TARTALOMJEGYZÉK 1. A JELENLEGI KAP-REFORM HÁTTERE, ÖSSZEFÜGGÉSEI

Átírás

1

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. A JELENLEGI KAP-REFORM HÁTTERE, ÖSSZEFÜGGÉSEI 2 2. A BIZOTTSÁGI JAVASLAT 10 KIEMELT PRIORITÁSA 4 3. AZ ÚJ KAP FELÉPÍTÉSE, FINANSZÍROZÁSA 6 4. KÖZVETLEN KIFIZETÉSEK (1. PILLÉRES FORRÁSOK) Az Alaptámogatások A Zöld komponens (greening) Az Ak v termelő definíciója A tagországok eltérő támogato sági szintjének közelítése A kifizetések felső határának bevezetése (capping) A fiatal gazdák támogatása A termeléshez kötö támogatások A kedvezőtlen ado ságú területek (KAT) kiegészítő támogatása A kölcsönös megfeleltetés (cross compliance) A kisgazdaságok egyszerűsíte támogatási programja EGYSÉGES PIACSZABÁLYOZÁS (SINGLE CMO) Piaci zavarok elleni beavatkozási eszközök Válságalapok, biztonsági háló Termelői csoportok elismerése és támogatása II. PILLÉR: VIDÉKFEJLESZTÉS A vidékfejlesztés 6 EU-s prioritása A vidékfejlesztési források felosztása a tagállamok közö Intézkedéscsoportok a 2. pillérben 18 A KORMÁNY KEDVEZMÉNYES AGRÁRHITEL PROGRAMJAI 19

3 dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter Poprády Géza a Magyar Agrárkamara miniszteri biztosa Tisztelt Gazdálkodó! Mintegy félévszázados múltra tekint vissza a Közös Agrárpoli ka (KAP) Európában. Ha megszűnne az együ működés, kárt szenvedne a hazai mezőgazdaság versenyképessége, hiszen jóval több támogatást kapunk annál, mint amennyit mi fizetünk a közös alapba. Az Európai Unióban 2014-től új, hétéves költségvetési időszak kezdődik, amelynek tervezésénél a tagállamok és az uniós intézmények meghatározzák a rendelkezésre álló források elosztását. Az Európai Bizo ság múlt ősszel hozta először nyilvánosságra az új KAP-ról szóló részletes javaslatát. A jövőbeni Közös Agrárpoli kának a támogatási rendszereket és a piaci biztonsági intézkedéseket illető szerkezetátalakító javaslatai a fokozo versenyképességet, a fenntarthatóságot és a nagyobb hatékonyságot kívánják elérni. A tervek szerint a jövőben a kistermelők egyszerűsíte rendszerben juthatnak a közvetlen támogatásokhoz. Ösztönözni kívánják a fiatal agrártermelőket. Hangsúlyos szerepet kap a Közös Agrárpoli ka közö időszakában a zöld elem. A közvetlen kifizetések harminc százaléka kötődik hozzá. A zöldítéssel járó többle ámogatást környezetvédelmi teljesítményekhez fogják kötni. A termelőknek fokozo erőfeszítéseket kell tenniük a lehetséges maximális támogatás elnyeréséhez. Az európai uniós poli kán belül a KAP megfelelő kialakítása kiemelt nemze érdekünk. Lé ontosságú, hogy az új KAP-ban mennyire tudnak érvényt szerezni az új tagorszá gok, ezen belül Magyarország érdekeinek. A Vidékfejlesztési Minisztérium és a Magyar Agrárkamara kiadványának az a célja, hogy a hazai gazdálkodók részére összefoglalja a javaslat lényegét. Ezzel is hozzájárulva a változások megértéséhez és a felkészüléshez. Határozo szándékunk, hogy kiindulópontot nyújtsunk az Önök véleményének kialakításához, hiszen a jogalkotási javaslatcsomag érdemi vitája még csak nemrég kezdődö el, és abban Magyarország is ak van részt vesz. Magyarország az Európai Unióban látja biztosíto nak a mezőgazdaság és a környezetvédelem megnyugtató jövőjét, hiszen a globalizációs kihívások megkívánják az egységes, közösségi szintű fellépést. Őszintén reméljük, hogy kiadványunkkal hozzá tudunk járulni a hazai gazdálkodók naprakész tájékozo ságához, ezen keresztül vállalkozásaik versenyképességéhez, fejlődéséhez. Budapest, június 22. dr. Fazekas Sándor Poprády Géza

4 1. A JELENLEGI KAP-REFORM HÁTTERE, ÖSSZEFÜGGÉSEI Az Európai Unió Közös Agrárpoli kája (KAP) alapvetően befolyásolja a tagországokban folyó mezőgazdasági termelés versenyképességét, jövedelmezőségét. A KAP-ot alkotó intézkedés- és szabályrendszer-csomagot - a támogatások alapját képező költségvetéssel együ - 7 éves periódusokra rögzí k. Fundamentális változtatásokra - a kiszámíthatóság követelménye mia általában csak az újabb ciklusok indulásakor van lehetőség. Az EU bonyolult érdekegyeztető mechanizmusa mia már évekkel az aktuális KAP periódus lejárta elő megindul a következő 7 éves rendszer kialakítását célzó munka, amelynek felelőse az Európai Bizo ság Agrár Igazgatósága (az ún. DG Agri, amely az EU közös mezőgazdasági minisztériumának tekinthető). A jelenlegi, as KAP-ciklust felváltó, közö agrárpoli ka fő irányvonalairól is már évekkel ezelő elkezdődtek az egyeztetések az EU döntéshozó szervein belül a tagországok közö. Ennek során - az agráriummal szemben álló lobbiérdekek fokozódó nyomása valamint a gazdasági válság mia - reálisan fenyegete az európai agrártermelés jelenlegi szubvenciós szintjének lebontása, a Közös Agrárpoli ka jelentős leépítése is. A DG Agri októberében hozta nyilvánosságra a végül zöld utat kapo forgatókönyv alapján kidolgozo részletes jogalkotási 2 javaslatát a közö ciklusra. Kétségtelen sikerként könyvelhető el, hogy a nehézségek ellenére úgy tűnik: lényegesen nem csökken az agrárszektor támogato sága, vagyis az európai termelők a következő 7 évben is egy erős Közös Agrárpoli ka égisze ala működhetnek. A DG Agrinak ugyanakkor csak számos komoly kompromiszszum árán sikerült megvédenie az erős KAP-ot. A viták során a jelenlegi támogatási szint fenntartása melle egyik legerősebb érv az volt, hogy az agrártermelés az élelmiszerek előállítása melle számos környezetvédelmi szolgáltatást is nyújt a társadalomnak: hozzájárul a globális klímaváltozás elleni harchoz, segít megőrizni a vidéki területek ökológiai változatosságát, az élhető, szta környezet fenntartását. Az így megtermelt közjavakat a társadalom minden tagja élvezi, így ezekért cserébe jogosan jár többletkompenzáció a termelőknek. Másrészt a klímaváltozás elleni küzdelem magának az agrárszektornak is elemi érdeke, hiszen a globális felmelegedés Európa mezőgazdaságának lé eltételeit is rendkívül súlyosan fenyege :

