Az egyes témákhoz tartozó rövid vázlatok, kötelező és ajánlott irodalom, vizsgakérdések

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az egyes témákhoz tartozó rövid vázlatok, kötelező és ajánlott irodalom, vizsgakérdések"

Átírás

1 Jogelmélet 1. Általános kurzusleírás 2014/15 1. Szemeszter A tárgy előadások és szemináriumok formájában dolgozza fel a jogelmélet legfontosabb elemeit és problémáit. Szervesen épül a tanszék egyéb tantárgyaira, a filozófiára, jogi alaptanra, jogszociológiára, valamint megalapozza a Jogelmélet 2. Kurzust, amely a legfontosabb jogi dilemmák, problémák tárgyalását célozza. A szemináriumi teljesítés követelményeit a szemináriumvezetők határozzák meg a szabályzatoknak és a tárgy általános kurzusleírásának megfelelően. A tantárgy általános célja A hallgató tisztában van a jogra és államra vonatkozó nézetek általános jellemzőivel és összefüggéseivel, tájékozott a jogra vonatkozó elméleti megközelítések természetében. Képes az államra, jogra vonatkozó nézetek, fogalmak alkalmazására a jogi problémák tárgyalásakor, önállóan dolgoz fel, értelmez jogelméleti szövegeket, azokat a jogrendszerrel kapcsolatos dilemmák értelmezésében felhasználja. A Jogelmélet 1. Kurzus előadásai az államra és jogra vonatkozó általános elméleti keretek bemutatása után elsősorban a modern megközelítésekre koncentrál. A szemináriumok ezekhez a témákhoz kapcsolódó elméleteket, eredeti szövegeket és elsősorban problémákat, dilemmákat dolgoznak fel. A tárgy célja az elméleti, jogtudományi gondolkodásmód szintetizálása és fejlesztése, a fogalmi és érvelési készlet teoretikus elemeinek elmélyítése, rendszerezése. A tantárgy által fejlesztett kompetenciák Az elméleti problémák megértése, a gyakorlati dilemmákhoz kapcsolása, tudományos szövegértés, érvelési készség, jogászi vitakészség. A jogi, morális, társadalmi dilemmák sokoldalú megközelítése és értelmezése, a jogi kérdések elméleti alapjainak észlelése és használata. Az előadások témái: 1. A jogelmélet funkciói, az értelmezési keretek (bevezetés) Fleck (szeptember 17.) 2. Diszciplináris viszonyok: etika, politikai filozófia, jogfilozófia, jogelmélet, államelmélet Karácsony (szeptember 10.) 3. Fordulópontok a természetjogi gondolkodás történetében I. Bányai (szeptember 24.) 4. Természetjog II. Karácsony (október 1.) 5. Pozitivizmus I. - Cs. Kiss (október 8.) 6. Pozitivizmus II. Cs. Kiss (október 15.) 7. Kritikai jogelméletek Győry (október 22.) 8. Szociológiai jogelméletek, realizmus és újrealizmus Fleck (november 5.) 9. A magyar jogelméleti hagyomány Zsidai (november 12.) 10. Politikai eszmeáramlatok jog és államfelfogásai Zsidai (november 19.) 11. A válság jog és államelmélete, a weimari köztársaság Szilágyi (november 26.) 12. Kortárs jogelméletek Fekete (december 3.) 13. Jogösszehasonlítás modern elméletei és módszerei Fekete (december 10.) Az egyes témákhoz tartozó rövid vázlatok, kötelező és ajánlott irodalom, vizsgakérdések 1

2 1. A jogelmélet funkciói, az értelmezési keretek (bevezetés) (Fleck Zoltán) Az első előadás célja a jogelméleti gondolkodás világába való bevezetés, a jogtudományok közötti elhelyezés. Kitér a félév tematikájának ismertetésére és más tantárgyakhoz való kapcsolódásaira. 1. Modernitás, imagináció, az elmélet jelentősége Charles Taylor imagináció fogalmának segítségével az előadás azt igazolja, hogy az elméleti fogalmaknak, gondolkodásnak jelentős társadalmi szerepe van. Innen indul a modern társadalomtudományi gondolkodás és ezen belül az államra, hatalomra, jogra vonatkozó elméletek. 2. Elmélet? Tudomány? Mi a jogtudomány? Mi a jogelmélet? A jogelméletek típusai. Mire való a jog elmélete? A jogelméleti megközelítések típusai, gondolkodási stílusok és elméleti alapok felvázolásával határozza meg a tárgyat, illetve mutatja be a tárgy (a jog) sokféleségét. A mi a jog kérdésére adható válaszok pluralitását. Hasonló módon próbálja megválaszolni a jogelmélet hasznosságára vonatkozó kérdést. Ezen a ponton kell kitérni némi tudományelméleti alapokra és a jogtudomány jellegére vonatkozó kérdésre. 3. A jogtudomány módszerei: a módszertani előfeltevések meghatározó szerepe A jogtudományi és jogelméleti vizsgálódás módszereit bemutató részben válik világossá a jog elméleti megközelítéseinek sokfélesége, a módszertani tudatosság jelentősége és a jogászi gondolkodásmódok specifikumai. A jogtudomány tudomány jellege, a jogtudomány módszerei A jogászi gondolkodásmód sajátosságai Szabó Miklós: Rendszeres jogelmélet (Előadásvázlat), 1. Jogelméleti módszertan (1-18 old.) (letölthető tananyag: ME) Az előadáshoz felhasznált, ajánlott irodalom: Charles Taylor: Modern társadalmi imaginációk. In: Niedermüller Péter (szerk.) Sokféle modernitás. A modernizáció stratégiái és modelljei a globális világban, L Harmattan, 2008 Helmut Coing: A jogfilozófia alapjai, Osiris, VI. A jogászi gondolkodás ( ) Bódig Mátyás: Jogelmélet és gyakorlati filozófia. Jogelméleti módszertani vizsgálódások, Bíbor Kiadó, 2004 Jakab András: Ki a jó jogász, avagy tényleg jó bíró volt-e Magnaud? JeMa 2010/1. Szabó Miklós: A jog argumentatív természete, JeMa 2010/2. Sajó András: Kritikai értekezés a jogtudományról, Akadémiai Kiadó, Watkins, Burton (eds.): Research Methods in Law, Routledge, 2013 Hoecke (ed.): Methodologies of Legal Research, Hart Publishing, Diszciplináris viszonyok: etika, politikai filozófia, jogfilozófia, jogelmélet, államelmélet (Karácsony András) 2

3 Az állam és a jog az antikvitás óta témája az európai gondolkodástörténetnek, azonban évszázadokig ez a témakör a filozófiában, illetve azon belül is főként az etikában jelent meg (mint pl. Arisztotelész esetében). E hagyományban az egyik kulcskérdés: a jog (ius) és a törvény (lex) viszonya. A középkori keresztény gondolkodásban önálló problematikaként már megjelent a természetjog-tan, majd a 16. századtól az állam vizsgálata is elkülönült területként jelent meg (Machiavelli, Bodin). A középkorban alapított európai egyetemeken fontos szerepet kapott a jogászképzés (pl. Bologna), ám ebben a képzésben hosszú ideig nem a jogtudomány, hanem a gyakorlati jogászi tevékenység volt hangsúlyos. Leibniz tett arra először kísérletet, hogy az egyetemi oktatásban összekapcsolódjon a jogtudomány és a gyakorlati képzés. A felvilágosodás időszakában kezdte el felváltani a természetjog terminust a jogfilozófia. Ugyanakkor továbbra is használatos maradt a természetjog kifejezés, ám már nem átfogó fogalomként, hanem a jogfilozófián belül egy meghatározott látásmód leírásaként. A következő fordulópont a 19. század, amikor a jogelmélet mint diszciplína a pozitív jog és az általános jogelvek viszonyának vizsgálatához kötődve megszületett, illetve kialakult a modern állam jellemzőivel foglalkozó államelmélet és a társadalom politika viszonyt elemző politikai filozófia (aminek az előzményei szintén a görög gondolkodásig nyúlnak vissza). A 20. század elején jelent meg a jog világát a társadalom összefüggésében tematizáló jogszociológia. A diszciplínák elkülönülésével, kapcsolódva a modern társadalomban létrejött differenciálódás problematikájához, újólag felvetődött a jog - jogtudomány tudomány viszonyának kérdése. Vizsgakérdés Jogfilozófia - jogelmélet államelmélet: a fogalmak jelentéstartalma és egymáshoz való viszonya Irodalom: Szabó Miklós: Rendszeres jogelmélet. Miskolc, Karácsony András: Jogelmélet jogszociológia (diszciplináris feszültségek). in: Nagy Tamás Nagy Zsolt (szerk.): Jogelmélet és önreflexió. Szeged, Pólay Elemér Alapítvány, Javaslat a szeminarizáláshoz: Ehhez az előadáshoz a bevezető jellege miatt nem érdemes forrásszöveget adni, hanem minden szemináriumvezetőnek érdemes lenne (az 1. és a 2. nagyelőadás témaköréhez kapcsolódva) a jog és a jogtudomány viszonyáról, illetve a jogtudomány mibenlétéről egy saját bevezetőt adni a féléves tárgyhoz Fordulópontok a természetjogi gondolkodás történetében és Természetjog II. Bányai Ferenc, Karácsony András Az előadások célja a természetjogi kérdésfelvetés indokoltsága, történetileg ható paradigmái és kortárs relevanciájának bemutatása, a pozitivizmushoz való viszonyának jelzése, kapcsolódva a Pozitivizmus I-II előadásokhoz, valamint más elméleti és szakjogi tantárgyakhoz. 1. Világrend, Természet és emberi természet ésszerűsége, mint az emberi együttélés és jog mércéi 3

