Országos tanfelügyelet

Átírás

1 Oktatási Hivatal Országos tanfelügyelet KÉZIKÖNYV PEDAGÓGIAI-SZAKMAI SZOLGÁLTATÓ INTÉZMÉNYEK SZÁMÁRA NYEGYEDIK, JAVÍTOTT KIADÁS Az Oktatási Hivatal által módosított, az emberi erőforrások minisztere által december 9-én jóváhagyott tájékoztató anyag. 82

2 ORSZÁGOS TANFELÜGYELET KÉZIKÖNYV PEDAGÓGIAI-SZAKMAI SZOLGÁLTATÓ INTÉZMÉNYEK SZÁMÁRA A kézikönyv az Oktatási Hivatal által a TÁMOP / Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban c. kiemelt projekt keretében készült. A kézikönyv elektronikus formában az weboldalon kerül közzétételre. 2

3 Tartalomjegyzék ORSZÁGOS TANFELÜGYELET... 1 ELŐSZÓ A MÓDOSÍTOTT TANFELÜGYELETI KÉZIKÖNYV HASZNÁLATÁHOZ... 4 BEVEZETÉS... 6 A TANFELÜGYELET MINT PEDAGÓGIAI-SZAKMAI ELLENŐRZÉSI MODELL... 6 A TANFELÜGYELET CÉLJA... 9 I. A PEDAGÓGIAI ELŐADÓ, PEDAGÓGIAI SZAKÉRTŐ MUNKÁJÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE II. A VEZETŐ MUNKÁJÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE PEDAGÓGIAI-SZAKMAI SZOLGÁLTATÓ INTÉZMÉNY III.INTÉZMÉNYELLENŐRZÉS ÉS -ÉRTÉKELÉS PEDAGÓGIAI-SZAKMAI SZOLGÁLTATÓ INTÉZMÉNY MELLÉKLETEK

4 Előszó a módosított tanfelügyeleti kézikönyv használatához A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) elrendelte a köznevelési intézmények egységes szempontok alapján történő, külső ellenőrzési és értékelési rendszerének bevezetését. Az ellenőrzés és értékelés célját, eszközeit és a szereplők feladatait a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: EMMI rendelet) részletezi. Az Oktatási Hivatal szakértői csoportja a 2012/2013. évben megalkotta a jogszabályban meghatározott célok alapján és a kívánt tartalomnak megfelelően a pedagógus, a vezető és az intézmény ellenőrzése és értékelése alapjául szolgáló pedagógiai-szakmai ellenőrzési (a továbbiakban tanfelügyeleti) standardokat, majd 2015 tavaszára megszülettek a külső ellenőrzéshez szorosan kapcsolódó egységes önértékelési standardok. A 2015/2016-os tanévben megvalósult tanfelügyeleti ellenőrzések tapasztalatai és a kapcsolódó jogszabályváltozások tükrében szükségessé vált a standardok és az azokat rögzítő kézikönyvek módosítása, amelyet az EMMI rendelet előírásainak megfelelően szintén az Oktatási Hivatal készített el, ennek eredménye a tanfelügyeleti kézikönyv jelenlegi, negyedik kiadása. Mi a standard? Az országos tanfelügyelet egységes és nyilvános szempontokra épülő ellenőrzési és értékelési modell. A standard ennek a modellnek a pontos leírása, amely tartalmazza: az ellenőrzés és értékelés folyamatának ismertetését; a módszertanát; az alkalmazott eszközrendszert; meghatározza a tanfelügyelő szakértők feladatait; összefoglalja az ellenőrzésben résztvevő pedagógusok és a vezetők feladatait. A standardból az ellenőrzések valamennyi szereplője pontos információt kaphat az országos tanfelügyelet modelljéről. 4

5 Kinek szól ez a kézikönyv? A standard tartalmának ismertetését többféle szempontból lehet csoportosítani, súlyozni az ellenőrzésben szereplők igényei alapján. Ez a tanfelügyeleti kézikönyv elsősorban azok számára ismerteti az ellenőrzés lebonyolításának módját, módszereit és eszközrendszerét, akik a tanfelügyeleti ellenőrzés alanyaként, pedagógiai előadóként, pedagógiai szakértőként vagy intézményvezetőként vesznek majd részt az eljárásban, de a szakértők felkészítésének, felkészülésének és az eljárások szervezésének is kiemelt kiegészítő forrásaként szolgál. Hol érhetőek el további információk? Az Oktatási Hivatal elektronikus felületet alakított ki, amelyet az ellenőrzésben részt vevők a nekik szóló jogosultság alapján tudnak használni. A felület publikus részén elérhetőek a kézikönyvek mellett egyéb, az országos tanfelügyeleti ellenőrzéshez kapcsolódó anyagok, tájékoztatók, illetve a pedagógusminősítési rendszerhez hasonlóan működő saját oldalakon ki-ki hozzáférhet a neki rendelt eljárással kapcsolatos információkhoz. 5

6 BEVEZETÉS A tanfelügyelet mint pedagógiai-szakmai ellenőrzési modell A magyar köznevelési rendszer minőségének hatékonysági, eredményességi és méltányos-sági mutatóinak javítása érdekében az oktatásirányítás új szerkezetű intézményhálózatot, irányítási és ellenőrzési modellt vezetett be. Az Európai Unió legtöbb tagállamához hasonlóan Magyarországon is működik egy egységes, nyilvános szempontsor alapján kialakított, rendszeres külső szakmai ellenőrzés és értékelés. Az intézményi ellenőrzés és értékelés fontosságának felértékelődése, a külső szakmai ellenőrzés bevezetése a hazai közoktatás intézményei számára új kihívást jelent, hiszen a szakfelügyelet megszüntetésével, 1985 óta nem működik külső kontroll. Az 1990-es évek elején a közoktatási törvény a fenntartók számára ugyan feladatként jelölte meg a külső szakmai ellenőrzést, de ennek teljesítése az elmúlt időszakban igen eltérő módon és minőségben történt meg. Ez a kézikönyv az intézmény vezetőit és a pedagógiai előadókat, pedagógiai szakértőket az ellenőrzésre való felkészülésben, valamint a folyamatos, kiegyenlített, magas színvonalú pedagógiai munkában segíti. Az intézményvezetők ellenőrzési, a pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők önellenőrzési kézikönyvként használhatják, amely tartalmazza a jogi előírásoknak megfelelő eszközök, módszerek és normák nyilvános rendszerét. Alkalmazásával mód nyílik rá, hogy az intézmény legfontosabb alapdokumentumait, valamint a pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők helyi ellenőrzési gyakorlatát az országos külső ellenőrzés eszközrendszerének szempontsorával összehasonlítsák, és szükség szerint hozzá közelítsék. Sok intézmény rendelkezik intézményi önértékelési és pedagógus-teljesítményértékelési gyakorlattal. A köznevelésben korábban már bevált ellenőrzési elemeket például az önértékelést, elégedettségmérést figyelembe veszi az országos tanfelügyelet, és épít rá. A Köznevelésért Felelős Államtitkárság az egységes alapelvek, eljárások, eszközök bevezetését kiemelkedően fontosnak tartja. Az egységes külső értékelés az intézmények önértékelési rendszereihez kapcsolódva képes objektív, fejlesztő értékelést adni valamennyi köznevelési intézmény számára. Az intézmények belső értékelése fontos, de nem helyettesítheti az egységes, ötévenként megismétlődő, összehasonlításra alkalmas szempontsor szerint végzett külső ellenőrzést. 6

