agrárium Alternatív finanszírozási lehetôségek Alvóbomba a mezôgazdaságban! Nemzetközi LEADER Találkozó és Vidékfejlesztési Nap AGRÁR- ÉS PIACGAZDASÁG

Átírás

1 A AGRÁR- ÉS PIACGAZDASÁG 19. évf. 2009/10. október Ára: 287 Ft Magyar Agrárkamarák lapja Alternatív finanszírozási lehetôségek Alvóbomba a mezôgazdaságban! Nemzetközi LEADER Találkozó és Vidékfejlesztési Nap

2 Pihenjen a csendesen hullámzó Duna partján, Ráckevén, a Kék Duna Wellness Hotelben **** Ajánlataink Wellness Ízelítô (szombattól hétfôig) 3 nap, 2 éjszaka, félpanziós ellátással Ft/fô 1 szolárium és 1 infrakabin Duna-parti Wellness Party (a hét bármely napján) 3 nap, 2 éjszaka, félpanziós ellátással Ft/fô 2x fél óra testmasszázs, 1 arcmasszázs vagy manikûr, 1 szolárium, 1 infrakabin használat Több mint wellness-hétvége 4 nap, 3 éjszaka, félpanziós ellátással Ft/fô 2x fél óra testmasszázs, 1 arcmasszázs vagy manikûr, 1 szolárium, 1 infrakabin használat Wellness szolgáltatásainkból Látvány- és úszómedence pezsgôfürdô szauna tepidárium Kneipp-kúrák infrakabin merülômedence teabár mágnesterápia masszázsok szolárium levendula relaxációs szoba chi-gép csini gép fitnesz- és kondicionálóterem télen-nyáron használható kültéri wellness szigetünk úszómedence élménymedence 9-féle látványelemmel sókamra gyermekjátszótér vízibár kültéri jakuzzi gôzfürdô Információ: 2300 Ráckeve, Dömsödi út 1/a. Tel.: 06/ info@wellnesshotel.hu

3 Tartalom 3 Tisztelt Olvasó! Végre egy jó hír: a Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal közlése szerint a múlt esztendôben alig négyszáz millió forint termelôi befizetés érkezett az agrár-kárenyhítési alapba, míg az idén az elsô félévben csaknem a tavalyi ötszöröse. Természetesen a fenti összegbôl a tényleges kifizetés töredéknyi a tavalyi keretbôl, csupán száz millió forintot tett ki kárenyhítô juttatásként. Hogy ez a szám miként alakul ebben az esztendôben, az a évi igények feldolgozását követôen derül ki. A termelôknek október 20-áig lehetett benyújtani kérelmüket, ezután következik majd az ellenôrzés és elbírálás, melynek végén a szaktárca miniszterének jóváhagyása zárol december tizedikéig. Mint tudjuk, az idei nagyobb befizetés a törvényi változás eredménye, miszerint kötelezôvé tették a csatlakozást e rendszerhez a mezôgazdasági tevékenységet folytató cégeknek és egyéni vállalkozásoknak. Az ôstermelôk önkéntes alapon dönthetnek e kérdésben. Kamara 4 Az AKG-támogatás tudnivalói 6 A föld második legnagyobb gabonatermése 8 Alvóbomba a mezôgazdaságban! Agrárstratégia 10 Több mint egymilliárd éhezô 12 V4 példás együttmûködés 13 Agrárköltségvetés 2010 Növénytermesztés 16 Cukorrépa-termelés, korlátozott mennyiségben Kertészet 18 Idén is alacsony almaárak 18 Szôlészek-borászok szakvására Németországban Gépesítés 19 Gépvásárlási támogatás után Agrárfinanszírozás 21 Alternatív finanszírozási lehetôségek Interjú 25 Egy jubileumi kiállítás apropóján Vidékfejlesztés 26 Új korszak a vidék turizmusában? 27 A Magyar Vidék Napja 28 Nemzetközi LEADER Találkozó és Vidékfejlesztési Nap 30 LEADER Piac- és Bolthálózat 32 NEKTÁR = Nemzeti Kisvállalkozás Támogató Rendszer Kaleidoszkóp 34 A klímaváltozás nyertesei vagy vesztesei leszünk? 34 Adománykonvoj Budapesten tartalom Az örvendetesebb hír pedig az, hogy a közelmúltban felvetették a jégkárt is a megtérítendô károk körébe. Sôt, kikerült a rendeletbôl az a szabály, amely visszafizetni rendelte a magasabb kárenyhítési elôleg és az esetlegesen kisebb végleges kárenyhítési összeg közötti különbséget. Más! Az agrárágazat jövôre csaknem annyi támogatást kap, mint az idén vagyis 463 milliárd a végszám. Ennek durván négyötödét uniós forrásból kapjuk, a maradék pedig (130 milliárdnyi) a nemzeti forrás. 28 Egyelôre az ôszi betakarítások javában folynak, amelyek sorában több ágazatban is komoly gondok és problémák szemtanúi lehetünk. Ezekrôl is igyekszünk olvasóinkat folymatosan tájékoztatni, érthetôen a teljesség igénye nélkül, de mindenképpen jó szándékkal. Szalay Attila

4 4 Kamara Az AKG-támogatás tudnivalói Tápanyag-gazdálkodás, földhasználat A szántóföldi, valamint az ültetvény célprogramcsoport esetében a támogatásra jogosult köteles a támogatási idôszak kezdetét megelôzô gazdálkodási évben vagy az elsô gazdálkodási évben, valamint a célprogram utolsó gazdálkodási évében a támogatásba bevont területre vonatkozóan bôvített talajvizsgálatot végeztetni. Talajminták laboratóriumba történô leadásának határideje a szeptember 1. és augusztus 31. közötti, majd szeptember augusztus 31. közötti idôszak. Talajmintavétellel kapcsolatos tudnivalók A kötelezettségvállalással érintett egybefüggô terület (továbbiakban KET): egy célprogramban egy blokkon belüli öszszefüggô terület, mely jól láthatóan elkülönített. A szántóföldi és az ültetvény célprogramoknál kötelezô a támogatási idôszak elsô (vagy megelôzô) és az utolsó gazdálkodási évben a támogatásba bevont területre bôvített talajvizsgálat (ph, K A, vízben oldható sók, humusz, CaCO 3, P 2 O 5, K 2 O, NO 2 +NO 3, Na, Mg, SO 4, Mn, Zn, Cu) elvégzése. Laboratóriumi leadási határidôk szeptember augusztus 31., majd szeptember augusztus 31. közötti. A talajmintát bárki begyûjtheti egybefüggô 5 ha-os, talajtanilag egységes területrôl. Az utolsó évben a mintákat ugyanazokról a helyekrôl kell venni. Több földhasználó szomszédos KET-szántója összevonható a mintavétel szempontjából (egybemûvelés nem megengedett.). Az ültetvényeknél csak az azonos ültetvénycsoportban lévô KET vonható össze. A mintavétel mélysége: Szántóföldi kultúránál 30 cm, álló kultúránál 0 30 cm, cm; kivéve bogyós: 0 20 cm, cm. Az azonos mélységû rétegekbôl azonos tömegû legalább 20 pontról begyûjtött részmintákból 1 kg átlagmintát akkreditált laboratóriumba kell küldeni. Tilos mintát venni: forgókban; szalmakazlak, mûtrágya, szervestrágya-depók, állatok delelô helyén. A mintát mintaazonosító jeggyel kell ellátni, amelynek tartalmaznia kell a földhasználó és a területi azonosítókat. Mintavételre legalkalmasabb a betakarítás és a trágyázás közötti idôszak. Mintavételre alkalmas még a mûtrágyázást követô 100 nap után; szervestrágyázást követô 6 hónap elteltével. Levélanalízis során betartandó követelmények Integrált és ökológiai gyümölcs- és szôlôültetvény célcsoportnál évente N-, P-, K-, Ca- és Mg-paraméterekre levélanalízis elôírt. A mintavétel egysége megegyezik a talajmintavételével, de egy faj, fajta azt korlátozhatja. Két átló mentén külön gyûjtött átlagmintából egy, minimum 0,1 kg lemérendô mintát kell képezni. A szôlôültetvények esetén a tavaszi-ôszi mintavételezés választható. Egy fáról legalább 2 db levelet kell szedni a fa két, sorközi oldaláról, a koronaszint alsó harmadán, szôlô esetén a levéllemezt az elsô fürt szárcsomójáról (kifejlett, egészséges, csapadékmentes rész jó). Nem szabad mintát gyûjteni: növényvédelmi munkaügyi várakozási idô leteltéig; lombtrágyázás után 2 hétig, sáros, szennyezett növényekrôl; a szélsô növényekrôl. A mintát mintaazonosító jeggyel kell ellátni, laboratóriumba történô juttatásig hûtôtáskában kell tartani. A mintaazonosító jegy a talajmintánál leírtakat kell, hogy tartalmazza. A táblánként mintavételi jegyzôkönyvet kell készíteni. A növény mintavétel módjáról, idôpontjáról, helyérôl ültetvények esetében a kamarai tanácsadóknál érdeklôdhetnek. Tápanyag-gazdálkodási terv A talajvizsgálat, valamint az ültetvényes célprogramoknál a levélanalízis eredményei alapján számított, trágyával, termésnövelô anyaggal legfeljebb kijuttatható hatóanyagok mennyiségét határozza meg évente és táblánként. Talajvizsgálati eredmény nélkül egyszerû mérlegszámítás is jó. A tervnek tartalmaznia kell a kijuttatandó anyagok típusát (mûtrágya, szerves tárgya stb.) mûtrágya és szennyvíziszap esetén az N, P, K elemre, míg szerves trágyánál N-re vonatkozó kijuttatható hatóanyag/ha mennyiségét. A számításokhoz az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendeletben nitrátrendelet meghatározott adatokat kell figyelembe venni. Korlát a növény tápanyagigénye, a talaj tápanyag-szolgáltató képessége! A nitrátérzékeny területeken a szerves eredetû nitrogén hatóanyag legfeljebb 170 kg/ha/gazdálkodási év lehet. Az alábbi célprogramok tápanyag-utánpótlási korlátozást határoznak meg: Túzok élôhely szálas; kék-vércse szálas: tápanyagutánpótlás tilos, kizárólag telepítéskor és felülvetéskor megengedett úgy, hogy a mûtrágyával kijuttatott nitrogén-hatóanyag nem haladhatja meg a 90 kg/ha/gazdálkodási év mértéket.

