Isten, áldd meg a magyart, jó kedvvel, bőséggel

Átírás

1

2 Isten, áldd meg a magyart, jó kedvvel, bőséggel

3 Csak együtt sikerülhet! A Fidesz Magyar Polgári Szövetség Európa-programja 2004

4 Kiadja a Fidesz Magyar Polgári Szövetség

5 Tartalom I. EURÓPA A VILÁGBAN, MAGYARORSZÁG EURÓPÁBAN 1. Európa-képünk 1.1. Európa a közösségek közössége 1.2. Több sebesség helyett egyenrangúság 1.3. Közös hatáskörök: csak a nemzeti érdek jobb képviselete érdekében 1.4. Külpolitikánk, nemzetpolitikánk új lehetőségek előtt 1.5. A munkán és a tudáson alapuló erős, versenyképes belső gazdaság 2. Eszközök és módszerek 2.1. Nemzeti érdekérvényesítés a realitás, a rugalmasság és a kreativitás ötvözése 2.2. Hazai feltételrendszer egyeztetés, szakértelem, jogállamiság a) Egyeztetésre épülő, egységes nemzeti fellépés b) Hitelesség, tekintély, szakértelem c) A hazai intézményrendszer európai szintű működése d) Jogi kultúra, jogállamiság, demokrácia 3. Biztonságban Európában és a világban II. EURÓPA-KÉPÜNK FŐ ELEMEI 1. Európai Alkotmány, alkotmányos értékek, intézmények 1.1. Magyarok az uniós intézményekben 1.2. A hazai uniós koordinációs mechanizmus 1.3. Az európai parlamenti képviselők jogállása 1.4. Egységes európai parlamenti választási rendszer 2. Kül-, biztonság- és védelempolitika 3. Közösségek közössége kisebbségek az Európai Unióban 3.1. Nemzetstratégia az Európai Unióban: a magyar nyelvi-kulturális közösség uniós tagsága magyar nyelvi-kulturális makrorégió 3.2. A mai állapotok a kisebbségvédelem területén az Európai Unióban 3.3. Térségpolitika státustörvény, alapszerződések, vegyesbizottságok 3.4. Teendők az uniós kisebbségvédelem területén 7

6 4. Külgazdaság 4.1. A hazai piac védelme 4.2. A magyar export feltételei 4.3. Vámtarifa 4.4. Befektetési politika, negatív hatások, jogi környezet 5. Magyarország EU-csatlakozásának egyes gazdasági kérdései 5.1. Az euró bevezetése Magyarországon 5.2.Fogyasztóvédelem és a védzáradék kérdése 5.3. Energiapolitika 5.4. Közlekedés, szállítás 5.5. A gyógyszerek szabadalmi oltalma 5.6. Állami támogatások 5.7. Adópolitika 6. Költségvetés 6.1. A távlatos költségvetés jövője 6.2. A költségvetés bevételei 6.3.Az éves uniós költségvetések 6.4. A saját erő kérdése 7. Foglalkoztatáspolitika, munkaügy 7.1. A jövő záloga a teljes foglalkoztatottság 7.2. Félmillió új munkahelyet 2010-ig 7.3. Rugalmas munkaerőpiacot a munkavállalók és a munkaadók számára 7.4. Az alkalmazkodóképesség feltétele a munkaerőpiacon a jó egészségi állapot és a versenyképes tudás 7.5. Tenni magunkért és a jövőnkért 8. Mezőgazdaság 8.1. Alapvetések 8.2. A változó közös agrárpolitika 8.3. A nemzeti mozgástér megőrzése és bővítése 8.4. A föld továbbra is fontos 8.5. Az erdő és a környezetvédelem 8.6. Több demokráciát az agrárdöntésekben 9. Szociális és családpolitika, demográfiai kérdések, esélyegyenlőség 9.1. Szociálpolitika 9.2. Családpolitika 9.3. Esélyegyenlőség 8

7 9.4. Társadalombiztosítás 9.5. Egészségügy 10. Uniós alapok, pályáztatás Uniós csatlakozásunk alapdokumentuma: a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programok, kiegészítő dokumentumok, pályázati kiírások 10.3.A pályáztatás módja, feltételei, elbírálás szempontjai, az önerő és a magyar társfinanszírozás kérdései Intézményrendszer, uniós források 11. Kultúra, média, ifjúság, sport A kulturális sokszínűség megőrzése Média uniós programok, önkorlátozó televízió Kulturális örökségvédelem uniós támogatás Ifjúságpolitika Sport 12. Oktatás, tudomány, kutatás-fejlesztés, információs társadalom Együttműködés és nemzeti értékek Közoktatás, szakképzés Felsőoktatás A kutatás-fejlesztés visszanyeri rangját Információtechnológia 13. A polgárok szabadsága és jogai, együttműködés a bel-és igazságügy terén Kihívások a bel- és igazságügyi együttműködés területén Kiemelt jelentőségű magyar vonatkozású prioritások 14. Környezetvédelem Felzárkózás Pályázatok Természetvédelem, kockázatkezelés Hazai környezeti ipar kiépítése 15. A Fidesz Magyar Polgári Szövetség és az Európai Unió Az eddig megtett út A Szövetség feladatai az Európai Néppártban 9

8

9 FIDESZ MAGYAR POLGÁRI SZÖVETSÉG I. EURÓPA A VILÁGBAN, MAGYARORSZÁG EURÓPÁBAN A Fidesz Magyar Polgári Szövetség (a továbbiakban a Szövetség) és a vele a kereszténydemokrata elvek alapján együttműködő szervezetek, mint a Kereszténydemokrata Néppárt, a Fidelitas, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség, a Kisgazda Polgári Egyesület és a Lungo Drom számára természetes, hogy az egyes ember és az emberek közösségei is Isten áldását kérik, ha valami új, jelentős változás előtt állnak. A Szövetség tagjai tudják, hogy a modern Európában is megőrzött értékek által a keresztény kultúrából fakadtak, és attól hosszabb távon sem szakíthatók el. Osztjuk Robert Schuman véleményét: A demokrácia vagy keresztény lesz, vagy nem lesz. A Fidesz Magyar Polgári Szövetség alaptéziseit az Európai Unióhoz való csatlakozásról a 2002 végén megjelentetett Európa a jövőnk, Magyarország a hazánk című vitairat tartalmazza, melynek megállapításai ben, a belépést közvetlenül megelőző hónapokban is érvényesek. Bár e tézisek változatlanok, az elmúlt több mint egy évben természetesen új folyamatok is végbementek a világban, az Európai Unióban és Magyarország belső politikai-gazdasági terében. Az egyik változatlan alaptétel, hogy Magyarország nem új tagja a fejlett Európának. Több mint ezer éve sok más jelenlegi EU tagállamnál hosszabb ideje tagja és alakítója vagyunk a fejlett Európának. Részvételünket nem saját elhatározásunkból a II. világháborút követő paktumok szakították meg, melyek több mint négy évtizedre kizártak minket a fejlett Európából; a szovjet érdekszférába, a KGST és a Varsói Szerződés kötelékébe kényszerítve Magyarországot. E kiszakítás akaratunk ellenére történt és mesterséges volt, mivel hosszú évszázadok szerves fejlődését szakította meg. Következménye ugyanakkor hosszan tartó, nehezen megváltoztatható valóság lett. A négy évtizedes távollét következtében Magyarország gazdasági fejlődése elmaradt nemcsak a fejlett Nyugatétól, hanem Dél- 11

