A LAKOSSÁG INTERNETHASZNÁLATÁNAK BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐI* FUTÓ PÉTER KARAJÁNNISZ MANOLISZ TARDOS ÁDÁM
|
|
- Henrik Németh
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A LAKOSSÁG INTERNETHASZNÁLATÁNAK BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐI* FUTÓ PÉTER KARAJÁNNISZ MANOLISZ TARDOS ÁDÁM A tanulmány tárgya a magyar lakosság internethasználata, a jelenség elterjedtsége és annak mozgatói. Adatainak elsődleges forrása egy 2004 decemberében végzett, 1800 háztartásra kiterjedő országos felmérés, melynek tárgya a lakosság részvétele az információs társadalomban volt. Európai összehasonlításban a háztartások internethasználatának mértéke megfelel az ország fejlettségének. Az internethasználat és ezen belül a szélessávú hálózatokhoz kapcsolódás dinamikusan növekszik és 2004 között az internethasználatba széles rétegek kapcsolódtak be, minek során jelentősen növekedett a közepes és alacsony iskolai végzettségű internethasználók aránya. A digitális technológiák használatában jelentkező különbségek nem jelentősek a férfiak és a nők között. Nagyobb, de gyorsan csökken a perifériális helyzetű településeken élők lemaradása. Tartósan széles az ún. digitális szakadék egyrészt a fiatal és az idős nemzedék között, másrészt a magas és az alacsony jövedelműek között. Az egyének és a háztartások részére az internethasználat a felfelé irányuló mobilitás, illetve a leszakadás egyik fő tényezője. Az internet és ezen belül a szélessávú hálózatokhoz kapcsolódás elsősorban azért nem terjed gyorsabban, mert a szolgáltatásnak magas az ára. Emellett azonban jelentős visszafogó szerepe van annak, hogy 1. nemzetközi összehasonlításban is komoly hiányok mutatkoznak a lakosság digitális jártasságában; 2. az on-line szolgáltatások presztízse a lakosság egyes rétegeiben alacsony; 3. kevés az igazán hasznos on-line-tartalom; 4. a lakosság többsége nem tartja eléggé biztonságosnak az interneten felkínált elektronikus kereskedelmi és ügyintézési szolgáltatásokat. TÁRGYSZÓ: Kommunikáció. Internethasználat. Reprezentáció felvétel. Az Európai Unió központi szerveiben és a tagállamokban az ezredforduló óta egyre jobban intézményesedik és mind határozottabb körvonalat ölt az információs társadalom kialakításának politikája. E politikaterület fő célja valamennyi uniós állampolgár életminőségének javítása információtechnológiai eszközök alkalmazásának segítségével. Intézkedéseit annak a felismerésnek birtokában állították össze, hogy az internet és ezen belül a szélessávú hálózatok használatának terjedése a lakosság körében pozitívan befolyásolja az egész kontinens versenyképességét és a tudásalapú gazdaság kialakulását. * A cikk: Az elektronikus hálózati kommunikáció társadalmi, gazdasági és kormányzati hasznosítása Magyarországon. Helyzetértékelő tanulmány a szélessávú elektronikus kommunikáció terjedését elősegítő fiskális és közpolitikai intézkedések megalapozásához, a Nemzeti Szélessávú Stratégia megvalósításához. c. tanulmány rövidített változata. Készítette az Ariosz Kft. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium megbízásából, 2005 februárjában. Statisztikai Szemle, 83. évfolyam, szám
2 FUTÓ KARAJANNISZ TARDOS: A LAKOSSÁG INTERNETHASZNÁLATA 1021 Az információs társadalom fejlődése természetesen magával hozta az erről szóló statisztika fejlődését is, amelynek az Eurostat definíciója szerint tárgya, az infokommunikációs termékek (IKT) és szolgáltatások előállítása, a használatukra való készség és alkalmazásuk (Buchow David [2004]). ADATGYŰJTÉS AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMRÓL Az információs társadalom fejlődését bemutató hivatalos uniós statisztika elsődleges forrásai azok a rendszeresen ismétlődő, esetenként több tízezer válaszolót is megszólaltató felmérések, melyek valamennyi uniós tagországra számos esetben a csatlakozás előtt álló országokra is kiterjednek. E felmérések témája az infokommunikációs termékek és szolgáltatások piacának keresleti oldala, Alapsokaságaikat háztartások, személyek, vagy vállalatok alkotják, módszertanukat az Eurostat folyamatosan harmonizálja. A lakossági felmérések esetében a harmonizáció egyik módja az, hogy ajánlásokat készítenek és tesznek közzé a mintavételi stratégiára, a kérdőív tartalmára, valamint az abban szereplő fogalmak és jelzőszámok definícióira (Eurostat [2005]). A nagymintás felvételeket olyan körkérdés jellegű projektek egészítik ki, melyek kérdőíveit a tagországok kormányainak küldik ki abból a célból, hogy azok a saját nyilvántartásaik alapján áttekintést adjanak az információs technológiák elterjedéséről az olyan intézménytípusokban, mint amilyenek a központi kormányzat szervezetei, az önkormányzatok, vagy az oktatási és az egészségügyi intézmények. E felméréseket sok esetben független tanácsadó szervezetek valósítják meg. Ilyen jellegű európai felmérésen alapul az elektronikus kormányzati szolgáltatások fejlődésének tagállami áttekintése (CAPGEMINI [2005]). Magyarországon az információs társadalomról szóló, a lakosságra vonatkozó számszerű ismeretek elsősorban különböző független szervezetek által megvalósított eseti felmérésekből származnak, melyek alkalmanként üzleti 1, kormányzati (Karajánnisz et al. [2005a]) vagy tudományos (Dessewffy et al. [2004], (Futó Kovács Pálinkó [2004]) célokat szolgálnak. A projektek megrendelői illetve támogatói kormányzati szervek vagy távközlési szolgáltató cégek, a felmérések megvalósítói pedig az esetek többségében egyetemek (Lengyel [2004]) vagy tanácsadó, gazdaság-, piac-, közvélemény-kutató cégek. Az információs technológiák iránt támasztott lakossági keresletre, valamint a keresleti szereplők ellátottságára, attitűdjeire vonatkozó magyarországi felmérések általában korlátozott számú (ezer és háromezer közötti) egyén megkérdezésén alapulnak, vagy ha a felmérés alapegysége a háztartás, akkor ezer és háromezer közötti háztartás válaszol a kérdőívekre. A mikrocenzushoz kapcsolódó infokommunikációs felmérés Mintavétel szempontjából érdekes kezdeményezés a Központi Statisztikai Hivatal és az Informatikai és Hírközlési Minisztérium ös együttműködése. A évi mikrocenzus kiegészítő felvételeként, április 1. és április 21. között végrehajtott 1 A lakosság infokommunikációs ellátottságának és attitűdjeinek értékes forrásai a távközlési szolgáltatók által megrendelt piackutatások, melyek azonban kutatási célra nem hozzáférhetők.
3 1022 FUTÓ PÉTER KARAJANNISZ MANOLISZ TARDOS ÁDÁM adatgyűjtés a mikrocenzus egy jelentős almintáján, 10 ezer háztartásban, kérdezőbiztosok közreműködésével valósult meg. A 2003/04 OSAP szám alatt regisztrált felmérés során a válaszadás önkéntes volt. A kérdőív hat témakört ölelt fel: 1. a háztartások IKT-eszköz ellátottsága, 2. a számítógép-használati, 3. az internethasználati szokások, 4. az e-kereskedelem elterjedtségének felmérése, 5. a számítógép, illetve az internet használatához szükséges ismeretek megléte és 6. a háztartás éves IKT-kiadásai. A kérdőív alapja az Eurostat modell kérdőíve. Az eredményeket 2005 őszén publikálják (KSH [2005a], KSH [2005b]). A 2004 decemberi felmérés és annak módszere A jelen tanulmányban idézett adatok többségükben az Informatikai és Hírközlési Minisztérium számára az Ariosz Kft. által 2004 decemberében végzett felmérésen alapulnak. A felmérés előzménye az a közbeszerzési eljárás, melyet az Informatikai és Hírközlési Minisztérium írt ki: A szélessávú elektronikus kommunikáció terjedését elősegítő fiskális és közpolitikai intézkedések megalapozása, a Nemzeti Szélessávú Stratégia megvalósítása című témában. A projekt keretében létrejött, a tanulmányban többször hivatkozott felmérés eredményeit összegző tanulmány elsődleges célja a 2004 júniusában lezárt Szélessáv Magyarországon stratégia a szélessávú elektronikus kommunikációról című dokumentum (NSZS) helyzetelemzésének aktualizálása, kiegészítése empirikus (lakossági, közintézményi és vállalati) vizsgálatok és nemzetközi benchmarkok felhasználásával. A jelen tanulmány témája a helyzetértékelés lakossági része, mely teljes egészében önálló, primer kutatáson alapult (Karajánnisz [2005b]). A kérdőíves felmérés 1800 háztartásra terjedt ki. Középpontjában a lakosság elektronikus kommunikációval kapcsolatos ellátottsága, adottságai és attitűdjei álltak, különös tekintettel a szélessávú internetkapcsolat használatára, terjedésére, és annak mozgatóira. A válaszoló személy minden esetben a háztartásfő volt. A többszörösen rétegzett, arányos, valószínűségi minta kiválasztásánál első lépcsőben a közigazgatási besorolás, és a település nagysága (lakosságszáma) alapján választották ki a településeket, majd második lépcsőben meghatározták az egyes településrétegekből megkérdezendők számát. Ennek eredményeképpen Magyarország 132 településéről és Budapest 23 kerületéből kerültek megkérdezettek a mintába. A nemválaszolások hatására azonban az így kapott minta néhány jellemzőjének eloszlása eltért a évi népszámlálás adatai alapján várható sokasági jellemzők eloszlásától. Ezeket az eltéréseket súlyozás korrigálta, melynek során három szempontot vettek figyelembe. 1. A háztartás lakóhelyének településtípusát (Budapest; megyeszékhely és megyei jogú város; egyéb város; egyéb község); 2. a háztartásfő iskolai végzettségét (kevesebb, mint 8 általános iskolai osztály; 8 általános iskolai osztály; szakmunkásképző, szakiskola; érettség; egyetem, főiskola) és 3. a háztartásban élők létszámát (1 fő; 2 fő; 3 fő; 4 fő; 5 fő; 6 vagy több fő). A súlyozást iterációs módszerrel végezték, melynek során a minta kétdimenziós peremeloszlásait a sokaság ismert kétdimenziós peremeloszlásaihoz közelítették mindaddig, amíg az eltérés egy meghatározott szint alá csökkent. A súlyozás eredményeképpen a
