A geotermikus energia felhasználása kertészetekben
|
|
- Sára Pataki
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A geotermikus energia felhasználása kertészetekben Nagygál János Schrempf Norbert Tóth László, Szent István Egyetem, Gödöllő A kormányzat 2010-ben a NEMZETI ENERGIASTRATÉGIÁHOZ kapcsolódóan elkészítette MAGYARORSZÁG MEGÚJULÓ CSELEKVÉSI TERVÉT a évekre (az anyagban NCST). Ebből idézve: Célkitűzés a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a évi teljes bruttó energiafogyasztásban képviselt arányára 14,65%. Az NCST a felhasználás formáit 3 fő részre bontja: 1. hőtermelés (beletartozik a fűtési és a hűtési energia is); 2. közlekedés; 3. villamos energia. A nemzetközi trendekhez igazodva (1. ábra) összességében folyamatosan a megújulóenergia-felhasználás növekedését irányozza elő ig egy kevésbé meredek növekedési trendet, viszont 2016-tól kezdődően egy intenzív időszakot határozott meg. Az összes megújulóenergia-felhasználásból a legnagyobb arányt a hőtermelés teszi ki, amelynek két alapvető bázisa lehetséges, a biomasszából tüzeléssel nyert hőenergia és a geotermikus energia. Geotermikus energia Magyarország a geotermikus energiában forrásoldalról igen gazdag. A fő felhasználási területei a balneológia, a mezőgazdaság és az épületek fűtése. A geotermikus energia felhasználásának növekedési ütemét és a távfűtés viszonyát szemlélteti a 2. ábra. Ebből következtetésként levonható, hogy a távfűtés fejlesztését az NCST főként 2015-től preferálja, de hangsúlyosan a biomassza alapból nyert hőenergiával számol ban már közel kétszer annyi biomassza alapú hő jelenik meg (lásd 1. ábra!), mint amennyi az összes geotermikus hőnyerés. A tervezett növekedés mégis számottevő, hiszen a évi potenciálnak közel az ötszöröse. 1. ábra Megújulóenergia-felhasználás az NCST szerint A termálvíz minden átalakítás nélkül alkalmas a hőenergia szállítására, átadására akár közvetlen, akár közvetett módon. A termálkút üzemeltetési költségei a kinyerhető hőenergiához viszonyítva alacsonyak, ezért a termálvízre alapozott fűtés minden mással szemben versenyképes. Előnyös, hogy az ország kertészkedéssel foglalkozó elsősorban síkvidéki területein jelentős mennyiségben elérhető. Helyben kinyerhető hőenergia, nincs szükség szállításra, nem importfüggő, évszaktól, napszaktól, időjárástól független. A Kárpát-medence középső része a passzív geotermális övezeteken belül kiemelten jó adottságú területet jelent. A Föld belsejéből kifelé irányuló hőáram átlagos értéke mw/m 2, ami mintegy kétszerese a kontinentális átlagnak. A fenti termikus adottságok miatt nálunk 1000 m mélységben a réteghőmérséklet eléri, sőt meg is haladja a 60 C-t. A hőmérsékleti izotermák 2000 m mélységben már 100 C feletti hőmérsékletű jelentős mezőket fednek fel. [Árpási M. 2005] A geotermikus energia hordozóját a Kárpát-medencében döntően a termálvíz képviseli, amely a nagy vastagságú, több helyen 6 km-t is meghaladó üledékes kőzetek porózus, permeábilis tartományait tölti fel. A termálenergia hordozójaként Magyarországon kizárólagosan a mélységi rétegvizeket hasznosítják, amelyek hőmérsékletük szerint elkülönített részét a termálvizek jelentik. Termálvíznek Magyarországon a 30 C-nál nagyobb felszíni hőmérsékletű rétegvizeket nevezzük. A geotermikus energia (nem teljesen szabatosan a termálenergia kifejezés is használatos) olyan belső energia, amelyet a földkéreg, a köpeny és a mag nagy hőmérsékletű tömegei tárolnak. A földkéreg hőmérséklete a hővezetés törvényének megfelelően növekszik a mélységgel, így az egységnyi tömegű anyag energiatartalma a mélységgel nő. Nyilvánvalóan annál alkalmasabbak a körülmények a termálenergia kitermelésére, minél közelebb van a felszínhez a belső energiát hordozó nagy hőmérsékletű közeg. A termálvizek felhasználása A évi állapotok szerint mintegy 1300 db termálkútból 951 db termálvízkút üzemel, ebből: 155 db energetikai célú, 214 db ivóvízellátást szolgáló, 368 db termál- és gyógyfűrdő, 214 db egyéb (többcélú, kommunális, ipari). Magyarországon a legrégibb hagyománya a balneológiai, azaz gyógyászati hasznosításnak van, a gyógyfürdőkben a kútállomány 40 %-a áll ennek szolgálatában, és ez az a terület, amelyik az elmúlt évtizedben a legdinamikusabban fejlődött. A mezőgazdasági hasznosításban világviszonylatban is az élre kerültünk, vagyis m 2 üvegház, m 2 fóliasátor, szárítók, állattartó telepek, rongyhulla- 2 Mezőgazdasági Technika, június
2 dék mosása szerepeltek a hasznosítási formák sorában. Ezen kívül több mint 5300 lakás, kórházak, üzemcsarnokok fűtése színesíti a képet. A fentiek ellenére a geotermikus energia részaránya az ország energiamérlegében nagyon kicsi: 4,23 PJ (2010). A lehetőségeink a termálvíz energetikai hasznosításának vonatkozásában messze nincsenek kihasználva. A termálenergia közvetlen hasznosításának hazai mennyiségi mutatói világviszonylatban is jók, de a hatékonyságot tekintve igen jelentős az elmaradásunk. Ennek okai: A döntően csak szezonális hőhasznosítás hatásfoka kicsi, a hasznosító rendszerek elavultak; A termelt és hasznosított termálvíz menynyiségének mérése nem egységes, a hőhasznosítás több területen is vízpazarlással jár; Vízvisszasajtolást gyakorlatilag nagyon kevés helyen alkalmazzák sikerrel. A geotermikus energia gyakorlatilag kifogyhatatlan, de hazánkban is csak egyes helyeken koncentrálódott, ezért helyi energiaforrás. Mezőgazdasági Technika, június 2. ábra A geotermikus energia és a távfűtés viszonya A termálvizek jogi védelme A jelenleg hatályos jogszabályok az energetikai célú termálvízhasznosítás vízjogi engedélyeztetését, valamint az engedély szakmai előírásait, követelményeit tartalmazzák. A jogszabályok, kormányrendeletek az összes fontos kérdésre kitérnek, s ezzel szabályozzák, védik e fontos természeti kincsünket, számunkra és a jövő nemzedékek számára is. A kizárólag energiahasznosítás céljából kitermelt termálvizet külön jogszabályban megfogalmazottak szerint vissza kell táplálni. Viszont a 1002/2012. (I. 11.) Korm. határozat a mezőgazdasági termelés területén energiahasznosítás céljából kitermelt termálvíz visszatáplálására vonatkozó kötelezettség felfüggesztéséről rendelkezik. A kizárólag energetikai célú kitermelést úgy kell tervezni, telepíteni, kialakítani és