Mindnyájan voltunk egyszer

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Mindnyájan voltunk egyszer"

Átírás

1 SÍK LAJOS Mindnyájan voltunk egyszer az Akadémián Selmec Sopron Miskolc Lektorok: Madas József ny. bányamérnök Pécs, Tímár u. 19 Molnár István ny. bányamérnök Pécs, Bihari J. u. 3. Koncsag Károly dr. ny. bányamérnök Pécs, József Attila u. 5. Mendly Lajos bányamérnök Pécs, Kodály Zoltán u. 4. Ormos Károly dr. ny. bányamérnök Sopron, Templom u. 2. Seyfried Gyula ny. bányamérnök Budapest, VI. Anker köz 1/3 Tilesch György ny. bányamérnök Pécs, Petőfi u.

2 Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, az Országos Erdészeti Egyesület, valamint a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság és a pécsi Erdőfelügyelőség és Erdőrendészeti Szolgálat támogatásával, a Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalat, a Mecseki Szénbányák és a Mecseki Ércbányászati Vállalat anyagi támogatásával és nyomdáiban készült eredetileg: A/4 íven kb. 500 oldal terjedelemben, 500 példányban. Kiadja a Mecseki Bányászati Múzeum, Pécs, Déryné u. 9. Felelős kiadó: Ary Bálint Múzeumigazgató Felelős szerkesztő: Sík Lajos A képek a Bartha Lajos: Selmeci diákélet I-XXIV, Bihary László: Soproni diákélet I-XX és Altai Sándor: Soproni diákélet XXI-XXXII sz. képekből, az eddig megjelent könyvekből, valamint a kollégák fényképeiből lett összeállítva. Az eredeti címlapot és a többi képet Vertike István rajzolta. A bővített változatott Kiadja az Erdő- és Faipari Mérnökhallgatók Selmeci Társasága

3

4 Sík Lajos ( )

5 Előszó rta: Dr. Ormos Károly okleveles bányamérnök, a Mecseki Szénbányák nyugalmazott főbányamérője. Í Nincs jobb, melegebb érzés, mint az Alma Materről hallani. Aki nem rég került ki, azért tartja szépnek, mert frissek az emlékei, aki régen, az szinte megfiatalodik az emlékek ébredésével. Mert azt sem szégyellem, hogy néha még most is átlapozom a régi jegyzeteimet, vagy A mi nótáink -at és kicsit meghatódom. Aki nem így van vele, azt őszintén sajnálni tudom. Írta a 60-as évek elején Tamási István okleveles bányamérnök, volt főmérnököm. Valahogy így vannak az öreg pécsi bánya- és erdőmérnökök is, amikor emlékeikben kutatva papírra vetették diákéletük élményeit, a Selmecről Sopronba került Főiskola ifjúságának hagyományait. Mint minden visszatekintés, amely nem mentes az érzelmektől, többé-kevésbé pontatlan, a rosszat feledve, a jót felnagyítva, az időpontok bizonytalanságának terhével, de a lényeg kristálytiszta látásának tudatában íródtak e sorok. Te, kedves olvasó, így fogadd ezt az írást, ne keresd benne a professzionista szerkesztő pontosságát, a mondat fűzésének akadémiai tökéletességét. Nem ez volt a cél. Élmények rögzítése, emlékek felelevenítése a selmeci (soproni) hagyományok védelmében! Tisztázandó: mit értünk mi a hagyomány alatt és miért selmeci? A diák-hagyomány sajátos szabályozó és önnevelő erő a hallgatói közösség életében. A jól funkcionáló diákhagyomány és azt jól alkalmazó hallgatói közösség többnyire feleslegessé és szükségtelenné teszi a hallgatói magatartás külső regulázását. Kialakulása részben spontán, részben tudatos. Megbecsülésre és átörökítésre, ápolásra és megőrzésre csak a progresszív tartalmat, maradandó értéket képző hagyományok méltók és érdemesek írta Dr. Igmándy. A progresszív hagyományok szabják meg a nevelés terén a jövő fejlődésének irányát és segítenek helyesen kialakítani. A progresszivitást őseink a bajtársiasságban, a tiszta értelemben vett frázismentes hazafiasságban, az igaz szívből fakadó jókedvben, s nem utolsó, de elsősorban a hivatásszeretetben látták. Ebben éltek, ezt hagyták örökül, reánk utódaikra. Ezért selmeci! A selmeci diákhagyományok alatt sokkal többről van szó, mint holmi italos kocsmázásról, kurjongatásokról. Nem azonos az egyre jobban eluralkodó szellemesség címszó alatti trágársággal!

6 A bajtársiasság az Egy mindenkiért, mindenki egyért elvéve1 megtanít arra, hogy rajtad kívül mások is vannak a világon, megtanít közös célokért dolgozni. Önként vállalt kemény közösségi fegyelmet jelent. A közösség barátokat ad, akikre méltán számíthatsz bármikor. A mi szakmáink a bányászat, kohászat és erdészet nem foglalkozást űző mérnököket kíván, hanem hivatásuknak élő embereket. Foglalkozás és hivatás két különböző fogalom. A foglalkozás akkor válik nemesül hivatássá, amikor az élet értelmévé válik, az ügyeknek a lehető legjobb szolgálatra törekvő akarat, értelem és érzelem soha meg nem szűnő dinamikáját jelenti. A hazafiasság alatt értették a haza iránti szeretetet, amely fő mozgatója volt, hogy érte tanultunk, készültünk az életre, dolgoztunk és dolgozunk ma is. S mindezt igaz szívből fakadó jókedvvel. Ifjúság mosoly nélkül, a Nap fény nélkül el sem képzelhető. Ismerős a megállapítás: Amely diák Jénából asszony nélkül, Lipcséből veretlenül, Wittenbergából ép bőrrel, Selmecről pedig Bursch nóták ismerete nélkül tér vissza szülőföldjére, az a legszánalomraméltóbb teremtménye Istennek! Ezek a nóták voltak és maradtak ma is a legerősebb összekötő kapocs öregek és fiatalok között, a hajdani büszke veteránok ma már csak szürke filiszterek és balekjaik, a mai egyetemi hallgatók között. Sok ellenőrzője, kritizálója volt és van dalainknak (zömmel) német eredetük-nyelvük miatt. Igaz németül dalolt a bursch, de Kossuth szavára a magyar szabadságért fogott fegyvert, áldozta életét Sopronért Ágfalván. Azóta már magyarul szól a dal, mert a formák változtak és változni is fognak, de a lényegnek, a tartalomnak változatlanul kell maradni. Óva intünk ezért Benneteket fiatal barátaink az elferdítésektől az úgynevezett hagyomány koktélektől, amelyek a lényeget feledve mind gyakrabban ütik fel fejüket, főleg szakestélyen. Nemcsak mai jelenség ez. Kassai F. László erdőmérnök hallgató korában írta a Bástyánkban 1942-ben:...aki átélt már igazi Selmeci szakestélyt és amolyan fajta koktél szakestélyt, azonnal észreveszi, hogy ízzel, zamattal csak az eredeti selmeci szokások bírnak, s minden máshová félig-meddig átültetettek csak torz kísérletként hatnak, A kívülálló a külsőségeknél nem sokkal többet lát: furcsán nézte régen a foltos grubent, a tréfás költöztetést, de nem látta s a külsőségek mai egyes elfajulásai miatt még kevésbé érti a lényeget, a bajtársiasságot, a közösségtudatot, melyek vetületei annak a hatalmas erkölcsi erőnek, amit két szürke szó fejez ki (minden soviniszta, nacionalista érzülettől és értelemtől mentesen): SELMECI (SOPRONI) SZELLEM

7 Kedves Olvasó! Ha idős vagy, segíts nekünk, ha fiatal (és esetleg eddig másként is láttál és éltél) gondolkozz el a mondottakon. Ápoljuk közös erővel és őrizzük meg tisztán hagyományainkat! Ne feledjétek soha, hogyha elveszítitek, elvész a talaj a lábatok alól! Jó szerencsét! Üdv az erdésznek! 1. Bevezetés elmerült a kérdés, hogy érdemes-e a diákhagyományokkal foglalkozni? Hisz ezeket elődeink oly szépen ecsetelve írták meg (1. irodalom). Azonban ezen F megemlékezések, könyvek, leírások már nincsenek közkézen, csak néha-néha találkozunk egy-egy példánnyal. Viczián János: A magyar egyetemi és főiskolai diáklapok bibliográfiája (Budapest, Pécsi Egyetemi Könyvtár új 174/c. kép). bevezetésében írja: A diákhagyományok, diákszokások fontosságát felismerték s az 1970 évi ifjúságpolitikai határozatban ezek felújításáról is rendelkeztek. A KISZ KB november 3-4-én Sopronban tartott tanácskozásán elhangzottak, később több újságcikk, felszólalás és leírás bizonyítja, hogy igenis szükséges a régi szokások felújítása és átmentése. (A teljes leírás a budapesti Széchenyi Könyvtárban MB szám alatt található.) Ezek mind kiemelték a diákhagyományok jelentőségét a hallgatók nevelése különösen a közösséggé válás elősegítése és a szakmai hivatástudat elmélyítése terén. Polinszky Károly oktatásügyi miniszter 1974 január 30-i tanácskozáson kiemelte a diákhagyományok történetének összegyűjtését és ismertetését okt6berében a KISZ Debrecenben rendezett diákszemináriumot, amelyen az egyetemi ifjúsági mozgalmak kutatásának jelentőségét hangsúlyozták. Sok diákszervezetnél elkezdődött, nálunk a selmeci-soproni diákéletben folytatódik az ősi hagyományok ápolása. Sopronban, Miskolcon, Dunaújvárosban, Székesfehérvárott, stb. Gyárfás Endre Kecskés András: Avatástól ballagásig (diákdalok diákszokások) (Budapest Pécsi Szakszervezeti Könyvtár 371. G 78.,uj 174/b. kép) könyvben írják: A diákévek az emlékezetben a legélénkebben az ünnepélyes pillanatok, mint az avatás, szalamander, színielőadás, bálok és ballagás maradnak meg. Jó volt a közösségbe tartozni, együtt énekelni, iddogálni, valamint együtt ballagni. Elevenítsük fel, töltsük meg korszerű tartalommal a már-

