Elhangzott: Magyar zsidó sajtótörténeti konferencia (Budapest, május 14.)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Elhangzott: Magyar zsidó sajtótörténeti konferencia (Budapest, 2000. május 14.)"

Átírás

1 Bányai Viktória $PDJ\DU]VLGyVDMWyHO]PpQ\HLpVNH]GHWHL-ig) Elhangzott: Magyar zsidó sajtótörténeti konferencia (Budapest, május 14.) Mint a Scheiber Sándor által összeállított magyar zsidó folyóirat-eleolrjuiildhov oldalainak átlapozásieyo NLW&QLN D] HOWWL LGV]DN PDJ\DU Q\HOY& ]VLGy IHOHNH]HWL VDMWyMD PHJOHKHWVHQ V]HUpQ\ ËJ\ PpJ HJ\ U YLG HODGiV NHUHWHL LV OHKHWVpJHW DGQDN NLWHNLQWHQL D] HO]PpQ\HNUH LOOHWYH D PDJ\DU-]VLGy VDMWy IHMOGpVpQHN N UQ\H]HWpUH (J\IHOO D QHP PDJ\DU Q\HOY& ]VLGy IHOHNH]HWL VDMWyUD PiVUpV]UO D ]VLGy ~MViJtUyN pv ODSV]HUNHV]WNUpV]YpWHOpUHDPDJ\DURUV]iJL~MViJtUiVEDQiOWDOiEDQ Magyarországon egészen az 1860-DVpYHNNH]GHWpLJDKHO\EHQPHJMHOHQIHOHNH]HWL sajtótermékek leginkább szórványosnakhvhwohjhvqhnprqgkdwyn(eehqd]lgv]dnedqd 0DJ\DURUV]iJRQpO]VLGyQpSHVVpJLJpQ\HLWD+DEVEXUJ%LURGDORPPiVUpV]HLQ%pFVEHQ Prágában), illetve a külföldön (német területen) nyomtatott periodikák elégítették ki. A zsidó sajtó - a magyarországi olvasók számára nem releváns 17. századi és 18. V]i]DGHOHMLDPV]WHUGDPLHO]PpQ\HNXWiQ- a felvilágosodás térnyerésével párhuzamosan, D V]i]DG N ]HSpQ WHWWH NH]G OpSpVHLW 1pPHWRUV]iJEDQ KpEHU Q\HOYHQ 0RVHV 0HQGHOVRKQ QHYpKH] N WGLN D] -ben Berlinben megjelent, de csupán két-három V]iPRW PHJpO.RKHOHW 0XV]iU $] HOV PRGHUQ puwhohpehq YHWW KpEHU SHULRGLND D Ha- Measzef volt (1783-D+DV]NDOiQDND]HJpV]JHQHUiFLyUDQp]YHMHONpSpUWpN&YpYiOy sajtóorgánuma. Ennek az 1780-as évek végén, és a századfordulón már néhány PDJ\DURUV]iJLHOIL]HWMHLVLVPHUWHJ\LN N-ben) Chorin Áron, a híres aradi rabbi. Ennél - PLQG D V]HU]NHW PLQG D]ROYDVyNDW WHNLQWYH - VRNNDO HUWHOMHVHEE KD]DL UpV]YpWHO MHOOHPH]WH D V]i]DG HOV IHOpEHQ - kétharmadában, a héber sajtótörténetben osztrák-magyarként számon tartott héber periodikákat. Legismertebbek az 1820-as években pyn Q\YNpQW PHJMHOHQ Bikkuré ha-ittim, és az 1845-WO -LJ I ]HWWHO MHOHQWNH] Kohvé Jichak0LQGNHWWDEpFVL]VLGyN Q\YNLDGásban ismert Schmid nyomda terméke. (]HQ SHULRGLNiN D V]HU]N V]HULQWL UHSHUWyULXPiW %HUQKDUG :DFKVWHLQ WHWWH N ]]p

