkhöz kapcsolódóan biztosítjuk idegen nyelven a szaknyelvi ismeretek fejlesztését is. Ezen túlmenően a Lektorátus Európában egyedülállóként államilag elismert nyelvvizsgáztatást folytat egyházi szaknyelvből (Theolingua egyházi szaknyelvi vizsgarendszer), továbbá általános, valamint jogi és közigazgatási szaknyelvi vizsgaközpontok vizsgahelyeként működik Hallgatói létszám * Az egyetem megalapítása óta a hallgatói létszám dinamikusan fejlődött, ami elsősorban az új szakok és képzési formák megindításának köszönhető. A hallgatói létszám a 2001/2002. tanévi létszámnak (mintegy fő) több mint másfélszerese, jelenleg (2011. március 15. adatok szerint) fő (a szakirányú továbbképzésben és a doktori képzésben résztvevőkkel együtt). Az összes felsőoktatási intézményt tekintve az egyetem a kis létszámú intézmények közé tartozik, az egyházi felsőoktatási intézmények között pedig hallgatói létszáma a második legnagyobb. A legnagyobb hallgatói létszámú kar a Bölcsészettudományi Kar (47%), ezt követi az Állam- és Jogtudományi Kar (36%), a Tanítóképző Főiskolai Kar (14%) és a Hittudományi Kar (3%). A hagyományos kredites képzésben résztvevők folyamatos kilépésével tovább csökken az osztatlan alapképzésben részvevők száma (2006/2007-es tanévben lévő 68%-ról, 40%-ra). A jogász osztatlan képzésben részvevőkön kívül már csak

15 olyan hallgató van, aki kifutó kredites képzésében vesz részt. Ezek egy része a 2010/2011. tanévben abszolvál., hallgatóinknak már 52%-a tanul a többciklusú képzés alap-, illetve mesterképzési szakjain, 5%-a vesz részt szakirányú továbbképzésben és 1%-a a doktori képzésben. A hallgatók közel háromnegyede nappali tagozaton tanul, a karonkénti arány azonban igen eltérő: ÁJK 55%, BTK 81%, HTK 79%, TFK 23% (ld.: 1. ábra). 1. ábra: a nappali tagozatos hallgatók aránya karonként és összegyetemi szinten (2011. március 15.) KRE (összes hallgató) 36% 64% Nappali: Egyéb: BTK ÁJK 19% 44% 56% 81% Nappali: Egyéb: Nappali: Egyéb: TFK HTK 24% 20% 76% 80% Nappali: Egyéb: Nappali: Egyéb: A 2010/2011. tanévben a hallgatók közel fele (46,2%-a) államilag támogatott képzésben vesz részt (arányuk a 2006/2007. tanévihez képest csökkent). E tekintetben szintén nagyok a karok közötti különbségek: ÁJK 17%, BTK 63%, HTK 65%, TFK 56%. A levelező tagozatos hallgatók csak a BTK-n (16%-uk) és a TFK-n (60%-uk) részesülnek állami támogatásban. A TFK nappali tagozatos hallgatóinak 75%-a államilag támogatott. Ezeknek az arányoknak azért van kiemelt jelentőségük, mert a nem minősített oktatók, valamint az alkalmazottak után csak az államilag finanszírozott hallgatók 15

16 arányában jár a normatív állami támogatás. A hallgatói létszám részletes megoszlását karonként, képzési típusonként, tagozatonként és finanszírozási forma szerint a 2. számú melléklet mutatja be. Az elmúlt éveknek az egyetemi és főiskolai alapképzésekre vonatkozó, az Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) által összeállított jelentkezési statisztikáit elemezve (2. ábra) megállapítható, hogy a felvételre jelentkezők száma jelentős ingadozásokat mutatott, kivéve a Tanítóképző Főiskolai Kart, ahol csökkenés, majd stagnálás tapasztalható. Kiugróan magas volt a jelentkezők száma a 2005/2006-os tanévben az Állam- és Jogtudományi Karra és a Bölcsészettudományi Karra, ami azonban többek között a keretszám-korlátok és a jelentkezők teljesítménye miatt nem eredményezte a felvettek számának jelentős emelkedését. Az összes jelentkezőn belül az egyetemet első helyen megjelölők aránya óta lényegesen nem változott. (lásd 3. ábra kezdetben 33%, 2006-ban pedig 28% volt az arány, 2007-ben 28%, 2008-ban 31%, 2009-ben 36%, 2010-ben 35%, ben 36%) Karonként vizsgálva azonban igen eltérő a kép: az Állam- és Jogtudományi Karon a kezdeti 10%-ról 2011-re 22%-ra nőtt az első helyes jelentkezők aránya (lásd 9. ábra); a Bölcsészettudományi Karon 2008-ra 36%-ról 33%-ra csökkent, azóta viszont ( ) %-ra nőtt (lásd 5. ábra), a Tanítóképző Karon szintén csökkent, 74%-ról 34%-ra (8-10. ábra). 2. ábra 6000 Jelentkezők Össz Jelentkezők Első Jelentkezők AN Jelentkezők Mesterképzés A KRE-re jelentkezők száma között

