SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTETTE: ARDAI SÁNDOR DE TTK INFORMATIKAI SZAKVIZSGA MÁJUS KONZULENS: DR. FAZEKAS GÁBOR EGY. DOCENS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTETTE: ARDAI SÁNDOR DE TTK INFORMATIKAI SZAKVIZSGA 2004. MÁJUS KONZULENS: DR. FAZEKAS GÁBOR EGY. DOCENS"

Átírás

1 1 SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTETTE: ARDAI SÁNDOR DE TTK INFORMATIKAI SZAKVIZSGA MÁJUS KONZULENS: DR. FAZEKAS GÁBOR EGY. DOCENS

2 2 A tölgyek alatt Szeretek pihenni, Hova el nem hat Város zaja semmi. Zöld lomb közein Áttörve az égbolt S rét mezein Vegyül árny- és fényfolt. ARANY JÁNOS A SZÍN

3 2 Tartalomjegyzék GONDOLATOK A SZÍNROL...1 BEVEZETO...2 A DOLGOZATRÓL...4 A SZÍNELMÉLET KIALAKULÁSÁNAK NÉHÁNY MOMENTUMA...5 Leonardo...5 Newton kísérlete...5 Az elvakult Goethe...6 Néhány részlet Goethe Színelméleti írások munkájából... 6 MI A FÉNY?...8 A LÁTÁS...9 A szem szerkezete...9 A szem mozgásai...10 A szem felbontóképessége (látásélesség)...11 A színlátás alapjai...11 A színlátás zavarai Van másféle szem is...13 A retina az agy része...14 A kép szervezodése az agykéregben, a forma észlelése...14 Az alakzatfelismerés...15 Mit is látunk?...15 A többértelmuség, optikai csalódások...16 A SZÍN...18 A szín fogalma...19 A spektrumszínek...19 A színek szerepe a képalkotásban...20 Színkeverési lehetoségek...20 Additív színinger-keverés... 20

4 2 Additív színinger-keverés vázlata Szubtraktív színinger-keverés Szubtraktív színinger-keverés vázlata SZÍNEK RENDSZEREZÉSE...24 Ostwald - rendszer...25 A Munsell - rendszer...25 A Coloroid színrendszer...27 PANTONE színskála...28 CIE színinger-keverés...29 A színes kocka...32 HSV modell származtatása az RGB kockamodellbol...32 A SZÍNEK HATÁSAI...34 A hét színkontraszt...34 Magábanvaló szín kontraszt Fény árnyék kontraszt Hideg meleg kontraszt Komplementer kontraszt Szimultán kontraszt Minoségi kontraszt Mennyiségi kontraszt A színek térhatása...36 Színharmóniák...36 A SZÁMÍTÓGÉP ÉS A GRAFIKA...37 A SZÁMÍTÁSTECHNIKAI GRAFIKA ESZKÖZEI...39 A monitor...39 A katódsugárcso felépítése A monitor mint grafikus megjeleníto A CRT-n megjeleno kép Képalakítás a katódsugárcsoben A monokróm monitor...41 Színes monitor...41 Delta szerkezetu képcso In-line képcsövek Trinitron LCD monitorok A videokártya...43 A nyomtató...44 A mátrixnyomtató... 44

5 3 A színes mátrixnyomtató A tintasugaras nyomtató A színes tintasugaras nyomtatók A lézernyomtató Színes lézernyomtató Egyéb nyomtatók A lapolvasó (Scanner)...47 A scanner moködése A színes scannerek A CCD...48 Háromfázisú töltéscsatolás Foveon X A digitális kép...49 Néhány szó a színmélységrol...49 True Color, High Color bites kép Az 1 bites kép A képállományok tárolása...50 PSD (Photoshop Draw) CPT (Corel Photo-Paint) TIFF (Tagged-Image File Format) JFIF (JPEG File Interchange Format) GIF (Compuserve Graphics Interchange Format) PNG (Portable Network Graphics) PCD (Kodak Photo-CD Format) BMP (Windows Bitmap Format) RAW ÖSSZEGZÉS HELYETT...54 FELHASZNÁLT IRODALOM...55

6 1 Gondolatok a színrol 1801-ben Thomas Young angol orvos és fizikus a színlátás egy olyan magyarázatát tette közzé a londoni Royal Society tagjai elott, amelyben többek között azt is megjósolta, hogy az emberi szem háromféle színérzékelo elemet tartalmaz, és mindegyik elem a három alapszín valamelyikére érzékeny. Az alapszínek különféle keverékei mind másféle arányban ingerlik a háromféle fényérzékelo elemet, és ilyen módon jön létre az egyes színek érzete. Young volt tehát az elso, aki a színt nem anyagi létezoként, hanem fizikai jelenségként értelmezte. Elmélete, valamint a három vagy több szín egymásra helyezésén alapuló színnyomás fejlodése vezetett el végül a színes fotográfia közvetett módszereihez. "Az a feltevés, hogy a szem utánozhatatlan szerkezetének, a látásélességet a különbözo távolságokhoz igazító, a különbözo fénymennyiségeket átengedo, valamint a szferikus és kromatikus hibákat kiküszöbölo képességének természetes kiválasztódás útján kellett kialakulnia, be kell vallanom, elég lehetetlennek tunik. " (Darwin) Mind közül a legnehezebb dolog, noha a legkönnyebbnek tunik: látni, ami a szemünk elott van. (Johann Wolfgang von Goethe) "Mindazt, amit költoként alkottam szokta (Goethe) mondogatni nem sokra tartom. Kiváló költok éltek koromban, még kiválóbbak elottem, s hasonlóan kiválók fognak élni utánam. De hogy századomban a színtan bonyolult tudományában én vagyok az egyetlen, aki tudja az igazat, erre büszke vagyok, és ezért sokak fölött állónak érzem magam." Eckermann február 19. A színrendszer kidolgozása rengeteg, hosszadalmas kísérlettel járt együtt. A hatvanas évek elején megbízást kaptam, hogy a Munsell-színrendszert próbáljam lekoppintani. Akkoriban ilyen dolgok megvásárlása elérhetetlen volt Magyarország számára. A Munsell összefüggésrendszerét vizsgálva kiderült, hogy ez a rendszer nem igazán jó. Ekkor született meg a gondolat, hogy egy saját, jobb színrendszert hozzunk létre, ami pszichometriai skálákon alapszik. Dr. Nemcsics Antal A fény elektromágneses sugárzás. A látható fény az összes elektromágneses sugárzásnak egy viszonylag szuk hullámhossztartományba eso része. Annak, hogy az élolények legnagyobb része, így az ember is éppen ebbe a hullámhossztartományba eso sugárzásra érzékeny, több oka van: Egyrészt ahhoz képest, hogy az elektromágneses spektrumnak csak egy kis részét alkotja, viszonylag sok van belole ; másrészt az infravörös, illetve az ibolyántúli sugárzásokkal ellentétben a látható fénynek megvan az a jó tulajdonsága, hogy az említettekkel ellentétben sem a légkör, sem a tárgyak nem nyelik el túlságosan. Amit mi színnek nevezünk, nem a fény tulajdonsága, nem is a tárgyé, amelyrol visszaverodik, hanem az agyunkban lejátszódó folyamat eredménye, a színérzékelo rendszerünk válasza egy adott hullámhosszú fényre és az adott körülményekre. A szín tehát perceptuális jelenség. Minden egyes hullámhosszúságú fénysugár más-más színérzékletet vált ki az ember érzékelorendszerében, a spektrum alsó szélén található, rövidhullámú ibolyától a hosszúhullámú vörösig.

7 2 Bevezeto Osidok óta törekszik az ember arra, hogy utánozza a természet színeit, avagy ellenkezoleg: olyan árnyalatokat állítson elo, amelyek a természetben nem fordulnak elo A körülöttünk zajló világról öt érzékszervünk által szerzünk tudomást. Azonban az információk legnagyobb részét, több mint 90%-át szemünktol kapjuk. Az emberi szem színesen lát, ezért a színes információ talán a legfontosabb adat számunkra. Színe alapján keresi meg a háziasszony a friss élelmiszert, az arcszín árulja el az egészséget vagy a betegséget éppúgy, mint a kedély hullámzását; színük alapján választjuk ki ruháinkat, kozmetikumainkat, bútorainkat. Színes lámpák jelzik a légi, vízi és földi közlekedésben, hogy merre szabad menni, merre nem; színjelzések alapján ismerik fel a villanyszerelok a különbözo vezetékeket; a számítástechnikában a monitor színes feliratai segítik a gyors tájékozódást. A színeknek nemcsak tájékoztató szerepe, hanem fontos hangulatformáló ereje is van. A megfigyelések szerint a vörös élénkít, a zöld nyugtat, a kék szín segíti az összpontosítást, a barna álmosít. Bizonyos színösszeállításokat harmonikusnak, másokat zavarónak, össze nem illonek érzünk. Szín nélkül halott lenne a világ. Mint a láng a fényt, úgy hozza létre a fény a színt. Sugárzó erok a színek, energiák, melyek, - akár van, akár nincs tudomásunk róla vagy pozitív, vagy negatív hatással vannak ránk. A régi üvegfestok a templomok belso terében földöntúli, misztikus atmoszférát teremtettek a színek segítségével. Semmi nem rendíthetné meg mélyebben az embert, mint ha az égen hatalmas ragyogó színkoszorú tetszene fel. Az ünnepi tuzijátékok korosztálytól függetlenül mindenkit elbuvölnek szikrázó színjátékukkal. Megcsodáljuk a Nap ébredését, és mikor fáradtan lenyugszik. Megrettenünk a villámlástól, de ugyanakkor elámulunk ez égi tüneményen, majd mikor elvonult a vihar és újra kisüt a Nap, önkéntelenül is körülnézve fel felpillantunk az égre, talán szerencsénk lesz és átmehetünk a szivárvány alatt. Ámulattal nézzük, ha csak filmrol is, a sarki fény vibráló tündöklését. Gyönyörködünk a tarka pillangókban, a színpompás virágos rétben, és örömmel tölti el lelkünket egy erdei séta. Már a régi korok emberei is szívesen felhasználták a színeket, hogy minél jobban kifejezhessék érzéseiket, jelezzék hovatartozásukat, megmutathassák énjüket, kielégítsék

8 3 esztétikai igényüket, felkeltsék mások figyelmét, szebbé tegyék környezetüket. Színezték a használati tárgyaikat, ruháikat és még a magukat is, akárcsak ma. Mualkotásaik többsége színes, ha még eleinte csak olyan egyszeru anyagokat használtak is, mint a föld és a korom. A színek problémái különféle szemszögbol tanulmányozhatók. A fizikus az elektromágneses rezgések energiáját, a színjelenségek létrejöttének különféle lehetoségeit, az anyagok színét kutatja. A fizikai kutatás feladata a színek mérése és rendszerezése is. A vegyész a festékanyagok molekuláris szerkezetét, színtartósságukat, fényálló voltukat kutatja esetleg szintetikus festékek eloállításával foglalkozik. A fiziológus a fénynek és a színeknek látószervünkre szemünkre és agyunkra gyakorolt különbözo hatásait, a látószerv anatómiai szerkezetét és funkcióit vizsgálja. A pszichológust az érdekli, hogy miként hatnak pszichénkre és szellemünkre a színes sugárzások. A színszimbolika, a szubjektív színmeghatározás és a szubjektív színlátás korlátozottsága mind fontos probléma. A színekkel foglalkozó muvész a színhatás esztétikai vetületét akarja megismerni. A színek s a színes muvészetek világában sokrétuen összefonódnak az optikai, pszichikai és szellemi jelenségek. Eredetileg matematika rajz szakon végeztem, így értheto, hogy érdeklodési köreim egyike a színek világa, a színtan. Éppen ezért választottam a szakdolgozatom témájául a színt, annak ellenére, hogy figyelmeztettek e téma sokrétuségére, bonyolultságára. Jól emlékszem még arra az idore, mikor még elképzelni sem mertük azt, hogy egy számítógép segítségével majd könnyedén lehet képeket szerkeszteni és azokat esetleg realisztikus módon ki is tudjuk nyomtatni. Ma már mindez valóság. Szinte mindenki számára természetes, hogy a képet valahogy be lehet varázsolni a számítógépbe, azt ott tetszésünk szerint módosítani lehet, változtathatjuk a színeit, formáját stb. és a végén fénykép minoségben ki is lehet nyomtatni. A Pajtás fényképezogépeket felváltották a digitális csodabogarak, melyek muködésének ismeretéhez többek között a színkezelési ismeretek nélkülözhetetlenek. Liget Borsodi táj