2 0XQNiMiEDQ D]RQRVtWKDWyDQ PDJ\DURUV]iJL V]HU]W WDOiOXQN 1. A legismertebb nevek: Chorin Áron, Wahrmann Juda, Bacher Simon. 2 A Bikkuré ha-ittim és a Kohvé Jichak oldalait egyaránt - már csak ritka megjelenésük okán is - QHP DNWXiOLV KtUDQ\DJ KDQHP INpQW LURGDOPL pv WXGRPiQ\RV LVPHUHWWHUMHV]W tuivrn W OW WWpN PHJ $ KpEHU Q\HOY& LVPHUHWWHUMHV]WpV D KDV]NDOD programjának egyik alappillérhyrow(]hnd]tuivrnnhwwvfpowydoyvtwrwwdnphj(j\ihoo bizonyították a héber nyelv - akkor még sokak által vitatott - életképességét, alkalmasságát DUUDKRJ\~MHUHGHWLYDJ\iW OWHWHWWLURGDOPLP&YHNHWDONRVVDQDND]RQYDJ\DWiUVDGDORP a kultúra különféle jelenségeit mutassák be, vitassák meg. (Meg kell ugyanakkor jegyezni, KRJ\ pss D PRGHUQ V]yNLQFV NLDODNXODWODQViJD PLDWW W EE V]HU] PpJLVD QpPHWQ\HOYHW választotta tanulmánya nyelvéül. Ezeket az írásokat a Bikkuré ha-lwwlpppjkpehuehw&nnho, D.RKYp-LFKDN PiU JyW EHW&NNHO V]HGYH N ] OWH $] LVPHUHWWHUMHV]W tuivrn PiVLN FpOMD PDJDDIHOYLOiJRVtWiVYROWDNRUiEEDQNXOWXUiOLVHOV]LJHWHOWVpJEHQpO]VLGyViJOiWyN UpQHN szélesítése. Példaként Schönfeld Baruch néhány írását említem meg a Bikkuré ha-,wwlpeo 6FK QIHOG WDQtWy YROW 0DJ\DURUV]iJ W EE N ]VpJpEHQ LV P&N G WW HPHOOHWW J\HUPHNLURGDOPL PXQNiVViJD LV MHOHQWV $ %LNNXUp KD-Ittimben az 1820-as évek végén W EEV] USXEOLNiOWYHUVHNHWU YLGWDQtWyMHOOHJ&W UWpQHWHNHWLOOHWYHKRVV]DEEFikkeket, pld. az észak-ameulndllqgliqrnqpsn OWpV]HWpUOYDJ\,]UDHOyNRULWiUVDGDOPLUHQGMpUO $.RKYp-LFKDNV]HUNHV]WMHDSR]VRQ\LV] OHWpV&0D[0HQGHO(PDQXHO6WHUQ volt, aki 1838-tól a Schmid nyomda héber részét vezette. A periodika szerkesztése mellett az 1840-es 50-es években fontos középkori héber munkákat adott ki német fordítással: 0DLPRQLGHV -XGD $OKDUL]L %DKMD LEQ 3DNXGD PXQNiLW $ ODS JyW EHW&V QpPHW Q\HOYKDV]QiODWDLOOHWYHDKpEHUiOWDOiQRVLVPHUHWWHUMHV]WtUiVRNHOPDUDGiVDK&HQW krözi 1 Wachstein, Bernhard, Die Hebräische Publizistik in Wien I. (Wien, 1930) 2 A kevésbé ismert és ismeretlen nevek: Bergel Josef, Bettelheim Aron Siegfried, Dessauer Gabriel, Dukes Leopold (Löb), Fischer Jacob, Fischer Nathan, Fränkel Moses Josua, Frenk Beer, Friedländer Abraham, Friedmann Meir, Friedmann Simon, Frühauf Josef, Heilperin Michael, Klein Salomo, Kohn-Bistritz Meir, Löwentritt Baruch, Löwy Josef, Neubauer Moses, Oppenheim Beer, Pressburger Ignaz, Rasckkow Lazar, Rosenthal Emanuel, Rottenberg Abraham Markus, Schönfeld Baruch, Schwarz Alexander Süsskind, Stern Issak b. Abraham, Stern Max Emanuel, Südfeld Gabriel, Szántó Simon, Tauber Israel Isserl, Thon Elias Hirsch, Unger Joachim Jakob, Wiel Ignaz, Weiss M., Weisse Josef, Wiener Isaak, Willheimer Jonas, Winkler Leopold.

3 az akkultúuifly IRO\DPDWiQDN HOUHKDODGiViW $ KpEHU KDV]QiODWD HJ\ LGUH D YHUVHN szintjére szorult vissza. $NWXiOLV KtUDQ\DJRW D] HJ\HVN ]VpJHN pohwpuov]yoy WXGyVtWiVRNDWD V]i]DG HOV IHOpEHQ D QpPHW Q\HOY& IHOHNH]HWL VDMWy WHWW N ]]p,tt, az 1850-es évek végéig még PLQGLJDQpPHWRUV]iJL]VLGyVDMWyUDNHOOJRQGROQXQN1DJ\MHOHQWVpJ&D]-tól évente PHJMHOHQSulamith is, ami szintén rendszeresen közölt magyar vonatkozású anyagokat, de az igazi váltást az Allgemeine Zeitung des Judentums hozta 1837-ben. Egy modern értelemben vett sikeres hetilap. Ennek és társainak - Der Orient és Der Israelit des neunzehnten JahrhundertsFtP&ODSRNQDN- a magyarországi hatásáról Jakov Katz, Michel Silber és Walter Pietsch munkáiban találhat az érdeklg DODSRVDEE HOHP]pVW D korszakunkra vonatkozóan. 3 Mivel nyelvi nehézségek nem álltak a terjesztés útjában, és a század közepén a nem-kpehuehw&vtuiv-olvasás is egyre általánosabbá kezdett válni a magyarországi zsidóság körében, így az említett németorv]ijl ]VLGy ODSRN MHOHQWV V]HUHSHW MiWV]RWWDN D KD]DL zsidóság életében. A reform-orientált lapoknak állandó itteni tudósítóik voltak, hasábjaikon magyarországi zsidó sajtó hiányában egyedüli fórumot biztosítottak a nyilvános vitára. Bár viszonylag kis példányszámban érkeztek az országba (egy 1841-es hivatalos statisztika szerint az Allgemeine Zeitung des Judentums-ból összesen 50 pld.), de a korban virágzó ROYDVyN U N NDV]LQyN NOXERN iowdo HOIL]HWHWW SpOGiQ\RN W EE WXFDW ROYDVyNH]pEHQ fordultak meg. Ezeken a társasági színtereken nyilvános felolvasásokat, megvitatásokat is V]HUYH]WHNtJ\DN ] OWtUiVRNYpOHPpQ\IRUPiOyKDWiVDWRYiEEHUV G WW$PDJ\DURUV]iJL orwkrgr[ldlgyhoiholvphuwhkrj\dw EEVpJpEHQUHIRUP-RULHQWiOWQpPHWODSRNPLO\HQHUV ideológiai hátteret biztosítanak ennek az irányvonalnak ben R. Meir Eisenstadt beadványban kért állami beavatkozást a lapok behozatala ellen, azokat rombolónak, a YDOOiVLNLFVDSRQJiVpVDPRGHUQL]PXVWHUMHV]WMpQHNQHYH]YH Michael Silber a németországi zsidó lapok hatását úgy értékeli, hogy a német zsidó sajtó széles ideológiai spektruma -DUDGLNiOLVUHIRUPHUWOD]RUWKRGR[LJ- kész választási, D]RQRVXOiVL OHKHWVpJHNHW NtQiOWD PDJ\DURUV]iJL ]VLGyViJ V]iPiUD H]]HOVHJtWHWWH VDMiW 3 ichael SilbertXXXX

