TARTALOMJEGYZÉK 1. A JELENLEGI KAP-REFORM HÁTTERE, ÖSSZEFÜGGÉSEI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TARTALOMJEGYZÉK 1. A JELENLEGI KAP-REFORM HÁTTERE, ÖSSZEFÜGGÉSEI"

Átírás

1

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. A JELENLEGI KAP-REFORM HÁTTERE, ÖSSZEFÜGGÉSEI 2 2. A BIZOTTSÁGI JAVASLAT 10 KIEMELT PRIORITÁSA 4 3. AZ ÚJ KAP FELÉPÍTÉSE, FINANSZÍROZÁSA 6 4. KÖZVETLEN KIFIZETÉSEK (1. PILLÉRES FORRÁSOK) Az Alaptámogatások A Zöld komponens (greening) Az Ak v termelő definíciója A tagországok eltérő támogato sági szintjének közelítése A kifizetések felső határának bevezetése (capping) A fiatal gazdák támogatása A termeléshez kötö támogatások A kedvezőtlen ado ságú területek (KAT) kiegészítő támogatása A kölcsönös megfeleltetés (cross compliance) A kisgazdaságok egyszerűsíte támogatási programja EGYSÉGES PIACSZABÁLYOZÁS (SINGLE CMO) Piaci zavarok elleni beavatkozási eszközök Válságalapok, biztonsági háló Termelői csoportok elismerése és támogatása II. PILLÉR: VIDÉKFEJLESZTÉS A vidékfejlesztés 6 EU-s prioritása A vidékfejlesztési források felosztása a tagállamok közö Intézkedéscsoportok a 2. pillérben 18 A KORMÁNY KEDVEZMÉNYES AGRÁRHITEL PROGRAMJAI 19

3 dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter Poprády Géza a Magyar Agrárkamara miniszteri biztosa Tisztelt Gazdálkodó! Mintegy félévszázados múltra tekint vissza a Közös Agrárpoli ka (KAP) Európában. Ha megszűnne az együ működés, kárt szenvedne a hazai mezőgazdaság versenyképessége, hiszen jóval több támogatást kapunk annál, mint amennyit mi fizetünk a közös alapba. Az Európai Unióban 2014-től új, hétéves költségvetési időszak kezdődik, amelynek tervezésénél a tagállamok és az uniós intézmények meghatározzák a rendelkezésre álló források elosztását. Az Európai Bizo ság múlt ősszel hozta először nyilvánosságra az új KAP-ról szóló részletes javaslatát. A jövőbeni Közös Agrárpoli kának a támogatási rendszereket és a piaci biztonsági intézkedéseket illető szerkezetátalakító javaslatai a fokozo versenyképességet, a fenntarthatóságot és a nagyobb hatékonyságot kívánják elérni. A tervek szerint a jövőben a kistermelők egyszerűsíte rendszerben juthatnak a közvetlen támogatásokhoz. Ösztönözni kívánják a fiatal agrártermelőket. Hangsúlyos szerepet kap a Közös Agrárpoli ka közö időszakában a zöld elem. A közvetlen kifizetések harminc százaléka kötődik hozzá. A zöldítéssel járó többle ámogatást környezetvédelmi teljesítményekhez fogják kötni. A termelőknek fokozo erőfeszítéseket kell tenniük a lehetséges maximális támogatás elnyeréséhez. Az európai uniós poli kán belül a KAP megfelelő kialakítása kiemelt nemze érdekünk. Lé ontosságú, hogy az új KAP-ban mennyire tudnak érvényt szerezni az új tagorszá gok, ezen belül Magyarország érdekeinek. A Vidékfejlesztési Minisztérium és a Magyar Agrárkamara kiadványának az a célja, hogy a hazai gazdálkodók részére összefoglalja a javaslat lényegét. Ezzel is hozzájárulva a változások megértéséhez és a felkészüléshez. Határozo szándékunk, hogy kiindulópontot nyújtsunk az Önök véleményének kialakításához, hiszen a jogalkotási javaslatcsomag érdemi vitája még csak nemrég kezdődö el, és abban Magyarország is ak van részt vesz. Magyarország az Európai Unióban látja biztosíto nak a mezőgazdaság és a környezetvédelem megnyugtató jövőjét, hiszen a globalizációs kihívások megkívánják az egységes, közösségi szintű fellépést. Őszintén reméljük, hogy kiadványunkkal hozzá tudunk járulni a hazai gazdálkodók naprakész tájékozo ságához, ezen keresztül vállalkozásaik versenyképességéhez, fejlődéséhez. Budapest, június 22. dr. Fazekas Sándor Poprády Géza

4 1. A JELENLEGI KAP-REFORM HÁTTERE, ÖSSZEFÜGGÉSEI Az Európai Unió Közös Agrárpoli kája (KAP) alapvetően befolyásolja a tagországokban folyó mezőgazdasági termelés versenyképességét, jövedelmezőségét. A KAP-ot alkotó intézkedés- és szabályrendszer-csomagot - a támogatások alapját képező költségvetéssel együ - 7 éves periódusokra rögzí k. Fundamentális változtatásokra - a kiszámíthatóság követelménye mia általában csak az újabb ciklusok indulásakor van lehetőség. Az EU bonyolult érdekegyeztető mechanizmusa mia már évekkel az aktuális KAP periódus lejárta elő megindul a következő 7 éves rendszer kialakítását célzó munka, amelynek felelőse az Európai Bizo ság Agrár Igazgatósága (az ún. DG Agri, amely az EU közös mezőgazdasági minisztériumának tekinthető). A jelenlegi, as KAP-ciklust felváltó, közö agrárpoli ka fő irányvonalairól is már évekkel ezelő elkezdődtek az egyeztetések az EU döntéshozó szervein belül a tagországok közö. Ennek során - az agráriummal szemben álló lobbiérdekek fokozódó nyomása valamint a gazdasági válság mia - reálisan fenyegete az európai agrártermelés jelenlegi szubvenciós szintjének lebontása, a Közös Agrárpoli ka jelentős leépítése is. A DG Agri októberében hozta nyilvánosságra a végül zöld utat kapo forgatókönyv alapján kidolgozo részletes jogalkotási 2 javaslatát a közö ciklusra. Kétségtelen sikerként könyvelhető el, hogy a nehézségek ellenére úgy tűnik: lényegesen nem csökken az agrárszektor támogato sága, vagyis az európai termelők a következő 7 évben is egy erős Közös Agrárpoli ka égisze ala működhetnek. A DG Agrinak ugyanakkor csak számos komoly kompromiszszum árán sikerült megvédenie az erős KAP-ot. A viták során a jelenlegi támogatási szint fenntartása melle egyik legerősebb érv az volt, hogy az agrártermelés az élelmiszerek előállítása melle számos környezetvédelmi szolgáltatást is nyújt a társadalomnak: hozzájárul a globális klímaváltozás elleni harchoz, segít megőrizni a vidéki területek ökológiai változatosságát, az élhető, szta környezet fenntartását. Az így megtermelt közjavakat a társadalom minden tagja élvezi, így ezekért cserébe jogosan jár többletkompenzáció a termelőknek. Másrészt a klímaváltozás elleni küzdelem magának az agrárszektornak is elemi érdeke, hiszen a globális felmelegedés Európa mezőgazdaságának lé eltételeit is rendkívül súlyosan fenyege :

5 A Bizo ság szabályozási javaslatában ezért rendkívül hangsúlyosan szerepel az agrártámogatások ún. zöldítése (angolul: greening ), azaz a szubvenciókra való jogosultságot a már eddig is szigorú előírások betartásán túl további ökológiai teljesítményekhez fogják kötni a gazdák számára (részletesebben ld. a 4.2. fejezet ala ). Ez azt jelen, hogy a termelőknek a jövőben fokozo környezetvédelmi erőfeszítéseket kell tenniük ahhoz, hogy az eddig alanyi jogon járó támogatásokhoz hozzájussanak. intézkedések részleteinek kidolgozására ill. a végrehajtási rendeletek elfogadására 2013 végéig van lehetőség, hogy január 1-jével életbe léphessen a Közös Agrárpoli ka reformja. A tervezetet a zöldítés mia (de más pontok mia is) azonnal heves kri kák érték a tagországok és a termelői érdekképviseletek részéről egyaránt, és kezdetét ve e az EU-s törvényhozási alkufolyamat, amely várhatóan legalább másfél évig zajlik majd. A Bizo ság javaslata végleges törvényként csak a jogi procedúrába bevont 3 fél: az Európai Parlament, az Európai Tanács és az Európai Bizo ság együ es rábólintása után léphet hatályba. Az alkura a tagországok kormányai, a különböző európai lobbicsoportok és érdekképviseletek egyaránt igyekeznek folyamatos befolyást gyakorolni. A megegyezés tető alá hozása op mális esetben 2012 végére, legkésőbb 2013 közepére várható. A különböző 3