7 Az új rendszer szakmai alapját az általános pedagógiai szempontok, a Nemzeti alaptantervben megjelenő értékrendszer, és az egyes intézmények saját értékrendszere adják. A nevelő-oktató munkát végző intézmények esetében nem szaktárgyi, hanem pedagógiai ellenőrzésről van szó, ezért nem szakfelügyeletről, hanem tanfelügyeletről beszélünk. A külső szakmai ellenőrzésnek és értékelésnek nem a hibakeresés, hanem a megerősítés és a fejlesztés az elsődleges célja. Az EMMI rendelet a tanfelügyeleti ellenőrzés célját így fogalmazza meg: ( ) a nevelésioktatási intézmények szakmai tevékenységét a pedagógusok munkájának általános pedagógiai szempontok alapján történő értékelésére, az intézményvezetők általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok szerint történő értékelésére, az intézmények saját céljainak megvalósulására, továbbá az intézményi önértékelés eredményeire alapozva értékeli, és ezzel az intézmény szakmai fejlődéséhez támogatást ad. Az intézmények saját céljaikat a pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők, intézményvezetők és intézmények értékelési területein megfogalmazott általános elvárások mentén, az intézményi önértékelés előkészítéseként fogalmazzák meg. Az egységes külső ellenőrzési standardok rögzítik az értékelés területeit, és azokon belül olyan elvárásokat, amelyek különböző hazai és nemzetközi kutatási eredményeknek megfelelően írják le a jó pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő, intézményvezető és intézmény jellemzőit. Az általános elvárások értelmezése lehetőséget biztosít az intézményeknek, hogy az egyes elvárások mögé olyan konkrét az eredeti elvárás tartalmát tovább pontosító, értelmező elvárásokat fogalmazzon meg, amelyek levezethetők az adott intézményre jellemző sajátosságokból, támogatják az intézményi célok teljesülését. Az ellenőrzés a pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők munkájának legfontosabb területeire vonatkozik: a szakmai feladatok, szakterületi tudás, a pedagógiai folyamatok értékelése, a kommunikáció, szakmai együttműködés, elkötelezettség. Emellett kiterjed arra, hogy munkájuk során milyen pedagógiai-szakmai szolgáltatási lehetőségekkel segítik a pedagógusok munkájának legfontosabb területeit: a tanulók személyiségének fejlesztését, a beilleszkedési, magatartási nehézségek csökkentését, a tehetség, képesség kibontakozásának segítését, a felzárkóztatás, a közösségépítés és a tanítási-tanulási folyamatban alkalmazott módszerek megfelelőségét. A vezetők esetében mindez kiegészül a vezetői munka speciális területeivel. Az ellenőrzés során vizsgálni kell a vezető felkészültségét, vezetői alkalmasságát, a tanulás és tanítás, a változások, önmaga, mások és az intézmény stratégiai vezetését és operatív irányítását. Emellett a vizsgálat kiterjed a pedagógiai-szakmai szolgáltató munka eredményességének, minőségének mérésére, értékelésére, fejlesztésére, és a pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők, a szolgáltatást igénybe vevő pedagógusok, a fenntartó és a működtető közötti kapcsolatépítés sikerességére, minőségére. Az intézményellenőrzés legfontosabb területei az említetteken túl az országos szakmai irányítás által kitűzött éves vagy középtávú céloknak való megfelelés, az éves munkaterv megvalósítása, az együttműködés, a munkamegosztás, az eredmények és a partnerek elégedettsége. Az intézményellenőrzés a pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők tanfelügyeleti értékelésének eredményeire is épül, az intézményértékelés gerincét az adja, hogy az ott dolgozó pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők korábban hogyan értékelték. 7

8 Az intézményvezetés felelőssége a pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők felkészítése a tanfelügyeleti ellenőrzésre, ennek érdekében az intézményi önértékelés jogkövető megszervezése, és ha szükséges, a munkatársak belső értékelési és dokumentumellenőrzési intézményi gyakorlatának megújítása. A pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő felelőssége abban áll, hogy az általa ellátott pedagógiai szakmai szolgáltatási területen végzett munkájának bemutatása, az azt követő interjú, valamint a dokumentumellenőrzés során úgy a belső, mint a külső ellenőrzésnél felkészültségét, pedagógiai kompetenciáit, hivatásszeretetét bizonyítsa, hiszen az egész intézményről alkotott kép az egyes pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők és a vezetés összteljesítményét mutatja. A tanfelügyeletnek nem célja a pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők minősítése, ugyanakkor a munkáltató a munkájukkal kapcsolatos döntéseihez legyen szó személyügyi döntésekről, jutalmazásról, speciális megbízásokról, továbbképzésről fontos szempontokat kaphat a tanfelügyelet által. A kiemelkedő, példaértékű eredmények hangsúlyozása és bemutatása jelentős haszna lehet ennek a rendszernek. A cél egyértelműen a köznevelési intézmények szakmai fejlődésének támogatása, melyet a pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők, az intézményvezető és az intézmény ellenőrzésén és értékelésén keresztül kíván elérni a jogalkotó. A pedagógiai-szakmai szolgáltató munka egységes és nyilvános standardok alapján történő ellenőrzése képes lesz megmutatni az intézmény egyéni arculatát, azt, hogy miként járul hozzá a pedagógusok munkájának szakmai támogatása révén a gyermekközpontú nevelés és a minőségi oktatás, továbbá az ahhoz való egyenlő hozzáférés kialakításához. Hosszú távú célként jelenik meg a pedagógiai értékek bemutatása, a jó gyakorlatok elterjesztése, és végső soron egy egységesen jó szakmai színvonalú köznevelés biztosítása. Olyan intézményrendszer pedagógiai-szakmai támogatásának megteremtése, ahol a tanulók lehetőséget kapnak képességeik fejlesztésére, kibontakoztatására, és amelyből értékes, alkotóképes és a társadalom számára hasznos felnőttként lépnek ki. 8