8 már feledésbe merülő diákhagyományokat, a diákdalok javát. A diákság a középkorban a céhek mintájára alakította meg a maga érdekszövetségeit, melyeket európai egyetemeken bursa -nak neveztek, a közös pénzt, iratokat őrző láda neve után. A magyarok a Bursa Ungarorum, vagyis a magyar láda köré gyűltek, abból gyakrabban pénzt kivenni, mint betenni. A vezetőjük, a praeses, a láda kulcsának őre vigyázott rá. A diákok a céhektől vették át a szabályokat, szokásokat és szertartásokat is, melyeket később kisebb-nagyobb módosításokkal fogadtak el, a helyi népi szokásokkal keverve. Nézzük, hogyan kezdődött a mi diákéletünk. Tilesch János bányafőfelügyelő 1930-ban kiadott Visszaemlékezések című emlékirataiból tudjuk (266.oldal), hogy a selmeci Akadémia elődeinek megalapítása előtt a monarchiában a céhek tartották össze legjobban a tagjaikat. Így volt ez Selmecen is. M. Schindler Gyula: A selmecbányai céhek élete (Selmec, Pécsi Tudományegyetem Jogi Kar könyvtára új 166/1. kép) című munkájában a selmeci, bécsi, budapesti Nemzeti Múzeum és Tudományegyetem levéltáraiban években fellelhető iratok, céhlevelek, szabályzatok alapján igen részletesen leírta a céhek, főleg a selmeci céhek életét. A céhrendszert II. Endre korában (1205 után) a német iparos-telepesek hozták be s tagjaik is csak németek lehettek. Az 1608 évi 13. törvénycikk engedi meg a magyar és tót származásúak szövetkezéseit, de csak 1650-ben alakul meg a magyar csizmadia céh. A céhek ki váltságaikhoz, ősi szokásaikhoz, hagyományaikhoz erősen ragaszkodtak s csak III. Károlynak ( ) sikerült céhbiztosok által ellenőriztetni. A céhek az ipar megvédését és a kézművesek életfeltételeinek biztosítását szolgálták. A városi hatóság védelme alatt álltak s ezt a céhlevelekben biztosították ben rendeletileg eltörölték a céhek intézményeit, de még pár évig ellenálltak. A céhek felépítése családias volt. A családhoz hasonlóan a céh feje a mesterek véne, a legidősebb, akit céhmesternek neveztek. Ő intézte a céh minden ügyét. Alátartoztak a többi mesterek. Külön társaságot alkottak a segédek, itt legényeknek nevezték őket és végül az inasok. A céhbe való felvétel a céhmestertől függött. Próbaidőt kellett letölteni, siker esetén a céhjegyzőkönyv inasok rovatába írták be, s ezzel szerződtették. Ezért szerződési, felvételi és beíratási díjat és áldomást kellett fizetnie az újonnan felvettnek. Az inas élete a mestere kénye-kedvétől függött, szófogadás volt a legfontosabb. Ha már a helyi szokásokat megismerte, mehetett a legények gyűléseire, hol levizsgáztatták, belépési díjat kellett fizetnie s bármi rosszat tett, a legények megbüntették.

9 Felszabaduláskor tanuló-ruhát kapott, vizsgázott, utána áldomás következett. Ha nem tudott fizetni, úgy tovább kellett szolgálni a mesternél és ekkor szolgáló legénynek nevezték. Ha fizetett, felszabadító bizonyítványt kapott. A legényeket az atyamester vezette, ő őrizte a legényládát is. Az úgynevezett szálláshelyen jöttek össze, itt fizették be a legényadókat. Minden kis rosszért büntetés, sokszor ferula (bot) ütés járt. A legény társaságban 1560-tól ismeretes a legényavatás felvétele. Jelentkezéskor avatási díjat kellett fizetnie és felolvasták a legényszabályzatot. Vizsgáznia kellett, nevét a ládánál bejegyezték a legénykönyvbe és, hogy érvényes legény legyen, csiszolásnak kellett alávetnie magát. Következett a keresztelés, melyre szintén díjat kellett befizetnie. Egy öreglegény fogadja, leültetik, szemeit bekötik, lába alá vizes teknőt tesznek. Egyik kezébe boros, másikba vizes poharat kap. Kérdések alatt a vályút himbálnia kellett s ha lecsúszott, ihatott. Két oldalán állnak a választott keresztszülők, kik a végén a legényt alaposan leöntik vízzel. Az avatásról bizonyítványt kapott, utána áldomás következett. Volt társpoharas avatás is fél itcés aranyozott ezüst pohárból s ekkor oklevelet kapott. Bizonyos idő elteltével vándor-könyvet kapott és vándorolnia kellett. Ha megfelelő jártasságot szerzett, a mesterré avatás következett. Egy évi próba után bejelentési és előléptetési díjat kellett fizetnie, összehívási, társulási és beíratási díj következett, mialatt mesterremeket kellett készítenie. Ennek elfogadása után lett csak beírva a mesterkönyvbe és mester-lakomát kellett rendeznie. Itt az új mesternek esküt kellett tennie. Ha valamelyik társaságnak halottja volt, a saját költségén temették el és halotti tort ültek. A céhbelieknek a város védelme, adó fizetése kötelesség volt. Sok céhnek volt egyenruhája, zászlaja. A céhivás elég gyakori volt, 1707-ben megszüntették, bírságolták, majd 178l-ben a köszöntő pohár eltörlését akarták elérni, mert a belépő minden régi tag egészségére inni kényszerült s totál részeg lett. Minden hiába, a rossz szokás maradt tovább, sőt a hivatalos megszüntetés után is megmaradt. Legfontosabb volt a céhek belső életében az összetartozás érvényesítése, azon kívül bizonyos mértékig a jókedv és a bohóság. Szokás volt külön farsangi mulatság, maszkos körmenet, libasor, közös muri, legényavatás és keresztelő sok ceremóniával. A fegyelemsértőket megbüntették.

10 Vörös Tihamér: Selmecbányaiak évkönyve (Budapest, 1936 új 170/1 kép) című könyvben írja: egy 1636-os irat szerint a selmeci bányabíró felkérte a város bíráját, tiltsa el a farsangi bolondságokat, felvonulásokat és a Gänsenmarsch-ot, mert ezek a népet elvonják a munkától. Ha a céhek murit tartottak, akkor az asztaltársaság elnöke az évre választott céhmester volt, akinek feltétlen tisztelet járt. A murit zavaró, pénzbírságot kapott, amit elittak. A murin a céhbe legújabban felvettek feladata volt az italhordás, pipagyújtás, elgyengültek hazaszállítása. Legényavatáskor egy öreglegény szép ünnepi beszédével üdvözölte az avatandót, leültették, szemét bekötve lába alá vizel telt teknőt tettek. Vizsgakérdésekkel gyötörték, s ha jól megfelelt, eléje tartottak fél itcés ezüst társpoharat (Floritas-t). Az avatandónak köszönetet kellett mondani, s minden név után fenékig kiinni, a sokféle alakú (3 gömb, ökörszarv, csizma) kelyhet. Rendszerint részeg lett s így már nem is bánta azt a három nyaklevest, melyet azért kapott, amit inas korában elkövetett és, hogy a céh ügyeiért fájdalmakat is tudjon elviselni. Az avatásról bizonyítványt is kapott. Ha ezeket összehasonlítjuk a mi szokásainkkal, láthatjuk, hogy menynyit vettünk át ezekből, ha kissé módosítva is. A továbbiakban megpróbáljuk összeállítani mindazon hagyományokat, a diákéletünk vidám és szomorú szokásait, melyek még Selmecen és Sopronban is léteztek, részben az idősebbek jól eső visszaemlékezése, a fiatalabbak okulása és továbbőrzése, valamint a leendő akadémikusok tanulása céljából. Szót ejtünk a jelen időben is bíró szokásokról, bár ezt a fiatalok jobban ismerik, és nekik kellene erről írni. Tudjuk, hogy lesznek olyan főiskolások is, akik kissé másként is láttak egy-egy mozzanatot, lenne hozzáfűznivalójuk. Ezek megjegyzéseit szívesen és köszönettel fogadjuk. De év távlatában történteket, összefoglalni bizony ilyen kis terjedelmű írásban nem lehet. Faller Gusztáv: Selmeci m.kir. Bányászati és Erdészeti Akadémia évszázados emlékkönyve (1871. Selmec) (163.kép) és Vadas Jenő: A selmecbányai m.kir. Erdőakadémia története és ismertetője (1896.Bp.) (164.kép) című könyvekben részletesen leírják a Főiskolánk történetét. Mi ezekből csak pár részletet ragadunk ki az alábbiakban. Egyetemünk ősének előzményeit összegyűjtötte dr. Mihalovits János professzorunk: Az első bányatisztképző intézet alapítása Magyarországon (Sopron, Pécsi Egyetemi könyvtár 72,310. sz.1.füzet, új 170/2 kép) című könyvében.

11 Hazánkban már az ókorban is volt bányászkodás, természetesen csak a nemesebb érceket bányászták és főleg felszíni kibúvásokon indultak el s egyszerű módon fafűtéses régi hutákban olvasztották ki a fémeket. A XIII. századból reánk maradt Karsten berlini tudós írása, melyben leírja, hogy Selmec városát illeti meg a bányászati jogalkotás. A XV-XVI. század határán Betlenfalvi Thurzó János, a besztercebányai Fugger művekben ontotta a réz és ezüst produktumokat, melyek főleg nyugatra kerültek tól a bányatársláda gondoskodott már a bányászok életbiztosításáról ban a Miksa-féle bányarendtartás részletesen szabályozza a bányászok munkakörülményeit. Ekkor a bánya vezetőinek már igen jól fel kellett készülniük mindenféle munkából. Ismerniük kellett már a különböző kőzeteket, ezek kibányászási lehetőségeit és módjait, az ércek kinyerését, a fémek kohászatát és az akkori jogokat is. Ezen tudásokat az egyes bányászcsaládok féltve őrzött titokként kezelték s apáról-fiura szállt a speciális eljárás. A könyvnyomtatás (Guttenberg, 1445) feltalálása után már pár eljárás közkinccsé lett. Így 1556-ban Agricola György: De re metallica libri XII. műve a bányaművelést, ércelőkészítést, kohászatot és pénzverészetet is tárgyalja. Lassan több szakmunka is megjelent, bár ezekben több homályos rész található. A könyv még drága és ritka is volt. Történelmi nyomok mutatják, hogy Selmecen az 1600-as évek elején létezett már valamilyen bányász iskola, ahol idősebbek gyakorlati oktatást tartottak. De az akkori naiv hit miatt a bányarém (Berggeist, 1.a.kép) és a varázsvessző (Wünschelruthe) is központi kérdés volt után a bányászat, geológia és vegytan oktatása európai hírnévre emelte Selmecet, mint a párizsi Sorbonnet a teológia, Zürichet a technika, Bolognát a jog. A bécsi udvari kamara (K.u.k.Hofkammer in Monetariis et Montanisticis) 1632 január 10-i rendelete már megemlékezik a bányatisztjelöltekről, a praktikans-okról (gyakornokok), tehát már előtte is léteztek. Ugyancsak az 1976 szeptember 22-i Instrukció előírja, hogy alkalmas fiatal embereket ki kell képezni és expectans-ok (várományosok) gyanánt alkalmazni. Az oktatás ekkor egy-egy üzemvezetőhöz való beosztás mellett egyénenként, gyakorlatilag és rendszerint speciális irányban történt s az általános bányászati ismeretek elsajátítását jelentette. A tényleges bányászati oktatás csak később indult meg. A selmeci Akadémia ősszülője a világ legrégibb bányaiskolája, a III. Károly király ( ) alatt 1725-ben létesített úgynevezett gyakorlati bányaiskola volt, melyet az június 22-i instrukció (1.b.kép) szerint Bányatiszt - képző Intézetté alakítottak át és első tanára Mikoviny Sámuel (1.kép) volt. Az Instrukciót Lauer János tanácsos szerkesztette, melyet a selmeci udvari biztos, báró Mitrowszki János aláírásával minden expectans megkapott és be kellett tartania.

