Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit kft. Vasúti Vizsgaközpont. Vasúti pályahálózat ismereti infrastruktúra modul

Átírás

1 Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit kft. Vasúti Vizsgaközpont Vasúti pályahálózat ismereti infrastruktúra modul OPSZÁT vizsgával rendelkezők részére SCVPSZU pályahálózaton közlekedés (Sajátcélú Vasúti Pályahálózatok Szolgálati Utasítása utasítás és kapcsolódó szabályozásai) alapképzési program VVK-2016/670.

2 Modul megnevezése: Vasúti pályahálózat ismereti modul Saját célú, térségi és keskenynyomtávolságú pályahálózaton közlekedés (Sajátcélú Vasúti Pályahálózatok Szolgálati Utasítása utasítás és kapcsolódó szabályozásai) alapképzési program 1. A program besorolása 1.1. Általános képzés Nyelvi képzés Szakmai képzés Hatósági vizsgával záruló alapképzés X 2. A program célja A vasúti társaságok munkavállalói részére olyan képzés biztosítása, amely a 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet szerinti Saját célú, térségi és keskenynyomtávolságú pályahálózaton (Sajátcélú Vasúti Pályahálózatok Szolgálati Utasítása utasítás hatálya alá tartozó pályahálózat) közlekedés hatósági infrastruktúra alapvizsga letételére készít fel. A képzés során a képzésben résztvevők ismerjék meg: a vasúti közlekedéssel kapcsolatos jelzéseket, a fogalom lebonyolításával kapcsolatos előírásokat, a rendkívüli helyzetekben követendő eljárásokat, a saját célú, térségi és keskenynyomtávolságú pályahálózat vonalainak jellemzőit, az azokon megtalálható berendezéseket, a fékberendezések kezelésére vonatkozó szabályokat, az alkalmazandó távbeszélő készülékek kezelését. 3. A program célcsoportja Olyan vasúti járművezetői engedéllyel rendelkező képzésben résztvevők, vagy vasúti járművezető gyakornokok (jelöltek), akik nem rendelkeznek saját célú, térségi és keskenynyomtávolságú pályahálózaton (Sajátcélú Vasúti Pályahálózatok Szolgálati Utasítása utasítás hatálya alá tartozó pályahálózat) közlekedés hatósági infrastruktúra vizsgával, de rendelkeznek OPSZÁT infrastruktúra érvényes vizsgával. 4. A program során megszerezhető kompetenciák A képzésben résztvevő a tanfolyam befejeztével: 2

3 ismerje a vasúti közlekedéssel kapcsolatos jelzéseket, értelmezni tudja az általuk adott parancsokat, ismerje a forgalom lebonyolításával kapcsolatos előírásokat, tévesztés nélkül képes legyen kiválasztani az adott szituációban előírás szerint alkalmazandó szabályokat, ismerje a rendkívüli helyzetekben követendő eljárásokat, képes legyen a rendkívüli helyzetekben az optimális cselekvésre, ismerje az országos pályahálózat vonalainak jellemzőit, az azokon megtalálható berendezéseket, ismerje a fékberendezések kezelésére, vonatok megfékezettségének megállapítására vonatkozó szabályokat, ismerje az alkalmazandó távbeszélő készülékek kezelését. 5. Megszerezhető képesítés Megnevezése: - FEOR száma: - A modul önállóan járművezetői munkakör betöltésére nem jogosít. 6. A programba való bekapcsolódás feltételei 6.1. Végzettség középiskolai végzettség 6.2. Szakmai gyakorlat Egészségügyi alkalmasság Előzetesen elvárt ismeret(ek) 6.5. Egyéb feltétel(ek) Vasút- egészségügyi érvényes alkalmassági határozat /a kategóriától függően - I., vagy II. munkaköri csoport szerinti vasútijármű vezetői munkakörre 203/2009 (IX.18) Kormányrendelet szerint/ - országos pályahálózatra érvényes általános szakmai ismeretek modul vizsga vagy valamely EGT államban kiadott területi korlátozást nem tartalmazó Mozdonyvezetői engedély - érvényes OPSZÁT Ifrastruktúra vizsga - betöltött 20. életév - a magyar nyelv külön jogszabályban meghatározott szintű ismerete 3

4 7. A programban való részvétel feltételei 7.1. Részvétel követésének Képzési napló és jelenléti ív módja 7.2. Megengedett hiányzás 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet szerint 7.3 Mulasztás pótlása Konzultációs formában 7.4. Egyéb feltételek A képzésben résztvevő nem áll jogerős bírósági ítélettel kiszabott szabadságvesztés, foglalkozástól, illetve járművezetéstől való eltiltás hatálya alatt. 8. Tervezett képzési idő, intenzitás 8.1. Ebből: Összóraszám: 8 óra 8.2. Elmélet: 8 óra 8.3. Gyakorlat: óra 8.4. Intenzitás Időtartam óra/hó A haladási ütemterv szerint 1 nap hét hónap 9. Csoportlétszám Minimum: 1 fő Maximum: 30 fő 10. A képzés módszerei és formája A képzés gyakorlati orientáltsága, képesség fejlesztő jellege miatt az előadások és a frontális munka mellett fontos a gyakorlatok előtérbe helyezése és a legkorszerűbb oktatástechnikai eszközök felhasználása differenciáltan igazodva a képzés cél-és követelményrendszeréhez. Az oktatók számára ajánlott módszerek, tevékenységi formák, keretek: klasszikus és lazított előadás elméleti ismeretekről, frontális munka, folyamatok, technológiák magyarázata, gyakorlat a berendezések, technológiák megismerése céljából szolgálati helyeken, üzemi helyzetben. A képzés besorolása: alapképzés 4

5 Megrendezési formája: csoportos 11. A képzés személyi és tárgyi feltételei A képzés személyi feltételei A képzés elméleti tárgyainak oktatóival szembeni követelmények: vasútszakmai elméleti oktatói képesítés; A képzés gyakorlati tárgyainak oktatóival szembeni követelmények: vasútszakmai gyakorlati oktatói képesítés; A Jelzési ismeretek, Forgalmi ismeretek tantárgyakat az infrastruktúra üzemeltetésében jártas vasútszakmai oktatónak, a Fékezési ismeretek, Közlekedésbiztonsági ismeretek tantárgyakat vontatójárművek üzemeltetésében jártas vasútszakmai oktatónak kell oktatnia A képzés tárgyi feltételei Az elméleti órák: Létszámnak megfelelő oktatóterem, valamint a létszámnak megfelelő, jegyzetelésre alkalmas asztal és szék. Gyakorlati órák: Nincs. Szemléltető anyagok, oktatási segédletek: Az oktatásokon a példák bemutatásához a tansegédletek kiegészülnek: a vasútvállalat idevonatkozó utasításaival, szabályzataival, ezekhez kapcsolódó segédkönyveivel, hivatalos közlönyökkel, szakkönyvekkel, jegyzetekkel, oktató CD-vel, videofilmmel, járműalkatrészekkel és berendezésekkel, élethű modellekkel. Vizuális, audiovizuális eszközök: - írásvetítő, - projektor, - táblák, - televízió, videó, - oktatói számítógép. Ajánlott szakirodalom: Szemléltető anyagok, oktatási segédletek: a vasútvállalat idevonatkozó utasításai, szabályzatai, ezekhez kapcsolódó segédkönyvei: 5

6 Sajátcélú Vasúti Pályahálózatok Szolgálati Utasítása (jóváhagyta a Nemzeti Közlekedési Hatóság UVH/VF/NS/A/3546/1/2014. sz. alatt) 12. A program folyamata A képzési folyamat leírását a képzési program 1. sz. melléklete tartalmazza. 13. A program során alkalmazott értékelési rendszer Ellenőrzések formája Ellenőrzések rendszeressége Ellenőrzések tartalma gt A felnőttek tudásszintjének ellenőrzésére szolgáló módszer(ek) Megszerezhető minősítések Megszerezhető minősítésekhez tartozó követelményszintek Sikertelen teljesítések következményei A 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet, valamint a Vasúti Vizsgaközpont Vizsgaszabályzat és Eljárási rendje a szerint. Egy alkalommal: írásbeli ellenőrző feladatok. Hatósági vizsga a képzés végén. A képzés során kialakítandó tudás, ismeretek és kompetenciák szerint Témakörönként írásbeli ellenőrző feladatok. Megfelelt / Nem felelt meg A 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet 19. (4.) bekezdés előírása szerint. A 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet 21. előírása szerint. 14. Az előzetesen megszerzett tudás elismerésének a módja A 19/2011. (V.10) NFM rendelet 18. (3.) - (5.) bekezdései szerint. 15. A program zárása A programmodul zárásának feltételei A programmodul zárásának módja A 13.1, és a ben leírtak teljesülése. Hatósági vizsga 6

