SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTETTE: ARDAI SÁNDOR DE TTK INFORMATIKAI SZAKVIZSGA MÁJUS KONZULENS: DR. FAZEKAS GÁBOR EGY. DOCENS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTETTE: ARDAI SÁNDOR DE TTK INFORMATIKAI SZAKVIZSGA 2004. MÁJUS KONZULENS: DR. FAZEKAS GÁBOR EGY. DOCENS"

Átírás

1 1 SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTETTE: ARDAI SÁNDOR DE TTK INFORMATIKAI SZAKVIZSGA MÁJUS KONZULENS: DR. FAZEKAS GÁBOR EGY. DOCENS

2 2 A tölgyek alatt Szeretek pihenni, Hova el nem hat Város zaja semmi. Zöld lomb közein Áttörve az égbolt S rét mezein Vegyül árny- és fényfolt. ARANY JÁNOS A SZÍN

3 2 Tartalomjegyzék GONDOLATOK A SZÍNROL...1 BEVEZETO...2 A DOLGOZATRÓL...4 A SZÍNELMÉLET KIALAKULÁSÁNAK NÉHÁNY MOMENTUMA...5 Leonardo...5 Newton kísérlete...5 Az elvakult Goethe...6 Néhány részlet Goethe Színelméleti írások munkájából... 6 MI A FÉNY?...8 A LÁTÁS...9 A szem szerkezete...9 A szem mozgásai...10 A szem felbontóképessége (látásélesség)...11 A színlátás alapjai...11 A színlátás zavarai Van másféle szem is...13 A retina az agy része...14 A kép szervezodése az agykéregben, a forma észlelése...14 Az alakzatfelismerés...15 Mit is látunk?...15 A többértelmuség, optikai csalódások...16 A SZÍN...18 A szín fogalma...19 A spektrumszínek...19 A színek szerepe a képalkotásban...20 Színkeverési lehetoségek...20 Additív színinger-keverés... 20

4 2 Additív színinger-keverés vázlata Szubtraktív színinger-keverés Szubtraktív színinger-keverés vázlata SZÍNEK RENDSZEREZÉSE...24 Ostwald - rendszer...25 A Munsell - rendszer...25 A Coloroid színrendszer...27 PANTONE színskála...28 CIE színinger-keverés...29 A színes kocka...32 HSV modell származtatása az RGB kockamodellbol...32 A SZÍNEK HATÁSAI...34 A hét színkontraszt...34 Magábanvaló szín kontraszt Fény árnyék kontraszt Hideg meleg kontraszt Komplementer kontraszt Szimultán kontraszt Minoségi kontraszt Mennyiségi kontraszt A színek térhatása...36 Színharmóniák...36 A SZÁMÍTÓGÉP ÉS A GRAFIKA...37 A SZÁMÍTÁSTECHNIKAI GRAFIKA ESZKÖZEI...39 A monitor...39 A katódsugárcso felépítése A monitor mint grafikus megjeleníto A CRT-n megjeleno kép Képalakítás a katódsugárcsoben A monokróm monitor...41 Színes monitor...41 Delta szerkezetu képcso In-line képcsövek Trinitron LCD monitorok A videokártya...43 A nyomtató...44 A mátrixnyomtató... 44

5 3 A színes mátrixnyomtató A tintasugaras nyomtató A színes tintasugaras nyomtatók A lézernyomtató Színes lézernyomtató Egyéb nyomtatók A lapolvasó (Scanner)...47 A scanner moködése A színes scannerek A CCD...48 Háromfázisú töltéscsatolás Foveon X A digitális kép...49 Néhány szó a színmélységrol...49 True Color, High Color bites kép Az 1 bites kép A képállományok tárolása...50 PSD (Photoshop Draw) CPT (Corel Photo-Paint) TIFF (Tagged-Image File Format) JFIF (JPEG File Interchange Format) GIF (Compuserve Graphics Interchange Format) PNG (Portable Network Graphics) PCD (Kodak Photo-CD Format) BMP (Windows Bitmap Format) RAW ÖSSZEGZÉS HELYETT...54 FELHASZNÁLT IRODALOM...55

6 1 Gondolatok a színrol 1801-ben Thomas Young angol orvos és fizikus a színlátás egy olyan magyarázatát tette közzé a londoni Royal Society tagjai elott, amelyben többek között azt is megjósolta, hogy az emberi szem háromféle színérzékelo elemet tartalmaz, és mindegyik elem a három alapszín valamelyikére érzékeny. Az alapszínek különféle keverékei mind másféle arányban ingerlik a háromféle fényérzékelo elemet, és ilyen módon jön létre az egyes színek érzete. Young volt tehát az elso, aki a színt nem anyagi létezoként, hanem fizikai jelenségként értelmezte. Elmélete, valamint a három vagy több szín egymásra helyezésén alapuló színnyomás fejlodése vezetett el végül a színes fotográfia közvetett módszereihez. "Az a feltevés, hogy a szem utánozhatatlan szerkezetének, a látásélességet a különbözo távolságokhoz igazító, a különbözo fénymennyiségeket átengedo, valamint a szferikus és kromatikus hibákat kiküszöbölo képességének természetes kiválasztódás útján kellett kialakulnia, be kell vallanom, elég lehetetlennek tunik. " (Darwin) Mind közül a legnehezebb dolog, noha a legkönnyebbnek tunik: látni, ami a szemünk elott van. (Johann Wolfgang von Goethe) "Mindazt, amit költoként alkottam szokta (Goethe) mondogatni nem sokra tartom. Kiváló költok éltek koromban, még kiválóbbak elottem, s hasonlóan kiválók fognak élni utánam. De hogy századomban a színtan bonyolult tudományában én vagyok az egyetlen, aki tudja az igazat, erre büszke vagyok, és ezért sokak fölött állónak érzem magam." Eckermann február 19. A színrendszer kidolgozása rengeteg, hosszadalmas kísérlettel járt együtt. A hatvanas évek elején megbízást kaptam, hogy a Munsell-színrendszert próbáljam lekoppintani. Akkoriban ilyen dolgok megvásárlása elérhetetlen volt Magyarország számára. A Munsell összefüggésrendszerét vizsgálva kiderült, hogy ez a rendszer nem igazán jó. Ekkor született meg a gondolat, hogy egy saját, jobb színrendszert hozzunk létre, ami pszichometriai skálákon alapszik. Dr. Nemcsics Antal A fény elektromágneses sugárzás. A látható fény az összes elektromágneses sugárzásnak egy viszonylag szuk hullámhossztartományba eso része. Annak, hogy az élolények legnagyobb része, így az ember is éppen ebbe a hullámhossztartományba eso sugárzásra érzékeny, több oka van: Egyrészt ahhoz képest, hogy az elektromágneses spektrumnak csak egy kis részét alkotja, viszonylag sok van belole ; másrészt az infravörös, illetve az ibolyántúli sugárzásokkal ellentétben a látható fénynek megvan az a jó tulajdonsága, hogy az említettekkel ellentétben sem a légkör, sem a tárgyak nem nyelik el túlságosan. Amit mi színnek nevezünk, nem a fény tulajdonsága, nem is a tárgyé, amelyrol visszaverodik, hanem az agyunkban lejátszódó folyamat eredménye, a színérzékelo rendszerünk válasza egy adott hullámhosszú fényre és az adott körülményekre. A szín tehát perceptuális jelenség. Minden egyes hullámhosszúságú fénysugár más-más színérzékletet vált ki az ember érzékelorendszerében, a spektrum alsó szélén található, rövidhullámú ibolyától a hosszúhullámú vörösig.

7 2 Bevezeto Osidok óta törekszik az ember arra, hogy utánozza a természet színeit, avagy ellenkezoleg: olyan árnyalatokat állítson elo, amelyek a természetben nem fordulnak elo A körülöttünk zajló világról öt érzékszervünk által szerzünk tudomást. Azonban az információk legnagyobb részét, több mint 90%-át szemünktol kapjuk. Az emberi szem színesen lát, ezért a színes információ talán a legfontosabb adat számunkra. Színe alapján keresi meg a háziasszony a friss élelmiszert, az arcszín árulja el az egészséget vagy a betegséget éppúgy, mint a kedély hullámzását; színük alapján választjuk ki ruháinkat, kozmetikumainkat, bútorainkat. Színes lámpák jelzik a légi, vízi és földi közlekedésben, hogy merre szabad menni, merre nem; színjelzések alapján ismerik fel a villanyszerelok a különbözo vezetékeket; a számítástechnikában a monitor színes feliratai segítik a gyors tájékozódást. A színeknek nemcsak tájékoztató szerepe, hanem fontos hangulatformáló ereje is van. A megfigyelések szerint a vörös élénkít, a zöld nyugtat, a kék szín segíti az összpontosítást, a barna álmosít. Bizonyos színösszeállításokat harmonikusnak, másokat zavarónak, össze nem illonek érzünk. Szín nélkül halott lenne a világ. Mint a láng a fényt, úgy hozza létre a fény a színt. Sugárzó erok a színek, energiák, melyek, - akár van, akár nincs tudomásunk róla vagy pozitív, vagy negatív hatással vannak ránk. A régi üvegfestok a templomok belso terében földöntúli, misztikus atmoszférát teremtettek a színek segítségével. Semmi nem rendíthetné meg mélyebben az embert, mint ha az égen hatalmas ragyogó színkoszorú tetszene fel. Az ünnepi tuzijátékok korosztálytól függetlenül mindenkit elbuvölnek szikrázó színjátékukkal. Megcsodáljuk a Nap ébredését, és mikor fáradtan lenyugszik. Megrettenünk a villámlástól, de ugyanakkor elámulunk ez égi tüneményen, majd mikor elvonult a vihar és újra kisüt a Nap, önkéntelenül is körülnézve fel felpillantunk az égre, talán szerencsénk lesz és átmehetünk a szivárvány alatt. Ámulattal nézzük, ha csak filmrol is, a sarki fény vibráló tündöklését. Gyönyörködünk a tarka pillangókban, a színpompás virágos rétben, és örömmel tölti el lelkünket egy erdei séta. Már a régi korok emberei is szívesen felhasználták a színeket, hogy minél jobban kifejezhessék érzéseiket, jelezzék hovatartozásukat, megmutathassák énjüket, kielégítsék

8 3 esztétikai igényüket, felkeltsék mások figyelmét, szebbé tegyék környezetüket. Színezték a használati tárgyaikat, ruháikat és még a magukat is, akárcsak ma. Mualkotásaik többsége színes, ha még eleinte csak olyan egyszeru anyagokat használtak is, mint a föld és a korom. A színek problémái különféle szemszögbol tanulmányozhatók. A fizikus az elektromágneses rezgések energiáját, a színjelenségek létrejöttének különféle lehetoségeit, az anyagok színét kutatja. A fizikai kutatás feladata a színek mérése és rendszerezése is. A vegyész a festékanyagok molekuláris szerkezetét, színtartósságukat, fényálló voltukat kutatja esetleg szintetikus festékek eloállításával foglalkozik. A fiziológus a fénynek és a színeknek látószervünkre szemünkre és agyunkra gyakorolt különbözo hatásait, a látószerv anatómiai szerkezetét és funkcióit vizsgálja. A pszichológust az érdekli, hogy miként hatnak pszichénkre és szellemünkre a színes sugárzások. A színszimbolika, a szubjektív színmeghatározás és a szubjektív színlátás korlátozottsága mind fontos probléma. A színekkel foglalkozó muvész a színhatás esztétikai vetületét akarja megismerni. A színek s a színes muvészetek világában sokrétuen összefonódnak az optikai, pszichikai és szellemi jelenségek. Eredetileg matematika rajz szakon végeztem, így értheto, hogy érdeklodési köreim egyike a színek világa, a színtan. Éppen ezért választottam a szakdolgozatom témájául a színt, annak ellenére, hogy figyelmeztettek e téma sokrétuségére, bonyolultságára. Jól emlékszem még arra az idore, mikor még elképzelni sem mertük azt, hogy egy számítógép segítségével majd könnyedén lehet képeket szerkeszteni és azokat esetleg realisztikus módon ki is tudjuk nyomtatni. Ma már mindez valóság. Szinte mindenki számára természetes, hogy a képet valahogy be lehet varázsolni a számítógépbe, azt ott tetszésünk szerint módosítani lehet, változtathatjuk a színeit, formáját stb. és a végén fénykép minoségben ki is lehet nyomtatni. A Pajtás fényképezogépeket felváltották a digitális csodabogarak, melyek muködésének ismeretéhez többek között a színkezelési ismeretek nélkülözhetetlenek. Liget Borsodi táj