6 2. A BIZOTTSÁGI JAVASLAT 10 KIEMELT PRIORITÁSA Az Európai Bizo ság által október 12-én előterjeszte reformtervezet deklarált célja, hogy valamennyi térségben növelje a mezőgazdaság versenyképességét, fenntarthatóságát és helyi kötődését, minden európai polgárnak egészséges és jó minőségű élelmezést biztosítson, emelle óvja a környezetet, fejlessze a vidéki területeket, hozzájárulva az Európa 2020 stratégia sikeréhez. 2. A TÁMOGATÁSI RENDSZER EGYSZERŰBBÉ ÉS ÁTLÁTHATÓBBÁ TÉTELE A gazdák adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében a Bizo ság egyszerűsíteni kívánja a KAP több mechanizmusát, így különösen az ún. kölcsönös megfeleltetési rendszert (az agrártermelés egységes környeze követelményeire vonatkozó szabályok), az ellenőrzési rendszereket valamint a kistermelőkre vonatkozó előírásokat is (részletesebben ld. a 4.9 és pontok ala ). 3. AZ ALAPTÁMOGATÁSOK ZÖLDÍTÉSE, A MEZŐGAZDASÁG FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSÉNEK ELŐMOZDÍTÁSA Az agrárágazat ökológiai fenntarthatóságának növelése és a termelők környeze tudatosságának ösztönzése érdekében a Bizo ság azt szorgalmazza, hogy a közvetlen kifizetések 30 %-át kössék a természe erőforrások megóvását szolgáló tevékenységekhez; ide tartozik pl. a növénytermesztés diverzifikálása, az állandó legelőterületek fenntartása, az ökológiai tartalékok megóvása (részletesebben ld. a 4.2. pont ala ). A tervezet az alábbi 10 prioritásnak igyekszik kiemelten megfelelni (amelyek részben a mostani rendszert ért kri kákra ado válaszokként is értelmezhetők): 1. A JÖVEDELEMTÁMOGATÁSOK IGAZSÁGOSABB ÉS HATÉKONYABB ELOSZTÁSA A cél az, hogy a támogatásokhoz csak a valóban ak van termelő gazdálkodók juthassanak hozzá, valamint hogy korlátozzák a forrásokból aránytalanul nagy részesedést kihasítók kifizetéseit. Ide tartozik továbbá az egyes tagállamok (és országon belüli régiók) átlagos támogato sági szintjének közelítésére vonatkozó törekvés is (részletesebben ld. a 4.3, 4.4. és 4.5. pontok ala ). 4. REAGÁLÓKÉPES PIACI VÁLSÁGKEZELÉS ÉS BIZTONSÁGI HÁLÓ A gyakori áringadozások és a váratlanul fellépő piaci krízishelyzetek nagy károkat okoznak a termelőknek. Az elmúlt évek tapasztalatai megmuta ák, hogy az EU a jelenlegi eszközeivel nem képes sem megelőzni, sem időben kezelni ezeket a válságokat. A Bizo ság hatékonyabb és reagálóképesebb biztonsági hálókat kíván bevezetni a válságokra legérzékenyebb ágazatok esetében, és elő kívánja mozdítani új biztosítási konstrukciók és kockáza alapok létrehozását (részletesebben ld. az és 6.3. pontok ala ). 4

7 5. A TERMELŐK ALKUPOZÍCIÓJÁNAK JAVÍTÁSA AZ ÉLELMISZERLÁNCON BELÜL Az élelmiszerlánc kiindulópontját alkotó mezőgazdaság a feldolgozóipar és az élelmiszer-kereskedelem koncentráltságához képest aránytalanul szé agolt és gyengén szerveze. Az agrártermelők pozíciójának megerősítése érdekében a Bizo ság szorgalmazza a termelői csoportosulások és az ún. ágaza szakmaközi szervezetek támogatását, valamint a termelők és a fogyasztók közö rövid (kevesebb közve tőt tartalmazó) értékesítési csatornák kialakítását (részletesebben ld. az 5.3. és a 6.3. pontok ala ). 6. A FIATAL GAZDÁK INTEGRÁCIÓJÁNAK TÁMOGATÁSA Az agrártermelők kétharmada 55 évnél idősebb Európában. A Bizo ság ösztönözni kívánja a fiatal nemzedékeknek az ágazatba való belépését, amely nélkül veszélybe kerülhetne az európai mezőgazdaság további fejlődése (részletesebben ld. a 4.6. pont ala ). fejlesztésére és a helyi beruházási kezdeményezések ösztönzésére. Megerősí k a LEADER program helyi szintű intézkedéseit is (részletesebben ld. a 6. fejezetben). 9. A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ TÉRSÉGEK FOKOZOTT VÉDELME A vidéki termőterületek elnéptelenedésének elkerülése érdekében a Bizo ság lehetőséget ad a tagállamoknak a kedvezőtlen természe ado ságú területeken (KAT) tevékenykedő termelők fokozo támogatására: az 1. és a 2. pillér ala egyaránt találhatók erre támogatási források (részletesebben ld. a 4.8. és 6.3. pontok ala ). 10. AZ AGRÁR-KÖRNYEZETVÉDELMI KEZDEMÉNYEZÉSEK ÖSZTÖNZÉSE A Bizo ság ösztönözni kívánja az országos, regionális és helyi szintű agrár-környezetvédelmi kezdeményezéseket, ezért azt javasolja, hogy a vidékfejlesztési poli ka 6 prioritása közül ke ő szorosan kapcsolódjon az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez, az ökoszisztémák védelméhez és az erőforrások hatékonyabb felhasználásához (részletesebben ld. a 6.1. pont ala ). 7. A MEZŐGAZDASÁG TUDÁS ALAPÚ FEJLŐDÉSÉNEK FELGYORSÍTÁSA Az agrárszektor versenyképességének fejlesztése érdekében a Bizo ság meg kívánja kétszerezni az agrárkutatás és innováció költségvetését. Emelle gondoskodni kíván arról, hogy a valóban gyakorla jelentőséggel bíró kutatási projektek nyerjenek támogatást, és ezek eredményei rövid idő ala átkerüljenek a gyakorlatba. Támogatni kívánja a tudásátadás és a termelőknek nyújto tanácsadás előmozdítását is (részletesebben ld. a 6.1. és 6.3. pontok ala ). 8. A VIDÉKI MUNKAHELYTEREMTÉS ÉS A HELYI VÁLLALKOZÁSOK SERKENTÉSE A foglalkoztato ság előmozdítása érdekében a Bizo ság intézkedéscsomagot terjeszt elő a vidéki térségek gazdaságának 5

8 3. AZ ÚJ KAP FELÉPÍTÉSE, FINANSZÍROZÁSA A Bizo ság javaslata továbbra is a KAP 2 pilléres szerkezetének fenntartását irányozza elő, miközben a költségvetési források öszszegét mindkét pillér esetében a évi szinten befagyasztja. Ez azt jelen, hogy a következő 7 éves periódusban nominálértéken változatlan marad, reálértéken viszont fokozatosan csökkenni fog az agrárszektor támogato sági szintje. A javaslat szerint a közvetlen kifizetéseknek a fenntartható termelés elősegítésére kell irányulniuk, és ennek érdekében azok 30 %-át az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös kötelező intézkedésekre kell szánni. A vidékfejlesztést más uniós, megoszto irányítású alapokkal együ egy olyan közös stratégiai keretbe indokolt foglalni, amelyre eredményorientáltabb és egyértelműbb feltételek vonatkoznak. 6

9 közö összesen közel 317 milliárd euró jutna az első pilléres támogatásokra, 101 milliárd a vidékfejlesztésre, amit különböző további, költségvetésen kívüli források még 17 milliárd euróval egészítenének ki: Fontos hangsúlyozni, hogy az EU-nak még nincs végleges, jóváhagyo költségvetése a as időszakra, ezért annak elfogadásáig a pénzügyi kereteket és azok felosztását nem tekinthetjük véglegesnek. A Bizo ság által előirányzo számok alapján a 2020-as év agrárköltségvetése a következőképpen alakulna a mostani periódus utolsó évéhez képest: 7

10 4. KÖZVETLEN KIFIZETÉSEK (1. PILLÉRES FORRÁSOK) A javaslat szerint 2014-től az 1. pilléres forrásokból kiosztható támogatások rendszere egyrészt egységesen kötelező, másrészt a tagállamok döntésétől függő önkéntes elemekből fog állni. Ez alól kivételt képeznek a kistermelők, akik egy e ől eltérő, leegyszerűsíte rendszerben igényelhe k a kifizetéseket. KÖTELEZŐ TÁMOGATÁSOK A jövőben a kötelező támogatások legjelentősebb tétele a tagállamok első pilléres forrásainak %-át felölelő ún. alaptámogatás lesz. E termeléstől függetleníte, terület alapú támogatást újonnan meghatározo jogosultságok ak válásával lehet majd lehívni (ld. 4.1.pont). Szintén minden tagállamban kötelező lesz az ún zöld támogatási komponens, amelyre az első pilléres források 30 %-át kell elkülöníteni. Ehhez a támogatási elemhez kizárólag akkor juthatnak a gazdálkodók, ha vállalják bizonyos megemelt ökológiai-fenntarthatósági követelmények teljesítését a termelési gyakorlatukban (ld pont). 8 Az európai mezőgazdaság generációváltásának elősegítésére további kötelező elem lesz a fiatal gazdálkodók kiegészítő támogatási konstrukciója, maximum a terület alapú közvetlen kifizetések 25 %-áig (ld pont). ÖNKÉNTES TÁMOGATÁSOK A tagállamok - döntésük alapján - első pilléres forrásaik 5-10 %-áig termeléshez kapcsolt támogatásokat nyújthatnak olyan mezőgazdasági tevékenységek ösztönzésére, amelyek agrárszektorukban kiemelt gazdasági, környezetvédelmi vagy szociális fontossággal bírnak (ld pont). Ez váltaná fel a nálunk jelenleg a TOP-UP-ban lévő támogatásokat, amelyek 2013-ig megszűnnek. A közvetlen források további legfeljebb 5 %-ából önkéntes alapon külön támogatás nyújtható a kedvezőtlen természe ado ságú területeken (KAT) gazdálkodóknak. Ez a szubvenció a vidékfejlesztési pillérből erre a célra elkülöníthető támogatás (ld. a 6.3. pont ala ) kiegészítése.