7 15.3. A záróvizsga rendje A záróvizsga követelménye A záróvizsga minősítési szintjei A különböző minősítésekhez tartozó követelményszintek A sikertelen teljesítés következménye A 19/2011. (V.10.) NFM rendelet 19., valamint a Vasúti Vizsgaközpont Vizsgaszabályzat és Eljárási rendje szerint. A 19/2011. (V.10.) NFM rendelet 19., valamint a Vasúti Vizsgaközpont Vizsgaszabályzat és Eljárási rendje szerint. A 19/2011. (V.10.) NFM rendelet 19., valamint a Vasúti Vizsgaközpont Vizsgaszabályzat és Eljárási rendje szerint. A 19/2011. (V.10.) NFM rendelet 19., valamint a Vasúti Vizsgaközpont Vizsgaszabályzat és Eljárási rendje szerint. A 19/2011. (V.10.) NFM rendelet 21., valamint a Vasúti Vizsgaközpont Vizsgaszabályzat és Eljárási rendje szerint. 16. A program sikeres elvégzését igazoló okirat Bizonyítvány 16.2 Tanúsítvány Látogatási igazolás Egyéb X Éspedig: Vasúti vizsgaközpont által kiállított igazolás 17. A program elvégzését igazoló irat kiadásának feltételei A képzést lezáró hatósági vizsga Megfelelt szintű teljesítése. 7

8 18. Témakörök/tananyagegységek Az Infrastruktúra: Sajátcélú Vasúti Pályahálózatok Szolgálati Utasítása modul tantárgy- és óraszámterve Sorszám 1. Tantárgyak megnevezése Különbségek a MÁV Zrt. F.2.sz.Forgalmi Utasítás és kapcsolódó utasításai és a SCVPSZU között, rendkívüli helyzetekben követendő eljárások Óraszám Elmélet Gyakorlat Összesen Összesen: A Különbségek a MÁV Zrt. F.2.sz.Forgalmi Utasítás és kapcsolódó utasításai és a SCVPSZU között tantárgy oktatásának célja: A tantárgy oktatásának a célja, hogy megismertesse a képzésben résztvevőkkel a két féle utasítás rendszer közötti különbségeket. A tantárgy oktatása során nem kell kitérni azon szabályozásokra, amelyek megegyeznek. A Különbségek a MÁV Zrt. F.2.sz.Forgalmi Utasítás és kapcsolódó utasításai és a SCVPSZU között tantárgy oktatásának követelményei: A képzésben résztvevő ismerje meg: az SCVPSZU-t, fogalmakban, szabályozási kérdésekben alkalmazott különdségeket, A Különbségek a MÁV Zrt. F.2.sz.Forgalmi Utasítás és kapcsolódó utasításai és a SCVPSZU között tantárgy által megszerezhető kompetenciák: A képzésben résztvevő a tantárgy oktatásának végeztével: Ismerje az SCVPSZU utasítás szabályait, azokat ne keverje össze más infrastruktúra szabályrendszerével Témakörök 1. Vasútvonalak kialakítása, közlekedési rendek 2. Pálya menti létesítmények, berendezések 3. Jelző- és biztosítóberendezések 4. Felsővezetéki berendezések 5. Távközlő berendezések 8

9 6. A jelzésekkel kapcsolatos általános rendelkezések 7. A forgalmi szabályokkal kapcsolatos általános rendelkezések 8. Váltók, váltó- és vágányútellenőrzés 9. Útsorompók, útsorompók kezelése 10. Tolatószolgálat 11. Védekezés a járműmegfutamodások ellen 12. Kocsi- és vonatvizsgálat, fékezési ismeretek 13. Járműkapcsolások 14. Gépészeti előírások 15. Lassúmenetek, építési- és fenntartási munkák, vágányzárak 16. A forgalmi szolgálat végzése télen 17. Rendkívüli események 18. Létesítmények jelölése, anyaghalmok elhelyezése a vágányok mellett 19. A rendkívüli helyzetekkel kapcsolatos általános rendelkezések 20. Kiegészítő Szolgálati Utasítások tartalmi követelményei, veszélyességi bárcák, sérülési bárcák, parancskönyv, üzemi napló 19. Modulzáró ellenőrző kérdések/témakörök Vasútvonalak és jellemzőik, valamint a pályamenti berendezések ismerete 1. Ismertesse a nyomtávolság fogalmát! 2. Ismertesse a pályasebesség fogalmát! 3. Ismertesse a tengelyterhelés fogalmát! 4. Ismertesse a szolgálati helyek fajtáit! 5. Mit tud elmondani a vasútvonal és a vontatási nem kapcsolatáról? 6. Mit kell tudni a kedvezőtlen időjárási körülményeknek kitett vonalrészekről? 7. Milyen vágányokat ismer? 8. Ismertesse a csonkavágány fogalmát! 9. Mutassa be a váltók feladatát, kialakítását! 10. Mutassa be a fordítókorongok feladatát, kialakítását! 11. Mutassa be a tolópadok feladatát, kialakítását! 12. Mutassa be a peronok feladatát, kialakítását! 13. Mutassa be a rakodók, rakodó berendezések feladatát, kialakítását! 14. Mutassa be a vágánymérlegek feladatát, kialakítását! 9

10 15. Mutassa be a járműmozgató berendezések feladatát, fajtáit! 16. Ismertesse az útátjárók feladatát, kialakítását! 17. Ismertesse a sorompók feladatát, kialakítását! 18. Mutassa be a hidak feladatát, kialakítását! 19. Mutassa be az alagutak feladatát, kialakítását! 20. Mit kell tudni a nagyfeszültségű távvezetékek keresztezéséről? 21. Mutassa be a víz- és üzemanyag vételezési helyek jellemzőit! 22. Mutassa be a jelző- és biztosítóberendezések főbb jellemzőit! 23. Mikor nevezünk egy jelzőt biztosítottnak? 24. Mikor nevezünk egy jelzőt nem biztosítottnak? 25. Mit jelent a vágányfoglaltság érzékelés? 26. Mit jelent az ellenmenet kizárás? 27. Mit jelent az utolérést kizárás? 28. Mit jelent az oldalvédelem? 29. Ismertesse a felsővezetéki hálózat főbb jellemezőt? 30. Mennyi a felsővezetéki berendezések megközelítési távolsága? 31. Mutassa be a távbeszélő készülékeket és hálózatokat! 32. Mutassa be a mobil telefonokat! 33. Mutassa be a hangrögzítő berendezéseket! 34. Mutassa be az utasítást adó hangszórós távbeszélőt, és használatát! Jelzési ismeretek 1. Hogyan adhatók a vasúti jelzések a belső vasútüzemben? 2. Mivel adhatók a vasúti jelzések a sajétcélú vasúti pályahálózaton? 3. A sajátcélú vasúti pályahálózatok szolgálati utasítás előírásai szerint milyen jelzőket, jelzőeszközöket és figyelmeztető jeleket szabad alkalmazni a sajétcélú vasúti pályahálózaton? 4. Mely esetekben kell nappal is a sötétben alkalmazandó látható jelzéseket adni? 5. Mikor kell nappal is a sötétben alkalmazandó látható jelzéseket adni? 6. Hogyan kell a jelzéseket adni a belső vasútüzemben? 7. Milyen mozgás közben adott jelzéseket kell folyamatosan figyelni és miért? 8. A figyelési kötelezettség előírásai alapján mely jelzéseket kell folyamatosan figyelni? 9. Mi a teendő, ha az eltérő értelmű egyidőben adott jelzéseket utasítás szerint adják? 10. Hogyan kell eljárni, ha valamely jelzés értelmezése során a legkisebb kétely merül fel? 11. Mit kell tenni, ha valamely jelzés értelmezése során a legkisebb kétely is felmerül? 12. Mit kell tenni, ha valamely előjelzés értelmezése során a legkisebb kétely is felmerül? 13. Hol kötelesek a dolgozók a napszaknak megfelelő kézi jelzőeszközöket tartani tolatás közben? 14. Hol kötelesek tartani a dolgozók a napszaknak megfelelő kézi jelzőeszközöket kiszolgáló vonat közlekedése közben? 15. Hol kötelesek a dolgozók a napszaknak megfelelő kézi jelzőeszközöket tartani tolatás, vagy kiszolgáló vonat közlekedése közben? 16. Hol kell tartaniuk a dolgozóknak a napszaknak megfelelő kézi jelzőeszközöket közlekedési és tolatás szünetekben? 17. Mi a Rálátási távolság? 10

