Mindnyájan voltunk egyszer
|
|
- Krisztián Borbély
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 SÍK LAJOS Mindnyájan voltunk egyszer az Akadémián Selmec Sopron Miskolc Lektorok: Madas József ny. bányamérnök Pécs, Tímár u. 19 Molnár István ny. bányamérnök Pécs, Bihari J. u. 3. Koncsag Károly dr. ny. bányamérnök Pécs, József Attila u. 5. Mendly Lajos bányamérnök Pécs, Kodály Zoltán u. 4. Ormos Károly dr. ny. bányamérnök Sopron, Templom u. 2. Seyfried Gyula ny. bányamérnök Budapest, VI. Anker köz 1/3 Tilesch György ny. bányamérnök Pécs, Petőfi u.
2 Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, az Országos Erdészeti Egyesület, valamint a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság és a pécsi Erdőfelügyelőség és Erdőrendészeti Szolgálat támogatásával, a Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalat, a Mecseki Szénbányák és a Mecseki Ércbányászati Vállalat anyagi támogatásával és nyomdáiban készült eredetileg: A/4 íven kb. 500 oldal terjedelemben, 500 példányban. Kiadja a Mecseki Bányászati Múzeum, Pécs, Déryné u. 9. Felelős kiadó: Ary Bálint Múzeumigazgató Felelős szerkesztő: Sík Lajos A képek a Bartha Lajos: Selmeci diákélet I-XXIV, Bihary László: Soproni diákélet I-XX és Altai Sándor: Soproni diákélet XXI-XXXII sz. képekből, az eddig megjelent könyvekből, valamint a kollégák fényképeiből lett összeállítva. Az eredeti címlapot és a többi képet Vertike István rajzolta. A bővített változatott Kiadja az Erdő- és Faipari Mérnökhallgatók Selmeci Társasága
3
4 Sík Lajos ( )
5 Előszó rta: Dr. Ormos Károly okleveles bányamérnök, a Mecseki Szénbányák nyugalmazott főbányamérője. Í Nincs jobb, melegebb érzés, mint az Alma Materről hallani. Aki nem rég került ki, azért tartja szépnek, mert frissek az emlékei, aki régen, az szinte megfiatalodik az emlékek ébredésével. Mert azt sem szégyellem, hogy néha még most is átlapozom a régi jegyzeteimet, vagy A mi nótáink -at és kicsit meghatódom. Aki nem így van vele, azt őszintén sajnálni tudom. Írta a 60-as évek elején Tamási István okleveles bányamérnök, volt főmérnököm. Valahogy így vannak az öreg pécsi bánya- és erdőmérnökök is, amikor emlékeikben kutatva papírra vetették diákéletük élményeit, a Selmecről Sopronba került Főiskola ifjúságának hagyományait. Mint minden visszatekintés, amely nem mentes az érzelmektől, többé-kevésbé pontatlan, a rosszat feledve, a jót felnagyítva, az időpontok bizonytalanságának terhével, de a lényeg kristálytiszta látásának tudatában íródtak e sorok. Te, kedves olvasó, így fogadd ezt az írást, ne keresd benne a professzionista szerkesztő pontosságát, a mondat fűzésének akadémiai tökéletességét. Nem ez volt a cél. Élmények rögzítése, emlékek felelevenítése a selmeci (soproni) hagyományok védelmében! Tisztázandó: mit értünk mi a hagyomány alatt és miért selmeci? A diák-hagyomány sajátos szabályozó és önnevelő erő a hallgatói közösség életében. A jól funkcionáló diákhagyomány és azt jól alkalmazó hallgatói közösség többnyire feleslegessé és szükségtelenné teszi a hallgatói magatartás külső regulázását. Kialakulása részben spontán, részben tudatos. Megbecsülésre és átörökítésre, ápolásra és megőrzésre csak a progresszív tartalmat, maradandó értéket képző hagyományok méltók és érdemesek írta Dr. Igmándy. A progresszív hagyományok szabják meg a nevelés terén a jövő fejlődésének irányát és segítenek helyesen kialakítani. A progresszivitást őseink a bajtársiasságban, a tiszta értelemben vett frázismentes hazafiasságban, az igaz szívből fakadó jókedvben, s nem utolsó, de elsősorban a hivatásszeretetben látták. Ebben éltek, ezt hagyták örökül, reánk utódaikra. Ezért selmeci! A selmeci diákhagyományok alatt sokkal többről van szó, mint holmi italos kocsmázásról, kurjongatásokról. Nem azonos az egyre jobban eluralkodó szellemesség címszó alatti trágársággal!
6 A bajtársiasság az Egy mindenkiért, mindenki egyért elvéve1 megtanít arra, hogy rajtad kívül mások is vannak a világon, megtanít közös célokért dolgozni. Önként vállalt kemény közösségi fegyelmet jelent. A közösség barátokat ad, akikre méltán számíthatsz bármikor. A mi szakmáink a bányászat, kohászat és erdészet nem foglalkozást űző mérnököket kíván, hanem hivatásuknak élő embereket. Foglalkozás és hivatás két különböző fogalom. A foglalkozás akkor válik nemesül hivatássá, amikor az élet értelmévé válik, az ügyeknek a lehető legjobb szolgálatra törekvő akarat, értelem és érzelem soha meg nem szűnő dinamikáját jelenti. A hazafiasság alatt értették a haza iránti szeretetet, amely fő mozgatója volt, hogy érte tanultunk, készültünk az életre, dolgoztunk és dolgozunk ma is. S mindezt igaz szívből fakadó jókedvvel. Ifjúság mosoly nélkül, a Nap fény nélkül el sem képzelhető. Ismerős a megállapítás: Amely diák Jénából asszony nélkül, Lipcséből veretlenül, Wittenbergából ép bőrrel, Selmecről pedig Bursch nóták ismerete nélkül tér vissza szülőföldjére, az a legszánalomraméltóbb teremtménye Istennek! Ezek a nóták voltak és maradtak ma is a legerősebb összekötő kapocs öregek és fiatalok között, a hajdani büszke veteránok ma már csak szürke filiszterek és balekjaik, a mai egyetemi hallgatók között. Sok ellenőrzője, kritizálója volt és van dalainknak (zömmel) német eredetük-nyelvük miatt. Igaz németül dalolt a bursch, de Kossuth szavára a magyar szabadságért fogott fegyvert, áldozta életét Sopronért Ágfalván. Azóta már magyarul szól a dal, mert a formák változtak és változni is fognak, de a lényegnek, a tartalomnak változatlanul kell maradni. Óva intünk ezért Benneteket fiatal barátaink az elferdítésektől az úgynevezett hagyomány koktélektől, amelyek a lényeget feledve mind gyakrabban ütik fel fejüket, főleg szakestélyen. Nemcsak mai jelenség ez. Kassai F. László erdőmérnök hallgató korában írta a Bástyánkban 1942-ben:...aki átélt már igazi Selmeci szakestélyt és amolyan fajta koktél szakestélyt, azonnal észreveszi, hogy ízzel, zamattal csak az eredeti selmeci szokások bírnak, s minden máshová félig-meddig átültetettek csak torz kísérletként hatnak, A kívülálló a külsőségeknél nem sokkal többet lát: furcsán nézte régen a foltos grubent, a tréfás költöztetést, de nem látta s a külsőségek mai egyes elfajulásai miatt még kevésbé érti a lényeget, a bajtársiasságot, a közösségtudatot, melyek vetületei annak a hatalmas erkölcsi erőnek, amit két szürke szó fejez ki (minden soviniszta, nacionalista érzülettől és értelemtől mentesen): SELMECI (SOPRONI) SZELLEM
7 Kedves Olvasó! Ha idős vagy, segíts nekünk, ha fiatal (és esetleg eddig másként is láttál és éltél) gondolkozz el a mondottakon. Ápoljuk közös erővel és őrizzük meg tisztán hagyományainkat! Ne feledjétek soha, hogyha elveszítitek, elvész a talaj a lábatok alól! Jó szerencsét! Üdv az erdésznek! 1. Bevezetés elmerült a kérdés, hogy érdemes-e a diákhagyományokkal foglalkozni? Hisz ezeket elődeink oly szépen ecsetelve írták meg (1. irodalom). Azonban ezen F megemlékezések, könyvek, leírások már nincsenek közkézen, csak néha-néha találkozunk egy-egy példánnyal. Viczián János: A magyar egyetemi és főiskolai diáklapok bibliográfiája (Budapest, Pécsi Egyetemi Könyvtár új 174/c. kép). bevezetésében írja: A diákhagyományok, diákszokások fontosságát felismerték s az 1970 évi ifjúságpolitikai határozatban ezek felújításáról is rendelkeztek. A KISZ KB november 3-4-én Sopronban tartott tanácskozásán elhangzottak, később több újságcikk, felszólalás és leírás bizonyítja, hogy igenis szükséges a régi szokások felújítása és átmentése. (A teljes leírás a budapesti Széchenyi Könyvtárban MB szám alatt található.) Ezek mind kiemelték a diákhagyományok jelentőségét a hallgatók nevelése különösen a közösséggé válás elősegítése és a szakmai hivatástudat elmélyítése terén. Polinszky Károly oktatásügyi miniszter 1974 január 30-i tanácskozáson kiemelte a diákhagyományok történetének összegyűjtését és ismertetését okt6berében a KISZ Debrecenben rendezett diákszemináriumot, amelyen az egyetemi ifjúsági mozgalmak kutatásának jelentőségét hangsúlyozták. Sok diákszervezetnél elkezdődött, nálunk a selmeci-soproni diákéletben folytatódik az ősi hagyományok ápolása. Sopronban, Miskolcon, Dunaújvárosban, Székesfehérvárott, stb. Gyárfás Endre Kecskés András: Avatástól ballagásig (diákdalok diákszokások) (Budapest Pécsi Szakszervezeti Könyvtár 371. G 78.,uj 174/b. kép) könyvben írják: A diákévek az emlékezetben a legélénkebben az ünnepélyes pillanatok, mint az avatás, szalamander, színielőadás, bálok és ballagás maradnak meg. Jó volt a közösségbe tartozni, együtt énekelni, iddogálni, valamint együtt ballagni. Elevenítsük fel, töltsük meg korszerű tartalommal a már-