5 A Bizo ság szabályozási javaslatában ezért rendkívül hangsúlyosan szerepel az agrártámogatások ún. zöldítése (angolul: greening ), azaz a szubvenciókra való jogosultságot a már eddig is szigorú előírások betartásán túl további ökológiai teljesítményekhez fogják kötni a gazdák számára (részletesebben ld. a 4.2. fejezet ala ). Ez azt jelen, hogy a termelőknek a jövőben fokozo környezetvédelmi erőfeszítéseket kell tenniük ahhoz, hogy az eddig alanyi jogon járó támogatásokhoz hozzájussanak. intézkedések részleteinek kidolgozására ill. a végrehajtási rendeletek elfogadására 2013 végéig van lehetőség, hogy január 1-jével életbe léphessen a Közös Agrárpoli ka reformja. A tervezetet a zöldítés mia (de más pontok mia is) azonnal heves kri kák érték a tagországok és a termelői érdekképviseletek részéről egyaránt, és kezdetét ve e az EU-s törvényhozási alkufolyamat, amely várhatóan legalább másfél évig zajlik majd. A Bizo ság javaslata végleges törvényként csak a jogi procedúrába bevont 3 fél: az Európai Parlament, az Európai Tanács és az Európai Bizo ság együ es rábólintása után léphet hatályba. Az alkura a tagországok kormányai, a különböző európai lobbicsoportok és érdekképviseletek egyaránt igyekeznek folyamatos befolyást gyakorolni. A megegyezés tető alá hozása op mális esetben 2012 végére, legkésőbb 2013 közepére várható. A különböző 3

6 2. A BIZOTTSÁGI JAVASLAT 10 KIEMELT PRIORITÁSA Az Európai Bizo ság által október 12-én előterjeszte reformtervezet deklarált célja, hogy valamennyi térségben növelje a mezőgazdaság versenyképességét, fenntarthatóságát és helyi kötődését, minden európai polgárnak egészséges és jó minőségű élelmezést biztosítson, emelle óvja a környezetet, fejlessze a vidéki területeket, hozzájárulva az Európa 2020 stratégia sikeréhez. 2. A TÁMOGATÁSI RENDSZER EGYSZERŰBBÉ ÉS ÁTLÁTHATÓBBÁ TÉTELE A gazdák adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében a Bizo ság egyszerűsíteni kívánja a KAP több mechanizmusát, így különösen az ún. kölcsönös megfeleltetési rendszert (az agrártermelés egységes környeze követelményeire vonatkozó szabályok), az ellenőrzési rendszereket valamint a kistermelőkre vonatkozó előírásokat is (részletesebben ld. a 4.9 és pontok ala ). 3. AZ ALAPTÁMOGATÁSOK ZÖLDÍTÉSE, A MEZŐGAZDASÁG FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSÉNEK ELŐMOZDÍTÁSA Az agrárágazat ökológiai fenntarthatóságának növelése és a termelők környeze tudatosságának ösztönzése érdekében a Bizo ság azt szorgalmazza, hogy a közvetlen kifizetések 30 %-át kössék a természe erőforrások megóvását szolgáló tevékenységekhez; ide tartozik pl. a növénytermesztés diverzifikálása, az állandó legelőterületek fenntartása, az ökológiai tartalékok megóvása (részletesebben ld. a 4.2. pont ala ). A tervezet az alábbi 10 prioritásnak igyekszik kiemelten megfelelni (amelyek részben a mostani rendszert ért kri kákra ado válaszokként is értelmezhetők): 1. A JÖVEDELEMTÁMOGATÁSOK IGAZSÁGOSABB ÉS HATÉKONYABB ELOSZTÁSA A cél az, hogy a támogatásokhoz csak a valóban ak van termelő gazdálkodók juthassanak hozzá, valamint hogy korlátozzák a forrásokból aránytalanul nagy részesedést kihasítók kifizetéseit. Ide tartozik továbbá az egyes tagállamok (és országon belüli régiók) átlagos támogato sági szintjének közelítésére vonatkozó törekvés is (részletesebben ld. a 4.3, 4.4. és 4.5. pontok ala ). 4. REAGÁLÓKÉPES PIACI VÁLSÁGKEZELÉS ÉS BIZTONSÁGI HÁLÓ A gyakori áringadozások és a váratlanul fellépő piaci krízishelyzetek nagy károkat okoznak a termelőknek. Az elmúlt évek tapasztalatai megmuta ák, hogy az EU a jelenlegi eszközeivel nem képes sem megelőzni, sem időben kezelni ezeket a válságokat. A Bizo ság hatékonyabb és reagálóképesebb biztonsági hálókat kíván bevezetni a válságokra legérzékenyebb ágazatok esetében, és elő kívánja mozdítani új biztosítási konstrukciók és kockáza alapok létrehozását (részletesebben ld. az és 6.3. pontok ala ). 4