10 EURÓPA-PROGRAM Európa számos országáétól is. Nemcsak a gazdaság nagysága, hanem belső szerkezete, a világ és Európa külső gazdasági tereihez való viszonya is deformálódott. Mindezek nyomán Magyarország bár a rendszerváltozás után a gyors liberalizáció és nyitás következtében rövid idő alatt újra erőskötődéseket alakított ki a Nyugattal a gazdasági fejlettségbéli sok évtizedes lemaradást nem tudta behozni. A keleti blokk országai a rendszerváltozás után csak minimális segítséget kaptak a nem önszántukból bekövetkezett leszakadás felszámolásához, a felzárkózáshoz a fejlett országoktól. Az uniós csatlakozás előestéjén is csak annyit mondhatunk, hogy új tagországként egyelőre az egyenlő elbánás, vagy legalábbis annak megközelítése lehet csak a célunk, hiszen a strukturális és kohéziós alapokból a hozzáférés mértéke és lehetősége kedvezőtlenebb számunkra, mint a már most tagsággal rendelkező országoké, a közvetlen mezőgazdasági támogatások terén pedig a negatív irányú egyenlőtlen elbánás és annak következményei még erőteljesebbek. E tényező csak erősíti annak az alaptézisnek az igazságát, hogy a gyenge országok könnyen hátrányba kerülhetnek, míg az erősek az integrációból újabb erőhöz, hozzáadott értékhez juthatnak. Mindennek tükrében elengedhetetlen, hogy hazánk határozott és kimunkált jövőképpel rendelkezzen Európáról, az ott betöltött magyar feladatokról és küldetésről: miként ítéljük meg az európai integráció jövőjét, és milyen irányban kívánjuk e folyamat alakulását befolyásolni. Ennek azért is nagy jelentősége van, mert az Unióban először a történelem folyamán valódi alkotmányozás folyik. Nem egy kész Európához csatlakozunk tehát, hanem részt vehetünk a XXI. század Európai Uniójának felépítésében. Kiindulópontként le kell szögezni, hogy a nemzeti érdekérvényesítés első számú kötelességünk. Az EU nem szociális intézmény, ahol a magatehetetlen kormányok vénájába infúzióval csöpögtetik az éltető támogatásokat a gazdaság vérkeringésének fenntartása érdekében. Magyarországnak folyamatosan és következetesen kell képviselnie saját álláspontját, és törekednie kell arra, hogy az Unió fejlődése a neki kedvező irányba alakuljon. Az Európai Unió nem válhat gazdasági társasággá, ahol a részvénytulajdonosok az alaptőkéből való részesedésük arányában jogosultak osztalékra. A nemzetek közötti szolidaritásnak meghatározónak kell lennie az Unió céljainak kitűzésében és a felhasznált eszközök megválasztásában. Az európai integráció jövőbéli alakulásával kapcsolatos magyar érdek szem előtt tartása mellett ugyanakkor hiba lenne, ha a jövőkép külső megjelenítésénél kizárólag a magyar szempontokra hivatkoznánk. Természetesen valamennyi tagállam esetében a saját nemzeti érdek a meghatározó, de ezt minden tagállam igyekszik esetenként több vagy kevesebb sikerrel európai, tehát integrációs érdekként is megjeleníteni. Ha világos Európa-képpel rendelkezünk, akkor egyben a tagállamként való működésünk súlypontjait is meghatároztuk, tehát azt, hogy mi Magyarország küldetése az EU-ban. 12

11 FIDESZ MAGYAR POLGÁRI SZÖVETSÉG 1. Európa-képünk 1.1. Európa a közösségek közössége Az első kérdés a nemzetek feletti Európa és a nemzetek Európája közötti klasszikus ellentéttel, illetve versengéssel kapcsolatos állásfoglalás. Kiindulópontunk, hogy ki kell lépnünk ennek az ellentétnek a köréből, túl kell lépni, meg kell haladni ezt a vitát. Két kitörési pont kínálkozik. Az egyik a regionalizmus, a helyi önkormányzatiság erősítése, a másik az emberek adott esetben területhez nem kötött közösségeinek (így a nemzeti kisebbségeknek) erőteljesebb elismerése és befogadása. Ha e két, egyaránt a szubszidiaritás elvére épülő tételt összekapcsoljuk, akkor fokozottan el kell ismernünk a helyi és a közösségi autonómiákat, önkormányzatokat, amelyek a jövő Európájának formálásában meghatározó szerepet kell hogy játsszanak. A nemzetek feletti Európa egy Európai Egyesült Államok megteremtését jelentené, ahol a döntések többsége az emberektől, az ő közösségeiktől távol születne meg, ezért a Szövetség azt elutasítja. Nem a tagállamok felett kell ugyanis kialakítani az Uniót, hanem az Uniónak kell biztosítania a tagállamok hatékony együttműködését. A nemzetek Európája koncepció pedig nemcsak azért nem támogatható, mert a nemzet kifejezés ebben az esetben pontatlan (illetve csak a politikai nemzetet jelöli), hanem azért is, mert képviselői hagyományosan a homogén nemzetállam fikciójából indultak ki. Az európai integráció eddigi és jövőbeli sikerének legfontosabb feltétele e fikció elvetése, a decentralizáció, a szubszidiaritás és az önkormányzatiság fokozott elismerése. A homogén nemzetállam koncepciójának elutasítását jelenti a közösségek közössége meghatározás, amely utal a szubszidiaritás mindkét említett összetevőjére, azaz a helyi önkormányzatok erősítésére és a területtől független közösségek fokozott elismerésére. A tagállami keretek a XXI. században már sok tekintetben nem elegendőek arra, hogy Európa minden polgára biztonságban és jólétben élhessen. Emiatt van szükség az uniós intézmények hatáskörének megerősítésére, de szigorúan csak azokon a területeken, ahol a közösségi cselekvés hatékonyabb, mint a nemzeti, vagy a nemzeti szint alatti fellépés. Az uniós kompetenciák gyakorlásának feltétlenül átláthatónak, felelősnek és demokratikusnak kell lennie. Így a szuverenitás első számú letéteményeseinek, a parlamenteknek a szerepét nem szabad kiüresíteni az uniós döntéshozatalban. Az Unió intézményi háromszögében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak hatékonyan kell együttműködnie annak érdekében, hogy a látszatát is elkerüljük annak, hogy a döntések a polgárok feje fölött születnek. Minden tagállami kormánynak pedig biztosítania kell, hogy a tanácsbeli álláspontja meghatározása előtt figyelembe veszi a nemzeti törvényhozás véleményét. Az Európai Unió országainak csoportját az tartja össze, hogy közös értékeket vallanak, és közösek a céljaik. 13