4 határait kialakítaqlsr]tflylndwhoirjodoqlypjvvrurqd]ruwkrgr[- neológ elkülönülést PHJHUV GQL 0LQW D EHYH]HWEHQ HPOtWHWWHP D] HO]PpQ\HN iwwhnlqwpvpqhn PiVLN V]iOD D PDJ\DURUV]iJL QHP IHOHNH]HWL ~MViJtUiVEDQ UpV]YHY ]VLGy ~MViJtUyN pv ODSV]HUNHV]WN P&N GpVpQHN V]iPEDYpWHOH $ WiUJ\DOW LGV]DNEDQ H] DODSYHWHQ D KD]DLQpPHWQ\HOY& újságírás vizsgálatát jelenti ban Einhorn Ignác egyenesen úgy fogalmazott, hogy Magyarország német ODSMDLDPHJOHKHWVHQ]VLGyHOOHQHV3HVWHU=HLWXQJRWNLYpYHPLQG]VLGyNWól szerkesztetnek vagy iratnak. Példaként a Pressburger Zeitungot említi (aminek szerkesztését 1847-WO Neustadt Adolf látta el) valamint három szépirodalmi lapot: a Pannóniát, a Spiegelt és az Ungart. A Pannónia D]RQRV FtP& HOGMH YROW -EHQ D] HOV EHfogadó közeg zsidó ~MViJtUyN V]iPiUD,WW W&QW IHO D NpVEE QHP]HWN ]L KtUW V]HU]6DSKLU0RULFGottlieb és sógora, Rosenthal SáPXHO NHW HJ\ NRUWiUV EpFVL ODS PpJ PHJW&UW LURGDOPiURNQDN WLWXOiOWD5RVHQWKDO6iPXHONpVEEDOHJHOV]VLGyODSV]HUNHV]WOett, az 1840-es években pedig épp az említett SpiegelV]HUNHV]WMH Az Ungar V]HUNHV]W-alapítója, Klein Hermann 1842-ben azt a talán furcsán hangzó, de a korszakedquhiolvwfpoww&]whodsmdhopkrj\qpphw OtUPDJ\DU~MViJRWV]LQWH kizárólag magyar vonatkozású cikkekkel, a nemzetesedés ügyét pártfogolva. - A SRWHQFLiOLV ROYDVyN ] QVpJ Q\HOYL VV]HWpWHOH PLDWW H]W D IHOHPiV SURJUDPRW NpVEE IHOHNH]HWL ODSRN LV IRO\WDWWiN ËJ\ SpOGiXO D FtPpEHQ LV H]W D NHWWVVpJHW KRUGR]y Der Ungarische Israelit, ami Einhorn Ignác szerkesztésében a forradalom évében (1848-ban) egy féléven át hetente boncolgatta a reform és az HPDQFLSiFLypJHWHQDNWXiOLVNpUGpVHLW hírt DGRWW D ELURGDORP pv (XUySD OHJIULVVHEE HVHPpQ\HLUO PLQLV]WHUL UHQGHOHWHNHW WHWW közzé. A magyarruv]ijl QpPHW VDMWy VRN RO\DQ PXQNDWiUVDW QHYHOW NL DNLN NpVEE D IHOHNH]HWL KtUODSLURGDOPDW LVJD]GDJtWRWWiN tuivdlnndo.p]hqihny (LQKRUQ,JQiF SpOGiMD 4 Ebben az áttekintésben Osztern Rózsa, Zsidó újságírók évv]pstuyndpdj\duruv]ijlqpphwq\hoy&lgv]dnl sajtóban a Pestre Lloyd megalapításáig, 1854-ig (Budapest, 1930) c. munkája szolgál kiindulásként.

5 de említhetjük Dux Adolfot, Ludasi (Gans) Mórt (a kiegyezés után gr, Andrássy Gyula külügyi sajtóirodáját vezette), Bak Ignácot (az 1874-ben újrainduló Der Ungarische Israelit pvw EEPiV]VLGyODSV]HUNHV]WMHpVPiVRNDW $ PDJ\DU Q\HOY& ~MViJtUiVED Q\HOYL RNRN PLDWW NpVEE NDSFVROyGWDN EH D]VLGyN PLQWDQpPHWQ\HOY&EH%iUD]VLGyHPDQFLSiFLy J\ét támogató magyar lapok - így a Pesti Hírlap és a Jelenkor - az 1840-HVpYHNEHQUHQGV]HUHVHQKHO\WDGWDNRO\DQUHIRUPV]HOOHP& zsidók írásainak,plqw/z/lsyw5rnrqvwhlq/lsyw%orfknpvee%doodjl0yu$vcher Enoch, Finály Zsigmond (a magyar nyelvet WHUMHV]WHJ\OHWWLWNiUDpVYDQSpOGiQN]VLGy ODSV]HUNHV]WNUH LV PDJ\DU LOOHWYH NpWQ\HOY& ~MViJRNQiO /XGDVL 0yU -ban az Esti Lapokat, Chorin Zsigmond ban a Magyar Vidékiek Lapját szerkesztette. $KD]DLIHOHNH]HWLVDMWyHOVPDJ\DUQ\HOY&WHUPpNHD]-ben egyetlen számmal PHJMHOHQ Magyar Zsinagóga /Z /LSyW V]HUNHV]WpVpEHQ /Z D ]VLGyViJ EHOV UHIRUPMiQDNW EEWHU OHWpQLV~WW UV]HUHSHWW OW WWEH0DJ\DURUV]iJRQeOHQMiUWDPDJ\DU Q\HOY& ]VLQDJyJDL prédikáció és felekezeti oktatás bevezetésében, kezdeméq\h] YROW D] LVNROD J\ NRUV]HU&VtWpVpEHQ D] LSDURV NpS]pV V]HUYH]pVpEHQ PLQGH]]HO D] HPDQFLSiFLy ügyét szolgálva. Publicisztikai tevékenységének kezdeteit is e cél szolgálatába állította. A Magyar Zsinagóga egyetlen számának írásai nevelési kérdéseket taglalnak, a magyar ELEOLDIRUGtWiV J\pW V]RUJDOPD]]iN PDJ\DU Q\HOY& ]VLGy V]pSLURGDOPDW SpOGi]QDN 5 6]LQWpQ D V]DEDGViJKDUF HOWW -ban jelent meg az (OV 0DJ\DU =VLGy 1DSWiU pv Évkönyv3HVWHQD+RQL,]UDHOLWiNN ]WPDJ\DUQ\HOYHWWHUMHV]WSHVWL(J\Oet kiadásában. (U YLGIHOOiQJROiVXWiQKRVV]~pYHVV] QHWN YHWNH]HWWDPDJ\DUQ\HOY&]VLGy VDMWyEDQ 7HUPpV]HWHVHQ D] QNpQ\XUDOPL LGV]DN SROLWLNDL KHO\]HWH VHP NHGYH]HWW D PDJ\DUQ\HOY&ODSDODStWiVRNQDNGHPiVRNLVN ]UHMiWV]RWW(UUO/ Z/LSytot idézem "A magyar nemzetiség és a zsidók" c. írásából. 6 "Közvetlenül a forradalom után egy darabig nem vala épen összhangzásban a zsidóság lelkülete a magyar nemzetével. [ ] A magyar nemzet szívében a szabadság foglalá el az 5/ ZSXEOLFLV]WLNDLPXQNiVViJiQDNPDUDGDQGypUWpN&UpV]HDQHP]HWN ]LMHOHQWVpJ&WXGRPiQ\RVIRO\yLUDW a Ben-Chananja ( ) volt. 6/ Z/LSyW$PDJ\DUQHP]HWLVpJpVD]VLGyNLQX7 UWpQHOPLpVYDOOiVWXGRPiQ\LpUWHNH]pVHN6]HJHG 1861) pp