9 4 A dolgozatról A dolgozat megírásakor elsodleges célként nem a számítástechnikában alkalmazott szoftverek és hardverek muködésének ismertetését tuztem ki, hanem a látás és a színelmélet azon vonatkozásait, melyek ismerete nélkül nem értjük meg, hogy miért éppen olyan az a hardver, miért éppen úgy kezeli a szoftver a színeket, mint ahogy éppen teszi azt. Napjainkban a tudományos és technikai kutatások eredményei olyan ütemben újulnak meg, hogy már szinte lehetetlen a változásokat figyelemmel kísérni. Ezen eredmények aztán nagyon hamar materializálódnak, különösen az informatika területén. Újabb és újabb hardverelemek jelennek meg, melyek teljesítménye (sebessége, felbontó képessége, tároló kapacitása stb.) nagyságrendekkel nagyobb az elozoekétol, így lehetoség nyílik a szoftverfejleszto mérnökök elott arra, hogy olyan programokat készítsenek, melyek szebbek, jobbak, intelligensebbek stb., mint az eddigiek, míg el nem jutnak ahhoz a határhoz, amit a hardver még éppen teljesíteni tud, és kezdodik minden elölrol. A felhasználók pedig örömmel kapnak az új lehetoségek után, vagy keseruen veszik tudomásul, hogy megint elavultak már a gépei, programjai. Az informatika történetének csak egy nagyon kicsi szeletét képezi az a néhány tíz év, amelyben már lehetoség van arra, hogy grafikai eszközként is alkalmazhassuk számítógépeinket. És itt, nem csupán arról van szó, hogy a hardverelemek még nem voltak kello képen fejlettek, hanem arról is, hogy mielott egyáltalán hozzá foghattak volna grafikai eszközök gyártásához, a kutatóknak és a fejlesztoknek mélyrehatóan kellet elemezniük az emberi látást, a szem felbontó képességét, a színlátást és még az optikai csalódásokat is, hogy eszközeik, majd az ezekre tervezett szoftvereik, minél jobban meg tudjanak felelni a felhasználók által támasztott igényeknek. A látással és a színekkel kapcsolatos fejezetekben nem utaltam külön külön minden egyes résznél arra, hogy az miként kapcsolódik a számítástechnikához, mivel úgy érzem egyértelmuvé válnak ezek a kapcsolódások, ha megpróbálunk párhuzamot vonni az általunk ismert grafikai hardver és szoftver eroforrásokkal és a fejezetek tartalmával. A színek rendszerezése fejezet, ami messze nem a teljesség igényével készült, rávilágíthat arra, hogy milyen bonyolult számításokat kell elvégeznie a számítógépünknek ahhoz, hogy a monitor által alkalmazott színrendszert átkonvertálja a nyomtató által is felismerheto és alkalmazható színrendszerré. A színkontrasztok és a színek térhatásáról szóló fejezetben leírtak pedig segíthetnek abban, hogy rájöjjünk, miért lett jó vagy, ahogy nagyon sok esetben elofordul, rossz egy prezentáció, egy weblap vagy akár egy táblázat, ahol az igazi tartalom hiányát megpróbáljuk pótolni a színek tobzódásával. A grafikai eszközök bemutatásánál sem törekedtem a teljességre, szerintem nem is lehet egy dolgozatban, csupán csak a muködésük elvét próbáltam leírni. Egyrészt nem ez volt az elsodleges célom, másrészt, ha sikerülne is az ezekkel kapcsolatos legfrissebb irodalmi forrásokat felkutatni, számíthatnánk arra, hogy az ott ismertetett hardver a piacon már nem nagyon található meg.

10 5 A színelmélet kialakulásának néhány momentuma Leonardo da Vinci Festészet könyve c. muvében említi a következoket: Hat egyszeru szín van. Az elso közülük a fehér, ámbár a filozófusok sem a fehéret, sem a feketét, nem veszik fel a színek közé, mivel az elso okozója a színeknek, a második pedig azoknak hiányát jelenti. Mivel azonban a festo nem nélkülözheti ezt a kettot, be fogjuk oket is iktatni a színek sorába, és azt fogjuk mondani, hogy az egyszeru színek között az elso a fehér, második a sárga, harmadik a zöld, negyedik a kék, ötödik a vörös, hatodik a fekete. A fehéret fogjuk a fény számára használni, ami nélkül egyetlen színt sem láthatunk, a sárgát a föld, a zöldet a víz, a kéket a levego, a vöröset a tuz és a feketét a sötétség számára, amely utóbbi a tuz-elem fölött létezik, mert ott nincs matéria, vagy suru anyag, melyre a napsugarak ütést gyakorolhatnának s amelyet így megvilágíthatnának. A kék és zöld önmagukban nem egyszeruek. Mert a kék a világosságból és sötétségbol tevodik össze, éppúgy, mint a levego kékje, a legtökéletesebb feketébol és mégis hasonló a tökéletesen tiszta fehérhez. A zöld egy egyszeru és egy összetett színbol tevodik össze és pedig sárgából és kékbol. Leonardo írásában részint festékek megfigyelésérol, részint természetfilozófiai szemlélodésekrol van szó és nem alapszínérzetekrol. Azonban természettudományi megfigyeléseit, kutatásait ismerve, arra a meggyozodésre kell jutni, hogy a muvészek (és különösen o) voltak a természetvizsgálók igazi elofutárjai. Newton kísérlete Newton a következo kísérlettet végezte el: (1. ábra) Egy teljesen besötétített szobába csak egy keskeny résen keresztül engedett be fényt. Ezt a fehér fénynyalábot egy prizmán vezette át, melynek eredményeképpen ez a fénynyaláb színes összetevoire bomlott. Ebbol arra a megállapításra következtetett, hogy a fehér (természetes) fényt hét szín (azaz különbözo frekvenciájú hullám) alkotja: vörös, narancsszín, sárga, zöld, kék, indigószín, ibolyaszín. A fehér fény tehát ezeknek a színeknek a keveréke. A prizma a különbözo hullámhosszúságú összetevoket egymástól kissé eltéro mértékben töri meg (téríti el), így azok elválnak egymástól, miután áthaladtak a prizmán. Így láthatjuk a teljes színképet, amelyben a színek mindig ugyanabban a sorrendben követik egymást. Amikor a második prizmára csak egy színt vitt, ez 1. ábra változatlanul haladt át rajta. Ezzel azt is megállapította, hogy ezek a színek már olyan értelemben homogének, hogy a spektrumból kiválasztva egy színt, az már nem bontható tovább. Majd, amikor a látható teljes színképet átvezette egy második prizmán, ennek eredményeképpen az újra egyesült fehér fénynyaláb volt látható a prizma túloldalán. Amennyiben valamelyik színt az újraegyesítés elott kitakarjuk, a kitakart szín komplementerét kapjuk eredményül.

11 6 Az elvakult Goethe Goethe természettudományi stúdiumai közül az optikát kezdte legkésobb ben a jenai Büttner professzor prizmáján át nézett a fehér falra és nem látott színeket. Newton szerint ugyanis a fényben benne van minden szín és a prizma fénytörése bontja fel színekre a fényt, amelyeket a törés szöge határoz meg. A spektrum a színekre bomló fény. Goethe arra következtetett, hogy Newton optikai nézetei hibásak, és ettol kezdve egy életen át mérhetetlen idot és energiát fordított Newton kompromittálására. A színelmélet területén rögeszmeszeruen egyedül érvényesnek a maga nézeteit tartotta. A legnagyobb ellentét Goethe és Newton között gondolkodásuk módjában és az alkalmazott módszerekben volt. Goethe szerint lehetséges a fizika matematika nélkül, Newton szerint nem. Goethe kiindulási pontja elvileg más, mint a fizikai optikáé. Newton felbontotta a fényt, ezzel szemben Goethe, közvetlenül a prizmán átnézve, a formákat és a határokat figyelte meg a formákon, foleg a fekete és a fehér közötti határokat. Míg Newton a tiszta fény analízisével lehetové tette a mennyiségi meghatározásokat, Goethének a jelenségek minoségi oldala, a színes szín konkrét érzékelhetosége volt döntoen fontos. Goethe színelméleti munkásságának a jelentosége nem fizikai, hanem esztétikai és filozófiai. Éppen ezért a fizikusok csekély kivétellel elutasították, viszont a muvészek és filozófusok támogatták. Goethe polémiája Newton ellen egészében véve elvakult volt, mert egyrészt nem volt tudományosan elhatárolt, másrészt nem szolgáltatott igazságot a kísérleti optika nagy mesterének. Néhány részlet Goethe Színelméleti írások munkájából (Tandori Dezso fordítása) Én is elhittem, mint mindenki, hogy a fény tartalmazza a színek összességét, mindig is ezt hallottam, és semmi okom nem volt tagadni avagy kétségbe vonni, mivel a dolog nem is igen érdekelt.amikor eltökéltem, hogy a fizika oldaláról közelítem meg a színt, mindenekelott átolvastam valamely kompendium idevágó fejezetét; ám mivel az ott eloadottakból saját céljaimra semmit ki nem hámozhattam, úgy határoztam, hogy legalább megtekintem saját szememmel is a jelenséget. Büttner tanácsos úr kínálta nekem az ehhez szükséges készüléket.. belekukkantok egy prizmába, amit kora ifjúságom óta nem tettem. Jól emlékeztem még, hogy tarkabarka képet láttam, de hogy mi módon tarkát, arra már nem. Éppen egy fehér falú szobában tartózkodtam, s mert eszembe véstem Newton elméletét, azt vártam, hogy a fehér fal egész felülete különbözo árnyalatokban elszínezodik, s az onnan szemembe visszaverodött fény ugyanannyiféle színes fénysávocskává bomlik. Legnagyobb meglepetésemre a fehér fal fehér maradt a prizmán át nézve, csak ott látszott némi elszínezodés, ahol valami sötét volt a falon. Legerosebbnek az ablakrácson mutatkoztak a színek, a fényes-szürke égen ellenben nyomát sem leltem elszínezodésnek. Nem sok fejtörésembe került megérteni, hogy szín eloállításához határvonal kell, s mintegy ösztönszeruen, hangosan ki is mondtam mindjárt: Newton elmélete téves. Titokban büszke voltam felfedezésemre, mert úgy rémlett: igazolja korábbi tapasztalataimat és sejtéseimet. A festok emlegette meleg s hideg színek ellentéte itt kék és sárga peremsávok alakjában jelentkezett. A kék mintegy a fekete burkának tetszett, a sárga pedig a fehér burkának. Fekete alapra fehér korongot rögzítettem; ez bizonyos távolságból, prizmán át szemlélve