4 A nyugat európai jogi kultúrára a természetjog a sztoikus gondolkodás és Cicero jogelméleti vonatkozású munkáin keresztül figyelemreméltó hatást gyakorolt. A természetet az ésszerűség uralja, ez a mércéje az emberek alkotta törvényeknek is, minden ember (az ókorban gyakori különbségtevésre tekintet nélkül) értelmes lény, s ezért a bárki által megismerhető. Ezt nem cáfolja, hogy a különböző kultúrájú népek nem mindenben egyező törvényeket alkottak, sem az egy kultúrán belül a politikai változásokhoz igazodó törvénykezés. A jog célja az állam védelme mellett a polgárok biztonságát és boldogulását elősegíteni. Jog és kötelezettség csak ésszerű törvényen alapulhat. Ez a módszer és megközelítés éled újjá a felvilágosodásban és ennek különböző megfogalmazásaival találkozunk Grotius, Hobbes, Locke, Pufendorf és Kant elméleteiben aszerint, hogy a vizsgálódás milyen alapelvet választ és milyen problémát tart a legfontosabbnak, a többi kérdés kiindulópontjának. 2. Örök törvény, természettörvény, népek joga és a konkrét-pozitív jog A középkori gondolkodásban és a huszadik századi teista természetjogi felfogásokban az emberi jog törvény legáltalánosabb és legvégső alapjaként Istent jelölik meg, akinek törvénye örök. Ez biztosítja a világrendet és a törvényszerűségeket, ez egy értelmes rend, hiszen isteni eredetű. Ennek emberi módon hozzáférhető formája a természetjog, amelyet az ember megismer és saját törvényei megalkotásakor, valamint a közösség viszonyainak szabályozásában szem előtt tart. A tomista paradigma szerint az ésszerű rend örök, ettől Isten sem tér el. Az emberek alkotta törvény nem minden szabálya ered a természetjogból, az adott egyedi körülményekre tekintettel konkretizálja azok rendelkezéseit, de sohasem mondhat azoknak ellent, mindig a közjóra kell törekednie, különben pusztán lerontaná az igaz törvényt és maga nem lenne méltó a törvény névre, sem arra, hogy az emberek kövessék szabályait, hiszen az isteni ésszerű renddel ellenkező törvény nem kötelez. A nominalista törvényfelfogás ezzel szemben az örök törvények helyességét azok alkotójában, az isteni akarat mindenhatóságban tartotta megalapozottnak és ekként a világi hatalom törvényeinek kötelező erejét is a szuverén akaratnyilvánításához kötötte. Ezek ellensúlyozásaként hangsúlyozza a voluntarista természetjog a népek jogából következő elveket és olyan természetes jogokat, mint az élet fenntartásához nélkülözhetetlen dolgok használata, mindenki egyenlő szabadsága, vagy az uralkodó megválasztása. 3. Értékek, erkölcs és jog, a történelem szerepe a törvények és jogok megítélésében. A pozitív jog helyességének eldöntésére irányadó alapelvekre hivatkozás a huszadik századi diktatúrákban hozott és alkalmazott törvények alapján elkövetett jogtalanságok megítélésével, az áldozatok kártalanításával, az ember-ellenes törvény által okozott jogsérelmek orvoslásának igényével függenek össze. A természetjogi megközelítés típusai korunk jogelméletével szembeni kihívásaira adott válaszok során átalakultak, a pozitivizmussal való folytonos, mindkét álláspontra kiható gondolkodási stílusok módosultak. Ezt a folyamatot jellemzi az emberi jogok egyre növekvő súlya, az igazságosság új megközelítése, a hatalommal szembeni ellenállási jog határozott megfogalmazása és új módozatai, az abszolút, a relatív és a hipotetikus természetjog közti különbségek megjelenése. A tomista természetjog Aquinói Tamás és Maritain törvényfelfogása A sztoikus és a felvilágosodás korának észjoga A természetjog újjászületése és módosulása a 20. században 4

5 Coing, Helmut: A jogfilozófia alapjai. Budapest, Osiris, 1996, 36-41, Frivaldszky János (szerk.), A jogi gondolkodás mérföldkövei. Szent István Társulat, Budapest, Az előadáshoz felhasznált, szemináriumi feldolgozásra ajánlott irodalom: Strauss, Leo: Természetjog és történelem. Budapest, Attraktor, Maihoffer, Werner (szerk.) Naturrecht oder Rechtspositivismus? Darmstadt, Wissenschaftliche Buchgesellschaft, Rawls, John: Az ésszerűségként felfogott jóság. In: Az igazságosság elmélete. Budapest, Osiris, 1997, Fuller, John: Emberi cél és természetjog. In: Természetjog. Szöveggyűjtemény. Budapest, Szt. István Társulat, 2006, Radbruch, Gustav: Törvényes jogtalanság és törvényfeletti jog. In: Jog és filozófia. (szerk. Varga Csaba). Budapest, 2001, Szent István társulat Könyvkiadója, Verdross, Alfred: A materiális jogfilozófia megújulása. In: Jog és filozófia. (szerk. Varga Csaba). Budapest, 2001, Szent István társulat Könyvkiadója, Grisez G.- Boyle J. Finnis J.: Gyakorlati elvek, erkölcsi igazság és végső célok. In: Természetjog. Szöveggyűjtemény. Budapest, Szt. István Társulat, 2006, Pozitivizmus I-II. (Cs. Kiss Lajos) A jogpozitivizmust bemutató előadás, tekintettel a tárgyalásra kerülő jogelméletek jelentőségére és terjedelmére, két részre tagolódik. Az első részben, az előadás társadalomelméleti nézőpontjának, elméleti kereteinek a felvázolását (Bevezetés) és a fogalomtörténeti elemzést (I. Fogalomtörténet) követően röviden bemutatjuk a filozófiai és a jogi pozitivizmus hasonlóságait, különbözőségeit, a jogászi pozitivizmus tudománnyá szerveződésének folyamatát. (II. Filozófiai és jogi pozitivizmus). A jogászi és jogtudományi pozitivizmust a természetes és teoretikus beállítódás megkülönböztetéséhez igazodva jellemezzük, a jogpozitivizmus dogmájának elemzése a kettő közötti kapcsolat értelmezésére szolgál. (III. Jogpozitivizmus. A. Jogászi pozitivizmus. B. Jogtudományi (teoretikus) pozitivizmus.) Az előadás második része a jogfilozófia és jogelmélet elválását (funkció-specifikus kapcsolódását), a jogtudományi pozitivizmus kutatási programmá szerveződésének folyamatát mutatja be. E folyamat mozgatói, főszereplői a klasszikus (Bentham, Austin, Savigny, Bergbohm, Somló) és a posztklasszikus (Kelsen, Hart, szociológiai társadalomelmélet) pozitivista jogelméletek, amelyek a 19. századtól a jogelmélet konstrukciójának modelljeivé váltak a természetjogi elméletek számára is. (IV. Klasszikus pozitivista jogelméletek. V. Posztklasszikus pozitivista jogelméletek.) A külső és belső kritikák összefüggésében tárgyaljuk azokat az elméleteket, amelyek a jogelméleti pozitivizmus értékfilozófiai, szociológiai, politikafilozófiai kiigazítására, mérséklésére, meghaladására vállalkoztak. (VI. Perspektíva-váltások: a pozitivizmus vagy természetjog alternatíva társadalomelméleti kontextusban.) 1. Jogászi és jogtudományi pozitivizmus: a jogpozitivizmus dogmája 2. Klasszikus pozitivista jogelméletek 3. Posztklasszikus pozitivista jogelméletek 4. A jogelméleti pozitivizmus értékfilozófiai, szociológiai, politikafilozófiai kritikája 5