9 A tanfelügyeleti rendszer felépítése A tanfelügyelet célja A tanfelügyelet (pedagógiai-szakmai ellenőrzés) rendszerének működtetését az Nkt. 78. (1) bekezdésének f) pontja írja elő, az ellenőrzés kereteit ugyanezen törvény a rögzíti. A 87. (3) bekezdése szerint: Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés célja a pedagógusok munkájának külső, egységes kritériumok szerinti ellenőrzése és értékelése a minőség javítása érdekében. A fentiek alapján egyértelműen kijelenthető, hogy az ellenőrzés a pedagógusok, intézményvezetők és intézmények pedagógiai-szakmai munkájának fejlesztését tűzi ki célul a köznevelés minőségének javítása érdekében. Ennek megfelelően a tanfelügyelet egy olyan eszköz, amely az értékelési rendszer más elemeivel együtt a tervezésre és megvalósításra építve határozza meg a következő időszak fejlesztéseinek irányát. A fejlesztések támogatása mellett az ellenőrzés másik fontos célja a pozitív visszacsatolás, vagyis a kiemelkedő területek azonosítása mind a pedagógus, mind a vezető és az intézmény munkájára vonatkozóan. A modell célja: a megerősítés és a fejlesztés. A tanfelügyelet alapelvei Az ellenőrzési rendszer figyelembe veszi az érintett pedagógusok, vezetők és intézmények érdekeit. Túl azon, hogy a pedagógiai-szakmai fejlődés önmagában is az érintettek érdeke, a rendszer kidolgozásakor fontos szempontként merült fel, hogy az ellenőrzés a lehető legkevesebb terhet rója a folyamatban részt vevő kollégákra és szakértőkre egyaránt. Ennek figyelembevételével, továbbá a szakmai konszenzusra törekedve a kidolgozás az érintettek bevonásával történt, a rendszer bevezetését kísérleti szakasz és szakmai konferenciák előzték meg. Az ellenőrzés egységes kritériumok szerint, egységes és nyilvános módszerrel történik intézménytípusonként. A tanfelügyeleti rendszer kidolgozásakor az alábbi területekre alakítottunk ki standardokat: óvoda általános iskola gimnázium szakképző iskola kollégium alapfokú művészeti iskola gyógypedagógiai intézmények pedagógiai szakszolgálatok pedagógiai-szakmai szolgáltatók. 9

10 A standardok kidolgozásánál a viszonyítási alapot a pedagógiai szaktudományok általános szempontjainak való megfelelés, a Nemzeti alaptanterv általános elveinek betartása, továbbá az intézmény saját pedagógiai programja alkották. Ezek mentén és az értékelés tudományos alapjaira építve történt az ellenőrzés területeinek meghatározása is, valamint az egységes eszközök kidolgozása, amelyek mindenki számára elérhetők a weboldalon. Az Oktatási Hivatal irányító szerepe a tanfelügyeleti modell bevezetésében A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény meghatározta a tanfelügyelet kereteit. Nem rendelkezik azonban az ellenőrzés részleteivel kapcsolatos szabályozásról, az eljárásrendről, az eszközökről, hanem mindezeket egy felhatalmazó rendelkezéssel az oktatásért felelős miniszter hatáskörébe utalta. Az EMMI rendelet részletesen tartalmazza a tanfelügyelet szabályait, pontosítja a szakértők és az Oktatási Hivatal szerepét az ellenőrzésben, szabályozza az ellenőrzések szervezését, valamint rögzíti a lebonyolítás kereteit. Az EMMI rendelet szerint az ellenőrzés területeit, szabályait és eszközeit az Oktatási Hivatal dolgozza ki, és az oktatásért felelős miniszter hagyja azokat jóvá. A TÁMOP kiemelt projekt pályázati kiírásában kötelező elemként szerepel az intézményi külső és belső értékelés standardjainak kidolgozása. A projekt végrehajtójaként az Oktatási Hivatal határozta meg az ellenőrzés területeit, az ellenőrzés menetét, eljárásrendjét, az ellenőrzés módszereit, eszközeit, az eredmények visszacsatolásának módját. A kidolgozott standardokat a Hivatal a működési tapasztalatok alapján évente felülvizsgálja, és szükség szerint továbbfejleszti. A rendelet az Oktatási Hivatal hatáskörébe utalta a tanfelügyelet tervezését, szervezését, valamint a működés informatikai támogatását is. Ennek megfelelően a Hivatal kifejlesztette azt az algoritmust és a teljes tervezést, szervezést és lebonyolítást támogató informatikai eszközt, amellyel adott konfiguráció mellett a mindenkori szabályozásnak megfelelően működtethető a tanfelügyelet rendszere. A működtetéshez szükséges háttér-információk, valamint az ellenőrzések eredményének, dokumentációjának tárolását, az érintettek számára való hozzáférés biztosítását szintén az Oktatási Hivatal végzi, mint ahogy a Hivatal szervezi a szakértői képzéseket és az ellenőrzések minőségbiztosítását is. 10

11 A tanfelügyeleti rendszer szereplői és feladataik, az ellenőrzés folyamata Tervezés A tanfelügyeleti ellenőrzések tervezésének és egyben az ellenőrzések végrehajtásának felelőse az Oktatási Hivatal. Az ellenőrzési tervek készítésére évente kerül sor. Az Oktatási Hivatal minden év július 20-ig összeállítja a következő naptári évre vonatkozó tervezést és ütemezést. A Hivatal az ellenőrzési terv elkészítésénél figyelembe veszi, hogy ötévente minden intézmény minden pedagógusának részt kell vennie tanfelügyeleti ellenőrzésen. A tervben szereplő intézmények, intézményvezetők és pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők július 31-ig a Hivatal által működtetett informatikai támogató rendszeren keresztül értesülnek a tervezett ellenőrzésekről. Ugyanezen informatikai támogató rendszer útján értesíti a Hivatal november 30-ig az ellenőrzésben érintett feleket a pontos időpontról, az ellenőrzésre kijelölt szakértőkről, valamint a vezető szakértő személyéről. Váratlan, előre nem látható események miatt előfordulhat a tervezések átütemezése, ilyenkor haladéktalanul értesíteni kell a Hivatalt az akadályozó körülményről. A szakértők kirendelésekor a Hivatal figyelembe veszi a jogszabályban meghatározott feltételeket úgy, mint: - az ellenőrzésekhez rendelendő szakértői létszámokat, melynek megfelelően egy pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő és egy intézményvezető ellenőrzését 2-2 szakértő, míg egy intézmény ellenőrzését 3 5 szakértő végzi; - a pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők esetén a megfelelő munkakörben ötéves gyakorlattal rendelkező szakértőket rendel az adott pedagógiai előadóhoz, pedagógiai szakértőhöz; - intézményvezető-ellenőrzés esetén az adott intézménytípusban szerzett ötéves gyakorlatot és intézményvezetői tapasztalatot, mellyel legalább az egyik szakértőnek rendelkeznie kell; - intézményellenőrzés esetén az adott intézménytípusban szerzett ötéves gyakorlatot és bizonyos további speciális feltételeknek (például egyházi intézmények esetén) való megfelelést 1 ; - összeférhetetlenséget, mely szerint nem jelölhető ki a szakértő olyan intézménybe, ahol jelenleg, vagy az ellenőrzést megelőző két évben őt vagy közeli hozzátartozóját pedagógusként, pedagógiai előadóként, pedagógiai szakértőként alkalmazták; - a szakértők intézményvezetői által rögzített szakértői napokat 2 ; - az ellenőrzés helyszínét, melyet optimalizáló elvként használ a szervezésben; - a szakértők felhasználható kapacitását, amely a pedagógusminősítésekkel együtt összesen legfeljebb 25 alkalom lehet. 1 ld. a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet át. 2 A munkahét azon napját, amelyen a szakértőt vezetője a munkahelyén történő munkavégzés alól mentesíti. 11