12 EURÓPA-PROGRAM Kultúrájuk, hagyományaik ugyanakkor különbözőek, és eltérő nyelveken beszélnek. A közös célok elérése sem uniformizált, minden ország maga választja meg, hogy milyen úton törekszik a közös célok elérésére. A globális folyamatok sajátos módon ezt a fejlődést nem gátolják, hanem inkább segítik. Mindennek feltétele, hogy az Európai Unióban egy homogén, központosított rendszer helyett a helyi és közösségi önrendelkezés valósuljon meg. Ezáltal a közösségek, ezen belül a nemzeti közösségek és nemzeti kisebbségek önazonossága nem gyengülne, hanem erősödne, és így fennmaradhatna az európai fejlődés lényegét és zálogát képező sokszínűség Több sebesség helyett egyenrangúság A másik lényeges kérdés, hogy milyen álláspontot foglaljunk el a két- vagy többsebességes Európa kérdésében. Először mindenekelőtt a fogalmakat kell tisztázni. A kétsebességes Európa ma is létezik (például Dánia és az Egyesült Királyság nem tagja sem az euró-, sem a schengeni övezetnek), de ezen szabadon választott kívülmaradások (opt outok) ellenére sem mondható, hogy végleges állapotról van szó. Itt tehát a sebesség kifejezés helyes, mivel a végcél azonos, csak a különböző tagállamok különböző időpontban érik azt el. Nincs különösebb gond a megerősített együttműködéssel sem, hiszen ez adott esetben az integrációs folyamat előrelendítésének az eszköze is lehet, feltéve, hogy bizonyos alapvető kritériumoknak (nyitottság, kívül maradók segítése) megfelel, és csak meghatározott kérdésekre vonatkozik. Alapvető gondot jelenthet azonban a kemény mag koncepciója és az, hogy a két- vagy többsebességes Európa gondolatának jelenlegi felvetői lényegében erre gondolnak. Ennek megteremtése legalábbis egy-két évtizedig nem lehet magyar érdek, hiszen Magyarország minden fogadkozása és politikai deklarációja ellenére sem lehet alkalmas arra, hogy akár gazdasági-pénzügyi, akár jogi-intézményi szempontból, akár például a védelmi képességek szempontjából az integráció fejlettebb, kemény magjához tartozzon. A koncentrikus körök Európája létrehozása azonban európai érdek sem lehet, hiszen elkerülhetetlenül a differenciáció, a belső dezintegrációs folyamatok felerősödését váltaná ki, ami végső soron magát az egységesülés folyamatát is végveszélybe sodorná. Mindezt világosan és őszintén ki lehet most is mondani, a kemény magba való bekapcsolódásunk lehetőségére vonatkozó szirénhangokat pedig nem szabad komolyan venni. A többsebességes Európa gondolata azért is veszélyes számunkra, mert egy történelmi pillanatban, a kontinens újraegyesítésének percében hamis üzentet közvetít az európai közvélemény felé: belép tíz ország, tehát át kell alakítani az európai struktúrákat, mert az újak szétfeszítik azokat. Innen már nagyon könnyű eljutni ahhoz a 14

13 FIDESZ MAGYAR POLGÁRI SZÖVETSÉG megállapításhoz, hogy az Unió problémáinak forrásaként az elkövetkező évtizedekben a most csatlakozó országokat jelöljék meg. Ha most különböző sebességekre váltunk, akkor az ők és mi, a régiek és újak címkék tartósan fennmaradnak. A Szövetség számára az Európai Unió legátütőbb erejű értéke a stabilitás. Ennek pillérei a következők: 1. döntései demokratikusak, melyek magát a demokráciát is erősítik, 2. külkapcsolataiban, illetve gazdasági szabályozórendszere által kiegyensúlyozott, 3. politikai egységre törekszik. Ezért számunkra az Európai Unió erkölcsi egységben megragadható valóság. Erre hivatkozva vállalunk súlyos terheket, ezért kérünk segítséget nehézségeink áthidalásához, ezért lenne számunkra elviselhetetlen Európa bármilyen újabb megosztottsága régiek és újak, ők és mi, lassabbak és gyorsabbak, szegények és jómódúak kategóriái szerint Közös hatáskörök csak a nemzeti érdek jobb képviselete érdekében A jövőbéli folyamatok szempontjából döntő gyakorlati jelentősége van annak, hogy mely hatásköröket gyakoroljuk a jövőben a tagállamokkal, illetve az uniós intézményekkel közösen, valamint hogy a közösségi hatásköröket milyen módon gyakoroljuk (egyhangúsággal vagy minősített többséggel). Ezt a kérdést a Szövetség koncepciójában nem kell általános jelleggel megválaszolni. A magyar érdek ugyanis csak az egyes konkrét területet, kérdéscsoportot illetően azonosítható, és ennek megfelelően azt mindig a konkrét területre, kérdésre tekintettel kell képviselni. (Például jelenleg nem áll érdekünkben, hogy az adózási kérdések átkerüljenek a minősített többséggel hozható döntések körébe, de lehet, hogy néhány év múlva megváltozik a helyzet.) A hatáskörök közös gyakorlása és a minősített többséggel hozható döntések kérdése tehát konkrét és nem általános elméleti kérdés; a lényeg a magyar érdekek felismerése, meghatározása és határozott képviselete Külpolitikánk, nemzetpolitikánk új lehetőségek előtt Európa-képünk meghatározásához az is hozzátartozik, hogy külkapcsolati szempontból is elhelyezzük az Uniót a világtérképen, valamint hogy átgondoljuk, szükség van-e a magyar külkapcsolati rendszer és a magyar nemzetpolitika újradefiniálására. Az egykori gazdasági óriás, az Európai Közösségek (közismertebb nevén: Közös Piac) mára már saját belső 15

14 EURÓPA-PROGRAM fejlődése révén Európai Unió néven politikai tényezővé is vált, ami együtt járt biztonságpolitikai, sőt védelempolitikai szerepének megerősödésével is. Ez elkerülhetetlen és önmagában nem is okoz problémát. Mivel azonban Magyarország szempontjából az atlanti kapocs erős és kikezdhetetlen, ezért olyan szervezeti és egyeztetési mechanizmusok erősítését kell támogatni, ahol a cselekvések iránya egyértelműen meghatározható, s nem kettőzzük meg sem a képességeket, sem a struktúrákat. Ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy az EU is kiépíti a maga katonai képességeit arra az esetre, ha autonóm módon kíván fellépni, a NATO-val történő konzultáció után, esetleg NATO-eszközök nélkül. Magyarországnak az az érdeke, hogy a globális biztonságpolitikai szerepet továbbra is a NATO töltse be. A közös európai külpolitika egyre szélesebb válságkezelő és megelőző eszköztárában (segélyek adása és megvonása, szankciók a kereskedelempolitikában, vízum és beutazási koordináció stb.) a magyar külpolitika számára kiemelkedő fontosságú, hogy az Európai Unió elsősorban saját szomszédságában lépjen fel határozottan és eredményesen, és ne vonja el figyelmét a volt gyarmatok kiemelt külpolitikai kezelése. Az Unió tehát fogadja be, tegye magáévá az új tagállamok problémáit, prioritásaink váljanak az Unió prioritásaivá is. Ehhez a politikához szövetségeseket kell találnunk. Feladatunk többrétű. Először, a balkáni és ukrajnai történéseket hitelesen kell közvetítenünk az Unió felé, s elő kell segítenünk, hogy az Unió ne tömbként kezelje ezeket az országokat. Másodszor, mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy a mostani bővítés egyenes folytatásaként, a teljes eddig érvényes kritériumrendszert alkalmazva történjen meg Bulgária, Horvátország és Románia felvétele. Saját prioritásunk tudatosítása mellett azonban fogékonynak kell mutatkoznunk mások érzékenységére is; ez az Unió esetében azt jelenti, hogy fel kell ismernünk, mekkora jelentősége van a mediterrán térségnek Európa jövője szempontjából. A problémák megértésén túl ki kell dolgoznunk saját politikánkat a Földközi-tenger országaival való kapcsolattartásra. Biztonságunk és teherbírásunk érdekében törekedni kell arra, hogy a külső határvédelem anyagi terhein a schengeni rendszerbe történt belépésünk után is osztozzon az Unió, vagyis ebben is mutasson szolidaritást. A nemzetpolitika oldaláról közelítve először is azt kell kiemelni, hogy az európai uniós csatlakozás a nemzeti újraegyesítés egyik eszköze. Május 1-jén nem 10 millió magyar állampolgár, hanem kb. 10,8 millió magyar válik uniós polgárrá, s ez a szám Románia későbbi csatlakozásával 12,4 millióra nő. A magyar nyelv hivatalos uniós nyelvvé válik, az egységes piac és a belső határok menti együttműködésre előirányzott közösségi források pedig eddig nem látott lehetőségeket nyitnak a különböző országokban élő magyar vállalkozók számára, akik előtt eddig vámhatárok és adminisztratív akadályok tornyosultak. 16