6 Hans Kelsen: Tiszta jogtan. Ford. Bibó István. Budapest, 1988, ELTE Bibó István Szakkollégium. H. L. A. Hart: A jog fogalma. Ford. Takács Péter. Budapest, 1995, Osiris Kiadó. I., II., V., VI. fejezet. Herbert L. A. Hart: Utószó.; Ronald Dworkin: A harti Utószó politikafilozófiai karaktere. Herbert L. A. Hart: Kommentár. In Cs. Kiss Lajos (szerk.): Herbert L. A. Hart jogtudománya kritikai kontextusban. Budapest, 2014, ELTE Eötvös Kiadó, o. Ajánlott irodalom: Horváth Barna: Angol jogelmélet. Budapest, 2001, Pallas Stúdió Attraktor KFT. Cs. Kiss Lajos (szerk.): Hans Kelsen jogtudománya. Tanulmányok Hans Kelsenről. Budapest, 2007, Gondolat Kiadó. Cs. Kiss Lajos (szerk.): Herbert L. A. Hart jogtudománya kritikai kontextusban. Budapest, 2014, ELTE Eötvös Kiadó. Karácsony András: Pozitivista volt-e a kelseni jogpozitivizmus, Világosság, 2005/10. ( Takács Péter: H. L. A. Hart mérsékelt pozitivizmusa (elérhető a Neptunon) 7. Kritikai jogelméletek (Győry Csaba) Az előadás a Critical Legal Studies (CLS) elmélettörténetébe és társadalmi kontextusába nyújt betekintést. Néhány bevezető kérdés (mitől kritikai? Minek a kritikája?) tárgyalása után a CLS előzményeit és intellektuális forrásvidékét (jogi realizmus, marxizmus, kritikai elmélet, Foucault) elemezzük. Ezt követően az intézményesült CLS főbb kortárs irányzatainak (feminista jogelmélet, critical race theory, a jog kritikai politikai gazdaságtana) elemzése következik. Az utóbbiak bemutatásánál konkrét, a magyar jogi környezetből származó példákat fogunk használni. A kritikai jogelmélet elméleti gyökerei, kialakulása A kritikai jogelmélet főbb irányzatai Szabadfalvi József: A kritikai jogi gondolkodás. Ajánlott irodalom: Kennedy, Duncan (1983): Legal Education and the Reproduction of Hierarchy. Journal of Legal Education, vol. 32. pp A szociológiai jogelméletek: pragmatizmus és jogi realizmus (Fleck Zoltán) Az amerikai szociológiai fordulat társadalomtörténeti és eszmetörténeti háttere. Filozófiai és szociológiai források, jogi, politikai, gazdasági, társadalmi kontextus. A formalizmus és realizmus szembenállásának természete. A klasszikusok: Holmes, Pound, Llewellyn, Frank 6

7 Skandináv realizmus: Hagerström, Olivecrona, Ross. A realista hagyomány folytatásai. Új jogi realizmus, mit jelent a realista szemlélet ma? Az amerikai jogelmélet sajátosságai, főbb irányzatai A realista fordulat és a jogi realizmus jellemzői Szabó Miklós: Történeti és szociológiai jogelméletek, in: Szabó (szerk.): Fejezetek a jogbölcseleti gondolkodás történetéből, Bíbor Kiadó, Miskolc, 2004 Badó Attila: Jerome Frank, In: Szabó (szerk), 2004 Az előadáshoz felhasznált, ajánlott irodalom: Badó Attila (szerk.): Bíráskodás az elme ítélőszéke előtt. Válogatott írások, Szent István Társulat, 2006 Varga Csaba (szerk.): Jog és filozófia - Antológia a XX. század jogi gondolkodása köréből. Szent István Társulat, 2001 Szabadfalvi József (szerk.): Mai angol-amerikai jogelméleti törekvések. Prudentia Iuris, Nagy Tamás: Az amerikai jogelmélet és intézményrendszerének kapcsolata, In: Acta Universitatis Szegediensis: Acta juridica et politica. 66. (2004) 15., p Brian Z. Tamanaha: Beyond the Formalist-Realist Divide. The Role of Politics in judging, Princeton, 2010 Steven J. Burton: The Path of the Law and its Influence. The Legacy of O. W. Holmes, Jr., Cambridge, A magyar jogelméleti hagyomány (Zsidai Ágnes) Az előadás a természetjogtani előzményekre való utalással a magyar polgári jogbölcselet 19. századi kialakulását és 20. századi fejlődését annak nagy alakjai: Pulszky Ágost, Pikler Gyula, Somló Bódog, Moór Gyula, Horváth Barna és Bibó István vagyis a Mesterek és Tanítványok életművein keresztül mutatja be. A magyar gondolkodók a szűk félévszázad alatt az újkantiánus és empirikuspragmatista jogpozitivizmus különböző irányzatait felmutatva, azokat részben ötvözve a korszak modern természetjogi felfogásaival, sikeresen bekapcsolódtak az európai jogelméleti gondolkodás véráramába. A II. világháború után kialakuló szocialista normatívizmus sajnálatos módon felszámolta a magyar jogbölcseleti tradíciókat. Vizsgakérdések Természetjogtan és jogpozitivizmus a magyar polgári jogbölcseletben A magyar pozitivista jogbölcselet kezdetei: Pulszky Ágost és Pikler Gyula jogelmélete Somló Bódog jogi alaptana Moór Gyula szintetikus jogelmélete Horváth Barna szinoptikus jogelmélete Bibó István jogbölcselete 7

8 Tananyagként használható irodalom Szabadfalvi József: A magyar jogbölcseleti tradíció szerepe a jogi gondolkodás megújításában. In: vagy Szilágyi Péter: Jogbölcselet. In: Magyarország a XX. században/jogbölcselet A szemináriumi feldolgozáshoz ajánlott eredeti és szekunder irodalom Portrévázlatok. A magyar jogbölcseleti gondolkodás történetéből. (Szerkesztette: Szabadfalvi József) Prudentia Iuris, Bíbor Kiadó, Miskolc, Pulszky Ágost: A jog és állambölcsészet alaptanai. Budapest, Pikler Gyula: A jog keletkezéséről és fejlődéséről. Politzer Zsigmond és fia kiadása, Budapest, Somló Bódog: Jogbölcsészet. (Szerkesztette: Takács Péter) Prudentia Iuris, Bíbor Kiadó, Miskolc, Moór Gyula: Jogfilozófia. Püski, Budapest, Szabadfalvi József: Moór Gyula. Osiris-Századvég, Budapest, Horváth Barna: A jogelmélet vázlata. Attraktor. Máriabesnyő-Gödöllő, Zsidai Ágnes: A Tiszta Jogszociológia. Horváth Barna szinoptikus jogbölcselete. Szent István Társulat, Budapest, Bibó István: Az államhatalmak elválasztása egykor és most. In: Bibó István munkái 1. Az államhatalmak elválasztása egykor és most. Centenáriumi sorozat. Argumentum Kiadó, Bibó István Szellemi Műhely, Budapest, Kényszer, jog, szabadság. uo. Zsidai Ágnes: Jogbölcseleti torzó. Bibó István jogbölcseleti írásainak rekonstrukciója. Szent István Társulat, Budapest, Politikai eszmeáramlatok jog- és államfelfogásai (Zsidai Ágnes) A nyugat-európai modern politika eszmerendszerei az elmúlt három évszázadban formálódtak ki. A század tőkés gazdasági - polgári társadalom és politikai rendszer kialakulását és későbbi módosulását, a természetjog-tanok leáldozását számos szellemi áramlat kísérte: részben a történeti-és eszmetörténeti folyamatokra való reakcióként, részben alakítólag, hiszen az egyes elméletek köré gyakorlati cselekvések, mozgalmak szerveződtek. A gondolkodás differenciálódása következtében számtalan izmus jelent meg a legkülönbözőbb területeken: pl. a filozófiában a historizmus, pozitivizmus, evolucionizmus, szociológiai szemléletmód, újkantiánizmus stb., a politikai eszmék területén a liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus, nacionalizmus, anarchizmus, demokratizmus, bürokratizmus, pluralizmus stb., az alkotmánytanban a kívánatos kormányformához kapcsolódóan a konstitucionalizmus, parlamentarizmus, republikanizmus, monarchikus felfogások stb. Az előadás három uralkodó eszme (Eötvös József): vagyis a liberalizmus, a konzervativizmus és a szocializmus mint társadalomértelmezési modell legfőbb elsősorban elméleti jellemzőit tárgyalja emberképük, értékrendszerük, az államrólés jogról való felfogásuk alapján. 8

9 Vizsgakérdések 1. A liberalizmus állam-és jogfelfogása 2. A konzervativizmus állam-és jogfelfogása 3. A szocializmus állam-és jogfelfogása Tananyagként használható irodalom Takács Péter (2007): A liberalizmus és a liberális állam eszméje. In: Takács Péter (szerk): Államelmélet. 1. [köt.] A modern állam elméletének előzményei és történeti alapvonalai.. Szent István Társulat, Bp o. Takács Péter (2007): A konzervativizmus és a konzervatív állameszmény. In: Takács Péter (szerk): Államelmélet. 1. [köt.] A modern állam elméletének előzményei és történeti alapvonalai.. Szent István Társulat, Bp o. Takács Péter - Szigeti Péter - Szabó Miklós (2007): A szocializmus és a szocialistakommunista állameszme. In: Takács Péter (szerk): Államelmélet. 1. [köt.] A modern állam elméletének előzményei és történeti alapvonalai.. Szent István Társulat, Bp o. (vagy: Takács Péter: Eszmék és elméletek az államról a XIX-XX. században. Budapest, o.) A szemináriumi feldolgozáshoz ajánlott eredeti és szekunder irodalom Államelmélet (szerk: Bódig Mátyás - Győrfi Tamás) Bíbor Kiadó, Miskolc, 2002., o. Politikai filozófiák enciklopédiája. (szerk: David Miller) Kossuth, Budapest, Paczolay Péter- Szabó Máté: Az egyetemes politika gondolkodás története. Szöveggyűjtemény. Rejtjel, Bp., ebből: Burke, Edmund: Elmélkedések a francia forradalomról o. Möser: Justus: Patrióta fantáziák, o. Mill, John Stuart: A Szabadságról o Tocqueville: A demokrácia Amerikában o. Gray, John: Liberalizmus. Tanulmány Kiadó, Pécs, Aron, Raymond: Tanulmány a szabadságjogokról. Tanulmány Kiadó, Pécs, Nisbet, Robert: Konzervativizmus: álom és valóság. Tanulmány Kiadó, Pécs, Mannheim Károly: Konzervativizmus. Cserépfalvi, Budapest, Tőkei Ferenc: A társadalmi formák elméletéhez, Kossuth, Budapest, o. Marx, Karl - Engels, Friedrich: A Kommunista Párt kiáltványa, MEM 4.k., o. Marx: Gazdaság-filozófiai kéziratok 1844-ből in: Marx: A politikai gazdaságtan bírálatának alapvonalai I-II., Kossuth Kiadó, Lenin: Állam és forradalom. Kossuth, Bp Bernstein, Eduard: A szocializmus előfeltételei és a szociáldemokrácia feladatai. Kossuth Könyvkiadó, Budapest Luxemburg, Rosa: Társadalmi reform vagy forradalom? 9