12 7 tökéletesen eloállította a legfobb newtoni sötétkamra-kísérlet eredményét, a jól ismert spektrumot. De a fehér alapra helyezett fekete korong ugyancsak egy sokszínu s bizonyos tekintetben még pompázatosabb jelenséget állított elo. Nos, gondoltam magamban, ha amott a fény bomlott színekre, jog szerint azt kellene mondanunk, hogy emitt a sötétség bomlik színekre..megkértem egy közelben lakó fizikus ismerosömet, vizsgálja felül kísérleteim eredményét. Jó elore értésére adtam, hogy e kísérletek kétséget támasztottak bennem Newton elméletét illetoen, s erosen reméltem, hogy elso pillantásra arra a meggyozodésre jut o is, mely engem mélyen áthatott. Mekkora volt ámulatom, amikor o, bár a jelenségeket abban a sorrendben, ahogy bemutattam, láthatóan kedvtelve s tetszéssel nézte végig, habozás nélkül kijelentette, hogy e jelenségek egytol egyig ismeretesek, s a newtoni teória tökéletes magyarázatukkal szolgál. A színeket nem a határ kelti, azok a fényben foglaltatnak, a perem csupán alkalmat ad rá, hogy egyik esetben a kisebb, másikban a nagyobb törésszögu sugarak láthatóvá váljanak. Egy perdönto észlelettel úgy van az ember, mint az elkapott betegséggel: míg le nem küzdötte, nem szabadulhat tole.. Elokerestem hát Newton Optikáját, hiszen mindenki orá hivatkozott, s nem kis örömömre szolgált, hogy elso alapkísérletének álságos, hamis voltát eleve szemléletessé tettem volt kísérleteimmel, s így e rejtvényt könnyuszerrel megfejthettem. Miután az eloorsöt ily módon szerencsésen lefegyvereztem, belemélyedtem a könyvbe, s hamarosan kiderítettem, hol a hiba forrása: ott tudniillik, hogy Newton túlságosan bonyolult jelenségbol indult ki, s az egyszerut az összetettbol akarta megmagyarázni Minekutána ily módon sikerült belátnom s cáfolhatatlanul kimutatnom a newtoni elmélet alaptalanságát, különösen az akromatikusnak nevezett jelenségek esetében, az új teóriához az a kezdeti megfigyelés vezetett el, miszerint a prizmatikus fényjelenségeknél fellép bizonyos szétcsúszás, ellentettség, eloszlás, differenciálódás, vagy nevezze ki-ki, ahogyan akarja; ezt én egyszeruség okából röviden a polaritás címszó alatt foglaltam össze, és kezdettol hittem, hogy a polaritás más színjelenségeknél is jelentkezik.

13 8 Mi a fény? Ami láthatóvá teszi számunkra a színes, esetleg jellegtelen szürke külvilágunkat, az a fény. A fény a tárgyakra vetítodik, majd az onnan visszaérkezo fénysugarak teszik a szemünk számára érzékelhetové azokat. 1 Elektromágneses sugárözönben élünk. A kozmikus térségbol és a Napból zúdul a Földre ez a sugárözön. A nagyon széles skálájú rezgésszámtartománynak igen keskeny sávját érzékeli a szemünk fénynek. (2. ábra) A Nap fényét természetes fénynek nevezzük. A fénysugarak beleütköznek az útjukba eso tárgyakba, anyagokba, majd azok visszaverik, elnyelik, áteresztik, eltérítik azokat. Ezzel a sugarak más más ingerforrássá válnak a szem számára, mondhatnánk az is, hogy ezek a módosult sugarak felveszik a tárgyak mintáit. 2 Tudjuk, hogy a Nap fehér fényét színes fénysugarak alkotják. Newton bontotta fel eloször a napfényt üvegprizmával. Az üvegprizma a ráeso fénynyaláb egyes sugarait kisebb, más sugarait nagyobb mértékben téríti el az egyenestol. Ezzel az egységesnek látott fehér fény különféle színu sugárnyalábokra bomlik szét, amiket aztán újra lehet egyesíteni is ily módon. A legrövidebb hullámhosszú az ibolya (390 nm), a leghosszabb a vörös (780 nm). A többi szín hullámhossza a két érték között helyezkedik el. A felbontott fehér fény egymásba átfolyó színrendszert: a spektrum színeit alkotják. Az elemzésük során szét is választjuk ezeket a színeket és így beszélünk ibolya, kék, zöld, sárga, narancs és vörös színekrol. 2. ábra Az emberi szem az elektromágneses sugárzás spektrumának csak szuk tartományát észleli, ráadásul még a látható spektrumot sem érzékeli egyenletesen. A 3. ábra szem érzékenységi diagramján (3. ábra) jól követheto, hogy a görbének a zöld színnek megfelelo hullámhossz környékén maximuma van. (Ebben a tartományban található egyébként a napsugárzás energiamaximuma is.) A diagram az átlagos emberi szem spektrális érzékenységét jellemzi. Meg kell jegyezni, hogy a görbe alakja nem változik jelentosen a fényerosség függvényében. 1 Hippokratész szerint azért tudjuk látni a tárgyakat, mert a szemünkbol kilépo fénysugarak lepásztázzák azokat. 2 - Reflexió: az anyag a ráeso fénysugarat visszaveri (tükör) - Abszorpció: a fénysugarakat az anyag elnyeli (fekete felület) - Transzmisszió: a fénysugár áthalad az anyagon (üveg) - Remisszió: Minden anyag a ráeso fénysugarak egyes fajtáit elnyeli, ismét másokat visszaver, ezzel valamilyen mértékben megváltoztatja a fehér fény karakterét: az színként verodik vissza. Ezt nevezzük az anyag színkiválasztó képességének.

14 9 A szem szerkezete A látás Az ember legfontosabb érzékszerve a szeme. (4. ábra) Becslések szerint ezzel a rendkívüli szerkezettel érzékeljük a külvilágból érkezo információ több mint 90 százalékát. A szem pupilla, szemlencse, üvegtest és retina együttesébol álló érzékszerv. A szemlencse izmokkal változtatható fókusztávolságú, kétszeresen domború lencse. A fényrekeszen (pupillán) keresztül belépo fénysugarakból az éles képet a retinán állítja elo. Az átlátszó üvegtest homogén törésmutatójú közeg: szerepe elsosorban élettani. 4. ábra Az ideg- vagy recehártya (retina), szemünk képernyoje, amelyben a látóideg végzodései és az ezekkel összeköttetésben álló fényérzékeny elemek: a csapok (coni) és pálcikák (bacilli) helyezkednek el; számuk kb. 7, ill. 130 millióra becsülheto. Eros fényben a pálcikák érzékenysége nagyon csekély, sötétben azonban bizonyos ido elteltével látási képességet nyernek. A fényintenzitás változása, amelyhez a szem alkalmazkodni képes, több mint egymilliószoros lehet. a csapok a színlátó sejtek eros fénynél, míg a pálcikák, a sötéthez alkalmazkodni tudó sejtek kis fényintenzitásnál muködnek. 3 A retinának a fényre legérzékenyebb része a pupillával szemközti, kb. 1,5 mm átméroju sárga folt (macula lutea), közepén van a kb. 0,3 mm átméroju látógödör (fovea centralis), ahol a csapok a legsurubben vannak, pálcikák viszont nincsenek. 4 A látógödörtol az orr felé kb. 4 mm-re van a látóideg kilépési helye, ahol sem csapok sem pálcikák nincsenek, ez a hely a fényre érzéketlen vakfolt (macula coeca). A retinát három sejtréteg alkotja: 5 (5. ábra) (1) A fény energiáját kémiai és elektromos energiává alakító fényérzékelo sejtek: a pálcikák és csapok; (a fény iránya az ábrán lentrol felfelé) 6 ; (2) A bipoláris sejtek, amelyek a jeleket továbbítják; (3) A ganglionsejtek (dúcsejtek), amelyek axonjainak együttese képezi a látóideget. 5. ábra 3 Mérések bizonyítják, hogy a pálcikák annyira érzékenyek, hogy akár egyetlen foton - fényenergia-csomagocska - beérkezését is képesek jelezni. A csapoknak legalább 5-7-szer annyi fényre van szükségük ahhoz, hogy jelt generáljanak, és betölthessék színmegkülönbözteto szerepüket. 4 A recehártya széle nagyon érzékeny a mozgásokra, igaz, itt nem látunk valami jól. 5 a szem fejlodésével foglalkozó tudósok kimutatták, hogy a recehártya tulajdonképpen agy: az embrió fejlodése közben ugyanis az agy egy része elore, a homlok felé nyomul, és hosszú szálak nonek belole visszafelé, melyek a szemet az agy többi részével továbbra is összekötik. A recehártya ugyanolyan felépítésu, mint az agy, és ahogyan valaki igen szépen megjegyezte: Az agy megtalálta a módját annak, hogy a világra kitekintsen.. [FEYNMAN] 6 Érdekes, hogy a fényérzékeny sejtek a recehártya hátsó felén helyezkednek el, így a fénynek több sejtrétegen keresztül kell mennie, amíg eljut a csapokhoz, pálcikákhoz. A gerinctelenek közül egyedül a polipnak van a miénkhez hasonló szeme, ott a fényérzékeny sejtek viszont a szemgolyó belso felületén helyezkednek el.

15 10 Ezek között a sejtek között még két sejtfajta: (4) a horizontális és (5) az amakrin sejtek teremtenek párhuzamos kapcsolatot. A pálcikák és a csapok elektromos jelei a szinapszisokon keresztül eloször a bipoláris sejtekre, onnan a ganglionsejtekre kerülnek, ezek axonjai pedig a látókéregbe juttatják a jeleket. A horizontális és az amakrin sejtek az eredetileg párhuzamos idegpályákon futó jeleket összekapcsolják és szétválasztják, ezzel lehetové téve olyan bonyolult jel-elemzést, mint például a mozgás érzékelése. A retina mint a központi idegrendszer kihelyezett része tehát már egyfajta képelemzést is végez. A még nyers vizuális jelekbol az agy számára elokészített, komplex információkat tartalmazó jelet állít elo, amelybol aztán az agy megalkotja azt a képet, amit voltaképpen észlelünk. Két szemünkkel egymástól kissé eltéro képet érzékelünk. A szembol az idegszálak egy része az ellenkezo agyféltekéhez tartoznak, mégpedig úgy, hogy mindkét szem bal oldaláról származó információkat az agy bal oldala fogja fel, vagyis azokat amelyek a látótér jobb oldaláról származnak és fordítva. Ez hívjuk binokuláris látásnak. A szem mozgásai Hogy a feldolgozandó kép mindig a retinára és megfelelo élességgel essék, a szemnek alkalmazkodnia kell. Ezt nevezik akkodomációnak, amelyet a szemlencse alakjának változtatásával tud megtenni. (Közelre való alkalmazkodáskor a pupillák is dolgoznak, beszukülnek 7, valamint a két szemgolyó egymás felé fordul, befelé kancsalít egy kicsit.) 8 A szem úgy van megalkotva, hogy a végtelen messzeségben - gyakorlatban 5 méteren túl - lévo tárgyak képe esik alkalmazkodás nélkül a retinára. Ennél jobban közelítve a tárgyhoz a kicsinyített kép már a retina mögé esne, ha csak nem változtatnánk ezen a lencse domborításával. Távolra nézéskor a sugártest, amelyen a lencsefüggeszto rostok tapadnak, elernyed, ellapul a szem belso felszínén. A lencsefüggeszto rostocskák így megfeszülnek, kifeszítik a szemlencse tokját, és ellapítják a benne lévo lencsét. A közelre nézéshez már munkát kell végezni, a sugártest izomgyuruje összehúzódik, a lencsefüggeszto rostok immár nem feszülnek, a lencse összeugrik, domborúbb lesz. A fény ingermintát rajzol a retinára. A retina pálcikái és csapjai az ingerminta szerint jönnek ingerületbe. Bennük fotokémiai folyamat zajlik le; ez elektromos ingerimpulzusokat termel. A retinára rajzolódott ingerminta elektromos impulzusokká alakítva jut el az idegpályákon az agy látókérgébe, majd ott ezek az impulzusok képérzetté transzformálódnak. Valójában a folyamat hallatlanul bonyolult, még a szem mozgását tekintve is. A pálcikák és a csapok a tartós és azonos ereju fényinger hatására rövid ido alatt kifáradnak, ilyenkor nem termelnek elektromos impulzust. Az inger megszuntével azonban regenerálódnak és ismét ingerérzékennyé válnak. Kifáradásuk küszöbén a szem remegve elmozdul 9, így ugyanaz a fényinger egy olyan szomszédos érzéksejtre esik, amely a korábbi mozzanatban nem szerepelt. Amíg ez kifárad, addig az elobbi regenerálódik. 7 a pupilla tágulását irányító idegekrol senki nem tudja, honnan indulnak ki. A mellkas háti részén futnak le a gerincvelobe, onnan kilépnek és felfelé a nyaki ideggócon át, jókora kerülovel térnek vissza a fejbe, a szivárványhártya másik oldalához, Az utasítást tartalmazó jel tehát nem a központi, hanem a szimpatikus idegrendszeren fut keresztül [FEYNMAN] 8 Bármely szemünket képesek vagyunk külso sarka felé fordítani, ha a másik szemünk ugyanakkor az orrunk felé mozog, de képtelenek vagyunk akár tudatosan, akár tudatunktól függetlenül mindkét szemünket egyszerre kifelé, a külso sarokba forgatni [FEYNMAN] 9 A fény rajzolta ingerminta egy egy elemi érzéksejtcsoportra vetül, amelyeknek egyes érzéksejtjei bipoláris sejtek révén összevannak kapcsolva. A rezgomozgás nem érzékelheto, mert a bipoláris sejten át folyamatos az impulzusáramlás.

