BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAM MÓDOSÍTOTT VÁLTOZATA 2010.

Átírás

1 BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAM MÓDOSÍTOTT VÁLTOZATA 2010.

2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ 3. o. I. Az óvodai nevelés célja és alapelvei 4. o. II. Az óvodai nevelés feladatai 6. o. 1. Az egészséges életmód alakítása 2. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása 3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása III. Az óvodai élet megszervezésének elvei 10. o. 1. Személyi feltételek 2. Tárgyi dologi feltételek 3. Az óvodai élet megszervezése 4. Az óvoda kapcsolatai 5. Az együttműködés lehetőségei IV. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai 16. o. 1. Játék 2. Vers, mese 3. Ének, zene, énekes játék 4. Rajzolás, mintázás, kézimunka 5. Mozgás 6. A külső világ tevékeny megismerése 7. Munka jellegű tevékenységek 8. Tevékenységekben megvalósuló tanulás V. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére 27. o. VI. Az óvoda ünnepei és rendezvényei 29. o. VII. Német nemzetiségi kisebbségi feladatok 30. o. VIII. Gyermekvédelem az óvodában 33. o. Jegyzőkönyvek 35. o. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK 36. o. 2

3 BEVEZETŐ Intézményünk bemutatása: Óvodánk 1973 óta négy csoporttal működik, 100 fő befogadására alkalmas április 17-től intézményünk a Bóbita Óvoda nevet viseli. Az óvodát nagy területű, parkosított udvar veszi körül, melyen szánkózó dombot is alakítottunk ki a gyermekek számára. A közvetlen lakókörnyezetben élő családokon kívül a város más területeiről is érkeznek gyermekek óvodánkba. A helyi igényeket és lehetőségeket, az óvoda sajátos arculatát figyelembe véve, munkánk eredményesebbé tétele érdekében saját nevelési programot készítettünk, amely megfelel az Alapprogramban foglaltaknak. Forrásmunkának tekintettük Fábián Katalin Tevékenységközpontú óvodai nevelési program ját, melynek elveivel és módszereivel azonosulni tudunk. Az óvodai nevelés pedagógiai alapelvének meghatározásánál abból indultunk ki, hogy a.) az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok, alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia az egyenlő hozzáférés biztosításával; b.) a gyermeket mint fejlődő személyiséget gondoskodás és különleges védelem illeti meg; c.) a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő szerepet játszanak. Gyermekkép: Az Alapprogram az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember egyedi, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény egyszerre. Nevelésünk azon alapul, hogy a gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. Figyelembe vesszük, hogy a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. Óvodai nevelésünk személyi és tárgyi feltételei a gyermeki személyiség szabad kibontakoztatásában meghatározó szerepet játszanak. 3

4 Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a személyiség kibontakoztatására törekszik biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, tudatosan kerüli a nemi sztereotípiák erősítését, elősegíti a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását. A gyermekek számára biztosítjuk a szeretetteljes egyéni bánásmódot. Fontosnak tartjuk a gyermekekben szunnyadó adottságok tehetség felszínre hozását és lehetőséget adunk annak kibontakoztatására. A tevékenységek megszervezésekor célunk, hogy minden gyermek önmaga lehetőségeihez viszonyítva fejlődjön, biztonságban és szeretetben éljen. Óvodakép: Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépéséig. Biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Az óvoda funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkció. Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. I. AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA ÉS ALAPELVEI Az óvodai nevelés célja az, hogy az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését a gyermeki személyiség kibontakoztatását elősegítse, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a különleges gondozást igénylő gyermek ellátását is). Nevelési céljaink: - A 3-7 éves korú gyermekek társadalmi gyakorlatra való általános felkészítése, melyben tevékenységek által és tevékenységeken keresztül a teljes gyermeki személyiséget és egyben az életre való felkészítést is jelenti. - Célunk továbbá, hogy minden gyermek szeretetteljes légkörben, érzelmi biztonságban és gazdag tevékenységek közepette fejlődjön. - A gyermeki személyiség komplex fejlesztése, mely tevékenység közben, a tevékenység által valósul meg. - A fejlődést nem siettetve, az adottságok figyelembevételével eljuttatni minden gyermeket a képességeinek megfelelő szintre. 4

5 Az óvodai nevelésben alapelv: a.) a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi; b.) a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását; c.) az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedésének a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk. Az óvodai nevelésünk az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik az alábbiakról: - a gyermeki szükségletek kielégítése; - az érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtése; - a testi, szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor specifikus alakítása; - a gyermeki közösségekben végezhető sokszínű az életkornak és fejlettségnek megfelelő tevékenységek, különös tekintettel a szabad játék biztosítása; - megfelelő műveltségtartalmak közvetítése a tevékenységeken keresztül; - a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezet biztosítása. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (migránsok) gyermekeinek óvodai nevelésben biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét. 5