5 Kamara 5 Túzok élôhely vegyes szántóföldi, vadlúd, daru élôhely; madár- és apróvad élôhely; kék-vércse vegyes: a mûtrágyával kijuttatott nitrogén-hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 90 kg/ha/gazdálkodási év mértéket. Zöldugar: legfeljebb három gazdálkodási évig tartó állandó vagy idôszakos zöld növényi borítottság, amelyet legalább három fajból álló magkeverékkel, ebbôl legalább egy pillangós faj alkalmazásával alakítottak ki; tilos a mûtrágya felhasználása. Gyep, illetve vizes élôhely célprogramoknál általános a tiltás, csak a legeltetett állat trágyája jelenthet tápanyagutánpótlást (Natura 2000 esetében is). Tápanyag-utánpótlásra felhasználható anyagok Engedélyezett termésnövelô anyagok; EK-jelölésû mûtrágyák; szerves trágya (hígtrágyát is talajvédelmi hatóság engedélyével); szennyvíziszap, szennyvíziszapot tartalmazó komposzt engedély szerint. Túzok- élôhely, vadlúd, daru élôhely; madár és apróvad élôhely; kék-vércse élôhely célprogramok területén hígtrágya, szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíziszapot tartalmazó komposzt felhasználása tilos! Integrált ültetvény célprogramnál: szennyvíziszap, szennyvíziszapot tartalmazó komposzt nem juttatható ki! Hagyományos gyümölcstermesztés célprogramnál: csak szerves trágya és komposzt használható! Zöldtrágyázás olyan vetett növénnyel, amely beborítja a talajt és legkésôbb virágzáskor teljes tömegében a talajba bedolgozásra kerül. Az árvakelés nem zöldtrágya-növény. Integrált, tanyás, ökológiai, és a víz- és szélerózió elleni szántóföldi célprogramban 5 év alatt legalább egyszer kötelezô a zöldtrágyázás, akár másodvetésként is. A beforgatást megelôzô 10 munkanapon belül a zöldtrágyázásra kerülô növényfajt, a munka helyét, idôpontját az MVH D formanyomtatványán be kell jelenteni az MVH-hoz. Ha a táblán a teljes támogatási idôszak alatt évelô szálas pillangósnövény termesztése történik, nem kell zöldtrágyázni (középmély lazítás sem). A gazdálkodási napló naprakész vezetése szerint a tápanyag-gazdálkodási tevékenységeket legkésôbb a mûvelet után egy héttel rögzíteni kell a gazdálkodási naplóban. Adatszolgáltatás: az elôzô gazdálkodási évre vonatkozó tápanyag-gazdálkodási terv elôírt adattartalmát évente szeptember 1. és november 30. között, elektronikus úton kell benyújtani az MgSzH-hoz, elsô alkalommal szeptember 1. és november 30 között. A tápanyag-gazdálkodási terv kötelezôen beküldendô tartalmi elemei: gazdálkodási év illetve célprogramkód megnevezése; KET, adott évi tábla száma, területe (ha); a trágyázott kultúra megnevezése, hasznosítási kódja; a maximálisan kijuttatható hatóanyag (N: P 2 O 5: K 2 O kg/ha). Földhasználati terv Egy gazdálkodási évre vonatkozóan évente, a szántóföldi célprogramnál célprogramként készített dokumentáció, mely a tápanyag-gazdálkodási terven túl figyelembe veszi a vetésszerkezetet, a vetésváltás szabályait, így a HMKÁ szerint az alábbi: a) egymás után önmaga két évig termeszthetô: rozs, búza, tritikálé, árpa; b) egymás után önmaga legfeljebb három évig termeszthetô: kukorica és dohány; c) több évig termeszthetô maga után: évelô kertészeti kultúrák, évelô takarmánynövények, fûmagtermesztés, méhlegelô céljából vetett növények, energetikai hasznosítás céljából vetett többéves növények, valamint rizs; d) minden egyéb növény egy évig termeszthetô; valamint figyelembe kell venni az AKG-rendelet vetésváltási szabályait a másodvetést is, melyek táblaszinten a következôk: a) cukorrépa, cékla, takarmányrépa, burgonya, lóbab, szója és csillagfürt csak egyszer termeszthetô 4 éven belül; b) napraforgó, szárazborsó csak egyszer termeszthetô 5 éven belül; c) két hüvelyes növény, illetve hüvelyes növény és szálas pillangós takarmánynövény termesztése között legalább két évnek kell eltelnie; d) lucerna után hüvelyes növény nem termeszthetô; e) szója, olajrepce, napraforgó nem követheti egymást a vetésváltásban. A vetésszerkezetre vonatkozó elôírásokat 5 év átlagában a célprogramban támogatott területen, célprogramonként, fôvetésû növények tekintetében kell betartani. Célprogramonkénti vetésszerkezeti elôírások: integrált szántóföldi: ôszi búza, szemes kukorica, napraforgó együtt max. 60%, a pillangós növények részaránya min. 10% lehet; tanyás és ökológiai szántóföldi gazdálkodás: az ôszi búza, szemes kukorica, napraforgó együtt max. 50%, a pillangós növények részaránya min. 10% lehet; túzok élôhely vegyes szántóföldi: legalább 20% kalászos gabona és 20% szálas pillangós takarmánynövény (szálas pillangósok vagy azok keveréke, illetve füves keveréke), min. 20% zöldugar és 10% ôszi repce, legfeljebb 20% egyéb kultúra; vadlúd daruvédelmi szántóföldi: min. 30% kalászos és 20% szemes kukorica, min. 20% szálas pillangós takarmánynövény és min. 20% zöldugar, max. 10% egyéb kultúra; madár és apróvad élôhelyfejlesztés: min. 30% kalászos és 20% szálas pillangós takarmánynövény, min. 10% zöldugar, max. 25% egyéb kultúra; kék-vércse élôhely: max. 30% kalászos, min. 20% szálas pillangós takarmánynövény és 20% zöldugar, max. 20% egyéb kultúra; vízerózió: szemes kukorica, csemegekukorica, burgonya, csicsóka, dohány, cukorrépa, takarmányrépa, napraforgó együtt legfeljebb 20% lehet; Szélerózió: Az ôszi vetésû vagy évelô növények aránya min. 60%. A tavaszi vetésû növények aránya max. 40% lehet. A következô növények összes részaránya el kell, hogy érje a 20%-ot: köles, pohánka, cirkok, szudáni fû, mohar, rostkender, baltacím, bükkönyök, somkóró, homoki bab, lucerna, facélia, tarka koronafürt, csillagfürt; + ôszi vetésû növények után zöldtrágyanövény.

6 6 Kamara Nem kell földhasználati terv MTÉT évelô szálas takarmánynövények termesztésére. A földhasználati tervben KET-enként, táblaszinten fel kell tüntetni az elôveteményt, azaz az elôzô gazdálkodási év fônövényét vagy másodvetését; a jelenlegi fônövényt. A vetésszerkezeti elôírások szerinti növénykultúra-csoportoknál a területnagyságot; az adott gazdálkodási évre vonatkoztatott százalékos részarányt és a támogatási idôszak egészére vonatkoztatott százalékos részarányt (göngyölített) is jegyezni kell. A tápanyag-gazdálkodási és a földhasználati tervet évente szeptember 30-ig kell elkészíteni a következô gazdálkodási évre. Az elkészített tervektôl való eltérést a gazdálkodási naplóban dokumentálni kell, indoklással együtt. Fontos! Az elsô gazdálkodási évre vonatkozó tápanyaggazdálkodási és földhasználati tervet legkésôbb a területazonosítási kérelemre hozott határozat jogerôre emelkedésétôl számított 60 napon belül el kell készíteni. A helyszínen a gazdálkodási napló kinyomtatott példányát, valamint az azokban szereplô anyagok felhasználására vonatkozó számlákat és bizonylatokat, a tápanyag-gazdálkodási és a földhasználati terv valamennyi évre vonatkozó példányát ellenôrzik. Szankciók A talajvizsgálat és zöldtrágyázás elmaradása esetén a szankció KET-szintû 15 60%; 3% 15%; a tápanyag-gazdálkodási terv vagy egyes adatai benyújtásának hiánya, illetve a hatóanyag mennyiségeinek túllépése esetén a szankció célprogram szintû 30% 60%; 15% 60%; a gazdálkodási napló vezetésének, illetve egyes adatainak benyújtási hiánya intézkedés szintû % szankcióval jár. A tápanyag-gazdálkodási minimumkövetelmények betartása a gazdaság teljes területére kötelezô, azaz savanyú, szikes és homoktalajok 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. melléklet pontjai szerint javítása talajvédelmi hatóság engedélyével lehetséges. Központi Szakmai és Koordinációs Iroda Európai Mezôgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa. Az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával. A föld második legnagyobb gabonatermése A kukorica több mint fele került eddig a magtárakba, lényegében vége a napraforgó, a szója és a burgonya betakarításának. A cukorrépa bô 40 százalékát szedték fel a földbôl. A vetési munkákkal is haladtak a nehéz idôjárási körülmények szárazság ellenére. A gabona piacán némi élénkülés és minimális árnövekedés figyelhetô meg, miközben kiderült, hogy az idén betakarított gabonamennyiségnél csak egyszer tavaly arattak többet a Földön. A kukorica betakarítása a 55%-ot meghaladja, azonban az elmúlt néhány esôs nap akadályozta a betakarítás folyamatát. A betakarított terület termésátlaga 6,35 t/ha, míg Dunántúlon ez 7,2 t/ha, addig az Alföldön csak 5,6 t/ha az átlagtermés, Észak-Magyarországon pedig 5,8 t/ha. Összesen eddig 4,1 millió tonna kukoricát helyeztek a raktárakba. A napraforgó betakarítása csaknem befejezôdött (99%), az átlagtermés hektáronként 2,346 t, a betakarított mennyiség pedig 1,247 millió tonna. A szója betakarítása is csaknem befejezôdött (96%), Észak-Magyarország egyes térségeiben még néhány száz ha várja a betakarítást. Az átlaghozam hektáronként 2,3 t, az összes termés 70 ezer tonna. A cukorrépának 43%-át takarították be, 52 t/ha átlagterméssel. A burgonya betakarítása is csaknem befejezôdött (99%), az átlaghozam 24,59 t/ha, az összes termés közel 515 ezer tonna. Ôszi káposztarepcébôl 292 ezer ha-n vetettek, ami mintegy 4 ezerrel több, mint amit vetésként korábban jeleztek. A csapadékhiány azonban gondot okozott, mivel egyes térségekben foltokban ki sem kelt a repce. Ezen területekre már csak a tavaszi vetésû növények kerülhetnek. A vetési szándék szerint az ôszi árpának több mint 70%-át (145 ezer ha), az ôszi búzának közel 26%-át (280 ezer ha), a rozsnak mintegy 77%-át (30 ezer ha), a tritikálénak 54%-át (72 ezer ha) vetették el. A száraz idôjárás a gabonák vetésének sem kedvezett, de a napokban érkezett csapadék elôsegíti a munkák elôrehaladását. A szándék szerinti magágykészítés az ôsziek alá 1,756 millió ha volt, ebbôl 1,176 millió ha-n végezték el a munkát,