12 Szervezés A tanfelügyeleti ellenőrzések során kulcsfontosságú szerep jut az ellenőrzéseket lefolytató szakértőknek, vagyis a tanfelügyelőknek. Tanfelügyelő azon pedagógusokból válhat, akik a pedagógusok előmeneteli rendszerének mesterpedagógusi szintjét elérték, és a tanfelügyeleti ellenőrzésekre, valamint pedagógusminősítésekre felkészítő 2x30 órás akkreditált képzést sikeresen elvégezték és szerepelnek az Országos szakértői névjegyzék pedagógiai-szakmai ellenőrzés és pedagógusminősítés szakterületén. A tanfelügyelők feladatukat Mesterpedagógus besorolásban, órakedvezmény igénybe vétele mellett látják el, de ha az Oktatási Hivatal nem tud megfelelő szakértőt kirendelni, akkor a Pedagógus I. és Pedagógus II. fokozatot elért pedagógusok is megbízhatók tanfelügyelőként, természetesen csak abban az esetben, ha a képzés feltételeit teljesítették. Az egyes ellenőrzésekhez rendelt szakértőket, tanfelügyelőket az Oktatási Hivatal a fenti feltételek figyelembevételével választja ki, minden esetben kijelölve az ellenőrzést vezető szakértőt, akinek feladata az eljárásra vonatkozó adminisztráció elvégzése és az adott ellenőrzéshez kapcsolódó konkrét szervezési feladatok ellátása is. A kijelölést az értesítéstől számított 10 napon belül a szakértők a pedagógusminősítési kijelöléshez hasonlóan az informatikai felületen keresztül fogadják el vagy - kizárólag indokolt esetben kérvénnyel kezdeményezhetik a visszautasítás jóváhagyását a Hivatal területileg illetékes Pedagógiai Oktatási Központjától. A kérvényt a Hivatal újabb 5 napon belül bírálja el, és ezzel egy időben értesíti az érintetteket az eredményről. A visszautasítás elfogadása esetén az eljárást a Hivatal újraszervezi, ami akár a kitűzött dátum módosítását maga után vonhatja. Előkészítés Az önértékelés alapját az önértékelési kézikönyvben szereplő általános elvárások értelmezését követően kialakított intézményi saját elvárások alkotják, amelyeket az intézmények rögzítenek az informatikai rendszerben. A tanfelügyeleti ellenőrzés a tanfelügyeleti kézikönyvben szereplő általános elvárások szerint történik, figyelembe véve az azonos elvárásrendszer alapján készített intézményi saját elvárásrendszert. Az intézményi önértékelés során az intézmények az intézmény sajátosságait és a saját pedagógusértékelési rendszerüket figyelembe véve értelmezik az önértékelési kézikönyvben található általános elvárásokat és összeállítják saját intézményi elvárásrendszerüket. Ennek megfelelően az intézményi dokumentumok és egyéb figyelembe vehető beszámolók, mérések tanulmányozása után - az intézmény egyes értékelési szempontok esetében kevesebb elvárást is meghatározhat, illetve azokat a saját önértékelési rendszeréhez igazítva fogalmazhatja át. Fontos hangsúlyozni, hogy az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés értékelése minden esetben a tanfelügyeleti kézikönyvben meghatározott valamennyi elvárás alapján, egységesen történik (figyelembe véve a fenti módon elkészített intézményi elvárásrendszert is). A tanfelügyeleti ellenőrzésben érintett intézmények az ellenőrzési tervben szereplő pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők, vezető vagy intézmény vonatkozásában elvégzik 12