12 Mikoviny Sámuel a mathematica összefoglaló név alatti elméleti tárgyakat adta elő. A gyakorlati szakismereteket instruens-ek, királyi bányatisztek tanították. Itt pár szóval meg kell emlékezni Mikoviny Sámuelről. dr. Tárczy Hornoch Antal: Mikoviny Sámuel, a selmeci Bányatisztképző Intézet első tanára (Sopron, Pécsi Egyetemi Könyvtár sz.1. füzet, új 170/2 kép) címen irt könyvet róla ba.n született Abelován és 1750-ben halt meg. A maga korának leghíresebb magyar tudósa volt. Foglalkozott matematikával, mechanikával, földméréssel, vízépítéssel, bányaműveléssel. A hazai földmérés történetében elsőként foglalkozott geodéziával tól végzett hazánkban igen pontos földrajzi helymeghatározásokat is. A pozsonyi vár egyik tornyán keresztül megvonta az első magyar kezdő meridiánt, alappontjait bázismérésekkel, háromszögelésekkel és mágneses mérésekkel határozta meg. Tőle származnak az első pontos méréseken alapuló térképek. Nagy számmal készített egész országrészeket ábrázoló térképeket vízépítési és lecsapolási tervezésekhez. Kiadta az Epistola de Methodo Concinnandarum Mapparum Hungariae művet, melyben a térképkészítés módját ismerteti. Az intézetet 1747-ben újból szervezték július 27-i Mária Terézia királyi leirata szerint a bányatiszti állásokat olyanoknak tartják fent, akik farbőrös bányászok (Bergmann von Leder), vagyis akik ék és kalapáccsal jól és szorgalmasan dolgoztak a bányákban és felőri teendőket is kitűnően látták el. A bányaiskola hivatalosan 1763-ig képezte a bányatiszteket, ekkor kezdődött a selmeci Bányászati Akadémia kiépítése, de még hét évig, azaz 1770-ig működött. Az Akadémia alapításáról igen értékes könyvecskét irt dr. Mihalovits János: A selmeci Bányászati Akadémia alapítása és fejlődése 1846-ig (Sopron, 1938.Pécsi Egyetemi Könyvtár sz.2. füzet, új 170/3 kép). Megállapítja, hogy az 1735-ben létesített Bányatisztképző Intézet az előző, főleg misztikus bányaművelési mesterséget adó gyakorlati iskolához viszonyítva óriási előlépés volt. Bár a 2 év csak a legfontosabb tudáshoz volt elég, mégis hozzászoktatta a hallgatókat a céltudatos technikus gondolkodáshoz s lassan a műszaki tudomány alapjait rakták le. Az udvari kamara 1762-ben eine praktische Lehrschule -t akart selmecen felállítani. De mivel az l735-ös intézet is gyakorlati volt, ennél magasabb fokú iskolára gondoltak. De ekkor, 1762-ben a prágai Tudományegyetemen állítottak fel egy bányászati tanszéket egy tanárral, de gyakorlat nem volt. Mária Terézia 1763 június 9-én elrendelte egy önálló

13 bányászati főtanintézet alapítását célozva a vegytani tanszék felállítását is Jacquin tanár vezetésével. E tanszék munkáját ismerteti dr. Proszt János professzorunk: A selmeci Bányászati Akadémia, mint a vegyészeti tudományos kutatás bölcsője Magyarországon. (Sopron, Pécsi Egyetemi Könyvtár sz.3.füzet, új 170/4 kép). E kémiai tanszéket a fémtartalom kinyerés növelése érdekében hozták létre. A munkakörülmények könnyítése céljából 1765-ben megszervezték a mennyiségtantermészettan bányászati gépészeti tanszéket dr. Poda Miklós vezetésével ben, pedig bányaműveléstani tanszéket létesítettek Delius Kristóf Traugott vezetésével. Erről is dr. Mihalovits János: Delius Kristóf vázlatos életrajza és kisebb művei. (Sopron, 1937) című értekezésében ír. A bécsi udvari kamara 1770 április 2-án tett előterjesztésében Systema Accademiae Montanisticae -nek nevezte s 1763-ban egy önálló bányászati főtanintézet alapítását célozva vegytani tanszéket (Jacquin prof.) szerveztek. Végül Mária Terézia ( ) április 2-án a szervezést szentesítette s egyúttal Bányászati Akadémia rangra emelte és az erdőgazdászatot is tantárgyként írta elő ben I. Ferenc király ( ) nyilvános tanintézetté alakította öt a bányászati tudományokon kívül vegyészeti és kohászati ismeretek tanítását írta elő, de az erdészet alig szerepelt. Az erdészeti oktatással foglalkozik többek között Lessenyei Ferenc professzorunk: Erdészeti szakművelődésünk és felsőbb erdészeti szakoktatásunk történeti alapjai (Sopron, Pécsi Egyetemi Könyvtár sz.5.füzet, új 170/5 kép) és Lessenyei Ferenc: A selmecbányai Erdészeti Tanintézet története (Sopron, 1958, EFE Kt. 2656, új 170/6 kép) Amíg fa volt bőven, mindenki vihette, de lassan fogyott az erdő és messziről kellett szállítani. Ezért pótlásról kellett gondoskodni, ez pedig a nemzedékről-nemzedékre szálló ismeretek bővítésével érhető csak el. Már a rómaiak is foglalkoztak egyes kérdésekkel, de csak a XVIII. Században indult el a komolynak még nem nevezhető oktatás. A bányák, kohók nagy mennyiségű fát igényeltek. Ezért rendeletekkel kellett szabályozni a fakitermelést. Így először Zsigmond király 1426-ban elrendelte, hogy mindig más-más részről vágjanak ki és területét felszántani nem szabad, hogy rajta újabb erdő sarjaddzon. Ferdinánd 1558 június 23-i parancsában a kecskéket kitiltja az erdőkből. Miksa 1565-ben erdőrendtartást adott ki ban pedig bányarendtartást, melyben a bányapolgárokat waldbürger -eknek nevezi. Majd 1769 december 22-én Mária Terézia is kiad erdőrendtartást. A kiképzés eleinte gyakorlati volt itt is ban Eszterházy Ferenc alapította elsőnek a szempci (Pozsony m) Collegium Oeconomicum-ot, melyben kameralista -kat neveltek, műszaki és gazdasági embereket képeztek ban ez az intézet leégett ben a Bányászati Akadémia rangra emelésekor elrendelték az erdészeti kultúra tanítását is. Delius Traugott Kristóf kezdi tanítani, de csak a bányászat szempontjából fontos dolgokat.

14 A budapesti bölcsészeten közt erdőgazdaságot is tanítottak ben kérték egy erdész iskola felállítását ban Liptóujváron (Hradek) az erdőfelügyelő egy tanítót fogadott, aki az általános tárgyakon felül az erdészettan elemeit is tanította. Ekkor Vizner erdészeti kátét szerkeszt ban azonban már több tárgy (geológia, vízrajz, mechanika, számtan, középitéstan) tanítását is kérték. Ez már nem erdészeti népiskola, hanem magasabb tanintézet lett volna április 18-án a bécsi kancellária elkülöníti a népiskolától. Azonban a bécsi udvari körök nem jó szemmel nézték és az anyagi támogatás miatt az 1807 június 9-i ülésen a selmeci Erdészeti Tanintézet felállítása mellett foglaltak állást. Ferenc király 1807 augusztus 30-án elrendelte a megszervezését, végül 1807 december 17-én szentesítette is és Wilckens Henrik Dávidot (2.kép) nevezte ki az első tanárnak. A hradeki alsóbb iskola is fennmaradt s csak 1815 július 3-i beadványban járulnak hozzá, hogy az erdészeti tanítás ott megszűnjön. A bécsi udvari kamara 1808 január 5-én intézkedett a selmeci Erdészeti Tanintézet fe1á11itásár61. Wi1ckens 1809 február 12-én, Ferenc király születésnapján kezdi el a tanítást. Meg kell emlékezni arról is, hogy Festetich György 1797 júliusában a keszthelyi Georgikonban, Esterházy Miklós pedig 1806-ban Kismartonban és 1817-ben Nagyszebenben alapítanak erdész iskolákat. A bécsi udvari kamara 1838-ban határozta el, hogy az Erdészeti Tanintézetet is Akadémia rangra emeli. De bizonytalan, hogy a rendeletet ki is adta. Mert mikor 1840-ben a Fortuna házba kezdenek az erdészek tanítani, még tanintézetként kezelik október 6-án szentesítették a két szak egyesítését a Bányászati és Erdészeti Akadémia cím alatt, amikor 6 tanszék létesült március 18-án a m.kir. udvari kamara a magyar nyelvet hivatalos nyelvként írta elő s szeptember 1-én elrendelte, hogy az intézetre egyedül a magyar zászlót tűzzék ki januártól januárig szünetelt a tanítás, mivel a hallgatók Görgey seregéhez csatlakoztak. A szabadságharc leverése után újból a német rendszer jött vissza március 10-ével, a magyar kormány születésével lett végleg magyar tanintézet ben autonómiát kapott május 14-én az új Akadémia épület alapkő letétele és június 26-án, pedig a felavatása is megtörtént (3.kép) ben az Akadémia a M.kir. Bányászati és Erdészeti

15 Főiskola nevet kapta, mint ahogy az Erdészeti és Faipari Egyetem: Jubileumi évkönyv (1970.Sopron) (173.kép) is közli ben a Főiskola Selmecről a Trianoni békeszerződésben lefektetett határok miatt Sopronba került, s itt 1923-tól M.kir. Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Főiskola (4.kép), 1934-tól M.kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Kara lett (4.kép) április 9-én nagy megmozdulásunk volt a menza avatása. Ma Régi kollégium név alatt ismerős. Itt a város, az Egyetem és a diákság teljes díszben sorakozott fel az alapkő letételére (12.kép) tól 1959-ig folyamatosan szétvált a két kar (4.c.kép), a bányász és kohász szak Miskolcon a Nehézipari Műszaki Egyetemen kapott helyet, míg az erdész szak Sopronban maradt a Budapesti Műszaki Egyetem keretében, az 1952-ben odakerült Földmérő mérnöki Karral, majd az Agrártudományi Egyetem Erdőmérnöki Kara lett s 1950-tól Erdőmérnöki Főiskola s végül 1962-tól Erdészeti és Faipari Egyetem lett (4.kép). A Főiskola diákéletét erősen befolyásolták a Selmecen lévő céhek szokásai, de a többi német főiskoláról idehelyezett tanárok és diákok is hozták az ottani szokásokat. Pár magyar diák is tanult külföldön s ezek a selmeci Akadémia tényleges megalakulása, 1770 után ide jöttek s ezek is hoztak szokásokat. Tehát kimondhatjuk, hogy a céhek és külföldi szokások keverékéből alakult a selmeci diákélet s azok lassan a selmeci speciális bányászszokásokhoz idomultak. Sajnos a kezdeti ( ) időről még keveset tudunk, de már 1820-tól vannak emlékeink. A szokások nyelve, sőt a nóták is mind német nyelvűek voltak, csak lassan lett elfogadott a magyar nyelv, amikor az 1867-es kiegyezés után magyar Főiskolává alakult. De német volt a nóták és szokások nyelve még sokáig, sőt Sopronban még 1933-ban is a nóták fele németül szólt, bár az 1900-as évektől többen magyarra fordították, ültették át a szövegeket. A fordítás nem mindig sikerült s generációk múltak el, mire az újabb, jobb szövegű magyar nóta meghonosodott az eredeti dallamra tól gyökeresen megváltozott a nóták nyelve. A régi főiskolások inkább a német szöveget ismerték és dalolták, az újabb hallgatók nagy része már magyarul tanulta és énekelte. Időközben a diákélet fokozatosan fejlődött, alakult, míg az 1930-as évek közepén virágkorát élte. Sajnos a II. Világháború alatt és az utána következő időben a diákélet szünetelt.