11 18. Hogyan kell a főjelzőket elhelyezni? 19. Hogyan kell azokat a jelzőket elhelyezni, amelyek nem tartoznak a főjelző, tolatás-, gurítás-, váltójelző, valamint a biztonsági határjelzők körébe? 20. Mely jelzőket kell úgy elhelyezni, hogy jelzéseik a mozdonyról, vezérlőkocsiról folyamatosan láthatók legyenek a vasúti pályára engedélyezett, km/h-ban kifejezett sebesség tízszeresének 1/3 részével egyenlő, méterben mért távolságból, de legalább 200 m-től? 21. Mikor korlátozott a szabadlátás? 22. Válassza ki, hogy az alábbi esetek közül mikor korlátozott a szabadlátás? 23. Válassza ki a Távolbalátás korlátozottságának helyes fogalom meghatározását? 24. Mikor korlátozott a Távolbalátás a belső vasútüzemben? 25. Milyen jelzőket különböztetünk meg forgalmi szempontból? 26. Hogyan csoportosíthatók a jelzők forgalmi szempontból? 27. Milyen jelzők lehetnek biztosítottságuk szerint? 28. Hol van a jelzők, a jelzőeszközök és a figyelmeztető jelek helye a sajátcélú vasúti pályahálózaton? 29. Mely szervezeti egység határozza meg a sajátcélú vasúti pályahálózaton elhelyezendő jelzők, jelzőeszközök és figyelmeztető jelek helyét? 30. Milyen sávozású a bejárati és kijárati jelző árboca? 31. Mely jelzők árboc színezése a vörös-fehér sávozás? 32. Hogyan van színezve a sajátcélú vasúti pályahálózat bejárati jelzőjének jelző árboca? 33. Mit jelez a sajátcélú vasúti pályahálózat tolatásjelzővel egyesített fény főjelzőjének jelző árboca? 34. Milyen sávozású a biztosított tolatásjelzők árboca? 35. Hogyan kell megjelölni a biztosított tolatásjelzőket? 36. Hogyan kell a sajátcélú vasúti pályahálózaton megjelölni a nem biztosított tolatásjelzőket? 37. Mikor kell a tolatásjelzők és a jelzőeszközök lámpáit kivilágítani? 38. Mikor kell a kézi jelzőeszközök lámpáit kivilágítani a belső vasútüzemben? 39. Milyen esetben szabad a tolatásjelzők lámpáit eloltani a belső vasútüzemben? 40. Hol és ki szabályozza a tolatásjelzők kivilágítását a sajátcélú vasúti pályahálózaton? 41. Ki a felelős sajátcélú vasúti pályahálózaton a jelzők, jelzőeszközök kivilágításáért? 42. Milyen tolatási mozgást szabályozó jelzők lehetnek rendeltetésük szerint? 43. Rendeltetésük szerint milyen tolatási mozgást szabályozó jelzők lehetnek? 44. Milyen mozgásokra adnak érvényes jelzéseket a tolatásjelzővel egyesített 45. fény főjelzők? 46. A tolatásjelzővel egyesített fény főjelző vörös fénye hol tiltja meg a kiszolgáló vonatok közlekedését? 47. Milyen parancsot ad a tolató egységek részére a tolatásjelzővel egyesített fény főjelző kiszolgáló vonatok közlekedését engedélyező jelzése? 48. Mit jelez a tolatásjelzővel egyesített fény főjelző Tilos a tolatás! jelzése? 49. Mit jelez a tolatásjelzővel egyesített fény főjelző Szabad a tolatás jelzése? 50. Milyen jelzési képpel mutatja a tolatásjelzővel egyesített fény főjelző a Tilos a tolatás jelzést? 51. Hogyan jelzi a tolatásjelzővel egyesített fény főjelző a Szabad a tolatás jelzést? 52. Mit jelent a kiszolgáló vonatok részére, ha a tolatásjelzővel egyesített fény főjelző főlapján egy fény sem világít? 11

12 53. Hogyan csoportosíthatók a tolatásjelzők? 54. Milyen tolatásjelzők lehetnek jelzést adó szerkezetük szerint? 55. Milyenek lehetnek a tolatásjelzők biztosítottságuk szerint? 56. Biztosítottságuk szerint milyenek lehetnek az alak tolatásjelzők? 57. Mely jelzők jelzőlapját egészítheti ki a lefelé mutató, fényvisszaverős kialakítású, citromsárga nyíllal ellátott tábla? 58. Milyen tábla egészítheti ki biztosított tolatásjelzők jelzőlapját? 59. Mit jelez a tolatószemélyzet részére a tolatásjelzők jelzőlapját kiegészítő, lefelé mutató, fényvisszaverős kialakítású, citromsárga nyíllal ellátott tábla? 60. Mire hívja fel a tolatószemélyzet figyelmét a tolatásjelzők jelzőlapját kiegészítő, lefelé mutató, fényvisszaverős kialakítású, citromsárga nyíllal ellátott tábla? 61. Hogyan jelzi a tolatásjelző a Tilos a tolatás! jelzést? 62. Mi a jelzési képe a tolatásjelzőnek, ha Szabad a tolatás! jelzést ad? 63. Mit engedélyez a tolatásjelző Szabad a tolatás! jelzése? 64. Mit alkalmazhatnak a váltók állásának (terelési irányának) jelzésére? 65. Milyen kialakítású lehet a váltójelző? 66. Az alábbiak közül melyik váltójelzőnek van kivilágítható változata? 67. Milyen kialakítású a rugós váltó váltójelzője? 68. Hogyan kell számozni a váltókat a sajátcélú vasúti pályahálózaton? 69. Mi jelzi az átszelésiváltók váltószámozás kezdete és vége felé eső végét a sajátcélú vasúti pályahálózaton? 70. Mivel és hol kell jelezni az átszelésiváltók váltószámozás kezdete felé eső végét a sajátcélú vasúti pályahálózaton? 71. Hogyan kell jelezni az átszelésiváltók váltószámozás vége felé eső végét a sajátcélú vasúti pályahálózaton? 72. Hogyan kell számozni a csatlakozó vasúti pályából kiágazó sajátcélú vasúti pályahálózat vagy sajátcélú vasúti pályahálózat összekötő vágány kiágazási váltóit? 73. Milyen váltószámozást kell alkalmazni a sajátcélú vasúti pályahálózat öszszekötő vágány kiágazási váltója után lévő váltókon? 74. Milyen váltószámozást kell alkalmazni a fényvisszaverős kialakítású váltójelzős váltóknál? 75. Hogyan kell a váltószámozást feltüntetni a váltójelzővel rendelkező váltónál? 76. Mikor kell a váltószámozást a váltóállványon feltüntetni? 77. Milyen módon kell a váltószámozást feltüntetni a váltójelző, illetve váltóállító állvány nélküli váltónál? 78. Hogyan jelzi az egyszerű váltó váltójelzője, hogy a váltó csúccsal és gyökkel szemben haladó menet részére is egyenes irányban áll? 79. Milyen állásban áll az egyszerű váltó, ha a váltójezőn Fekete mezőben fehér nyíl látható? 80. Mit jelent, ha az egyszerű váltó váltójezőjén Fekete mezőben vízszintes helyzetű fehér téglalap látható? 81. Hogyan jelzi az átszelési váltó váltójelzője, hogy a váltó főirányból, főirányba áll? 82. Milyen állásban áll az átszelési váltó, ha a váltójezőn Fekete mezőben felső részén csúcsban végződő, ferde helyzetű fehér téglalap látható? 83. Milyen állásban áll az átszelési váltó, ha a váltójezőn Fekete mezőben felső részén csúcsban végződő, közepén megtört fehér téglalap látható? 84. Hogyan jelzi az átszelési váltó váltójelzője, hogy a váltó mellékirányból, főirányba áll? 12

