A Pál-völgyi-barlang 2013-as évi feltáró kutatása

Átírás

1 Budapest, JELENTÉS A BEKEY IMRE GÁBOR BARLANGKUTATÓ CSOPORT ÉVI MUNKÁJÁRÓL A Pál-völgyi-barlang 2013-as évi feltáró kutatása Kutatócsoportunk év folyaán a Duna-Ipoly Nezeti Park Igazgatóság KDV- KTVSZ /2012 sz. engedélye alapján végezte a Pál-völgyi-barlangrendszer (kat. sz.: 4762/2) feltáró kutatását. Összesen 3 ponton végeztünk bontási unkákat az isert szakaszok ögött feltételezhető további járatok feltárása érdekében. Csoportunk az év folyaán összesen 810 unkaórát fordított feltáró tevékenységre. 1. Alba Régia-folyosó februárjában, az évi szokásos denevérszáolás során figyeltünk fel a Hajós-tere térségében található Alba Régia-folyosó végpontjának főtéjét alkotó, összetört árga lapokból álló oladékra. Az oladéktöbök közti résekből ivel ezeket ne töltötte ki agyag gyenge huzatot észleltünk. Úgy véltük, hogy viszonylag kevés unkával át lehet bontani az oladékot, aely ögött kiterjedt járatrendszert ne feltételeztünk, ivel a végpont isert járatok által körbezárt területen található, viszont ezeknél lényegesen agasabban helyezkedik el. Május 22-én kezdtük eg a végpont bontását. Négyen vettünk részt a unkában. Először az oladék alatti területet takarítottuk ki, hogy védve legyünk a lehulló töböktől. Ezután, a főte leolasztása után ár át is tudtunk bújni az eddig iseretlen barlangrészbe. Az egész űvelet összesen háro órát vett igénybe. Az új járat kétfelé indult tovább. Az egyik irányban 20 éter hosszúságú szépen oldott göbfülkék sorából álló, zegzugos folyosóba jutottunk, elynek falait több helyen kalcit- és angánkiválások borították. A ásik irányban egy kb. 40 éter hosszú járatot találtunk, elynek járható (felső) része a árga állása során harapódzott fel. A feltételezett oldott szint a folyosó alján található, elyet a kiállott törelék teljesen kitöltött. A járat falait agas agyagtartalú árga alkotja, elynek nedves felülete szappanszerűen kenhető állagú. Találtunk itt egy eddig sose látott képződényt, elynek forája egy szétnyíló hagya rétegeire elékeztet. Feltehetően a fal felületén a árga vékony rétegenként vált el, az egyes rétegek agas agyagtartaluk iatt ne hullottak szét, széleik pedig felpöndörödtek. A járat végpontját egyre szűkülő, huzatoló hasadék alkotja. További háro alkaloal folytattuk itt a feltárást. A szűk, huzatos végpont bontása ne hozott további eredényt, viszont a főfolyosó talpszintjét borító törelék egbontásával sikerült bejutnunk egy 20 éter hosszú lapos, csak kúszva járható járatba, aely a főfolyosó oldott részének kizáródott szelvényének tekinthető. Ennek a kúszójáratnak egyetlen tágasabb része egy szépen fejlett, cseppköves göbfülke. A Pál-völgyi-barlang eddig isert járatainak legnagyobb része eocén észkőben, illetve a észkő és a árga határán alakult ki. Az itt felfedezett járatok érdekességét az adja, hogy

