Mindnyájan voltunk egyszer

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Mindnyájan voltunk egyszer"

Átírás

1 SÍK LAJOS Mindnyájan voltunk egyszer az Akadémián Selmec Sopron Miskolc Lektorok: Madas József ny. bányamérnök Pécs, Tímár u. 19 Molnár István ny. bányamérnök Pécs, Bihari J. u. 3. Koncsag Károly dr. ny. bányamérnök Pécs, József Attila u. 5. Mendly Lajos bányamérnök Pécs, Kodály Zoltán u. 4. Ormos Károly dr. ny. bányamérnök Sopron, Templom u. 2. Seyfried Gyula ny. bányamérnök Budapest, VI. Anker köz 1/3 Tilesch György ny. bányamérnök Pécs, Petőfi u.

2 Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, az Országos Erdészeti Egyesület, valamint a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság és a pécsi Erdőfelügyelőség és Erdőrendészeti Szolgálat támogatásával, a Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalat, a Mecseki Szénbányák és a Mecseki Ércbányászati Vállalat anyagi támogatásával és nyomdáiban készült eredetileg: A/4 íven kb. 500 oldal terjedelemben, 500 példányban. Kiadja a Mecseki Bányászati Múzeum, Pécs, Déryné u. 9. Felelős kiadó: Ary Bálint Múzeumigazgató Felelős szerkesztő: Sík Lajos A képek a Bartha Lajos: Selmeci diákélet I-XXIV, Bihary László: Soproni diákélet I-XX és Altai Sándor: Soproni diákélet XXI-XXXII sz. képekből, az eddig megjelent könyvekből, valamint a kollégák fényképeiből lett összeállítva. Az eredeti címlapot és a többi képet Vertike István rajzolta. A bővített változatott Kiadja az Erdő- és Faipari Mérnökhallgatók Selmeci Társasága

3

4 Sík Lajos ( )

5 Előszó rta: Dr. Ormos Károly okleveles bányamérnök, a Mecseki Szénbányák nyugalmazott főbányamérője. Í Nincs jobb, melegebb érzés, mint az Alma Materről hallani. Aki nem rég került ki, azért tartja szépnek, mert frissek az emlékei, aki régen, az szinte megfiatalodik az emlékek ébredésével. Mert azt sem szégyellem, hogy néha még most is átlapozom a régi jegyzeteimet, vagy A mi nótáink -at és kicsit meghatódom. Aki nem így van vele, azt őszintén sajnálni tudom. Írta a 60-as évek elején Tamási István okleveles bányamérnök, volt főmérnököm. Valahogy így vannak az öreg pécsi bánya- és erdőmérnökök is, amikor emlékeikben kutatva papírra vetették diákéletük élményeit, a Selmecről Sopronba került Főiskola ifjúságának hagyományait. Mint minden visszatekintés, amely nem mentes az érzelmektől, többé-kevésbé pontatlan, a rosszat feledve, a jót felnagyítva, az időpontok bizonytalanságának terhével, de a lényeg kristálytiszta látásának tudatában íródtak e sorok. Te, kedves olvasó, így fogadd ezt az írást, ne keresd benne a professzionista szerkesztő pontosságát, a mondat fűzésének akadémiai tökéletességét. Nem ez volt a cél. Élmények rögzítése, emlékek felelevenítése a selmeci (soproni) hagyományok védelmében! Tisztázandó: mit értünk mi a hagyomány alatt és miért selmeci? A diák-hagyomány sajátos szabályozó és önnevelő erő a hallgatói közösség életében. A jól funkcionáló diákhagyomány és azt jól alkalmazó hallgatói közösség többnyire feleslegessé és szükségtelenné teszi a hallgatói magatartás külső regulázását. Kialakulása részben spontán, részben tudatos. Megbecsülésre és átörökítésre, ápolásra és megőrzésre csak a progresszív tartalmat, maradandó értéket képző hagyományok méltók és érdemesek írta Dr. Igmándy. A progresszív hagyományok szabják meg a nevelés terén a jövő fejlődésének irányát és segítenek helyesen kialakítani. A progresszivitást őseink a bajtársiasságban, a tiszta értelemben vett frázismentes hazafiasságban, az igaz szívből fakadó jókedvben, s nem utolsó, de elsősorban a hivatásszeretetben látták. Ebben éltek, ezt hagyták örökül, reánk utódaikra. Ezért selmeci! A selmeci diákhagyományok alatt sokkal többről van szó, mint holmi italos kocsmázásról, kurjongatásokról. Nem azonos az egyre jobban eluralkodó szellemesség címszó alatti trágársággal!

6 A bajtársiasság az Egy mindenkiért, mindenki egyért elvéve1 megtanít arra, hogy rajtad kívül mások is vannak a világon, megtanít közös célokért dolgozni. Önként vállalt kemény közösségi fegyelmet jelent. A közösség barátokat ad, akikre méltán számíthatsz bármikor. A mi szakmáink a bányászat, kohászat és erdészet nem foglalkozást űző mérnököket kíván, hanem hivatásuknak élő embereket. Foglalkozás és hivatás két különböző fogalom. A foglalkozás akkor válik nemesül hivatássá, amikor az élet értelmévé válik, az ügyeknek a lehető legjobb szolgálatra törekvő akarat, értelem és érzelem soha meg nem szűnő dinamikáját jelenti. A hazafiasság alatt értették a haza iránti szeretetet, amely fő mozgatója volt, hogy érte tanultunk, készültünk az életre, dolgoztunk és dolgozunk ma is. S mindezt igaz szívből fakadó jókedvvel. Ifjúság mosoly nélkül, a Nap fény nélkül el sem képzelhető. Ismerős a megállapítás: Amely diák Jénából asszony nélkül, Lipcséből veretlenül, Wittenbergából ép bőrrel, Selmecről pedig Bursch nóták ismerete nélkül tér vissza szülőföldjére, az a legszánalomraméltóbb teremtménye Istennek! Ezek a nóták voltak és maradtak ma is a legerősebb összekötő kapocs öregek és fiatalok között, a hajdani büszke veteránok ma már csak szürke filiszterek és balekjaik, a mai egyetemi hallgatók között. Sok ellenőrzője, kritizálója volt és van dalainknak (zömmel) német eredetük-nyelvük miatt. Igaz németül dalolt a bursch, de Kossuth szavára a magyar szabadságért fogott fegyvert, áldozta életét Sopronért Ágfalván. Azóta már magyarul szól a dal, mert a formák változtak és változni is fognak, de a lényegnek, a tartalomnak változatlanul kell maradni. Óva intünk ezért Benneteket fiatal barátaink az elferdítésektől az úgynevezett hagyomány koktélektől, amelyek a lényeget feledve mind gyakrabban ütik fel fejüket, főleg szakestélyen. Nemcsak mai jelenség ez. Kassai F. László erdőmérnök hallgató korában írta a Bástyánkban 1942-ben:...aki átélt már igazi Selmeci szakestélyt és amolyan fajta koktél szakestélyt, azonnal észreveszi, hogy ízzel, zamattal csak az eredeti selmeci szokások bírnak, s minden máshová félig-meddig átültetettek csak torz kísérletként hatnak, A kívülálló a külsőségeknél nem sokkal többet lát: furcsán nézte régen a foltos grubent, a tréfás költöztetést, de nem látta s a külsőségek mai egyes elfajulásai miatt még kevésbé érti a lényeget, a bajtársiasságot, a közösségtudatot, melyek vetületei annak a hatalmas erkölcsi erőnek, amit két szürke szó fejez ki (minden soviniszta, nacionalista érzülettől és értelemtől mentesen): SELMECI (SOPRONI) SZELLEM

7 Kedves Olvasó! Ha idős vagy, segíts nekünk, ha fiatal (és esetleg eddig másként is láttál és éltél) gondolkozz el a mondottakon. Ápoljuk közös erővel és őrizzük meg tisztán hagyományainkat! Ne feledjétek soha, hogyha elveszítitek, elvész a talaj a lábatok alól! Jó szerencsét! Üdv az erdésznek! 1. Bevezetés elmerült a kérdés, hogy érdemes-e a diákhagyományokkal foglalkozni? Hisz ezeket elődeink oly szépen ecsetelve írták meg (1. irodalom). Azonban ezen F megemlékezések, könyvek, leírások már nincsenek közkézen, csak néha-néha találkozunk egy-egy példánnyal. Viczián János: A magyar egyetemi és főiskolai diáklapok bibliográfiája (Budapest, Pécsi Egyetemi Könyvtár új 174/c. kép). bevezetésében írja: A diákhagyományok, diákszokások fontosságát felismerték s az 1970 évi ifjúságpolitikai határozatban ezek felújításáról is rendelkeztek. A KISZ KB november 3-4-én Sopronban tartott tanácskozásán elhangzottak, később több újságcikk, felszólalás és leírás bizonyítja, hogy igenis szükséges a régi szokások felújítása és átmentése. (A teljes leírás a budapesti Széchenyi Könyvtárban MB szám alatt található.) Ezek mind kiemelték a diákhagyományok jelentőségét a hallgatók nevelése különösen a közösséggé válás elősegítése és a szakmai hivatástudat elmélyítése terén. Polinszky Károly oktatásügyi miniszter 1974 január 30-i tanácskozáson kiemelte a diákhagyományok történetének összegyűjtését és ismertetését okt6berében a KISZ Debrecenben rendezett diákszemináriumot, amelyen az egyetemi ifjúsági mozgalmak kutatásának jelentőségét hangsúlyozták. Sok diákszervezetnél elkezdődött, nálunk a selmeci-soproni diákéletben folytatódik az ősi hagyományok ápolása. Sopronban, Miskolcon, Dunaújvárosban, Székesfehérvárott, stb. Gyárfás Endre Kecskés András: Avatástól ballagásig (diákdalok diákszokások) (Budapest Pécsi Szakszervezeti Könyvtár 371. G 78.,uj 174/b. kép) könyvben írják: A diákévek az emlékezetben a legélénkebben az ünnepélyes pillanatok, mint az avatás, szalamander, színielőadás, bálok és ballagás maradnak meg. Jó volt a közösségbe tartozni, együtt énekelni, iddogálni, valamint együtt ballagni. Elevenítsük fel, töltsük meg korszerű tartalommal a már-