13 85. Mit jelent, ha az átszelési váltó váltójezőjén Fekete mezőben vízszintes helyzetű fehér téglalap látható? 86. Mit jelez az egyszerű váltó váltójezője? 87. Melyik irányt kell főiránynak tekinteni az átmenő fővágánnyal nem párhuzamos vágánycsoportban fekvő átszelési váltóknál? 88. Milyen színű a központi állítású váltók kézi állító készüléke? 89. Ha a központi állítású váltónak van kézi állító készüléke, akkor milyen színű az? 90. Milyen színű a helyszíni állítású váltók kézi állító készüléke? 91. Milyen irányban áll a helyszíni állítású váltó, ha az ellensúly fehér színű része felül van? 92. Hogyan jelzi a helyszíni állítású váltó kézi állító készüléke, hogy a váltó kitérő irányba áll? 93. Milyen színű a rugós váltók kézi állító készüléke? 94. Milyen állásnak felel meg a rugós váltók kézi állító készülékének helyzete? 95. Mely váltók kézi állító készülékén van fekete nagy A betű? 96. Mit jelez a váltók kézi állító készülékén lévő, álló helyzetű fekete nagy A betű? 97. Hogyan jelzi a váltók kézi állító készülékén lévő fekete nagy A betű, hogy a váltó szabványos állásban van? 98. Milyen jelző a Vágányzáró-jelző? 99. Hol kötelező Vágányzáró-jelzőt alkalmazni a sajátcélú vasúti pályahálózaton? 100. Mikor kell Vágányzáró-jelzőt alkalmazni a sajátcélú vasúti pályahálózaton lévő kisiklasztó saruk mellett, vagy csonkavágányok végén? 101. Hogyan jelzi a Vágányzáró-jelző a Megállj! jelzést? 102. Milyen jelzési kép látható, ha a Vágányzáró-jelző Szabad! jelzést mutat? 103. Mit jelez a Vágányzáró-jelző a Szabad! jelzése? 104. Milyen jelzést adó változata van a csonkavágányok végén alkalmazott Vágányzáró-jelzőnek? 105. Hol alkalmaznak csak Megállj! jelzést adó Vágányzáró-jelzőt? 106. Mit jelez a Vasúti járműmérleg-jelző? 107. Milyen jelzései vannak a sajátcélú vasúti pályahálózaton alkalmazott alak Vasúti járműmérleg-jelzőnek? 108. Hogyan jelzi az alak Vasúti járműmérleg-jelző a Megállj! jelzést? 109. Milyen jelzést ad az alak Vasúti járműmérleg-jelző, ha sötétben egy jelzőkar az árboctól jobbra, egy pedig balra rézsútosan fölfelé áll? 110. Hogyan jelzi az alak Vasúti járműmérleg-jelző a Szabad jelzést nappal? 111. Mit jelent a Vasúti járműmérlegen történő tolatási mozgások szabályozására alkalmazott fény tolatásjelző fehér fénye? 112. Hogyan jelzi a Vasúti járműmérlegen történő tolatási mozgások szabályozására alkalmazott fény tolatásjelző, hogy a vasúti járműmérlegre nem szabad ráhaladni? 113. Milyen jelzőt kell alkalmazni a megállás helyének megjelölésére? 114. Válassza ki az alábbiak közül a Megállás helye- jelzőre vonatkozó állítást? 115. Hol kell Megállás helye-jelzőt felállítani? 116. Milyen jelzőt kell alkalmazni a Megállás-helye jelző előtt, ha azt az ipartelepek kapuja előtt helyezték el fedezés céljából? 117. Mekkora távolságra kell a Megállás-helye jelző előtt a Megállj-jelző előjelzőjét elhelyezni, ha azt a csatlakozó,- összekötő vasúti pályán a fedezendő útátjárók előtt helyezték el fedezés céljából? 118. Mi a Megállás-helye jelző előtt alkalmazott Megállj-jelző előjelzőjének jelzése? 13

14 119. Mikor szabad a Megállás-helye jelző előtt megállított kiszolgáló vonattal (menettel) a jelzőtől elindulni? 120. Milyen jelzőket kell alkalmazni a sajátcélú vasúti pályahálózatok vasúti átjárói előtt? 121. Mit kell a vasúti átjárók előtt elhelyezni a sajátcélú vasúti pályahálózatok területén? 122. Mit kell elhelyezni az útsorompóval fel nem szerelt útátjáró előtt, ha a rálátás a vasúti pályára a pályára engedélyezett sebesség ötszörösének (5V km/h-ban) megfelelő, méterben mért távolságban szabad? 123. Hová kell a vasúti átjárók előtt az útátjárójelzőt elhelyezni? 124. Mekkora távolságra kell az útátjárójelzőt az útátjáró előtt elhelyezni? 125. Milyen tábla az útátjárójelző? 126. Mit kell az útátjárójelző középső részére elhelyezni? 127. Hogyan kell jelölni az útátjárójelzőn az útátjáró helyére utaló szelvényszámot? 128. Hogyan jelölik az útátjárójelzőn, hogy az vonat által vezérelt fénysorompóval felszerelt nyíltvonali útátjáró előtt van elhelyezve? 129. Mely útátjárók előtt nem kell külön útátjárójelzőt elhelyezni? 130. Milyen esetben hagyhatók el az útátjárójelzők elhelyezése a sajátcélú vasúti pályahálózat belső útátjáróinál? 131. Mit kell alkalmazni a vasúti átjáró közút felől történő megjelölésére? 132. Hogyan köteles a kiszolgálást végző vonat mozdonyvezetője eljárni, ha olyan Vasúti átjáró kezdete jelző hiányát fedezi fel, amelyről előzetesen nem kapott értesítést? 133. Kinek a részére köteles a kiszolgálást végző vonat mozdonyvezetője jelenteni, ha Két- vagy több vágányú vasúti átjáró kezdete jelző hiányát fedezi fel? 134. Hogyan köteles a Vasúti átjáró kezdete jelző hiányáról értesített vasútüzemvezető eljárni? 135. Kit köteles értesíteni a Két- vagy több vágányú vasúti átjáró kezdete jelző hiányáról értesített vasútüzem-vezető, vagy megbízottja? 136. Mennyi időn belül kell a hiányzó Két- vagy több vágányú vasúti átjáró kezdete jelző -t pótolni? 137. Kinek a kötelessége a hiányzó Vasúti átjáró kezdete jelzők pótlása? 138. Meddig kell az érintett vasútüzemi személyzetet, illetve a kiszolgáló vonat személyzetét értesíteni a Vasúti átjáró kezdete jelzők hiányáról? 139. Hogyan kell a Vasúti átjáró kezdete jelzők hiányáról értesített mozdonyvezetőnek eljárni az útátjáróhoz történő közeledéskor? 140. Mi a biztonsági határjelző? 141. Hogyan van jelölve és miből készül a biztonsági határjelző? 142. Mit jelöl a biztonsági határjelző? 143. Milyen helyet jelöl meg a biztonsági határjelző? 144. Mely járművekre érvényes a biztonsági határjelző? 145. Milyen tábla a Tűzveszély jelző? 146. Hol kell Tűzveszély jelzőt alkalmazni? 147. Milyen parancsot ad a Tűzveszély jelző a mozdony vezetőjének? 148. Hol kell a különleges jelző hótörő menetek részére elnevezésű jelzőt felállítani a sajátcélú vasúti pályahálózatok szolgálati utasításának előírásai alapján? 149. Hol kell szabályozni a lassan bejárandó pályarészekről, vágányokról, kitérőkről történő értesítés módját? 150. Mit kell tartalmaznia az elrendelt lassúmenetről szóló értesítésnek? 151. Hogyan kell jelezni a lassan bejárandó pályarészt, vágányt? 14

