Hamberger Judit: A cseh-német viszony és a megbékélési nyilatkozat problémája

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Hamberger Judit: A cseh-német viszony és a megbékélési nyilatkozat problémája"

Átírás

1 Hamberger Judit: A cseh-német viszony és a megbékélési nyilatkozat problémája A cseh-német viszony rövid története A csehek a németekkel hosszú évszázadokig együtt éltek. A témával foglalkozó kutatók közül többen ezt az együttélést szimbiózisnak nevezik, s ebből indulnak ki, amikor azt indokolják, hogy a cseh-német együttélés vége (amire a pontot az 1945 és 1948 között, tehát a második világháború után végrehajtott több mint hárommillió németnek Csehországból, főként a Szudéta-vidékről Németországba való kitelepítésével tették fel) mindkét társadalom számára fájdalmas volt, mindkét társadalom sokat veszített vele. A csehek és németek mint két, de együtt élő társadalom viszonya a nemzetállamiság XIX. századi eszméjének terjedésével és a nyelvi nacionalizmusnak előbb német, majd cseh térhódításával, a nagynémet gondolat kulturális és politikai megvalósításának német akarata nyomán kezdett megromlani. A távolodás kézzelfoghatóan 1848-ban, a német egyesítés" frankfurti parlamentben történt megfogalmazásával és kihirdetésével indult meg. Ezt követően a cseh-német viszony és együttélés lassan, de folyamatosan egyre több feszültséggel telítődött. Az 1942-ban elhunyt cseh tudós, Emanuel Rádl úgy tartotta, hogy a csehek és a németek viszonya a cseh idegengyűlölet miatt már jóval korábban romlásnak indult, hiszen a középkori Károly Egyetem cseh professzorai 1409-ben az akkori cseh királytól, Venceltől kikényszerítettek egy olyan dokumentumot a Kutná Hora-i dekrétumot, amelynek rendelkezései az addig előnyben részesített idegeneket, közöttük németeket is, részben hátrányos helyzetbe hozták, részben arra kényszerítették, hogy hagyják el az országot. 1 Azzal együtt, hogy a történelem évszázadai során a cseh-német viszonyban megkülönböztették a csehországi németeket a Csehországon kívüli németektől, és a csehországi németek mindig kedvezőbb cseh megítélés alá estek, a nemzeti ébredés és a romantikus cseh történetírás legnagyobb cseh képviselője, a XIX. században élt František Palacký a cseh történelemről szóló főművében a cseh történelem lényegét a cseheknek a németekkel vívott harcában jelölte meg. Ez a meghatározása nemcsak a cseh történetírás és történelemértelmezés, hanem a cseh-német viszony szempontjából is meghatározó volt a továbbiakban, tehát a XIX. század második felében és a XX. században. A német és a cseh nyelvi nacionalizmus kulturálisan és politikailag is elválasztotta, elkülönítette egymástól a cseheket és a csehországi németeket. A XIX. században voltak német tervek a két etnikum adminisztratív szétválasztására is, mely tervekben egyes cseh kutatók a cseh-német együttélés müncheni megoldásának" előfutárát látták, vagyis azt, hogy a németek által lakott cseh határmenti területeket elszakítsák Csehországtól és Németországhoz csatolják. A cseh-német együttélés következő fordulóját" az 1918-ban megalakult Csehszlovákia jelentette. Ez az új államalakulat az 1920-ban elfogadott alkotmány szerint is a csehek és a szlovákok nemzetállamaként jött létre, így a kisebbségek, főként a németek és a magyarok másodrangú állampolgárokká váltak. A megalakulást követő első években a Csehország területén maradt németek önálló provinciákat alakítottak ki, és így akartak Ausztriához vagy Németországhoz csatlakozni, de ezt a csehszlovák államhatalom nem tette számukra lehetővé.

2 Az 1918 és 1938 közötti időszakban a cseh-német viszonyban a cseh államhatalom által irányított és támogatott csehesítő politika valósult meg, aminek tényét a cseh történetírás vagy eltitkolta, vagy mind ennek lefolyását, mind hatását bagatellizálta, így tényleges hatásairól csak néhány kutató írásaiból, valamint visszaemlékezésekből állnak rendelkezésre a csehesítésre vonatkozó információk. 2 Egyébként ez az az időszak, amikor a csehországi németekre alkalmazva elterjedt a szudétanémet" kifejezés. Az 1938-as Müncheni Egyezmény rendelkezése, amit a csehek érthető okokból müncheni diktátumként szoktak emlegetni, a szudétanémetek revansizmusának jegyében érvényesült. Ekkor ugyanis Németországhoz csatolták azokat a cseh területeket, ahol németek éltek, és Csehországból és Morvaországból német protektorátusokat csináltak. A náci Németország általi megszállás, ami a Müncheni Egyezmény nyomában következett, a csehek szemében a csehországi németek túlnyomó többsége által elkövetett árulásának következménye volt. Az a csehek nagy többségében fel sem merült, hogy a csehországi németek ilyen cselekedeteiben és hozzáállásában okként szerepelhet az első Csehszlovák Köztársaság hivatalos kisebbségi és német-politikája is, azaz az erőszakos csehesítés emléke. Ennek tényét még Václav Havel köztársasági elnök is bagatellizálta, vagy legalábbis relativizálta a csehnémet viszonnyal foglalkozó azon beszédében, amit februárjában tartott a Károly Egyetemen. Ebben az 1918 és 1938 között végrehajtott csehesítést és a csehszlovák kisebbségi politika hibáit kis problémáknak" nevezte, és azt állította, hogy ezen években hazájában a demokrácia, a dialógus és a tolerancia teljes mértékben jelen volt. Szerinte München nem csak a valamiféle vitatható kisebbségi kérdés egyfajta igazságtalan megoldása volt, hanem az utolsó és a maga módján döntő konfrontáció a demokrácia és a náci diktatúra között... Oly sok volt német polgártársunknak a München következményeinek előkészítésében való részvételét tehát nem lehet a kisebbségi jogaikért vívott harcra redukálni." tól a szudétanémetek, területükkel együtt, a Harmadik Birodalom részévé váltak, és mint ilyeneket telepítették ki őket kollektíven Csehszlovákiából 1945 és 1948 között, amit a cseh adminisztráció deportálásokkal hajtott végre. A németeknek Csehországból való kiűzése majdnem tökéletes volt, így az a több mint hárommillió német, akik 1918-ban Csehország területén találták magukat, és akkor többen voltak, mint maguk a szlovákok, 1948-tól nem akadályozták többé a csehszlovák (és cseh) nemzetállam kialakítását. Dióhéjban ez az a múlt a cseh-német viszonyban, amit 1989 végétől kezdve rendezni kell ahhoz, hogy mind a cseh, mind a német bel- és külpolitika megszabaduljon egy olyan lelki és erkölcsi, valamint politikai tehertől, ami egyelőre főként cseh oldalon gátolja a meghirdetett európai együttélés és együttműködés nem tisztázott történelmi problémáktól mentes jellegét. A megoldási kísérletek A cseh-német viszonyban alapvető jelentőséggel bír a szudétanémet probléma ami elsősorban az említett, 1945 és 1948 között történt kitelepítést, annak mindkét oldalon a társadalmi, belpolitikai, külpolitikai és a kölcsönös viszonyban jelentkező problémáit jelenti, és ezzel függ össze a cseh társadalom németfóbiája, a nagy német szomszédtól való félelme. Mivel mindkettő az észérveken túli irracionalitás és az érzelmek területén is hatást fejt ki, ez mind a cseh társadalomban, mind a kitelepített és túlnyomórészt Bajorországban