13 az intézményi önértékelés feladatait, és rögzítik az önértékelés eredményét az informatikai rendszerben. Az ellenőrzés vezetésére kijelölt szakértő az ellenőrzés időpontja előtt legalább 15 nappal felveszi a kapcsolatot az érintett intézmény vezetőjével, szakértőtársával, társaival, és egyeztetik az ellenőrzés ütemezésével és tartalmával kapcsolatos részleteket. A pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők ellenőrzése esetén az egyeztetésbe az érintett pedagógiai előadót, pedagógiai szakértőt is be kell vonni. Adatgyűjtés Az értékelés alapját képező intézményi elvárásrendszer, a szükséges intézményi dokumentumok, valamint a további információkat tartalmazó önértékelési eredmények kialakítása és feltöltése a felületre az intézmények feladata. Az ellenőrzést megelőző dokumentumelemzést mindegyik szakértő elvégzi, mint ahogy mindkét szakértő jelen van a pedagógiai-szakmai szolgáltató munkát bemutató prezentáción és az azt követő megbeszélésen, de a további feladatok (interjúkészítés, helyszíni dokumentumelemzés) az előzetes egyeztetés szerint megoszthatók. Az adatgyűjtő lap (4. számú melléklet) az ellenőrzés egységes szempontjai mentén történő tapasztalatgyűjtés javasolt eszköze, amely lehetőséget biztosít a szakértő számára a dokumentumelemzés, a pedagógiai-szakmai szolgáltató munkát bemutató prezentáció és megbeszélés, valamint az interjúk tapasztalatainak előre megadott szempontok szerinti rögzítésére. A szakértő a kitöltött adatgyűjtő lap, vagy egyéb saját feljegyzései (amelynek követnie kell a kézikönyvben meghatározott tartalmakat, vagyis az ellenőrzés szempontjain az interjúkérdések kivételével a szakértő nem változtathat) alapján vizsgálja figyelembe véve az intézmény saját elvárásrendszerét az általános elvárások teljesülését, és végzi az értékelést. A pedagógus értékelése során az értékelő felületen a tapasztalatokra alapozva szakmailag indokolja is a fejleszthető területekhez kapcsolódó 0 vagy 1 értéket kapott elvárások értékelését. Vezető ellenőrzése és értékelése, valamint intézményellenőrzés esetén a fejleszthető területekhez kapcsolódó, alacsony szinten teljesített elvárások értékelését szükséges a szakértőnek szakmailag indokolni. A szakértő, az értékelő felületen történő értékelés lezárása után (amelyet a látogatást követő 15. napon belül kell elvégezni), a kitöltött adatgyűjtő lapot vagy az értékelés során készített egyéb jegyzeteit haladéktalanul meg kell, hogy semmisítse. Értékelés Az értékelés célja az egyes kompetenciákhoz, értékelési területekhez kapcsolódó erősségek és fejleszthető területek meghatározása. Az értékelést megelőzően a szakértők megvizsgálják az adatgyűjtő lapon található információkat, és egyeztetik az ellenőrzés tapasztalatait. Az értékelést a szakértők együtt végzik, az eredmény a szakértők közös álláspontját kell, hogy tükrözze. Az értékelés során a szakértők figyelembe véve az intézmény saját elvárásrendszerét az egyes általános elvárások teljesülésének mértékét vizsgálják, ezt is figyelembe véve határozzák meg a kiemelkedő és a fejleszthető területeket. 13

14 Pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők ellenőrzése esetén ennek eredményét elvárásonként számszerűen a pedagógusminősítésben alkalmazott skála szerint is megjelenítik, valamint lehetőségük van az egyes elvárásokhoz szöveges megjegyzést, indoklást fűzni a kompetenciánkénti fejleszthető és kiemelkedő területek meghatározásához. A 0, 1 értéket kapott elvárások esetében a szöveges indoklás kötelező az értékek alátámasztására. Vezető ellenőrzése és értékelése, valamint intézményellenőrzés során csak szöveges értékelésre van mód az egyes elvárások teljesülésének értékelésekor. Egyegy elvárás esetében előfordulhat, hogy az adott eljárásban nem adódott lehetőség, nincs elegendő információ annak vizsgálatára, de azoknál az elvárásoknál, amelyek teljesülése vagy nem teljesülése indokolja a kompetencia értékelésében megjelenő kiemelkedő vagy fejleszthető területek megjelölését fontos az adatokra való hivatkozás. A szakértőkkel szemben elvárás, hogy az értékelés eredménye levezethető legyen az adatgyűjtés során rögzített tapasztalatokból, tényekből, ezért az indoklásból ki kell derülnie, hogy mire hivatkozva tekinthető kiemelkedőnek, vagy javasolható fejlesztésre egy kompetencia adott részterülete. Az ellenőrzés lezárása Az eljárás részleteit, az esetleges rendkívüli eseményeket, azok kezelésének módját és az érintettek megjegyzéseit az érintettek a látogatási nap végén jegyzőkönyvben rögzítik, aláírják és az ellenőrzést követő 15 napon belül a vezető szakértő feltölti az informatikai felületre. (1. számú melléklet) Az adatgyűjtés és az értékelés módszereiről, eszközrendszeréről a következő fejezetek szólnak részletesebben, a teljes folyamatot az alábbi ábra foglalja össze: 14

15 15

16 I. A PEDAGÓGIAI ELŐADÓ, PEDAGÓGIAI SZAKÉRTŐ MUNKÁJÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE PEDAGÓGIAI-SZAKMAI SZOLGÁLTATÓ INTÉZMÉNY 16

17 1. Bevezetés A tanfelügyelet új helyzetet s egyben új lehetőséget jelent Magyarországon a köznevelés területén. A pedagógusok tanfelügyelete nemcsak a pedagógusok munkájának megismerését célozza, hanem az intézmény vezetése és az oktatásirányítás felé is fontos tapasztalatokat nyújt. Az ellenőrzés koncepciója és szakmai elvárásai ismét előtérbe helyezik az igényes, minőségi szakmai munkát. A tapasztalatok összegyűjtésén túl kijelöli a további fejlesztési irányokat, mintát ad a pedagógusok számára. Bár ez utóbbit nem szokták külön megjegyezni, mégis fontos kritérium a pedagógusok elégedettsége is, hiszen a pedagógus az anyagi elismerésen túl az egyik legfontosabb tényező hivatásának, elkötelezettségének, speciális társadalmi helyzetének, egzisztenciájának elismerése, szakmai munkájának kiteljesedése, előmeneteli rendszerének kiépítése és biztosítása. Jó iskolát csak motivált, felkészült, gyermekszerető, elkötelezett, etikus pedagógusokkal, motivált, felkészült és rátermett intézményvezetőkkel lehet elérni. A pedagógusok, jelen esetben a pedagógiai-szakmai szolgáltató intézményben pedagógiai előadóként és pedagógiai szakértőként foglalkoztatott munkatársak ellenőrzésében éppen ezért legalább olyan fontosnak tartjuk a mintaadás és az iránymutatás tényezőit, mint magát az ellenőrzési folyamatot. A pedagógiai-szakmai szolgáltató intézményekben dolgozó pedagógusok a nevelő-oktató munkát végző pedagógusok számára nyújtott szakmai szolgáltatások szervezése révén kapcsolódnak a köznevelés intézményrendszeréhez. Munkájukat a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről szóló 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendeletben meghatározott pedagógiai-szakmai szolgáltatási területeken végzik. Ezek a területek a következők: szaktanácsadás és tantárgygondozás, pedagógiai értékelés, pedagógiai tájékoztatás, tanügy-igazgatási szolgáltatás, a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése, a tanulmányi, sport- és tehetséggondozó versenyek szervezése és összehangolása, valamint a tanulótájékoztató, tanácsadó szolgálat működtetése, illetve részt vehetnek az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátásában. A pedagógusellenőrzés új szakmai kihívás, országos szintű innováció. A jól szervezett, magas színvonalon végzett, valamint az egész országra kiterjedő, egységesen alkalmazott ellenőrzési szisztéma objektív, független az ellenőrzést végző szakértő személyétől; feltárja és megmutatja a pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők szakmai alkalmasságát, munkájuk hatékonyságát, erősségeit és fejleszthető területeit, valamint objektív összehasonlíthatóságot biztosít. Az ellenőrzés folyamán annak feltárása folyik, hogy pedagógiai-szakmai szolgáltató intézményben dolgozó pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők munkájában milyen módon és mértékben jelennek meg az alábbi szakmai tartalmak: az Oktatási Hivatal mint szakmai irányító által a pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmények számára meghatározott rövid és középtávú szakmai feladatoknak való megfelelés, 17