6 II. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI Általános feladatai: Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: - az egészséges életmód alakítása; - az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása; - az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése. Ezen belül: 1. A gyermek gondozása, testi szükségletének kielégítése 2. A gyermek mozgásigényének kielégítése: - szabad mozgástevékenységhez megfelelő hely, tiszta, biztonságos környezet, jó levegő biztosítása - tervezett mozgásos kötött formák: a.) mindennapos testnevelés jó idő esetén az udvaron, általában reggeli előtt b.) testnevelés foglalkozás kötött formában (hetente egy alkalommal, lehetőség szerint az udvaron, különben a csoportszobában a tornaterem hiánya miatt) c.) egyéb mozgástevékenységek: séták, kirándulások; szánkózás az udvaron. 3. A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése; 4. A gyermeki testi képességek fejlődésének segítése 5. A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése, Balesetvédelem: - helyes magatartásformák elsajátítása - veszélyhelyzetek elkerülése - maguk és társaik testi épségének megóvása 6. Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegség megelőzése és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása - személyi higiéniára nevelés az intimitás tiszteletben tartásával - megfelelő ruházat biztosítása szülőkkel való együttműködés - betegség után igazolás kérése - egészségügyi szűrések biztosítása: orvos, védőnő, fogorvos - a rendszeres étkezésen kívül gyakran fogyasztanak zöldséget, gyümölcsöt 6

7 - helyes testtartás - esztétikus terítés - megfelelő eszközhasználat - új, egészséges ételek megismertetése 7. A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez egészség és biztonságos környezet Az egészséges környezet biztosítása: megfelelő világítás, hőmérséklet, levegő, tisztaság baleset megelőzés: játékok, eszközök folyamatos ellenőrzése nyugodt légkör a pihenéshez, az alvásigény figyelembe vételével 8. A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása 9. Megfelelő szakemberek bevonásával a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére: Óvodáskor végére a gyermekek elsajátítják a testápolással kapcsolatos tevékenységeket, szokásokat. Kialakul igényük a testi tisztaságra; fogápolás, mint szokás beépül mindennapjaikba. Zsebkendőjüket szükség szerint önállóan használják. Az önkiszolgálást teljes önállósággal, biztonsággal, természetes teendőként látják el. Önállóan tevékenykednek, észreveszik elvégezhető feladataikat, segítenek egymásnak és a felnőtteknek. Étkezés közben kulturáltan viselkednek. Igénylik az asztal esztétikus rendjét, helyesen használják az evőeszközöket. Öltözködés terén önállóan végzik a szükségleteknek megfelelő vetkőzést, öltözködést. Ruhájukat megfelelő sorrendben veszik fel és le. Ruhájukra vigyáznak, rendben tartják. Ügyelnek saját személyük rendjére, gondozottságára. A testileg egészségesen fejlődő gyermeknek óvodáskor végére a mozgása összerendezettebb, harmonikus lesz. Felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek. Elemi mennyiségi ismeretei vannak. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyerektársaival. Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését. Feladattudata kialakulóban van, és feladatmegértésben, feladattartásban, feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg. Kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. 7

8 Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása 1. Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyereket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott, szeretet teli légkör vegye körül. Ennek biztosítása a mi feladatunk. Mindezért szükséges, hogy a.) már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket - barátságos, otthonos, szeretet teljes légkör - pozitív érzelmi benyomások - szülőkkel való együttműködés - kedvenc játékok behozatala, érzelmi biztonság - megfelelő napirend kialakítása. b.) az óvodapedagógus gyerek; gyerek dajka; gyerek gyerek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze c.) az óvoda egyszerre segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, éntudatának alakulását és engedjen teret önkifejező és önérvényesítő törekvéseinek.: - személyes odafigyelés - megerősítő, pozitív értékelés, helyes konfliktuskezelés - kudarctűrő képesség fejlesztése d.) az óvoda teremtsen lehetőset arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas szükségleteit; nevelje a gyermeket a különbözőségek elfogadására, tiszteletére. 2. A szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő tevékenységek gyakorlása. Az óvodai élet szervezése segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint pl.: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését, szokás- és normarendszer megalapozását. 3. A gyermek nyitottságára építve az óvoda segítse elő, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való alapja. 4. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. 5. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelés speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, konduktor, stb.) közreműködésével. 8