16 Az Erdészeti és Faipari Egyetem, , Jubileumi Évkönyv -ében (1970. Sopron) (173.kép) dr. Gál János a hagyományokról ezt írja: A II. világháború befejezése után csak később értékelték az úgynevezett selmeci hagyományokat. Ezek közül azon diákszokásokat, amelyek jelen körülmények között is alkalmasak és hozzájárulnak a diákélet szebbé, színesebbé tételéhez, felelevenítettük és évről évre nagyobb mértékben vezetjük be, felhasználva a tradíciók hatalmas nevelő erejét. Ezek közé tartozik, hogy az I. éves hallgatóinkat nappal korábban hívjuk be az évkezdés előtt abból a célból, hogy részben pótoljuk a középiskolai hiányosságokat, másrészt igyekszünk jó közösségeket kialakítani. Újabban lassan visszatér a hagyományok egy része, de igen sok eltűnt, megváltozott. Ezért tartjuk többen aktuálisnak és fontosnak, hogy az utókor részére megörökítsük lehetőleg a selmeci kor -tól a fénykorában lévő diákszokásokat, de kisebb részben a jelen szokásokra is kitérünk. Néha talán a kelleténél több esetet említünk meg, de a diákok leleményességének sokaságát kívántuk ezzel is bemutatni. A két szak 1949-től történt szétválása óta sok lényeges és alapvető szokást elhagytak, vagy megváltoztattak. Miskolcon bányász-kohász, Sopronban erdész centrikussá válik mindinkább a közös fészekben nevelkedett közös hagyomány. Az elvált szakoknak pótolhatatlan értékű együttes munkája lehetne, ha sikerülne néhány színvonalas selmeci-soproni vonatkozású emlékkönyvet kiadatni. Jelen visszaemlékezésünket több könyvből állítottuk össze, a Bányászati és Kohászati Lapokból, az Erdészeti Lapokból, a Bástyánk, a Genter, a Lila zongora, stb. diáklapokból, különböző cikkekből, levelekből, előadásokból és visszaemlékezésekből állítottuk össze (Lásd: az Irodalom címszó alatt). 2. Hagyományaink eredete

17 agyományainkat az irodalom ismertetésénél feltüntetett könyvek alapján tárgyaljuk. Ezek közé beleszőttük az közötti idők hallgatóinak saját tapasztalatait is, H valamint kisebb részben utaltunk a jelenlegi, többfelé szakadt diákéletre. A hagyományok az egymást váltó nemzedékek életmódjának állandósult szokásai, magatartási és érintkezési formái, az élet rendszeresen ismétlődő eseményei. Sajátos szabályozó és önnevelő erő. A közösség nemcsak előírja, megköveteli, hanem ellenőrzi, és számon kéri. Képződhet egy sikeres tevékenység folytán, mikor annak eredetisége, ötletessége, vagy humora készteti a többséget, hogy hasonlóan cselekedjék. Vagy az oktatói kar és a diákság vezetői úgy irányítják a közösséget, hogy az többször ismétlődjön meg. Hagyományainknak igen nagy szerepe van egymás kölcsönös megbecsülésének nemes formálásában. Az eredeti selmeci szokások időközben módosultak s a jövőben is formálódnak, gazdagodnak, bővülnek, de sorvadnak is. A selmeci diákhagyományok tisztázása igen nehéz feladat. Ugyanis pontos feljegyzések az akkori, körüli selmeci indulásról nincsenek. Az 1981-es soproni Hagyományaink -ban az első egyetemekről írják: Bolognában 1158, Párizsban 1254, Prágában 1348, Krakkóban és Bécsben 1365, Heidelbergben 1386, Freibergben, Báselben 1460 körül alakulnak az egyetemek. Hazánkban Nagy Lajos Pécsett 1367-ben, Mátyás Pozsonyban 1467-ben, Pázmány Péter Nagyszombaton 1635-ben alapítanak egyetemet. Az egyetemek sajátos helyzetűek, autonómiájuk megteremtette igazgatásuk lehetőségeit. A hallgatók is külön társadalmi réteget alkottak s íratlan törvényeik, hagyományaik voltak. Sok és változatos beíratási és beavatási szertartásuk volt. A gólya, vagy sárgacsőr (beamus) esküt tett az egyetemi törvényekre a beiratkozásnál, de a diáktársak avatási szertartása (depositio cornuum) fogadta be a közösségbe. Egy XV.-XVI. századi német kézirat a kezdőt bárdolatlan vadállatként - írja le, akinek tisztító tűzön kell átmennie, hogy megszelídüljön. Két idősebb diák lakásán felkereste s a szobába lépve kibírhatatlan bűzt érzett, s megtalálták a jelöltet. Gúnyt űzve kicsúfolták füleit, vadállati külsejét, agyaras fogait. Operációt ajánlottak, vágassa le karmait, szarvait és ocsmány kinövéseit. Vallja be bűneit, stb. Sokszor ez annyira eldurvult, hogy a hatóságok betiltották ezen szokásokat. Ugyanekkor alakultak ki a diákdalok is (Carmina Burana).

18 A bécsi egyetem XIV. századi statútuma intézkedett a csapszékek és bordélyházak látogatási tilalmáról is. Tehát a diákok italozása akkor is meg volt, sőt a tilalom ellenére folytatódott. Minden fontosabb esemény kisebb-nagyobb ivászattal volt összekötve, de hogy hogyan folyt le egy ilyen mulatozás, arról még nincs adatunk. Az egyetemi szabályzatokban sok tiltás volt ben a csapszékek gyakori látogatásáért, 1487-ben ad6ság meg nem fizetéséért, 1534-ben Krakkóban Médyk kocsmáros megveréséért börtön, járt. Sok verekedés színhelyei voltak a kocsmák, ezért a főkolomposokat kizárták az egyetemről től az adósságcsinálás ellen a hitelezőknek nem nyújtottak segítséget ban a hallgatókat eltiltották, hogy egész nap a kávéházakban játékkal töltsék az időt és éjszaka kimaradjanak. Az illendőség ellen vétőket karhatalommal távolították el és másnap elzárták. Aki illetlen, erkölcstelen és kicsapongó életet élt, az Akadémiáról kímélet nélkül eltávotitották. Igazolatlan mulasztás esetén levonták a díjból. Tanidő alatt engedély nélkül eltávozást kalodával büntették kenyéren és vízen ban nősülési tilalmat rendeltek el, titkos nősülés esetén elbocsátották. Dr. Mohi Rezső szerint (180.kép) a kamaragrófi hivatal évi 723. sz. körlevelében előírták, hogy az akadémikusok be ne rúgjanak, utcán és üzletben tilos a dohányzás. Az évi sz. körlevél szerint télen-nyáron vendéglőben, kávéházban 10 óra után tilos megjelenni. Hála Faller Gusztávnak, aki a Selmeci m.kir. Bányászati és Erdészeti Akadémia évszázados emlékkönyve ( ) 1871-ben Selmecbányán kiadott könyvében (163.kép), Zivuska Jenőnek, aki Milleneumi Emlékirat ( ) c ban kiadott könyvében (165.kép) és Vadas Jenőnek, aki Selmecbányai m.kir. Erdőakadémia története c ban kiadott könyvében (164.kép), valamint Tassonyi Ernőnek, aki az Aki a párját keresi c ben kiadott könyvében (166.kép) az akadémiai és diákéletről számos adatot és szebbnél szebb leírást közölnek. Ők az akkor még fellelhető iratokból valamint több idős tanár visszaemlékezéseiből állították össze a történeteket. Bár ők is igen fájlalják, hogy az eredeti feljegyzések a kiegyezés előtti iratok elégetése folytán megsemmisültek. A hagyományaink egy része tehát a monarchia egyetemeiről, más része a német céhektől származott, hisz 1918-ig a Habsburg birodalomhoz tartoztunk: s bár 1867-tól magyar fennhatóság alá került, mégis német volt a hivatalos nyelv. A selmeci intézetek megalakulása