3 integrálódott szudétanémetekben és utódaikban olyan mélyen gyökerezik, hogy akár mentális társadalmi problémának is lehet nevezni. E mélyen gyökerező problémák azért határozzák meg e két társadalom (tehát a cseh és a szudétanémet) mentális higiénéjét", mert az elmúlt évtizedekben ez csehszlovák oldalon tabu volt, német oldalon pedig a nagypolitika szinte egyáltalán nem foglalkozott vele. A német baloldal a kitelepítést a hitleri Németország által elkövetett bűntettek igazságos megbüntetésének tartotta, és ezzel elfogadta a kollektív bűnösség álláspontját. Ezt a német baloldal mind a millió német kitelepítettre értette, tehát nem csupán a hárommillió szudétanémetre. Így a szudétanémetek érdekeinek képviseletét a konzervatív politikai csoportosulások (főként a CSU) vállalták fel, amivel a támogatók és választók hű táborát is biztosították maguknak. Ezért Bajorországban, ahol a szudétanémetek a negyedik bajor törzs", a szociáldemokraták, a baloldal nem tud jobb választási eredményeket elérni. A német társadalomban a szudétanémet szövetség (a Sudetendeutsche Landsmanschaft), saját problémáikat konzervált, nosztalgikus szudétanémetek szövetsége maradt, akik évente egyszer, a szudétanémet napon nosztalgiával emlékeznek a régi hazára. Ekkor a szövetség vezetői megerősítik bennük annak reményét, hogy egyszer oda vissza is térhetnek. Ebből a megerősítésből származik a szudétanémet szövetség fontos, és a csehek által hevesen visszautasított követelése, a hazához való jog". Ennek lényege, hogy a szudétanémetek kapják vissza a cseh állampolgárságukat, amitől a kitelepítéskor megfosztották őket, s így lehessenek kettős, tehát német és cseh állampolgárok. Ezt a cseh állampolgársági törvény nem teszi lehetővé, mert nem engedélyezi a kettős állampolgárságot (amit egyébként számos szlovákiai cseh és szlovákiai szlovák is igényelt volna az 1993-as kettéválás után.) 1989 előtt a szudétanémetek Németországban csak belpolitikai faktor voltak, de később külpolitikai faktorrá is váltak azáltal, hogy a német külpolitikát blokkolni tudják, és fékezik a jószomszédi viszony kialakítását. A német bel- és külpolitikára nézve azért veszélyes a szudétanémet kérdés megoldatlansága, mert a frusztrációt generációról generációra örökítik, s közben eltűnik mögüle a kitelepítés reálisan átélt élménye, és a fel nem dolgozott örökség így könnyen ideológiává alakulhat, amit aztán már csak nehezen lehet befolyásolni az olyan normális eszközökkel, mint a dialógus" től kezdve a cseh politikusok is kísérletet tettek a cseh társadalom mélyébe ható probléma megoldására. Az első lépést Václav Havel, mint ideiglenes csehszlovák köztársasági elnök tette meg azzal, hogy beszélt az 1945 és 1948 közötti tragikus eseményekről, és ezért még a bocsánatkérést is megkockáztatta. Ezzel azonban a cseh társadalom nagy részének felháborodását is kiváltotta, ami jelzés értékűnek számított a cseh politika számára arra vonatkozóan, hogy a szudétanémet kitelepítés miatti, mélyben dolgozó, de be nem ismert bűntudat milyen erős és meghatározó a cseh társadalom lelki életében. A csehszlovák állami vezetők többször kinyilvánították a szándékukat, hogy az új helyzetben, a német-lengyel viszony rendezésének mintájára, egyszer s mindenkorra" meg kívánják oldani a bonyolult szudétanémet problémát. Ezt az NSZK-val kötendő keretszerződésben kívánták megtenni, amiről azonban csak a német szövetségi kormánnyal, mint partnerrel voltak hajlandók tárgyalni. E kijelentéssel a szudétanémetek vezető szervezetének, a Sudetendeutsche Landsmanschaftnak azon kívánságát utasították el, hogy a csehszlovák kormány partnerként tárgyaljon velük erről az őket közvetlenül érintő problémáról.

4 A Landsmanschaftnak mint tárgyalópartnernek a visszautasítása először 1990 novemberében hangzott el, és azóta is napirenden van. Élő probléma, hogy vajon a cseh állam kormánya tárgyalópartnernek tekintsen-e egy német társadalmi szervezetet. Ez különösen Václav Klaus miniszterelnöksége (1992 júliusa) óta vált presztízskérdéssé a cseh politikában, amivel mindenek előtt azt bizonyítják, hogy a szudétanémet problémát az érintettek véleményének, kívánságainak figyelembe vétele nélkül kívánják véglegesen megoldani". A végleges megoldás igénye is több éves téma tehát a cseh politikában, amit a cseh miniszterelnök és az ő elképzeléseit támogató cseh értelmiségiek a leggyakrabban azzal szoktak jellemezni, hogy a múlt után vastag vonalat kell húzni". Emögött annak görcsös akarása húzódik meg, hogy egyszer s mindenkorra lezárják a múltat", de ez, a dolog természeténél fogva, nem lehetséges, és a kísérlet számos kudarcot rejt magában. A komplex szudétanémet probléma másik összetevője a kitelepítés jogi alapját képező, és a kollektív bűnösség elvét megfogalmazó beneš-i dekrétumok meglétének és a cseh jogrendszerbe való beépülésének ténye, valamint ezzel összefüggésben a szudétanémetek ingatlan és ingóvagyonának elkobzása. A vagyon részleges visszaadása, vagy emiatti kártérítés és a dekrétumok eltörlése is a szudétanémet Landsmanschaft fontos követelései közé tartozik. Erre vonatkozóan az akkori cseh miniszterelnök, Petr Pithart már 1991 márciusában azt nyilatkozta, hogy nem fogják megkérdőjelezni az alkotmányos beneš-i dekrétumokat. A szudétanémetek képviselői nem követelik vissza azokat a vagyonokat, amelyeket már magántulajdonba adtak, csak azokat, amelyek állami tulajdonban maradtak. Inkább a vagyoni kárpótlást, a hazához való jogot és a kitelepítés bűne miatti morális elégtételt követelik a cseh politikától és társadalomtól. Ez utóbbit, tehát a morális elégtétel igényét a cseh értelmiségiek nagy része nem tartja a megbékélés útjának. A szudétanémetek képviselői mindenek előtt azt követelik a cseh kormánytól, hogy tárgyaljon velük a nyitott kérdésekről. Ha ezt nem teszi meg, akkor fennmaradnak az ellenséges érzések velük szemben, és ez nem fog jót tenni sem a német, sem a cseh európai integrációs szándékoknak, és a cseh kormányt megbélyegzi az, hogy saját társadalmához hasonlóan maga is németellenes állásponton van. (Nem véletlen, hogy Václav Klaus állandóan azt hangoztatja, hogy a cseh-német viszony kiváló és problémamentes.) A dekrétumok és a szudétanémet vagyon megkérdőjelezése a cseh politika számára megoldhatatlan problémákat jelentene. A dekrétumok azért, mert az 1990 után kialakított jogrendszert, különösen ami a restitúciót és a privatizációt illeti, e dekrétumok rendelkezéseit figyelembe véve alkották meg, amikor a törvényben megszabták, hogy csak azokat a vagyonokat adják vissza, amiket 1948 február 28. után államosítottak, vettek el. Tény, hogy sok szudétanémet ingatlan a mai napig állami tulajdonban van, de sokat magántulajdonba adtak. Sok-sok ezren vannak azok a csehek, akiknek tulajdonában szudétanémet ház, lakás, föld és egyéb javak vannak, és ugyancsak sokan bérelnek ilyen ingatlanokat az államtól. Ezeknek a választási eredményekben is megnyilvánuló egyéni és közös érdeke, hogy a szudétanémetek követelései semmilyen jogi alapot ne kapjanak. A cseh politikával szemben a német szövetségi politika is követeli a beneš-i dekrétumok eltörlését, és a kollektív bűnösség elvének érvénytelenítését, ami ugyancsak Csehország

