Az egyes témákhoz tartozó rövid vázlatok, kötelező és ajánlott irodalom, vizsgakérdések

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az egyes témákhoz tartozó rövid vázlatok, kötelező és ajánlott irodalom, vizsgakérdések"

Átírás

1 Jogelmélet 1. Általános kurzusleírás 2014/15 1. Szemeszter A tárgy előadások és szemináriumok formájában dolgozza fel a jogelmélet legfontosabb elemeit és problémáit. Szervesen épül a tanszék egyéb tantárgyaira, a filozófiára, jogi alaptanra, jogszociológiára, valamint megalapozza a Jogelmélet 2. Kurzust, amely a legfontosabb jogi dilemmák, problémák tárgyalását célozza. A szemináriumi teljesítés követelményeit a szemináriumvezetők határozzák meg a szabályzatoknak és a tárgy általános kurzusleírásának megfelelően. A tantárgy általános célja A hallgató tisztában van a jogra és államra vonatkozó nézetek általános jellemzőivel és összefüggéseivel, tájékozott a jogra vonatkozó elméleti megközelítések természetében. Képes az államra, jogra vonatkozó nézetek, fogalmak alkalmazására a jogi problémák tárgyalásakor, önállóan dolgoz fel, értelmez jogelméleti szövegeket, azokat a jogrendszerrel kapcsolatos dilemmák értelmezésében felhasználja. A Jogelmélet 1. Kurzus előadásai az államra és jogra vonatkozó általános elméleti keretek bemutatása után elsősorban a modern megközelítésekre koncentrál. A szemináriumok ezekhez a témákhoz kapcsolódó elméleteket, eredeti szövegeket és elsősorban problémákat, dilemmákat dolgoznak fel. A tárgy célja az elméleti, jogtudományi gondolkodásmód szintetizálása és fejlesztése, a fogalmi és érvelési készlet teoretikus elemeinek elmélyítése, rendszerezése. A tantárgy által fejlesztett kompetenciák Az elméleti problémák megértése, a gyakorlati dilemmákhoz kapcsolása, tudományos szövegértés, érvelési készség, jogászi vitakészség. A jogi, morális, társadalmi dilemmák sokoldalú megközelítése és értelmezése, a jogi kérdések elméleti alapjainak észlelése és használata. Az előadások témái: 1. A jogelmélet funkciói, az értelmezési keretek (bevezetés) Fleck (szeptember 17.) 2. Diszciplináris viszonyok: etika, politikai filozófia, jogfilozófia, jogelmélet, államelmélet Karácsony (szeptember 10.) 3. Fordulópontok a természetjogi gondolkodás történetében I. Bányai (szeptember 24.) 4. Természetjog II. Karácsony (október 1.) 5. Pozitivizmus I. - Cs. Kiss (október 8.) 6. Pozitivizmus II. Cs. Kiss (október 15.) 7. Kritikai jogelméletek Győry (október 22.) 8. Szociológiai jogelméletek, realizmus és újrealizmus Fleck (november 5.) 9. A magyar jogelméleti hagyomány Zsidai (november 12.) 10. Politikai eszmeáramlatok jog és államfelfogásai Zsidai (november 19.) 11. A válság jog és államelmélete, a weimari köztársaság Szilágyi (november 26.) 12. Kortárs jogelméletek Fekete (december 3.) 13. Jogösszehasonlítás modern elméletei és módszerei Fekete (december 10.) Az egyes témákhoz tartozó rövid vázlatok, kötelező és ajánlott irodalom, vizsgakérdések 1

2 1. A jogelmélet funkciói, az értelmezési keretek (bevezetés) (Fleck Zoltán) Az első előadás célja a jogelméleti gondolkodás világába való bevezetés, a jogtudományok közötti elhelyezés. Kitér a félév tematikájának ismertetésére és más tantárgyakhoz való kapcsolódásaira. 1. Modernitás, imagináció, az elmélet jelentősége Charles Taylor imagináció fogalmának segítségével az előadás azt igazolja, hogy az elméleti fogalmaknak, gondolkodásnak jelentős társadalmi szerepe van. Innen indul a modern társadalomtudományi gondolkodás és ezen belül az államra, hatalomra, jogra vonatkozó elméletek. 2. Elmélet? Tudomány? Mi a jogtudomány? Mi a jogelmélet? A jogelméletek típusai. Mire való a jog elmélete? A jogelméleti megközelítések típusai, gondolkodási stílusok és elméleti alapok felvázolásával határozza meg a tárgyat, illetve mutatja be a tárgy (a jog) sokféleségét. A mi a jog kérdésére adható válaszok pluralitását. Hasonló módon próbálja megválaszolni a jogelmélet hasznosságára vonatkozó kérdést. Ezen a ponton kell kitérni némi tudományelméleti alapokra és a jogtudomány jellegére vonatkozó kérdésre. 3. A jogtudomány módszerei: a módszertani előfeltevések meghatározó szerepe A jogtudományi és jogelméleti vizsgálódás módszereit bemutató részben válik világossá a jog elméleti megközelítéseinek sokfélesége, a módszertani tudatosság jelentősége és a jogászi gondolkodásmódok specifikumai. A jogtudomány tudomány jellege, a jogtudomány módszerei A jogászi gondolkodásmód sajátosságai Szabó Miklós: Rendszeres jogelmélet (Előadásvázlat), 1. Jogelméleti módszertan (1-18 old.) (letölthető tananyag: ME) Az előadáshoz felhasznált, ajánlott irodalom: Charles Taylor: Modern társadalmi imaginációk. In: Niedermüller Péter (szerk.) Sokféle modernitás. A modernizáció stratégiái és modelljei a globális világban, L Harmattan, 2008 Helmut Coing: A jogfilozófia alapjai, Osiris, VI. A jogászi gondolkodás ( ) Bódig Mátyás: Jogelmélet és gyakorlati filozófia. Jogelméleti módszertani vizsgálódások, Bíbor Kiadó, 2004 Jakab András: Ki a jó jogász, avagy tényleg jó bíró volt-e Magnaud? JeMa 2010/1. Szabó Miklós: A jog argumentatív természete, JeMa 2010/2. Sajó András: Kritikai értekezés a jogtudományról, Akadémiai Kiadó, Watkins, Burton (eds.): Research Methods in Law, Routledge, 2013 Hoecke (ed.): Methodologies of Legal Research, Hart Publishing, Diszciplináris viszonyok: etika, politikai filozófia, jogfilozófia, jogelmélet, államelmélet (Karácsony András) 2

3 Az állam és a jog az antikvitás óta témája az európai gondolkodástörténetnek, azonban évszázadokig ez a témakör a filozófiában, illetve azon belül is főként az etikában jelent meg (mint pl. Arisztotelész esetében). E hagyományban az egyik kulcskérdés: a jog (ius) és a törvény (lex) viszonya. A középkori keresztény gondolkodásban önálló problematikaként már megjelent a természetjog-tan, majd a 16. századtól az állam vizsgálata is elkülönült területként jelent meg (Machiavelli, Bodin). A középkorban alapított európai egyetemeken fontos szerepet kapott a jogászképzés (pl. Bologna), ám ebben a képzésben hosszú ideig nem a jogtudomány, hanem a gyakorlati jogászi tevékenység volt hangsúlyos. Leibniz tett arra először kísérletet, hogy az egyetemi oktatásban összekapcsolódjon a jogtudomány és a gyakorlati képzés. A felvilágosodás időszakában kezdte el felváltani a természetjog terminust a jogfilozófia. Ugyanakkor továbbra is használatos maradt a természetjog kifejezés, ám már nem átfogó fogalomként, hanem a jogfilozófián belül egy meghatározott látásmód leírásaként. A következő fordulópont a 19. század, amikor a jogelmélet mint diszciplína a pozitív jog és az általános jogelvek viszonyának vizsgálatához kötődve megszületett, illetve kialakult a modern állam jellemzőivel foglalkozó államelmélet és a társadalom politika viszonyt elemző politikai filozófia (aminek az előzményei szintén a görög gondolkodásig nyúlnak vissza). A 20. század elején jelent meg a jog világát a társadalom összefüggésében tematizáló jogszociológia. A diszciplínák elkülönülésével, kapcsolódva a modern társadalomban létrejött differenciálódás problematikájához, újólag felvetődött a jog - jogtudomány tudomány viszonyának kérdése. Vizsgakérdés Jogfilozófia - jogelmélet államelmélet: a fogalmak jelentéstartalma és egymáshoz való viszonya Irodalom: Szabó Miklós: Rendszeres jogelmélet. Miskolc, Karácsony András: Jogelmélet jogszociológia (diszciplináris feszültségek). in: Nagy Tamás Nagy Zsolt (szerk.): Jogelmélet és önreflexió. Szeged, Pólay Elemér Alapítvány, Javaslat a szeminarizáláshoz: Ehhez az előadáshoz a bevezető jellege miatt nem érdemes forrásszöveget adni, hanem minden szemináriumvezetőnek érdemes lenne (az 1. és a 2. nagyelőadás témaköréhez kapcsolódva) a jog és a jogtudomány viszonyáról, illetve a jogtudomány mibenlétéről egy saját bevezetőt adni a féléves tárgyhoz Fordulópontok a természetjogi gondolkodás történetében és Természetjog II. Bányai Ferenc, Karácsony András Az előadások célja a természetjogi kérdésfelvetés indokoltsága, történetileg ható paradigmái és kortárs relevanciájának bemutatása, a pozitivizmushoz való viszonyának jelzése, kapcsolódva a Pozitivizmus I-II előadásokhoz, valamint más elméleti és szakjogi tantárgyakhoz. 1. Világrend, Természet és emberi természet ésszerűsége, mint az emberi együttélés és jog mércéi 3