19 után kezdetben német egyetemekről helyeztek tanárokat s diákok is jöttek. A német eredetű bányászok a hivatalos német nyelvet használták, sőt a bányákban ma is használják (liegend, hanget, stomp, kapni, stb.), de az akkori iparosok, a céhek is németül beszéltek s így a két társadalmi réteg (bányász és iparos) szokásai keveredtek ban az Erdészeti Tanintézet megalakulása már valami kis változást hozott, hisz az erdészek inkább a magyar falvakból jöttek és magyarul beszéltek. Az erdészek ódajövetelével egyre jobban erősödött a nemzeti érzés, a magyarrá válás. A régi feljegyzések szerint a Bányászati Akadémián 1823-ban megalakult egy német ifjúsági társulat, a Deutschen Gesellschaft in Schemnitz. Ebből alakult 1858-ban a szabadságharc leverése után a Schacht, mely a vezető szerepet játszotta 1877-ig. Csodálatos egységet jelentett, mely a barátságot és kollegalitást istenítette. Ugyanekkor alakult meg a szláv diákok Szlávia köre. Itt pár szót kell szólnunk a Burschenschaftról (bajtársi egyesület). Alapvető törvénye volt a feltétlen engedelmesség, senki nem képezhetett kiváltságot. Rossz oldala volt az elzárkózottság és áttörhetetlen fallal választotta el a más foglalkozásúaktól. Ezen 1830-as időkben alakulnak ki véglegesen a selmeci bursch szokások, születnek meg a szépséges melódiájú burschdalok. A Burschenschaft hivatalos helyisége a Szt. Háromság-téren levő Aranybányamécs kávéház (Kaffehaus zur goldene Grubenlicht) volt, melyet Stelz Flórián tulajdonos után inkább Flóris -nak hívtak. Bejárata felett hatalmas sárga bányamécs lógott, melyet este meg is gyújtottak. Itt zajlott le a diákság életének minden mozzanata. De a szórakozás, az úgynevezett Schachttag a városon kívüli Újaknán lévő Schacht kocsmában folyt. A magyaros érzelem feltörésével 1848 után Leobenben felállították a német Bányászati Főiskolát és 1870-ben Schacht társaságot alakítottak a Selmecről átkerültek és vitték a selmeci szokásokat ban Corps Schacht alakult és ma is a selmeci szokásokat használják, élik ig pedig Bécsben össze is jöttek a selmeci és leobeni hallgatók. A magyar érzelműek, főleg erdészek 1833-ban március 12-én Vadas Jenő: Selmecbányai m.kir. Erdőakadémia története c. könyv (164.kép) szerint az Akadémiai Magyar Olvasó Társulat -ot az 1826-ban keletkezett Selmeci Magyar Litteraturai Társulat - ból, majd 1848-as szellemben 1863-ban a Magyar Társalgási és Olvasó Kör -t és az Általános társaság -ot alapították, melynek alapszabályát a Budai Helytartótanács is jóváhagyta. Ez is német nyelvű maradt és a német szokásokat, szellemet képviselte ben 54 fő kilépett és megalakította az első magyar Akadémiai Olvasókör -t. Az 1867-es kiegyezés után alakult meg november 2-án a közös Magyar Társaság egy elhalt diák búcsúztatása után, végül a Burschenschaft február 2-i feloszlása után 1879-ben e különböző társaságok az alapszabállyal működő Ifjúsági Kör -ben egyesültek, mely teljes

20 egészében átvette a hagyományokat és a német nyelvű dalokat is. Az Ifjúsági Kör működött Sopronban is 1946-ig ban a MEFESZ (Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége) vette át a Körszerepét, mert minden hallgató belépett ben a DISZ lépett a helyébe ban újra a MEFESZ tőrt vissza, de csak néhány napra ben megalakult a KISZ és lassan átvette a főszerepet. Az Ifjúsági Kör január 12-én Farbaky István igazgató által jóváhagyott alapszabályának lényeges pontjai voltak: Beteg akadémikushoz az elnök, ápolókat rendel ki. Súlyos beteg pl. tüdőgyulladásnál 2 óránként váltották egymást. A Kör helyiségében a kártyajáték tilos volt. Bűnvádi és becsületsértési ügyekben a közgyűlés megmásíthatatlan határozata kötelező volt. November 1-én az elhunyt hallgatók sírját rendbe tették, kivilágították s este testületileg vonultak ki a temetőbe. Az Ifjúsági Kör elnökét mindig a legrátermettebb Firmák közül, titkos szavazással választották meg. Jelölésére legalább 30 aláírás kellett. Agitáció indult meg. Röplapok, plakátok jelentek meg, festés a kerítésen, járdán. Éljen Mephisto alias Cimbolino. Az ellenpárt egy F-et irt elé: Féljen. Harmadnapra Ne jött eléje. Sokszor Kortes szöveget, nótát költöttek (4.a.kép). Egy ilyen: A sok jelölt hiába fut, Elnökséghez csak Mayer jut. Dicshimnusztól zeng az ájer, Mert az elnökünk lesz Mayer. Sebők Laci csak egy póni, Az elnökünk Mayer Tóni. Az ellenfél erre válaszol: Mayer Tónit méreg eszi, Balekságot vesztegeti,

1848-1850 között szünetelt az oktatás, mivel a magyar szabadságharc alatt a diákok beálltak Kossuth seregébe.

1848-1850 között szünetelt az oktatás, mivel a magyar szabadságharc alatt a diákok beálltak Kossuth seregébe. Az egyetem bemutatása Miskolci Egyetem Az egyetem múltja A Miskolci Egyetem őse a Selmecbányán 1735-ben III. Károly által alapított bányászati-kohászati tanintézet (Bergschule), ahol a világon elsőként

Részletesebben

Önkormányzati erdõk. Alapítványi erdõk

Önkormányzati erdõk. Alapítványi erdõk Önkormányzati erdõk Alapítványi erdõk Az alapítványok az önkormányzattal rendelkezõ vagyonkezelés sajátos formáját jelentették. Az alapítványt létesítõ magán- vagy jogi személyek a legtöbb esetben meghatározták

Részletesebben

A selmeci kamaráktól a VUK-ig

A selmeci kamaráktól a VUK-ig MFLSZ Vándorgylés Szeged, 2012. szeptember 4-6. A selmeci kamaráktól a VUK-ig Diákszállások, kollégiumok Selmecbányán és Sopronban Sági Éva NYME Központi Levéltár Selmeci diákszállások, kamarák Mivé nem

Részletesebben

Volunteering is a lifestyle. Önkéntes Kézikönyv

Volunteering is a lifestyle. Önkéntes Kézikönyv Volunteering is a lifestyle. Önkéntes Kézikönyv BEVEZETŐ Tartalom Bevezető A nemzetközi YFU felépítése A magyar YFU felépítése Önkéntes feladatok A YFU egy önkéntes szervezet. Ez a füzet azért született,

Részletesebben

Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012

Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012 Tanulmányi kirándulás tervezete, szervezése, lebonyolítása Tartalom: Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012 1. A tanulmányi kirándulás útvonala 2. A tanulmányi kirándulás

Részletesebben

Emlékezzünk az elődökre!

Emlékezzünk az elődökre! Emlékezzünk az elődökre! Pályázók: Nagy Ottó (16 éves) Tamaskó Marcell (16 éves) Iskola neve: SZOI Vörösmarty Mihály Gimnáziuma A pályamunka befejezésének időpontja: 2012. március 29. Dolgozatunk a hagyományteremtés

Részletesebben

NAGY BÉLA * MAURITZ BÉLA

NAGY BÉLA * MAURITZ BÉLA NAGY BÉLA * MAURITZ BÉLA A MÚLT MAGYAR TUDÓSAI FÔSZERKESZTÔ SZABADVÁRY FERENC NAGY BÉLA MAURITZ BÉLA A AKADÉMIAI KIADÓ BUDAPEST Megjelent a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával ISBN 978 963 05 8637

Részletesebben

eseményei 2003. december 4. (Szemelvények szabad jegyzetelés alapján) Az ünnepeltek: dr. Gálos Miklós, dr. Kleb Béla, dr. Kertész Pál tanár urak

eseményei 2003. december 4. (Szemelvények szabad jegyzetelés alapján) Az ünnepeltek: dr. Gálos Miklós, dr. Kleb Béla, dr. Kertész Pál tanár urak A Mérnökgeológiai Jubileumi Konferencia eseményei 2003. december 4. (Szemelvények szabad jegyzetelés alapján) Az ünnepeltek: dr. Gálos Miklós, dr. Kleb Béla, dr. Kertész Pál tanár urak Dr. Farkas György

Részletesebben

Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001. Múzeumi nap 4 tematikája

Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001. Múzeumi nap 4 tematikája Múzeumi nap 4 tematikája Múzeumi nap helye és ideje: Sárospatak, 2013. április 26. Címe: Résztvevők: Szakirodalom: Segédanyag: Oktatási, nevelési célok: Föl a hazáért és szabadságért A Túrkevei Kaszap

Részletesebben

SZEGEDI TUDÓS AKADÉMIA

SZEGEDI TUDÓS AKADÉMIA Sic itur ad astra. SZEGEDI TUDÓS AKADÉMIA LegyEN ÖN is támogató FOUNDATION FOR THE FUTURE OF BIOMEDICAL SCIENCES IN SZEGED ISKOLATEREMTÉS TÖBBGENERÁCIÓS TUDÓSKÉPZÉS Ez a Szegedi Tudós Akadémia (SZTA)!

Részletesebben

Bemutatkozik a SZIE KDKL Levéltára

Bemutatkozik a SZIE KDKL Levéltára Bemutatkozik a SZIE KDKL Levéltára A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése Gödöllő, 2013. július 3. Kissné Bognár Krisztina főlevéltáros, levéltárvezető Szent István Egyetem Kosáry Domokos

Részletesebben

Tisztelt Igazgató Úr /Asszony! Tisztelt Kollégák!

Tisztelt Igazgató Úr /Asszony! Tisztelt Kollégák! Kedves Szülők! Kedves Diákok! Tisztelt Igazgató Úr /Asszony! Tisztelt Kollégák! Kiadványunkkal tájékoztatni szeretnénk leendő diákjainkat, szüleiket, osztályfőnökeiket a 2015-2016. tanévben indítandó osztályainkról.

Részletesebben

Selmeci diákhagyományok

Selmeci diákhagyományok JELÖLÉSI ADATLAP A SZELLEMI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG NEMZETI JEGYZÉKÉRE Selmeci diákhagyományok Miskolci Egyetem, Nyugat magyarországi Egyetem 2014 1 FEDŐLAP A. Az elem neve Selmeci diákhagyományok a selmecbányai

Részletesebben

Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001

Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001 Családi Nap 6. tematikája; Sárospatak, 2013. július 13. szombat Cím: Rákóczi asztala család kincsei a múzeumban Ajánlott korosztály: óvodástól idős korig mindenkinek Segédanyag: Iskolatörténeti Kiállítás

Részletesebben

Kastélydombi Általános Iskola 2015. április 27-30.

Kastélydombi Általános Iskola 2015. április 27-30. Kastélydombi Általános Iskola 2015. április 27-30. Pályázat száma: HAT-14-01-0643 A pályázat címe: Kastélydombi gyerekek a Felvidéken A pályázaton nyert összeg: 1 022 700Ft Az felvidéki utazáson harminckét

Részletesebben

EILC beszámoló - Velence (2013. 08. 19. - 2013. 09.13.)

EILC beszámoló - Velence (2013. 08. 19. - 2013. 09.13.) EILC beszámoló - Velence (2013. 08. 19. - 2013. 09.13.) Egy csodálatos helyen, fantasztikus környezetben, nagyszerű emberek között, négy hétig. Először is ott kezdeném, hogy Velence leírhatatlanul szép.

Részletesebben

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2008. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Sportegyesület jogállása Az Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület alakuló közgyűlése

Részletesebben

A Madách Imre Kollégium. éves munkaterve

A Madách Imre Kollégium. éves munkaterve A Madách Imre Kollégium éves munkaterve a 2014 / 2015. tanévre Készítette: Magyar Zoltán Balassagyarmat 2014. augusztus 1 A tanév helyi rendje: A tanév kezdő napja: 2014. szeptember 1. A tanév záró napja:

Részletesebben

Iskolánk rövid története

Iskolánk rövid története 1887 1979 2003 1 Iskolánk rövid története Korszakok, elnevezések: Iskolánk 1887-ben Református Felekezeti Elemi Népiskola néven kezdte meg működését egy 1927/28-as iskolai statisztikai jelentés szerint.