4 A LAKOSSÁG INTERNETHASZNÁLATA 1023 minta azon demográfiai jellemzői, amelyeket a súlyozáskor felhasználtak, teljes mértékben megegyeznek évi népszámlálás adataival. A mintaválasztás alapjául szolgáló sokaság a magyarországi háztartások. Ennek megfelelően a súlyozást is a háztartásokra végezték el. A kérdőívben azonban a háztartásban élő összes személy néhány adata is szerepelt (nem, születési év, iskolai végzettség, a kérdezetthez viszonyított családi státus, gazdasági aktivitás, számítógép-használat, internethasználat, mobiltelefon-használat, idegen nyelv ismerete). Ily módon a háztartásmintában élő személyek a háztartási súlyozás után képviselik a magyarországi háztartásokban élő összes személyt. A minta jellemzői tehát összefoglalóan: Alapsokaság: A magyarországi háztartások (3,863 millió); Megfigyelési egység: Háztartás; A minta elemszáma: 1800 háztartás; A mintavétel módja: Többszörösen rétegzett, arányos, valószínűségi; A minta jellege: országos; Mintatelepülések száma: 132 település + Budapest 23 kerülete; Adatfelvétel módja: Személyes interjúk strukturált kérdőívvel; Adatfelvétel ideje: november 29 december 16; Válaszadó: Háztartásfő; Korrekciós súlyozás: Többszempontú súlyozás a háztartásnagyság, a háztartásfő iskolai végzettsége, településréteg és vezetékes telefonellátottság szerint; A súlyozás alapja: A évi népszámlálás háztartás-statisztikai adatai; A LAKOSSÁG HOZZÁFÉRÉSE AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZÖKHÖZ Az ezredforduló óta az Európai Unió 25 tagországában az internethasználat és ezen belül a szélessávú kommunikáció elterjedtsége robbanásszerűen megnőtt, de ezzel párhuzamosan nőtt az egyes tagországok közötti szakadék is. A magyar háztartások internetelőfizetéseinek száma 2004-ben dinamikusan növekedett, de a növekedési ütem a korábbi évekhez képest csökkent. A magyar infokommunikációs politika kiemelt céljai között szerepel a háztartások számítógép- és internet-ellátottságának javítása, a használók körének szélesítése. Az intézkedések tervezése szempontjából az infokommunikációs eszközökhöz és hálózatokhoz való lakossági hozzáférés társadalmi jelzőszámai kiemelt jelentőségűek. Ezek az indikátorok adnak visszajelzést a kormányzati tervdokumentumokban foglalt egyes célok teljesülési szintjéről. Például ilyen jellegű célt fejez ki a következő állítás: 2006-ig a lakosság több mint 80 százaléka számára elérhetővé válik a megfizethető árú szélessávú szolgáltatás (IHM [2004]). A decemberi kérdőíves felmérés 2 alapján ezen indikátorok a következőképpen alakultak Magyarországon. Személyiszámítógép-ellátottság és -használat A felmérés időpontjában a magyar háztartások 34,5 százaléka rendelkezett legalább egy darab számítógéppel. Ez a személyek szintjén azt jelenti, hogy a 14 éven felüli lakos- 2 Itt és a továbbiakban a évi felmérés minden esetben az (Karajánnisz et al. [2005a])publikációra utal.
5 1024 FUTÓ PÉTER KARAJANNISZ MANOLISZ TARDOS ÁDÁM ság 42 százaléka, a felnőtt népességnek pedig 40 százaléka élt olyan háztartásban, amely rendelkezett személyi számítógéppel. A számítógép tulajdonlása azonban nem feltétlenül jár együtt annak használatával, és sokan vannak, akiknek nincs otthoni számítógépük, de munkahelyükön, nyilvános helyeken vagy más háztartásokban használnak számítógépet. A felmérés időpontjában a felnőtt népesség 38 százaléka volt személyiszámítógép-használó abban az értelemben, hogy a kérdezést megelőző fél évben ennyien használtak kisebb-nagyobb gyakorisággal számítógépet. 1. tábla A személyiszámítógép(personal Computer PC)-ellátottság és -használat egyéni és háztartási szintű jelzőszámai a lakosság körében, 2004 decemberében Megnevezés Száma (ezer) Aránya (százalék) PC-ellátottság jelzőszámai A háztartásokban található összes asztali PC 1491 A háztartások, ahol van legalább egy PC ,5 14 évesek és idősebbek, akik olyan háztartásban élnek, ahol van legalább egy PC ,8 18 évesek és idősebbek akik olyan háztartásban élnek, ahol van legalább egy PC ,1 PC-t valamilyen rendszerességgel, valahol használó 14 évesek és idősebbek ,0 18 évesek és idősebbek ,1 háztartások, melyekben valamely személy a használó ,7 háztartások, ahol a háztartásfő a használó ,7 Internetellátottság Internethasználat 2004 végén a háztartások 17 százaléka rendelkezett internethozzáféréssel. Ez az érték tartalmazza a háztartások azon 2,5 százalékát is, melyek előfizetés nélkül, úgynevezett nyílt interneteléréssel kapcsolódtak a világhálóhoz. A felnőtt lakosság 26 százaléka állította, hogy az elmúlt hat hónapban használta az internetet vagy saját lakásában, vagy máshol. 2. tábla Az internetellátottság és -használat egyéni és háztartási szintű jelzőszámai a lakosság körében 2004 decemberében Megnevezés Száma (ezer) Aránya (százalék) Internethasználat Azon 14 éves vagy idősebb személyek, akik (valamilyen rendszerességgel) használnak internetet valahol (akár otthon, akár máshol) ,4 Azon 18 éves vagy idősebb személyek, akik (valamilyen rendszerességgel) használnak internetet valahol (akár otthon, akár máshol) ,0 Azon háztartások, ahol van olyan személy, aki (valamilyen rendszerességgel) használ internetet valahol (akár otthon, akár máshol) ,1 Azon háztartások, ahol a háztartásfő (valamilyen rendszerességgel) használ internetet valahol (akár otthon, akár máshol) ,1 (A tábla folytatása a következő oldalon.)
6 A LAKOSSÁG INTERNETHASZNÁLATA 1025 Megnevezés Száma (ezer) (Folytatás.) Aránya (százalék) Internetellátottság Azon háztartások, ahol otthon használnak internetet ,2 Azon háztartások, amelyek otthoni internet-előfizetéssel rendelkeznek ,7 Azon háztartások száma (illetve aránya az otthoni internethasználókon belül), amelyek szélessávú otthoni internet-előfizetéssel rendelkeznek ,8 Azon 14 éves vagy idősebb személyek, akik olyan háztartásban élnek, ahol otthon használnak internetet ,9 Azon 18 éves vagy idősebb személyek, akik olyan háztartásban élnek, ahol otthon használnak internetet ,1 Összetett mutatók Azon 14 éves vagy idősebb személyek, akiknek otthonában van internet, mégsem használnak internetet 350 Azon 14 éves vagy idősebb személyek, akiknak otthonában nincs internet, de máshol használnak internetet 997 Internetre csatlakozó otthoni asztali PC-k száma (illteve aránya az összes otthoni asztali PC-n belül) ,9 Az infokommunikációs státusok A magyar háztartások mélyen megosztottak abból a szempontból, hogy rendelkezneke személyi számítógéppel és internet-hozzáféréssel, és ha igen, akkor milyennel. A jelenség jól jellemezhető az infokommunikációs státus fogalmával és a hozzárendelt indikátorral. E skála egyik végén helyezkednek el az otthoni szélessávú hozzáféréssel rendelkező háztartások, a háztartások 8,3 százaléka. Az infokommunikációs státus a személyek szintjén is értelmezhető: ebbe a szélessáv otthon kategóriába tartoznak az ilyen háztartásokban élő internethasználó személyek. A skála másik végén találhatók az olyan háztartások (illetve a személyek szintjén, e háztartások tagjai), amely háztartások tagjai sem otthon, sem munkahelyükön, sem máshol nem használnak számítógépet, így nem is csatlakoznak az internethez. Ezt az infokommunikációs státuskategóriát a nemzetközi szakirodalom digitálisan írástudatlan néven tartja számon, és a felmérés időpontjában ebbe a kategóriába tartozott a magyar háztartások 52,2 százaléka. A két véglet között elhelyezkedő kategóriákra példa keskeny sáv otthon (a háztartások 9,0 százaléka), valamint a pc otthon, internet máshol státus (a háztartások 10,7 százaléka). Ez utóbbi kategóriába tartoznak azok a háztartások, amelyeknek van otthon számítógépük, és noha nem rendelkeznek otthoni internetkapcsolattal, de a háztartás legalább egyik tagja használja az internetet otthonán kívül. A személyek szintjén azok tartoznak ebbe a szegmensbe, akik a világhálóra nem kapcsolódó személyi számítógéppel felszerelt háztartásban élnek, de valahol máshol (például iskolában, munkahelyen) használnak internetet. Nem meglepő, hogy a magas infokommunikációs státus leginkább a magasabb társadalmi státusú háztartásokra jellemző. Az infokommunikációs szempontból leszakadó szegmensek pedig nemcsak az infokommunikációs eszközhasználat szempontjából, hanem minden lényeges társadalmi jelzőszám tekintetében különböznek az internethasználóktól, így az információs társadalomba való integrálódásukra a közeljövőben még erőteljes külső hatás esetén sem sok esély kínálkozik.