10 11. A válság jog- és államelmélete (Szilágyi Péter) I. A német államelmélet a XIX. század végén. Az organikus és az anorganikus elméletek. A szintézis kísérlete: Georg Jellinek Általános államtana II. Kritikák Jellinek szintézisével, a két oldal elméletével szemben. Az állam egysége mint tudományos probléma. III. A Weimari Köztársaság (WR) keletkezése és politikai viszonyai, politikai válságai. Az állam egysége mint politikai probléma. IV. A WR államelméletének áttekintése: a fő irányzatok, a legfontosabb államtudósok. V. Kelsen jog- és államelmélete a WR időszakában. 1. Kelsen munkásságának áttekintése és általános jellemzése 2. A Tiszta jogtan államelméleti keletkezése, Kelsen Jellinekkel szembeni kritikája. Az elméleti egység és a módszertisztaság elve. A hipotétikus alapnorma módszertani jelentősége. 3. Az állam és a jog egysége, az Általános államtan és a Tiszta jogtan viszonya. A minden állam jogállam tétele. 4. Kelsen szuverenitásfölfogása, a belső jog és a nemzetközi jog viszonya 5. Kortárs kritikák Kelsennel szemben (Heller, Radbruch) VI. Carl Schmitt államfelfogása a WR időszakában 1. Schmitt munkásságának áttekintése és általános jellemzése 2. A diktatúra elmélete és a szuverenitás problémája Schmitt államelméletében. 3. A politikai fogalma és az állam egysége. A pluralizmus kritika és a totális állam. 4. Alkotmánytana: alkotmányfogalmak és alkotmányozó hatalom. 5. Schmitt demokrácia és jogállam felfogása. Parlamentarizmuskritika, akklamatórius demokrácia. 6. A WR válsága és Schmitt: Legalitás és legitimitás. VII. Hermann Heller jog- és államelmélete 1. Heller munkásságának áttekintése és általános jellemzése 2. Heller eszmetörténeti munkássága és pozitivizmus kritikája. 3. A jogelvek szerepe Heller államelméletében: túl a természetjogtanok és a jogpozitivizmusok egyoldalúságán. 4. Heller az államelmélet feladatáról és módszeréről. 5. Az állam meghatározása, az államhatalom elemzése, az állam és a jog viszonya. 6. Heller szuverenitás elmélete: államszuverenitás és népszuverenitás 7. Demokráciafölfogása, a szociális jogállam elméleti megalapozása. VIII. Rudolf Smend jog- és államelmélete 1. Smend munkásságának áttekintése és általános jellemzése. 2. Pozitivizmus- és liberalizmus kritika, szellemtudományi alapozás. 3. Az állam mint realitás és integráció. 4. Smend alkotmányfogalma és alkotmányértelmezés elmélete. 5. Az alapjogok lényege és értelmezése. 6. Smend és a jogállam. IX. A WR államelméletének záróakkordja: a Preussenschlag per X. A WR államelméletének jelentősége és hatása: hatás az NSZK Alaptörvényére, a német BVerfG judikatúrájára, erős elméleti érdeklődés a XXI. század elején. A német államelmélet a XIX. század végén. Az organikus és az anorganikus elméletek. A szintézis kísérlete: Georg Jellinek Általános államtana 10

11 A WR államelméletének általános jellemzése. Elméleti és politikai háttér, a fő irányzatok és képviselőik. Kelsen jog- és államelmélete a WR időszakában. Carl Schmitt államfelfogása a WR időszakában Hermann Heller jog- és államelmélete Rudolf Smend jog- és államelmélete Szilágyi Péter Előszó Jellinekhez In: Georg Jellinek: Általános államtan Osiris- Századvég p. Megjelent még: Georg Jellinek jogfelfogása címmel In: Jogelméleti jogesetek, portrék, szemelvények. Összeállította Szigeti Péter, Rejtjel Kiadó, old. Elektronikus változatban: oktatas/tanulmany/jellinek államelmélete A weimari köztársaság államelméleti vitái In: Köztársaság a modern történelem fényében Szerk. Feitl István Budapest, Napvilág Kiadó, ( eszme és államelmélet Irodalom szemináriumi feldolgozáshoz: Eredeti művek: Jellinek Általános államtan Osiris-Századvég 1994 Kelsen Az államelmélet alapvonalai (részletek) In: Takács Péter (Szerk): Államtan, Szent István Társulat, old. Kelsen Tiszta jogtan (1934) Schmitt Politikai teológia (1922) Bpest 1992 Schmitt A modern demokrácia fogalma az államfogalomhoz való viszonyára tekintettel (1924) In A politikai fogalma Válogatott tanulmányok, (Szerk. Cs. Kiss Lajos), Schmitt 1926 A parlamentarizmus és a modern tömegdemokrácia ellentéte (1926) In A politikai fogalma Válogatott tanulmányok, (Szerk. Cs. Kiss Lajos) Bpest Schmitt A politikai fogalma In A politikai fogalma Válogatott tanulmányok, (Szerk. Cs. Kiss Lajos) Bpest old. Részletek még Takács Péter (Szerk): Államtan Szent István Társulat, Budapest Schmitt Fordulat a totális állam felé (1931) In A politikai fogalma Válogatott tanulmányok (Szerk. Cs. Kiss Lajos) Bpest 2002 Schmitt: A birodalmi elnök mint az alkotmány őre. In Takács Péter (Szerk): Államtan Szent István Társulat, Budapest 2003 Schmitt Fordulat a totális állam felé (1931) In A politikai fogalma Válogatott tanulmányok (Szerk. Cs. Kiss Lajos) Bpest 2002 Schmitt (1932) Legalitás és legitimitás Legalitás és legitimitás Attraktor, Máriabesnyő-Gödöllő, 2006 Heller: A törvény fogalma a Birodalmi alkotmányban In: Takács Péter (Szerk): Államtan Szent István Társulat, Budapest old. Heller: Jogállam vagy diktatúra In: Joguralom és jogállam, (szerk.takács Péter) Budapest, old. Smend Az állam mint integráció. Cserne P fordítása, In: Takács Péter (Szerk): Államtan Szent István Társulat, Budapest old. Szekunder irodalom 11

12 Kelsenhez: a Hans Kelsen jogtudománya kötetnek (szerk. Cs. Kiss Lajos) 2007 a tárgyalt időszakra vonatkozó tanulmányai, így különösen a II. rész 1. fejezetéből Cs. Kiss Lajos és Karácsony András tanulmányai, a 2. fejezet tanulmányai (mind), a 3. fejezetből Paczolay Péter és Tamás András, a III. részből Pokol Béla tanulmánya. Schmitthez: a Carl Schmitt jogtudománya kötetnek a tárgyalt időszakra vonatkozó tanulmányai, így különösen Takács Péter, Szigeti Péter, Paczolay Péter, Lánczi András és Bretter Zoltán tanulmányai; a Világosság 2010 őszi Schmitt tematikus számából az Államelmélet rész tanulmányai. Hellerhez: A kompromisszum dicsérete, avagy Hermann Heller és a szociális jogállam. In: Képzeljetek embert Politikaelméleti tanulmányok Schlett István 60. születésnapjára. Szerkesztette Bihari Mihály és Cieger András. Budapest, Korona Kiadó - ELTE ÁJK Politológiai Tanszék old (Elektronikus változatban: Az államelmélet mint valóságtudomány. In: Alkotás a társadalomtudományok határán Emlékkötet a 80 éves Kovacsics József tiszteletére ELTE ÁJK Bpest old. Állam és gazdaság Hermann Heller államelméletében, in: Gazdaság és Jog, Szakács István ünnepi tanulmánykötet (szerk.: Steiger Judit), Gondolat, Bp old. A szuverenitáselméletek válsága és a népszuverenitás. In: Ius Unum, lex multiplex. Liber Amicorum studia Z Péteri dedicata Szent István Társulat Budapest, old. Az államelmélet mint valóságtudomány Hermann Heller vitája Hans Kelsennel In: Hans Kelsen jogtudománya. Tanulmányok Hans Kelsenről Szerk. Cs. Kiss Lajos Gondolat, Bpest old. Politikai valóság, közjogi dogmatika, alkotmányértelmezés In A statisztika és a közigazgatás elkötelezettje. Ünnepi kötet a 60 éves Katona Tamás tiszteletére. ELTE ÁJK KSH Bpest Szerk. Kovacsicsné Nagy Katalin old. illetőleg in: Szilágyi Péter: Jogbölcselet és jogi dogmatika. Eötvös kiadó, Budapest, old. Párhuzamok és ellentétek. Adalékok Hermann Heller és Carl Schmitt viszonyához. Világosság 2010 őszi szám old. Az alkotmányozás és az alkotmányozó hatalom államelméleti kérdései és annak tanulságai. In: Alkotmányozás Magyarországon II. (Szerk.: Drinóczi Tímea és Jakab András) Pázmány Press. Budapest-Pécs, old. /Tájékoztatásul közlöm, hogy a WR államelméletét a megadottaknál részletesebben tárgyalja akadémiai doktori értekezésem korábbi, a kényszerű húzásokat megelőző változata, és az honlapomon elérhető. WR államelmélete, különös tekintettel Hermann Hellerre/ 12. Kortárs jogelméletek (Fekete Balázs) Az előadás célja, hogy a hazánkban kevésbé ismert kortárs jogelméleti irányzatok közül hármat bemutatva közelebb hozza azokat a hallgatókhoz. Az előadáson nem csak elméleti tézisek ismertetésére kerül sor, hanem azok relevanciáját egy-egy gyakorlati példa segítségével is illusztrálni szeretném. 1. Jog és nyelv 12