9 A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival. Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja a szükségletei kielégítését. Feladattudata kialakulóban van és a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg. Kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 1. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formájúnak alakítása - beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel (a javítgatás elkerülésével) az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. Az anyanyelvi nevelés segíti a gyermek önbizalmának kifejlődését, szociális kapcsolatainak kialakítását és elősegíti a gyermek zökkenőmentes iskolai tanulásának megkezdését. Fontos, hogy teremtsünk a beszélgetésre alkalmas, nyugodt, kiegyensúlyozott légkört. Neveljük arra a gyermekeket, hogy bátran nyilatkozzanak meg, mondják el élményeiket. 2. Az óvodai nevelés a gyermek érdeklődésére és kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítson a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. 3. Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése. Feladatunk még a figyelem összpontosítására való képesség erősítése: - tanulási nehézségek korai felismerése - tehetséggondozás, felzárkóztatás, egyéni fejlesztés - fogalmi gondolkodás megalapozása. 9

10 A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére Érzékelés, észlelés: Képesek: -rész-egész összefüggéseinek felismerésére -több tárgy meghatározott szempontok szerinti elrendezésére -színek megkülönböztetésére, megnevezésére -jobb-bal kéz, irányok megkülönböztetésére -időészlelésük tevékenységhez kötött Emlékezet: -megjelenik a szándékos emlékezet Képzelet: -szóbeli megfogalmazás -eligazodnak a valóság és mese között -gazdag fantázia jellemzi őket Gondolkodás: -kialakul képszerű, szemléletes gondolkodásuk -képesek probléma felismerésére és megoldásra Személyi feltételek: III. Az óvodai élet megszervezésének elvei Óvodánkban dolgozó alkalmazottak száma: 14 fő. Felsőfokú végzettségű óvodapedagógus 8 fő Szakképzett dajka 4 fő Gazdasági ügyintéző 1 fő Konyhai alkalmazott 1 fő 1. Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára. 10

11 2. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő, nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. 3. A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó gyermekeket is nevelő óvodában dolgozóknak feladatuk, hogy megvalósítsák a nemzetiségi, etnikai óvodai nevelés célkitűzéseit. 4. A migráns gyermekeket i s nevelő óvodában dolgozóknak feladatuk lehetőséget teremteni ahhoz, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét. Óvodánkba jelenleg nem járnak nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, valamint migráns gyermekek, de az óvoda dolgozói erre is nyitottak, felkészültek ezen gyermekek fogadására. Tárgyi-dologi feltételek: Az óvoda tárgyi feltételei a törvényes eszköznormának megfelelnek, egyéb tárgyak beszerzése, a meglévők felújítása pályázati, illetve saját forrásból történik. Ebben a nevelési évben Sószoba kialakítására került sor, mely a gyermekek egészségmegőrzését szolgálja, valamint két csoport részére új öltözőszekrények készültek. Folyamatosan bővítjük játék és sporteszköz készletünket. Óvodánk könyvtárában megtalálhatók a legújabb szakmai kiadványok, hozzáférésük a dolgozók számára biztosított. Internetes kapcsolattal rendelkezünk. Óvodánk melegítőkonyhával rendelkezik, de jó kapcsolatunk van az ellátó óvodával, igényeinket figyelembe veszik (tejérzékenység, lisztérzékenység) nyarán az óvoda külső felújítása valósul meg az Önkormányzat támogatása révén. Az infrastruktúrális fejlesztés biztosítja a gyermekek számára a megfelelő klímát, másrészt a fenntartás költséghatékonyságát. Az óvoda berendezéseit, udvarát oly módon alakítottuk ki, hogy szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen testméreteiknek, biztosítsa egészségük megőrzését, fejlődését. Lehetővé teszi mozgás- és játékigényük kielégítését, és a gyermekeket harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal veszi körül. A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek használnak, számukra hozzáférhető módon és a gyermekek biztonságát figyelembe véve helyeztük el. Óvodánk egyidejűleg megfelelő munkakörnyezetet biztosít az óvodai munkatársaknak, lehetőséget teremt a szülők fogadására. Az óvodai élet megszervezése: 1. A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint 11