9 4 A dolgozatról A dolgozat megírásakor elsodleges célként nem a számítástechnikában alkalmazott szoftverek és hardverek muködésének ismertetését tuztem ki, hanem a látás és a színelmélet azon vonatkozásait, melyek ismerete nélkül nem értjük meg, hogy miért éppen olyan az a hardver, miért éppen úgy kezeli a szoftver a színeket, mint ahogy éppen teszi azt. Napjainkban a tudományos és technikai kutatások eredményei olyan ütemben újulnak meg, hogy már szinte lehetetlen a változásokat figyelemmel kísérni. Ezen eredmények aztán nagyon hamar materializálódnak, különösen az informatika területén. Újabb és újabb hardverelemek jelennek meg, melyek teljesítménye (sebessége, felbontó képessége, tároló kapacitása stb.) nagyságrendekkel nagyobb az elozoekétol, így lehetoség nyílik a szoftverfejleszto mérnökök elott arra, hogy olyan programokat készítsenek, melyek szebbek, jobbak, intelligensebbek stb., mint az eddigiek, míg el nem jutnak ahhoz a határhoz, amit a hardver még éppen teljesíteni tud, és kezdodik minden elölrol. A felhasználók pedig örömmel kapnak az új lehetoségek után, vagy keseruen veszik tudomásul, hogy megint elavultak már a gépei, programjai. Az informatika történetének csak egy nagyon kicsi szeletét képezi az a néhány tíz év, amelyben már lehetoség van arra, hogy grafikai eszközként is alkalmazhassuk számítógépeinket. És itt, nem csupán arról van szó, hogy a hardverelemek még nem voltak kello képen fejlettek, hanem arról is, hogy mielott egyáltalán hozzá foghattak volna grafikai eszközök gyártásához, a kutatóknak és a fejlesztoknek mélyrehatóan kellet elemezniük az emberi látást, a szem felbontó képességét, a színlátást és még az optikai csalódásokat is, hogy eszközeik, majd az ezekre tervezett szoftvereik, minél jobban meg tudjanak felelni a felhasználók által támasztott igényeknek. A látással és a színekkel kapcsolatos fejezetekben nem utaltam külön külön minden egyes résznél arra, hogy az miként kapcsolódik a számítástechnikához, mivel úgy érzem egyértelmuvé válnak ezek a kapcsolódások, ha megpróbálunk párhuzamot vonni az általunk ismert grafikai hardver és szoftver eroforrásokkal és a fejezetek tartalmával. A színek rendszerezése fejezet, ami messze nem a teljesség igényével készült, rávilágíthat arra, hogy milyen bonyolult számításokat kell elvégeznie a számítógépünknek ahhoz, hogy a monitor által alkalmazott színrendszert átkonvertálja a nyomtató által is felismerheto és alkalmazható színrendszerré. A színkontrasztok és a színek térhatásáról szóló fejezetben leírtak pedig segíthetnek abban, hogy rájöjjünk, miért lett jó vagy, ahogy nagyon sok esetben elofordul, rossz egy prezentáció, egy weblap vagy akár egy táblázat, ahol az igazi tartalom hiányát megpróbáljuk pótolni a színek tobzódásával. A grafikai eszközök bemutatásánál sem törekedtem a teljességre, szerintem nem is lehet egy dolgozatban, csupán csak a muködésük elvét próbáltam leírni. Egyrészt nem ez volt az elsodleges célom, másrészt, ha sikerülne is az ezekkel kapcsolatos legfrissebb irodalmi forrásokat felkutatni, számíthatnánk arra, hogy az ott ismertetett hardver a piacon már nem nagyon található meg.

10 5 A színelmélet kialakulásának néhány momentuma Leonardo da Vinci Festészet könyve c. muvében említi a következoket: Hat egyszeru szín van. Az elso közülük a fehér, ámbár a filozófusok sem a fehéret, sem a feketét, nem veszik fel a színek közé, mivel az elso okozója a színeknek, a második pedig azoknak hiányát jelenti. Mivel azonban a festo nem nélkülözheti ezt a kettot, be fogjuk oket is iktatni a színek sorába, és azt fogjuk mondani, hogy az egyszeru színek között az elso a fehér, második a sárga, harmadik a zöld, negyedik a kék, ötödik a vörös, hatodik a fekete. A fehéret fogjuk a fény számára használni, ami nélkül egyetlen színt sem láthatunk, a sárgát a föld, a zöldet a víz, a kéket a levego, a vöröset a tuz és a feketét a sötétség számára, amely utóbbi a tuz-elem fölött létezik, mert ott nincs matéria, vagy suru anyag, melyre a napsugarak ütést gyakorolhatnának s amelyet így megvilágíthatnának. A kék és zöld önmagukban nem egyszeruek. Mert a kék a világosságból és sötétségbol tevodik össze, éppúgy, mint a levego kékje, a legtökéletesebb feketébol és mégis hasonló a tökéletesen tiszta fehérhez. A zöld egy egyszeru és egy összetett színbol tevodik össze és pedig sárgából és kékbol. Leonardo írásában részint festékek megfigyelésérol, részint természetfilozófiai szemlélodésekrol van szó és nem alapszínérzetekrol. Azonban természettudományi megfigyeléseit, kutatásait ismerve, arra a meggyozodésre kell jutni, hogy a muvészek (és különösen o) voltak a természetvizsgálók igazi elofutárjai. Newton kísérlete Newton a következo kísérlettet végezte el: (1. ábra) Egy teljesen besötétített szobába csak egy keskeny résen keresztül engedett be fényt. Ezt a fehér fénynyalábot egy prizmán vezette át, melynek eredményeképpen ez a fénynyaláb színes összetevoire bomlott. Ebbol arra a megállapításra következtetett, hogy a fehér (természetes) fényt hét szín (azaz különbözo frekvenciájú hullám) alkotja: vörös, narancsszín, sárga, zöld, kék, indigószín, ibolyaszín. A fehér fény tehát ezeknek a színeknek a keveréke. A prizma a különbözo hullámhosszúságú összetevoket egymástól kissé eltéro mértékben töri meg (téríti el), így azok elválnak egymástól, miután áthaladtak a prizmán. Így láthatjuk a teljes színképet, amelyben a színek mindig ugyanabban a sorrendben követik egymást. Amikor a második prizmára csak egy színt vitt, ez 1. ábra változatlanul haladt át rajta. Ezzel azt is megállapította, hogy ezek a színek már olyan értelemben homogének, hogy a spektrumból kiválasztva egy színt, az már nem bontható tovább. Majd, amikor a látható teljes színképet átvezette egy második prizmán, ennek eredményeképpen az újra egyesült fehér fénynyaláb volt látható a prizma túloldalán. Amennyiben valamelyik színt az újraegyesítés elott kitakarjuk, a kitakart szín komplementerét kapjuk eredményül.

11 6 Az elvakult Goethe Goethe természettudományi stúdiumai közül az optikát kezdte legkésobb ben a jenai Büttner professzor prizmáján át nézett a fehér falra és nem látott színeket. Newton szerint ugyanis a fényben benne van minden szín és a prizma fénytörése bontja fel színekre a fényt, amelyeket a törés szöge határoz meg. A spektrum a színekre bomló fény. Goethe arra következtetett, hogy Newton optikai nézetei hibásak, és ettol kezdve egy életen át mérhetetlen idot és energiát fordított Newton kompromittálására. A színelmélet területén rögeszmeszeruen egyedül érvényesnek a maga nézeteit tartotta. A legnagyobb ellentét Goethe és Newton között gondolkodásuk módjában és az alkalmazott módszerekben volt. Goethe szerint lehetséges a fizika matematika nélkül, Newton szerint nem. Goethe kiindulási pontja elvileg más, mint a fizikai optikáé. Newton felbontotta a fényt, ezzel szemben Goethe, közvetlenül a prizmán átnézve, a formákat és a határokat figyelte meg a formákon, foleg a fekete és a fehér közötti határokat. Míg Newton a tiszta fény analízisével lehetové tette a mennyiségi meghatározásokat, Goethének a jelenségek minoségi oldala, a színes szín konkrét érzékelhetosége volt döntoen fontos. Goethe színelméleti munkásságának a jelentosége nem fizikai, hanem esztétikai és filozófiai. Éppen ezért a fizikusok csekély kivétellel elutasították, viszont a muvészek és filozófusok támogatták. Goethe polémiája Newton ellen egészében véve elvakult volt, mert egyrészt nem volt tudományosan elhatárolt, másrészt nem szolgáltatott igazságot a kísérleti optika nagy mesterének. Néhány részlet Goethe Színelméleti írások munkájából (Tandori Dezso fordítása) Én is elhittem, mint mindenki, hogy a fény tartalmazza a színek összességét, mindig is ezt hallottam, és semmi okom nem volt tagadni avagy kétségbe vonni, mivel a dolog nem is igen érdekelt.amikor eltökéltem, hogy a fizika oldaláról közelítem meg a színt, mindenekelott átolvastam valamely kompendium idevágó fejezetét; ám mivel az ott eloadottakból saját céljaimra semmit ki nem hámozhattam, úgy határoztam, hogy legalább megtekintem saját szememmel is a jelenséget. Büttner tanácsos úr kínálta nekem az ehhez szükséges készüléket.. belekukkantok egy prizmába, amit kora ifjúságom óta nem tettem. Jól emlékeztem még, hogy tarkabarka képet láttam, de hogy mi módon tarkát, arra már nem. Éppen egy fehér falú szobában tartózkodtam, s mert eszembe véstem Newton elméletét, azt vártam, hogy a fehér fal egész felülete különbözo árnyalatokban elszínezodik, s az onnan szemembe visszaverodött fény ugyanannyiféle színes fénysávocskává bomlik. Legnagyobb meglepetésemre a fehér fal fehér maradt a prizmán át nézve, csak ott látszott némi elszínezodés, ahol valami sötét volt a falon. Legerosebbnek az ablakrácson mutatkoztak a színek, a fényes-szürke égen ellenben nyomát sem leltem elszínezodésnek. Nem sok fejtörésembe került megérteni, hogy szín eloállításához határvonal kell, s mintegy ösztönszeruen, hangosan ki is mondtam mindjárt: Newton elmélete téves. Titokban büszke voltam felfedezésemre, mert úgy rémlett: igazolja korábbi tapasztalataimat és sejtéseimet. A festok emlegette meleg s hideg színek ellentéte itt kék és sárga peremsávok alakjában jelentkezett. A kék mintegy a fekete burkának tetszett, a sárga pedig a fehér burkának. Fekete alapra fehér korongot rögzítettem; ez bizonyos távolságból, prizmán át szemlélve