5 európai integrációjának feltételeként szerepel. Hogy ez milyen defektusokat jelent a cseh jogi és közgondolkodásban, azt bizonyítja az a tény, hogy a cseh Alkotmánybíróság az általános emberi jogokkal ellentétes beneš-i dekrétumokat, amelyek az ellenséges vagyon elkobzásáról szólnak, március 8-án megerősítette. Annak ellenére, hogy a csehszlovák politikai vezetés egyszer s mindenkorra meg akarta oldani a szudétanémet kérdést, ezt az február 27-én parafált csehszlovák-német alapszerződésben nem tudta megtenni. Sőt, a probléma megoldását későbbiekre utalta át, aminek része kellene hogy legyen a cseh-német megbékélést célzó deklaráció is. A szövetségi német kormány, jószándéka igazolására február 28-án Helmut Kohl által érvénytelennek nyilvánította az 1938-as Müncheni Egyezményt, és egyúttal azt is felvetette, hogy a cseh oldalnak is akceptálnia kellene azt, amit német oldalon akceptálni kell. Ugyanez a kormány Klaus Kinkel külügyminiszter által elismerte, hogy szükség van a nácizmus cseh áldozatainak kárpótlására. Ennek lényege, hogy Németország minden más országnak fizetett ilyen kártérítést, csak Csehországnak nem. Az okok között van a kitelepítés során elkobozott szudétanémet vagyon hatalmas értéke. A nácizmus cseh áldozatainak kárpótlását illetően sürget az idő, mert a közvetlen áldozatok vagy már nem élnek, vagy már olyan idősek és betegek, hogy még életükben meg kellene hogy kapják a kárpótlást. Ennek formájáról azonban nincs még teljes egyetértés, mert amikor 1945 és 1948 között kitelepítették a kb. hárommillió németet, akkor tőlük minden ingó és ingatlan vagyont elvettek, s mindössze fejenként 30 kilós csomagot engedélyeztek nekik, amiben elvihették azt, amit fontosnak tartottak. Az elkobzott szudétanémet vagyonokról a cseh archívumokban meglehetősen pontos, de be nem ismert, titkos adatok szerepelnek, így a szudétanémet vezetők és történész-elemzők ide vonatkozóan csak becslésekre támaszkodhatnak, és saját, utólagos összeírások alapján rendelkeznek adatokkal. A becslések alapján e vagyon értéke több milliárdra rúg, ami a szudétanémet vezetők szerint messze meghaladja azt az összeget, amit a nácizmus cseh áldozatainak kellene hogy fizessenek. A cseh oldalon, ahol az 1992 nyári választások után Václav Klaus lett a miniszterelnök, a cseh-szudétanémet problémák rendezésében új, keményebb és rugalmatlanabb kurzus" következett. Klaus határozottan kitart amellett, hogy a szudétanémet csoportok partnere nem lehet a cseh kormány, de nem jelölte meg, hogy az olyannyira szükséges dialógusban ki is lenne a szudétanémetek cseh partnere. Szó volt értelmiségi csoportokról, pártvezetőkről, parlamenti képviselőkről, de mindebből a mai napig semmi sem lett. E helyzet eddigi eredménye a cseh közvélemény és értelmiségi körök egyre hevesebb vitája, amit a cseh sajtó hasábjain folytatnak arról, hogy mit követelnek a szudétanémetek és miért nem lehet nekik ebben engedni. A csehországi vita egyre szélesebb körben folyik, és egyre nagyobb hullámokat vet. Jellemzője, hogy két tábora van. Az egyik tábor határozottan helyesli azt, hogy a cseh kormánynak tárgyalnia kell a szudétanémetekkel, a másik tábor kifejezetten ellenzi ezt. A vitában minden fontos és kevésbé fontos, de annál inkább jellemző probléma felmerül, ami a cseh-német viszonyban valaha is jelentkezett. Vitáznak például arról, hogy hol, mikor és miért romlott el a viszony a szudétanémetekkel, és hogy mindezért ki a hibás. A csehek németellenességének cseh bírálói, közöttük Petr Pithart

6 jogász-politológus és Bohumili Dolezal politológus óva intik saját társadalmukat attól, hogy saját hibáikat, bűneiket bagatellizálják vagy esetleg jogos és helyes tetteknek állítsák be, mert ezzel a cseh társadalom egészséges lelki és erkölcsi fejlődését gátolják. Ez a motívum Havel elnök több beszédében is tetten érhető. Ez a tábor hajlik arra, hogy a cseh kormánynak tárgyalnia kell a szudétanémetekkel, e kötelezettség alól nem bújhat ki, legyen annak bármi is a végeredménye. Egyébként a mérsékelt és megegyezéspárti német politikusok is ezt kérik a cseh politikai vezetéstől. Kohl kancellár egyik 1993-as kijelentése szerint a szudétanémetekkel lefolytatandó dialógus a Cseh Köztársaság európai integrációjának egyik feltétele. A csehországi vitában a másik tábor ellenez minden engedményt, úgyanígy azt is, hogy egyáltalán tárgyaljanak a szudétanémetekkel. A múlt sztereotípiáit a jelenbe vetítik, ami gyakran gátolja azt, hogy a komoly problémákat valóban meglássák. E tábor élén Václav Belohradský filozófus áll, aki határozottan németellenes érvrendszerében minden, a csehek által a németekről vallott negatív sztereotípiát felsorakoztat és indokol. Ezek közé tartozik a német történelem, Németország és a német társadalom általánosan negatív cseh értékelése. Eszerint a náci Németország fasizmusát szinte az egész német társadalom támogatta, fenntartotta, és a bűnök elkövetésében a német kisemberek elégedetten, sőt örömmel vettek részt. E csehek így a német társadalom és politika lelkiismerete" kívánnak lenni, és a fajsúlyukban sokkal nagyobb német bűnöket a szudétanémetek kitelepítésében, a beneš-i dekrétumok tarthatatlanságában való cseh társadalmi bűnrészesség súlytalanságának igazolására szokták felhozni. Amint a németeknél valaki megír valamit, vagy olyan értelemben nyilatkozik, amellyel bagatellizálni próbálja a náci Németország által az európai népeken, nemzeteken elkövetett bűntetteket, akkor a cseh értelmiségiek rendkívül éles hangon azonnal felszólalnak, és a németeket önvizsgálatra próbálják kényszeríteni. Ez a cseh értelmiségi körök nagy részében olyannyira erős szándék, hogy a külső szemlélő időnként úgy érzi, hogy a csehek azok, akik nem akarják kiengedni a német társadalmat, a társadalom lelkiismeretét a nácizmus és fasizmus által megbélyegzett keretek, gátak közül. Ezek a viták azt is tükrözik, hogy a csehek a németeket a szudétanémeteken, a szudétanémet problémákon keresztül nézik és érzékelik, és úgy értelmezik, hogy a németek uralni akarják ezt a területet is, de nem katonailag, hanem gazdaságilag. A mélyben, a tudat alatt ez a cseh euroszkepticizmus lényege, ami az EU-tagságtól való félelmet is magában hordozza, mert az lehetővé tenné a németek letelepedését, a szudétanémetek visszatelepedését Csehországban. A felmérések szerint a cseh társadalom Németországhoz való viszonyában tovább él a meg nem oldott szudétanémet kérdés és a nácizmus visszatérésétől való félelem, ami nem más, mint a háború maradványa. A cseheknek kevés az információja a németekről, és ugyanakkor dolgoznak bennük a történelmi emóciók és sztereotípiák. Egy 1995-ös felmérés szerint a csehek 50%-a Lengyelországgal, Magyarországgal és Szlovákiával szemben is ellenséges. A szudétanémetek követeléseivel szembeni szinte össztársadalmi cseh ellenállás miatt 1995 márciusában a német szövetségi kormány is keményebb hangot ütött meg, amikor Klaus Kinkel arra szólította fel a cseheket, hogy mint a németek, akik a cseheken szörnyű jogtalanságokat követtek el, beismerték ezen bűnösségüket, és bocsánatot kértek, úgy a csehek is ismerjék be bűnüket, amit a szudétanémeteken követtek el, ide értve a kitelepítést és a vagyonelkobzást is.