12 tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása szem előtt tartva a játék kitűntetett szerepét. A napi- és hetirendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki. 2. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal. Napirend: A tevékenységek A tevékenységformák megnevezése időtartama Gyülekező, játék Szabad játék, szervezett tevékenykedés, beszélgető kör Rakodás, napi tervezett mozgás Egészségügyi tevékenységek Reggeli Szabad játék, kezdeményezések; Mozgás a szabadban Egészségügyi tevékenységek Ebéd Egészségügyi tevékenységek Mese, csendes pihenő Folyamatos ébredés Egészségügyi tevékenységek hazamenetelig Szabad játék, szabadon választott tevékenység, Udvari játék Hetirend: A hetirend a napirendhez hasonlóan a folyamatosságot, a rendszerességet, a nyugalmat segíti elő az óvodai csoportban és lehetőséget nyújt a szokásrendszer segítségével az óvodások napi életének megszervezéséhez. A hetirendet meghatározza a gyermekek életkora, a csoport összetétele. A hetirend általában egy-egy környezeti téma köré csoportosítva dolgozza fel az élményeket, tapasztalatokat, ismereteket a különböző foglalkozási területeken keresztül. Az óvodai élet megszervezésénél maximálisan biztosítjuk a gyermeki jogokat, figyelembe vesszük a gyermekek aktuális állapotát, szükségleteit, érdeklődését, 12

13 terhelhetőségét. A gyermeki aktivitást biztosító módszereket alkalmazunk, kiinduló pont a gyermek játéka. Az óvoda szakmai dokumentumai: - HOP - MIP - SZMSZ - Házirend - Az éves munkaterv - Csoportnapló - Az egyéni fejlődés, fejlesztés dokumentumai - Mulasztási napló - Étkezési nyilvántartás - SZÓSZ éves munkaterv A tervezés dokumentumai: Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését különböző egységes dokumentumok, továbbá az óvodapedagógusok által készített feljegyzések, dokumentumok is szolgálják. Az óvodai nevelés csak a Fenntartó által jóváhagyott alapján történhet és a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg. Az óvoda teljes nyitva tartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja. Az óvoda kapcsolatai 1. Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való együttműködés. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukban foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. 2. Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében (bölcsődék, egyéb szociális intézmények, pedagógiai szakszolgálat, gyermekjóléti szolgálat, gyermekotthon, egészségügyi, illetve közművelődési intézmények, iskolák). A kapcsolattartás formái, módszerei 13

14 alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükségletekhez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda nyitott és kezdeményező. 3. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekeket is nevelő óvoda kapcsolatot tart az érintett kisebbségi önkormányzatokkal, kisebbségi szervezetekkel. A. Szülőkkel való kapcsolat Az együttműködés lehetőségei - napi találkozások - szülői értekezletek - családlátogatások közös feladatok - fogadó órák - az óvodai élet eseményei és rendezvényei - SZÓSZ-szal való együttműködés B. A közoktatási intézményekkel 1. A város társintézményeivel való kapcsolat: - közös rendezvények, feladatok - gyermek áthelyezések - óvodai nyitva tartás szüneteltetésének egyeztetése - szakmai programok, tapasztalatok cseréje - Ostermayer Óvoda élelmezés 2. A város Általános Iskoláival: Haller János Általános Iskola: - Ovi suli szervezése - Cserelátogatások - Tanítónők szülői értekezlete óvodánkban - Visszajelzések a gyermekek iskolában való beilleszkedésükről - Közös ünnepélyek Móra Ferenc Általános Iskola: - német nemzetiségi nevelés - nyílt napok Mosonyi Mihály Zeneiskola: - közös ünneplések - nyílt nap a Zeneiskolában 3. Közművelődési intézmények és egyéb szervezetekkel: Flesch Károly Művelődési Központ 14

15 - színházlátogatások, kiállítások, rendezvények, könyvtárlátogatás, stb. Fehér Ló Közösségi Ház - színházlátogatások, ünnepélyek megrendezése, kiállítások, mozi Idősek Otthona - Gyermekműsorok adása Idősek napján, Karácsonykor, Anyák napján Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata - gazdasági, szervezeti működés ellenőrzése - Humánszolgáltató Osztály (információ közvetítése, segítségadás igény szerint) - Igazgatási Osztály (hátrányos helyzetű gyermekek) Pedagógiai Intézet - továbbképzések, információk Német Kisebbségi Önkormányzat - különböző kiadványokkal munkánk segítése C. Óvó-védő hálózattal való kapcsolat 1. Nevelési Tanácsadó: - személyes kapcsolattartás - iskolaérettségi vizsgálatok - egyéb vizsgálatok - szülőkkel történő egyeztető megbeszélések - fejlesztések Logopédia: - év eleji felmérések nagycsoportban - szülőkkel való időpont egyeztetés, feladat megbeszélése - segítségadás az óvónőknek - egyéni felmérések, javaslatok Fejlesztő pedagógia: - felzárkóztatás - mozgásos terápia - egyéni fejlesztő foglalkozások 2. Egészségügyi hálózat: - védőnő - fogorvos - Munkaalkalmasságot végző orvos 3. Gyermekjóléti Szolgálat: - hátrányos helyzet 15