11 Mind a kötelező, mind az önkéntes kifizetésekre csak az ún. ak v gazdálkodónak minősülő igénylők lesznek jogosultak (ld pont), és továbbra is előfeltétel lesz a kölcsönös megfeleltetés előírásainak teljesítése (a kistermelői kört leszámítva, ld pont). Az adminisztráció terheinek csökkentése érdekében 100 eurónál kisebb összegű támogatást nem fizetnek ki, illetve 1 hektárnál kisebb jogosult területre nem jár támogatás (de a javaslat felkínálja a tagállamok számára a lehetőséget e határok módosítására az egyedi ado ságokra tekinte el). Az új KAP megértéséhez és a megváltozo adminisztrációhoz a gazdák támaszkodhatnak a mezőgazdasági tanácsadói rendszer segítségére, amelyet az EU elérhetővé tesz minden termelő számára. További fontos eleme a javaslatnak, hogy a tagállamok első pilléres támogatásaik legfeljebb 10 %-át átcsoportosíthatják a 2. pillérbe. Azon tagállamok, amelyek első pilléres támogatásai továbbra sem érik el az EU-27 átlagának 90 %-át, második pilléres támogatásaik legfeljebb 5 %-át áthelyezhe k az 1. pillérbe AZ ALAPTÁMOGATÁSOK A közvetlen agrártámogatások esetében 2014-től EU-szerte egységes rendszer, az ún. Alaptámogatási Rendszer váltja fel a jelenleg működő Egységes Támogatási Rendszert (SPS) és az Egységes Területalapú Támogatási Rendszert (SAPS). Az új rendszerbe a gazdák a 2011-es földhasznála bázist alapul véve ben jelentkezhetnek be. Az új jogosultságok alapja a május 15-ig bejelente, támogatásra jogosult hektárok száma. Támogatásra jogosult lesz minden olyan terület, amelyen elsődlegesen mezőgazdasági tevékenységet folytatnak. Jogosultságot szerezhetnek továbbá olyan területek is, amelyekre 2008-ban még járt támogatás, de bizonyos környezetvédelmi okok mia a jelenlegi jogszabályok szerint már nem jár. A rendszer bevezetésekor tehát akár az eddiginél nagyobb területre is kioszthatnak támogatási jogosultságokat a tagországok. Az igénybe vevők oldaláról nézve támogatási jogosultságot kaphat minden gazdálkodó, aki: 2011-ben az összevont területalapú támogatási rendszerben (SPS) legalább egy támogatási jogosultságot ak vált vagy kizárólag zöldséget, gyümölcsöt és/vagy szőlőt termelt; vagy 2011-ben az egyszerűsíte kifizetési rendszerben (SAPS) területalapú támogatást igényelt, illetve ha nem igényelt, 9

12 kizárólag olyan földterüle el rendelkeze, amely június 30-án nem minősült kultúrállapotban tarto terültnek; illetve ak v gazdálkodónak minősül (ld pont). A HEKTÁRKIFIZETÉSEK VÁRHATÓ ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON A jelenleg alkalmazo egységes területalapú támogatási rendszerben (SAPS) a magyar gazdák 2013-ban 230 eurót vehetnek igénybe hektáronként. A Bizo ság javaslata alapján 2014-től a Magyarország rendelkezésére álló összes első pilléres forrás évi millió EUR lesz. Modellszámítások szerint ennek kb. 53 %-át fogjuk alaptámogatásra fordítani (ld. az ábrát az előző fejezetben), ami éves szinten 686 millió eurót jelent, ezer hektár kalkulált terület melle. Ez azt jelen, hogy 2014-től a közvetlen kifizetéseken belül az alaptámogatás kb. 143 euró/ha-ra csökken. Ha ehhez hozzávesszük a zöld kiegészítő komponenst is kb. 81 euróval, akkor a ke ő összesen kb. 224 euró/ha támogatási szintet tesz ki. Ezt az összeget a választható intézkedések tovább növelhe k, amelyekkel a közvetlen kifizetések mértéke elérhe a 260 euró/ ha/év szintet A ZÖLD KOMPONENS GREENING Fontos azonban figyelembe venni, hogy a tervezet a közvetlen kifizetések 30 %-át kitevő kiegészítő támogatásra ( zöld komponens ) való jogosultságot 3 kötelező feltétel teljesítéséhez kö : 1. ha a gazdaság szántóterülete meghaladja a 3 hektárt, azon (kivéve a gyepgazdálkodást és az időszakosan vízzel boríto kultúrákat) minden évben legalább 3 különböző növényt kell vetni, növényenként a terület minimum 5, maximum 70 %-án; 2. a gazdaság által az új támogatási rendszerre történő á érés évében bejelente állandó gyepterületet meg kell őrizni, az a évi bázisidőszakhoz képest legfeljebb 5 %-kal csökkenhet; 3. a gazdaság által használt, alaptámogatásra jogosult terület legalább 7 %-át (az állandó gyepterüle el nem számolva) ökológiai célokra kell hasznosítani (pl. tájvédelem, teraszok kialakítása, védőzónák létesítése, erdősítés vagy területpihentetés). Azon gazdaságoknak, amelyek területe a Natura 2000 intézkedés hatálya alá tartozik, szintén teljesíteniük kell a 3 feltételt a zöld komponens elnyeréséhez. Ezzel szemben az ökológiai (bio-) gazdálkodást folytatók automa kusan jogosultak lesznek erre a kiegészítő támogatásra. Noha nincs egyértelműen megfogalmazva, a tervezet szövegét úgy lehet értelmezni, hogy amennyiben e feltételek nem teljesülnek, akkor az igénylő az alaptámogatást sem vehe fel. Ez azt jelentené, hogy az alaptámogatás lehívásához nem csak a kereszt-megfeleltetés rendelkezéseit kell betartani, hanem a fen hármas feltételt is. Magyarország esetében a zöld komponens évi kb. 390 millió eurót jelent, így e támogatás hektáronkén összege várhatóan évi 80 euró körül alakul. A Bizo ság há értanulmánya szerint a kötelező környezetbarát gazdálkodási gyakorlat a magyarországi gazdálkodók 87 %-ánál meg fogja emelni a termelési költségeket. Ha ehhez hozzávesszük a területek termelésből való kivonásával járó elmaradt jövedelmeket is, akkor ennek a támogatási elemnek a mérlege már erősen kérdéses. Nem véletlen, hogy a zöldítő elem ebben a formában történő bevezetését érték talán a leghevesebb kri kák a tagországok részéről, mondván, hogy az súlyosan rontja a termelők versenyképességét, ráadásul a kitűzö környeze célok elérésére sem alkalmas. Az is kétségtelen, hogy a vele járó többletadminisztráció sem éppen az egyszerűsítés felé mutat, és a kisebb ill. szé agolt területű gazdaságok esetén komoly gyakorla problémákat is okozhat. Mindezek fényében nem kizárható, hogy a zöld komponens végleges formája még akár jelentősen is változni fog AZ AKTÍV TERMELŐ DEFINÍCIÓJA Az ak v mezőgazdasági termelő fogalmának bevezetésével az EU célzo abban kívánja támogatni a mezőgazdasági tevékenység iránt ténylegesen elköteleze mezőgazdasági termelőket, így biztosítva a támogatások legi mitását. A közvetlen kifizetésekre 2014-től csak az ak vnak minősülő gazdálkodók lesznek jogosultak. A terveze által ado definíció szerint ak v gazdálkodónak minősül az a természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely: 10

13 1. összes nem mezőgazdasági tevékenységből származó bevételének legalább 5 %-ával megegyező közvetlen támogatásban részesült az előző pénzügyi évben, vagy 2. mezőgazdasági földterületein elvégzi a tagállam által meghatározo alaptevékenységeket. (Az első kitétel csak az eurót meghaladó összegű közvetlen támogatásra jogosult gazdaságokra vonatkozik.) Az ak v termelői státusz másik jelentősége, hogy az új támogatási jogosultságok akárcsak a régiek forgalomképesek lesznek, de csak más ak v gazdálkodókra ruházhatók át (ugyanakkor szabadon örökölhetők) A TAGORSZÁGOK ELTÉRŐ TÁMOGATOTTSÁGI SZINTJÉNEK KÖZELÍTÉSE A Bizo ság javaslata szerint a támogatások méltányosabb elosztása céljából az 1 hektárra jutó közvetlen kifizetéseket nemze és regionális szinten az egységesítés felé kell közelíteni, erre azonban a komoly zavarok elkerülése érdekében csak fokozatosan kerülhet sor. A javaslatban ez konkrétan úgy jelenik meg, hogy ha egy tagállam egy hektárra ve te első pilléres forrásainak összege nem éri el az EU-27 átlagának 90 %-át, akkor az ado tagállam első pilléres borítékját 2014-től a különbség egyharmadával megemelik. Ezt a kiigazítást az EU as átlagát meghaladó hektárkifizetésű tagállamok finanszírozzák. Ugyanakkor az első pilléres források nominálértéke nem, vagy alig észrevehetően változik azon tagállamok esetében, amelyek közvetlen támogatásai nem érik el az EU-27 átlagát, de meghaladják annak 90 %-át. Ezek közé tartozik Magyarország is. Az egységesítés másik előirányzo eleme, hogy azok az országok, amelyek jelenleg még történelmi bázis alapú kifizetéseket (is) alkalmaznak, ezek 40 %-át terület alapúvá (azaz egységessé) kell tegyék 2014-ig, a maradék 60 %-ot pedig fokozatosan, 2019-ig. Mindez nem azt jelen, hogy a tagállamok köz különbségek eltűnnének, és egy EU-szerte egységes hektárkifizetés ( flat rate ) valósulna meg a közvetlen támogatások terén 2020-ig. A Bizo ság javaslata ennek elérését csak a következő, 2021-től kezdődő KAP-periódusra irányozza elő, akkor is csak fokozatosan és egyelőre nem sztázo feltételekkel. Emia a zömmel az EU-átlag ala elhelyezkedő új tagállamok különösen a bal államok, Lengyelország, és Szlovákia csak kozme kázásnak tekin k ezeket az intézkedéseket, és hevesen ltakoznak az egységes elbánás újabb halogatása ellen. 11

14 A KIFIZETÉSEK FELSŐ HATÁRÁNAK BEVEZETÉSE CAPPING Az Európai Bizo ság - több korábbi anomália napvilágra kerülése nyomán 2014-től sávosan korlátozni kívánja az egy gazdaságnak kifizethető közvetlen támogatások éves összegét: 150 ezer és 200 ezer euró közö az alaptámogatás 20 %- ának; 200 ezer és 250 ezer euró közö 40 %-ának; 250 ezer és 300 ezer euró közö 70 %-ának; 300 ezer euró fele 100 %-ának elvonását javasolja. Annak érdekében azonban, hogy a szubvenciók megnyirbálása mia ne essen vissza a mezőgazdaságban foglalkoztato ak száma, figyelembe veszik az alkalmazo ak után fizete béreket, valamint azok adó- és járulékterheit: a felve alaptámogatás öszszegéből ezek levonhatók. A korlátozás nem vonatkozik továbbá a közvetlen kifizetések zöld komponensére sem (ld pont). A kifizetések üzemenkén korlátozása (capping) tehát csak akkor lép életbe, ha egy üzem zöld komponens nélkül számíto alaptámogatásának a kifizete bérekkel, valamint azok adó- és járulékterheivel csökkente összege meghaladja az évi 150 ezer eurót. Az elképzelések szerint a visszatarto források az ado tagállamban maradnának, és ezeket második pilléres támogatásként az innovációhoz kapcsolódó intézkedésekre lehetne elkölteni.