15 FIDESZ MAGYAR POLGÁRI SZÖVETSÉG Az uniós csatlakozással az is lehetővé válik, hogy közös formális vagy informális magyar intézményeket hozzunk létre, a tagállamokban lévő magyar szervezetek együttműködési fórumaként. Ilyen lehet például a már létező együttműködés az EPP magyar képviselőcsoportjai között vagy a határon túli magyarok lobbiirodájának megnyitása Brüsszelben. Így olyan ügyeket tudunk majd szervezetten képviselni és napirenden tartatni, mint a kisebbségi jogok, a közösségi autonómia elismertetése, kodifikációja. Az Európai Néppárton belül különösen érdemes a kisebbségi közösségi önrendelkezést a hagyományosan kereszténydemokrata elvnek számító szubszidiaritás fogalomkörébe építeni. Külön kezelendő kérdés, hogyan hat az elvándorlás, különösen a magyarországi agyelszívás a csak később csatlakozó vagy perspektivikusan az EU-n kívül maradó országok magyarságára. Át kell gondolnunk, EU-tagállamként hogyan kívánjuk ápolni a kapcsolatokat a tartósan az Unión kívül maradó nemzetrészekkel ez felveti a vízummentesség/vízumkényszer, a kishatárforgalom, a kettős állampolgárság és a státustörvény jövőjével kapcsolatos kérdések tisztázásának igényét A munkán és a tudáson alapuló erős, versenyképes belső gazdaság A jövőkép meghatározásakor feltétlenül szólni kell a gazdasági vonatkozásokról, azaz az európai, illetve a magyar gazdaság állapotáról, növekedési képességéről, egyensúlyi helyzetéről. Magyarországon a négy évtizedes kitaszítottság után a rendszerváltozás úgy ment végbe, hogy az ország nem volt képes megerősíteni nemzeti létét, a tulajdonstruktúrában elfoglalt szerepét, illetve belső gazdaságát. Magyarország úgy lépett a Szovjetunió vezette diktatórikus rendszerből új történelme terébe, hogy valójában egy pillanatra sem válhatott önmagává: a magyar belső gazdasági tér a rendszerváltozást követően döntően nemzetközi térré alakult. Mindez egyrészt azt jelentette és jelenti, hogy Magyarország gyorsan és rugalmasan, talán túl gyorsan is harmonizálódott a fejlett Nyugathoz, Európához és a globális világhoz. A harmonizáció végbement a külső kapcsolatokban, a külkereskedelem földrajzi átrendeződésében, de a magyar belső piacon is. A külföldi jelenlét, a transznacionális vállalatok magyarországi szerepvállalása és helye serkentő tényező volt a harmonizációhoz. Térnyerésük mellett ugyanakkor nem alakultak ki erős magyar vállalatok, nem maradt jelentős a magyar részvétel a pénzügyi szektorban. A hazai kis- és középvállalkozások erejének növekedése messze elmarad a kívánatostól. Mindezen hatások összetevőjeként Magyarországon még nem alakult ki egy erős vállalkozói réteg. Pedig, mint arról már volt szó, az integrációban való helytálláshoz, a belső nemzeti érdekek érvényesítéséhez az erős belső nemzeti tér elengedhetetlen feltétel. 17

16 EURÓPA-PROGRAM A belső tér erősítésére csak a rendszerváltozást követő egy évtizedes késéssel 1998, de még inkább 2000 után került sor. Eszköze, megvalósításának formája a Széchenyi-terv volt, mely úgy fogadta el és tette magáévá az Európai Unióhoz való csatlakozást, segítette elő tagországgá válásunkat, hogy megkísérelte csökkenteni elmaradásunk mértékét. Magyarország az Európai Unióba való belépésekor nagy lehetőséghez jut, de veszélyekkel is szembe kell néznie. A gyenge országok ugyanis alulmaradnak az integrációban, s csak az erős, azaz egészséges gazdasággal és világos nemzeti célkitűzésekkel, belső értékrenddel rendelkező országok jutnak hozzá a pótlólagos forrásokhoz. Az erősebb gazdaság természetszerűen erősebb érdekérvényesítési szerepet tesz lehetővé. Az egyensúly megtartása mellett történő növekedés akkor is elismerést vált ki, ha az illető ország gazdasági fejlettségi szintje még jelentősen elmarad az uniós átlagtól. A gyorsabb növekedés teremti meg a felzárkózás lehetőségét, és valójában ennek a néhány évtizedes folyamatnak a végén lehet majd beszélni a közép-európai országok teljes egyenrangúságáról. Európa, de azon belül Magyarország számára is a jelen legnagyobb kihívása, hogy versenyképessé tud-e válni az Unióban. Ez szorosan összekapcsolódik azzal, hogy a lisszaboni folyamatot az Unió végig tudja-e vinni, és hogy Magyarország képes-e ebbe bekapcsolódni. A 2000 márciusában elfogadott lisszaboni stratégia szerint az Európai Uniónak a világ legversenyképesebb és legdinamikusabban fejlődő, tudás alapú gazdaságát kell megteremtenie, egyesítve a fenntartható gazdasági fejlődést a több és jobb munkahely biztosításával, valamint a nagyobb társadalmi kohézióval. A jelenlegi magyar gazdasági kilátások nem kedvezőek. Magyarországnak a térségben meglévő olyan komparatív előnyei, mint a piacgazdaság jobb ismerete, a jobban képzett, olcsó munkaerő, a viszonylag elfogadható infrastruktúra és pénzügyi szolgáltatások, mára szinte teljes mértékben kimerültek. Egyelőre nem sikerült kialakítani a nemzetgazdaság olyan szövetét, mely a külső körülmények kedvezőtlen alakulása esetén is át tudja segíteni az országot a nehézségeken. A gazdaság azon szereplői, melyek e stabilitásnak a letéteményesei, tehát a kis- és közepes vállalkozások nem erősödtek meg a kellő mértékben ahhoz, hogy a fokozódó versenyben talpon tudjanak maradni. A makrogazdasági mutatók romlása egyértelműen bizonyítja, hogy világos gazdaságpolitikai fordulatra van szükség. Ebben a helyzetben a helyes válasz az, ha Lisszabon fényében a segélyek helyett a tudást, a munkát, a munkaképesség fokozását állítjuk a középpontba úgy, hogy a szociális kohézió megteremtésére is odafigyelünk. Ez azt jelenti, hogy az állam szerepet vállal olyan területeken, mint a munkaerő képzése, a tudás alapú társadalom kiépítése, a kis- és középvállalkozások segítése, a nagy infrastrukturális beruházások felgyorsítása. 18