15 152. Hogyan kell értesíteni az összekötő vasúti pályán lévő lassan bejárandó pályarészekről a kiszolgáló vonatok (menetek) vonatszemélyzetét? 153. Hogyan kell értesíteni az összekötő vasúti pályán lévő lassan bejárandó pályarészekről a sajátcélú vasúti pályahálózat belső vasútüzemi személyzetét? 154. Hogyan kell jelezni a sajátcélú vasúti pályahálózat kiszolgálását végző vonatok (menetek) fogadására ki nem jelölt egyéb vágányaira elrendelt sebességkorlátozásokat? 155. Mit jelez a Lassúmenet előjelző tárcsája alatt elhelyezett sárga téglalapon, kétirányú fekete nyíl? 156. Mi jelzi, hogy a Lassúmenet előjelzővel jelzett sebességkorlátozás csak a kitérő irányú váltón való közlekedés esetén alkalmazandó? 157. Milyen távolságra kell a Lassúmenet előjelzőt kitűzni, ha a sebességkorlátozás a csatlakozó vasúti pályán és annak egyenes irányban álló váltókon át történő folytatását képező a sajátcélú vasúti pályahálózat kiszolgáló vonatok (menetek) fogadására kijelölt vágányán van? 158. Hová kell kitűzni a Lassúmenet előjelzőt, ha a sebességkorlátozás az összekötő vasúti pályán van? 159. Mikor nem kell kitűzni a Lassúmenet előjelzőt az egymást közvetlenül követő lassan bejárandó pályarészeknél? 160. Hogyan jelzik a Lassúmenet előjelzőn a sajátcélú vasúti pályahálózaton jelezhető 5 km/h sebességet? 161. Lehet e és, ha igen, hogyan a sajátcélú vasúti pályahálózaton kitűzött Lassúmenet előjelzőn 15 km/h sebességgel bejárandó pályarészt jelezni? 162. Mi a Lassúmenet előjelző jelzése? 163. Hogyan van ábrázolva a Lassúmenet eleje jelző? 164. Mit jelez a Lassúmenet eleje jelző? 165. Mi a Lassúmenet eleje jelző jelzése? 166. Hogyan van ábrázolva a Lassúmenet vége jelző? 167. Hol kell elhelyezni a Lassúmenet vége jelzőt? 168. Mit jelez a Lassúmenet vége jelző tárcsája alatt elhelyezett fehér téglalapon kétirányú fekete nyíl? 169. Mi a Lassúmenet vége jelző jelzése? 170. Mi a Lassúmenet vége jelző jelzésének értelme? 171. Hogyan lehet jelezni, ha a vágányon egymás után több lassan bejárandó pályarész van? 172. Mi a Lassúmenet-jelzők elhelyezésének sorrendje, ha a vágányon egymás után több lassan bejárandó pályarész miatt azokat a Lassúmenet-jelzők azonos helyen történő egyidejű alkalmazásával jelzik? 173. Kit kell értesíteni, ha az összekötő vasúti pályára elrendelt sebességkorlátozás miatt elhelyezendő Lassúmenet előjelzőt nem lehet a Lassúmenet eleje jelző előtt általános fékúttávolságban kitűzni? 174. Hogyan kell eljárni, ha a Lassúmenet előjelzőt nem lehet a Lassúmenet eleje jelző előtt általános fékúttávolságban kitűzni? 175. Kik kötelesek a Lassúmenetek jelzésére szolgáló jelzőket az előírt helyen kitűzni és ellenőrizni? 176. Kit kötelesek a Lassúmenet-jelzők hiányát felfedező dolgozók értesíteni? 177. Hogyan köteles a kiszolgálást végző vonat (menet) mozdonyvezetője eljárni, ha olyan Lassúmenet kitűzési hiányosságot fedez fel, amelyről előzetesen értesítést nem kapott? 15

16 178. Kit köteles a Lassúmenet jelzők hiányáról értesített vasútüzem-vezető értesíteni? 179. Ki köteles az érintett vasútüzemi személyzetet, illetve a kiszolgáló vonat (menet) személyzetét értesíteni a Lassúmenet jelzők hiányáról? 180. Mennyi időn belül kell a hiányzó Lassúmenet jelzőket pótolni? 181. Kiket kell értesíteni a hiányzott Lassúmenet jelzők pótolásáról? 182. Meddig kell a kiszolgáló vonatok személyzetét értesíteni a Lassúmenet jelzők hiányáról? 183. Hogyan kell fedezni a járhatatlan pályarészeket a csatlakozó- és összekötő vasúti pályán? 184. Melyik irányból kell először a fedezést végrehajtani a csatlakozó- és összekötő vasúti pályán felfedezett járhatatlan pályarészek esetén? 185. Hogyan kell fedezni a járhatatlan pályarészeket a sajátcélú vasúti pályahálózat vágányain? 186. Hogyan kell fedezni a járhatatlan pályarészeket a sajátcélú vasúti pályahálózat vágányain, ha az olyan vágányban van, amely ütközőbakban, földkúpban végződik? 187. Hogyan kell a járhatatlan pályarészekről értesíteni a sajátcélú vasúti pályahálózatot kiszolgáló vonatok (menetek) vonatszemélyzetét? 188. Hogyan kell a járhatatlan pályarészekről értesíteni a sajátcélú vasúti pályahálózat belső vasútüzemi személyzetét? 189. Mely jelzőket kell alkalmazni a járhatatlan pályarészek fedezésére az öszszekötő- és csatlakozó vasúti pályán? 190. Milyen jelzőket kell a járhatatlan pályarészek fedezésére alkalmazni a sajátcélú vasúti pályahálózat területén? 191. Hogyan kell a járhatatlan pályarészeket fedezni, ha az a sajátcélú vasúti pályahálózat területén van? 192. Milyen kialakítású a járhatatlan pályarészek fedezésére alkalmazott Megálljjelző? 193. Milyen kialakítású a járhatatlan pályarészek fedezésére alkalmazott Megálljjelző előjelzője? 194. Mit jelent a járhatatlan pályarészek fedezésére alkalmazott Megállj-jelző előjelzőjének jelzése? 195. Milyen távolságra kell a csatlakozó- és összekötő vasúti pályán kitűzni a Megállj jelzőt a járhatatlan pályarész előtt? 196. Mit kell elhelyezni a csatlakozó- és összekötő vasúti pályán lévő járhatatlan pályarész elejétől számított 50 m-re? 197. Hogyan kell a csatlakozó- és összekötő vasúti pályán kitűzni a Megállj jelzőt előjelzőjét a járhatatlan pályarész előtt kitűzött Megállj-jelzőtől számítva? 198. Hogyan kell a csatlakozó- és összekötő vasúti pályán kitűzni a Megállj jelző előjelzőjét a járhatatlan pályarész előtt kitűzött Megállj-jelzőtől számítva, ha a rálátási távolság a szabadlátás korlátozottsága miatt nem biztosítható? 199. Ki helyezheti el járhatatlan pályarészek fedezése céljából a durrantyúkat? 200. Mi a teendő, ha az összekötő vasúti pályán a járhatatlan pályarész felfedezésekor idő-, vagy jelző hiánya miatt a Megállj-jelző és annak előjelzője nem tűzhető ki? 201. Hogyan kell a járhatatlan pályát fedezni, ha az nem a csatlakozó-, vagy öszszekötő vasúti pályán, hanem a sajátcélú vasúti pályahálózat bármely más vágányán teljes hosszban van? 16