18 az intézmény éves és hosszú távú munkatervének való megfelelés, az ellátott pedagógiai szakmai szolgáltatási területen átfogó, magas szakmai színvonalú szolgáltatások biztosítása az ellátott intézmények és pedagógusok számára. 2. Az ellenőrzés területei és módszertana 2.1. A pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő tanfelügyeletének területei A területek a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendeletben, továbbá a tanfelügyelet lefolytatásának szabályait meghatározó 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendeletben meghatározott követelményterületeknek feleltethetők meg. A tanfelügyelet pedagógiai ellenőrzést végez, melynek során ellenőrzi, hogyan valósulnak meg a gyakorlatban a képzés folyamatában kimeneti követelményként megfogalmazott kompetenciák. Természetesen a tanfelügyelő a pedagógiai-szakmai szolgáltató intézményekben a pedagógus-kompetenciákat a pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő beosztásához, feladatköréhez illeszkedő területeken vizsgálja, mivel nevelő-oktató tevékenységet az ott dolgozó pedagógusok nem folytatnak. Az értékelés az alábbi területekre terjed ki: 1. Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás Szakmai feladatok, szaktudományos, szakterületi tudás 3 2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók Szakmai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók* 3. A tanulás támogatása 4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség 5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység 6. Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése 7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás 8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért 3 A pedagógiai-szakmai szolgáltatások területére meghatározott kompetenciák 18

19 Az ellenőrzés területei az első pont kivételével megegyeznek a pedagógusok előmeneteli rendszerében használt pedagógusminősítési területekkel, így a tanfelügyelet eredménye segíti a pedagógusokat a minősítésre való felkészülésre. A megegyező területeken meghatározott általános elvárások a pedagógusminősítésben használt indikátorok, azok bővebb értelmezése és az értékeléshez javasolt szintezése megtalálható a pedagógusok minősítési rendszeréhez készült útmutatóban és kiegészítéseiben. A felsorolt területeken az értékelés meghatározott szempontok szerint történik. Az értékelés során az alábbi szempontok közül a pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő által ellátott pedagógiai-szakmai szolgáltatási terület ellátásához szükséges szempontokat kell figyelembe venni: 1. Pedagógiai módszertani felkészültség (Szakmai feladatok, szaktudományos, szakterületi tudás) 4 A területhez kapcsolódó értékelési szempontok és elvárások: 1. Pedagógiai módszertani felkészültség (Szakmai feladatok, szaktudományos, szakterületi tudás) Szempontok Milyen kapcsolódási pontjai vannak az általa ellátott pedagógiai-szakmai szolgáltatási területnek/területeknek a pedagógiai-szakmai szolgáltatások intézményi rendszerében? Hogyan követi pedagógiaiszakmai szolgáltatói területeinek változásait (oktatáspolitikai, szakmapolitikai, pedagógiaiszakmai szolgáltatási területek elvárásainak változása)? Elvárások Ismeri a szakmai szolgáltatások rendszerét, a pedagógiai intézetek/kabinetek működésének alapelveit, a pedagógiai-szakmai szolgáltatási tevékenységre vonatkozó jogszabályi és szakmapolitikai elvárásokat. Ismeri az általa ellátott pedagógiai-szakmai szolgáltatási terület kapcsolódási pontjait. Képes az általa ellátott pedagógiai-szakmai szolgáltatási terület elvárásrendszerének változásait követni, munkájában folyamatosan megjelennek az újabb igényeknek megfelelő elemek. 4 a pedagógiai-szakmai szolgáltatások területére meghatározott kompetenciák 19

20 Mennyire naprakész az általa ellátott pedagógiai-szakmai szolgáltatási terület(ek)hez kapcsolódó elméleti szakmai tudása és ez a gyakorlatban hogyan jelenik meg? Alapos, átfogó és korszerű tudással rendelkezik saját területén. Tervezetten, tudatosan bővíti ismereteit, a pedagógiaiszakmai szolgáltatás ellátása során alkalmazza is azokat. Következetesen, módszertani sokszínűséggel támogatja partnerei szakmai munkáját. Fogalomhasználata szakszerű, az adott pedagógiai helyzethez igazodó. 2. Pedagógiai folyamatok tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz szükséges önreflexiók (Szakmai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók) 5 A területhez kapcsolódó értékelési szempontok és elvárások: 2. Pedagógiai folyamatok tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz szükséges önreflexiók (Szakmai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók) Szempontok Elvárások Milyen a tervezőmunkája: tervezési dokumentumok, tervezési módszerek, nyomon követhetőség, megvalósíthatóság, realitás? Egységes rendszerbe illesztve tervezi az adott pedagógiai céloknak megfelelő stratégiákat, folyamatot, munkaformát, módszereket, eszközöket. Komplex módon veszi figyelembe a munkafolyamat minden lényeges elemét, a partneri elvárásokat, az intézeti/kabineti célokat, az éves munkatervet, a munkakörnyezet lehetőségeit, korlátait. 5 a pedagógiai-szakmai szolgáltatások területére meghatározott kompetenciák 20

21 Megtervezi a pedagógiai-szakmai szolgáltatás során nyújtott támogatás és az alkalmazott módszerek eredményességének vizsgálatát is. Hogyan viszonyul a tervezés a gyermekek/tanulók adottságaihoz, igényeihez? Terveiben megjelenik a partnerek önfejlesztési igényének kialakítása, megerősítése. Tervező tevékenysége során épít a partnerek egyéb ismeretszerzési lehetőségeire is. Hogyan épít tervezőmunkája során a támogatást igénybe vevő partnerek adottságaira, lehetőségeire, a nyújtott támogatással kapcsolatos elégedettségére? Tervei készítése során figyelembe veszi a szolgáltatást igénybe vevő partnerintézmény vonatkozásában alkalmazott tantervi, tartalmi és intézményi belső elvárásokat, valamint az általa nevelt, oktatott egyének és csoportok fejlesztési célját. Tervező tevékenységében épít az egymástól való tanulásban rejlő lehetőségekre. A tervezésbe bevonja a támogatást igénybe vevő partnereket is. 3. A tanulás támogatása A területhez kapcsolódó értékelési szempontok és elvárások: 3. A tanulás támogatása Szempontok Milyen formában segíti a pedagógusokat abban, hogy korszerű tanulásszervezési eljárásokat ismerjenek meg, alkalmazzanak? Elvárások Tevékenységével és az általa készített anyagokkal orientálja a pedagógusokat szemléletük és gyakorlatuk megújítására, a gyermekek, tanulók állapotának, szükségleteinek figyelembevételére. Tanulást támogató módszertani anyagokkal segíti a pedagógusok munkáját. 21