15 Az alaptámogatás Magyarországon hektáronként 140 euró körül alakulhat majd, így a korlátozás az 1000 hektár ala területet használó gazdaságokat biztosan nem érin. Az AKI számításai szerint a capping hazánkban mintegy gazdaságot érintene (döntően csak szántóföldi növénytermesztést folytató nagygazdaságok), és összesen kb. 10 millió euró átcsoportosításával járna a 2. pillérbe. Fontos megjegyezni, hogy azok az új és régi tagállamok (többek közt Németország is), ahol számo evő a nagyüzemek súlya, elutasítják a közvetlen kifizetések korlátozását, így a capping-javaslat sorsa egyelőre kérdéses A FIATAL GAZDÁK KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁSA Az EU (és benne Magyarország) agrárgazdaságának egyik legnagyobb gondja a kedvezőtlen termelői korstruktúra, a fiatal gazdálkodók alacsony részaránya. Az előterjesztés a 40 éves kort még be nem töltö, induló gazdálkodóknak kíván ösztönzést nyújtani, az alaptámogatás kiegészítésével. A javaslat szerint a tagállamok közvetlen támogatási forrásaik legfeljebb 2 %-át használhatják fel a 40 évesnél nem idősebb, gazdaságukat az igénylést megelőző 5 éven belül elindító fiatal gazdák támogatására. Ez a támogatás kiegészí az alaptámogatást, mértéke legfeljebb a támogatási jogosultságok hektárra ve te nemze átlagának 25 %-a lehet, legfeljebb 25 hektárra vehető fel, és legfeljebb 5 évig folyósítható. A jogosultság időtartama a gazdaság elindítása és a támogatás igénylése közö eltelt évek számával csökken. Számítások szerint Magyarországon a fiatal gazdálkodók támogatásának potenciális finanszírozási igénye a 25 hektáros felső határ mia az első pilléres források mindössze 0,5 %-ára, de 100 hektáros korlát esetén is csupán 1 %-ára rúgna. (Ráadásul a hazai viszonyok közö a fiatal gazdálkodók által vezete életképes üzemek rendszerint 25 hektárnál nagyobb területet művelnek.) Emia hazánk a hektár-korlátozás eltörlésében érdekelt A TERMELÉSHEZ KÖTÖTT TÁMOGATÁSOK A tagállamok első pilléres forrásaik legfeljebb 5 %-áig, a ban még egyszerűsíte kifizetési rendszert (SAPS) alkalmazó országok (így Magyarország is) első pilléres forrásaik legfeljebb 10 %-áig termeléshez kapcsolt támogatásokat nyújthatnak bizonyos érzékeny mezőgazdasági tevékenységek ösztönzé- sére. (Ez a konstrukció váltaná fel a jelenleg a top-up-ban lévő támogatásokat, amelyek 2013-ig megszűnnek.) A tervezet e tevékenységek közö emlí többek közö a tejtermelést, a kecske-, juh- és hízómarhatartást, a durumbúza-, rizs-, fehérjenövény-, zöldség- és gyümölcstermelést, a támogatások fajlagos összegét azonban nem számszerűsí. A tagországok a periódus során egy alkalommal, augusztus 1-ig felülvizsgálhatják és megváltoztathatják a támogato területekre vonatkozó döntéseiket. A számunkra 10 %-os opció az álla enyésztőknek és a növénytermesztőknek elegendő lehet az addigra megszűnő nemze kiegészítő támogatások és szerkezetátalakítási támogatások helye esítésére. Az álla enyésztés támogatásai várhatóan az elkülöníthető források közel 85 %-át kötnék le (kb. 110 millió euró). Fontos kitétel, hogy a termeléshez kapcsolt támogatásokkal legfeljebb a termelés szinten tartását lehet szubvencionálni, ezért nem mindegy, hogy január 1-jén mekkora állománnyal rendelkezik majd egy-egy üzem A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ TERÜLETEK KAT KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁSA A vidéki termőterületek elnéptelenedésének elkerülése érdekében a Bizo ság lehetőséget ad a tagállamoknak - első pilléres forrásaik legfeljebb 5 %-áig - a kedvezőtlen természe ado ságú területek 1. pillér ala támogatására. Ez a kiegészítő kompenzáció nem kiváltja, hanem kiegészí a 2. pillér (vidékfejlesztési poli ka) keretében igényelhető KATtámogatásokat (ld. a 6.3. pont ala ). Mivel hazánkban viszonylag kevés az ilyen terület, ezért Magyarország esetében nem számolunk ennek a lehetőségnek a kihasználásával (mivel az csak a többi közvetlen forrás rovására történhetne) A KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS CROSS COMPLIANCE Az alaptámogatás feltétele a javaslat szerint a kölcsönös megfeleltetés rendelkezéseinek betartása. Ezeket azonban egyszerűsí k és ésszerűsí k, melynek nyomán a gazdálkodási követelmények száma 5-tel (13-ra), míg a helyes mezőgazdasági és környeze állapot (HMK) előírásainak száma 7-tel (8-ra) csökken. Ugyanakkor a vízgazdálkodási kere rányelvet és a növényvédőszerek fenntartható használatának irányelvét a Bizo ság be kívánja vonni a kölcsönös megfeleltetés rendelkezései közé. 13

16 4.10. A KISGAZDASÁGOK EGYSZERŰSÍTETT TÁMOGATÁSI PROGRAMJA SFS A rendelet a mezőgazdasági kistermelők részére egyszerűsíte átalánytámogatási rendszert irányoz elő, az adminisztrációs terhek csökkentésének jegyében. A tagállamok - maximum éves közvetlen támogatási keretük 10 %-áig - évi 500 és 1000 euró közö átalánytámogatást nyújthatnak a kisgazdaságoknak, amely kiváltja az összes közvetlen támogatást, vagyis az igénylők más direkt szubvencióra, köztük a zöld komponensre sem lesznek jogosultak. Az egyszerűsíte kifizetésben részesülők ugyanakkor mentesülnek a kölcsönös megfeleltetés előírásai alól, és jelentős könnyítéseket élveznek az ellenőrzések területén is. A kisgazdaságok legkésőbb október 15-ig jelezhe k, ha az egyszerűsíte rendszert szeretnék választani, abba ezt követően 2020-ig már nem lesz módjuk belépni (kilépni viszont bármikor lehet). A kisgazdaságok támogatási jogosultságai ugyanakkor nem átruházhatók, csak örökölhetők, ezért kulcsfontosságú lesz a gazdálkodók megfelelő tájékoztatása. A kisgazdaságok átalánytámogatása olyan új lehetőség, amely harmonizál a hazai agrárpoli ka elképzeléseivel. A tervezet alapján azonban egyelőre nem egyértelmű, hogy Magyarországon az évi 500 és 1000 euró közö pontosan hol helyezkedik majd el az átalány összege (informális értesülések szerint a Bizo ság nálunk 891 euróval kalkulált). Az AKI modellszámításai szerint a kisgazdaságok átalánytámogatását a jelenleg közvetlen támogatásra jogosultak körülbelül egyharmada, mintegy igénylő választhatja majd (hozzájuk a támogatásra jogosult földterület 3 %-a tartozik, ami így kikerül az alaptámogatás ve tési alapjából). Ha így lesz, akkor az érinte gazdálkodói kör 30 millió euróval több támogatáshoz juthat, vagyis közel kétszer annyi szubvenciót vehet fel, mint 2013-ban. 14