12 7 tökéletesen eloállította a legfobb newtoni sötétkamra-kísérlet eredményét, a jól ismert spektrumot. De a fehér alapra helyezett fekete korong ugyancsak egy sokszínu s bizonyos tekintetben még pompázatosabb jelenséget állított elo. Nos, gondoltam magamban, ha amott a fény bomlott színekre, jog szerint azt kellene mondanunk, hogy emitt a sötétség bomlik színekre..megkértem egy közelben lakó fizikus ismerosömet, vizsgálja felül kísérleteim eredményét. Jó elore értésére adtam, hogy e kísérletek kétséget támasztottak bennem Newton elméletét illetoen, s erosen reméltem, hogy elso pillantásra arra a meggyozodésre jut o is, mely engem mélyen áthatott. Mekkora volt ámulatom, amikor o, bár a jelenségeket abban a sorrendben, ahogy bemutattam, láthatóan kedvtelve s tetszéssel nézte végig, habozás nélkül kijelentette, hogy e jelenségek egytol egyig ismeretesek, s a newtoni teória tökéletes magyarázatukkal szolgál. A színeket nem a határ kelti, azok a fényben foglaltatnak, a perem csupán alkalmat ad rá, hogy egyik esetben a kisebb, másikban a nagyobb törésszögu sugarak láthatóvá váljanak. Egy perdönto észlelettel úgy van az ember, mint az elkapott betegséggel: míg le nem küzdötte, nem szabadulhat tole.. Elokerestem hát Newton Optikáját, hiszen mindenki orá hivatkozott, s nem kis örömömre szolgált, hogy elso alapkísérletének álságos, hamis voltát eleve szemléletessé tettem volt kísérleteimmel, s így e rejtvényt könnyuszerrel megfejthettem. Miután az eloorsöt ily módon szerencsésen lefegyvereztem, belemélyedtem a könyvbe, s hamarosan kiderítettem, hol a hiba forrása: ott tudniillik, hogy Newton túlságosan bonyolult jelenségbol indult ki, s az egyszerut az összetettbol akarta megmagyarázni Minekutána ily módon sikerült belátnom s cáfolhatatlanul kimutatnom a newtoni elmélet alaptalanságát, különösen az akromatikusnak nevezett jelenségek esetében, az új teóriához az a kezdeti megfigyelés vezetett el, miszerint a prizmatikus fényjelenségeknél fellép bizonyos szétcsúszás, ellentettség, eloszlás, differenciálódás, vagy nevezze ki-ki, ahogyan akarja; ezt én egyszeruség okából röviden a polaritás címszó alatt foglaltam össze, és kezdettol hittem, hogy a polaritás más színjelenségeknél is jelentkezik.

13 8 Mi a fény? Ami láthatóvá teszi számunkra a színes, esetleg jellegtelen szürke külvilágunkat, az a fény. A fény a tárgyakra vetítodik, majd az onnan visszaérkezo fénysugarak teszik a szemünk számára érzékelhetové azokat. 1 Elektromágneses sugárözönben élünk. A kozmikus térségbol és a Napból zúdul a Földre ez a sugárözön. A nagyon széles skálájú rezgésszámtartománynak igen keskeny sávját érzékeli a szemünk fénynek. (2. ábra) A Nap fényét természetes fénynek nevezzük. A fénysugarak beleütköznek az útjukba eso tárgyakba, anyagokba, majd azok visszaverik, elnyelik, áteresztik, eltérítik azokat. Ezzel a sugarak más más ingerforrássá válnak a szem számára, mondhatnánk az is, hogy ezek a módosult sugarak felveszik a tárgyak mintáit. 2 Tudjuk, hogy a Nap fehér fényét színes fénysugarak alkotják. Newton bontotta fel eloször a napfényt üvegprizmával. Az üvegprizma a ráeso fénynyaláb egyes sugarait kisebb, más sugarait nagyobb mértékben téríti el az egyenestol. Ezzel az egységesnek látott fehér fény különféle színu sugárnyalábokra bomlik szét, amiket aztán újra lehet egyesíteni is ily módon. A legrövidebb hullámhosszú az ibolya (390 nm), a leghosszabb a vörös (780 nm). A többi szín hullámhossza a két érték között helyezkedik el. A felbontott fehér fény egymásba átfolyó színrendszert: a spektrum színeit alkotják. Az elemzésük során szét is választjuk ezeket a színeket és így beszélünk ibolya, kék, zöld, sárga, narancs és vörös színekrol. 2. ábra Az emberi szem az elektromágneses sugárzás spektrumának csak szuk tartományát észleli, ráadásul még a látható spektrumot sem érzékeli egyenletesen. A 3. ábra szem érzékenységi diagramján (3. ábra) jól követheto, hogy a görbének a zöld színnek megfelelo hullámhossz környékén maximuma van. (Ebben a tartományban található egyébként a napsugárzás energiamaximuma is.) A diagram az átlagos emberi szem spektrális érzékenységét jellemzi. Meg kell jegyezni, hogy a görbe alakja nem változik jelentosen a fényerosség függvényében. 1 Hippokratész szerint azért tudjuk látni a tárgyakat, mert a szemünkbol kilépo fénysugarak lepásztázzák azokat. 2 - Reflexió: az anyag a ráeso fénysugarat visszaveri (tükör) - Abszorpció: a fénysugarakat az anyag elnyeli (fekete felület) - Transzmisszió: a fénysugár áthalad az anyagon (üveg) - Remisszió: Minden anyag a ráeso fénysugarak egyes fajtáit elnyeli, ismét másokat visszaver, ezzel valamilyen mértékben megváltoztatja a fehér fény karakterét: az színként verodik vissza. Ezt nevezzük az anyag színkiválasztó képességének.

14 9 A szem szerkezete A látás Az ember legfontosabb érzékszerve a szeme. (4. ábra) Becslések szerint ezzel a rendkívüli szerkezettel érzékeljük a külvilágból érkezo információ több mint 90 százalékát. A szem pupilla, szemlencse, üvegtest és retina együttesébol álló érzékszerv. A szemlencse izmokkal változtatható fókusztávolságú, kétszeresen domború lencse. A fényrekeszen (pupillán) keresztül belépo fénysugarakból az éles képet a retinán állítja elo. Az átlátszó üvegtest homogén törésmutatójú közeg: szerepe elsosorban élettani. 4. ábra Az ideg- vagy recehártya (retina), szemünk képernyoje, amelyben a látóideg végzodései és az ezekkel összeköttetésben álló fényérzékeny elemek: a csapok (coni) és pálcikák (bacilli) helyezkednek el; számuk kb. 7, ill. 130 millióra becsülheto. Eros fényben a pálcikák érzékenysége nagyon csekély, sötétben azonban bizonyos ido elteltével látási képességet nyernek. A fényintenzitás változása, amelyhez a szem alkalmazkodni képes, több mint egymilliószoros lehet. a csapok a színlátó sejtek eros fénynél, míg a pálcikák, a sötéthez alkalmazkodni tudó sejtek kis fényintenzitásnál muködnek. 3 A retinának a fényre legérzékenyebb része a pupillával szemközti, kb. 1,5 mm átméroju sárga folt (macula lutea), közepén van a kb. 0,3 mm átméroju látógödör (fovea centralis), ahol a csapok a legsurubben vannak, pálcikák viszont nincsenek. 4 A látógödörtol az orr felé kb. 4 mm-re van a látóideg kilépési helye, ahol sem csapok sem pálcikák nincsenek, ez a hely a fényre érzéketlen vakfolt (macula coeca). A retinát három sejtréteg alkotja: 5 (5. ábra) (1) A fény energiáját kémiai és elektromos energiává alakító fényérzékelo sejtek: a pálcikák és csapok; (a fény iránya az ábrán lentrol felfelé) 6 ; (2) A bipoláris sejtek, amelyek a jeleket továbbítják; (3) A ganglionsejtek (dúcsejtek), amelyek axonjainak együttese képezi a látóideget. 5. ábra 3 Mérések bizonyítják, hogy a pálcikák annyira érzékenyek, hogy akár egyetlen foton - fényenergia-csomagocska - beérkezését is képesek jelezni. A csapoknak legalább 5-7-szer annyi fényre van szükségük ahhoz, hogy jelt generáljanak, és betölthessék színmegkülönbözteto szerepüket. 4 A recehártya széle nagyon érzékeny a mozgásokra, igaz, itt nem látunk valami jól. 5 a szem fejlodésével foglalkozó tudósok kimutatták, hogy a recehártya tulajdonképpen agy: az embrió fejlodése közben ugyanis az agy egy része elore, a homlok felé nyomul, és hosszú szálak nonek belole visszafelé, melyek a szemet az agy többi részével továbbra is összekötik. A recehártya ugyanolyan felépítésu, mint az agy, és ahogyan valaki igen szépen megjegyezte: Az agy megtalálta a módját annak, hogy a világra kitekintsen.. [FEYNMAN] 6 Érdekes, hogy a fényérzékeny sejtek a recehártya hátsó felén helyezkednek el, így a fénynek több sejtrétegen keresztül kell mennie, amíg eljut a csapokhoz, pálcikákhoz. A gerinctelenek közül egyedül a polipnak van a miénkhez hasonló szeme, ott a fényérzékeny sejtek viszont a szemgolyó belso felületén helyezkednek el.

15 10 Ezek között a sejtek között még két sejtfajta: (4) a horizontális és (5) az amakrin sejtek teremtenek párhuzamos kapcsolatot. A pálcikák és a csapok elektromos jelei a szinapszisokon keresztül eloször a bipoláris sejtekre, onnan a ganglionsejtekre kerülnek, ezek axonjai pedig a látókéregbe juttatják a jeleket. A horizontális és az amakrin sejtek az eredetileg párhuzamos idegpályákon futó jeleket összekapcsolják és szétválasztják, ezzel lehetové téve olyan bonyolult jel-elemzést, mint például a mozgás érzékelése. A retina mint a központi idegrendszer kihelyezett része tehát már egyfajta képelemzést is végez. A még nyers vizuális jelekbol az agy számára elokészített, komplex információkat tartalmazó jelet állít elo, amelybol aztán az agy megalkotja azt a képet, amit voltaképpen észlelünk. Két szemünkkel egymástól kissé eltéro képet érzékelünk. A szembol az idegszálak egy része az ellenkezo agyféltekéhez tartoznak, mégpedig úgy, hogy mindkét szem bal oldaláról származó információkat az agy bal oldala fogja fel, vagyis azokat amelyek a látótér jobb oldaláról származnak és fordítva. Ez hívjuk binokuláris látásnak. A szem mozgásai Hogy a feldolgozandó kép mindig a retinára és megfelelo élességgel essék, a szemnek alkalmazkodnia kell. Ezt nevezik akkodomációnak, amelyet a szemlencse alakjának változtatásával tud megtenni. (Közelre való alkalmazkodáskor a pupillák is dolgoznak, beszukülnek 7, valamint a két szemgolyó egymás felé fordul, befelé kancsalít egy kicsit.) 8 A szem úgy van megalkotva, hogy a végtelen messzeségben - gyakorlatban 5 méteren túl - lévo tárgyak képe esik alkalmazkodás nélkül a retinára. Ennél jobban közelítve a tárgyhoz a kicsinyített kép már a retina mögé esne, ha csak nem változtatnánk ezen a lencse domborításával. Távolra nézéskor a sugártest, amelyen a lencsefüggeszto rostok tapadnak, elernyed, ellapul a szem belso felszínén. A lencsefüggeszto rostocskák így megfeszülnek, kifeszítik a szemlencse tokját, és ellapítják a benne lévo lencsét. A közelre nézéshez már munkát kell végezni, a sugártest izomgyuruje összehúzódik, a lencsefüggeszto rostok immár nem feszülnek, a lencse összeugrik, domborúbb lesz. A fény ingermintát rajzol a retinára. A retina pálcikái és csapjai az ingerminta szerint jönnek ingerületbe. Bennük fotokémiai folyamat zajlik le; ez elektromos ingerimpulzusokat termel. A retinára rajzolódott ingerminta elektromos impulzusokká alakítva jut el az idegpályákon az agy látókérgébe, majd ott ezek az impulzusok képérzetté transzformálódnak. Valójában a folyamat hallatlanul bonyolult, még a szem mozgását tekintve is. A pálcikák és a csapok a tartós és azonos ereju fényinger hatására rövid ido alatt kifáradnak, ilyenkor nem termelnek elektromos impulzust. Az inger megszuntével azonban regenerálódnak és ismét ingerérzékennyé válnak. Kifáradásuk küszöbén a szem remegve elmozdul 9, így ugyanaz a fényinger egy olyan szomszédos érzéksejtre esik, amely a korábbi mozzanatban nem szerepelt. Amíg ez kifárad, addig az elobbi regenerálódik. 7 a pupilla tágulását irányító idegekrol senki nem tudja, honnan indulnak ki. A mellkas háti részén futnak le a gerincvelobe, onnan kilépnek és felfelé a nyaki ideggócon át, jókora kerülovel térnek vissza a fejbe, a szivárványhártya másik oldalához, Az utasítást tartalmazó jel tehát nem a központi, hanem a szimpatikus idegrendszeren fut keresztül [FEYNMAN] 8 Bármely szemünket képesek vagyunk külso sarka felé fordítani, ha a másik szemünk ugyanakkor az orrunk felé mozog, de képtelenek vagyunk akár tudatosan, akár tudatunktól függetlenül mindkét szemünket egyszerre kifelé, a külso sarokba forgatni [FEYNMAN] 9 A fény rajzolta ingerminta egy egy elemi érzéksejtcsoportra vetül, amelyeknek egyes érzéksejtjei bipoláris sejtek révén összevannak kapcsolva. A rezgomozgás nem érzékelheto, mert a bipoláris sejten át folyamatos az impulzusáramlás.