6 HOV KHO\HW D] HJ\HQOVpJ LUiQWLKDMODPD FVDN NpVEEHQ peuhgwiho 7 EE Q\ROF V]i]DGQiO LPiGiDPDJ\DUKVLHVHQNLYtYRWWYpGHOPH]HWWVPHJU] WWV]DEDGViJiWpVFVDNHKRVV]~ LG P~OYD D YLOiJW UWpQHWLIRQWRVViJ~ -LN RUV]iJJ\&OpVHQ KyGROWD]HJ\HQOVpJ HOYpQHN VL DONRWPinyának sáncaiba bevevén a hon minden polgárát törvényesen bevett valláskülönbség nélkül. A forradalom utáni rendszer halálos ítéletet hozott a magyar szabadság fölött. [ ] A magyar siralmaiba a zsidóéi is vegyültek: sírba szállott számos fia, sírba szép reményei! 'H PLXWiQ D YpU] VHEHN EHKHJHGYH YDOiQDN pv D] ~M NRUPiQ\UHQGV]HU HJ\HQOVpJHW tuw ]iv]odmiud LJHQ WHUPpV]HWHV KRJ\ V]iPRV ]VLGy W&UKHWQHN OHOp D]~MiOODSRWRW N U OPpQ\HN DODWW YDJ\ HODOXGW D QHP]HWHVHGpVL V]HOOHP PHO\ HOEE RO\ peer vala a KpEHUHNN ] WWYDJ\FVHQGHVVpJEHYRQXOWYLVV]DMREELGNUHUHPpOYpQ $MREELGND]-DVpYHNHOHMpQM WWHNHO$]2UV]iJJ\&OpV~MEyOL VV]HKtYiVD~M reményeket ébresztett. Új lendületet vett a magyarosodás folyamata és az egyenjogúsításért IRO\WDWRWW N ]GHOHP(]HNDIWpPiLD]-ben induló Magyar Izraelitának is, ami az HOVPDJ\DUQ\HOY&]VLGyKHWLODSYROW$ODSHUVHQN WG WWDKRVV]~V] QHWXWiQ,]UDHOLWD Magyar Egylet néven új életre kelt reformkori magyarító egylethez. Szerkesztését 5RNRQVWHLQ/LSyWNpVEE0H]HL0yUpV7HQF]HUPál végezték. Munkatársul (konkurencia hiányában is) a magyarul író zsidó értelmiség javát nyerték meg. Löw Lipót, Reich Ignác, %DXHU0iUNIL/ULQFÈJDL$GROI%UyG\=VLJPRQG=LSVHU0D\HU'HXWVFK+HQUik nevével KLUGHWWHDODS QPDJiW$NWXiOLVSROLWLNDLpVLVNROD J\LWpPiNPHOOHWWNLHPHONHGHQVRNDW foglalkozott a Magyar Izraelita a bibliafordítás ügyével. Mozgósító írásokat, pályázatot, módszertani értekezéseket, fordítási szemelvényeket tett közzé. $ ODS W EE PHJV]DNtWiVVDO pv KDWyViJL EHWLOWiVVDO LV W&]GHOW ~WMD -ban, a NRQJUHVV]XV HONpV]tWpVpQHN LGV]DNiEDQ puw YpJHW 7LV]WpW LUiQ\YRQDOiW D] Izraelita Közlöny YHWWH iw )HQ\YHVV\ $GROI V]HUNHV]WpVpEHQ (] D ODS D WLV]WiQ PDJ\DU Q\HOY& Magyar,]UDHOLWiYDO V]HPEHQ NpW Q\HOYHQ PDJ\DUXO pv QpPHW O MHOHQW PHJ (J\LN HOV számában olvashatjuk:

7 $NL LVPHUL HJ\ L]UDHOLWD ODS NLDGiVL J\ Q\ U&VpJHLW D] WXGQL IRJMD PLO\HQ KiOiGDWRV YiOODODW OHKHW H] UpV] QNUO DQ\DJL V]HPSRQWEyO pv PHJ OHV] J\]GYH, hogy bennünket csak az eszme lelkesít,pvphjj\]gpv QNYH]pUHO 7 A központi téma a kongresszus évében természetesen a kongresszus maga és annak HONpV]tWpVH $ KDQJQHP VRNV]RU LURQLNXVVi VW WiPDGyYi YiOLN $] RUWKRGR[L]PXV LVPpUYHLUO MHOHQLN PHJ VRUR]DW pv UHQGV]HUHV D +LWU (J\OHW NpWV]tQ&QHN WDUWRWW politikájának kritizálása. (EEHQ D KDUFRV LGV]DNEDQ YpJpQ PDJ\DU SRQWRVDEEDQ V]LQWpQNpWQ\HOY& ODSRWLQGtWRWWDPiVLNROGDORQiOOy+LWU(J\OHWLVMagyar Zsidó címen. Mint az egyletnek a ODSEDQ PHJMHOHQW FpONLW&]pVHL N ]W ROYDVKDWMXN D PDJ\DU Q\HOY KDV]QiODWiYDO D QHROyJRN OHJKDWDOPDVDEE IHJ\YHUpW NtYiQWiN NLFVDYDUQL D]RN NH]pEO +LV] HGGLJ D QHROyJRN D PDJ\DU Q\HOY HJ\HG OL SiUWROyLNpQW OpSKHWWHN IHO V H]]HO MHOHQWV HOQ\ NHW V]HUH]Wek a N OVPHJtWpOpVEHQ$NH]GHWLLGV]DNV]HUNHV]WMH)DUNDV$OEHUWNpVEEIWpQ\H]YROW az orthodox iroda KLYDWDORV PDJ\DU Q\HOYKDV]QiODWiQDN NHUHV]W O YLWHOpEHQ LV $] V]HUNHV]WL KHO\pW NpVEE.UDXV] =VLJPRQG W OW WWH EH $ ODS V]HPOpOHWpW K&HQ fejezi ki PRWWyMDDPLWEiUy( WY V-y]VHIWON OFV Q ]WHN "A vallás a kedélynek ügye s így azon tárgyak közé tartozik, melyek véglegesen nem a többség parancsoló szava, hanem csak kölcsönös egyetértés által döntetnek el." Végezetül szeretnék még kitérni az 1860-as évek zsidó oktatásügyi V]DNIRO\yLUDWDLQDN V]HU]MpUH pv V]HUNHV]WMpUH +DOiV] )LVFKHU 1iWiQ WHYpNHQ\VpJpUH +DOiV]PLQGYpJLJ WDQiUNpQWGROJR]RWWODSMDLQDNNLDGiVLKHO\HLPXWDWMiNSiO\iMiW *\U Sátoraljaújhely, Pest. Itt az izraelita mintaiskola tanára, majd a hitközségi leányiskola LJD]JDWyMDNpQW P&N G WW 7DQN Q\YV]HU]NpQW pv V]DNODSRN PXQNDWiUVDNpQW HJ\DUiQW LVPHUW +iurp VDMiW ODSMiEyO D] HOV D] Ifjúsági Iratok *\U - PLQW D] HOV PDJ\DU Q\HOY& ]VLGy LIM~ViJL ODS QHYH]HWHV. Majd a Jüdischer Schulbote és az Izraelita Magyar Néptanító következett, egymást követve, de egy ideig párhuzamosan, társlapként fenntartva, kiszolgálva mind a német, mind a magyar nyelven olvasókat aktuális 7 Izraelita Közlöny, 1866, 3 sz.

8 oktatásügyi cikkekkel, komoly módszertani, neveléselméleti írásokkal, könyvajánlatokkal, iskolai hírekkel.

9 Nem magyarországi lapok (hazai érdekeltséggel) héber Bikkuré ha-ittim Kochvé Jichak német Sulamith Allgemeine Zeitung des Judentums Magyarországi zsidó újságírás (általános) Der Ungar, 1842-WO.OHLQ+HUPDQV]HUNV]pSLURGDOPLODSHOVODSV]HUNHV]W]VLGy Der ZeitgeistSHVWHOVpOFODS%HFN9LOPRVIHVWDGWDNL U.: 1850-es években Lacikonyha (német élclap) Pressburger Zeitungot 1847-ben Neustadt Adolf szerk, (pol-i lap) Der Patriot, 1848 (Arad), Jeiteles Leo, pol-i és szépirodalmi lap U., uott 1860-tól Arader Zeitung-ot Die Theisz, Horn Ede és Bak Ignác szerk., pol-i lap, 4 szám Magyar Vidékiek Lapját szept-ig Chorin Zsigmond szerk ig Ungarisches Fremdenblatt-ot Felekezeti sajtó német Ben Chananja, Blätter für israelitisch-ungarische Angelegenheiten, 1844, 1 szám (Lipcse) Löw Lipót, magyar zsidó tört., emancipáció, tanügy (Nagykanizsai iskola) Der Ungarische Israelit, 1848 ápr, 1 szám, Horn Ede vallivuhiruphopr]gtwivd Illustrirtes israelitisches Jahrbuch für Ernst und Scherz, 1859, 1860 (Pest), Winter Sámuel Jahrbuch für die israelitischen Culturgemeindenin Ungarn und Seinen Nebenländern, 1860 (Arad), Rosenberg Lipót szerk Allgemeine Illustrirte Judenzeitung,HOVKHWLODS%lUPDQQ-y]VHIV]HUN IRO\WDWiVD&DUPHODOFtPD]HO]FtP-62, Meysel W.A. pesti rabbi szerk. Ben Chananja, Monatschrift für jüdische Theologie vége =10 évfolyam (havi, 1861-WOKHWL6]HJHGWXGRPiQ\RVpVtársadalmi (emancipációért) Löw maga