16 IV. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai Játék 1. A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék szabad képzettársításokat követő szabad játékfolyamat a kisgyerek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységgé. 2. A kisgyermek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt a szülő és az óvodapedagógus. Utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. A felnőtt jelenléte teszi lehetővé a gyerekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is. 3. A játékhoz megfelelő helyre és egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagokra, játékszerekre van szükség. Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus szerepjátékokhoz, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz. 4. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. Az óvodában fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése. 5. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában is meg kell mutatkoznia. A játék fajtái: 1. Gyakorló játék - mozgásos ismétlések révén ismerkedik a gyermek saját képességeivel - manipulációs ismétlés révén ismerkedik a környező világgal - verbális gyakorló játékkal fejleszti beszédét, ritmusérzékét 2. Építő-konstruáló játék - fejlődik kézügyességük, szem-kéz koordinációjuk, kreativitásuk - kialakul az alkotás öröme, igyekeznek megőrizni alkotásukat 3. Szerepjáték - a tapasztalatok, ismeretek, érzelmek, élmények újraalkotása, variálása jellemzi - az együttjátszás során erkölcsi értékeket sajátítanak el (figyelmesség, 16

17 empátia, segítőkészség, önzetlenség) - alakul konfliktus megoldó készségük 4. Szabályjáték -mozgásos és értelemfejlesztő játékok során, szabályok betartása - kudarctűrő képesség fejlesztése - sikerélmény - helyes magatartásformák elsajátítása - gondolkodás fejlesztése 5. Barkácsolás - előzetes gyűjtőmunkára épül - fokozott balesetvédelem - természetes anyagok felhasználása - népi mesterségek megismerése, különböző technikák elsajátítása 6. Bábozás - óvónő, gyermek bábjátéka - bábkészítő tevékenység 7. Dramatizálás - élménynyújtás - óvónők modellértéke - kellékek, jelmezek készítése, biztosítása - negatív szerepek elfogadása - kommunikáció fejlesztése A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére A játék fejlettségi szintje a játszó gyermekek közötti kapcsolatok bonyolultabbá válásában, az együttműködés kialakulásában, a játék témájának és tartalmának bővülésében gazdagodásában, színvonalának emelkedésében, időtartamának növekedésében és az eszközök felhasználási módjában mutatkozik meg. Óvodáskor végére a korábban kialakult játékfajták továbbra is részei maradnak a különböző, egymást követő, egyre fejlettebb játékoknak, óvodáskor végére a szabályjátékok a dominánsak. A megfelelő feltételek és irányítás segíti, hogy az egyes játékfajták a különböző életkorokban megjelenjenek és továbbfejlődjenek. A gyermekek megértik és elfogadják játszótársaik elgondolásait, tevékenységük logikáját. Alkalmazkodnak a játék szabályaihoz. Le tudnak mondani egy-egy kedves játékszerről. Vállalják a számukra kedvezőtlenebb szerepeket is. Tudnak vezetni és játszótársaikhoz alkalmazkodni. Képesek olyan játékhelyzeteket létrehozni, amelyekben tapasztalataik, érdeklődésük alapján ábrázolhatják a felnőttek tevékenységét és különféle kapcsolatait. Megfelelő tapasztalatok és élmények birtokában önállóak a játék előzetes közös tervezésében, a szerepek kiválasztásában, a játékszerek és eszközök 17

18 kiválasztásában, a szabályok betartásában. A játszócsoportok tagjai között tartós és szoros kapcsolat alakul ki. A gyermekek kedvtelésből maguk kezdeményeznek barkácsolást, a produktumot felhasználják játékban, bábozásban vagy dramatizálásban. Megfelelően bánnak különböző anyagokkal, eszközökkel, ismerik az egyszerű technikai fogásokat. Önállóan báboznak ismert meséket vagy kitalált történeteket. Konstruáló, építő játékelemekből játékeszközöket, bonyolultabb építményeket, modelleket képesek létrehozni. Képesek a különböző anyagok, eszközök kombinált alkalmazására is. A szabályjátékok szabályait képesek maguk kitalálni, betartani és betartatni egymással. Az ügyességet kívánó mozgásos szabályjátékok mellett egyre gyakoribb a szellemi erőfeszítést kívánó játék. Vers, mese 1. Az érzelmi biztonság megadásának, s az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszközei a többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek. Ezek ritmusokkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzéki érzelmi élményeket adnak. 2. A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok gazdag és sok alkalmat, jó alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese - képi és konkrét formában tájékoztatja a gyermeket a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatairól, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákról. 3. A mese életkorilag megfelel az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A tárgyi világot is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja és az ehhez társuló, a szigorú ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre. 4. A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, s a játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás elengedett intim állapotában eleven, belső képvilágot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. 5. A gyermek saját vers-és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. 6. A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. 7. Az óvodában a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van. 18