17 3. ábra Jelentkezők Össz. Jelentkezők Első Jelentkezők AN Jelentkezők MA 1, h Jelentkezők Mesterképzés KRE-re jelentkezők száma Amint azt említettük és a 3. ábrából is látható, az összes jelentkező száma jelentős mértékben ingadozott az utóbbi években részben az országos tendenciákkal együtt mozogva, részben azzal ellentétes irányban. Ez számos tényező együttes hatásának az eredménye. A teljesség igénye nélkül említhetők a következők: a demográfiai mutatók alakulása; a kormány által meghatározott államilag finanszírozott keretszámok (az egyetemet érintő területek közül a jogászképzésben, a bölcsészképzésben és a pedagógusképzésben évről évre jelentősen csökkennek a létszámok országos szinten); a szakok, képzési területek népszerűségének alakulása; a családi tradíciók, egyéni elképzelések; a családok anyagi helyzete; a képzési hely és a lakóhely közötti távolság, kollégiumi ellátottság; a felvételi rangsorok és ezek különböző szempontjai; az intézmény képzési kínálata és felvételi irányszáma/kapacitása; az intézmény szellemisége; a jogszabályváltozások (pl. a bölcsészképzésben 2002-től a kötelező szaktársítás: egyetemünkön ez a japán, a kommunikáció, a néderlandisztika és részben a történelem szakot érintette). Ezek a tényezők természetesen különböző súllyal esnek latba, és a jelentkezők létszámának növekedése vagy csökkenése nem magyarázható egyetlen tényezővel. 17

18 Külön ki kell térni az utóbbi években bekövetkezett jogszabályváltozásokra, amelyek jelentősen befolyásolták a továbbtanulási szándékokat, illetve az intézmények lehetőségeit január 1-jétől megváltozott az érettségi és felvételi rendszer, a felvételi vizsga helyett az érettségi egyes vizsgatárgyaiból tett vizsga és a középiskolai tanulmányok során kapott osztályzatok, valamint egyes többletteljesítmények (nyelvvizsga stb.) alapján kialakult rangsor szerint nyerhetnek felvételt a jelentkezők. Az érettségi vizsgatárgyak meghatározása központilag történik. A germanisztika alapképzési szak német és néderlandisztika szakirányát is hátrányosan érintette, hogy a felvétel feltétele az emelt szintű német érettségi letétele lett ban történt meg az áttérés az új képzési szerkezetre. A többciklusú képzés bevezetése miatt a előtti és utáni jelentkezési adatok összehasonlíthatósága tulajdonképpen kérdéses. Valószínű, hogy részben az áttérés bejelentése miatt volt kiugróan magas 2005-ben a jelentkezések száma és között sem lehet egységes elemzési szempontot alkalmazni és megalapozott összehasonlítást tenni, mert a 2007-re jelentkezők tájékoztatást kaptak arról, hogy a képzés harmadik félévétől kezdődően képzési hozzájárulást kell fizetniük, a 2008-ra jelentkezők pedig arról is, hogy az államilag támogatott és a költségtérítéses képzésre történő felvétel nem jelent végleges finanszírozási kategóriát, vagyis az államilag támogatott képzésben való részvétel az első tanévre szól. (A Felvételi tájékoztató még a képzési hozzájárulás eltörlése előtt jelent meg, az átsorolási szabály pedig továbbra is érvényes.) Az Oktatási és Kulturális Minisztérium az új felsőoktatási törvény előírásainak megfelelően 2007-ben bevezette a felvehetők számára vonatkozó kapacitáskorlátot, a évi hivatalos statisztika alapján. A kapacitást az államilag támogatott és a költségtérítéses képzésre együttesen állapították meg. Az egyetemnek kezdettől fogva alacsonyak voltak a felvételi keretszámai, egyegy új szak indításának engedélyezésekor is csak csekély mértékben emelhettük a felveendők létszámát. (Pl. a pszichológia szak indítását mindössze 30 államilag finanszírozott létszámmal engedélyezte a Minisztérium igaz, ennek akkreditációs okai is voltak, és a későbbiekben kaptunk engedélyt arra, hogy költségtérítéses képzésre is felvegyünk jelentkezőket. A jogász szakra 80 államilag finanszírozott létszámot kaptunk a hitéleti keret terhére). A felvett létszám növekedését talán elsősorban a levelező (költségtérítéses) jogászképzés megindítása eredményezte. (Megjegyzendő, hogy a bent lévő hallgatók létszámának fokozatos emelkedése részint az új képzések, képzési formák doktori képzés, szakirányú továbbképzés, levelező képzés, általában a költségtérítéses képzés bevezetésének a következménye, részint annak, hogy a bölcsész kétszakos hallgatók nem egyszerre szereztek oklevelet mindkét szakjukon, így egy szakon még bent maradtak a képzési rendszerben. A második közismereti tanárszak elvégzése állami támogatással is járt.) A 2008-as jelentkezéseket részletesebben vizsgálva megállapítható, hogy a korábbi kis mértékű csökkenést követően 2008 és 2010 között az összes jelentkező száma jelentősen növekedett, és egyenletesen, bár kisebb mértékben nőtt az első 18