2 kizárólag árgában alakultak ki, ezért a feltáró kutatás folytatásán kívül orfológiai vizsgálatokat és a árga agyagtartalának eghatározását is tervezzük az új részben. 2. Cseppkőteető 2013-ban is folytatódott a feltáró unka a barlang Régi-részében, a Kis-körforgalotól ÉNy-ra található Cseppkőteető-tereben. Hat alkaloal, 5-6 fős brigádokban bontottuk a tere É-i falából nyíló, ÉNy-i irányú hasadék végpontját. Először vízszintesen próbáltunk előre jutni a keskeny járat főtéjét alkotó keény, kalcittal összeceentált törelék alatt. Kb. 5 étert sikerült előrejutnunk a kitöltésben, azonban a járat szelvénye folyaatosan keskenyedett, végül járhatatlan éretűre szűkült össze. Ezután függőlegesen felfelé próbálkoztunk, áttörtük a főte összeceentálódott törelékét, aely fölött néileg lazább szerkezetű, könnyebben bontható kitöltésben dolgozhattunk tovább. 3 étert sikerült felfelé haladnunk, ahol nagy ennyiségű összecseppkövesedett kalcitleez törelékbe ütköztünk, elynek bontása ég vésőgéppel is reénytelennek bizonyult. Mind a vízszintes, ind a felső végpontot légrés nélkül, teljesen kitöltötte a szinte bonthatatlan keénységű átcseppkövesedett törelék. Ekkorra ár a kiterelt anyag deponálása is kooly probléává vált, ezért a járat további kutatását beszüntettük. 3. Kis-körforgalo / Hat barát-folyosó A Kis-körforgalat a Cseppkőteetővel összekötő járat (Hat barát-folyosó) D-i, kb. 12 éter hosszúságú végét középen egy összeceentálódott cseppkő- és kőtörelékből álló 0,8-2 éter vastagságú kitöltésréteg választja ketté. A felső szint cseppkövekben rendkívül gazdag, az alsó rész lapos, 1-1,4 éter szélességű kúszójárat, elynek talpát laza, apróbb töbökből álló oladék alkotja, felette keskeny légréssel. A felső, cseppköves szint bejárása során kiderült, hogy a járat D-i végpontja bontásával esélyünk lenne egy kereszthasadékba jutni, így egkerülhetnénk a Cseppkőteető befulladt végpontjait. A felső szinten végzett bontással tönkretennénk az ott található képződényeket, ezért az alsó szint talpának süllyesztésével, károkozás nélkül próbáltunk előre haladni a felső rész bejárásakor felderített végpont irányába. Háro alkaloal, 5 fős brigádokkal 6,2 étert jutottuk előre. Sajnos ezen a ponton a főte annyira instabillá vált, hogy többször eg is olott, ezért itt is fel kellett függesszük a további kutatást. Tudoányos egfigyelések, vizsgálatok Vízinőség-vizsgálatok A Bekey Ire Gábor Barlangkutató Csoport és a Pagony Barlangkutató Csoport együttűködése keretében óta vizsgáljuk a Pál-völgyi-barlangba beszivárgó víz inőségét. A intavételt a Bekey Ire Gábor-csoport, a éréseket a Pagony-csoport végezte az ELTE TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének laboratóriuában a MSZ előírásai alapján. A vizsgált paraéterek: ph, fajlagos vezetőképesség, kalciu-, agnéziu-, nátriu-, káliu-, hidrogénkarbonát-, klorid-, szulfát-, nitrát-, és ortofoszfát-ion. A barlang kilenc pontján helyeztünk ki intavevő edényeket, aelyekben tölcsér segítségével biztosítottuk az állandó vízcserét. Mérőpontok: Meseország (p01), Y-folyosó (p02), Csurgatóriu (p03), Rockenbauer-tere (p04), Térképész-ág (p05), Pentacon (p06),gyöngyös-folyosó (p07), HOSE-tere (p08), Óriás-kifli (p09) (1. térkép) 2

3 1. térkép A Pál-völgyi-barlang érőpontjai ban egy alkaloal végeztünk intavételezést ájus 20-án. A kapott eredényeket a 2012-es éréseink ediánjaihoz hasonlítva értékeltük. Meseország (p01) Az előző évektől eltérően a 2013-as évben növekedett inden paraéter koncentrációja. Ezek közül kieelkedik a fajlagos vezetőképesség (1276- µs/c-ről 2330-ra), a kalciu (109,7 g/l-ről 169,9-re), a klorid (234 g/l-ről 609,7-re) és a nátriu (99,5g/l-ről 301,3-ra) (1. táblázat). vezetőképess ég Lúgoss ág HC O 3 Összeskeénys ég Kalciu Magnéziu Klori d Nitr át Szulf át Káliu Nátriu edián ,8 169, 3 8,1 109,7 28,7 234, 0 5,1 181,1 4,5 99, ,6 221, 8 11,0 169,9 31,3 609, 7 6,2 215,0 8,3 301,3 1. táblázat Meseország (p01) érőpont 2012-es edián, ill. a évi érés értékei Y-folyosó (p02) Az előző érőponthoz hasonlóan itt is növekedés tapasztalható az értékekben. A fajlagos vezetőképesség (900 µs/c-ről 1125-ra), a keénység-forák, a klorid (88,6g/l-ről 177,3- ra), a nátriu (26,6 g/l-ről 47,5-re) értékében jelentősebb változás tapasztalható, íg a nitrát lényeges változást ne utat. (2. táblázat). Összeskeénység Kalciu Magnéziu Klorid Nitrát Szulfát Káliu Nátriu edián 900 3,0 180,9 7,8 75,6 47,8 88,6 81,5 169,2 3,5 26, ,3 198,5 9,8 95,4 61,4 177,3 82,5 183,0 5,0 47,5 2. táblázat Y-folyosó (p02) érőpont 2012-es edián, ill. a évi érés értéke 3

