Hamberger Judit: A cseh-német viszony és a megbékélési nyilatkozat problémája

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Hamberger Judit: A cseh-német viszony és a megbékélési nyilatkozat problémája"

Átírás

1 Hamberger Judit: A cseh-német viszony és a megbékélési nyilatkozat problémája A cseh-német viszony rövid története A csehek a németekkel hosszú évszázadokig együtt éltek. A témával foglalkozó kutatók közül többen ezt az együttélést szimbiózisnak nevezik, s ebből indulnak ki, amikor azt indokolják, hogy a cseh-német együttélés vége (amire a pontot az 1945 és 1948 között, tehát a második világháború után végrehajtott több mint hárommillió németnek Csehországból, főként a Szudéta-vidékről Németországba való kitelepítésével tették fel) mindkét társadalom számára fájdalmas volt, mindkét társadalom sokat veszített vele. A csehek és németek mint két, de együtt élő társadalom viszonya a nemzetállamiság XIX. századi eszméjének terjedésével és a nyelvi nacionalizmusnak előbb német, majd cseh térhódításával, a nagynémet gondolat kulturális és politikai megvalósításának német akarata nyomán kezdett megromlani. A távolodás kézzelfoghatóan 1848-ban, a német egyesítés" frankfurti parlamentben történt megfogalmazásával és kihirdetésével indult meg. Ezt követően a cseh-német viszony és együttélés lassan, de folyamatosan egyre több feszültséggel telítődött. Az 1942-ban elhunyt cseh tudós, Emanuel Rádl úgy tartotta, hogy a csehek és a németek viszonya a cseh idegengyűlölet miatt már jóval korábban romlásnak indult, hiszen a középkori Károly Egyetem cseh professzorai 1409-ben az akkori cseh királytól, Venceltől kikényszerítettek egy olyan dokumentumot a Kutná Hora-i dekrétumot, amelynek rendelkezései az addig előnyben részesített idegeneket, közöttük németeket is, részben hátrányos helyzetbe hozták, részben arra kényszerítették, hogy hagyják el az országot. 1 Azzal együtt, hogy a történelem évszázadai során a cseh-német viszonyban megkülönböztették a csehországi németeket a Csehországon kívüli németektől, és a csehországi németek mindig kedvezőbb cseh megítélés alá estek, a nemzeti ébredés és a romantikus cseh történetírás legnagyobb cseh képviselője, a XIX. században élt František Palacký a cseh történelemről szóló főművében a cseh történelem lényegét a cseheknek a németekkel vívott harcában jelölte meg. Ez a meghatározása nemcsak a cseh történetírás és történelemértelmezés, hanem a cseh-német viszony szempontjából is meghatározó volt a továbbiakban, tehát a XIX. század második felében és a XX. században. A német és a cseh nyelvi nacionalizmus kulturálisan és politikailag is elválasztotta, elkülönítette egymástól a cseheket és a csehországi németeket. A XIX. században voltak német tervek a két etnikum adminisztratív szétválasztására is, mely tervekben egyes cseh kutatók a cseh-német együttélés müncheni megoldásának" előfutárát látták, vagyis azt, hogy a németek által lakott cseh határmenti területeket elszakítsák Csehországtól és Németországhoz csatolják. A cseh-német együttélés következő fordulóját" az 1918-ban megalakult Csehszlovákia jelentette. Ez az új államalakulat az 1920-ban elfogadott alkotmány szerint is a csehek és a szlovákok nemzetállamaként jött létre, így a kisebbségek, főként a németek és a magyarok másodrangú állampolgárokká váltak. A megalakulást követő első években a Csehország területén maradt németek önálló provinciákat alakítottak ki, és így akartak Ausztriához vagy Németországhoz csatlakozni, de ezt a csehszlovák államhatalom nem tette számukra lehetővé.

2 Az 1918 és 1938 közötti időszakban a cseh-német viszonyban a cseh államhatalom által irányított és támogatott csehesítő politika valósult meg, aminek tényét a cseh történetírás vagy eltitkolta, vagy mind ennek lefolyását, mind hatását bagatellizálta, így tényleges hatásairól csak néhány kutató írásaiból, valamint visszaemlékezésekből állnak rendelkezésre a csehesítésre vonatkozó információk. 2 Egyébként ez az az időszak, amikor a csehországi németekre alkalmazva elterjedt a szudétanémet" kifejezés. Az 1938-as Müncheni Egyezmény rendelkezése, amit a csehek érthető okokból müncheni diktátumként szoktak emlegetni, a szudétanémetek revansizmusának jegyében érvényesült. Ekkor ugyanis Németországhoz csatolták azokat a cseh területeket, ahol németek éltek, és Csehországból és Morvaországból német protektorátusokat csináltak. A náci Németország általi megszállás, ami a Müncheni Egyezmény nyomában következett, a csehek szemében a csehországi németek túlnyomó többsége által elkövetett árulásának következménye volt. Az a csehek nagy többségében fel sem merült, hogy a csehországi németek ilyen cselekedeteiben és hozzáállásában okként szerepelhet az első Csehszlovák Köztársaság hivatalos kisebbségi és német-politikája is, azaz az erőszakos csehesítés emléke. Ennek tényét még Václav Havel köztársasági elnök is bagatellizálta, vagy legalábbis relativizálta a csehnémet viszonnyal foglalkozó azon beszédében, amit februárjában tartott a Károly Egyetemen. Ebben az 1918 és 1938 között végrehajtott csehesítést és a csehszlovák kisebbségi politika hibáit kis problémáknak" nevezte, és azt állította, hogy ezen években hazájában a demokrácia, a dialógus és a tolerancia teljes mértékben jelen volt. Szerinte München nem csak a valamiféle vitatható kisebbségi kérdés egyfajta igazságtalan megoldása volt, hanem az utolsó és a maga módján döntő konfrontáció a demokrácia és a náci diktatúra között... Oly sok volt német polgártársunknak a München következményeinek előkészítésében való részvételét tehát nem lehet a kisebbségi jogaikért vívott harcra redukálni." tól a szudétanémetek, területükkel együtt, a Harmadik Birodalom részévé váltak, és mint ilyeneket telepítették ki őket kollektíven Csehszlovákiából 1945 és 1948 között, amit a cseh adminisztráció deportálásokkal hajtott végre. A németeknek Csehországból való kiűzése majdnem tökéletes volt, így az a több mint hárommillió német, akik 1918-ban Csehország területén találták magukat, és akkor többen voltak, mint maguk a szlovákok, 1948-tól nem akadályozták többé a csehszlovák (és cseh) nemzetállam kialakítását. Dióhéjban ez az a múlt a cseh-német viszonyban, amit 1989 végétől kezdve rendezni kell ahhoz, hogy mind a cseh, mind a német bel- és külpolitika megszabaduljon egy olyan lelki és erkölcsi, valamint politikai tehertől, ami egyelőre főként cseh oldalon gátolja a meghirdetett európai együttélés és együttműködés nem tisztázott történelmi problémáktól mentes jellegét. A megoldási kísérletek A cseh-német viszonyban alapvető jelentőséggel bír a szudétanémet probléma ami elsősorban az említett, 1945 és 1948 között történt kitelepítést, annak mindkét oldalon a társadalmi, belpolitikai, külpolitikai és a kölcsönös viszonyban jelentkező problémáit jelenti, és ezzel függ össze a cseh társadalom németfóbiája, a nagy német szomszédtól való félelme. Mivel mindkettő az észérveken túli irracionalitás és az érzelmek területén is hatást fejt ki, ez mind a cseh társadalomban, mind a kitelepített és túlnyomórészt Bajorországban