7 1026 FUTÓ PÉTER KARAJANNISZ MANOLISZ TARDOS ÁDÁM A háztartások tartós fogyasztási cikkekkel való felszereltsége Ez az ismérv szorosan összefügg az infokommunikációs státussal. A várakozásoknak megfelelően a szélessáv otthon és a keskeny sáv otthon szegmensek háztartásai a legjobban felszereltek, a másik végleten pedig a pc máshol, internet sehol, a digitálisan írástudatlan szegmensek háztartásainak ellátottsága nemcsak infokommunikációs, hanem egyéb tartós fogyasztási cikkek szempontjából is gyengébb. Településméret A magasabb IKT-státusú szegmensekbe tartozó háztartások jóval nagyobb arányban laknak nagyobb településeken, mint az alacsonyabb státuszúak. Így például a szélessáv otthon szegmensbe tartozó háztartások 68 százaléka él a fővárosban vagy valamelyik megyeszékhelyen. Ezzel szemben, ha a digitálisan írástudatlan szegmensen belül csak azokat a háztartásokat vizsgáljuk, amelyekben van 35 évnél fiatalabb személy, akkor arra a megállapításra juthatunk, hogy az ilyen háztartások többsége vidéki: 47 százalékuk községlakó és csupán 7 százalékuk lakik Budapesten. Képzettség A várakozásokkal egyezően, minél magasabb egy adott háztartás infokommunikációs státusa, annál valószínűbb, hogy a háztartásfő magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik. Míg a szélessáv otthon és a keskeny sáv otthon szegmensek háztartásfőinek kétötöde diplomás, addig a digitálisan írástudatlan szegmensek háztartásfőinek csak 4,5 százalékáról mondható el ugyanez, 66 százalékuk pedig legfeljebb nyolc általános iskolai osztályt végzett. Ez a differenciálódás azonban gyorsan oldódik, mert az internetelőfizetők körébe később belépők között egyre nagyobb arányban jelennek meg az alacsonyabb iskolai végzettségűek. Míg 1999 előtt az otthoni internetkapcsolatot létesítő háztartásfőknek csupán 5,5 százaléka került ki az érettségivel nem rendelkezők csoportjából, addig 2003-ban és 2004-ben már minden ötödik előfizető ebbe a csoportba tartozott. Az eredmények tehát azt mutatják, hogy a későbbi belépők között egyre nagyobb arányban jelennek meg az alacsonyabb iskolai végzettségűek. Az 1999 előtti adatok forrása szintén a decemberi lakossági felmérésből származik, a kérdőív ugyanis, az internet otthoni bevezetésének történetével, annak időbeli lefolyásával foglalkozó részt is tartalmazott. Életkor Az egyes korosztályok között az információs technológiákkal élni tudó legnépesebb szegmensek a fiatal nemzedékekhez tartoznak. A fiatalok magas infokommunikációs érdeklődése részben nyitottságuknak köszönhető, de nagy szerepet játszik benne a közoktatás sikeres számítógépesítése, továbbá az a tény, hogy a gyermekes családok körében nagyobb a motiváció a számítógép és az internet beszerzésére. Az idősebb korosztályok felé haladva azonban gyorsan nő a digitálisan írástudatlan személyek száma.
8 A LAKOSSÁG INTERNETHASZNÁLATA 1027 A magyar társadalom korfájának infokommunikációs szempontú megoszlása Ezer fő december ,9% - digitálisan írástudatlan 3,8% - offline PC-t használ máshol 11,0% - offline PC otthon 4,8% - PC-t és internetet használ máshol 7,2% - offline PC otthon, internet máshol 8,9% - Keskenysávot használ otthon 8,4% - Szélessávot használ otthon Életkor (éves) A SÁVSZÉLESSÉG SZEREPE ÉS A KAPCSOLÓDÁS A SZÉLESSÁVÚ HÁLÓZATOKHOZ A szélessávú hálózatok fejlesztésére tett uniós törekvések hatásosságát mutatja, hogy az EU 15 tagállamában és a 10 újonnan csatlakozott országban, 2000 és 2004 között, a szélessávú kommunikáció penetrációja robbanásszerűen megnőtt. Az elterjedtség idegen szóval: penetráció kifejezésen a továbbiakban egy főre jutó szolgáltatásigénybevételt értünk. Az elterjedtség fogalom lefedi az üzleti és intézményi felhasználókat is. Ezért határozottan meg kell különböztetni az egy háztartásra jutó háztartási felhasználók számától, amely már kizárólag a lakossági felhasználású szolgáltatásigénybevétel mérőszáma. A kedvező jelenség mozgatói elsősorban a következők: a csökkenő árak, az infrastruktúra alapú verseny, az újonnan belépő szolgáltatók beruházásai, valamint a hagyományos telefonszolgáltatók azon törekvései, hogy pótolják a vezetékestelefon-ágazat csökkenő bevételeit (EU [2004]). Az Európai Unió országaiban a szélessávú internetes technológiák térnyerése látványos gyorsasággal zajlik és 2004 között az EU 25 tagállamában a szélessávú hozzáférések száma 72 százalékkal, azaz 29,6 millióra nőtt, így az időszak végén az elterjedtség látványosan megnőtt: 100 lakosra 6,5 szélessávú kapcsolat jutott. Magyarországon 2004 decemberére 100 lakosra 3,1 szélessávú előfizetés jutott, a vállalatok és az intézmények előfizetéseit is beleértve. Ezzel a visegrádi országokéhoz közel álló mutatóval hazánk hátulról a nyolcadik volt az EU 25 tagállamának körében, de nem érte el az EU 15 tagállamai jellemző átlagos elterjedtségi mutató felét és a skandináv országokra jellemző elterjedtségi mutatók negyedét sem (EU [2004]). A fenti adatok érvényessége azonban rövid életű, hiszen Magyarországon a szélessávú kommunikációs kapcsolatok elterjedtsége dinamikusan nő. A decemberi felmé-
9 1028 FUTÓ PÉTER KARAJANNISZ MANOLISZ TARDOS ÁDÁM rés alapján elmondható, hogy az ezredfordulót követően a háztartások internethez való kapcsolódása igen gyorsan rétegződött át abból a szempontból, hogy milyen volt a kapcsolódás sávszélessége. A felmérést megelőző évtized folyamán minél később csatlakozott egy háztartás az internethez, annál gyakrabban fordult elő, hogy rögtön szélessávú előfizetést vásárolt. A decemberi felmérés kérdőíve a szélessávú kapcsolatok számának meghatározásához nem az elektrotechnikai módon definiált sávszélességet vette figyelembe, hanem a kapcsolódás technikai módját. Konkrétan, a felmérés azokat a háztartásokat tekintette szélessávú kapcsolattal rendelkező háztartásnak, amelyek xdsl, kábelmodemes, műholdas, vagy vezeték nélküli (mikohullámú, rádiós) internet-kapcsolattal rendelkeztek. (Ha a sávszélességet megabit/secundum mértékegységben kérdezték volna, túlságosan magas arányban fordult volna elő válaszhiány.) A kapcsolódás technikai megoldása A felmérés időpontjában a háztartások összes internet-hozzáféréséből a legnagyobb arányt még az analóg modemes technológia tette ki (keskeny sávú kapcsolódás), számuk körülbelül 250 ezerre volt tehető. De ekkor már az összes, internetkapcsolattal rendelkező háztartás közel fele, azaz 48 százalék rendelkezett szélessávú előfizetéssel, és ez uniós összehasonlításban kedvező érték. Ebből a 318 ezer szélessávú előfizetésből 204 ezer volt az ADSL-technológián alapuló kapcsolódás, és 91 ezer volt a kábel-internetes előfizetések száma. E technológiákon túlmenően az egyéb szélessávú kapcsolódási módok ilyenek például a mobiltelefonon vagy műholdon keresztüli és az egyéb drótnélküli (rádiós, mikrohullámú) technológiák nem voltak jellemzők, arányuk együttesen sem érte el az összes otthoni hozzáférés 5 százalékát. Lefedettség Bár 2004-ben az otthoni szélessávú interneteléréssel rendelkező háztartások kétharmada a fővárosban vagy valamelyik megyeszékhelyen élt, gyorsan nőtt a szélessávú szolgáltatások elérhetőségének területi lefedettsége is. Az ilyen eléréssel rendelkező háztartások körében a diplomás háztartásfők aránya meghaladta a háztartások összességében megfigyelt országos átlagot, de ez a felülreprezentáció már csökkenő szakaszba érkezett. A szélessávú internetes infrastruktúra fejlődésének eredményeképp 2004 decemberében a 3143 magyarországi település közül 721-ben volt elérhető szélessávú technológia, ezeken a településeken a lakosság 76,3 százaléka élt végén Budapesten és valamennyi megyeszékhelyen elérhető volt a szélessávú internetszolgáltatás, a városok település lefedettségi mutatója azonban már csak 86 százalékos volt. A nagyobbaktól kisebb lakosságú települések felé haladva a szélessávú szolgáltatásokkal lefedett települések részaránya egyre csökkent. Az 1500-nál alacsonyabb lélekszámú falvak mindössze 8 százalékában létezett szélessávú internetszolgáltatás. 3 A szélessávú szolgáltatások egyes településeken való elérhetőségéről szóló adatgyűjtést és számításokat az Ariosz Kft. készítette 2004-ben az Informatikai és Hírközlési Minisztérium megbízásából. A számítások forrásait a távközlési szolgáltatók által közzétett lefedettségi információk képezték.