4 A nyugat európai jogi kultúrára a természetjog a sztoikus gondolkodás és Cicero jogelméleti vonatkozású munkáin keresztül figyelemreméltó hatást gyakorolt. A természetet az ésszerűség uralja, ez a mércéje az emberek alkotta törvényeknek is, minden ember (az ókorban gyakori különbségtevésre tekintet nélkül) értelmes lény, s ezért a bárki által megismerhető. Ezt nem cáfolja, hogy a különböző kultúrájú népek nem mindenben egyező törvényeket alkottak, sem az egy kultúrán belül a politikai változásokhoz igazodó törvénykezés. A jog célja az állam védelme mellett a polgárok biztonságát és boldogulását elősegíteni. Jog és kötelezettség csak ésszerű törvényen alapulhat. Ez a módszer és megközelítés éled újjá a felvilágosodásban és ennek különböző megfogalmazásaival találkozunk Grotius, Hobbes, Locke, Pufendorf és Kant elméleteiben aszerint, hogy a vizsgálódás milyen alapelvet választ és milyen problémát tart a legfontosabbnak, a többi kérdés kiindulópontjának. 2. Örök törvény, természettörvény, népek joga és a konkrét-pozitív jog A középkori gondolkodásban és a huszadik századi teista természetjogi felfogásokban az emberi jog törvény legáltalánosabb és legvégső alapjaként Istent jelölik meg, akinek törvénye örök. Ez biztosítja a világrendet és a törvényszerűségeket, ez egy értelmes rend, hiszen isteni eredetű. Ennek emberi módon hozzáférhető formája a természetjog, amelyet az ember megismer és saját törvényei megalkotásakor, valamint a közösség viszonyainak szabályozásában szem előtt tart. A tomista paradigma szerint az ésszerű rend örök, ettől Isten sem tér el. Az emberek alkotta törvény nem minden szabálya ered a természetjogból, az adott egyedi körülményekre tekintettel konkretizálja azok rendelkezéseit, de sohasem mondhat azoknak ellent, mindig a közjóra kell törekednie, különben pusztán lerontaná az igaz törvényt és maga nem lenne méltó a törvény névre, sem arra, hogy az emberek kövessék szabályait, hiszen az isteni ésszerű renddel ellenkező törvény nem kötelez. A nominalista törvényfelfogás ezzel szemben az örök törvények helyességét azok alkotójában, az isteni akarat mindenhatóságban tartotta megalapozottnak és ekként a világi hatalom törvényeinek kötelező erejét is a szuverén akaratnyilvánításához kötötte. Ezek ellensúlyozásaként hangsúlyozza a voluntarista természetjog a népek jogából következő elveket és olyan természetes jogokat, mint az élet fenntartásához nélkülözhetetlen dolgok használata, mindenki egyenlő szabadsága, vagy az uralkodó megválasztása. 3. Értékek, erkölcs és jog, a történelem szerepe a törvények és jogok megítélésében. A pozitív jog helyességének eldöntésére irányadó alapelvekre hivatkozás a huszadik századi diktatúrákban hozott és alkalmazott törvények alapján elkövetett jogtalanságok megítélésével, az áldozatok kártalanításával, az ember-ellenes törvény által okozott jogsérelmek orvoslásának igényével függenek össze. A természetjogi megközelítés típusai korunk jogelméletével szembeni kihívásaira adott válaszok során átalakultak, a pozitivizmussal való folytonos, mindkét álláspontra kiható gondolkodási stílusok módosultak. Ezt a folyamatot jellemzi az emberi jogok egyre növekvő súlya, az igazságosság új megközelítése, a hatalommal szembeni ellenállási jog határozott megfogalmazása és új módozatai, az abszolút, a relatív és a hipotetikus természetjog közti különbségek megjelenése. A tomista természetjog Aquinói Tamás és Maritain törvényfelfogása A sztoikus és a felvilágosodás korának észjoga A természetjog újjászületése és módosulása a 20. században 4

5 Coing, Helmut: A jogfilozófia alapjai. Budapest, Osiris, 1996, 36-41, Frivaldszky János (szerk.), A jogi gondolkodás mérföldkövei. Szent István Társulat, Budapest, Az előadáshoz felhasznált, szemináriumi feldolgozásra ajánlott irodalom: Strauss, Leo: Természetjog és történelem. Budapest, Attraktor, Maihoffer, Werner (szerk.) Naturrecht oder Rechtspositivismus? Darmstadt, Wissenschaftliche Buchgesellschaft, Rawls, John: Az ésszerűségként felfogott jóság. In: Az igazságosság elmélete. Budapest, Osiris, 1997, Fuller, John: Emberi cél és természetjog. In: Természetjog. Szöveggyűjtemény. Budapest, Szt. István Társulat, 2006, Radbruch, Gustav: Törvényes jogtalanság és törvényfeletti jog. In: Jog és filozófia. (szerk. Varga Csaba). Budapest, 2001, Szent István társulat Könyvkiadója, Verdross, Alfred: A materiális jogfilozófia megújulása. In: Jog és filozófia. (szerk. Varga Csaba). Budapest, 2001, Szent István társulat Könyvkiadója, Grisez G.- Boyle J. Finnis J.: Gyakorlati elvek, erkölcsi igazság és végső célok. In: Természetjog. Szöveggyűjtemény. Budapest, Szt. István Társulat, 2006, Pozitivizmus I-II. (Cs. Kiss Lajos) A jogpozitivizmust bemutató előadás, tekintettel a tárgyalásra kerülő jogelméletek jelentőségére és terjedelmére, két részre tagolódik. Az első részben, az előadás társadalomelméleti nézőpontjának, elméleti kereteinek a felvázolását (Bevezetés) és a fogalomtörténeti elemzést (I. Fogalomtörténet) követően röviden bemutatjuk a filozófiai és a jogi pozitivizmus hasonlóságait, különbözőségeit, a jogászi pozitivizmus tudománnyá szerveződésének folyamatát. (II. Filozófiai és jogi pozitivizmus). A jogászi és jogtudományi pozitivizmust a természetes és teoretikus beállítódás megkülönböztetéséhez igazodva jellemezzük, a jogpozitivizmus dogmájának elemzése a kettő közötti kapcsolat értelmezésére szolgál. (III. Jogpozitivizmus. A. Jogászi pozitivizmus. B. Jogtudományi (teoretikus) pozitivizmus.) Az előadás második része a jogfilozófia és jogelmélet elválását (funkció-specifikus kapcsolódását), a jogtudományi pozitivizmus kutatási programmá szerveződésének folyamatát mutatja be. E folyamat mozgatói, főszereplői a klasszikus (Bentham, Austin, Savigny, Bergbohm, Somló) és a posztklasszikus (Kelsen, Hart, szociológiai társadalomelmélet) pozitivista jogelméletek, amelyek a 19. századtól a jogelmélet konstrukciójának modelljeivé váltak a természetjogi elméletek számára is. (IV. Klasszikus pozitivista jogelméletek. V. Posztklasszikus pozitivista jogelméletek.) A külső és belső kritikák összefüggésében tárgyaljuk azokat az elméleteket, amelyek a jogelméleti pozitivizmus értékfilozófiai, szociológiai, politikafilozófiai kiigazítására, mérséklésére, meghaladására vállalkoztak. (VI. Perspektíva-váltások: a pozitivizmus vagy természetjog alternatíva társadalomelméleti kontextusban.) 1. Jogászi és jogtudományi pozitivizmus: a jogpozitivizmus dogmája 2. Klasszikus pozitivista jogelméletek 3. Posztklasszikus pozitivista jogelméletek 4. A jogelméleti pozitivizmus értékfilozófiai, szociológiai, politikafilozófiai kritikája 5

6 Hans Kelsen: Tiszta jogtan. Ford. Bibó István. Budapest, 1988, ELTE Bibó István Szakkollégium. H. L. A. Hart: A jog fogalma. Ford. Takács Péter. Budapest, 1995, Osiris Kiadó. I., II., V., VI. fejezet. Herbert L. A. Hart: Utószó.; Ronald Dworkin: A harti Utószó politikafilozófiai karaktere. Herbert L. A. Hart: Kommentár. In Cs. Kiss Lajos (szerk.): Herbert L. A. Hart jogtudománya kritikai kontextusban. Budapest, 2014, ELTE Eötvös Kiadó, o. Ajánlott irodalom: Horváth Barna: Angol jogelmélet. Budapest, 2001, Pallas Stúdió Attraktor KFT. Cs. Kiss Lajos (szerk.): Hans Kelsen jogtudománya. Tanulmányok Hans Kelsenről. Budapest, 2007, Gondolat Kiadó. Cs. Kiss Lajos (szerk.): Herbert L. A. Hart jogtudománya kritikai kontextusban. Budapest, 2014, ELTE Eötvös Kiadó. Karácsony András: Pozitivista volt-e a kelseni jogpozitivizmus, Világosság, 2005/10. ( Takács Péter: H. L. A. Hart mérsékelt pozitivizmusa (elérhető a Neptunon) 7. Kritikai jogelméletek (Győry Csaba) Az előadás a Critical Legal Studies (CLS) elmélettörténetébe és társadalmi kontextusába nyújt betekintést. Néhány bevezető kérdés (mitől kritikai? Minek a kritikája?) tárgyalása után a CLS előzményeit és intellektuális forrásvidékét (jogi realizmus, marxizmus, kritikai elmélet, Foucault) elemezzük. Ezt követően az intézményesült CLS főbb kortárs irányzatainak (feminista jogelmélet, critical race theory, a jog kritikai politikai gazdaságtana) elemzése következik. Az utóbbiak bemutatásánál konkrét, a magyar jogi környezetből származó példákat fogunk használni. A kritikai jogelmélet elméleti gyökerei, kialakulása A kritikai jogelmélet főbb irányzatai Szabadfalvi József: A kritikai jogi gondolkodás. Ajánlott irodalom: Kennedy, Duncan (1983): Legal Education and the Reproduction of Hierarchy. Journal of Legal Education, vol. 32. pp A szociológiai jogelméletek: pragmatizmus és jogi realizmus (Fleck Zoltán) Az amerikai szociológiai fordulat társadalomtörténeti és eszmetörténeti háttere. Filozófiai és szociológiai források, jogi, politikai, gazdasági, társadalmi kontextus. A formalizmus és realizmus szembenállásának természete. A klasszikusok: Holmes, Pound, Llewellyn, Frank 6