Részletesebben

Fényképalbum. A fénykép készítésének éve:

Fényképalbum. A fénykép készítésének éve: Fényképalbum Az interjúalany neve: A fénykép készítésének helye: A fénykép készítésének éve: Szüleim Budapest 1980-as évek Ők a szüleim. Ez a kép már itt készült, Budapesten. Volt egy kicsi lakásuk, és

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S ZIRC VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETE. 2006. február 13-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S ZIRC VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETE. 2006. február 13-i ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S ZIRC VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2006. február 13-i ülésére Tárgy: Tájékoztató a 2006. évi felsőoktatási szociális ösztöndíjrendszer elbírálásáról (BURSA HUNGARICA)

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327 Jeney János 1 A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN Magyarország területén élő népeket ábrázoló térképek készítése a történelem során a 19. század közepétől a 20. század

Részletesebben

Babics András tudományos munkássága

Babics András tudományos munkássága Babics András tudományos munkássága Ádámné Babics Anna bibliográfiájának felhasználásával szerkesztette Sziráki Zsuzsanna Monográfiák, önálló kiadványok BABICS ANDRÁS: A kamarai igazgatás Pécs városában

Részletesebben

Nógrád megye. Ország: Magyarország Régió: Észak-Magyarország Megyeszékhely: Salgótarján Balassagyarmati kistérség

Nógrád megye. Ország: Magyarország Régió: Észak-Magyarország Megyeszékhely: Salgótarján Balassagyarmati kistérség Nógrád megye Ország: Magyarország Régió: Észak-Magyarország Megyeszékhely: Salgótarján Balassagyarmati kistérség Nevezetességei: -Tolnay Klári Emlékház -Zichy Vay-kastély -Mauks-kúria(Mikszáth-Mauks emlékszoba)

Részletesebben

Öten érkeztünk Szlovákiából Jászberénybe a XXXIII. Nemzetközi edzőtáborba. Ötünkből három danvizsgára készült. Persze a felkészülésünk már jóval a

Öten érkeztünk Szlovákiából Jászberénybe a XXXIII. Nemzetközi edzőtáborba. Ötünkből három danvizsgára készült. Persze a felkészülésünk már jóval a Öten érkeztünk Szlovákiából Jászberénybe a XXXIII. Nemzetközi edzőtáborba. Ötünkből három danvizsgára készült. Persze a felkészülésünk már jóval a tábor előtt megkezdődött, viszont itt még módunkban állt

Részletesebben

PROJEKTNAPLÓ. Együtt egymásért a zene és a tánc világában. Határtalanul! 2014. április 07.- április 11. A HATÁRTALANUL PÁLYÁZAT RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA:

PROJEKTNAPLÓ. Együtt egymásért a zene és a tánc világában. Határtalanul! 2014. április 07.- április 11. A HATÁRTALANUL PÁLYÁZAT RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA: PROJEKTNAPLÓ Együtt egymásért a zene és a tánc világában Határtalanul! 2014. április 07.- április 11. A HATÁRTALANUL PÁLYÁZAT RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA: A testvériskolának választott Premier Művészeti Szakközépiskola

Részletesebben

modul az erkölcstan tantárgy előzményének tekinthető. Emeljünk ki azonban, három lényeges eltérést.

modul az erkölcstan tantárgy előzményének tekinthető. Emeljünk ki azonban, három lényeges eltérést. Bevezető Bevezető Kedves Kollégák! Egy olyan új tantárgyat vezetünk be a magyar oktatás rendszerébe, ami csak szerkezetében és elnevezésében új. Hiszen a közel másfél évtizeddel ezelőtt bevezetett etika

Részletesebben

Ő is móriczos diák volt

Ő is móriczos diák volt Ő is móriczos diák volt 107 Az idén évkönyvünk vendége Gryllus Dorka színésznő, aki 1987 és 1991 között volt iskolánk diákja. Vöröslő arccal, zihálva rohantam be egy magyar népmese címére hallgató pesti

Részletesebben

A Bécsi Arany Biblia

A Bécsi Arany Biblia A Bécsi Arany Biblia A valaha megjelent legszebb magyar Biblia A könyvnyomtatás felfedezése előtt minden írásművet, így a Bibliát is kézzel másoltak. Királyi és főúri udvarokban, szerzetes kolostorokban,

Részletesebben

NEMZETKÖZI VÖRÖSKERESZT

NEMZETKÖZI VÖRÖSKERESZT si primitítiv közösségi segélynyújtás : skori leletek bizonyítják az sember gyógyító tevékenységét. fejletteb formákra vallanak: - egyiptomi síremlékek (vízb l mentés,ujraélesztés ) - hinduk VÉDA-jában

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

A nap fő programja a Városi Uszoda látogatása volt, valamint a Városi Streetball Bajnokság megtekintése.

A nap fő programja a Városi Uszoda látogatása volt, valamint a Városi Streetball Bajnokság megtekintése. Három nap veled A jászkiséri Csete Balázs Általános Iskola a Három nap veled elnevezésű pályázatot immár második éve nyeri meg. A 2007-2008-as tanévben az Egri Gyakorló Általános Iskola diákjaival tölthettünk

Részletesebben

GPS koordináták: É 48 29,093; K 21 21,833 ; 266 m tengerszint feletti magasság;

GPS koordináták: É 48 29,093; K 21 21,833 ; 266 m tengerszint feletti magasság; Telkibányai múzeum Helyszín: Telkibánya, Múzeum u. 15. GPS koordináták: É 48 29,093; K 21 21,833 ; 266 m tengerszint feletti magasság; Kor: 16. század Jelenlegi állapot: A gyűjtemény április 1 és október

Részletesebben

A limanowai csata emléknapja Sopronban

A limanowai csata emléknapja Sopronban A limanowai csata emléknapja Sopronban 2 A limanowai csata emléknapja Sopronban A Soproni Huszár Hagyományőrző Egyesület nevében köszöntöm vendégeinket, tagjainkat, és a megjelenteket. Egyesületünk császári

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

ÉLETREVALÓ fiataloknak

ÉLETREVALÓ fiataloknak ÉLETREVALÓ fiataloknak ÉLETREVALÓ fiataloknak Budapest, 2008 A könyv a Microsoft Magyarország felkérésére és finanszírozásával jött létre. Köszönjük Somogyi Edit tanárnô és Szabó Vince munkáját a Jedlik

Részletesebben

A 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖR ALAPSZABÁLYA

A 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖR ALAPSZABÁLYA A 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖR ALAPSZABÁLYA I. A társadalmi szervezet neve: 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖRE A társadalmi szervezet székhelye: Magyar Honvédség Baranya Megyei Hadkiegészítő

Részletesebben

Pole and Hungarian, Two good friends project

Pole and Hungarian, Two good friends project Pole and Hungarian, Two good friends project A projektet az Európai Bizottság támogatta. A kiadványban (közleményben) megjelentek nem szükségszerűen tükrözik az Európai Bizottság nézeteit. Önkéntesek Krakkóból

Részletesebben

Munkácsy emlékezete Csabán

Munkácsy emlékezete Csabán Munkácsy emlékezete Csabán 2014. március 4. Békéscsaba, Fő tér (Fiume szálloda) 1906-ban. Képeslap fekete-fehér fotója. Levéltári jelzet: XV.9./177. Őrzés helye: Munkácsy Mihály Múzeum, 17 849 Békéscsaba,

Részletesebben

Bocskai István Gimnázium, Szakközépiskola, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Szakmai Szolgáltató

Bocskai István Gimnázium, Szakközépiskola, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Szakmai Szolgáltató Bocskai István Gimnázium, Szakközépiskola, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Szakmai Szolgáltató OM azonosító: 200886 Cím: 3900 Szerencs, Ondi út 1. Telefon: 47/362-533 47/361-444 47/362-132 Fax: 47/362-533/102-es

Részletesebben

HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ

HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ I. FORDULÓ Név:... Cím:.. Iskola, évfolyam:.. E-mail cím:... 1. Milyen okok vezettek a reformmozgalom kibontakozásához?

Részletesebben

DÉL-BALATONI. Fenntartói értékelés a 2010/2011-es. tanévről. Zamárdi, 2011. Tanulói adatok: IDEGENFORGALMI, KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

DÉL-BALATONI. Fenntartói értékelés a 2010/2011-es. tanévről. Zamárdi, 2011. Tanulói adatok: IDEGENFORGALMI, KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI, KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM Fenntartói értékelés a 2010/2011-es tanévről Zamárdi, 2011. Tanulói adatok: Az iskola tanulói létszáma 2010.szeptember 15 én: 102

Részletesebben

MIÉRT ÉPPEN A SZÉCHENYI?

MIÉRT ÉPPEN A SZÉCHENYI? MIÉRT ÉPPEN A SZÉCHENYI? az ifjúság nevelése egy olyan országban, mely létéhez és szabadságához ragaszkodik, tekintettel minden honpolgárnak hazája iránti kötelességére, tökéletes kell, hogy legyen (Széchenyi

Részletesebben

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása. - és élelmiszergazdaság X kulturális örökség

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása. - és élelmiszergazdaság X kulturális örökség I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Balatonfüredi Városi Értéktár 2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai: Név:

Részletesebben

Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata. Felelős kiadó: Somogyi Balázs

Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata. Felelős kiadó: Somogyi Balázs Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata Felelős kiadó: Somogyi Balázs Kiadási év, 2014 A perkátai Győry-kastély parkja fenntartható hasznosítása Győry kastély és Perkáta Perkáta település Fejér megyében

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

FORGATÓKÖNYV. MEGNYITÓ MŰSOR: Köszöntő: (Földi Erika)

FORGATÓKÖNYV. MEGNYITÓ MŰSOR: Köszöntő: (Földi Erika) FORGATÓKÖNYV Esemény: Madarak és fák napja Időpont: 2014. május 12. (hétfő) A program szervezői: Földi Erika, Török Éva, Vinnai Krisztina, Helyszín: PARK, Művelődési ház előtti terület, Iskolai ebédlő

Részletesebben

Lovassy László Gimnázium Lovassy-László-Gymnasium

Lovassy László Gimnázium Lovassy-László-Gymnasium Lovassy László Gimnázium Lovassy-László-Gymnasium Veszprém OM kód: 037169 A Lovassy László Gimnázium városunk legrégibb középiskolája. A jogelőd Piarista Gimnáziumot 1711-ben alapította gróf Volkra Ottó

Részletesebben

2. nap 2014.05.07. Szerda

2. nap 2014.05.07. Szerda 2. nap 2014.05.07. Szerda Az előző napi hosszú út után nem túl frissen ébredtünk a második nap reggelén, de a finom reggeli és a tartalmas útvonal lelkesítőleg hatott mindenkire. - Irány Parajd! hangzott

Részletesebben

Budaörsi 1. Számú Általános Iskola

Budaörsi 1. Számú Általános Iskola Budaörsi 1. Számú Általános Iskola Az adományozható iskolai díjak kritériumrendszere Tartalom 1. A Budaörsi 1. Számú Általános Iskola Für unsere Schule, für das Ungarndeutschtum ( Iskolánkért a magyarországi

Részletesebben

ARRABO SZABADIDŐSPORT EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

ARRABO SZABADIDŐSPORT EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA ARRABO SZABADIDŐSPORT EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA l. Az egyesület neve: ARRABO Szabadidősport Egyesület. Rövidítve: ARRABO Sz. E. 2. Székhelye: Szombathely, Malom u. 8. 3. Működési területe országos. 4. Színei:

Részletesebben

München 2009 tavaszi félév

München 2009 tavaszi félév München 2009 tavaszi félév Keszthelyi Csaba vagyok, III. éves Energetikás hallgató. 2009 tavaszi félévét Münchenben, Németországban töltöttem Erasmusos diákként a Hochschule München főiskolán. A kint töltött

Részletesebben

Emlékezzünk a Szent Koronát megőrző hősökre és barátokra!