10 A LAKOSSÁG INTERNETHASZNÁLATA 1029 ON-LINE TARTALMAK ÉS A TARTALOMSZOLGÁLTATÁS A felvétel tapasztalatai szerint a háztartások számára az internet-előfizetés létesítésének leggyakoribb célja a munkához, tanuláshoz, vásárláshoz való ismeretek elérése, valamint a szórakozás, a világhálóhoz való kapcsolódás legfőbb akadálya pedig az internet magas ára volt. Az elektronikus kiskereskedelem Magyarországon 2001-től kezdődően erőteljes ütemben fejlődik, de jelentős a lemaradás a régi EU-tagországokhoz képest. Az interneten a lakosság számára termékeket és szolgáltatásokat kínáló (szaknyelven business-toconsumer B2C) üzletág fejlődésének fő akadálya a logisztikai háttér hiánya és az elektronikus fizetés törvényi feltételeinek kiforratlansága. Dinamikusan nőtt a magyarországi bankok lakossági internet banking ügyfeleinek száma (a júniusi 280 ezerről 2004 decemberére 460 ezerre). Az elektronikus kormányzás fejlettségének tekintetében az EU évi szintjéhez képest is jelentős a lemaradásunk. A központi kormányzat az ezredforduló óta több sikeres elektronikus kormányzati projektet valósított meg, de az egyes tárcák és a hozzájuk tartozó kormányzati intézmények on-line szolgáltatásainak szintje változó, összekapcsolhatóságuk alacsony fokú. Az önkormányzatok infokommunikációs infrastruktúrájának fejlődését főként anyagi korlátok akadályozzák, az önkormányzati tartalomszolgáltatás fejlődését pedig szervezeti problémák és tudáshiány is hátráltatja. Az elektronikus kormányzati szolgáltatások bevezetését az is hátráltatja, hogy a lakosság jelentős része értetlenül fogadja, és ragaszkodnak a hagyományos ügyintézési megoldásokhoz. A fiatalabb korosztály, a magasabb társadalmi státusúak és az értelmiségiek az ügyintézés jelenlegi módjaival inkább elégedetlenebbek mint a többi réteg, és igényesebbek ügyintézés terén. A magyar nyelvű kulturális tartalmak fejlesztése nem tart lépést az elektronikus kommunikáció infrastruktúrájának és a számítógép használatának hazai terjedésével. A sávszélesség szerepe Azok az on-line tartalmak, amelyekhez feltétlenül szélessávú kapcsolatra van szükség, általában mozgóképes-multimédiás jellegűek, többségükben kulturális, szórakoztató és közvetlen személyes on-line kommunikációs célokat szolgálnak. Ilyenek a videofilmek és -játékok, az on-line interaktív tévéműsorok. A felmérés időpontjában még kevés felhasználó élt a webes telefon, a videotelefon és a videokonferencia eszközeivel, amelyek pedig külföldi példák alapján a közeljövőben, várhatóan a legfontosabb szélessávon megvalósuló szolgáltatások lesznek. A LAKOSSÁG INFOKOMMUNIKÁCIÓS JÁRTASSÁGA ÉS KÉPZETTSÉGE A magyar lakosság infokommunikációs jártasságának és képzettségének szintje elmarad a nyugat-európai átlagétól, sőt az újonnan csatlakozott EU-tagországok átlagától is (Futó Kovács Pálinkó [2004]). A magyar informatikai kultúra azonban az elmúlt évtized során különösen a fiatalabb és a képzettebb rétegek körében sokat fejlődött.
11 1030 FUTÓ PÉTER KARAJANNISZ MANOLISZ TARDOS ÁDÁM A magyarországi tanintézetekben közép- és kelet-európai összehasonlításban megvannak az információtechnika jellegű tudás terjedésének infrastrukturális feltételei. A száz felsőfokú tanintézetben tanuló diákra jutó számítógép szempontjából Magyarország vezeti a közép- és kelet-európai rangsort. Magyarországon 2003-ban a középiskolákban minden második számítógép nagysebességű internet-eléréssel volt felszerelve, a felsőfokú tanintézetekben pedig a számítógépek kétharmada volt ilyen. A hazai alap- és középfokú oktatási intézmények döntő többsége (88%) rendelkezik valamilyen internethozzáféréssel. Közép- és kelet-európai összehasonlításban ez azt jelenti, hogy az ország az élmezőnybe tartozik. A távoktatási piacon a távoktatás keret-szoftvereiből igen nagy a kínálat, de hazánkban egyelőre kevés és nehezen elérhető a digitális tananyag, és ennél is szűkebb az interaktív, élő szolgáltatásokkal kísért kurzus. A felsőoktatási intézmények internetes megjelenése intézményi szinten kielégítő, de ez alatt már kevésbé: a legtöbb egyetemen az oktatók lelkesedésére, önszorgalmára van bízva, hogy milyen mélységű tanszéki weboldalt létesítenek, és hogy egyáltalán létrehoznak-e egyéni oktatói weboldalakat. A munkahelyek szerepe az infokommunikációs eszközök használata és az ahhoz kapcsolódó tudás terjesztése szempontjából árnyalt (Futó Kovács Pálinkó [2004]). Egyfelől a nagyobb, a külföldi tulajdonú, valamint a kisebb, de innovatívabb cégeknek kiemelt szerep jut a digitális írástudás terjesztésében. Másfelől, a munkahelyek többségét és összességét tekintve Magyarország közép-európai helyezése igen kedvezőtlen. Abból a szempontból például, hogy az alkalmazottak hány százaléka használt internetet munkahelyén, 2003-ban Magyarország a sereghajtó helyet foglalta el az EU-hoz frissen csatlakozott országok között. Közép- és kelet-európai összehasonlításban Magyarországon gyenge a dolgozók ösztönzése a munkahelyi képzésre és fejletlen az oktatástechnikai. A decemberi felmérés kimutatta, hogy a személyi számítógéppel rendelkező háztartásokban a háztartásfőknek meglepően magas hányada (47,3%) vett már részt számítógép-kezelői képzésen. Nagy részük nem otthon, hanem máshol (például munkahelyükön vagy közösségi internet-helyeken) használják a világhálót. A háztartás infokommunikációs státusa, valamint a háztartásfők megoszlása aszerint, hogy részt vettek-e a számítástechnikai, számítógép-kezelői képzésen, tanfolyamon Részvétel Szélessáv otthon Keskeny sáv otthon A háztartás infokommunikációs státusa Személyi számítógép otthon, internet máshol Személyi számítógép otthon, internet sehol Személyi számítógép és internet máshol Megoszlás az egyes szegmenseken belül (százalék) Személyi számítógép máshol, internet sehol 3. tábla Összesen Nem vett részt 50,4 39,7 37,5 75,2 32,4 70,2 52,7 Most is éppen részt vesz 2,2 4,1 0,0 0,0 0,7 0,9 1,5 Részt vett 47,4 56,2 62,5 24,8 66,9 28,9 45,8 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Megjegyzés. Bázis: azok a háztartásfők, akik otthon használnak személyi számítógépet.
12 A LAKOSSÁG INTERNETHASZNÁLATA 1031 A számítógép-kezelői képzéseken, tanfolyamokon leggyakrabban a legfiatalabb (18-29 éves) háztartásfők vettek részt, de az idősek körében is magas volt a részvételi arány. Azok, akik nem vettek részt semmilyen tanfolyamon, minél alacsonyabb infokommunikációs státuscsoportba tartoznak, annál inkább szükségesnek tartanák, hogy a jövőben részt vegyenek az első vagy a további számítógép-kezelői képzésen. A háztartásfők korcsoport-megoszlása aszerint, hogy részt vettek-e valaha számítástechnikai, számítógép-kezelői képzésen, tanfolyamon (százalék) Tanfolyami részvétel Megoszlás az egyes korcsoportokon belül és több éves Összesen Nem vett részt 39,3 53,6 55,0 57,4 55,8 52,6 Most is éppen részt vesz 2,9 2,9 0,8 0,0 0,0 1,6 Részt vett 57,8 43,5 44,2 42,6 44,2 45,8 Összesen 100, 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 4. tábla Megjegyzés. Bázis: azok a háztartásfők, akik otthon használnak személyi számítógépet. A család szerepe A digitális írástudás, ezen belül az internethasználathoz fűződő tapasztalatok családon belüli terjedésének útja elsősorban a gyermekektől vezet a felnőttekhez, éspedig minél alacsonyabb a háztartásfő iskolai végzettsége, annál inkább igaz ez az állítás. A családok körében a számítógép-vásárlás egyik elsődleges motivációja a tanuló korú gyermekek képzése. A háztartások többségében a gyermekek hamarabb jutnak számítógépes ismeretekhez, mint a felnőttek. Csak a magas iskolai végzettségű csoportban áll fenn, hogy a háztartásfők és élettársaik a gyerekekhez hasonló eséllyel kerültek internetes tapasztalatok birtokába az otthoni internethasználat kezdete előtt. 5. tábla A háztartások aránya a háztartásfő iskolai végzettsége és aszerint, hogy volt-e a családban valakinek internetes tapasztalata, mielőtt otthon internetet használtak* (százalék) A háztartásfő iskolai végzettsége Volt tapasztalata Együtt Alapfokú Középfokú Felsőfokú A háztartásfőnek 25,2 51,4 69,9 53,6 A háztartásfő élettársának 17,3 29,0 34,9 29,0 A háztartásfő gyerekének 52,2 36,6 39,4 40,9 Egyéb családtagnak 14,0 5,0 5,6 7,1 Bárkinek a háztartásban 80,3 85,6 87,9 85,5 * Több személy is megemlíthető volt. Megjegyzés. Bázis: azok a háztartások, ahol van otthon internet.