3 integrálódott szudétanémetekben és utódaikban olyan mélyen gyökerezik, hogy akár mentális társadalmi problémának is lehet nevezni. E mélyen gyökerező problémák azért határozzák meg e két társadalom (tehát a cseh és a szudétanémet) mentális higiénéjét", mert az elmúlt évtizedekben ez csehszlovák oldalon tabu volt, német oldalon pedig a nagypolitika szinte egyáltalán nem foglalkozott vele. A német baloldal a kitelepítést a hitleri Németország által elkövetett bűntettek igazságos megbüntetésének tartotta, és ezzel elfogadta a kollektív bűnösség álláspontját. Ezt a német baloldal mind a millió német kitelepítettre értette, tehát nem csupán a hárommillió szudétanémetre. Így a szudétanémetek érdekeinek képviseletét a konzervatív politikai csoportosulások (főként a CSU) vállalták fel, amivel a támogatók és választók hű táborát is biztosították maguknak. Ezért Bajorországban, ahol a szudétanémetek a negyedik bajor törzs", a szociáldemokraták, a baloldal nem tud jobb választási eredményeket elérni. A német társadalomban a szudétanémet szövetség (a Sudetendeutsche Landsmanschaft), saját problémáikat konzervált, nosztalgikus szudétanémetek szövetsége maradt, akik évente egyszer, a szudétanémet napon nosztalgiával emlékeznek a régi hazára. Ekkor a szövetség vezetői megerősítik bennük annak reményét, hogy egyszer oda vissza is térhetnek. Ebből a megerősítésből származik a szudétanémet szövetség fontos, és a csehek által hevesen visszautasított követelése, a hazához való jog". Ennek lényege, hogy a szudétanémetek kapják vissza a cseh állampolgárságukat, amitől a kitelepítéskor megfosztották őket, s így lehessenek kettős, tehát német és cseh állampolgárok. Ezt a cseh állampolgársági törvény nem teszi lehetővé, mert nem engedélyezi a kettős állampolgárságot (amit egyébként számos szlovákiai cseh és szlovákiai szlovák is igényelt volna az 1993-as kettéválás után.) 1989 előtt a szudétanémetek Németországban csak belpolitikai faktor voltak, de később külpolitikai faktorrá is váltak azáltal, hogy a német külpolitikát blokkolni tudják, és fékezik a jószomszédi viszony kialakítását. A német bel- és külpolitikára nézve azért veszélyes a szudétanémet kérdés megoldatlansága, mert a frusztrációt generációról generációra örökítik, s közben eltűnik mögüle a kitelepítés reálisan átélt élménye, és a fel nem dolgozott örökség így könnyen ideológiává alakulhat, amit aztán már csak nehezen lehet befolyásolni az olyan normális eszközökkel, mint a dialógus" től kezdve a cseh politikusok is kísérletet tettek a cseh társadalom mélyébe ható probléma megoldására. Az első lépést Václav Havel, mint ideiglenes csehszlovák köztársasági elnök tette meg azzal, hogy beszélt az 1945 és 1948 közötti tragikus eseményekről, és ezért még a bocsánatkérést is megkockáztatta. Ezzel azonban a cseh társadalom nagy részének felháborodását is kiváltotta, ami jelzés értékűnek számított a cseh politika számára arra vonatkozóan, hogy a szudétanémet kitelepítés miatti, mélyben dolgozó, de be nem ismert bűntudat milyen erős és meghatározó a cseh társadalom lelki életében. A csehszlovák állami vezetők többször kinyilvánították a szándékukat, hogy az új helyzetben, a német-lengyel viszony rendezésének mintájára, egyszer s mindenkorra" meg kívánják oldani a bonyolult szudétanémet problémát. Ezt az NSZK-val kötendő keretszerződésben kívánták megtenni, amiről azonban csak a német szövetségi kormánnyal, mint partnerrel voltak hajlandók tárgyalni. E kijelentéssel a szudétanémetek vezető szervezetének, a Sudetendeutsche Landsmanschaftnak azon kívánságát utasították el, hogy a csehszlovák kormány partnerként tárgyaljon velük erről az őket közvetlenül érintő problémáról.

4 A Landsmanschaftnak mint tárgyalópartnernek a visszautasítása először 1990 novemberében hangzott el, és azóta is napirenden van. Élő probléma, hogy vajon a cseh állam kormánya tárgyalópartnernek tekintsen-e egy német társadalmi szervezetet. Ez különösen Václav Klaus miniszterelnöksége (1992 júliusa) óta vált presztízskérdéssé a cseh politikában, amivel mindenek előtt azt bizonyítják, hogy a szudétanémet problémát az érintettek véleményének, kívánságainak figyelembe vétele nélkül kívánják véglegesen megoldani". A végleges megoldás igénye is több éves téma tehát a cseh politikában, amit a cseh miniszterelnök és az ő elképzeléseit támogató cseh értelmiségiek a leggyakrabban azzal szoktak jellemezni, hogy a múlt után vastag vonalat kell húzni". Emögött annak görcsös akarása húzódik meg, hogy egyszer s mindenkorra lezárják a múltat", de ez, a dolog természeténél fogva, nem lehetséges, és a kísérlet számos kudarcot rejt magában. A komplex szudétanémet probléma másik összetevője a kitelepítés jogi alapját képező, és a kollektív bűnösség elvét megfogalmazó beneš-i dekrétumok meglétének és a cseh jogrendszerbe való beépülésének ténye, valamint ezzel összefüggésben a szudétanémetek ingatlan és ingóvagyonának elkobzása. A vagyon részleges visszaadása, vagy emiatti kártérítés és a dekrétumok eltörlése is a szudétanémet Landsmanschaft fontos követelései közé tartozik. Erre vonatkozóan az akkori cseh miniszterelnök, Petr Pithart már 1991 márciusában azt nyilatkozta, hogy nem fogják megkérdőjelezni az alkotmányos beneš-i dekrétumokat. A szudétanémetek képviselői nem követelik vissza azokat a vagyonokat, amelyeket már magántulajdonba adtak, csak azokat, amelyek állami tulajdonban maradtak. Inkább a vagyoni kárpótlást, a hazához való jogot és a kitelepítés bűne miatti morális elégtételt követelik a cseh politikától és társadalomtól. Ez utóbbit, tehát a morális elégtétel igényét a cseh értelmiségiek nagy része nem tartja a megbékélés útjának. A szudétanémetek képviselői mindenek előtt azt követelik a cseh kormánytól, hogy tárgyaljon velük a nyitott kérdésekről. Ha ezt nem teszi meg, akkor fennmaradnak az ellenséges érzések velük szemben, és ez nem fog jót tenni sem a német, sem a cseh európai integrációs szándékoknak, és a cseh kormányt megbélyegzi az, hogy saját társadalmához hasonlóan maga is németellenes állásponton van. (Nem véletlen, hogy Václav Klaus állandóan azt hangoztatja, hogy a cseh-német viszony kiváló és problémamentes.) A dekrétumok és a szudétanémet vagyon megkérdőjelezése a cseh politika számára megoldhatatlan problémákat jelentene. A dekrétumok azért, mert az 1990 után kialakított jogrendszert, különösen ami a restitúciót és a privatizációt illeti, e dekrétumok rendelkezéseit figyelembe véve alkották meg, amikor a törvényben megszabták, hogy csak azokat a vagyonokat adják vissza, amiket 1948 február 28. után államosítottak, vettek el. Tény, hogy sok szudétanémet ingatlan a mai napig állami tulajdonban van, de sokat magántulajdonba adtak. Sok-sok ezren vannak azok a csehek, akiknek tulajdonában szudétanémet ház, lakás, föld és egyéb javak vannak, és ugyancsak sokan bérelnek ilyen ingatlanokat az államtól. Ezeknek a választási eredményekben is megnyilvánuló egyéni és közös érdeke, hogy a szudétanémetek követelései semmilyen jogi alapot ne kapjanak. A cseh politikával szemben a német szövetségi politika is követeli a beneš-i dekrétumok eltörlését, és a kollektív bűnösség elvének érvénytelenítését, ami ugyancsak Csehország