13 a jogi nyelv sajátosságai, hatalom és mikrolingvisztika, igazságügyi nyelvészet, intralingvális fordítások; példa: rendőrségi és bírósági jegyzőkönyvezés) 2. Jogi feminizmus önmeghatározás, célkitűzése, irányzatok; esszencializmus és antiesszencializmus; dominancia-elméletek, kisebbségi tudatosság, jogkritikai potenciál; példa: a pornográfia-vita, Dworkin vs. feministák 3. Erény-jogelmélet az erényetikáról röviden, a jogalkalmazás erényetikai kritikája és elmélete; példa: egy bírói döntés erényetikai elemzése Mutassa be a jog és nyelv, a jogi feminizmus és az erény-jogelmélet leglényegesebb állításait! MacKinnon, Catherine A.: Különbözőség és dominancia: A nemi diszkriminációról in: A feminizmus változásai: előadások életről és jogról, Pont Kiadó, Budapest, 2001, (elérhető a Neptunon) Javaslat a szemináriumokhoz: Szabó Miklós: Nyelvi átfordítások a jogban. In: Facultas Nascitur. 20 éves a jogászképzés Miskolcon. Bíbor Kiadó, Miskolc A jogösszehasonlítás modern elméletei és módszerei (Fekete Balázs) Az előadás célja, hogy betekintést nyújtson a jogösszehasonlítás legújabb kortárs, most is zajló módszertani kérdéseibe az ún. funkcionalizmus-kulturalizmus vitába. Az órán nem csak elméleti szempontból, hanem gyakorlati példákkal is igyekszem a főbb állításokat bemutatni. Főbb témák: 1. A funkcionalizmus helye Zweigert elméletében 2. A funkcionalizmus amerikai leágazása, Schlesinger módszertana 3. Kortárs funkcionalista kutatások 4. A modern kulturalizmus születése a jogösszehasonlításban 5. Kortárs kulturalizmus 6. Funkcionalizmus vs. kulturalizmus Az összehasonlító jogi funkcionalizmus főbb elemei Kulturalizmus a modern jogösszehasonlításban Fekete Balázs: A modern jogösszehasonlítás paradigmái. Gondolat, Budapest, Javaslat a szemináriumokhoz: René David: A jogösszehasonlítás mint az általános jogászi kultúra oktatása. In: Fekete Balázs (szerk.): A jogösszehasonlítás elmélete. Szent István Társulat, Budapest,

14 E. Nagel: Funkcionalizmus a társadalomtudományokban. In: Bertalan László Szántó Zoltán (szerk.): A társadalomtudományi fogalmak logikája. Helikon, Budapest, R. B. Schlesineger: A jogrendszerek közös magja. In: Fekete Balázs (szerk.): A jogösszehasonlítás elmélete. Szent István Társulat, Budapest, Varga Csaba: Jogi kultúrák összehasonlító megvilágításban. In: Varga Csaba (szerk.): Összehasonlító jog kultúrák. Osiris, Budapest ix xviii. 14

Jogbölcselet 1. (levelező)

Jogbölcselet 1. (levelező) Jogbölcselet 1. (levelező) A tárgy jellege: A jogbölcselet első szemesztere az elmélet történetére koncentrál, a második pedig néhány jellemző jogbölcseleti probléma, kérdés tárgyalásával próbálja a teoretikus

Részletesebben

A számonkérés formája: szóbeli kollokvium a megadott kérdések (tételek) alapján.

A számonkérés formája: szóbeli kollokvium a megadott kérdések (tételek) alapján. Jogbölcselet 1. A tárgy jellege: A jogbölcselet első szemesztere az elmélet történetére koncentrál, a második pedig néhány jellemző jogbölcseleti probléma, kérdés tárgyalásával próbálja a teoretikus szempontokat

Részletesebben

Adatlap törzstagok számára

Adatlap törzstagok számára Adatlap törzstagok számára 1. Neve: Prof. Dr. Takács Péter 2. Születési éve: 1955 3. Felsőoktatási intézmény, amelynek Nemzeti Közszolgálati Egyetem teljes munkaidős oktatója: 4. Beosztása: Egyetemi tanár

Részletesebben

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi

Részletesebben

ÁLLAMELMÉLET. TANTÁRGYI TÁJÉKOZTATÓ SZE Állam- és Jogtudományi Kar Jogelméleti Tanszék

ÁLLAMELMÉLET. TANTÁRGYI TÁJÉKOZTATÓ SZE Állam- és Jogtudományi Kar Jogelméleti Tanszék ÁLLAMELMÉLET TANTÁRGYI TÁJÉKOZTATÓ SZE Állam- és Jogtudományi Kar Jogelméleti Tanszék I. A TANTÁRGY CÉLJA, TEMATIKAI FELÉPÍTÉSE ÉS OKTATÁSI RENDJE A tantárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókat az

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Filozófia

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Tantárgy: Történelem Osztály: 13/A, 13/B, 13/C Budapest, 2013. január Történelem érettségi szóbeli tételsor (középszint 13/A; 13/B; 13/C) 2012-2013 I./1. Gazdaság,

Részletesebben

Szakmai tevékenység dokumentációja (2008. decemberi állapot)

Szakmai tevékenység dokumentációja (2008. decemberi állapot) Szakmai tevékenység dokumentációja (2008. decemberi állapot) I. Tankönyv fejezetek, tansegédletek 1. A common law Anglián kívüli változatai, in: Badó Attila - Bencze Mátyás (szerk.): Betekintés a jogrendszerek

Részletesebben

Alkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16.

Alkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16. Alkotmányjog 1 Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel 2016-17. tavaszi szemeszter ELTE ÁJK 2017. február 16. A tantárgy Előadás Gyakorlat Vizsgakövetelmények Vizsgarendszer A tanszékről alkjog.elte.hu/

Részletesebben

Válogatott bibliográfia Az emberi jogok szerepe a nemzetközi kapcsolatokban c. tárgyhoz

Válogatott bibliográfia Az emberi jogok szerepe a nemzetközi kapcsolatokban c. tárgyhoz Válogatott bibliográfia Az emberi jogok szerepe a nemzetközi kapcsolatokban c. tárgyhoz Összeállította: Dr. Kiss Barnabás egyetemi docens I. Ajánlott alapirodalom az alapjogok tanulmányozásához 1. Balogh

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Filozófia

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

REFLEXIÓK A JOGBÖLCSELET OKTATÁSÁRÓL, RENDSZERVÁLTÁSON INNEN ÉS TÚL VARGA CSABA TISZTELETÉRE. SZILÁGYI PÉTER egyetemi tanár (ELTE ÁJK)

REFLEXIÓK A JOGBÖLCSELET OKTATÁSÁRÓL, RENDSZERVÁLTÁSON INNEN ÉS TÚL VARGA CSABA TISZTELETÉRE. SZILÁGYI PÉTER egyetemi tanár (ELTE ÁJK) 085_180_2011_3.qxd 2011.11.03. 16:06 Page 85 Iustum Aequum Salutare VII. 2011/3. 85 91. REFLEXIÓK A JOGBÖLCSELET OKTATÁSÁRÓL, RENDSZERVÁLTÁSON INNEN ÉS TÚL VARGA CSABA TISZTELETÉRE SZILÁGYI PÉTER egyetemi

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

Hol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben?

Hol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? Hol találjuk a 2009. évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? A hagyományoknak megfelelően közöljük, hogy a 2009. május júniusi történelem szóbeli érettségi

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Takács Péter közleményjegyzéke Az adatok 2012.08.17.-ig fel vannak töltve.