7 5. A TERMELŐK ALKUPOZÍCIÓJÁNAK JAVÍTÁSA AZ ÉLELMISZERLÁNCON BELÜL Az élelmiszerlánc kiindulópontját alkotó mezőgazdaság a feldolgozóipar és az élelmiszer-kereskedelem koncentráltságához képest aránytalanul szé agolt és gyengén szerveze. Az agrártermelők pozíciójának megerősítése érdekében a Bizo ság szorgalmazza a termelői csoportosulások és az ún. ágaza szakmaközi szervezetek támogatását, valamint a termelők és a fogyasztók közö rövid (kevesebb közve tőt tartalmazó) értékesítési csatornák kialakítását (részletesebben ld. az 5.3. és a 6.3. pontok ala ). 6. A FIATAL GAZDÁK INTEGRÁCIÓJÁNAK TÁMOGATÁSA Az agrártermelők kétharmada 55 évnél idősebb Európában. A Bizo ság ösztönözni kívánja a fiatal nemzedékeknek az ágazatba való belépését, amely nélkül veszélybe kerülhetne az európai mezőgazdaság további fejlődése (részletesebben ld. a 4.6. pont ala ). fejlesztésére és a helyi beruházási kezdeményezések ösztönzésére. Megerősí k a LEADER program helyi szintű intézkedéseit is (részletesebben ld. a 6. fejezetben). 9. A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ TÉRSÉGEK FOKOZOTT VÉDELME A vidéki termőterületek elnéptelenedésének elkerülése érdekében a Bizo ság lehetőséget ad a tagállamoknak a kedvezőtlen természe ado ságú területeken (KAT) tevékenykedő termelők fokozo támogatására: az 1. és a 2. pillér ala egyaránt találhatók erre támogatási források (részletesebben ld. a 4.8. és 6.3. pontok ala ). 10. AZ AGRÁR-KÖRNYEZETVÉDELMI KEZDEMÉNYEZÉSEK ÖSZTÖNZÉSE A Bizo ság ösztönözni kívánja az országos, regionális és helyi szintű agrár-környezetvédelmi kezdeményezéseket, ezért azt javasolja, hogy a vidékfejlesztési poli ka 6 prioritása közül ke ő szorosan kapcsolódjon az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez, az ökoszisztémák védelméhez és az erőforrások hatékonyabb felhasználásához (részletesebben ld. a 6.1. pont ala ). 7. A MEZŐGAZDASÁG TUDÁS ALAPÚ FEJLŐDÉSÉNEK FELGYORSÍTÁSA Az agrárszektor versenyképességének fejlesztése érdekében a Bizo ság meg kívánja kétszerezni az agrárkutatás és innováció költségvetését. Emelle gondoskodni kíván arról, hogy a valóban gyakorla jelentőséggel bíró kutatási projektek nyerjenek támogatást, és ezek eredményei rövid idő ala átkerüljenek a gyakorlatba. Támogatni kívánja a tudásátadás és a termelőknek nyújto tanácsadás előmozdítását is (részletesebben ld. a 6.1. és 6.3. pontok ala ). 8. A VIDÉKI MUNKAHELYTEREMTÉS ÉS A HELYI VÁLLALKOZÁSOK SERKENTÉSE A foglalkoztato ság előmozdítása érdekében a Bizo ság intézkedéscsomagot terjeszt elő a vidéki térségek gazdaságának 5

8 3. AZ ÚJ KAP FELÉPÍTÉSE, FINANSZÍROZÁSA A Bizo ság javaslata továbbra is a KAP 2 pilléres szerkezetének fenntartását irányozza elő, miközben a költségvetési források öszszegét mindkét pillér esetében a évi szinten befagyasztja. Ez azt jelen, hogy a következő 7 éves periódusban nominálértéken változatlan marad, reálértéken viszont fokozatosan csökkenni fog az agrárszektor támogato sági szintje. A javaslat szerint a közvetlen kifizetéseknek a fenntartható termelés elősegítésére kell irányulniuk, és ennek érdekében azok 30 %-át az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös kötelező intézkedésekre kell szánni. A vidékfejlesztést más uniós, megoszto irányítású alapokkal együ egy olyan közös stratégiai keretbe indokolt foglalni, amelyre eredményorientáltabb és egyértelműbb feltételek vonatkoznak. 6

9 közö összesen közel 317 milliárd euró jutna az első pilléres támogatásokra, 101 milliárd a vidékfejlesztésre, amit különböző további, költségvetésen kívüli források még 17 milliárd euróval egészítenének ki: Fontos hangsúlyozni, hogy az EU-nak még nincs végleges, jóváhagyo költségvetése a as időszakra, ezért annak elfogadásáig a pénzügyi kereteket és azok felosztását nem tekinthetjük véglegesnek. A Bizo ság által előirányzo számok alapján a 2020-as év agrárköltségvetése a következőképpen alakulna a mostani periódus utolsó évéhez képest: 7

10 4. KÖZVETLEN KIFIZETÉSEK (1. PILLÉRES FORRÁSOK) A javaslat szerint 2014-től az 1. pilléres forrásokból kiosztható támogatások rendszere egyrészt egységesen kötelező, másrészt a tagállamok döntésétől függő önkéntes elemekből fog állni. Ez alól kivételt képeznek a kistermelők, akik egy e ől eltérő, leegyszerűsíte rendszerben igényelhe k a kifizetéseket. KÖTELEZŐ TÁMOGATÁSOK A jövőben a kötelező támogatások legjelentősebb tétele a tagállamok első pilléres forrásainak %-át felölelő ún. alaptámogatás lesz. E termeléstől függetleníte, terület alapú támogatást újonnan meghatározo jogosultságok ak válásával lehet majd lehívni (ld. 4.1.pont). Szintén minden tagállamban kötelező lesz az ún zöld támogatási komponens, amelyre az első pilléres források 30 %-át kell elkülöníteni. Ehhez a támogatási elemhez kizárólag akkor juthatnak a gazdálkodók, ha vállalják bizonyos megemelt ökológiai-fenntarthatósági követelmények teljesítését a termelési gyakorlatukban (ld pont). 8 Az európai mezőgazdaság generációváltásának elősegítésére további kötelező elem lesz a fiatal gazdálkodók kiegészítő támogatási konstrukciója, maximum a terület alapú közvetlen kifizetések 25 %-áig (ld pont). ÖNKÉNTES TÁMOGATÁSOK A tagállamok - döntésük alapján - első pilléres forrásaik 5-10 %-áig termeléshez kapcsolt támogatásokat nyújthatnak olyan mezőgazdasági tevékenységek ösztönzésére, amelyek agrárszektorukban kiemelt gazdasági, környezetvédelmi vagy szociális fontossággal bírnak (ld pont). Ez váltaná fel a nálunk jelenleg a TOP-UP-ban lévő támogatásokat, amelyek 2013-ig megszűnnek. A közvetlen források további legfeljebb 5 %-ából önkéntes alapon külön támogatás nyújtható a kedvezőtlen természe ado ságú területeken (KAT) gazdálkodóknak. Ez a szubvenció a vidékfejlesztési pillérből erre a célra elkülöníthető támogatás (ld. a 6.3. pont ala ) kiegészítése.