16 11 Szemünknek vannak másmilyen mozgásai is, ezek inkább szökkeno, csúszó mozgások. Ez azzal van összefüggésben, hogy a fóveára vetülo képrészlet amely valóban éles és tiszta kép csupán kis részét képezi a látómezonek. Ahhoz, hogy a látómezoben lévo kép részleteit is lássuk, azt szemünkkel végig kell tapogatni. Amíg az egyik részletrol átmegyünk a másikra, orizni kell a korábbi képemléket. Így idoben egymásra rétegzodve épül össze a látómezo képe. Az retinának az agyveloi rétege az utóképek révén képes ilyen emlékezésre. Tudatunk pedig a hozzá eljutott impulzusokból a hosszabb távú emlékezete miatt képes az egymás után következo részleteket eggyé építeni. A szem felbontóképessége (látásélesség) Két pont különállónak látszik, ha a pontokból kiinduló sugarak szöge kisebb mint a látásélesség határszöge amely 1 (1 ívperc). Ekkor 1 m távolságból szemmel felbontható két egymástól 0,3 mm-re lévo pont. (6. ábra) A szem felbontóképessége korlátozott (látásélesség) Tárgy Receptorokra eso kép Látásérzet Kiszámítható, hogy ekkor a két kép a retinán mintegy 5 µm-re van egymástól. Összevetve ezt a kb. 2 µm-es receptorok közötti átlagos távolsággal, kiderül, hogy két pont akkor bontható fel, ha képük két olyan receptorra 6. ábra esik, amelyek között van egy harmadik, amely nem jön ingerületbe. A felbontóképesség ily módon függ a receptorok közötti távolságtól: legnagyobb a látógödörben (fovea centralis), mert itt maximális a receptorsuruség. ~2mm A színlátás alapjai 7. ábra Newton kísérlete alapján a közel ideális fehér fénynek tartott, kb K- es napfényt megfelelo szögben egy prizmára bocsátjuk, akkor a fehér fény összetevoire, azaz spektrális színekre bomlik fel. A színek átmeneti tartományai nem különböztethetok meg egymástól, mivel a napfény energiájának hullámhossz szerinti eloszlása gyakorlatilag folytonos. Ha azonban a színspektrumot laboratóriumi

17 12 körülmények között egy keskeny résen át szemléljük, hozzávetolegesen 350 különbözo színt érzékelhetünk. Ebbol arra következtethetnénk, hogy szemünk kb. 350 különbözo receptorral (érzékelovel) rendelkezik, amelyek mindegyike csak egy igen keskeny színsávban muködik. A valóságban azonban nem ez a helyzet! A tudomány mai állása szerint szemünkben három különbözo típusú színérzékelo van. A YOUNG HELMHOLZ elmélet szerint a csapok három színérzékeny típusát kell feltételeznünk: - a vörös színre érzékenyet, ez kevésbé érzékeny a zöldre és a kékes ibolyára, - a zöld színre érzékenyet, amely kisebb mértékben érzékeny a vörösre és a kékes ibolyára, - a kékes ibolya színre érzékenyet, amely viszont kevésbé érzékeny a zöldre és a vörösre. A 8. ábrán a csapok látópigmentjeinek abszorpciós görbéi láthatóak. 8. ábra Ezek közvetítése révén az emberben kialakuló színbenyomást az határozza meg, hogy egyidejuleg milyen típusú van nagyobb mértékben ingerlés alatt. - A vörös zöld együttes hatásaként kialakul a sárga benyomása, - a zöld kék együttes hatásaként a zöldeskék benyomása, - a vörös kékes ibolya együtthatásaként az ibolya benyomása. Amennyiben a három típus azonos mértékben kap ingert, akkor az általuk közvetített színek hatása összeadódik és a fehéret adja. Ha a fényerosség nem nagy intenzitású, akkor a színek összeadódó hatása a sötétebb tónus, egyenlo ingerlés esetén a szürke. Fényszegénység esetében pedig a fóveától távolabbi régiók pálcikái veszik át a szerepet, így kialakul a sötét, egészen a feketéig. A A látásérzettel kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy az ember nem rendezetlen, összevissza dobált, véletlenszeru fényfoltokat lát. Embert vagy tárgyat látunk, más szóval az agyunk rögtön értelmezi azt, amit látunk. Minél teljesebb és megszokottabb egy kép, annál apróbb különbségek ötlenek szemünkbe. Land kimutatta, hogy a látszólagos kék és vörös különbözo intenzitásait keverhetjük oly módon, hogy két diapozitív elé két, vöröset és fehéret különbözo abszorbeáló szurot helyezünk, s így elég hu valódi képet kaphatunk, reális színárnyalatú tárgyakkal. Ez esetben egy sor átmeneti látszólagos szín is létrejön, mintha vöröset és kékeszöldet kevertünk volna. Majdnem teljes színskálának tunik, amit kaptunk, de ha figyelmesebben megnézzük, nem olyan jók a színek. A másik példa a színek elotunése egy a 9. ábrán látható módon sötét és világos részekre osztott fekete fehér forgó korongon. Miközben a korongot forgatjuk, a sötét és világos részek a korong minden sugaránál ugyanúgy váltakoznak ez alkotja a hátteret, amelyben két gyuru válik láthatóvá. Ez a két gyuru más más színunek látszik. A színek a forgás 9. ábra sebességétol, a megvilágítás erosségétol és bizonyos mértékig

18 13 attól függenek, hogy ki és mennyire intenzíven figyeli a gyuruket. Csaknem minden modern színlátás elmélet megegyezik abban, hogy a szem csapjaiban mindössze három fajta pigment van, és hogy a színérzékelést lényegében e három fajta pigment egymástól eltéro spektrális abszorpciója hozza létre. De az eredo érzet, mely a három együttesen ható pigment abszorpciós sajátosságaival kapcsolatos, nem szükségszeruen három különbözo érzet összege. A szín és fényérzet meroben más, mint egy zenei akkord, amelyben egyszerre három hang csendül, de ha erosen figyelünk, külön külön halljuk oket. Olyan erosen nézni azonban nem vagyunk képesek, hogy a sárgában vöröset és zöldet lássunk. A színlátás zavarai A színtévesztés örökletes rendellenesség. Vannak szerzett színlátási zavarok is, de ezek általában valamely ártalom következményei, és ennek megszunésekor el szoktak múlni. A megfigyelések szerint a színtévesztok, sot a színvakoknak nevezett súlyos színtévesztok is látnak színeket, de egészen másképpen, mint a jó színlátók, és általában csak kevés (néha mindössze néhány száz) színárnyalatot tudnak megkülönböztetni. Egy jó színlátású ember ezzel szemben 1 milliónál több színárnyalatot is fel tud ismerni! A színtévesztés örökletes probléma, amely az X kromoszóma rendellenességébol adódik. Az X - kromoszómához kötött, recesszív öröklodés miatt a férfiak 8 % - a és a nok 0,4 % - a színtéveszto. A cukorbetegség, alkoholizmus, adott gyógyszerek és mérgezések színtévesztés kialakulásához vezethetnek. Magyarországon körülbelül 400 ezerre teheto a színtévesztok száma Van másféle szem is A szemünk évmilliók alatt alakult ki és vált olyanná, mint amilyen napjainkban. Ezt a szemet a természet számtalan próbálkozás és balul sikerült konstrukció árán kísérletezte ki és tette ilyen remekül muködové. Az emberi szem sok olyanra képes, amire az állati szemek nem, viszont számos állatnak bizonyos értelemben tökéletesebb a szeme a miénknél. A látás összetett folyamat, amely különféle szerkezeti elemekkel van kapcsolatban, ennek következtében például a madárszem az ultraibolya fényt is érzékeli, amelyet az emberi szem nem lát. Ha csak ezt vesszük, akkor a madárszem tökéletesebben lát, mint a miénk. Arról nem is szólva, hogy például a sas sok kilométer magasból is jól látja azokat a talaj felszínén levo dolgokat, amiket mi sokkal közelebbrol sem veszünk észre. Mindehhez, persze, azt is hozzátehetjük, hogy nekünk sem az ultraibolya fény látására, sem az igen nagy távolságból való felderítésre nincs szükségünk Az emberi szemen kívül léteznek más felépítésu szemek is. Igen fejlett például a gerinctelenek között a rovarok összetett szeme. A méh látását a kutatók alaposan tanulmányozták. Kísérletekkel kimutatták, hogy az emberi szem számára azonos fehérségunek tuno cinkfehér és ólomfehér között a méhek könnyedén különbséget tudnak tenni. Így derült ki, hogy a méhek az ultraibolya tartományban is 10. ábra látnak. (10. ábra) Hogy mi egy virágot fehérnek látunk, nem jelent semmit, hiszen ha megvizsgáljuk, minden egyes fehér virágról kiderül, hogy más más mértékben reflektálnak az ultraibolyában, így hát a méhek számára a fehér virág is színes.