16 11 Szemünknek vannak másmilyen mozgásai is, ezek inkább szökkeno, csúszó mozgások. Ez azzal van összefüggésben, hogy a fóveára vetülo képrészlet amely valóban éles és tiszta kép csupán kis részét képezi a látómezonek. Ahhoz, hogy a látómezoben lévo kép részleteit is lássuk, azt szemünkkel végig kell tapogatni. Amíg az egyik részletrol átmegyünk a másikra, orizni kell a korábbi képemléket. Így idoben egymásra rétegzodve épül össze a látómezo képe. Az retinának az agyveloi rétege az utóképek révén képes ilyen emlékezésre. Tudatunk pedig a hozzá eljutott impulzusokból a hosszabb távú emlékezete miatt képes az egymás után következo részleteket eggyé építeni. A szem felbontóképessége (látásélesség) Két pont különállónak látszik, ha a pontokból kiinduló sugarak szöge kisebb mint a látásélesség határszöge amely 1 (1 ívperc). Ekkor 1 m távolságból szemmel felbontható két egymástól 0,3 mm-re lévo pont. (6. ábra) A szem felbontóképessége korlátozott (látásélesség) Tárgy Receptorokra eso kép Látásérzet Kiszámítható, hogy ekkor a két kép a retinán mintegy 5 µm-re van egymástól. Összevetve ezt a kb. 2 µm-es receptorok közötti átlagos távolsággal, kiderül, hogy két pont akkor bontható fel, ha képük két olyan receptorra 6. ábra esik, amelyek között van egy harmadik, amely nem jön ingerületbe. A felbontóképesség ily módon függ a receptorok közötti távolságtól: legnagyobb a látógödörben (fovea centralis), mert itt maximális a receptorsuruség. ~2mm A színlátás alapjai 7. ábra Newton kísérlete alapján a közel ideális fehér fénynek tartott, kb K- es napfényt megfelelo szögben egy prizmára bocsátjuk, akkor a fehér fény összetevoire, azaz spektrális színekre bomlik fel. A színek átmeneti tartományai nem különböztethetok meg egymástól, mivel a napfény energiájának hullámhossz szerinti eloszlása gyakorlatilag folytonos. Ha azonban a színspektrumot laboratóriumi

17 12 körülmények között egy keskeny résen át szemléljük, hozzávetolegesen 350 különbözo színt érzékelhetünk. Ebbol arra következtethetnénk, hogy szemünk kb. 350 különbözo receptorral (érzékelovel) rendelkezik, amelyek mindegyike csak egy igen keskeny színsávban muködik. A valóságban azonban nem ez a helyzet! A tudomány mai állása szerint szemünkben három különbözo típusú színérzékelo van. A YOUNG HELMHOLZ elmélet szerint a csapok három színérzékeny típusát kell feltételeznünk: - a vörös színre érzékenyet, ez kevésbé érzékeny a zöldre és a kékes ibolyára, - a zöld színre érzékenyet, amely kisebb mértékben érzékeny a vörösre és a kékes ibolyára, - a kékes ibolya színre érzékenyet, amely viszont kevésbé érzékeny a zöldre és a vörösre. A 8. ábrán a csapok látópigmentjeinek abszorpciós görbéi láthatóak. 8. ábra Ezek közvetítése révén az emberben kialakuló színbenyomást az határozza meg, hogy egyidejuleg milyen típusú van nagyobb mértékben ingerlés alatt. - A vörös zöld együttes hatásaként kialakul a sárga benyomása, - a zöld kék együttes hatásaként a zöldeskék benyomása, - a vörös kékes ibolya együtthatásaként az ibolya benyomása. Amennyiben a három típus azonos mértékben kap ingert, akkor az általuk közvetített színek hatása összeadódik és a fehéret adja. Ha a fényerosség nem nagy intenzitású, akkor a színek összeadódó hatása a sötétebb tónus, egyenlo ingerlés esetén a szürke. Fényszegénység esetében pedig a fóveától távolabbi régiók pálcikái veszik át a szerepet, így kialakul a sötét, egészen a feketéig. A A látásérzettel kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy az ember nem rendezetlen, összevissza dobált, véletlenszeru fényfoltokat lát. Embert vagy tárgyat látunk, más szóval az agyunk rögtön értelmezi azt, amit látunk. Minél teljesebb és megszokottabb egy kép, annál apróbb különbségek ötlenek szemünkbe. Land kimutatta, hogy a látszólagos kék és vörös különbözo intenzitásait keverhetjük oly módon, hogy két diapozitív elé két, vöröset és fehéret különbözo abszorbeáló szurot helyezünk, s így elég hu valódi képet kaphatunk, reális színárnyalatú tárgyakkal. Ez esetben egy sor átmeneti látszólagos szín is létrejön, mintha vöröset és kékeszöldet kevertünk volna. Majdnem teljes színskálának tunik, amit kaptunk, de ha figyelmesebben megnézzük, nem olyan jók a színek. A másik példa a színek elotunése egy a 9. ábrán látható módon sötét és világos részekre osztott fekete fehér forgó korongon. Miközben a korongot forgatjuk, a sötét és világos részek a korong minden sugaránál ugyanúgy váltakoznak ez alkotja a hátteret, amelyben két gyuru válik láthatóvá. Ez a két gyuru más más színunek látszik. A színek a forgás 9. ábra sebességétol, a megvilágítás erosségétol és bizonyos mértékig

18 13 attól függenek, hogy ki és mennyire intenzíven figyeli a gyuruket. Csaknem minden modern színlátás elmélet megegyezik abban, hogy a szem csapjaiban mindössze három fajta pigment van, és hogy a színérzékelést lényegében e három fajta pigment egymástól eltéro spektrális abszorpciója hozza létre. De az eredo érzet, mely a három együttesen ható pigment abszorpciós sajátosságaival kapcsolatos, nem szükségszeruen három különbözo érzet összege. A szín és fényérzet meroben más, mint egy zenei akkord, amelyben egyszerre három hang csendül, de ha erosen figyelünk, külön külön halljuk oket. Olyan erosen nézni azonban nem vagyunk képesek, hogy a sárgában vöröset és zöldet lássunk. A színlátás zavarai A színtévesztés örökletes rendellenesség. Vannak szerzett színlátási zavarok is, de ezek általában valamely ártalom következményei, és ennek megszunésekor el szoktak múlni. A megfigyelések szerint a színtévesztok, sot a színvakoknak nevezett súlyos színtévesztok is látnak színeket, de egészen másképpen, mint a jó színlátók, és általában csak kevés (néha mindössze néhány száz) színárnyalatot tudnak megkülönböztetni. Egy jó színlátású ember ezzel szemben 1 milliónál több színárnyalatot is fel tud ismerni! A színtévesztés örökletes probléma, amely az X kromoszóma rendellenességébol adódik. Az X - kromoszómához kötött, recesszív öröklodés miatt a férfiak 8 % - a és a nok 0,4 % - a színtéveszto. A cukorbetegség, alkoholizmus, adott gyógyszerek és mérgezések színtévesztés kialakulásához vezethetnek. Magyarországon körülbelül 400 ezerre teheto a színtévesztok száma Van másféle szem is A szemünk évmilliók alatt alakult ki és vált olyanná, mint amilyen napjainkban. Ezt a szemet a természet számtalan próbálkozás és balul sikerült konstrukció árán kísérletezte ki és tette ilyen remekül muködové. Az emberi szem sok olyanra képes, amire az állati szemek nem, viszont számos állatnak bizonyos értelemben tökéletesebb a szeme a miénknél. A látás összetett folyamat, amely különféle szerkezeti elemekkel van kapcsolatban, ennek következtében például a madárszem az ultraibolya fényt is érzékeli, amelyet az emberi szem nem lát. Ha csak ezt vesszük, akkor a madárszem tökéletesebben lát, mint a miénk. Arról nem is szólva, hogy például a sas sok kilométer magasból is jól látja azokat a talaj felszínén levo dolgokat, amiket mi sokkal közelebbrol sem veszünk észre. Mindehhez, persze, azt is hozzátehetjük, hogy nekünk sem az ultraibolya fény látására, sem az igen nagy távolságból való felderítésre nincs szükségünk Az emberi szemen kívül léteznek más felépítésu szemek is. Igen fejlett például a gerinctelenek között a rovarok összetett szeme. A méh látását a kutatók alaposan tanulmányozták. Kísérletekkel kimutatták, hogy az emberi szem számára azonos fehérségunek tuno cinkfehér és ólomfehér között a méhek könnyedén különbséget tudnak tenni. Így derült ki, hogy a méhek az ultraibolya tartományban is 10. ábra látnak. (10. ábra) Hogy mi egy virágot fehérnek látunk, nem jelent semmit, hiszen ha megvizsgáljuk, minden egyes fehér virágról kiderül, hogy más más mértékben reflektálnak az ultraibolyában, így hát a méhek számára a fehér virág is színes.