7 A cseh kormány azonban a mai napig hajthatatlan maradt, és nem hajlandó sem a szudétanémetekkel tárgyalni, sem követeléseiket elfogadni, sem elismerni a kitelepítés tényének jogtalanságát és bűnét, valamint a beneš-i dekrétumok jogtalanságát sem. Ezen kemény és elutasító politikát felmérések szerint a cseh társadalom 80-90%-a osztja, és helyesnek tartja; a cseh társadalomnak ma is több mint a kétharmada (kb. 80%-a) helyesnek és jogosnak tartja a szudétanémetek kitelepítését és a kollektív bűnösség elvének a szudétanémetekre való alkalmazását. Így a kitelepítés miatti cseh bűnösséget 70%-uk visszautasítja és a kitelepítést igazságos visszafizetésként értelmezi. A szudétanémetek elleni ellenállás, a németellenes álláspont a cseh parlamenti választások egyik legnyerőbb programja is, amit a szélsőbal és szélsőjobb szélsőséges programmal, a mérsékeltebb bal és jobboldal pedig konkrét politikával bizonyít. Minden, a németeknek tett engedmény a politikusoknak biztos szavazatvesztést, a szudétavidékre telepített százezreknek pedig a könnyen és készen kapott tulajdon elvesztését jelentheti. A deklaráció kérdése A cseh-német deklaráció a cseh-német megbékélés olyan dokumentuma kellene hogy legyen, amit mind a cseh parlament, mind a szövetségi német parlament ratifikálna. Feladata az lenne, hogy pontot tegyen annak a múltnak, annak a történelemnek a végére, ami mindkét nemzet és társadalom számára fájdalmas és túl bonyolult volt ahhoz, hogy a továbbiakban is együtt éljék meg. A deklaráció feladata lenne még, hogy a cseh-német kapcsolatokban új időszak, a partneri jószomszédság időszaka kezdődjön. Ez a deklaráció azonban már több mint 18 hónapja nem akar megszületni, mert hol kül-, hol belpolitikai okokból hol az egyik, hol a másik fél nem tudja elfogadni, aláírni. A közvetlen probléma a deklaráció szövege és tartalma, a közvetett és a mélyben megbúvó probléma pedig az, hogy a múltbeli viszonyt sem a csehek, sem a szudétanémetek nem képesek egyénileg és társadalmilag feldolgozni januárjában Zieleniec cseh külügyminiszter nem tudott megegyezni Kinkel német szövetségi külügyminiszterrel a közös deklaráció szövegében, és azóta is ez a fő probléma. Az elhúzódás okai között van az is, hogy hol a német belpolitikai helyzet és választások miatt, hol a cseh belpolitikai helyzet és választások miatt nem megfelelő az időpont arra, hogy elfogadják azt a deklarációt, amelynek szövege valamelyik félnek mindig problematikus, különösen a deklaráció egyes megfogalmazásai. A csehek a német-lengyel szerződés alapján úgy gondolták, hogy a kitelepített szudétanémetek kérdése Bonn és Németország számára nem alapvető probléma. Tény, hogy a német társadalom egésze számára nem is alapvető probléma, de Bajorország, a bajorországi választók és politikusok, valamint az ott élő hárommillió szudétanémet utódainak alapvető kérdés. Ráadásul 1996 januárjában Kinkel külügyminiszter nyomán kiderült, hogy a német kormány számára is alapkérdés. Számos cseh értelmiségi, és a legutóbbi jelek szerint a cseh politikusok nagy része is úgy gondolja, hogy ha a deklarációban szerepelnie kell a kitelepítés miatti cseh megbánásnak, ami a kitelepítések során elkövetett bűnök bevallását is jelenti, akkor az igazságtalan lesz, és csupán az erősebb német partner nyomására történik meg, nem pedig a cseheknek önszántukból való beismeréseként.