11 Mind a kötelező, mind az önkéntes kifizetésekre csak az ún. ak v gazdálkodónak minősülő igénylők lesznek jogosultak (ld pont), és továbbra is előfeltétel lesz a kölcsönös megfeleltetés előírásainak teljesítése (a kistermelői kört leszámítva, ld pont). Az adminisztráció terheinek csökkentése érdekében 100 eurónál kisebb összegű támogatást nem fizetnek ki, illetve 1 hektárnál kisebb jogosult területre nem jár támogatás (de a javaslat felkínálja a tagállamok számára a lehetőséget e határok módosítására az egyedi ado ságokra tekinte el). Az új KAP megértéséhez és a megváltozo adminisztrációhoz a gazdák támaszkodhatnak a mezőgazdasági tanácsadói rendszer segítségére, amelyet az EU elérhetővé tesz minden termelő számára. További fontos eleme a javaslatnak, hogy a tagállamok első pilléres támogatásaik legfeljebb 10 %-át átcsoportosíthatják a 2. pillérbe. Azon tagállamok, amelyek első pilléres támogatásai továbbra sem érik el az EU-27 átlagának 90 %-át, második pilléres támogatásaik legfeljebb 5 %-át áthelyezhe k az 1. pillérbe AZ ALAPTÁMOGATÁSOK A közvetlen agrártámogatások esetében 2014-től EU-szerte egységes rendszer, az ún. Alaptámogatási Rendszer váltja fel a jelenleg működő Egységes Támogatási Rendszert (SPS) és az Egységes Területalapú Támogatási Rendszert (SAPS). Az új rendszerbe a gazdák a 2011-es földhasznála bázist alapul véve ben jelentkezhetnek be. Az új jogosultságok alapja a május 15-ig bejelente, támogatásra jogosult hektárok száma. Támogatásra jogosult lesz minden olyan terület, amelyen elsődlegesen mezőgazdasági tevékenységet folytatnak. Jogosultságot szerezhetnek továbbá olyan területek is, amelyekre 2008-ban még járt támogatás, de bizonyos környezetvédelmi okok mia a jelenlegi jogszabályok szerint már nem jár. A rendszer bevezetésekor tehát akár az eddiginél nagyobb területre is kioszthatnak támogatási jogosultságokat a tagországok. Az igénybe vevők oldaláról nézve támogatási jogosultságot kaphat minden gazdálkodó, aki: 2011-ben az összevont területalapú támogatási rendszerben (SPS) legalább egy támogatási jogosultságot ak vált vagy kizárólag zöldséget, gyümölcsöt és/vagy szőlőt termelt; vagy 2011-ben az egyszerűsíte kifizetési rendszerben (SAPS) területalapú támogatást igényelt, illetve ha nem igényelt, 9

12 kizárólag olyan földterüle el rendelkeze, amely június 30-án nem minősült kultúrállapotban tarto terültnek; illetve ak v gazdálkodónak minősül (ld pont). A HEKTÁRKIFIZETÉSEK VÁRHATÓ ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON A jelenleg alkalmazo egységes területalapú támogatási rendszerben (SAPS) a magyar gazdák 2013-ban 230 eurót vehetnek igénybe hektáronként. A Bizo ság javaslata alapján 2014-től a Magyarország rendelkezésére álló összes első pilléres forrás évi millió EUR lesz. Modellszámítások szerint ennek kb. 53 %-át fogjuk alaptámogatásra fordítani (ld. az ábrát az előző fejezetben), ami éves szinten 686 millió eurót jelent, ezer hektár kalkulált terület melle. Ez azt jelen, hogy 2014-től a közvetlen kifizetéseken belül az alaptámogatás kb. 143 euró/ha-ra csökken. Ha ehhez hozzávesszük a zöld kiegészítő komponenst is kb. 81 euróval, akkor a ke ő összesen kb. 224 euró/ha támogatási szintet tesz ki. Ezt az összeget a választható intézkedések tovább növelhe k, amelyekkel a közvetlen kifizetések mértéke elérhe a 260 euró/ ha/év szintet A ZÖLD KOMPONENS GREENING Fontos azonban figyelembe venni, hogy a tervezet a közvetlen kifizetések 30 %-át kitevő kiegészítő támogatásra ( zöld komponens ) való jogosultságot 3 kötelező feltétel teljesítéséhez kö : 1. ha a gazdaság szántóterülete meghaladja a 3 hektárt, azon (kivéve a gyepgazdálkodást és az időszakosan vízzel boríto kultúrákat) minden évben legalább 3 különböző növényt kell vetni, növényenként a terület minimum 5, maximum 70 %-án; 2. a gazdaság által az új támogatási rendszerre történő á érés évében bejelente állandó gyepterületet meg kell őrizni, az a évi bázisidőszakhoz képest legfeljebb 5 %-kal csökkenhet; 3. a gazdaság által használt, alaptámogatásra jogosult terület legalább 7 %-át (az állandó gyepterüle el nem számolva) ökológiai célokra kell hasznosítani (pl. tájvédelem, teraszok kialakítása, védőzónák létesítése, erdősítés vagy területpihentetés). Azon gazdaságoknak, amelyek területe a Natura 2000 intézkedés hatálya alá tartozik, szintén teljesíteniük kell a 3 feltételt a zöld komponens elnyeréséhez. Ezzel szemben az ökológiai (bio-) gazdálkodást folytatók automa kusan jogosultak lesznek erre a kiegészítő támogatásra. Noha nincs egyértelműen megfogalmazva, a tervezet szövegét úgy lehet értelmezni, hogy amennyiben e feltételek nem teljesülnek, akkor az igénylő az alaptámogatást sem vehe fel. Ez azt jelentené, hogy az alaptámogatás lehívásához nem csak a kereszt-megfeleltetés rendelkezéseit kell betartani, hanem a fen hármas feltételt is. Magyarország esetében a zöld komponens évi kb. 390 millió eurót jelent, így e támogatás hektáronkén összege várhatóan évi 80 euró körül alakul. A Bizo ság há értanulmánya szerint a kötelező környezetbarát gazdálkodási gyakorlat a magyarországi gazdálkodók 87 %-ánál meg fogja emelni a termelési költségeket. Ha ehhez hozzávesszük a területek termelésből való kivonásával járó elmaradt jövedelmeket is, akkor ennek a támogatási elemnek a mérlege már erősen kérdéses. Nem véletlen, hogy a zöldítő elem ebben a formában történő bevezetését érték talán a leghevesebb kri kák a tagországok részéről, mondván, hogy az súlyosan rontja a termelők versenyképességét, ráadásul a kitűzö környeze célok elérésére sem alkalmas. Az is kétségtelen, hogy a vele járó többletadminisztráció sem éppen az egyszerűsítés felé mutat, és a kisebb ill. szé agolt területű gazdaságok esetén komoly gyakorla problémákat is okozhat. Mindezek fényében nem kizárható, hogy a zöld komponens végleges formája még akár jelentősen is változni fog AZ AKTÍV TERMELŐ DEFINÍCIÓJA Az ak v mezőgazdasági termelő fogalmának bevezetésével az EU célzo abban kívánja támogatni a mezőgazdasági tevékenység iránt ténylegesen elköteleze mezőgazdasági termelőket, így biztosítva a támogatások legi mitását. A közvetlen kifizetésekre 2014-től csak az ak vnak minősülő gazdálkodók lesznek jogosultak. A terveze által ado definíció szerint ak v gazdálkodónak minősül az a természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely: 10