4 Csurgatóriu (p03) Ennél a érőpontnál a fajlagos vezetőképesség (1064 µs/c-ről 724-re), a keénységforák, a nitrát ( 91,0 g/l-ről 110,2-re), a szulfát (139,1 g/l-ről 165,8-ra) és a nátriu (28,1 g/l-ről 37,6 g/l-re) értékeiben tapasztalhatunk kisebb értékű növekedést, íg a klorid ne változik (3. táblázat). Rockenbauer-tere (p04) A keénység-forák, a vezetőképesség, a nitrát, és a szulfát enyhén csökkenő értékeket utatnak. A klorid és a nátriu esetében se jelentős a változás (4. táblázat). vezetőképess ég Lúgoss ág HC O 3 Összeskeénys ég Kalciu Magnéziu Klori d Nitr át Szulf át Káliu Nátriu edián 724 2,5 151, 8 5,9 47,3 43,6 42,5 91,0 139,1 2,1 28, , 110, ,3 3 7,0 57,3 49,8 42, ,8 2,6 37,6 3. táblázat Csurgatóriu (p03) érőpont 2012-es edián, ill. a évi érés értéke Összeskeénység Kalciu Magnéziu Klorid Nitrát Szulfát Káliu Nátriu edián 794 2,8 169,3 5,8 85,1 18,4 67,4 61,2 167,1 6,6 44, ,7 163,4 5,6 82,1 18,5 70,9 55,1 156,8 6,4 48,9 4. táblázat Rockenbauer-tere (p04) érőpont 2012-es edián, ill. a évi érés értékei Térképész-ág (p05) Az legtöbb oldott anyag esetében növekedés utatkozik. A érőpontok közül eddig is itt tapasztaltuk a legnagyobb szennyezést, a 2013-as adatok ennek további növekedését jelzik (5. táblázat). Összeskeénység Kalciu Magnéziu Klorid Nitrát Szulfát Káliu Nátriu edián ,7 105,1 20,6 325,2 52,6 1666,2 72,8 193,4 6,9 725, ,9 116,7 21,9 328,3 60,2 2038,4 68,4 224,0 7,4 1091,0 5. táblázat Térképész-ág (p05) érőpont 2012-es edián, ill. a évi érés értékei Pentacon (p06) A nátriu, a szulfát és keénység-forák enyhe növekedést utatnak (a kalciu kivételével). A fajlagos vezetőképességnél és a nitrátnál kisebb értékű, íg a kloridnál (308,4 g/l-ről 109,9-re) jelentősebb csökkenés tapasztalható (6. táblázat). Összeskeénység Kalciu Magnéziu Klorid Nitrát Szulfát Káliu Nátriu edián ,1 251,0 14,7 115,3 105,5 308,4 54,4 170,3 2,2 27, ,2 256,8 15,0 114,5 113,5 109,9 40,6 175,2 2,3 32,9 6. táblázat Pentacon (p06) érőpont 2012-es edián, ill. a évi érés értékei 4

5 Gyöngyös-folyosó (p07) A legtöbb paraéter esetében kisebb értékű csökkenés tapasztalható. Ez alól csak a lúgosság (HCO 3 ) és a nátriu a kivétel, utóbbi esetében (132,4 g/-ről 166,3-ra) jelentős a növekedés (7. táblázat). Összeskeénység Kalciu Magnéziu Klorid Nitrát Szulfát Káliu Nátriu edián ,4 145,9 13,0 166,4 57,4 411,2 51,1 263,3 3,0 132, ,6 157,6 11,4 148,9 48,6 390,0 35,3 252,2 2,9 166,3 7. táblázat Gyöngyös-folyosó (p07) érőpont 2012-es edián, ill. a évi érés értékei H.O.S.E-tere (p08) A 2013-as értékek növekedést utatnak. Ez alól csak a nitrát a kivétel, aely esetében kisebb fokú csökkenés (70,8 g/-ről 57,0 re) tapasztalható (8. táblázat). Összeskeénység Kalciu Magnéziu Klorid Nitrát Szulfát Káliu Nátriu edián ,1 372,8 13,7 133,1 85,4 173,7 70,8 197,3 3,4 28, ,8 472,8 17,7 158,4 119,3 283,6 57,0 226,4 3,5 54,8 8. táblázat H.O.S.E-tere (p08) érőpont 2012-es edián, ill. a évi érés értékei Óriáskifli (p09) A agnéziu kivételével az összes paraéter esetében kisebb értékű növekedés tapasztalható. (9. táblázat). Összeskeénység Kalciu Magnéziu Klorid Nitrát Szulfát Káliu Nátriu edián 773 2,1 128,4 5,3 85,1 13,8 70,9 79,0 114,0 8,4 42, ,5 151,8 5,9 99,2 11,6 85,1 84,3 119,4 8,8 50,7 9. táblázat Óriáskifli (p09) érőpont 2012-es edián, ill. a évi érés értékei A 2012-es edián értékek és a ájus 20-i adatok összehasonlításánál a Gyöngyösfolyosó és a Rockenbauer-tere érőpontjai kivételével kisebb-nagyobb értékű növekedés tapasztalható. A 2013-as tavaszi intavételezés eredénye alapján esszeenő következtetést ég ne tudunk levonni, de felhívja a figyelet a külső szennyezés növekedésére, ainek egyik oka valószínűleg az, hogy a tavaszi hóolvadás nagyobb ennyiségben osott be szennyező anyagokat. 5