19 A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére A gyermekek játék közben odaillő szövegeket, rigmusokat, verseket ismételgetnek mondókát, 6-8 verset megjegyeznek, verset meghallgatnak az utolsó év folyamán. Társaik, valamint kezdeményezéseikben a hangzás, a hangulat, az érzelem és az alkalom egységében kezdik felfogni a versek témáját, költői képeit. Várják, kérik a mesemondást, körülményeit segítik megteremteni. Figyelmesen, csendben hallgatják a mesét, követni tudják a cselekményt. A folytatásos mesék, verses mesék, meseregények szálait össze tudják kötni. Van néhány mesehősük, vannak ellenszenves mesefigurák is, ezeket játékukba is beépítik. Az ismert mesei motívumok bábozása, dramatizálása, rajzolása kedvelt szórakozásaik közé tartozik. A mesében elhangzottakról beszélgetnek, a szereplők érdekes szólásait, furcsa vagy érdekes nevét megjegyzik, a mese témájú játékokban egymást is így szólítják. A meséskönyvek képeit gyakran és hosszan nézegetik, mesélnek róluk. Az olvasást utánozzák, érdeklődnek a betűk iránt. A könyvekben a képek alapján választják ki, hogy mit meséljünk el, ismerik a csoportszoba könyveit, vigyáznak azokra. Érdekli őket a természettudományos, állatos könyvek, kérik, hogy a képekhez fűződő magyarázó szöveget olvassuk fel nekik. Ének, zene, énekes játék 1. Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermek felfedezi a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, a gyermek néptáncok és népi játékok, a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Az óvodai ének-zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását. 2. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (a ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának. 3. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus vegye figyelembe a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is. 4. A felnőtt minta spontán utánzásával az éneklés, zenélés részévé válik a gyermek mindennapi tevékenységének. 19

20 Óvodai nevelésünkben nem különül el a zenei nevelés, a mindennapok része, ugyanúgy, mint a napi mesélés, mozgás vagy séta. Napközben bármikor adódhat lehetőség éneklésre, mondókázásra vagy körjátékok játszására. A komplex foglalkozások összefoglalják, elmélyítik a gyermekek ismereteit és alkalmat adnak a képességek fejlesztésére. Az élményt nyújtó közös éneklés, a körjáték vagy mondókázás a művészeti és esztétikai nevelés szempontjából is kitüntetett helyet kap. Nem utolsósorban erősíti a közösségi érzést és örömet okoz a gyermekek és felnőttek számára egyaránt. A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére A gyermekek biztonsággal énekelnek. Egyszerű dallammotívumokat tisztán visszaénekelnek. Ismert dalt szöveg nélkül is tudnak énekelni dúdolva, zümmögve, egyszerű szótagokkal. Maguk is tudnak magasabban és mélyebben énekelni. A dallamok magasságát kézzel térben érzékeltetik. Képesek zenei fogalom párokat a dinamikai különbséggel együtt felismerni, összekötni. Dallamot fordulatokról, kezdő vagy záró motívumokról is felismernek. Képesek dallambújtatásra is. Ismernek néhány fúvós, pengetős, ütős, vonós hangszert. Megkülönböztetik az egyenletes lüktetést a ritmustól. A jól ismert dalokat, mondókákat ritmusról is felismerik. Képesek ritmus visszatapsolására. Képesek esztétikus, szép mozgásra, járásra, egyszerűbb tánclépésekre, táncos mozgásokra (pl. dobbantás, koppantás, átbújás, párválasztás, páros forgás stb.) Különböző térformákat alakítanak ki. Kitalálnak játékokat a dalokhoz. A bemutatott élőzenét, népdalokat, műzenei szemelvényeket, más népek dalait figyelmesen hallgatják. Igénylik és szeretik a közös éneklést, zenélést. Rajzolás, mintázás, kézimunka 1. A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézimunka az ábrázolás különböző fajtái, a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. 2. Az óvodapedagógus az ábrázoló tevékenységre az egész nap folyamán biztosítson teret, lehetőséget. Maga a tevékenység s ennek öröme a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. 3. Ezen tevékenységek az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik a képi-plasztikai kifejezőképesség, komponáló-, térbeli tájékozódó- és rendezőképességek alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését: a gyermekek tér-forma és szín képzeteinek gazdagodását, 20