7 Skandináv realizmus: Hagerström, Olivecrona, Ross. A realista hagyomány folytatásai. Új jogi realizmus, mit jelent a realista szemlélet ma? Az amerikai jogelmélet sajátosságai, főbb irányzatai A realista fordulat és a jogi realizmus jellemzői Szabó Miklós: Történeti és szociológiai jogelméletek, in: Szabó (szerk.): Fejezetek a jogbölcseleti gondolkodás történetéből, Bíbor Kiadó, Miskolc, 2004 Badó Attila: Jerome Frank, In: Szabó (szerk), 2004 Az előadáshoz felhasznált, ajánlott irodalom: Badó Attila (szerk.): Bíráskodás az elme ítélőszéke előtt. Válogatott írások, Szent István Társulat, 2006 Varga Csaba (szerk.): Jog és filozófia - Antológia a XX. század jogi gondolkodása köréből. Szent István Társulat, 2001 Szabadfalvi József (szerk.): Mai angol-amerikai jogelméleti törekvések. Prudentia Iuris, Nagy Tamás: Az amerikai jogelmélet és intézményrendszerének kapcsolata, In: Acta Universitatis Szegediensis: Acta juridica et politica. 66. (2004) 15., p Brian Z. Tamanaha: Beyond the Formalist-Realist Divide. The Role of Politics in judging, Princeton, 2010 Steven J. Burton: The Path of the Law and its Influence. The Legacy of O. W. Holmes, Jr., Cambridge, A magyar jogelméleti hagyomány (Zsidai Ágnes) Az előadás a természetjogtani előzményekre való utalással a magyar polgári jogbölcselet 19. századi kialakulását és 20. századi fejlődését annak nagy alakjai: Pulszky Ágost, Pikler Gyula, Somló Bódog, Moór Gyula, Horváth Barna és Bibó István vagyis a Mesterek és Tanítványok életművein keresztül mutatja be. A magyar gondolkodók a szűk félévszázad alatt az újkantiánus és empirikuspragmatista jogpozitivizmus különböző irányzatait felmutatva, azokat részben ötvözve a korszak modern természetjogi felfogásaival, sikeresen bekapcsolódtak az európai jogelméleti gondolkodás véráramába. A II. világháború után kialakuló szocialista normatívizmus sajnálatos módon felszámolta a magyar jogbölcseleti tradíciókat. Vizsgakérdések Természetjogtan és jogpozitivizmus a magyar polgári jogbölcseletben A magyar pozitivista jogbölcselet kezdetei: Pulszky Ágost és Pikler Gyula jogelmélete Somló Bódog jogi alaptana Moór Gyula szintetikus jogelmélete Horváth Barna szinoptikus jogelmélete Bibó István jogbölcselete 7

8 Tananyagként használható irodalom Szabadfalvi József: A magyar jogbölcseleti tradíció szerepe a jogi gondolkodás megújításában. In: vagy Szilágyi Péter: Jogbölcselet. In: Magyarország a XX. században/jogbölcselet A szemináriumi feldolgozáshoz ajánlott eredeti és szekunder irodalom Portrévázlatok. A magyar jogbölcseleti gondolkodás történetéből. (Szerkesztette: Szabadfalvi József) Prudentia Iuris, Bíbor Kiadó, Miskolc, Pulszky Ágost: A jog és állambölcsészet alaptanai. Budapest, Pikler Gyula: A jog keletkezéséről és fejlődéséről. Politzer Zsigmond és fia kiadása, Budapest, Somló Bódog: Jogbölcsészet. (Szerkesztette: Takács Péter) Prudentia Iuris, Bíbor Kiadó, Miskolc, Moór Gyula: Jogfilozófia. Püski, Budapest, Szabadfalvi József: Moór Gyula. Osiris-Századvég, Budapest, Horváth Barna: A jogelmélet vázlata. Attraktor. Máriabesnyő-Gödöllő, Zsidai Ágnes: A Tiszta Jogszociológia. Horváth Barna szinoptikus jogbölcselete. Szent István Társulat, Budapest, Bibó István: Az államhatalmak elválasztása egykor és most. In: Bibó István munkái 1. Az államhatalmak elválasztása egykor és most. Centenáriumi sorozat. Argumentum Kiadó, Bibó István Szellemi Műhely, Budapest, Kényszer, jog, szabadság. uo. Zsidai Ágnes: Jogbölcseleti torzó. Bibó István jogbölcseleti írásainak rekonstrukciója. Szent István Társulat, Budapest, Politikai eszmeáramlatok jog- és államfelfogásai (Zsidai Ágnes) A nyugat-európai modern politika eszmerendszerei az elmúlt három évszázadban formálódtak ki. A század tőkés gazdasági - polgári társadalom és politikai rendszer kialakulását és későbbi módosulását, a természetjog-tanok leáldozását számos szellemi áramlat kísérte: részben a történeti-és eszmetörténeti folyamatokra való reakcióként, részben alakítólag, hiszen az egyes elméletek köré gyakorlati cselekvések, mozgalmak szerveződtek. A gondolkodás differenciálódása következtében számtalan izmus jelent meg a legkülönbözőbb területeken: pl. a filozófiában a historizmus, pozitivizmus, evolucionizmus, szociológiai szemléletmód, újkantiánizmus stb., a politikai eszmék területén a liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus, nacionalizmus, anarchizmus, demokratizmus, bürokratizmus, pluralizmus stb., az alkotmánytanban a kívánatos kormányformához kapcsolódóan a konstitucionalizmus, parlamentarizmus, republikanizmus, monarchikus felfogások stb. Az előadás három uralkodó eszme (Eötvös József): vagyis a liberalizmus, a konzervativizmus és a szocializmus mint társadalomértelmezési modell legfőbb elsősorban elméleti jellemzőit tárgyalja emberképük, értékrendszerük, az államrólés jogról való felfogásuk alapján. 8

9 Vizsgakérdések 1. A liberalizmus állam-és jogfelfogása 2. A konzervativizmus állam-és jogfelfogása 3. A szocializmus állam-és jogfelfogása Tananyagként használható irodalom Takács Péter (2007): A liberalizmus és a liberális állam eszméje. In: Takács Péter (szerk): Államelmélet. 1. [köt.] A modern állam elméletének előzményei és történeti alapvonalai.. Szent István Társulat, Bp o. Takács Péter (2007): A konzervativizmus és a konzervatív állameszmény. In: Takács Péter (szerk): Államelmélet. 1. [köt.] A modern állam elméletének előzményei és történeti alapvonalai.. Szent István Társulat, Bp o. Takács Péter - Szigeti Péter - Szabó Miklós (2007): A szocializmus és a szocialistakommunista állameszme. In: Takács Péter (szerk): Államelmélet. 1. [köt.] A modern állam elméletének előzményei és történeti alapvonalai.. Szent István Társulat, Bp o. (vagy: Takács Péter: Eszmék és elméletek az államról a XIX-XX. században. Budapest, o.) A szemináriumi feldolgozáshoz ajánlott eredeti és szekunder irodalom Államelmélet (szerk: Bódig Mátyás - Győrfi Tamás) Bíbor Kiadó, Miskolc, 2002., o. Politikai filozófiák enciklopédiája. (szerk: David Miller) Kossuth, Budapest, Paczolay Péter- Szabó Máté: Az egyetemes politika gondolkodás története. Szöveggyűjtemény. Rejtjel, Bp., ebből: Burke, Edmund: Elmélkedések a francia forradalomról o. Möser: Justus: Patrióta fantáziák, o. Mill, John Stuart: A Szabadságról o Tocqueville: A demokrácia Amerikában o. Gray, John: Liberalizmus. Tanulmány Kiadó, Pécs, Aron, Raymond: Tanulmány a szabadságjogokról. Tanulmány Kiadó, Pécs, Nisbet, Robert: Konzervativizmus: álom és valóság. Tanulmány Kiadó, Pécs, Mannheim Károly: Konzervativizmus. Cserépfalvi, Budapest, Tőkei Ferenc: A társadalmi formák elméletéhez, Kossuth, Budapest, o. Marx, Karl - Engels, Friedrich: A Kommunista Párt kiáltványa, MEM 4.k., o. Marx: Gazdaság-filozófiai kéziratok 1844-ből in: Marx: A politikai gazdaságtan bírálatának alapvonalai I-II., Kossuth Kiadó, Lenin: Állam és forradalom. Kossuth, Bp Bernstein, Eduard: A szocializmus előfeltételei és a szociáldemokrácia feladatai. Kossuth Könyvkiadó, Budapest Luxemburg, Rosa: Társadalmi reform vagy forradalom? 9