8 már feledésbe merülő diákhagyományokat, a diákdalok javát. A diákság a középkorban a céhek mintájára alakította meg a maga érdekszövetségeit, melyeket európai egyetemeken bursa -nak neveztek, a közös pénzt, iratokat őrző láda neve után. A magyarok a Bursa Ungarorum, vagyis a magyar láda köré gyűltek, abból gyakrabban pénzt kivenni, mint betenni. A vezetőjük, a praeses, a láda kulcsának őre vigyázott rá. A diákok a céhektől vették át a szabályokat, szokásokat és szertartásokat is, melyeket később kisebb-nagyobb módosításokkal fogadtak el, a helyi népi szokásokkal keverve. Nézzük, hogyan kezdődött a mi diákéletünk. Tilesch János bányafőfelügyelő 1930-ban kiadott Visszaemlékezések című emlékirataiból tudjuk (266.oldal), hogy a selmeci Akadémia elődeinek megalapítása előtt a monarchiában a céhek tartották össze legjobban a tagjaikat. Így volt ez Selmecen is. M. Schindler Gyula: A selmecbányai céhek élete (Selmec, Pécsi Tudományegyetem Jogi Kar könyvtára új 166/1. kép) című munkájában a selmeci, bécsi, budapesti Nemzeti Múzeum és Tudományegyetem levéltáraiban években fellelhető iratok, céhlevelek, szabályzatok alapján igen részletesen leírta a céhek, főleg a selmeci céhek életét. A céhrendszert II. Endre korában (1205 után) a német iparos-telepesek hozták be s tagjaik is csak németek lehettek. Az 1608 évi 13. törvénycikk engedi meg a magyar és tót származásúak szövetkezéseit, de csak 1650-ben alakul meg a magyar csizmadia céh. A céhek ki váltságaikhoz, ősi szokásaikhoz, hagyományaikhoz erősen ragaszkodtak s csak III. Károlynak ( ) sikerült céhbiztosok által ellenőriztetni. A céhek az ipar megvédését és a kézművesek életfeltételeinek biztosítását szolgálták. A városi hatóság védelme alatt álltak s ezt a céhlevelekben biztosították ben rendeletileg eltörölték a céhek intézményeit, de még pár évig ellenálltak. A céhek felépítése családias volt. A családhoz hasonlóan a céh feje a mesterek véne, a legidősebb, akit céhmesternek neveztek. Ő intézte a céh minden ügyét. Alátartoztak a többi mesterek. Külön társaságot alkottak a segédek, itt legényeknek nevezték őket és végül az inasok. A céhbe való felvétel a céhmestertől függött. Próbaidőt kellett letölteni, siker esetén a céhjegyzőkönyv inasok rovatába írták be, s ezzel szerződtették. Ezért szerződési, felvételi és beíratási díjat és áldomást kellett fizetnie az újonnan felvettnek. Az inas élete a mestere kénye-kedvétől függött, szófogadás volt a legfontosabb. Ha már a helyi szokásokat megismerte, mehetett a legények gyűléseire, hol levizsgáztatták, belépési díjat kellett fizetnie s bármi rosszat tett, a legények megbüntették.

9 Felszabaduláskor tanuló-ruhát kapott, vizsgázott, utána áldomás következett. Ha nem tudott fizetni, úgy tovább kellett szolgálni a mesternél és ekkor szolgáló legénynek nevezték. Ha fizetett, felszabadító bizonyítványt kapott. A legényeket az atyamester vezette, ő őrizte a legényládát is. Az úgynevezett szálláshelyen jöttek össze, itt fizették be a legényadókat. Minden kis rosszért büntetés, sokszor ferula (bot) ütés járt. A legény társaságban 1560-tól ismeretes a legényavatás felvétele. Jelentkezéskor avatási díjat kellett fizetnie és felolvasták a legényszabályzatot. Vizsgáznia kellett, nevét a ládánál bejegyezték a legénykönyvbe és, hogy érvényes legény legyen, csiszolásnak kellett alávetnie magát. Következett a keresztelés, melyre szintén díjat kellett befizetnie. Egy öreglegény fogadja, leültetik, szemeit bekötik, lába alá vizes teknőt tesznek. Egyik kezébe boros, másikba vizes poharat kap. Kérdések alatt a vályút himbálnia kellett s ha lecsúszott, ihatott. Két oldalán állnak a választott keresztszülők, kik a végén a legényt alaposan leöntik vízzel. Az avatásról bizonyítványt kapott, utána áldomás következett. Volt társpoharas avatás is fél itcés aranyozott ezüst pohárból s ekkor oklevelet kapott. Bizonyos idő elteltével vándor-könyvet kapott és vándorolnia kellett. Ha megfelelő jártasságot szerzett, a mesterré avatás következett. Egy évi próba után bejelentési és előléptetési díjat kellett fizetnie, összehívási, társulási és beíratási díj következett, mialatt mesterremeket kellett készítenie. Ennek elfogadása után lett csak beírva a mesterkönyvbe és mester-lakomát kellett rendeznie. Itt az új mesternek esküt kellett tennie. Ha valamelyik társaságnak halottja volt, a saját költségén temették el és halotti tort ültek. A céhbelieknek a város védelme, adó fizetése kötelesség volt. Sok céhnek volt egyenruhája, zászlaja. A céhivás elég gyakori volt, 1707-ben megszüntették, bírságolták, majd 178l-ben a köszöntő pohár eltörlését akarták elérni, mert a belépő minden régi tag egészségére inni kényszerült s totál részeg lett. Minden hiába, a rossz szokás maradt tovább, sőt a hivatalos megszüntetés után is megmaradt. Legfontosabb volt a céhek belső életében az összetartozás érvényesítése, azon kívül bizonyos mértékig a jókedv és a bohóság. Szokás volt külön farsangi mulatság, maszkos körmenet, libasor, közös muri, legényavatás és keresztelő sok ceremóniával. A fegyelemsértőket megbüntették.

10 Vörös Tihamér: Selmecbányaiak évkönyve (Budapest, 1936 új 170/1 kép) című könyvben írja: egy 1636-os irat szerint a selmeci bányabíró felkérte a város bíráját, tiltsa el a farsangi bolondságokat, felvonulásokat és a Gänsenmarsch-ot, mert ezek a népet elvonják a munkától. Ha a céhek murit tartottak, akkor az asztaltársaság elnöke az évre választott céhmester volt, akinek feltétlen tisztelet járt. A murit zavaró, pénzbírságot kapott, amit elittak. A murin a céhbe legújabban felvettek feladata volt az italhordás, pipagyújtás, elgyengültek hazaszállítása. Legényavatáskor egy öreglegény szép ünnepi beszédével üdvözölte az avatandót, leültették, szemét bekötve lába alá vizel telt teknőt tettek. Vizsgakérdésekkel gyötörték, s ha jól megfelelt, eléje tartottak fél itcés ezüst társpoharat (Floritas-t). Az avatandónak köszönetet kellett mondani, s minden név után fenékig kiinni, a sokféle alakú (3 gömb, ökörszarv, csizma) kelyhet. Rendszerint részeg lett s így már nem is bánta azt a három nyaklevest, melyet azért kapott, amit inas korában elkövetett és, hogy a céh ügyeiért fájdalmakat is tudjon elviselni. Az avatásról bizonyítványt is kapott. Ha ezeket összehasonlítjuk a mi szokásainkkal, láthatjuk, hogy menynyit vettünk át ezekből, ha kissé módosítva is. A továbbiakban megpróbáljuk összeállítani mindazon hagyományokat, a diákéletünk vidám és szomorú szokásait, melyek még Selmecen és Sopronban is léteztek, részben az idősebbek jól eső visszaemlékezése, a fiatalabbak okulása és továbbőrzése, valamint a leendő akadémikusok tanulása céljából. Szót ejtünk a jelen időben is bíró szokásokról, bár ezt a fiatalok jobban ismerik, és nekik kellene erről írni. Tudjuk, hogy lesznek olyan főiskolások is, akik kissé másként is láttak egy-egy mozzanatot, lenne hozzáfűznivalójuk. Ezek megjegyzéseit szívesen és köszönettel fogadjuk. De év távlatában történteket, összefoglalni bizony ilyen kis terjedelmű írásban nem lehet. Faller Gusztáv: Selmeci m.kir. Bányászati és Erdészeti Akadémia évszázados emlékkönyve (1871. Selmec) (163.kép) és Vadas Jenő: A selmecbányai m.kir. Erdőakadémia története és ismertetője (1896.Bp.) (164.kép) című könyvekben részletesen leírják a Főiskolánk történetét. Mi ezekből csak pár részletet ragadunk ki az alábbiakban. Egyetemünk ősének előzményeit összegyűjtötte dr. Mihalovits János professzorunk: Az első bányatisztképző intézet alapítása Magyarországon (Sopron, Pécsi Egyetemi könyvtár 72,310. sz.1.füzet, új 170/2 kép) című könyvében.