13 1. összes nem mezőgazdasági tevékenységből származó bevételének legalább 5 %-ával megegyező közvetlen támogatásban részesült az előző pénzügyi évben, vagy 2. mezőgazdasági földterületein elvégzi a tagállam által meghatározo alaptevékenységeket. (Az első kitétel csak az eurót meghaladó összegű közvetlen támogatásra jogosult gazdaságokra vonatkozik.) Az ak v termelői státusz másik jelentősége, hogy az új támogatási jogosultságok akárcsak a régiek forgalomképesek lesznek, de csak más ak v gazdálkodókra ruházhatók át (ugyanakkor szabadon örökölhetők) A TAGORSZÁGOK ELTÉRŐ TÁMOGATOTTSÁGI SZINTJÉNEK KÖZELÍTÉSE A Bizo ság javaslata szerint a támogatások méltányosabb elosztása céljából az 1 hektárra jutó közvetlen kifizetéseket nemze és regionális szinten az egységesítés felé kell közelíteni, erre azonban a komoly zavarok elkerülése érdekében csak fokozatosan kerülhet sor. A javaslatban ez konkrétan úgy jelenik meg, hogy ha egy tagállam egy hektárra ve te első pilléres forrásainak összege nem éri el az EU-27 átlagának 90 %-át, akkor az ado tagállam első pilléres borítékját 2014-től a különbség egyharmadával megemelik. Ezt a kiigazítást az EU as átlagát meghaladó hektárkifizetésű tagállamok finanszírozzák. Ugyanakkor az első pilléres források nominálértéke nem, vagy alig észrevehetően változik azon tagállamok esetében, amelyek közvetlen támogatásai nem érik el az EU-27 átlagát, de meghaladják annak 90 %-át. Ezek közé tartozik Magyarország is. Az egységesítés másik előirányzo eleme, hogy azok az országok, amelyek jelenleg még történelmi bázis alapú kifizetéseket (is) alkalmaznak, ezek 40 %-át terület alapúvá (azaz egységessé) kell tegyék 2014-ig, a maradék 60 %-ot pedig fokozatosan, 2019-ig. Mindez nem azt jelen, hogy a tagállamok köz különbségek eltűnnének, és egy EU-szerte egységes hektárkifizetés ( flat rate ) valósulna meg a közvetlen támogatások terén 2020-ig. A Bizo ság javaslata ennek elérését csak a következő, 2021-től kezdődő KAP-periódusra irányozza elő, akkor is csak fokozatosan és egyelőre nem sztázo feltételekkel. Emia a zömmel az EU-átlag ala elhelyezkedő új tagállamok különösen a bal államok, Lengyelország, és Szlovákia csak kozme kázásnak tekin k ezeket az intézkedéseket, és hevesen ltakoznak az egységes elbánás újabb halogatása ellen. 11

14 A KIFIZETÉSEK FELSŐ HATÁRÁNAK BEVEZETÉSE CAPPING Az Európai Bizo ság - több korábbi anomália napvilágra kerülése nyomán 2014-től sávosan korlátozni kívánja az egy gazdaságnak kifizethető közvetlen támogatások éves összegét: 150 ezer és 200 ezer euró közö az alaptámogatás 20 %- ának; 200 ezer és 250 ezer euró közö 40 %-ának; 250 ezer és 300 ezer euró közö 70 %-ának; 300 ezer euró fele 100 %-ának elvonását javasolja. Annak érdekében azonban, hogy a szubvenciók megnyirbálása mia ne essen vissza a mezőgazdaságban foglalkoztato ak száma, figyelembe veszik az alkalmazo ak után fizete béreket, valamint azok adó- és járulékterheit: a felve alaptámogatás öszszegéből ezek levonhatók. A korlátozás nem vonatkozik továbbá a közvetlen kifizetések zöld komponensére sem (ld pont). A kifizetések üzemenkén korlátozása (capping) tehát csak akkor lép életbe, ha egy üzem zöld komponens nélkül számíto alaptámogatásának a kifizete bérekkel, valamint azok adó- és járulékterheivel csökkente összege meghaladja az évi 150 ezer eurót. Az elképzelések szerint a visszatarto források az ado tagállamban maradnának, és ezeket második pilléres támogatásként az innovációhoz kapcsolódó intézkedésekre lehetne elkölteni.