10 11. A válság jog- és államelmélete (Szilágyi Péter) I. A német államelmélet a XIX. század végén. Az organikus és az anorganikus elméletek. A szintézis kísérlete: Georg Jellinek Általános államtana II. Kritikák Jellinek szintézisével, a két oldal elméletével szemben. Az állam egysége mint tudományos probléma. III. A Weimari Köztársaság (WR) keletkezése és politikai viszonyai, politikai válságai. Az állam egysége mint politikai probléma. IV. A WR államelméletének áttekintése: a fő irányzatok, a legfontosabb államtudósok. V. Kelsen jog- és államelmélete a WR időszakában. 1. Kelsen munkásságának áttekintése és általános jellemzése 2. A Tiszta jogtan államelméleti keletkezése, Kelsen Jellinekkel szembeni kritikája. Az elméleti egység és a módszertisztaság elve. A hipotétikus alapnorma módszertani jelentősége. 3. Az állam és a jog egysége, az Általános államtan és a Tiszta jogtan viszonya. A minden állam jogállam tétele. 4. Kelsen szuverenitásfölfogása, a belső jog és a nemzetközi jog viszonya 5. Kortárs kritikák Kelsennel szemben (Heller, Radbruch) VI. Carl Schmitt államfelfogása a WR időszakában 1. Schmitt munkásságának áttekintése és általános jellemzése 2. A diktatúra elmélete és a szuverenitás problémája Schmitt államelméletében. 3. A politikai fogalma és az állam egysége. A pluralizmus kritika és a totális állam. 4. Alkotmánytana: alkotmányfogalmak és alkotmányozó hatalom. 5. Schmitt demokrácia és jogállam felfogása. Parlamentarizmuskritika, akklamatórius demokrácia. 6. A WR válsága és Schmitt: Legalitás és legitimitás. VII. Hermann Heller jog- és államelmélete 1. Heller munkásságának áttekintése és általános jellemzése 2. Heller eszmetörténeti munkássága és pozitivizmus kritikája. 3. A jogelvek szerepe Heller államelméletében: túl a természetjogtanok és a jogpozitivizmusok egyoldalúságán. 4. Heller az államelmélet feladatáról és módszeréről. 5. Az állam meghatározása, az államhatalom elemzése, az állam és a jog viszonya. 6. Heller szuverenitás elmélete: államszuverenitás és népszuverenitás 7. Demokráciafölfogása, a szociális jogállam elméleti megalapozása. VIII. Rudolf Smend jog- és államelmélete 1. Smend munkásságának áttekintése és általános jellemzése. 2. Pozitivizmus- és liberalizmus kritika, szellemtudományi alapozás. 3. Az állam mint realitás és integráció. 4. Smend alkotmányfogalma és alkotmányértelmezés elmélete. 5. Az alapjogok lényege és értelmezése. 6. Smend és a jogállam. IX. A WR államelméletének záróakkordja: a Preussenschlag per X. A WR államelméletének jelentősége és hatása: hatás az NSZK Alaptörvényére, a német BVerfG judikatúrájára, erős elméleti érdeklődés a XXI. század elején. A német államelmélet a XIX. század végén. Az organikus és az anorganikus elméletek. A szintézis kísérlete: Georg Jellinek Általános államtana 10

11 A WR államelméletének általános jellemzése. Elméleti és politikai háttér, a fő irányzatok és képviselőik. Kelsen jog- és államelmélete a WR időszakában. Carl Schmitt államfelfogása a WR időszakában Hermann Heller jog- és államelmélete Rudolf Smend jog- és államelmélete Szilágyi Péter Előszó Jellinekhez In: Georg Jellinek: Általános államtan Osiris- Századvég p. Megjelent még: Georg Jellinek jogfelfogása címmel In: Jogelméleti jogesetek, portrék, szemelvények. Összeállította Szigeti Péter, Rejtjel Kiadó, old. Elektronikus változatban: oktatas/tanulmany/jellinek államelmélete A weimari köztársaság államelméleti vitái In: Köztársaság a modern történelem fényében Szerk. Feitl István Budapest, Napvilág Kiadó, ( eszme és államelmélet Irodalom szemináriumi feldolgozáshoz: Eredeti művek: Jellinek Általános államtan Osiris-Századvég 1994 Kelsen Az államelmélet alapvonalai (részletek) In: Takács Péter (Szerk): Államtan, Szent István Társulat, old. Kelsen Tiszta jogtan (1934) Schmitt Politikai teológia (1922) Bpest 1992 Schmitt A modern demokrácia fogalma az államfogalomhoz való viszonyára tekintettel (1924) In A politikai fogalma Válogatott tanulmányok, (Szerk. Cs. Kiss Lajos), Schmitt 1926 A parlamentarizmus és a modern tömegdemokrácia ellentéte (1926) In A politikai fogalma Válogatott tanulmányok, (Szerk. Cs. Kiss Lajos) Bpest Schmitt A politikai fogalma In A politikai fogalma Válogatott tanulmányok, (Szerk. Cs. Kiss Lajos) Bpest old. Részletek még Takács Péter (Szerk): Államtan Szent István Társulat, Budapest Schmitt Fordulat a totális állam felé (1931) In A politikai fogalma Válogatott tanulmányok (Szerk. Cs. Kiss Lajos) Bpest 2002 Schmitt: A birodalmi elnök mint az alkotmány őre. In Takács Péter (Szerk): Államtan Szent István Társulat, Budapest 2003 Schmitt Fordulat a totális állam felé (1931) In A politikai fogalma Válogatott tanulmányok (Szerk. Cs. Kiss Lajos) Bpest 2002 Schmitt (1932) Legalitás és legitimitás Legalitás és legitimitás Attraktor, Máriabesnyő-Gödöllő, 2006 Heller: A törvény fogalma a Birodalmi alkotmányban In: Takács Péter (Szerk): Államtan Szent István Társulat, Budapest old. Heller: Jogállam vagy diktatúra In: Joguralom és jogállam, (szerk.takács Péter) Budapest, old. Smend Az állam mint integráció. Cserne P fordítása, In: Takács Péter (Szerk): Államtan Szent István Társulat, Budapest old. Szekunder irodalom 11

12 Kelsenhez: a Hans Kelsen jogtudománya kötetnek (szerk. Cs. Kiss Lajos) 2007 a tárgyalt időszakra vonatkozó tanulmányai, így különösen a II. rész 1. fejezetéből Cs. Kiss Lajos és Karácsony András tanulmányai, a 2. fejezet tanulmányai (mind), a 3. fejezetből Paczolay Péter és Tamás András, a III. részből Pokol Béla tanulmánya. Schmitthez: a Carl Schmitt jogtudománya kötetnek a tárgyalt időszakra vonatkozó tanulmányai, így különösen Takács Péter, Szigeti Péter, Paczolay Péter, Lánczi András és Bretter Zoltán tanulmányai; a Világosság 2010 őszi Schmitt tematikus számából az Államelmélet rész tanulmányai. Hellerhez: A kompromisszum dicsérete, avagy Hermann Heller és a szociális jogállam. In: Képzeljetek embert Politikaelméleti tanulmányok Schlett István 60. születésnapjára. Szerkesztette Bihari Mihály és Cieger András. Budapest, Korona Kiadó - ELTE ÁJK Politológiai Tanszék old (Elektronikus változatban: Az államelmélet mint valóságtudomány. In: Alkotás a társadalomtudományok határán Emlékkötet a 80 éves Kovacsics József tiszteletére ELTE ÁJK Bpest old. Állam és gazdaság Hermann Heller államelméletében, in: Gazdaság és Jog, Szakács István ünnepi tanulmánykötet (szerk.: Steiger Judit), Gondolat, Bp old. A szuverenitáselméletek válsága és a népszuverenitás. In: Ius Unum, lex multiplex. Liber Amicorum studia Z Péteri dedicata Szent István Társulat Budapest, old. Az államelmélet mint valóságtudomány Hermann Heller vitája Hans Kelsennel In: Hans Kelsen jogtudománya. Tanulmányok Hans Kelsenről Szerk. Cs. Kiss Lajos Gondolat, Bpest old. Politikai valóság, közjogi dogmatika, alkotmányértelmezés In A statisztika és a közigazgatás elkötelezettje. Ünnepi kötet a 60 éves Katona Tamás tiszteletére. ELTE ÁJK KSH Bpest Szerk. Kovacsicsné Nagy Katalin old. illetőleg in: Szilágyi Péter: Jogbölcselet és jogi dogmatika. Eötvös kiadó, Budapest, old. Párhuzamok és ellentétek. Adalékok Hermann Heller és Carl Schmitt viszonyához. Világosság 2010 őszi szám old. Az alkotmányozás és az alkotmányozó hatalom államelméleti kérdései és annak tanulságai. In: Alkotmányozás Magyarországon II. (Szerk.: Drinóczi Tímea és Jakab András) Pázmány Press. Budapest-Pécs, old. /Tájékoztatásul közlöm, hogy a WR államelméletét a megadottaknál részletesebben tárgyalja akadémiai doktori értekezésem korábbi, a kényszerű húzásokat megelőző változata, és az honlapomon elérhető. WR államelmélete, különös tekintettel Hermann Hellerre/ 12. Kortárs jogelméletek (Fekete Balázs) Az előadás célja, hogy a hazánkban kevésbé ismert kortárs jogelméleti irányzatok közül hármat bemutatva közelebb hozza azokat a hallgatókhoz. Az előadáson nem csak elméleti tézisek ismertetésére kerül sor, hanem azok relevanciáját egy-egy gyakorlati példa segítségével is illusztrálni szeretném. 1. Jog és nyelv 12