17 202. Hogyan kell a járhatatlan pályát fedezni, ha az nem a csatlakozó-, vagy öszszekötő vasúti pályán, hanem a sajátcélú vasúti pályahálózat bármely más vágányán van, de a vágány csak részben járhatatlan? 203. Ki köteles gondoskodni a csatlakozó-, illetve összekötő vasúti pályán lévő járhatatlan pályarész fedezésről? 204. Kinek a kötelessége a járhatatlan pályarész fedezése, ha az nem a csatlakozó-, illetve összekötő vasúti pályán van? 205. Hogyan köteles a vasútüzem-vezető megbízottja a belső vasútüzem területén lévő járhatatlan pályarészekről a vasútüzemi munkavállalókat értesíteni? 206. Hogyan köteles eljárni az a munkavállaló, aki a sajátcélú vasúti pályahálózat bármelyik részén pályajárhatatlanságot állapít meg? 207. Hogyan köteles eljárni a vasútüzem-vezető vagy megbízottja, ha a járhatatlan pályarész olyan vágányon van, ahol a kiszolgáló vasúti társaság munkavállalói is tolathatnak, illetve a kiszolgálás közben érinthetik? 208. Hogyan kell csatlakozó-, összekötő vasúti pályán lévő munkaterületet fedezni? 209. Milyen jelzőeszközzel kell csatlakozó-, összekötő vasúti pályán lévő munkaterületet fedezni? 210. Ki köteles a csatlakozó vasúti pályán lévő munkaterületet fedezésére alkalmazott jelző kitűzését, vagy eltávolítását elrendelni és ellenőrizni? 211. Hogyan kell a csatlakozó vasúti pályán lévő munkaterületet jelezni a sajátcélú vasúti pályahálózat használójának (tulajdonosának) telepén kívül eső részén? 212. Hova kell a Pályán dolgoznak! jelzőt kitűzni, ha munkaterület a csatlakozó vasúti pályán a sajátcélú vasúti pályahálózat tulajdonosának telepén kívül eső részén van? 213. Hova kell a Pályán dolgoznak! jelzőt kitűzni, ha munkaterület a sajátcélú vasúti pályahálózat telepkapujához, vagy csatlakozó vasúti pálya kiágazási váltójához az általános fékúttávolságnál rövidebb távolságra van? 214. Mire utasítja a pályán dolgozókat a Pályán dolgoznak! jelzőhöz érkező kiszolgáló vonat mozdonyvezetője által adott Figyelj! jelzés? 215. Hova kell a Pályán dolgoznak! jelzőt kitűzni, ha a munkaterület a sajátcélú vasúti pályahálózat tulajdonosának telepén belül nem az átadó-átvevő vágányokon van? 216. Hogyan köteles a munka vezetője a munkaterületen munkát végzők biztonságáról gondoskodni, ha a munkahely a sajátcélú vasúti pályahálózat tulajdonosának telepén belül nem az átadó-átvevő vágányokon van? 217. Ki a felelős a Pályán dolgoznak jelzővel fedezett munkahelyen munkát végzők veszélyzónából történő eltávolításáért, ha a munka tartama alatt tolatást kell végezni? 218. Hogyan szabad a vágányok között mellett, fölött fenntartási, javítási munkát végezni a sajátcélú vasúti pályahálózat belső vasútüzemi területén, ha a távolbalátás korlátozott? 219. Hogyan kell tolatás közben a Távolodj tőlem! jelzést adni nappal? 220. Hogyan kell tolatás közben a Közeledj felém! jelzést adni sötétben? 221. Mivel és hogyan kell a Lassan! jelzést adni nappal, tolatás közben? 222. Milyen jelzés a tolatás közben jelzősíppal adott három rövid hang ( )? 223. Mi a tolatás közben kibontott sárga színű jelzőzászló vagy az egyik kar, sötétben fehér fényű kézi jelzőlámpa körbeforgatása a mozdonyvezető felé adott jelzés utasítás szerinti megnevezése? 224. Hogyan adandó a tolatás közben alkalmazható Gyorsíts! jelzés? 17

18 225. Hogyan kell tolatás közben a Nyomás! jelzést adni? 226. Milyen jelzés rövid mozdulatú adásával kell a Nyomás! jelzést adni tolatás közben? 227. Hogyan kell a tolatás közben alkalmazható kézi és hangjelzések Határig! jelzését adni? 228. Szükséges e a Határig! jelzés adása után a tolatás közben alkalmazható jelzések közül másik jelzést is adni a mozdonyvezető felé? 229. Hogyan kell a tolatás közben alkalmazható kézi és hangjelzések közül a Rájár! jelzést adni sötétben? 230. Hogyan adandó a tolatás közben alkalmazható Szétkapcsolni! jelzés? 231. Hogyan kell a Szétkapcsolni! jelzést adni nappal? 232. Hol, hogyan és milyen módon kell a tolatás közben alkalmazható kézijelzéseket adni? 233. Hogyan kell a tolatás közben alkalmazható kézijelzéseket adni, ha a mozgó jármű mellett az űrszelvény határán műtárgy vagy mobil berendezés van? 234. Mikor tilos tolatás közben a kézijelzést adni, vagy megfigyelni? 235. Van e olyan eset, amikor tolatás közben nem szabad az űrszelvényen túl kinyúlva kézijelzést adni? 236. Hol kötelesek a tolatócsapat tagjai a kézi jelzőeszközöket tartani ha a tolatási mozgások szabályozása rádión történik? 237. Hogyan kell eljárni, ha a mozdonyról a tolatásvezető kézijelzése nem látható? 238. Mikor köteles a tolatószemélyzet a tolatásvezető által adott kézijelzést a mozdonyvezető felé továbbítani? 239. Mikor kell közölni a mozdonyszemélyzettel, hogy a kézijelzéseket a pálya (vágány) melyik oldalán fogják adni? 240. Mi a mozdonyvezető tolatás megkezdése előtti teendője a kézijelzések megfigyelhetősége érdekében? 241. Melyik pályaoldalon kell a kézijelzéseket általában adni, ha a tolatás egyenes pályarészen történik? 242. Mikor mellőzhető a tolatásvezető és a mozdonyvezető között minden tolatás közben alkalmazható kézi és hangjelzés? 243. Mikor kell a tolatásvezetőnek a tolatás közben alkalmazandó kézi és hangjelzést adni még akkor is, ha közte és a mozdonyvezető között jól működő rádiókapcsolat van? 244. Hogyan kell a tolatást irányítani a bejárással végzett tolatás esetén, ha a tolatásvezető és a mozdonyvezető között jól működő rádiókapcsolat van? 245. Mi a teendő, ha tolatás közben a rádión adott rendelkezések, illetve azok nyugtázása elmarad? 246. Meddig kell tolatás közben a Megállj! kézijelzést adni? 247. Meddig kell tolatás közben a Lassan! és a Gyorsíts! kézijelzéseket adni? 248. Miért kell tolatás közben a Határig! és a Rájár! kézijelzéseket adni a Távolodj tőlem!, illetve Közeledj felém! kézijelzések adása előtt? 249. Milyen jelzés a mozdony hangjelzést adó berendezésével adott egy hosszú hang ( ) 250. Hogyan kell a mozdonyszemélyzet által adandó Figyelj! hangjelzést adni? 251. Mikor adható Figyelj! hangjelzés a mozdony légsípjával? 252. Mikor kell Figyelj! hangjelzést adni? 253. Meddig kell a Figyelj! hangjelzést adni kedvezőtlen időjárási körülmények esetén? 18