5 európai integrációjának feltételeként szerepel. Hogy ez milyen defektusokat jelent a cseh jogi és közgondolkodásban, azt bizonyítja az a tény, hogy a cseh Alkotmánybíróság az általános emberi jogokkal ellentétes beneš-i dekrétumokat, amelyek az ellenséges vagyon elkobzásáról szólnak, március 8-án megerősítette. Annak ellenére, hogy a csehszlovák politikai vezetés egyszer s mindenkorra meg akarta oldani a szudétanémet kérdést, ezt az február 27-én parafált csehszlovák-német alapszerződésben nem tudta megtenni. Sőt, a probléma megoldását későbbiekre utalta át, aminek része kellene hogy legyen a cseh-német megbékélést célzó deklaráció is. A szövetségi német kormány, jószándéka igazolására február 28-án Helmut Kohl által érvénytelennek nyilvánította az 1938-as Müncheni Egyezményt, és egyúttal azt is felvetette, hogy a cseh oldalnak is akceptálnia kellene azt, amit német oldalon akceptálni kell. Ugyanez a kormány Klaus Kinkel külügyminiszter által elismerte, hogy szükség van a nácizmus cseh áldozatainak kárpótlására. Ennek lényege, hogy Németország minden más országnak fizetett ilyen kártérítést, csak Csehországnak nem. Az okok között van a kitelepítés során elkobozott szudétanémet vagyon hatalmas értéke. A nácizmus cseh áldozatainak kárpótlását illetően sürget az idő, mert a közvetlen áldozatok vagy már nem élnek, vagy már olyan idősek és betegek, hogy még életükben meg kellene hogy kapják a kárpótlást. Ennek formájáról azonban nincs még teljes egyetértés, mert amikor 1945 és 1948 között kitelepítették a kb. hárommillió németet, akkor tőlük minden ingó és ingatlan vagyont elvettek, s mindössze fejenként 30 kilós csomagot engedélyeztek nekik, amiben elvihették azt, amit fontosnak tartottak. Az elkobzott szudétanémet vagyonokról a cseh archívumokban meglehetősen pontos, de be nem ismert, titkos adatok szerepelnek, így a szudétanémet vezetők és történész-elemzők ide vonatkozóan csak becslésekre támaszkodhatnak, és saját, utólagos összeírások alapján rendelkeznek adatokkal. A becslések alapján e vagyon értéke több milliárdra rúg, ami a szudétanémet vezetők szerint messze meghaladja azt az összeget, amit a nácizmus cseh áldozatainak kellene hogy fizessenek. A cseh oldalon, ahol az 1992 nyári választások után Václav Klaus lett a miniszterelnök, a cseh-szudétanémet problémák rendezésében új, keményebb és rugalmatlanabb kurzus" következett. Klaus határozottan kitart amellett, hogy a szudétanémet csoportok partnere nem lehet a cseh kormány, de nem jelölte meg, hogy az olyannyira szükséges dialógusban ki is lenne a szudétanémetek cseh partnere. Szó volt értelmiségi csoportokról, pártvezetőkről, parlamenti képviselőkről, de mindebből a mai napig semmi sem lett. E helyzet eddigi eredménye a cseh közvélemény és értelmiségi körök egyre hevesebb vitája, amit a cseh sajtó hasábjain folytatnak arról, hogy mit követelnek a szudétanémetek és miért nem lehet nekik ebben engedni. A csehországi vita egyre szélesebb körben folyik, és egyre nagyobb hullámokat vet. Jellemzője, hogy két tábora van. Az egyik tábor határozottan helyesli azt, hogy a cseh kormánynak tárgyalnia kell a szudétanémetekkel, a másik tábor kifejezetten ellenzi ezt. A vitában minden fontos és kevésbé fontos, de annál inkább jellemző probléma felmerül, ami a cseh-német viszonyban valaha is jelentkezett. Vitáznak például arról, hogy hol, mikor és miért romlott el a viszony a szudétanémetekkel, és hogy mindezért ki a hibás. A csehek németellenességének cseh bírálói, közöttük Petr Pithart

6 jogász-politológus és Bohumili Dolezal politológus óva intik saját társadalmukat attól, hogy saját hibáikat, bűneiket bagatellizálják vagy esetleg jogos és helyes tetteknek állítsák be, mert ezzel a cseh társadalom egészséges lelki és erkölcsi fejlődését gátolják. Ez a motívum Havel elnök több beszédében is tetten érhető. Ez a tábor hajlik arra, hogy a cseh kormánynak tárgyalnia kell a szudétanémetekkel, e kötelezettség alól nem bújhat ki, legyen annak bármi is a végeredménye. Egyébként a mérsékelt és megegyezéspárti német politikusok is ezt kérik a cseh politikai vezetéstől. Kohl kancellár egyik 1993-as kijelentése szerint a szudétanémetekkel lefolytatandó dialógus a Cseh Köztársaság európai integrációjának egyik feltétele. A csehországi vitában a másik tábor ellenez minden engedményt, úgyanígy azt is, hogy egyáltalán tárgyaljanak a szudétanémetekkel. A múlt sztereotípiáit a jelenbe vetítik, ami gyakran gátolja azt, hogy a komoly problémákat valóban meglássák. E tábor élén Václav Belohradský filozófus áll, aki határozottan németellenes érvrendszerében minden, a csehek által a németekről vallott negatív sztereotípiát felsorakoztat és indokol. Ezek közé tartozik a német történelem, Németország és a német társadalom általánosan negatív cseh értékelése. Eszerint a náci Németország fasizmusát szinte az egész német társadalom támogatta, fenntartotta, és a bűnök elkövetésében a német kisemberek elégedetten, sőt örömmel vettek részt. E csehek így a német társadalom és politika lelkiismerete" kívánnak lenni, és a fajsúlyukban sokkal nagyobb német bűnöket a szudétanémetek kitelepítésében, a beneš-i dekrétumok tarthatatlanságában való cseh társadalmi bűnrészesség súlytalanságának igazolására szokták felhozni. Amint a németeknél valaki megír valamit, vagy olyan értelemben nyilatkozik, amellyel bagatellizálni próbálja a náci Németország által az európai népeken, nemzeteken elkövetett bűntetteket, akkor a cseh értelmiségiek rendkívül éles hangon azonnal felszólalnak, és a németeket önvizsgálatra próbálják kényszeríteni. Ez a cseh értelmiségi körök nagy részében olyannyira erős szándék, hogy a külső szemlélő időnként úgy érzi, hogy a csehek azok, akik nem akarják kiengedni a német társadalmat, a társadalom lelkiismeretét a nácizmus és fasizmus által megbélyegzett keretek, gátak közül. Ezek a viták azt is tükrözik, hogy a csehek a németeket a szudétanémeteken, a szudétanémet problémákon keresztül nézik és érzékelik, és úgy értelmezik, hogy a németek uralni akarják ezt a területet is, de nem katonailag, hanem gazdaságilag. A mélyben, a tudat alatt ez a cseh euroszkepticizmus lényege, ami az EU-tagságtól való félelmet is magában hordozza, mert az lehetővé tenné a németek letelepedését, a szudétanémetek visszatelepedését Csehországban. A felmérések szerint a cseh társadalom Németországhoz való viszonyában tovább él a meg nem oldott szudétanémet kérdés és a nácizmus visszatérésétől való félelem, ami nem más, mint a háború maradványa. A cseheknek kevés az információja a németekről, és ugyanakkor dolgoznak bennük a történelmi emóciók és sztereotípiák. Egy 1995-ös felmérés szerint a csehek 50%-a Lengyelországgal, Magyarországgal és Szlovákiával szemben is ellenséges. A szudétanémetek követeléseivel szembeni szinte össztársadalmi cseh ellenállás miatt 1995 márciusában a német szövetségi kormány is keményebb hangot ütött meg, amikor Klaus Kinkel arra szólította fel a cseheket, hogy mint a németek, akik a cseheken szörnyű jogtalanságokat követtek el, beismerték ezen bűnösségüket, és bocsánatot kértek, úgy a csehek is ismerjék be bűnüket, amit a szudétanémeteken követtek el, ide értve a kitelepítést és a vagyonelkobzást is.