13 a jogi nyelv sajátosságai, hatalom és mikrolingvisztika, igazságügyi nyelvészet, intralingvális fordítások; példa: rendőrségi és bírósági jegyzőkönyvezés) 2. Jogi feminizmus önmeghatározás, célkitűzése, irányzatok; esszencializmus és antiesszencializmus; dominancia-elméletek, kisebbségi tudatosság, jogkritikai potenciál; példa: a pornográfia-vita, Dworkin vs. feministák 3. Erény-jogelmélet az erényetikáról röviden, a jogalkalmazás erényetikai kritikája és elmélete; példa: egy bírói döntés erényetikai elemzése Mutassa be a jog és nyelv, a jogi feminizmus és az erény-jogelmélet leglényegesebb állításait! MacKinnon, Catherine A.: Különbözőség és dominancia: A nemi diszkriminációról in: A feminizmus változásai: előadások életről és jogról, Pont Kiadó, Budapest, 2001, (elérhető a Neptunon) Javaslat a szemináriumokhoz: Szabó Miklós: Nyelvi átfordítások a jogban. In: Facultas Nascitur. 20 éves a jogászképzés Miskolcon. Bíbor Kiadó, Miskolc A jogösszehasonlítás modern elméletei és módszerei (Fekete Balázs) Az előadás célja, hogy betekintést nyújtson a jogösszehasonlítás legújabb kortárs, most is zajló módszertani kérdéseibe az ún. funkcionalizmus-kulturalizmus vitába. Az órán nem csak elméleti szempontból, hanem gyakorlati példákkal is igyekszem a főbb állításokat bemutatni. Főbb témák: 1. A funkcionalizmus helye Zweigert elméletében 2. A funkcionalizmus amerikai leágazása, Schlesinger módszertana 3. Kortárs funkcionalista kutatások 4. A modern kulturalizmus születése a jogösszehasonlításban 5. Kortárs kulturalizmus 6. Funkcionalizmus vs. kulturalizmus Az összehasonlító jogi funkcionalizmus főbb elemei Kulturalizmus a modern jogösszehasonlításban Fekete Balázs: A modern jogösszehasonlítás paradigmái. Gondolat, Budapest, Javaslat a szemináriumokhoz: René David: A jogösszehasonlítás mint az általános jogászi kultúra oktatása. In: Fekete Balázs (szerk.): A jogösszehasonlítás elmélete. Szent István Társulat, Budapest,

14 E. Nagel: Funkcionalizmus a társadalomtudományokban. In: Bertalan László Szántó Zoltán (szerk.): A társadalomtudományi fogalmak logikája. Helikon, Budapest, R. B. Schlesineger: A jogrendszerek közös magja. In: Fekete Balázs (szerk.): A jogösszehasonlítás elmélete. Szent István Társulat, Budapest, Varga Csaba: Jogi kultúrák összehasonlító megvilágításban. In: Varga Csaba (szerk.): Összehasonlító jog kultúrák. Osiris, Budapest ix xviii. 14

Jogbölcselet 1. (levelező)

Jogbölcselet 1. (levelező) Jogbölcselet 1. (levelező) A tárgy jellege: A jogbölcselet első szemesztere az elmélet történetére koncentrál, a második pedig néhány jellemző jogbölcseleti probléma, kérdés tárgyalásával próbálja a teoretikus

Részletesebben

A számonkérés formája: szóbeli kollokvium a megadott kérdések (tételek) alapján.

A számonkérés formája: szóbeli kollokvium a megadott kérdések (tételek) alapján. Jogbölcselet 1. A tárgy jellege: A jogbölcselet első szemesztere az elmélet történetére koncentrál, a második pedig néhány jellemző jogbölcseleti probléma, kérdés tárgyalásával próbálja a teoretikus szempontokat

Részletesebben

JOGBÖLCSELET KOLLOKVIUMI VIZSGAKÉRDÉSEK 16. SZE DFK JOGELMÉLETI TANSZÉK

JOGBÖLCSELET KOLLOKVIUMI VIZSGAKÉRDÉSEK 16. SZE DFK JOGELMÉLETI TANSZÉK 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. A. A jogelméleti irányzatok családfája B. A jogrend fogalma és belső strukturáltsága: a joglépcső elmélet A. A természetjog és a pozitivizmus fogalmi

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK. Politikatudományok BA szak. Miskolci Egyetem BTK Alkalmazott Társadalomtudományok Intézete I. Bevezetés a politikatudományba

ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK. Politikatudományok BA szak. Miskolci Egyetem BTK Alkalmazott Társadalomtudományok Intézete I. Bevezetés a politikatudományba ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK Politikatudományok BA szak Miskolci Egyetem BTK Alkalmazott Társadalomtudományok Intézete 2018 I. Bevezetés a politikatudományba 1. A politika és a politikatudomány alapfogalmai: állam,

Részletesebben

Jogbölcselet 1. ELTE ÁJK 2018/2019 őszi szemeszter

Jogbölcselet 1. ELTE ÁJK 2018/2019 őszi szemeszter Jogbölcselet 1. ELTE ÁJK 2018/2019 őszi szemeszter A tárgy jellege: A jogbölcselet első szemesztere az elmúlt másfél évszázad jogelméleti gondolkodás történetére koncentrál, a második pedig több klasszikus

Részletesebben

Adatlap törzstagok számára

Adatlap törzstagok számára Adatlap törzstagok számára 1. Neve: Prof. Dr. Takács Péter 2. Születési éve: 1955 3. Felsőoktatási intézmény, amelynek Nemzeti Közszolgálati Egyetem teljes munkaidős oktatója: 4. Beosztása: Egyetemi tanár

Részletesebben

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi

Részletesebben

ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI PROGRAM

ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI PROGRAM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI PROGRAM Tanulmányi modul: nappali tagozaton kötelezően megszerzendő kredit: 72 kredit, legalább 11 kurzus (4 kötelező előadás, 2 kötelező

Részletesebben

ÁLLAMELMÉLET. TANTÁRGYI TÁJÉKOZTATÓ SZE Állam- és Jogtudományi Kar Jogelméleti Tanszék

ÁLLAMELMÉLET. TANTÁRGYI TÁJÉKOZTATÓ SZE Állam- és Jogtudományi Kar Jogelméleti Tanszék ÁLLAMELMÉLET TANTÁRGYI TÁJÉKOZTATÓ SZE Állam- és Jogtudományi Kar Jogelméleti Tanszék I. A TANTÁRGY CÉLJA, TEMATIKAI FELÉPÍTÉSE ÉS OKTATÁSI RENDJE A tantárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókat az

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Filozófia

Részletesebben

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Tantárgy: Történelem Osztály: 13/A, 13/B, 13/C Budapest, 2013. január Történelem érettségi szóbeli tételsor (középszint 13/A; 13/B; 13/C) 2012-2013 I./1. Gazdaság,

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának

A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának A magyar állam- és jogrendszer, jogtudomány továbbfejlesztése, különös tekintettel az európai jogfejlődési tendenciákra c. doktori programjának módosított

Részletesebben

Emberi jogok alapvető jogok. ELTE ÁJK tanév őszi szemeszter Alkotmányjog 3

Emberi jogok alapvető jogok. ELTE ÁJK tanév őszi szemeszter Alkotmányjog 3 Emberi jogok alapvető jogok ELTE ÁJK 2016-17. tanév őszi szemeszter Alkotmányjog 3 Méltóság Szabadság Szolidaritás Egyenlőség, megkülönböztetés tilalma Alkotmányjog 3 tantárgyi követelmények Előadás 3

Részletesebben

GYŐRFI TAMÁS: A KORTÁRS JOGPOZITIVIZMUS PERSPEKTÍVÁI

GYŐRFI TAMÁS: A KORTÁRS JOGPOZITIVIZMUS PERSPEKTÍVÁI GYŐRFI TAMÁS: A KORTÁRS JOGPOZITIVIZMUS PERSPEKTÍVÁI Kutatási záróbeszámoló TARTALOM 1.A kutatás háttere...1 2.A Hart utáni mainstream angolszász jogelmélet recepciója...2 3.A kutatás főbb eredményei...2

Részletesebben

Alkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16.

Alkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16. Alkotmányjog 1 Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel 2016-17. tavaszi szemeszter ELTE ÁJK 2017. február 16. A tantárgy Előadás Gyakorlat Vizsgakövetelmények Vizsgarendszer A tanszékről alkjog.elte.hu/

Részletesebben

REFLEXIÓK A JOGBÖLCSELET OKTATÁSÁRÓL, RENDSZERVÁLTÁSON INNEN ÉS TÚL VARGA CSABA TISZTELETÉRE. SZILÁGYI PÉTER egyetemi tanár (ELTE ÁJK)

REFLEXIÓK A JOGBÖLCSELET OKTATÁSÁRÓL, RENDSZERVÁLTÁSON INNEN ÉS TÚL VARGA CSABA TISZTELETÉRE. SZILÁGYI PÉTER egyetemi tanár (ELTE ÁJK) 085_180_2011_3.qxd 2011.11.03. 16:06 Page 85 Iustum Aequum Salutare VII. 2011/3. 85 91. REFLEXIÓK A JOGBÖLCSELET OKTATÁSÁRÓL, RENDSZERVÁLTÁSON INNEN ÉS TÚL VARGA CSABA TISZTELETÉRE SZILÁGYI PÉTER egyetemi

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Filozófia

Részletesebben

Szakmai tevékenység dokumentációja (2008. decemberi állapot)

Szakmai tevékenység dokumentációja (2008. decemberi állapot) Szakmai tevékenység dokumentációja (2008. decemberi állapot) I. Tankönyv fejezetek, tansegédletek 1. A common law Anglián kívüli változatai, in: Badó Attila - Bencze Mátyás (szerk.): Betekintés a jogrendszerek

Részletesebben

Hol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben?

Hol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? Hol találjuk a 2009. évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? A hagyományoknak megfelelően közöljük, hogy a 2009. május júniusi történelem szóbeli érettségi

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Válogatott bibliográfia Az emberi jogok szerepe a nemzetközi kapcsolatokban c. tárgyhoz

Válogatott bibliográfia Az emberi jogok szerepe a nemzetközi kapcsolatokban c. tárgyhoz Válogatott bibliográfia Az emberi jogok szerepe a nemzetközi kapcsolatokban c. tárgyhoz Összeállította: Dr. Kiss Barnabás egyetemi docens I. Ajánlott alapirodalom az alapjogok tanulmányozásához 1. Balogh

Részletesebben

2. A IX. Országos Felszabadulási Tudományos Diákköri Konferencia állam- és jogtudományi szekciója Magyar Jog évi 2. sz old.