10 Jüdischer Schulbote, Zeitschrift für isr.lehrer und Schulfreunde, 1865 nov okt, Sátoraljaújhely, Halász Nátán szerk Der Jude, Ungarisches Organ für alles jüdische Interesse, (Kassa) Bettelheim A. S. (ezen a címen futott Gabriel Riesser lapja 1830'as évek No.) Reform, Organ des fortschriftlichen Judenthums (Pest) Strassmann Mór és Josseffy Das traditionelle Judenthum, 1869 (Pest) Ehrentheil Mór magyar Magyar Zsinagóga, Felvilágosodott vallásosság, tiszta erkölcs és buzgó hazafiság az izraeliták közti elterjesztésére, 1847, 1 szám (Pápa), Löw Lipót, tanügy, ELEOLDIRUGtWiVNHOOYLVV]KDQJpVWiPRJDWiVKLiQ\iEDQQLQFVIRO\WDWiVD (OVPDJ\DU]VLGyQDSWiUpVpYN Q\Y 1848 (Pest), Honi Israeliták közt magyar nyelvet WHUMHV]W3HVWL(J\OHW'LyV\0iUWRQV]HUNQDJ\REESpOGiQ\V]iP9HQHWLDQHU Magyar Izraelita, 1861 jan márc, 2 megszakítással, és1867 ápr-piufhov PDJ\DUQ\HOY&]VLGyKHWLODSKDWyViJLWLOWiVPLDWWDKD]DILDVViJpUW0H]Hi Mór, RRNRQVWHLQ/LSyW7HQF]HU3iOYiOWMiNHJ\PiVWV]HUNHV]WNpQWIzraelita Közlöny, 1868 márc Fenyvessy Adolf, stb szerk. Zsidó-Magyar Közlöny. Héber vallási hetilap,1861 jan-wyokyqds0h]il0dqyv]hun Izraelita Magyar Néptanító, 1866 szept (I: Sátoraljaújhely, II: Pest) II: Az országos magyar izr. tanító-egylet közlönye, Fischer (Halász) Nátán szerk. társlap: Jüdische Schulbote XIfjúsági Iratok. A magyarhoni mindkét nembeli izraeliták számára, 1862/63, 3 szám, *\U Album, 1866-tól évkönyv, Tenczer Pál szerk Magyar Zsidó, HVW)DUNDV$OEHUWPDMG+LWU(O OMiUyViJDPDMG.UDXV] =VLJPRQG+LWUDGMDNLPDJ\DUpVQpPHWQ\HOY&

A leány eltűnését anyja, özvegy Solymosi Jánosné 3 jelentette a községi bírónak (április 3), majd a járási (Vencsellő) szolgabírónak (április 4).

A leány eltűnését anyja, özvegy Solymosi Jánosné 3 jelentette a községi bírónak (április 3), majd a járási (Vencsellő) szolgabírónak (április 4). Komoróczy Géza: A tiszaeszlári vérvád * 1882. április 1-jén eltűnt egy 13 14 éves, kistermetű keresztény (református) cselédlány, Solymosi Eszter (1869 1882), akit keresztanyja, Huri Andrásné, akinél szolgált,

Részletesebben

OECD (97)163 AZ EU CSATLAKOZÁS HATÁSAI. 1. rész: KÖLTSÉGTERVEZÉS ÉS SIGMA DOKUMENTUMOK: 19. SZÁM

OECD (97)163 AZ EU CSATLAKOZÁS HATÁSAI. 1. rész: KÖLTSÉGTERVEZÉS ÉS SIGMA DOKUMENTUMOK: 19. SZÁM OECD (97)163 AZ EU CSATLAKOZÁS HATÁSAI 1. rész: KÖLTSÉGTERVEZÉS ÉS 3e1=h*

Részletesebben

pedagógia szociológia história ökonómia pszichológia politológia Az első tanügyi tanács körüli viták Bölcsészek szakválasztása és tanárrá válása

pedagógia szociológia história ökonómia pszichológia politológia Az első tanügyi tanács körüli viták Bölcsészek szakválasztása és tanárrá válása Educatio pedagógia szociológia história ökonómia pszichológia politológia látszat és való Az első tanügyi tanács körüli viták 179 Bajomi Iván Bölcsészek szakválasztása és tanárrá válása 190 Biró Zsuzsanna

Részletesebben

A DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI. Szlavikovszky Beáta. Fejezetek a magyar olasz kulturális kapcsolatokról 1880 és 1945 között

A DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI. Szlavikovszky Beáta. Fejezetek a magyar olasz kulturális kapcsolatokról 1880 és 1945 között Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történelemtudományi Doktori Iskola A DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Szlavikovszky Beáta Fejezetek a magyar olasz kulturális kapcsolatokról 1880 és 1945

Részletesebben

PARADIGMATIKUS IRÁNYZATOK A MAGYAR. Németh András és Pukánszky Béla ELTE Neveléstudományi Tanszék JATE Neveléstudományi Tanszék

PARADIGMATIKUS IRÁNYZATOK A MAGYAR. Németh András és Pukánszky Béla ELTE Neveléstudományi Tanszék JATE Neveléstudományi Tanszék MAGYAR PEDAGÓGIA 97. évf. 3 4. szám 303 317. (1997) PARADIGMATIKUS IRÁNYZATOK A MAGYAR NEVELÉSTUDOMÁNY FEJLŐDÉSTÖRTÉNETÉBEN Németh András és Pukánszky Béla ELTE Neveléstudományi Tanszék JATE Neveléstudományi

Részletesebben

A modern magyar történetírás

A modern magyar történetírás A modern magyar történetírás A modern vagyis professzionális magyar történetírás intézményrendszere és személyi feltételei a 19. század utolsó harmadában alakultak ki. A szervezeti keretek megteremtése

Részletesebben

ASSZIMILÁCIÓ VAGY KIVÁNDORLÁS?