7 Kamara 7 Franciaország Spanyolország Németország Lengyelország Románia Magyarország Étk. búza Tak. búza Tak. árpa Tak. kukorica míg az ôszi mélyszántást a tavasziak alá csak 355 ezer ha-n végezték el szemben a 2,073 millió ha-a szándékkal. A néhánynapos csapadékos idôjárás az ôszi mélyszántási munkákat is jótékonyan segítette. Az elmúlt néhány hétben a gabonafélék, de az olajmagok árában is lassú növekedés következett be. A szabadpiaci árak szintén alacsonyak, azonban az elmúlt két hétben fokozatos növekedés volt megfigyelhetô. Ez gabonafélétôl függôen 1 2 ezer Ft/t árnövekedésben mutatkozott meg. Az étkezési búza ára ezer Ft/t, a takarmánybúzáé, ezer Ft/t, a takarmányárpáé ezer Ft/t, a takarmánykukoricáé ezer Ft/t. A napraforgó- és a repceárak tág határok között mozogtak, az idei évben a szerzôdéskötéssel rendelkezô termelôk jobb áron tudták értékesíteni terményeiket, mint akik nem szerzôdtek. A napraforgó ára az elmúlt két hétben ezer Ft/t, a repcéé ezer Ft/t között mozgott. A Magyar Agrárkamara tapasztalatai szerint az utóbbi idôben kismértékben élénkült a gabona iránti kereslet, de még mindig jelentôsen elmarad az elmúlt szezon forgalmához képest. Az Európai Közösség néhány tagállamában a gabonafélék áralakulása a következô volt 15-én: A termésmennyiségben növekedést várnak az USA-ban, Oroszországban, Ukrajnában és az EU-ban, csökkenést Argentínában és Kínában. A világ gabonatermésében az elmúlt becsléshez képest 5 millió tonnával többet várnak, azt jelenleg 1753 millió tonnára becsülik, és ezt a világon a második legnagyobb termésmennyiségnek mondják. Ez a tavalyi rekordtól (1792 millió tonna) 39 millió tonnával marad el. Az alacsony árak a fogyasztásban növekedést indukálnak, azt 1743 millió tonnára várják, ami az elmúlt szezon fogyasztását 16 millió tonnával haladja meg. A készleteket a fogyasztásnövekedés ellenére 9 millió tonnával magasabbra becslik, mint a tavalyi szezoné, azt 363 millió tonnára várják. A készletnövekedést csaknem teljesen Kína könyvelheti el, az öt fô exportôr készlete várhatóan 3 millió tonnával kevesebb, mint az elmúlt szezonban volt. A világ gabonakereskedelmében 10%-os csökkenésre számítanak a tavalyi rekordhoz képest, és azt 224 millió tonnára várják. Az USA várhatóan több gabonát exportál, mint a tavaly, de kevesebbet szállít majd az EU, Argentína. Ukrajna. Oroszország várhatóan megismétli a 2008/09 szezonban teljesített mennyiséget. Magyar Agrárkamara Állami intervenciós intézkedések a gabonaágazatban 2009/10 gazdasági évben (Jogszabályok: a többször módosított 1234/2007/EK/Tanácsi r., 884/2006/EK, 428/2008/EK, 687/2008/EK, 670/2009/EK Bizottsági rendeletek) Megnev. Mennyiség Referenciaár /t Búza korlátlan 101,31 Árpa korlátlan 101,31 Kukorica Durumbúza Hántolatlan rizs korlátozott; jelenleg 0 korlátlan a felvásárlási ár függvényében; jelenleg 0 korlátlan a felvásárlási ár függvényében; jelenleg 0 101,31 ügyfél ajánlja, de max. 101,31 ügyfél ajánlja, de max. 150,0 Felajánlás idôszaka nov. 1. máj. 31. nov. 1. máj. 31. nov. 1. máj. 31. pályázati kiírástól függ pályázati kiírástól függ Feltételek és a kifizetés legkorábbi idôpontja Felajánlás: Min. 80 t, jogsz. minimum minôség vagy felett, biztosíték nincs. Átvétel beszállítással vagy in-situ. Beszállítás a felajánlást követô 4 hónapon belül. Fizetés: 101,31 /t a +/- költségekkel korrigálva (a minôsítés és szállítás a felajánlót terhelô kts-ek) Ft-ban meghatározva, a minôségi átvételt követô napon Felajánlás: min. 80 t, jogsz. minimum minôség vagy felett, biztosíték nincs. Átvétel beszállítással vagy in-situ. Beszállítás a felajánlást követô 4 hónapon belül. Fizetés: 101,31 /t a +/- költségekkel korrigálva (a minôsítés és szállítás a felajánlót terhelô kts-ek) Ft-ban meghatározva, a minôségi átvételt követô napon Jelenleg nincs lehetôség felvásárlásra. Ha a felvásárlásra vonatkozó kérelmünket a Bizottság megszavazza, úgy rögzített áron, 15 /t biztosíték mellett, minimum 80 t, a jogszabályban meghatározott minimális minôség vagy felett. Átvétel beszállítással vagy in-situ (a felejánlást követô 3 hónapon belül). Fizetés: 101,31 /t a +/- költségekkel korrigálva (a minôsítés és szállítás a felajánlót terhelô kts-ek) Ft-ban meghatározva, a minôségi átvételt követô napon. Jelenleg nincs lehetôség felvásárlásra. Ha a pályázati kiírást a Bizottság kihelyezi, úgy 30 /t biztosíték mellett, pályázatos módszerrel, minimum 10 t, és a jogszabályban meghatározott minimális minôség vagy felett. Átvétel csak beszállítással a felajánlást követô 3 hónapon belül. Fizetés: elfogadott ajánlati ár +/- minôségi bonifikáció, a min. átvételt követô 30 napon belül. Jelenleg nincs lehetôség felvásárlásra. Ha a pályázati kiírást a Bizottság kihelyezi, úgy 50 /t biztosíték mellett, pályázatos módszerrel, min. 20 t, és a jogszabályban meghatározott minimális minôség vagy felett. Átvétel csak beszállítással a felajánlást követô 3 hónapon belül. Fizetés: elfogadott ajánlati ár +/- minôségi bonifikáció, a min. átvételt követô 30 napon belül.

8 8 Kamara Alvóbomba a mezôgazdaságban! Nem építette be törvényjavaslatába a környezetvédelmi tárca a Magyar Agrárkamara javaslatait, így a jogszabályt általános vitára alkalmatlannak minôsítette az Országgyûlés mezôgazdasági bizottsága. De mi is fenyegeti a több százezernyi ôs- és kistermelôt, állattartót? Mi a helyzet a hatályos szabályozás szerint a környezetvédelmi termékdíjjal a mezôgazdaságban? K is túlzással, minden agrártermelônek, legyen ôstermelô vagy éppen a legnagyobb társaság, csomagolási tevékenység esetén be kell jelentkeznie a termékdíj-felhasználók körébe akkor is, ha csak bálamadzagot használ. A gond összetett: egyrészt 2004-ig visszamenô hatású a jogszabály, másrészt hatalmas sokszor teljesíthetetlen adminisztrációs és anyagi terhet ró a gazdálkodókra. Termékdíj a mezôgazdaságban A mezôgazdasági vállalkozások sem mentesülnek attól, hogy az általuk használt csomagolóanyagok után környezetvédelmi termékdíjat fizessenek, illetve a vámhatóságnál regisztráltassák magukat. A csomagolóanyagok felhasználásáról nyilvántartást kell vezetni és azt évente jelenteni kell. Mivel a most alkalmazott rendszer 2003 óta él, most az elévülési idôt is figyelembe véve 5 évre visszamenôleg kell adatokat szolgáltatni és ha kell termékdíjat fizetni. Termékdíj-fizetési kötelezettsége azoknak a gazdálkodóknak van, akik évente több mint 200 kg mûanyagot, fémet, több mint 500 kg papírt vagy fát, több mint 800 kg üveget használnak ilyen célra. A környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos bejelentés, bevallás és fizetési kötelezettség a mezôgazdaságban a csomagolást végzônél jelentkezik, aki/ amely lehet természetes személy, ôstermelô, egyéni vállalkozó és társaság egyaránt. A termékdíjat a törvény értelmében a saját célra történô felhasználás (csomagolás) esetén is néhány kivételtôl eltekintve meg kell fizetni. A termékdíj-kötelezettségrôl január 1-jétôl kizárólag elektronikus úton lehet eleget tenni. Termékdíj-mentességet az kaphat, aki kevés csomagolóanyagot használ, vagyis a fenti mennyiségeknél kevesebbet. A mentesség ténye ugyanakkor nem mentesíti a csomagolóanyag használóját a bejelentkezési, nyilvántartási és bevallási kötelezettség alól. Másik lehetôség a hasznosítást koordináló szervezeten keresztül megszerzett termékdíj-mentesség, ha a hasznosítást koordináló szervezet átvállalja a termékdíj-fizetési kötelezettséget, átvállalási szerzôdés megkötésével. A kötelezett az átvállalónak meghatározott mértékû hasznosítási díjat fizet, viszont az átvállalás sem mentesíti a csomagolóanyag használóját a bejelentkezési, nyilvántartási és bevallási kötelezettség alól. Amennyiben az agrártermelô csomagolt termékét exportálja vagy a közösségen belül értékesíti, nem keletkezik termékdíj-fizetési kötelezettsége. A megfizetett termékdíj viszszaigényelhetô vagy téves bevallás és befizetés esetén önellenôrizhetô. Termékdíjkedvezmény: a termékdíj 75 százalékát kell megfizetni, amennyiben a csomagolás vagy annak összetevôje környezetbarát védjegyhasználati joggal rendelkezik. Mikor kell fizetni? A kötelezettség keletkezésének idôpontja: a belföldi elôállítású, valamint az EU-ból behozott termékdíjköteles csomagolás esetén az elsô belföldi értékesítésekor kiállított számlán feltüntetett teljesítés napja; a belföldi elôállítású, valamint az EU-ból behozott termékdíjköteles csomagolás saját célú felhasználása esetében a termékdíj-fizetési kötelezettség a költségként való elszámolás napján vagy kicsomagoláskor a csomagolási hulladék keletkezésének napján; az importált termékdíjköteles csomagolás utáni termékdíj-fizetési kötelezettség a szabad forgalomba bocsátás alkalmával, a vámalakiságok elvégzésekor, valamint az ezzel egy tekintet alá esô vámhatósági intézkedések céljából benyújtott vámáru-nyilatkozat vagy kérelem elfogadásának napján keletkezik. Az agrárágazatban különbséget kell viszont tenni a tárolás és a csomagolás fogalma, folyamata között! Mindaddig, amíg a mûanyag fólia, zsák, láda stb. csomagolóanyag a termény/termék technológiai kezelésére (kazal fedése, siló takarása, bála tárolása, a ládába rakott zöldség-gyümölcs hûtôházi vagy egyéb tárolása) valósul meg, azt a folyamatot nem csomagolásnak, hanem tárolásnak kell tekinteni. Ez esetekben mindaddig tárolásról beszélünk, amíg az így tárolt termény/termék saját célú felhasználása vagy értékesítése bekövetkezik: pl. bálaszalma. A csomagolás jellegébôl adódóan elôfordul, hogy az agrártermelônél használt raklap, láda, rekesz, több egymást követô évben is megôrzi funkcióját, és a termelô azt több éven keresztül használja, illetve annak visszavételérôl gondoskodik. A terméknek az eredeti célra történô ismételt felhasználása az újrahasználat. Alapfeltétele, hogy a csomagolóanyag be legyen jelentve a vámhatóságnál és nyilvántartsák azt. A bejelentés elmaradása szigorú szankciót von maga után. A bejelentés visszamenôleg pótolható, azonban mulasztási bírság szabható ki. A termékdíj behajtása adók módjára történik. Meg nem fizetett termékdíj után, a termékdíj bírság a hiány (díj) 100%-a; késedelmes bejelentés, bevallás miatt mulasztási bírságot kell fizetni, melyet a vámhatóság határozatban állapít meg. Magyar Agrárkamara