8 A deklarációnak és a cseh-német kapcsolatoknak a kulcskérdése Csehország úniós és NATOcsatlakozása, integrációja. A politikusok megegyeznek abban, hogy ez az út a csehek számára Németországon keresztül vezet, bár sokan (pl. Václav Belohradský cseh filozófus is) ezt visszautasítják azzal, hogy az integrációért a cseh társadalom nem fizethet meg akármilyen árat, nem kell, hogy bármilyen áron kerüljenek be oda. A deklaráció szövege azonban nem nyilvános, mégis így vitáznak róla a sajtóban, valamint a két ország politikusai is egymás között. Ez hozzájárul ahhoz, hogy mind a szövegről, mind a körülötte kialakuló problémákról spekulációk szülessenek és téves hírek keringjenek. Mivel a szöveg nem közismert, csak feltételezhető, hogy a szudétanémetek fent ismertetett követelései közül csak az az egyetlen maradt bent a szövegben, ami a cseheknek a kitelepítés miatti bűnbeismerésének, sajnálat-kifejezésének vagy bocsánatkérésének német igényére vonatkozik. Hogy a cseh-német deklaráció szövegének elfogadása valószínűleg nem lesz olyan könnyű, mint amilyennek az elmúlt időszakban időnként látszott, azt mutatja az a tény, hogy vitás mind a szöveg tartalma, mind az elfogadási procedúra. A szöveg hol a cseh, hol a német térfélen módosul, és ilyen módosításokkal dobják át hol az egyik, hol a másik politikai vezetés elé. Arról, hogy milyen értelemben módosul a szöveg, csak a szudétanémet vezetők felháborodásából, vagy a cseh vezetők szűken mért, mégis sokatmondó információiból kaphatunk képet. Eszerint a mérkőzés jelenlegi állása" a következő: A deklaráció szövege menet közben olyannyira módosult, vagy ha az eredeti szándékot tekintjük, akkor mondhatjuk, hogy olyannyira deformálódik, hogy mire kialakul", addigra az egész érdektelenné és fölöslegessé válik. A cseh politikai vezetők (Havel elnök és a nem szélsőséges parlamenti pártok vezetői) ugyanis a szövegben szereplő német kívánságot, hogy a szudétanémetek kiűzésének tényét morálisan ítéljék el, olyan értelemben módosítják, hogy a kulcsfogalmakat, azok megfogalmazásának élét minden módon le akarják faragni. Ehhez tárgyalásaikon buzgón használják a német-cseh szótárat, és a hírek szerint ilyenfajta módosításokat hajtanak végre a szövegen: a kiűzés (csehül vyhnání, németül Vertreibung) túl erős fogalom, ezért erőszakos vagy kényszerű kitelepítést javasolnak (csehül násilné vystehování vagy nucené vysídlení, németül zwangsweise Aussiedlung). Ezen kívül a cseh politikai vezetés nem hajlandó az egész kitelepítéstől, hanem csak a kitelepítés szélsőségeitől" elhatárolni magát. A deklaráció szövegében szereplő kulcsfontosságú fogalmak ilyenfajta bűvölése" oda vezet, hogy egyre gyakrabban hangzik el mind a cseh, mind a német oldalon, hogy a szövegnek ilyen módon lapossá, semmitmondóvá, jelentéktelenné, kerti törpévé tétele miatt felmerül a kérdés, hogy egyáltalán van-e, lesz-e az egésznek értelmes, s nem lenne-e jobb, ha elvetnék, hiszen látható, hogy különösen a cseh oldal kisszerű akadékoskodása miatt a nagylélegzetű, nagyszabású megbékélési szándéknyilatkozat nem lehet az, aminek készült, aminek indult. A deklaráció elfogadásának időbeli elhúzódása ugyanakkor a cseh-német viszonyban is növeli a feszültséget, ami parlamenti szinten is jelentkezhet, hiszen nemcsak a kormányoknak kell aláírniuk, hanem a parlamenteknek is el kell fogadniuk. Ilyen szövegmódosításokkal azonban erősen valószínűsíthető, hogy még ha a kormányok alá is írnák, a parlamentek nem fogadnák el ilyen formában a deklarációt. A parlamenti problémákat előrevetíti a cseh parlament elnökének, az ellenzéki szociáldemokrata vezet Milos Zemannak az a legutóbbi akarata, hogy miután a kormányok elfogadták a szöveget, a parlamentek még módosíthassák azt.

9 A fent vázolt, szűkkeblűnek jellemezhető cseh akadékoskodások hűen tükrözik azt, hogy a cseh társadalom képtelen megszabadulni a történelem okozta lelki görcsöktől, és mind a kül-, mint a belpolitikai kérdések kezelésében nem képes a saját érdekében szükséges nagyvonalúságra , november 13. Jegyzetek 1 Lásd erről: Rádl, Emanuel: Válka Cechus Nemci c. művét. 2 Ilyen műnek számít Emanuel Ráádl: Váa cechus Nemci c. művének utolsó harmada, amelyben a hivatalos cseh politikának a németek csehesítését célzó akcióit, törvényeit, szabályait, rendeleteit ismerteti és elemzi. 3 Havel, Václav: Cesi a Nemci 4 Vollmer, Antje: Byt sudetskym Nemcem

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

Barcelonai Folyamat 10.

Barcelonai Folyamat 10. Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák. Lengyel Diana

Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák. Lengyel Diana Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák Lengyel Diana - kezdtek bele a lányok mosolyogva a beszélgetésbe. Nagyon kevesen tudnak rólunk, ha megmondjuk, honnan és kik vagyunk, nagy szemeket meresztenek

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327 Jeney János 1 A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN Magyarország területén élő népeket ábrázoló térképek készítése a történelem során a 19. század közepétől a 20. század

Részletesebben

A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23.

A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. Alapfogalmak. A képviseleti és a közvetlen hatalomgyakorlás viszonya - a közvetlen hatalomgyakorlás intézményei o népszavazás: döntéshozatal

Részletesebben

Az ún. Beneš-dekrétumok

Az ún. Beneš-dekrétumok 1 Botlik József történész (Ph.D.), egyetemi docens, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudomány Kar, Budapest Piliscsaba Az ún. Beneš-dekrétumok A Beneš-dekrétumoknak nevezett jogszabályok pontos

Részletesebben

Elutasítják a budapestiek a Kossuth tér átépítését

Elutasítják a budapestiek a Kossuth tér átépítését Elutasítják a budapestiek a Kossuth tér átépítését A fővárosiak többsége nem ért egyet a Fidesz szimbolikus intézkedéseivel. Az ingatlanadó több kerületben történt bevezetése a legnépszerűtlenebb, a dohányzási

Részletesebben

Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) 1. Cikk. 2. Cikk. 3. Cikk

Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) 1. Cikk. 2. Cikk. 3. Cikk 1979. évi 19. törvényerejű rendelet a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás kihirdetéséről (A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa csatlakozási okiratának letétbe helyezése

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

FOKOZATOS ELSZIGETELŐDÉS

FOKOZATOS ELSZIGETELŐDÉS BEVEZETÉS A Gázai övezet története - A blokád bevezetése - Fokozatos elszigetelődés A gázai segélyflottilla-incidens - Mi is történt? - Következmények Törökország és Izrael - Jó gazdasági kapcsolatok -

Részletesebben

FONTOS, HOGY MINDENKI TUDJA!!!

FONTOS, HOGY MINDENKI TUDJA!!! FONTOS, HOGY MINDENKI TUDJA!!! A KITELEPÍTÉSTŐL AZ ÚJ HAZÁIG Ezer szállal összekötve: A németek a közép-európai országokban évszázadokon át fontos szerepet játszottak nem csupán a társadalmi, gazdasági

Részletesebben

Van-e magyar kérdés Romániában?

Van-e magyar kérdés Romániában? Van-e magyar kérdés Romániában? Klaus Johannis decemberben hivatalba lépett 1 román államfő február 26-án, az Angela Merkel német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján tett egy, a magyar közéletben

Részletesebben

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák Történelem Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Óraszám A tanítás anyaga Fejlesztési cél, kompetenciák Tanulói tevékenységek /Munkaformák Felhasznált eszközök

Részletesebben

Amikor múltunkra emlékezünk, a saját jövőnknek üzenünk. Szavaink a ma élőkhöz és a holnap nemzedékeihez szólnak.

Amikor múltunkra emlékezünk, a saját jövőnknek üzenünk. Szavaink a ma élőkhöz és a holnap nemzedékeihez szólnak. 1 Elnök urak, tisztelt emlékezők! Amikor múltunkra emlékezünk, a saját jövőnknek üzenünk. Szavaink a ma élőkhöz és a holnap nemzedékeihez szólnak. Embertársainkhoz, akik arra születtek, hogy megértésre,

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Az ún. Beneš-dekrétumok problémaköréről /1/ http://www.htmh.hu/benes.htm

Az ún. Beneš-dekrétumok problémaköréről /1/ http://www.htmh.hu/benes.htm Az ún. Beneš-dekrétumok problémaköréről /1/ http://www.htmh.hu/benes.htm A Beneš-dekrétumoknak nevezett jogszabályok pontos elnevezése: a Csehszlovák Köztársaság elnökének dekrétumai. A Beneš név állandó

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2015.(II.25.) önkormányzati határozata

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2015.(II.25.) önkormányzati határozata Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2015.(II.25.) önkormányzati határozata a Nyírbátori Football Clubbal kötött használati szerződés felülvizsgálatáról A KÉPVISELŐ-TESTÜLET - a Nyírbátori

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

Nekünk is erre kell törekednünk! Mi is erre törekszünk!