19 14 Érdekes lenne látni azt, amit a méhek, mikor TV-t néznek! Míg az emberi szem másodpercenként húsz felvillanást tud megkülönböztetni, addig a méhek 200 fényjel felvillanását is külön külön látják. Aminek miértjét mi is megértjük, ha arra gondolunk, hogy a méhek egyik kommunikációs eszköze tánc, amiben többek között szerepet játszik a szárnycsapások frekvenciája is. A méh szeme ún. ommatidium-sejtekbol tevodik össze. (11. ábra) Az, hogy éppen annyi sejtbol áll annak az a magyarázata, hogy ha a sejtek nagyobbak lennének, erosen romlana a látásélesség, hiszen minden egyes sejt a tér más más irányából érkezo információt érzékeli, ha pedig kisebb lenne, akkor olyan fokú diffrakció 10 lépne fel, ami szintén csak rontaná a látásukat. Az, hogy a méhek miért nem fejlesztettek ki a miénkhez hasonló szemet, arra két válasz is adható. Az egyik, ha a méh piciny testéhez arányos, a miénkhez hasonló szeme lenne, akkor újból csak a diffrakció jelentkezne, ha viszont ennek elkerülése érdekében olyan nagy szemet fejlesztett volna ki, amelynél már nem jelentkezik a diffrakció, az az egész fejét elfoglalná. A retina az agy része 11. ábra A csapokból és pálcikákból származó információ a retinában, több rétegben elhelyezkedo közvetíto idegsejteken keresztül halad tovább. A retina ugyanis nem csupán jelfelfogó receptorsejteket tartalmaz. További legalább ötféle idegrendszeri sejt dolgozik össze, és elemi kiértékelo, szabályzó egységként is muködik. Egyre inkább bizonyos, hogy a külvilágból kapott információ képpé alakítása már a retinában elkezdodik. Fejlodése, szerkezete és muködése alapján a retina az agy részének tekintheto. A látóideg megszakadása, sérülése (pl. agyalapi törésnél) azonnali és sajnos gyógyíthatatlan vakságot okoz. Bonyolult mikroszkópos szervezodése miatt azt a mai idegsebészeti módszerekkel még nem lehet úgy "megfoltozni", hogy újra muködoképes legyen. 11 A kép szervezodése az agykéregben, a forma észlelése Tételezzük fel, hogy a látótérben ferde vonal jelenik meg. A retina érzékhámrétegének egyes sejtcsoportjai muködésbe lépnek a ferde egyenes ingermintája alapján. Ezek a retina agyveloi rétegén át eljuttatják jelzoingereiket a látókéreg megfelelo neuroncsoportjához. Azok az ingermintát veszik. A szelektivitás úgy alakul ki, hogy az erosebb jelzoingerek nemcsak jeleznek a megfelelo neuroncsoportnak, hanem egyidejuleg más neuroncsoportokat gátolnak. Ezáltal egyazon retinahelyre zsúfolódó ingerhalmaz egyes elemei kivételezett helyzetbe kerülnek és ezeket észleljük intenzíven, míg a többi ingerminta háttér jelleguvé válik észlelésünkben. 10 Ha a fényt egy szuk résen eresztjük át, a diffrakció miatt nem pontosan meghatározott irányba látunk. 11..Szalamandrán végezték el a következo kísérletet: Elvágják a szalamandra látóidegét, és az ideg újra no a szembol. Ily módon az idegszálsejtek ezrei és ezrei helyreállnak, de a látóidegben a szálak nem maradnak szépen egymás mellett, a szálak össze vissza csavarodnak, görbülnek, de mire az agyba érnek, ismét helyre áll a rend és a szalamandra látóképességét tökéletesen visszanyeri. Viszont, ha a látóideg elvágásán kívül a szemet kal el is forgatják (a szem a fej két oldalán helyezkedik el), és így hagyjuk visszanoni, a látás élessége egész jól helyreáll, de végzetes hiba lép fel: ha a szalamandra egy legyet lát fent, ráveti magát, de az ellenkezo irányba, lefelé ugrik, és többé soha nem képes helyesen látni. Viszont az idegszálak ezrei ekkor is valamilyen módon megtalálják a helyüket az agyban [FEYNMAN]

20 15 Az alakzatfelismerés Annak felderítése, hogy mi történik az agyban akkor, amikor az agy a látás idegi jeleit értelmezi, fizikai muszerekkel már nem vizsgálható. Az érzékletekbol kialakuló észleletek létrejöttének titkait az agykutatók és a pszichológusok vizsgálják. Pszichológiai szempontból alakzaton az ingerek olyan komplex együttesét értjük, amelyet az észlelo személy valamilyen tárgyként, vagy ahhoz tartozóként ismer fel. Ilyen értelemben alakzatnak tekinthetjük a barátunk arcát, de akár egy jóízu ételt vagy a kedvenc zenekarunk egy számát is. Az alakzatfelismerés különleges és igen fejlett képességünk. Arcok tengerébol is ki tudjuk választani az ismeros arcokat, a hangszertol (hangszíntol) függetlenül néhány hangjegybol felismerjük a dallamot, néhány betubol a szavakat, mondatokat. Pedig ez nem is olyan egyszeru folyamat. Az észleléskor a részleteket ismerjük fel elobb és abból állítjuk össze az egész képet, vagy inkább fordítva, valamilyen elozetes elvárás alapján, a tudatunkban valamilyen összkép jelenik meg eloször, és a részletek csak ennek megerosítésére és árnyaltabbá tételére szolgálnak? Mennyire befolyásolják az észleléseinket az elozetes tapasztalataink és élményeink? A tárgyak és formák egészleges észlelését hangsúlyozó elmélet az úgynevezett Gestalt elmélet, amely a század elején kifejlodött német pszichológiai irányzat. Lényegét egy hétköznapi példával jól lehet érzékeltetni: Egy nagyon finom születésnapi gyümölcstorta tartalmaz ugyan x gramm fehérjét, szénhidrátot, zsírt és vizet, citromsavat, nyomelemeket stb., az összetevoi alapján azonban mégsem ismerné fel senki. (Nem is említve azt, hogy az összetevok elfogyasztása hogyan pótolhatná a torta nyújtotta élvezetet.) A dolgokat tehát egységükben szemléljük, nem pedig a részeik algebrai összegeként. Mit is látunk? A retináról érkezo jelzoingerek egyazon minták szerint számtalanszor hozzák ingerületbe ugyanazokat a kérgi neuronokat, esetleg neuroncsoportokat. Az ilyen ismétlodések miatt tartósan rögzítodnek a kapcsolatok, és ezzel orzik e minták nyomait. Sot a szem maga áll rá a vizuális eseményre úgy, hogy az lehetoleg megfeleljen az orzött nyomnak. Ha egy inger egy vagy több elkülönítheto területet tartalmaz, hajlamosak vagyunk valamelyiket elotérként vagy figuraként, a másikat háttérként észlelni. Ez azonban meg is fordulhat, agyunk kis "átállításával" a figurát háttérként, a hátteret figuraként is értelmezhetjük. Agyunknak ez a rugalmassága azt bizonyítja, hogy a figura-háttér koncepció általában nem a fizikai inger sajátja, hanem észlelésünk "terméke". A háttérteremtés igénye általában olyan erosen muködik, hogy még olyan esetben is produkálhat hátteret, amikor a háttérnek szánt tárgy sokkal kisebb a figuránál. Erre példa az úgynevezett háromszög illúzió. A legtöbb ember a vizuális mintákban szervezodést feltételez, vagyis bizonyos tárgyakat, mintákat összetartozónak észlel. Ez már egészen egyszeru formák esetén is jelentkezik.

Fénytechnika. A szem, a látás és a színes látás. Dr. Wenzel Klára. egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Fénytechnika. A szem, a látás és a színes látás. Dr. Wenzel Klára. egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fénytechnika A szem, a látás és a színes látás Dr. Wenzel Klára egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2013 Mi a szín? (MSz 9620) Fizika: a szín meghatározott hullámhosszúságú

Részletesebben

A digitális képfeldolgozás alapjai

A digitális képfeldolgozás alapjai A digitális képfeldolgozás alapjai Digitális képfeldolgozás A digit szó jelentése szám. A digitális jelentése, számszerű. A digitális információ számokká alakított információt jelent. A számítógép a képi

Részletesebben

Képszerkesztés elméleti feladatainak kérdései és válaszai

Képszerkesztés elméleti feladatainak kérdései és válaszai Képszerkesztés elméleti feladatainak kérdései és válaszai 1. A... egyedi alkotóelemek, amelyek együttesen formálnak egy képet. Helyettesítse be a pixelek paletták grafikák gammák Helyes válasz: pixelek

Részletesebben

Képszerkesztés elméleti kérdések

Képszerkesztés elméleti kérdések Képszerkesztés elméleti kérdések 1. A... egyedi alkotó elemek, amelyek együttesen formálnak egy képet.(pixelek) a. Pixelek b. Paletták c. Grafikák d. Gammák 2. Az alábbiak közül melyik nem színmodell?

Részletesebben

Fotó elmélet 2015. szeptember 28. 15:03 Fény tulajdonságai a látható fény. 3 fő tulajdonsága 3 fizikai mennyiség Intenzitás Frekvencia polarizáció A látható fények amiket mi is látunk Ibolya 380-425 Kék

Részletesebben

MUNKAANYAG. Kruzslicz Zsolt. Színkeverés. A követelménymodul megnevezése: Mázolás, festés, felújítási munkák I.

MUNKAANYAG. Kruzslicz Zsolt. Színkeverés. A követelménymodul megnevezése: Mázolás, festés, felújítási munkák I. Kruzslicz Zsolt Színkeverés A követelménymodul megnevezése: Mázolás, festés, felújítási munkák I. A követelménymodul száma: 0878-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-019-30 SZÍNKEVERÉS

Részletesebben

MUNKAANYAG. Kovács Sándor. Színlátás alapjai, színkeverések. A követelménymodul megnevezése: Képfeldolgozás

MUNKAANYAG. Kovács Sándor. Színlátás alapjai, színkeverések. A követelménymodul megnevezése: Képfeldolgozás Kovács Sándor Színlátás alapjai, színkeverések A követelménymodul megnevezése: Képfeldolgozás A követelménymodul száma: 0972-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-004-50 A SZÍNLÁTÁS ALAPJAI

Részletesebben

Szín Szín Hullámhossz (nm) Rezgésszám(billió)

Szín Szín Hullámhossz (nm) Rezgésszám(billió) Színek Németh Gábor Szín Elektromágneses rezgések Szín Hullámhossz (nm) Rezgésszám(billió) Vörös 800-650 400-470 Narancs 640-590 470-520 Sárga 580-550 520-590 Zöld 530-490 590-650 Színek esztétikája Érzéki-optikai

Részletesebben

OPTIKA. Geometriai optika. Snellius Descartes-törvény. www.baranyi.hu 2010. szeptember 19. FIZIKA TÁVOKTATÁS

OPTIKA. Geometriai optika. Snellius Descartes-törvény. www.baranyi.hu 2010. szeptember 19. FIZIKA TÁVOKTATÁS OPTIKA Geometriai optika Snellius Descartes-törvény A fényhullám a geometriai optika szempontjából párhuzamos fénysugarakból áll. A vákuumban haladó fénysugár a geometriai egyenes fizikai megfelelője.

Részletesebben

1. Szín. Szín 1. 1. ábra. A fény ember számára látható tartománya

1. Szín. Szín 1. 1. ábra. A fény ember számára látható tartománya Szín 1 1. Szín A szín egy érzet, amely az agy reakciója a fényre. Az elektromágneses sugárzás emberi szem által látható tartományába es részére érzékeny a szem retinája. A retinán háromféle színérzékel

Részletesebben

Összeadó színkeverés

Összeadó színkeverés Többféle fényforrás Beépített meghajtás mindegyik fényforrásban Néhány fényforrásban beépített színvezérlő és dimmer Működtetés egyszerűen 12V-ról Színkeverés kézi vezérlővel Komplex vezérlés a DkLightBus

Részletesebben

Színmérés Firtha Ferenc, BCE, Fizika

Színmérés Firtha Ferenc, BCE, Fizika Színmérés Firtha Ferenc, BCE, Fizika 1. Színmérés: milyennek látjuk? 2. Képfeldolgozás: hol? 3. Spektroszkópia: mi? kontakt optikai: RGB színinger THE 007, 228, 20111130 távérzékelés + adatredukció: szegmentálás,

Részletesebben

JELÁTALAKÍTÁS ÉS KÓDOLÁS I.

JELÁTALAKÍTÁS ÉS KÓDOLÁS I. JELÁTALAKÍTÁS ÉS KÓDOLÁS I. Jel Kódolt formában információt hordoz. Fajtái informatikai szempontból: Analóg jel Digitális jel Analóg jel Az analóg jel két érték között bármilyen tetszőleges értéket felvehet,

Részletesebben

1.3 AZ ÉSZLELÉS (PERCEPCIÓ)

1.3 AZ ÉSZLELÉS (PERCEPCIÓ) 1.3 AZ ÉSZLELÉS (PERCEPCIÓ) 17 illetve előzetes elvárásunk, szükségleteink és addigi tapasztalataink. Ha nehezen felismerhető, kétértelmű ingerekkel találkozunk, akkor azokat rejtett elvárásainknak megfelelően

Részletesebben

ELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK. a 11. B-nek

ELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK. a 11. B-nek ELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK a 11. B-nek Elektromos Kondenzátor: töltés tárolására szolgáló eszköz (szó szerint összesűrít) Kapacitás (C): hány töltés fér el rajta 1 V-on A homogén elektromos mező energiát

Részletesebben

Nyomtató. A nyomtató igen hasznos kiviteli periféria. A nyomtató feladata, hogy az információt papíron (esetleg fólián, CD-n...) megjelenítse.