8 már feledésbe merülő diákhagyományokat, a diákdalok javát. A diákság a középkorban a céhek mintájára alakította meg a maga érdekszövetségeit, melyeket európai egyetemeken bursa -nak neveztek, a közös pénzt, iratokat őrző láda neve után. A magyarok a Bursa Ungarorum, vagyis a magyar láda köré gyűltek, abból gyakrabban pénzt kivenni, mint betenni. A vezetőjük, a praeses, a láda kulcsának őre vigyázott rá. A diákok a céhektől vették át a szabályokat, szokásokat és szertartásokat is, melyeket később kisebb-nagyobb módosításokkal fogadtak el, a helyi népi szokásokkal keverve. Nézzük, hogyan kezdődött a mi diákéletünk. Tilesch János bányafőfelügyelő 1930-ban kiadott Visszaemlékezések című emlékirataiból tudjuk (266.oldal), hogy a selmeci Akadémia elődeinek megalapítása előtt a monarchiában a céhek tartották össze legjobban a tagjaikat. Így volt ez Selmecen is. M. Schindler Gyula: A selmecbányai céhek élete (Selmec, Pécsi Tudományegyetem Jogi Kar könyvtára új 166/1. kép) című munkájában a selmeci, bécsi, budapesti Nemzeti Múzeum és Tudományegyetem levéltáraiban években fellelhető iratok, céhlevelek, szabályzatok alapján igen részletesen leírta a céhek, főleg a selmeci céhek életét. A céhrendszert II. Endre korában (1205 után) a német iparos-telepesek hozták be s tagjaik is csak németek lehettek. Az 1608 évi 13. törvénycikk engedi meg a magyar és tót származásúak szövetkezéseit, de csak 1650-ben alakul meg a magyar csizmadia céh. A céhek ki váltságaikhoz, ősi szokásaikhoz, hagyományaikhoz erősen ragaszkodtak s csak III. Károlynak ( ) sikerült céhbiztosok által ellenőriztetni. A céhek az ipar megvédését és a kézművesek életfeltételeinek biztosítását szolgálták. A városi hatóság védelme alatt álltak s ezt a céhlevelekben biztosították ben rendeletileg eltörölték a céhek intézményeit, de még pár évig ellenálltak. A céhek felépítése családias volt. A családhoz hasonlóan a céh feje a mesterek véne, a legidősebb, akit céhmesternek neveztek. Ő intézte a céh minden ügyét. Alátartoztak a többi mesterek. Külön társaságot alkottak a segédek, itt legényeknek nevezték őket és végül az inasok. A céhbe való felvétel a céhmestertől függött. Próbaidőt kellett letölteni, siker esetén a céhjegyzőkönyv inasok rovatába írták be, s ezzel szerződtették. Ezért szerződési, felvételi és beíratási díjat és áldomást kellett fizetnie az újonnan felvettnek. Az inas élete a mestere kénye-kedvétől függött, szófogadás volt a legfontosabb. Ha már a helyi szokásokat megismerte, mehetett a legények gyűléseire, hol levizsgáztatták, belépési díjat kellett fizetnie s bármi rosszat tett, a legények megbüntették.
9 Felszabaduláskor tanuló-ruhát kapott, vizsgázott, utána áldomás következett. Ha nem tudott fizetni, úgy tovább kellett szolgálni a mesternél és ekkor szolgáló legénynek nevezték. Ha fizetett, felszabadító bizonyítványt kapott. A legényeket az atyamester vezette, ő őrizte a legényládát is. Az úgynevezett szálláshelyen jöttek össze, itt fizették be a legényadókat. Minden kis rosszért büntetés, sokszor ferula (bot) ütés járt. A legény társaságban 1560-tól ismeretes a legényavatás felvétele. Jelentkezéskor avatási díjat kellett fizetnie és felolvasták a legényszabályzatot. Vizsgáznia kellett, nevét a ládánál bejegyezték a legénykönyvbe és, hogy érvényes legény legyen, csiszolásnak kellett alávetnie magát. Következett a keresztelés, melyre szintén díjat kellett befizetnie. Egy öreglegény fogadja, leültetik, szemeit bekötik, lába alá vizes teknőt tesznek. Egyik kezébe boros, másikba vizes poharat kap. Kérdések alatt a vályút himbálnia kellett s ha lecsúszott, ihatott. Két oldalán állnak a választott keresztszülők, kik a végén a legényt alaposan leöntik vízzel. Az avatásról bizonyítványt kapott, utána áldomás következett. Volt társpoharas avatás is fél itcés aranyozott ezüst pohárból s ekkor oklevelet kapott. Bizonyos idő elteltével vándor-könyvet kapott és vándorolnia kellett. Ha megfelelő jártasságot szerzett, a mesterré avatás következett. Egy évi próba után bejelentési és előléptetési díjat kellett fizetnie, összehívási, társulási és beíratási díj következett, mialatt mesterremeket kellett készítenie. Ennek elfogadása után lett csak beírva a mesterkönyvbe és mester-lakomát kellett rendeznie. Itt az új mesternek esküt kellett tennie. Ha valamelyik társaságnak halottja volt, a saját költségén temették el és halotti tort ültek. A céhbelieknek a város védelme, adó fizetése kötelesség volt. Sok céhnek volt egyenruhája, zászlaja. A céhivás elég gyakori volt, 1707-ben megszüntették, bírságolták, majd 178l-ben a köszöntő pohár eltörlését akarták elérni, mert a belépő minden régi tag egészségére inni kényszerült s totál részeg lett. Minden hiába, a rossz szokás maradt tovább, sőt a hivatalos megszüntetés után is megmaradt. Legfontosabb volt a céhek belső életében az összetartozás érvényesítése, azon kívül bizonyos mértékig a jókedv és a bohóság. Szokás volt külön farsangi mulatság, maszkos körmenet, libasor, közös muri, legényavatás és keresztelő sok ceremóniával. A fegyelemsértőket megbüntették.
10 Vörös Tihamér: Selmecbányaiak évkönyve (Budapest, 1936 új 170/1 kép) című könyvben írja: egy 1636-os irat szerint a selmeci bányabíró felkérte a város bíráját, tiltsa el a farsangi bolondságokat, felvonulásokat és a Gänsenmarsch-ot, mert ezek a népet elvonják a munkától. Ha a céhek murit tartottak, akkor az asztaltársaság elnöke az évre választott céhmester volt, akinek feltétlen tisztelet járt. A murit zavaró, pénzbírságot kapott, amit elittak. A murin a céhbe legújabban felvettek feladata volt az italhordás, pipagyújtás, elgyengültek hazaszállítása. Legényavatáskor egy öreglegény szép ünnepi beszédével üdvözölte az avatandót, leültették, szemét bekötve lába alá vizel telt teknőt tettek. Vizsgakérdésekkel gyötörték, s ha jól megfelelt, eléje tartottak fél itcés ezüst társpoharat (Floritas-t). Az avatandónak köszönetet kellett mondani, s minden név után fenékig kiinni, a sokféle alakú (3 gömb, ökörszarv, csizma) kelyhet. Rendszerint részeg lett s így már nem is bánta azt a három nyaklevest, melyet azért kapott, amit inas korában elkövetett és, hogy a céh ügyeiért fájdalmakat is tudjon elviselni. Az avatásról bizonyítványt is kapott. Ha ezeket összehasonlítjuk a mi szokásainkkal, láthatjuk, hogy menynyit vettünk át ezekből, ha kissé módosítva is. A továbbiakban megpróbáljuk összeállítani mindazon hagyományokat, a diákéletünk vidám és szomorú szokásait, melyek még Selmecen és Sopronban is léteztek, részben az idősebbek jól eső visszaemlékezése, a fiatalabbak okulása és továbbőrzése, valamint a leendő akadémikusok tanulása céljából. Szót ejtünk a jelen időben is bíró szokásokról, bár ezt a fiatalok jobban ismerik, és nekik kellene erről írni. Tudjuk, hogy lesznek olyan főiskolások is, akik kissé másként is láttak egy-egy mozzanatot, lenne hozzáfűznivalójuk. Ezek megjegyzéseit szívesen és köszönettel fogadjuk. De év távlatában történteket, összefoglalni bizony ilyen kis terjedelmű írásban nem lehet. Faller Gusztáv: Selmeci m.kir. Bányászati és Erdészeti Akadémia évszázados emlékkönyve (1871. Selmec) (163.kép) és Vadas Jenő: A selmecbányai m.kir. Erdőakadémia története és ismertetője (1896.Bp.) (164.kép) című könyvekben részletesen leírják a Főiskolánk történetét. Mi ezekből csak pár részletet ragadunk ki az alábbiakban. Egyetemünk ősének előzményeit összegyűjtötte dr. Mihalovits János professzorunk: Az első bányatisztképző intézet alapítása Magyarországon (Sopron, Pécsi Egyetemi könyvtár 72,310. sz.1.füzet, új 170/2 kép) című könyvében.