7 A cseh kormány azonban a mai napig hajthatatlan maradt, és nem hajlandó sem a szudétanémetekkel tárgyalni, sem követeléseiket elfogadni, sem elismerni a kitelepítés tényének jogtalanságát és bűnét, valamint a beneš-i dekrétumok jogtalanságát sem. Ezen kemény és elutasító politikát felmérések szerint a cseh társadalom 80-90%-a osztja, és helyesnek tartja; a cseh társadalomnak ma is több mint a kétharmada (kb. 80%-a) helyesnek és jogosnak tartja a szudétanémetek kitelepítését és a kollektív bűnösség elvének a szudétanémetekre való alkalmazását. Így a kitelepítés miatti cseh bűnösséget 70%-uk visszautasítja és a kitelepítést igazságos visszafizetésként értelmezi. A szudétanémetek elleni ellenállás, a németellenes álláspont a cseh parlamenti választások egyik legnyerőbb programja is, amit a szélsőbal és szélsőjobb szélsőséges programmal, a mérsékeltebb bal és jobboldal pedig konkrét politikával bizonyít. Minden, a németeknek tett engedmény a politikusoknak biztos szavazatvesztést, a szudétavidékre telepített százezreknek pedig a könnyen és készen kapott tulajdon elvesztését jelentheti. A deklaráció kérdése A cseh-német deklaráció a cseh-német megbékélés olyan dokumentuma kellene hogy legyen, amit mind a cseh parlament, mind a szövetségi német parlament ratifikálna. Feladata az lenne, hogy pontot tegyen annak a múltnak, annak a történelemnek a végére, ami mindkét nemzet és társadalom számára fájdalmas és túl bonyolult volt ahhoz, hogy a továbbiakban is együtt éljék meg. A deklaráció feladata lenne még, hogy a cseh-német kapcsolatokban új időszak, a partneri jószomszédság időszaka kezdődjön. Ez a deklaráció azonban már több mint 18 hónapja nem akar megszületni, mert hol kül-, hol belpolitikai okokból hol az egyik, hol a másik fél nem tudja elfogadni, aláírni. A közvetlen probléma a deklaráció szövege és tartalma, a közvetett és a mélyben megbúvó probléma pedig az, hogy a múltbeli viszonyt sem a csehek, sem a szudétanémetek nem képesek egyénileg és társadalmilag feldolgozni januárjában Zieleniec cseh külügyminiszter nem tudott megegyezni Kinkel német szövetségi külügyminiszterrel a közös deklaráció szövegében, és azóta is ez a fő probléma. Az elhúzódás okai között van az is, hogy hol a német belpolitikai helyzet és választások miatt, hol a cseh belpolitikai helyzet és választások miatt nem megfelelő az időpont arra, hogy elfogadják azt a deklarációt, amelynek szövege valamelyik félnek mindig problematikus, különösen a deklaráció egyes megfogalmazásai. A csehek a német-lengyel szerződés alapján úgy gondolták, hogy a kitelepített szudétanémetek kérdése Bonn és Németország számára nem alapvető probléma. Tény, hogy a német társadalom egésze számára nem is alapvető probléma, de Bajorország, a bajorországi választók és politikusok, valamint az ott élő hárommillió szudétanémet utódainak alapvető kérdés. Ráadásul 1996 januárjában Kinkel külügyminiszter nyomán kiderült, hogy a német kormány számára is alapkérdés. Számos cseh értelmiségi, és a legutóbbi jelek szerint a cseh politikusok nagy része is úgy gondolja, hogy ha a deklarációban szerepelnie kell a kitelepítés miatti cseh megbánásnak, ami a kitelepítések során elkövetett bűnök bevallását is jelenti, akkor az igazságtalan lesz, és csupán az erősebb német partner nyomására történik meg, nem pedig a cseheknek önszántukból való beismeréseként.