17 FIDESZ MAGYAR POLGÁRI SZÖVETSÉG Nem hagyhatjuk ugyanis figyelmen kívül, hogy a felzárkózás a tíz csatlakozó ország számára ez alkalommal igazi regatta lesz, ahol a vonzó telephelyek versenyében már ma egyértelműen hátrább szorultunk. A versenyt az fogja eldönteni, hogy ki képes a meghosszabbított munkapad helyett innovatív gazdaságot felmutatni. A megfelelő infrastruktúra, többek között a széles sávú internet-hozzáférés, és olyan szolgáltatásnyújtási képesség, mint a telekommunikáció és az informatika, az egyetemi kutatóhelyek, az állami és közösségi adminisztráció váltják fel a munkaerőköltségekben és támogatásokban folyó mai versenyt. Az innováció, a kutatásfejlesztés és az ehhez kapcsolódó politikák, a katonai high-tech kutatásokba kapcsolódástól kezdve a biotechnológiai fejlesztésekig, az agyelszívás, a brain drain megfordítása agynyerésre, azaz brain gainre, a magánszektor érdekelté tétele abban, hogy a beruházások erre a képességünkre épüljenek, vagyis a szükséges ráfordítások növelésén túl egy átfogó, lehetőségeinkre és hagyományos tudásunkra épített politikával Magyarország újra az élmezőnybe kerülhet. Uniós tagságunk kezdetén jó lehetőség van arra, hogy a befektetésekért folyó versenyen túllépve az általunk választott politikákban is felzárkózzunk az élmezőnyhöz. Tehát a lisszaboni folyamat az, ahol jók az adottságaink, így van esélyünk arra, hogy tudatos gazdaság- és társadalompolitikával gyorsítsuk felzárkózásunkat. Az, hogy e téren sikeresek leszünk-e, hosszú időre meghatározza Magyarország helyét Európában. Ugyancsak az európai és a magyar trend egybeesésének tekinthetjük az Unió közös agrárpolitikáját. A családi gazdaságok preferálása, a vidékfejlesztés kiemelt kezelése olyan cél, melyet az Európai Unió is teljes mértékben támogat. A mezőgazdaságban még a többi területnél (környezetvédelem, infrastruktúrafejlesztés, humánerőforrás-fejlesztés) is erősebben jelentkezik az a probléma, hogy az uniós alapokat csak akkor tudjuk lehívni, ha a kedvezményezettek az önrészt biztosítani tudják. A társfinanszírozási képesség megteremtése és fenntartása nélkül Magyarország képtelen lesz anyagi hasznot húzni a tagságból. A magyar gazdaság következő nagy kihívása az euró bevezetése. Magyarországnak mint kicsi és nyitott gazdaságú országnak talán ez az uniós tagság által nyújtott legnagyobb előny. A spekuláció elleni legjobb védekezés a kiszámíthatóság; a garantáltan alacsony infláció, a csökkenthető valutatartalékok hatalmas lehetőséget jelentenek számunkra. Ezért mindent el kell követni az euró 2008-ban történő bevezetése érdekében. Ehhez azonban legkésőbb 2006-ban, azaz kevesebb, mint két éven belül be kell lépni az ERM II árfolyamrendszerbe, ami stabilizáló hatású, de általa lényegében véve feladjuk azt a lehetőséget, hogy önálló árfolyam-politikát folytatunk. Ez vállalható lehet, de ehhez olyan nemzeti gazdaságpolitikára van szükség, mely a versenyképességet nem a leértékeléssel kívánja javítani. 19

18 EURÓPA-PROGRAM Külgazdaság-politikánkban aktívabb fellépésre lenne szükség: a geopolitikai helyzetünk adta lehetőségekkel jobban kellene élnünk, így fokozni kellene a szerepvállalásunkat a környező térségekben, különösen a Balkánon. A jövőkép tisztázása után azt kell meghatároznunk, hogy hogyan, milyen eszközökkel és módszerekkel kívánjuk alakítani és befolyásolni az integráció fejlődését. 20

19 FIDESZ MAGYAR POLGÁRI SZÖVETSÉG 2. Eszközök és módszerek 2.1. Nemzeti érdekérvényesítés a realitás, a rugalmasság és a kreativitás ötvözése A nemzeti érdekérvényesítés külső kereteit egyrészt az uniós intézményrendszer, másrészt pedig a tagállamok egymás közti kapcsolatrendszere alkotja. E két terület szorosan összefügg, és együttesen adja azt a számunkra mindenféleképpen új, egyben rendkívül bonyolult és összetett feltételrendszert, amelyen belül a tagállami érdekérvényesítés és érdekegyeztetés megvalósul. A bővítés következtében az Európai Unió alapvetően átalakul, és egyben a magyar külpolitikai, külgazdasági és nemzetpolitikai törekvések megvalósításának elsődleges közegévé válik. Nemzeti érdekeinket tehát ebben az új közegben, ezen az új színtéren és környezetben kell érvényesítenünk, akként, hogy megismerjük, megtanuljuk és megfelelően felhasználjuk e közeg feltételeit, adottságait és lehetőségeit. Európa számára kétségkívül új helyzet áll elő, hiszen a közel harminc tagállam együttműködése és versenye a jövőben közel kontinentális méretben zajlik. Az uniós intézményekben történő érdekérvényesítés egyik nagyon fontos tényezője az Unión belüli szövetségek alakításának és felhasználásának kérdése. Ez egyben felveti azt a kérdést is, milyen viszony van az uniós tagság és az eddigi közép-európai, regionális együttműködési formák között. A tíz új tag hosszú távon nem alkot majd egységes blokkot, azt azonban látni kell, hogy legalábbis az egyenlő elbánás eléréséig (tehát még néhány esztendeig) a tíz új tagállam és különösen a nyolc közép- és kelet-európai tagállam érdekei jelentős mértékben egybe fognak esni. A csatlakozási feltételek ugyanis mint arról már volt szó legalábbis 2006 végéig nem érvényesítik az egyenlő elbánás elvét sem a strukturális és kohéziós alapokból történő részesedés, sem a mezőgazdasági közvetlen támogatások (ez utóbbi téren a hátrányos megkülönböztetés 2006 után is fennmarad), sem jó néhány egyéb területen (lásd például a védzáradékok alkalmazásának lehetőségét és a munkaerő szabad áramlása terén érvényes hátrányos megkülönböztetésünket). Az úgynevezett teljes jogú tagság további feltétele lesz a schengeni övezethez történő csatlakozás, valamint az euró bevezetése. Mindaddig, ameddig az egyenlő elbánást minden területen el nem érjük, a közép- és a kelet-európai országok egymásra lesznek utalva, és ezt a jelenlegi együttműködési formák fenntartásának megítélésénél feltétlenül figyelembe kell venni. Ki kell állnunk Visegrád mellett, sőt kezdeményeznünk kellene az együttműködés új körülményekhez történő igazítását, megerősítését és szükség esetén bővítését is. Mindez persze nem zárja ki egyéb alkalmi koalíció létrehozását attól függően, hogy az adott kérdésben az adott pillanatban mit diktál a nemzeti érdek, s annak képviseletéhez milyen szövetségeseket találunk. 21