Emlékezzünk a Szent Koronát megőrző hősökre és barátokra! Ráckeve Város Polgármestere és a Ráckevei Molnár Céh Alapítvány meghívást kapott a Szent Korona hazatérésének 35. évfordulóján tartott megemlékezésre és az azt követő fogadásra. A megemlékezésre az V.

Részletesebben

Magyar Anatómus Társaság

Magyar Anatómus Társaság Magyar Anatómus Társaság alapszabálya. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. (1) A társaság a./ neve : Magyar Anatómus Társaság (MAT) b./ székhelye : Budapest c./ működési területe: Magyarország d./ pecsétje:

Részletesebben

TÍMÁR LÁSZLÓ ESETTANULMÁNY MEGOLDÓ EMLÉKVERSENY

TÍMÁR LÁSZLÓ ESETTANULMÁNY MEGOLDÓ EMLÉKVERSENY TÍMÁR LÁSZLÓ ESETTANULMÁNY MEGOLDÓ EMLÉKVERSENY A VERSENY CÉLJAI: A PE GTK tehetséggondozó programjához illeszkedően az esettanulmány módszer terjesztése és népszerűsítése a Pannon Egyetemen, melynek köszönhetően

Részletesebben

ZIPERNOWSKY KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA A DIÁKÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

ZIPERNOWSKY KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA A DIÁKÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA ZIPERNOWSKY KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA A DIÁKÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról és annak végrehajtására kiadott

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

Pécsi József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola

Pécsi József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola Pécsi József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ OM azonosító: 201190 7632 Pécs, Melinda u. 23. Tel./fax: 72/410-596 email: postmaster@pjngszi.t-online.hu Kedves Érdeklődő! Ön a Pécsi

Részletesebben

MAGYAR ERGONÓMIAI TÁRSASÁG ALAPSZAB ÁLYA (Módosította a 2007. október 26-i közgyűlés) (Módosította a 2010. november 19-i közgyűlés)

MAGYAR ERGONÓMIAI TÁRSASÁG ALAPSZAB ÁLYA (Módosította a 2007. október 26-i közgyűlés) (Módosította a 2010. november 19-i közgyűlés) MAGYAR ERGONÓMIAI TÁRSASÁG ALAPSZAB ÁLYA (Módosította a 2007. október 26-i közgyűlés) (Módosította a 2010. november 19-i közgyűlés) I. fejezet Általános rendelkezések 1.) A társadalmi szervezet neve: MAGYAR

Részletesebben

Antal István zongoraművész, a Zeneakadémia tanára

Antal István zongoraművész, a Zeneakadémia tanára LISZT FERENC ZENEMŰVÉSZETI EGYETEM DOKTORI ISKOLA Hargitai Imre Antal István zongoraművész, a Zeneakadémia tanára c. DLA értekezés tézisei 1 Antal István egyik utolsó növendékeként vállalkoztam arra, hogy

Részletesebben

Kötelező versek. 1-2.osztály ZELK ZOLTÁN. Varázskréta

Kötelező versek. 1-2.osztály ZELK ZOLTÁN. Varázskréta Kötelező versek 1-2.osztály ZELK ZOLTÁN Varázskréta Ismerek egy öregasszonyt, - igazat mondok, nem tréfát - aki egyszer a tavasztól elkérte a varázskrétát. És azóta, mint a tavasz, hegyre dombra és mezőre,

Részletesebben

TB - EB (kiegészítés) Kovács Norbert SZE

TB - EB (kiegészítés) Kovács Norbert SZE TB - EB (kiegészítés) Kovács Norbert SZE XIII. század ispotályok, kórházak: bányászok gyógyítása (1224: Selmec) 1496 az elsõ bányatársláda Thurzó János bányájában alakult 1840: két törvény is rendelkezik

Részletesebben

A Türr István Gimnázium és Kollégium Munkaterve a 2014/2015-ös tanévben. Augusztus

A Türr István Gimnázium és Kollégium Munkaterve a 2014/2015-ös tanévben. Augusztus A Türr István Gimnázium és Kollégium Munkaterve a 2014/2015-ös tanévben Augusztus Augusztus 18. Augusztus 21. Augusztus 21-22 Augusztus 21-25. Augusztus 26. Augusztus 27. Augusztus 28. Vezetőségi értekezlet

Részletesebben

REGIMENT VETERÁNOK KÖZHASZNÚ EGYESÜLET ÉS A MAGYAR HONVÉDSÉG BUDAPESTI NYUGÁLLOMÁNYÚAK KLUBJA NEMZETBIZTONSÁGI TAGOZAT PROGRAM

REGIMENT VETERÁNOK KÖZHASZNÚ EGYESÜLET ÉS A MAGYAR HONVÉDSÉG BUDAPESTI NYUGÁLLOMÁNYÚAK KLUBJA NEMZETBIZTONSÁGI TAGOZAT PROGRAM REGIMENT VETERÁNOK KÖZHASZNÚ EGYESÜLET ÉS A MAGYAR HONVÉDSÉG BUDAPESTI NYUGÁLLOMÁNYÚAK KLUBJA NEMZETBIZTONSÁGI TAGOZAT PROGRAM 2014. január 1. december 31. BUDAPEST Békés, boldog Eredményekben gazdag Új

Részletesebben

A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM

A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM DIÁKJAINAK ETIKAI KÓDEXE átdolgozása készült: 2011. október Elfogadta: a Szerb Antal Gimnázium nevelőtestülete 2011. október 24-én Elfogadta: a Szerb Antal Gimnázium diákönkormányzata...

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV A Balatoni Horgász Egyesület 2013. éves közgyűléséről 2013. február 15.

JEGYZŐKÖNYV A Balatoni Horgász Egyesület 2013. éves közgyűléséről 2013. február 15. B A L A T O N I H O R G Á S Z E G Y E S Ü L E T Székhely: 1224. Budapest, Diótörő út 61 Tel. Fax: 207-42-92 Mobil: 20/945-87-15 JEGYZŐKÖNYV A Balatoni Horgász Egyesület 2013. éves közgyűléséről 2013. február

Részletesebben

.a Széchenyi iskoláról

.a Széchenyi iskoláról Negyedikesek írták....a Széchenyi iskoláról 7 éves koromban, szüleimmel azért választottuk ezt az iskolát, mert itt német nyelvet lehet tanulni. Én már óvodás korom óta tanulom a németet, így ragaszkodtunk

Részletesebben

Alföldi András tudományos életműve beszámoló OTKA T 048358. A pályázat legfontosabb célja Alföldi András legjelentősebb (elsősorban a két világháború

Alföldi András tudományos életműve beszámoló OTKA T 048358. A pályázat legfontosabb célja Alföldi András legjelentősebb (elsősorban a két világháború Alföldi András tudományos életműve beszámoló OTKA T 048358 A pályázat legfontosabb célja Alföldi András legjelentősebb (elsősorban a két világháború között megjelent) műveinek feldolgozása és kiadása,

Részletesebben

Még tovább mesél a 233-as parcella

Még tovább mesél a 233-as parcella Még tovább mesél a 233-as parcella Ez év elején, arról írtam, hogy megoldódni látszik a Rákoskeresztúri Köztemető 233-as parcellájában elkapart egykori 56-osok sírjainak rendszeres ápolása, mert az erre

Részletesebben

mből l kitelik. Batthyány Emlékév Vas megye 2007. Kovács Ferenc országgyűlési képviselő A Vas Megyei Közgyűlés elnöke

mből l kitelik. Batthyány Emlékév Vas megye 2007. Kovács Ferenc országgyűlési képviselő A Vas Megyei Közgyűlés elnöke Batthyány Emlékév Vas megye 2007. Kovács Ferenc országgyűlési képviselő A Vas Megyei Közgyűlés elnöke Vas Megyei Közgyűlés a Batthyány Év 2007 Vas megyei tervezett rendezvényei méltó megvalósításának érdekében

Részletesebben

Láma Csöpel A REJTETT ARC. A Belső Ösvény pecsétjei. Az ősi magyar Belső Ösvény szellemi tanításai. Buddhista Meditáció Központ Budapest Tar

Láma Csöpel A REJTETT ARC. A Belső Ösvény pecsétjei. Az ősi magyar Belső Ösvény szellemi tanításai. Buddhista Meditáció Központ Budapest Tar Láma Csöpel A REJTETT ARC A Belső Ösvény pecsétjei Az ősi magyar Belső Ösvény szellemi tanításai Buddhista Meditáció Központ Budapest Tar TARTALOM Előszó 7 A Belső Ösvény és a pecsétek 9 A rejtett arc

Részletesebben

2015. JÚLIUS 1. Semmelweis Napi Ünnepi Nagygyűlés Tudósítás percről percre

2015. JÚLIUS 1. Semmelweis Napi Ünnepi Nagygyűlés Tudósítás percről percre 2015. JÚLIUS 1. Semmelweis Napi Ünnepi Nagygyűlés Tudósítás percről percre 12:00 A szervezők zöld műtős köpenyben gyülekeznek a Jászai Mari téren, izzítjuk a molinókat, a zászlókat, a kémcsöveket a Kossuth

Részletesebben

KÉRDŐÍV KÜLFÖLDI DIÁKOK TAPASZTALATAI A VENDÉGLÁTÓ ORSZÁGBAN. 5. Beszél-e más nyelveket? Kérem adja meg a nyelvtudás fokát is: jó nyelvtudással bír

KÉRDŐÍV KÜLFÖLDI DIÁKOK TAPASZTALATAI A VENDÉGLÁTÓ ORSZÁGBAN. 5. Beszél-e más nyelveket? Kérem adja meg a nyelvtudás fokát is: jó nyelvtudással bír KÉRDŐÍV KÜLFÖLDI DIÁKOK TAPASZTALATAI A VENDÉGLÁTÓ ORSZÁGBAN A. Háttérinformáció 1. Neme 2. Kora Nő Férfi 3. Származási helye (országa) 4. Anyanyelve(i) 5. Beszél-e más nyelveket? Kérem adja meg a nyelvtudás

Részletesebben

Pécsi József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola

Pécsi József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola Pécsi József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ OM azonosító: 201190 Felnőttképzési akkreditációs szám: 01056-2008 7632 Pécs, Melinda u. 23. Tel./fax: 72/410-596 email: miok@mail.datanet.hu

Részletesebben

az őszi érettségi vizsgára való jelentkezés határideje Jáky József Tagintézményben nevelőtestületi értekezlet avatási vetélkedő a 9.

az őszi érettségi vizsgára való jelentkezés határideje Jáky József Tagintézményben nevelőtestületi értekezlet avatási vetélkedő a 9. Időpont Szeptember 2. Szeptember első hetében: Szeptember 5. Szeptember 9. Szeptember 12. Szeptember 13. Szeptember 10-13. Szeptember második felében Szeptember 16-20 Szeptember 20. Szeptember 24. Szeptember

Részletesebben

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét.