8 A deklarációnak és a cseh-német kapcsolatoknak a kulcskérdése Csehország úniós és NATOcsatlakozása, integrációja. A politikusok megegyeznek abban, hogy ez az út a csehek számára Németországon keresztül vezet, bár sokan (pl. Václav Belohradský cseh filozófus is) ezt visszautasítják azzal, hogy az integrációért a cseh társadalom nem fizethet meg akármilyen árat, nem kell, hogy bármilyen áron kerüljenek be oda. A deklaráció szövege azonban nem nyilvános, mégis így vitáznak róla a sajtóban, valamint a két ország politikusai is egymás között. Ez hozzájárul ahhoz, hogy mind a szövegről, mind a körülötte kialakuló problémákról spekulációk szülessenek és téves hírek keringjenek. Mivel a szöveg nem közismert, csak feltételezhető, hogy a szudétanémetek fent ismertetett követelései közül csak az az egyetlen maradt bent a szövegben, ami a cseheknek a kitelepítés miatti bűnbeismerésének, sajnálat-kifejezésének vagy bocsánatkérésének német igényére vonatkozik. Hogy a cseh-német deklaráció szövegének elfogadása valószínűleg nem lesz olyan könnyű, mint amilyennek az elmúlt időszakban időnként látszott, azt mutatja az a tény, hogy vitás mind a szöveg tartalma, mind az elfogadási procedúra. A szöveg hol a cseh, hol a német térfélen módosul, és ilyen módosításokkal dobják át hol az egyik, hol a másik politikai vezetés elé. Arról, hogy milyen értelemben módosul a szöveg, csak a szudétanémet vezetők felháborodásából, vagy a cseh vezetők szűken mért, mégis sokatmondó információiból kaphatunk képet. Eszerint a mérkőzés jelenlegi állása" a következő: A deklaráció szövege menet közben olyannyira módosult, vagy ha az eredeti szándékot tekintjük, akkor mondhatjuk, hogy olyannyira deformálódik, hogy mire kialakul", addigra az egész érdektelenné és fölöslegessé válik. A cseh politikai vezetők (Havel elnök és a nem szélsőséges parlamenti pártok vezetői) ugyanis a szövegben szereplő német kívánságot, hogy a szudétanémetek kiűzésének tényét morálisan ítéljék el, olyan értelemben módosítják, hogy a kulcsfogalmakat, azok megfogalmazásának élét minden módon le akarják faragni. Ehhez tárgyalásaikon buzgón használják a német-cseh szótárat, és a hírek szerint ilyenfajta módosításokat hajtanak végre a szövegen: a kiűzés (csehül vyhnání, németül Vertreibung) túl erős fogalom, ezért erőszakos vagy kényszerű kitelepítést javasolnak (csehül násilné vystehování vagy nucené vysídlení, németül zwangsweise Aussiedlung). Ezen kívül a cseh politikai vezetés nem hajlandó az egész kitelepítéstől, hanem csak a kitelepítés szélsőségeitől" elhatárolni magát. A deklaráció szövegében szereplő kulcsfontosságú fogalmak ilyenfajta bűvölése" oda vezet, hogy egyre gyakrabban hangzik el mind a cseh, mind a német oldalon, hogy a szövegnek ilyen módon lapossá, semmitmondóvá, jelentéktelenné, kerti törpévé tétele miatt felmerül a kérdés, hogy egyáltalán van-e, lesz-e az egésznek értelmes, s nem lenne-e jobb, ha elvetnék, hiszen látható, hogy különösen a cseh oldal kisszerű akadékoskodása miatt a nagylélegzetű, nagyszabású megbékélési szándéknyilatkozat nem lehet az, aminek készült, aminek indult. A deklaráció elfogadásának időbeli elhúzódása ugyanakkor a cseh-német viszonyban is növeli a feszültséget, ami parlamenti szinten is jelentkezhet, hiszen nemcsak a kormányoknak kell aláírniuk, hanem a parlamenteknek is el kell fogadniuk. Ilyen szövegmódosításokkal azonban erősen valószínűsíthető, hogy még ha a kormányok alá is írnák, a parlamentek nem fogadnák el ilyen formában a deklarációt. A parlamenti problémákat előrevetíti a cseh parlament elnökének, az ellenzéki szociáldemokrata vezet Milos Zemannak az a legutóbbi akarata, hogy miután a kormányok elfogadták a szöveget, a parlamentek még módosíthassák azt.

9 A fent vázolt, szűkkeblűnek jellemezhető cseh akadékoskodások hűen tükrözik azt, hogy a cseh társadalom képtelen megszabadulni a történelem okozta lelki görcsöktől, és mind a kül-, mint a belpolitikai kérdések kezelésében nem képes a saját érdekében szükséges nagyvonalúságra , november 13. Jegyzetek 1 Lásd erről: Rádl, Emanuel: Válka Cechus Nemci c. művét. 2 Ilyen műnek számít Emanuel Ráádl: Váa cechus Nemci c. művének utolsó harmada, amelyben a hivatalos cseh politikának a németek csehesítését célzó akcióit, törvényeit, szabályait, rendeleteit ismerteti és elemzi. 3 Havel, Václav: Cesi a Nemci 4 Vollmer, Antje: Byt sudetskym Nemcem

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE Jó reggelt kívánok! Tisztelettel köszöntöm az Országos Választási Bizottság ülésén megjelenteket, beadványozókat,

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel KUTATÁS KÖZBEN PAVLOVICS ATTILA GYUROK JÁNOS Kisebbségek érdekképviselet Pécsi regionális tapasztalatok Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel elfogadta 1 a nemzeti és etnikai kisebbségek

Részletesebben

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások

Részletesebben

Mélyponton a teljes politikai elit

Mélyponton a teljes politikai elit Mélyponton a teljes politikai elit A Policy Solutions gyorselemzése a vezető politikusok népszerűségéről 2011. m{jus Vezetői összefoglaló Soha nem volt annyira negatív a teljes politikai elit megítélése,

Részletesebben

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései 1 A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései Az áruk, szolgáltatások iránti igényt a gazdaság szereplői érdekeiknek megfelelően, azok által

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást

Részletesebben

Dnešní kríze česko-slovenských vztahů. Szerkesztette: Fedor Gál, Studie, Praha 1992.

Dnešní kríze česko-slovenských vztahů. Szerkesztette: Fedor Gál, Studie, Praha 1992. A cseh-szlovák válás előtörténetéből Dnešní kríze česko-slovenských vztahů. Szerkesztette: Fedor Gál, Studie, Praha 1992. Diagnosztizálható-e egzakt társadalomtudományi módszerekkel egy olyan kórokozóegyüttes,

Részletesebben

Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről*

Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* Csepeli György Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* 1977 nyarán országos reprezentatív mintán vizsgálatot végeztünk arról, hogy az emberek hogyan ítélik meg magukat mint magyarokat,

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

Középpontban az adatok 1. jelentés A romák EU-MIDIS. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA)

Középpontban az adatok 1. jelentés A romák EU-MIDIS. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) Középpontban az adatok 1. jelentés: A romák 01 EU-MIDIS Az Európai Unió felmérése a kisebbségekről és a hátrányos megkülönböztetésről Magyar 2009 Középpontban az adatok 1. jelentés A romák Az Európai Unió

Részletesebben

A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23.

A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. Alapfogalmak. A képviseleti és a közvetlen hatalomgyakorlás viszonya - a közvetlen hatalomgyakorlás intézményei o népszavazás: döntéshozatal

Részletesebben

Amerikai Nagykövetség, Budapest

Amerikai Nagykövetség, Budapest Nemzetközi jelentés a vallásszabadságról 2005 Kiadta a U.S. Department of State, Bureau of Democracy, Human Rights, and Labor 2005. november 8-án. http://www.state.gov/g/drl/rls/irf/2005/51556.htm Magyarország

Részletesebben

először is vitatkoznék a rákényszerít szó használatával

először is vitatkoznék a rákényszerít szó használatával az alapjogok, a jogállamiság És a demokrácia ÉrtÉkeire ÉpÜló igazi unió van születó be n. rui tavares európai parlamenti képviseló v e l halmai gábor beszélget A Journal de Negócios című portugál lap 2013.