19 254. Hogyan kell Figyelj! hangjelzést adni távolbalátás korlátozottsága és veszély esetén? 255. Mikor kell Figyelj! hangjelzést 3 másodpercnél hosszabb ideig adni? 256. Miért kell tolatás közben a Féket húzd meg!, és a Féket ereszd meg! Jelzéseket adni? 257. Hogyan kell a mozdonyszemélyzet hangjelzései közül a Veszély! jelzést adni? 258. Milyennek kell minősíteni a mozdonyt, ha a hangjelzést adó berendezés nincs teljesen kifogástalan állapotban? 259. Hogyan kell eljárni, ha a mozdony hangjelzést adó berendezése nincs teljesen kifogástalan állapotban? 260. Mi a mozdonyvezető teendője, ha a mozdony hangjelzést adó berendezése tolatás közben válik használhatatlanná? 261. Mit kell tenni, ha a mozdonyvezető tolatás közben megállapítja, hogy a hangjelzést adó berendezés használhatatlanná vált? 262. Hogyan kell a tolatást végző mozdony elejét és végét nappal jelezni? 263. Hogyan kell jelezni nappal és sötétben a tolatómozdony elejét és végét? 264. Hogyan kell a tolatómozdony és a tolatást végző mozdony elejét és végét sötétben jelezni? 265. Hogyan kell a személyek által elfoglalt, továbbá üzemi célt szolgáló kocsikon a kocsi foglaltságát a tolatószemélyzet részére jelezni? 266. Milyen közúti jelzései vannak a jelzőőröknek? 267. Hogyan kell a jelzőőröknek Megállj! jelzést adni nappal? 268. Hogyan kell Megállj! jelzést adni sötétben a jelzőőröknek? 269. Meddig kell a jelzőőröknek a Megállj! jelzést adni? 270. Hogyan kell a jelzőőröknek a közutat fedezni a párhuzamos közlekedésre kiépített (több forgalmi sávos) útátjárónál? 271. Hogyan kell a jelzőőröknek a közutat fedezni a többvágányú vasúti pálya útátjárónál? 272. Hogyan kell a figyelembe nem veendő jelzőket megjelölni? 273. Mely jelzőket kell figyelembe nem veendőnek tekinteni? 274. Mely jelzőkről kell a jelzést adó alkatrészeket eltávolítani? 275. Mely jelzők jelzőlámpáit kell fekete-sárga sávos lemezzel letakarni? 276. Mely jelzőket kell érénytelennek tekinteni? 277. Hogyan kell az érvénytelen jelzőket megjelölni? 278. Mely jelzők jelzést adó alkatrészére illetve jelzőlapjára kell fekete-sárga sávos ferde keresztet erősíteni? 279. Mely jelzők jelzőlapjára kell fekete-sárga sávos ferde keresztet erősíteni? 280. Mikor szabad vasúti járműmérlegre járművel rájárni, ha a vasúti járműmérleg jelző érvénytelenné vált? 281. Hogyan köteles a vasútüzem-vezető a vasútüzemben foglalkoztatott munkavállalókat értesíteni a vasúti járműmérleg érvénytelenségéről? 282. Az alábbiak közül mikor kell a jelzőt használhatatlannak minősíteni? 283. Mi a vasútüzem-vezető kötelessége, ha a használhatatlan tolatás jelző olyan vágány mellett van, amelyiken a kiszolgáló vasúti társaság személyzete is tolat? 284. Kit és hogyan köteles értesíteni a vasútüzem-vezető, ha a használhatatlan tolatás jelző olyan vágány mellett van, amelyiken a kiszolgáló vasúti társaság személyzete is tolat? 285. Hogyan köteles a vasútüzem-vezető a vasútüzemben foglalkoztatott munkavállalókat értesíteni a jelző használhatatlanságáról? 19

20 286. Milyen kialakítású Az ütközőbak (földkúp) távolságára figyelmeztető jel? 287. Az alábbiak közül melyek Az ütközőbak (földkúp) távolságára figyelmeztető jelek? 288. Hová kell Az ütközőbak (földkúp) távolságára figyelmeztető jelek -et elhelyezni? 289. Mire hívják fel a figyelmet a Csúcsával felfele mutató háromszög alakú fehér táblán fekete 50-es, 100-as, illetve 150-es arab számot tartalmazó figyelmeztető jelek? 290. Hogyan van ábrázolva az Űrszelvénybe nyúló létesítményre figyelmeztető jel? 291. Hogyan és hová kell az Űrszelvénybe nyúló létesítményre figyelmeztető jelet felfesteni? 292. Mire figyelmezteti a munkavállalókat az Űrszelvénybe nyúló létesítményre figyelmeztető jel? 293. Mikor nem kell az Űrszelvénybe nyúló létesítményre figyelmeztető jelet alkalmazni? 294. Mely létesítményeken nem kell az Űrszelvénybe nyúló létesítményre figyelmeztető jelet alkalmazni? 295. Hogyan van ábrázolva a Nagyfeszültségre figyelmeztető jel? 296. Az alábbiak közül melyik a Nagyfeszültségre figyelmeztető jel meghatározása? 297. Mire hívja fel a Nagyfeszültségre figyelmeztető jel a környezetében dolgozók figyelmét? Forgalmi ismeretek 1. Milyen esetben kell alkalmazni a Sajátcélú Vasúti Pályahálózatok Szolgálati Utasításának vonatkozó előírásait? 2. Mire terjed ki a Sajátcélú Vasúti Pályahálózatok Szolgálati Utasítása hatálya? 3. Az alábbiak közül, hova terjed ki a Sajátcélú Vasúti Pályahálózatok Szolgálati Utasításának a hatálya? 4. Kiterjed- e a Sajátcélú Vasúti Pályahálózatok Szolgálati Utasításának a hatálya a sajátcélú vasúti pályahálózat bérlőjére? 5. Kiterjed- e a Sajátcélú Vasúti Pályahálózatok Szolgálati Utasításának a hatálya a sajátcélú vasúti pályahálózat tulajdonosára? 6. Kiterjed- e a Sajátcélú Vasúti Pályahálózatok Szolgálati Utasításának a hatálya azokra a vállalkozásokra, amelyek a sajátcélú vasúti pályahálózat használóval, valamint a kiszolgáló vasúti társasággal kötött szerződés alapján saját személyzetükkel és eszközeikkel ellátják a sajátcélú vasúti pályahálózat kiszolgálását? 7. Kiterjed- e a Sajátcélú Vasúti Pályahálózatok Szolgálati Utasításának a hatálya a csatlakozó vágányokra, ha azok az országos pályahálózatműködtető tulajdonában vannak? 8. Kiterjed- e a Sajátcélú Vasúti Pályahálózatok Szolgálati Utasításának a hatálya a sajátcélú vasúti pályán levő rakodóvágányokra, ha azok az országos pályahálózat-működtető tulajdonában vannak? 9. Mit tartalmaz a Sajátcélú Vasúti Pályahálózatok Szolgálati Utasítása? 10. Mikor kell sajátcélú vasúti pályahálózaton Kiegészítő Szolgálati Utasítást készíteni? 11. Milyen célból kell Kiegészítő Szolgálati Utasítást készíteni? 12. Hol kell szabályozni a sajátcélú vasúti pályahálózat kiszolgálásának végrehajtását? 20

21 13. Milyen Utasítást kell készíteni a sajátcélú vasúti pályahálózat kiszolgálásának végrehajtására? 14. Kinek kell KSZU-t készíteni? 15. Ki készíti el az Üzemviteli Végrehajtási Utasítást? 16. Az alábbiak közül mely előírás vonatkozik a KSZU készítésére? 17. Kinek kell a KSZU-t jóvágyni? 18. Kit kell bevonni az Üzemviteli Végrehajtási Utasítás készítésébe? 19. Az alábbiak közül mely előírás vonatkozik az Üzemviteli Végrehajtási Utasítás készítésére? 20. Minek a mellékletét képezi az Üzemviteli Végrehajtási Utasítás sajátcélú vasúti pályahálózat kiszolgálásnak módját szabályozó része? 21. Az alábbiak közül melyik képezi a KSZU mellékletét? 22. Kiket kell a KSZU-val ellátni? 23. Mely szervezeteket kell ellátni KSZU- val? 24. Mi tartalmazza a KSZU tartalmi követelményeit, valamint az abban szabályozandó feladatokat? 25. Mit NEM szabad magyarázni, szabályozni a KSZU- ban? 26. Mikor kötelezheti az engedélyező hatóság az országos vasúti pályahálózatot működtető vasút F.1.sz. Jelzési Utasítás, F.2. sz. Forgalmi Utasítás és az F.2. sz. Forgalmi Utasítás Függelékeinek alkalmazására a sajátcélú vasúti pályahálózat használóit? 27. Milyen utasítások előírásainak alkalmazására kötelezheti a belső vasútüzemi tevékenyéget végző nagyobb sajátcélú vasúti pályahálózat használóit az engedélyező hatóság? 28. Mire kötelezheti az engedélyező hatóság a belső vasútüzemi tevékenységet végző nagyobb sajátcélú vasúti pályahálózat használóit? 29. Mely sajátcélú vasúti pályahálózat használót és ki kötelezheti az országos vasúti pályahálózat-működtető vasút F.1. sz. Jelzési Utasítás, F.2. sz. Forgalmi Utasítás, F.2. sz. Forgalmi Utasítás Függelékei előírásainak alkalmazására? 30. Ha az országos vasúti pályahálózat-működtető vasút F.1. sz. Jelzési Utasítás, F.2. sz. Forgalmi Utasítás, F.2. sz. Forgalmi Utasítás Függelékei előírásainak alkalmazására kötelezte a hatóság a sajátcélú vasúti pályahálózat használót, akkor milyen dolgozót kell a használónak alkalmaznia? 31. Mikor kell Ideiglenes Sajátcélú Vasúti Pályahálózat Végrehajtási Utasításban kell szabályozni a munkavégzést? 32. Mikor és kinek a kötelessége a KSZU előírásainak módosítása? 33. Mit kell tenni a sajátcélú vasúti pályahálózat használónak, ha a sajátcélú vasúti pályahálózaton az alkalmazható üzemelési módszerek megváltoztatásra kerülnek? 34. Mit kell tenni a sajátcélú vasúti pályahálózat használónak, a belső vasútüzemi szolgálat átszervezése esetén? 35. Mikor szabad a KSZU- ban eszközölt módosításokat hatályba léptetni? 36. Kiknek kell Sajátcélú Vasúti Pályahálózatok Szolgálati Utasítása és a KSZU teljes anyagát ismernie? 37. Kinek kell ismernie az SCVPSZU és a KSZU teljes anyagát? 38. Mit kell ismerni-e a vasútüzemben foglalkoztatott (járművezetők kivételével) munkavállalóknak a Sajátcélú Vasúti Pályahálózatok Szolgálati Utasítása és a KSZU anyagából? 39. Mit kell ismerniük és tudniuk a vasútüzemben foglalkoztatott munkavállalóknak? 40. Mit kell ismerniük és tudniuk a vasútüzemben foglalkoztatott tolatásvezetőnek? 21

