Digitális továbbfejlesztett vezeték nélküli telefon Digital Enhanced Cordless Telekomminications

Átírás

1 Digitális továbbfejlesztett vezeték nélküli telefon Digital Enhanced Cordless Telekomminications The mobile communications revolution began with the advent of cellular radio technology, and the widespread introduction of mobil phone services. This latest stage in the revolution is all about extending communications mobility to people within their working or home emvironments. In the mobile communications development is a new digital radio standard called DECT ( Digital Enhanced Cordless Telecommunications). What started as a purely European initiative, to develop a unified digital radio standard for cordless phone. A mobil kommunikációs forradalom a cellás rádió technológia és a mobil telefonszolgáltatás általános bevezetésével kezdődött. Ez a forradalom legújabb színtere, a mobil kommunikáció kiterjesztése az emberekhez, munkahelyükön vagy otthoni környezetben. A legújabb mobil kommunikációs fejlődésben az új digitális rádió szabványt DECT-nek (Digital Enhanced Cordless Telecommunications) hívják. Ami egy tisztán Európai kezdeményezéssel indult, kifejleszteni a vezetéknélküli telefonok egységes digitális rádió szabványát. A távközlési szolgáltatások robbanásszerű fejlődését a digitális technika megjelenése is elősegítette. A korábbinál megbízhatóbbá, praktikusabbá vált a kommunikáció. A távmunka lehetősége, a távoktatás terjedése, a mobiltechnológiák, az ISDN-alkalmazások és az Internet rohamos térnyerése az üzleti és a magánéletben egyaránt újabb, egységesített fejlesztéseket generál. Az új áramlatokat, az egyre növekvő igényeket felmérve olyan telekommunikációs alkalmazásokkal is találkozhatunk a honi piacon, amelyek a világ legfejlettebb országaiban is most vannak elterjedőben. A DECT (digitális továbbfejlesztett vezeték nélküli telefon) rendszert az ETSI STC RES-03 Cordless Communication műszaki csoportja fejlesztette ki a 90-es évek elején (ETSI-European Telecommunications Standard Institute). Jelenleg folyik a szabványosítása a DECT Project keretében. Ez olyan szabvány, amely az alkalmazások teljes skáláját támogatja az egycellás, otthoni zsinór nélküli telefontól a többcellás, vezeték nélküli PBX-rendszeren (Public Branch Exchange) keresztül a vezeték nélküli helyi hurokig, állandó helyű vagy bizonyos távolságon belül mozgó előfizetők számára. Azaz egyformán alkalmas az otthoni, egyvonalas zsinór nélküli telefonhoz és a nagy rendszerekhez, amelyek több ezer felhasználót szolgálnak ki. Eredetileg a betűszó Digital European Cordless Telekomminications (digitális európai vezeték nélküli távközlés) első betűiből állt össze, de mára már az E betű az Enhanced (továbbfejlesztett) jelent, mert a DECT már kinőtte Európát, s kezdi meghódítani a világot. Kifejlesztése óta számos országban nagy népszerűségnek örvend, ami annak köszönhető, hogy a gyártóknak kicsi, könnyen kezelhető, egymással felcserélhető kézi telefonokat sikerült előállítaniuk az egységes szabvány alapján. A DECT-szabvány alkalmazható az integrált kommunikációs megoldásokban is, például a GSM-ben vagy ISDNben. A szabványt 1996 végéig több mint 40 országban fogadták el. Az ETS-en (europai