11 Hazánkban már az ókorban is volt bányászkodás, természetesen csak a nemesebb érceket bányászták és főleg felszíni kibúvásokon indultak el s egyszerű módon fafűtéses régi hutákban olvasztották ki a fémeket. A XIII. századból reánk maradt Karsten berlini tudós írása, melyben leírja, hogy Selmec városát illeti meg a bányászati jogalkotás. A XV-XVI. század határán Betlenfalvi Thurzó János, a besztercebányai Fugger művekben ontotta a réz és ezüst produktumokat, melyek főleg nyugatra kerültek tól a bányatársláda gondoskodott már a bányászok életbiztosításáról ban a Miksa-féle bányarendtartás részletesen szabályozza a bányászok munkakörülményeit. Ekkor a bánya vezetőinek már igen jól fel kellett készülniük mindenféle munkából. Ismerniük kellett már a különböző kőzeteket, ezek kibányászási lehetőségeit és módjait, az ércek kinyerését, a fémek kohászatát és az akkori jogokat is. Ezen tudásokat az egyes bányászcsaládok féltve őrzött titokként kezelték s apáról-fiura szállt a speciális eljárás. A könyvnyomtatás (Guttenberg, 1445) feltalálása után már pár eljárás közkinccsé lett. Így 1556-ban Agricola György: De re metallica libri XII. műve a bányaművelést, ércelőkészítést, kohászatot és pénzverészetet is tárgyalja. Lassan több szakmunka is megjelent, bár ezekben több homályos rész található. A könyv még drága és ritka is volt. Történelmi nyomok mutatják, hogy Selmecen az 1600-as évek elején létezett már valamilyen bányász iskola, ahol idősebbek gyakorlati oktatást tartottak. De az akkori naiv hit miatt a bányarém (Berggeist, 1.a.kép) és a varázsvessző (Wünschelruthe) is központi kérdés volt után a bányászat, geológia és vegytan oktatása európai hírnévre emelte Selmecet, mint a párizsi Sorbonnet a teológia, Zürichet a technika, Bolognát a jog. A bécsi udvari kamara (K.u.k.Hofkammer in Monetariis et Montanisticis) 1632 január 10-i rendelete már megemlékezik a bányatisztjelöltekről, a praktikans-okról (gyakornokok), tehát már előtte is léteztek. Ugyancsak az 1976 szeptember 22-i Instrukció előírja, hogy alkalmas fiatal embereket ki kell képezni és expectans-ok (várományosok) gyanánt alkalmazni. Az oktatás ekkor egy-egy üzemvezetőhöz való beosztás mellett egyénenként, gyakorlatilag és rendszerint speciális irányban történt s az általános bányászati ismeretek elsajátítását jelentette. A tényleges bányászati oktatás csak később indult meg. A selmeci Akadémia ősszülője a világ legrégibb bányaiskolája, a III. Károly király ( ) alatt 1725-ben létesített úgynevezett gyakorlati bányaiskola volt, melyet az június 22-i instrukció (1.b.kép) szerint Bányatiszt - képző Intézetté alakítottak át és első tanára Mikoviny Sámuel (1.kép) volt. Az Instrukciót Lauer János tanácsos szerkesztette, melyet a selmeci udvari biztos, báró Mitrowszki János aláírásával minden expectans megkapott és be kellett tartania.

12 Mikoviny Sámuel a mathematica összefoglaló név alatti elméleti tárgyakat adta elő. A gyakorlati szakismereteket instruens-ek, királyi bányatisztek tanították. Itt pár szóval meg kell emlékezni Mikoviny Sámuelről. dr. Tárczy Hornoch Antal: Mikoviny Sámuel, a selmeci Bányatisztképző Intézet első tanára (Sopron, Pécsi Egyetemi Könyvtár sz.1. füzet, új 170/2 kép) címen irt könyvet róla ba.n született Abelován és 1750-ben halt meg. A maga korának leghíresebb magyar tudósa volt. Foglalkozott matematikával, mechanikával, földméréssel, vízépítéssel, bányaműveléssel. A hazai földmérés történetében elsőként foglalkozott geodéziával tól végzett hazánkban igen pontos földrajzi helymeghatározásokat is. A pozsonyi vár egyik tornyán keresztül megvonta az első magyar kezdő meridiánt, alappontjait bázismérésekkel, háromszögelésekkel és mágneses mérésekkel határozta meg. Tőle származnak az első pontos méréseken alapuló térképek. Nagy számmal készített egész országrészeket ábrázoló térképeket vízépítési és lecsapolási tervezésekhez. Kiadta az Epistola de Methodo Concinnandarum Mapparum Hungariae művet, melyben a térképkészítés módját ismerteti. Az intézetet 1747-ben újból szervezték július 27-i Mária Terézia királyi leirata szerint a bányatiszti állásokat olyanoknak tartják fent, akik farbőrös bányászok (Bergmann von Leder), vagyis akik ék és kalapáccsal jól és szorgalmasan dolgoztak a bányákban és felőri teendőket is kitűnően látták el. A bányaiskola hivatalosan 1763-ig képezte a bányatiszteket, ekkor kezdődött a selmeci Bányászati Akadémia kiépítése, de még hét évig, azaz 1770-ig működött. Az Akadémia alapításáról igen értékes könyvecskét irt dr. Mihalovits János: A selmeci Bányászati Akadémia alapítása és fejlődése 1846-ig (Sopron, 1938.Pécsi Egyetemi Könyvtár sz.2. füzet, új 170/3 kép). Megállapítja, hogy az 1735-ben létesített Bányatisztképző Intézet az előző, főleg misztikus bányaművelési mesterséget adó gyakorlati iskolához viszonyítva óriási előlépés volt. Bár a 2 év csak a legfontosabb tudáshoz volt elég, mégis hozzászoktatta a hallgatókat a céltudatos technikus gondolkodáshoz s lassan a műszaki tudomány alapjait rakták le. Az udvari kamara 1762-ben eine praktische Lehrschule -t akart selmecen felállítani. De mivel az l735-ös intézet is gyakorlati volt, ennél magasabb fokú iskolára gondoltak. De ekkor, 1762-ben a prágai Tudományegyetemen állítottak fel egy bányászati tanszéket egy tanárral, de gyakorlat nem volt. Mária Terézia 1763 június 9-én elrendelte egy önálló

13 bányászati főtanintézet alapítását célozva a vegytani tanszék felállítását is Jacquin tanár vezetésével. E tanszék munkáját ismerteti dr. Proszt János professzorunk: A selmeci Bányászati Akadémia, mint a vegyészeti tudományos kutatás bölcsője Magyarországon. (Sopron, Pécsi Egyetemi Könyvtár sz.3.füzet, új 170/4 kép). E kémiai tanszéket a fémtartalom kinyerés növelése érdekében hozták létre. A munkakörülmények könnyítése céljából 1765-ben megszervezték a mennyiségtantermészettan bányászati gépészeti tanszéket dr. Poda Miklós vezetésével ben, pedig bányaműveléstani tanszéket létesítettek Delius Kristóf Traugott vezetésével. Erről is dr. Mihalovits János: Delius Kristóf vázlatos életrajza és kisebb művei. (Sopron, 1937) című értekezésében ír. A bécsi udvari kamara 1770 április 2-án tett előterjesztésében Systema Accademiae Montanisticae -nek nevezte s 1763-ban egy önálló bányászati főtanintézet alapítását célozva vegytani tanszéket (Jacquin prof.) szerveztek. Végül Mária Terézia ( ) április 2-án a szervezést szentesítette s egyúttal Bányászati Akadémia rangra emelte és az erdőgazdászatot is tantárgyként írta elő ben I. Ferenc király ( ) nyilvános tanintézetté alakította öt a bányászati tudományokon kívül vegyészeti és kohászati ismeretek tanítását írta elő, de az erdészet alig szerepelt. Az erdészeti oktatással foglalkozik többek között Lessenyei Ferenc professzorunk: Erdészeti szakművelődésünk és felsőbb erdészeti szakoktatásunk történeti alapjai (Sopron, Pécsi Egyetemi Könyvtár sz.5.füzet, új 170/5 kép) és Lessenyei Ferenc: A selmecbányai Erdészeti Tanintézet története (Sopron, 1958, EFE Kt. 2656, új 170/6 kép) Amíg fa volt bőven, mindenki vihette, de lassan fogyott az erdő és messziről kellett szállítani. Ezért pótlásról kellett gondoskodni, ez pedig a nemzedékről-nemzedékre szálló ismeretek bővítésével érhető csak el. Már a rómaiak is foglalkoztak egyes kérdésekkel, de csak a XVIII. Században indult el a komolynak még nem nevezhető oktatás. A bányák, kohók nagy mennyiségű fát igényeltek. Ezért rendeletekkel kellett szabályozni a fakitermelést. Így először Zsigmond király 1426-ban elrendelte, hogy mindig más-más részről vágjanak ki és területét felszántani nem szabad, hogy rajta újabb erdő sarjaddzon. Ferdinánd 1558 június 23-i parancsában a kecskéket kitiltja az erdőkből. Miksa 1565-ben erdőrendtartást adott ki ban pedig bányarendtartást, melyben a bányapolgárokat waldbürger -eknek nevezi. Majd 1769 december 22-én Mária Terézia is kiad erdőrendtartást. A kiképzés eleinte gyakorlati volt itt is ban Eszterházy Ferenc alapította elsőnek a szempci (Pozsony m) Collegium Oeconomicum-ot, melyben kameralista -kat neveltek, műszaki és gazdasági embereket képeztek ban ez az intézet leégett ben a Bányászati Akadémia rangra emelésekor elrendelték az erdészeti kultúra tanítását is. Delius Traugott Kristóf kezdi tanítani, de csak a bányászat szempontjából fontos dolgokat.

14 A budapesti bölcsészeten közt erdőgazdaságot is tanítottak ben kérték egy erdész iskola felállítását ban Liptóujváron (Hradek) az erdőfelügyelő egy tanítót fogadott, aki az általános tárgyakon felül az erdészettan elemeit is tanította. Ekkor Vizner erdészeti kátét szerkeszt ban azonban már több tárgy (geológia, vízrajz, mechanika, számtan, középitéstan) tanítását is kérték. Ez már nem erdészeti népiskola, hanem magasabb tanintézet lett volna április 18-án a bécsi kancellária elkülöníti a népiskolától. Azonban a bécsi udvari körök nem jó szemmel nézték és az anyagi támogatás miatt az 1807 június 9-i ülésen a selmeci Erdészeti Tanintézet felállítása mellett foglaltak állást. Ferenc király 1807 augusztus 30-án elrendelte a megszervezését, végül 1807 december 17-én szentesítette is és Wilckens Henrik Dávidot (2.kép) nevezte ki az első tanárnak. A hradeki alsóbb iskola is fennmaradt s csak 1815 július 3-i beadványban járulnak hozzá, hogy az erdészeti tanítás ott megszűnjön. A bécsi udvari kamara 1808 január 5-én intézkedett a selmeci Erdészeti Tanintézet fe1á11itásár61. Wi1ckens 1809 február 12-én, Ferenc király születésnapján kezdi el a tanítást. Meg kell emlékezni arról is, hogy Festetich György 1797 júliusában a keszthelyi Georgikonban, Esterházy Miklós pedig 1806-ban Kismartonban és 1817-ben Nagyszebenben alapítanak erdész iskolákat. A bécsi udvari kamara 1838-ban határozta el, hogy az Erdészeti Tanintézetet is Akadémia rangra emeli. De bizonytalan, hogy a rendeletet ki is adta. Mert mikor 1840-ben a Fortuna házba kezdenek az erdészek tanítani, még tanintézetként kezelik október 6-án szentesítették a két szak egyesítését a Bányászati és Erdészeti Akadémia cím alatt, amikor 6 tanszék létesült március 18-án a m.kir. udvari kamara a magyar nyelvet hivatalos nyelvként írta elő s szeptember 1-én elrendelte, hogy az intézetre egyedül a magyar zászlót tűzzék ki januártól januárig szünetelt a tanítás, mivel a hallgatók Görgey seregéhez csatlakoztak. A szabadságharc leverése után újból a német rendszer jött vissza március 10-ével, a magyar kormány születésével lett végleg magyar tanintézet ben autonómiát kapott május 14-én az új Akadémia épület alapkő letétele és június 26-án, pedig a felavatása is megtörtént (3.kép) ben az Akadémia a M.kir. Bányászati és Erdészeti