13 1032 FUTÓ PÉTER KARAJANNISZ MANOLISZ TARDOS ÁDÁM AZ INTERNETTEL KAPCSOLATOS MOTIVÁCIÓK ÉS FÉLELMEK Az egyének és családok viszonya az internethasználathoz, és érzelmi beállítottságuk az infokommunikációs termékek és szolgáltatások hasznainak és kárainak társadalmi értékelésén alapul. Ezek a vélemények nagy szerepet játszanak abban, hogy adott árszínvonal mellett a lakosság mely rétegei áldozzák bevételeik egy részét on-line szolgáltatásokra és a hozzájuk szükséges eszközökre. Az otthoni internet bevezetését gátló tényezők körében az anyagiak szerepelnek az első helyen, de közvetlenül ezután a szolgáltatás szükségességét megkérdőjelező megfontolások következnek: az internet otthoni bevezetését nem tervező háztartásfők közel fele nyilatkozott úgy, hogy nincs szükségük az internetre, közel 40 százalékukat pedig nem érdekli az internet. Az internetre való belépésnek számos objektív és szubjektív akadálya lehet. A felmérés során az akadályozó tényezőkről a már internetező háztartásokat is megkérdezték, hogy képet kapjanak arról is, milyen nehézségekkel kellett ezeknek a háztartásoknak megküzdeniük az internet bevezetését megelőzően. Az otthon nem internetező háztartásokat további két csoportra, a csatlakozást tervezőkre és nem tervezőkre bontották. Az akadályozó tényezőket az így kapott három csoport az internetező háztartások, az internetet tervezők és az internetet nem tervezők szerinti bontásban vizsgálták. Az internetre való belépést hátráltató tényezők körében a legsúlyosabb akadálynak mindhárom csoport az internet magas árát jelölte meg. A már internetező háztartások körülbelül egyharmada szerint az internet bevezetése kis anyagi megterhelés számukra, és csak egynegyedük szerint jelentett nagy anyagi megterhelést. Értelemszerűen a számítógép hiánya a még nem internetező háztartások esetében jelentősebb probléma. A nem internetező csoportok esetében a motiváció hiánya is gondot okoz, az internetet nem tervező háztartásfők közel fele nyilatkozott úgy, hogy nincs szükségük az internetre, ez az akadályozó tényező azonban még így is csak a harmadik volt a sorban. A frissen csatlakozók számára a beruházás sokkal kisebb megterhelésnek tűnt, mint a régebben csatlakozottaknak. Ennek oka részben az infokommunikációs termékek és szolgáltatások fokozatos árcsökkenése, részben pedig az infokommunikációs fogyasztás presztízsének növekedése. A háztartások körében végzett decemberi felmérés alapján elmondható, hogy az otthoni internethasználatban egyelőre azok az internetes tartalmak a legnépszerűbbek, amelyek keskeny sávú kapcsolat mellett is elérhetők. Ilyenek a munkát, tanulást, vásárlást és szórakozást elősegítő információgyűjtés, keresés az interneten, valamint az elektronikus levelezés. Az internet legnagyobb népszerűségnek örvendő, legvonzóbb tartalmai a következők voltak. Egyéni fogyasztók számára nyújtott kommunikációs felületek: és csevegési lehetőségek, ismerkedési fórumok, virtuális kisközösségek. Kulturális, ismeretterjesztő, hírszolgáltató webtartalmak. Szórakoztató és játékokat nyújtó weboldalak. Tananyagok és oktatási segéd- és háttéranyagok, hallgatói és oktatói adminisztrációk, tanintézeti ügyintézés. A lakosság egyes rétegeinek egymástól jelentősen eltérő a viszonyuk az internethez. A felmérés során a megkérdezett háztartásfők ötfokú skálán jelezték, hogy mennyire ér-
14 A LAKOSSÁG INTERNETHASZNÁLATA 1033 tenek egyet 11 különböző, a világháló hasznosságát és társadalmi szerepét kifejező állítással, például azzal, hogy Akinek van internete, az tájékozottabb. E kérdésekre adott válaszok nyomán, az internethez való kedvezőbb, illetve elutasítóbb magatartás alapján klaszterelemzés készült az SPSS statisztikai programcsomag MacQueens K-means (Kközéppontú) eljárásának egy célszerűen továbbfejlesztett változatával. A számítások alapján a válaszoló személyek az alábbi csoportokba sorolhatók. 6. tábla Az internethez való viszonyulás attitűdcsoportjai és az egyes motivációs csoportok részaránya a háztartásfőkön belül Megoszlási viszonyszám Motivációs csoport (klaszter) (százalék) Az 1. csoport: lelkes internet-kedvelők fenntartások nélkül, szerintük az internet a mindennapok részévé vált 26,0 A 2. csoport: elismerik az internet hasznos oldalait, nem látnak különösebb veszélyt a használatában, ugyanakkor korántsem gondolják, hogy ennek feltétlenül a mindennapok részévé kellene válnia 11,0 A 3. csoport: szerintük az internetnek pozitív és negatív oldalai egyaránt vannak, erőteljesen a mindennapok része, de ez inkább csak átmeneti divat-jelenség 16,0 A 4. csoport: szerintük az internet nem túl hasznos, de érzékelik, hogy lassan a mindennapok részévé válik. Fenntartásaik nem jelentősek. 19,0 Az 5. csoport: őket nem érdekli az internet, szerintük nem is hasznos, nem is káros, és nem is a mindennapok része 12,0 A 6. csoport: erősen internetellenesek. Az internetnek csak a negatív oldalait látják 16,0 Együtt 100,0 Az egyetértés az internettel kapcsolatos egyes állításokkal az alábbi módon alakult a hat különböző attitűdcsoportban. Megfigyelhető, hogy a szabadidős internetezéssel kapcsolatos vélemények (2. és 3. állítás) jobban megosztják a lakosságot, mint a tanulással és a munkával kapcsolatos állítások (10. és 11. állítás). A 6. táblában felsorolt attitűdök a következő módon függenek a demográfiai mutatóktól. Az iskolai végzettség és az internettel kapcsolatos attitűd között van összefüggés, bár ez nem erős. Az internetet kedvelő csoport tagjai között a felsőfokú végzettségű háztartásfők némileg felülreprezentáltak, az internet-ellenes csoport tagjai között viszont az alapfokú végzettségű háztartásfőkre mondható el ugyanez. Hasonló kapcsolat mutatható ki az internethez való viszony és a korcsoport között. Az idősek azonban nem egyértelműen internetellenesek, hiszen egyaránt egyötöd-egyötöd részük tartozik az internetellenes, valamint az internetkedvelő csoport tagjai közé. Az adatvesztéssel, adatlopással, a hamis és káros internetes tartalmakkal, valamint az on-line fizetést kísérő anomáliákkal kapcsolatos félelmek a lakosság körében sokkal intenzívebbek, mint a vállalati és a közületi szférában. Ez érthető, hiszen a háztartásokban találhatók meg legkevésbé a biztonságos internetezés létrehozásához szükséges erőforrások és ismeretek.
15 1034 FUTÓ PÉTER KARAJANNISZ MANOLISZ TARDOS ÁDÁM 7. tábla Az állításokkal való egyetértés foka az egyes motivációs klaszterekben Motivációs klaszterek Állítások (attitűdök) Összesen 1. Akinek va internete, tájékozottabb 4,8 4,3 4,5 4,3 2,7 2,7 4,1 2. Akinek van internete, hasznosabban tölti az idejét 4,3 3,3 3,6 2,3 1,8 1,4 3,0 3. Internetezni hasznosabb, mint televíziót nézni 4,2 3,6 2,8 2,7 2,0 1,5 3,0 4. Az internet csak átmineti divat 1,3 1,8 4,0 1,3 1,7 3,1 2,1 5. Az internetezés más hasznosabb tevékenységtől veszi el az időt 2,5 2,5 4,1 3,7 2,3 4,2 3,2 6. Akinek van otthon internete, kevesebb időt tölt a családjával 3,1 2,6 4,4 4,3 2,4 4,5 3,6 7. Az állam azt szeretné, hogy minél többet internetezzenek 4,6 2,7 4,4 4,6 3,8 3,9 4,2 8. A tanárok azt szeretnék, minél több fiatal internetezzen 4,6 3,1 4,4 4,3 3,8 3,6 4,1 9. Hasznosnak tartaná, ha minél többen interneteznének 4,6 3,5 3,3 3,4 3,1 1,8 3,5 10. Az internet egyre inkább nélkülözhetetlenné válik a tanuláshoz 4,8 3,9 4,3 4,4 3,9 2,7 4,1 11. Az internet egyre inkább nélkülözhetetlenné válik a munkához 4,7 3,9 4,3 4,2 3,8 2,7 4,0 A háztartásfők aránya (százalék) A háztartások körében végzett decemberi felmérés feltérképezte a válaszolók szubjektív ítélését az informatikai biztonságról és a szélesebb értelemben az internetezés veszélyeiről. A különböző felsorolt veszélyek körében a káros tartalmak, és az internetfüggőségnek az életmódra, az egészségre gyakorolt káros hatását említik a leggyakrabban. Mindazonáltal a válaszolók többsége attól is tart, hogy ez a médium az on-line szolgáltatások (elektronikus kereskedelem, -bankolás, és interneten keresztüli hivatali ügyintézés stb.) fogyasztójaként is károsíthatja őt. Az informatikai biztonsággal és az internetezés veszélyeivel kapcsolatos vélemények Az állítással egyetértő személyek aránya a megkérdezett háztartásfők körében (százalék) Állítás 8. tábla Egyetért Jobb lenne, ha a kiskorú gyerekek az internetezés helyett olvasnának, sportolnának 94,6 Az interneten sok a kiskorúak számára káros tartalom 83,6 A túlzott internetezés ugyanolyan függőséget okozhat, mint az alkohol, dohányzás 81,4 A számítógép elektromos hullámai károsak az egészségre 74,9 Aki internetezik, annak visszaélhetnek a személyes adataival 74,8 Az internetes vírusok egyre nagyobb veszélyt jelentenek a számítógépekre 71,3 Interneten fizetni kockázatosabb, mint bankkártyával 56,4 Ha az ember interneten intézi a hivatali, vásárlási ügyeit, nehezebb reklamálni 53,2 Megjegyzés. Bázis: a megkérdezett háztartásfők.
16 A LAKOSSÁG INTERNETHASZNÁLATA 1035 KÖVETKEZTETÉSEK Az elmúlt fél évtizedben a magyar háztartások egyre szélesebb köre jutott hozzá az infokommunikációs technikák (IKT) eszközeihez, de ennek kedvező hatásai még csak korlátozottan érzékelhetők. A magyar lakosság internethasználata megfelel a közép-európai volt szocialista országok átlagának. A lakosság széles rétegei még mindig nem tudják kihasználni az IKT közvetítésével elérhető előnyöket. Az információs technológia és ezen belül az internethasználat terjedése fokozódó mértékben befolyásolja az életminőséget, valamint a társadalom egyéni és intézményi szereplőinek kapcsolattartási mintáit végén a magyar lakosság internethasználata a többi információs eszköz (például telefon, rádió, televízió) használatával, elterjedtségével összehasonlítva még kezdeti fázisában volt. Ebben a szakaszban a leszakadó társadalmi csoportok esetében az ún. digitális szakadék sajátos új dimenzióval bővíti a társadalmi különbségeket. Nyitott kérdés, hogy az internet szélesebb elterjedésével párhuzamosan, a telítettségi szint közelében a médium használatában jelenleg fennálló társadalmi különbségek megmaradnak-e, mélyülneke és új szakadékok forrásává válnak, áttevődnek-e a minőség és a tartalom területére, vagy éppen kedvező kiegyenlítődési folyamat veszi kezdetét. Társadalompolitikai szempontból nem közömbös, hogy a fenti alternatívák közül melyik és milyen sebességgel közép- vagy hosszú távon valósul meg, az egyes rétegek közötti kiegyenlítődést milyen társadalmi és piaci korrekciós mechanizmusok fogják mozgatni, a lakosság körében terjedő internet-használat javítani fogja-e a mobilitást és a versenyképességet, a leszakadó rétegek, rizikócsoportok (így különösen a fejletlen régiókban, a fogyatékkal élők, a kisebbségek, a szegények és az idősek) tudnak-e majd élni az új médium által felkínált lehetőségekkel. Bár a lakossági internethasználat fejlődését elsősorban piaci mechanizmusok mozgatják, a kormányzatok feladata, hogy minél szélesebb társadalmi rétegeket segítsenek a világhálóhoz való kapcsolódáshoz. Ez az infokommunikációs politika egyik legfontosabb feladata, mely kivétel nélkül érinti a kormányzat valamennyi ágát. Ezért a fejlesztési, támogatási programok tervezése és végrehajtása során nagy figyelmet kell szentelni a tárcák együttműködésének. Különösen nagy szükség van arra, hogy az informatikai, az oktatási és az esélyegyenlőségi kérdésekért felelős politikaterületek közösen dolgozzák ki a távközlési verseny jogszabályi kereteit, valamint a különböző lakossági, vállalati és intézményi célcsoportokra irányuló támogatások feltételeit. Az on-line kormányzati szolgáltatások fejlesztése érdekében jogszabályok, ajánlások és támogatások formájában kooperációt kell létesíteni a közigazgatás valamennyi ága és szintje, különösen a központi kormányzat és az önkormányzatok között. Az infokommunikációs infrastruktúra kiépítésében nagy szerepet kap a távközlési verseny élénkítése, melynek során a kormányzatnak fel kell kutatnia a jelentős piaci erővel rendelkező gazdasági szereplőket, és be kell avatkoznia a monopolisztikus berendezkedésűnek ítélt távközlési részpiacok működésébe. Mindezek során figyelembe kell venni az Európai Unió direktíváit és ajánlásait, elsősorban a szabványosítási, versenypolitikai és esélyegyenlőségi területeken. IRODALOM BUCHOW, H. DAVID, CH. [2004]: Eurostat activities in the field of Information Society Statistics. Eurostat Section Information Society Statistics. Statistical Workshop on Monitoring the Information Society: Data, measurement and methods. Geneva. 8 9 December 2003.