22 Foglalkozások/óralátogatások és/vagy személyes tanácsadások alkalmával pozitív visszajelzésekre épülő, bizalomteli légkört alakít ki. Hogyan segíti a pedagógusokat abban, hogy a tanulók/gyermekek gondolkodási, problémamegoldási és együttműködési képességét fejlesztő módszereket alkalmazzanak? Őszinte, nyílt kommunikációval támogatja a kollégákat a problémáik felismerésében és kezelésében. Ösztönzi a pedagógusokat a tanulást támogató környezet megteremtésére, a motivációt növelő taneszközök használatára, illetve készítésére. Segíti a pedagógusokat a diákok tanulási problémáinak felismerésében, szükség esetén szaktanácsadói segítséget kínál számukra. Milyen módon terjeszti, segíti a tanulási folyamatban az információ-kommunikációs technikákra épülő eszközök, digitális tananyagok használatát? Ösztönzi a pedagógusokat a hagyományos és az infokommunikációs eszközök célszerű, kritikus, etikus használatára a tanítás-tanulás folyamatában. Segíti a pedagógusokat az önfejlesztésben, korszerű ismeretek elsajátításában a szakirodalmak, továbbképzési lehetőségek ajánlásával. 22

23 4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség A területhez kapcsolódó értékelési szempontok és elvárások: 4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség Szempontok Elvárások A nevelési-oktatási folyamat támogatásában a gyermekek, a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és testi sajátosságaira egyaránt kiemelt figyelmet fordít. Hogyan támogatja a pedagógusok körében a hatékony tanuló megismerési technikákat, azok elterjedését? Képes a pedagógusok támogatására a gyermeki/tanulói személyiség(ek) sokoldalú megismerését szolgáló pedagógiai-pszichológiai módszerekkel történő feltárásában. Kiemelten támogatja a gyermekek, tanulók személyiségének tiszteletben tartását, a bennük rejlő értékek felismerését. Milyen formában tud segítséget nyújtani az egyéni fejlesztés, a személyiségfejlesztés pedagógiai munkájában (egyéni képességek, adottságok, fejlődési ütem, szociokulturális háttér)? Ismeri a személyiségfejlődés elméletét, és képes fejlődésükben szemlélni a gyermekeket/tanulókat. Képes a gyermek(ek)/tanuló(k) teljes személyiségének fejlesztéséhez, autonómiájának kibontakoztatásához módszertani segítséget nyújtani. Ismeri a gyermekek/tanulók tanulási vagy személyiségfejlődési nehézségeinek elméletét, képes a pedagógusok részére segítséget nyújtani ezek kezelésében. 23

24 Hogyan és milyen szakmai segítséget tud nyújtani a pedagógusok számára a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal/gyermekekkel, ezen belül a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a kiemelten tehetséges tanulókkal/gyermekekkel, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal/gyermekekkel való bánásmódban? Képes a különleges bánásmódot igénylő gyermek/tanuló vagy tanulócsoport számára hosszabb távú fejlesztési terveket kidolgozni, és ezeket hatékonyan felhasználni a pedagógusok segítése érdekében. 5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység A területhez kapcsolódó értékelési szempontok és elvárások: 5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység Szempontok Milyen módon segíti a pedagógusok munkáját a tanuló/gyermekközösség belső struktúrájának feltárásában? Elvárások Ismeri a gyermekek, tanulók életkorából következő fejlődéslélektani jellemzőket, és azok kapcsolatát a közösségi életnek a szocializációban, a fejlődésében betöltött szerepével. Ismeri a tanulók preferált közösségeinek típusait, működésük dinamikai folyamatait, köztük az online közösségekét. 24

25 Hogyan tudja megismertetni a pedagógusokat azokkal a módszerekkel, amelyek segítségével a pedagógusok ki tudják alakítani osztályközösségükben a különböző kulturális közegből, a különböző társadalmi rétegekből jött, a különleges bánásmódot igénylő és a hátrányos helyzetű tanulók elfogadását, tiszteletét? Képes a kulturális különbözőségekből fakadó problémák értelmezésére és a belőlük következő feladatok szakszerű meghatározására. Pontos ismeretei vannak az integráció és szegregáció előnyeiről, valamint hátrányairól. A sokféleséget olyan értéknek fogja fel, amely az együttélés során gazdagítja a személyiséget. Ismeri az együttműködési képességek fejlődéséhez szükséges feltételeket, és segítséget nyújt ezek megteremtésében. Milyen segítséget tud nyújtani a közösségfejlesztés pedagógiai munkájában? Támogatja a gyermekek, a tanulók nevelése, oktatása során a közösség iránti szerepvállalást erősítő helyzetek kialakítását. Hatékonyan tudja képviselni a közösségfejlesztés pedagógiai gyakorlatban alkalmazható módszereit. 25

26 6. A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése A területhez kapcsolódó értékelési szempontok és elvárások: 6. Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése Szempontok Elvárások Jól ismeri a szakterületének követelményeit, és képes saját követelményeit ezek figyelembevételével pontosan körülhatárolni és a támogatást igénybe vevők szükségleteihez is igazodva eredményesen és adaptív módon alkalmazni. Milyen ellenőrzési és értékelési formákat alkalmaz saját munkája során? Céljainak és az adott pedagógiai szituációnak megfelelően, változatosan és nagy biztonsággal választja meg a folyamatok értékelési módszereit, eszközeit. Visszajelzései, értékelései világosak, egyértelműek, tárgyszerűek. Visszajelzései, értékelései személyre szabottak. Az alkalmazott ellenőrzési és értékelési rendszert és módszereket, azok szempontjait az általa megkezdett szolgáltatási folyamat elején megismerteti a szolgáltatást igénybe vevőkkel. Mennyire tájékozott a fejlesztő jellegű tanulói/gyermek értékelési módszerek tekintetében? Hogyan segíti azok elterjedését a pedagógusok körében? Ismeri a fejlesztő jellegű tanulói/gyermek értékelési módszereket és a pedagógiai-szakmai szolgáltató tevékenységéhez alkalmazkodóan segíti azok megismertetését, elterjesztését a szolgáltatást igénybe vevők körében. Segíti a pedagógusokat a tanulói ellenőrzések eredményének elemzésében és az eredmények fejlesztési célú felhasználásában. 26