15 Főiskola nevet kapta, mint ahogy az Erdészeti és Faipari Egyetem: Jubileumi évkönyv (1970.Sopron) (173.kép) is közli ben a Főiskola Selmecről a Trianoni békeszerződésben lefektetett határok miatt Sopronba került, s itt 1923-tól M.kir. Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Főiskola (4.kép), 1934-tól M.kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Kara lett (4.kép) április 9-én nagy megmozdulásunk volt a menza avatása. Ma Régi kollégium név alatt ismerős. Itt a város, az Egyetem és a diákság teljes díszben sorakozott fel az alapkő letételére (12.kép) tól 1959-ig folyamatosan szétvált a két kar (4.c.kép), a bányász és kohász szak Miskolcon a Nehézipari Műszaki Egyetemen kapott helyet, míg az erdész szak Sopronban maradt a Budapesti Műszaki Egyetem keretében, az 1952-ben odakerült Földmérő mérnöki Karral, majd az Agrártudományi Egyetem Erdőmérnöki Kara lett s 1950-tól Erdőmérnöki Főiskola s végül 1962-tól Erdészeti és Faipari Egyetem lett (4.kép). A Főiskola diákéletét erősen befolyásolták a Selmecen lévő céhek szokásai, de a többi német főiskoláról idehelyezett tanárok és diákok is hozták az ottani szokásokat. Pár magyar diák is tanult külföldön s ezek a selmeci Akadémia tényleges megalakulása, 1770 után ide jöttek s ezek is hoztak szokásokat. Tehát kimondhatjuk, hogy a céhek és külföldi szokások keverékéből alakult a selmeci diákélet s azok lassan a selmeci speciális bányászszokásokhoz idomultak. Sajnos a kezdeti ( ) időről még keveset tudunk, de már 1820-tól vannak emlékeink. A szokások nyelve, sőt a nóták is mind német nyelvűek voltak, csak lassan lett elfogadott a magyar nyelv, amikor az 1867-es kiegyezés után magyar Főiskolává alakult. De német volt a nóták és szokások nyelve még sokáig, sőt Sopronban még 1933-ban is a nóták fele németül szólt, bár az 1900-as évektől többen magyarra fordították, ültették át a szövegeket. A fordítás nem mindig sikerült s generációk múltak el, mire az újabb, jobb szövegű magyar nóta meghonosodott az eredeti dallamra tól gyökeresen megváltozott a nóták nyelve. A régi főiskolások inkább a német szöveget ismerték és dalolták, az újabb hallgatók nagy része már magyarul tanulta és énekelte. Időközben a diákélet fokozatosan fejlődött, alakult, míg az 1930-as évek közepén virágkorát élte. Sajnos a II. Világháború alatt és az utána következő időben a diákélet szünetelt.

16 Az Erdészeti és Faipari Egyetem, , Jubileumi Évkönyv -ében (1970. Sopron) (173.kép) dr. Gál János a hagyományokról ezt írja: A II. világháború befejezése után csak később értékelték az úgynevezett selmeci hagyományokat. Ezek közül azon diákszokásokat, amelyek jelen körülmények között is alkalmasak és hozzájárulnak a diákélet szebbé, színesebbé tételéhez, felelevenítettük és évről évre nagyobb mértékben vezetjük be, felhasználva a tradíciók hatalmas nevelő erejét. Ezek közé tartozik, hogy az I. éves hallgatóinkat nappal korábban hívjuk be az évkezdés előtt abból a célból, hogy részben pótoljuk a középiskolai hiányosságokat, másrészt igyekszünk jó közösségeket kialakítani. Újabban lassan visszatér a hagyományok egy része, de igen sok eltűnt, megváltozott. Ezért tartjuk többen aktuálisnak és fontosnak, hogy az utókor részére megörökítsük lehetőleg a selmeci kor -tól a fénykorában lévő diákszokásokat, de kisebb részben a jelen szokásokra is kitérünk. Néha talán a kelleténél több esetet említünk meg, de a diákok leleményességének sokaságát kívántuk ezzel is bemutatni. A két szak 1949-től történt szétválása óta sok lényeges és alapvető szokást elhagytak, vagy megváltoztattak. Miskolcon bányász-kohász, Sopronban erdész centrikussá válik mindinkább a közös fészekben nevelkedett közös hagyomány. Az elvált szakoknak pótolhatatlan értékű együttes munkája lehetne, ha sikerülne néhány színvonalas selmeci-soproni vonatkozású emlékkönyvet kiadatni. Jelen visszaemlékezésünket több könyvből állítottuk össze, a Bányászati és Kohászati Lapokból, az Erdészeti Lapokból, a Bástyánk, a Genter, a Lila zongora, stb. diáklapokból, különböző cikkekből, levelekből, előadásokból és visszaemlékezésekből állítottuk össze (Lásd: az Irodalom címszó alatt). 2. Hagyományaink eredete

17 agyományainkat az irodalom ismertetésénél feltüntetett könyvek alapján tárgyaljuk. Ezek közé beleszőttük az közötti idők hallgatóinak saját tapasztalatait is, H valamint kisebb részben utaltunk a jelenlegi, többfelé szakadt diákéletre. A hagyományok az egymást váltó nemzedékek életmódjának állandósult szokásai, magatartási és érintkezési formái, az élet rendszeresen ismétlődő eseményei. Sajátos szabályozó és önnevelő erő. A közösség nemcsak előírja, megköveteli, hanem ellenőrzi, és számon kéri. Képződhet egy sikeres tevékenység folytán, mikor annak eredetisége, ötletessége, vagy humora készteti a többséget, hogy hasonlóan cselekedjék. Vagy az oktatói kar és a diákság vezetői úgy irányítják a közösséget, hogy az többször ismétlődjön meg. Hagyományainknak igen nagy szerepe van egymás kölcsönös megbecsülésének nemes formálásában. Az eredeti selmeci szokások időközben módosultak s a jövőben is formálódnak, gazdagodnak, bővülnek, de sorvadnak is. A selmeci diákhagyományok tisztázása igen nehéz feladat. Ugyanis pontos feljegyzések az akkori, körüli selmeci indulásról nincsenek. Az 1981-es soproni Hagyományaink -ban az első egyetemekről írják: Bolognában 1158, Párizsban 1254, Prágában 1348, Krakkóban és Bécsben 1365, Heidelbergben 1386, Freibergben, Báselben 1460 körül alakulnak az egyetemek. Hazánkban Nagy Lajos Pécsett 1367-ben, Mátyás Pozsonyban 1467-ben, Pázmány Péter Nagyszombaton 1635-ben alapítanak egyetemet. Az egyetemek sajátos helyzetűek, autonómiájuk megteremtette igazgatásuk lehetőségeit. A hallgatók is külön társadalmi réteget alkottak s íratlan törvényeik, hagyományaik voltak. Sok és változatos beíratási és beavatási szertartásuk volt. A gólya, vagy sárgacsőr (beamus) esküt tett az egyetemi törvényekre a beiratkozásnál, de a diáktársak avatási szertartása (depositio cornuum) fogadta be a közösségbe. Egy XV.-XVI. századi német kézirat a kezdőt bárdolatlan vadállatként - írja le, akinek tisztító tűzön kell átmennie, hogy megszelídüljön. Két idősebb diák lakásán felkereste s a szobába lépve kibírhatatlan bűzt érzett, s megtalálták a jelöltet. Gúnyt űzve kicsúfolták füleit, vadállati külsejét, agyaras fogait. Operációt ajánlottak, vágassa le karmait, szarvait és ocsmány kinövéseit. Vallja be bűneit, stb. Sokszor ez annyira eldurvult, hogy a hatóságok betiltották ezen szokásokat. Ugyanekkor alakultak ki a diákdalok is (Carmina Burana).