Nyomtató. A nyomtató igen hasznos kiviteli periféria. A nyomtató feladata, hogy az információt papíron (esetleg fólián, CD-n...) megjelenítse. Nyomtató A nyomtató igen hasznos kiviteli periféria. A nyomtató feladata, hogy az információt papíron (esetleg fólián, CD-n...) megjelenítse. Nyomtatók csoportosítása: Ütő (impact) nyomtatók Kalapács vagy

Részletesebben

3. Színkontrasztok. A hét színkontraszt:

3. Színkontrasztok. A hét színkontraszt: 3. Színkontrasztok Kontraszt: a színek különbözőségét használjuk ki, ez lesz a színhatás alapja, a kép annál feszültebb, minél nagyobb az egyes színek hatása közötti különbség A hét színkontraszt: 1. Magában

Részletesebben

1. sz. ábra. A szemgolyó

1. sz. ábra. A szemgolyó 1 1.2 fejezet. Vizuális észlelés A gerincesek evolució során a fényérzékelo hámsejtek a testfelszínrol visszahúzódtak, a védelmi szervezodés optikai berendezéssel egészült ki, amely a szemlencse összenyomásával-széthúzásával

Részletesebben

Megadja, hogy a képek színesben vagy fekete-fehérben legyenek-e kinyomtatva Megjegyzések:

Megadja, hogy a képek színesben vagy fekete-fehérben legyenek-e kinyomtatva Megjegyzések: Oldal: 1 / 5 Színminőség-útmutató Az útmutató segítségével a felhasználók áttekintést kapnak arról, hogyan használhatók fel a nyomtatón rendelkezésre álló műveletek a színes kimenet beállításához és testreszabásához.

Részletesebben

Alapfogalmak 1. Alapszínek Színkeverés Színek reprodukálása Vektor és bittérkép Postscript és PDF REACTOR REPRODUKCIÓS STÚDIÓ

Alapfogalmak 1. Alapszínek Színkeverés Színek reprodukálása Vektor és bittérkép Postscript és PDF REACTOR REPRODUKCIÓS STÚDIÓ Alapfogalmak 1. Alapszínek Színkeverés Színek reprodukálása Vektor és bittérkép Postscript és PDF REACTOR REPRODUKCIÓS STÚDIÓ 2 A kiadványsorozat elsôdleges célja, hogy a Reactor Kft. megrendelôinek hasznos

Részletesebben

A szem. A geometriai optika alapjai A szem felépítése A látás jellemzése A receptorsejtek A fényérzékelés mechanizmusa Színlátás

A szem. A geometriai optika alapjai A szem felépítése A látás jellemzése A receptorsejtek A fényérzékelés mechanizmusa Színlátás A szem A geometriai optika alapjai A szem felépítése A látás jellemzése A receptorsejtek A fényérzékelés mechanizmusa Színlátás A geometriai optika alapjai A szem feladata, hasonlóan a legtöbb optikai

Részletesebben

d) A gömbtükör csak domború tükröző felület lehet.

d) A gömbtükör csak domború tükröző felület lehet. Optika tesztek 1. Melyik állítás nem helyes? a) A Hold másodlagos fényforrás. b) A foszforeszkáló jel másodlagos fényforrás. c) A gyertya lángja elsődleges fényforrás. d) A szentjánosbogár megfelelő potrohszelvénye

Részletesebben

Általános pszichológia

Általános pszichológia Általános pszichológia Általános pszichológia Egészséges, felnőtt ember pszichés működésének tanulmányozása - Jelenségekkel, egészséges emberekkel, normális körülmények között Megismerési folyamatok -

Részletesebben

Némethné Vidovszky Ágens 1 és Schanda János 2

Némethné Vidovszky Ágens 1 és Schanda János 2 Némethné Vidovszky Ágens 1 és Schanda János 2 1.Budapesti Műszaki Egyetem; 2 Pannon Egyetem 1 Áttekintés A fotometria két rendszere: Vizuális teljesítmény alapú Világosság egyenértékű fénysűrűség alapú

Részletesebben

SZÍNLÁTÁS Szél Ágoston

SZÍNLÁTÁS Szél Ágoston 1 SZÍNLÁTÁS Szél Ágoston A színek az élőlények világában meghatározó szerepet játszanak. A tájékozódás, a zsákmányszerzés vagy éppen a ragadozó elől való menekülés elképzelhetetlen a környezetből származó

Részletesebben

A NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE

A NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE A NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE A Napból érkező elektromágneses sugárzás Ø Terjedéséhez nincs szükség közvetítő közegre. ØHőenergiává anyagi részecskék jelenlétében alakul pl. a légkörön keresztül haladva. Ø Időben

Részletesebben

A RÓMAI SZERZÕDÉSEK 50. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL

A RÓMAI SZERZÕDÉSEK 50. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL A RÓMAI SZERZÕDÉSEK 50. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL GRAFIKAI ÚTMUTATÓ Logó A logó A logó mérete A logó háttere (üresen maradó keret) A logó színei A logó különbözõ nyelvi változatai Kerülendõ Tipográfia Színek

Részletesebben

Fizikai hangtan, fiziológiai hangtan és építészeti hangtan

Fizikai hangtan, fiziológiai hangtan és építészeti hangtan Fizikai hangtan, fiziológiai hangtan és építészeti hangtan Témakörök: A hang terjedési sebessége levegőben Weber Fechner féle pszicho-fizikai törvény Hangintenzitás szint Hangosságszint Álló hullámok és

Részletesebben

SZÍNLÁTÁS Szél Ágoston

SZÍNLÁTÁS Szél Ágoston SZÍNLÁTÁS Szél Ágoston A színek az élőlények világában meghatározó szerepet játszanak. A tájékozódás, a zsákmányszerzés vagy éppen a ragadozó elől való menekülés elképzelhetetlen a környezetből származó

Részletesebben

Egészségfejlesztési ismeretek - 2. csoport. Negyedéves szakköri beszámoló 2014 március 2014. június (4. negyedév) Szakkörvezető: Jenei Beáta

Egészségfejlesztési ismeretek - 2. csoport. Negyedéves szakköri beszámoló 2014 március 2014. június (4. negyedév) Szakkörvezető: Jenei Beáta Egészségfejlesztési ismeretek - 2. csoport Negyedéves szakköri beszámoló 2014 március 2014. június (4. negyedév) Szakkörvezető: Jenei Beáta A TÁMOP 3.1.4. Komplex egészségmegőrzésre irányuló innovációk

Részletesebben

Mi van a Lajtner Machine hátterében?

Mi van a Lajtner Machine hátterében? 1 Mi van a Lajtner Machine hátterében? Ma egyeduralkodó álláspont, hogy a gondolat nem más, mint az agy elektromos (elektromágneses) jele. Ezek az elektromágneses jelek képesek elhagyni az agyat, kilépnek

Részletesebben

OPTIKAI CSALÓDÁSOK. Vajon valóban eltolódik a vékony egyenes? A kávéházi fal. Úgy látjuk, mintha a vízszintesek elgörbülnének

OPTIKAI CSALÓDÁSOK. Vajon valóban eltolódik a vékony egyenes? A kávéházi fal. Úgy látjuk, mintha a vízszintesek elgörbülnének OPTIKAI CSALÓDÁSOK Mint azt tudjuk a látás mechanizmusában a szem által felvett információt az agy alakítja át. Azt hogy valójában mit is látunk, nagy szerepe van a tapasztalatoknak, az emlékeknek.az agy

Részletesebben

AZ ÓZON. 1. kérdés: AZ ÓZON. Olvasd el az ózonrétegrl szóló cikk alábbi részletét!

AZ ÓZON. 1. kérdés: AZ ÓZON. Olvasd el az ózonrétegrl szóló cikk alábbi részletét! AZ ÓZON Olvasd el az ózonrétegrl szóló cikk alábbi részletét! 5 10 15 20 Az atmoszféra, a leveg hatalmas óceánja a földi életet tápláló természetes források közül az egyik legértékesebb. Sajnálatos, hogy

Részletesebben

Információ megjelenítés Tufte szabályai

Információ megjelenítés Tufte szabályai Információ megjelenítés Tufte szabályai Mennyiségi adatok megjelenítése Edward Tufte (Professor, Yale) Mondat: 2, 3 adat összehasonlítására alkalmas Táblázat: sorokba, oszlopokba rendezett adat pontos

Részletesebben

A fény korpuszkuláris jellegét tükröző fizikai jelenségek

A fény korpuszkuláris jellegét tükröző fizikai jelenségek A fény korpuszkuláris jellegét tükröző fizikai jelenségek A fény elektromágneses sugárzás, amely hullámjelleggel és korpuszkuláris sajátosságokkal is rendelkezik. A fény hullámjellege elsősorban az olyan

Részletesebben

Bámulatos felvételek az emberi testről.

Bámulatos felvételek az emberi testről. Bámulatos felvételek az emberi testről. Elektronmikroszkóp segítségével hihetetlen részletek mutathatóak ki 1-5 nanométerig terjedő tartományban. 2014.09.15. 1 Vörös vérsejtek Itt úgy néznek ki, mintha

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

Az elme minősége. Az elme minősége. Tartalom. Megjegyzés

Az elme minősége. Az elme minősége. Tartalom. Megjegyzés Tartalom Mi az elme, hogyan épül fel, és mi adja a jelentőségét a világ és az élet számára, illetve a saját szempontunkból? Az elme univerzalitása és konkrét megjelenései. Megjegyzés Alapjában nem tudom

Részletesebben

Modern fizika vegyes tesztek

Modern fizika vegyes tesztek Modern fizika vegyes tesztek 1. Egy fotonnak és egy elektronnak ugyanakkora a hullámhossza. Melyik a helyes állítás? a) A foton lendülete (impulzusa) kisebb, mint az elektroné. b) A fotonnak és az elektronnak

Részletesebben

Mé diakommunika cio MintaZh 2011

Mé diakommunika cio MintaZh 2011 Mé diakommunika cio MintaZh 2011 Mekkorára kell választani R és B értékét, ha G=0,2 és azt akarjuk, hogy a szín telítettségtv=50% és színezettv=45 fok legyen! (gammával ne számoljon) 1. Mi a különbség

Részletesebben

KÉPSZERKESZTÉS. GIMP GNU Image Manipulation Program szabad, ingyenes szoftver, képszerkesztő program. A Gimp natív fájlformátuma az XCF.

KÉPSZERKESZTÉS. GIMP GNU Image Manipulation Program szabad, ingyenes szoftver, képszerkesztő program. A Gimp natív fájlformátuma az XCF. KÉPSZERKESZTÉS GIMP GNU Image Manipulation Program szabad, ingyenes szoftver, képszerkesztő program. A Gimp natív fájlformátuma az XCF. Photoshop Adobe Photoshop pénzért megvásárolható képszerkesztő program,

Részletesebben

Puriter. Szerzés: vásárlás - Lektorátus Érték: 700.000.-Ft Származás: a művésztől Állapot: Ép Fénykép száma: Lemez száma:

Puriter. Szerzés: vásárlás - Lektorátus Érték: 700.000.-Ft Származás: a művésztől Állapot: Ép Fénykép száma: Lemez száma: Leltári szám: 2011/1 Puriter Baglyas Erika, 2005 Szappan, tükör, szöveg 90x30x300 cm Üveglapon három sorba rendezett szappandarabkákba vésett szórészletekből a tökéletes tisztaság lehetetlenségéről értekező

Részletesebben

Színek és jelentésük

Színek és jelentésük Színek és jelentésük Múzeumi foglalkozás festmények tanulmányozásához Dr. Vadász István, múzeumigazgató Kiss Pál Múzeum, Tiszafüred, 2011 É R T E L E M 1. A kompozíció (=összeállítás) az elemek (=tárgyak)

Részletesebben

Színnek nevezzük a szemünkbe jutó 380-760 nm hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást, amely a tudatunkban a szín érzetét kelti.