9 Pr 9 Közeleg a téli gyûjtés ideje a Cseber Gyûjtôhelyeken A Cseber Non-profit Közhasznú Kft. a növényvédô szeres csomagolóanyagok, valamint a csávázott vetômagos zsákok viszszagyûjtését koordinálja. A tavalyi évben több, mint 1000 tonna növényvédô szerrel érintkezett csomagolási hulladék begyûjtését, hasznosítását és ártalmatlanítását szervezte meg. Ebben segítségére volt többek között a közel 120 gyûjtôpontból álló begyûjtôhálózat és a környezettudatos és jogkövetô mezôgazdasági termelôk, akik göngyölegeiket a visszagyûjtési akciók során a begyûjtôhelyekre leadták. Az idei évben terveink szerint még több göngyöleget gyûjtünk be, és külön szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy gyûjtôhelyeink kizárólag a háromszor kiöblített növényvédô szeres flakonokat veszik át. A növényvédô szeres flakonok tisztítása a felhasználók feladata. Kézi úton történô megvalósulása esetén a kiürítés után legalább háromszor, az ûrtartalom 10%-ának megfelelô vízmennyiséggel, a növényvédô szer felhasználásának helyszínén ki kell öblíteni oly módon, hogy az öblítô folyadék a növényvédelmi technológiában kerüljön felhasználásra. A mosatlan göngyöleg károsítja környezetünket, csökkentheti permetezésünk hatékonyságát (kevesebb hatóanyag kerül a tartályba) és ugyanakkor megterheli a pénztárcánkat is, hiszen az értékes hatóanyagokat a nem megfelelô kimosás következményeként egyszerûen a kukába dobjuk. Fontos tudnivaló, hogy a göngyölegeket tételesen veszik át a gyûjtôhelyeken. Az átvételi elismervényen a göngyölegeket anyagfajtánként (jellemzôen: mûanyag, papír, fém és társított) és a flakonokat, tartályokat térfogat szerint, darabszámra kell feltüntetni. Ennek ismeretében készüljünk fel az átadásra: a göngyölegeket fajtáként szétválogatva, az üres flakonokat méretenként madzaggal összekötözve és átszámolva vigyük a gyûjtôhelyre, ahogyan azt már nagyon sok felhasználó megtette az elmúlt évek gyakorlatában. Köszönjük! A gyûjtés további részleteirôl kérjük, tájékozódjon a legközelebbi gyûjtôhelynél. Lantos Péter Ön sikeresen felhasználta, mi térítésmentesen visszavesszük kiürült és háromszor kiöblített növényvédô szeres göngyölegét, valamint csávázott vetômagos csomagolóanyagait. TÉLI visszagyûjtési akciónk: november december. Kérjük vegye fel a kapcsolatot az Önhöz legközelebbi gyûjtôhellyel és tájékozódjon az átvétel részleteirôl! Gyûjtôhelyeink listáját megtalálja a weboldalunkon. Lantos Péter (1) Fenyvesi Rita (1)

10 10 Agrárstratégia Több mint egymilliárd éhezô A közelmúltban megrendezett Élelmezési Világnapnak szomorú aktualitást adott, hogy ez évben a világ éhezôinek száma átlépte az egymilliárdos határt. A világnap alkalmából tartott rendezvények fô témája a világ élelmezésbiztonsága volt. Az elmúlt évek élelmezési válságát követô gazdasági válság miatt az idén mintegy száz millióval több embert fenyeget az éhezés és alultápláltság, mint tavaly. A FAO (Food and Agriculture Organisation) az októberi 29. Élelmezési Világnap alkalmából a világ élelmezésbiztonságának válságos helyzetére és kihívásaira hívta fel nyomatékkal a figyelmet. A néhány évvel ezelôtt kezdôdött élelmezési válságot világgazdasági krízis követte, amely tovább rontotta a világ élelmezésbiztonságának helyzetét. Az éhezési mutatók mostani növekedése nem a gyenge termés következménye, hanem a gazdasági világválság mellékhatása. A jelenleg is tartó válság több okból is példanélkülinek nevezhetô. Elôször is, ez a krízis az alapélelmiszerek folyamán végbement jelentôs áremelkedését követte. A mostanában tapasztalható élelmiszerár-csökkenés azonban legkevésbé sem tekinthetô a válság végének. Afrika 27 országában a FAO által vizsgált adatok szerint a gabonaárak az esetek zömében több mint 25 százalékkal magasabbak a két évvel korábbiaknál, vagyis az élelmiszerválságot megelôzô idôszakban. Ázsia, Dél-Amerika és a Karibi-térség 31 országában a vizsgált adatok százaléka mutat több mint 25 százalékos gabonaár-növekedést a válság elôttihez képest. Számos országban egyáltalán nem csökkent az alapvetô élelmiszertermékek ára. A termelés növekedését akadályozza a költségek emelkedése a mûtrágyák 176 százalékkal, a vetômagok 70 százalékkal, a takarmányok 75 százalékkal kerülnek többe, ami a mezôgazdasági befektetéseket rendkívül nehézzé teszi. Az élelmezési válság kiváltó okai között szerepel elsôsorban a világ népességének növekedése, különösen a legszegényebb, fejlôdô országokban. A helyzetet súlyosbítják a klímaváltozás következményei: áradások, aszályok, viharok. A mezôgazdaság termelékenysége a világ nagy részén alacsony, a mezôgazdasági kutatásokra és fejlesztésre a szakemberek által javasoltnál sokkal kevesebb forrás jut, s az sem a szegények gondjainak megoldását leginkább segítô terményekre összpontosít. Az Európai Unió 27 tagországában 2009 áprilisában a fogyasztói árak átlagosan 1,2 százalékkal voltak magasabbak, mint 2008 áprilisában. Árcsökkenés volt többek között Írországban (0,7) és Portugáliában (0,6). A legnagyobb áremelkedést Romániában (6,5), valamint Lettországban és Litvániában (5,9 5,9) mérték. Magyarországon az uniós átlaghoz képest nagyobb mértékben, 3,2 százalékkal növekedtek az árak ez idôben. A világ élelmezési helyzete romlott, a világgazdaság lassulása pedig tovább nehezíti az élelmezésbiztonság megteremtését. A fejlôdô országokban makacsul tartják magukat a magas élelmiszerárak, így az éhezéstôl szenvedôk száma évek óta növekszik. A FAO Fôigazgatója, Jacques Diouf Élelmezésbiztonsági Csúcstalálkozót kezdeményezett, hogy a világ vezetôi kulcsfontosságú egyezségre jussanak a válság megállítására. Erre a találkozóra október között került sor Rómában. Az Élelmezési Világnap alkalmából tartott sajtóértekezleten Mária Kadleciková, a FAO Európai és Közép-Ázsiai Regionális képviselôje hangsúlyozta: Az európai régió élelmezésbiztonság tekintetében szerencsés helyzetben van. Ezért innen nézve nem szabad megfeledkeznünk a világ többi részérôl. Drámai, hogy a világ éhezôinek száma meghaladta az egymilliárdot a gazdasági válság és a mezôgazdaság elôtt álló kihívások mind-mind az éhezéssel szembeni nagyobb összefogásra sarkallnak minket. Az élelmezési válság megoldására már születtek javaslatok és megtörténtek az elsô lépések is. A G8-ak L Aquila-ban tartott júliusi találkozóján elfogadott Közös Nyilatkozat a kisgazdálkodók termelésnövekedésének elsôbbségébem gyökeres változást mutat, fôként az alacsony jövedelmû, élelmiszerhiánnyal küzdô országokat illetôen. A program támogatására három év alatt 20 milliárd USA dollár mozgósítását irányozták elô. Ez a lépés bátorítja a nemzetközi donor közösséget arra, hogy növeljék a mezôgazdaság százalékos részesedését a Hivatalos Fejlesztési Támogatásból (ODA), így az elérheti az 1980-as értéket, azaz 17 százalékot. Fontos, hogy emlékeztessünk arra, ez a befektetési szint mentette meg az 1970-es években Ázsiát és Dél- Amerikát az éhezés fenyegetô veszélyétôl. Az Európai Unió 2009 májusában jelentôs lépést tett az afrikai, ázsiai, délamerikai és karibi fejlôdô országok mezôgazdaságának fejlesztésére. Az EU kétéves, egy milliárd euró értékû Food Facility keretprogramjából 125 millió euró értékben FAO-segélyprogramok támogatásáról írt alá szerzôdést. Létfontosságú, különösen válsághelyzetben, hogy a mezôgazdasági támogatások ne csökkenjenek. Csak egészségesen mûködô mezôgazdasági szektor és hatékony szociális háló segítségével lehetséges szembeszállni az általános gazdasági visszaeséssel, és elérni, hogy az éhezést és a szegénységet visszaszorítsuk. mondta el a világnap alkalmából Jacques Diouf.