üzemeltetni, hogy hatásuk ne érintse károsan a források és a karsztforrások hozamát és hőmérsékletét. A törvény alapján a visszatáplálási kötelezettség alól a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben jó mennyiségi állapotúnak minősített víztestek esetében legkésőbb december 22. napjáig mentesül. (15. ) Az Európai Parlament és az Európai Tanács 2000/60/EK irányelve a felszín alatti vizeket közvetlenül érintő fontos szabályozás. E vízkeret irányelv (VKI) céljai között kiemeli, hogy meg kell akadályozni a vízi ökoszisztémák romlását, védeni és javítani kell az állapotukat. Ennek alapján a tagállamok feladatai (nem a teljesség igényével): intézkedniük kell, hogy megelőzzék vagy korlátozzák a szennyező anyagok bejutását a felszín alatti vizekbe, védeniük, javítaniuk és helyre kell állítaniuk a felszín alatti víztestek jó állapotát, továbbá biztosítaniuk kell az egyensúlyt a kitermelés és az utánpótolódás között. Növényházi hasznosítás A cikk keretei között a geotermikus energia növényházi felhasználásával foglalkozunk, annak energetikai, gazdaságossági és fenntarthatósági kérdéseivel. A növényházak legnagyobb költségét a hőenergiafelhasználás jelenti, ezért a rendszerek tervezésénél az alkalmazandó megoldás energetikai vizsgálata az egyik leglényegesebb szempont. Vizsgálataink szerint [2] a ma rendelkezésre álló és felhasználható energiahordók közül fajlagosan a a geotermikusnak a legkisebb a költsége. Napjainkban az üvegházak építése reneszánszát éli. A korszerű, nagy légterű házak a legfejlettebb építési technológiák és a legkifinomultabb műszaki megoldások segítségével nagyléptékű fejlődést valószínűsítenek az ágazatban. A korszerű kertészeti termesztő rend szerekben a fluidomok geotermikusenergiatartalmát több lépcsőben hasznosítják, s a fenntarthatóságáról sem feledkeznek meg (3. ábra). A magas technikai szinten megvalósuló növényházak a mai határok nélküli nyitott kereskedelmi időszakban valójában egy viszonylag szűk időintervallumban képesek je lentős haszonnal működni. Ez az időszak 3. ábra Korszerű növényház elvi fűtési rendszere 1 termelő kút, 2 elnyelő kút, 3 puffertározó, 4 főkörök hőcserélője/hőközpont, 5 szociális épületek hőcserélője, 6 szociális épületek fűtése, 7 vegetációs fűtés osztó-gyűjtői, 8 vegetációs fűtés, 9 hajtáscsúcs fűtés osztó-gyűjtői, 10 hajtáscsúcs fűtés, 11 talajfűtés osztó-gyűjtői, 12 talajfűtés, 13 hőszivattyú 3
3 1. táblázat Fűtőközeg hőmérsékletének értékei a rendszer különböző pontjain A fűtési ágak jele Vízhőmérséklet [ C] A fűtési ágak jele Vízhőmérséklet [ C] 80 T3 55 vissza 25 T4 38 vissza/hősziv. 10 T T6 35 fűtés/előre 70 T7 25 fűtés/vissza 40 T8 25 fűtés után 35 T9 45 a délnyugat-európai és észak-afrikai fűtés nélküli üvegházak dömpingidőszaka és a hazai szabadföldi zöldségtermesztés és fűtés nélküli növényházak dömpingidőszaka közötti néhány hónapos intervallum. A gyakorlatban december és május közé esik [4, 5]. A hazai zöldségtermesztés versenyképességét és rentabilitását a geotermikus energia felhasználása alapvetően meghatározza. A felhasználás további növelése nemzeti érdek. Ahhoz, hogy e kincs a jövő nemzedékek számára is rendelkezésre álljon, a felhasználásával igen körültekintően kell eljárni. 4. ábra A Szentes és Szegvár térségében lévő termálkutak területi elrendezése (x vizsgált kút, nem vizsgált kút) 5. ábra A kút év első negyedévi visszasajtolási jellemzői (Forrás: Szongoth et all ) Igen fontos momentum a készlet menynyiségi fenntartása. Azokon a területeken, ahol jelenleg bőségesen és megfelelő entalpiatartalommal áll rendelkezésre, de a készlet több millió éves és nincs belátható időn belüli természetes pótlódása, ott csak a kivett, majd az entalpiájában leszegényített flu idum közvetlen visszavezetése, visszatáplálása lehet az elfogadható megoldás. A szakemberek ezt már régen felismerték és számos kísérlet folyt és folyik a sikeres, gazdaságos visszatáplálására. További eredménye: ha a hőenergiáját leadó vizet a víztároló rétegekbe visszasajtolják, akkor a felszíni élővizek hő- és sószennyezése nem következik be. Hazai vizsgálatok Az intenzív kitermelés hatásaira utaló VIKUV évi méréseihez viszonyítva Geo- Log Kft ban végzett alapos mérései Szegvár és Szentes térségében, mintegy 20 kút vonatkozásában (4. ábra). A mérések kivitele meglehetősen bonyolult, e cikk keretében nem is törekedhetünk a bemutatásra, részletes leírások találhatók Szongoth G. et all. ( évi) is mer tető iben (előadások, cikkek, kutatási be számolók). Egyedi kútvizsgálatok céljai [5, 6]: Kútszerkezet ellenőrzése (talpmélység, átmérők, csőállapot, tömszelencék helye, szűrők helye) Dinamikus vizsgálatok (áramlás- és hőmérsékletmérés, nyomásmérések: kapacitásvizsgálat, nyomásemelkedés, nyomásgradiens) Mintavételek, laborvizsgálatok (vízmintavétel, gázszeparálás/mélységi gáz mintavétel) A fentieken túlmenően alapvető kérdésnek tartják, hogy a kivett fluidum az adott mező valamelyik közeli kútjába visszasajtolható-e, miután a fűtés során lehűtésre került. Sokan vélekedtek úgy, hogy homokköves vízadó bázisokba a visszasajtolás a szűrők és a környezetük eltömődése miatt nem is valósítható meg. Már az 1970-es évektől az Alföld térségében többféle kísérlet zajlott a visszasajtolással kapcsolatban. A kezdeti kísérletek sikertelennek bizonyultak. Az első gazdaságosan működő visszasajtoló kút 1998-ban épült meg Hódmezővásárhelyen. Azóta ebbe a kútba több millió m 3 vizet sajtoltak vissza 3-5 bar nyomáson (5. ábra). Az újabb hazai és nemzetközi vizsgálatok szerint a homokkőbe történő visszasajtolás nehézségekkel jár, de megfelelő feltételek betartása mellett sikeres lehet. Németországi kísérletekben [6] is előfordult, hogy a visszasajtolt fluidum eltérő kémiai összetétellel rendelkezettt, mint az in situ rezervoár fluiduma. Ezért teljesen zárt rendszert alkalmaznak, nem engedik, hogy a kitermelt víz oxigénnel érintkezzen. A visszasajtolt víz lebegőanyag-tartalmának eltávolítására 1,0 mikronos szűrőrendszert használnak. Erre mutatott rá Szanyi J. et all. (2010), miszerint a kutak szűrőinél a pórustorok eltömődését és a permeabilitás csökkenését az in situ jelenlévő részecskék a hőmérséklet, a nyomás, a sótartalom, a sebesség és a ph-érték mellett a külső forrásból szár mazó részecskék (baktériumok, gázbu- 4 Mezőgazdasági Technika, június