2 szabványon) alapuló egységes technológia, valamint a piaci verseny folyamatosan csökkenti a berendezések árait. A DECT (Digital Enhanced Cordless Telecommunications) a második generációs európai mobil rendszerek (GSM, TETRA, ERMES, stb.) családjába tartozó, legújabb vezeték nélküli távközlési eszköz. Az 1,8 GHz - es frekvenciatartományban működő rendszer igen nagy kapacitáskezelő képessége kis területen koncentrálódó, magas forgalmi igények kiszolgálását teszi lehetővé. Legfontosabb jellemzői igen jó beszédminőség, rendkívül nagy kapacitás, MHzes sáv, széles körű adatátviteli lehetőségek, nagyfokú adatbiztonság, a frekvencia spektrum igen gazdaságos kihasználása a különböző termékek és alkalmazások számára garantálja a jövőbeni sikereket. A DECT-nek jellemzően négy felhasználási területéről beszélhetünk: 1. Egy épületben több bázisállomással úgynevezett pikocellákat kialakítva a telefonközponthoz zsinór nélküli mellékállomások csatlakoztathatók. A megoldás módjától függően a mobil mellékekről majd ugyanazokat a szolgáltatásokat lehet igénybe venni, mint a vezetékesről, vagy azoknak egy korlátozott körét. Ha a bázisállomásokat vezérlő kártyák behelyezhetők az alközpontba, akkor olyan integrált megoldást kapunk, amely a kommunikációs rendszer összes tulajdonságait továbbadja a zsinór nélküli készüléknek. A másik, az úgynevezett add-on esetben a bázisállomás-vezérlő az alközponton kívül, külön házban kap helyet. Ez drágítja a rendszert, másrészt az alközpont és a vezérlő közti átviteli út révén analóg szakasz kerülhet az egyébként digitális környezetbe. (1. Ábra) PSTN (Public Switched Telefone Network) főáramkörök PBX (Public Branch Exchange) Vezetékes mellékállomások BS Bázisállomás Kézi készülékes mellékállomások 1. ábra 2. Túlnyomórészt lakáson belül biztosít szabad mozgást a DECT másik felhasználási területe, amikor egyetlen bázisállomást telepítenek, s annak hatósugarában szabadon lehet mozogni zsinór nélküli telefonokkal. E megoldás annyiban különbözik az úgynevezett

3 vezetéknélküli (cordless) telefonoktól, hogy egyetlen fővonalhoz akár három-négy zsinór nélküli készülék is csatlakoztatható, amelyek egymással is kommunikálhatnak (2. Ábra). PSTN (Public Switched Telefone Network) főáramkörök BS Bázisállomás végberendezés 2. ábra 3. A sorban a nyilvános hálózati alkalmazások következnek. Kiválóan alkalmas a technológia olyan települések telefongondjának megoldására, amelyek távol esnek a telefonközponttól, s a helyi hálózat kiépítése is igen költséges. Ott, ahol a kábelezés túlságosan drága, illetve a hálózatot nagyon gyorsan kell kiépíteni, természetesen városon belül is szóba jöhet ez a megoldás. A központ és az ellátandó terület közti átviteli út bármilyen digitális összeköttetéssel megvalósítható, majd ez egészül ki egy DECT alapú rádiós előfizetői hálózattal. A bázisállomásokat oda helyezik ahol telefonigény mutatkozik, azaz többnyire nem fedik le az egész települést. Az előfizetőknél fix telepítésű, az analóg fővonali készülékek minden tulajdonságával rendelkező rádiós végberendezések működnek. Barangolásra településen belül sincs mód. Mivel azonban maga a DECT digitális technológia is lehetővé teszi a mozgást, műszakilag nem kizárt sem a digitális végkészülékek telepítése, sem a barangolás megvalósítása a vezeték nélküli helyi hálózatokban. 4. Alkalmazhatjuk a DECT-et nyilvános hálózatokban úgy is, hogy az egész települést egy pikocellás hálózattal fedik le, így biztosítva a falun belüli, azaz korlátozott mozgást. E megoldás egyik felhasználási területe a mobil (GSM vagy NMT 450 (Nordic Mobile Telefone) Magyarországon Westel 450) rendszerek kiegészítése akár egy távoli településen, akár egy sűrűn lakott városrészben. Természetesen a vezetékes hálózathoz is csatlakoztatható a DECT e pikocellás változata. A szolgáltató igényeihez igazodva a fix telepítésű és a korlátozott mobilitású megoldások kombinálhatók. A DECT alkalmazható vezeték nélküli helyi hálózatok (LAN) kialakítására, e megoldás részletes kifejlesztése azonban még várat magára.