18 A bécsi egyetem XIV. századi statútuma intézkedett a csapszékek és bordélyházak látogatási tilalmáról is. Tehát a diákok italozása akkor is meg volt, sőt a tilalom ellenére folytatódott. Minden fontosabb esemény kisebb-nagyobb ivászattal volt összekötve, de hogy hogyan folyt le egy ilyen mulatozás, arról még nincs adatunk. Az egyetemi szabályzatokban sok tiltás volt ben a csapszékek gyakori látogatásáért, 1487-ben ad6ság meg nem fizetéséért, 1534-ben Krakkóban Médyk kocsmáros megveréséért börtön, járt. Sok verekedés színhelyei voltak a kocsmák, ezért a főkolomposokat kizárták az egyetemről től az adósságcsinálás ellen a hitelezőknek nem nyújtottak segítséget ban a hallgatókat eltiltották, hogy egész nap a kávéházakban játékkal töltsék az időt és éjszaka kimaradjanak. Az illendőség ellen vétőket karhatalommal távolították el és másnap elzárták. Aki illetlen, erkölcstelen és kicsapongó életet élt, az Akadémiáról kímélet nélkül eltávotitották. Igazolatlan mulasztás esetén levonták a díjból. Tanidő alatt engedély nélkül eltávozást kalodával büntették kenyéren és vízen ban nősülési tilalmat rendeltek el, titkos nősülés esetén elbocsátották. Dr. Mohi Rezső szerint (180.kép) a kamaragrófi hivatal évi 723. sz. körlevelében előírták, hogy az akadémikusok be ne rúgjanak, utcán és üzletben tilos a dohányzás. Az évi sz. körlevél szerint télen-nyáron vendéglőben, kávéházban 10 óra után tilos megjelenni. Hála Faller Gusztávnak, aki a Selmeci m.kir. Bányászati és Erdészeti Akadémia évszázados emlékkönyve ( ) 1871-ben Selmecbányán kiadott könyvében (163.kép), Zivuska Jenőnek, aki Milleneumi Emlékirat ( ) c ban kiadott könyvében (165.kép) és Vadas Jenőnek, aki Selmecbányai m.kir. Erdőakadémia története c ban kiadott könyvében (164.kép), valamint Tassonyi Ernőnek, aki az Aki a párját keresi c ben kiadott könyvében (166.kép) az akadémiai és diákéletről számos adatot és szebbnél szebb leírást közölnek. Ők az akkor még fellelhető iratokból valamint több idős tanár visszaemlékezéseiből állították össze a történeteket. Bár ők is igen fájlalják, hogy az eredeti feljegyzések a kiegyezés előtti iratok elégetése folytán megsemmisültek. A hagyományaink egy része tehát a monarchia egyetemeiről, más része a német céhektől származott, hisz 1918-ig a Habsburg birodalomhoz tartoztunk: s bár 1867-tól magyar fennhatóság alá került, mégis német volt a hivatalos nyelv. A selmeci intézetek megalakulása

19 után kezdetben német egyetemekről helyeztek tanárokat s diákok is jöttek. A német eredetű bányászok a hivatalos német nyelvet használták, sőt a bányákban ma is használják (liegend, hanget, stomp, kapni, stb.), de az akkori iparosok, a céhek is németül beszéltek s így a két társadalmi réteg (bányász és iparos) szokásai keveredtek ban az Erdészeti Tanintézet megalakulása már valami kis változást hozott, hisz az erdészek inkább a magyar falvakból jöttek és magyarul beszéltek. Az erdészek ódajövetelével egyre jobban erősödött a nemzeti érzés, a magyarrá válás. A régi feljegyzések szerint a Bányászati Akadémián 1823-ban megalakult egy német ifjúsági társulat, a Deutschen Gesellschaft in Schemnitz. Ebből alakult 1858-ban a szabadságharc leverése után a Schacht, mely a vezető szerepet játszotta 1877-ig. Csodálatos egységet jelentett, mely a barátságot és kollegalitást istenítette. Ugyanekkor alakult meg a szláv diákok Szlávia köre. Itt pár szót kell szólnunk a Burschenschaftról (bajtársi egyesület). Alapvető törvénye volt a feltétlen engedelmesség, senki nem képezhetett kiváltságot. Rossz oldala volt az elzárkózottság és áttörhetetlen fallal választotta el a más foglalkozásúaktól. Ezen 1830-as időkben alakulnak ki véglegesen a selmeci bursch szokások, születnek meg a szépséges melódiájú burschdalok. A Burschenschaft hivatalos helyisége a Szt. Háromság-téren levő Aranybányamécs kávéház (Kaffehaus zur goldene Grubenlicht) volt, melyet Stelz Flórián tulajdonos után inkább Flóris -nak hívtak. Bejárata felett hatalmas sárga bányamécs lógott, melyet este meg is gyújtottak. Itt zajlott le a diákság életének minden mozzanata. De a szórakozás, az úgynevezett Schachttag a városon kívüli Újaknán lévő Schacht kocsmában folyt. A magyaros érzelem feltörésével 1848 után Leobenben felállították a német Bányászati Főiskolát és 1870-ben Schacht társaságot alakítottak a Selmecről átkerültek és vitték a selmeci szokásokat ban Corps Schacht alakult és ma is a selmeci szokásokat használják, élik ig pedig Bécsben össze is jöttek a selmeci és leobeni hallgatók. A magyar érzelműek, főleg erdészek 1833-ban március 12-én Vadas Jenő: Selmecbányai m.kir. Erdőakadémia története c. könyv (164.kép) szerint az Akadémiai Magyar Olvasó Társulat -ot az 1826-ban keletkezett Selmeci Magyar Litteraturai Társulat - ból, majd 1848-as szellemben 1863-ban a Magyar Társalgási és Olvasó Kör -t és az Általános társaság -ot alapították, melynek alapszabályát a Budai Helytartótanács is jóváhagyta. Ez is német nyelvű maradt és a német szokásokat, szellemet képviselte ben 54 fő kilépett és megalakította az első magyar Akadémiai Olvasókör -t. Az 1867-es kiegyezés után alakult meg november 2-án a közös Magyar Társaság egy elhalt diák búcsúztatása után, végül a Burschenschaft február 2-i feloszlása után 1879-ben e különböző társaságok az alapszabállyal működő Ifjúsági Kör -ben egyesültek, mely teljes

20 egészében átvette a hagyományokat és a német nyelvű dalokat is. Az Ifjúsági Kör működött Sopronban is 1946-ig ban a MEFESZ (Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége) vette át a Körszerepét, mert minden hallgató belépett ben a DISZ lépett a helyébe ban újra a MEFESZ tőrt vissza, de csak néhány napra ben megalakult a KISZ és lassan átvette a főszerepet. Az Ifjúsági Kör január 12-én Farbaky István igazgató által jóváhagyott alapszabályának lényeges pontjai voltak: Beteg akadémikushoz az elnök, ápolókat rendel ki. Súlyos beteg pl. tüdőgyulladásnál 2 óránként váltották egymást. A Kör helyiségében a kártyajáték tilos volt. Bűnvádi és becsületsértési ügyekben a közgyűlés megmásíthatatlan határozata kötelező volt. November 1-én az elhunyt hallgatók sírját rendbe tették, kivilágították s este testületileg vonultak ki a temetőbe. Az Ifjúsági Kör elnökét mindig a legrátermettebb Firmák közül, titkos szavazással választották meg. Jelölésére legalább 30 aláírás kellett. Agitáció indult meg. Röplapok, plakátok jelentek meg, festés a kerítésen, járdán. Éljen Mephisto alias Cimbolino. Az ellenpárt egy F-et irt elé: Féljen. Harmadnapra Ne jött eléje. Sokszor Kortes szöveget, nótát költöttek (4.a.kép). Egy ilyen: A sok jelölt hiába fut, Elnökséghez csak Mayer jut. Dicshimnusztól zeng az ájer, Mert az elnökünk lesz Mayer. Sebők Laci csak egy póni, Az elnökünk Mayer Tóni. Az ellenfél erre válaszol: Mayer Tónit méreg eszi, Balekságot vesztegeti,

ßz JisztaCtársaság neve, címe és jogi HeCyzete

ßz JisztaCtársaság neve, címe és jogi HeCyzete A Miskolci Egyetem Közleménye A sorozat. Bányászat, 67 kötet, (2004) p. 99-103 S E L M E C I Asz

Részletesebben

A selmeci kamaráktól a VUK-ig

A selmeci kamaráktól a VUK-ig MFLSZ Vándorgylés Szeged, 2012. szeptember 4-6. A selmeci kamaráktól a VUK-ig Diákszállások, kollégiumok Selmecbányán és Sopronban Sági Éva NYME Központi Levéltár Selmeci diákszállások, kamarák Mivé nem

Részletesebben

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN Kirándulásunk a Határtalanul! pályázat keretein belül jött létre, abból a célból, hogy megismerkedjünk a felvidéki magyar diákokkal, és szorosabb kapcsolatot alakítsunk ki velük.

Részletesebben

Emlékezzünk az elődökre!

Emlékezzünk az elődökre! Emlékezzünk az elődökre! Pályázók: Nagy Ottó (16 éves) Tamaskó Marcell (16 éves) Iskola neve: SZOI Vörösmarty Mihály Gimnáziuma A pályamunka befejezésének időpontja: 2012. március 29. Dolgozatunk a hagyományteremtés

Részletesebben

A BÁNYÁSZ-KOHÁSZ-ERDÉSZ TALÁLKOZÓ PROGRAMJA

A BÁNYÁSZ-KOHÁSZ-ERDÉSZ TALÁLKOZÓ PROGRAMJA A TALÁLKOZÓ VÉDNÖKEI WARVASOVSZKY TIHAMÉR, Székesfehérvár polgármestere Dr. TOLNAY LAJOS, az OMBKE elnöke Dr. PETHÕ JÓZSEF, az OEE elnöke Dr. FORGÓ BÉLA az ALCOA-KÖFÉM Kft. vezérigazgatója A BÁNYÁSZ-KOHÁSZ-ERDÉSZ

Részletesebben

Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012

Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012 Tanulmányi kirándulás tervezete, szervezése, lebonyolítása Tartalom: Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012 1. A tanulmányi kirándulás útvonala 2. A tanulmányi kirándulás

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM

A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM ICHIHARA SHIMPEI A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM Magyarországon a 18. században az igazgatási rendszer nagy változáson ment keresztül a Habsburgok uralkodása alatt.