4 Kútfejhez csatlakoztatott nyomásmérő Indukciós vízóra Mérésadatgyűjtő 6. ábra Példa néhány mérési egységre (forrás: Jedlik Projekt Összefoglaló jelentés, 2011) borékok, szuszpendált anyagok, csövek korróziója) is befolyásolják. Az ÁRPÁD AGRÁR Zrt. területén 20 kútnál végzett vizsgálatokat a Geo Log Kft. a Jedlik projekt keretébe decemberig. A területen a vízadó rétegre a homokkő a jellemző. A vizsgált 20 kút állapotvizsgálatán túl még további számos tényezőt is értékeltek, de következtettek a visszasajtolás várható lehetőségére is. A méréseknél számos érzékelőt és szondát használtak amelyeket a tehergépkocsiba szerelt mérésadatgyűjtőkhöz csatlakoztattak (6. ábra). A kutaknál a mérőrendszerrel laborszerű állapotot hoztak létre. A kitermelést a ma ximális hozam környékén folytatták és a rétegek (szűrők) között mérték az áramló tömeget (nyomást, hőmérsékletet stb.), majd a ku tat lezárták és a mérést folytatták. Ekkor gyakorlatilag a vízadó rétegek közötti áramlást (ki- és beáramlást) figyelték meg. A rétegek közötti áramlásra utaló jeleket a 7. ábrán lévő 5 db kútnál bejelölték. Szinte mindenhol kiegyenlítődés van az aktív rétegek között. A főbb megállapítások: 1. A hibátlan kutak részletes vizsgálata során, valamint a korábbi mérések eredményei alapján megállapítható, hogy a nyugalmi vízszint az elmúlt 40 évben m csökkenést mutat annak ellenére, hogy a termelés mértékében ez még nem mutatható ki. 2. A kutak pihentetése során rétegcsere alakul ki az egyes vízadó rétegek között. Általában a nyugalmi időszakban, az időszak kezdetén a töltődés az addig vízadó réteg felé irányul, s ezáltal az áramlás fel és lefelé is megvalósulhat. 3. Ezért az ilyen termelő termálkutak ellenőrző mérése alkalmatlan a vízadó rétegek in situ állapotának meghatározására. Csakis egy vízadó rétegre megnyitott és beszűrőzött monitoring kút alkalmas egy vízadó réteg állapotának meghatározására. Mezőgazdasági Technika, június 4. A Szentes területén lévő kutak vízadó rétegei (a különböző áramlási és hőmérsékleti, valamint mélységi gradiensek) korrelációt mutatnak, ami az egymásra hatásukat jelöli. Ez adja a feltételét annak, hogy a használt (csökkentett entalpiájú) víz visszasajtolása lehetséges (a jól kimutatható nyelési rétegek is erre utalnak). A visszasajtolás előtti hőszivattyúzás Jelenlegi visszasajtolási moratórium biztosan időszakos és azt követően a vissza sajto lást meg kell oldani. Növényházaknál a be ruházás gazdaságosságát az állami terheken túlmenően a be ruházási és üzemeltetési költség (szivattyúzás, hőkivétel, elhelyezés stb.) határozza meg. Végül is: az egységnyi mennyiségű nyert energia költsége (kwh/ft), illetve az egységnyi energiapotenciál létrehozására fordított beruházási költség a mérvadó (kw/ft). Az energiaköltséget a végfelhasználás alapján a kivett hőfelhasználás hatékonysága is számottevően befolyásolja (hőcserélők, berendezés- és épületszigetelések, fűtőegységek stb.). Míg az egységnyi energiapotenciál létrehozására fordított beruházási költség meghatározóan a kutak furásának és fenntartásának költségétől függ. Nyilván e két tényező egymástól elválaszthatatlan és hatnak egymásra, továbbá mindkettőt lényegesen befolyásolja a műszaki rendszer és a kivitel. A kivett hőtartalmat egy adott mennyiségű fluidumnál a kinyeréskori (felhasználás előtti) és a felhasználás utáni (elfolyatás, 7. ábra Belső átfejtődés 5 db, eltérő magasságban szűrőzött szentesi kútban A vonalak jelentése a színek alapján: a áramlásmérés-görbe (fekete); b szűrőzött szakaszok (lila csík); c nem járható kútszakaszok (szürke csík); d aktív szakaszok (zöld csík); e átfejtődések iránya (fekete nyíl); f számított reciprok geotermikus gradiens (rajzmező alján) 5
5 2. táblázat A visszasajtoló kút elé épített hőcserélővel kivehető energia Csak hőcserélő Jel Dimenzió Kedvező idő Éves átlag Kút hozama m kg/s 27,7 27,7 Kútfej hőfoka t k C A hőkivétel utáni fluidum t v C Fajhő c kwh/kg C 4,23 4,23 A hőkivételi teljesítmény Q 1 kw Hőszivattyúval lehűtött fluidum t csz C A hőszivattyú kondenzátor oldal t ko C A hőszivattyú: COP és SPF COP = 5,5 SPF = 3,7 Korrekciós tényező v 0,4 0,4 Hőszivattyúval nyert teljesítmény Q hsz kw Összes teljesítmény Q össz kw visszasajtolás előtti) hőfokkülönbség (Dt) határozza meg. Tehát a hőteljesítmény: Q = ṁ. c (Dt) [kw] ṁ = tömegáram [kg/h] c = fajhő [kwh/kg K] Dt = hőfok különbség [K] Ebből látszik, hogy a hőteljesítmény (vagy a hőmennyiség: kw x h = kwh) a kút vízhozamától és a Dt értékétől függ. Ha mindkét érték nagy, akkor előnyös helyzetben vagyunk. A kertészeti üzemünket erre a bázisra tervezhetjük. Ha a fluidum viszszasajtolása kötelező lesz, akkor mindig ún. kútpárral kell a beruházást megtervezni, s a termelési igényeink határozzák meg a kutak számát. A vízhozam és a kútfej hőmérséklete az adottságoktól függ. A beruházótól a visszasajtolás hőfoka, amelyet hőszivattyúzással jelentős mértékben csökkenthet, növelheti a Dt értékét. Vegyük a 2. táblázatban szereplő példát! A táblázatban látható, hogy a 32 C-os fluidumot 10 C-ra lehűtve közel annyi teljesítményt kapunk, mint a kútból a technológiai hőkivétellel. Mit nyertünk visszasajtolás esetén? Nincs új kútpárfúrási kényszer, amelynek a költsége millió Ft, plusz a csövezés a felhasználás helyéig. Ezzel szemben a hőszivattyú millió Ft beruházást igényel. Nyilván a hőszivattyúnak villamosener gia-igénye van. COP 4-es ér tékkel számolva 4 kwh/1 kwh, ami 20 Ft/kWh villamosenergia-költség esetén 20 x 4123/4 = 1031 x 20 = Ft/h költséget jelent. Ha fluidim kinyerése összesen, de csupán 5,0 Ft/kWh óra, akkor a többlet (4123 x 5, azaz Ft Ft) ~ 5-10 Ft/h. Évi 2000 óra csúcsfogyasztással számolva 8,3 millió Ft/év a szivattyúzás energiaköltsége. A hőszivattyú élettartama 20 év, akkor 4,0 millió Ft az évi amortizációs költség (az egyszerűsítés miatt eltekintünk a ku tak és a rendszer karbantartási, javítási költségeitől). Ezzel a hőszivattyúzás költsége összesen ~ 12,3 millió Ft/év. Szembeállítva a kútpár nagyobb egyszeri beruházásával, s annak 40 éves életciklusával, annak 10,0 millió Ft/év az amortizációja. Tehát az üzemeltetési költség az utólagos hőszivatytyú fajlagos költségét jelentősen nem növeli. Lényeges, hogy kisebb az