2. A IX. Országos Felszabadulási Tudományos Diákköri Konferencia állam- és jogtudományi szekciója Magyar Jog évi 2. sz old. Publikációs jegyzék, összes, belső használatú tanulmányokkal, fordításokkal és konferenciákkal (emlékezetből) 2009. március 1. Az állami funkció fogalmáról Acta Facultatis Politico-Juridicae Universitatis

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Osztályozó vizsga anyaga történelemből

Osztályozó vizsga anyaga történelemből Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.

Részletesebben

Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból. LEVELEZŐ MUNKAREND részére. 2012 tavaszi szemeszter

Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból. LEVELEZŐ MUNKAREND részére. 2012 tavaszi szemeszter Nemzeti Közszolgálat Egyetem Rendészettudományi Kar Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Tanszék Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból LEVELEZŐ MUNKAREND részére 2012 tavaszi szemeszter

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

Dr. Szoboszlai-Kiss Katalin, PhD egyetemi docens. Szenátus által elfogadott adat. Szenátus által elfogadott adat. Tárgy típusa

Dr. Szoboszlai-Kiss Katalin, PhD egyetemi docens. Szenátus által elfogadott adat. Szenátus által elfogadott adat. Tárgy típusa A tantárgy neve magyarul: A tantárgy neve angolul: Tantárgykód (technikai kód): A tantárgy oktatásáért felelős tanszék neve: A tantárgyfelelős neve: tudományos fokozata, beosztása: Kontaktórák száma nappali

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A PTE-ÁJK levelező munkarendjében oktatott tantárgyak kreditallokációja A tanulmányaikat 2007/2008-as tanévben megkezdő hallgatók részére

A PTE-ÁJK levelező munkarendjében oktatott tantárgyak kreditallokációja A tanulmányaikat 2007/2008-as tanévben megkezdő hallgatók részére A PTE-ÁJK levelező munkarendjében oktatott tantárgyak allokációja A tanulmányaikat 2007/2008-as tanévben megkezdő hallgatók részére Általános társadalomtudományi ismeretek+nyelv / képzési idő Kredit Százalék

Részletesebben

A PTE-ÁJK levelező munkarendjében oktatott tantárgyak kreditallokációja A tanulmányaikat 2007/2008-as tanévben megkezdő hallgatók részére

A PTE-ÁJK levelező munkarendjében oktatott tantárgyak kreditallokációja A tanulmányaikat 2007/2008-as tanévben megkezdő hallgatók részére A PTE-ÁJK levelező munkarendjében oktatott tantárgyak kreditallokációja A tanulmányaikat 2007/2008-as tanévben megkezdő hallgatók részére Általános társadalomtudományi ismeretek+nyelv Óra/ képzési idő

Részletesebben

Takács Péter közleményjegyzéke Az adatok 2012.08.17.-ig fel vannak töltve.

Takács Péter közleményjegyzéke Az adatok 2012.08.17.-ig fel vannak töltve. Takács Péter közleményjegyzéke Az adatok 2012.08.17.-ig fel vannak töltve. 2012 1. Takács Péter, H. Szilágyi István, Fekete Balázs (szerk.).: Fejezetek és előadások az állam általános elmélete köréből

Részletesebben

i-1 Politikai tudáselméletek

i-1 Politikai tudáselméletek i-1 Politikai tudáselméletek ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Politikatudományi Intézet Politológus és jogász hallgatók részére ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Politikatudományi Intézet politológus és jogász

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 1. 2013. Követelmények. - írásbeli kollokvium, tesztjellegű - Politológia. Elmélet - gyakorlat Szerző: Hazayné dr. Ladányi Éva VAGY - Politológia

Részletesebben

A PTE-ÁJK nappali tagozatán oktatott tantárgyak kreditallokációja A tanulmányaikat 2007/2008-as tanévben megkezdő hallgatók részére

A PTE-ÁJK nappali tagozatán oktatott tantárgyak kreditallokációja A tanulmányaikat 2007/2008-as tanévben megkezdő hallgatók részére A PTE-ÁJK nappali tagozatán oktatott tantárgyak kreditallokációja A tanulmányaikat 2007/2008-as tanévben megkezdő hallgatók részére I. A képzést megalapozó ismeretkörök óraszámának, és összkredit értékének

Részletesebben

A PTE-ÁJK levelező munkarendjében oktatott tantárgyak kreditallokációja A tanulmányaikat 2007/2008-as tanévben megkezdő hallgatók részére

A PTE-ÁJK levelező munkarendjében oktatott tantárgyak kreditallokációja A tanulmányaikat 2007/2008-as tanévben megkezdő hallgatók részére A PTE-ÁJK levelező munkarendjében oktatott tantárgyak kreditallokációja A tanulmányaikat 2007/2008-as tanévben megkezdő hallgatók részére Általános társadalomtudományi ismeretek+nyelv Óra/ képzési idő

Részletesebben

TAB2107 Helytörténet tematika

TAB2107 Helytörténet tematika TAB2107 Helytörténet tematika Tantárgyi követelményrendszer: Projektmunka és prezentáció 1. A helytörténeti kutatások elméleti háttere, diszciplináris és módszertani határai 2-3. Makro- és mikrotörténet

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

A PTE-ÁJK levelező tagozatának mintatanterve

A PTE-ÁJK levelező tagozatának mintatanterve A PTE-ÁJK levelező tagozatának mintatanterve Általános ismeretek / képzési idő Kredit Százalék Általános szociológia 15 2 Politikaelmélet 15 2 Filozófia és jogi etika 30 5 Közgazdaságtan 30 5 Szaknyelv

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszék. Nők az irodalomban 1.

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszék. Nők az irodalomban 1. SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszék Nők az irodalomban 1. A tantárgy típusa

Részletesebben

ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Politikatudományi Intézet Két féléves kurzus. Szabó Márton: Politikai tudáselméletek

ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Politikatudományi Intézet Két féléves kurzus. Szabó Márton: Politikai tudáselméletek ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Politikatudományi Intézet Két féléves kurzus Szabó Márton: Politikai tudáselméletek A Politikai tudáselméletek propedeutikai jellegű, bemutatja azokat a tudományos tradíciókat,

Részletesebben

Út a szubjektum felé. Zsidai Ágnes. Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl. Hans Kelsen jogfilozófiája II.

Út a szubjektum felé. Zsidai Ágnes. Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl. Hans Kelsen jogfilozófiája II. Világosság 2005/11. Hans Kelsen jogfilozófiája II. Zsidai Ágnes Út a szubjektum felé Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl Hans Kelsen, az osztrák jogfilozófus nemcsak

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Politológia

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Politológia III. évfolyam Gazdálkodási és menedzsment, Pénzügy és számvitel BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Politológia TÁVOKTATÁS Tanév: 2014/2015. I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Politológia Tanszék: Közgazdasági

Részletesebben

Jogbölcseleti és Jogszociológiai Tanszék

Jogbölcseleti és Jogszociológiai Tanszék Jogbölcseleti és Jogszociológiai Tanszék Jogász hallgatók részére: Kötelező irodalom: Szabó Miklós (szerk.): Bevezetés a jog- és államtudományokba. Bíbor Kiadó, Miskolc, 2012. (ötödik, átdolgozott kiadás)

Részletesebben

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia

Részletesebben

A többdimenziós gazdaság. Dr. Baritz Sarolta Laura OP

A többdimenziós gazdaság. Dr. Baritz Sarolta Laura OP A többdimenziós gazdaság Dr. Baritz Sarolta Laura OP Paradigma váltás Erkölcs Környzet Anyagi világ Paradigma váltás Erkölcs Környezet Anyagi Világ Paradigma váltás Erkölcs Környezet Anygi világ Paradigma

Részletesebben

Bevezető, követelmények, tanmenet I. A didaktika fogalma, tárgya, alapfogalmai, kapcsolata más tudományokkal II.

Bevezető, követelmények, tanmenet I. A didaktika fogalma, tárgya, alapfogalmai, kapcsolata más tudományokkal II. 1. 10.03. Bevezető, követelmények, tanmenet I. A didaktika fogalma, tárgya, alapfogalmai, kapcsolata más tudományokkal 2. 10.10. II. Az oktatáselmélet kialakulása - történelmi előzmények (1) Őskor: primitív

Részletesebben

TÖRTÉNELEM osztatlan tanárképzés, 2016/17. II. félév

TÖRTÉNELEM osztatlan tanárképzés, 2016/17. II. félév I. ÉVFOLYAM (83 FŐ) BTTR212OMA Görög történelem 2 koll. 3 Forisek Péter H. 12-14 XII BTTR213OMA Római történelem 2 koll. 3 Szabó Edit Sze. 12-14 XII 2 gyj. 2 Forisek Péter-Bacsa K. 10-12 406 Az ókor nagy

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák

TÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák TÖRTÉNELEM Tanulmányok alatti vizsgák A vizsga felépítése: 1.) Feladatlap: A vizsgakövetelményben felsorolt 9. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon keresztül, kifejtendő feladat

Részletesebben

TAKÁCS PÉTER TUDOMÁNYOS-SZAKIRODALMI KÖZLEMÉNYEK JEGYZÉKE

TAKÁCS PÉTER TUDOMÁNYOS-SZAKIRODALMI KÖZLEMÉNYEK JEGYZÉKE TAKÁCS PÉTER TUDOMÁNYOS-SZAKIRODALMI KÖZLEMÉNYEK JEGYZÉKE 1981 2007 I. 1981 1991 * 1/a. TAKÁCS Péter: A politikai és jogi rendszerek axiológiai megalapozottságának problémája Arisztotelész Politikájában