11 Agrárstratégia 11 Felhívjuk olvasóink figyelmét a világ élelmezésbiztonságával kapcsolatos legfontosabb kihívásokra: Nemcsak az élelmiszerek termelését kell növelni 2050-re ötven százalékkal a 9,2 milliárdra növekvô népesség számára, hanem minden embernek lehetôséget kell teremteni minôségi élelemhez való hozzáférésre. Következetes és hatékony nemzetközi élelmezésbiztonsági irányítási rendszer bevezetésére van szükség. A fejlôdô országoknak tisztességes versenylehetôségeket kell biztosítani a világkereskedelemben: az agrártámogatási politikák ne torzítsák a nemzetközi kereskedelmet. Biztosítani kell, hogy a fejlôdô és a fejlett országok kisgazdálkodói a más szektorokban (ipar, szolgáltatás) dolgozók keresetével arányos jövedelemre tegyenek szert. Jelentôs mértékû állami beruházások és magánbefektetések mozgósításával fejleszteni kell a vidéki infrastruktúrát, és biztosítani kell a kistermelôk hozzáférését korszerû eszközökhöz, amelyekkel az élelmiszertermelés és a termelékenység növelhetô a fejlôdô országokban, elsôsorban az alacsony jövedelmû, illetve élelmezési hiányosságokkal küzdô országokban. Harminc országban van élelmiszerhiány, hatékonyabb módszerek kellenek az élelmiszerhiány esetén szükséges gyors segítségnyújtásra. Az Élelmezési Világnapon tudományos közös konferenciát szervezett a FAO Regionális Irodája az FVM-mel (Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) és a MÉTE-vel (Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület). A világnaphoz kapcsolódva több vidéki helyszínen is szerveztek eseményeket Keszthelyen, Debrecenben, Szegeden és Sarródon is. SZA Élelmezésbiztonság a válság idején Az alábbiakban Jacques Diouf, a FAO fôigazgatója rövidített üzenetét tesszük közzé olvasóinknak, amely számos hasznos információt tartalmaz, illetve jövôképet mutat az agráriusoknak. Az elmúlt három év eseményei tragikus módon bizonyították a globális élelmezési rendszer törékenységét. A történelem során elsô ízben a világon az éhezô, alultáplált emberek száma meghaladta az egymilliárdot. Számuk tavaly óta százmillióval növekedett, ami azt jelenti, hogy a Földön minden hatodik ember nap mint nap éhezéstôl szenved. Az éhezés mostani növekedése egyáltalán nem a gyenge termés következménye: a gazdasági világválság okozta, amely a már elszegényedettek jövedelmét és munkalehetôségeit tovább csökkentette, azáltal az élelemhez jutás lehetôségét is rontotta. Napjainkban, amikor a gazdasági válság továbbra is uralja a híreket, fontosnak érezzük, hogy világszerte felhívjuk a figyelmet arra, hogy a válság elérte a kistermelôket és a vidéki területeket, ahol a világ éhezôinek hetven százaléka él és dolgozik. A jelenleg is tartó válság több okból példanélkülinek nevezhetô. Elôször is azért, mert az alapélelmiszerek folyamán végbement jelentôs áremelkedését követte. A mostanában tapasztalható árcsökkenés egyáltalán nem tekinthetô a válság végének, sôt, számos országban egyáltalán nem csökkent az alapvetô élelmiszertermékek ára. Másodsorban: kereskedelmi szempontból a fejlôdô országok világgazdasági integrációja folyamatban van, ennek következtében a globális keresletben és kínálatban, valamint a hitelhez jutás folyamatában bekövetkezett hanyatlás azonnali visszaesést okoz számukra. Harmadszor, a válság globális természete miatt a háztartásokban a gazdasági megrázkódtatások átvészelésére alkalmazott megszokott mechanizmusok erôsen beszûkültek. A Közvetlen Külföldi Befektetések (FDI) 2009-ben várhatóan harminc százalékot meghaladó mértékben csökkennek, s ebben a mezôgazdaság is érintett. A városokban is csökken a munkalehetôség, emiatt sok munkát keresô visszatér vidéki otthonába. Az ingázók, otthonuktól távol munkát vállalók jövedelem átutalásai a korábbi húsz százalékos éves növekedés után, (ami 2008-ban 300 milliárd USA dollárt tett ki), 5 8 százalékkal csökkenhetnek 2009-ben. A pénzpiacon nem lesz elegendô hitel a magas kockázat miatt, sôt, a hiteleket kockázati prémiummal terhelik. A rideg valóság az, hogy ha nem történnek azonnali, jelentôs és hosszú távon fennmaradó, a helyzetet javító intézkedések, az Élelmezési Csúcstalálkozó célkitûzése hogy az éhezôk száma 2015-re 420 millióra csökkenjen, nem valósul meg. Nem csak pénzre van szükség célunk eléréséhez. A jelenlegi válságot súlyosbító tényezôkön túl egész sor alapvetô problémát kell megoldani. Elsôsorban azt, hogy a segélyek milyen úton jutnak el a rászorulókhoz, és hogyan érik el hatékonyan a kisgazdálkodókat, valamint a világ élelmezésbiztonságot irányító rendszerének reformját, annak érdekében, hogy a kormányzatok és fejlesztési partnerek jobban összehangolják tevékenységüket, illetve a mezôgazdaság fejlesztésére szánt köz- és magánbefektetéseket. Létfontosságú, (különösen válsághelyzetben), hogy a mezôgazdasági támogatások ne csökkenjenek. Csakis egy egészséges mezôgazdasági szektor kombinálva egyéb gazdasági növekedéssel, hatékony szociális biztonsági hálóval és szociális védelmi programokkal képes szembesülni az általános gazdasági visszaeséssel, illetve elérni, hogy az éhezés és a szegénység megszûnjön.

12 12 Agrárstratégia V4 példás együttmûködés A tejpiaci gondok megoldásáról, az áruházláncok erôfölénnyel való visszaélésének megakadályozásáról, valamint az uniós közös agrárpolitika 2013 utáni jövôjérôl tanácskoztak a közelmúltban Budapesten a Visegrádi Csoport (V4) országainak agrárminiszterei, valamint Bulgária és Románia mezôgazdasági tárcáinak vezetôi. A z elmúlt több mint másfél évtized során a Visegrádi Együttmûködés (V4) egy jól mûködô konzultációs és együttmûködési keretté, s egyben nemzetközileg ismert és elismert fórummá fejlôdött. A négy állam Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia számos kérdésben fogadott el közös álláspontot, s képes volt érdekeit összehangolni. Európai és azon kívüli partnereink, valamint regionális együttmûködési formák (Benelux, Balti 3) is keresik a kapcsolatot velük, és rendszeressé váltak a V4+ formátumú találkozók. Az együttmûködést a rotációs alapon évente változó soros elnökség koordinálja: most júliustól Magyarország tölti be a soros elnöki tisztséget. A V4+2 országok egymás közötti ágazati kereskedelme mind nagyobb jelentôségû az EU csatlakozást követôen, 2008-ig dinamikusan nôtt. A magyar mezôgazdasági és élelmiszer-ipari kivitel tekintetében pl. Románia mára a legfontosabb felvevôpiacunk egyike, Lengyelország pedig az importunkban játszik kiemelt szerepet. Múlt évben az 5 országba együttesen 1,7 milliárd euró értékben exportáltunk élelmiszer-gazdasági termékeket, míg 1,0 milliárd eurót tett ki az onnan behozott ágazati termékek összértéke. Az idei év elsô 5 hónapjának adatai szerint, döntôen a pénzügyi-gazdasági válság következtében jelentôsen visszaesett az külkereskedelmi forgalom is. Az 5 országból az ágazati importunk 18,3%-kal csökkent, az exportunk valamivel kisebb mértékben, 16,8 százalékkal. A mostani budapesti konferenciát követôen kiadott közös nyilatkozat megállapítja, hogy a részt vevô országok egybehangzóan kritikusnak ítélik meg a tejágazat piaci helyzetét, s hogy érdemi döntések híján az egyes tagországokban a tejtermelés nemkívánatos mértékben csökkenhet. Ez nemcsak súlyos ágazati, hanem komoly társadalmi feszültségekhez is vezethet. Mint Gráf József földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a tanácskozást követô sajtótájékoztatón elmondta, a résztvevôk az EU bizottság eddigi intézkedéseit elégtelennek tartják, és ismételten felhívják a testület figyelmét a megkerülhetetlen és érdemi döntések meghozatalának szükségességére. Álláspontjuk szerint csak nemzeti hatáskörben a piaci zavarok nem kezelhetôk, azok megoldása összeurópai ügy. A Visegrádi Négyek országai valamint Bulgária és Románia igénylik és számítanak az összes tagország együttmûködésére a pénzügyi terhek vállalásában. A nagy kereskedelmi láncok magatartásával kapcsolatban a tanácskozáson jelen lévôk megállapították, hogy azok sokszor visszaélnek erôfölényükkel, és ezt szintén nem nemzeti hatáskörben, hanem uniós keretek között kell rendezni. Ezért felkérik az EU bizottságát, hogy erre irányuló javaslatait ez év végéig tegye meg. A mostani költségvetési idôszakot követô közös agrárpolitikáról megállapították, hogy annak jövôje igen fontos, mivel az az Unió egyik alapértékét képezi. Ezért fontosnak tartják, hogy a közös agrárpolitika továbbra is a jelenlegi keretek között és finanszírozással mûködjön tovább. Ez különösen fontos az újonnan belépett tagországok számára. A közvetlen támogatások súlyának fenntartása lehet ugyanis az alapja egy ambiciózus, a jövô kihívásait kezelni tudó közös agrárpolitikának, hiszen e támogatások nélkül nem versenyképes az EU mezôgazdasága, a mezôgazdasági tevékenység nem lenne fenntartható minden térségben. A közvetlen támogatások jelenlegi rendszere megfelelôen szolgálja a jövedelemstabilitást és az elôállított közjavak kompenzálását, ezért nemcsak fenn kell tartani a jelenlegi szintjét, hanem meg kell erôsíteni. A kérdés nem az 1. és 2. pillér közötti választás, hanem megtalálni az egészséges egyensúlyt a kettô között, Többet kell termelni, a mezôgazdasági termelés fenntartása alapvetô cél, e nélkül nincsen élhetô vidék. A közvetlen kifizetéseket olyan irányban indokolt fejleszteni, hogy hatékonyan szolgálják az élelmezésbiztonsági cél megvalósítását, a multifunkcionális mezôgazdaság fenntartható fejlôdését, az új tagországok felzárkózását és a tagországok közötti eltérô mértékû közvetlen kifizetések kiegyenlítését. Gráf József arról is tájékoztatott, hogy Magyarország felkészülése a 2011 elsô fél évében esedékes magyar elnökségre rendben folyik. Ezen belül agrárkérdésekben hazánk fontosnak tartja a KAP további jövôjének megalapozását, valamint az új költségvetési idôszak pénzügyi terveinek elfogadását. Emellett Magyarország hangsúlyt helyez a vízkészletek célszerû hasznosítására is. Ez a kérdéskör ugyanis szerinte egyenértékû az élelmiszerhelyzet és -biztonság kérdéskörével, valamint az energiaügy fontosságával. Ezért hazánk már most munkatársakat delegált azokba az országokba, amelyek jelenleg látják el, illetve a közeljövôben foglalják majd ellátni az Unió elnökségi posztját. A tapasztalatokat pedig hasznosítani kívánja a magyar elnökség tevékenységében. Valkó Béla