egyszeri beruházási költség, és kisebb a kockázat, mivel kö zel sem lehetünk biztosak abban, hogy az új kútpártól milyen eredményre számíthatunk. E rendszer különösen előnyös akkor, ha az ültetvényünket növeljük, s nő az energiaigény, de új geotermikus beruházást nem kívánunk eszközölni. Összefoglalás A hibátlan homokkő vízbázisú kutak részletes vizsgálata során, valamint a korábbi mérések eredményei alapján megállapítható, hogy a nyugalmi vízszint az elmúlt 40 évben m-t csökkent, miközben ez a ter melés mértékében még nem mutatható ki. A Szentes területén lévő kutak vízadó rétegei (a különböző áramlási és hőmérsékleti, valamint mélységi gradiensek) korrelációt mutatnak, ami az egymásra hatásukat jelöli. Ez adja a feltételét annak, hogy a használt (csökkentett entalpiájú) víz visszasajtolása lehetséges (a jól kimutatható nyelési rétegek is erre utalnak). Megállapíthatjuk, hogy a növényházi használat végén a még mindig jelentős entalpiával rendelkező fluidum alacsony hőfokú visszasajtolása az adott területen (hoszszabb távon) a vízszint csökkenésének mérséklődését eredményezi, így a terület fenntarthatóvá válik a geotermikus energia kinyerésére. A hőszivattyúzás környezet ba rátabb a gáz fűtőanyaggal szemben, és költséghatékonyabb is. A hőszivattyú létesítésének költségét a nyert többletenergia (a kedvező SPF hatására) és az új kútpár létesítésének költsége, valamint fenntartása kompenzálja. Summary Geothermal energy utilization in greenhouses According to the examination of the excellent sandstone water-based wells and the results of the previous measurements it can be stated that the static water level decreased by m during the last 40 years. Still, this tendency cannot be observed within the production performance. In Szentes the water tables of the wells (the certain flow, temperature and depth gradients) show correlations which stand for their effect on each other. It makes it possible to reinject the used water (with reduced enthalpy). The presence of the absorbing layers implies to the same result. It can be concluded that the low-temperature reinjection of the fluid (still with a significant enthalpy) leads us to a slower water level decrease (in long-term) at the end of the greenhouse utilization. So the examined area is capable for sustainable geothermal energy usage. Lektor: Dr. Patay István Irodalom [1] J. Bartels, P. Seibt & M., 2011: Wolfgramm; Workshop Geothermal energy in Hungary update barriers and solution statements ; Bu dapest 17. February [2] J. Nagygál, L. Tóth, J. Beke, I. Szabó, 2015: Comparison Of Possible Greenhouse Energy Sources haen_26/hae_2014_26_9.pdf [3] Nagygál J.: A termálvíz hasznosítása a mezőgazdaságban, CLUSTHERM Regionális Fórum (WORKSHOP), Szeged [4] Nagygál J.: A termálvíz hasznosítása és nehézségei 50 év tükrében, Egyetemi Fiatal Gazda Klub, Debrecen [5] Szanyi János, Kóbor Balázs, Medgyes Tamás, Gyenese István, Czinkota Imre, Kovács Balázs, Bálint András, Kiss Sándor, 2008: A homokkő hévíztárolók tesztelésének tanulságai, Szegedi Tudományegyetem, Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék. [6] Szongoth G., Barcza M., Kiss S., Nagygál J.: 2010 Termálkutak állapotának változásai Szentes térségében geofizikai vizsgálatok alapján. Magyarhoni Földtani Társulat Vándorgyűlése, Szeged, Május [7] Szongoth G., Galsa A., Steierlein I.: Húsz szentesi hévízkút teljeskörű kútvizsgálatának eredményei, 10 ÉVE A GEOTERMIA SZOLGÁLATÁBAN, IX. Geotermikus Konferencia, Szeged, [8] MAGYARORSZÁG MEGÚJULÓ ENERGIA HASZNOSÍTÁSI CSELEKVÉSI TERVE. ISBN [9] M. Árpási, 2005: Geothermal Update of Hungary Proceedings World Geothermal Congress Antalya, Turkey, April 6 Mezőgazdasági Technika, június
10 ÉVE A GEOTERMIA SZOLGÁLATÁBAN IX. Geotermikus Konferencia Szeged, 2013. március 21. Húsz szentesi hévízkút teljeskörű kútvizsgálatának eredményei
10 ÉVE A GEOTERMIA SZOLGÁLATÁBAN IX. Geotermikus Konferencia Húsz szentesi hévízkút teljeskörű kútvizsgálatának eredményei Szongoth Gábor (Geo-Log Kft.) dr. Galsa Attila (ELTE) Steierlein Ildikó (Geo-Log
RészletesebbenA homokkő hévíztárolók tesztelésének tanulságai
A homokkő hévíztárolók tesztelésének tanulságai Szanyi János, Kóbor Balázs, Medgyes Tamás, Gyenese István, Czinkota Imre, Kovács Balázs, Bálint András, Kiss Sándor Szegedi Tudományegyetem, Ásványtani,
RészletesebbenINFORMÁCIÓS NAP Budaörs 2007. április 26. A geotermális és s geotermikus hőszivattyh szivattyús energiahasznosítás s lehetőségei a mezőgazdas gazdaságbangban Szabó Zoltán gépészmérnök, projektvezető A
RészletesebbenTERMÁLVÍZ VISSZASAJTOLÁSBAN
KORSZERU TECHNOLÓGIÁK A TERMÁLVÍZ VISSZASAJTOLÁSBAN KUTATÁSI EREDMÉNYEK ÉS GYAKORLATI TAPASZTALATOK 2013 Tartalomj egyzék Kóbor B, Kurunczi M, Medgyes T, Szanyi ], 1 Válságot okoz-e a visszasajtolás? 9
RészletesebbenA geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései. II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap
A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Buday Tamás Debreceni Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszék 2011. május 19. A geotermikus
RészletesebbenA magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok
A magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok GeoDH Projekt, Nemzeti Workshop Kujbus Attila, Geotermia Expressz Kft. Budapest,
RészletesebbenHajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02.
Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánástól kapott adatok a 114-es kútról Általános információk Geotermikus adatok Gázösszetétel Hiányzó adatok: Hő
RészletesebbenSz.G. - Gyakorlati mélyfúrás-geofizika 5. éves geofizikus hallgatóknak 1
Gyakorlati mélyfúrás-geofizika 5. éves geofizikus hallgatóknak Előadó: Szongoth Gábor geofizikus (Geo-Log Kft.) Tartalom Bevezetés A mélyfúrás-geofizika kapcsolódó pontjai A mélyfúrás-geofizika módszerei
RészletesebbenGeotermia az Önkormányzatok számára Szakmapolitikai Konferencia Szeged, 2009. május 28. Meddő CH-kutak geofizikai vizsgálatának
Geotermia az Önkormányzatok számára Szakmapolitikai Konferencia Szeged, módszere és a vizsgálatok eredményei geotermikus energia hasznosítás szempontjából Szongoth Gábor geofizikus (Geo-Log Kft.) Ferencz
RészletesebbenHÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia?
HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság Merre tovább Geotermia? Az utóbbi években a primer energiatermelésben végbemenő változások hatására folyamatosan előtérbe kerültek Magyarországon a geotermikus
RészletesebbenA GEOTERMIKUS ENERGIAHASZNOSÍTÁS INNOVÁCIÓS LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON KERÉKGYÁRTÓ TAMÁS
Műszaki Földtudományi Közlemények, 86. kötet, 2. szám (2017), pp. 62 66. A GEOTERMIKUS ENERGIAHASZNOSÍTÁS INNOVÁCIÓS LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON KERÉKGYÁRTÓ TAMÁS Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Miskolci
RészletesebbenA geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján
Magyar Mérnöki Kamara Geotermikus Energia Szakosztálya A geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján Kujbus Attila ügyvezető igazgató Geotermia Expressz
RészletesebbenNemzeti adottságunk a termálvízre alapozott zöldséghajtatás. VZP konferencia Előadó: Zentai Ákos Árpád-Agrár Zrt.
Nemzeti adottságunk a termálvízre alapozott zöldséghajtatás VZP konferencia Előadó: Zentai Ákos Árpád-Agrár Zrt. Termálvíz, mint az emberi kultúra bölcsője Vértesszőlősi ember (350000 éves Homo erectus/sapiens
RészletesebbenVisszasajtolás pannóniai homokkőbe
Visszasajtolás pannóniai homokkőbe Szanyi János 1 Kovács Balázs 1 Szongoth Gábor 2 szanyi@iif.u-szeged.hu kovacs.balazs@gama-geo.hu posta@geo-log.hu 1 SZTE, Ásványtani Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2
RészletesebbenGeoDH EU Projekt. Budapest 2014. november 5. Kujbus Attila ügyvezető igazgató Geotermia Expressz Kft.
GeoDH EU Projekt Budapest 2014. november 5. Kujbus Attila ügyvezető igazgató Geotermia Expressz Kft. Geotermikus Távfűtő Rendszerek Európában GeoDH Geotermikus projektek tervezése és a N technológiák üzemeltetése
RészletesebbenGeotermia az NCST-ben - Tervek, célok, lehetőségek
Geotermia az NCST-ben - Tervek, célok, lehetőségek Szita Gábor okl. gépészmérnök Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) elnök Tartalom 1. Mi a geotermikus energiahasznosítás? 2. A geotermikus energiahasznosítás
RészletesebbenA geotermális energia energetikai célú hasznosítása
Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért A geotermális energia energetikai célú hasznosítása Szita Gábor okl. gépészmérnök Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) elnök Vajdahunyadvár,
RészletesebbenSzegedi Tudományegyetem Geotermia. Dr. Kiricsi Imre Dr. M. Tóth Tivadar
Szegedi Tudományegyetem Geotermia Dr. Kiricsi Imre Dr. M. Tóth Tivadar A geotermia szerepe a SZTE-n -Oktatás - Kutatás - Szolgáltatás - Hazai és nemzetközi együttműködések - Sikeres pályázatok konzorciumokban
RészletesebbenGEOTERMIA AZ ENERGETIKÁBAN
GEOTERMIA AZ ENERGETIKÁBAN Bobok Elemér Miskolci Egyetem Kőolaj és Földgáz Intézet 2012. február 17. Helyzetkép a világ geotermikus energia termeléséről és hasznosításáról Magyarország természeti adottságai,
RészletesebbenGeotermikus energiahasznosítás Magyarországon
Trendek és gyakorlati példák 2015. február 10. Geotermikus energiahasznosítás Magyarországon A veresegyházi példa Szita Gábor okl. gépészmérnök Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) elnök A kezdetek 1878
RészletesebbenGeotermikus távhő projekt modellek. Lipták Péter
Geotermikus távhő projekt modellek Lipták Péter Geotermia A geotermikus energia három fő hasznosítási területe: Közvetlen felhasználás és távfűtési rendszerek. Elektromos áram termelése erőművekben; magas
RészletesebbenA hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme
A hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme Horváth Szabolcs igazgató Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Üzletág Aquaprofit Zrt. Budapest, 2010.
RészletesebbenSósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán
Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci
RészletesebbenA geotermikus energiahasznosítás fejlesztési lehetőségei a szentesi Árpád-Agrár ZRt.-nél
A megújuló energiaforrásokról a környzetettudatosság jegyében A geotermia szakma-politikai kérdései Szentes, 2008.10.28 A geotermikus energiahasznosítás fejlesztési lehetőségei a szentesi Árpád-Agrár ZRt.-nél
RészletesebbenA GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI
A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI HALLGATÓI SZEMINÁRIUM MAGYARY ZOLTÁN POSZTDOKTORI ÖSZTÖNDÍJ A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN KERETÉBEN DR. KULCSÁR BALÁZS PH.D. ADJUNKTUS DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR MŰSZAKI ALAPTÁRGYI
RészletesebbenGeotermikus fűtési rendszerek - egy műküdő rendszer tapasztalatai
Hódmezővásárhelyi Vagyonkezelő és Szolgáltató ZRt. Geotermikus fűtési rendszerek - egy műküdő rendszer tapasztalatai Készítette: Ádók János, igazgatóság elnöke Hódmezővásárhely, 2012. december Az előadás
RészletesebbenGeotermikus alapú kombinált alternatív energetikai rendszertervek a Dél-alföldi Régióban. Dr. Kóbor Balázs SZTE / InnoGeo Kft
Geotermikus alapú kombinált alternatív energetikai rendszertervek a Dél-alföldi Régióban Dr. Kóbor Balázs SZTE / InnoGeo Kft Geometry of the sediments of the Carpathian Basin Hőmérséklet eloszlás a felső-pannóniai
RészletesebbenÉves energetikai szakreferensi jelentés év
Éves energetikai szakreferensi jelentés 2017. év Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 Vezetői összefoglaló... 2 Energiafelhasználás... 4 Villamosenergia-felhasználás... 4 Gázfelhasználás... 5 Távhőfelhasználás...
Részletesebbenenergiatermelés jelene és jövője
Geotermia Expressz Mérnöki Tanácsadó Iroda Kft. Kujbus Attila ügyvezető igazgató A magyarországi geotermikus energiatermelés jelene és jövője RETS projekt konferenciája, Vecsés Jó példák a megújuló energiaforrások
RészletesebbenA GEOTERMÁLIS ENERGIA HASZNOSÍTÁS PÉNZÜGYI TÁMOGATÁSI RENDSZERE
A GEOTERMÁLIS ENERGIA HASZNOSÍTÁS PÉNZÜGYI TÁMOGATÁSI RENDSZERE Bevezetés A geotermális energia a 4 fő (primer) megújuló energiaforrás azaz a Nap, a Föld forgás kinetikai energiája, a gravitáció és a magma
RészletesebbenNagyugrás a geotermikában A kínai modell
Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány, Magyar Termálenergia Társaság, Szegedi Tudományegyetem, Magyarhoni Földtani Társulat Alföldi Területi Szervezete A geotermikus energia hasznosításának
RészletesebbenHőszivattyús rendszerek. HKVSZ, Keszthely 2010. november 4.