21 képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását. 4. Az óvodapedagógus feladata megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, mintázás és kézimunka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival. 5. A vizuális tevékenységek során megismertetjük a gyermekeket az Origami alapjaival, különböző papírfélékkel (hulladékpapírok, csomagolók, újságok felhasználása), hajtogatási technikákkal. A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére A gyermekek a rajzolás, mintázás, kézimunka során megismerkednek különböző anyagokkal és a kézimunka technikai alapelemeivel. Tevékenyen részt vesznek környezetük alakításában, rendezésében, díszítésében. Élményeik, elképzeléseik megjelenítésében biztonsággal használják a képi kifejezés változatos eszközeit. Képalkotásaikban képesek hangulat kifejezésére. Formaábrázolásuk folyamatos, képesek hangsúlyozni a legfontosabb megkülönböztető jegyeket, jellemző formákat. Emberábrázolásukban megjelennek a részformák (pl. ruházat, hajszín, stb.), a legegyszerűbb mozgások. Véleményt alkotnak egymás munkájáról. Önállóan alkalmazzák az ismert technikákat (papírhajtogatás, vágás, tépés, ragasztás, díszítő munka, varrás, kötözés, szövés, fonás, stb.). Mozgás 1. A torna, a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás) és testi képességeit, mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, társra figyelés. Hozzájárulnak a harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy- és kismozgások kialakulásához. 2. Kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró-, ellenálló képességét és az egyes szervek teljesítőképességét. 3. Fontos szerepük van az egészségmegőrzésében, megóvásában. Felerősítik és kiegészítik a gondozás és az egészséges életmódra nevelés hatását. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segítik a térben való tájékozódást, a helyzet felismerést, a döntést és az alkalmazkodó képességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását. 4. A tornának, játékos mozgásoknak, az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján az egyéni 21

22 szükségleteket és képességeket figyelembe véve minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. 5. Speciális gyakorlatokkal próbáljuk a testalkati deformitásokat megelőzni (lábboltozat erősítés, gerinctorna, stb.). A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére A gyermekek teljesítőképessége nő, mozgásuk összerendezettebbé, ügyesebbé válik. Biztonságosan egyensúlyoznak, ugranak. Cselekvőképességük gyors, mozgásban kitartóak. Fejlett a tér- és időbeni tájékozódó képességük. Szeretik és igénylik a mozgást. Törekednek az esztétikus mozgásra, szeretnek zenére is spontán módon, rendezetten mozogni. Egyéni, csoportos versenyeket játszanak az óvónő segítségével és a szabályok pontos betartásával. Kialakult versenyszellemük, képesek a veszteség elviselésére. Megértik az egyszerű vezényszavakat. Szabályokat találnak ki, a szabályok betartását fontosnak tartják. Szerekkel biztonsággal végzik a gyakorlatokat, biztos a labdafogásuk, dobások célzott. A külső világ tevékeny megismerése 1.A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a szűkebb és tágabb természeti - emberi - tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. 2. A gyermek miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, amelyek a környezetben való, életkornak megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is. Identitástudata alakul. 3. A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut a gyermek és azokat a tevékenységeiben is alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemlélete. 4. Az óvodapedagógus feladata, hogy tegye lehetővé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését. Biztosítson elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúrára és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. A gyermek nyitottságára, természetes kíváncsiságára építve segítjük elő, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben 22

23 megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. A környezeti nevelés feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése, és a közösségi tevékenységhez kötődő szocializálódás. Feladatok: -a gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat-, ismeretszerzés során - az érzékenyítő játékokkal segítjük a gyermekek érzékszerveinek finomítását - matematikai tartalmú tapasztalatok szerzése -a tevékenységek szervezeti formáinak biztosítása Környezeti nevelés helyszínei: - a gyermekek közvetlen környezete - óvoda udvara - csoportszoba-folyamatos és alkalmi megfigyelések (csíráztatás, hajtatás, stb.) - múzeumok - kirándulások: városon belül és kívül A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére A gyermekek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a közvetlen és tágabb természeti emberi tárgyi környezetéről. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul ki a természethez, az emberi alkotásokhoz, megtanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. Óvodáskor végére olyan tapasztalatok birtokába jut, melyek az életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi néphagyományok, szokások és kultúra értékeit. Megtanulja ezek szeretetét és védelmét. Munka jellegű tevékenységek 1.A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munka jellegű játékos tevékenység. -önkiszolgálás -segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek -a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése -az elvállat naposi vagy egyéb munka -a környezet-, a növény- és állatgondozás 23