Takács Péter közleményjegyzéke Az adatok 2012.08.17.-ig fel vannak töltve. Takács Péter közleményjegyzéke Az adatok 2012.08.17.-ig fel vannak töltve. 2012 1. Takács Péter, H. Szilágyi István, Fekete Balázs (szerk.).: Fejezetek és előadások az állam általános elmélete köréből

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból. LEVELEZŐ MUNKAREND részére. 2012 tavaszi szemeszter

Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból. LEVELEZŐ MUNKAREND részére. 2012 tavaszi szemeszter Nemzeti Közszolgálat Egyetem Rendészettudományi Kar Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Tanszék Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból LEVELEZŐ MUNKAREND részére 2012 tavaszi szemeszter

Részletesebben

Út a szubjektum felé. Zsidai Ágnes. Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl. Hans Kelsen jogfilozófiája II.

Út a szubjektum felé. Zsidai Ágnes. Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl. Hans Kelsen jogfilozófiája II. Világosság 2005/11. Hans Kelsen jogfilozófiája II. Zsidai Ágnes Út a szubjektum felé Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl Hans Kelsen, az osztrák jogfilozófus nemcsak

Részletesebben

i-1 Politikai tudáselméletek

i-1 Politikai tudáselméletek i-1 Politikai tudáselméletek ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Politikatudományi Intézet Politológus és jogász hallgatók részére ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Politikatudományi Intézet politológus és jogász

Részletesebben

Jogbölcseleti és Jogszociológiai Tanszék

Jogbölcseleti és Jogszociológiai Tanszék Jogbölcseleti és Jogszociológiai Tanszék Jogász hallgatók részére: Kötelező irodalom: Szabó Miklós (szerk.): Bevezetés a jog- és államtudományokba. Bíbor Kiadó, Miskolc, 2012. (ötödik, átdolgozott kiadás)

Részletesebben

A PTE-ÁJK levelező munkarendjében oktatott tantárgyak kreditallokációja A tanulmányaikat 2007/2008-as tanévben megkezdő hallgatók részére

A PTE-ÁJK levelező munkarendjében oktatott tantárgyak kreditallokációja A tanulmányaikat 2007/2008-as tanévben megkezdő hallgatók részére A PTE-ÁJK levelező munkarendjében oktatott tantárgyak kreditallokációja A tanulmányaikat 2007/2008-as tanévben megkezdő hallgatók részére Általános társadalomtudományi ismeretek+nyelv Óra/ képzési idő

Részletesebben

A PTE-ÁJK levelező tagozatának mintatanterve

A PTE-ÁJK levelező tagozatának mintatanterve A PTE-ÁJK levelező tagozatának mintatanterve Általános ismeretek / képzési idő Kredit Százalék Általános szociológia 15 2 Politikaelmélet 15 2 Filozófia és jogi etika 30 5 Közgazdaságtan 30 5 Szaknyelv

Részletesebben

ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Politikatudományi Intézet Két féléves kurzus. Szabó Márton: Politikai tudáselméletek

ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Politikatudományi Intézet Két féléves kurzus. Szabó Márton: Politikai tudáselméletek ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Politikatudományi Intézet Két féléves kurzus Szabó Márton: Politikai tudáselméletek A Politikai tudáselméletek propedeutikai jellegű, bemutatja azokat a tudományos tradíciókat,

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Válogatott bibliográfia Az emberi jogok szerepe a nemzetközi kapcsolatokban c. tárgyhoz

Válogatott bibliográfia Az emberi jogok szerepe a nemzetközi kapcsolatokban c. tárgyhoz Válogatott bibliográfia Az emberi jogok szerepe a nemzetközi kapcsolatokban c. tárgyhoz Összeállította: Dr. Kiss Barnabás egyetemi docens I. Ajánlott alapirodalom az alapjogok tanulmányozásához 1. Alkotmányjog

Részletesebben

SZABADFALVI JÓZSEF: KÍSÉRLET AZ ÚJ MAGYAR JOGFILOZÓFIA MEGTEREMTÉSÉRE A 20. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN (BUDAPEST: GONDOLAT 2014) 297. **

SZABADFALVI JÓZSEF: KÍSÉRLET AZ ÚJ MAGYAR JOGFILOZÓFIA MEGTEREMTÉSÉRE A 20. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN (BUDAPEST: GONDOLAT 2014) 297. ** 114 SZABADFALVI JÓZSEF: KÍSÉRLET AZ ÚJ MAGYAR JOGFILOZÓFIA MEGTEREMTÉSÉRE A 20. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN (BUDAPEST: GONDOLAT 2014) 297. ** A magyar jogbölcseleti gondolkodás tradícióinak összefoglaló elemezése

Részletesebben

PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK. DR. SZABADFALVI JÓZSEF egyetemi tanár

PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK. DR. SZABADFALVI JÓZSEF egyetemi tanár Készült: 2011. szeptember 2. 179 publikáció Független hivatkozások száma: 408 PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK DR. SZABADFALVI JÓZSEF egyetemi tanár 1985 1. A politikai kultúra és a politikai érték vizsgálatának fontossága.

Részletesebben

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia

Részletesebben

Bevezető, követelmények, tanmenet I. A didaktika fogalma, tárgya, alapfogalmai, kapcsolata más tudományokkal II.

Bevezető, követelmények, tanmenet I. A didaktika fogalma, tárgya, alapfogalmai, kapcsolata más tudományokkal II. 1. 10.03. Bevezető, követelmények, tanmenet I. A didaktika fogalma, tárgya, alapfogalmai, kapcsolata más tudományokkal 2. 10.10. II. Az oktatáselmélet kialakulása - történelmi előzmények (1) Őskor: primitív

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszék. Nők az irodalomban 1.

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszék. Nők az irodalomban 1. SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszék Nők az irodalomban 1. A tantárgy típusa

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Politológia

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Politológia III. évfolyam Gazdálkodási és menedzsment, Pénzügy és számvitel BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Politológia TÁVOKTATÁS Tanév: 2014/2015. I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Politológia Tanszék: Közgazdasági

Részletesebben

EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN. Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM

EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN. Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM Sa p ie n t ia Iuris 1 A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Egyházjog Tanszékének sorozata Sorozatszerkesztő:

Részletesebben

TÖRTÉNELEM osztatlan tanárképzés, 2016/17. II. félév

TÖRTÉNELEM osztatlan tanárképzés, 2016/17. II. félév I. ÉVFOLYAM (83 FŐ) BTTR212OMA Görög történelem 2 koll. 3 Forisek Péter H. 12-14 XII BTTR213OMA Római történelem 2 koll. 3 Szabó Edit Sze. 12-14 XII 2 gyj. 2 Forisek Péter-Bacsa K. 10-12 406 Az ókor nagy

Részletesebben

2016/2017-II TÖRTÉNELEM BA 2016/17. II. FÉLÉV I. ÉVFOLYAM (30 FŐ) 2 koll. 3 Forisek Péter H XII

2016/2017-II TÖRTÉNELEM BA 2016/17. II. FÉLÉV I. ÉVFOLYAM (30 FŐ) 2 koll. 3 Forisek Péter H XII TÖRTÉNELEM BA 2016/17. II. FÉLÉV I. ÉVFOLYAM (30 FŐ) KÓD CÍM ÓRA TELJ KR. OKTATÓ BTTR103BA Informatikai 2 koll. 2 Nemes Zoltán H. 14-16 XII BTTR116BA Történeti földrajz* 2 koll. 2 Szilágyi Zsolt K. 10-12

Részletesebben

Az MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport tanulmányköteteinek tanulmányai és a kutatócsoportra hivatkozással megjelent tanulmányok 2014

Az MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport tanulmányköteteinek tanulmányai és a kutatócsoportra hivatkozással megjelent tanulmányok 2014 Az MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport tanulmányköteteinek tanulmányai és a kutatócsoportra hivatkozással megjelent tanulmányok 2014 1. Az MTA-DE Kutatócsoport munkájának keretében 2014-ben megjelent

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Regionális gazdaságtan

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Regionális gazdaságtan III. évfolyam Gazdálkodási és menedzsment, Pénzügy és számvitel BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Regionális gazdaságtan TÁVOKTATÁS Tanév: 2014/2015. I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Regionális gazdaságtan

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK. DR. SZABADFALVI JÓZSEF egyetemi tanár

PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK. DR. SZABADFALVI JÓZSEF egyetemi tanár Készült: 2013. február 19. 191 publikáció Független hivatkozások száma: 455 PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK DR. SZABADFALVI JÓZSEF egyetemi tanár 1985 1. A politikai kultúra és a politikai érték vizsgálatának fontossága.