17 5. EGYSÉGES PIACSZABÁLYOZÁS (SINGLE CMO) 5.1. PIACI ZAVAROK ELLENI BEAVATKOZÁSI ESZKÖZÖK A mostani rendszerhez képest alapvető változás, hogy a piacszabályozási intézkedések (az intervenciós felvásárlás, a magántárolás támogatása és az export-visszatérítés) kikerülnek az első pillérből, finanszírozásuk 2014-től a KAP-forrásokon kívüli Mezőgazdasági Válságtartalékból történik, amelyben évente millió euró közö összeg áll majd rendelkezésre. A javaslat szerint intervenciós felvásárlásra felajánlható lesz november 1. és május 31. közö a búza, az árpa és a kukorica (101,3 euró/tonna); április 1. és július 31. közö a hántolatlan rizs (150 euró/tonna); március 1. és augusztus 31. közö a vaj (2 465 euró/tonna) és a sovány tejpor (1 698 euró/tonna); míg egész évben a friss és fagyaszto marha- és borjúhús (2 224 euró/tonna R3 hasíto test). Referenciaáron búzából legfeljebb 3 millió tonnát, vajból 30 ezer tonnát, míg sovány tejporból 109 ezer tonnát lehet felvásárolni uniós szinten. Az e mennyiséget meghaladó felajánlások esetében akárcsak az árpánál, a kukoricánál, a hántolatlan rizsnél valamint a marha- és borjúhúsnál megmarad a tendereztetési rendszer. Magántárolási támogatás többek közö a friss vagy fagyaszto marhahúsra, a vajra, a sovány tejporra, a sertés-, kecske- és juhhúsra, valamint (a cukorkvóták 2015-ben esedékes eltörléséig) a fehér cukorra adható. A sertéshús referenciaára 1 509,4 euró/ tonna (hasíto test) marad. A szőlőtelepítési jogok rendszerének 2014-től, a cukor- és a tejkvóták 2015-től esedékes eltörlését a javaslat változatlanul előirányozza. Visszavonják továbbá többek közö a takarmány célú tejpor, a kazein és a komló támogatási konstrukcióját. Az iskolatej és iskolagyümölcs program támogatását viszont folytatják és megerősí k. A magyar álláspont szerint (amelyet számos tagország támogat) a piaci intézkedések fokozatos leépítése helye azok további megerősítésére lenne szükség, különösen az export-visszatérítések és a gabonapiaci intervenció területén. (Az intervenciós keret gyakorla lag jelképes, a tendereztetés pedig számunkra kedvezőtlen, tehát ez a védőháló ugyan megmarad, de tényleges kockázatkezelő hatása nem lesz, különösen a gabona ágazatban.) Szeretnénk elérni, hogy az intervenciós referenciaárakat az aktuális piaci viszonyokhoz igazítsák, és a termelési kvótákat (tej, cukor, szőlőtelepítés) legalább 2020-ig fenntartsák VÁLSÁGALAPOK, BIZTONSÁGI HÁLÓ A gyakori áringadozások és a váratlanul fellépő piaci krízishelyzetek nagy károkat okoznak a termelőknek. Az elmúlt évek tapasztalatai megmuta ák, hogy az EU a jelenlegi eszközeivel nem képes sem megelőzni, sem időben kezelni ezeket a válságokat. A piaci válsághelyzetekre való gyorsabb és hatékonyabb reagálást célozza a már említe Mezőgazdasági Válságtartalék felállítása (ld. előző pont). A Bizo ság a rendkívüli intézkedések területén nagyobb lefede séget és rugalmasságot kíván biztosítani, pl. az állat- és növénybetegségek elleni védekezés támogatásával, vagy a fogyasztói bizalomvesztés esetén bevethető intézkedések több ágazatra való kiterjesztésével (ld. még a 6.3. pont ala ) TERMELŐI CSOPORTOK ELISMERÉSE ÉS TÁMOGATÁSA A Bizo ság az összes ágazatra kiterjesz az ún. termelői csoportok létrehozásának és támogatásának lehetőségét, hogy ösztönözze a termelők közös fellépését és alkupozíciójuk erősítését az élelmiszerláncon belül (ld. még a 6.3. pont ala is). Ennek érdekében a termelői csoportokat mentesíteni kívánja az uniós versenyszabályok bizonyos előírásai alól, hasonlóan a tejágazatban nemrég bevezete rendszerhez ( tejcsomag ). A Bizo ság szintén támogatja az azonos termékpályán működő termelőket, feldolgozókat és kereskedőket egyaránt tömörítő ún. szakmaközi szervezetek létrehozását és elismerését, amelyen keresztül a termékpályán keletkező jövedelmek arányosabb és méltányosabb elosztását kívánja elérni. 15

18 6. II. PILLÉR: VIDÉKFEJLESZTÉS A vidékfejlesztés szabályozásában bekövetkező legnagyobb változás, hogy az Európai Bizo ság nagyobb összhangot kíván teremteni a Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és a KAP-on kívüli többi EU-s pénzügyi alap (a regionális fejlesztési, a szociális, a kohéziós és a halásza alap) közö. Ennek érdekében egy ún. Közös Stratégiai Keret (CSF) ala egységes rendszerben fogja kezelni a különböző vidékfejlesztést érintő forrásokat és programokat. Ennek megfelelően megszűnik az a korábbi szabály, hogy egy-egy opera v programot csak egy uniós alap támogathat. Ehelye lehetővé válik, hogy a vidékfejlesztési programok finanszírozásában megjelenjenek az egyéb alapok forrásai is. A javaslat a korábbinál szigorúbb követelményként írja elő a tagállamok számára a kiemelt EU-s stratégiai célok teljesítését. Az új rendszer úgy jelenik majd meg a gyakorlatban, hogy a Bizo ság ún. Partnerségi Szerződést köt a tagállamokkal a vidékfejlesztési célok finanszírozására. Ebben tema kus célkitűzéseket, ezen belül pedig ún. beavatkozási prioritásokat határoznak meg, amelyekhez az egyes opera v programoknak szorosan illeszkedniük kell. Az eddigi ún. tengelyek megszűnnek, de a vidékfejlesztés céljai lényegében ugyanazok maradnak: a mezőgazdaság versenyképessége, a természe erőforrások fenntartható kezelése (ezen belül kiemelt hangsúlyt adva az erdőgazdálkodásnak), a vidéki térségek kiegyensúlyozo fejlődése illetve a LEADER program A VIDÉKFEJLESZTÉS 6 EU S PRIORITÁSA A tengelyek helyébe az alábbi 6 prioritás lép a közö időszakban: 1) a tudástranszfer és az innováció elősegítése a mező- és erdőgazdaságban; 2) a mezőgazdaság versenyképességének és a gazdaságok életképességének erősítése; 3) az élelmiszerlánc-szerveződések előmozdítása és kockázatkezelés a mezőgazdaságban; 4) a mező- és erdőgazdaságtól függő ökoszisztémák megőrzése és erősítése; 5) az erőforrások hatékony felhasználásának előmozdítása, az élelmiszer-gazdaság szénkibocsátásának és -felhasználásának csökkentése; 6) a társadalmi kirekesztés és a szegénység visszaszorítása, a vidék gazdasági fejlődésének előmozdítása. A tagállamoknak a közö költségvetési időszakra készíte vidékfejlesztési programjaikban ezzel a 6 prioritással - valamint az EU egyéb stratégiai irányelveivel - összhangban kell megfogalmazniuk fejlesztési elképzeléseiket, megfelelő monitoring- és intézményrendszerrel alátámasztva. 16

19 6.2. A VIDÉKFEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELOSZTÁSA A TAGÁLLAMOK KÖZÖTT A vidékfejlesztési kasszát 2014-től 50 %-ban történelmi bázison, 50 %-ban új objek v kritériumok alapján osztanák fel, de ez utóbbiakat az EB csak később alakítja ki. Ugyanakkor egy-egy tagállam uniós nemze borítéka a Bizo ság há érszámításai szerint a jelenlegi összeg 90 és 110 %-a közö marad. Nemze szintű dokumentum, amely leírja, a tagországok hogyan használják fel az alapokat. A tagállamok a pénzeket általában szabadon használhatnák fel, de a rendele ervezet azt konkrétan előírja, hogy teljes támogatási keretük legalább 25 %-át az éghajlatváltozási alkalmazkodásra, legfeljebb 10 %-át a kedvezőtlen természe ado ságú térségekre, minimum 5 %-át pedig az átalakuló LEADER programra fordítsák. Brüsszel a tagállami uniós pénzkeret 5 %-áig kötelező tagországi tartalék képzését is előírná, amely csak akkor válna elérhetővé, ha a 2017-re és 2019-re terveze ellenőrzéseken bebizonyosodik, hogy az uniós pénzeket valóban a kitűzö céloknak megfelelően használták fel. A tagállamok a közö időszakra megállapíto első pilléres támogatásaik legfeljebb 10 %-át átcsoportosíthatják a 2. pillérbe. A legalacsonyabb hektárkifizetésű országok pedig (Magyarország nem tartozik közéjük) a közö időszakra megállapíto második pilléres támogatásaik legfeljebb 5 %-át áthelyezhe k az első pillérbe. Magyarországon a vidékfejlesztési támogatások alapesetben nem csökkennének a mostani, as ciklushoz képest, amelyben összesen 3,8 milliárd eurós uniós támogatást vehetünk igénybe. A Bizo ság azonban az évenkén alapösszeghez képest várhatóan plusz-mínusz 10 %-os eltérést tesz lehetővé, és ehhez az előzetes információk szerint olyan objek v kritériumokat állapítana meg, amelyek Magyarországnak nem kedveznek. Ezért elképzelhető, hogy az igénybe vehető keretünk a 10 %-os csökkenés lehetőségét figyelembe véve évi 54 millió eurónak megfelelő összeggel mégis zsugorodik. Ha ez valóban így lesz, akkor a változással Magyarország akár jelentős összeget is veszíthet. 17