13 Agrárstratégia 13 Agrárköltségvetés 2010 A 2010-es agrárköltségvetés számai alapján elmondhatjuk, hogy újabb nehéz év elé néznek az ágazat szereplôi, a büdzsé szigorú és takarékos gazdálkodást vetít elôre. A jövô év fô számairól Gôgös Zoltán államtitkár és Máhr András szakállamtitkár adott tájékoztatást a sajtó számára. A z ágazat támogatására felhasználható bruttó az Európai Unióból származó forrásokat is tartalmazó támogatási összeg a 2009-es 472,8 milliárd forinttal szemben 2010-ben 463 milliárd forintot tesz ki. Ebbôl uniós forrás 375,6 milliárd forint 81,1 százalék, a nemzeti forrás pedig 87,4 milliárd forint, az összes igénybe vehetô támogatás 18,9 százaléka. A földmûvelésügyi tárca jövôre is fenntart minden eddigi támogatást, bár a termelôknek nyújtható közvetlen hozzájárulás hazai részébôl a 2010-es költségvetés tervezetében 33 milliárd kerül elvonásra fogalmazott Gôgös Zoltán. Az FVM 2010-es támogatási elôirányzata az idei 177,0 milliárd forinttal szemben jövôre mintegy 130 milliárd forint lesz. A részletekkel kapcsolatban Máhr András elmondta, hogy a jövô évi csökkenés a tb-járulék és az egészségügyi hozzájárulás mérséklôdése miatti 1,1 milliárd forintos korrekcióból, továbbá az idén kormánydöntés alapján zárolt 11,5 milliárd forint és 1,5 milliárd forint egyensúlyi tartalék elvonásából adódik. Emellett csökkentô tétel még a közvetlen termelôi támogatás nemzeti kiegészítésébôl, azaz a top-up-ból már korábban elvont 33 milliárd forint, valamint az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) nemzeti hányadából elvont 5,0 milliárd forint is. Az FVM számára az Integrált Irányítási és Ellenôrzési Rendszerre (IIER) kapott 3,0 milliárd forint és az agrárkár enyhítési rendszer változása miatti mintegy 2,0 milliárd forint többletforrás áll jövôre rendelkezésre. A tárca irányítói szerint csupán néhány területen lesz viszszalépés. Így például a korábban a parlagfû irtására a személyi jövedelemadó 1 százalékából felajánlott pénzek nem lesznek felhasználhatók, ehelyett ezt az összeget az agrárkutatásra és a génmegôrzésre fordítják. A parlagfû irtásához szükséges 400 millió forintot így az FVM költségvetése viseli. A tejágazatban tapasztalható zavarok kezelésére több forrást biztosít az FVM 2010-ben. A tejpiaci gondok enyhítésére a termelôknek még az idén októberben kifizetik az úgynevezett tej top-up-ot, azaz a nemzeti támogatásból az ágazatnak járó összeget. Ez mintegy 16 milliárd forint lesz. Az agrártárca a szorult helyzetben lévô tejtermelôk megsegítésére a jövô évben mintegy forint literenkénti támogatást kíván adni nemzeti forrásból. Az FVM-ben azért döntöttek így, mert az Unió bizottsága lényegében nemzeti hatáskörbe utalta a tejpiaci problémák megoldását. A magyar agrárkormányzat ezért úgy határozott, hogy még ez év ôszén kifizeti a termelôknek nemzeti forrásból a tej top-up-ot. Ez még idén 16 milliárd forint többletforrást jelent a súlyos gondokkal küszködô ágazatnak. Emellett jövôre be kívánják vezetni az állatjóléti támogatást, valamint az uniós források átcsoportosításával további pénzeket szeretnének az ágazatnak juttatni. Erre lehetôség adódik, ugyanis az uniós pénzek 10 százalékát nemzeti hatáskörben át lehet csoportosítani. Ebbôl a 10 százalékból 3,5 százalékot, vagyis az így rendelkezésre álló összes pénz 35 százalékát szeretnék a tejágazatnak adni. A jelenlegi és a tervezett többlet támogatással együtt így jövôre literenként mintegy forint támogatáshoz juthatnak a tejtermelôk. Lehetséges, hogy az értékesített tej litere után, de az is lehetséges, hogy tejelô tehenenként adják. Ez azt jelentheti, hogy az ötvenforintos felvásárlási ár mellett akár a 75 forintos költséggel elôállított tej is nullszaldós lehet. Az elindított technológiai fejlesztési program klasszikusan géptámogatás, s amire több mint 5 ezer kérelem érkezett be 40 milliárd forintos igénnyel. Mivel óriási feladatról van szó, a számlabenyújtás határideje a korábbi október 31-ig helyett egy hónappal késôbbre november 30-ig tevôdik át. A kifizetések várhatóan január elsejével kezdôdnek meg jelezte Gôgös Zoltán, majd hozzátette szeptember 15-tôl december 31- ig legfeljebb 200 fô falugazdászt csoportosítanak át az MVH állományába, így próbálva a humánerôforrást megerôsíteni. Azt akarjuk, hogy hozzáértô szakemberek kerüljenek ebbe a bíráló, ellenôrzô, feldolgozó rendszerbe, amit a gazdálkodó érdekében kell megtenni. De szó nincs a falugazdász hálózat fölszámolásáról szögezte le Gôgös Zoltán államtitkár. vb Obreczán Ferenc, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége fôtitkára a jövô évi agrárköltségvetés tervezetérôl úgy nyilatkozott, hogy azt az elvonások és megszorítások jellemzik, s ez az amúgy is kritikus helyzetben lévô mezôgazdaságot tovább taszítja az ellehetetlenülés felé. A Magyar Agrárkamara elnöksége szerint mára a jövô évi termés is veszélybe kerül, mert az elmúlt évinél alacsonyabb termésátlagok, a mezôgazdasági termelôi árak jelentôs zuhanása, valamint a kereslet hiánya egyre növekvô likviditási gondokat okoz. Ez utóbbit erôsíti a hitellehetôségek beszûkülése is. Az agrárvállalkozások a pénzszûke miatt sok esetben még az egyszerû újratermeléshez szükséges technológiai folyamatokat sem képesek finanszírozni. Ennek viszont egyenes következménye lehet a következô év gyenge megalapozása.

14

15

16 16 Növénytermesztés Cukorrépa-termelés, korlátozott mennyiségben Magyarország EU-csatlakozása idején még minden nagyon szépnek látszott a cukoripar és következésképpen a cukorrépa-termelés terén, hiszen 402 ezer tonnás cukorkvótát sikerült kialkudni a tárgyalásokon, ezer tonnás hazai fogyasztói igények mellett. Az azóta talpon maradt egyetlen hazai cukorgyár, a Magyar Cukor Zrt., az osztrák Agrana-csoport tagja továbbra is hazai cukorrépából kíván cukrot elôállítani. A legutóbbi idôkig három beszerzési forrásból táplálkozott a hazai cukorpiac: a magyarországi fogyasztást a Magyar Cukor Zrt., a Mátra Cukor Zrt. és az import fedezte. A közelmúltbeli gyárbezárások után az egyetlen megmaradt gyárban, a Magyar Cukor Zrt. kaposvári üzemében egy cukorkampány alatt a több gyárból álló cég korábbi piaci részesedésének megfelelô mennyiséget, 105 ezer tonna cukrot képesek elôállítani. Ahogy eddig is, a még hiányzó mennyiséget a kereskedelmi cégek hozzák be az országba, az e célból létrehozott csomagoló üzemekbe. Az átrendezôdésbôl nem drágul okvetlenül a cukor, ugyanis az uniós cukorreform egyik lényeges célja, hogy a biztonsági raktárkészletek mérséklése mellett az ágazat termelési árszintjét csökkentsék. A répatermelôk és -feldolgozók közötti rendkívül bonyolult, különbözô támogatások és felárak figyelembevételével kialakult végsô elszámolás legfontosabb eleme a referenciaár. Ez a 2006-ban kezdôdött reform elôtt cukortonnánként 631 volt, október elsejétôl 540-re csökkent, és az idén ôsszel már csak 404. Vagyis a referenciaár összességében 36%-kal csökkent alig három év alatt. A fogyasztói árat pedig nemcsak a gyártók alakítják, hanem a mindenkori kereslet is, ennek megfelelôen semmi sem indokol áremelést a közeli jövôben. A külföldi kézen lévô magyar üzemek tulajdonosai az uniós cukorkvóták mérséklése és a felvásárlási árak csökkenése hatására nem várhattak mást, mint a más növényekhez pártoló termelôi magatartást. Annál is inkább, mert Brüsszel a gyártók mellett a termelôket is szerkezetátalakítási támogatással kárpótolta. A termelôk többsége különösen a cukorrépa egyre csökkenô átvételi ára és a kárpótlási támogatás miatt nem is búslakodott túlságosan, hiszen két évvel ezelôtt más szántóföldi növények termelésével valóban magasabb jövedelmet tudtak realizálni. A helyzet azonban alaposan megváltozott, hiszen az egyéb ipari növények búza, kukorica, olajosok tiszavirág életû árrobbanása ismét rávilágított arra, hogy a cukorrépa-termelés gazdasági és agrotechnikai szempontból is nehezen nélkülözhetô a vetésszerkezetbôl. Az idén, csökkent területi nagyságrendben ugyan, de visszaállt a világ rendje, és ez rádöbbentette a termelôket, hogy az egyik legjövedelmezôbb növény mégis a nagy tömegmozgatással járó, magas költségszintet igénylô cukorrépa. Fokozódó termelôi érdeklôdés A cukorrépa-termesztés, amióta mennyiségi keretek közé szorult, azóta egyre népszerûbb. Ennek oka a többi ipari növénnyel összevetve a kedvezô jövedelmezôségi mutatókban keresendô. Ahogyan a 115. kampányára készülô kaposvári cukorgyáróriás mezôgazdasági vezérigazgató-helyettese, Bráth Zoltán mondja, nem mellékes az sem, hogy a márciusban megkötött cukorrépa-termeltetési szerzôdésekben minden paramétert pontosan rögzítenek, majd októberben kezdôdhet a beszállítás, és egy hónap múlva a termelô megkapja a pénzt a beszállított, minôsített répája után. Ma ez a többi ipari növény esetében közel sincs így, hiszen léptennyomon a piaci bizonytalanság jellemzô. Természetesen az ökonómiai és logisztikai elvárásoknak megfelelôen termelôi átrendezôdésre van szükség, és a Kaposvár közeli termelôké lesz az elôny. Ez a gazdasági koncepció máris él, a gyárhoz közeli répatermelôk jelentkeznek is, a távoli termelôktôl pedig a gyár vezetése kénytelen a fenti okokra hivatkozva megválni. Ez nem kellemes szelekciós munka, mert éppen azoktól kell elköszönni, akik a legnehezebb túlélési idôszakban álltak a gyár mellett szerzôdéseikkel. A cukor ára nem bírja el a 400 km-es szállítási távolságot még úgy sem, hogy a termelôk is beszálltak a táblától a berakóállomásig a költségek egy részének felvállalásába. Ezek a távoli termelôk tudják és megértették a Magyar Cukor Zrt. helyzetét és a termeltetési koncepciót is, amelynek lényege, hogy csak addig termelhetnek, amíg közelebbi termelô nem lép a helyükbe. Sajnálatos módon így nagyon jó termôhelyi adottságú területek is kiesnek a termelésbôl, de az ökonómia szem elôtt tartása nem teszi lehetôvé pl. a szigetközi, rábaközi, jászsági stb. termelôk részvételét a szerzôdéses termeltetésben. Maradt kevés nagy termelô, sok közepes és kistermelô a partneri körben szektorsemlegesen annak érdekében, hogy a minôséget, a szállítási ütemezést a mennyiség mellett optimálisan lehessen tartani. Az idei évben szerzôdött ha vetésterület, a terméskilátások ismeretében úgy tûnik, biztosítja a közel tonna cukorrépát, amibôl a tonna cukor ki-