19 helyen jelentkezettek száma is (lásd 3. ábra). Az összesített adatok mögött azonban karonként, illetve szakonként jelentős különbségek húzódnak meg. Az elemzések elsősorban az első helyes jelentkezésekre vonatkoznak, mert így kiszűrhető a többes jelentkezés torzító hatása (sokan megjelölik ugyanannak a szaknak az államilag támogatott és költségtérítéses képzését is, illetve a nappali és a levelező tagozatot egyaránt). 4. ábra: Az egyetemre első helyen jelentkezettek megoszlása 2011-ben (a pótfelvételi eljárásban résztvevők nélkül) BTK ÁJK TFK 92 Az első helyen jelentkező hallgatók közel 50%-a a pszichológia szakra jelentkezett, ami abból adódik, hogy a pszichológia országszerte az egyik legnépszerűbb szak, és az egyetem pszichológia szakja az OFIK által készített rangsorokban az utóbbi években folyamatosan legtöbb vizsgált szempont szerint az első-második helyet foglalta el. Ebben a magas arányban az is szerepet játszik, hogy először került meghirdetésre a pszichológia szakon levelező tagozatos képzés, és mivel az ELTE-n nem indul ilyen képzés, természetes, hogy aki pszichológus akar lenni, és vállalja a magas költségtérítést is, az hozzánk jelentkezik első helyen. Magas volt a jelentkezők száma a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak japán szakirányára is ben pótfelvételi meghirdetése előtt összesen 1164 jelentkezőt vettünk fel. Az Oktatási Hivatal által jóváhagyott kapacitás-kérelem szerint az oktatói létszám, az infrastruktúra és egyéb mutatók alapján az egyetem több mint 6500 hallgató képzésére képes (5. számú melléklet). Ez természetesen csak a jelenlegi mutatók által adott lehetőség, és nem jelenti azt, hogy fel is tudunk venni több hallgatót. A kapacitás kiszámítása során azonban már figyelembe vettük a mesterképzési szakok, szakirányú továbbképzések és OKJ-s képzések kínálatának bővítésére vonatkozó terveket is, amelyek megvalósulása esetén az adott keretek között növelhető a hallgatói létszám. A következőkben karonként tekintjük át a jelentkezési és felvételi adatokat. 19

20 A BTK egészét tekintve az adatok az 5. számú ábra szerint alakultak a vizsgált időszakban. 5. ábra KRE BTK-ra jelentkezők Össz. Első AN Mester Állami számú táblázat: KRE BTK első helyes jelentkezések Összes állami Alapképzés - nappali - levelező Mesterképzés - nappali - levelező Ebből első Felvett Összes ktgtér. Ebből első Felvett Összesen Összes Ebből első Felvett Összes Ebből első Felvett állami ktgtér. Alapképzés - nappali levelező Mesterképzés Dis Tan. Dis Tan. Dis Tan Dis Tan. Dis Tan. Dis. Tan - nappali. - levelező

21 Pótfelv.MA - nappali - levelező KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM Dis Tan. Dis Tan. Dis Tan Dis Tan Dis Tan. Dis Tan Összesen: Összes Ebből első Felvett Összes Ebből első Felvett állami ktgtér. Alapképzés - nappali levelező Mesterképzés Dis Tan. Dis Tan. Dis Tan Dis Tan. Dis Tan. Dis. Tan. - nappali levelező Összesen: Összes Ebből első Felvett Összes Ebből első Felvett állami ktgtér. Alapképzés - nappali levelező Mesterképzés Dis Tan. Dis Tan. Dis Tan Dis Tan. Dis Tan. Dis. Tan. - nappali levelező Összesen: A Bölcsészettudományi Kar a romló demográfiai és gazdasági helyzet ellenére nemcsak stabilizálta a helyzetét, de dinamikusan növelni is tudta a felvett hallgatók számát. A 2005-ös felvételi létszámokhoz képest 2011 szeptemberében 144 százalékkal több hallgató nyert karunkra felvételt. Míg 2005-ben 385 hallgatót vettünk fel, 2011-ben 938 hallgató kezdhette meg intézményünkben tanulmányait. Az elmúlt hat éven belül az utóbbi három év hozott jelentős növekedést: a 2005-höz képest 2006-ban 24, 2007-ben 21, 2008-ban 36, 2009-ben 41, 2010-ben 13, ben 26 százalékos növekedés mutatkozott. A végzettek aránya ehhez képest valamelyest változó, mert a bologna rendszer bevezetésével kötött egyidejűleg végeztek az alap, és kredites képzésben résztvevő hallgatók. Ennek megfelelően: 2005-ben 216, 2006-ban 254, 2007-ben 245, 2008-ban 288, míg ben 514-an, 2010-ben 682-en fejezték, abszolválták tanulmányaikat. A 2006-ban felvett első BA évfolyamnak mintegy 40 százaléka szerzett diplomát, vagyis ebben a tekintetben a végzettek aránya kicsit jobb az országos átlagnál. A KRE BTK helye a felsőoktatásban 2009-es felmérések alapján az egyetemek közötti rangsorban elismerésre méltó helyen áll: 21