20 EURÓPA-PROGRAM Az egyenlő elbánás megteremtése után a nyolcak, illetve a tízek érdekei valószínűleg területenként differenciálódnak, és ekkor kerül sor az új tagok valóságos és teljes beilleszkedésére, integrációjára. Ezt követően a koalíciók már valóban az egyes területek és az egyes konkrét helyzetek függvényében alakulnak; mindez nagyon körültekintő és átgondolt integrációs politizálást és diplomáciát igényel. A magyar külpolitikának és Európa-politikának tehát a realitást, a rugalmasságot és a kreativitást kell ötvöznie a hosszabb távú belső célok érvényesítése érdekében. Mindehhez az Európán belüli kapcsolatok mellett az azon kívüli világhoz való kapcsolódások harmóniája is szükséges. Nem hallgathatunk azonban arról, hogy az ezredforduló Európájának számos gondja-baja az Európai Unióra is hatással van. Az európai kereszténydemokrata család tagjaként a Szövetség meg van győződve arról, hogy az Unió sorsa hosszabb távon a keresztény alapértékek érvényesülésétől függ. A széthúzó erők ellenében megnő a fontossága az európai polgárokat összetartó, közösségeiket erősítő keresztény eszmevilágnak Hazai feltételrendszer egyeztetés, szakértelem, jogállamiság A külső feltételeken túl a nemzeti érdekérvényesítés szempontjából meghatározó szerepet játszik a hazai feltételrendszer alakulása. Ennek legfontosabb tényezői a következők: a) Egyeztetésre épülő, egységes nemzeti fellépés Az integrációs viszonyokra különösen áll az a tétel, hogy a nemzeti egységet sugárzó ország külkapcsolatai egész rendszerében sikeresebben tudja érvényesíteni érdekeit. Az integráción belüli viszonyok nem tekinthetők hagyományos külkapcsolatoknak; de e területen is döntő jelentősége van annak, hogy a nemzeti érdekek szempontjából alapvető kérdésekben a különböző politikai erők mind a közösségi intézményrendszeren belül, mind pedig a tagállamok kapcsolatrendszerében egységesen lépjenek fel. A Szövetség ezen a területen párbeszédet, együttműködést és közös fellépést javasol. A Kormánynak az ellenzékkel való folyamatos viaskodás és a pártpolitikai célú kommunikáció helyett az ország érdekeire és a feladatok megoldására kellene összpontosítania. Különösen igaz ez az Európai Parlamentben való jelenlétünkre szakpolitikai kérdésekben elengedhetetlen az egységes fellépés; erre pedig csak akkor van mód, ha a különböző pártok színeiben megválasztott képviselők együttműködnek, másrészt a Kormány számukra minden szükséges információt megad, tehát ha a 24 magyar EP-képviselő minden témában tisztában van a magyar kormányzati állásponttal. 22

21 FIDESZ MAGYAR POLGÁRI SZÖVETSÉG Természetesen a magyar képviselők együttműködésének lehetősége és igénye nem jelentheti azt, hogy a Szövetség elfogadná a magyar parlamenti pártok közös listaállításának javaslatát az Európai Parlament képviselőinek megválasztása során. Ez ellentétes volna az Európai Parlament demokratikus megválasztásának alapelvével. Tehát együttműködésről csak a versengő pártok, értékrendek és képviselőik világos megmérettetése után kerülhet sor. A Szövetség a február 20-án nyilvánosságra hozott kilenc pontjában megjelölte azokat a területeket, melyeken mielőbbi egyeztetést javasol a politikai erőknek. Konszenzusra tehát nem homályos, körülhatárolhatatlan, illetve az európai gyakorlattal és elvekkel egyértelműen ütköző kérdésekben kell törekedni, hanem mindig meghatározott témákban, szigorúan a népképviselet, a jogállamiság, a demokrácia és a valós európai hagyományok talaján. b) Hitelesség, tekintély, szakértelem Szorosan összefügg az előző kérdéssel, de nem azonos azzal. A szakértelmet, a hiteles hozzáértést csak évek hosszú munkájával lehet megteremteni, és az új tagállamoknak le kell küzdeniük a velük szemben kezdetben erősen jelentkező bizalmatlanságot és a szakmai felkészültségükkel kapcsolatos kételyeket. Az európai integráció kérdéseivel mindeddig egy meglehetősen szűk kör foglalkozott, amely jelentős elismertséget vívott ki magának és az ország számára. Ha ezt a kört rövid idő alatt nem szélesítjük, illetve nem többszörözzük meg a szakértők számát, nem leszünk képesek az európai intézményrendszeren belül a hiteles és szakszerű érdekérvényesítésre. Ha a kormány kizárólag az ország egyik felére kíván e tekintetben támaszkodni, tudatosan lemond a nemzet teljes szellemi erejének hasznosításáról. Ekkora előnyt nem adhatunk a versenytársainknak. A Szövetség ezen a területen is együttműködést sürget. Ennek kézzelfogható jele az volna, ha a kormány ténylegesen egyeztetne az ellenzékkel az uniós posztok ügyében (felső- és középvezetők, az Európai Bizottság budapesti delegációvezetőjének személye). Így elkerülhetővé válna, hogy ezek a pozíciók a politikai zsákmányszerzés tárgyává váljanak. Az európai bizottsági megbízatások ugyanis egész életre szólnak, általuk a kiválasztottak európai köztisztviselőkké válnak; a jelölés tehát nem függhet az éppen aktuális politikai kurzustól. c) A hazai intézményrendszer európai szintű működése Elmaradásunk a jelenlegi tagállamoktól talán ezen a területen a legjelentősebb. Ennek csak egy része a támogatások befogadására alkalmas intézményrendszer megteremtésének és megfelelő működtetésének elégtelensége. Az ezzel kapcsolatos problémák az intézményrendszer és a közigazgatás egészének a gondjait, válsághelyzetét tükrözik. Szakszerű és jogszerű közigazgatás nélkül nincs sikeres európai integráció és érdekérvényesítés. 23