Részletesebben

Nagy Attila Tibor Az EU-elnökség és a magyar belpolitika

Nagy Attila Tibor Az EU-elnökség és a magyar belpolitika Nagy Attila Tibor Az EU-elnökség és a magyar belpolitika Rendkívüli volt a magyar európai uniós elnökség fél éve abban az értelemben legalábbis mindenképpen, hogy Magyarország először töltötte be az Európai

Részletesebben

NÉVMUTATÓ* Beneš Edvard Clementis, Vladimír Drtina, Prokop Ïuriš, Július Fal an, Samuel Feierabend, Ladislav Ferjenèík, Mikuláš Fierlinger, Zdenìk

NÉVMUTATÓ* Beneš Edvard Clementis, Vladimír Drtina, Prokop Ïuriš, Július Fal an, Samuel Feierabend, Ladislav Ferjenèík, Mikuláš Fierlinger, Zdenìk NÉVMUTATÓ * Beneš Edvard (1884 1948) köztársasági elnök (1935 1938, 1938 1945, 1945 1948) Clementis, Vladimír (1902 1952) a londoni emigrációban a Jogi Tanács tagja (1942 1945), a Szlovák Nemzeti Tanács

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945)

Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945) 1 Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945) A négy község Tatabánya, Alsógalla, Felsőgalla és Bánhida egyesítésével 1948-ban megalakult

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Alcsútdoboz Település Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. május 30-án 08.00 órakor megrendezett nyílt testületi üléséről.

JEGYZŐKÖNYV. Alcsútdoboz Település Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. május 30-án 08.00 órakor megrendezett nyílt testületi üléséről. JEGYZŐKÖNYV Készült: Helye: Jelen vannak: Alcsútdoboz Település Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. május 30-án 08.00 órakor megrendezett nyílt testületi üléséről. Alcsútdoboz Település Önkormányzatának

Részletesebben

Udvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban

Udvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban Udvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban Néha a közhely is lehet igaz, hiszen nagyon is igazuk van azoknak, akik történelminek minősítették a Csehországban 1996-ban tartott két szavazást, a parlament

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK. A tagállamoknak a Számvevőszék 2012-es évről szóló éves jelentésére adott válaszai

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK. A tagállamoknak a Számvevőszék 2012-es évről szóló éves jelentésére adott válaszai EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.2.28. COM(2014) 120 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK A tagállamoknak a Számvevőszék 2012-es évről szóló éves jelentésére adott válaszai

Részletesebben

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens

Részletesebben

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország VI. évfolyam 2009/1. KÖNYVISMERTETÉS Salát Gergely: Napvilág Kiadó, Budapest, 2008. 178 oldal A Koreai-félsziget történelméről, jelenlegi viszonyairól meglehetősen keveset tudunk: magyar nyelvű könyvek,

Részletesebben

Bauer Tamás Cukor a sebbe

Bauer Tamás Cukor a sebbe Bauer Tamás Cukor a sebbe Amennyire én emlékszem, a szomszéd országokban kisebbségben élő magyarok követelései között a rendszerváltás éveiben, amikor a kommunista rendszerek összeomlását követően, az

Részletesebben

Az élettársi életközösség szabályozásának előzményei és új rendelkezései.

Az élettársi életközösség szabályozásának előzményei és új rendelkezései. Az élettársi életközösség szabályozásának előzményei és új rendelkezései. Szerző: Kepesné dr. Bekő Borbála 2015. szeptember 14 Budapest Az élettárs köznapi értelemben is gyakran használt szó, azoknak a

Részletesebben

Győri Enikő, a Külügyminisztérium EU ügyekért felelős államtitkárának előadása. Gödöllő, 2013. szeptember 16.

Győri Enikő, a Külügyminisztérium EU ügyekért felelős államtitkárának előadása. Gödöllő, 2013. szeptember 16. Győri Enikő, a Külügyminisztérium EU ügyekért felelős államtitkárának előadása Gödöllő, 2013. szeptember 16. Tisztelt Konzul Hölgyek és Urak! Én is szeretettel köszöntöm Önöket. Keleti nyitásról és globális

Részletesebben

Valóban csapda? A hagyományostól eltérõ értékesítési módszerek. Kiadja: Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség (www.febesz.

Valóban csapda? A hagyományostól eltérõ értékesítési módszerek. Kiadja: Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség (www.febesz. Kiadja: Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség (www.febesz.eu) Minden jog fenntartva. A kiadványt, illetve annak részét tilos sokszorosítani, bármely formában vagy eszközzel a Kiadó engedélye nélkül

Részletesebben

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 Dr. Fazekas Judit Dr. Gyenge Anikó BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 I. BEVEZETŐ NEMZETKÖZI ÉS KÖZÖSSÉGI JOGTÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK I.1. A NEMZETKÖZI

Részletesebben

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Tóth Gábor Attila A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az utóbbi évek legjelentôsebb alkotmánybírósági határozata az 1998 novemberében kihirdetett abortuszdöntés. Elsôsorban

Részletesebben

BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL

BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL Sokak számára furcsán hangozhat a feminizmusnak valamilyen tudományággal való összekapcsolása. Feminizmus és antropológia

Részletesebben

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 17. 2000. szeptember. Budapest, 2000. november

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 17. 2000. szeptember. Budapest, 2000. november Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 17. 2000. szeptember Budapest, 2000. november 1 Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András

Részletesebben

A minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben

A minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben Iskolakultúra 1999/6 7 Hoffmann X Rózsa A minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben A mögöttünk álló év legtöbbször hallott-olvasott, oktatásüggyel kapcsolatos kifejezése minden bizonnyal a minőségbiztosítás

Részletesebben

Az erdélyi magyar kulturális intézményrendszerrõl

Az erdélyi magyar kulturális intézményrendszerrõl A KULTÚRA VILÁGA Csata Zsombor Kiss Dénes Kiss Tamás Az erdélyi magyar kulturális intézményrendszerrõl A kutatási programról Erdélyben a kulturális kataszter felmérése két régióra osztva történt. A csíkszeredai

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól

Részletesebben

Kétezer-tizenkettő augusztus elsején kezdtem meg nagyköveti szolgálatom Ankarában,

Kétezer-tizenkettő augusztus elsején kezdtem meg nagyköveti szolgálatom Ankarában, Hóvári János Kétezer-tizenkettő augusztus elsején kezdtem meg nagyköveti szolgálatom Ankarában, 2012. október 9-én adtam át megbízólevelem Abdullah Gül elnöknek. A magyar török kapcsolatok rendszerében

Részletesebben

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei)

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) Nemrég Magyarországon járt a Dalai Láma. Valaki a közönségből megkérdezte tőle, hogy tényleg Magyarországon van e a Föld gyógyító szívcsakrája, konkrétan

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) 11263/4/08 REV 4 ADD 1 EDUC 173 MED 39 SOC 385 PECOS 16 CODEC 895 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:

Részletesebben

Tippek. Kérdések Válaszok. Diákönkormányzati Kisokos 2.0. Diákközéletért Alapítvány

Tippek. Kérdések Válaszok. Diákönkormányzati Kisokos 2.0. Diákközéletért Alapítvány Tippek 1 Kérdések Válaszok Diákönkormányzati Kisokos 2.0 Diákközéletért Alapítvány Diákönkormányzati Kisokos 2.0 Diákközéletért Alapítvány A kiadvány megjelenését a Munkaerőpiaci Alap terhére az Nemzeti

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. augusztus 29-én tartandó rendkívüli ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. augusztus 29-én tartandó rendkívüli ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. augusztus 29-én tartandó rendkívüli ülésére Az előterjesztés tárgya: A Solar Energy Systems Kft. támogatási ügye Iktatószám:

Részletesebben

Urbán Ágnes. Politikai és gazdasági nyomásgyakorlás a médiában, vállalatvezetői szemmel