Hőszivattyús rendszerek HKVSZ, Keszthely 2010. november 4. Tartalom Telepítési lehetőségek, cél a legjobb rendszer kiválasztása Gazdaságosság üzemeltetési költségek, tarifák, beruházás, piacképesség Környezetvédelem,
RészletesebbenSZENT ISTVÁN EGYETEM
SZENT ISTVÁN EGYETEM A konvekciós geotermikus energiatermelés fenntarthatósága és a felhasználás hatékonysága Tézisfüzet Nagygál János Gödöllő 2017 1 A doktori iskola megnevezése: tudományága: Műszaki
RészletesebbenA geotermia hazai hasznosításának energiapolitikai kérdései
A geotermia hazai hasznosításának energiapolitikai kérdései dr. Nyikos Attila Nemzetközi Kapcsolatokért Felelős Elnökhelyettes Országos Bányászati Konferencia Egerszalók, 2016. november 24. Tartalom Célok
RészletesebbenMTA-ME ME Műszaki Földtudományi Kutatócsoport
EGS geotermikus rezervoár megvalósításának kérdései Dr. Jobbik Anita Miskolci Egyetem Alkalmazott Földtudományi Kutatóintézet MTA-ME ME Műszaki Földtudományi Kutatócsoport 1 Enhanced Geothermal System
RészletesebbenGeotermikus fűtési rendszerek - egy működő rendszer tapasztalatai
Hódmezővásárhelyi Vagyonkezelő és Szolgáltató ZRt. Geotermikus fűtési rendszerek - egy működő rendszer tapasztalatai Készítette: Ádók János, igazgatóság elnöke Hódmezővásárhely, 2014. november Az előadás
RészletesebbenGépészmérnök. Budapest 2009.09.30.
Kátai Béla Gépészmérnök Budapest 2009.09.30. Geotermikus energia Föld belsejének hőtartaléka ami döntően a földkéregben koncentrálódó hosszú felezési fl éi idejű radioaktív elemek bomlási hőjéből táplálkozik
RészletesebbenTermálvíz gyakorlati hasznosítása az Észak-Alföldi régióban
NNK Környezetgazdálkodási,Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Iroda: 4031 Debrecen Köntösgátsor 1-3. Tel.: 52 / 532-185; fax: 52 / 532-009; honlap: www.nnk.hu; e-mail: nnk@nnk.hu Némethy
RészletesebbenA MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök
A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI Mértékegység 1990 1995 2000 2001 2002
RészletesebbenA geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban
A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban Nádor Annamária Joerg Prestor (), Radovan Cernak (), Julia Weibolt () Termálvizek az Alpok és a Kárpátok
RészletesebbenA landaui és az insheimi geotermikus erőművekben tett látogatás tapasztalatai
Csicsák József Mecsekérc Zrt. Szulimán Szilvia Mecsekérc Zrt. Fedor Ferenc Geochem Kft. Hlatki Miklós GW Technológiai Tanácsadó Kft A landaui és az insheimi geotermikus erőművekben tett látogatás tapasztalatai
Részletesebbenenergetikai fejlesztései
Miskolc város v energetikai fejlesztései sei 2015. 09. 04. Kókai Péter MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. Célok A város levegőminőségének javítása Helyi adottságok kihasználása Miskolc város v energiastratégi
RészletesebbenA TERMÁLVÍZ HULLADÉKHŐ- HASZNOSÍTÁSÁT TÁMOGATÓ KIFEJLESZTÉSE. Dr. Országh István ONTOLOGIC Közhasznú Nonprofit Zrt. 4032 Debrecen, Egyetem tér 1.
A TERMÁLVÍZ HULLADÉKHŐ- HASZNOSÍTÁSÁT TÁMOGATÓ SZAKÉRTŐI RENDSZER KIFEJLESZTÉSE Dr. Országh István ONTOLOGIC Közhasznú Nonprofit Zrt. 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. I. GEOTEST projekt előzménye 1. A hazai
RészletesebbenGızmozdony a föld alatt A geotermikus energia
Gızmozdony a föld alatt A geotermikus energia Szanyi János Szegedi Tudományegyetem, Ásványtani, Geokémiai és Kızettani Tanszék szanyi@iif.u-szeged.hu Energia, Interdiszciplináris workshop ATOMKI, Debrecen,
RészletesebbenA Nemzeti Épületenergetikai Stratégia Bemutatása Megújulók szerepe az épületenergetikában
CEU Auditorium A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia Bemutatása Dr. Ádám Béla Megújuló Energia Platform elnökségi tag, Budapest Tartalom A Megújuló Energia Platform (MEP) bemutatása: alapelvek, céljai,
RészletesebbenÉves energetikai szakreferensi jelentés év
Éves energetikai szakreferensi jelentés 2018. év Készítette: Terbete Consulting Kft. szakreferensi névjegyzéki jelölés: ESZSZ-56/2019 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 Vezetői összefoglaló... 2 Energiafelhasználás...
RészletesebbenGEOTERMIKUS ER M LÉTESÍTÉSÉNEK LEHET SÉGEI MAGYARORSZÁGON MGtE workshop, Szegvár 2005. június 9.
GEOTERMIKUS ER M LÉTESÍTÉSÉNEK LEHET SÉGEI MAGYARORSZÁGON MGtE workshop, Szegvár 2005. június 9. Geotermikus er m magyarországi létesítésének kulcs témakörei Kapcsolódás globális energiapolitikai folyamatokhoz
Részletesebben2010. Geotermikus alapú hő-, illetve villamosenergia-termelő projektek előkészítési és projektfejlesztési tevékenységeinek támogatása
2010. Geotermikus alapú hő-, illetve villamosenergia-termelő projektek előkészítési és projektfejlesztési tevékenységeinek támogatása 2010.03.10. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi
RészletesebbenTÖRÖK IMRE :21 Épületgépészeti Tagozat
TÖRÖK IMRE 1 Az előadás témája Az irodaház gépészeti rendszerének és működtetésének bemutatása. A rendszeren elhelyezett a mérési pontok és paraméterek ismertetése. Az egyes vizsgált részrendszerek energetikai
RészletesebbenA geotermia ágazatai. forrás: Dr. Jobbik Anita
A geotermia ágazatai forrás: Dr. Jobbik Anita A természetes geotermiks rendszer elemei hőforrás geotermiks flidm hőszállító közeg (víz) repedezett kőzet rezervoár Forrás: Dickson & Fanelli 2003 in Mádlné
RészletesebbenSzongoth Gábor Hőmérsékletmérés hévízkutakban
vizekről 2013. április 16-17. Siófok Szongoth Gábor Hőmérsékletmérés hévízkutakban Előadásomban a hévízkutakban végzett hőmérsékletmérések jelentőségét szeretném kiemelni. A tervszerűen és nagy pontossággal
RészletesebbenKözép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.
Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,
RészletesebbenGeotermikus Energiahasznosítás. Készítette: Pajor Zsófia
Geotermikus Energiahasznosítás Készítette: Pajor Zsófia Geotermikus energia nem más mint a föld hője Geotermikus energiának nevezzük a közvetlen földhő hasznosítást 30 C hőmérséklet alatt. Geotermikus
RészletesebbenFAVA XIX. Konferencia a felszín alatti vizekről március Siófok. Szongoth Gábor Hévízkút monitoring (TwM)
FAVA XIX. Konferencia a felszín alatti vizekről 2012. március 27-28. Siófok Szongoth Gábor Hévízkút monitoring (TwM) Tartalom miért van szükség a hévízkutak folyamatos figyelésére? milyen paramétereket
RészletesebbenFAVA XXIII. Konferencia a felszín alatti vizekről április 6-7. Siófok. Szongoth Gábor Hegedűs Sándor. A Geo-Log 25 éve a vízkutatásban
FAVA XXIII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2016. április 6-7. Siófok Szongoth Gábor Hegedűs Sándor A Geo-Log 25 éve a vízkutatásban A Geo-Log megalakulása A cég fejlődése Miben hoztunk újat a kútvizsgálatokban?