22 EURÓPA-PROGRAM d) Jogi kultúra, jogállamiság, demokrácia Az európai integráció a jogra épül, a jog által keletkezett, fejlődött és teljesedett ki. Ennek alapvető oka az, hogy az európai civilizáció alapját az erkölcsi és jogi normák adják, melyek végső soron a keresztény értékrendben gyökereznek. A kormánypártok és az ellenzék közötti együttműködés integrációs ügyekben nem lehetséges, ha bármelyik fél is figyelmen kívül hagyja a jogállamiság elveit, illetve a hatályos alkotmány és törvények betűje és szelleme ellenében cselekszik. Az államszervezet demokratikus működése, a hatalommegosztás, a jogbiztonság hazai érvényesülése megkerülhetetlen előfeltétele a közös fellépésnek Európában. A modern, a közösségek közösségeként felfogott Európai Unió, illetve nemzet, valamint a demokrácia egymás előfeltételei; egymással szoros összefüggésben alakulnak, sőt éppen az európai egység keretében teljesednek ki igazán. Ezért van szükség a közösségként felfogott nemzetre és a demokráciára egyaránt; ezekhez ragaszkodunk, amikor Európát, az európai intézményeket akarjuk megerősíteni. 3. Biztonságban Európában és a világban Európa, az Európai Unió számunkra a biztonságot jelenti kül- és katonapolitikai, nemzetpolitikai, gazdasági és környezetvédelmi értelemben, illetve a jogbiztonságban. A biztonságon az emberek biztonságát kell értenünk. E biztonság fontos része a gazdaság stabilitása, a fenntartható gazdasági fejlődés. Része a már kiépített és a majd általunk is tovább épülő uniós intézményrendszer: a terrorizmus elleni hathatós védelem, a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a biztonságosabb külső határok, a közös bevándorlási politika, a magas szintű közegészségügy, az állampolgárok jogi védelmének javítása, a fogyasztói jogok érvényesítése, a szociális biztonság. Azaz a gazdasággal egyenértékű a társadalmi igazságosság, a szociális helyzet kérdése, az emberek közötti különbségek oldása, az ember és külső biológiai környezetének harmóniája, de magának az egyes embernek a belső békéje és kiegyensúlyozottsága is. Vagyis e biztonság együtt jelenti az Európai Unió biztonságát a világban és az európai uniós országok, nemzetek, a régiók, a kisebb közösségek, a családok, az egyes emberek biztonságát, rendezett szabadságát az Európai Unióban. Ez a biztonság (az Európai Unió számára is) azonban csak belső viszonyaink biztonságán alapulhat, ami magában foglalja a jogi biztonságot, a magyar intézményrendszer működését (adott pontokon függetlenségét), a hatalom ésszerű megosztását, az értékrendszerek vállalhatóságát, a biztos magyar jövőképet, a gazdasági 24

23 FIDESZ MAGYAR POLGÁRI SZÖVETSÉG növekedést és egyensúlyt. Ha mindezek vagy egyes elemei felborulnak, meglétük kétségessé válik, akkor e tér, a szűkebb vagy tágabb térség az Európai Unió számára sem biztonságos. Önmagában az Európai Unió nem teremti meg helyettünk e belső biztonságot, még ha a tagság stabilizáló hatású is komoly felvételi kritériumrendszere révén. Magyarország célja, hogy helyét egy erős Európában találja meg, amely jól és helyesen fogalmazza meg kapcsolatrendszerét a globális világgal, harmóniában él az Európán kívüli térrel, de emellett képes megfogalmazni saját európai értékrendjét és érdekvilágát és meg is tudja valósítani azt. Az Európai Unió csak az erős, így az európai és azon túli külső terekhez is versenyképesen kapcsolódni képes belső gazdasággal, erős szociális, társadalmi összetartó erővel, belső kohézióval rendelkező tagországokkal maradhat erős, s válhat még erősebbé. Egy ilyen Európában kapcsolódhatnak egymásba, egymáshoz épülve és egymást kiegészítve a családok, az európai polgárok, a régiók, a tagországok, lesz teljes, életképes, fejlődő és fenntartható a közösség. Megmásíthatatlan tény: csak a nemzetek belső kohéziója lehet alapja Európa kohéziójának, Európa erejének a világban, az országok helyének Európában és az európai értékeknek a tagországokban. 25

24

25 FIDESZ MAGYAR POLGÁRI SZÖVETSÉG II. EURÓPA-KÉPÜNK FŐ ELEMEI 1. Európai alkotmány, alkotmányos értékek, intézmények Magyarország érdekérvényesítési lehetőségeit általánosságban meghatározza közepes méretű tagállam státusa. Geopolitikai okokból azonban egyes kérdésekben politikai súlyunk nagyobb lehet (Balkán-kérdés, Ukrajna), ami meghatározza érdekérvényesítő képességünket is. Magyarország érdekeit általában az integráció kiteljesítését, a közösségi módszer erősítését eredményező reformok szolgálnák a legjobban. Ugyanis ez mozdíthatja elő leginkább az alapvető tagállami értékek, köztük nemzeti azonosságunknak az integrációs folyamatban való megőrzését, a nagy tagállamok által szorgalmazott direktórium jellegű megoldások kivédését és tagállami szolidaritás megőrzését. A Konvent által kidolgozott, majd a kormányközi konferencia által 2003-ban megvitatott, jóváhagyásra váró Alkotmányos Szerződés (a továbbiakban az EU alaptörvénye, alkotmánya) politikai és jogi értelemben is jelentős, minőségi változást hordozó előrelépés az európai integráció történetében. Új minőségű és tartalmú jogi keretet teremtve alapvetően képessé teszi a kibővített uniót az integráció további mélyítésére, a fokozottabb szerepvállalásra a világban. A döntéshozatali rend javasolt megváltoztatásával (egyenjogúság értelmezésének és módszerének módosítása), és az intézményi reform egy részével (új alapintézmények létrehozása) a javasolt kompromisszumok ugyanakkor újjáformálják a tagállamok erőviszony-helyzetét. Összességében a nizza laekeni reform céljainak követése, elérése biztosított, de egyes lényegi lépéseknél nehezen igazolható, hogy azoktól az unió hatékonyabbá, áttekinthetőbbé, polgárközelibbé és demokratikusabbá válik (például az EU állandó elnöke és az Európai Bizottság elnöke közötti viszony). A Szövetség a következő fő irányelvekre építi álláspontját az Unió tervezett Alkotmányával kapcsolatban: 1. alapértékünk a demokrácia, a tagországi egyenlőség és a tagállami szolidaritás mindenkori fenntartása és érvényesítése; 27

26 EURÓPA-PROGRAM 2. támogatjuk, hogy az Unió hatékony, átlátható, és működőképes maradjon; 3. hangsúlyozzuk a nemzeti szuverenitás tiszteletben tartását; az Unió jogköreit úgy fogjuk fel, hogy bizonyos hatásköröket a közös intézményeken keresztül közösen gyakorolunk, nem pedig úgy, hogy átengedünk bizonyos kompetenciákat. A fenti alapelvekkel összhangban a Szövetség legfontosabb javaslatai a következők: 1. az intézményi egyensúly megőrzése; 2. egy tagállam egy bizottsági tag intézményében kifejeződő egyenjogúság fenntartása; 3. a tanácsi elnökség rotációs rendszerében is kifejeződő egyenjogúság fenntartása; 4. az Alapvető Jogok Chartája és ezzel az abban lefektetett kisebbségi jogok kötelező erejű beépítése; 5. a kollektív nemzeti és etnikai kisebbségi jogok beépítése az Alkotmányos Szerződésbe (az Európai Tanács által 1993-ban jóváhagyott és a társult országok számára csatlakozási követelményként meghatározott ún. koppenhágai kritériumok tartalmazzák ezt az elvet.); 6. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Bizottságának (CONEM) létrehozása, ahogy azt a Szövetség már a Konvent tevékenysége alatt is javasolta; 7. az EU alaptörvénye tegyen említést a kereszténységről, az Európát összetartó hitbéli hagyományról, illetve Istenről, és szerepeljen az Alkotmányos Szerződésben az EU és az egyházak közötti párbeszéd, valamint a vallásszabadság kérdése. A kisebbségekhez tartozó személyek jogainak elismertetése az Európai Unió jelenlegi alkotmánytervezetében csak az első, ám kétségkívül jelentős lépés. A mindenkori magyar Kormánynak alkotmányos kötelezettsége, hogy felelősséget vállaljon a határon túli magyarokért, s ne csak a magyar egyénekért, hanem a magyarok közösségéért. Az Európai Unió tagjaként a magyar politikusoknak európai összefüggésben eleget kell tenniük ennek a felelősségüknek. Kötelességük, hogy ennek súlyát minden uniós partnerünkkel elismertessék. A célunk tehát nem lehet más, mint a nemzeti kisebbségek közösségi jogainak elfogadtatása, azaz az Unió jogrendszerében történő pozitív megjelenítése. Így a szubszidiaritás elvét, valamint az EU, mint a közösségek közössége gondolatot is felhasználva erősíteni szükséges az Unióban a regionalizmust, a közösségi önkormányzatiságot és önrendelkezést, a területi és közösségi autonómiák változatos formáit. A Szövetség konventbeli javaslata alapján létre kellene hozni a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Bizottságát az Európai Unió új intézményeként, amelybe az EU-tagállamok kormányai a kisebbségek arányában megállapított kvóta alapján delegálhatnának nemzeti kisebbségi képviselőket. Magyarország esetében a roma etnikumot, a nemzeti kisebbségeket, valamint a határokon túl élő magyar közösségeket érintené ez a rendszer. A Nemzeti és 28