15 Az alaptámogatás Magyarországon hektáronként 140 euró körül alakulhat majd, így a korlátozás az 1000 hektár ala területet használó gazdaságokat biztosan nem érin. Az AKI számításai szerint a capping hazánkban mintegy gazdaságot érintene (döntően csak szántóföldi növénytermesztést folytató nagygazdaságok), és összesen kb. 10 millió euró átcsoportosításával járna a 2. pillérbe. Fontos megjegyezni, hogy azok az új és régi tagállamok (többek közt Németország is), ahol számo evő a nagyüzemek súlya, elutasítják a közvetlen kifizetések korlátozását, így a capping-javaslat sorsa egyelőre kérdéses A FIATAL GAZDÁK KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁSA Az EU (és benne Magyarország) agrárgazdaságának egyik legnagyobb gondja a kedvezőtlen termelői korstruktúra, a fiatal gazdálkodók alacsony részaránya. Az előterjesztés a 40 éves kort még be nem töltö, induló gazdálkodóknak kíván ösztönzést nyújtani, az alaptámogatás kiegészítésével. A javaslat szerint a tagállamok közvetlen támogatási forrásaik legfeljebb 2 %-át használhatják fel a 40 évesnél nem idősebb, gazdaságukat az igénylést megelőző 5 éven belül elindító fiatal gazdák támogatására. Ez a támogatás kiegészí az alaptámogatást, mértéke legfeljebb a támogatási jogosultságok hektárra ve te nemze átlagának 25 %-a lehet, legfeljebb 25 hektárra vehető fel, és legfeljebb 5 évig folyósítható. A jogosultság időtartama a gazdaság elindítása és a támogatás igénylése közö eltelt évek számával csökken. Számítások szerint Magyarországon a fiatal gazdálkodók támogatásának potenciális finanszírozási igénye a 25 hektáros felső határ mia az első pilléres források mindössze 0,5 %-ára, de 100 hektáros korlát esetén is csupán 1 %-ára rúgna. (Ráadásul a hazai viszonyok közö a fiatal gazdálkodók által vezete életképes üzemek rendszerint 25 hektárnál nagyobb területet művelnek.) Emia hazánk a hektár-korlátozás eltörlésében érdekelt A TERMELÉSHEZ KÖTÖTT TÁMOGATÁSOK A tagállamok első pilléres forrásaik legfeljebb 5 %-áig, a ban még egyszerűsíte kifizetési rendszert (SAPS) alkalmazó országok (így Magyarország is) első pilléres forrásaik legfeljebb 10 %-áig termeléshez kapcsolt támogatásokat nyújthatnak bizonyos érzékeny mezőgazdasági tevékenységek ösztönzé- sére. (Ez a konstrukció váltaná fel a jelenleg a top-up-ban lévő támogatásokat, amelyek 2013-ig megszűnnek.) A tervezet e tevékenységek közö emlí többek közö a tejtermelést, a kecske-, juh- és hízómarhatartást, a durumbúza-, rizs-, fehérjenövény-, zöldség- és gyümölcstermelést, a támogatások fajlagos összegét azonban nem számszerűsí. A tagországok a periódus során egy alkalommal, augusztus 1-ig felülvizsgálhatják és megváltoztathatják a támogato területekre vonatkozó döntéseiket. A számunkra 10 %-os opció az álla enyésztőknek és a növénytermesztőknek elegendő lehet az addigra megszűnő nemze kiegészítő támogatások és szerkezetátalakítási támogatások helye esítésére. Az álla enyésztés támogatásai várhatóan az elkülöníthető források közel 85 %-át kötnék le (kb. 110 millió euró). Fontos kitétel, hogy a termeléshez kapcsolt támogatásokkal legfeljebb a termelés szinten tartását lehet szubvencionálni, ezért nem mindegy, hogy január 1-jén mekkora állománnyal rendelkezik majd egy-egy üzem A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ TERÜLETEK KAT KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁSA A vidéki termőterületek elnéptelenedésének elkerülése érdekében a Bizo ság lehetőséget ad a tagállamoknak - első pilléres forrásaik legfeljebb 5 %-áig - a kedvezőtlen természe ado ságú területek 1. pillér ala támogatására. Ez a kiegészítő kompenzáció nem kiváltja, hanem kiegészí a 2. pillér (vidékfejlesztési poli ka) keretében igényelhető KATtámogatásokat (ld. a 6.3. pont ala ). Mivel hazánkban viszonylag kevés az ilyen terület, ezért Magyarország esetében nem számolunk ennek a lehetőségnek a kihasználásával (mivel az csak a többi közvetlen forrás rovására történhetne) A KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS CROSS COMPLIANCE Az alaptámogatás feltétele a javaslat szerint a kölcsönös megfeleltetés rendelkezéseinek betartása. Ezeket azonban egyszerűsí k és ésszerűsí k, melynek nyomán a gazdálkodási követelmények száma 5-tel (13-ra), míg a helyes mezőgazdasági és környeze állapot (HMK) előírásainak száma 7-tel (8-ra) csökken. Ugyanakkor a vízgazdálkodási kere rányelvet és a növényvédőszerek fenntartható használatának irányelvét a Bizo ság be kívánja vonni a kölcsönös megfeleltetés rendelkezései közé. 13

16 4.10. A KISGAZDASÁGOK EGYSZERŰSÍTETT TÁMOGATÁSI PROGRAMJA SFS A rendelet a mezőgazdasági kistermelők részére egyszerűsíte átalánytámogatási rendszert irányoz elő, az adminisztrációs terhek csökkentésének jegyében. A tagállamok - maximum éves közvetlen támogatási keretük 10 %-áig - évi 500 és 1000 euró közö átalánytámogatást nyújthatnak a kisgazdaságoknak, amely kiváltja az összes közvetlen támogatást, vagyis az igénylők más direkt szubvencióra, köztük a zöld komponensre sem lesznek jogosultak. Az egyszerűsíte kifizetésben részesülők ugyanakkor mentesülnek a kölcsönös megfeleltetés előírásai alól, és jelentős könnyítéseket élveznek az ellenőrzések területén is. A kisgazdaságok legkésőbb október 15-ig jelezhe k, ha az egyszerűsíte rendszert szeretnék választani, abba ezt követően 2020-ig már nem lesz módjuk belépni (kilépni viszont bármikor lehet). A kisgazdaságok támogatási jogosultságai ugyanakkor nem átruházhatók, csak örökölhetők, ezért kulcsfontosságú lesz a gazdálkodók megfelelő tájékoztatása. A kisgazdaságok átalánytámogatása olyan új lehetőség, amely harmonizál a hazai agrárpoli ka elképzeléseivel. A tervezet alapján azonban egyelőre nem egyértelmű, hogy Magyarországon az évi 500 és 1000 euró közö pontosan hol helyezkedik majd el az átalány összege (informális értesülések szerint a Bizo ság nálunk 891 euróval kalkulált). Az AKI modellszámításai szerint a kisgazdaságok átalánytámogatását a jelenleg közvetlen támogatásra jogosultak körülbelül egyharmada, mintegy igénylő választhatja majd (hozzájuk a támogatásra jogosult földterület 3 %-a tartozik, ami így kikerül az alaptámogatás ve tési alapjából). Ha így lesz, akkor az érinte gazdálkodói kör 30 millió euróval több támogatáshoz juthat, vagyis közel kétszer annyi szubvenciót vehet fel, mint 2013-ban. 14