Részletesebben

.a Széchenyi iskoláról

.a Széchenyi iskoláról Negyedikesek írták....a Széchenyi iskoláról 7 éves koromban, szüleimmel azért választottuk ezt az iskolát, mert itt német nyelvet lehet tanulni. Én már óvodás korom óta tanulom a németet, így ragaszkodtunk

Részletesebben

Bemutatkozik a SZIE KDKL Levéltára

Bemutatkozik a SZIE KDKL Levéltára Bemutatkozik a SZIE KDKL Levéltára A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése Gödöllő, 2013. július 3. Kissné Bognár Krisztina főlevéltáros, levéltárvezető Szent István Egyetem Kosáry Domokos

Részletesebben

Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001. Múzeumi nap 4 tematikája

Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001. Múzeumi nap 4 tematikája Múzeumi nap 4 tematikája Múzeumi nap helye és ideje: Sárospatak, 2013. április 26. Címe: Résztvevők: Szakirodalom: Segédanyag: Oktatási, nevelési célok: Föl a hazáért és szabadságért A Túrkevei Kaszap

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

eseményei 2003. december 4. (Szemelvények szabad jegyzetelés alapján) Az ünnepeltek: dr. Gálos Miklós, dr. Kleb Béla, dr. Kertész Pál tanár urak

eseményei 2003. december 4. (Szemelvények szabad jegyzetelés alapján) Az ünnepeltek: dr. Gálos Miklós, dr. Kleb Béla, dr. Kertész Pál tanár urak A Mérnökgeológiai Jubileumi Konferencia eseményei 2003. december 4. (Szemelvények szabad jegyzetelés alapján) Az ünnepeltek: dr. Gálos Miklós, dr. Kleb Béla, dr. Kertész Pál tanár urak Dr. Farkas György

Részletesebben

100 éves a Csillaghegyi Polgári Kör Egyesület 1912-2012

100 éves a Csillaghegyi Polgári Kör Egyesület 1912-2012 1 100 éves a Csillaghegyi Polgári Kör Egyesület 1912-2012 2 A CSILLAGHEGYI POLGÁRI KÖR 1912-1947-IG Még elképzelni is nehéz azt a sok változást, ami az elmúlt 100 év alatt Csillaghegyen végbement. A település

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

Tanmenetek. November 1. Õszinteség, titoktartás 2. Az egészséges étrend

Tanmenetek. November 1. Õszinteség, titoktartás 2. Az egészséges étrend Tanmenetek Minden évfolyamon heti egy órában (évi 36) terveztük meg a NAT és a kerettanterv tartalmainak megfeleltetett témákat. Mivel az egyes nevelési témák évfolyamonként visszatérnek, mindig az osztályhoz

Részletesebben

SIÓAGÁRDI KRÓNIKA VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM

SIÓAGÁRDI KRÓNIKA VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Sióagárd Község Önkormányzata 2014. JANUÁR VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM LELKI ÚTRAVALÓ 2. oldal AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁJÉKOZTATÁSA 3. oldal FELHÍVÁS - SIÓAGÁRDI ÉRTÉKTÁR 4. oldal MEGHÍVÓ RENDEZVÉNYEKRE 5. oldal KILIÁN

Részletesebben

rövidített változat utolsó módosítás: 2011. január 9.

rövidített változat utolsó módosítás: 2011. január 9. rövidített változat utolsó módosítás: 2011. január 9. Ifjú Kutasi József, szül. 1936.07.26. Budapest, római-katolikus hitvallású, keresztelve: 1936.08.02.-án Budapest-rákosfalvai r. k. templomban, cím:

Részletesebben

ÉLETREVALÓ fiataloknak

ÉLETREVALÓ fiataloknak ÉLETREVALÓ fiataloknak ÉLETREVALÓ fiataloknak Budapest, 2008 A könyv a Microsoft Magyarország felkérésére és finanszírozásával jött létre. Köszönjük Somogyi Edit tanárnô és Szabó Vince munkáját a Jedlik

Részletesebben

A PLAKÁTOK MEGÁLMODÓJA

A PLAKÁTOK MEGÁLMODÓJA A PLAKÁTOK MEGÁLMODÓJA Azokról, akik elmentek, akiket a kilencvenes évek kilátástalansága arra kényszerített, hogy máshol próbáljanak szerencsét, azokról általában gyorsan megfeledkezünk. Valahogy ezt

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

Ötöves fenntartási időszak első éve 2013.10.01-2014.9.30. Múzeumi nap 2.

Ötöves fenntartási időszak első éve 2013.10.01-2014.9.30. Múzeumi nap 2. Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001 Ötöves fenntartási időszak első éve 2013.10.01-2014.9.30. Karácsony fénye Múzeumi nap 2. Múzeumi nap 2. tematika Múzeumi nap helye és ideje:

Részletesebben

Vetélkedő. Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából. 12 18 évesek számára

Vetélkedő. Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából. 12 18 évesek számára Vetélkedő Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából 12 18 évesek számára A pályázó csapat neve: (egyéni pályázó esetén a pályázó neve) A csapattagok nevei: Elérhetőség (postacím, e mail):

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990.

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Major Zoltán László BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Balogh István: Pusztai pásztorélet és szállások a XVIII. század végén. (Egy debreceni emlékirat 1794-ből) = Történeti-néprajzi

Részletesebben

A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM

A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM DIÁKJAINAK ETIKAI KÓDEXE átdolgozása készült: 2011. október Elfogadta: a Szerb Antal Gimnázium nevelőtestülete 2011. október 24-én Elfogadta: a Szerb Antal Gimnázium diákönkormányzata...

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001

Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001 Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 328B-12/1-2012-0001 Családi Nap 5 tematikája; Sárospatak, 2013 június 29 szombat Cím: Sárospatakon Nemzetközi út Ajánlott korosztály: óvodástól idős korig mindenkinek

Részletesebben

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról?

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról? (Interjú 2.) Pleskonics Istvánné 2014. január 4-én, egy esős, borongós szombat délutánon három órát beszélgettünk Irénke nénivel előzetes egyeztetés után Alkotmány utcai lakásában. Délután kettőtől délután

Részletesebben

5 éves az IPA MAGYAR SZEKCIÓ KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI SZERVEZETE EGYETEMI ÉS VÁROSI KÉP SZET ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ, 2015. OKTÓBER 02-04.

5 éves az IPA MAGYAR SZEKCIÓ KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI SZERVEZETE EGYETEMI ÉS VÁROSI KÉP SZET ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ, 2015. OKTÓBER 02-04. 5 éves az IPA MAGYAR SZEKCIÓ KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI SZERVEZETE EGYETEMI ÉS VÁROSI KÉP SZET ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ, 2015. OKTÓBER 02-04. 2 ( C ) IPA by 1974 5 éves az IPA MAGYAR SZEKCIÓ KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI

Részletesebben

S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA. Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.)

S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA. Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.) S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.) BÉKÉSI TÉKA 11.sz. A békési Jantyik Mátyás Múzeum tájékoztatója Szerkeszti: B.

Részletesebben

Ki volt Vadas Jen? Az m. kir. bányászati és erdészeti fiskola rendes tanára Több ízben rektora és prorektora

Ki volt Vadas Jen? Az m. kir. bányászati és erdészeti fiskola rendes tanára Több ízben rektora és prorektora Ki volt Vadas Jen? Erdmérnök Oktató Az m. kir. bányászati és erdészeti fiskola rendes tanára Több ízben rektora és prorektora Az erdészeti tudományos kutatás megteremtje Szakíró Az m. kir. Erdészeti Kísérleti

Részletesebben

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon

Részletesebben

Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001

Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001 Családi Nap 6. tematikája; Sárospatak, 2013. július 13. szombat Cím: Rákóczi asztala család kincsei a múzeumban Ajánlott korosztály: óvodástól idős korig mindenkinek Segédanyag: Iskolatörténeti Kiállítás

Részletesebben

Svájci tanulmányút. Basel

Svájci tanulmányút. Basel Svájci tanulmányút Basel A tanulmányúton öten vettünk részt; két tanár, Gál Anikó és Dékány István, valamint három diák: Annus Péter, Pászti Ferenc és én, Papp Zsolt. 2013. január 22-én hajnali 2 órakor

Részletesebben

A pataki kollégium visszavételének (1989 1990) történelmi körülményei

A pataki kollégium visszavételének (1989 1990) történelmi körülményei Koncz Gábor A pataki kollégium visszavételének (1989 1990) történelmi körülményei Immár negyedszázad távlatából, messziről vagy kívülről nézve, összemosódnak a hónapok, egymásba csúsznak az évek eseményei.

Részletesebben

Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata. Felelős kiadó: Somogyi Balázs

Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata. Felelős kiadó: Somogyi Balázs Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata Felelős kiadó: Somogyi Balázs Kiadási év, 2014 A perkátai Győry-kastély parkja fenntartható hasznosítása Győry kastély és Perkáta Perkáta település Fejér megyében

Részletesebben

A kolozsvári egyetem tanárai és a sport

A kolozsvári egyetem tanárai és a sport Killyéni András A kolozsvári egyetem tanárai és a sport Az első világháború előtti kolozsvári sportélet fejlődését kétségtelenül meghatározták az akkori sportvezetők: arisztokraták, köznemesek, később

Részletesebben

A Szigethalmi TE szakmai beszámolója a 2007-es évről

A Szigethalmi TE szakmai beszámolója a 2007-es évről A Szigethalmi TE szakmai beszámolója a 2007-es évről Egyesületünk sikerekben gazdag évet zárt, amelyben aktíváink áldozatos munkáján kívül nagy szerepe volt annak a széleskörű szakmai elismertségnek, melyet

Részletesebben

Új játszótér épült községünkben

Új játszótér épült községünkben V. évf. 4. sz. 2008. október www.kiralyhegyes.hu Új játszótér épült községünkben A játszótérnek annak a helynek kell lennie, ahol a gyerekek felszabadultan és lehetőség szerint korlátozás nélkül játszhatnak,

Részletesebben

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról A BME Levéltár idei levéltári napjának apropóját az ország első integrált felsőoktatási intézménye megalakulásának 80. és felbomlásának 70. évfordulója

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

NAGY BÉLA * MAURITZ BÉLA

NAGY BÉLA * MAURITZ BÉLA NAGY BÉLA * MAURITZ BÉLA A MÚLT MAGYAR TUDÓSAI FÔSZERKESZTÔ SZABADVÁRY FERENC NAGY BÉLA MAURITZ BÉLA A AKADÉMIAI KIADÓ BUDAPEST Megjelent a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával ISBN 978 963 05 8637

Részletesebben

Kastélydombi Általános Iskola 2015. április 27-30.