17 1036 FUTÓ KARAJANNISZ TARDOS: A LAKOSSÁG INTERNETHASZNÁLATA CAPGEMINI [2005]: On-line availability of public services: how is Europe progressing? Web based survey on electronic public services. Report of the fifth measurement. (Kézirat.) DESSEWFFY T. ET AL. [2004]: A digitális jövő térképe A magyar társadalom és az internet. Tanulmány a World Internet Project (WIP) nemzetközi kutatási program keretében. A felmérést lebonyolította: BME Információs Társadalom és Trendkutató Központ. TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Rt. és az ELTE-ITHAKA. EU [2004]: European electronic communications regulation and markets Communication from the commission to the council, the European Parliament, the European Economic and Social Committee and the Committee of the Regions. Brussels. COM(2004) 759 final. [SEC(2004)1535] Eurostat [2005]: Eurostat model for a Community Survey on ICT usage in households and by individuals. (Model questionnaire version 3.1). (Kézirat.) FUTÓ P. KOVÁCS Á. PÁLINKÓ É. [2004]: Információs társadalom és humán erőforrás fejlesztés magyar közpolitikák szembesítése egy közép-európai lakossági felmérés eredményeivel. Elemzés a SIBIS (Statistical Indicators for Benchmarking Information Society) nemzetközi felmérés alapján. In: Lengyel [2004]. IHM [2004]: Szélessáv Magyarországon. Stratégia a szélessávú elektronikus kommunikációról. Informatikai és Hírközlési Minisztérium. Budapest. KARAJÁNNISZ, M. [2005b]: A szélessávú elektronikus kommunikáció terjedését elősegítő fiskális és közpolitikai intézkedések megalapozása, a Nemzeti Szélessávú Stratégia megvalósítása (NSZS 2005 Projekt) Helyzetértékelés a szélessávú elektronikus kommunikációs stratégia megalapozásához Lakossági szegmens. Kutatási jelentés a kérdőíves vizsgálat eredményeiről (Kézirat.) KARAJÁNNISZ, M. ET AL. [2005a]: Az elektronikus hálózati kommunikáció társadalmi, gazdasági és kormányzati hasznosítása Magyarországon. Helyzetértékelő tanulmány a szélessávú elektronikus kommunikáció terjedését elősegítő fiskális és közpolitikai intézkedések megalapozásához, a Nemzeti Szélessávú Stratégia megvalósításához. Készítette az Ariosz Kft. az Informatikai és Hírközlési Minisztérium megbízásából, 2005 februárjában. (Kézirat.) (2005. július 12.) KSH [2005a]: A évi mikrocenzus. Központi Statisztikai Hivatal. KSH [2005b]: A háztartások információs és kommunikációs technológiai eszközhasználatának felmérése. A évi mikrocenzus kiegészítő vizsgálata. Központi Statisztikai Hivatal. LENGYEL GY. (szerk.) [2004]: Információs technológiák és életminőség. Aula Kiadó. Budapest. SUMMARY The paper provides an overview on the relevant field of the information society based on the results of a nationwide survey on 1800 households in December Internet use in the Hungarian population is dynamically spreading, including the access to broadband networks. However, the relevant indicators lag behind those of the old member states of the EU and correspond to Hungary s general level of economic development. Between 1999 and 2004 wide strata of the population have gained access to the internet, and the share of households with low educational level has significantly increased. Despite this development, the so-called digital gap among social strata, regions and settlement types has contributed to the existing social differences. The relatively high price of internet access is regarded as the most important obstacle of the development of information society. In wide strata of society the level of digital literacy and the prestige of on-line services are relatively low. Despite developing e-government and e-commerce applications, the offer of good on-line quality and secure contents in Hungarian language is still limited.
LAKOSSÁGI INTERNET-HASZNÁLAT 2006
LAKOSSÁGI INTERNET-HASZNÁLAT 2006 A felmérés módszertana adatfelvétel november 25-e és december 8-a között személyes interjúkkal a válaszadók lakásán Az adatfelvételt a Medián kft. kérdezőbiztosai végezték
RészletesebbenAz idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje
Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Készítette: Faragó Judit 2005. november-december Az Inforum immár harmadszor rendezte meg az Unoka-Nagyszülő
RészletesebbenSzupersztráda vagy leállósáv?
Szupersztráda vagy leállósáv? Pillanatkép a hazai internethasználatról a Magyar Infokommunikációs Jelentés tükrében Mátrai Gábor stratégiai tanácsadó Infotér 5 Konferencia 2014. november 5-7. Jó döntéseket
RészletesebbenDr. Bakonyi Péter c. docens
EU indikátorok Magyarország Dr. Bakonyi Péter c. docens eeurope 2005 indikátorok Indikátorok INTERNET INDIKÁTOROK A. Az állampolgárok hozzáférési és használati jellemzıi A.1 Az otthoni internethozzáféréssel
RészletesebbenKözösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken. Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember
Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember Összefoglaló A felnőtt internetező lakosság csaknem 60 százaléka dolgozik teljes vagy részmunkaidőben. Munkahelyükön
RészletesebbenInformációs Társadalom Monitoring vizsgálat 2002 eredményei
Az Információs Társadalom helyzete Magyarországon 2002 végén-2003 elején Információs Társadalom Monitoring vizsgálat 2002 eredményei Összefoglaló jelentés az Informatikai és Hírközlési Minisztérium számára
RészletesebbenA fejlődés záloga - a digitális írástudás
A fejlődés záloga - a digitális írástudás 2012. november 22. Vályi-Nagy Vilmos AZ ÁLLAMTITKÁRSÁG INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM VONATKOZÁSÚ TEVÉKENYSÉGE 3 1 Legyen teljes szélessávú lefedettség az ország minden
RészletesebbenEURACADEMY OBSERVATORY
EURACADEMY OBSERVATORY AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK ÁLTAL TÁMOGATOTT ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS EURÓPAI OBSZERVATÓRIUMA A VIDÉKI EGYÉNI VÁLLALKOZÁSOK, MIKRO KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA WP2: Az
RészletesebbenTevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.
Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés
RészletesebbenAz információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár
Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs
RészletesebbenÖsszességében hogyan értékeli az igénybe vett szolgáltatás minőségét?
Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. 2016. évi fogyasztói vizsgálat eredményei Elosztói szolgáltatások és vállalat specifikus kérdések ÉSZAKI és DÉLI régió A hat magyarországi földgázelosztó társaság fogyasztói
RészletesebbenHol végződik az esélyegyenlőség, és hol kezdődik a szakadék?
Hol végződik az esélyegyenlőség, és hol kezdődik a szakadék? A digitális írástudás aktuális jellemzői A Magyar Infokommunikációs Jelentés 2012 alapján 2012. november 15. Jó döntéseket támogatunk. Tartalom
RészletesebbenAz infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban
Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban Charaf Hassan Egyetemi docens, BME Tartalom Általános tényadatok Trendek számokban Magyarország: az infoszféra helyzete Az informatikai kutatások
RészletesebbenA TÁRKI ADATFELVÉTELEINEK DOKUMENTUMAI OMNIBUSZ 2004/05. A kutatás dokumentációja
A TÁRKI ADATFELVÉTELEINEK DOKUMENTUMAI OMNIBUSZ 2004/05 A kutatás dokumentációja 2004 Omnibusz 2004/05 Mellékletek Tartalom BEVEZETÉS... 3 A MINTA... 5 AZ ADATFELVÉTEL FŐBB ADATAI... 7 Bevezetés A kutatást
RészletesebbenINTERNETES ATTITUD VIZSGÁLATA MUSZAKI SZAKOKTATÓ- HALLGATÓK KÖRÉBEN
INTERNETES ATTITUD VIZSGÁLATA MUSZAKI SZAKOKTATÓ- HALLGATÓK KÖRÉBEN VIG Zoltán Muszaki Pedagógia Tanszék Budapesti Muszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 1111 Budapest, Egry J. u. 1. 409-es szoba Telefon:
RészletesebbenVélemények az állampolgárok saját. anyagi és az ország gazdasági. helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról
Közép-európai közvélemény: Vélemények az állampolgárok saját anyagi és az ország gazdasági helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása
RészletesebbenInternethasználat a magyar kis- és középvállalkozások körében
Internethasználat a magyar kis- és középvállalkozások körében Budapest, 2017. február Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági
RészletesebbenHelyzetértékelés és a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) célkitűzései
Helyzetértékelés és a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) célkitűzései Dr. Solymár Károly Balázs helyettes államtitkár HTE MediaNet 2013 konferencia 2013. Október 3. Velence Bevezetés Miért volt
RészletesebbenInformációs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek. Tausz Katalin
Információs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek Tausz Katalin A háztartások internet hozzáférése Hol használ internetet A digitális szakadék okai Gazdasági jellegű okok (magas PC árak, nincs
RészletesebbenA TÁRKI ADATFELVÉTELEINEK DOKUMENTUMAI. Omnibusz 2003/08. A kutatás dokumentációja. Teljes kötet
A TÁRKI ADATFELVÉTELEINEK DOKUMENTUMAI Omnibusz 2003/08 A kutatás dokumentációja Teljes kötet 2003 Tartalom BEVEZETÉS... 4 A MINTA... 6 AZ ADATFELVÉTEL FŐBB ADATAI... 8 TÁBLÁK A SÚLYVÁLTOZÓ KÉSZÍTÉSÉHEZ...