24 2. A gyermek munka jellegű tevékenysége -önként - azaz örömmel és szívesen végzett aktív tevékenység -a tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok ( mint pl. a kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság ) alakításának fontos lehetősége -a közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája 3. A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel. Munka jellegű tevékenység tartalma 1.A gyermek saját személyiségével kapcsolatos munka Önkiszolgálás - öltözködés - tisztálkodás - étkezés - önkiszolgálás 2. A csoport érdekében végzett munka Naposság: Ehhez a tevékenységhez a gyermek az önkiszolgálás során szerzi meg a szükséges készségeket. Az óvónő ismerteti a gyerekkel a feladatokat, meghatározza a szokásés szabályrendszereket, ellenőrzi munkájukat. Alkalomszerű munkák Nem csak az ügyes gyermekeknek adunk feladatot, hanem a passzív gyermekeket is bevonjuk, őket is igyekszünk sikerélményhez juttatni. - környezet rendjének biztosítása - segítés a felnőtteknek, egymásnak - ajándékkészítés - dekorálás - üzenet-továbbítás, stb. Élősarok gondozása Megfigyelések, kisállatokról, növényekről való gondoskodás Udvari munkák Az udvar évszakonként különböző tevékenységekre nyújt lehetőséget - virágoskert rendezése, gondozása - fű összegereblyézése - levél gereblyézése - cseresznye-, dió szedése -madarak etetése, stb. 24

25 A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére Kialakul igényük maguk és környezetük rendjére és tisztaságára, ennek megőrzésére, képessé válnak az önálló munkavégzésre. A gyermekek pontosan elvégzik a rájuk bízott feladatokat, gondoskodnak a csoportszoba növényeiről, állatairól. Elrakják játékeszközeiket, esztétikusan elrendezik azokat. Örömmel végzik a munka jellegű feladatokat, kialakul maguk és társaik elvárásainak való megfelelni akarásuk. Alakul felelősségérzetük, önbecsülésük, magabiztosságuk. Mozgásuk összerendezettebbé, pontosabbá válik. Tevékenységekben megvalósuló tanulás 1. Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. 2. Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. 3. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése. 4. A tanulás lehetséges formái az óvodában: - az utánzásos, minta és modellkövetéses magatartás és viselkedéstanulás (szokások alakítása) - a spontán játékos tapasztalatszerzés - a cselekvése tanulás - a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés - az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés - a gyakorlati problémamegoldás 5. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását. A tanulási folyamatban elkülöníthetünk színtereket, melyben a tanulás egy-egy domináns feladatrendszeren belül valósul meg. Társadalmi érintkezést megalapozó komplex foglakozások Anyanyelv, mese, vers 25

26 Társadalmi gyakorlat belső összefüggéseit tükröző komplex foglalkozások A külső világ tevékeny megismerése Természet - társadalom ember Születéstől felnőttkorig Matematika Művészeti tevékenységek Ének-zene, énekes játékok Rajzolás, mintázás, kézimunka Az egyén társadalmi feladatait tudatosító, képességeit fejlesztő komplex foglalkozások Mozgás Mindennapi testnevelés A tanulás lehetséges formái az óvodánkban: - az utánzásos minta- és modellkövetéses magatartás és viselkedéstanulás (szokások kialakítása) - spontán játékos tapasztalatszerzés - gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés - általunk irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés - gyakorlati probléma és feladatmegoldás - általunk kezdeményezett foglalkozásokon megvalósuló tanulás A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére A 6-7 éves gyermek képes önálló feladatvégzésre, saját maga is talál ki magának feladatot. Kialakult a szándékos figyelmük. Képesek percig is figyelni. Felismernek különböző összefüggéseket. Kialakul problémamegoldó gondolkodásuk. Kialakul bennük az igény, hogy a feladatokat sikerrel oldják meg. Folyamatban van az önellenőrzés képességének kialakulása is. Képesek páros vagy mikrocsoportos együttműködésre. Óvodáskor végére a gyermekek érzékelése, észlelése folyamatosan fejlődik. Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának. Az önkéntelen emlékezet és felidézés időtartama nő. A gyermekek szándékos figyelmének tartalma, terjedelme nő. A cselekvőszemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi, fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Érthetően, folyamatosan kommunikálnak, beszélnek, gondolataikat, érzelmeiket érthetően, hangsúlyosan ki tudják fejezni. Elemi ismeretekkel rendelkeznek önmagukról és környezetükről. Ismerik a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek. 26

27 Elemi mennyiségi ismeretekkel rendelkeznek. Szociálisan is érettek az iskolára. Képesek együttműködésre, kapcsolatteremtésre felnőttekkel és gyermektársaikkal. Egyre több szabályhoz tudnak alkalmazkodni. Feladattudatuk kialakulóban van, s ez a feladatértésben, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg. Kitartásuknak, munkatempójuknak, önállóságuknak, önfegyelmüknek alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. V. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére 1. A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés, és az óvodai nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére 6-7 éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. 2. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek a sikeres iskolai munkához. a; A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. b; A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. (Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél - az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés. 27