Színnek nevezzük a szemünkbe jutó 380-760 nm hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást, amely a tudatunkban a szín érzetét kelti. Színmérés Színnek nevezzük a szemünkbe jutó 380-760 nm hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást, amely a tudatunkban a szín érzetét kelti. A szín fogalma, keletkezésének figyelembevételével az alábbiak

Részletesebben

Minta. Minta. Minta. 1. A gótikus és románkori templomépítészetre találhat példákat a mellékelt képeken. Emelt szintű feladatsor

Minta. Minta. Minta. 1. A gótikus és románkori templomépítészetre találhat példákat a mellékelt képeken. Emelt szintű feladatsor Emelt szintű feladatsor 1. A gótikus és románkori templomépítészetre találhat példákat a mellékelt képeken. a.) Csoportosítsa a képeket korstílusuk szerint, a betűjelek segítségével az alábbi táblázatban!

Részletesebben

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára A pótvizsgán írásban kell számot adni a tudásodról. A feladatlap kitöltésére 45 perced lesz. Az írásbeli feladatlapon a következő

Részletesebben

Alaszkai Malamut Az alaszkai malamut és a szibériai husky összehasonlítása

Alaszkai Malamut Az alaszkai malamut és a szibériai husky összehasonlítása Alaszkai Malamut Az alaszkai malamut és a szibériai husky összehasonlítása (Forrás: Az Amerikai Alaszkai Malamut Klub bírói oktatóanyaga) Összeállította: W. Willhauck Fordította: Romoda Csilla Fajta eredete:

Részletesebben

ASTER motorok. Felszerelési és használati utasítás

ASTER motorok. Felszerelési és használati utasítás 1. oldal ASTER motorok Felszerelési és használati utasítás A leírás fontossági és bonyolultsági sorrendben tartalmazza a készülékre vonatkozó elméleti és gyakorlati ismereteket. A gyakorlati lépések képpel

Részletesebben

A színtévesztés foglalkozásegészségügyi. kérdései. Dr.Ungváry Lilla. Repülési, Hajózási és Tengerészeti Egészségügyi Központ 2012.05.16.

A színtévesztés foglalkozásegészségügyi. kérdései. Dr.Ungváry Lilla. Repülési, Hajózási és Tengerészeti Egészségügyi Központ 2012.05.16. A színtévesztés foglalkozásegészségügyi kérdései Dr.Ungváry Lilla Repülési, Hajózási és Tengerészeti Egészségügyi Központ 2012.05.16. Problémák: Nincsen egyetlen, 100%-os diagnózist adó teszt A tesztek

Részletesebben

1/50. Teljes indukció 1. Back Close

1/50. Teljes indukció 1. Back Close 1/50 Teljes indukció 1 A teljes indukció talán a legfontosabb bizonyítási módszer a számítástudományban. Teljes indukció elve. Legyen P (n) egy állítás. Tegyük fel, hogy (1) P (0) igaz, (2) minden n N

Részletesebben

IV. Matematikai tehetségnap 2013. szeptember 28. IV. osztály

IV. Matematikai tehetségnap 2013. szeptember 28. IV. osztály IV. osztály 1. feladat. Ha leejtünk egy labdát, akkor az feleakkora magasságra pattan fel, mint ahonnan leejtettük. Milyen magasról ejtettük le a labdát, ha ötödször 10 cm magasra pattant fel? 2. feladat.

Részletesebben

MIKRO-TÜKÖR BUDAPEST UNIVERSITY OF TECHNOLOGY AND ECONOMICS DEPARTMENT OF ELECTRONICS TECHNOLOGY

MIKRO-TÜKÖR BUDAPEST UNIVERSITY OF TECHNOLOGY AND ECONOMICS DEPARTMENT OF ELECTRONICS TECHNOLOGY MIKRO-TÜKÖR BUDAPEST UNIVERSITY OF TECHNOLOGY AND ECONOMICS DEPARTMENT OF ELECTRONICS TECHNOLOGY TV Kiforrott technológia Kiváló képminőség Környezeti fény nem befolyásolja 4:3, 16:9 Max méret 100 cm Mélységi

Részletesebben

Tervezőgrafika 4. A kiadványszerkesztői számítógépes programok

Tervezőgrafika 4. A kiadványszerkesztői számítógépes programok Tervezőgrafika 4. A kiadványszerkesztői számítógépes programok A grafika - a sok évszázados művészeti ág - a 20. században nagyot változott, mind fogalma mind művelőinek tárgyköre kibővült. Ahogy az ősember

Részletesebben

Pontosítások. Az ember anatómiája és élettana az orvosi szakokra való felvételi vizsgához cím tankönyvhöz

Pontosítások. Az ember anatómiája és élettana az orvosi szakokra való felvételi vizsgához cím tankönyvhöz Pontosítások Az ember anatómiája és élettana az orvosi szakokra való felvételi vizsgához cím tankönyvhöz 4. oldal A negyedik funkció a. Ez a tulajdonság a sejtek azon képességére vonatkozik, hogy ingereket

Részletesebben

Mérési adatok illesztése, korreláció, regresszió

Mérési adatok illesztése, korreláció, regresszió Mérési adatok illesztése, korreláció, regresszió Korreláció, regresszió Két változó mennyiség közötti kapcsolatot vizsgálunk. Kérdés: van-e kapcsolat két, ugyanabban az egyénben, állatban, kísérleti mintában,

Részletesebben

Az érzékelés és az észlelés közötti különbségek

Az érzékelés és az észlelés közötti különbségek Az érzékelés és az észlelés közötti különbségek A körülöttünk lévı fizikai és társas világgal való nyílt dinamikus kapcsolat az alapja értelmi és érzelmi fejlıdésünknek egyaránt. A környezet megismerése

Részletesebben

NÉGYOSZTÁLYOS FELVÉTELI Részletes megoldás és pontozás a Gyakorló feladatsor II.-hoz

NÉGYOSZTÁLYOS FELVÉTELI Részletes megoldás és pontozás a Gyakorló feladatsor II.-hoz NÉGYOSZTÁLYOS FELVÉTELI Részletes megoldás és pontozás a Gyakorló feladatsor II.-hoz Gedeon Veronika (Budapest) A javítókulcsban feltüntetett válaszokra a megadott pontszámok adhatók. A pontszámok részekre

Részletesebben

Felhő. Kiss Gábor Ádám GPUV2D 2013

Felhő. Kiss Gábor Ádám GPUV2D 2013 Felhő Kiss Gábor Ádám GPUV2D 2013 A felhő szó hallatán mindenki az égen úszó meteorológiai képződményre gondol. Ez a légkörben lebegő apró vízcseppek és jégkristályok halmaza. Folyton mozgásban van, alakja

Részletesebben

Hogyan veheti észre, hogy halláscsökkenésben szenved?

Hogyan veheti észre, hogy halláscsökkenésben szenved? A HALLÁSVESZTÉSRŐL Hogyan veheti észre, hogy halláscsökkenésben szenved? Nem elképzelhetetlen, hogy Ön tudja meg utoljára. A hallásromlás fokozatosan következik be és lehet, hogy már csak akkor veszi észre,

Részletesebben

NYOMTATÓK. A nyomtatók fő tulajdonságai. sebesség: felbontás nyomtatóvezérlő nyelv papír kezelés

NYOMTATÓK. A nyomtatók fő tulajdonságai. sebesség: felbontás nyomtatóvezérlő nyelv papír kezelés NYOMTATÓK A nyomtatók fő tulajdonságai sebesség: felbontás nyomtatóvezérlő nyelv papír kezelés 2 1 A nyomtatók sebessége: A nyomtatók sebessége igen széles skálán mozog. Ennek mértékét az 1 perc alatt

Részletesebben

Kódolás. A számítógép adatokkal dolgozik. Értelmezzük az adat és az információ fogalmát.

Kódolás. A számítógép adatokkal dolgozik. Értelmezzük az adat és az információ fogalmát. Kódolás A számítógép adatokkal dolgozik. Értelmezzük az adat és az információ fogalmát. Mi az információ? Az információ egy értelmes közlés, amely új ismeretet, új tudást ad. (Úgy is fogalmazhatunk, hogy

Részletesebben

Pszichometria Szemináriumi dolgozat

Pszichometria Szemináriumi dolgozat Pszichometria Szemináriumi dolgozat 2007-2008. tanév szi félév Temperamentum and Personality Questionnaire pszichometriai mutatóinak vizsgálata Készítette: XXX 1 Reliabilitás és validitás A kérd ívek vizsgálatának

Részletesebben

KVANTUMMECHANIKA. a11.b-nek

KVANTUMMECHANIKA. a11.b-nek KVANTUMMECHANIKA a11.b-nek HŐMÉRSÉKLETI SUGÁRZÁS 1 Hősugárzás: elektromágneses hullám A sugárzás által szállított energia: intenzitás I, T és λkapcsolata? Példa: Nap (6000 K): sárga (látható) Föld (300

Részletesebben

6000 Kecskemét Nyíri út 11. Telefon: 76/481-474; Fax: 76/486-942 bjg@pr.hu www.banyai-kkt.sulinet.hu. Gyakorló feladatok

6000 Kecskemét Nyíri út 11. Telefon: 76/481-474; Fax: 76/486-942 bjg@pr.hu www.banyai-kkt.sulinet.hu. Gyakorló feladatok BÁNYAI JÚLIA GIMNÁZIUM 6000 Kecskemét Nyíri út 11. Telefon: 76/481-474; Fax: 76/486-942 bjg@pr.hu www.banyai-kkt.sulinet.hu Gyakorló feladatok I. LEGO Robotprogramozó országos csapatversenyre A következő

Részletesebben

1. BEVEZETŐ 2. FŐ TULAJDONSÁGOK

1. BEVEZETŐ 2. FŐ TULAJDONSÁGOK 1. BEVEZETŐ Az IB aktív infravörös mozgásérzékelő szenzorok különböző magasságban és szélességben védik az átjárókat, beltéri és kültéri ablakokat. Az eszközök két darabos, adó és vevő kiszerelésben készülnek,

Részletesebben

A napenergia alapjai

A napenergia alapjai A napenergia alapjai Magyarország energia mérlege sötét Ahonnan származik Forrás: Kardos labor 3 A légkör felső határára és a Föld felszínére érkező sugárzás spektruma Nem csak az a spektrum tud energiát

Részletesebben

Számítógépes grafika

Számítógépes grafika A 9. osztályos munkafüzet feladatainak megoldása Nemzeti Tankönyvkiadó, 2006 (Rsz.: 16172/M) A feladatok megoldásához szükséges képfájlok a Nemzeti Tankönyvkiadó webhelyén találhatók. Az egyes tevékenységek

Részletesebben

Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem

Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 2. Mit nevezünk az atom tömegszámának? a) a protonok számát b) a neutronok számát c) a protonok és neutronok

Részletesebben

CodeCamp Döntő feladat

CodeCamp Döntő feladat CodeCamp Döntő feladat 2014 1 CodeCamp Döntő feladat A feladatban egy játékot kell készíteni, ami az elődöntő feladatán alapul. A feladat az elődöntő során elkészített szimulációs csomagra építve egy két

Részletesebben

Szalay Péter (ELTE, Kémia Intézet) Szentjánosbogár, trópusi halak, sarki fény Mi a közös a természet fénytüneményeiben?