20 6.3. INTÉZKEDÉSCSOPORTOK A 2. PILLÉRBEN A megszűnő támogatási tengelyek helyét különböző intézkedések, intézkedéscsoportok veszik át a vidékfejlesztési pillérben. A Bizo ság ezekhez különböző mértékű, %-os társfinanszírozást nyújtana, más esetekben pedig például az agrár-környezetgazdálkodásnál, az állatjólétnél, a szaktanácsadásnál vagy az élelmiszer-biztonsági rendszereknél - fix összegű, maximális támogatást határozna meg. A következőkben - a teljesség igénye nélkül összefoglaljuk a javaslatban szereplő főbb intézkedéscsoportokat. AGRÁR KOCKÁZATKEZELÉS A jogalkotók 3 kockázatkezeléshez kapcsolódó intézkedést javasolnak: 1) biztosítás a növénytermesztés és álla artás káreseményeire; 2) kölcsönös biztosítási alapok az állat- vagy növénybetegségek, illetve környeze balesetek nyomán jelentkező veszteségek fedezésére; 3) jövedelemstabilizáló támogatás, amely akkor fizethető, ha a gazdák jövedelmei több mint 30 %-kal csökkennek előző 5 év valamely hároméves periódusának átlagához képest. Utóbbi esetben a kompenzáció nem lehet nagyobb, mint a kieső jövedelem 70 %-a. A biztosítási díjakhoz, illetve a támogatható költségekhez általános esetben 65 %-os uniós támogatás társulna. KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ TERÜLETEK KAT A tervek szerint a hegyvidékeken vagy kedvezőtlen természe ado ságú térségekben gazdálkodók éves terület alapú kompenzációt kapnának többletköltségeik és alacsonyabb jövedelmük mia. A tagállamok e támogatási célra második pilléres forrásaik legfeljebb 10 %-át különíthe k el. A nem hegyvidéki térségeknél azonban a támogatás feltétele lenne, hogy a használt mezőgazdasági terület legalább 66 %-a rossz vízelvezető képességű, túl hűvös vagy túl száraz, illetve túl nedves legyen, a földeket sekély gyökérzóna, sós vagy savas talaj, vagy minimum 15 %-os lejtés jellemezze. A Kedvezőtlen Ado ságú Területek (KAT) jelenlegi szubvencionálása közö fokozatosan megszűnik. ERDŐGAZDÁLKODÁS A tervezet a korábbinál nagyobb hangsúllyal kezeli az erdők szerepét a vidékfejlesztésen belül. Támogathatók lesznek többek közö az alábbi erdőfejlesztési célok: erdőgazdálkodás beruházásai, az erdők életképességének javítása; erdősítés és erdei térségek kiépítése; agrár-erdésze rendszerek létesítése; beruházások új erdőgazdálkodási technológiákba és az erdei termékek promóciójába. AGRÁR KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS AKG Agrár-környezetgazdálkodásra és az éghajlatváltozás elleni küzdelemre a tagállamok uniós vidékfejlesztési forrásaik 25 %-át kötelesek elkülöníteni. Az AKG-n belül csak olyan önkéntes intézkedések támogathatók, amelyek túlteljesí k a zöld komponens és a kölcsönös megfeleltetés kötelező vállalásait (ld. a 4.2. és 4.9 pontok ala ). Ide tartoznak továbbá a biogazdálkodáshoz, a NATURA hez és a víz kere rányelvhez kapcsolódó, a környezetvédelmi többletkiadások kompenzálását célzó kifizetések is. AGRÁR KUTATÁS ÉS INNOVÁCIÓ TUDÁSTRANSZFER A Bizo ság szeretne a jelenleginél nagyobb lendületet adni az agrár innovációnak az újonnan létrehozo ún. Európai Innovációs Partnerségen (EIP) keresztül, elsősorban a termelékenységre, a fenntarthatóságra és a kutatási eredmények gyakorla alkalmazására fókuszálva. Az erre fordítható vidékfejlesztési források a javaslat szerint kiegészülnének az 1. pillérből a kifizetések korlátozása (capping, ld pont) mia felszabaduló összegekkel. További kiemelt intézkedések a 2. pillérben: termelői csoportok létrehozása; helyi értékesítés, helyi termékek promóciója; közvetlen élelmiszer-értékesítési csatornák kiépítése; agrártermékek és élelmiszerek minőségbiztosítása; farm- és üzle ejlesztés (üzle vállalkozás induló szakaszának megsegítése, pl. fiatal gazdálkodók, kisvállalkozások és nem mezőgazdasági tevékenységek); tanácsadási szolgáltatások: a gazdálkodás és a farmmenedzsment fejlesztését, megkönnyítését célzó információnyújtás; az alapszolgáltatások fejlesztése és falufelújítás a vidéki térségekben; LEADER (helyi akciócsoportok működése, támogatása, helyi vidékfejlesztési stratégiák és támogatásuk). 18

KAP Közvetlen támogatások 2014 után Február Papp Gergely. Agrárgazdasági Kutató Intézet

KAP Közvetlen támogatások 2014 után Február Papp Gergely. Agrárgazdasági Kutató Intézet KAP 2014-2020 Közvetlen támogatások 2014 után 2013. Február 22-23. Papp Gergely Agrárgazdasági Kutató Intézet www.aki.gov.hu a közvetlen kifizetések új rendszere támogatások progresszív csökkentése és

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA REFORMJA. Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA REFORMJA. Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA REFORMJA Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár A magyar mezőgazdaság Európai Unión belüli súlya a termelési érték alapján 2006-1,83% 2007-1,86% 2008-2,07% 2009-1,76%

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

Alaptámogatás és a fiatal gazdák kiegészítő

Alaptámogatás és a fiatal gazdák kiegészítő Alaptámogatás és a fiatal gazdák kiegészítő támogatása Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár Földművelésügyi Minisztérium AGRYA KONFERENCIA 2015. február 27. - Budapest Az EU 7 éves pénzügyi

Részletesebben

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA REFORMJA

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA REFORMJA A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA REFORMJA Dr. Kardeván Endre államtitkár, országos főálltorvos Zalaegerszeg, 2012. március 1. A magyar mezőgazdaság Európai Unión belüli súlya a termelési érték alapján 2006-1,83%

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra

A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra Dr. Weisz Miklós társelnök Budapest, 2013. február 22-23.

Részletesebben

6200 Kiskőrös, Luther tér 1. Tel.: 78/415-540 2014. szeptember

6200 Kiskőrös, Luther tér 1. Tel.: 78/415-540 2014. szeptember Megvalósítási határidő hosszabbítás A LEADER HACS közreműködésével megvalósuló, 2012-2014. években benyújtott támogatásban részesült kérelmek esetében meghosszabbításra került a megvalósítási határidő.

Részletesebben

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály KAP ÚJ CÉLKITŰZÉSEI 1. Életképes élelmiszertermelés: a mezőgazdasági jövedelmek

Részletesebben

Piaci intézkedések 2015-2020

Piaci intézkedések 2015-2020 Piaci intézkedések 2015-2020 Tarpataki Tamás agrárpiaci főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium Fiatal Gazda Konferencia, 2015. február 27. KAP kiadások alakulása 1980-2020 (folyó árakon) 70 60 EU-10

Részletesebben

A Közös Agrárpolitika várható változásai és hatásuk az agrár-környezetgazdálkodásra

A Közös Agrárpolitika várható változásai és hatásuk az agrár-környezetgazdálkodásra Virágzó Vidékünk Európa Nap Hogyan tovább agrár-környezetgazdálkodás? A Közös Agrárpolitika várható változásai és hatásuk az agrár-környezetgazdálkodásra Podmaniczky László elnökségi tag Magyar Nemzeti

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA 2014-2020 UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020. 2014. december 09. Terra Madre

VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020. 2014. december 09. Terra Madre VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020 2014. december 09. Terra Madre FEJLESZTÉSPOLITIKA AGRÁR ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS CÉLOK, FŐ IRÁNYOK: 1) EURÓPAI UNIÓS SZINT: EU 2020, KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA 2) TAGÁLLAMI/NEMZETI

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

A Közös Agrárpolitika költségvetése

A Közös Agrárpolitika költségvetése A Közös Agrárpolitika költségvetése A 2014-2020 közötti költségvetési időszakban a KAP költségvetése 11%-kal kevesebb mint 2007-2013-ban De a magyar gazdák és a magyar vidék támogatásai 2014-2020 között

Részletesebben

tervek és kialakítás 2013 után Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár

tervek és kialakítás 2013 után Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Piacszabályozás és kockázatkezelés tervek és kialakítás 2013 után Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár A KAP négy fő jogszabálya (2014-2020) Közvetlen támogatás szabályozása

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.3.22. COM(2016) 159 final 2016/0086 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az 1306/2013/EU rendeletben meghatározott, a közvetlen kifizetésekre a 2016-os

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

Natura 2000 területek finanszírozási lehetőségei az EMVA forrásaiból

Natura 2000 területek finanszírozási lehetőségei az EMVA forrásaiból Natura 2000 területek finanszírozási lehetőségei az EMVA forrásaiból. NATURA 2000 FINANSZÍROZÁS EU finanszírozási lehetőségek a 2014-2020 időszakban 2013. Szeptember 10 Balczó Bertalan Vidékfejlesztési

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

Segédlet a kezesség támogatási kategóriájának megállapításához

Segédlet a kezesség támogatási kategóriájának megállapításához Segédlet a kezesség kategóriájának megállapításához Jelen Segédlet célja, hogy segítséget nyújtson a kezesség kategóriájának kiválasztásában. A kezesség alapvetően az ügylet cél szerinti tevékenységi köre

Részletesebben

Közös Agrárpolitika 2014-2020

Közös Agrárpolitika 2014-2020 Elfogadott rendeletek 2013 dec. 17 Közös Agrárpolitika 2014-2020 Közös Agrárpolitika 2014-2020 A közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Program rövid és hosszú távú tervezett hatásai és a már

A Vidékfejlesztési Program rövid és hosszú távú tervezett hatásai és a már A Vidékfejlesztési Program rövid és hosszú távú tervezett hatásai és a már megtett lépések Kis Miklós Zsolt agrár- vidékfejlesztésért felelős államtitkár Miniszterelnökség Közgazdász Vándorgyűlés Kecskemét

Részletesebben

Közvetlen Támogatások Egységes Kérelem

Közvetlen Támogatások Egységes Kérelem Közvetlen Támogatások Egységes Kérelem 2015 Egységes Kérelem felületén beadandó kérelmek 37 jogcím kerül megjelenítésre az 2015. évi EK felületen 1. Közvetlen Támogatások: Alap támogatás (SAPS), Zöldítés,

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Fejlesztéspolitikai Fórum Vajdahunyadvár dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Budapest, 2014.12.10. A V4 részesedése az EU

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Az Alapítványról. Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 2011. május 31.