RészletesebbenGKIeNET T-Home T-Mobile
GKIeNET T-Home T-Mobile Jelentés az internetgazdaságról Gyorsjelentés 1/3 Gyorsjelentés az Fókuszban a mobil eszközök és szolgáltatások kutatási anyagból 2009. szeptember 2009 GKIeNET Internetkutató és
RészletesebbenA TÁRSADALMI BEFOGADÁS
A TÁRSADALMI BEFOGADÁS JAVÍTÁSA IKT-ESZKÖZÖK SEGÍTSÉGÉVEL MOLNÁR SZILÁRD NEMZETI HÍRKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI TANÁCS TÁMOP 4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0005 JÓL-LÉT AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMBAN A HATALMI VISZONYOKBAN
RészletesebbenÚj módszertan a kerékpározás mérésében
Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé
RészletesebbenMagyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban
Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL HUNGARIAN CENTRAL STATISTICAL OFFICE. A háztartások
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL HUNGARIAN CENTRAL STATISTICAL OFFICE I N F O R M A háztartások információs és kommunikációs technológiai eszközellátottsága és használata, 2005 Á C I Ó S T A T I S Z T I K
RészletesebbenA harmadik országbeli állampolgárok munkaerő-piaci helyzetére és beilleszkedésre vonatkozó II. negyedéves KSH adatgyűjtés
A harmadik országbeli állampolgárok munkaerő-piaci helyzetére és beilleszkedésre vonatkozó 2014. II. negyedéves KSH adatgyűjtés 2016. március 18. Szikráné Lindner Zsófia Központi Statisztikai Hivatal 1.
RészletesebbenMindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január
Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január KutatóCentrum 102 Budapest, Margit krt. /b Tel.:+ (1) 09. Fax: + (1) 09. A felmérésről Ha tíz évvel ezelőtt valakit megkérdeztünk volna,
RészletesebbenKollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei
Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.
RészletesebbenJelszavak 2011-ben. Milyen jelszavakat használnak a magyar internet-felhasználók?
Jelszavak 2011-ben Milyen jelszavakat használnak a magyar internet-felhasználók? Összefoglaló A legjellemzőbb jelszótípus e-mail fiókok esetében a betűk és számok (például: gabi34, ilrw12) kombinációjának
RészletesebbenE-Shopping Report 2011 Internetes vásárlási trendek Magyarországon
Internetes vásárlási trendek Magyarországon Kutatási ismertető 2011. augusztus KutatóCentrum 1024 Budapest, Margit krt. 5/b Tel.:+36 (1) 373 09 36. Fax: +36 (1) 373 09 54. Eredmények, 2011 Az elmúlt egy
RészletesebbenDIGITAL CONNECTED CONSUMER 2012 MADHOUSE-GfK HUNGÁRIA. 2012. szeptember
DIGITAL CONNECTED CONSUMER 2012 MADHOUSE-GfK HUNGÁRIA 2012. szeptember ÖSSZEFOGLALÓ 2 A 18-49 rendszeresen internetezők több mint harmada (37%) rendelkezik okostelefonnal, vagyis a kérdőív definíciója
RészletesebbenAlba Radar. 11. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 11. hullám A Videoton labdarúgócsapat megítélése a székesfehérvári lakosok körében 2012. január 25. Készítette: Németh A. Violetta nemetha.violetta@echomail.hu
RészletesebbenVélemények az állampolgárok saját. anyagi és az ország gazdasági. helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról
Közép-európai közvélemény: Vélemények az állampolgárok saját anyagi és az ország gazdasági helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása
RészletesebbenSZKC207_08. Csak lógok a neten...
SZKC207_08 Csak lógok a neten... diákmelléklet CSAK LÓGOK A NETEN... 7. évfolyam 45 Diákmelléklet D1 Csak lógok a neten Mi a kép üzenete? Mielőtt elkezdjük a téma feldolgozását, gondolkodj el ezen a képen!
RészletesebbenAlba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 18. hullám Az iskolai közösségi szolgálat megítélése - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. június 17. Készítette:
RészletesebbenDigitális írástudás, digitális műveltség
Digitális írástudás, digitális műveltség A statisztikai adatok és kutatási eredmények tükrében Eszenyiné dr. Borbély Mária Országos Könyvtárügyi Konferencia 202. november 22-23. Eurostat, 202 e-skills
RészletesebbenDr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár
EU indikátorok Magyarország Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár eeurope 2005 indikátorok Indikátorok INTERNET INDIKÁTOROK A. Az állampolgárok hozzáférési és használati jellemzıi A.1 Az otthoni internethozzáféréssel
RészletesebbenHogyan kerülnek haza a vállalati adatok?
Hogyan kerülnek haza a vállalati adatok? G Data-felmérés G Data. A biztonság németül. Munkahely és magánélet kapcsolata A 18 75 éves internetezők 56%-a rendelkezik teljes munkaidős vagy részmunkaidős állással.
RészletesebbenKUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20
KUTATÁSI JELENTÉS CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 2. Kutatás leírása 5 A kutatás háttere 5 A kutatás módszertana 5 A topline jelentés szerkezete,
RészletesebbenTÁRKI ADATFELVÉTELI ÉS ADATBANK OSZTÁLYA. Változás SPSS állomány neve: Budapest, 2002.
TÁRKI ADATFELVÉTELI ÉS ADATBANK OSZTÁLYA Változás 2002 SPSS állomány neve: F54 Budapest, 2002. Változás 2002 2 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 3 A SÚLYOZATLAN MINTA ÖSSZEHASONLÍTÁSA ISMERT DEMOGRÁFIAI ELOSZLÁSOKKAL...
Részletesebben8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség
8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség Az IALS kutatás során felmerült egyik kulcskérdés az alapkészségeknek az egyéb készségekhez, mint például az Információs
RészletesebbenRP1-1. RÉSZPROJEKT. Helyzetértékelés a szélessávú elektronikus kommunikációs stratégia megalapozásához. Lakossági szegmens
RP1-1. RÉSZPROJEKT Helyzetértékelés a szélessávú elektronikus kommunikációs stratégia megalapozásához Lakossági szegmens Kutatási jelentés a kérdőíves vizsgálat eredményeiről A szélessávú elektronikus
RészletesebbenTÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN
TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN 2014. MÁJUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS 2014. OKTÓBER 9. A MAGYAR NÉPESSÉG MEGOSZLÁSA ÉS ESZKÖZELLÁTOTTSÁGA 9,4 M Összes személy Van a háztartásban A tévés háztartásban élő 4 éven felüli
RészletesebbenOutput menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék
Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...
RészletesebbenTÁRKI ADATFELVÉTELI ÉS ADATBANK OSZTÁLYA. Inflációs várakozás 2002/8. SPSS állomány neve: Budapest, augusztus
TÁRKI ADATFELVÉTELI ÉS ADATBANK OSZTÁLYA Inflációs várakozás 2002/8 SPSS állomány neve: F53 Budapest, 2002. augusztus Inflációs várakozás 2002/8 2 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 3 AZ INFLÁCIÓS VÁRAKOZÁS
RészletesebbenNyomtatott könyvek és elektronikus könyvek
Nyomtatott könyvek és elektronikus könyvek Kérdőíves kutatás az e-könyv olvasási szokásokról Készítette a Társadalomkutatási Intézet Zrt. a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a Hamisítás Elleni Nemzeti
RészletesebbenA megkérdezettek köre: az Észak-Alföldi régió kis, közepes és nagy vállalkozásai
Értékelés Ennek a kérdőívnek a célja az volt, hogy az EUROKONTAKT projekt munkatársait felvilágosítsa a vidéki vállalkozások szolgáltatási szükségleteiről, azok kielégítettségének szintjéről. A felmérést
RészletesebbenTárgyszavak: alkalmazás; e-business; e-kereskedelem; EU; információtechnika; trend. E-business az Európai Unióban: az e-business jelentés
MAGYARORSZÁG AZ EURÓPAI UNIÓBAN E-business és e-kereskedelem az Európai Unióban Az Európai Unió különböző szervezetei és intézményei rendszeresen elemzik az elektronikus üzleti módszerek használatának
RészletesebbenFábián Zoltán: Digitális írástudás: a számítógép és az internethasználat elterjedtségének társadalmi jellemzői Magyarországon
Fábián Zoltán: Digitális írástudás: a számítógép és az internethasználat elterjedtségének társadalmi jellemzői Magyarországon (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban
RészletesebbenSikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola
Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Kulcskompetenciák Idegen nyelvi kompetencia Digitális kompetencia lloydchilcott.wordpress.com
Részletesebben11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot
11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005 BUDAPEST, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2007 ISBN 978-963-235-081-3
RészletesebbenTájékozódás és vásárlás a magyar internetezők körében. Összefoglaló
Tájékozódás és a magyar internetezők körében Összefoglaló Tájékozódás és online és offline Termékenként és termékkategóriánként Tájékozódás és termékenként (1./2) Online tájékozódás Online tájékozódás
RészletesebbenDIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON
DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben
RészletesebbenKerékpárhasználati adatok
Kerékpárhasználati adatok Tartalom 1. Mit kellene mérni? 2. Mit mérünk mi? 3. Eredmények 4. Más mérések 5. Hogyan tovább? 1. Mit kellene mérni? a közlekedési módok arányát az infrastruktúra építés hatását
RészletesebbenAz Európai Unió számokban
Az Európai Unió számokban Tartalom Az Európai Unió tagállamaii 110 Terület és népességi 111 Népmozgalomi 112 Általános gazdasági mutatóki 113 Munkaerőpiaci 114 Életszínvonali 115 Állami kiadásoki 116 Digitális
RészletesebbenTÁRKI ADATFELVÉTELI ÉS ADATBANK OSZTÁLYA OMNIBUSZ 2003/2. SPSS állomány neve: Budapest, február
TÁRKI ADATFELVÉTELI ÉS ADATBANK OSZTÁLYA SPSS állomány neve: F63 Budapest, 2003. február 2 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS...3 A SÚLYOZATLAN MINTA ÖSSZEHASONLÍTÁSA ISMERT DEMOGRÁFIAI ELOSZLÁSOKKAL...4 Nem szerinti
RészletesebbenAlba Radar. 8. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 8. hullám Vélemények a családok életét segítő nonprofit szolgáltatásokról 2011. július 22. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu Echo
RészletesebbenEFOP Fenntartható, intelligens és befogadó regionális és városi modellek
Fenntartható, intelligens és befogadó regionális és városi A BALATON RÉGIÓ IMÁZSA ÉS A HELYI IDENTITÁS VIZSGÁLATA BANÁSZ ZSUZSANNA, EGY. ADJUNKTUS LŐRINCZ KATALIN, INTÉZETIGAZGATÓ EGY. DOCENS LANG LETÍCIA