19 14 Érdekes lenne látni azt, amit a méhek, mikor TV-t néznek! Míg az emberi szem másodpercenként húsz felvillanást tud megkülönböztetni, addig a méhek 200 fényjel felvillanását is külön külön látják. Aminek miértjét mi is megértjük, ha arra gondolunk, hogy a méhek egyik kommunikációs eszköze tánc, amiben többek között szerepet játszik a szárnycsapások frekvenciája is. A méh szeme ún. ommatidium-sejtekbol tevodik össze. (11. ábra) Az, hogy éppen annyi sejtbol áll annak az a magyarázata, hogy ha a sejtek nagyobbak lennének, erosen romlana a látásélesség, hiszen minden egyes sejt a tér más más irányából érkezo információt érzékeli, ha pedig kisebb lenne, akkor olyan fokú diffrakció 10 lépne fel, ami szintén csak rontaná a látásukat. Az, hogy a méhek miért nem fejlesztettek ki a miénkhez hasonló szemet, arra két válasz is adható. Az egyik, ha a méh piciny testéhez arányos, a miénkhez hasonló szeme lenne, akkor újból csak a diffrakció jelentkezne, ha viszont ennek elkerülése érdekében olyan nagy szemet fejlesztett volna ki, amelynél már nem jelentkezik a diffrakció, az az egész fejét elfoglalná. A retina az agy része 11. ábra A csapokból és pálcikákból származó információ a retinában, több rétegben elhelyezkedo közvetíto idegsejteken keresztül halad tovább. A retina ugyanis nem csupán jelfelfogó receptorsejteket tartalmaz. További legalább ötféle idegrendszeri sejt dolgozik össze, és elemi kiértékelo, szabályzó egységként is muködik. Egyre inkább bizonyos, hogy a külvilágból kapott információ képpé alakítása már a retinában elkezdodik. Fejlodése, szerkezete és muködése alapján a retina az agy részének tekintheto. A látóideg megszakadása, sérülése (pl. agyalapi törésnél) azonnali és sajnos gyógyíthatatlan vakságot okoz. Bonyolult mikroszkópos szervezodése miatt azt a mai idegsebészeti módszerekkel még nem lehet úgy "megfoltozni", hogy újra muködoképes legyen. 11 A kép szervezodése az agykéregben, a forma észlelése Tételezzük fel, hogy a látótérben ferde vonal jelenik meg. A retina érzékhámrétegének egyes sejtcsoportjai muködésbe lépnek a ferde egyenes ingermintája alapján. Ezek a retina agyveloi rétegén át eljuttatják jelzoingereiket a látókéreg megfelelo neuroncsoportjához. Azok az ingermintát veszik. A szelektivitás úgy alakul ki, hogy az erosebb jelzoingerek nemcsak jeleznek a megfelelo neuroncsoportnak, hanem egyidejuleg más neuroncsoportokat gátolnak. Ezáltal egyazon retinahelyre zsúfolódó ingerhalmaz egyes elemei kivételezett helyzetbe kerülnek és ezeket észleljük intenzíven, míg a többi ingerminta háttér jelleguvé válik észlelésünkben. 10 Ha a fényt egy szuk résen eresztjük át, a diffrakció miatt nem pontosan meghatározott irányba látunk. 11..Szalamandrán végezték el a következo kísérletet: Elvágják a szalamandra látóidegét, és az ideg újra no a szembol. Ily módon az idegszálsejtek ezrei és ezrei helyreállnak, de a látóidegben a szálak nem maradnak szépen egymás mellett, a szálak össze vissza csavarodnak, görbülnek, de mire az agyba érnek, ismét helyre áll a rend és a szalamandra látóképességét tökéletesen visszanyeri. Viszont, ha a látóideg elvágásán kívül a szemet kal el is forgatják (a szem a fej két oldalán helyezkedik el), és így hagyjuk visszanoni, a látás élessége egész jól helyreáll, de végzetes hiba lép fel: ha a szalamandra egy legyet lát fent, ráveti magát, de az ellenkezo irányba, lefelé ugrik, és többé soha nem képes helyesen látni. Viszont az idegszálak ezrei ekkor is valamilyen módon megtalálják a helyüket az agyban [FEYNMAN]

20 15 Az alakzatfelismerés Annak felderítése, hogy mi történik az agyban akkor, amikor az agy a látás idegi jeleit értelmezi, fizikai muszerekkel már nem vizsgálható. Az érzékletekbol kialakuló észleletek létrejöttének titkait az agykutatók és a pszichológusok vizsgálják. Pszichológiai szempontból alakzaton az ingerek olyan komplex együttesét értjük, amelyet az észlelo személy valamilyen tárgyként, vagy ahhoz tartozóként ismer fel. Ilyen értelemben alakzatnak tekinthetjük a barátunk arcát, de akár egy jóízu ételt vagy a kedvenc zenekarunk egy számát is. Az alakzatfelismerés különleges és igen fejlett képességünk. Arcok tengerébol is ki tudjuk választani az ismeros arcokat, a hangszertol (hangszíntol) függetlenül néhány hangjegybol felismerjük a dallamot, néhány betubol a szavakat, mondatokat. Pedig ez nem is olyan egyszeru folyamat. Az észleléskor a részleteket ismerjük fel elobb és abból állítjuk össze az egész képet, vagy inkább fordítva, valamilyen elozetes elvárás alapján, a tudatunkban valamilyen összkép jelenik meg eloször, és a részletek csak ennek megerosítésére és árnyaltabbá tételére szolgálnak? Mennyire befolyásolják az észleléseinket az elozetes tapasztalataink és élményeink? A tárgyak és formák egészleges észlelését hangsúlyozó elmélet az úgynevezett Gestalt elmélet, amely a század elején kifejlodött német pszichológiai irányzat. Lényegét egy hétköznapi példával jól lehet érzékeltetni: Egy nagyon finom születésnapi gyümölcstorta tartalmaz ugyan x gramm fehérjét, szénhidrátot, zsírt és vizet, citromsavat, nyomelemeket stb., az összetevoi alapján azonban mégsem ismerné fel senki. (Nem is említve azt, hogy az összetevok elfogyasztása hogyan pótolhatná a torta nyújtotta élvezetet.) A dolgokat tehát egységükben szemléljük, nem pedig a részeik algebrai összegeként. Mit is látunk? A retináról érkezo jelzoingerek egyazon minták szerint számtalanszor hozzák ingerületbe ugyanazokat a kérgi neuronokat, esetleg neuroncsoportokat. Az ilyen ismétlodések miatt tartósan rögzítodnek a kapcsolatok, és ezzel orzik e minták nyomait. Sot a szem maga áll rá a vizuális eseményre úgy, hogy az lehetoleg megfeleljen az orzött nyomnak. Ha egy inger egy vagy több elkülönítheto területet tartalmaz, hajlamosak vagyunk valamelyiket elotérként vagy figuraként, a másikat háttérként észlelni. Ez azonban meg is fordulhat, agyunk kis "átállításával" a figurát háttérként, a hátteret figuraként is értelmezhetjük. Agyunknak ez a rugalmassága azt bizonyítja, hogy a figura-háttér koncepció általában nem a fizikai inger sajátja, hanem észlelésünk "terméke". A háttérteremtés igénye általában olyan erosen muködik, hogy még olyan esetben is produkálhat hátteret, amikor a háttérnek szánt tárgy sokkal kisebb a figuránál. Erre példa az úgynevezett háromszög illúzió. A legtöbb ember a vizuális mintákban szervezodést feltételez, vagyis bizonyos tárgyakat, mintákat összetartozónak észlel. Ez már egészen egyszeru formák esetén is jelentkezik.

A színérzetünk három összetevőre bontható:

A színérzetünk három összetevőre bontható: Színelméleti alapok Fény A fény nem más, mint egy elektromágneses sugárzás. Ennek a sugárzásnak egy meghatározott spektrumát képes a szemünk érzékelni, ezt nevezzük látható fénynek. Ez az intervallum személyenként

Részletesebben

Fénytechnika. A szem, a látás és a színes látás. Dr. Wenzel Klára. egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Fénytechnika. A szem, a látás és a színes látás. Dr. Wenzel Klára. egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fénytechnika A szem, a látás és a színes látás Dr. Wenzel Klára egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2013 Mi a szín? (MSz 9620) Fizika: a szín meghatározott hullámhosszúságú

Részletesebben

OPTIKA. Szín. Dr. Seres István

OPTIKA. Szín. Dr. Seres István OPTIKA Szín Dr. Seres István Additív színrendszer Seres István 2 http://fft.szie.hu RGB (vagy 24 Bit Color): Egy képpont a piros, a kék és a zöld 256-256-256 féle árnyalatából áll össze, összesen 16 millió

Részletesebben

Színek 2013.10.20. 1

Színek 2013.10.20. 1 Színek 2013.10.20. 1 Képek osztályozása Álló vagy mozgó (animált) kép Fekete-fehér vagy színes kép 2013.10.20. 2 A színes kép Az emberi szem kb. 380-760 nm hullámhosszúságú fénytartományra érzékeny. (Ez

Részletesebben

A digitális képfeldolgozás alapjai

A digitális képfeldolgozás alapjai A digitális képfeldolgozás alapjai Digitális képfeldolgozás A digit szó jelentése szám. A digitális jelentése, számszerű. A digitális információ számokká alakított információt jelent. A számítógép a képi

Részletesebben

Bevezetés a színek elméletébe és a fényképezéssel kapcsolatos fogalmak

Bevezetés a színek elméletébe és a fényképezéssel kapcsolatos fogalmak Bevezetés a színek elméletébe és a fényképezéssel kapcsolatos fogalmak Az emberi színlátás Forrás: http://www.normankoren.com/color_management.html Részletes irodalom: Dr. Horváth András: A vizuális észlelés

Részletesebben

LÁTÁS FIZIOLÓGIA I.RÉSZ

LÁTÁS FIZIOLÓGIA I.RÉSZ LÁTÁS FIZIOLÓGIA I.RÉSZ Dr Wenzel Klára egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2011 Az 1.rész tartalma: A fény; a fény hatása az élő szervezetre 2. A szem 1. Különböző

Részletesebben

OPTIKA. Optikai rendszerek. Dr. Seres István

OPTIKA. Optikai rendszerek. Dr. Seres István OPTIKA Dr. Seres István Nagyító képalkotása Látszólagos, egyenes állású nagyított kép Nagyítás: k = - 25 cm (tisztánlátás) 1 f N 1 t k t 1 0,25 0,25 1 t 1 t 0,25 f 0,25 Seres István 2 http://fft.szie.hu

Részletesebben

Képszerkesztés elméleti feladatainak kérdései és válaszai

Képszerkesztés elméleti feladatainak kérdései és válaszai Képszerkesztés elméleti feladatainak kérdései és válaszai 1. A... egyedi alkotóelemek, amelyek együttesen formálnak egy képet. Helyettesítse be a pixelek paletták grafikák gammák Helyes válasz: pixelek

Részletesebben

Számítógépes grafika. Készítette: Farkas Ildikó 2006.Január 12.

Számítógépes grafika. Készítette: Farkas Ildikó 2006.Január 12. Számítógépes grafika Készítette: Farkas Ildikó 2006.Január 12. Az emberi látás Jellegzetességei: az emberi látás térlátás A multimédia alkalmazások az emberi érzékszervek összetett használatára építenek.

Részletesebben

Képszerkesztés elméleti kérdések

Képszerkesztés elméleti kérdések Képszerkesztés elméleti kérdések 1. A... egyedi alkotó elemek, amelyek együttesen formálnak egy képet.(pixelek) a. Pixelek b. Paletták c. Grafikák d. Gammák 2. Az alábbiak közül melyik nem színmodell?