Szalay Péter (ELTE, Kémia Intézet) Szentjánosbogár, trópusi halak, sarki fény Mi a közös a természet fénytüneményeiben? Szalay Péter (ELTE, Kémia Intézet) Szentjánosbogár, trópusi halak, sarki fény Mi a közös a természet fénytüneményeiben? Boronkay György Műszaki Középiskola és Gimnázium Budapest, 2011. október 27. www.meetthescientist.hu

Részletesebben

TERMÉSZETTUDOMÁNY JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

TERMÉSZETTUDOMÁNY JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Természettudomány középszint 1012 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 26. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM I. Enzimek, katalizátorok

Részletesebben

Az áramlási citométer és sejtszorter felépítése és működése, diagnosztikai alkalmazásai

Az áramlási citométer és sejtszorter felépítése és működése, diagnosztikai alkalmazásai Az áramlási citométer és sejtszorter felépítése és működése, diagnosztikai alkalmazásai Az áramlási citométer és sejtszorter felépítése és működése Kereskedelmi forgalomban kapható készülékek 1 Fogalmak

Részletesebben

Poszterek tervezése és készítése

Poszterek tervezése és készítése Poszterek tervezése és készítése Hogyan készítsünk hatékony nyomtatott bemutatót? Szakmai kommunikáció A jó poszter készítése A poszter sem azonos az eredeti anyaggal # Kivonat # A célnak megfelelten tervezett

Részletesebben

Mobileye okostelefon alkalmazás

Mobileye okostelefon alkalmazás Mobileye okostelefon alkalmazás Használati útmutató 1. Bevezetés A Mobileye okostelefon alkalmazás olyan járművel csatlakoztatva működik, melybe telepítették a Mobileye 5 rendszert, hogy figyelmeztessen

Részletesebben

Thomson-modell (puding-modell)

Thomson-modell (puding-modell) Atommodellek Thomson-modell (puding-modell) A XX. század elejére világossá vált, hogy az atomban található elektronok ugyanazok, mint a katódsugárzás részecskéi. Magyarázatra várt azonban, hogy mi tartja

Részletesebben

Rajz és vizuális kultúra. Négy évfolyamos gimnázium

Rajz és vizuális kultúra. Négy évfolyamos gimnázium Rajz és vizuális kultúra Négy évfolyamos gimnázium 9. évfolyam Tárgyak, vizuálisan érzékelhető jelenségek ábrázolása, valamint elképzelt dolgok, elvont gondolatok, érzések kifejezése különböző vizuális

Részletesebben

Lily Tiffin: A bűnjel

Lily Tiffin: A bűnjel Lily Tiffin: A bűnjel Lily Tiffin A bűnjel (Részlet) Regény (Részlet) Lomart Kiadó A digitális kiadás a 2008-ban meg jelent ISBN 978-963-9632-15-8 számú kiadás változtatás nélküli másolata. A digitális

Részletesebben

A napfénygyûjtés új dimenziói

A napfénygyûjtés új dimenziói A napfénygyûjtés új dimenziói ÚJRAÉRTELMEZETT TELJESÍTMÉNY Egy fénycsatorna teljesítményét ezidáig az összegyûjtött fény mennyisége alapján ítéltük meg. A Solatube International Inc. fejlesztésekbe kezdett

Részletesebben

A számítógépi grafika elemei. 2012/2013, I. félév

A számítógépi grafika elemei. 2012/2013, I. félév A számítógépi grafika elemei 2012/2013, I. félév Bevezető Grafika görög eredetű, a vésni szóból származik. Manapság a rajzművészet összefoglaló elnevezéseként ismert. Számítógépi grafika Két- és háromdimenziós

Részletesebben

1. tudáskártya. Mi az energia? Mindnyájunknak szüksége van energiára! EnergiaOtthon

1. tudáskártya. Mi az energia? Mindnyájunknak szüksége van energiára! EnergiaOtthon 1. tudáskártya Mi az energia? Az embereknek energiára van szükségük a mozgáshoz és a játékhoz. Ezt az energiát az ételből nyerik. A növekedéshez is energiára van szükséged. Még alvás közben is használsz

Részletesebben

Mérési hibák 2006.10.04. 1

Mérési hibák 2006.10.04. 1 Mérési hibák 2006.10.04. 1 Mérés jel- és rendszerelméleti modellje Mérési hibák_labor/2 Mérési hibák mérési hiba: a meghatározandó értékre a mérés során kapott eredmény és ideális értéke közötti különbség

Részletesebben

Rövidített szabadalmi leírás. Szélkerék pneumatikus erőátvitelű szélgéphez

Rövidített szabadalmi leírás. Szélkerék pneumatikus erőátvitelű szélgéphez Rövidített szabadalmi leírás Szélkerék pneumatikus erőátvitelű szélgéphez A találmány tárgya szélkerék pneumatikus erőátvitelű szélgéphez, amely egy vízszintes tengely körül elforgathatóan ágyazott agyával

Részletesebben

Családi nap című pályázati programról szóló beszámoló

Családi nap című pályázati programról szóló beszámoló Családi nap című pályázati programról szóló beszámoló Készült: Időpont: Csillagvár Waldorf Tagóvoda 8200 Veszprém Szent István út 12. 2013 november 25-december 05-ig A megvalósításban résztvevő óvodapedagógusok:

Részletesebben

FELADATOK ÉS MEGOLDÁSOK

FELADATOK ÉS MEGOLDÁSOK 3. osztály Hány olyan háromjegyű szám létezik, amelyben a számjegyek összege 5? 15 darab ilyen szám van. 5 = 5+0+0 = 4+1+0 = 3+2+0 = 3+1+1=2+2+1 A keresett számok: 500, 401, 410, 104, 140, 302, 320,203,

Részletesebben

kompakt fényképezőgép

kompakt fényképezőgép kompakt fényképezőgép A digitális fényképezőgépek legszélesebb kategóriája, minden olyan, viszonylag kis méretű gép ide sorolható, amely egymagában sokféle fotós feladatra alkalmas. Előnyük a relatíve

Részletesebben

Alapfogalmak. objektívtípusok mélységélesség mennyi az egy?

Alapfogalmak. objektívtípusok mélységélesség mennyi az egy? 2007. február 5. Alapfogalmak objektívtípusok mélységélesség mennyi az egy? A látószög arányosan változik a gyújtótávolsággal. ZOOM objektív: fókusztávolsága adott objektíven keresztül fokozatmentesen

Részletesebben

MATEMATIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

MATEMATIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Matematika középszint 1414 ÉRETTSÉGI VIZSGA 014. május 6. MATEMATIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Fontos tudnivalók Formai előírások:

Részletesebben

ahol m-schmid vagy geometriai tényező. A terhelőerő növekedésével a csúszó síkban fellép az un. kritikus csúsztató feszültség τ

ahol m-schmid vagy geometriai tényező. A terhelőerő növekedésével a csúszó síkban fellép az un. kritikus csúsztató feszültség τ Egykristály és polikristály képlékeny alakváltozása A Frenkel féle modell, hibátlan anyagot feltételezve, nagyon nagy folyáshatárt eredményez. A rácshibák, különösen a diszlokációk jelenléte miatt a tényleges

Részletesebben

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan 11. évfolyam BIOLÓGIA 1. Az emberi test szabályozása Idegi szabályozás Hormonális szabályozás 2. Az érzékelés Szaglás, tapintás, látás, íz érzéklés, 3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz

Részletesebben

Káros Elektromos Sugárzás Értékek Otthonunkban (http://quantumrider.wordpress.com)

Káros Elektromos Sugárzás Értékek Otthonunkban (http://quantumrider.wordpress.com) Káros Elektromos Sugárzás Értékek Otthonunkban (http://quantumrider.wordpress.com) Wednesday, April 27, 2011 Néhány egyszerű példa azzal kapcsolatosan, hogy egy átlagos lakásban milyen elektromos sugárzás

Részletesebben

SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0

SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0 Fizikatörténet A fénysebesség mérésének története Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0 Kezdeti próbálkozások Galilei, Descartes: Egyszerű kísérletek lámpákkal adott fényjelzésekkel. Eredmény:

Részletesebben

A számítógépek felépítése. A számítógép felépítése

A számítógépek felépítése. A számítógép felépítése A számítógépek felépítése A számítógépek felépítése A számítógépek felépítése a mai napig is megfelel a Neumann elvnek, vagyis rendelkezik számoló egységgel, tárolóval, perifériákkal. Tápegység 1. Tápegység:

Részletesebben

Szemkamerás vizsgálatok web- és szoftverfejlesztéshez

Szemkamerás vizsgálatok web- és szoftverfejlesztéshez Szemkamerás vizsgálatok web- és szoftverfejlesztéshez MIRŐL LESZ SZÓ? Felhasználási területek Kutatási módszertanok Mit látunk és hogyan? A szemkamera Milyen outputokat kapunk? Miért kutassunk és hogyan?

Részletesebben

HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM TECHNOLÓGIAI HIVATAL LÉGVÉDELMI FEJLESZTÉSI PROGRAMIRODA

HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM TECHNOLÓGIAI HIVATAL LÉGVÉDELMI FEJLESZTÉSI PROGRAMIRODA HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM TECHNOLÓGIAI HIVATAL LÉGVÉDELMI FEJLESZTÉSI PROGRAMIRODA KIVONAT ELEKTROMÁGNESES EXPOZÍCIÓ VÁRHATÓ TERHELÉSE AZ ORSZÁG TERÜLETÉRE TELEPÍTENDO 3D RADAROK KÖRNYEZETÉBEN (TELEPÍTÉS

Részletesebben

Geometria 1 normál szint

Geometria 1 normál szint Geometria 1 normál szint Naszódi Márton nmarci@math.elte.hu www.math.elte.hu/ nmarci ELTE TTK Geometriai Tsz. Budapest Geometria 1 p.1/4 Vizsga 1. Írásban, 90 perc. 2. Index nélkül nem lehet vizsgázni!

Részletesebben

Al-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása

Al-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása l--si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása evezetés Farkas János 1, Dr. Roósz ndrás 1 doktorandusz, tanszékvezető egyetemi tanár Miskolci Egyetem nyag- és Kohómérnöki Kar Fémtani Tanszék

Részletesebben

Az Arteriográfról mindenkinek, nem csak orvosoknak

Az Arteriográfról mindenkinek, nem csak orvosoknak Az Arteriográfról mindenkinek, nem csak orvosoknak Kíváncsi, mit takar az "artériás stiffness" kifejezés? Tudni szeretné, miért érdemes mérni az artériáinak életkorát? Foglalkoztatja az egészsége, és többet

Részletesebben

VRV Xpressz Használati Útmutató

VRV Xpressz Használati Útmutató VRV Xpressz Használati Útmutató A programmal néhány perc alatt nem csak 5-6 beltéri egységes munkákat, hanem komplett, 3-400 beltéri egységgel rendelkez irodaházakat, szállodákat is meg lehet tervezni.

Részletesebben

KÖRNYEZETÜNK ÉRTÉKEI PROJEKT. TÁRSASJÁTÉK KÉSZÍTÉSE ÓVODÁBA MEGYÜNK címmel

KÖRNYEZETÜNK ÉRTÉKEI PROJEKT. TÁRSASJÁTÉK KÉSZÍTÉSE ÓVODÁBA MEGYÜNK címmel KÖRNYEZETÜNK ÉRTÉKEI PROJEKT TÁRSASJÁTÉK KÉSZÍTÉSE ÓVODÁBA MEGYÜNK címmel Hallgató neve: Szabóné Förhécz Krisztina Projekt téma: TÁRSASJÁTÉK KÉSZÍTÉS (Rajzolás, mintázás, kézimunka technikákkal) KIDOLGOZÁS

Részletesebben