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Filozófia

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren

Részletesebben

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 2006 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 27. szám 3. Az R. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme

Részletesebben

TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA

TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől

TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől Felvétele Kreditpont Követelmény típusa Heti óraszám Ajánlott félév Felvétel típusa Meghirdető tanszék/intézet TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől

Részletesebben

SZÓBELI TEMATIKA TÖRTÉNELEM közpészint 2013

SZÓBELI TEMATIKA TÖRTÉNELEM közpészint 2013 Tatabányai Integrált Szakiskola Középiskola és Kollégium Cím: 2800 Tatabánya, Cseri u. 35. Telefon: +36 34 309 545 E-mail: ititkar@is-kola.hu Web: www.is-kola.hu Fax: +36 34 309 549 SZÓBELI TEMATIKA TÖRTÉNELEM

Részletesebben

BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM

BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM TÖRTÉNELEM BELSŐ VIZSGA 2015-2016 8. ÉVFOLYAM o Szóbeli vizsga 1. Az ókori Mezopotámia 2. Az ókori Egyiptom 3. A távol-keleti államok az ókori Keleten 4. Az arisztokrácia és a démosz küzdelme Athénban,

Részletesebben

NAVRACSICS Tibor: Európai belpolitika. Az Európai Unió politikatudományi elemzése. Bp. Korona K , [2] p.

NAVRACSICS Tibor: Európai belpolitika. Az Európai Unió politikatudományi elemzése. Bp. Korona K , [2] p. NAVRACSICS TIBOR Önálló monográfia, tankönyv NAVRACSICS Tibor: Európai belpolitika. Az Európai Unió politikatudományi elemzése. B Korona K. 1998. 342, [2] Tanulmány gyűjteményes kötetben NAVRACSICS Tibor:

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Regionális gazdaságtan

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Regionális gazdaságtan Felsőoktatási Szakképzés TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Regionális gazdaságtan Tanév: 2015/2016. II. A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Regionális gazdaságtan Tanszék: Közgazdasági Tanszék Tantárgyfelelős neve:

Részletesebben

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az

Részletesebben

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016 Az erkölcsi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az erkölcsi nevelés lényegében magatartásformálás, amelynek során a társadalom igényeinek megfelelő tartós magatartásformák kialakítására törekszünk.

Részletesebben

TEMATIKA ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER

TEMATIKA ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER TEMATIKA ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER 2008/09 tanév őszi szemeszter BA és főiskolai szakok N és L SZTE ÁJK Munkajogi és Szociális Jogi Tanszék Munkaügyi Kapcsolatok és Társadalombiztosítási Képzések Intézete

Részletesebben

A JOGFILOZÓFIA ALAPVETŐ KÉRDÉSEI ÉS ELEMEI

A JOGFILOZÓFIA ALAPVETŐ KÉRDÉSEI ÉS ELEMEI FRIVALDSZKY JÁNOS A JOGFILOZÓFIA ALAPVETŐ KÉRDÉSEI ÉS ELEMEI Javított és bővített kiadás SZENT ISTVÁN TÁRSULAT AZ APOSTOLI SZENTSZÉK KÖNYVKIADÓJA BUDAPEST 2013 LEKTORÁLTA PROF. DR. KARÁCSONY ANDRÁS (ELTE

Részletesebben

A 19. és 20. század eleji kulturológia fejlődési tendenciái és irányzatai

A 19. és 20. század eleji kulturológia fejlődési tendenciái és irányzatai A 19. és 20. század eleji kulturológia fejlődési tendenciái és irányzatai A történelemtudomány előretörése. Az európai gondolkodás központja áttevődik Franciaországból Németföldre. 1. A kulturológia a

Részletesebben

Zsidai Ágnes publikációs jegyzék

Zsidai Ágnes publikációs jegyzék 1 Zsidai Ágnes publikációs jegyzék 1. Önálló kötet A Tiszta Jogszociológia. Horváth Barna szinoptikus jogbölcselete. [Budapest] 2008, Szent István Társulat, 183 p. (ISBN 978 963 361 987 2) Jogbölcseleti

Részletesebben

fenyoimre@freemail.hu Középfokú C típusú állami nyelvvizsga Alapfokú C típusú állami nyelvvizsga

fenyoimre@freemail.hu Középfokú C típusú állami nyelvvizsga Alapfokú C típusú állami nyelvvizsga Önéletrajz SZEMÉLYES ADATOK Név FENYŐ IMRE Munkahelyi telefon 52-512900/2233 Fax 52-512922 E-mail fenyoimre@freemail.hu KÉPZETTSÉG 1994-1999. 1996-2000. 1997. 1999-2002.. Filozófia (Kossuth Lajos Tudományegyetem)

Részletesebben

2016/2017. tanév I. (őszi) félév. Neptun kódja: JK 10201M (régi KÖZIGAZGATÁSI JOG 1.

2016/2017. tanév I. (őszi) félév. Neptun kódja: JK 10201M (régi KÖZIGAZGATÁSI JOG 1. TEMATIKA ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER 2016/2017. tanév I. (őszi) félév TANTÁRGY NEVE Neptun kódja: JK 10201M (régi KÖZIGAZGATÁSI JOG 1. hálóterv szerint JK 10201) Társfeltétele: JK 10101 Helye a mintatantervben:

Részletesebben

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1900-1994 Egyetemi tankönyv / Második, bővített kiadás Szerkesztők PÖLÖSKEI FERENC, GERGELY JENŐ, IZSÁK LAJOS Korona Kiadó, Budapest, 1997 TARTALOM I. A KIEGYEZÉS VÁLSÁGJELEI

Részletesebben

Neptun kódja: J30301M NEMZETKÖZI KÖZJOG 1. Előfeltétele: 20302M Helye a mintatantervben: 3. szemeszter Meghirdetés: őszi szemeszter

Neptun kódja: J30301M NEMZETKÖZI KÖZJOG 1. Előfeltétele: 20302M Helye a mintatantervben: 3. szemeszter Meghirdetés: őszi szemeszter TANTÁRGY NEVE: Neptun kódja: J30301M NEMZETKÖZI KÖZJOG 1. Előfeltétele: 20302M Helye a mintatantervben: 3. szemeszter Meghirdetés: őszi szemeszter Szak: JOGÁSZ Oktatás nyelve: magyar Tárgy besorolása:

Részletesebben

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

Az egyes blokkokat követően a hallgató a következő képességeket sajátíthatja el:

Az egyes blokkokat követően a hallgató a következő képességeket sajátíthatja el: Jogi Alaptan A tárgy jellege: Az alapprobléma: Amikor egy történész vagy irodalom szakos hallgató először belép az egyetemre, már komoly előképzettséggel rendelkezik; a középiskolában ugyanis négy éven

Részletesebben

Felhasznált irodalom

Felhasznált irodalom Felhasznált irodalom ARENDT, Hannah 1991 A forradalom. Budapest, Európa Kiadó 1995 Mi a tekintély?; Mi a szabadság? In: Uõ: Múlt és jövõ között. Budapest, Osiris Kiadó Readers International, 100 150 és

Részletesebben

Tantárgyi követelmény

Tantárgyi követelmény Tantárgyi követelmény Multikulturális nevelés TKM2101 Meghirdetés féléve 4 Kreditpont 2 Heti kontakt óraszám (elm. + gyak.) 0+2 Tantárgyfelelős neve és beosztása Bodnárné Dr. Kis Katalin főiskolai tanár

Részletesebben

Tematika. FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet)

Tematika. FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet) Tematika FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet) 1. hét: Az emberiség őstörténete, az őskor művészete 2. hét: Az ókori Közel-Kelet 3. hét: Az ókori Egyiptom 4. hét: A minósziak

Részletesebben

Oktatói önéletrajz Dr. Balázs Zoltán

Oktatói önéletrajz Dr. Balázs Zoltán egyetemi tanár Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Kar Politikatudományi Intézet Karrier fokú végzettségek: 1985-1990 Marx Károly Közgazdaság-tudományi, pénzügy Tudományos fokozatok, címek::

Részletesebben

KÖVETELMÉNYEK /I. Tantárgy neve Társadalomtudományi kutatások 2.

KÖVETELMÉNYEK /I. Tantárgy neve Társadalomtudományi kutatások 2. Társadalomtudományi kutatások 2. PDB1702 Félévi óraszám (elm.+gyak.) 0+2 Gyakorlati jegy PDB1005 Évközi tanulmányi követelmények: Empirikus vizsgálat adatfelvétele és az adatok statisztikai feldolgozása.

Részletesebben

TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS

TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS A szabályok és a társadalmi-gazdasági térfolyamatok dinamikus kapcsolata, valamint a területfejlesztés esélyei Magyarországon 1 ELMÉLET MÓDSZER GYAKORLAT 68.