Az Alapítványról. Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 2011. május 31. Készfizető kezesség kis és középvállalkozásoknak dr. Ulrich Anikó ügyvezető igazgató 2011. május 31. Napi Gazdaság konferencia: Válhat-e a vidék a fejlődés motorjává Az Alapítványról 1991-ben jött létre

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program és a Helyi Fejlesztési Stratégia (LEADER)

Vidékfejlesztési Program és a Helyi Fejlesztési Stratégia (LEADER) ZEMPLÉNI TÁJAK VIDÉKFEJLESZTÉSI EGYESÜLET Vidékfejlesztési Program és a Helyi Fejlesztési Stratégia (LEADER) 2015.12.15. Jogszabályi szint Kormányrendeleti szintű szabályozás (272/2014. (XI. 5.) Korm.

Részletesebben

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. május 6. EU-s vidékfejlesztési

Részletesebben

Széchenyi Kártya Program

Széchenyi Kártya Program Széchenyi Kártya Program Hat hiteltermék minden eddiginél alacsonyabb kamattal, melyek közül biztosan talál vállalkozása céljainak megfelelőt: 1. Széchenyi Kártya Folyószámlahitel 2. Széchenyi Forgóeszköz

Részletesebben

Hogyan lesz több munkahely a mezőgazdaságban? A nemzeti támogatások szerepe

Hogyan lesz több munkahely a mezőgazdaságban? A nemzeti támogatások szerepe Hogyan lesz több munkahely a mezőgazdaságban? A nemzeti támogatások szerepe Móró Tamás Földművelésügyi Minisztérium Agrárközgazdasági Főosztály AgrarkozgazdasagiFO@fm.gov.hu Budapest, 2015. február 27.

Részletesebben

VÉLEMÉNYTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2011/0282(COD) 18.7.2012. a Költségvetési Bizottság részéről

VÉLEMÉNYTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2011/0282(COD) 18.7.2012. a Költségvetési Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Költségvetési Bizottság 18.7.2012 2011/0282(COD) VÉLEMÉNYTERVEZET a Költségvetési Bizottság részéről a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részére az Európai Mezőgazdasági

Részletesebben

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Fejlesztési programok Új Széchenyi Terv (Új Magyarország Fejlesztési Terv) Darányi Ignác Terv (Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben

Széchenyi Kártya Program

Széchenyi Kártya Program Széchenyi Kártya Program Hat hiteltermék minden eddiginél alacsonyabb kamattal, amelyek közül biztosan talál vállalkozása céljainak megfelelőt: 1. Széchenyi Kártya Folyószámlahitel 2. Széchenyi Forgóeszköz

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Tárgyidőszakban 1 db kifizetési kérelem érkezett be, mely összesen 434 894 936 Ft támogatási igényt tartalmazott.

Tárgyidőszakban 1 db kifizetési kérelem érkezett be, mely összesen 434 894 936 Ft támogatási igényt tartalmazott. TÁJÉKOZTATÓ RÉSZANYAG A MONITROING BIZOTTSÁG RÉSZÉRE A 2007-2013 KÖZÖTTI VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM EGYES INTÉZKEDÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ELŐREHALADÁSÁRÓL BESZÁMOLÓ IDŐSZAKA: 2012. JANUÁR 1-31. I. tengely 111.

Részletesebben

Az Üzletszabályzat február 3-i módosításának részletei

Az Üzletszabályzat február 3-i módosításának részletei Az Üzletszabályzat 2011. február 3-i módosításának részletei Tájékoztatjuk tisztelt Partnereinket, hogy az Európai Bizottság az "Ideiglenes közösségi keretrendszer a finanszírozási lehetőségek elérésének

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 2015. április 20. 13:23 Összesen 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni a 2007-2013 között még fel nem használt keret terhére

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat.. MNVH. megyei területi felelős 2015. szeptember Az MNVH célja, feladatai Az MNVH célja: Az MNVH feladata a vidékfejlesztésben érdekelt összes szereplő együttműködési hálózatba

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

MÁRTÉL DÓRA Tájékoztató a 2015-től bevezetendő közvetlen támogatási rendszerről és a zöldítésről

MÁRTÉL DÓRA Tájékoztató a 2015-től bevezetendő közvetlen támogatási rendszerről és a zöldítésről MÁRTÉL DÓRA Tájékoztató a 2015-től bevezetendő közvetlen támogatási rendszerről és a zöldítésről Petőfiszállás, 2014. október 29. A Közös Agrárpolitika költségvetése A 2014-2020 közötti költségvetési időszakban

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Program 2014-2020 és az Európai Innovációs Partnerség. Hódi Ágota osztályvezető Monitoring és Tervezési Osztály

A Vidékfejlesztési Program 2014-2020 és az Európai Innovációs Partnerség. Hódi Ágota osztályvezető Monitoring és Tervezési Osztály A Vidékfejlesztési Program 2014-2020 és az Európai Innovációs Partnerség Hódi Ágota osztályvezető Monitoring és Tervezési Osztály Amiről szó lesz 1. A Vidékfejlesztési Program helye és szerepe a tervezésben

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

Fiatal gazdák ösztönzése 2014-2020

Fiatal gazdák ösztönzése 2014-2020 Virágzó Vidékünk Európa Nap Fiatal gazdák ösztönzése 2014-2020 Dr. Weisz Miklós AGRYA társelnök MNVH elnökségi tag Kecskemét, 2014-05-16 2000 2010 Fiatal gazdák (< 35): - 2,1% Gazdák (35 54): - 5,3 % Fiatal

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

A növénytermesztés közvetlen támogatásai 2015-2020

A növénytermesztés közvetlen támogatásai 2015-2020 A növénytermesztés közvetlen támogatásai 2015-2020 Potori Norbert Martonvásár, 2014. szeptember 25. Magyarország KAP pénzügyi kerete 2016-2020 (pénzügyi év) + 15% Pillérek közötti átcsoportosítás -15%

Részletesebben

Az Agrár-Vállakozási Hitelgarancia Alapítvány évi Üzletszabályzatának módosulása július 1-i hatállyal

Az Agrár-Vállakozási Hitelgarancia Alapítvány évi Üzletszabályzatának módosulása július 1-i hatállyal Az Agrár-Vállakozási Hitelgarancia Alapítvány 2009. évi Üzletszabályzatának módosulása 2009. július 1-i hatállyal Az elmúlt évben bekövetkezett pénzügyi-gazdasági válság hatására kialakult helyzetben a

Részletesebben

Közvetlen támogatások. Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár

Közvetlen támogatások. Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA REFORMJA Közvetlen támogatások Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár FORRÁSELOSZTÁS A KAP kiadásokat 2013-as nominálértéken befagyasztják A teljes KAP költségvetés 386,9

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.21. COM(2014) 175 final 2014/0097 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a 73/2009/EK tanácsi rendeletben meghatározott közvetlen kifizetésekre a 2014-es

Részletesebben

MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram Termékleírás Általános feltételek

MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram Termékleírás Általános feltételek Hatályos: 2013. február 13. 1 MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram Termékleírás Általános feltételek Hitelprogram keretösszege 15 milliárd forint. Hitelprogram célja A mezőgazdasági termelés, elsősorban

Részletesebben

Közösség által irányított helyi fejlesztés (CLLD) 2014-2020 szeminárium. Brüsszel, 2013. február 6.

Közösség által irányított helyi fejlesztés (CLLD) 2014-2020 szeminárium. Brüsszel, 2013. február 6. Közösség által irányított helyi fejlesztés (CLLD) 2014-2020 szeminárium Csak egyszerűen! Brüsszel, 2013. február 6. 1 Hogy jól induljon: CLLD végrehajtási rendszer Tisztázzuk, kinek mi a feladata? Kinek

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

Agrár és vidékpolitika aktualitásai 2013.

Agrár és vidékpolitika aktualitásai 2013. Agrár és vidékpolitika aktualitásai 2013. Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium 2013. február 22-23. Budapest I/1. Agrárgazdasági helyzetkép - 2012. I-III. negyedévében

Részletesebben

A vidékért kezeskedünk

A vidékért kezeskedünk A vidékért kezeskedünk Sajtóbeszélgetés dr. Herczegh András 2014. november 20. Megtorpanó hitelállomány, növekvő jelentőségű hitelgarancia 165% 161% 145% 139% 125% 105% 85% 100% 105% 100% 95% 99% 92% 114%

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban Kis Miklós Zsolt Agrár-vidékfejlesztésért Felelős Államtitkár Miniszterelnökség Hagyomány - Helyi termék - Hálózat Mezőtúr, 2014. november

Részletesebben

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Ősze Gábor Termékfelelős, Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2015. április 16. Tevékenységünk A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

A Halászati Operatív Program értékelése és a halgazdálkodás várható támogatása a idıszakban május 22.

A Halászati Operatív Program értékelése és a halgazdálkodás várható támogatása a idıszakban május 22. A Halászati Operatív Program értékelése és a halgazdálkodás várható támogatása a 2014-2020 idıszakban Bardócz Tamás, Mihálffy Szilvia 2013. május 22. HOP támogatás 2007-2013 Európai Halászati Alap + nemzeti

Részletesebben

KAP-reform. AGRYA, Fiatal Gazda Konferencia, Papp Gergely Agrárgazdasági Kutató Intézet

KAP-reform. AGRYA, Fiatal Gazda Konferencia, Papp Gergely Agrárgazdasági Kutató Intézet KAP-reform AGRYA, Fiatal Gazda Konferencia, 2011.02.25. Papp Gergely papp.gergely@aki.gov.hu Agrárgazdasági Kutató Intézet www.aki.gov.hu Mi a Közös Agrárpolitika (KAP)? A KAP olyan működő közösségi politika,

Részletesebben

SZÉKELY ERIKA. A mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó EIP. Tatárszentgyörgy, 2014. 03. 26.