Részletesebben

Szín Szín Hullámhossz (nm) Rezgésszám(billió)

Szín Szín Hullámhossz (nm) Rezgésszám(billió) Színek Németh Gábor Szín Elektromágneses rezgések Szín Hullámhossz (nm) Rezgésszám(billió) Vörös 800-650 400-470 Narancs 640-590 470-520 Sárga 580-550 520-590 Zöld 530-490 590-650 Színek esztétikája Érzéki-optikai

Részletesebben

A SZÍNEKRŐL III. RÉSZ A CIE színrendszer

A SZÍNEKRŐL III. RÉSZ A CIE színrendszer A SZÍNEKRŐL III. RÉSZ A CIE színrendszer Dr Wenzel Klára egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2011 A CIE színinger mérő rendszer (1931) Commission Internationale

Részletesebben

Fotó elmélet 2015. szeptember 28. 15:03 Fény tulajdonságai a látható fény. 3 fő tulajdonsága 3 fizikai mennyiség Intenzitás Frekvencia polarizáció A látható fények amiket mi is látunk Ibolya 380-425 Kék

Részletesebben

Lencse típusok Sík domború 2x Homorúan domború Síkhomorú 2x homorú domb. Homorú

Lencse típusok Sík domború 2x Homorúan domború Síkhomorú 2x homorú domb. Homorú Jegyzeteim 1. lap Fotó elmélet 2015. október 9. 14:42 Lencse típusok Sík domború 2x Homorúan domború Síkhomorú 2x homorú domb. Homorú Kardinális elemek A lencse képalkotását meghatározó geometriai elemek,

Részletesebben

Összeadó színkeverés

Összeadó színkeverés Többféle fényforrás Beépített meghajtás mindegyik fényforrásban Néhány fényforrásban beépített színvezérlő és dimmer Működtetés egyszerűen 12V-ról Színkeverés kézi vezérlővel Komplex vezérlés a DkLightBus

Részletesebben

Világítástechnika I. VEMIVIB544V A fény és tulajdonságai, fotometriai alapfogalmak és színmérés

Világítástechnika I. VEMIVIB544V A fény és tulajdonságai, fotometriai alapfogalmak és színmérés Világítástechnika I. VEMIVIB544V A fény és tulajdonságai, fotometriai alapfogalmak és színmérés tartalom Fotometriai ismétlés Fénysűrűség Színmérés Sugárzáseloszlások Lambert (reflektáló) felület egyenletesen

Részletesebben

25. Képalkotás. f = 20 cm. 30 cm x =? Képalkotás

25. Képalkotás. f = 20 cm. 30 cm x =? Képalkotás 25. Képalkotás 1. Ha egy gyujtolencse fókusztávolsága f és a tárgy távolsága a lencsétol t, akkor t és f viszonyától függ, hogy milyen kép keletkezik. Jellemezd a keletkezo képet a) t > 2 f, b) f < t

Részletesebben

Fény, mint elektromágneses hullám, geometriai optika

Fény, mint elektromágneses hullám, geometriai optika Fény, mint elektromágneses hullám, geometriai optika Az elektromágneses hullámok egyik fajtája a szemünk által látható fény. Látható fény (400 nm 800 nm) (vörös ibolyakék) A látható fehér fény a különböző

Részletesebben

MUNKAANYAG. Kruzslicz Zsolt. Színkeverés. A követelménymodul megnevezése: Mázolás, festés, felújítási munkák I.

MUNKAANYAG. Kruzslicz Zsolt. Színkeverés. A követelménymodul megnevezése: Mázolás, festés, felújítási munkák I. Kruzslicz Zsolt Színkeverés A követelménymodul megnevezése: Mázolás, festés, felújítási munkák I. A követelménymodul száma: 0878-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-019-30 SZÍNKEVERÉS

Részletesebben

S Z Í N E S JÁ T É K

S Z Í N E S JÁ T É K S Z Í N E S JÁ T É K 3 10 éves gyermekeknek Láttál már SZIVÁRVÁNYT? Ugye milyen szép? Hogyan keletkezik a szivárvány? Süt a nap és esik az eső, vagy eláll az eső és kisüt a nap. A levegőben sok a vízcsepp.

Részletesebben

Színes gyakorlókönyv színtévesztőknek

Színes gyakorlókönyv színtévesztőknek Lux et Color Vespremiensis 2008 Színes gyakorlókönyv színtévesztőknek Dr. Wenzel Klára, Dr. Samu Krisztián, Langer Ingrid Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mechatronika, Optika és Gépészeti

Részletesebben

IX. Az emberi szem és a látás biofizikája

IX. Az emberi szem és a látás biofizikája IX. Az emberi szem és a látás biofizikája IX.1. Az emberi szem felépítése A szem az emberi szervezet legfontosabb érzékelő szerve, mivel a szem és a központi idegrendszer közreműködésével az elektromágneses

Részletesebben

Színtechnika A vizuális színmérés

Színtechnika A vizuális színmérés Színtechnika A vizuális színmérés Dr. Wenzel Klára egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2011 A mérendő mennyiség: a szín (MSz 9620) Fizika: a szín meghatározott

Részletesebben

MUNKAANYAG. Kovács Sándor. Színlátás alapjai, színkeverések. A követelménymodul megnevezése: Képfeldolgozás

MUNKAANYAG. Kovács Sándor. Színlátás alapjai, színkeverések. A követelménymodul megnevezése: Képfeldolgozás Kovács Sándor Színlátás alapjai, színkeverések A követelménymodul megnevezése: Képfeldolgozás A követelménymodul száma: 0972-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-004-50 A SZÍNLÁTÁS ALAPJAI

Részletesebben

Az emberi test. 23. Megnyílik a világ A látás

Az emberi test. 23. Megnyílik a világ A látás Az emberi test 23. Megnyílik a világ A látás Ne csak nézd! Miért nevezik világtalannak a nem látókat? 23.1. Az emberi szem 23.2. A szem helyzete a koponyában szemgolyó köt hártya könnymirigy könnycsatorna

Részletesebben

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés A fény Történeti áttekintés Arkhimédész tükrök segítségével gyújtotta fel a római hajókat. A fény hullámtermészetét Cristian Huygens holland fizikus alapozta meg a 17. században. A fénysebességet először

Részletesebben

OPTIKA. Fénykibocsátás mechanizmusa fényforrás típusok. Dr. Seres István

OPTIKA. Fénykibocsátás mechanizmusa fényforrás típusok. Dr. Seres István OPTIKA Fénykibocsátás mechanizmusa Dr. Seres István Bohr modell Niels Bohr (19) Rutherford felfedezte az atommagot, és igazolta, hogy negatív töltésű elektronok keringenek körülötte. Niels Bohr Bohr ezt

Részletesebben

OPTIKA. Geometriai optika. Snellius Descartes-törvény. www.baranyi.hu 2010. szeptember 19. FIZIKA TÁVOKTATÁS

OPTIKA. Geometriai optika. Snellius Descartes-törvény. www.baranyi.hu 2010. szeptember 19. FIZIKA TÁVOKTATÁS OPTIKA Geometriai optika Snellius Descartes-törvény A fényhullám a geometriai optika szempontjából párhuzamos fénysugarakból áll. A vákuumban haladó fénysugár a geometriai egyenes fizikai megfelelője.

Részletesebben

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Anyssa Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Szeretettel köszöntöm! Távolsági hívás, avagy üzen a lélek: könyvemnek miért ezt a címet adtam? Földi és misztikus értelemben is, jól értelmezhető. Pont ezért,

Részletesebben

Némethné Vidovszky Ágens 1 és Schanda János 2

Némethné Vidovszky Ágens 1 és Schanda János 2 Némethné Vidovszky Ágens 1 és Schanda János 2 1.Budapesti Műszaki Egyetem; 2 Pannon Egyetem 1 Áttekintés A fotometria két rendszere: Vizuális teljesítmény alapú Világosság egyenértékű fénysűrűség alapú

Részletesebben

Felhasználói kézikönyv

Felhasználói kézikönyv Felhasználói kézikönyv 3060 Lézeres távolságmérő TARTALOMJEGYZÉK ELEM CSERÉJE... 3 A KÉSZÜLÉK FELÉPÍTÉSE... 3 A KIJELZŐ FELÉPÍTÉSE... 3 MŰSZAKI JELLEMZŐK... 4 LÉZERES CÉLZÓ BEKAPCSOLÁSA... 4 MÉRÉSI TÁVOLSÁG...

Részletesebben

Színmérés Firtha Ferenc, BCE, Fizika

Színmérés Firtha Ferenc, BCE, Fizika Színmérés Firtha Ferenc, BCE, Fizika 1. Színmérés: milyennek látjuk? 2. Képfeldolgozás: hol? 3. Spektroszkópia: mi? kontakt optikai: RGB színinger THE 007, 228, 20111130 távérzékelés + adatredukció: szegmentálás,

Részletesebben

Rövid ismertető. Modern mikroszkópiai módszerek. A mikroszkóp. A mikroszkóp. Az optikai mikroszkópia áttekintése

Rövid ismertető. Modern mikroszkópiai módszerek. A mikroszkóp. A mikroszkóp. Az optikai mikroszkópia áttekintése Rövid ismertető Modern mikroszkópiai módszerek Nyitrai Miklós 2010. március 16. A mikroszkópok csoportosítása Alapok, ismeretek A működési elvek Speciális módszerek A mikroszkópia története ld. Pdf. Minél

Részletesebben

LÁTÁS FIZIOLÓGIA A szem és a látás

LÁTÁS FIZIOLÓGIA A szem és a látás LÁTÁS FIZIOLÓGIA A szem és a látás Dr Wenzel Klára egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2013 Az emberi szem felépítése Az emberi szem legfontosabb részei Az emberi

Részletesebben

Fénynek, vagyis az emberi szem számára látható fénynek az elektromágneses hullámok kb. 400-800 nm-es tartományát nevezzük. A 400 nm-nél rövidebb

Fénynek, vagyis az emberi szem számára látható fénynek az elektromágneses hullámok kb. 400-800 nm-es tartományát nevezzük. A 400 nm-nél rövidebb LÁTÁS Fénynek, vagyis az emberi szem számára látható fénynek az elektromágneses hullámok kb. 400-800 nm-es tartományát nevezzük. A 400 nm-nél rövidebb hullámok az ultraibolya, a 800 nm-nél hosszabbak az

Részletesebben

Távérzékelés, a jöv ígéretes eszköze

Távérzékelés, a jöv ígéretes eszköze Távérzékelés, a jöv ígéretes eszköze Ritvayné Szomolányi Mária Frombach Gabriella VITUKI CONSULT Zrt. A távérzékelés segítségével: különböz6 magasságból, tetsz6leges id6ben és a kívánt hullámhossz tartományokban

Részletesebben

2.3 Mérési hibaforrások

2.3 Mérési hibaforrások A fólia reflexiós tényezője magas és az összegyűrt struktúrája miatt a sugárzás majdnem ideálisan diffúz módon verődik vissza (ld. 2.3. ábra, az alumínium fólia jobb oldala, 32. oldal). A reflektált hőmérséklet

Részletesebben

OPTIKA. Vékony lencsék képalkotása. Dr. Seres István

OPTIKA. Vékony lencsék képalkotása. Dr. Seres István OPTIKA Vékony lencsék képalkotása Dr. Seres István Vékonylencse fókusztávolsága D 1 f (n 1) 1 R 1 1 R 2 Ha f > 0, gyűjtőlencse R > 0, ha domború felület R < 0, ha homorú felület n a relatív törésmutató

Részletesebben

24. Fénytörés. Alapfeladatok

24. Fénytörés. Alapfeladatok 24. Fénytörés Snellius - Descartes-törvény 1. Alapfeladatok Üvegbe érkezo 760 nm hullámhosszú fénysugár beesési szöge 60 o, törési szöge 30 o. Mekkora a hullámhossza az üvegben? 2. Valamely fény hullámhossza

Részletesebben

3. Színkontrasztok. A hét színkontraszt:

3. Színkontrasztok. A hét színkontraszt: 3. Színkontrasztok Kontraszt: a színek különbözőségét használjuk ki, ez lesz a színhatás alapja, a kép annál feszültebb, minél nagyobb az egyes színek hatása közötti különbség A hét színkontraszt: 1. Magában

Részletesebben

Mi van a Lajtner Machine hátterében?

Mi van a Lajtner Machine hátterében? 1 Mi van a Lajtner Machine hátterében? Ma egyeduralkodó álláspont, hogy a gondolat nem más, mint az agy elektromos (elektromágneses) jele. Ezek az elektromágneses jelek képesek elhagyni az agyat, kilépnek

Részletesebben

Csapok és pálcikák. Hogyan mûködik? A RETINÁTÓL AZ AGYIG

Csapok és pálcikák. Hogyan mûködik? A RETINÁTÓL AZ AGYIG A RETINÁTÓL AZ AGYIG Hogyan mûködik? Csapok és pálcikák szem átlátszó belsô folyadékainak köszönhetôen kialakul a tárgyak képe a retinán. A fényérzékeny sejtek egy meghatározott fényingert kapnak, amely

Részletesebben

Színelméleti alapok: 10. Tétel

Színelméleti alapok: 10. Tétel 10. Egy internetes portál fejlesztése során együttműködik a portál arculatát tervező grafikusokkal, Ön fogja meghatározni, hogy milyen formátumban készüljenek el a grafikai megjelenéshez szükséges forrásanyagok.