Kastélydombi Általános Iskola 2015. április 27-30. Kastélydombi Általános Iskola 2015. április 27-30. Pályázat száma: HAT-14-01-0643 A pályázat címe: Kastélydombi gyerekek a Felvidéken A pályázaton nyert összeg: 1 022 700Ft Az felvidéki utazáson harminckét

Részletesebben

Nógrád megye. Ország: Magyarország Régió: Észak-Magyarország Megyeszékhely: Salgótarján Balassagyarmati kistérség

Nógrád megye. Ország: Magyarország Régió: Észak-Magyarország Megyeszékhely: Salgótarján Balassagyarmati kistérség Nógrád megye Ország: Magyarország Régió: Észak-Magyarország Megyeszékhely: Salgótarján Balassagyarmati kistérség Nevezetességei: -Tolnay Klári Emlékház -Zichy Vay-kastély -Mauks-kúria(Mikszáth-Mauks emlékszoba)

Részletesebben

FORGATÓKÖNYV a Hajdu szobor avatására 2015. május 9. szombat 15 óra

FORGATÓKÖNYV a Hajdu szobor avatására 2015. május 9. szombat 15 óra Moderátor: Dr. Cser János c. egyetemi tanár 1 FORGATÓKÖNYV a Hajdu szobor avatására 2015. május 9. szombat 15 óra KATONAI FELHÍVÓJEL! Vámos Gábor koncertmester Tisztelt Óvári Gazdászok, Kedves Kollegák,

Részletesebben

Szabó T. Attila: Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése 1 11. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi: Hajdú Mihály et al. 2001 2010.

Szabó T. Attila: Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése 1 11. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi: Hajdú Mihály et al. 2001 2010. Szemle 105 Szabó T. Attila: Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése 1 11. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi: Hajdú Mihály et al. 2001 2010. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 4236 lap +

Részletesebben

Budaörsi 1. Számú Általános Iskola

Budaörsi 1. Számú Általános Iskola Budaörsi 1. Számú Általános Iskola Az adományozható iskolai díjak kritériumrendszere Tartalom 1. A Budaörsi 1. Számú Általános Iskola Für unsere Schule, für das Ungarndeutschtum ( Iskolánkért a magyarországi

Részletesebben

1848-1850 között szünetelt az oktatás, mivel a magyar szabadságharc alatt a diákok beálltak Kossuth seregébe.

1848-1850 között szünetelt az oktatás, mivel a magyar szabadságharc alatt a diákok beálltak Kossuth seregébe. Az egyetem bemutatása Miskolci Egyetem Az egyetem múltja A Miskolci Egyetem őse a Selmecbányán 1735-ben III. Károly által alapított bányászati-kohászati tanintézet (Bergschule), ahol a világon elsőként

Részletesebben

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2004. (IX.24.) 1 önkormányzati rendelete a helyi kitüntetések alapításáról és adományozásáról 2

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2004. (IX.24.) 1 önkormányzati rendelete a helyi kitüntetések alapításáról és adományozásáról 2 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2004. (IX.24.) 1 önkormányzati rendelete a helyi kitüntetések alapításáról és adományozásáról 2 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése Magyarország címerének

Részletesebben

Negyven év eredményei egy nógrád megyei település politikai, gazdasági, társadalmi életében

Negyven év eredményei egy nógrád megyei település politikai, gazdasági, társadalmi életében Honvéd János Negyven év eredményei egy nógrád megyei település politikai, gazdasági, társadalmi életében [ Jelen beszámoló az egykori Magyar Szocialista Munkáspárt intézményén belül, az 1980-as évek közepén

Részletesebben

EILC beszámoló - Velence (2013. 08. 19. - 2013. 09.13.)

EILC beszámoló - Velence (2013. 08. 19. - 2013. 09.13.) EILC beszámoló - Velence (2013. 08. 19. - 2013. 09.13.) Egy csodálatos helyen, fantasztikus környezetben, nagyszerű emberek között, négy hétig. Először is ott kezdeném, hogy Velence leírhatatlanul szép.

Részletesebben

Kedves Gellértes! Mivel foglalkozik a Szövi? Szövitábor

Kedves Gellértes! Mivel foglalkozik a Szövi? Szövitábor Kedves Gellértes! Az I. Gellértes Öregdiák Találkozó alkalmából jelentetjük meg e bemutatkozó füzetet, melyben minden fontos és hasznos információt összegyűjtöttünk a Szent Gellért Diákszövetségről. Amennyiben

Részletesebben

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2008. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Sportegyesület jogállása Az Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület alakuló közgyűlése

Részletesebben

GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA

GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA 58. ÉVFOLYAM 2006 12. SZÁM Interjú dr. Faragó Sándorral, a Nyugat-Magyarországi Egyetem (NYME) rektorával Dr. Joó István prof.em., a GK főszerkesztője A Geodézia és Kartográfiában

Részletesebben

NEMZETKÖZI VÖRÖSKERESZT

NEMZETKÖZI VÖRÖSKERESZT si primitítiv közösségi segélynyújtás : skori leletek bizonyítják az sember gyógyító tevékenységét. fejletteb formákra vallanak: - egyiptomi síremlékek (vízb l mentés,ujraélesztés ) - hinduk VÉDA-jában

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

5 éves az IPA MAGYAR SZEKCIÓ KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI SZERVEZETE

5 éves az IPA MAGYAR SZEKCIÓ KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI SZERVEZETE 5 éves az IPA MAGYAR SZEKCIÓ KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI SZERVEZETE GÖDÖLLŐ, ISASZEG, 2015. NOVEMBER 27-29. 2 5 éves (C) IPA by 1974 az IPA MAGYAR SZEKCIÓ KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI SZERVEZETE A SZERVEZETÜNK MEGALAKULÁSÁNAK

Részletesebben

SZEGEDI TUDÓS AKADÉMIA

SZEGEDI TUDÓS AKADÉMIA Sic itur ad astra. SZEGEDI TUDÓS AKADÉMIA LegyEN ÖN is támogató FOUNDATION FOR THE FUTURE OF BIOMEDICAL SCIENCES IN SZEGED ISKOLATEREMTÉS TÖBBGENERÁCIÓS TUDÓSKÉPZÉS Ez a Szegedi Tudós Akadémia (SZTA)!

Részletesebben

ZIPERNOWSKY KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA A DIÁKÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

ZIPERNOWSKY KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA A DIÁKÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA ZIPERNOWSKY KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA A DIÁKÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról és annak végrehajtására kiadott

Részletesebben

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló Séta a szülőfalumban Egy szép napon elmentünk a barátnőmmel sétálni a szülőfalumban. Az Erzsébet parkban megmutattam az emlékművet, a református templomot meg a nyári színpadot. _ Te, nagyon szereted a

Részletesebben

Képek a megemlékezésről

Képek a megemlékezésről 2012 Közgyűlések Felderítő Napi megemlékezés 2012. november 11.: az immár hagyományosan a családtagok részvételével tartott ünnepi megemlékezésünkre rendkívül kulturált környezetben, a Művészetek Palotájában

Részletesebben

Huszárbál Sopronban 2012. február 18.

Huszárbál Sopronban 2012. február 18. Huszárbál Sopronban 2012. február 18. 2 Huszárbál köszöntőbeszéd 2012. A Soproni Huszár Hagyományőrző Egyesület nevében nagyon sok szeretettel köszöntöm minden meghívott vendégünket, egyesületünk tagjait

Részletesebben

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király

Részletesebben

Ötéves fenntartási időszak első éve 2013.10.01-2014.09.30. Múzeumi nap 1.

Ötéves fenntartási időszak első éve 2013.10.01-2014.09.30. Múzeumi nap 1. Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001 Ötéves fenntartási időszak első éve 2013.10.01-2014.09.30. Adventi zsongás Múzeumi nap 1. Múzeumi nap 1. tematika Múzeumi nap helye és

Részletesebben

MIÉRT ÉPPEN A SZÉCHENYI?

MIÉRT ÉPPEN A SZÉCHENYI? MIÉRT ÉPPEN A SZÉCHENYI? az ifjúság nevelése egy olyan országban, mely létéhez és szabadságához ragaszkodik, tekintettel minden honpolgárnak hazája iránti kötelességére, tökéletes kell, hogy legyen (Széchenyi

Részletesebben

Isten nem személyválogató

Isten nem személyválogató más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,

Részletesebben

Emlékezzünk a Szent Koronát megőrző hősökre és barátokra!

Emlékezzünk a Szent Koronát megőrző hősökre és barátokra! Ráckeve Város Polgármestere és a Ráckevei Molnár Céh Alapítvány meghívást kapott a Szent Korona hazatérésének 35. évfordulóján tartott megemlékezésre és az azt követő fogadásra. A megemlékezésre az V.

Részletesebben

A Drezdai Kórusakadémia látogatása Budapesten

A Drezdai Kórusakadémia látogatása Budapesten A Drezdai Kórusakadémia látogatása Budapesten 2015. október 21-25-e között Magyarországra látogatott A Drezdai Kórusakadémia Gyermekkara. A Singakademie Dresden 130 éves tradiciójával a németországi Szászország

Részletesebben

A Könyvtártudományi és Módszertani Központ Oktatási Osztályának 19jy. évi munkájáról

A Könyvtártudományi és Módszertani Központ Oktatási Osztályának 19jy. évi munkájáról A Könyvtártudományi és Módszertani Központ Oktatási Osztályának 19jy. évi munkájáról BESENYEI ANDORNÉ-PAPP ISTVÁN Az Országos Könyvtárügyi Tanács Oktatási Szakbizottsága alakítja ki a könyvtáros szakképzés

Részletesebben

Pécsi József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola

Pécsi József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola Pécsi József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ OM azonosító: 201190 7632 Pécs, Melinda u. 23. Tel./fax: 72/410-596 email: postmaster@pjngszi.t-online.hu Kedves Érdeklődő! Ön a Pécsi

Részletesebben

Téglás Városi Önkormányzat 10/2002. (V. 30.) TÖ. számú rendelete az önkormányzat által adományozható címekről és kitüntetésekről

Téglás Városi Önkormányzat 10/2002. (V. 30.) TÖ. számú rendelete az önkormányzat által adományozható címekről és kitüntetésekről Téglás Városi Önkormányzat 10/2002. (V. 30.) TÖ. számú rendelete az önkormányzat által adományozható címekről és kitüntetésekről A 10/2012. (IV. 26.) önkormányzati rendelet módosításával (*) egységes szerkezetbe

Részletesebben

(Wass Albert: Üzenet haza) Őseink nyomában

(Wass Albert: Üzenet haza) Őseink nyomában Üzenem a háznak, mely fölnevelt: - ha egyenlővé teszik is a földdel, nemzedékek őrváltásain jönnek majd újra boldog építők és kiássák a fundamentumot s az erkölcs ősi, hófehér kövére emelnek falat, tetőt,