ASSZIMILÁCIÓ VAGY KIVÁNDORLÁS? ASSZIMILÁCIÓ VAGY KIVÁNDORLÁS? XXVII Alapító szerkesztõ JUHÁSZ GYULA Sorozatszerkesztõ DIÓSZEGI LÁSZLÓ ASSZIMILÁCIÓ VAGY KIVÁNDORLÁS? Források a moldvai magyar etnikai csoport, a csángók modern kori történelmének

Részletesebben

Tanulmányunkban arra keresünk választ, hogy a 19. század második

Tanulmányunkban arra keresünk választ, hogy a 19. század második A magyar középiskolai tanárképzés és szakmai professzió kialakulása a 18 20. században Tanulmányunkban arra keresünk választ, hogy a 19. század második felében kialakuló modern magyar nemzetállam duális

Részletesebben

Ma harcot kell vívni politizálni kell!

Ma harcot kell vívni politizálni kell! Ma harcot kell vívni politizálni kell! Wesley Jubileumi Kötetek Sorozatszerkesztő: Majsai Tamás Ma harcot kell vívni politizálni kell! Köszöntő könyv Bárdos-Féltoronyi Miklós 75. születésnapjára Szerkesztette:

Részletesebben

A JÖVEVÉNYEKTŐL AZ ÁLLAMALKOTÓ TÉNYEZŐKIG. A nemzetiségi közösségek múltja és jelene Magyarországon

A JÖVEVÉNYEKTŐL AZ ÁLLAMALKOTÓ TÉNYEZŐKIG. A nemzetiségi közösségek múltja és jelene Magyarországon A JÖVEVÉNYEKTŐL AZ ÁLLAMALKOTÓ TÉNYEZŐKIG A nemzetiségi közösségek múltja és jelene Magyarországon A JÖVEVÉNYEKTŐL AZ ÁLLAMALKOTÓ TÉNYEZŐKIG A nemzetiségi közösségek múltja és jelene Magyarországon Szerkesztette:

Részletesebben

a Hazánk című folyóiratban Török János a Tekelijanum homlokzati képével illusztrált cikket közöl A TÖköly-Intézet és a Matica szrpszka" címmel.

a Hazánk című folyóiratban Török János a Tekelijanum homlokzati képével illusztrált cikket közöl A TÖköly-Intézet és a Matica szrpszka címmel. Kemény G. Gábor MOCSÁRY LAJOS AZ EGYLETI JOG" SZABADSÁGÁÉRT (Közéleti küzdelem az egykori magyarországi nemzetek egyesülési és társulási szabadságáért a XIX. század utolsó harmadában) Tisztelt ülésszak,

Részletesebben

Újpesti. Helytörténeti Értesítô. Füst gomolygott a víz felett, szénporszag szállt a Duna-parton. A kéményeket hiába bújtatták óriásfenyôk

Újpesti. Helytörténeti Értesítô. Füst gomolygott a víz felett, szénporszag szállt a Duna-parton. A kéményeket hiába bújtatták óriásfenyôk Füst gomolygott a víz felett, szénporszag szállt a Duna-parton. A kéményeket hiába bújtatták óriásfenyôk közé, nyakuk minduntalan kikandikált, ontotta a fekete karikákat. Tervezôjük nem sejtette, hogy

Részletesebben

VALLÁSTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK

VALLÁSTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK VALLÁSTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK 4 Voigt Vilmos A MAGYAR ŐSVALLÁSKUTATÁS KÉRDÉSEI Budapest 2003 1 2 A Vallástudományi Tanulmányok ez alkalommal új típusú feladatot vállal a hazai vallástörténeti és kutatástörténeti

Részletesebben

15 év a tehetségesekért: elmélet és gyakorlat

15 év a tehetségesekért: elmélet és gyakorlat A Magyar Tehetséggondozó Társaság Kelet-Magyarországi Tagozata, a Debreceni Egyetem Pedagógiai-Pszichológiai Tanszéke és a Koroknay Dániel Általános Iskola (Mád) által 15 év a tehetségesekért: elmélet

Részletesebben

Tehi náfsó/náfsáh (nismáto/nismátáh) cerúrá bicror-háhájim 1 - Egy sírfelirat történelmi értelmezése

Tehi náfsó/náfsáh (nismáto/nismátáh) cerúrá bicror-háhájim 1 - Egy sírfelirat történelmi értelmezése 1 Tehi náfsó/náfsáh (nismáto/nismátáh) cerúrá bicror-háhájim 1 - Egy sírfelirat történelmi értelmezése Mose Golan Megemlékezésként prof. dr. Scheiber Sándor főrabbi, a judaisztika, hebraisztika, a zsidó

Részletesebben

VALEUR. Európa minden nyelve kincs. Európa minden nyelve kincs. A projekt koordinátorai: Joanna McPake és Teresa Tinsley A B C D

VALEUR. Európa minden nyelve kincs. Európa minden nyelve kincs. A projekt koordinátorai: Joanna McPake és Teresa Tinsley A B C D A B C D Európa minden nyelve kincs A projekt koordinátorai: Joanna McPake és Teresa Tinsley Munkatársak: Peter Broeder, Laura Mijares, Sirkku Latomaa és Waldemar Martyniuk VALEUR Európa minden nyelve kincs

Részletesebben

A TUDOMÁNYKOMMUNIKÁCIÓ NEM HAGYOMÁNYOS SZÍNTEREI

A TUDOMÁNYKOMMUNIKÁCIÓ NEM HAGYOMÁNYOS SZÍNTEREI A TUDOMÁNYKOMMUNIKÁCIÓ NEM HAGYOMÁNYOS SZÍNTEREI Egyed László Mécs Anna Neumann Viktor Palugyai István A TUDOMÁNYKOMMUNIKÁCIÓ NEM HAGYOMÁNYOS SZÍNTEREI írta Egyed László, Mécs Anna, Neumann Viktor, és

Részletesebben

A TISZAESZLÁRI BŰNPER Bary József vizsgálóbíró emlékiratai KIR. MAGY. EGYETEMI NYOMDA. 1933.