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. A TRIANONI BÉKE Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. 1. Általános jellemzők: a többihez hasonlóan megalázó rablóbéke területi

Részletesebben

Rendezvényismertető prospektus. w w w. m e n t o o v. c o m

Rendezvényismertető prospektus. w w w. m e n t o o v. c o m Szegedi Sürgősségi Napok Rendezvényismertető prospektus w w w. m e n t o o v. c o m SZEGEDI SÜRGŐSSÉGI NAPOK RENDEZVÉNYISMERTETŐ PROSPEKTUS Készült A Szegedi Sürgősségi Napok Szervezői Bizottság megbízásából

Részletesebben

Általános Rendelkezések. Célok. Feladatok

Általános Rendelkezések. Célok. Feladatok Gyermek Kosárlabda Sportegyesület Szekszárd ALAPSZABÁLYA Általános Rendelkezések 1. Az Egyesület neve: Gyermek Kosárlabda Sportegyesület Szekszárd 2. Az egyesület rövidített neve: GY.K.S.E. Szekszárd 3.

Részletesebben

Budai Nagy Antal Gimnázium Budapest A közösségi szolgálat szervezésével kapcsolatos szabályzat

Budai Nagy Antal Gimnázium Budapest A közösségi szolgálat szervezésével kapcsolatos szabályzat Budai Nagy Antal Gimnázium Budapest A közösségi szolgálat szervezésével kapcsolatos szabályzat - 1 - A közösségi szolgálatra vonatkozó jogszabályok A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV a bizottság 2014. december 18-án megtartott üléséről

JEGYZŐKÖNYV a bizottság 2014. december 18-án megtartott üléséről SZANK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK PÉNZÜGYI BIZOTTSÁGA 11/2014. JEGYZŐKÖNYV a bizottság 2014. december 18-án megtartott üléséről Határozatok száma: 67-68. TARTALOMJEGYZÉK 67/2014.(XII.18.)

Részletesebben

Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület 2628 Szob, Köztársaság u. 2. / 06-27-370-890 / borzsony.duna@gmail.com / www.borzsonyleader.

Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület 2628 Szob, Köztársaság u. 2. / 06-27-370-890 / borzsony.duna@gmail.com / www.borzsonyleader. Emlékeztető Tárgy: Projektlátogatások ECOSYAL program 2. Időpont: 2014. augusztus 28. Helyszín: Szokolya, IKSZT 2014. áprilisától a Börzsöny Duna Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület bekapcsolódott egy már

Részletesebben

RÉGI IDŐK TŰZOLTÓKÉSZÜLÉKEI. A nemzeti tűzoltókészülék gyártás története a kezdetektől 1948-ig.

RÉGI IDŐK TŰZOLTÓKÉSZÜLÉKEI. A nemzeti tűzoltókészülék gyártás története a kezdetektől 1948-ig. RÉGI IDŐK TŰZOLTÓKÉSZÜLÉKEI A nemzeti tűzoltókészülék gyártás története a kezdetektől 1948-ig. Budapest 2014 Felelős kiadó: Katasztrófavédelem Központi Múzeuma Berki Imre múzeumigazgató Írta és szerkesztette:

Részletesebben

Ultreya (országos Cursillos találkozó) a paksi Református Templomban. - 2008. május 31. -

Ultreya (országos Cursillos találkozó) a paksi Református Templomban. - 2008. május 31. - Ultreya (országos Cursillos találkozó) a paksi Református Templomban - 2008. május 31. - A Cursilló (spanyol eredetű szó) magyarul a keresztyénségről szóló rövid tanfolyamot jelent. A református Cursillo

Részletesebben

I. rész Általános rendelkezések

I. rész Általános rendelkezések Az Óbudai Árpád Gimnázium Diákönkormányzatának Küldöttgyűlése a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvénynek, a hatályos jogszabályoknak és az iskolai szabályoknak megfelelően az Óbudai Árpád

Részletesebben

Kedves Gellértes! Mivel foglalkozik a Szövi? Szövitábor

Kedves Gellértes! Mivel foglalkozik a Szövi? Szövitábor Kedves Gellértes! Az I. Gellértes Öregdiák Találkozó alkalmából jelentetjük meg e bemutatkozó füzetet, melyben minden fontos és hasznos információt összegyűjtöttünk a Szent Gellért Diákszövetségről. Amennyiben

Részletesebben

ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG ÜGYRENDJE

ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG ÜGYRENDJE Nyt. szám: /2012 1. számú példány NYUGÁLLOMÁNYÚ LÉGVÉDELMI TÜZÉREK BAJTÁRSI EGYESÜLETE ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG ÜGYRENDJE NAGYOROSZI 2012. 1. BEVEZETŐ (1) A Nyugállományú Légvédelmi Tüzérek Bajtársi Egyesülete

Részletesebben

Tanmenetek. November 1. Õszinteség, titoktartás 2. Az egészséges étrend

Tanmenetek. November 1. Õszinteség, titoktartás 2. Az egészséges étrend Tanmenetek Minden évfolyamon heti egy órában (évi 36) terveztük meg a NAT és a kerettanterv tartalmainak megfeleltetett témákat. Mivel az egyes nevelési témák évfolyamonként visszatérnek, mindig az osztályhoz

Részletesebben

Javaslat iskolai körzetek felülvizsgálatára. Dr. Kormos Vilmos főosztályvezető Oktatási, Kulturális és Civil Kapcsolatok Főosztály

Javaslat iskolai körzetek felülvizsgálatára. Dr. Kormos Vilmos főosztályvezető Oktatási, Kulturális és Civil Kapcsolatok Főosztály MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE KO. 70. 589 /2006. Melléklet: 7 db Javaslat iskolai körzetek felülvizsgálatára Összeállította: Dr. Kormos Vilmos főosztályvezető Oktatási, Kulturális és Civil

Részletesebben

BARTÓK Ötletzápor (polgári graffiti)

BARTÓK Ötletzápor (polgári graffiti) BARTÓK Ötletzápor (polgári graffiti) A POLGÁRI ÉLETFORMA ARANYKORA A múlt század elején a társadalmi és kulturális élet egyik legfontosabb gyûjtôhelyének a kávéházak számítottak. Akkoriban körülbelül ötszáz

Részletesebben

Szakmai utazás a Vajdaságba

Szakmai utazás a Vajdaságba Szakmai utazás a Vajdaságba Az Apáczai Közalapítvány Határtalanul! címmel kiírt pályázatán a Türr István Gazdasági Szakközépiskola sikeresen vett részt és 2010. augusztus 28. augusztus 31. között majdnem

Részletesebben

Az osztályfőnöki munkaközösség beszámolója a 2014/2015-öss tanév I. félévi munkájáról

Az osztályfőnöki munkaközösség beszámolója a 2014/2015-öss tanév I. félévi munkájáról Az osztályfőnöki munkaközösség beszámolója a 2014/2015-öss tanév I. félévi munkájáról Első féléves munkánkat a Pedagógiai Programunkkal összhangban, a munkatervben meghatározott feladatok alapján végeztük.

Részletesebben

A Magyar Büntetés-végrehajtás Múzeumi Kiállítóhelye

A Magyar Büntetés-végrehajtás Múzeumi Kiállítóhelye Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Andragógia és Művelődéselmélet Tanszék Múzeumandragógia Tanár: Dr. Arapovics Mária A Magyar Büntetés-végrehajtás Múzeumi Kiállítóhelye Molnár

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG a 2013. június 26-i Választmányi ülés napirendjéhez

HÁTTÉRANYAG a 2013. június 26-i Választmányi ülés napirendjéhez HONVÉDSÉG ÉS TÁRSADALOM BARÁTI KÖR Székesfehérvári Szervezete - közhasznú szervezet- 8000 Székesfehérvár, Malom u. 2. Tel./ Fax: 00-36-22 311-255 E-mail: htbk.szfvár@regiment.hu HÁTTÉRANYAG a 2013. június

Részletesebben

A Szigethalmi TE szakmai beszámolója a 2007-es évről

A Szigethalmi TE szakmai beszámolója a 2007-es évről A Szigethalmi TE szakmai beszámolója a 2007-es évről Egyesületünk sikerekben gazdag évet zárt, amelyben aktíváink áldozatos munkáján kívül nagy szerepe volt annak a széleskörű szakmai elismertségnek, melyet

Részletesebben

INFORMATIKAI VEZETŐK TÁRSASÁGA Közhasznú Egyesület IVETAR

INFORMATIKAI VEZETŐK TÁRSASÁGA Közhasznú Egyesület IVETAR Informatikai Vezetők Társasága Elnökségi Ülés Jegyzőkönyv Az elnökségi ülés időpontja: 2015. február 27, 11:00 óra A helye: 7621, Pécs, Király utca 46. Jelen vannak: a mellékelt jelenléti ív szerint Meghirdetett

Részletesebben

Jegyzőkönyvi kivonat

Jegyzőkönyvi kivonat Jegyzőkönyvi kivonat Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata 2010. december 23-ai közgyűlésének nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvéből. 26. napirendi pont: Előterjesztés a Soproni Horváth József művei

Részletesebben

CISZTERCI SZENT ISTVÁN GIMNÁZIUM

CISZTERCI SZENT ISTVÁN GIMNÁZIUM Lángolj és világíts! Csak lángolni kevés, csak világítani hívságos semmiség. Lángolni és világítani: ez maga a tökéletesség! Clairvaux-i Szent Bernát CISZTERCI SZENT ISTVÁN GIMNÁZIUM 8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

A DIÁKÖNKORMÁNYZAT MUNKATERVE 2013 2014.

A DIÁKÖNKORMÁNYZAT MUNKATERVE 2013 2014. A DIÁKÖNKORMÁNYZAT MUNKATERVE 2013 2014. Készítette: Bencsik Tiborné DÖK segítő tanár Szarvas; 2013. szeptember 1. Iskolánk diákönkormányzata elsődlegesen a tanulók érdekeinek képviseletére jött létre.

Részletesebben

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint Kaposi József Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint egyházi, állami hivatalnokok képzése új hitvilág és erkölcsi felfogás terjesztése mindennapok élete

Részletesebben