Részletesebben

Új földrajzi irányzatok 1. Alapfogalmak, előzmények (felfedezések, földrajzi determinizmus, regionális földrajz)

Új földrajzi irányzatok 1. Alapfogalmak, előzmények (felfedezések, földrajzi determinizmus, regionális földrajz) Új földrajzi irányzatok 1. Alapfogalmak, előzmények (felfedezések, földrajzi determinizmus, regionális földrajz) Timár Judit Egyetemi docens DE Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék (MTA Közgazdasági

Részletesebben

Tanrendi rész az ajánlott egyéni tanterv 2. félévében felkínált tárgyakra vonatkozóan POLN15-B 2016/2017. tanév 2. tavaszi félév

Tanrendi rész az ajánlott egyéni tanterv 2. félévében felkínált tárgyakra vonatkozóan POLN15-B 2016/2017. tanév 2. tavaszi félév az ajánlott egyéni tanterv 2. félévében felkínált tárgyakra vonatkozóan Államelmélet I UALEEN2 Államelmélet gyakorlat I ALEGN2 Bevezetés a jogrendszerek világába UBEJGN0 Állam-elmélet Állam-elmélet Jogi

Részletesebben

PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK. DR. SZABADFALVI JÓZSEF egyetemi tanár

PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK. DR. SZABADFALVI JÓZSEF egyetemi tanár Készült: 2011. szeptember 2. 179 publikáció Független hivatkozások száma: 408 PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK DR. SZABADFALVI JÓZSEF egyetemi tanár 1985 1. A politikai kultúra és a politikai érték vizsgálatának fontossága.

Részletesebben

SZABADFALVI JÓZSEF: KÍSÉRLET AZ ÚJ MAGYAR JOGFILOZÓFIA MEGTEREMTÉSÉRE A 20. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN (BUDAPEST: GONDOLAT 2014) 297. **

SZABADFALVI JÓZSEF: KÍSÉRLET AZ ÚJ MAGYAR JOGFILOZÓFIA MEGTEREMTÉSÉRE A 20. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN (BUDAPEST: GONDOLAT 2014) 297. ** 114 SZABADFALVI JÓZSEF: KÍSÉRLET AZ ÚJ MAGYAR JOGFILOZÓFIA MEGTEREMTÉSÉRE A 20. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN (BUDAPEST: GONDOLAT 2014) 297. ** A magyar jogbölcseleti gondolkodás tradícióinak összefoglaló elemezése

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Regionális gazdaságtan

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Regionális gazdaságtan III. évfolyam Gazdálkodási és menedzsment, Pénzügy és számvitel BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Regionális gazdaságtan TÁVOKTATÁS Tanév: 2014/2015. I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Regionális gazdaságtan

Részletesebben

TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől

TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől Felvétele Kreditpont Követelmény típusa Heti óraszám Ajánlott félév Felvétel típusa Meghirdető tanszék/intézet TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől

Részletesebben

TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA

TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Válogatott bibliográfia Az emberi jogok szerepe a nemzetközi kapcsolatokban c. tárgyhoz

Válogatott bibliográfia Az emberi jogok szerepe a nemzetközi kapcsolatokban c. tárgyhoz Válogatott bibliográfia Az emberi jogok szerepe a nemzetközi kapcsolatokban c. tárgyhoz Összeállította: Dr. Kiss Barnabás egyetemi docens I. Ajánlott alapirodalom az alapjogok tanulmányozásához 1. Alkotmányjog

Részletesebben

EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN. Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM

EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN. Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM Sa p ie n t ia Iuris 1 A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Egyházjog Tanszékének sorozata Sorozatszerkesztő:

Részletesebben

2016/2017-II TÖRTÉNELEM BA 2016/17. II. FÉLÉV I. ÉVFOLYAM (30 FŐ) 2 koll. 3 Forisek Péter H XII

2016/2017-II TÖRTÉNELEM BA 2016/17. II. FÉLÉV I. ÉVFOLYAM (30 FŐ) 2 koll. 3 Forisek Péter H XII TÖRTÉNELEM BA 2016/17. II. FÉLÉV I. ÉVFOLYAM (30 FŐ) KÓD CÍM ÓRA TELJ KR. OKTATÓ BTTR103BA Informatikai 2 koll. 2 Nemes Zoltán H. 14-16 XII BTTR116BA Történeti földrajz* 2 koll. 2 Szilágyi Zsolt K. 10-12

Részletesebben

Az MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport tanulmányköteteinek tanulmányai és a kutatócsoportra hivatkozással megjelent tanulmányok 2014

Az MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport tanulmányköteteinek tanulmányai és a kutatócsoportra hivatkozással megjelent tanulmányok 2014 Az MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport tanulmányköteteinek tanulmányai és a kutatócsoportra hivatkozással megjelent tanulmányok 2014 1. Az MTA-DE Kutatócsoport munkájának keretében 2014-ben megjelent

Részletesebben

SZÓBELI TEMATIKA TÖRTÉNELEM közpészint 2013

SZÓBELI TEMATIKA TÖRTÉNELEM közpészint 2013 Tatabányai Integrált Szakiskola Középiskola és Kollégium Cím: 2800 Tatabánya, Cseri u. 35. Telefon: +36 34 309 545 E-mail: ititkar@is-kola.hu Web: www.is-kola.hu Fax: +36 34 309 549 SZÓBELI TEMATIKA TÖRTÉNELEM

Részletesebben

Közigazgatási jogérvényesítési és jogvédelmi ismeretek

Közigazgatási jogérvényesítési és jogvédelmi ismeretek Tanmenet és tantárgyi követelmények a Közigazgatási jogérvényesítési és jogvédelmi ismeretek tantárgyhoz 2016/2017. tanév I. (őszi) félév Közigazgatás-szervező alapképzési szak 2014. NAPPALI és LEVELEZŐ

Részletesebben

DIALEKTIKA, RETORIKA ÉS JOGÁSZI ÉRVELÉS A KLASSZIKUSOK NYOMÁN FRIVALDSZKY JÁNOS KÖNCZÖL MIKLÓS

DIALEKTIKA, RETORIKA ÉS JOGÁSZI ÉRVELÉS A KLASSZIKUSOK NYOMÁN FRIVALDSZKY JÁNOS KÖNCZÖL MIKLÓS DIALEKTIKA, RETORIKA ÉS JOGÁSZI ÉRVELÉS A KLASSZIKUSOK NYOMÁN FRIVALDSZKY JÁNOS KÖNCZÖL MIKLÓS PÁZMÁNY PRESS Budapest 2015 Jelen publikáció a Lósy Imre Alapítvány a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog-

Részletesebben

Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból nappali és levelező hallgatóknak 2011 tavaszi szemeszter

Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból nappali és levelező hallgatóknak 2011 tavaszi szemeszter RENDŐRTISZTI FŐISKOLA Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Tanszék Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból nappali és levelező hallgatóknak 2011 tavaszi szemeszter A Tájékoztató célja,

Részletesebben

Az ókori Kelet. Az ókori Hellasz. Forráselemzés: Lükurgosz alkotmánya

Az ókori Kelet. Az ókori Hellasz. Forráselemzés: Lükurgosz alkotmánya TÖRTÉNELEM FAKULTÁCIÓ / 11.ÉVFOLYAM Az ókori Kelet A folyam menti civilizációk általános jellemzése(egyiptom,mezopotámia,kína, India) Tudomány és kultúra az ókori Keleten Vallások az ókori Keleten A zsidó

Részletesebben

KÖVETELMÉNYEK II. félév

KÖVETELMÉNYEK II. félév KÖVETELMÉNYEK 2016-2017. II. félév Tantárgy neve Multikulturális nevelés Tantárgy kódja SPB2102 Meghirdetés féléve 6 Kreditpont: 3 Félévi óraszám (elm.+gyak.) 1+1 Félévi követelmény Kollokvium Előfeltétel

Részletesebben

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az

Részletesebben

Jogszociológia 2. (kötelező előadás és szeminárium)

Jogszociológia 2. (kötelező előadás és szeminárium) Jogszociológia 2. (kötelező előadás és szeminárium) ELTE Jog- és Társadalomelméleti Tanszék Tantárgyfelelős: Fleck Zoltán Előadó: Fleck Zoltán, Kiss Valéria, Kormány Attila, Navratil Szonja Szemináriumvezetők:

Részletesebben

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 2006 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 27. szám 3. Az R. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme

Részletesebben

PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK. DR. SZABADFALVI JÓZSEF egyetemi tanár

PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK. DR. SZABADFALVI JÓZSEF egyetemi tanár Készült: 2013. február 19. 191 publikáció Független hivatkozások száma: 455 PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK DR. SZABADFALVI JÓZSEF egyetemi tanár 1985 1. A politikai kultúra és a politikai érték vizsgálatának fontossága.