Részletesebben

OPTIKAI CSALÓDÁSOK. Vajon valóban eltolódik a vékony egyenes? A kávéházi fal. Úgy látjuk, mintha a vízszintesek elgörbülnének

OPTIKAI CSALÓDÁSOK. Vajon valóban eltolódik a vékony egyenes? A kávéházi fal. Úgy látjuk, mintha a vízszintesek elgörbülnének OPTIKAI CSALÓDÁSOK Mint azt tudjuk a látás mechanizmusában a szem által felvett információt az agy alakítja át. Azt hogy valójában mit is látunk, nagy szerepe van a tapasztalatoknak, az emlékeknek.az agy

Részletesebben

Nyomtató. A nyomtató igen hasznos kiviteli periféria. A nyomtató feladata, hogy az információt papíron (esetleg fólián, CD-n...) megjelenítse.

Nyomtató. A nyomtató igen hasznos kiviteli periféria. A nyomtató feladata, hogy az információt papíron (esetleg fólián, CD-n...) megjelenítse. Nyomtató A nyomtató igen hasznos kiviteli periféria. A nyomtató feladata, hogy az információt papíron (esetleg fólián, CD-n...) megjelenítse. Nyomtatók csoportosítása: Ütő (impact) nyomtatók Kalapács vagy

Részletesebben

1.1 Emisszió, reflexió, transzmisszió

1.1 Emisszió, reflexió, transzmisszió 1.1 Emisszió, reflexió, transzmisszió A hőkamera által észlelt hosszú hullámú sugárzás - amit a hőkamera a látómezejében érzékel - a felület emissziójának, reflexiójának és transzmissziójának függvénye.

Részletesebben

Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete

Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete Mérés célja: 1909-ben ezt a mérést Robert Millikan végezte el először. Mérése során meg tudta határozni az elemi részecskék töltését. Ezért a felfedezéséért Nobel-díjat

Részletesebben

MÛSZAKI INFORMÁCIÓK. Érzékelési távolság

MÛSZAKI INFORMÁCIÓK. Érzékelési távolság OMR Adó-vevõs fotokapcsolók A mûködés aelve: 1. Az adó-vevõs érzékelõ két részbõl áll, egy adóból (fénykibocsátó), és egy vevõbõl (fényelnyelõ). Egy fénysugár kapcsolja össze a két eszközt egymással. vevõ

Részletesebben

GRAFIKA. elméleti tudnivalók

GRAFIKA. elméleti tudnivalók GRAFIKA elméleti tudnivalók 1. A digitális képalkotás - bevezető A "digitális" szó egyik jelentése: számjegyet használó. A digitális adatrögzítés mindent számmal próbál meg leírni. Mivel a természet végtelen,

Részletesebben

A színek világa Bevezetés. A színek fontosak!

A színek világa Bevezetés. A színek fontosak! Bevezetés A színek fontosak! Információgyűjtés a környezetről: Érett-e e gyümölcs? Veszélyforrások gyors azonosítása. Színes jelzések, lámpák, táblák. Az ember és a színek: Kifejező eszköz: ruhák, rangjelzések,

Részletesebben

ELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK. a 11. B-nek

ELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK. a 11. B-nek ELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK a 11. B-nek Elektromos Kondenzátor: töltés tárolására szolgáló eszköz (szó szerint összesűrít) Kapacitás (C): hány töltés fér el rajta 1 V-on A homogén elektromos mező energiát

Részletesebben

B15. A SZÍNBONTÁS ELMÉLETE, FEKETE ÉS FEHÉR SZÍNEK A SZÍNKIVONATON,

B15. A SZÍNBONTÁS ELMÉLETE, FEKETE ÉS FEHÉR SZÍNEK A SZÍNKIVONATON, B15. A SZÍNBONTÁS ELMÉLETE, FEKETE ÉS FEHÉR SZÍNEK A SZÍNKIVONATON, A RÁCSELFORGATÁS A színbontás célja: a színes képeredeti nyomdaipari alapszínekre (sárga, bíbor, cián, fekete) való bontása. A színbontás

Részletesebben

11. Egy Y alakú gumikötél egyik ága 20 cm, másik ága 50 cm. A két ág végeit azonos, f = 4 Hz

11. Egy Y alakú gumikötél egyik ága 20 cm, másik ága 50 cm. A két ág végeit azonos, f = 4 Hz Hullámok tesztek 1. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében? a) Transzverzális hullám esetén a részecskék rezgésének iránya merőleges a hullámterjedés irányára. b) Csak a transzverzális hullám

Részletesebben

Műszeres analitika. Abrankó László. Molekulaspektroszkópia. Kémiai élelmiszervizsgálati módszerek csoportosítása

Műszeres analitika. Abrankó László. Molekulaspektroszkópia. Kémiai élelmiszervizsgálati módszerek csoportosítása Abrankó László Műszeres analitika Molekulaspektroszkópia Minőségi elemzés Kvalitatív Cél: Meghatározni, hogy egy adott mintában jelen vannak-e bizonyos ismert komponensek. Vagy ismeretlen komponensek azonosítása

Részletesebben

Sugárzáson, és infravörös sugárzáson alapuló hőmérséklet mérés.

Sugárzáson, és infravörös sugárzáson alapuló hőmérséklet mérés. Sugárzáson, és infravörös sugárzáson alapuló hőmérséklet mérés. A sugárzáson alapuló hőmérsékletmérés (termográfia),azt a fizikai jelenséget használja fel, hogy az abszolút nulla K hőmérséklet (273,16

Részletesebben

Összeállította: Juhász Tibor 1

Összeállította: Juhász Tibor 1 A távcsövek típusai Refraktorok és reflektorok Lencsés távcső (refraktor) Galilei, 1609 A TÁVCSŐ objektív Kepler, 1611 Tükrös távcső (reflektor) objektív Newton, 1668 refraktor reflektor (i) Legnagyobb

Részletesebben

Fizikai hangtan, fiziológiai hangtan és építészeti hangtan

Fizikai hangtan, fiziológiai hangtan és építészeti hangtan Fizikai hangtan, fiziológiai hangtan és építészeti hangtan Témakörök: A hang terjedési sebessége levegőben Weber Fechner féle pszicho-fizikai törvény Hangintenzitás szint Hangosságszint Álló hullámok és

Részletesebben

Színképelemzés. Romsics Imre 2014. április 11.

Színképelemzés. Romsics Imre 2014. április 11. Színképelemzés Romsics Imre 2014. április 11. 1 Más néven: Spektrofotometria A színképből kinyert információkból megállapítható: az atomok elektronszerkezete az elektronállapotokat jellemző kvantumszámok

Részletesebben

Mi a fata morgana? C10:: légköri tükröződési jelenség leképezési hiba arab terrorszervezet a sarki fény népies elnevezése

Mi a fata morgana? C10:: légköri tükröződési jelenség leképezési hiba arab terrorszervezet a sarki fény népies elnevezése A fény melyik tulajdonságával magyarázható, hogy a vizes aszfalton elterülő olajfolt széleit olyan színesnek látjuk, mint a szivárványt? C1:: differencia interferencia refrakció desztilláció Milyen fényjelenségen

Részletesebben

Jegyzetelési segédlet 7.

Jegyzetelési segédlet 7. Jegyzetelési segédlet 7. Informatikai rendszerelemek tárgyhoz 2009 Szerkesztett változat Géczy László Projektor az igazi multimédiás (periféria) eszköz Projektor és kapcsolatai Monitor Számítógép HIFI

Részletesebben

1. Szín. Szín 1. 1. ábra. A fény ember számára látható tartománya

1. Szín. Szín 1. 1. ábra. A fény ember számára látható tartománya Szín 1 1. Szín A szín egy érzet, amely az agy reakciója a fényre. Az elektromágneses sugárzás emberi szem által látható tartományába es részére érzékeny a szem retinája. A retinán háromféle színérzékel

Részletesebben

Kutatási beszámoló. 2015. február. Tangens delta mérésére alkalmas mérési összeállítás elkészítése

Kutatási beszámoló. 2015. február. Tangens delta mérésére alkalmas mérési összeállítás elkészítése Kutatási beszámoló 2015. február Gyüre Balázs BME Fizika tanszék Dr. Simon Ferenc csoportja Tangens delta mérésére alkalmas mérési összeállítás elkészítése A TKI-Ferrit Fejlsztő és Gyártó Kft.-nek munkája

Részletesebben

E (total) = E (translational) + E (rotation) + E (vibration) + E (electronic) + E (electronic

E (total) = E (translational) + E (rotation) + E (vibration) + E (electronic) + E (electronic Abszorpciós spektroszkópia Abszorpciós spektrofotometria 29.2.2. Az abszorpciós spektroszkópia a fényabszorpció jelenségét használja fel híg oldatok minőségi és mennyiségi vizsgálatára. Abszorpció Az elektromágneses

Részletesebben

11.3. Az Achilles- ín egy olyan rugónak tekinthető, amelynek rugóállandója 3 10 5 N/m. Mekkora erő szükséges az ín 2 mm- rel történő megnyújtásához?

11.3. Az Achilles- ín egy olyan rugónak tekinthető, amelynek rugóállandója 3 10 5 N/m. Mekkora erő szükséges az ín 2 mm- rel történő megnyújtásához? Fényemisszió 2.45. Az elektromágneses spektrum látható tartománya a 400 és 800 nm- es hullámhosszak között található. Mely energiatartomány (ev- ban) felel meg ennek a hullámhossztartománynak? 2.56. A

Részletesebben

Budainé Kántor Éva Reimerné Csábi Zsuzsa Lückl Varga Szidónia

Budainé Kántor Éva Reimerné Csábi Zsuzsa Lückl Varga Szidónia Budainé Kántor Éva Reimerné Csábi Zsuzsa Lückl Varga Szidónia Egyszerű optikai eszközök Lencsék: Domború lencsék: melyeknek közepe vastagabb Homorú lencsék: melyeknek a közepe vékonyabb, mint a széle Tükrök:

Részletesebben

OPTIKA. Hullámoptika. Dr. Seres István

OPTIKA. Hullámoptika. Dr. Seres István Dr. Seres István : A fény elektromágneses hullám S S E H Seres István 2 http://fft.szie.hu Elektromágneses spektrum Elnevezés Hullámhossz Frekvencia Váltóáram > 3000 km < 100 Hz Hangfrekvenciás váltóáram

Részletesebben

GEOMETRIAI OPTIKA I.

GEOMETRIAI OPTIKA I. Elméleti háttér GEOMETRIAI OPTIKA I. Törésmutató meghatározása a törési törvény alapján Snellius-Descartes törvény Az új közeg határához érkező fény egy része behatol az új közegbe, és eközben általában

Részletesebben

JELÁTALAKÍTÁS ÉS KÓDOLÁS I.

JELÁTALAKÍTÁS ÉS KÓDOLÁS I. JELÁTALAKÍTÁS ÉS KÓDOLÁS I. Jel Kódolt formában információt hordoz. Fajtái informatikai szempontból: Analóg jel Digitális jel Analóg jel Az analóg jel két érték között bármilyen tetszőleges értéket felvehet,

Részletesebben

Élettani ismeretek A fény érzékelése és a látás

Élettani ismeretek A fény érzékelése és a látás Élettani ismeretek A fény érzékelése és a látás Az emberi szemfelépítése a látóideg b vakfolt c ínhártya d érhártya e ideghártya, retina f hátulsó csarnok g szivárványhártya h csarnokvíz i első csarnok

Részletesebben

TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc)

TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) Összeállította: Törökné Török Ildikó TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Az egysejtű élőlények sejtjei és a többsejtű élőlények sejtjei is csak mikroszkóppal láthatóak.