Urbán Ágnes. Politikai és gazdasági nyomásgyakorlás a médiában, vállalatvezetői szemmel Urbán Ágnes Politikai és gazdasági nyomásgyakorlás a médiában, vállalatvezetői szemmel És mi, vessenek meg érte, nem ugrottunk félre a pénz elől. írta közleményében Németh Péter, a Népszava főszerkesztője

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

PENTA UNIÓ ZRT. NÉV: Gálicza Zoltán Ottóné. Szak: Forgalmi adószakértő. Konzulens: Fábiánné Játékos Judit. Oldalszám: 1

PENTA UNIÓ ZRT. NÉV: Gálicza Zoltán Ottóné. Szak: Forgalmi adószakértő. Konzulens: Fábiánné Játékos Judit. Oldalszám: 1 PENTA UNIÓ ZRT. A fordított adózás alkalmazásának jogszabályi háttere, indokoltsága, valamint az ingatlanokkal kapcsolatok belföldi fordított ÁFA szabályozás részletes bemutatása Oldalszám: 1 NÉV: Gálicza

Részletesebben

Penta Unió Oktatási Centrum KÉPVISELET AZ ADÓZÁSBAN

Penta Unió Oktatási Centrum KÉPVISELET AZ ADÓZÁSBAN Penta Unió Oktatási Centrum KÉPVISELET AZ ADÓZÁSBAN Készítette: Dr. Kenyeres Sándor Adóellenőrzés szak Budapest, 2008 Dr. Kenyeres Sándor: Képviselet az adózásban I Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... I

Részletesebben

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr!

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! A Magyar Természetvédők Szövetsége 2005 év elején kétszer kérte a Pénzügyminisztériumot, hogy hozza

Részletesebben

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2012. 14. hét

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2012. 14. hét Nemzetpolitikai összefoglaló 2012. 14. hét Erdély Önálló magyar vonal a MOGYE-n Elfogadta a kormány azt a határozatot, amely egy új kart hoz létre a magyar és angol tannyelvű szakok számára a Marosvásárhelyi

Részletesebben

Jegyzõkönyv ÁÉT 2008. szeptember 30-án megtartott ülésérõl 2008. November 13.

Jegyzõkönyv ÁÉT 2008. szeptember 30-án megtartott ülésérõl 2008. November 13. Jegyzõkönyv ÁÉT 2008. szeptember 30-án megtartott ülésérõl 2008. November 13. ftsz.hu Szám: HUM/1219/2008 JEGYZÕKÖNYV az Ágazati Érdekegyeztetõ Tanács 2008. szeptember 30-án megtartott ülésérõl Köszöntöm

Részletesebben

KÖNYVEKRÕL, FOLYÓIRATOKRÓL MURÁNYI ISTVÁN

KÖNYVEKRÕL, FOLYÓIRATOKRÓL MURÁNYI ISTVÁN KÖNYVEKRÕL, FOLYÓIRATOKRÓL MURÁNYI ISTVÁN Foglalkoztatáspolitika: problémák és megoldások (Csoba Judit Czibere Ibolya [szerk.]: Tipikus munkaerõ-piaci problémák atipikus megoldások, Kossuth Egyetemi Kiadó,

Részletesebben

A MAGYAR ZENEMŰVÉSZEK ÉS TÁNCMŰVÉSZEK SZAKSZERVEZETE KÜLDÖTTÉRTEKEZLETE 2014. ÁPRILIS 23. BESZÁMOLÓ

A MAGYAR ZENEMŰVÉSZEK ÉS TÁNCMŰVÉSZEK SZAKSZERVEZETE KÜLDÖTTÉRTEKEZLETE 2014. ÁPRILIS 23. BESZÁMOLÓ A MAGYAR ZENEMŰVÉSZEK ÉS TÁNCMŰVÉSZEK SZAKSZERVEZETE KÜLDÖTTÉRTEKEZLETE 2014. ÁPRILIS 23. BESZÁMOLÓ 2009-2014 HATÁROZATOK 2014 fejezet TARTALOM oldal BEVEZETÉS 1. Általános kérdések 5 1.1. Az érdekegyeztetés

Részletesebben

Elutasítják a budapestiek a Kossuth tér átépítését

Elutasítják a budapestiek a Kossuth tér átépítését Elutasítják a budapestiek a Kossuth tér átépítését A fővárosiak többsége nem ért egyet a Fidesz szimbolikus intézkedéseivel. Az ingatlanadó több kerületben történt bevezetése a legnépszerűtlenebb, a dohányzási

Részletesebben

Határozati javaslatok:

Határozati javaslatok: Tárgy: Előkészítésben részt vesz: Szent Lázár Alapítvány kérelmének elbírálása Tárnok Lászlóné jegyző dr. Bimbó Mária osztályvezető, Igazgatási Osztály Holopné dr. Sztrein Beáta osztályvezetőhelyettes,

Részletesebben

Így választott Budapest

Így választott Budapest SZABÓ SZILÁRD Így választott Budapest Ignácz Károly: Budapest választ. Parlamenti és törvényhatósági választások a fővárosban 1920-1945 Napvilág Kiadó, h. n. 2013, 199 o. Ignácz Károly történész, a Politikatörténeti

Részletesebben

IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám

IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám Az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választásokon a választási szövetség négy pártja, a

Részletesebben

A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN

A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN AZ ELMULT KÉT ÉVTIZEDRE ma már önkéntelenül is mint történelmi, lezárt korszakra gondolunk vissza. Öröksége azonban minden idegszálunkban továbbreszket s meghatározza

Részletesebben

Hung. Monitoring 19.5.89. (Kossuth Rádió, Hírek, 16 h ) - Megalakult a magyar Helsinki Bizottság, A ma már szerencsére természetes eseményről számol be Szilágyi Gabriella. - Az alakuló ülésen Schwarzenberg

Részletesebben

Történelem és erkölcs Ettore Scola filmjeiben

Történelem és erkölcs Ettore Scola filmjeiben Vilagossag_5-6_MasodikTordelt.qxd 2003.06.30. 10:00 Page 225 VILÁGOSSÁG 2003/5 6. Kijelentés, norma, cselekvés / esztétika Bárdos Judit Történelem és erkölcs Ettore Scola filmjeiben Ettore Scola több filmben

Részletesebben

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. 3.) Hajdúhadházi Városi Sportegyesület részére 2011. évben non-profit szervezetek támogatása keretében - nyújtott támogatás elszámolása

JEGYZŐKÖNYV. 3.) Hajdúhadházi Városi Sportegyesület részére 2011. évben non-profit szervezetek támogatása keretében - nyújtott támogatás elszámolása JEGYZŐKÖNYV Készült a Hajdúhadház Városi Önkormányzat képviselő-testületének 2012. február 21-én du. 15.30 órakor a Polgármesteri Hivatal nagytanácstermében megtartott rendkívüli üléséről. Jelen voltak:

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327 Jeney János 1 A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN Magyarország területén élő népeket ábrázoló térképek készítése a történelem során a 19. század közepétől a 20. század

Részletesebben

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz

Részletesebben

Nemzeti kisebbségek és helyi önkormányzatok Csehországban, Morvaországban és Sziléziában. Doc. JUDr. Zdeněk Koudelka PhD

Nemzeti kisebbségek és helyi önkormányzatok Csehországban, Morvaországban és Sziléziában. Doc. JUDr. Zdeněk Koudelka PhD Nemzeti kisebbségek és helyi önkormányzatok Csehországban, Morvaországban és Sziléziában 1 Nemzetiségi kisebbség Doc. JUDr. Zdeněk Koudelka PhD A nemzetiségi kisebbségek tagjainak jogairól szóló törvény

Részletesebben

Juhász József, az MTA Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa:

Juhász József, az MTA Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa: 1 Juhász József, az MTA Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa: A koszovói konfliktus magyar szemmel (Az előadás 2007. december 14-én hangzott el az MTA Nemzeti Stratégiai Tanulmányok Programbizottsága

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.14. COM(2015) 510 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK A menekültügyi válság kezelése: Az európai migrációs stratégia

Részletesebben

A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA. 2010.El.II.C.17.