RészletesebbenAlba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 22. hullám Nyaralási tervek 201. július 03. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu 1 A kutatás háttere
RészletesebbenVaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet
Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet Informatikai stratégia Tata, 2011. Informatikai stratégia - 2 - Tartalom 1. Számítógépes hálózatok... - 3-2. Internet kapcsolat... - 3-3. Interaktív
RészletesebbenTÁRKI ADATFELVÉTELI ÉS ADATBANK OSZTÁLYA OMNIBUSZ 2002/10. SPSS állomány neve: Budapest, október
TÁRKI ADATFELVÉTELI ÉS ADATBANK OSZTÁLYA OMNIBUSZ 2002/10 SPSS állomány neve: F56 Budapest, 2002. október OMNIBUSZ 2002/10 2 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS...3 A SÚLYOZATLAN MINTA ÖSSZEHASONLÍTÁSA ISMERT DEMOGRÁFIAI
RészletesebbenMédiahasználat a hallássérült emberek körében kérdőíves vizsgálat
Médiahasználat a hallássérült emberek körében kérdőíves vizsgálat A televíziók akadálymentesítéssel kapcsolatos gyakorlatának megítélése, online-linked közvélemény-kutatás, 2014. augusztus NMHH 2014. szeptember
RészletesebbenAlba Radar. 20. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 20. hullám Adományosztási hajlandóság a Fehérváriak körében - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. december 17. Készítette:
RészletesebbenDigitális szegmensek. Kurucz Imre NRC Marketingkutató
Digitális szegmensek Kurucz Imre NRC Marketingkutató 20161 május Három szegmens a 15-59 éves lakosságon belül Digitális analfabéták nem használják az internetet, így (szinte) teljesen kívül rekednek a
RészletesebbenA beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál
A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál Szűcsné Markovics Klára egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet vgtklara@uni-miskolc.hu Tudományos
RészletesebbenParlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)
Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) A FOGLALKOZÁSI KATEGÓRÁKRA ÖSSZPONTOSÍTVA Ez a foglalkozási kategóriák
RészletesebbenTÁRKI ADATFELVÉTELI ÉS ADATBANK OSZTÁLYA. Reform. SPSS állomány neve: Budapest, október
TÁRKI ADATFELVÉTELI ÉS ADATBANK OSZTÁLYA Reform SPSS állomány neve: D09 Budapest, 2002. október Reform 2 Tartalomjegyzék 1. AZ ADATFELVÉTELRŐL...3 1. TÁBLÁZAT A REFORM KUTATÁS ELKÉSZÜLT KÉRDŐÍVEINEK SZÁMA
RészletesebbenFábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet
Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Megjelent: Angelusz Róbert és Tardos Róbert (szerk.): Törések, hálók, hidak. Választói magatartás és politikai
RészletesebbenOnline kérdőív az IKT igények felmérésére a köznevelési intézményekben
Online kérdőív az IKT igények felmérésére a köznevelési intézményekben Felmérés célja: 1. a meglévő információs és kommunikációs technológiák (továbbiakban IKT) eszközeinek életkora, 2. a meglévő IKT eszközök
Részletesebben1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó
Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi
RészletesebbenInfokommunikációs eszközök szerepe a sikeres pályáztatás illetve megvalósítás érdekében
Infokommunikációs eszközök szerepe a sikeres pályáztatás illetve megvalósítás érdekében Önkormányzati döntéshozók az e-önkormányzatban Konferencia Miskolc - 2004. február 25. Laky Csaba Ügyvezetõ www.municipium.hu
RészletesebbenAz információs társadalom és a digitális egyenlőtlenségek főbb irányai és teljesítményei
Projektzáró workshop (TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005) Generációk az információs társadalomban Infokommunikációs kultúra, értékrend, biztonságkeresési stratégiák Az információs társadalom és a digitális
RészletesebbenA magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája és 2007 között
A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája 1992 és 2007 között Kopasz Marianna Szántó Zoltán Várhalmi Zoltán HÉV projekt záró műhelykonferencia Budapest, 2008. október 13. Tartalom A minta,
RészletesebbenELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN
ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN VÁLLALATI ÉS LAKOSSÁGI FELMÉRÉS A KISKUNMAJSAI TELEPHELLYEL RENDELKEZŐ TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, ILLETVE AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALBAN ÜGYET INTÉZŐ
RészletesebbenKutatás a év közötti magyar lakosság körében. Megrendelő: Café PR
Kutatás a 14-49 év közötti magyar lakosság körében Megrendelő: Café PR Tinédzserek médiahasználata (korábbi Pulzus-kutatás reprezentatív eredménye) TINIK ÉS AZ INTERNET 36% okostelefonfüggőnek tartja magát
RészletesebbenA mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre
Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi
RészletesebbenSzélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között
IP/08/1831 Kelt Brüsszelben, 2008. november 28-án. Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között A szélessávú szolgáltatások elterjedtsége továbbra
RészletesebbenDr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu
Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 ISBN 963 215 929 2 Készült:
RészletesebbenAlba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS -
Alba Vélemény Radar 1. Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron - GYORSJELENTÉS - Lakossági vélemények a népesedési problémákról 2010. június 21. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu
RészletesebbenAZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA
Dr. Haig Zsolt mk. alezredes egyetemi docens ZMNE BJKMK Információs Műveletek és Elektronikai Hadviselés Tanszék haig.zsolt@zmne.hu AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA Az előadás az MTA Bolyai
RészletesebbenSajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.
Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar
RészletesebbenIpsos Public Affairs new PPT template Nobody s Unpredictable
Vélemények A munka törvénykönyvének módosításáról 2011. szeptember Nobody s Unpredictable Módszertani áttekintés A kutatást végezte: Ipsos Média-, Vélemény és Piackutató Zrt. Mintanagyság: 800 fő Mintavétel
RészletesebbenAlba Radar. 21. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 21. hullám A személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlási hajlandósága - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2014.
RészletesebbenMAGYARORSZÁG DIGITÁLIS OKTATÁSI STRATÉGIÁJA
MAGYARORSZÁG DIGITÁLIS OKTATÁSI STRATÉGIÁJA DEBRECEN, 2018. ÁPRILIS 14. HORVÁTH ÁDÁM DIVÍZIÓVEZETŐ DIGITÁLIS PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI KÖZPONT VÁLTOZÓ MUNKAERŐPIACI IGÉNYEK VÁLTOZÓ MUNKAERŐPIACI IGÉNYEK A
RészletesebbenLakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban
Közép-európai közvélemény: Lakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása
RészletesebbenTartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig
Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig
RészletesebbenDr. Bakonyi Péter c. docens
i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig
RészletesebbenA magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel
A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel Friss országos adatok a kerékpárhasználatról 2010. tavaszától a Magyar Kerékpárosklub háromhavonta országos reprezentatív adatokat fog
RészletesebbenAlba Radar. 15. hullám. Karácsonyi készülődés Székesfehérváron
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 15. hullám Karácsonyi készülődés Székesfehérváron 2012. december 23. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu Echo Innovációs Műhely
RészletesebbenKÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés
KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés A Jó Állam Véleményfelmérés bemutatása Demeter Endre Nemzeti Közszolgálati Egyetem JÓ ÁLLAM VÉLEMÉNYFELMÉRÉS CÉLJAI Hiányzó
RészletesebbenEurópa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens
Európa e-gazdaságának fejlődése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Definiciók Az E-gazdaság fejlődése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és
RészletesebbenFogyasztói szokások az étrendkiegészítők. élelmiszer-biztonság szempontjából
Fogyasztói szokások az étrendkiegészítők körében az élelmiszer-biztonság szempontjából Németh Nikolett Szent István Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Bükfürdő, 2016. április 7-8.
RészletesebbenGyőri Péter: Hajléktalanság. romák. gyermekszegénység. (Tévhiteket oszlató tények )
Győri Péter: Hajléktalanság romák gyermekszegénység (Tévhiteket oszlató tények ) Hajléktalanügyi országos konferencia Balatonföldvár, 2017. szeptember A Február Harmadika Munkacsoport (F3) 1999 óta minden
RészletesebbenÚj módszerek és eljárások a térbeli folyamatok értékeléséhez. Dr. Németh Zsolt Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettes
Új módszerek és eljárások a térbeli folyamatok értékeléséhez Dr. Németh Zsolt Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettes A 2016. évi mikrocenzus, kis népszámlálás Célja, hogy két népszámlálás között
RészletesebbenBETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI KUTATÁS
BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI KUTATÁS Készült a Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ megbízásából a Kutatópont műhelyében A kutatás elvégzésére a TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001
RészletesebbenÚj idők új dalai? Adaptáció és fogadókészség az IKTeszközök. vidéken. Csótó Mihály
Új idők új dalai? Adaptáció és fogadókészség az IKTeszközök iránt a magyar vidéken Csótó Mihály BME - Információs Társadalom- és Trendkutató Központ 2010. április 9. Információtechnológia - innováció disszemináció
RészletesebbenTisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság!
Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Élve az Médiatanács által elfogadott és február 1-től 45 napon át érvényben lévő javaslattételi lehetőséggel, az alábbiakban összefoglaljuk a Közszolgálati
Részletesebben10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus
10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások
Részletesebben