Részletesebben

2. OPTIKA 2.1. Elmélet 2.1.1. Geometriai optika

2. OPTIKA 2.1. Elmélet 2.1.1. Geometriai optika 2. OPTIKA 2.1. Elmélet Az optika tudománya a látás élményéből fejlődött ki. A tárgyakat azért látjuk, mert fényt bocsátanak ki, vagy a rájuk eső fényt visszaverik, és ezt a fényt a szemünk érzékeli. A

Részletesebben

1.3 AZ ÉSZLELÉS (PERCEPCIÓ)

1.3 AZ ÉSZLELÉS (PERCEPCIÓ) 1.3 AZ ÉSZLELÉS (PERCEPCIÓ) 17 illetve előzetes elvárásunk, szükségleteink és addigi tapasztalataink. Ha nehezen felismerhető, kétértelmű ingerekkel találkozunk, akkor azokat rejtett elvárásainknak megfelelően

Részletesebben

Pszichometria Szemináriumi dolgozat

Pszichometria Szemináriumi dolgozat Pszichometria Szemináriumi dolgozat 2007-2008. tanév szi félév Temperamentum and Personality Questionnaire pszichometriai mutatóinak vizsgálata Készítette: XXX 1 Reliabilitás és validitás A kérd ívek vizsgálatának

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés 2012.06.05.

Gyakorló ápoló képzés 2012.06.05. ÉRZÉKSZERVEK 1 Ingerlékenység: az élőlények közös tulajdonsága, ami azt jelenti, hogy képesek felfogni és feldolgozni a külső környezetből és a szervezetünkből származó hatásokat, ingereket. A külvilág

Részletesebben

A fény visszaverődése

A fény visszaverődése I. Bevezető - A fény tulajdonságai kölcsönhatásokra képes egyenes vonalban terjed terjedési sebessége függ a közeg anyagától (vákuumban 300.000 km/s; gyémántban 150.000 km/s) hullám tulajdonságai vannak

Részletesebben

Mé diakommunika cio MintaZh 2011

Mé diakommunika cio MintaZh 2011 Mé diakommunika cio MintaZh 2011 Mekkorára kell választani R és B értékét, ha G=0,2 és azt akarjuk, hogy a szín telítettségtv=50% és színezettv=45 fok legyen! (gammával ne számoljon) 1. Mi a különbség

Részletesebben

Láthatósági kérdések

Láthatósági kérdések Láthatósági kérdések Láthatósági algoritmusok Adott térbeli objektum és adott nézőpont esetén el kell döntenünk, hogy mi látható az adott alakzatból a nézőpontból, vagy irányából nézve. Az algoritmusok

Részletesebben

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára A pótvizsgán írásban kell számot adni a tudásodról. A feladatlap kitöltésére 45 perced lesz. Az írásbeli feladatlapon a következő

Részletesebben

2012.09.30. p e r i f é r i á k

2012.09.30. p e r i f é r i á k Informatika 9. évf. Informatikai alapismeretek II. 2012. szeptember 30. Készítette: Gráf Tímea A számítógép felépítése p e r i f é r i á k 2 1 Perifériák Beviteli perifériák: billenty zet egér érint pad,

Részletesebben

d) A gömbtükör csak domború tükröző felület lehet.

d) A gömbtükör csak domború tükröző felület lehet. Optika tesztek 1. Melyik állítás nem helyes? a) A Hold másodlagos fényforrás. b) A foszforeszkáló jel másodlagos fényforrás. c) A gyertya lángja elsődleges fényforrás. d) A szentjánosbogár megfelelő potrohszelvénye

Részletesebben

MONITOROK ÉS A SZÁMÍTÓGÉP KAPCSOLATA A A MONITOROKON MEGJELENÍTETT KÉP MINŐSÉGE FÜGG:

MONITOROK ÉS A SZÁMÍTÓGÉP KAPCSOLATA A A MONITOROKON MEGJELENÍTETT KÉP MINŐSÉGE FÜGG: MONITOROK ÉS A SZÁMÍTÓGÉP KAPCSOLATA A mikroprocesszor a videókártyán (videó adapteren) keresztül küldi a jeleket a monitor felé. A videókártya a monitor kábelen keresztül csatlakozik a monitorhoz. Régebben

Részletesebben

Optikai alapmérések. Mivel több mérésről van szó, egyesével írom le és értékelem ki őket. 1. Törésmutató meghatározása a törési törvény alapján

Optikai alapmérések. Mivel több mérésről van szó, egyesével írom le és értékelem ki őket. 1. Törésmutató meghatározása a törési törvény alapján Optikai alapmérések Mérést végezte: Enyingi Vera Atala Mérőtárs neve: Fábián Gábor (7. mérőpár) Mérés időpontja: 2010. október 15. (12:00-14:00) Jegyzőkönyv leadásának időpontja: 2010. október 22. A mérés

Részletesebben

1. Digitális írástudás: a kőtáblától a számítógépig 2. Szedjük szét a számítógépet 1. örök 3. Szedjük szét a számítógépet 2.

1. Digitális írástudás: a kőtáblától a számítógépig 2. Szedjük szét a számítógépet 1. örök 3. Szedjük szét a számítógépet 2. Témakörök 1. Digitális írástudás: a kőtáblától a számítógépig ( a kommunikáció fejlődése napjainkig) 2. Szedjük szét a számítógépet 1. ( a hardver architektúra elemei) 3. Szedjük szét a számítógépet 2.

Részletesebben

Tartalomjegyzék LED hátterek 3 LED gyűrűvilágítók LED sötét látóterű (árnyék) megvilágítók 5 LED mátrix reflektor megvilágítók

Tartalomjegyzék LED hátterek 3 LED gyűrűvilágítók LED sötét látóterű (árnyék) megvilágítók 5 LED mátrix reflektor megvilágítók 1 Tartalomjegyzék LED hátterek 3 LED gyűrűvilágítók 4 LED sötét látóterű (árnyék) megvilágítók 5 LED mátrix reflektor megvilágítók 6 HEAD LUXEON LED vezérelhető reflektorok 7 LUXEON LED 1W-os, 3W-os, 5W-os

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK Egészségügyi alapismeretek középszint 1521 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 12. EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

Megadja, hogy a képek színesben vagy fekete-fehérben legyenek-e kinyomtatva Megjegyzések:

Megadja, hogy a képek színesben vagy fekete-fehérben legyenek-e kinyomtatva Megjegyzések: Oldal: 1 / 5 Színminőség-útmutató Az útmutató segítségével a felhasználók áttekintést kapnak arról, hogyan használhatók fel a nyomtatón rendelkezésre álló műveletek a színes kimenet beállításához és testreszabásához.

Részletesebben

Növények spektrális tulajdonságának vizsgálata Kovács László, Dr. Borsa Béla, Dr. Földesi István FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet

Növények spektrális tulajdonságának vizsgálata Kovács László, Dr. Borsa Béla, Dr. Földesi István FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet 1. A téma célkitűzés Növények spektrális tulajdonságának vizsgálata Kovács László, Dr. Borsa Béla, Dr. Földesi István FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet A kutatási téma célja különböző haszon- és gyomnövények,

Részletesebben

A színkezelés alapjai a GIMP programban

A színkezelés alapjai a GIMP programban A színkezelés alapjai a GIMP programban Alapok.Előtér és háttér színek.klikk, hogy alapbeállítás legyen ( d és x használata).hozzunk létre egy 640x400 pixeles képet! 4.Ecset eszköz választása 5.Ecset kiválasztása

Részletesebben

1/50. Teljes indukció 1. Back Close

1/50. Teljes indukció 1. Back Close 1/50 Teljes indukció 1 A teljes indukció talán a legfontosabb bizonyítási módszer a számítástudományban. Teljes indukció elve. Legyen P (n) egy állítás. Tegyük fel, hogy (1) P (0) igaz, (2) minden n N

Részletesebben

LÁTÁS FIZIOLÓGIA IV.RÉSZ

LÁTÁS FIZIOLÓGIA IV.RÉSZ LÁTÁS FIZIOLÓGIA IV.RÉSZ Dr Wenzel Klára egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2008 A színes látás; a színtévesztés; a színtévesztés korrekciója A 4.rész tartalma:

Részletesebben

4. Lecke. Körök és szabályos sokszögek rajzolása. 4.Lecke / 1.

4. Lecke. Körök és szabályos sokszögek rajzolása. 4.Lecke / 1. 4.Lecke / 1. 4. Lecke Körök és szabályos sokszögek rajzolása Az előző fejezetekkel ellentétben most nem újabb programozási utasításokról vagy elvekről fogunk tanulni. Ebben a fejezetben a sokszögekről,

Részletesebben

A Közép-Európában előforduló egyes bőrtípusok jellemző tulajdonságai. Jellegzetességek I. bőrtípus II. bőrtípus III. bőrtípus IV.

A Közép-Európában előforduló egyes bőrtípusok jellemző tulajdonságai. Jellegzetességek I. bőrtípus II. bőrtípus III. bőrtípus IV. Védekezzünk a napsugárzás káros hatásaival szemben Napsugárzásra egészségünk megőrzése érdekében is szükségünk van. A napsugarak egy része azonban káros. Ennek a káros sugárzásának valamennyien ki vagyunk

Részletesebben

SZÍNTAN I. RÉSZ. Dr. Wenzel Klára. egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

SZÍNTAN I. RÉSZ. Dr. Wenzel Klára. egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem SZÍNTAN I. RÉSZ Dr. Wenzel Klára egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2011 Miért fontosak a színek? A külvilág információit érzékszerveink közvetítik felénk: 1 2

Részletesebben

A diákok végezzenek optikai méréseket, amelyek alapján a tárgytávolság, a képtávolság és a fókusztávolság közötti összefüggés igazolható.

A diákok végezzenek optikai méréseket, amelyek alapján a tárgytávolság, a képtávolság és a fókusztávolság közötti összefüggés igazolható. Az optikai paddal végzett megfigyelések és mérések célkitűzése: A tanulók ismerjék meg a domború lencsét és tanulmányozzák képalkotását, lássanak példát valódi képre, szerezzenek tapasztalatot arról, mely

Részletesebben

A színtévesztés foglalkozásegészségügyi. kérdései. Dr.Ungváry Lilla. Repülési, Hajózási és Tengerészeti Egészségügyi Központ 2012.05.16.

A színtévesztés foglalkozásegészségügyi. kérdései. Dr.Ungváry Lilla. Repülési, Hajózási és Tengerészeti Egészségügyi Központ 2012.05.16. A színtévesztés foglalkozásegészségügyi kérdései Dr.Ungváry Lilla Repülési, Hajózási és Tengerészeti Egészségügyi Központ 2012.05.16. Problémák: Nincsen egyetlen, 100%-os diagnózist adó teszt A tesztek

Részletesebben

MÉRÉSI TAPASZTALATOK EGY ÚJ SZÍNLÁTÁS TESZTTEL

MÉRÉSI TAPASZTALATOK EGY ÚJ SZÍNLÁTÁS TESZTTEL Lux et Color Vespremiensis, 2007 MÉRÉSI TAPASZTALATOK EGY ÚJ SZÍNLÁTÁS TESZTTEL Dr. Wenzel Klára - Langer Ingrid Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A színlátás vizsgálat legismertebb módszerei:

Részletesebben

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak.

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. Fizika óra Érdekes-e a fizika? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. A fizika, mint tantárgy lehet ugyan sokak számára unalmas, de a fizikusok világa a nagyközönség számára is

Részletesebben

A fény útjába kerülő akadályok és rések mérete. Sokkal nagyobb. összemérhető. A fény hullámhoszánál. A fény hullámhoszával

A fény útjába kerülő akadályok és rések mérete. Sokkal nagyobb. összemérhető. A fény hullámhoszánál. A fény hullámhoszával Optika Fénytan A fény útjába kerülő akadályok és rések mérete Sokkal nagyobb összemérhető A fény hullámhoszánál. A fény hullámhoszával Elektromágneses spektrum Az elektromágneses hullámokat a keltés módja,

Részletesebben