17 Növénytermesztés 17 Csábító jövedelmezôség A Magyar Cukor Zrt ha-os szerzôdéses területén az idei évben 58 t/ha termésátlag várható, ami már megközelíti azt a korábbi cukorgyári elképzelést, amely a partneri körtôl 60 t/ha termésátlagot vár. Ilyen sarokszámok mellett már realizálható a Ft/ha árbevétel úgy, hogy a termelôk termelési költségei Ft/ha között változnak termôhelyi adottságoktól függôen. Az öntözés nem jellemzô a gazdaságokban, pedig számos helyen felkészültek erre is, csak éppen gazdaságossági okok miatt nem látták indokoltnak. Az átlagosan Ft/ha nyereségtartam igen számottevô összevetve a többi ipari növénnyel, hiszen ôszi búzából enynyi árbevétel sem képzôdik. Igaz a ráfordítások mértéke legalább háromszorosa a búzáénak és a gépesítési, öntözési és egyéb szempontoknak is csak felkészült gazdaságok tudnak megfelelni. Nagy tehát a cukorrépa-termesztés ráfordításigénye, nagy a kockázata, de nagy jövedelmet hozó tevékenység. A termeltetô tisztában van a magas költségszintekkel, ezért segít a vetômag finanszírozásban, befogadnak engedményezést az inputanyag forgalmazóktól, tehát a termelés minél jobb szervezése érdekében természetesen kamat ellenében hajlandó segítséget nyújtani. Ennek megfelelôen szívesen jönnének vissza a korábbi termelôk, illetve új termelôk is a gyárhoz, amire azonban csak korlátozott lehetôség adódik. nyerhetô. Ha 16% cukortartalmú répa érkezik, akkor tonna cukorrépa elegendô lehet, de az évjáratok különbözôsége miatt ezt pontosan aligha lehet elôre kiszámítani. A Magyar Cukor Zrt. nem változtat A magyar cukorrépa-termelôk az elmúlt évben néhány kivételtôl eltekintve abban voltak érdekeltek, hogy a magyar cukoripart bedöntsék, mert az EU cukor-rendtartása mind a magyar államnak, mind a cukoripar tulajdonosainak, mind pedig a magyar cukortermelôknek magas kárpótlási összegeket fizettek azért, hogy befejezzék, illetve jelentôsen csökkentsék a cukortermelést. Ez akkor volt lehetséges, ha a cukorgyárak visszaadják a kvótájuk egy részét, amit nagyrészt sikerült is elérni. A Magyar Cukor Zrt., az osztrák Agrana-csoport tagja, korábbi stratégiai elképzelését fenntartva továbbra is cukorrépából kíván cukrot elôállítani hosszú távon Magyarországon. Az EU cukorreformjának termeléskarcsúsító elképzelései azt eredményezték, hogy az elmúlt kritikus évben mindössze tonna répára tudtak szerzôdni, de ennek ellenére az Agrana, mint osztrák tulajdonos a cukorgyártás folytatása mellett döntött, szemben más hazai cukorgyári érdekeltségekkel. A kialakult helyzetet egyéves történetnek tartották, és úgy gondolkodták, hogy a hatékony és gazdaságos répacukorgyártás érdekében visszaállítják a termelési kedvet. Felvásárlási árak alakulása Az EU-ban kialakult cukorrépaár-rendszer van érvényben, amely most 26,5 /t-ás alapárat jelent, erre jönnek rá a különbözô prémiumok 3,5 /t mértékben, továbbá az uniós szubvenció és a magyar nemzeti támogatás, együttesen 11 /t 2012-ig bezárólag. Ez azt jelenti, hogy összesen 41 /t répaárral számolhatnak a magyar termelôk. Természetesen nem mellékes az árfolyam sem különösen az elmúlt egy év történései fényében, amit úgy határoztak meg, hogy a szeptember 1 30 közötti idôszak /Ft árfolyam átlagára az átváltás alapja. A Magyar Cukor Zrt. azonban felajánlotta a termelôinek, hogy amennyiben akarják, a kifizetést euróban is kérhetik, és ezzel a lehetôséggel termelôk 60%-a élt is. Amíg Magyarország nem jut be az euró övezetbe, addig ez a fizetési formáció lesz érvényben, és a termelôk igényük szerint élhetnek az árfolyamnyereség lehetôségével, vagy vállalhatják a kockázatot. Ha elfogadják a gyár konvertálási ajánlatát, akkor az idén Ft/t között alakul a felvásárlási ár 16% digesszió mellett. Ez utóbbi a múlt év átlagában 17,1% volt, ami további árkiegészítést jelentett, és vélhetôen jelent az idei évben is. Körvonalazódik tehát termelôk és termeltetô között egy új szövetség, amely mindkét fél számára kedvezô lehet. GYZ Tel.: (1) , fax: (1) ; info@belarustraktor-mtz.hu; AGROKER HOLDING ZRT Nyíregyháza, Kinizsi u. 2. Telefon: (42) Fax: (42) BEREG-AGRO KFT Alsónémedi, Ócsai út 3. Telefon: (29) Fax: (29) SOLÁRKER KFT Kecskemét, Könyves Kálmán krt Telefon: (76) Fax: (76) MTZ LE 4X4 MTZ LE 4X4 MTZ LE 4X4 MTZ LE 4X4 MTZ LE 4X4

18 18 Kertészet Idén is alacsony almaárak Lapunk augusztusi számában sorra vettük a hazai gyümölcstermelés ez évi eredményeit. Az eltelt idô immár lehetôséget ad az idei almatermés és almapiac áttekintésére is, amire Bodnár Józsefet, az Alma Terméktanács elnökét kértük fel. Ez évben 520 ezer tonnás almatermés várható. Ebbôl az ipari alma mennyisége, a keleti országrészt többször sújtó jégesôk következtében, 320 ezer tonna kezdi az értékelést Bodnár József. Az ipari alma ára 8 11 forint kilónként, a helyi felvásárlások esetében 6-7 forint. Az étkezési alma ára forint, a fajtától függôen. Az igen kedvelt Jonathan alma ára Ft/kg. A termelés önköltsége étkezési alma esetében meghaladja a 30 Ft/kg-ot. A korai fajta (Gála) ára a korábbi forint helyett forintra esett vissza. A kereskedôk jelentôs mennyiségben hoztak be Ausztriából, Olaszországból 2008-as termésû almát 8 10 eurócentért. A kinti hûtôházak szabadultak a készletektôl, kellett a hely az idei termésnek. Ez az áru az áruházak polcain Nyári zöld almaként 299 Ft/kg-os áron tûnt fel. Ez a kereskedelmi húzás, valamint az almaágazatra jellemzô tôkeszegénység nagymértékben hozzájárult a belsô piac összeomlásához. A termelôk egymás alá ígérve adják gyümölcsüket, csak hozzájussanak valami minimális árbevételhez ben az ültetvények jelentôs része százszázalékos vagy azt közelítô nagyságú fagykárt szenvedett el. Ugyanakkor a kárenyhítési rendszer a felmerült költségeknek csak a felét térítette meg, mindez tovább növelte az ágazat tôkeszegénységét. Ehhez képest mennyi almát termesztünk Magyarországon? Magyarországon jelenleg 39 ezer hektár almaültetvény van. Ebbôl mintegy 13 ezer hektár az 1995 után létesített, jó fajtaszerkezetû, piacképes árualapot biztosító ültetvény. A szélsôséges csapadékviszonyok nagymértékben befolyásolják a megtermelt gyümölcs minôségét, ennek ellenére az új ültetvények esetében az öntözött ültetvények aránya nem éri el a 20%-ot. 16 ezer hektár elavult ültetvény található országosan, ezek még a szövetkezeti és állami gazdasági ültetvények, melyek tagi tulajdonba kerültek Ezek jelentôs részét alacsony színvonalon mûvelik. Itt fôleg ipari alapanyag terem, bár egyes években az étkezési almapiacon megjelenve piaci zavart képesek elôidézni. Általános probléma a megtermelt gyümölcs hûtôházi elhelyezése. A hazai termés mennyisége ezer tonna között ingadozik. A hûtôházakban 200 ezer tonna tárolására elegendô hûtôtér áll rendelkezésre. Ebbôl a mai kor igényeinek csak 25 ezer tonna felel meg. Mi jellemzi az ágazat általános helyzetét? Az almapiac szervezetlen, illetve alacsony szervezettségû, jelentôs hányadú termelôi értékesítéssel, melyet a vevôi oldal nagymértékben kihasznál. A 2008-ban kialakult piaci zavar az ipari alma esetében az induló 24 forintos árat 8 10 forintra csökkentette. A kormányzat felismerve a problémát forint hektáronkénti támogatást biztosított a termelôknek. Idei év a korábban leírt okok miatt szintén elviselhetetlenül rossz éve lesz az almatermelôknek. Az ipari feldolgozók kockázatot nem vállalva állapítják meg az ipari alma árát augusztusban, amikor a sûrítmény piaci ára mélyponton van, mivel Európában ekkor kezdôdik az alma betakarítása. Az európai sûrítménypiacot meghatározza a kínai almasûrítmény. Ennek az USA-ba 51,7 százalékos a beviteli vámtétele, míg Európában nincs, illetve minimális a vám. A probléma megoldására több javaslat született, melyekre várják az érdemi választ az almatermelôk. Sz.B.L. Szôlészek-borászok szakvására Németországban Európa legnagyobb borkereskedelmi szakvására a düsseldorfi ProWein, amelyen jövôre várhatóan húsznál több magyar cég állít ki, az ideihez hasonlóan. A Düsseldorfban március között tartandó vezetô európai borkiállításon a világ minden fontos bortermelô országa és régiója bemutatja kínálatát hangsúlyozta budapesti sajtótájékoztatóján Danila Avdiu, a ProWein projektigazgatója. Évenként közel 50 ország mintegy háromezer kiállítója ad keresztmetszetet a világ bortermelésének és szeszesital-gyártásának trendjeirôl a rendezvényen. Idén három nap alatt több mint 35 ezer szakmai látogatót regisztráltak a Rajna parti vásárközpontban. A ProWein tükrözi a nemzetközi borpiac trendjeit: Többek között növekszik a kereslet a könnyû borok iránt. Fehér bornál egyre népszerûbb a 11, vörösbornál a 13 százalék körüli alkoholtartalom. A német fiatalok körében továbbra is népszerûek a könnyû dobozos borok. Különleges eseménynek ígérkezik, hogy bemutatkozik Argentína, Chile, Dél-Afrika, Kalifornia és Új-Zéland bortermelôinek Új Világ Borszövetsége. Az öt ország érdekelt cégei New World Wine Alliance néven tervezik az együttmûködést a világpiacon. Hagyományosan a ProWein legsikeresebb része a kóstoló részleg, ahol különbözô országokból mintegy ezer különbözô márkás borral ismerkedhetnek az érdeklôdôk. Külön kiállítási részen A bor legjobb barátai címû bemutató a borral együtt fogyasztható finom élelmiszerekre hívja fel majd a figyelmet. Részt vett a sajtótájékoztatón Thomas Brandl, a stuttgarti vásárszervezô vállalat PR-igazgatója is, aki felhívta a figyelmet a Stuttgartban tartandó Intervitis Interfructa technológiai szakvásárra, ahol március között a bortermelés és gyümölcsfeldolgozás korszerû mûszaki eszközeit mutatják be. Így a közvetlenül egymás után sorra kerülô két vásáron a szakemberek rövid idôn belül megismerhetik a borkereskedelem legújabb nemzetközi trendjei mellett a borászat aktuális mûszaki újdonságait is. SZA