Részletesebben

SYLLABUS. Zeneművészet az audiovizuális kultúrában (MA) A tantárgy típusa Tantárgy Zeneesztétikai elemzések

SYLLABUS. Zeneművészet az audiovizuális kultúrában (MA) A tantárgy típusa Tantárgy Zeneesztétikai elemzések SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Művészeti Kar Szak Zeneművészet az audiovizuális kultúrában (MA) A tantárgy típusa Tantárgy Zeneesztétikai elemzések DA DS megnevezése

Részletesebben

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások Oktatási Hivatal Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások 1. A következő állítások három filozófusra vonatkoznak. Az állítások számát írja a megfelelő

Részletesebben

CSABA VARGA. Bibliography of Books. authored

CSABA VARGA. Bibliography of Books. authored CSABA VARGA authored A felsőfokú jogi oktatás főbb mai rendszerei [The main systems of legal education today] (Budapest: Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézete 1967) 210 pp. A kodifikáció

Részletesebben

DR. BUJALOS ISTVÁN SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ

DR. BUJALOS ISTVÁN SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ DR. BUJALOS ISTVÁN SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ I. KÉPZETTSÉG, KÉPESÍTÉS megnevezés évszám kibocsátó intézmény 1979 KLTE 1983 ELTE magyar történelem szakos középiskolai tanár filozófia szakos előadó II. OKTATÁSI

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia középszint 1112 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 21. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. Írja a megfelelő

Részletesebben

Szeminárium-vezet ő tanár: dr. Hunyadi Attila adjunktus, hunatti@gmail.com

Szeminárium-vezet ő tanár: dr. Hunyadi Attila adjunktus, hunatti@gmail.com Babes Bolyai Tudományegyetem Történelem Filozófia Kar Történelem szak Egyetemes XX. századi történelem Szemináriumi témák és olvasmányok Szeminárium-vezet ő tanár: dr. Hunyadi Attila adjunktus, hunatti@gmail.com

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Művészeti Kar Zenepedagógia

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Művészeti Kar Zenepedagógia SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Művészeti Kar Zenepedagógia A tudományos kutatás módszertana A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Filozófia

Részletesebben

Záróvizsga tételek az Emberi erőforrás tanácsadó mesterszak hallgatói számára. A tételsor

Záróvizsga tételek az Emberi erőforrás tanácsadó mesterszak hallgatói számára. A tételsor Záróvizsga tételek az Emberi erőforrás tanácsadó mesterszak hallgatói számára A tételsor 1/A Az emberi erőforrás, mint komplex tudományelméleti probléma. Gáspár L. (2000): 11-20; 71-125. o. 2/A Stratégiai

Részletesebben

2007. szeptemberétől

2007. szeptemberétől Szabad bölcsészet alapszak Esztétika szakirány mintatanterve 2007. szeptemberétől Tantágy neve Filozófiatörténet Bevezetés a művészettörténetbe és a művészettörténet irodalmába Bevezetés az etikába Bevezetés

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Budapest. Számvitel mesterszak. Vezetéselmélet és módszertan. Tantárgyi útmutató.

Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Budapest. Számvitel mesterszak. Vezetéselmélet és módszertan. Tantárgyi útmutató. Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Budapest Számvitel mesterszak Vezetéselmélet és módszertan Tantárgyi útmutató Nappali 2014/2015. I. félév 1 Tantárgy megnevezése: Vezetéselmélet

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

ESZTÉTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK

ESZTÉTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK Képzési terület, képzési ág: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat): A szakért felelős kar: Képzési idő: ESZTÉTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK bölcsészettudomány mester nappali Bölcsészettudományi Kar 4 félév

Részletesebben

A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA. Javítási-értékelési útmutató

A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA. Javítási-értékelési útmutató Oktatási Hivatal A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA Javítási-értékelési útmutató 1. Sorolja korszakokhoz a következő filozófusokat! Írja a nevüket a megfelelő

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka

KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka KÖZGAZDASÁGI KAR SZOCIOLÓGIA Szemeszter: (2) nyári Heti óraszám: 2+2 Kreditpont: 6 Előadó: Dr. Gábrity Molnár Irén, Egyetemi rendes tanár Tannyelvek: szerb, magyar A tantárgy

Részletesebben

Jogi norma, jogtétel, jogszabály, jogpozitivizmus, jogszabályok érvényessége, jogok vertikális tagozódása (ez most mind 1 téma?)

Jogi norma, jogtétel, jogszabály, jogpozitivizmus, jogszabályok érvényessége, jogok vertikális tagozódása (ez most mind 1 téma?) Hatályok fogalma és típusaik Idöbeli Kezdete, mikor a szabály hatályba lép. Ez sokszor egybeesik a kihirdetéssel Van, hogy a kihirdetés után még hagy a kihirdetö idöt a hatálybalépésig» átmeneti idö, idö

Részletesebben

Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Kari Tanács október 25-i ülésén meghozott határozatai. Határozatok tára:

Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Kari Tanács október 25-i ülésén meghozott határozatai. Határozatok tára: Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Kari Tanács 2011. október 25-i ülésén meghozott határozatai Határozatok tára: 51/2011. (X.25.) KT. sz. határozat tiszteletbeli doktor és professzor cím odaítéléséről

Részletesebben

Szmodis Jenő»Multidiszciplináris jogi tanulmányok«című művéről

Szmodis Jenő»Multidiszciplináris jogi tanulmányok«című művéről Szmodis Jenő»Multidiszciplináris jogi tanulmányok«című művéről PRUGBERGER TAMÁS * zmodis könyve miként ezt a borító hátlapján található ajánló szövegek megfogalmazói, Szabadfalvi professzor és Csányi Vilmos

Részletesebben

KÖVETELMÉNYEK /I.

KÖVETELMÉNYEK /I. Közösségi szociális munka SPB1209 Kreditpont: 3 Félévi óraszám (elm.+gyak.) 1+1 Gyakorlati jegy SPB1121 Követelmény: Két zárthelyi dolgozat. Gyakorlati jegy. Zh: 2016. okt. 19. 8-9., nov. 30. 8-9. Kötelező,

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Filozófia

Részletesebben

A program címe. Az állam gazdasági szerepvállalásának EU jogi korlátai és lehetőségei, valamint a versenyjogi. tanulmánykészítés (monográfiák)

A program címe. Az állam gazdasági szerepvállalásának EU jogi korlátai és lehetőségei, valamint a versenyjogi. tanulmánykészítés (monográfiák) Az Igazságügyi Minisztérium a Jogászképzés színvonalának emelését célzó programok keretében a 2016/2017. tanévben a következő oktatói hallgatói közös kutatás és oktatásfejlesztési programok megvalósításához

Részletesebben

Második Európai Blue Sky Konferencia

Második Európai Blue Sky Konferencia Második Európai Blue Sky Konferencia 1 Globális Átalakulások Következmények és Alternatívák Nemzetközi konferencia az OECD és az UNESCO MOST Program támogatásával 2015. Október 29-31, Budapest - Várnegyed

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27

TARTALOMJEGYZÉK. Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27 TARTALOMJEGYZÉK Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27 1. A katolikus társadalmi tanítás - követelmény és valóság 33 1.1 A katolikus társadalmi tanítás politikai funkciója 33 1.2 A katolikus

Részletesebben

Tantárgyi útmutató /NAPPALI félév

Tantárgyi útmutató /NAPPALI félév Tantárgy megnevezése Gazdasági jog alapjai I. Tantárgyi útmutató /NAPPALI 2011-2012 1. félév Tantárgy jellege/típusa: Egységes üzleti alapozó modul Kontaktórák száma: 24 Egyéni tanulási óra igény: 36 Vizsgajelleg:

Részletesebben

FILOZÓFIA I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA?

FILOZÓFIA I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA? FILOZÓFIA 2014-15. I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS 2014. SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA? MI A FILOZÓFIA? FILOZÓFIA - A BÖLCSESSÉG SZERETETE NEM A BIRTOKLÁSA, HANEM CSAK A SZERETETE. MIT JELENT ITT A BÖLCSESSÉG? 1. SZENT

Részletesebben

Új földrajzi irányzatok 5. Posztmodern geográfiák, Timár Judit

Új földrajzi irányzatok 5. Posztmodern geográfiák, Timár Judit Új földrajzi irányzatok 5. Posztmodern geográfiák, Timár Judit Egyetemi docens DE Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék (MTA Közgazdasági és Regionális Kutatóközpont) 5600 Békéscsaba, Szabó

Részletesebben

Állam- és Jogtudományi Kar (ME-ÁJK) Bölcsészettudományi Kar (ME-BTK)

Állam- és Jogtudományi Kar (ME-ÁJK) Bölcsészettudományi Kar (ME-BTK) Állam- és Jogtudományi Kar (ME-ÁJK) felvételi elbeszélgetés Motivációs beszélgetés közéleti-szakmai tevékenységről: motiváció, szakmai tájékozottságés ismeretek, verbális képességek, elhivatottság, pályaorientáció

Részletesebben

2013/2014 őszi és tavaszi szemeszter (Budapest, ELTE BTK)

2013/2014 őszi és tavaszi szemeszter (Budapest, ELTE BTK) PESTI BÖLCSÉSZ AKADÉMIA KULTÚRÁRA AKADVA 2013/2014 őszi és tavaszi szemeszter (Budapest, ELTE BTK) 2013. november 4., hétfő 18.00 A kétnyelvűségtől a többnyelvűségig I. Kétnyelvűség. Előny vagy hátrány?

Részletesebben

A kötetben szereplő tanulmányok szerzői

A kötetben szereplő tanulmányok szerzői A kötetben szereplő tanulmányok szerzői Dr. Barzó Tímea, egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Államés Jogtudományi Kar, Polgári Jogi Tanszék, Miskolc Dr. Barta Judit, egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Állam-

Részletesebben

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft.

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft. KÜM- 2005 SZKF Az EU kül- és biztonságpolitikájának és az atlanti gondolatnak a népszerűsítését segítő kommunikációs tevékenység támogatása című pályázat nyerteseinek névsora Támogatást nyert pályázók

Részletesebben