SZÉKELY ERIKA. A mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó EIP. Tatárszentgyörgy, 2014. 03. 26. SZÉKELY ERIKA A mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó EIP Tatárszentgyörgy, 2014. 03. 26. Európai Innovációs Partnerség - EIP Új megközelítés az uniós kutatásban és innovációs politikában

Részletesebben

Rövid Ellátási Lánc tematikus alprogram Magyarországon

Rövid Ellátási Lánc tematikus alprogram Magyarországon Rövid Ellátási Lánc tematikus alprogram Magyarországon JUHÁSZ, Anikó Rövid Ellátási Lánc (REL) EMVA tematikus alprogram Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Rendszerszervezési és Felügyeleti Igazgatóság

Részletesebben

A KAP MÁSODIK PILLÉRE: A VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

A KAP MÁSODIK PILLÉRE: A VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA A KAP MÁSODIK PILLÉRE: A VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA A közös agrárpolitika (KAP) legutóbbi reformja fenntartotta a KAP két pillérre épülő szerkezetét, és továbbra is a vidékfejlesztési politika képviseli

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Aktuális és 2013-ban várható támogatások

Aktuális és 2013-ban várható támogatások Aktuális és 2013-ban várható támogatások Dr. Vásáry Miklós VM Agrárközgazdasági Főosztály - EU referens Cserkeszőlő - 2012. november 27. Főbb támogatási aktualitások - 2012 Kiegészítő nemzeti támogatás

Részletesebben

A KAP jövője 2020-ig. Politikai megállapodás. Európai Bizottság. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság. Mezőgazdaság és vidékfejlesztés

A KAP jövője 2020-ig. Politikai megállapodás. Európai Bizottság. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság. Mezőgazdaság és vidékfejlesztés A KAP jövője 2020-ig Politikai megállapodás Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság Európai Bizottság Mezőgazdaság és vidékfejlesztés Vázlat 1. A KAP reformjának folyamata 2. Szakpolitikai kihívások

Részletesebben

MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram Termékleírás Általános feltételek

MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram Termékleírás Általános feltételek Hatályos: 2012. június 15. 1 MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram Termékleírás Általános feltételek Hitelprogram keretösszege 15 milliárd forint. Hitelprogram célja A mezőgazdasági termelés, elsősorban az

Részletesebben

Takács Attila Termeléshez kötött támogatások: állattenyésztés. Kecskemét, 2015.02.05.

Takács Attila Termeléshez kötött támogatások: állattenyésztés. Kecskemét, 2015.02.05. Takács Attila Termeléshez kötött támogatások: állattenyésztés Kecskemét, 2015.02.05. Az agrár- és vidékfejlesztés új rendszere Magyarországon Közös Agrárpolitika I. pillér közvetlen támogatások (uniós

Részletesebben

Finanszírozási kilátások az agráriumban. Előadó: Szabó István, igazgató

Finanszírozási kilátások az agráriumban. Előadó: Szabó István, igazgató Finanszírozási kilátások az agráriumban Előadó: Szabó István, igazgató Agrárágazati Igazgatóság 2 A mezőgazdaság... Agrárágazati Igazgatóság 3 A mezőgazdaság befolyásoló tényezői Agrárágazati Igazgatóság

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Kis Miklós Zsolt Agrár- vidékfejlesztésért Felelős Állam8tkár Miniszterelnökség Mezőgazdasági Bizo@ság 2014. október 15. Az agrár- vidékfejlesztési támogatások új rendszere

Részletesebben

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Veres Marianna Pályázat és Projektmenedzser EuroAdvance Kft. Mit is jelentenek a Tematikus alprogramok Az adott tagállam számára különös jelentőséggel bíró

Részletesebben

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Veres Marianna Pályázat és Projektmenedzser EuroAdvance Kft. Mit is jelentenek a Tematikus alprogramok Az adott tagállam számára különös jelentőséggel bíró

Részletesebben

A LEADER szerepe a Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiában

A LEADER szerepe a Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiában A LEADER szerepe a Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiában 2007-2013 A mezőgazdaság és az erdészet versenyképességének javítása A környezet és a vidék minőségének javítása a termőföld-hasznosítás támogatása

Részletesebben

A VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK ÉS A FINANSZÍROZÁS

A VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK ÉS A FINANSZÍROZÁS Vidékfejlesztési Konferencia, Kecskemét 2015. szeptember 29. A VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK ÉS A FINANSZÍROZÁS Dr. Sebestyén Róbert, igazgató www.mfb.hu MFB Zrt. Minden jog fenntartva 2014. 2015. május

Részletesebben

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek és kialakulásuk Feladatkörük Érdekviszonyaik Szerves fejlődés Európai

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

VÉLEMÉNYTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2011/0177(APP) a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről

VÉLEMÉNYTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2011/0177(APP) a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság 17.7.2012 2011/0177(APP) VÉLEMÉNYTERVEZET a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről a Költségvetési Bizottság részére

Részletesebben

Tejpiaci támogatások, a rendkívüli támogatások felhasználása

Tejpiaci támogatások, a rendkívüli támogatások felhasználása Tejpiaci támogatások, a rendkívüli támogatások felhasználása Sárecz László Agrárpiaci Főosztály Földművelésügyi Minisztérium Budapest, NAK konferencia 2017. Április 10. A tejpiac helyzete A tejpiac stabil,

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Program (VP) éves fejlesztési kerete A B C D E F G H I J K. 2. prioritás. prioritás. prioritás

A Vidékfejlesztési Program (VP) éves fejlesztési kerete A B C D E F G H I J K. 2. prioritás. prioritás. prioritás A Vidékfejlesztési Program (VP) éves fejlesztési kerete 1. Felhívás azonosító jele 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. A B C D E F G H I J K VP1-1.1.1- VP1-1.2.2- VP1-1.3.1- VP1-2.1.1-2.1.2- VP1-2.3.1-4.1.1.1-4.1.1.2-4.1.1.3-

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program bemutatása

Vidékfejlesztési Program bemutatása A projekt az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló intézkedések Irányító Hatóságának jóváhagyásával készült. Vidékfejlesztési Program bemutatása Pannon Térségfejlesztő

Részletesebben

Farmtípusú szaktanácsadás az Észak-alföldi régióban Dr. Jávor András

Farmtípusú szaktanácsadás az Észak-alföldi régióban Dr. Jávor András Farmtípusú szaktanácsadás az Észak-alföldi régióban Dr. Jávor András Debrecen 2013. május 15. Mezőgazdasági szaktanácsadás célja Gazdálkodást támogató, versenyképességet fokozó információszolgáltatás Értékesítési

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

HÁTTÉR DOKUMENTUMOK EMVA ÚJ MAGYARORSZÁG VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

HÁTTÉR DOKUMENTUMOK EMVA ÚJ MAGYARORSZÁG VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV HÁTTÉR DOKUMENTUMOK Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet EMVA ÉS A VIDÉKFEJLESZTÉSI TENGELYEK Előadó: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató, EGYRTDI Tárgyfelelős:

Részletesebben

Sugó-Gabona Kft. VIII. Bajai Gabona Partnerség Találkozó június 9-10.

Sugó-Gabona Kft. VIII. Bajai Gabona Partnerség Találkozó június 9-10. Sugó-Gabona Kft. VIII. Bajai Gabona Partnerség Találkozó 2016. június 9-10. Termelői csoportok Magyar mezőgazdaság: kitörési pont a termelői összefogás Önkéntes együttműködés Termelői csoportok Nemzeti

Részletesebben

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Budapest, 2014. szeptember

Részletesebben

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Ki pályázhat? A kedvezményezett lehet: Konzorcium Önálló jogi entitás Országokra vonatkozó szabályok Kutatók Kutatói csoportok Együttműködés Párhuzamos finanszírozások

Részletesebben

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási

Részletesebben

MAGOSZ ÉFOSZ FruitVeB VHT BTT Kisgazda Polgári Egyesület. HANGYA Országos Erdészeti Egyesület MEGOSZ GOSZ MADOSZ Országos Magyar Méhészeti Egyesület

MAGOSZ ÉFOSZ FruitVeB VHT BTT Kisgazda Polgári Egyesület. HANGYA Országos Erdészeti Egyesület MEGOSZ GOSZ MADOSZ Országos Magyar Méhészeti Egyesület TÓSZEGI-FAGGYAS KATALIN A háztáji és konyhakerti gazdálkodást segítő kamarai rendszer Karcag, 2013. november 15. Az előadás felépítése 1. NAK - tevékenységek, szolgáltatások 2. Vidékfejlesztési területek

Részletesebben

A Közös Agrárpolitika alkalmazása Magyarországon

A Közös Agrárpolitika alkalmazása Magyarországon A Közös Agrárpolitika alkalmazása Magyarországon KAP támogatások csoportosítása a két pillér mentén -6, EU-15 Piac politika klasszikus piaci támogatások (%) közvetlen támogatások (7%!!!) Vidékfejlesztés

Részletesebben

MVH hírlevél 59. szám, 2013.január 28

MVH hírlevél 59. szám, 2013.január 28 MVH hírlevél 59. szám, 2013.január 28 Ön a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal hírlevelének 59. számát olvassa. Hírlevelünkben az elmúlt hét legfontosabb agrártámogatásokhoz kapcsolódó információit

Részletesebben

A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés

A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés NUTS rendszer Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques NUTS kategóriák NUTS 1: Statisztikai Nagyrégiók NUTS 2: Tervezési-Statisztikai Régiók NUTS 3: Megye Local

Részletesebben

Bardócz Tamás Halászati osztály

Bardócz Tamás Halászati osztály A Közös Halászati Politika reformja és ennek tükrében a Vidékfejlesztési Minisztérium hazai halászati ágazat fejlesztésével kapcsolatos stratégiája és koncepciója Bardócz Tamás Halászati osztály Az előadás

Részletesebben

A dohány támogatása az új ciklusban

A dohány támogatása az új ciklusban A dohány támogatása az új ciklusban Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Ófehértó, 2015. szeptember 10. Az agrár- és vidékfejlesztési támogatások

Részletesebben