22 41. Hogyan van szabályozva a vasútüzemben foglalkoztatott munkavállalók (járművezetők kivételével) KSZU-ból történő oktatása és vizsgáztatása? 42. Kiket köteles a KSZU-ból oktatni és vizsgáztatni a vasútüzem-vezető, vagy megbízottja? 43. Ki köteles végezni a vasútüzemben foglalkoztatott munkavállalók (járművezetők kivételével) KSZU-ból történő oktatását és vizsgáztatását? 44. A belső vasútüzemben foglalkoztatott munkavállalókat mivel kell ellátni? 45. Mi az eljárás a SCVPSZU előírásainak értelmezésével kapcsolatos kétely esetén? 46. Mit nevezünk alátétfának? 47. Minek nevezzük az álló vasúti járművek elmozdulásának, megfutamodásának megakadályozására szolgáló, a járművek kerekei alá helyezhető vascsővel összefogott két faéket? 48. Mi az alátétfa? 49. Az alábbiak közül melyik fogalomra igaz a következő állítás? Álló vasúti járművek elmozdulásának, megfutamodásának megakadályozására szolgáló, a járművek kerekei alá helyezhető vascsővel össze-fogott két faék. 50. Mit nevezünk anyavágánynak? 51. Ki az állomásfőnök? 52. Mit nevezünk belső vasútüzemi tevékenységnek? 53. Minek nevezzük a sajátcélú vasúti pályahálózat használó saját munkavállalóival és erejével (emberi, gépi) az illetékes hatóság engedélyével, az általa meghatározott területen és mozgató erővel végzett tevékenységet? 54. Mit nevezünk csatlakozó vasúti pályának? 55. Minek nevezzük azt a vasúti pályát, amely az országos vasúti pályahálózatot és a sajátcélú vasúti pályahálózatot köti össze, a nyílt hozzáférésű pályahálózat részét képezi, egynél több sajátcélú vasúti pálya kapcsolódik hozzá, illetve egynél több végfelhasználó kiszolgálására alkalmas? 56. Mi a csatlakozó vasúti pálya? 57. Mit nevezünk elegynek? 58. Minek nevezzük a kiszolgáló vonattal (menettel) továbbítandó vasúti járművek gyűjtő elnevezését? 59. Mi az elegy? 60. Mit nevezünk féksarunak? 61. Minek nevezzük a gurított (szalasztott) kocsik megállítására használt, saruzásra kiképzett sínszálra helyezhető fékező eszközt? 62. Milyen színű a 48 kg/folyóméter rendszerű síneknél alkalmazott féksaru? 63. Milyen színű az 54 kg/folyóméter rendszerű síneknél alkalmazott féksaru? 64. Milyen színű az 60 kg/folyóméter rendszerű síneknél alkalmazott féksaru? 65. Mit tesz lehetővé a fordítókorong? 66. Ki a Gépkezelő, fordítókorong, tolópad és kocsimozgató berendezés kezelő? 67. Minek nevezzük az olyan értekező berendezést, amely segítségével kapcsolat teremthető a tolatószemélyzet tagjai között? 68. Mi a hordozható rádió? 69. Minek nevezzük a vasútüzemben alkalmazott, meghatározott információtartalmú közlési módot? 70. Mely vasúti társaság tekinthető kiszolgáló vasúti társaságnak? 71. Melyik társaságot nevezzük kiszolgáló vasúti társaságnak? 72. Mit nevezünk kiszolgáló állomásnak? 73. Mi a kiszolgáló állomás? 22

23 74. Mit tesz lehetővé a kitérő? 75. Mi a kitérő? 76. Milyen részekből áll a kitérő? 77. Melyik a vágánynak olyan szerkezeti része, amely csúcssínjeinek helyzetével lehetővé teszi, hogy a járművek folyamatos mozgással egyik vágányról a másikra áthaladhassanak? 78. Melyek a kitérő főbb részei? 79. Mit nevezünk kiágazási kitérőnek? 80. Melyik a nyílt hozzáférésű országos vasúti pályahálózatba, vagy a csatlakozó vasúti pályába épített szerkezet, amely lehetővé teszi a vasúti járművek sajátcélú vasúti pályahálózatra történő beállítását? 81. Mi a kiágazási kitérő? 82. Mi a kijárati jelző? 83. Minek nevezzük a kiszolgáló vonatoknak a sajátcélú vasúti pályahálózatról (térközbe, vagy az állomásközbe) történő kihaladását engedélyező vagy megtiltó főjelzőt? 84. Ki az a tolatásban részt vevő munkavállaló, aki a tolatásvezető vezetése alatt, járműkapcsoló-, mozgató-, megállító feladatokat lát el? 85. Ki a kocsirendező? 86. Minek nevezzük az előírt műszaki, technológiai (forgalomszabályozás, jelzési rendszer) előírásoknak megfelelő kijelölt vasúti pályahálózatot, amelyen azonos feltételekkel, meghirdetett pályahasználati díj megfizetése ellenében, a vasúti vállalkozásoktól független kapacitás-elosztás (menetrend) mellett, bármely vasútvállalat vonatokat (meneteket) közlekedtethet? 87. Mi a közforgalmú vasúti pályahálózat? 88. Mit nevezünk mozdonynak? 89. Minek nevezzük a vonóerő kifejtésére, vasúti elegy továbbítására és rendezésére alkalmas járművet, amely rendelkezhet utas- vagy poggyásztérrel is? 90. Mennyi mozdonynak tekintjük a szinkron üzemben kapcsolt mozdonyokat tolatás közben? 91. Mennyi mozdonynak tekintjük a szinkron üzemben kapcsolt mozdonyokat vontközlekedés közben? 92. Kit tekintünk mozdonyvezetőnek? 93. Ki tartozik a mozdonyszemélyzethez? 94. Mire alkalmazható a mozdonyrádió? 95. Minek nevezzük az olyan értekező berendezést, amely összeköttetést biztosít a mozdonyvezető és a tolatásvezető, illetve a végrehajtó szolgálatban résztvevő szolgálati helyek munkavállalói között? 96. Mi a mozdonyrádió? 97. Mit tekintünk mobil telefonnak? 98. Minek nevezzük a vágány két sínszálának egymástól való távolságát? 99. Mit tekintünk normál nyomtávnak? 100. Mi a nyomtávolság? 101. Mit nevezünk összekötő vasúti pályának? 102. Minek nevezzük az országos vasúti pályahálózatot és a sajátcélú vasúti pályahálózatot összekötő, csatlakozó vasúti pályának nem minősülő vasúti pályát? 103. Mit nevezünk páros féksarunak? 23