Nekünk is erre kell törekednünk! Mi is erre törekszünk! Minden nemzedéknek van egy különleges és elsőrendű feladata. Az én nemzedékemnek nem az a dolga, hogy mindenáron jobboldali vagy baloldali legyen. Nem az a mi feladatunk, hogy a kizárólagosságot mindig

Részletesebben

Értesítem, hogy Önt és családját áttelepítik írta Magyari Péter

Értesítem, hogy Önt és családját áttelepítik írta Magyari Péter www.hunsor.se/hhrw FOUNDED 1997., Norrköping, Sweden HUNSOR - Unus Eademque Libertas Értesítem, hogy Önt és családját áttelepítik írta Magyari Péter Két éve vándorol néhány angol nyelvű tabló, ami fotókkal

Részletesebben

a kazahsztáni nonprofit szervezetek fejlődése

a kazahsztáni nonprofit szervezetek fejlődése a kazahsztáni nonprofit szervezetek fejlődése a politikai átmenet fényében Saule A. Zhankuliyeva A kazahsztáni politikai átalakulás egyik fontos tendenciája volt a civil társadalom kialakulása,illetveazintézményeineklétrehozásáhozésműködtetéséhezszükségesfeltételekmegteremtése.ésvicaversa,aciviltársadalomésintézményei,ígytöbbekközötta

Részletesebben

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Mindenkinek szüksége van arra, hogy biztonságban érezze magát akkor, amikor napi ügyeit intézi. Az európai állampolgárok majdnem hatvan

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

I. Pártpreferenciák: Megroppant az LMP támogatottsága az egyetemisták körében is

I. Pártpreferenciák: Megroppant az LMP támogatottsága az egyetemisták körében is Akár a magyar egyetemisták és főiskolások egyharmadáról is le kell mondanunk? Sajtóközlemény Zuhanó LMP-s támogatottság, erős jobboldali elkötelezettség, kedvezőtlen magyarországi elhelyezkedési esélyek,

Részletesebben

GYERMEKSZEMMEL A GYERMEKJOGI EGYEZMÉNY. Gyermekjogok Magyarországon

GYERMEKSZEMMEL A GYERMEKJOGI EGYEZMÉNY. Gyermekjogok Magyarországon GYERMEKSZEMMEL A GYERMEKJOGI EGYEZMÉNY Gyermekjogok Magyarországon 2012 Az ENSZ Gyermekjogi egyezménye kimondja a gyerekek részvételi jogát az őket érintő ügyekben. 2012-ben az UNICEF Magyar Bizottsága,

Részletesebben

Mélyponton a teljes politikai elit

Mélyponton a teljes politikai elit Mélyponton a teljes politikai elit A Policy Solutions gyorselemzése a vezető politikusok népszerűségéről 2011. m{jus Vezetői összefoglaló Soha nem volt annyira negatív a teljes politikai elit megítélése,

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. augusztus 29-én tartandó rendkívüli ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. augusztus 29-én tartandó rendkívüli ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. augusztus 29-én tartandó rendkívüli ülésére Az előterjesztés tárgya: A Solar Energy Systems Kft. támogatási ügye Iktatószám:

Részletesebben

SI.nergy a szlovén munkaprogram lényege a szinergia. A 18 hónapos vagy trojka-program főbb témái. A szlovén elnökség kulturális prioritásai

SI.nergy a szlovén munkaprogram lényege a szinergia. A 18 hónapos vagy trojka-program főbb témái. A szlovén elnökség kulturális prioritásai 35. A 2008-as szlovén EU-elnökség kulturális programja 1 Az Európai Unió 2008-as szlovén elnökségének kulturális programja A 2008. január 1-jén kezdődött hat hónapos szlovén EU-elnökség elsősorban a kultúrák

Részletesebben

Hung. Monitoring 19.5.89. (Kossuth Rádió, Hírek, 16 h ) - Megalakult a magyar Helsinki Bizottság, A ma már szerencsére természetes eseményről számol be Szilágyi Gabriella. - Az alakuló ülésen Schwarzenberg

Részletesebben

Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP)

Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP) Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP) AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA AZ EU arra törekszik, hogy elősegítse a biztonságot, a békét, a nemzetközi együttműködést, a demokráciát, a

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

KÖZÉP-EURÓPAI KÖNYVEK A STÁTUSTÖRVÉNY ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY

KÖZÉP-EURÓPAI KÖNYVEK A STÁTUSTÖRVÉNY ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY KÖZÉP-EURÓPAI KÖNYVEK A STÁTUSTÖRVÉNY * ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY A STÁTUSTÖRVÉNY ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK Teleki László Alapítvány 2002 A kötet a Teleki László Intézetben

Részletesebben

Szociológiai felmérés a Csehországban tanuló, dolgozó szlovákiai magyarokról

Szociológiai felmérés a Csehországban tanuló, dolgozó szlovákiai magyarokról Szociológiai felmérés a Csehországban tanuló, dolgozó szlovákiai magyarokról A Csehországban tanuló és dolgozó szlovákiai magyarok száma évről évre növekszik, mégsem készült róluk eddig átfogó felmérés.

Részletesebben

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83 Tartalom I. kötet Előszó az első kiadáshoz Jakab András........................................ IX Előszó a második kiadáshoz Jakab András...................................... X Folytonos alkotmányozás.

Részletesebben

Törvény a nemzeti kisebbségek kulturális önkormányzatáról * (Kelt 1925. február 12-én)

Törvény a nemzeti kisebbségek kulturális önkormányzatáról * (Kelt 1925. február 12-én) Törvény a nemzeti kisebbségek kulturális önkormányzatáról * (Kelt 1925. február 12-én) Az alkotmány 21. -ának megfelelõen a nemzeti kisebbségek kulturális önkormányzatának intézményei a megfelelõ speciális

Részletesebben

Észak-Magyarország külföldi vendégforgalma a KSH statisztikák tükrében

Észak-Magyarország külföldi vendégforgalma a KSH statisztikák tükrében Észak-Magyarország külföldi vendégforgalma a KSH statisztikák tükrében 211-214 Készítette: Nagy Júlia TDM menedzser MIDMAR Nonprofit Kft Külföldi vendégéjszakák száma Észak-Magyarország kereskedelmi szálláshelyein

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

Burnout, Segítő Szindróma

Burnout, Segítő Szindróma TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Burnout, Segítő Szindróma Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő. Segítő attitűd és a jogvédő Az attitűd étékelő

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 009-04 Petíciós Bizottság 0.7.04 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: Ferran Rosa Gaspar spanyol állampolgár által benyújtott 0098/0. sz. petíció a szabad mozgásról Európában és az ösztöndíj-feltételekről

Részletesebben

Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon és Mesterházy Attila: Együtt a megszorításokért!

Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon és Mesterházy Attila: Együtt a megszorításokért! Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon és Mesterházy Attila: Együtt a megszorításokért! A baloldal eddig előkerült tervei, nyilatkozatai és javaslatai egyértelművé teszik, hogy Gyurcsány, Bajnai és Mesterházy

Részletesebben

Az angol nyelvtudás helyzete és hasznosulása az Európai Unióban

Az angol nyelvtudás helyzete és hasznosulása az Európai Unióban Az angol nyelvtudás helyzete és hasznosulása az Európai Unióban 1. Legalább egy idegen nyelven társalgási szinten beszélõk aránya 2. Legalább két idegen nyelven társalgási szinten beszélõk aránya 3. Angol

Részletesebben

T/807. számú. törvényjavaslat

T/807. számú. törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/807. számú törvényjavaslat a Magyarország Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között a két ország közös államhatárán, Abaújvár és Kechnec (Kenyhec) települések közötti közúti

Részletesebben

3. számú napirendi pont NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. Ikt. szám: 33-20/2013. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

3. számú napirendi pont NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. Ikt. szám: 33-20/2013. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT 3. számú napirendi pont NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE Ikt. szám: 33-20/2013. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a közgyűlés és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Részletesebben

LABDARÚGÁS A POLITIKA FOGSÁGÁBAN

LABDARÚGÁS A POLITIKA FOGSÁGÁBAN LABDARÚGÁS A POLITIKA FOGSÁGÁBAN A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE REZÜMÉ A magyar lakosság mintegy négyötöde ellenzi a stadionépítéseket és a labdarúgás kiemelt helyzetét, kilencven százalékuk más területre

Részletesebben

TOLERANCIA AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN

TOLERANCIA AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN TOLERANCIA AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN ÉS MAGYARORSZÁGON A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE REZÜMÉ A svéd és dán társadalom a leginkább, míg többek közt a cseh, a szlovák és a magyar a legkevésbé toleráns közösség

Részletesebben

A történelmi kulcsfogalmak fejlesztése pl. okok és következmények. Kojanitz László

A történelmi kulcsfogalmak fejlesztése pl. okok és következmények. Kojanitz László A történelmi kulcsfogalmak fejlesztése pl. okok és következmények Kojanitz László A feladat megtervezésének kezdetekor hasznos átgondolnunk, mi is az az általánosítható érvényű tudás a történelmi okokkal

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

DR. SZILI KATALIN ELNÖK ASSZONY BESZÉDE. Tisztelt Elnök Úr, tisztelt levezető Elnök Asszony, tisztelt Parlamenti Elnökök, kedves Kollégák!

DR. SZILI KATALIN ELNÖK ASSZONY BESZÉDE. Tisztelt Elnök Úr, tisztelt levezető Elnök Asszony, tisztelt Parlamenti Elnökök, kedves Kollégák! DR. SZILI KATALIN ELNÖK ASSZONY BESZÉDE Parlamenti Elnökök Európai Konferenciája (Strasbourg, 2008. május 22.) Parlamentek és civil társadalom Interakció a parlamentek és a civil társadalom között Tisztelt

Részletesebben

J e g y zőkö n y v. Ikt. sz.: MB/5-3/2014/EL. EL-1/2014. sz. ülés (EL-8/2010-2014. sz. ülés)

J e g y zőkö n y v. Ikt. sz.: MB/5-3/2014/EL. EL-1/2014. sz. ülés (EL-8/2010-2014. sz. ülés) Ikt. sz.: MB/5-3/2014/EL EL-1/2014. sz. ülés (EL-8/2010-2014. sz. ülés) J e g y zőkö n y v az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottsága Ellenőrző albizottságának 2014. február 12-én, szerdán, 10 óra 10 perckor

Részletesebben

(EGT vonatkozású szöveg) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

(EGT vonatkozású szöveg) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 200. május 7-i 200/26/EK IRÁNYELVE a veszélyes áruk közúti szállításával kapcsolatos ellenőrzésekre irányuló egységes eljárásokról szóló 95/50/EK tanácsi irányelv módosításáról

Részletesebben

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 1. A Büntető

Részletesebben

az idegenellenesség, az EU-szkepticizmus, az elitellenesség, az antikapitalizmus, muszlimellenesség, a rasszizmus és rendszerellenesség mind-mind

az idegenellenesség, az EU-szkepticizmus, az elitellenesség, az antikapitalizmus, muszlimellenesség, a rasszizmus és rendszerellenesség mind-mind az idegenellenesség, az EU-szkepticizmus, az elitellenesség, az antikapitalizmus, muszlimellenesség, a rasszizmus és rendszerellenesség mind-mind csak felszíni tünet. Lényegében egy olyan alapértéket ért

Részletesebben

Az Európai Unió és a fiatalok. Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége

Az Európai Unió és a fiatalok. Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Az Európai Unió és a fiatalok Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Milyen céllal jött létre az Unió? az európai államok egységességének ideája nem újszerű gondolat Kant világpolgár Victor Hugo Európai

Részletesebben

o r v o s - b e t e g K A P C S O L A T beszeljunk rola A Magyar Hospice Alapítvány Orvos-Beteg Kapcsolat Programja

o r v o s - b e t e g K A P C S O L A T beszeljunk rola A Magyar Hospice Alapítvány Orvos-Beteg Kapcsolat Programja o r v o s - b e t e g K A P C S O L A T beszeljunk rola A Magyar Hospice Alapítvány Orvos-Beteg Kapcsolat Programja Sok szerencsét kívánok önöknek, és ne felejtsék el, hogy a beteg is ember (A Budapest

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

Transznacionális családok növekvő kivándorlás idején

Transznacionális családok növekvő kivándorlás idején Transznacionális családok növekvő kivándorlás idején Fókuszban a Család konferencia Pécs, 2015. május 14 15. Blaskó Zsuzsa, PhD tudományos főmunkatárs blasko@demografia.hu A transznacionális család fogalma

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

Cikkely A Kódex célja

Cikkely A Kódex célja 1 Cikkely A Kódex célja (1) A Kódex a Magyarországon internet hozzáférés szolgáltatási tevékenységet folytató elektronikus hírközlési szolgáltatók szakmai-etikai normagyűjteményeként szolgál, melynek önkéntes

Részletesebben

A Tanács 2004/80/EK (2004. április 29.) irányelve

A Tanács 2004/80/EK (2004. április 29.) irányelve 1 / 5 2014.10.20. 14:36 A Tanács 2004/80/EK (2004. április 29.) irányelve 2012.08.10. A Tanács 2004/80/EK irányelve Nyomtatás: A Tanács 2004/80/EK (2004. április 29.) irányelve a bűncselekmények áldozatainak

Részletesebben

III. Pszichoanalitikus perspektíva. Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem

III. Pszichoanalitikus perspektíva. Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem III. Pszichoanalitikus perspektíva Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem Szorongás Freud: a szorongás = vészjelzés, mely figyelmezteti az ént, hogy valami kellemetlen fog bekövetkezni.

Részletesebben

Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei)

Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei) Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei) A) Nyilatkozat a résztvevô Államok kölcsönös kapcsolatait vezérlô

Részletesebben

Történelem osztályozóvizsga követelményei

Történelem osztályozóvizsga követelményei Történelem osztályozóvizsga követelményei 12. osztály Az érettségi vizsgakövetelmények témái 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 8. Az első világháborútól

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek 15.02.2006-15.03.2006 A beállított feltételeknek 589 felel meg a(z) 589 válaszból. Jelölje meg tevékenységének fő ágazatát. D -

Részletesebben

Tusványos közepe Orbán Viktor

Tusványos közepe Orbán Viktor Tusványos közepe Orbán Viktor De vajon mi Orbán Viktor közepe? Forrás: Kolozsvaros.ro 2014. Augusztus 10. Ha Tusványost, mint politikai projekciót értelmezni kell akkor egyértelmű, hogy Orbán Viktor szerepét

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

Jogi nyilatkozat Budapest, 2014. szeptember 24.