A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA. 2010.El.II.C.17. 2010.El.II.C.17. A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS BEVEZETÉS A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi

Részletesebben

Lévay Miklós: A büntető hatalom és lehetséges korlátai egy alkotmányban, különös tekintettel a bűncselekménnyé nyilvánításra és a büntetésekre

Lévay Miklós: A büntető hatalom és lehetséges korlátai egy alkotmányban, különös tekintettel a bűncselekménnyé nyilvánításra és a büntetésekre Pázmány Law Working Papers 2011/24 Lévay Miklós: A büntető hatalom és lehetséges korlátai egy alkotmányban, különös tekintettel a bűncselekménnyé nyilvánításra és a büntetésekre Pázmány Péter Katolikus

Részletesebben

ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK 2014

ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK 2014 ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK 2014 2013. október 31. TARTALOMJEGYZÉK ÖSSZEFOGLALÓ... 2 SZJA... 2 Adómentességek bővítése... 2 Családi kedvezmény részletszabályainak bővülése... 2 Biztosítások adózási szabályainak

Részletesebben

Iparűzők társadalombiztosítása

Iparűzők társadalombiztosítása UNTERNEHMENSGRÜNDUNG 2016 Iparűzők társadalombiztosítása Első tájékoztatás www.svagw.at www.svagw.at 1 Tisztelt Hölgyem! Tisztelt Uram! Az összes, Ausztriában önálló keresőtevékenységet folytató személy

Részletesebben

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én is elhittem mindazt, amit előtte 8 éven át hirdettél.

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December

Részletesebben

Általános szerződési feltételek

Általános szerződési feltételek Általános szerződési feltételek Érvényes: 2015. október 20-tól visszavonásig Sun & Fun Holidays Kft. Székhely: 1138 Budapest, Meder u 8/D. fszt. MKEH- engedélyszám: U-001050, Adószám: 14126523-2-42, EU-s

Részletesebben

EDELÉNY VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2008. május 28-án megtartott ülésének

EDELÉNY VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2008. május 28-án megtartott ülésének EDELÉNY VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2008. május 28-án megtartott ülésének a./ Tárgysorozata b./ Jegyzőkönyve c./ Határozata T Á R G Y S O R O Z A T 1./ Javaslat az önkormányzat 2008. évi költségvetéséről

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ózd Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ózd Város Önkormányzata 1. melléklet a 165/2015 (VI.24.) határozathoz Helyi Esélyegyenlőségi Program Ózd Város Önkormányzata 2015. június 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

POLGÁRI JOGI KODIFIKÁCIÓ. Tartalomjegyzék

POLGÁRI JOGI KODIFIKÁCIÓ. Tartalomjegyzék V. ÉVFOLYAM 5. SZÁM Tartalomjegyzék Tanulmányok Az engedményezésre vonatkozó szabályok újragondolása a nemzetközi gyakorlat tükrében Gárdos Péter / 3 Az állam kártérítési felelõssége a közösségi jog megsértése

Részletesebben

Akad vélemény, szabad a párbeszéd! Balatonakarattya önállósodásának reprezentációja a helyi sajtóban

Akad vélemény, szabad a párbeszéd! Balatonakarattya önállósodásának reprezentációja a helyi sajtóban 89 Bajnok Andrea Akad vélemény, szabad a párbeszéd! Balatonakarattya önállósodásának reprezentációja a helyi sajtóban Ez a tanulmány Balatonkenese város településrésze, Balatonakarattya önállósodási folyamatát

Részletesebben

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ A Nemzeti Örökség Intézete megbízásából 2014 tavaszán közvélemény-kutatás készült a magyarországi fiatal (18 és 30 év közötti) felnőttek történelemképével és a nemzeti örökséghez/emlékezethez

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testületének rendes nyílt üléséről

JEGYZŐKÖNYV Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testületének rendes nyílt üléséről JEGYZŐKÖNYV rendes nyílt üléséről Az ülés helye: Az ülés időpontja: Bicske Városháza I. emeleti díszterem Bicske, Hősök tere 4. 2015. június 24. 8.30 óra Az ülésen megjelent önkormányzati képviselők: Pálffy

Részletesebben

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A kiadvány megjelenését támogatta: Tartalomjegyzék Bevezetés...5 Az

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 1. A Büntető

Részletesebben

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában A munkavállalói érdekképviseletek a legtöbb országban kedvezményeket élveznek a működésüket

Részletesebben

Barcelonai Folyamat 10.

Barcelonai Folyamat 10. Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő

Részletesebben

IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK

IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK Az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvényt a különféle politikai erők, az állampárt és az ellenzék kölcsönösen

Részletesebben

J e g y zőkönyv. Ikt. sz.: KSB/18-2/2012. A359-1/2012. (A359-3/2010-2014.)

J e g y zőkönyv. Ikt. sz.: KSB/18-2/2012. A359-1/2012. (A359-3/2010-2014.) Ikt. sz.: KSB/18-2/2012. A359-1/2012. (A359-3/2010-2014.) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottsága Medgyessy-, Gyurcsány-, Bajnai-kormányok kulturális kormányzatainak esetleges visszaéléseivel

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Psz/59/23/2014.

JEGYZŐKÖNYV. Psz/59/23/2014. Psz/59/23/2014. JEGYZŐKÖNYV a Pusztaszentlászló Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. november 19-én megtartott rendes, nyilvános üléséről 92/2014. (XI.19.) sz. Képviselőtestületi Határozat

Részletesebben

A KORMÁNYZATI SZEREPVÁLLALÁS HATÁSA A KISEBBSÉGI MAGYAR PÁRTOK ÖNKORMÁNYZATI POLITIKÁJÁRA

A KORMÁNYZATI SZEREPVÁLLALÁS HATÁSA A KISEBBSÉGI MAGYAR PÁRTOK ÖNKORMÁNYZATI POLITIKÁJÁRA A KORMÁNYZATI SZEREPVÁLLALÁS HATÁSA A KISEBBSÉGI MAGYAR PÁRTOK ÖNKORMÁNYZATI POLITIKÁJÁRA Szarka László A kisebbségi avagy a nemzetközi szakirodalomban bevett fogalmakat használva, etnikai, etnikai-regionális

Részletesebben

Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon

Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon Kovács András 1. Bevezetés A kommunista rendszer 1990-ben bekövetkezett bukása, a szabad véleménynyilvánítás jogának és

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák Történelem Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Óraszám A tanítás anyaga Fejlesztési cél, kompetenciák Tanulói tevékenységek /Munkaformák Felhasznált eszközök

Részletesebben