27 7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás A területhez kapcsolódó értékelési szempontok és elvárások: 7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás Szempontok Milyen a kommunikációja munkatársaival és az intézmény partnereivel? Milyen módon működik együtt munkatársaival, az intézmény partnereivel és más pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmények pedagógiai előadóival, pedagógiai szakértőivel? Elvárások Tevékenysége során céljainak megfelelően érthetően és hitelesen kommunikál. A partnerek érdekében önállóan, tudatosan és kezdeményezően együttműködik a kollégákkal, a szakmai partnerekkel, szervezetekkel. Az együttműködés elveit és formáit az intézménye által meghatározott keretek között a partnerek igényeinek figyelembe vételével alakítja ki és valósítja meg. Reális önismerettel rendelkezik-e? Jellemző-e rá a reflektív szemlélet? Hogyan fogadja a visszajelzéseket? Képes-e önreflexióra? Képese önfejlesztésre? A megbeszéléseken, a vitákban, az értekezleteken rendszeresen kifejti szakmai álláspontját, a vitákban képes másokat meggyőzni, és ő maga is meggyőzhető. Nyitott a partnerek visszajelzéseire, felhasználja őket szakmai fejlődése érdekében. 8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért A területhez kapcsolódó értékelési szempontok és elvárások: 8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért Szempontok Saját magára vonatkozóan hogyan érvényesíti a folyamatos értékelés, fejlődés, továbblépés igényét? Elvárások Tisztában van személyiségének sajátosságaival, és alkalmazkodik a szerepvállalásokhoz. Saját pedagógiai-szakmai szolgáltatói gyakorlatát reflektivitás jellemzi. 27

28 Mennyire tájékozott pedagógiai kérdésekben, hogyan követi a szakmájában, az általa ellátott pedagógiai-szakmai szolgáltatási területen/területeken történteket? Hogyan nyilvánul meg kezdeményezőképessége, felelősségvállalása a munkájában? Hogyan nyilvánul meg kezdeményezőképessége, felelősségvállalása a munkájában? Milyen pedagógiai fejlesztésekben vesz részt? Hogyan alkalmazza munkája során az infokommunikációs eszközöket? Fontos számára tudásának folyamatos megújítása, a megszerzett tudását a munkája során eredményesen alkalmazza. Részt vesz intézeti/kabineti innovációban, pályázatokban, kutatásban, szakmai kooperációkban, problémafelvetéseivel, javaslataival kezdeményező szerepet vállal. Élő szakmai kapcsolatrendszert alakít ki az intézeten/kabineten kívül és belül is, és azt felhasználja a pedagógiai feladatok megoldásában. Munkájában alkalmaz új módszereket, tudományos eredményeket. Részt vesz intézeti/kabineti innovációban, pályázatokban, kutatásban. Élő szakmai kapcsolatrendszert alakít ki az intézeten/kabineten kívül is kívül is. Aktív résztvevője az online megvalósuló szakmai együttműködéseknek A pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő tanfelügyeletének módszerei A tanfelügyeleti ellenőrzések során használt módszerek: dokumentumelemzés, szakmai tevékenység bemutatása (prezentáció), interjú és kérdőív. A dokumentumelemzés, és a prezentáció elemzési szempontjai, illetve az interjúk és kérdőívek kérdéssorai olyan céllal készültek, hogy az értékelési területenként megadott szempontok vizsgálatához elegendő információt szolgáltassanak. Amennyiben az értékeléshez szükséges információk megszerzéséhez a megadott szempontok, kérdések kiegészítése szükséges, akkor a tanfelügyeleti ellenőrzések lefolytatására felkészített szakértők ezt megtehetik Dokumentumelemzés A dokumentumelemzés célja, hogy a tanfelügyelet meggyőződjék arról, hogy a pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő munkáját előre tervezetten, az intézmény sajátosságainak, stratégiai tervében megfogalmazottaknak összehangolva, tudatosan végzi-e. Nagyon fontos 28

29 megjegyezni, hogy a dokumentumok ellenőrzésénél a tanfelügyeletnek nem feladata sem hatósági, sem törvényességi ellenőrzés. A dokumentumelemzés tehát nem magának a dokumentumnak, hanem a pedagógiai előadónak, pedagógiai szakértőnek az értékelését szolgálja. Ugyanakkor a tanfelügyelet mint fejlesztő értékelés az előző tanfelügyeleti ellenőrzés eredményeinek tükrében vizsgálja a pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő fejlődését az egyes területeken. Ennek érdekében a tanfelügyelet megvizsgálja az előző ellenőrzés és az intézményi önértékelés adott pedagógiai előadóra, pedagógiai szakértőre vonatkozó dokumentumait, munkája tervezésének és értékelésének dokumentumait, valamint a kivitelezés segédeszközeit. A dokumentumok és javasolt vizsgálati szempontjaik a következők: Az előző, pedagógiai előadóra, pedagógiai szakértőre vonatkozó ellenőrzés(ek) fejlesztési tervei (az önértékelés során feltöltött önfejlesztési terv módosítása) és az intézményi önértékelés(ek) adott pedagógiai előadóra, pedagógiai szakértőre vonatkozó önfejlesztési tervei: Melyek a kiemelkedő és melyek a fejleszthető területek? Az egyes területeken mely tartalmi szempontok vizsgálatához kapcsolódóan születtek a fenti eredmények? Milyen irányú változás látható az önértékelési eredményekben a korábbi tanfelügyeleti eredményekhez képest az egyes területeken? A pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő szakmai szolgáltatási területére/területeire vonatkozó éves munkaterve: A célkitűzései teljesülését hogyan segíti munkája tervezése? A tartalmi elemek egymásra épülése hogyan segíti a nyomon követhetőséget? Az ellátott területre/területekre vonatkozó pedagógiai-szakmai szolgáltatói elvárások és a partnerek igényei alapján tervezi meg tevékenységét? Hogyan illeszkedik a munkaterve az intézmény éves munkatervében szereplő egyéb szolgáltatási területekhez? Hogyan történik az éves terv korrekciója? A pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő által ellátott terület/területek milyen módon jelennek meg benne? A pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő szakmai szolgáltatási területére/területeire vonatkozó éves beszámolója: Milyen módszert alkalmaz munkája beszámolójához? A célkitűzései milyen módon valósultak meg benne? A tevékenység megvalósítása során milyen módon alkalmazkodott a változásokhoz? (A szakmai szolgáltató elvárások, a partnerek igényeinek változása.) Milyen volt a tervezett tevékenység megvalósulásának sikeressége? 29