11 Hazánkban már az ókorban is volt bányászkodás, természetesen csak a nemesebb érceket bányászták és főleg felszíni kibúvásokon indultak el s egyszerű módon fafűtéses régi hutákban olvasztották ki a fémeket. A XIII. századból reánk maradt Karsten berlini tudós írása, melyben leírja, hogy Selmec városát illeti meg a bányászati jogalkotás. A XV-XVI. század határán Betlenfalvi Thurzó János, a besztercebányai Fugger művekben ontotta a réz és ezüst produktumokat, melyek főleg nyugatra kerültek tól a bányatársláda gondoskodott már a bányászok életbiztosításáról ban a Miksa-féle bányarendtartás részletesen szabályozza a bányászok munkakörülményeit. Ekkor a bánya vezetőinek már igen jól fel kellett készülniük mindenféle munkából. Ismerniük kellett már a különböző kőzeteket, ezek kibányászási lehetőségeit és módjait, az ércek kinyerését, a fémek kohászatát és az akkori jogokat is. Ezen tudásokat az egyes bányászcsaládok féltve őrzött titokként kezelték s apáról-fiura szállt a speciális eljárás. A könyvnyomtatás (Guttenberg, 1445) feltalálása után már pár eljárás közkinccsé lett. Így 1556-ban Agricola György: De re metallica libri XII. műve a bányaművelést, ércelőkészítést, kohászatot és pénzverészetet is tárgyalja. Lassan több szakmunka is megjelent, bár ezekben több homályos rész található. A könyv még drága és ritka is volt. Történelmi nyomok mutatják, hogy Selmecen az 1600-as évek elején létezett már valamilyen bányász iskola, ahol idősebbek gyakorlati oktatást tartottak. De az akkori naiv hit miatt a bányarém (Berggeist, 1.a.kép) és a varázsvessző (Wünschelruthe) is központi kérdés volt után a bányászat, geológia és vegytan oktatása európai hírnévre emelte Selmecet, mint a párizsi Sorbonnet a teológia, Zürichet a technika, Bolognát a jog. A bécsi udvari kamara (K.u.k.Hofkammer in Monetariis et Montanisticis) 1632 január 10-i rendelete már megemlékezik a bányatisztjelöltekről, a praktikans-okról (gyakornokok), tehát már előtte is léteztek. Ugyancsak az 1976 szeptember 22-i Instrukció előírja, hogy alkalmas fiatal embereket ki kell képezni és expectans-ok (várományosok) gyanánt alkalmazni. Az oktatás ekkor egy-egy üzemvezetőhöz való beosztás mellett egyénenként, gyakorlatilag és rendszerint speciális irányban történt s az általános bányászati ismeretek elsajátítását jelentette. A tényleges bányászati oktatás csak később indult meg. A selmeci Akadémia ősszülője a világ legrégibb bányaiskolája, a III. Károly király ( ) alatt 1725-ben létesített úgynevezett gyakorlati bányaiskola volt, melyet az június 22-i instrukció (1.b.kép) szerint Bányatiszt - képző Intézetté alakítottak át és első tanára Mikoviny Sámuel (1.kép) volt. Az Instrukciót Lauer János tanácsos szerkesztette, melyet a selmeci udvari biztos, báró Mitrowszki János aláírásával minden expectans megkapott és be kellett tartania.
12 Mikoviny Sámuel a mathematica összefoglaló név alatti elméleti tárgyakat adta elő. A gyakorlati szakismereteket instruens-ek, királyi bányatisztek tanították. Itt pár szóval meg kell emlékezni Mikoviny Sámuelről. dr. Tárczy Hornoch Antal: Mikoviny Sámuel, a selmeci Bányatisztképző Intézet első tanára (Sopron, Pécsi Egyetemi Könyvtár sz.1. füzet, új 170/2 kép) címen irt könyvet róla ba.n született Abelován és 1750-ben halt meg. A maga korának leghíresebb magyar tudósa volt. Foglalkozott matematikával, mechanikával, földméréssel, vízépítéssel, bányaműveléssel. A hazai földmérés történetében elsőként foglalkozott geodéziával tól végzett hazánkban igen pontos földrajzi helymeghatározásokat is. A pozsonyi vár egyik tornyán keresztül megvonta az első magyar kezdő meridiánt, alappontjait bázismérésekkel, háromszögelésekkel és mágneses mérésekkel határozta meg. Tőle származnak az első pontos méréseken alapuló térképek. Nagy számmal készített egész országrészeket ábrázoló térképeket vízépítési és lecsapolási tervezésekhez. Kiadta az Epistola de Methodo Concinnandarum Mapparum Hungariae művet, melyben a térképkészítés módját ismerteti. Az intézetet 1747-ben újból szervezték július 27-i Mária Terézia királyi leirata szerint a bányatiszti állásokat olyanoknak tartják fent, akik farbőrös bányászok (Bergmann von Leder), vagyis akik ék és kalapáccsal jól és szorgalmasan dolgoztak a bányákban és felőri teendőket is kitűnően látták el. A bányaiskola hivatalosan 1763-ig képezte a bányatiszteket, ekkor kezdődött a selmeci Bányászati Akadémia kiépítése, de még hét évig, azaz 1770-ig működött. Az Akadémia alapításáról igen értékes könyvecskét irt dr. Mihalovits János: A selmeci Bányászati Akadémia alapítása és fejlődése 1846-ig (Sopron, 1938.Pécsi Egyetemi Könyvtár sz.2. füzet, új 170/3 kép). Megállapítja, hogy az 1735-ben létesített Bányatisztképző Intézet az előző, főleg misztikus bányaművelési mesterséget adó gyakorlati iskolához viszonyítva óriási előlépés volt. Bár a 2 év csak a legfontosabb tudáshoz volt elég, mégis hozzászoktatta a hallgatókat a céltudatos technikus gondolkodáshoz s lassan a műszaki tudomány alapjait rakták le. Az udvari kamara 1762-ben eine praktische Lehrschule -t akart selmecen felállítani. De mivel az l735-ös intézet is gyakorlati volt, ennél magasabb fokú iskolára gondoltak. De ekkor, 1762-ben a prágai Tudományegyetemen állítottak fel egy bányászati tanszéket egy tanárral, de gyakorlat nem volt. Mária Terézia 1763 június 9-én elrendelte egy önálló
13 bányászati főtanintézet alapítását célozva a vegytani tanszék felállítását is Jacquin tanár vezetésével. E tanszék munkáját ismerteti dr. Proszt János professzorunk: A selmeci Bányászati Akadémia, mint a vegyészeti tudományos kutatás bölcsője Magyarországon. (Sopron, Pécsi Egyetemi Könyvtár sz.3.füzet, új 170/4 kép). E kémiai tanszéket a fémtartalom kinyerés növelése érdekében hozták létre. A munkakörülmények könnyítése céljából 1765-ben megszervezték a mennyiségtantermészettan bányászati gépészeti tanszéket dr. Poda Miklós vezetésével ben, pedig bányaműveléstani tanszéket létesítettek Delius Kristóf Traugott vezetésével. Erről is dr. Mihalovits János: Delius Kristóf vázlatos életrajza és kisebb művei. (Sopron, 1937) című értekezésében ír. A bécsi udvari kamara 1770 április 2-án tett előterjesztésében Systema Accademiae Montanisticae -nek nevezte s 1763-ban egy önálló bányászati főtanintézet alapítását célozva vegytani tanszéket (Jacquin prof.) szerveztek. Végül Mária Terézia ( ) április 2-án a szervezést szentesítette s egyúttal Bányászati Akadémia rangra emelte és az erdőgazdászatot is tantárgyként írta elő ben I. Ferenc király ( ) nyilvános tanintézetté alakította öt a bányászati tudományokon kívül vegyészeti és kohászati ismeretek tanítását írta elő, de az erdészet alig szerepelt. Az erdészeti oktatással foglalkozik többek között Lessenyei Ferenc professzorunk: Erdészeti szakművelődésünk és felsőbb erdészeti szakoktatásunk történeti alapjai (Sopron, Pécsi Egyetemi Könyvtár sz.5.füzet, új 170/5 kép) és Lessenyei Ferenc: A selmecbányai Erdészeti Tanintézet története (Sopron, 1958, EFE Kt. 2656, új 170/6 kép) Amíg fa volt bőven, mindenki vihette, de lassan fogyott az erdő és messziről kellett szállítani. Ezért pótlásról kellett gondoskodni, ez pedig a nemzedékről-nemzedékre szálló ismeretek bővítésével érhető csak el. Már a rómaiak is foglalkoztak egyes kérdésekkel, de csak a XVIII. Században indult el a komolynak még nem nevezhető oktatás. A bányák, kohók nagy mennyiségű fát igényeltek. Ezért rendeletekkel kellett szabályozni a fakitermelést. Így először Zsigmond király 1426-ban elrendelte, hogy mindig más-más részről vágjanak ki és területét felszántani nem szabad, hogy rajta újabb erdő sarjaddzon. Ferdinánd 1558 június 23-i parancsában a kecskéket kitiltja az erdőkből. Miksa 1565-ben erdőrendtartást adott ki ban pedig bányarendtartást, melyben a bányapolgárokat waldbürger -eknek nevezi. Majd 1769 december 22-én Mária Terézia is kiad erdőrendtartást. A kiképzés eleinte gyakorlati volt itt is ban Eszterházy Ferenc alapította elsőnek a szempci (Pozsony m) Collegium Oeconomicum-ot, melyben kameralista -kat neveltek, műszaki és gazdasági embereket képeztek ban ez az intézet leégett ben a Bányászati Akadémia rangra emelésekor elrendelték az erdészeti kultúra tanítását is. Delius Traugott Kristóf kezdi tanítani, de csak a bányászat szempontjából fontos dolgokat.
14 A budapesti bölcsészeten közt erdőgazdaságot is tanítottak ben kérték egy erdész iskola felállítását ban Liptóujváron (Hradek) az erdőfelügyelő egy tanítót fogadott, aki az általános tárgyakon felül az erdészettan elemeit is tanította. Ekkor Vizner erdészeti kátét szerkeszt ban azonban már több tárgy (geológia, vízrajz, mechanika, számtan, középitéstan) tanítását is kérték. Ez már nem erdészeti népiskola, hanem magasabb tanintézet lett volna április 18-án a bécsi kancellária elkülöníti a népiskolától. Azonban a bécsi udvari körök nem jó szemmel nézték és az anyagi támogatás miatt az 1807 június 9-i ülésen a selmeci Erdészeti Tanintézet felállítása mellett foglaltak állást. Ferenc király 1807 augusztus 30-án elrendelte a megszervezését, végül 1807 december 17-én szentesítette is és Wilckens Henrik Dávidot (2.kép) nevezte ki az első tanárnak. A hradeki alsóbb iskola is fennmaradt s csak 1815 július 3-i beadványban járulnak hozzá, hogy az erdészeti tanítás ott megszűnjön. A bécsi udvari kamara 1808 január 5-én intézkedett a selmeci Erdészeti Tanintézet fe1á11itásár61. Wi1ckens 1809 február 12-én, Ferenc király születésnapján kezdi el a tanítást. Meg kell emlékezni arról is, hogy Festetich György 1797 júliusában a keszthelyi Georgikonban, Esterházy Miklós pedig 1806-ban Kismartonban és 1817-ben Nagyszebenben alapítanak erdész iskolákat. A bécsi udvari kamara 1838-ban határozta el, hogy az Erdészeti Tanintézetet is Akadémia rangra emeli. De bizonytalan, hogy a rendeletet ki is adta. Mert mikor 1840-ben a Fortuna házba kezdenek az erdészek tanítani, még tanintézetként kezelik október 6-án szentesítették a két szak egyesítését a Bányászati és Erdészeti Akadémia cím alatt, amikor 6 tanszék létesült március 18-án a m.kir. udvari kamara a magyar nyelvet hivatalos nyelvként írta elő s szeptember 1-én elrendelte, hogy az intézetre egyedül a magyar zászlót tűzzék ki januártól januárig szünetelt a tanítás, mivel a hallgatók Görgey seregéhez csatlakoztak. A szabadságharc leverése után újból a német rendszer jött vissza március 10-ével, a magyar kormány születésével lett végleg magyar tanintézet ben autonómiát kapott május 14-én az új Akadémia épület alapkő letétele és június 26-án, pedig a felavatása is megtörtént (3.kép) ben az Akadémia a M.kir. Bányászati és Erdészeti
15 Főiskola nevet kapta, mint ahogy az Erdészeti és Faipari Egyetem: Jubileumi évkönyv (1970.Sopron) (173.kép) is közli ben a Főiskola Selmecről a Trianoni békeszerződésben lefektetett határok miatt Sopronba került, s itt 1923-tól M.kir. Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Főiskola (4.kép), 1934-tól M.kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Kara lett (4.kép) április 9-én nagy megmozdulásunk volt a menza avatása. Ma Régi kollégium név alatt ismerős. Itt a város, az Egyetem és a diákság teljes díszben sorakozott fel az alapkő letételére (12.kép) tól 1959-ig folyamatosan szétvált a két kar (4.c.kép), a bányász és kohász szak Miskolcon a Nehézipari Műszaki Egyetemen kapott helyet, míg az erdész szak Sopronban maradt a Budapesti Műszaki Egyetem keretében, az 1952-ben odakerült Földmérő mérnöki Karral, majd az Agrártudományi Egyetem Erdőmérnöki Kara lett s 1950-tól Erdőmérnöki Főiskola s végül 1962-tól Erdészeti és Faipari Egyetem lett (4.kép). A Főiskola diákéletét erősen befolyásolták a Selmecen lévő céhek szokásai, de a többi német főiskoláról idehelyezett tanárok és diákok is hozták az ottani szokásokat. Pár magyar diák is tanult külföldön s ezek a selmeci Akadémia tényleges megalakulása, 1770 után ide jöttek s ezek is hoztak szokásokat. Tehát kimondhatjuk, hogy a céhek és külföldi szokások keverékéből alakult a selmeci diákélet s azok lassan a selmeci speciális bányászszokásokhoz idomultak. Sajnos a kezdeti ( ) időről még keveset tudunk, de már 1820-tól vannak emlékeink. A szokások nyelve, sőt a nóták is mind német nyelvűek voltak, csak lassan lett elfogadott a magyar nyelv, amikor az 1867-es kiegyezés után magyar Főiskolává alakult. De német volt a nóták és szokások nyelve még sokáig, sőt Sopronban még 1933-ban is a nóták fele németül szólt, bár az 1900-as évektől többen magyarra fordították, ültették át a szövegeket. A fordítás nem mindig sikerült s generációk múltak el, mire az újabb, jobb szövegű magyar nóta meghonosodott az eredeti dallamra tól gyökeresen megváltozott a nóták nyelve. A régi főiskolások inkább a német szöveget ismerték és dalolták, az újabb hallgatók nagy része már magyarul tanulta és énekelte. Időközben a diákélet fokozatosan fejlődött, alakult, míg az 1930-as évek közepén virágkorát élte. Sajnos a II. Világháború alatt és az utána következő időben a diákélet szünetelt.
16 Az Erdészeti és Faipari Egyetem, , Jubileumi Évkönyv -ében (1970. Sopron) (173.kép) dr. Gál János a hagyományokról ezt írja: A II. világháború befejezése után csak később értékelték az úgynevezett selmeci hagyományokat. Ezek közül azon diákszokásokat, amelyek jelen körülmények között is alkalmasak és hozzájárulnak a diákélet szebbé, színesebbé tételéhez, felelevenítettük és évről évre nagyobb mértékben vezetjük be, felhasználva a tradíciók hatalmas nevelő erejét. Ezek közé tartozik, hogy az I. éves hallgatóinkat nappal korábban hívjuk be az évkezdés előtt abból a célból, hogy részben pótoljuk a középiskolai hiányosságokat, másrészt igyekszünk jó közösségeket kialakítani. Újabban lassan visszatér a hagyományok egy része, de igen sok eltűnt, megváltozott. Ezért tartjuk többen aktuálisnak és fontosnak, hogy az utókor részére megörökítsük lehetőleg a selmeci kor -tól a fénykorában lévő diákszokásokat, de kisebb részben a jelen szokásokra is kitérünk. Néha talán a kelleténél több esetet említünk meg, de a diákok leleményességének sokaságát kívántuk ezzel is bemutatni. A két szak 1949-től történt szétválása óta sok lényeges és alapvető szokást elhagytak, vagy megváltoztattak. Miskolcon bányász-kohász, Sopronban erdész centrikussá válik mindinkább a közös fészekben nevelkedett közös hagyomány. Az elvált szakoknak pótolhatatlan értékű együttes munkája lehetne, ha sikerülne néhány színvonalas selmeci-soproni vonatkozású emlékkönyvet kiadatni. Jelen visszaemlékezésünket több könyvből állítottuk össze, a Bányászati és Kohászati Lapokból, az Erdészeti Lapokból, a Bástyánk, a Genter, a Lila zongora, stb. diáklapokból, különböző cikkekből, levelekből, előadásokból és visszaemlékezésekből állítottuk össze (Lásd: az Irodalom címszó alatt). 2. Hagyományaink eredete
17 agyományainkat az irodalom ismertetésénél feltüntetett könyvek alapján tárgyaljuk. Ezek közé beleszőttük az közötti idők hallgatóinak saját tapasztalatait is, H valamint kisebb részben utaltunk a jelenlegi, többfelé szakadt diákéletre. A hagyományok az egymást váltó nemzedékek életmódjának állandósult szokásai, magatartási és érintkezési formái, az élet rendszeresen ismétlődő eseményei. Sajátos szabályozó és önnevelő erő. A közösség nemcsak előírja, megköveteli, hanem ellenőrzi, és számon kéri. Képződhet egy sikeres tevékenység folytán, mikor annak eredetisége, ötletessége, vagy humora készteti a többséget, hogy hasonlóan cselekedjék. Vagy az oktatói kar és a diákság vezetői úgy irányítják a közösséget, hogy az többször ismétlődjön meg. Hagyományainknak igen nagy szerepe van egymás kölcsönös megbecsülésének nemes formálásában. Az eredeti selmeci szokások időközben módosultak s a jövőben is formálódnak, gazdagodnak, bővülnek, de sorvadnak is. A selmeci diákhagyományok tisztázása igen nehéz feladat. Ugyanis pontos feljegyzések az akkori, körüli selmeci indulásról nincsenek. Az 1981-es soproni Hagyományaink -ban az első egyetemekről írják: Bolognában 1158, Párizsban 1254, Prágában 1348, Krakkóban és Bécsben 1365, Heidelbergben 1386, Freibergben, Báselben 1460 körül alakulnak az egyetemek. Hazánkban Nagy Lajos Pécsett 1367-ben, Mátyás Pozsonyban 1467-ben, Pázmány Péter Nagyszombaton 1635-ben alapítanak egyetemet. Az egyetemek sajátos helyzetűek, autonómiájuk megteremtette igazgatásuk lehetőségeit. A hallgatók is külön társadalmi réteget alkottak s íratlan törvényeik, hagyományaik voltak. Sok és változatos beíratási és beavatási szertartásuk volt. A gólya, vagy sárgacsőr (beamus) esküt tett az egyetemi törvényekre a beiratkozásnál, de a diáktársak avatási szertartása (depositio cornuum) fogadta be a közösségbe. Egy XV.-XVI. századi német kézirat a kezdőt bárdolatlan vadállatként - írja le, akinek tisztító tűzön kell átmennie, hogy megszelídüljön. Két idősebb diák lakásán felkereste s a szobába lépve kibírhatatlan bűzt érzett, s megtalálták a jelöltet. Gúnyt űzve kicsúfolták füleit, vadállati külsejét, agyaras fogait. Operációt ajánlottak, vágassa le karmait, szarvait és ocsmány kinövéseit. Vallja be bűneit, stb. Sokszor ez annyira eldurvult, hogy a hatóságok betiltották ezen szokásokat. Ugyanekkor alakultak ki a diákdalok is (Carmina Burana).
18 A bécsi egyetem XIV. századi statútuma intézkedett a csapszékek és bordélyházak látogatási tilalmáról is. Tehát a diákok italozása akkor is meg volt, sőt a tilalom ellenére folytatódott. Minden fontosabb esemény kisebb-nagyobb ivászattal volt összekötve, de hogy hogyan folyt le egy ilyen mulatozás, arról még nincs adatunk. Az egyetemi szabályzatokban sok tiltás volt ben a csapszékek gyakori látogatásáért, 1487-ben ad6ság meg nem fizetéséért, 1534-ben Krakkóban Médyk kocsmáros megveréséért börtön, járt. Sok verekedés színhelyei voltak a kocsmák, ezért a főkolomposokat kizárták az egyetemről től az adósságcsinálás ellen a hitelezőknek nem nyújtottak segítséget ban a hallgatókat eltiltották, hogy egész nap a kávéházakban játékkal töltsék az időt és éjszaka kimaradjanak. Az illendőség ellen vétőket karhatalommal távolították el és másnap elzárták. Aki illetlen, erkölcstelen és kicsapongó életet élt, az Akadémiáról kímélet nélkül eltávotitották. Igazolatlan mulasztás esetén levonták a díjból. Tanidő alatt engedély nélkül eltávozást kalodával büntették kenyéren és vízen ban nősülési tilalmat rendeltek el, titkos nősülés esetén elbocsátották. Dr. Mohi Rezső szerint (180.kép) a kamaragrófi hivatal évi 723. sz. körlevelében előírták, hogy az akadémikusok be ne rúgjanak, utcán és üzletben tilos a dohányzás. Az évi sz. körlevél szerint télen-nyáron vendéglőben, kávéházban 10 óra után tilos megjelenni. Hála Faller Gusztávnak, aki a Selmeci m.kir. Bányászati és Erdészeti Akadémia évszázados emlékkönyve ( ) 1871-ben Selmecbányán kiadott könyvében (163.kép), Zivuska Jenőnek, aki Milleneumi Emlékirat ( ) c ban kiadott könyvében (165.kép) és Vadas Jenőnek, aki Selmecbányai m.kir. Erdőakadémia története c ban kiadott könyvében (164.kép), valamint Tassonyi Ernőnek, aki az Aki a párját keresi c ben kiadott könyvében (166.kép) az akadémiai és diákéletről számos adatot és szebbnél szebb leírást közölnek. Ők az akkor még fellelhető iratokból valamint több idős tanár visszaemlékezéseiből állították össze a történeteket. Bár ők is igen fájlalják, hogy az eredeti feljegyzések a kiegyezés előtti iratok elégetése folytán megsemmisültek. A hagyományaink egy része tehát a monarchia egyetemeiről, más része a német céhektől származott, hisz 1918-ig a Habsburg birodalomhoz tartoztunk: s bár 1867-tól magyar fennhatóság alá került, mégis német volt a hivatalos nyelv. A selmeci intézetek megalakulása
19 után kezdetben német egyetemekről helyeztek tanárokat s diákok is jöttek. A német eredetű bányászok a hivatalos német nyelvet használták, sőt a bányákban ma is használják (liegend, hanget, stomp, kapni, stb.), de az akkori iparosok, a céhek is németül beszéltek s így a két társadalmi réteg (bányász és iparos) szokásai keveredtek ban az Erdészeti Tanintézet megalakulása már valami kis változást hozott, hisz az erdészek inkább a magyar falvakból jöttek és magyarul beszéltek. Az erdészek ódajövetelével egyre jobban erősödött a nemzeti érzés, a magyarrá válás. A régi feljegyzések szerint a Bányászati Akadémián 1823-ban megalakult egy német ifjúsági társulat, a Deutschen Gesellschaft in Schemnitz. Ebből alakult 1858-ban a szabadságharc leverése után a Schacht, mely a vezető szerepet játszotta 1877-ig. Csodálatos egységet jelentett, mely a barátságot és kollegalitást istenítette. Ugyanekkor alakult meg a szláv diákok Szlávia köre. Itt pár szót kell szólnunk a Burschenschaftról (bajtársi egyesület). Alapvető törvénye volt a feltétlen engedelmesség, senki nem képezhetett kiváltságot. Rossz oldala volt az elzárkózottság és áttörhetetlen fallal választotta el a más foglalkozásúaktól. Ezen 1830-as időkben alakulnak ki véglegesen a selmeci bursch szokások, születnek meg a szépséges melódiájú burschdalok. A Burschenschaft hivatalos helyisége a Szt. Háromság-téren levő Aranybányamécs kávéház (Kaffehaus zur goldene Grubenlicht) volt, melyet Stelz Flórián tulajdonos után inkább Flóris -nak hívtak. Bejárata felett hatalmas sárga bányamécs lógott, melyet este meg is gyújtottak. Itt zajlott le a diákság életének minden mozzanata. De a szórakozás, az úgynevezett Schachttag a városon kívüli Újaknán lévő Schacht kocsmában folyt. A magyaros érzelem feltörésével 1848 után Leobenben felállították a német Bányászati Főiskolát és 1870-ben Schacht társaságot alakítottak a Selmecről átkerültek és vitték a selmeci szokásokat ban Corps Schacht alakult és ma is a selmeci szokásokat használják, élik ig pedig Bécsben össze is jöttek a selmeci és leobeni hallgatók. A magyar érzelműek, főleg erdészek 1833-ban március 12-én Vadas Jenő: Selmecbányai m.kir. Erdőakadémia története c. könyv (164.kép) szerint az Akadémiai Magyar Olvasó Társulat -ot az 1826-ban keletkezett Selmeci Magyar Litteraturai Társulat - ból, majd 1848-as szellemben 1863-ban a Magyar Társalgási és Olvasó Kör -t és az Általános társaság -ot alapították, melynek alapszabályát a Budai Helytartótanács is jóváhagyta. Ez is német nyelvű maradt és a német szokásokat, szellemet képviselte ben 54 fő kilépett és megalakította az első magyar Akadémiai Olvasókör -t. Az 1867-es kiegyezés után alakult meg november 2-án a közös Magyar Társaság egy elhalt diák búcsúztatása után, végül a Burschenschaft február 2-i feloszlása után 1879-ben e különböző társaságok az alapszabállyal működő Ifjúsági Kör -ben egyesültek, mely teljes
20 egészében átvette a hagyományokat és a német nyelvű dalokat is. Az Ifjúsági Kör működött Sopronban is 1946-ig ban a MEFESZ (Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége) vette át a Körszerepét, mert minden hallgató belépett ben a DISZ lépett a helyébe ban újra a MEFESZ tőrt vissza, de csak néhány napra ben megalakult a KISZ és lassan átvette a főszerepet. Az Ifjúsági Kör január 12-én Farbaky István igazgató által jóváhagyott alapszabályának lényeges pontjai voltak: Beteg akadémikushoz az elnök, ápolókat rendel ki. Súlyos beteg pl. tüdőgyulladásnál 2 óránként váltották egymást. A Kör helyiségében a kártyajáték tilos volt. Bűnvádi és becsületsértési ügyekben a közgyűlés megmásíthatatlan határozata kötelező volt. November 1-én az elhunyt hallgatók sírját rendbe tették, kivilágították s este testületileg vonultak ki a temetőbe. Az Ifjúsági Kör elnökét mindig a legrátermettebb Firmák közül, titkos szavazással választották meg. Jelölésére legalább 30 aláírás kellett. Agitáció indult meg. Röplapok, plakátok jelentek meg, festés a kerítésen, járdán. Éljen Mephisto alias Cimbolino. Az ellenpárt egy F-et irt elé: Féljen. Harmadnapra Ne jött eléje. Sokszor Kortes szöveget, nótát költöttek (4.a.kép). Egy ilyen: A sok jelölt hiába fut, Elnökséghez csak Mayer jut. Dicshimnusztól zeng az ájer, Mert az elnökünk lesz Mayer. Sebők Laci csak egy póni, Az elnökünk Mayer Tóni. Az ellenfél erre válaszol: Mayer Tónit méreg eszi, Balekságot vesztegeti,
ßz JisztaCtársaság neve, címe és jogi HeCyzete
A Miskolci Egyetem Közleménye A sorozat. Bányászat, 67 kötet, (2004) p. 99-103 S E L M E C I Asz
RészletesebbenSzellemi kulturális örökségünk: A selmeci diákhagyományok
Most induló sorozatunkban a selmeci diákhagyományok kialakulását, változását és fontosabb elemeit ismertetjük. Az első részben áttekintjük, hogy mit is értünk hagyomány alatt, hogyan és miért jöttek létre
RészletesebbenCÍM: Előterjesztés a Selmecbányával kötendő testvérvárosi szerződésről
Önkormányzata Sopron Megyei Jogú Város (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 40889/2008. CÍM: Előterjesztés a Selmecbányával kötendő testvérvárosi szerződésről Előterjesztő: Dr. Fodor Tamás polgármester
RészletesebbenAKADÉMISTÁK SELMECEN
AKADÉMISTÁK SELMECEN Az utóbbi évtizedekben évente több ezer magyar diák látogatja meg Selmecbányát, az egykori Bányászati és Erdészeti Akadémia utódintézményeinek valamennyi hagyományőrző szakjáról. Az
RészletesebbenHATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN
HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN Kirándulásunk a Határtalanul! pályázat keretein belül jött létre, abból a célból, hogy megismerkedjünk a felvidéki magyar diákokkal, és szorosabb kapcsolatot alakítsunk ki velük.
RészletesebbenA selmeci kamaráktól a VUK-ig
MFLSZ Vándorgylés Szeged, 2012. szeptember 4-6. A selmeci kamaráktól a VUK-ig Diákszállások, kollégiumok Selmecbányán és Sopronban Sági Éva NYME Központi Levéltár Selmeci diákszállások, kamarák Mivé nem
RészletesebbenTörekvések a szakoktatás fejlesztésére ( ) Dr. Nyéki Lajos 2016
Törekvések a szakoktatás fejlesztésére (1790-1867) Dr. Nyéki Lajos 2016 Tessedik szarvasi iskolája Négyévnyi szünet után, 1798-ban újraindult az iskola. Tanárai fizetést kaptak az államtól. A profil bővült,
RészletesebbenEmlékezzünk az elődökre!
Emlékezzünk az elődökre! Pályázók: Nagy Ottó (16 éves) Tamaskó Marcell (16 éves) Iskola neve: SZOI Vörösmarty Mihály Gimnáziuma A pályamunka befejezésének időpontja: 2012. március 29. Dolgozatunk a hagyományteremtés
RészletesebbenKÖZGAZDÁSZ HALLGATÓI BURS EGYLET ALAPSZABÁLYZAT
KÖZGAZDÁSZ HALLGATÓI BURS EGYLET ALAPSZABÁLYZAT ALAPSZABÁLYZAT I. Általános rendelkezések Az Egyesület neve: Közgazdász Hallgatói Burs Egylet Az Egyesület székhelye: Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi
RészletesebbenMegcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.
Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában
RészletesebbenA 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM
ICHIHARA SHIMPEI A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM Magyarországon a 18. században az igazgatási rendszer nagy változáson ment keresztül a Habsburgok uralkodása alatt.
RészletesebbenA Nyugat-magyarországi Egyetem Központi Levéltára
Könyvtári szakmai nap Győr, 2014. 03. 25 Kisalföldi Könyvtárak és Könyvtárosok Egyesülete A Nyugat-magyarországi Egyetem Központi Levéltára Szemerey Tamásné Dr. levéltárvezető Dr. Sági Éva levéltáros Egyetemi
RészletesebbenA pataki kollégium visszavételének (1989 1990) történelmi körülményei
Koncz Gábor A pataki kollégium visszavételének (1989 1990) történelmi körülményei Immár negyedszázad távlatából, messziről vagy kívülről nézve, összemosódnak a hónapok, egymásba csúsznak az évek eseményei.
RészletesebbenS. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA. Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.)
S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.) BÉKÉSI TÉKA 11.sz. A békési Jantyik Mátyás Múzeum tájékoztatója Szerkeszti: B.
RészletesebbenHelyi emberek kellenek a vezetésbe
Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt
Részletesebben2 A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG
1 SZATHMÁRI ISTVÁN A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG 2 A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG 3 SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ XXXIX. SZATHMÁRI ISTVÁN
RészletesebbenDusa Ágnes Réka Szociológia MA II. évfolyam DE Szociológia és Szociálpolitika Tanszék
Dusa Ágnes Réka Szociológia MA II. évfolyam DE Szociológia és Szociálpolitika Tanszék Témavezető: Prof. Dr. Szabó Ildikó OTDK 2011. 04. 14. Campus-lét kutatás OTKA (K 81858) Kortársi szocializáció, csoportképződés,
RészletesebbenBemutatkozik a SZIE KDKL Levéltára
Bemutatkozik a SZIE KDKL Levéltára A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése Gödöllő, 2013. július 3. Kissné Bognár Krisztina főlevéltáros, levéltárvezető Szent István Egyetem Kosáry Domokos
Részletesebben.a Széchenyi iskoláról
Negyedikesek írták....a Széchenyi iskoláról 7 éves koromban, szüleimmel azért választottuk ezt az iskolát, mert itt német nyelvet lehet tanulni. Én már óvodás korom óta tanulom a németet, így ragaszkodtunk
Részletesebbenrövidített változat utolsó módosítás: 2011. január 9.
rövidített változat utolsó módosítás: 2011. január 9. Ifjú Kutasi József, szül. 1936.07.26. Budapest, római-katolikus hitvallású, keresztelve: 1936.08.02.-án Budapest-rákosfalvai r. k. templomban, cím:
RészletesebbenKiállítás Goldmark Károly hagyatékából
2015/12/08-2016/03/05 Emlékek életemből címmel Goldmark Károly (1830 1915) pályáját felidéző kiállítás látható a zeneszerző halálának 100. évfordulója alkalmából a Zeneműtárban 1. oldal (összes: 8) 2.
RészletesebbenA HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE
A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely
RészletesebbenKészítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012
Tanulmányi kirándulás tervezete, szervezése, lebonyolítása Tartalom: Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012 1. A tanulmányi kirándulás útvonala 2. A tanulmányi kirándulás
RészletesebbenSvájci tanulmányút. Basel
Svájci tanulmányút Basel A tanulmányúton öten vettünk részt; két tanár, Gál Anikó és Dékány István, valamint három diák: Annus Péter, Pászti Ferenc és én, Papp Zsolt. 2013. január 22-én hajnali 2 órakor
RészletesebbenA BÁNYÁSZ-KOHÁSZ-ERDÉSZ TALÁLKOZÓ PROGRAMJA
A TALÁLKOZÓ VÉDNÖKEI WARVASOVSZKY TIHAMÉR, Székesfehérvár polgármestere Dr. TOLNAY LAJOS, az OMBKE elnöke Dr. PETHÕ JÓZSEF, az OEE elnöke Dr. FORGÓ BÉLA az ALCOA-KÖFÉM Kft. vezérigazgatója A BÁNYÁSZ-KOHÁSZ-ERDÉSZ
RészletesebbenA HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap
A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon
RészletesebbenIsten nem személyválogató
más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,
RészletesebbenA JNMGE ERDŐMÉRNÖKI OSZTÁLYA
4. Műegyetemi Levéltári Nap 2015. Március 18. A JNMGE ERDŐMÉRNÖKI OSZTÁLYA Szemerey Tamásné Dr. Nyugat-magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és Levéltár Soproni Bánya- és Erdőmérnöki Főiskola 1919. 04.
RészletesebbenA SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)
A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta
RészletesebbenÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens
RészletesebbenSIÓAGÁRDI KRÓNIKA VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM
Sióagárd Község Önkormányzata 2014. JANUÁR VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM LELKI ÚTRAVALÓ 2. oldal AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁJÉKOZTATÁSA 3. oldal FELHÍVÁS - SIÓAGÁRDI ÉRTÉKTÁR 4. oldal MEGHÍVÓ RENDEZVÉNYEKRE 5. oldal KILIÁN
Részletesebben100 éves a Csillaghegyi Polgári Kör Egyesület 1912-2012
1 100 éves a Csillaghegyi Polgári Kör Egyesület 1912-2012 2 A CSILLAGHEGYI POLGÁRI KÖR 1912-1947-IG Még elképzelni is nehéz azt a sok változást, ami az elmúlt 100 év alatt Csillaghegyen végbement. A település
RészletesebbenA Soproni Talajbiológiai Iskolá -tól a Gödöllői Mikrobiológiai Műhely -ig A Magyar Talajtani Társaság Talajbiológiai Szekciójának 57 éve
A Soproni Talajbiológiai Iskolá -tól a Gödöllői Mikrobiológiai Műhely -ig A Magyar Talajtani Társaság Talajbiológiai Szekciójának 57 éve Biró Borbála A kezdetek: A soproni Talajbiológiai Iskola 1951-ben
RészletesebbenA selmeci diákhagyományok továbbélése a Nyugat-magyarországi Egyetemen
MFLSZ vándorgylés Szeged, 2012. 09. 4-6. A selmeci diákhagyományok továbbélése a Nyugat-magyarországi Egyetemen Szemerey Tamásn sné Dr. NymE Központi K Levélt ltár Sopron Diákélet, diáktársaságok Selmecen
RészletesebbenSzabó T. Attila: Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése 1 11. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi: Hajdú Mihály et al. 2001 2010.
Szemle 105 Szabó T. Attila: Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése 1 11. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi: Hajdú Mihály et al. 2001 2010. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 4236 lap +
RészletesebbenKi kicsoda? Nyomozás A padlásunkon egy naplót találtunk ez áll benne:
Ki kicsoda? Nyomozás A padlásunkon egy naplót találtunk ez áll benne: Kint azt kiáltják: [ ] Éljen a szabadság! Diákok mennek erre, föl-földobálják a sapkájukat, ujjongva éltetik a szabadságot. Ami az
RészletesebbenNegyven év eredményei egy nógrád megyei település politikai, gazdasági, társadalmi életében
Honvéd János Negyven év eredményei egy nógrád megyei település politikai, gazdasági, társadalmi életében [ Jelen beszámoló az egykori Magyar Szocialista Munkáspárt intézményén belül, az 1980-as évek közepén
Részletesebbeneseményei 2003. december 4. (Szemelvények szabad jegyzetelés alapján) Az ünnepeltek: dr. Gálos Miklós, dr. Kleb Béla, dr. Kertész Pál tanár urak
A Mérnökgeológiai Jubileumi Konferencia eseményei 2003. december 4. (Szemelvények szabad jegyzetelés alapján) Az ünnepeltek: dr. Gálos Miklós, dr. Kleb Béla, dr. Kertész Pál tanár urak Dr. Farkas György
RészletesebbenTanmenetek. November 1. Õszinteség, titoktartás 2. Az egészséges étrend
Tanmenetek Minden évfolyamon heti egy órában (évi 36) terveztük meg a NAT és a kerettanterv tartalmainak megfeleltetett témákat. Mivel az egyes nevelési témák évfolyamonként visszatérnek, mindig az osztályhoz
RészletesebbenA földrajztanárképzés rövid története az ELTE-n
A földrajztanárképzés rövid története az ELTE-n A budapesti földrajztanárképzés az Eötvös Loránd Tudományegyetemen jelenleg a Földrajzés Földtudományi Intézet Földrajztudományi Központjához kapcsolódik.
RészletesebbenCastrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám
Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király
RészletesebbenSárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001. Múzeumi nap 4 tematikája
Múzeumi nap 4 tematikája Múzeumi nap helye és ideje: Sárospatak, 2013. április 26. Címe: Résztvevők: Szakirodalom: Segédanyag: Oktatási, nevelési célok: Föl a hazáért és szabadságért A Túrkevei Kaszap
RészletesebbenSéta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló
Séta a szülőfalumban Egy szép napon elmentünk a barátnőmmel sétálni a szülőfalumban. Az Erzsébet parkban megmutattam az emlékművet, a református templomot meg a nyári színpadot. _ Te, nagyon szereted a
RészletesebbenA Szigethalmi TE szakmai beszámolója a 2007-es évről
A Szigethalmi TE szakmai beszámolója a 2007-es évről Egyesületünk sikerekben gazdag évet zárt, amelyben aktíváink áldozatos munkáján kívül nagy szerepe volt annak a széleskörű szakmai elismertségnek, melyet
RészletesebbenA PLAKÁTOK MEGÁLMODÓJA
A PLAKÁTOK MEGÁLMODÓJA Azokról, akik elmentek, akiket a kilencvenes évek kilátástalansága arra kényszerített, hogy máshol próbáljanak szerencsét, azokról általában gyorsan megfeledkezünk. Valahogy ezt
RészletesebbenA dolgok arca részletek
1 Bakonyi István: A dolgok arca Arcképvázlat Pék Pálról Nagykanizsa, Czupi Kiadó Pannon Tükör, 2007. A dolgok arca részletek Pék Pál 1939. július 26-án született Nagykanizsán. A szülőhely mindmáig lakóhelye
RészletesebbenA Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium felvételi tájékoztatója
A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium felvételi tájékoztatója Az iskola neve: Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium Az iskola OM-azonosítója: 028300
RészletesebbenMióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról?
(Interjú 2.) Pleskonics Istvánné 2014. január 4-én, egy esős, borongós szombat délutánon három órát beszélgettünk Irénke nénivel előzetes egyeztetés után Alkotmány utcai lakásában. Délután kettőtől délután
RészletesebbenMagyar mint idegen nyelv - B2 (középfok)
1. szöveg Hallgassa meg a szöveget, és oldja meg az utána következő feladatokat! Maximális pontszám: 10 Feladatmegoldási idő: 15 perc Ha farsang, akkor természetesen bál. A farsangi bálok a XIX. század
RészletesebbenA SOE Központi Levéltárának fond- és állagjegyzéke
A SOE Központi Levéltárának fond- és állagjegyzéke 1824-2017, 75 fond, 161 állag, 601,01 ifm Jelzet Levéltári egység neve évhatár terjedelem 1. Selmecbányai Erdészeti Tanintézet, Selmecbányai Bányászati
RészletesebbenElhunyt Rózsa Pál. A temetésen Dr. Péceli Gábor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora búcsúztatta:
Elhunyt Rózsa Pál Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy Tanszékünk jogelődjének, a Villamosmérnökkari Matematika Tanszéknek korábbi vezetője, Dr. Rózsa Pál nyugalmazott egyetemi tanár, a BME professor emeritusa
Részletesebben1848-1850 között szünetelt az oktatás, mivel a magyar szabadságharc alatt a diákok beálltak Kossuth seregébe.
Az egyetem bemutatása Miskolci Egyetem Az egyetem múltja A Miskolci Egyetem őse a Selmecbányán 1735-ben III. Károly által alapított bányászati-kohászati tanintézet (Bergschule), ahol a világon elsőként
RészletesebbenSzakközépiskola. Debrecen. Fenntarthatósági témahét ( ) Beszámoló
Diószegi Sámuel Baptista Szakgimnázium és Szakközépiskola Debrecen Fenntarthatósági témahét (2018. 04.23-27.) A témahét résztvevője: Iskolánk nem végzős tanulói. (12 osztály, 713 tanuló) Időtartama: 2018.04.23.-2018.04.27.
RészletesebbenVALÓSÁG. Nem harap az énekóra sem Interjú egy mentortanárral
VALÓSÁG Az alábbi interjúkból a pedagógus életút két állomásáról kaphatunk képet, egy mentortanár és egy pályakezdő pedagógus véleménye alapján. A beszélgetések főként a pedagógussá válás kezdeti szakaszáról,
RészletesebbenTargonca vagy kapa? (Nagybánya 1480. évi pecsétjéről)
T a n u l m á n y o k Targonca vagy kapa? (Nagybánya 1480. évi pecsétjéről) GAVALLÉR PÁL Nagybánya máig ismert legrégibb pecsétjéről és a hozzá tartozó typariumról, magyarul pecsételőről (1) sokan írtak
RészletesebbenSzékely Tanintézet Tevelen
Mentoromnak, Földi Istvánnak emlékére Fábián Margit Székely Tanintézet Tevelen A Teveli Kőrösi Csoma Sándor Székely Tanintézet története Földi István leveleinek tükrében Előszó 2007-ben Erdős Borbála,
RészletesebbenGenerációk találkozása
Generációk találkozása A fenti címmel hirdette meg a Rendészettudományi Kar Vám- és Pénzügyőri Tudományos Diákköre, a Magyar Rendészettudományi Társaság Vám- és Pénzügyőri Tagozata, valamint a Nemzeti
RészletesebbenÉLETREVALÓ fiataloknak
ÉLETREVALÓ fiataloknak ÉLETREVALÓ fiataloknak Budapest, 2008 A könyv a Microsoft Magyarország felkérésére és finanszírozásával jött létre. Köszönjük Somogyi Edit tanárnô és Szabó Vince munkáját a Jedlik
RészletesebbenKÁRPÁT-MEDENCE KINCSEI VETÉLKEDŐ 2. FELADAT AKIRE BÜSZKÉK VAGYUNK INTERJÚ KÉSZÍTÉSE
KÁRPÁT-MEDENCE KINCSEI VETÉLKEDŐ 2. FELADAT Csapatnév Vörösmarty-Fröccs Település Pincehely Interjúalany Spacérné Szili Zsuzsanna INTERJÚALANY: SPACÉRNÉ SZILI ZSUZSANNA CSAPAT NEVE: VÖRÖSMARTY-FRÖCCS 1/1
RészletesebbenSzögi László: Az egyetemi és akadémiai ifjúság politikai szerepvállalása között. ELTE Levéltári Nap November 3.
Szögi László: Az egyetemi és akadémiai ifjúság politikai szerepvállalása 1830-1880 között ELTE Levéltári Nap 2017. November 3. 1847-ben működő felsőoktatási intézmények Sorszám Intézmény Korszak 1. Budai-Pesti
RészletesebbenSzakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról
Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról A BME Levéltár idei levéltári napjának apropóját az ország első integrált felsőoktatási intézménye megalakulásának 80. és felbomlásának 70. évfordulója
Részletesebben8. A TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS 2015.MÁJ 21-22-23.
8. A TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS 2015.MÁJ 21-22-23. Kísérő tanárok: Lipcsei Anna Mária projektfelelős (osztályfőnök, pedagógia ) Buzás Klára tanító, gyógypedagógus) Rabóczki Ottó osztályfőnök ( testnevelés-biológia
RészletesebbenVII. FEJEZET. Erdőhátság.
VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről
RészletesebbenA nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében
Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában
RészletesebbenÖtöves fenntartási időszak első éve 2013.10.01-2014.9.30. Múzeumi nap 2.
Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001 Ötöves fenntartási időszak első éve 2013.10.01-2014.9.30. Karácsony fénye Múzeumi nap 2. Múzeumi nap 2. tematika Múzeumi nap helye és ideje:
RészletesebbenProf. Dr. Maróti Mihály ( )
Prof. Dr. Maróti Mihály (1917-2009) DR. MARÓTI MIHÁLY EMLÉKÜLÉS 2017. április 21. BUDAPEST Szervezők: Magyar Növény-Mikroszaporítók Egyesülete Szent István Egyetem, Kertészettudományi Kar, Dísznövénytermesztési
RészletesebbenFORGATÓKÖNYV a Hajdu szobor avatására 2015. május 9. szombat 15 óra
Moderátor: Dr. Cser János c. egyetemi tanár 1 FORGATÓKÖNYV a Hajdu szobor avatására 2015. május 9. szombat 15 óra KATONAI FELHÍVÓJEL! Vámos Gábor koncertmester Tisztelt Óvári Gazdászok, Kedves Kollegák,
RészletesebbenA balekoktatástól a bálig
Selmecen a leendő balekok még kötetlen módon rendszerint a kocsmákban tanulták el Firmáiktól az akadémista/főiskolás életmódot, s ez még a Sopronba való áttelepülés után is jó ideig így volt. A II. világháború
RészletesebbenFeldmár András ÉLETUNALOM, ÉLETTÉR, ÉLETKEDV
Feldmár András ÉLETUNALOM, ÉLETTÉR, ÉLETKEDV A kötet gondozásában közremûködött a Feldmár Intézet. A Feldmár Intézet szellemi mûhely, amely a filozófia, az etika és az interperszonális fenomenológia eszközeivel
RészletesebbenNemzetiségi nap az első osztályban
Nemzetiségi nap az első osztályban November 10-én ismét nemzetiségi napot tartottunk az alsó tagozaton. Az első osztályosok közös programot szerveztek. Két vendéget hívtunk. A nap mesehallgatással kezdődött.
RészletesebbenBALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990.
Major Zoltán László BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Balogh István: Pusztai pásztorélet és szállások a XVIII. század végén. (Egy debreceni emlékirat 1794-ből) = Történeti-néprajzi
RészletesebbenA SZERB ANTAL GIMNÁZIUM
A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM DIÁKJAINAK ETIKAI KÓDEXE átdolgozása készült: 2011. október Elfogadta: a Szerb Antal Gimnázium nevelőtestülete 2011. október 24-én Elfogadta: a Szerb Antal Gimnázium diákönkormányzata...
RészletesebbenReisinger Adrienn: Oktatás és egészségügy. 1. Bevezetés Problémafelvetés
Reisinger Adrienn: Oktatás és egészségügy 1. Bevezetés Problémafelvetés Jelen tanulmány a Pozsony és környéke agglomerációjában lakó szlovák állampolgárok helyzetét vizsgálja az oktatás és egészségügy
Részletesebben5 éves az IPA MAGYAR SZEKCIÓ KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI SZERVEZETE EGYETEMI ÉS VÁROSI KÉP SZET ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ, 2015. OKTÓBER 02-04.
5 éves az IPA MAGYAR SZEKCIÓ KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI SZERVEZETE EGYETEMI ÉS VÁROSI KÉP SZET ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ, 2015. OKTÓBER 02-04. 2 ( C ) IPA by 1974 5 éves az IPA MAGYAR SZEKCIÓ KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI
RészletesebbenPályázat. Érdekvédelmi Ügyekért Felelős Alelnök. Pályázó: Pintér Ádám. Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Hallgatói Önkormányzat
Pályázat Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Hallgatói Önkormányzat Érdekvédelmi Ügyekért Felelős Alelnök Pályázó: Név Neptun Kód Szak : : J25IT7 Évfolyam : 2009 : Mérnök Informatikus Mobil :
RészletesebbenFodor András halálára
PERSZONÁLIA Fodor András halálára Az Országos Széchényi Könyvtár nevében búcsúzom Fodor Andrástól, a költőtől, írótól, művésztől - és Fodor Andrástól, a könyvtárostól, kedves kollégánktól. Az egykori Eötvös
RészletesebbenBarossosok az Európai Parlamentben (és egyéb helyeken)
Barossosok az Európai Parlamentben (és egyéb helyeken) A tények: Időpont: 2012. október 10 13. Helyszínek, látnivalók, programok: Dachau: koncentrációs tábor megtekintése Strasbourg: angolosok: részvétel
RészletesebbenKopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához
Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar
RészletesebbenSzabóné Tóth Judit: Ballagó diákok búcsúzója. Pöttöm kis elsősként - hátunkon nagy táska - félve és ámulva léptünk az iskolába.
Szabóné Tóth Judit: Ballagó diákok búcsúzója Pöttöm kis elsősként - hátunkon nagy táska - félve és ámulva léptünk az iskolába. A tanító néni kedves mosolya bátorított minket, az első "o" betűnél még ő
Részletesebben90 éve született Dr. Polinszky Károly, a Veszprémi Vegyipari Egyetem alapítója
90 éve született Dr. Polinszky Károly, a Veszprémi Vegyipari Egyetem alapítója Veszprém, 2012. március 19. Kiadó: Veszprémi Vegyészekért Alapítvány www.vvalapitvany.hu Szerkesztö: Tomanicz Éva Tördelö:
RészletesebbenBEKÖSZÖNTŐ. háztartási és hasonló jellegű villamos gépek és készülékek-, illetve a villamos forgórészek javítás és módosítás utáni vizsgálatai.
BEKÖSZÖNTŐ A következőkben közzétesszük a javítás utáni vizsgálatokról szóló szakmai irányelveket (MEE.SZI 0401-1, -2), melyeket a szerviz tevékenységet végző javító-szolgáltató szakembereknek ajánljuk
RészletesebbenProjektfeladat Földrajzi ismeretszerzés rajzolás segítségével
Projektfeladat Földrajzi ismeretszerzés rajzolás segítségével Készítette: Kedves Júlia - Toró Norbert - Tóth Enikő 2010. február 18. Megbeszéltük az előadás előtt, hogy mi leszünk majd egy csoportban.
RészletesebbenBursch.Info Hagyományőrző Baráti Társaság
Bursch.Info Hagyományőrző Baráti Társaság Alapszabályzat (Működési Regulák) 2010 1. Általános rendelkezések Jelen dokumentum (továbbiakban: Szabályzat) a Bursch.Info Hagyományőrző Baráti Társaság (továbbiakban:
RészletesebbenA Könyvtártudományi és Módszertani Központ Oktatási Osztályának 19jy. évi munkájáról
A Könyvtártudományi és Módszertani Központ Oktatási Osztályának 19jy. évi munkájáról BESENYEI ANDORNÉ-PAPP ISTVÁN Az Országos Könyvtárügyi Tanács Oktatási Szakbizottsága alakítja ki a könyvtáros szakképzés
RészletesebbenReménytelen, de nem komoly
Csepeli György Reménytelen, de nem komoly A hazai rendszerváltás során játszódó politikai álarcosbál egyik emlékezetes pillanata volt, amikor 1998-ban a kőkemény liberálisból magát paternalista nemzeti
RészletesebbenJELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -
- 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU
RészletesebbenKirándulás a Felvidéki bányavárosokba és a Szepességbe
Kirándulás a Felvidéki bányavárosokba és a Szepességbe Felvidéki kirándulásunk az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával jött létre. A kirándulást hosszas előkészítő munka előzte meg, amiben tanáraink
RészletesebbenÉves beszámoló (2011/2012-es nevelési évről)
Pilisi Általános Iskolák, Óvodák és Bölcsődék Közössége Óvoda Kindergarten Leinwar 2518 Leányvár, Erzsébet utca 46-48. Éves beszámoló (2011/2012-es nevelési évről) 1. Az óvoda működését meghatározó általános
RészletesebbenA Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti látogatóit alapításának 17. évfordulója alkalmából
A Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti látogatóit alapításának 17. évfordulója alkalmából Visszapillantó 2015. november 14 Visszapillantó 2015. november 14 A Debreceni Főnix
RészletesebbenInterjú Gecsényi Lajossal, a Magyar Országos Levéltár fõigazgatójával
JELENIDÕBEN Május vége és június eleje között felbolydult a magyar média, az írott sajtótól a tévécsatornákon keresztül az internetes portálokig. Bár az adatvédelem jogi témája látszólag unalmas és érdektelen,
RészletesebbenKi volt Vadas Jen? Az m. kir. bányászati és erdészeti fiskola rendes tanára Több ízben rektora és prorektora
Ki volt Vadas Jen? Erdmérnök Oktató Az m. kir. bányászati és erdészeti fiskola rendes tanára Több ízben rektora és prorektora Az erdészeti tudományos kutatás megteremtje Szakíró Az m. kir. Erdészeti Kísérleti
RészletesebbenINCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam
INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros
RészletesebbenSárospatak - tanulmányút április 7. EFOP Tanuló közösségek és társadalmi átalakulás: kelet-közép-európai tapasztalatok
SÁROSPATAKI REFORMÁTUS KOLLÉGIUM Sárospatak - tanulmányút 2018. április 7. EFOP-5.2.2-17-2017-00066 Tanuló közösségek és társadalmi átalakulás: kelet-közép-európai tapasztalatok "SCHOLA PATAKIANA" Sárospatak,
RészletesebbenKedves Olvasóink, bevezető
Kedves Olvasóink, bevezető mivel a Bencés Kiadó, amelynek több, mint hat éve vezetője vagyok, 2010-ben meglehetősen nehéz évet zárt, bizonyos értelemben talán azt is lehetne gondolni, hogy a gondjainkat
RészletesebbenÖnéletrajz. Személyi adatok. Foglalkozási terület. Szakmai tapasztalat. Vezetéknév(ek) / Utónév(ek) Balogh Zoltán
Önéletrajz Személyi adatok Vezetéknév(ek) / Utónév(ek) Balogh Zoltán Cím(ek) Mikecz Kálmán utca 19/b, 4400 Nyíregyháza (Magyarország) Mobil +36 30 205 7047 E-mail(ek) bazoli@freemail.hu Állampolgárság
RészletesebbenÚrkút Község Önkormányzata
Helyi Esélyegyenlőségi Program Úrkút Község Önkormányzata 2013. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés A település bemutatása Értékeink, küldetésünk Célok A helyi Esélyegyenlőségi Program
RészletesebbenI. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.
Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg
RészletesebbenBudaörsi 1. Számú Általános Iskola
Budaörsi 1. Számú Általános Iskola Az adományozható iskolai díjak kritériumrendszere Tartalom 1. A Budaörsi 1. Számú Általános Iskola Für unsere Schule, für das Ungarndeutschtum ( Iskolánkért a magyarországi
RészletesebbenSárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001
Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 328B-12/1-2012-0001 Családi Nap 5 tematikája; Sárospatak, 2013 június 29 szombat Cím: Sárospatakon Nemzetközi út Ajánlott korosztály: óvodástól idős korig mindenkinek
RészletesebbenGULYÁS MIHÁLY A BAROMFI-FELDOLGOZÁS ÉS BAROMFIKONZERV-GYÁRTÁS TÖRTÉNETE OROSHÁZÁN
GULYÁS MIHÁLY A BAROMFI-FELDOLGOZÁS ÉS BAROMFIKONZERV-GYÁRTÁS TÖRTÉNETE OROSHÁZÁN GULYÁS MIHÁLY A baromfi-feldolgozás és a baromfikonzerv-gyártás története Orosházán A Békés Megyei Múzeumok Közleményei
Részletesebben