27 FIDESZ MAGYAR POLGÁRI SZÖVETSÉG Etnikai Kisebbségi Bizottság lényegében a jól működő magyarországi kisebbségi önkormányzatokat vehetné mintául. A jelenlegi javaslatok alapján az Alkotmányos Szerződés jövőbeli módosítása két eltérő eljárásban is történhet, attól függően, hogy az alkotmány mely részét vagy cikkelyét módosítják. A tervezet alapján a közösségi politikákat (a tervezet harmadik része) az Európai Tanács minősített többséggel módosítaná. A Szövetség számára ez nem elfogadható; felhívjuk a figyelmet arra, hogy az alkotmány bármilyen jellegű módosítása a szuverenitás lényeges elemeit érinti, így e kérdés rendezésekor körültekintően kell eljárni. Nem tudunk támogatni olyan javaslatot, amely a jelenlegi szerződésmódosítás eljárását lényegében változtatná meg és a nemzeti parlamentek végleges jóváhagyását (ratifikáció) kiiktatná, mert ez a szuverenitás súlyos sérelmét jelentené. A Szövetség támogatja az Európai Konvent keretében közös erőfeszítésekkel elért magyar eredményeket, és kiáll azok megőrzéséért. A Szövetség osztja azt a véleményt, hogy a Nizzai Szerződés biztosítja a kibővített Unió működését. Ugyanakkor hangsúlyozzuk, hogy érdekünk egy erős, sikeres, egységes Európai Unió, ugyanakkor az Európai Alkotmány létrehozásának elmaradása súlyos bizalmi válságot idézne elő az Unión belül. A Szövetség üdvözli az európai alkotmány tervezetének azon deklarációját, hogy az Európai Unió a demokrácia alapvető értékeire, a szabadság és egyenlőség eszméjére épül, és szabad, független, egyenrangú nemzetek szövetsége. Azoknak, akik a magyar polgárokat az európai intézményekben fogják képviselni, az egységes Európa eszményét kell képviselniük, szemben az Európát megosztó többsebességes unió elképzelésével. A Szövetség örül annak, hogy most már itthoni politikai ellenfelei is nemzeti érdekképviseletről és nemzeti érdekérvényesítésről beszélnek, bár ezt korábban elutasították. Erről azonban nem csak beszélni, hanem ezért tenni is kell. Nemzeti érdekképviseletet több területen ki lehet fejteni; fontos lenne nemzeti konszenzus kialakítása olyan döntő kérdésekben, mint az Európai Parlament és a Kormány közötti viszony, az Európai Parlament és az Országgyűlés közötti együttműködés kialakítása, illetve az uniós köztisztviselői posztok betöltésének kérdése Magyarok az uniós intézményekben A szakértelmet, a hiteles hozzáértést csak évek hosszú munkájával lehet megteremteni, és az új tagállamoknak le kell küzdeniük a velük szemben kezdetben minden bizonnyal erősen jelentkező bizalmatlanságot és a szak- 29

28 EURÓPA-PROGRAM mai felkészültségükkel kapcsolatos kételyeket. Az európai integráció kérdéseivel mindeddig egy meglehetősen szűk kör foglalkozott, amely jelentős elismertséget vívott ki magának és az ország számára. Ha ezt a kört rövid idő alatt nem szélesítjük, illetve nem többszörözzük meg a szakértők számát, nem leszünk képesek az európai intézményrendszeren belül a hiteles és szakszerű érdekérvényesítésre. Ha a kormány e tekintetben kizárólag az ország egyik felére kíván támaszkodni, tudatosan lemond a nemzet teljes szellemi erejének hasznosításáról. Ekkora előnyt nem adhatunk unióbeli versenytársainknak. Az európai megbízatások gyakran egész életre szólnak, általuk a kiválasztottak európai köztisztviselőkké válnak; a jelölés tehát nem függhet az éppen aktuális politikai kurzustól. A Szövetség ezen a területen együttműködést sürget. Ennek kézzelfogható jele az volna, ha a kormány ténylegesen egyeztetne az ellenzékkel a nyitva álló uniós posztok ügyében (felső- és középvezetők, az Európai Bizottság budapesti delegációvezetőjének személye) október 31-én lejár a jelenlegi Európai Bizottság mandátuma, így a magyar Kormánynak újra jelöltet kell állítania a Magyarországot megillető biztosi posztra. A többi, már kijelölt poszt (bírók, Számvevőszék tagja) esetében is a mandátum lejártakor folyamatosan szükség lesz a nevezés megújítására ig Magyarország kb. 6 felsővezetői és 27 középvezetői helyet tölthet be az Európai Bizottságban, neveznünk kell képviselőket a Régiók Bizottságába, a Gazdasági és Szociális Bizottságba, valamint az ún. szakmai ügynökségekbe. A jelöltek abban az esetben látnak el a jövőben hatékony nemzeti érdekképviseletet és magas színvonalú munkát, ha kiválasztásuk nemzeti konszenzussal történik, ha a személyekről érdemben és előzetesen egyeztetnek a pártok és a Kormány. A Szövetség szerint elengedhetetlen a közmegegyezés a politikai pártok között az uniós tisztségekről, ennek megfelelően az előzetes és érdemi konzultáció a nevezésekről. Uniós posztok tehát nem válhatnak a politikai zsákmányszerzés tárgyává A hazai uniós koordinációs mechanizmus A jelenlegi tagállamokétól talán a hazai intézményrendszer európai szintű működésének elmaradása a legjelentősebb. Ennek csak egy része a támogatások befogadására alkalmas intézményrendszer megteremtésének és megfelelő működtetésének elégtelensége. Az ezzel kapcsolatos problémák az intézményrendszer és a közigazgatás egészének a gondjait, válsághelyzetét tükrözik. Szakszerű és jogszerű közigazgatás nélkül nincs sikeres európai integráció és érdekérvényesítés. 30