Részletesebben

A HELYI ÖNKORMÁNYZATI JEGYZŐ FELADATAINAK ÉS HATÁSKÖREINEK A RENDSZERE SZAKDOLGOZAT

A HELYI ÖNKORMÁNYZATI JEGYZŐ FELADATAINAK ÉS HATÁSKÖREINEK A RENDSZERE SZAKDOLGOZAT Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Közigazgatási Jogi Tanszék A HELYI ÖNKORMÁNYZATI JEGYZŐ FELADATAINAK ÉS HATÁSKÖREINEK A RENDSZERE SZAKDOLGOZAT Konzulens: dr. Bodnár Norbert Készítette: Pápai

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a levelező oktatásról

TÁJÉKOZTATÓ a levelező oktatásról NYME Roth Gyula Gyakorló Szakközépiskola és Kollégium Levelező Tagozata 9400 Sopron, Szent György u. 9. Pf. 26. TÁJÉKOZTATÓ a levelező oktatásról Iskolánk az Erdészeti és vadgazdálkodási technikus (OKJ:

Részletesebben

A 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖR ALAPSZABÁLYA

A 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖR ALAPSZABÁLYA A 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖR ALAPSZABÁLYA I. A társadalmi szervezet neve: 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖRE A társadalmi szervezet székhelye: Magyar Honvédség Baranya Megyei Hadkiegészítő

Részletesebben

Dr. Paczolay Gyula ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS. az Alapkutatások a kémia magyarországi története körében c. OTKA-kutatásról

Dr. Paczolay Gyula ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS. az Alapkutatások a kémia magyarországi története körében c. OTKA-kutatásról Dr. Paczolay Gyula ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS az Alapkutatások a kémia magyarországi története körében c. OTKA-kutatásról Két nagyobb kémiatörténeti kutatást végeztünk a kutatás négy éve alatt. Az első kutatásunk

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

Fülöpi Hírek. Karácsonyfa alatt. Szeretettel köszöntünk minden kedves fülöpi lakost a Fülöpi Hírek 2010. évi utolsó számának megjelenése alkalmából.

Fülöpi Hírek. Karácsonyfa alatt. Szeretettel köszöntünk minden kedves fülöpi lakost a Fülöpi Hírek 2010. évi utolsó számának megjelenése alkalmából. Fülöpi Hírek V. évfolyam 4. szám 2010. december Karácsonyfa alatt Eljött a nap, mit várva-vártunk, Az égen csillagfény ragyog, Jézuska fáját, ím' elhozták A halkan szálló angyalok. Köszönjük neked, édes

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar. Tanulmányi tájékoztató. 2013/2014 tanév

Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar. Tanulmányi tájékoztató. 2013/2014 tanév Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Tanulmányi tájékoztató 2013/2014 tanév Kedves Leendő Egyetemi Polgár! Gratulálok a sikeres felvételi eredményéhez! A Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki

Részletesebben

SZELEPCSÉNYI SÁNDOR. Rákoskerti Polgári Kör

SZELEPCSÉNYI SÁNDOR. Rákoskerti Polgári Kör SZELEPCSÉNYI SÁNDOR Rákoskerti Polgári Kör Egyesületünk, ahogyan a neve is elárulja, Rákoskerten működik. Mivel nem mindenki előtt ismert, hogy a térképen hol keressen bennünket, ezért először is szeretném

Részletesebben

Szívet melengetõ délutánt töltöttem el a váci Bartók Béla Zeneiskolában, 2007.

Szívet melengetõ délutánt töltöttem el a váci Bartók Béla Zeneiskolában, 2007. VARSÁNYI LÁSZLÓNÉ SZOLFÉZS TANSZAKI NAP A VÁCI ZENEISKOLÁBAN Szívet melengetõ délutánt töltöttem el a váci Bartók Béla Zeneiskolában, 2007. március 22-én. A személyes meghíváson kívül egy szép meghívó

Részletesebben

A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI

A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI Köntös László gy jteményi igazgató (Pápa) 2015 Szabadon tenyészik A Pápai Református Kollégium a történeti hagyomány szerint 1531 óta m ködik

Részletesebben

INFORMATIKAI VEZETŐK TÁRSASÁGA Közhasznú Egyesület IVETAR

INFORMATIKAI VEZETŐK TÁRSASÁGA Közhasznú Egyesület IVETAR Informatikai Vezetők Társasága Elnökségi Ülés Jegyzőkönyv Az elnökségi ülés időpontja: 2015. február 27, 11:00 óra A helye: 7621, Pécs, Király utca 46. Jelen vannak: a mellékelt jelenléti ív szerint Meghirdetett

Részletesebben

A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium felvételi tájékoztatója

A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium felvételi tájékoztatója A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium felvételi tájékoztatója Az iskola neve: Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium Az iskola OM-azonosítója: 028300

Részletesebben

Rendezvények 2011-ben Mezőszilas községben. Rendezvény tervezett programja

Rendezvények 2011-ben Mezőszilas községben. Rendezvény tervezett programja ek 2011-ben Mezőszilas községben időpontja címe/elnevezése tervezett programja helyszíne szervezője/felelőse 2011. február 25. 9 órától 12 óráig Óvoda nyitogató A leendő ovisok fogadása az óvodában, ismerkedés

Részletesebben

Szentkirályi Zsigmond (1804-1870) bányamérnök emlékezete DEBRECZENI-DROPPÁN BÉLA történész-levéltáros (Budapest)

Szentkirályi Zsigmond (1804-1870) bányamérnök emlékezete DEBRECZENI-DROPPÁN BÉLA történész-levéltáros (Budapest) Szentkirályi Zsigmond (1804-1870) bányamérnök emlékezete DEBRECZENI-DROPPÁN BÉLA történész-levéltáros (Budapest) 200 éve született Szentkirályi Zsigmond, a XIX. századi erdélyi bányászat egyik legmeghatározóbb

Részletesebben

BETHLEN GÁBOR KOLLÉGIUM

BETHLEN GÁBOR KOLLÉGIUM BETHLEN GÁBOR KOLLÉGIUM NAGYENYED http://www.bethlengabor.ro SZILÁGYI RÓBERT tanár műhelyvezető A Bethlen Gábor Kollégium madártávlatból Mit kell tudni a Bethlen Gábor Kollégiumról? Óvodától posztliceális

Részletesebben

Magyarnak maradni Egy település (város/község) közösségének küzdelme napjainkban iskolái, kulturális élete szinten tartásáért.

Magyarnak maradni Egy település (város/község) közösségének küzdelme napjainkban iskolái, kulturális élete szinten tartásáért. Kiss Alexandra II. Rákóczi Ferenc Főiskola, Beregszász II./B Magyarnak maradni Egy település (város/község) közösségének küzdelme napjainkban iskolái, kulturális élete szinten tartásáért. Kiss Alexandrának

Részletesebben

A limanowai csata emléknapja Sopronban

A limanowai csata emléknapja Sopronban A limanowai csata emléknapja Sopronban 2 A limanowai csata emléknapja Sopronban A Soproni Huszár Hagyományőrző Egyesület nevében köszöntöm vendégeinket, tagjainkat, és a megjelenteket. Egyesületünk császári

Részletesebben

Tanulmányok, végzettségek: Tanulmányok:

Tanulmányok, végzettségek: Tanulmányok: ÖNÉLETRAJZ Személyes adatok: Név: Lengyelné Dr. Szilágyi Szilvia Születési hely és idő: Sárospatak, 1976. május 03. Jelenlegi munkahely: Miskolci Egyetem, Gépészmérnöki és Informatikai Kar, Analízis Tanszék

Részletesebben

A Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti látogatóit alapításának 16. évfordulója alkalmából

A Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti látogatóit alapításának 16. évfordulója alkalmából A Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti látogatóit alapításának 16. évfordulója alkalmából Visszapillantó 2014. november 14. Születésnapi rendezvény Fazekas Lajos fazekas népi iparművész,

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

Jó emberként lépj be, jobb emberként távozz!

Jó emberként lépj be, jobb emberként távozz! Jó emberként lépj be, jobb emberként távozz! Tisztelt Szülők, kedves Nyolcadikos és Negyedikes Tanulók! Mindenki számára elismerhető és elfogadható tény az, hogy a jövő sok tekintetben függ gyermekeink,

Részletesebben

IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ

IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ S Z E M L E IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ Csíksomlyó, 2003. június19 22. Dr. Ferencz József levezetõ elnök (és az EMT Földmérõ Szakosztály elnöke) fotók: Hodobay-Böröcz András A már hagyományosnak minõsített,

Részletesebben

2. nap 2014.05.07. Szerda

2. nap 2014.05.07. Szerda 2. nap 2014.05.07. Szerda Az előző napi hosszú út után nem túl frissen ébredtünk a második nap reggelén, de a finom reggeli és a tartalmas útvonal lelkesítőleg hatott mindenkire. - Irány Parajd! hangzott

Részletesebben

Önkormányzati erdõk. Alapítványi erdõk

Önkormányzati erdõk. Alapítványi erdõk Önkormányzati erdõk Alapítványi erdõk Az alapítványok az önkormányzattal rendelkezõ vagyonkezelés sajátos formáját jelentették. Az alapítványt létesítõ magán- vagy jogi személyek a legtöbb esetben meghatározták

Részletesebben

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét.

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. A TRIANONI BÉKE Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. 1. Általános jellemzők: a többihez hasonlóan megalázó rablóbéke területi

Részletesebben

Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Szakiskola

Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Szakiskola Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Szakiskola Budapest www.bankidonat.net Iskolánk névadója: Bánki Donát 1859. június 6. Bakonybánk 1922. augusztus 1. Budapest Korának legnagyobb gépészmérnöke

Részletesebben

EGERÁG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT ÉS AZ EGERÁG KULTURÁLIS KÖZPONT EGYESÜLET KIADVÁNYA

EGERÁG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT ÉS AZ EGERÁG KULTURÁLIS KÖZPONT EGYESÜLET KIADVÁNYA XX. évfolyam 1 (170.) 2015. január ALap EGERÁG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT ÉS AZ EGERÁG KULTURÁLIS KÖZPONT EGYESÜLET KIADVÁNYA Polgármester Úrtól tudjuk Boldog, egészségben és szerencsében gazdag új esztendőt

Részletesebben