6 Kliatológiai érések Pál-völgyi-barlangban 1. Bevezetés A barlangkliatológiai érés során a felszín és a barlangok hőérsékletének kapcsolatát vizsgáljuk, a felszínen egjelenő hőérsékletváltozások ennyi idő elteltével jelennek a barlangban, ilyen értékben érvényesülnek ott. Ezeket a változásokat nuerikus adatokkal kifejezni, statisztikai száításokat segítségül hívva eleezni kívánjuk. A vizsgálat során vezeték nélküli szenzorhálózat alkalazta, ahol az eszközök segítségével hőérséklet, páratartalo, légnyoás és radon vizsgálatokat végzek egy időben. További célo az, hogy a érés segítségével kiutathassa a barlangok légáralás nagyságát, valaint az antropogén hatás értékét a barlangklía változásával. Az adatsorokat később egjelenő publikációban részletes elezéssel utato be. 2. Módszerek Az UC Mote Mini alacsony fogyasztású vezeték nélküli szenzor odult alkalaztuk a vizsgálatainknál. Ez az eszköz táogatja az IEEE /ZigBee vezeték nélküli kounikációs szabványt, elynek segítségével az alacsony adatátviteli sebességet egvalósítja. A rádió odul 250kbps adatátvitelre képes, elyet 2.4Ghz-es ISM sávban biztosítja. A vezérlésről egy 16 MHz-es Atel ATega128RFA1-as ikroprocesszor gondoskodik, ely 128kB RAM-al rendelkezik. Az eszközben gyárilag többféle érzékelő van beépítve: 1. Fényszenzor, 2. Nyoásérő szenzor, 3. Hőérsékletérzékelő, 4. Páratartalo érzékelő. Az SHT21-es hőérséklet szenzor felbontása ±0,01 C, pontossága ±0,3 C. A SHT21 páratartalo érzékelőjének felbontása ±0,04%,RH és a pontossága ±2,0%RH. Az adatok tárolására 2Mbyte flash eória áll rendelkezésünkre. Az eszköz operációs rendszere a nyílt forráskódú TinyOS, elynek segítségével lehet prograozni az eszközt. Az áraellátásról LIR2450 ele gondoskodik. Minden vizsgálatunk esetében 10 percenkénti adatrögzítéssel értünk, és akár 3 hónapig is tudtuk használni anélkül, hogy eleet kellett volna cserélni a szenzorokban (DATASHEET,). 3. A űszerek elhelyezése A szenzorok elhelyezésénél törekedtünk arra, hogy a bejárati zónában, a keveredési zónában, illetve a barlang belsőbb szakasziba is kerüljenek űszerek. A felszíni hőérséklet hatásait, így részletesen tudjuk vizsgálni. A barlangba összesen 27 db űszer került, elyek rögzítették a hőérséklet és páratartalat, illetve a űszerek közül 7 db a légnyoást is rögzítette. A űszer cserék alkalával CO2 szintet is értünk AEROQUAL 505 űszer segítségével. A barlang 10 pontján radon érést is végeztünk RSFV detektorral. Légáraláséréseket is végeztünk a szenzoroknál TEST405-V1 űszerrel. Az adatok ég feldolgozás alatt állnak. 6