4 A DECT/GSM kibontakozó együttműködése nagyon nagy lehetőségeket rejt magában. A GSM nagy területen mobilitást nyújt a DECT-nek, a GSM-hálózathoz pedig a lényegesebben jobb beszédminőségű DECT-tel lehet hozzáférni. Az érvek, amelyek egy GSM-üzemeltetőt erre az együttműködésre ösztönözhetnek, a következők: A DECT olcsó és könnyen telepíthető, nem kell hozzá frekvenciatervezés, Jó a spektrumhatásfoka, 20 MHz sávszélessége van 27 országban, Beszédminősége jobb, mint a GSM-nek, DECT/GSM együttműködési szabványok stabilak, 512 kbit/s adatsebességet kínál, és ez a jövőben 2 Mbit/s-ra változik. DECT rendszer működése A DECT MHz sávban működik, 10 vivőfrekvencia felhasználásával. Minden vivőfrekvencián 24 időrés helyezkedik el a 10 millimásodperces keretekben. Ez a keret azt jelenti, hogy az átvitel 10 ms-os ciklusokban történik. A 24 időrésből 12 adásra, 12 pedig vételre szolgál, azaz egy vivőfrekvencián 12 csatornát alakítottak ki. Összesen tehát 120 csatorna áll rendelkezésre. A DECT készülék a 120 csatorna bármelyikén képes hívást felépíteni, és a beszélgetés alatt folyamatosan teszteli a többi csatorna minőségét. Mivel a beszédminták átvitele a beszélgetés idejének csak a tizenketted részét foglalja le, így erre tág lehetőség nyílik. Abban a pillanatban, amint a rendszer úgy érzékeli, hogy egy másik csatornán jobb az átviteli minőség, akkor ezen a csatornán is felépíti a kapcsolatot, majd a régin bontja. A két kapcsolat rövid időre átlapolja egymást, mely biztosítja az észrevétlen csatornaváltást. A DECT rendszer főbb rendszertechnikai adatai a következők: frekvenciasáv MHz modulációs eljárás FDMA/TDMA/TDD beszédkódolás 32 kb/s ADPCM csatornaosztás 1728 khz bitsebesség /totál/ 1,152 Mb/s bitsebesség / gyakori / 32kb/s sávszélesség / csatornanövelés lehetséges, max =384kb/s RF vivők száma 10 hand-over idő ms duplex csatornák/keret (időrés párok száma) 12 Hazai alkalmazások A rendszer tulajdonságainak megfelelően a rendszeresen nagy forgalmú helyeken a hazai viszonyoknak megfelelően a DECT rendszer nálunk is jól használható. Ilyen helyek lehetnek: nagyvárosi főpályaudvarok, hazai nagy, nemzetközi repülőterek, bevásárlóközpontok, fontosabb közlekedési útvonalak. Továbbá tekintetbe kell venni az ilyen rendszerek irodai, informatikai, számítástechnikai, riasztási, jelzési, biztonsági, életvédő, egészségügyi alkalmazását is.

5 FELHASZNÁLT IRODALOM 1. Dárdai Árpád: Mobil távközlési rendszerek Bőti László: Az európai mobil távközlés között, Magyar távközlés 1996/3 3. Veres Jenő: A DECT és hazai jövőképe, Magyar távközlés 1996/3 4. Dr. Lajtha György: A távközlés fejlődése és a távlati trendek, Magyar távközlés 1997/2 5. Czinkóczky András: Úton a személyi távközlés felé, Magyar távközlés 1997/2 6. Internet