A TISZAESZLÁRI BŰNPER Bary József vizsgálóbíró emlékiratai KIR. MAGY. EGYETEMI NYOMDA. 1933. A TISZAESZLÁRI BŰNPER Bary József vizsgálóbíró emlékiratai KIR. MAGY. EGYETEMI NYOMDA. 1933. ELŐSZÓ 1932 április lén volt ötven esztendeje annak, hogy egy tiszamenti faluban, Tiszaeszláron, nyomtalanul

Részletesebben

Böszörményi Géza SchP A magyar piaristák 1950-ben Szétszóratás és újrakezdés

Böszörményi Géza SchP A magyar piaristák 1950-ben Szétszóratás és újrakezdés Böszörményi Géza SchP A magyar piaristák 1950-ben Szétszóratás és újrakezdés MAGYARORSZÁG PIARISTA MÚLTJÁBÓL 2. 1. Koltai András, Bevezetés a piarista rend magyarországi történetének forrásaiba és irodalmába,

Részletesebben

A leghazafiasabb magyarok vagy egy szabad nemzet? A szlovákok szociális reprezentációi a magyar sajtóban 1914 1918 között 1

A leghazafiasabb magyarok vagy egy szabad nemzet? A szlovákok szociális reprezentációi a magyar sajtóban 1914 1918 között 1 kor /ridor 2014. 3. szám Tanulmányok Vörös László A leghazafiasabb magyarok vagy egy szabad nemzet? A szlovákok szociális reprezentációi a magyar sajtóban 1914 1918 között 1 A nacionalizmus egyik alapvető

Részletesebben

a Ciszterci Diákszövetség Egri Osztályának hírei és a Gárdonyi Gimnázium és Szakközépiskola színes lapja TAVASZ

a Ciszterci Diákszövetség Egri Osztályának hírei és a Gárdonyi Gimnázium és Szakközépiskola színes lapja TAVASZ VIII. évf. 1. sz. 2001. HÚSVÉT EGRI FEHÉR/FEKETE a Ciszterci Diákszövetség Egri Osztályának hírei és a Gárdonyi Gimnázium és Szakközépiskola színes lapja TAVASZ tavasz te csupa zöld a föld magot ölelve

Részletesebben

EURÓPAI TÜKÖR XIII. ÉVF. 2. SZÁM n 2008. FEBRUÁR

EURÓPAI TÜKÖR XIII. ÉVF. 2. SZÁM n 2008. FEBRUÁR E U R Ó PA I TÜ KÖR A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM FOLYÓIRATA EURÓPAI TÜKÖR XIII. ÉVF. 2. SZÁM n 2008. FEBRUÁR A TARTALOMBÓL n Európaiság és magyarság Beszélgetés Poszler György akadémikussal a százéves Nyugatról

Részletesebben

Látogatás egy nagy múltú iskola könyvtárában

Látogatás egy nagy múltú iskola könyvtárában Látogatás egy nagy múltú iskola könyvtárában A pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és könyvtára múlt és jelen Pécs a tudomány magvainak terjesztésére különösen alkalmas olvasható a Ciszterci Rend

Részletesebben

Magyar titok. De még beszélni fog!

Magyar titok. De még beszélni fog! K U L T Ú R A ÚJ EGYENLÍTÔ 79 CSÓKÁS MÁTÉ Magyar titok. De még beszélni fog! JUHÁSZ GYULA DÓZSA-CIKLUSA 1 Elöljáróban szeretném leszögezni, hogy az cím kissé megtévesztő. Dózsa György alakja, szomorú és

Részletesebben

Felébredt ez a nép... 1

Felébredt ez a nép... 1 Binder Mátyás: Felébredt ez a nép... 1 A magyarországi romák/cigányok etnikai nemzeti önszerveződési folyamatairól I. Bevezetés Az európai politikatörténet legutóbbi kétszáz éve a nemzetállamok és nemzetek

Részletesebben

Nagy Imre tamizdat 1

Nagy Imre tamizdat 1 Révész Béla tudományos munkatárs, Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Politológiai Tanszék 1 1. A Nagy Imre-per 1958. június 9-én (újra)kezdett tárgyalásán egy kevésbé lényegesnek látszó,

Részletesebben

JA FELADATRA KÉSZÜLNI KELL

JA FELADATRA KÉSZÜLNI KELL JA FELADATRA KÉSZÜLNI KELL NEMZETI TÉKA Sorozatszerkesztõ KÉGLI FERENC MONOK ISTVÁN ja feladatra jkészülni kell A cigányság kulturális beilleszkedése és a közkönyvtár k Szerkesztette ANAGY ATTILA APÉTERFI

Részletesebben

A magyar érettségi rendszer anomáliái, összehasonlítva a 12. évfolyam elvégzése utáni külföldi egységes vizsgarendszerekkel

A magyar érettségi rendszer anomáliái, összehasonlítva a 12. évfolyam elvégzése utáni külföldi egységes vizsgarendszerekkel Ötvös Zoltán A magyar érettségi rendszer anomáliái, összehasonlítva a 12. évfolyam elvégzése utáni külföldi egységes vizsgarendszerekkel 2007. augusztus- szeptember 1 Tartalomjegyzék oldal 1. Az érettségi

Részletesebben

A populáris zene megítélésének változásai a kádári Magyarország ifjúsági sajtójában az elsô 15 év (1957 1972)

A populáris zene megítélésének változásai a kádári Magyarország ifjúsági sajtójában az elsô 15 év (1957 1972) 7 Ignácz Ádám A populáris zene megítélésének változásai a kádári Magyarország ifjúsági sajtójában az elsô 15 év (1957 1972) Tanulmányomban a magyar popzenei újságírás történetének első időszakával (1957

Részletesebben