7 2. zóna 1. zóna 3. zóna 4. zóna Átfogó denevérszálálás a Pál-völgyi-barlangban A szűkebb érteleben vett Pál-völgyi-barlang központi zónájában telelő denevérálloány ezévi átfogó felérését csoportunk a korábbi gyakorlat szerinti időszakban, február 10- én végezte el. A integy 7 k hosszúságú járatszakaszra kiterjedő szálálásban 9 brigádban összesen 23 fő űködött közre; s ez alkaloal sikerült végre azt is egszervezni, hogy a két legnépesebb szakaszon fajhatározásban jártas szakeberek is velünk tartsanak. Így bár egyes nagy agasságokban függeszkedő példányok száukra se voltak egyértelűen azonosíthatók képet kaphattunk az eddig kis teretű siaorrú denevér gyűjtőnév alatt regisztrált csoport fajösszetételéről is. A szászerű eredények a következők voltak: barlangszakasz kis nagy nagy patkósdenevér Myotisok vízi denevér tavi denevér Myotis sp. Összesen Régi Rész Deceberi-szakasz Térképész-ág Negyedik Negyed Déli-szakasz Keleti-zóna évi feltárások Összesen

8 Az eredényeket értékelve tehát kisteretű siaorrú denevéreink nagyobb részben vízi (Myotis daubentoni), kisebb részben tavi denevérnek (Myotis dasycnee) bizonyultak; s elítést érdeel, hogy a távolabbi szerevételezéssel neigen elkülöníthető két nagy Myotis-faj (Myotis yotis és Myotis blythi) képviselői közül legalább háro példány az utóbbi fajhoz tartozott. Az észlelt összesen 205 példánnyal az álloány létszáa vizsgálataink évi kezdete óta ost ötödik alkaloal eghaladta a kettőszázat (1. ábra; a grafikon az átláthatóság kedvéért csak a egelőző 15 esztendő adatait tünteti fel, a 100±40 példányos létszáokkal jellezett korábbi időszak eredényei a tavalyi jelentésünkben láthatók). Ezen belül az álloány kezdettől fogva doináns faját képviselő kis patkósdenevéreknek (Rhinolophus hipposideros) ost 163 példányát, a nagy patkósdenevéreknek (Rhinolophus ferruequinu) 7 példányát és a két nagy Myotis-faj összesen 10 példányát észleltük; íg a kisebb teretű Myotisok száa ide értve a fajra ne eghatározott 12 példányt is együttesen 25 volt. Ez a kispatkósok és a nagy Myotisok esetében az utóbbi tíz év (azaz aióta 200 feletti egyedszáok is előfordulnak) átlaga körülinek, íg a nagypatkósok és a kisebb teretű Myotisok esetében átlag felettinek értékelhető. Myotisok esetében átlag felettinek értékelhető. A Pál-völgyi-barlang telelő denevérálloányának faj(csoport)ok szerinti egoszlása kispatkós nagypatkós vízi tavi Myotis sp. nagymyotis 1. ábra Az álloány területi egoszlásában (2. ábra) újszerű tapasztalatokról ne száolhatunk be. A eglehetősen agas összlétszá dacára átlag feletti egyedszáokat csak a Deceberiszakaszon (122 példány) és a Régi Részen (61 példány) regisztráltunk, az ezekhez csatlakozó további barlangrészeken csupán átlagos (Térképész-ág: 11 db, Negyedik Negyed: 4 db, Déliszakasz: 6 db) vagy az átlagnál is alacsonyabb szában tartózkodtak denevérek (1993. évi feltárások: 1 db, Keleti-zóna: 0). 8

9 A Pál-völgyi-barlang telelő denevérálloányának területi egoszlása Régi Rész Deceberi-sz Térképész-ág Negyedik N. Déli-szakasz Keleti-zóna 1993.évi felt. 2. ábra Dokuentációs unkák Fotodókuentáció A 2013-as évben csoportunk fotódokuentációs tevékenysége tovább bővült. Igyekeztük továbbfejleszteni az eddig is alkalazott több, szinkronizált vakuval történő fényképezés technikáját, valaint kísérleteztünk egy újabb ódszerrel is, a ledes egvilágítás alkalazásával. Az év folyaán az alábbi téakörök dokuentációját végeztük el: feltátó kutatás; tudoányos vizsgálatok; csoportélet; túrák és expedíciók. Ezen kívül gyarapítottuk a Pál-völgyi-barlangról készült archív fényképekből álló gyűjteényünket is, valaint folytattuk a 2011-ben elkezdett, a barlang szebb, képződényekben gazdag részeinek újra fotózását is. Térképezési unkák Elvégeztük a 2013-ba n, az Alba Régia folyosó végpontjánál felfedezett új barlangrészek felérését (a térkép szerkesztése, rajzolása folyaatban van), valaint pontosítottuk, kiegészítettük a Cseppkőteető térségének korábbi felérését. Tóth Attila csoportvezető Kiss Attila kutatásvezető 9

10 10