17 5. EGYSÉGES PIACSZABÁLYOZÁS (SINGLE CMO) 5.1. PIACI ZAVAROK ELLENI BEAVATKOZÁSI ESZKÖZÖK A mostani rendszerhez képest alapvető változás, hogy a piacszabályozási intézkedések (az intervenciós felvásárlás, a magántárolás támogatása és az export-visszatérítés) kikerülnek az első pillérből, finanszírozásuk 2014-től a KAP-forrásokon kívüli Mezőgazdasági Válságtartalékból történik, amelyben évente millió euró közö összeg áll majd rendelkezésre. A javaslat szerint intervenciós felvásárlásra felajánlható lesz november 1. és május 31. közö a búza, az árpa és a kukorica (101,3 euró/tonna); április 1. és július 31. közö a hántolatlan rizs (150 euró/tonna); március 1. és augusztus 31. közö a vaj (2 465 euró/tonna) és a sovány tejpor (1 698 euró/tonna); míg egész évben a friss és fagyaszto marha- és borjúhús (2 224 euró/tonna R3 hasíto test). Referenciaáron búzából legfeljebb 3 millió tonnát, vajból 30 ezer tonnát, míg sovány tejporból 109 ezer tonnát lehet felvásárolni uniós szinten. Az e mennyiséget meghaladó felajánlások esetében akárcsak az árpánál, a kukoricánál, a hántolatlan rizsnél valamint a marha- és borjúhúsnál megmarad a tendereztetési rendszer. Magántárolási támogatás többek közö a friss vagy fagyaszto marhahúsra, a vajra, a sovány tejporra, a sertés-, kecske- és juhhúsra, valamint (a cukorkvóták 2015-ben esedékes eltörléséig) a fehér cukorra adható. A sertéshús referenciaára 1 509,4 euró/ tonna (hasíto test) marad. A szőlőtelepítési jogok rendszerének 2014-től, a cukor- és a tejkvóták 2015-től esedékes eltörlését a javaslat változatlanul előirányozza. Visszavonják továbbá többek közö a takarmány célú tejpor, a kazein és a komló támogatási konstrukcióját. Az iskolatej és iskolagyümölcs program támogatását viszont folytatják és megerősí k. A magyar álláspont szerint (amelyet számos tagország támogat) a piaci intézkedések fokozatos leépítése helye azok további megerősítésére lenne szükség, különösen az export-visszatérítések és a gabonapiaci intervenció területén. (Az intervenciós keret gyakorla lag jelképes, a tendereztetés pedig számunkra kedvezőtlen, tehát ez a védőháló ugyan megmarad, de tényleges kockázatkezelő hatása nem lesz, különösen a gabona ágazatban.) Szeretnénk elérni, hogy az intervenciós referenciaárakat az aktuális piaci viszonyokhoz igazítsák, és a termelési kvótákat (tej, cukor, szőlőtelepítés) legalább 2020-ig fenntartsák VÁLSÁGALAPOK, BIZTONSÁGI HÁLÓ A gyakori áringadozások és a váratlanul fellépő piaci krízishelyzetek nagy károkat okoznak a termelőknek. Az elmúlt évek tapasztalatai megmuta ák, hogy az EU a jelenlegi eszközeivel nem képes sem megelőzni, sem időben kezelni ezeket a válságokat. A piaci válsághelyzetekre való gyorsabb és hatékonyabb reagálást célozza a már említe Mezőgazdasági Válságtartalék felállítása (ld. előző pont). A Bizo ság a rendkívüli intézkedések területén nagyobb lefede séget és rugalmasságot kíván biztosítani, pl. az állat- és növénybetegségek elleni védekezés támogatásával, vagy a fogyasztói bizalomvesztés esetén bevethető intézkedések több ágazatra való kiterjesztésével (ld. még a 6.3. pont ala ) TERMELŐI CSOPORTOK ELISMERÉSE ÉS TÁMOGATÁSA A Bizo ság az összes ágazatra kiterjesz az ún. termelői csoportok létrehozásának és támogatásának lehetőségét, hogy ösztönözze a termelők közös fellépését és alkupozíciójuk erősítését az élelmiszerláncon belül (ld. még a 6.3. pont ala is). Ennek érdekében a termelői csoportokat mentesíteni kívánja az uniós versenyszabályok bizonyos előírásai alól, hasonlóan a tejágazatban nemrég bevezete rendszerhez ( tejcsomag ). A Bizo ság szintén támogatja az azonos termékpályán működő termelőket, feldolgozókat és kereskedőket egyaránt tömörítő ún. szakmaközi szervezetek létrehozását és elismerését, amelyen keresztül a termékpályán keletkező jövedelmek arányosabb és méltányosabb elosztását kívánja elérni. 15

18 6. II. PILLÉR: VIDÉKFEJLESZTÉS A vidékfejlesztés szabályozásában bekövetkező legnagyobb változás, hogy az Európai Bizo ság nagyobb összhangot kíván teremteni a Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és a KAP-on kívüli többi EU-s pénzügyi alap (a regionális fejlesztési, a szociális, a kohéziós és a halásza alap) közö. Ennek érdekében egy ún. Közös Stratégiai Keret (CSF) ala egységes rendszerben fogja kezelni a különböző vidékfejlesztést érintő forrásokat és programokat. Ennek megfelelően megszűnik az a korábbi szabály, hogy egy-egy opera v programot csak egy uniós alap támogathat. Ehelye lehetővé válik, hogy a vidékfejlesztési programok finanszírozásában megjelenjenek az egyéb alapok forrásai is. A javaslat a korábbinál szigorúbb követelményként írja elő a tagállamok számára a kiemelt EU-s stratégiai célok teljesítését. Az új rendszer úgy jelenik majd meg a gyakorlatban, hogy a Bizo ság ún. Partnerségi Szerződést köt a tagállamokkal a vidékfejlesztési célok finanszírozására. Ebben tema kus célkitűzéseket, ezen belül pedig ún. beavatkozási prioritásokat határoznak meg, amelyekhez az egyes opera v programoknak szorosan illeszkedniük kell. Az eddigi ún. tengelyek megszűnnek, de a vidékfejlesztés céljai lényegében ugyanazok maradnak: a mezőgazdaság versenyképessége, a természe erőforrások fenntartható kezelése (ezen belül kiemelt hangsúlyt adva az erdőgazdálkodásnak), a vidéki térségek kiegyensúlyozo fejlődése illetve a LEADER program A VIDÉKFEJLESZTÉS 6 EU S PRIORITÁSA A tengelyek helyébe az alábbi 6 prioritás lép a közö időszakban: 1) a tudástranszfer és az innováció elősegítése a mező- és erdőgazdaságban; 2) a mezőgazdaság versenyképességének és a gazdaságok életképességének erősítése; 3) az élelmiszerlánc-szerveződések előmozdítása és kockázatkezelés a mezőgazdaságban; 4) a mező- és erdőgazdaságtól függő ökoszisztémák megőrzése és erősítése; 5) az erőforrások hatékony felhasználásának előmozdítása, az élelmiszer-gazdaság szénkibocsátásának és -felhasználásának csökkentése; 6) a társadalmi kirekesztés és a szegénység visszaszorítása, a vidék gazdasági fejlődésének előmozdítása. A tagállamoknak a közö költségvetési időszakra készíte vidékfejlesztési programjaikban ezzel a 6 prioritással - valamint az EU egyéb stratégiai irányelveivel - összhangban kell megfogalmazniuk fejlesztési elképzeléseiket, megfelelő monitoring- és intézményrendszerrel alátámasztva. 16