Jogi nyilatkozat Budapest, 2014. szeptember 24. Bátor Tábor Alapítvány Jogi nyilatkozat Budapest, 2014. szeptember 24. 1 1. SZOLGÁLTATÓ ADATAI: A szolgáltató neve: Bátor Tábor Alapítvány A szolgáltató székhelye: 1135 Budapest, Reitter Ferenc u. 46-48.

Részletesebben

Van jogom, de még sincs (esszé)

Van jogom, de még sincs (esszé) III. díj Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium Szabadka Bakos Rebeka: Van jogom, de még sincs (esszé) Szabadka, 2014. november 24. 1 Az idei év nyarán eltűnt, többszörösen fizikailag és szexuálisan

Részletesebben

RENDELETEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 592/2008/EK RENDELETE. (2008. június 17.)

RENDELETEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 592/2008/EK RENDELETE. (2008. június 17.) 2008.7.4. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 177/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 592/2008/EK

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Pétfürdő Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testületének 2015. április 23-i testületi ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Pétfürdő Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testületének 2015. április 23-i testületi ülésére 76/2015. E L Ő T E R J E S Z T É S Pétfürdő Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testületének 2015. április 23-i testületi ülésére Jegyzői törvényességi észrevétel: nincs Tárgy: Rendelet a középfokú oktatásban

Részletesebben

Monostorpályi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. Július 1.-én megtartott rendkívüli nyílt ülésének

Monostorpályi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. Július 1.-én megtartott rendkívüli nyílt ülésének Monostorpályi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. Július 1.-én megtartott rendkívüli nyílt ülésének a. napirendje b. jegyzőkönyve c. határozatok:69-72/2013. (VII. 1.) számú határozatok d.

Részletesebben

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 5. A NATO Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. Vázlat 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 1 1. A NATO létrejötte Vörös hadsereg Európa katonailag (+ gazdaságilag) gyenge USA-t

Részletesebben

Az Eötvös Károly Intézet és a Védegylet röpirata a miniszterelnökjelöltek

Az Eötvös Károly Intézet és a Védegylet röpirata a miniszterelnökjelöltek Az Eötvös Károly Intézet és a Védegylet röpirata a miniszterelnökjelöltek vitájáról 1. Kell-e vitatkozni? Meggyőződésünk szerint feltétlenül szükség van a miniszterelnök-jelöltek vitájára. Ezért, mintegy

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

A nők elleni erőszakról szó sincs a költségvetésben avagy pénzkérdés-e az Isztambuli Egyezmény ratifikálása?

A nők elleni erőszakról szó sincs a költségvetésben avagy pénzkérdés-e az Isztambuli Egyezmény ratifikálása? A nők elleni erőszakról szó sincs a költségvetésben avagy pénzkérdés-e az Isztambuli Egyezmény ratifikálása? Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség 2015. június A Civilek a költségvetésről projektet támogatja

Részletesebben

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KULTÚRÁK KÖZÖTT: AMERIKAI INDIÁNOK A MULTIKULTURÁLIS AMERIKAI TÁRSADALOMBAN SZATHMÁRI JUDIT DEBRECEN

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KULTÚRÁK KÖZÖTT: AMERIKAI INDIÁNOK A MULTIKULTURÁLIS AMERIKAI TÁRSADALOMBAN SZATHMÁRI JUDIT DEBRECEN DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KULTÚRÁK KÖZÖTT: AMERIKAI INDIÁNOK A MULTIKULTURÁLIS AMERIKAI TÁRSADALOMBAN SZATHMÁRI JUDIT DEBRECEN 2006 2 I. Az értekezés célkitűzései Értekezésem a jelenkori városi

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság MUNKADOKUMENTUM

EURÓPAI PARLAMENT. Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság MUNKADOKUMENTUM EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««2009 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 13.6.2007 MUNKADOKUMENTUM az uniós polgár harmadik országokbeli diplomáciai és konzuli védelméről Állampolgári Jogi,

Részletesebben

kor /ridor 2014. 1. szám kritika Deák, Ladislav: Hra o Slovensko. Slovensko v politike Maďarska a Poľska v rokoch 1938 1939.

kor /ridor 2014. 1. szám kritika Deák, Ladislav: Hra o Slovensko. Slovensko v politike Maďarska a Poľska v rokoch 1938 1939. Segeš, Dušan Hertel, Maroš Bystrický, Valerián (ed.) Slovensko a slovenská otázka v poľských a maďarských diplomatických dokumentoch v rokoch 1938 1939. [Szlovákia és a szlovák kérdés a lengyel és a magyar

Részletesebben

A TANÁCS 143/2008/EK RENDELETE

A TANÁCS 143/2008/EK RENDELETE 2008.2.20. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 44/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 143/2008/EK RENDELETE (2008. február

Részletesebben

A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba

A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba Sebestény István Istvan.sebesteny@ksh.hu Mi a társadalom? Általánosan: A társadalom a közös lakóterületen élő emberek összessége,

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT A KOHÉZIÓS POLITIKA LÁTHATÓSÁGÁNAK GARANTÁLÁSA: TÁJÉKOZTATÁSI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS SZABÁLYOK A 2014-2020 KÖZÖTTI IDŐSZAKRA KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014

Részletesebben

17/2012.(IV.27.) önkormányzati. rendelete

17/2012.(IV.27.) önkormányzati. rendelete NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 17/2012.(IV.27.) önkormányzati rendelete önkormányzati tulajdonú ingatlanok, önkormányzati képviselők, társadalmi szervezetek (egyesületek, alapítványok),

Részletesebben

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Beszerzési Szabályzatáról

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Beszerzési Szabályzatáról NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK /2012. (II.23.) számú h a t á r o z a t a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Beszerzési Szabályzatáról A Közgyűlés Nyíregyháza Megyei Jogú Város

Részletesebben

Rákóczifalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 4/2014. (II. 28.) önkormányzati rendelete

Rákóczifalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 4/2014. (II. 28.) önkormányzati rendelete Rákóczifalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2014. (II. 28.) önkormányzati rendelete az államháztartáson kívüli forrás átadásáról és átvételéről Rákóczifalva Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés

Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés A CENTROPE K+F EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés Első eredmények Az ÖAR-Regionalberatung GmbH és a CONVELOP cooperative knowledge design gmbh együttműködésében Graz, 2010. február

Részletesebben

Határozati javaslatok:

Határozati javaslatok: Tárgy: Előkészítésben részt vesz: Szent Lázár Alapítvány kérelmének elbírálása Tárnok Lászlóné jegyző dr. Bimbó Mária osztályvezető, Igazgatási Osztály Holopné dr. Sztrein Beáta osztályvezetőhelyettes,

Részletesebben

FRANCIAORSZÁG NYILATKOZATA

FRANCIAORSZÁG NYILATKOZATA Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. április 17. (OR. fr) Intézményközi referenciaszám: 2013/0025 (COD) 7768/15 ADD 1 REV 1 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

Európai ünnepnapok 2012

Európai ünnepnapok 2012 Európai ünnepnapok 2012 Ausztria október 26. december 8. Úrnapja Az örökös semlegesség ünnepe napja Szeplőtelen fogantatás ünnepe Belgium július 21. november 2. november 11. december 6. Nemzeti ünnep napja

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben