Gyömrôi Edit Berlinben

Átírás

1 G Borgos An na Gyömrôi Edit Berlinben yömrôi Edit hosszú élet pá lyá ja föld raj zi hely, nyelv, szakma és életkörülmények tekintetében rendkívül sokszínû és sûrû volt: Budapesttôl, Bécsen, Berlinen, Prágán át Ceylonig és Londonig vezetett, és pszichoanalízis, irodalom, politikai aktivizmus, filozófia és mûvészet egyaránt he lyet ka pott ben ne. Ez a na gyon ön tör - vényû életút elválaszthatatlanul összefonódott a sokszor kényszerítôen alakuló társadalmi, politikai körülményekkel, mozgásokkal. Határátlépé sei kö zül há rom (az 1919-es, az 1933-as és az 1939-es) politikai okokból bekövetkezett kényszerû emigráció volt. Az utóbbi kettô közvetlen összefüggésben állt a zsidóüldözésekkel. Ezek a mozgások összetett szükségleteket és hatásokat jelentettek: a mobilitás igényét és a számûzetés kényszerét, új élményeket és elveszített gyökereket, képességet az otthonosság megteremtésére és visszatérô idegenségérzetet, az integráció szükségletét és az ellenállás útjait különféle személyes és szakmai szubkultúrákon és intézményeken keresztül. Sokat veszített, de kilencvenegy évnyi életútjának egészére tekintve fel te he tô leg legalább ennyit nyert is a hely vál - toztatásokkal. Mindazonáltal az emigráció kikényszerített jellege és fenyegetett körülményei nem hagy ha tók fi gyel men kí vül. Amint egy a tudósok migrációjáról szóló nemrégiben megjelent tanulmány fogalmaz: Nem csak megélhetésüket veszítették el, de családjukhoz fûzôdô személyes kapcsolataikat, nyelvüket és nem utolsó sorban kultúrájukat is. [ ] Ezeket a kutatókat és tudósokat kívülrôl nekik tulajdonított, és nem belülrôl elfogadott tulajdonságok alapján üldözték [ ]. Ez kü lön böz te ti meg a ná ci éra kény - szerû migrációját a politikai üldözés egyéb eseteitôl vagy a képzett szakemberek erôteljes nemzetközi áramlásától, amely mostanában annyira elterjedtté vált. 1 Fontos forrás Gyömrôi életének feltárásához (Rényi Edit né ven írt) kiadat lan önélet raj zi re - génye, Az ár el len 2, amely ugyan sok fik tív, sti li - Gyömrôi Edit zált elemet tartalmaz, de alapjaiban valós rétegek bôl, él mé nyek bôl épült. Ahogy a szer zô a nyitólapon tájékoztatja az olvasót: E regény sze rep lôi nem élô vagy va la ha élt sze mé lyek, de a világ, amelyben mozognak, az atmoszféra, mely körülveszi ôket, teljesen hiteles. Az önélet raj zi én írá sos meg fo gal ma zá sa-meg szer - kesztése azonban, mint minden önéletrajzi forrás ese té ben, itt is óva tos ság ra int. Ez zel a szer - zô is tisz tá ban van; egy Ve zér Er zsé bet nek írott le ve lé ben ér zék le te sen fo gal maz za meg az önéletrajz-fikció problémát: Drága Erzsikém, vigyázz arra, hogy ne publikálják mint autobiográfiát. Semmiképpen nem az. Megfigyelések a vi lág ban iga ziak, de tör té né sek nem. [ ] Mond tam Ne ked, hogy az em ber úgy hasz nál ja az éle tét, mint va la ki, aki vesz egy bög rét, a földhöz csapja, összeszedi a darabjait, és egy egészen másfajta bögrét csinál belôle. 3 A szöveg feltételezhetôen 1941-ben keletkezett, ami kor az épp Cey lon ban élô Gyöm rôi 90

2 Levél Ernest Jones brit pszichoanalitikusnak, Budapestrôl, 1938-ban, az újabb emigráció elôtt (harmadik) férje halála után úgy döntött, Los Angelesben te lep szik le és pró bál (nem elô ször) új életet kezdeni, ahol nôvére családja és több, Berlinbôl ismert analitikus-kollégája is élt. (Ezt a tervet késôbb módosította a Ceylonban megis mert Evelyn Fre de rick Charles Ludowyk, ké - sôbbi férje leveleinek hatására, és visszatért Cey lon ba, ahol 1956-ig élt.) A hosszú ha jó út, amely a regénynek is egyik színtere, feltehetôleg va ló ban az írás hát te réül is szol gált. A tör té - net az 1910-es évek ben in dul, kö ve ti a Ta nács - köztársaság utáni bécsi emigráció történetét, az 1920-as ber li ni éve ket, majd a rö vid prá gai ki té - rô utáni visszatérést Budapestre. Ezzel párhuzamosan fut a történet ceyloni szála, amelyben a narrátor egy hajóúton visszatekint a ceyloni közelmúltra, a keleti világ felfedezésére és késôbbi férje iránti alakuló vonzalmára, illetve háború elôtti európai múltjára, személyes és politikai kapcsolataira. Gyömrôi berlini évei 1919-es bécsi emigrációját, illetve rövid romániai (temesvári, kolozsvári) és csehszlovákiai (ungvári) kitérôjét követték. Kommunista tevékenysége miatt Romániából kiutasították. Ekkor ismerkedett meg második férjével, Tölgy (Glück) Lászlóval, aki a szovjet kereskedelmi képviseleten dolgozott Prá gá ban ban köl töz tek Ber lin be, és Gyöm rôi (ek kor Glück) Edit kö zött a német fôvárosban élt. Itt változatos módon kereste a megélhetést és a szakmai önmegvalósítást mûvészi, mozgalmi és gyógyító tevékenységeken keresztül. Dolgozott ruhatervezôként a Neu mann Produktion, a Hom-Film és a Tschechowa Film tár sa ság nál, töb bek kö zött Elisabeth Bergner filmjeihez is tervezett ruhákat. Megismerte Brechtet, Ilja Ehrenburgot, Ol ga Tschechowát. For dí tott a Führer Verlag - nak, a kommunista szakszervezet kiadójának, tolmácsolással, fotózással foglalkozott, és egy ideig a Rote Hilfe kommunista segélyszervezet lapjának szer kesz té sé ben is részt vett. Bár a né - met kommunista pártból 1934-ben kizárták, a kommunista eszméktôl élete végéig nem szakadt el. 4 Az ár ellen-ben Gyömrôi plasztikus képet ad az 1930 körüli Berlinrôl, és benne regény be li ön ma gá ról. Gyömrôi berlini tartózkodásának egyik legfontosabb szakmai hozadéka pszichoanalitikusi kiképzôdése volt. Barátja, Siegfried Bernfeld pszichoanalitikus révén került kapcsolatba a Német Pszichoanalitikus Egyesülettel. Bernfeld ja va sol ta ne ki ugyanis, hogy az ana lí zis se - gí te ne prob lé mái megol dá sá ban, bár ezek, amint írja, inkább gyakorlati, mint érzelmi jellegûek voltak (természetesen az a képesség, hogy megold jam ôket, több lel ki egyen súlyt igé - nyelt volna, mint amennyivel akkor rendelkeztem) 5. Otto Fenichelhez járt analitikus terápiába a poliklinikára, nem fi ze tô pá ciens ként. A te - rápia hamarosan kiképzô analízissé alakult át, és Gyömrôi 1929-tôl megkezdte saját analitikus praxisát. Közben ismét megélhetési problémái vol tak, ko mo lyan éhe zett, de ta lán még en nél is rosszabbul viselte az ezzel járó kiszolgáltatottságot. Gyakorlatilag minden este elôadások és sze mi ná riu mok vol tak. Egyik cso por tunk utána egy kis csoportunk rendszeresen betért a Romanische Caféba ment. Re né Spitz, aki ide tar to zott, min dig azt mond ta, hogy ô az egyetlen férfi, aki fizethet nekem egy kávét. 91

3 Nem tud ta, hogy ez a ká vé (és a hoz zá já ró sü te mény) volt az egész az na pi élel mem. Er - rôl még az ana lí zi sem so rán sem tud tam be - szél ni az okot ké sôbb dol goz tuk fel. Ám egy he tes éhe zés után be kö vet ke zett az összeom lás, és kény te len vol tam könnyek kö - zött a dí vá nyon is be szél ni ró la. Mi kor feláll - tam, hogy tá voz zak, Fenichel na gyon za var - tan megkérdezte:»adjak kölcsön magának valamennyit?«. Mire én elpirultam, és azt mond tam:»még csak ez hiány zik ne kem!«, és be vág tam ma gam mö gött az aj tót. 6 Baloldali politikai nézeteivel a Német Pszichoana li ti kus Egye sü let hi va ta los kép vi se lôi nem rokonszenveztek, így felvétele a Berlini Pszichoanalitikus Intézetbe eltolódott, de három éven át min den elôadás ra és sze mi ná rium - ra be járt má ju sá ban elôadást tar tott Be - vezetés a gyermekanalízisbe címmel. 7 A hivatalos székfoglaló elôadást június 20-án tar tot ta Pszeudogenitalitás egy ese te anális fi - xációval címmel. A felvételi bizottságban Radó Sán dor, Max Eitingon és Karen Horney ül tek. A beszélgetés vegyes érzéseket hagyott Gyömrôiben: Ez az interjú számomra inkább nevetséges volt, mint ko moly. Fel ke res tem Radót, aki azon cso dál ko zott, hogy még min dig nem vagyok kandidátus. [Max] Eitingon fagyosan fogadott, és többek között megkérdezte tôlem, hogy szándékozom-e Oroszországba utazni. Azt válaszoltam:»aligha, persze az em ber so ha sem tud hat ja, mit hoz a jö vô.«karen Horney min dent tud ni akart a múl - tamról, és a beszélgetést a következô szavakkal fe jez te be:»nem ér tem, hogy egy olyan tehetséges nô, mint maga, miért akar analitikus len ni.«8 Kont roll ana li ti ku sa Hárnik Je nô és Felix Boehm, a Német Pszichoanalitikus Egyesület akkori elnöke lett. Cserébe Gyömrôi asszisztens ként dol go zott Boehmnek, ami töb bek kö - zött az zal járt, hogy a Boehm ál tal hoz zá kül - dött páciensek honoráriumának felét át kellett ad nia. (Boehm azok kö zött volt, akik el le nez ték Gyömrôi felvételét az egyesületbe, de elmondása szerint ô tudatosan ilyen kontrollanalitikust szeretett volna.) Szûkebb pszichoanalitikus baráti köréhez olyan baloldali, marxista, szintén többszörös emigráns kollégák tartoztak, mint Gyömrôi szerzôdése a Hom-Filmmel, jelmeztervezésre Annie és Wilhelm Reich, Ot to Fenichel, Edith Jacobson és Siegfried Bernfeld. 9 Ah hoz a le - gen dás gye rek sze mi ná rium hoz tar to zott, ame lyet Ot to Fenichel és Harald Schultz- Hencke 1924-ben ala pí tot tak fia ta labb pszi - choanalitikusok részére, és amelyben az intézményes kereteken kívül dolgoztak ki és vitattak meg pszichoanalitikus témákat. Ez a vitafórum 1933-ig, Hitler hatalomra kerüléséig mûködött. Ber lin ben Gyöm rôi kap cso lat ba ke rült az individuálpszichológusok csoportjával is, ahol megismerkedett Annemarie Wolffal. Tízéves fiát ben Wolf gyermekotthoná ban he lyez te el, ké sôbb ma gá hoz vet te. Gyömrôi sajátos, távolságtartó anyaszerepével kapcsolatban tanulságos Annemarie Wolf lánya, Ursula Heuss csalódott és kissé neheztelô levele, me lyet Gyöm rôi ha lá la után tíz év vel írt Rényi Ervin fiának, Rényi Péternek, némileg anyja nevé ben is. Nem tud ni pon to san, hogy Gyöm rôi miért nem kereste késôbb a kapcsolatot Wolffal Ursula Heuss az énközpontúság és a múlt tal szembeni hûtlenség jeleként értékeli a dolgot. Feltételezhetjük, hogy a fia elvesztése miatti bûntudat és elfojtások is szerepet játszottak a hût len ség ben, ab ban, hogy nem akart vissza - gondolni erre az idôszakra és szereplôire. [ ] A két asszony hoz fû zô dô vi szo nya sajátosan eltért. Edith szeretô édesanyja volt, 92

4 és Gabi egy gyermek elvárásaival szerette ôt. Aki ennek az elvárásnak, véleményem szerint, nem fe lelt meg. Er vin és Edith kap cso la - ta ár nyék ként ve tült Ga bi éle té re. Anne - marie-hoz, aki a nevelôanyja volt, bizalmas, tiszteletteljes kapcsolat fûzte, akihez az élet minden kérdésében fordulhatott élete végéig. [ ] Ér zé sem sze rint Ga bi éppúgy anya nél - kül nôtt fel, mint ahogy sok gye rek apa nél - kül. Ga bi anyát akart, Edith pe dig gye re ket, anél kül, hogy anyá nak kell jen len nie. [ ] Amit nem tudok megérteni (szomorú vagyok és csa ló dott), hogy sem Anne marie-val, sem lányával, Ursulával nem törôdött soha. [ ] De ezt én az erôs énközpontúság és a múlt tal szembeni hûtlenség jeleként fogadom el. Az emberek ilyenek. 11 Kom mu nis ta ak ti vis ta te vé keny sé gé rôl és kapcsolatairól, a politikai változások dinamikájá ról sok szó esik Az ár ellen-ben, gyakorlatilag eköré épül a tör té net ber li ni szá la (sok pszi cho - logizáló, kissé tézisszerû részt is beépítve), a pszi cho ana lí zis azon ban (iro dal mi-dra ma tur - giai vagy pszichológiai okokból?) közvetlenül nem szerepel az elbeszélésben. (A szöveg narrá- Reismann Marianne felvétele tora, Éva, aki Gyömrôi alteregójának tekinthetô, karikaturista.) Zsidóságát egyre inkább számon tartják, s így kény te len ô ma ga is egy re in kább szá mon tartani. Az ár el len érzékelteti azt a folyamatot, ahogyan az erôsödô antiszemitizmus fenyegetettsége, az irracionális megbélyegzettség kialakítja, megerôsíti benne zsidó identitását. Nem a tiszta fajokban való hit, hanem a kisebbségi lét vállalt azonosságtudata jegyében. A Reichstag felgyújtása után felgyorsulnak a zsidóellenes rendelkezések, házkutatások, kéziratégetések. A narrátor idôérzéke átalakul, feltehetôleg a lelki megrázkódtatás hatására is. A regény szerint egy kicsempészni kívánt csomaggal letar tóz tat ják, és a val la tás so rán fiát megölik. Ôt magát egy korábbi, nácivá vált szeretôjének barátja menekíti ki Berlinbôl. Itt újra az életrajzi tények eltolásával találkozunk. Fia valójában 1943-ban, munkaszolgálatban halt meg, szintén erôszakos halállal, de nem ennyire brutális körül mé nyek kö zött, és nem gye rek ként. Csak ta - lálgatni lehet, hogy esztétikai okokból, a drámaiság fokozása, a narratíva egysége érdekében, vagy személyes, pszichés ellenállások miatt mozdult el a valóságtól. Hitler hatalomra jutása után zsidó származása, nem utolsósorban pedig politikai nézetei és tevékenysége miatt valóban többször veszélybe került. A gyerekszeminárium megszûnt, de néhány kol lé gá val (Reichék, Edith Jacobson, Käthe Friedländer, Bar ba ra Lan tos) még össze - jártak, és igyekeztek szakmai kérdésekre koncentrálni. Többen, többek között Felix Boehm is alkalmazkodott a rendszerhez. Ez volt a kez det, de nem tar tott so káig, mivel Hitler hatalomra került. Nehéz idôket él tünk. Annie Reich biz ton ság ban élt ná lam, miu tán la ká sát el kel lett hagy nia. Edith Ja - cobsont hamarosan letartóztatták. Az emberek kezdték elhagyni Berlint. Voltak néhányan olyanok, akik alkalmazkodtak. Sohasem fogom elfelejteni, amikor Boehmmel találkoztam, aki azt mondta nekem:»készítettem egy fel jegy zést a Führernek, amely ben Freud-idézetekkel bizonyítom, hogy a pszichoanalízis a hôsi ember nevelésében tehet szolgálatot.«12 Miu tán el sô poliklinikai pá cien se (egy kény - szerneurotikus munkanélküli kômûves) feljelentette 13, 1933-ban néhány kollégájával együtt 93

5 úgy dön tött, hogy Prá gá ba emig rál. Itt hoz zá - kezdtek egy pszichoanalitikus kiképzô intézet létrehozásához, és pszichoanalitikus-pedagógiai szemináriumokat és elôadásokat tartottak. Késôbb egy idô re Fenichel is Prá gá ba te le pült. Gyöm rôi to vább ra is kap cso lat ban ma radt Fenichellel és a marxista pszichoanalitikusok cso port já val; Käthe Friedländer, Georg Gerô, Edith Jakobson, Bar ba ra Lan tos és Annie Reich mel lett egyi ke volt azok nak, akik hez Fe - nichel titkos körleveleit 14 in téz te 1933 és 1945 között. Prága, amely az emigráció emblémája lett, átmeneti állomás volt Gyömrôi életében. Egy ko ráb bi él mény megis mét lé se ként él te meg, és ez in kább gá tol ta, mint ins pi rál ta. Az ár ellen szavaival: Prága számomra rövid állomás volt. Nem volt alkalmas arra, hogy mindent feledtessen, és valami újra ösztönözzön. [ ] Prága ban egyetlen nagy emigrációs kolónia volt. [ ] Mindezt már lát tam Bécs ben, mindeze - ket az embereket már megismertem Bécsben, még ha ne vük ak kor tájt más képp hang zott is, még ha nem né me tül be szél tek is, ha nem ma - gya rul. Csak egy kü lönb ség volt, de az igen nagy. Én ma gam vol tam más, mint ak kor. Bécsben az emigráció valami ideiglenes dolog volt a szá munk ra. Annyi ra biz to sak vol - tunk benne, hogy hamarosan mind hazatérünk. Most mindez megis mét lô dött, és a töb - biek ta lán rá is ta lál tak er re az ideig le nes ség érzésre, talán még valami nárcisztikus elégtételt is lel tek ab ban, amit átél tek; min den ki nek megvolt a maga hôstörténete.[ ] Talán csak ne kem és még egy-két em ber nek volt az egész egy régi darab másodszori színrevitele. Tizenhárom évvel késôbb ben Gyömrôi visszatért Budapestre, és a Magyarországi Pszichoanalitikai Egyesület rend kí vü li tag ja lett ben vet te át Jó zsef At ti la ke ze lé sét, és né mi leg fals mó don ez a terápia lett azután életmûvének emblémája a magyar pszichoanalitikus és irodalmi köztudatban ban kommunista zsidó analitikusként újra bizonytalanná vált a helyzete, fizetô pácien sei el fogy tak. Az Ernest Jonestól ka pott anyagi támogatás segítségével és John Rickman angol analitikus közvetítésével 1939 februárjában végül Ceylonba emigrált harmadik férjével, Újvári László újságíróval. Itt élt ig, ami kor im már nem po li ti kai, ha nem egész - ségügyi okokból, a szervezete számára megterhelô klíma miatt negyedik férjével Londonba költöztek. Ez volt élete utolsó, leghosszabb állomá sa, itt halt meg 1987-ben. A következô részletek Az ár el len berlini fejezetébôl valók. A szöveg bepillantást nyújt a weimari Németország fôvárosának szellemi mozgásaiba, városi életébe, politikai klímájába, a társadalmi mozgalmak mikrovilágába. Érzékelteti, hogyan ér el a fasizálódó politika a mindennapokig, és fenyegeti egyre közvetlenebbül a fizikai létezést. Képet kaphatunk egyszersmind az elbeszélô Gyömrôi-alteregó gondolkodásáról és bár stilizálva életének egy szakaszáról is, melyben a társadalmi-történelmi kényszerhelyzetek között is igyekezett irányítani sorsát és megôrizni választott identitásait. JEGYZETEK 1 Mitchell G. Ash: Forced Migration and Scientific Change After 1933: A New Approach. In: E. Timms J. Hughes (szerk.): Intellectual Migration and Cultural Transformation: Refugees from National Socialism in the English-Speaking World. Sprin ger, Vienna, (Az idé zet sa ját for dí tás.) 2 Rényi Edit: Az ár el len. Ké zi rat, é. n. [1941?] A Ferenczi Sán - dor Egyesület Archívumának tulajdonában. 3 Gyömrôi Edit levele Vezér Erzsébetnek, május 30. Petôfi Irodalmi Múzeum Kézirattára, Vezér Erzsébet hagyaték, 2006/50. 4 Ld. Vezér Erzsébet: Nagyon fáj. Gyömrôi Edit halálára. Élet és Irodalom, ; Ve zér Er zsé bet videóinterjúja Gyöm rôi Edit - tel, 1979 (Pe tô fi Iro dal mi Mú zeum, Hang tár); Christiane Ludwig-Körner: Edit Ludowyk Gyöm rôi. In: Uô: Wiederentdeckt Psychoanalytikerinnen in Ber lin. Bibliothek der Psychoanalyse, Psychosozial Verlag, Ber lin, Michael Schröter: Edith Gyömrôi. Eine biographische Skizze. Luzifer Amor, 1995/ Edith Ludowyk-Gyömrôi: Em lé kek Ot to Fenichelrôl és a Né - met Pszichoanalitikus Egyesületrôl [1979]. Thalassa, 2005/ Uo Ld. Einleitung einer Kinderanalyse cí mû, posz tu musz ta - nulmányát. Luzifer Amor. Zeitschrift zur Geschichte der Psychoanalyse, 2000, (Köz zé tet te: Christiane Ludwig-Körner.) 8 Ludowyk-Gyömrôi [1979], A berlini pszichoanalitikus baloldalról ld. Russel Jacoby: The Repression of Psychoanalysis. Ot to Fenichel and the Political Freudians. Basic Books, New York, Ld. még Riccardo Steiner: It is a New Kind of Diaspora : Explorations in the Sociopolitical and Cultural Context of Psychoanalysis. Karnac Books, Lon don, 2000; Elizabeth Ann Danto: Freud s Free Clinics. Psychoanalysis and Social Justice, Co lum bia UP, New York, 2005; Erôs Fe renc: Analitikus szociálpszichológia. Új Mandátum, Budapest, Rényi Gábor munkaszolgálatban halt meg 1943-ban. 11 Ursula Heuss le ve le Rényi Pé ter nek. Ba sel, febr. 16. Sarlós Mariann tulajdona. 12 Ludowyk-Gyömrôi [1979], Uo Otto Fenichel: 119 Rundbriefe, Szerk.: Johannes Reichmayer, Elke Mühlleit ner. Frank furt am Main, Stroemfeld Verlag, Ba sel,