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Az egyes blokkokat követően a hallgató a következő képességeket sajátíthatja el:

Az egyes blokkokat követően a hallgató a következő képességeket sajátíthatja el: Jogi Alaptan A tárgy jellege: Az alapprobléma: Amikor egy történész vagy irodalom szakos hallgató először belép az egyetemre, már komoly előképzettséggel rendelkezik; a középiskolában ugyanis négy éven

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Filozófia

Részletesebben

Oktatói önéletrajz Dr. Balázs Zoltán

Oktatói önéletrajz Dr. Balázs Zoltán egyetemi tanár Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Kar Politikatudományi Intézet Karrier fokú végzettségek: 1985-1990 Marx Károly Közgazdaság-tudományi, pénzügy Tudományos fokozatok, címek::

Részletesebben

Politikai filozófia A tantárgy szakmai tartalma: A tantárgy tananyagának leírása: (tematika) I. Bevezetés Ajánlott irodalom:

Politikai filozófia A tantárgy szakmai tartalma: A tantárgy tananyagának leírása: (tematika) I. Bevezetés Ajánlott irodalom: Politikai filozófia A tantárgy kódja: 5JT05NSZ200M A tantárgy megnevezése (magyarul): Politikai filozófia A tantárgy megnevezése (angolul): Political philosophy A szak(ok) megnevezése (ahol oktatják):

Részletesebben

BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM

BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM TÖRTÉNELEM BELSŐ VIZSGA 2015-2016 8. ÉVFOLYAM o Szóbeli vizsga 1. Az ókori Mezopotámia 2. Az ókori Egyiptom 3. A távol-keleti államok az ókori Keleten 4. Az arisztokrácia és a démosz küzdelme Athénban,

Részletesebben

Oktatói önéletrajz Dr. Balázs Zoltán

Oktatói önéletrajz Dr. Balázs Zoltán egyetemi tanár Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Kar Politikatudományi Intézet Karrier fokú végzettségek: 1985-1990 Marx Károly Közgazdaság-tudományi, pénzügy Tudományos fokozatok, címek::

Részletesebben

Neptun kódja: J30301M NEMZETKÖZI KÖZJOG 1. Előfeltétele: 20302M Helye a mintatantervben: 3. szemeszter Meghirdetés: őszi szemeszter

Neptun kódja: J30301M NEMZETKÖZI KÖZJOG 1. Előfeltétele: 20302M Helye a mintatantervben: 3. szemeszter Meghirdetés: őszi szemeszter TANTÁRGY NEVE: Neptun kódja: J30301M NEMZETKÖZI KÖZJOG 1. Előfeltétele: 20302M Helye a mintatantervben: 3. szemeszter Meghirdetés: őszi szemeszter Szak: JOGÁSZ Oktatás nyelve: magyar Tárgy besorolása:

Részletesebben

2016/2017. tanév I. (őszi) félév. Neptun kódja: JK 10201M (régi KÖZIGAZGATÁSI JOG 1.

2016/2017. tanév I. (őszi) félév. Neptun kódja: JK 10201M (régi KÖZIGAZGATÁSI JOG 1. TEMATIKA ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER 2016/2017. tanév I. (őszi) félév TANTÁRGY NEVE Neptun kódja: JK 10201M (régi KÖZIGAZGATÁSI JOG 1. hálóterv szerint JK 10201) Társfeltétele: JK 10101 Helye a mintatantervben:

Részletesebben

Történelemtanár Általános iskolai tantervi háló

Történelemtanár Általános iskolai tantervi háló Történelemtanár Általános iskolai tantervi háló Neptun kód BTOTOR1N01 BTOTOR1L01 BTOTOR1N02 BTOTOR1L02 BTOTOR1N03 BTOTOR1L03 BTOTOR1N04 BTOTOR1L04 BTOTOR2N01 BTOTOR2L01 BTOTOR2N02 BTOTOR2L02 BTOTOR2N03

Részletesebben

TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS

TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS A szabályok és a társadalmi-gazdasági térfolyamatok dinamikus kapcsolata, valamint a területfejlesztés esélyei Magyarországon 1 ELMÉLET MÓDSZER GYAKORLAT 68.

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Regionális gazdaságtan

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Regionális gazdaságtan Felsőoktatási Szakképzés TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Regionális gazdaságtan Tanév: 2015/2016. II. A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Regionális gazdaságtan Tanszék: Közgazdasági Tanszék Tantárgyfelelős neve:

Részletesebben

Miskolci Egyetem BTK Politikatudományi Intézet POLITIKATUDOMÁNY MESTERSZAK NAPPALI TAGOZAT 2017-ben felvételt nyert hallgatók számára MINTATANTERV

Miskolci Egyetem BTK Politikatudományi Intézet POLITIKATUDOMÁNY MESTERSZAK NAPPALI TAGOZAT 2017-ben felvételt nyert hallgatók számára MINTATANTERV Miskolci Egyetem BTK Politikatudományi Intézet POLITIKATUDOMÁNY MESTERSZAK NAPPALI TAGOZAT 2017-ben felvételt nyert hallgatók számára MINTATANTERV ELSŐ ÉVFOLYAM 1. évf. 1. félév 28 Alapozó tárgyak BTUMNPOL101

Részletesebben

Képzési terv a 2016/17 tanévre felvételt nyert hallgatók számára I. KÉPZÉSI ÉS KUTATÁSI SZAKASZ ELSŐ 4 FÉLÉV

Képzési terv a 2016/17 tanévre felvételt nyert hallgatók számára I. KÉPZÉSI ÉS KUTATÁSI SZAKASZ ELSŐ 4 FÉLÉV Képzési terv a 06/7 tanévre felvételt nyert hallgatók számára I. KÉPZÉSI ÉS KUTATÁSI SZAKASZ ELSŐ FÉLÉV I. félév "Alapozó tudományos és kutatáselméleti ismeretek" A Kutatásmódszertan Dr. Szuromi Szabolcs

Részletesebben

NAVRACSICS Tibor: Európai belpolitika. Az Európai Unió politikatudományi elemzése. Bp. Korona K , [2] p.

NAVRACSICS Tibor: Európai belpolitika. Az Európai Unió politikatudományi elemzése. Bp. Korona K , [2] p. NAVRACSICS TIBOR Önálló monográfia, tankönyv NAVRACSICS Tibor: Európai belpolitika. Az Európai Unió politikatudományi elemzése. B Korona K. 1998. 342, [2] Tanulmány gyűjteményes kötetben NAVRACSICS Tibor:

Részletesebben

Repertórium 2014/40-ig

Repertórium 2014/40-ig MTA Law Working Papers Repertórium 2014/40-ig 2014/01 Ződi Zsolt 2014/02 Pálné Kovács Ilona 2014/03 Balázs István 2014/04 Horváth M. Tamás 2014/05 Varga Zs. András 2014/06 Ziegler Dezső Tamás A korábbi

Részletesebben

TEMATIKA ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER

TEMATIKA ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER TEMATIKA ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER 2008/09 tanév őszi szemeszter BA és főiskolai szakok N és L SZTE ÁJK Munkajogi és Szociális Jogi Tanszék Munkaügyi Kapcsolatok és Társadalombiztosítási Képzések Intézete

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz

ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz KÖTELEZŐ TANANYAG: Kocsis Miklós Petrétei József Tilk Péter: Alkotmánytani alapok. Kodifikátor Alapítvány, Pécs, 2015 Petrétei József: Magyarország

Részletesebben

5. Feltételek (ha vannak) 5.1 Az előadás lebonyolításának feltételei 5.2 A szeminárium / labor lebonyolításának feltételei

5. Feltételek (ha vannak) 5.1 Az előadás lebonyolításának feltételei 5.2 A szeminárium / labor lebonyolításának feltételei Szakmai kompetenciák A TANTÁRGY ADATLAPJA 1 A képzési program adatai 11 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 12 Kar Római Katolikus Teológia 13 Intézet Római Katolikus Didaktikai Teológia

Részletesebben

DR. BUJALOS ISTVÁN SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ

DR. BUJALOS ISTVÁN SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ DR. BUJALOS ISTVÁN SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ I. KÉPZETTSÉG, KÉPESÍTÉS megnevezés évszám kibocsátó intézmény 1979 KLTE 1983 ELTE magyar történelem szakos középiskolai tanár filozófia szakos előadó II. OKTATÁSI

Részletesebben

Tematika. FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet)

Tematika. FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet) Tematika FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet) 1. hét: Az emberiség őstörténete, az őskor művészete 2. hét: Az ókori Közel-Kelet 3. hét: Az ókori Egyiptom 4. hét: A minósziak

Részletesebben

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016- 00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés Tágabb értelem - A szaktudományok holisztikus megközelítése Dr. Baritz Sarolta Laura OP Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Részletesebben

2 KO 3 42 Dr. Löffler Tibor szerda 8 10 JK KO 3 42 Dr. Varga Norbert szerda JK 213. Prof. Dr. Badó Attila Dr.

2 KO 3 42 Dr. Löffler Tibor szerda 8 10 JK KO 3 42 Dr. Varga Norbert szerda JK 213. Prof. Dr. Badó Attila Dr. Politológia/Politikatudomány BA képzés, nappali tagozat Tanrend 2018 tavasz BSZKPOL_N (20) Ajánlott egyéni tanterv 2. félévében felkínált tárgyakra vonatkozóan MTT-PN- MKT-PN- BJV-PN- A magyar társadalom

Részletesebben

A JOGFILOZÓFIA ALAPVETŐ KÉRDÉSEI ÉS ELEMEI

A JOGFILOZÓFIA ALAPVETŐ KÉRDÉSEI ÉS ELEMEI FRIVALDSZKY JÁNOS A JOGFILOZÓFIA ALAPVETŐ KÉRDÉSEI ÉS ELEMEI Javított és bővített kiadás SZENT ISTVÁN TÁRSULAT AZ APOSTOLI SZENTSZÉK KÖNYVKIADÓJA BUDAPEST 2013 LEKTORÁLTA PROF. DR. KARÁCSONY ANDRÁS (ELTE

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Filozófia

Részletesebben

Képzési terv a 2016/17 tanévre felvételt nyert hallgatók számára I. KÉPZÉSI ÉS KUTATÁSI SZAKASZ ELSŐ 4 FÉLÉV

Képzési terv a 2016/17 tanévre felvételt nyert hallgatók számára I. KÉPZÉSI ÉS KUTATÁSI SZAKASZ ELSŐ 4 FÉLÉV Képzési terv a 06/7 tanévre felvételt nyert hallgatók számára I. KÉPZÉSI ÉS KUTATÁSI SZAKASZ ELSŐ FÉLÉV I. félév "Alapozó tudományos és kutatáselméleti ismeretek" A Kutatásmódszertan Dr. Szuromi Szabolcs

Részletesebben