19 6.2. A VIDÉKFEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELOSZTÁSA A TAGÁLLAMOK KÖZÖTT A vidékfejlesztési kasszát 2014-től 50 %-ban történelmi bázison, 50 %-ban új objek v kritériumok alapján osztanák fel, de ez utóbbiakat az EB csak később alakítja ki. Ugyanakkor egy-egy tagállam uniós nemze borítéka a Bizo ság há érszámításai szerint a jelenlegi összeg 90 és 110 %-a közö marad. Nemze szintű dokumentum, amely leírja, a tagországok hogyan használják fel az alapokat. A tagállamok a pénzeket általában szabadon használhatnák fel, de a rendele ervezet azt konkrétan előírja, hogy teljes támogatási keretük legalább 25 %-át az éghajlatváltozási alkalmazkodásra, legfeljebb 10 %-át a kedvezőtlen természe ado ságú térségekre, minimum 5 %-át pedig az átalakuló LEADER programra fordítsák. Brüsszel a tagállami uniós pénzkeret 5 %-áig kötelező tagországi tartalék képzését is előírná, amely csak akkor válna elérhetővé, ha a 2017-re és 2019-re terveze ellenőrzéseken bebizonyosodik, hogy az uniós pénzeket valóban a kitűzö céloknak megfelelően használták fel. A tagállamok a közö időszakra megállapíto első pilléres támogatásaik legfeljebb 10 %-át átcsoportosíthatják a 2. pillérbe. A legalacsonyabb hektárkifizetésű országok pedig (Magyarország nem tartozik közéjük) a közö időszakra megállapíto második pilléres támogatásaik legfeljebb 5 %-át áthelyezhe k az első pillérbe. Magyarországon a vidékfejlesztési támogatások alapesetben nem csökkennének a mostani, as ciklushoz képest, amelyben összesen 3,8 milliárd eurós uniós támogatást vehetünk igénybe. A Bizo ság azonban az évenkén alapösszeghez képest várhatóan plusz-mínusz 10 %-os eltérést tesz lehetővé, és ehhez az előzetes információk szerint olyan objek v kritériumokat állapítana meg, amelyek Magyarországnak nem kedveznek. Ezért elképzelhető, hogy az igénybe vehető keretünk a 10 %-os csökkenés lehetőségét figyelembe véve évi 54 millió eurónak megfelelő összeggel mégis zsugorodik. Ha ez valóban így lesz, akkor a változással Magyarország akár jelentős összeget is veszíthet. 17

20 6.3. INTÉZKEDÉSCSOPORTOK A 2. PILLÉRBEN A megszűnő támogatási tengelyek helyét különböző intézkedések, intézkedéscsoportok veszik át a vidékfejlesztési pillérben. A Bizo ság ezekhez különböző mértékű, %-os társfinanszírozást nyújtana, más esetekben pedig például az agrár-környezetgazdálkodásnál, az állatjólétnél, a szaktanácsadásnál vagy az élelmiszer-biztonsági rendszereknél - fix összegű, maximális támogatást határozna meg. A következőkben - a teljesség igénye nélkül összefoglaljuk a javaslatban szereplő főbb intézkedéscsoportokat. AGRÁR KOCKÁZATKEZELÉS A jogalkotók 3 kockázatkezeléshez kapcsolódó intézkedést javasolnak: 1) biztosítás a növénytermesztés és álla artás káreseményeire; 2) kölcsönös biztosítási alapok az állat- vagy növénybetegségek, illetve környeze balesetek nyomán jelentkező veszteségek fedezésére; 3) jövedelemstabilizáló támogatás, amely akkor fizethető, ha a gazdák jövedelmei több mint 30 %-kal csökkennek előző 5 év valamely hároméves periódusának átlagához képest. Utóbbi esetben a kompenzáció nem lehet nagyobb, mint a kieső jövedelem 70 %-a. A biztosítási díjakhoz, illetve a támogatható költségekhez általános esetben 65 %-os uniós támogatás társulna. KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ TERÜLETEK KAT A tervek szerint a hegyvidékeken vagy kedvezőtlen természe ado ságú térségekben gazdálkodók éves terület alapú kompenzációt kapnának többletköltségeik és alacsonyabb jövedelmük mia. A tagállamok e támogatási célra második pilléres forrásaik legfeljebb 10 %-át különíthe k el. A nem hegyvidéki térségeknél azonban a támogatás feltétele lenne, hogy a használt mezőgazdasági terület legalább 66 %-a rossz vízelvezető képességű, túl hűvös vagy túl száraz, illetve túl nedves legyen, a földeket sekély gyökérzóna, sós vagy savas talaj, vagy minimum 15 %-os lejtés jellemezze. A Kedvezőtlen Ado ságú Területek (KAT) jelenlegi szubvencionálása közö fokozatosan megszűnik. ERDŐGAZDÁLKODÁS A tervezet a korábbinál nagyobb hangsúllyal kezeli az erdők szerepét a vidékfejlesztésen belül. Támogathatók lesznek többek közö az alábbi erdőfejlesztési célok: erdőgazdálkodás beruházásai, az erdők életképességének javítása; erdősítés és erdei térségek kiépítése; agrár-erdésze rendszerek létesítése; beruházások új erdőgazdálkodási technológiákba és az erdei termékek promóciójába. AGRÁR KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS AKG Agrár-környezetgazdálkodásra és az éghajlatváltozás elleni küzdelemre a tagállamok uniós vidékfejlesztési forrásaik 25 %-át kötelesek elkülöníteni. Az AKG-n belül csak olyan önkéntes intézkedések támogathatók, amelyek túlteljesí k a zöld komponens és a kölcsönös megfeleltetés kötelező vállalásait (ld. a 4.2. és 4.9 pontok ala ). Ide tartoznak továbbá a biogazdálkodáshoz, a NATURA hez és a víz kere rányelvhez kapcsolódó, a környezetvédelmi többletkiadások kompenzálását célzó kifizetések is. AGRÁR KUTATÁS ÉS INNOVÁCIÓ TUDÁSTRANSZFER A Bizo ság szeretne a jelenleginél nagyobb lendületet adni az agrár innovációnak az újonnan létrehozo ún. Európai Innovációs Partnerségen (EIP) keresztül, elsősorban a termelékenységre, a fenntarthatóságra és a kutatási eredmények gyakorla alkalmazására fókuszálva. Az erre fordítható vidékfejlesztési források a javaslat szerint kiegészülnének az 1. pillérből a kifizetések korlátozása (capping, ld pont) mia felszabaduló összegekkel. További kiemelt intézkedések a 2. pillérben: termelői csoportok létrehozása; helyi értékesítés, helyi termékek promóciója; közvetlen élelmiszer-értékesítési csatornák kiépítése; agrártermékek és élelmiszerek minőségbiztosítása; farm- és üzle ejlesztés (üzle vállalkozás induló szakaszának megsegítése, pl. fiatal gazdálkodók, kisvállalkozások és nem mezőgazdasági tevékenységek); tanácsadási szolgáltatások: a gazdálkodás és a farmmenedzsment fejlesztését, megkönnyítését célzó információnyújtás; az alapszolgáltatások fejlesztése és falufelújítás a vidéki térségekben; LEADER (helyi akciócsoportok működése, támogatása, helyi vidékfejlesztési stratégiák és támogatásuk). 18