RészletesebbenGeotermikus alapú térségfejlesztési projektek a Dél-alföldön
Geotermikus alapú térségfejlesztési projektek a Dél-alföldön Dr. Kóbor Balázs SZTE tudományos főmunkatárs Dél-alföldi Termálenergetikai Klaszter Innogeo Kft. Brunnen Hőtechnika Kft. Pre-neogen basement
RészletesebbenHőszivattyúk alkalmazása Magyarországon, innovatív példák
A geotermikus energia hasznosításának lehetőségei konferencia- Budapest 2013 Hőszivattyúk alkalmazása Magyarországon, innovatív példák Dr. Ádám Béla PhD HGD Kft. ügyvezető igazgató Budapest, 2013. október
RészletesebbenTermálvíz energetikai hasznosítása
Termálvíz energetikai hasznosítása Szita Gábor okl. gépészmérnök Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) elnök Két példa a termálvíz energetikai hasznosítására Egerszalók Wairakei, Új-Zéland Meghatározások
RészletesebbenMegújuló energetikai ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében
Megújuló energetikai ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében Ágazat nemzetközi megatrendjei EU országai 5 fő energiapiaci trenddel és folyamattal számolnak levegőszennyezés és a bekövetkező
RészletesebbenNEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI
NEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI Dr. Kling István államtitkár, KvVM A felszíni és a felszín alatti vizek,
RészletesebbenA napkollektoros hőtermelés jelenlegi helyzete és lehetőségei Magyarországon
A napkollektoros hőtermelés jelenlegi helyzete és lehetőségei Magyarországon 2012. Újabb lehetőség a felzárkózásra? Varga Pál elnök, MÉGNAP 2013. Újabb elszalasztott lehetőség I. Napenergia konferencia
RészletesebbenKészítette: Csernóczki Zsuzsa Témavezető: Zsemle Ferenc Konzulensek: Tóth László, Dr. Lenkey László
Készítette: Csernóczki Zsuzsa Témavezető: Zsemle Ferenc Konzulensek: Tóth László, Dr. Lenkey László Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezet-földtudomány szakirány 2009.06.15. A téma
RészletesebbenEurópai Parlament és a Tanács 2009/28/EK IRÁNYELVE 2. cikk
Környezeti hő Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK IRÁNYELVE 2. cikk geotermikus energia: a szilárd talaj felszíne alatt hő formájában található energia; Sekély mélységű (20-400 m) Nagy mélységű hidrotermikus
RészletesebbenPannErgy Nyrt. NEGYEDÉVES TERMELÉSI JELENTÉS IV. negyedévének időszaka január 15.
PannErgy Nyrt. NEGYEDÉVES TERMELÉSI JELENTÉS 218. IV. negyedévének időszaka 219. január 15. 218. PannErgy Nyrt. Negyedéves termelési jelentés 218. IV. negyedév Bevezető: A PannErgy Nyrt. zöld energia termelését
RészletesebbenPannErgy Nyrt. NEGYEDÉVES TERMELÉSI JELENTÉS I. negyedévének időszaka április 16.
PannErgy Nyrt. NEGYEDÉVES TERMELÉSI JELENTÉS 218. I. negyedévének időszaka 218. április 16. 218. PannErgy Nyrt. Negyedéves termelési jelentés 218. I. negyedév Bevezető: A PannErgy Nyrt. zöld energia termelését
RészletesebbenMAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ ÖKOGYÜLEKEZETI MOZGALOM. (1146 Budapest, Abonyi u. 21.) EGY HÁZUNK VAN
MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ ÖKOGYÜLEKEZETI MOZGALOM (1146 Budapest, Abonyi u. 21.) EGY HÁZUNK VAN gyakorlati teremtésvédelmi konferencia Debrecen, Megújuló Energiapark: 2016. június 3 4. Előadás: Kertészeti
RészletesebbenMegvalósíthatósági tanulmányok. Vecsés és Üllő geotermikus energia felhasználási lehetőségeiről
Megvalósíthatósági tanulmányok Vecsés és Üllő geotermikus energia felhasználási lehetőségeiről A projekt háttere Magyarország gazdag geotermikus energiakészlettel rendelkezik. Míg a föld felszínétől lefelé
RészletesebbenA TRANSENERGY projekt (Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Szlovákia határokkal osztott geotermikus erőforrásai) kihívásai és feladatai
A TRANSENERGY projekt (Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Szlovákia határokkal osztott geotermikus erőforrásai) kihívásai és feladatai Nádor Annamária Termálvizek az Alpok és a Kárpátok ölelésében -
RészletesebbenHogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz?
Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? MISKOLCI EGYETEM KÚTFŐ PROJEKT KÖZREMŰKÖDŐK: DR. TÓTH ANIKÓ NÓRA PROF. DR. SZŰCS PÉTER FAIL BOGLÁRKA BARABÁS ENIKŐ FEJES ZOLTÁN Bevezetés Kútfő projekt: 1.
RészletesebbenPannErgy Nyrt. NEGYEDÉVES TERMELÉSI JELENTÉS III. negyedévének időszaka október 16.
PannErgy Nyrt. NEGYEDÉVES TERMELÉSI JELENTÉS 2017. III. negyedévének időszaka 2017. október 16. Bevezető: A PannErgy Nyrt. zöld energia termelését és hasznosítását bemutatva negyedévenként termelési jelentést
RészletesebbenHlatki Miklós GW Technológiai Tanácsadó Kft Magyar Geotermális Egyesület
A vízvisszasajtolás és a mély víztárolók energetikai hasznosításának jogszabályi környezete a kkv-k szemszögéből Gondolatok a 147/2010. (IV.29.) Kormányrendeletről és a Bányatörvényről Hlatki Miklós GW
RészletesebbenA termálvíz hasznosítás jelentősége az üvegházi kertészetben
Magyar Geotermális Egyesület VI. Szakmai nap Budapest, 2011 május 3 A termálvíz hasznosítás jelentősége az üvegházi kertészetben Nagygál János Magyar Geotermális Egyesület alelnök Árpád-Agrár Zrt. műszaki
RészletesebbenA használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata
HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és
RészletesebbenGÁZÁTADÓ ÁLLOMÁSOK GEOTERMIKUS FŰTÉSE Dr. Zsuga János PhD FGSZ ZRt.
GÁZÁTADÓ ÁLLOMÁSOK GEOTERMIKUS FŰTÉSE Dr. Zsuga János PhD FGSZ ZRt. A gázátadó állomások nyomásszabályozó szelepein az izentalpikus expanzió során jelentkező Joule-Thomson hatás a gáz, jelentős lehűlését
RészletesebbenÚj termálprojektek, koncepciók, lehetőségek a Dél-Alföldön
Új termálprojektek, koncepciók, lehetőségek a Dél-Alföldön Dr. Kóbor Balázs tudományos főmunkatárs, SZTE Dél-alföldi Termálenergetikai Klaszter V-METER Kft. GEOMATRIX Kft. VENTOSUS Kft. A fejlesztés tevékenységei
RészletesebbenJelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.
Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és
RészletesebbenPannErgy Nyrt. NEGYEDÉVES TERMELÉSI JELENTÉS I. negyedévének időszaka április 15.
PannErgy Nyrt. NEGYEDÉVES TERMELÉSI JELENTÉS I. negyedévének időszaka április 15. PannErgy Nyrt. Negyedéves termelési jelentés I. negyedév Bevezető: A PannErgy Nyrt. zöld energia termelését és hasznosítását
RészletesebbenHogyan bányásszunk megújuló (geotermikus) energiát?
ORSZÁGOS BÁNYÁSZATI KONFERENCIA Egerszalók, 2016. november 24-25. avagy mennyire illik a geotermikus energia a bányatörvénybe? SZITA Gábor elnök Magyar Geotermális Egyesület 1. Hogyan bányásszuk az ásványi
RészletesebbenA GEOTERMIKUS ENERGIA
A GEOTERMIKUS ENERGIA Mi is a geotermikus energia? A Föld keletkezése óta létezik Forrása a Föld belsejében keletkező hő Nem szennyezi a környezetet A kéreg 10 km vastag rétegében 6 10 26 Joule mennyiségű
RészletesebbenSzekszárd távfűtése Paksról
Szekszárd távfűtése Paksról Jakab Albert csoportvezetőnek (Paksi Atomerőmű) a Magyar Nukleáris Társaság szimpóziumán 2016. december 8-9-én tartott előadása alapján összeállította: Sigmond György Magyar
RészletesebbenA projekt helye és jelentősége a magyarországi geotermikusenergiahasznosításban
A projekt helye és jelentősége a magyarországi geotermikusenergiahasznosításban Szita Gábor okl. gépészmérnök Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) elnök Előzmények Kútfúrások számának alakulása 100 90 80
RészletesebbenAnyagjellemzők változásának hatása a fúróiszap hőmérsékletére
Anyagjellemzők változásának hatása a fúróiszap hőmérsékletére Kis László, PhD. hallgató, okleveles olaj- és gázmérnök Miskolci Egyetem, Műszaki Földtudományi Kar Kőolaj és Földgáz Intézet Kulcsszavak:
RészletesebbenMagyar Mérnöki Kamara Szilárdásvány Bányászati Tagozat Geotermikus Szakosztály tevékenysége 2010-2012
Magyar Mérnöki Kamara Szilárdásvány Bányászati Tagozat Geotermikus Szakosztály tevékenysége 2010-2012 Dr. Tóth Anikó ME Kőolaj és Földgáz Intézet Budapest, 2012. december 12. Geotermikus Szakosztály alakulás
RészletesebbenGeotermikus Aktualitások. Magyar Termálenergia Társaság Hódmezővásárhely, 2010. nov.10
A geotermikus energia és a megújuló energiák Dr. Büki Gergely Geotermikus Aktualitások Magyar Termálenergia Társaság Hódmezővásárhely, 2010. nov.10 Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány Készült
RészletesebbenTávhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások
szolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások Pécs, 2010. szeptember 14. Győri Csaba műszaki igazgatóhelyettes Németh András üzemviteli mérnök helyett/mellett megújuló energia Megújuló Energia
RészletesebbenA megújuló energia termelés helyzete Magyarországon
A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2016.
RészletesebbenT-JAM Thermal Joint Aquifer Management
T-JAM Thermal Joint Aquifer Management Közös felszín alatti termálvíztest lehatárolási és termálvíz-gazdálkodási javaslat a magyar-szlovén határmenti régióban Szőcs Teodóra Magyar Állami Földtani Intézet
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6
TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi
RészletesebbenA GeoDH projekt célkitűzési és eredményei
A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei Nádor Annamária Nádor Annamária Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Földhő alapú település fűtés hazánkban és Európában Budapest, 2014, november 5. GeoDH: A
RészletesebbenNCST és a NAPENERGIA
SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,
RészletesebbenPannErgy Nyrt. NEGYEDÉVES TERMELÉSI JELENTÉS II. negyedévének időszaka július 16.
PannErgy Nyrt. NEGYEDÉVES TERMELÉSI JELENTÉS 218. II. negyedévének időszaka 218. július 16. 218. PannErgy Nyrt. Negyedéves termelési jelentés 218. II. negyedév Bevezető: A PannErgy Nyrt. zöld energia termelését
RészletesebbenJó Példák: Megújuló Energiaforrások Hasznosítása Mórahalmon
Jó Példák: Megújuló Energiaforrások Hasznosítása Mórahalmon Pásztor József Zoltán Projektmenedzser, Mórahalom Városi Önkormányzat Ügyvezető, Móra-Solar Energia Kft. Budapest, Benczúr Ház 2015. 02.12. Geotermikus
RészletesebbenHőszivattyús rendszerek
Hőszivattyús rendszerek A hőszivattyúk Hőforrások lehetőségei Alapvetően háromféle környezeti közeg: Levegő Talaj (talajkollektor, talajszonda) Talajvíz (fúrt kút) Egyéb lehetőségek, speciális adottságok
RészletesebbenAz 55/2016. (XII. 21.) NFM rendelet a megújuló energiát termelő berendezések és rendszerek műszaki követelményeiről
55/2016. (XII. 21.) NFM rendelet beszerzéséhez és működtetéséhez nyújtott támogatások igénybevételének A rendeletben előírt műszaki követelményeket azon megújuló energiaforrásból energiát termelő rendszerek
RészletesebbenVÍZTELENÍTŐ KUTAK HOZAMVÁLTOZÁSA LIGNITKÜLFEJTÉSEKBEN
A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 80. kötet (2011), p.197-203. VÍZTELENÍTŐ KUTAK HOZAMVÁLTOZÁSA LIGNITKÜLFEJTÉSEKBEN egyetemi tanár, MTA rendes tagja Miskolci Egyetem,Bányászati és
RészletesebbenPannErgy Nyrt. NEGYEDÉVES TERMELÉSI JELENTÉS II. negyedévének időszaka július 15.
PannErgy Nyrt. NEGYEDÉVES TERMELÉSI JELENTÉS II. negyedévének időszaka július 15. PannErgy Nyrt. Negyedéves termelési jelentés II. negyedév Bevezető: A PannErgy Nyrt. zöld energia termelését és hasznosítását
RészletesebbenA megújuló energiaforrások környezeti hatásai
A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek
RészletesebbenA TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE
A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE Gál Nóra Edit Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Transenergy: Termálvizek az Alpok és Kárpátok ölelésében, 2012. 09. 13. FELHASZNÁLÓ ADATBÁZIS
RészletesebbenEEA Grants Norway Grants A geotermikus energia-hasznosítás jelene és jövője a világban, Izlandon és Magyarországon
EEA Grants Norway Grants A geotermikus energia-hasznosítás jelene és jövője a világban, Izlandon és Magyarországon Merényi László, MFGI Budapest, 2016. november 17. Megújuló energiaforrások 1. Biomassza
RészletesebbenFAVA XVIII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2011. április 5-6. Siófok. Tartalom
FAVA XVIII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2011. április 5-6. Siófok Szongoth Gábor A Geo-Log (első) 20 éve a Vízkutatásban Tartalom Bevezetés A Geo-Log története A Geo-Log szakmai (tudományos)
Részletesebben