19 Gépesítés 19 Gépvásárlási támogatás után S Idén ôsszel immáron negyedszer jöttek össze az agráriusok Nyíregyházán a Nyitott kapuk kétnapos rendezvényre. A szakmai programokon kívül a sajtótájékoztatón az egész ot érintô gondolatokat vetett fel a gépvásárlási támogatások kapcsán Harsányi Zsolt, az Axiál Kft. ügyvezetô tulajdonosa ezt foglaljuk most össze Olvasóinknak. okan várták az idei nyári mezôgazdasági gépesítéshez támogatást nyújtó az ÚMVP-on keresztül megvalósulandó, építéssel nem járó gépek és technológiai berendezések beszerzéséhez kapcsolódó pályázatok hatásait. A támogatás pályázati lehetôsége alaposan felrázta a hazai mezôgazdasági termelôket, hiszen jelentôs összeg, mintegy 30 milliárd forint állt a pályázati kiírás alapján rendelkezésre. Ez az összeg, illetve a támogatás intenzitásának százalékos mértéke 100 milliárd forint feletti összesített új mezôgazdasági géppiacot vetített elôre 2009-re. Az idei helyzet kettôsségét jól mutatja, hogy míg a gazdasági környezet, illetve a piaci várakozások rövidtávon jelentôsen romlottak az elmúlt néhány évhez képest, a támogatásokkal kapcsolatban elhangzott, hogy a 2013-ig tartó Európai Uniós költségvetési ciklusban ez az utolsó ilyen jellegû mezôgazdasági gépberuházási támogatás. Ez a tény egyértelmûen érezhetô nyomást gyakorolt a gazdálkodókra. A július 15-ig beadható pályázatokat összesítve már július végén látható volt, hogy a 30 milliárd forintos támogatási keretet túljegyezve, közel ötezer gazdálkodó egység nyújtott be pályázatot gépvásárlási támogatásra. A mezôgazdaság és a mezôgazdasági gépesítés szempontjából meghatározó két hónap szeptember elején vette kezdetét, amely idôszak során gyors, következetes és pontos munka szükséges a gépvásárlást tervezôk és az igényeket kiszolgáló gépkereskedôk, s talán még hangsúlyozottabban a finanszírozó felek részérôl. Az év során több fórumon és többször elhangzott finanszírozói helyzet változása alapján érezhetôen nagy jelentôsége lesz az elkövetkezô két hónapban azoknak a szolgáltatásoknak, amelyek több finanszírozó cég kínálatát összefogva, az adott lehetôségek közül a vállalkozások számára leggyorsabban a legmegfelelôbbet tudják kínálni. Az MVH szeptember elejétôl kezdôdôen megkezdte a pályázatok elbírálási eredményeinek kipostázását. Ezen támogatási határozatok kézhezvételével válik egyértelmûen élessé a helyzet, mert a mintegy ötezer beadott pályázat nyertesei a 31-i elszámolási határidô által kényszerítve egyazon idôszakban, egyszerre jelentkeznek gép- és finanszírozási igényeikkel. A jelentkezô forgalom az átlagosnak mondható években 6 12 hónap alatt realizálódik. A várhatóan jelentkezô igények lekövetésére alkalmas extra kapacitással alapvetôen kevés hazai szereplô rendelkezik. A finanszírozással kapcsolatban két tényezô érezhetô mértékben megváltozott. Az elsô, hogy a tavalyihoz képest jelentôsen lelassult a pénzintézetek hitelbírálati és döntéshozatali folyamata, s megnôtt a pénzintézetek kockázatérzékenysége. Több, szélesebb körû információra van szükségük a jóváhagyásokhoz, amelynek sokszor a finanszírozó cég anyaországbeli tulajdonosa által okozott akadályai is vannak. Lényegében korlátozták a magyarországi döntési hatásköröket, több a helyi viszonyokat közvetlenül nem ismerô ember néz rá ugyanarra a hitelkérelemre, mint korábban. Természetesen sok múlik majd azon, hogy a két fél között (finanszírozó és finanszírozott) mennyire gyors az információcsere, de finanszírozás lebonyolításához korábban szükséges 1 1,5 hét most akár 1 1,5 hónapra is megnôhet. Ez az október végi határidôt is figyelembe véve, egy késôn megkezdett hitelminôsítés, hitelfelvételi ügyintézés esetén akár a támogatásból való kicsúszáshoz is vezethet. A másik tényezô, ami az ügyintézési idô további növekedését valószínûsíti, hogy az említett idôszakban várhatóan minden pénzintézetnél megnô az átmeneti finanszírozási igény, és jellemzôen kevés pénzintézet tudja a megduplázódó kapacitásigényt rugalmasan lereagálni. Az idei év elsô nyolc hónapját kétirányú hatások befolyásolták. Az egyik a június 15. és július 15. között beadható gépvásárlási támogatás igénylése és azok várható piacgeneráló hatása. Emellett a gazdasági környezet változásának következményeként a termelési értékek és volumenek csökkenésével a jövedelemszintek mérséklôdése is megtörténik, amely várhatóan a termelôi szektorban a költségek hatékonyságának további fokozását hozzák magukkal. Ez a hatás az idei évben mérhetô módon változtatta meg a hazai mezôgazdasági és építôipari vállalkozók szokásait. Axiáléknál például érezhetô, hogy partnereik a legutolsó pillanatra hagyják alkatrész- és szervizszolgáltatáshoz kapcsolódó beszerzéseiket. Ez már az idei évben is felértékelte azokat a szolgáltatókat, akik mögött olyan szakember-, logisztikai és eszközháttér áll, amely képes az ilyen mértékben kiegyenlítetlen igények rugalmas lekövetésére. Hosszabb távon pedig a célzott gépvásárlási támogatások megszûnése egyrészt a további specializációt, másrészt a különbözô mértékben változó, de mindenképpen növekvô szolgáltatási volumenigényt vetíti elôre. Sz.A.

20 20 Pr Privát bankárok Magyarországon A külföldi privát bankárok már több mint egy évtizede jelen vannak Magyarországon, csakúgy, mint a régiónk vagy a világ más országaiban. Egy privát bankárnak az a feladata, hogy nagy megtakarítással, vagy ha úgy tetszik, nagy vagyonnal (legalább 60 millió forint a szerk. megjegyzése) rendelkezô emberek, családok vagyonkezelését segítse. Magyarországon a Concorde Alapkezelô zrt. a Concorde csoport tagja az egyetlen olyan magyar tulajdonú társaság, amely vagyonkezelési szolgáltatást végez magánszemélyeknek, intézményeknek és emellett befektetési alapok kezelésével is foglalkozik. A cég vezérigazgatójával, Bilibók Botonddal beszélgettünk. A privátbankárok jelenléte Magyarországon azt sejteti, hogy több pénz van az országban, mint amennyit gondolnánk? Az átlagos magyar megtakarítási ráta alacsony, és össztársadalmi szinten a nagy vagyonnal rendelkezô magyarok száma is alacsony. De ez nem jelenti azt, hogy a privát bankári szolgáltatásokra ne lenne szükség. Klienseik milyen körbôl érkeznek? A legkülönfélébb szektorokból: van, aki a mai napig kétkezû, fizikai munkát végez; van, aki szellemi foglakozású; és vannak, akik vállalkozásokat alapítanak és mûködtetnek, illetve akik esetleg már értékesítették a korábban alapított cégüket. Új kollegáimnak mindig elmondom, hogy mindebbôl egy dologra érdemes következtetni: a mi ügyfeleink nem egy szûken meghatározható körnek a tagjai, hanem az a közös bennük, hogy az átlagosnál szorgalmasabbak, kitartóbbak. Bármilyen szektorban lehet üzleti, anyagi sikereket elérni, ha a fentieket valaki betartja. Nálunk hogyan kell elképzelni a vagyonos embert? Mi a közös bennük? A kommunizmus nálunk is tönkretette az évszázados családi vagyonokat. Az újraépítkezés megkezdôdött, sokan látjuk ennek különbözô formáit. Azonban nyugat-európai értelemben kevés a vagyonos ember. A többségük még csak a tôkefelhalmozás kezdeti szakaszában van. Jól érzékelhetô a válság hónapjaiban, hogy kik azok, akik valóban komoly likvid vagyonnal rendelkeznek, és kik azok, akik hitelbôl váltak polgárrá. Az utóbbiak, akik hitelbôl váltak gazdaggá, a válság vesztesei. Ezzel ellentétben azok, akik valós vagyonnal rendelkeznek, még nyerhetnek is a válságon, hiszen marad felhasználható pénzük, amelyet most egy kis odafigyeléssel jól be lehet fektetni. Melyek az együttmûködés lépései? Elôször kezdetét veszi egy közös ismerkedés. Mindenekelôtt meg kell ismerni azt, akinek a vagyonát kezeljük. Ez akár több évet is igénybe vesz. Az esetek többségében, fôleg olyanoknál, akiknek ebben semmilyen tapasztalatuk nincs, óvatosan indulunk, és csak fokozatosan javaslunk kockázatvállalást. A vagyonkezelés során mi az öszszes befektetési döntéshez szükséges terhet levesszük az ügyfelek válláról. Elmagyarázzák nekik, hogy kéthárom évig mit fognak csinálni a pénzével? Nemcsak két-három évig, hanem mindig, minden körülmények között. A kapcsolattartás folyamatos. Általában havi, de inkább negyedéves rendszerességgel, a régi ügyfeleknél néha ennél is ritkább, ami a bizalom legjobb jele. Az ügyfelek azért bíznak meg bennünket, hogy mi kezeljük a portfóliót, ne ôk, de a tájékoztatás elengedhetetlen. Vannak, akikkel mégsem épül ki a kapcsolat? Inkább olyanok vannak, akikkel az elsô néhány beszélgetés után közösen arra jutunk, hogy mégsem való nekik a tôkepiac. Sokan nagyon félnek tôle, semmilyen bizalmuk nincs. Nekik egy hosszú távú, akár kis kockázatú portfólió sem való. A legfontosabb, hogy mindenki jól aludjon. Melyek a szolgáltatásuk vezérfonalai? A vagyonkezelési szolgáltatásunk a klasszikus portfóliókezelési, befektetési tanácsadási, illetve adótanácsadási hármasból áll. Konzervatív befektetési szemlélettel rendelkezünk, és abszolút hozamú vagyonkezelést végzünk. A legfôbb célunknak a vagyonmegôrzést és -gyarapítást tartjuk. Nagyon fontosnak ítéljük meg az adóoptimalizációt, amivel a vagyonalakulás hosszútávon nagyon lényegesen alakítható. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy míg a privát banki szolgáltatásoknál az ügyfél egy termékpalettáról több-kevesebb transzparenciával rendelkezô termékeket vásárol a privát bankár tanácsára (azaz a döntést az ügyfél hozza), addig a Concorde Alapkezelônél a befektetési döntések nem terhelik az ügyfelet, ez a szakemberek kompetenciája és felelôssége. A szolgáltatás sikerdíjra épül, azaz az ügyfél és vagyonkezelôje érdekazonosságára törekszünk. Hogyan lehetne összefoglalni a cég filozófiáját? Az utóbbi évek legnagyobb változása, hogy egy olyan vagyonkezelôi tudásbázist kezdtünk el kialakítani, amely egyedülálló Magyarországon. Szándékunk az, hogy a néha markánsan különbözô vagyonkezelési szemlélettel rendelkezô befektetôi attitûdöket egy asztalhoz ültessünk. Meggyôzôdésünk, hogy jó eredményt többféle filozófiával el lehet érni, ezek pedig nagyon jól ki tudják egészíteni egymást, továbbá nagyon sokat tudnak egymástól tanulni. Kérem, hogy a tevékenység után mutassa be a céget is! A független társaság minden vagyonkezelési mandátumát piaci versenyben nyerte el, miután nincs a hátterében bank vagy biztosító. Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy 2009 ôszén több vagyont kezelünk, mint a válság kirobbanása elôtti, 2007-es évben a kezelt vagyon meghaladja a 180 milliárd forintot. Kétszer volt Az év legjobb alapkezelôje, mely címeket értékpapír alapkezelôként csak a Concorde Alapkezelô birtokol. Concorde Alapkezelô zrt Budapest, Alkotás u Tel.: