SZAKDOLGOZAT. Géczi Bernadett 2010.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZAKDOLGOZAT. Géczi Bernadett 2010."

Átírás

1 SZAKDOLGOZAT Géczi Bernadett

2 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK NAPPALI TAGOZAT GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAKIRÁNY MAGYARORSZÁG AGRÁRTÁMOGATÁSI RENDSZERE AZ UNIÓS CSATLAKOZÁS UTÁN Készítette: Géczi Bernadett Budapest,

3 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS AZ EU KÖZÖS AGRÁRPOLITIKÁJA A KAP kialakulásának oka, célja A KAP kialakulásának története, KAP reformok A KAP döntéshozatali rendszere A KAP szabályozási területei AZ EU AGRÁRTÁMOGATÁSI RENDSZERÉNEK ALAPJAI A Strukturális Alapok kialakulása A Strukturális Alapok általános szabályozása A Strukturális Alapok működésének alapelvei A KAP finanszírozása: Az EMOGA, az EMGA és az EMVA bemutatása A KAP részesedése az uniós költségvetésből MAGYARORSZÁG AGRÁRTÁMOGATÁSI RENDSZERE A magyar mezőgazdaság helyzete Magyarország agrártámogatási rendszerének struktúrája Az EU által finanszírozott támogatások Közvetlen területalapú termelői támogatás (SAPS rendszer) Piaci intézkedések Társfinanszírozású támogatások A SAPARD program Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) Az Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Kiegészítő nemzeti közvetlen támogatások (TOP-UP) Tisztán nemzeti forrásból finanszírozott támogatások A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal szerepe A Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer Az összevont területalapú támogatási rendszer (SPS rendszer) Az SPS-rendszer előnyei Magyarország számára Az áttérés időpontja, nehézségei SPS rendszer magyarországi bevezetéséről AZ AGRÁRPOLITIKA MEGVALÓSULÁSA A GYAKORLATBAN A vanyarci mezőgazdaság helyzetének bemutatása A gazdálkodók bemutatása

4 4. 3. A fiatal gazdák helyzete a mezőgazdaságban A gazdák megélhetési lehetőségei A mezőgazdasági termékek piaci kilátásai A gazdák véleménye a közös agrárpolitikáról A gazdák álláspontja a támogatási rendszert illetően A gazdák véleménye a pályázati rendszerről ÖSSZEGZÉS IRODALOMJEGYZÉK MELLÉKLET

5 Bevezetés Az Európai Unió egyik legkomplexebb területe a mezőgazdaság, melyet az Unió több, mint negyven éve szabályoz a közös agrárpolitika keretein belül. Ismert, hogy a KAP ez alatt az idő alatt rengeteg változáson ment keresztül, működése körül mindig sok vita bontakozott ki. Magyarország mezőgazdaságát uniós taggá válásunk óta, tehát hat éve szabályozza az EU. A politikát illetően a hazai vélemények is megoszlanak. Kutatásom célja, hogy megismerjem a magyar gazdák helyzetét, lehetőségeit és azt, hogy hogyan valósulnak meg a közös agrárpolitika célkitűzései a gyakorlatban. Kíváncsi vagyok, hogy az uniós lehetőségek, támogatások milyen fejlődési irányt határoznak meg országunknak, illetve, hogy egyáltalán van-e esélyünk a felzárkózásra. További céljaim között szerepel a hiányosságok feltárása, a politika változtatásaira irányuló intézkedések, vélemények felderítése, vizsgálata. Dolgozatom felépítésére jellemző, hogy az unióban megfogalmazott elméleti alapoktól eljutok a politika magyar megvalósulásához, a gyakorlatig. Ennek megfelelően dolgozatom négy részből áll. Az 1. és a 2. fejezet rövidebb lélegzetvételű, áttekintő jellege van. Célja, hogy az olvasó megismerje, hogy mi a közös agrárpolitika célja, hogyan alakult ki, fejlődésére milyen tényezők hatottak az évek során, milyen reformokon ment keresztül és melyek voltak azok a tényezők, amelyek a közös agrárpolitika újragondolásához, ennek eredményeként pedig reformjaihoz vezettek. Bemutatom a reformokat kiváltó tényezőket, a következményeket. Az 1. fejezetben emellett bemutatom a KAP döntéshozatali rendszerét, valamint, hogy melyek azok a területek, amelyeket szabályoz. A 2. fejezetben nagy hangsúlyt fektetek a közös agrárpolitika finanszírozására, ugyanis a Közösség életében is kiemelkedő helyen szerepel. Fontosnak tartom, hogy a magyarok, mint uniós polgárok, tisztában legyenek a finanszírozás alapjaival és azon elvekkel, amely szerint megvalósul. Lényeges tovább, hogy megismerjék, hogy melyek azok a strukturális alapok, amelyek az Európai Unió támogatási politikájának alapjai. A fejezetben bemutatom, hogy milyen tételek szerepelnek az uniós költségvetés bevételi és kiadási oldalán. A Strukturális Alapok közül külön kiemelem és bemutatom az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapot (EMOGA, később EMVA és EMGA), hiszen ez az alap finanszírozza a közös agrárpolitikát. A KAP finanszírozása mellett azért is érdemes 5

6 kihangsúlyozni a szerepét, mert az unió költségvetésének igen nagy részét teszi ki, ezért úgy gondolom, hogy érdemes utánanézni, hogy a Közösség mire költi az uniós állampolgárok pénzét, beleértve tehát a magyarokét is. Emellett bemutatom egyrészt azt, hogy a ig tartó időszakban az EMOGA a közös költségvetés hány százalékát használta fel, másrészt pedig azt, hogy Magyarország milyen mértékben részesül az EMOGA támogatásaiból. Dolgozatom 3. és 4. fejezetét tartom a leghangsúlyosabbnak. A 3. fejezetben ismertetem, hogy a közös agrárpolitikán keresztül, milyen rendszer alakult ki Magyarországon az agrártámogatásokban. Hazánkban az agrártámogatásnak három nagy csoportja van. Egyrészt vannak kizárólag EU-s forrásból származó támogatások, másrészt vannak olyan támogatások, amelyek az Unióval társfinanszírozásban valósulnak meg, a harmadik csoportot pedig a kizárólag nemzeti forrásból származó támogatások képezik, melyeknek mértéke nem számottevő. A támogatások közül a legnagyobb szerepe az Európai Uniós támogatásoknak van. A támogatások közül a területalapú támogatások (SAPS-rendszer) a leghangsúlyosabbak, ezek teszik a kifizetések legnagyobb részét, ezért ezzel a területtel többet foglalkozom. A támogatások terén kitérek a jövő lehetőségeire is, ezért mutatom be az SPS-rendszert, amit a SAPS utódjának szánnak. Bemutatom a tervezett rendszer sajátosságait és a bevezetésével kapcsolatos körülményeket, amely alapján következtetéseket lehet levonni azzal kapcsolatban, hogy érdemes-e áttérni rá vagy sem. A 4. fejezet lakóhelyem gazdáival elkészített interjúira és a falugazdásztól kapott információkra épül. Bemutatom lakóhelyem, Vanyarc mezőgazdaságának, illetve gazdáinak helyzetét, emellett ismertetem véleményüket magáról a közös agrárpolitikáról és a támogatási rendszerről. Ebben a fejezetben találkozik az elmélet a gyakorlattal. A gazdák vélemény kinyilvánítása és azok értékelése után lehetőségem nyílt arra, hogy megállapítsam, hogy az elméletben megfogalmazott közös agrárpolitika és az agrártámogatási rendszer mennyiben valósul meg a gyakorlatban. Kutatásom kétféle módszeren alapult. Az egyik módszer során igénybe vettem a témában megjelent alapirodalmakat, szakkönyveket, tanulmányokat, publicisztikákat és vitaanyagokat. Emellett az internetről szereztem információkat leginkább a kapcsolódó minisztériumok és szakszervek honlapjairól, amelyek nagyon hasznosnak bizonyultak. Itt szeretném kiemelni a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, a Mezőgazdasági 6

7 és Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint az Európai Unió és az Európai Bizottság honlapját. Kutatásom forrásai között hazai és idegen nyelvű források is szerepelnek. Kutatásom másik módszere a lakóhelyem gazdáival elkészített mélyinterjúk voltak. A mélyinterjúk elkészítése volt a dolgozatom legizgalmasabb és egyben legtanulságosabb része is. Az interjúkat nagy jelentőségűnek tartom, hiszen ezek által olyan információkhoz és ismeretekhez jutottam, amelyeket egyik könyvből sem tudtam volna megkapni. Ezek alapján a beszélgetések alapján a témát sikerült egy másfajta megvilágítás alá helyeznem és másfajta szempontok szerint értékelnem. Szakdolgozatom témáját több okból kifolyólag választottam. Az egyik ok Magyarország adottságaira vezethető vissza. Köztudott, hogy hazánk megfelelő természeti adottságokkal rendelkezik és a mezőgazdaság terén komparatív előnye van. A közös agrárpolitika és a támogatási rendszer megismerésével szerettem volna többet megtudni országunk lehetőségeiről és arról, hogy ezeket a lehetőségeket milyen mértékben tudjuk kihasználni. Témaválasztásom mögött személyes motivációk is fellelhetők. Nagyszüleinktől örököltünk családommal néhány hektáros területet a falunk határában. Gyerekkoromból visszaemlékszem arra, hogy nagypapáméknak mennyi gondjuk volt földjeikkel. A néhány hektáros területtel mindig sok volt a munka, de az általában nem fizetődött ki. Szerettem volna megtudni, hogy az uniós csatlakozásunknak köszönhetően, szüleim és a hozzájuk hasonló méretű területekkel rendelkezők mekkora eséllyel indulhatnának neki a gazdálkodásnak. Ezúton szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik szakdolgozatom megírásában segítségemre voltak és iránymutatással szolgáltak. türelmes Köszönöm tehát belső konzulensemnek, Káldyné dr. Esze Magdolnának (BGF KKK, EU Tanszék), külső konzulensemnek, Dr. Kruppa Évának (MÜTF, Nemzetközi gazdálkodás Tanszék), a vanyarci gazdálkodóknak és a falugazdásznak. 7

8 1. Az EU közös agrárpolitikája 1.1. A KAP kialakulásának oka, célja Az agrárpolitika minden ország gazdaságpolitikájában kiemelt helyen szerepel. Az agrárpolitika több okból lehet kulcsfontosságú. Egyrészt azért, mert egy országnak jelenthet komparatív előnyt, de ugyanakkor instabilitást is. Az agrárpolitika stratégiai jelentőségű, mert a helytelen agrárpolitikai intézkedések, illetve azok hiánya az élelmiszer ellátottság akadályozásához vezethet, szélsőségesebb esetben pedig akár élelmiszerhiányhoz is. A fent említett okok miatt az Unió alapító országai meghozták a döntést az 1955-ös messinai konferencián, hogy a mezőgazdaságot beleveszik a közös piacba, mivel a különböző agrárpolitikai intézkedések a piac torzulásához vezethetnek. A közös agrárpolitika kidolgozása összetettsége miatt sok idővel járt, a Római Szerződés ezért csak az agrárpolitika céljait fogalmazta meg. A Római Szerződés 39. cikke tartalmazta a közös agrárpolitika céljait, melyek a következők: 1 a mezőgazdasági termelékenység növelése, a mezőgazdaságból élők megfelelő életszínvonalának biztosítása, a mezőgazdasági önellátás garantálása, a mezőgazdasági piacok stabilizálása, a fogyasztók számára az élelmiszer-ellátás biztosítása megfelelő árszínvonalon A KAP kialakulásának története, KAP reformok Közös agrárpolitikáról 1962 óta beszélhetünk, ugyanis a KAP ekkor kezdte meg működését. Ugyanebben az évben hozták létre az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapot (EMOGA, angolul: European Agricultural Guidance and Guarantee Found EAGGF), amely a közös agrárpolitika pénzügyi alapja, annak finanszírozására szolgál. 1 pp , Letöltés ideje: :14 8

9 1967-ben a vámok és mennyiségi korlátozások lebontásával, valamint az eltérő nemzeti agrárpolitikák felszámolásával a mezőgazdaságban létrejött a közös piac. Megvalósult a mezőgazdasági termékek szabad forgalma, egységes árakat vezettek be, összhangba hozták az agrárszabályokat, harmadik országgal szemben egységes kereskedelmi szabályokat kezdtek el alkalmazni. A közösség az agrártermékekre úgynevezett piaci rendtartásokat (agrárrendtartásokat) alakított ki. Az agrárrendtartások a különböző mezőgazdasági termékekre vonatkozó szabályozásokat jelentik. Az agrárrendtartások keretében alakítják ki az árakat, szabályozzák a piaci versenyt, kiegyenlítik a kereslet és kínálat ingadozásait, meghatározzák az agrártámogatásokat, valamint a piacvédelem eszközeit. A közös agrárpolitika a kezdetekben ártámogatási politika volt, fő célja az árak stabilitásának garantálása volt. Az árpolitika három fontos területet szabályozott: korlátozta az importot, támogatta az exportot és szabályozta a termelők jövedelmét. Az intézkedések a következőképpen valósultak meg. Az agrárrendtartások keretében minden termék esetében meghatároztak egy irányárat, amely egy optimálisnak tekinthető ár. Az irányárak biztosítják a termelők megfelelő jövedelemszintjét. A szabályozás során korlátozták az importot, aminek célja a termelők védelme volt. Az import korlátozása a lefölözéseken keresztül valósult meg. A lefölözések mértéke a küszöbár (ami alatt az áru nem jöhet be a Közösségbe és ami a belső, magasabb árat jelentette) és a külső alacsonyabb ár különbsége volt. A különböző termékekre különböző küszöbárakat határoztak meg, amelyek a világpiaci árak többszörösei voltak. A lefölözésekből származó bevételek a közösség kasszájába vándoroltak. A lefölözések mértékét a különböző termékeknél különböző módon határozták meg, volt olyan termék, amelynek lefölözése napról-napra változott, de az sem volt ritka, ha csak negyedévente határoztak meg egy újabb mértéket. 9

10 Abban az esetben, ha egy adott termék ára az irányár alá csökkent, a Közösségnek teljesítenie kellett intervenciós kötelezettségét, ami azt jelenti, hogy a Közösség az intervenciós áron vásárolta fel a terméket. Az intervenciós ár az az ár, ami a gazdák számára még garantálja a termelés során felmerült költségeket. Az intervenció során felvásárolt termékeket a Közösség vagy exportálta, vagy támogatási célra használta fel. A Közösség a tagország számára megtérített minden olyan költséget, ami az intervenció során felmerült. A gazdáknak lehetőségük volt arra, hogy magántárolási támogatást vegyenek igénybe az Uniótól. Erre akkor volt szükségük, ha a felhalmozódott feleslegeket ki akarták vonni a piacról. Ez a támogatás meghatározott időre szólt, tehát a termelőnek kockázatot kellett vállalnia, ugyanis, ha nem sikerült eladni a terméket a tárolási idő alatt, akkor később neki kellett ezt megtennie. A termékfeleslegek eltüntetése érdekében az Unió támogatta az exportot is, azért, hogy termékeit harmadik ország piacán el tudja adni. A belső piaci ár és a világpiaci ár különbsége a kiegyenlítő vám, amivel a Közösség a termelőket támogatta. Egyes termékek esetében pedig termeléskorlátozó eszközökkel, ún. kvótákkal szabályozott, mégpedig úgy, hogy a megadott mennyiségen felüli termelést büntette. Gyorsan romló termékek esetében az unió a piacról történő kivonást támogatta, mivel ilyen esetekben nem alkalmazhatott intervenciót vagy magántárolást. A támogatást a termelő azért kapták, hogy megsemmisítsék az adott termékeket. A cél szintén a lehetséges piaci zavarok elkerülése, illetve megszüntetése volt. Ezekkel az intézkedésekkel sikerült elérni a kitűzött célokat, ugyanis nőtt a termelés és a gazdák jövedelme. Emellett viszont megjelentek a problémák is. A szabályozás kedvezőtlenül hatott mind a Közösségre, mind a világpiacra, ezen kívül pedig túl magas költségekkel is járt. A legnagyobb problémát az ártámogatás alkalmazása jelentette, hiszen az nem a termelékenységre ösztönzött, hanem a termelés növelésére, aminek később az lett a következménye, hogy túltermelés alakult ki és egyre nagyobb termékfeleslegek halmozódtak fel. 10

11 Az ártámogatások finanszírozása a KAP forrásait majdnem teljes egészében felemésztette és ezzel háttérbe szorult az agrárpolitika szerkezetének átalakítása. A szabályozás emellett torzította a mezőgazdasági világpiacot is, ami miatt a Közösség konfliktusba került az ott megjelenő szereplőkkel. A fentebb említett belső és külső okok miatt a 80-as évek végére egyértelművé vált, hogy a szabályozás reformjára van szükség. McSharry reformprogramját a Tanács ben fogadta el, mely a következő lépéseket tartalmazta: a központi árak csökkentése 3 éven keresztül, az ártámogatás helyett jövedelemtámogatás bevezetése. A jövedelemtámogatás lényege, hogy a gazdáknak adott támogatás összege független a termelés nagyságától. A gabonaszektorban jövedelemtámogatást csak abban az esetben kaphattak, ha a földterület egy részét pihentették, McSharry elsőként ismerte fel, hogy a mezőgazdasági termelés a vidék értékeivel összefüggésben van, ezért a vidék fejlesztésére és a környezet védelmére hívta fel a figyelmet, az 55 éven felülieknek korengedményes nyugdíj lehetősége. A 92-es reform legfőbb eredménye az volt, hogy stabilizálta a kiadásokat és megszüntette a termékfeleslegeket. Emellett nagy jelentősége volt annak is, hogy a jövedelemtámogatási politika alkalmazását helyezték előtérbe, mert ennek alkalmazása kevésbé torzító hatású a piacra nézve. A jövedelemtámogatási rendszer bevezetése viszont nem segítette elő egy radikálisabb reform megvalósítását, ráadásul a termelőket is ellenérdekeltté tette abban, hogy a rendszert új alapokra helyezzék. A keleti bővítés kérdése és a GATT-tárgyalások 2 viszont egy újabb reform szükségességét vetették fel. Az Agenda2000 reformintézkedéseire azért volt szükség, mert az unió 1994-ben aláírta a GATT-egyezményt, ami az agrártámogatások csökkentése mellett, az export szubvenciók csökkentését írta elő. A másik ok, ami miatt szükségessé vált egy újabb 2 Az Unió 1994-ben írta alá a Gatt-tal egy megállapodást, ami az összes mezőgazdasági termékre vonatkozott. Az egyezmény szerint az Uniónak 6 év alatt agrártámogatásait 20 %-kal, exportszubvencióit 36 %-kal, szubvencionált exportját pedig 21 %-kal kellett csökkentenie. A Gatt szerepét 1995-ben a Wto vette át. 11

12 reform, az a keleti bővítés kérdése volt, aminek következményeként jelentősen megnőtt volna a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma, illetve a mezőgazdasági művelés alá vont területek mennyisége. A fent említett okok pedig a politika radikális átgondolására késztették a közösséget. Az Agenda2000 a 92-es reformokat vette alapul, azoknak a termékeknek a szabályozására irányult, amelyek esetében a legnagyobb feleslegek alakultak ki. Eredményei a következők: 3 a marhahús intézményes árának 20 %-kal való csökkentése, a jövedelemtámogatások 20 %-kal való növelése, a gabonafélék intézményes árának 15 %-kal való csökkentése (2000 és 2002 között 7,5 %-kal), a közvetlen kifizetések növelése, az 1984-ben bevezetett tejtermékekre vonatkozó kvótarendszer 2006-ig való fenntartása, a tejtermékek intézményes árának csökkentése 2005-től, határoztak a Sapard-program elindításáról, amely a keleti bővítés kapcsán felmerült országok megsegítésére irányul, a vidékfejlesztés a KAP második pillére lett. Az Agenda2000 sem hozta el az áttörést, óvatos intézkedései nem értek el jelentős eredményeket. Figyelmen kívül hagyta a WTO által előírt csökkentések (agrártámogatások, exportszubvenciók, szubvencionált export) mértékét, emellett nem számolt a keleti bővítéssel járó közvetlen kifizetések mértékének növekedésével. Az Agenda2000 reformjai kudarcra voltak ítélve az eltérő vélemények miatt. A támogatások haszonélvezői az ártámogatások csökkentése ellen voltak, a nagy befizető országok pedig a kiadások csökkentését szorgalmazták, ezért csak kompromisszumos megoldás születhetett. A 2002-es brüsszeli Európai Tanács ülésen a tagállamok megállapodtak abban, hogy az agrárpolitika kiadásait 2007-től évente mindössze 1 %-kal növelik, ami egy újabb reformot hívott életre. Ugyanis ez a döntés azt jelenti, hogy a növekvő számú tagok között ugyannyi összeget kell elosztani. 3 Letöltés ideje :21 12

13 Szintén ezen az ülésen született döntés az új tagoknak szóló támogatási csomagról is, melynek lényege a következő: 4 az új tagok a csatlakozás után teljes mértékben részesülhetnek a pici támogatásokból az unió 2004-ben a támogatások 25%-át, 2005-ben 30 %-át, 2006-ban 35%-át, 2007-ben pedig a 40%-át adja től 2013-ig a közvetlen kifizetések 10 %-kal nőnek, így érik el 2013-ban a 100 %-os szintet. a tagállamoknak lehetősége van nemzeti forrásból kiegészíteni ezeket az összegeket, ami plusz 30 %-ot jelent. A tagállamok a kiegészítések egy részét a vidékfejlesztési forrásokból finanszírozhatják 2007-ig től viszont nemzeti forrásokból kell ezt megoldaniuk. A 2002-es októberi ülésen megszavazott döntések egy újabb reformot hívtak életre az agrárpolitikában. Az 2003-as agrárreform célkitűzései között szerepelt többek között a termelés és a támogatások szétválasztása, a WTO követelményeknek való megfelelés, vidékfejlesztés erősítése, a költségvetési fegyelem betartása. A 2003-as reform eredményei: decoupling (szétválasztás): a támogatás szétválasztás a termelőtől; a termelő támogatása a termék helyett, összevont támogatási rendszer: a termelés és támogatások szétválasztása a termelők kapacitásainak felszabadítása érdekében, moduláció: az 5000 euró feletti támogatási összegek 2005-ben 3 %-kal, 2006-ban 4 %-kal 2007-től 7 %-kal csökkennek, illetve átcsoportosításra kerülnek a vidékfejlesztés javára, cross-compliance (kölcsönös megfeleltetés): a támogatásokat csak abban az esetben kapják meg a gazdálkodók, ha eleget tesznek a környezetvédelmi, növény- és állategészségügyi előírásoknak, vidékfejlesztés erősítése: több EU-s forrás, a környezet fokozottabb védelme, a vidék szerepének növelése. 4 Horváth Zoltán (2005): Kézikönyv az Európai Unióról, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, pp

14 A 2003-as reform alapvető hibája az volt, hogy a termelés és a támogatás szétválasztását nem minden termék esetében határozták meg. Néhány agrártermék esetében ugyanis engedélyezték a termeléshez kötött támogatások további alkalmazását (amelyek ráadásul a legkritikusabb termékek voltak: gabona, marha). Nem hoztak döntést ugyanakkor a nagygazdák maximális támogatásának ügyében, ami a költségvetési fegyelem betartása és a költségvetési kiadások csökkentése érdekében nagy jelentőségű lett volna. A közös agrárpolitikában további változások mentek végbe a Lisszaboni Szerződésnek köszönhetően. A Lisszaboni Szerződés a korábbi alapító szerződésekre vonatkozóan tartalmaz módosításokat. A tagállamok december 13-án írták alá, de csak december 1-jén 5 lépett hatályba. A szerződés egyik legfontosabb intézkedése a hatáskörök megváltoztatása volt. A szerződés három hatáskört nevez meg: kizárólagos, megosztott és nemzeti. A szerződés az Uniót jogi személyiséggel ruházza fel, ami lehetőséget ad a hárompilléres szabályozás felszámolására és ez lehetővé teszi a közösségi és az uniós hatáskörök közti különbségek megszüntetését. 6 A szerződés a mezőgazdaságot a megosztott hatáskörű politikák körébe sorolja. A megosztott hatáskör azt jelenti, hogy mind az Unió, mind pedig a tagállamok alkothatnak szabályokat, de a tagállamok csak olyan kérdésekben, ahol az Unió még nem gyakorolta hatáskörét vagy lemondott annak gyakorlásáról. 7 Az Unió hatáskörét azonban korlátozza a hatáskör-átruházás elve, ami azt jelenti, hogy csak olyan területeken járhat el, amelyet a tagállamok a szerződésekben ráruháztak. A hatáskörök meghatározása demokratikusabbá és átláthatóbbá teszi az Uniót, ami Magyarország érdeke is. A mezőgazdaság megosztott hatáskörbe való sorolása hazánknak is kedvezőbb feltételeket biztosít, mert lehetőséget kap jogi aktusok létrehozására, emellett korlátozni is tudja az Unió tevékenységét, hiszen ha valamivel nem ért egyet, akkor az a szabály nem kerülhet bevezetésre. 5 Letöltés ideje: Káldyné Esze Magdolna Vida Krisztina Kruppa Éva Ferkelt Balázs (2010): Integrálódó Európa II., Perfekt Kiadó, p Horváth Zoltán Ódor Bálint (2008): Az Európai Unió szerződéses reformja, Hvgorac Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, pp

15 1.3. A KAP döntéshozatali rendszere Mivel a KAP közös politika, ezért az ezzel kapcsolatos döntéshozatal közösségi szinten, a végrehajtás pedig a tagállamok szintjén valósul meg, melynek során a közösségi szabályok betartása kiemelkedő fontossággal bír. A döntéshozatalban a Bizottság szerepe meghatározóbb, mint a többi közös politikák esetében. Döntéskezdeményező szerepe mellett, végrehajtói feladatokat is ellát, amit a Tanács rendszeresen ellenőriz. A Bizottság tevékenységére jellemző, hogy megfontolt lépéseket tesz. Radikális döntéseket csak súlyos ügyek esetében hoz. A Bizottság elsődleges feladata a javaslatok előkészítése, melyeket létrehozhatnak saját kezdeményezésre vagy mások felkérésére. A javaslatok előkészítése során folyamatos a konzultáció, amely a bizottság igazgatóságai, a tagállamok küldöttei, érdekképviseleti szervek és szakszervek között folyik. A döntéshozatalban a Lisszaboni Szerződésig a Tanács volt a fő döntéshozó. Döntéseit döntéshozói csomagok segítették, ami csak akkor születhetett meg, ha a különböző nemzeti érdekek nem sérültek. A Tanács döntéshozatalában könnyebbséget jelent, hogy az éves árfelülvizsgálatok keretében több döntést is meg tudnak hozni. Fontos megemlíteni, hogy a mezőgazdasági döntéseket nem lehet halogatni, mert annak komoly következményei lehetnek. A döntéshozatalban a Parlamentnek a Lisszaboni Szerződés hatályba lépéséig csak konzultációs joga volt. A Lisszaboni Szerződés hatályba lépése után a Parlament szerepe a döntéshozatalban felértékelődött. A döntéseket az együttdöntési eljárás keretében hozzák meg, amiben a Parlamentnek társjogalkotó szerepe van. A Bizottságnak a Tanácsot és a Parlamentet egyenlő félként kell kezelnie A KAP szabályozási területei A közös agrárpolitikának 3 szabályozási területe van Közös piacpolitika 8 Kengyel Ákos (2010): Az Európai Unió közös politikái, Akadémiai Kiadó Zrt., Budapest, pp

16 A mezőgazdasági piacok közösségi szabályozása a legfontosabb terület, amely a közös piaci rendtartás vagy más néven közös piaci szervezeten keresztül valósul meg. A közös piaci szervezetek a legfontosabb intézkedéseket, szabályozásokat tartalmazzák, mint például az árak szabályozása. A közös piaci szervezetek célja a következő három alapelv 9 teljesítése. o o o a piac egységessége, amely az egységes szabályokra, feltételekre, előírásokra, emellett pedig a termékek szabad mozgására utal. a közösségi preferencia betartása, amely a közösségi termékek preferálását jelenti a harmadik országból bejövővel szemben. A pénzügyi szolidaritás, amely azt jelenti, hogy a tagországoknak, függetlenül attól, hogy mekkora a nemzetgazdaságuk, illetve, hogy mekkora a mezőgazdasági termelésük, a közös piaci szervezetek költségeihez azonos szabályok szerint meghatározott mértékkel kell hozzájárulniuk. 2. Vidékfejlesztési politika A szabályozás másik kulcsfontosságú eleme a vidékfejlesztési politika, amelynek fontossága először McSharry-reformjában jelent meg. A vidékfejlesztési politika egyre inkább felértékelődik és hangsúlyosabb lesz a KAP-ban, ami megmutatkozik abban is, hogy a mezőgazdasági kiadások egyre nagyobb részét teszi ki. 3. Horizontális szabályozás A szabályozás harmadik eleme a horizontális szabályozás, amely az agrárszabályozás többi területét jelenti, mint például a növény-és állat egészségügyi előírásokat. Értékelés A közös agrárpolitika fejlődése kihatással van a jelenleg kialakult agrárpolitikai helyzetre. Ennek értelmében tehát érdemes értékelni a közös agrárpolitika reformjait. A KAP korai szakaszában alkalmazott ártámogatási politika alkalmazását alapvető hibának bizonyult. Az ártámogatási politika alkalmazása ugyanis csak rövid ideig tartható fenn, hiszen hosszú távon a piac torzulásához vezet. A mezőgazdasági termékek túlpozícionálása pedig kihatással van a gazdaság egészének alakulására. 9 Ian Barnes and Pamela M. Barnes (1995): The enlarged European Union, Longman, Edinburgh, pp

17 A reform során elérendő cél volt a termékfeleslegek csökkentése, amit sikerült elérni az intervenciós intézkedésekkel és az exporttámogatásokkal, de alkalmazásuk túl nagy anyagi terhet rótt a tagállamokra. Az 1992-es reform már felmérte, hogy olyan lépések meghozatalára van szükség, amelyek kevésbé torzítják a piacot, de a helyzet szükségességéhez képest a reformlépések túl óvatosra sikeredtek. A jövedelemtámogatási rendszer preferálása az ártámogatási rendszerrel szemben egy fontos mozzanata volt a reformnak, de a legfőbb probléma ezzel kapcsolatban az volt, hogy csak fokozatosan alakították ki és nem terjesztették ki a legfontosabb termékre. A jövedelemtámogatási rendszer legfőbb előnyének tartom, hogy a gazdák megfelelő jövedelmének biztosítása mellett nem ösztönöz a termelés mértékének növelésére, ami a termékfeleslegek csökkentéséhez vezet. Mivel az agrárgazdaságra jellemző az elöregedés, ezért jónak tartom, hogy a reform az idősebbek számára korengedményes nyugdíjt tett lehetővé. Ettől azonban a fiatalok még nem kezdtek el gazdálkodni, vagyis a korengedményes nyugdíj feltételeinek kidolgozása mellett nagyobb hangsúlyt kellett volna fektetni a fiatal gazdák támogatására is, nemcsak anyagilag, hanem szakmailag, tanácsadással is. A 2003-as agrárreform a termelés és a támogatás szétválasztásának ügyében nem hozott radikális intézkedéseket. Az eredményesség érdekében a Bizottság szélsőségesebb javaslatát kellett volna elfogadni, vagyis a termelés és támogatás teljes szétválasztását. A reformnak intézkedéseket kellett volna tenni annak ügyében, hogy az országok egyenlő mértékben részesülhessenek a támogatásokból. Nem tartom jónak, hogy a fejlettebb országok nagyobb mértékű támogatásokat kapnak, mint az elmaradottabbak, miközben ugyanazokat a feltételeket kell teljesíteniük. Alapvető problémának tartom, hogy a közvetlen kifizetések összege múltbeli bázisévek alapján kerül kiszámításra. Ezek az összegek ugyanis nem tükrözik jól a gazdáknak a helyzetét. A 2003-as reform legnagyobb problémájának azt az óvatos megközelítést tartom, amelyek az intézkedésekben tükröződnek. Véleményem szerint azért nem került sor radikális reformra, mert az adott körülmények nem voltak túl drasztikusak, vagyis az Unió nem küzdött élelmiszerhiánnyal, ugyanakkor nem kellett élelmiszer hegyeket sem eltüntetnie. A Lisszaboni Szerződés az Unió életében kiemelkedő szerepet tölt be. Intézkedései hatására az EU egy demokratikusabb, könnyebben átlátható Közösség irányába mozdult el. 17

18 Azzal, hogy az agrárpolitikát a megosztott hatáskörű politikák körébe sorolták, a tagállamok szerepét erősítették meg. 18

19 2. Az EU agrártámogatási rendszerének alapjai 2.1. A Strukturális Alapok kialakulása Az integráció létrejöttekor a hat alapító ország gazdasági fejlettsége homogénnek volt mondható. A Római Szerződésben a regionális politikáról nem esett szó, alapvető célként csak az országok gazdasági fejlődését tűzték ki. Az 1970-es évek elején viszont napirendre került az integráció kibővítése. Ugyanezekben az években több válságot kellett megélnie a világnak. A bővítés kérdése és a válságok rávilágították a hatokat a regionális és kohéziós politikák szükségességére, az elmaradottabb területek felzárkóztatásának jelentőségére. A fent említett események következményeképp jött létre 1975-ben az Európai Regionális Fejlesztési Alap, amely az 1957-ben létrejött Európai Szociális Alap és az 1962-ben létrejött Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap tevékenységét hivatott kiegészíteni. Ez a három alap egészült ki 1993-ban a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszközzel (HOPE). 10 Ezt a négy alapot nevezik Strukturális Alapoknak, melyek együttes célja az egyes régiók közötti különbségek csökkentése. A Strukturális Alapoktól független Kohéziós Alap 1993-ban jött létre, amely szintén a támogatáspolitika forrásait bővítette. A Kohéziós Alap célja az EU kevésbé fejlett országainak támogatása. Az alap olyan országokat támogat, melyeknek vásárlóerőparitáson mért GNP-je nem éri el az uniós átlag 90 %-át. A Kohéziós Alap és a Strukturális Alapok között alapvető eltérés a támogatásra jogosultak van, mivel az előbbi országokat támogat, míg az utóbbi régiókat A Strukturális Alapok általános szabályozása A Strukturális Alapok szabályozása 4 szinten valósul meg. Az első szinten a közösségi regionális politika alapjai, céljai, feladatai, eszközei vannak. A második szinten vannak a Strukturális Alapok általános szabályai, úgy mint a célok, feladatok, alapelvek, a tevékenység földrajzi lehatárolása stb. 10 Palánkai Tibor (2003): Ecoomics of European Integration. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp

20 A harmadik szinten találhatók a különböző Strukturális Alapok tevékenységének szabályozása. Megtalálhatók itt azok a tevékenységek, melyeket a különböző alapok támogatnak. A negyedik szinten található minden olyan anyag, leírás, kézikönyv, amely az alapok tevékenységéhez szükséges A Strukturális Alapok működésének alapelvei A Strukturális Alapok felhasználása 4 elv alapján működik: Koncentráció: a koncentráció alapelve szerint két dologra kell összpontosítani, egyrészt arra, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi eszközök együttesen kerüljenek felhasználásra, másrészt arra, hogy a legelmaradottabb régiók kapják meg a támogatásokat. Partnerség: a Strukturális Alapok nemzeti programok végrehajtásában segítenek. A programokat a tagállamok nyújtják be, a végrehajtás milyensége viszont a Közösség és a tagállamok szerveinek együttműködésén múlik. A célok elérése érdekében a tagállamoknak és a Közösségnek együtt kell működnie. Ebben az együttműködésben, partnerségben részt vesznek a regionális és helyi önkormányzatok és más illetékes szervek, szervezetek, akiknek a program sikeres végrehajtásához köze lehet. Programozás: a programozásnak 3 lépcsőben valósul meg. Az első lépést a tagállamok teszik a nemzeti fejlesztési terveik létrehozásával. A második lépés a Közösség feladata, úgynevezett közösségi támogatási keretet készítenek el. Az utolsó lépés a tagállamok és a Közösség tárgyalása, melyeknek végeredménye az operatív program. Ezek a dokumentumok 3-6 éves időszakokra előre határozzák meg a feladatokat. A programozás a program végrehajtásának egyes részeit tartalmazza, feladatokat határoz meg és középtávra (3-6 év) szól. Addicionalitás: a Strukturális Alapokból származó források nem válthatják ki a nemzeti programokat, csak hozzájárulhatnak a költségekhez, illetve kiegészíthetik azokat. 20

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2007. ( ) FVM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kedvezőtlen adottságú területeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

EU agrárpolitika és vidékfejlesztés

EU agrárpolitika és vidékfejlesztés EU agrárpolitika és vidékfejlesztés Székesfehérvár 2012. április 18. UDVARDY Péter Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Közös agrárpolitika - KAP Már a Római szerződésben szerepelt (39. cikkely)

Részletesebben

A KAP célkitűzései, alapelvei és eszközrendszere, és hatásai

A KAP célkitűzései, alapelvei és eszközrendszere, és hatásai A KAP célkitűzései, alapelvei és eszközrendszere, és hatásai 8-9. előadás Közös Agrárpolitika( CAP ) céljai Munkatermelékenység emelése, a műszaki fejlesztés fokozásával, a munkaerő racionális felhasználásával

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Alaptámogatás és a fiatal gazdák kiegészítő

Alaptámogatás és a fiatal gazdák kiegészítő Alaptámogatás és a fiatal gazdák kiegészítő támogatása Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár Földművelésügyi Minisztérium AGRYA KONFERENCIA 2015. február 27. - Budapest Az EU 7 éves pénzügyi

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

Fiatal gazdák ösztönzése 2014-2020

Fiatal gazdák ösztönzése 2014-2020 Virágzó Vidékünk Európa Nap Fiatal gazdák ösztönzése 2014-2020 Dr. Weisz Miklós AGRYA társelnök MNVH elnökségi tag Kecskemét, 2014-05-16 2000 2010 Fiatal gazdák (< 35): - 2,1% Gazdák (35 54): - 5,3 % Fiatal

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály KAP ÚJ CÉLKITŰZÉSEI 1. Életképes élelmiszertermelés: a mezőgazdasági jövedelmek

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter /. (..) VM rendelete

A vidékfejlesztési miniszter /. (..) VM rendelete A vidékfejlesztési miniszter /. (..) VM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól

Részletesebben

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

L 199/84 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.7.29. (Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) BIZOTTSÁG

L 199/84 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.7.29. (Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) BIZOTTSÁG L 199/84 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.7.29. II (Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) BIZOTTSÁG A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2005. július 20.) az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.11.)

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.11.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.11. C(2015) 3035 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.11.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a méhészeti ágazatban

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Biztosításmatematikus, ONYF ESSPROS (European System of integrated Social Protection Statistics) A szociális védelem integrált európai statisztikai

Részletesebben

Az Európai Unió közös mezőgazdasági politikája

Az Európai Unió közös mezőgazdasági politikája Közös agrárpolitika Az Európai Unió közös mezőgazdasági politikája Közös agrárpolitika: CAP (Common Agricultural Policy) 2012. tavasz Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék az integráció egyik

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

A dohány támogatása az új ciklusban

A dohány támogatása az új ciklusban A dohány támogatása az új ciklusban Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Ófehértó, 2015. szeptember 10. Az agrár- és vidékfejlesztési támogatások

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor

OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS HÁTTERE Oroszország kormánya augusztus 7-én importtilalmat vezetett

Részletesebben

Az Európai Unió közös mezőgazdasági politikája

Az Európai Unió közös mezőgazdasági politikája Az Európai Unió közös mezőgazdasági politikája 2012. ősz Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék Közös agrárpolitika Közös agrárpolitika: CAP (Common Agricultural Policy) az integráció egyik legköltségesebb

Részletesebben

MUNKAANYAG A MINISZTER ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

MUNKAANYAG A MINISZTER ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter.../... (..) FVM rendelete az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő Helyes Mezőgazdasági és Környezeti

Részletesebben

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Időközi kifizetések időbeni alakulása a 2007-2013-as időszakban uniós szinten... 6 Időközi kifizetések országcsoportonként....

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 2015. április 20. 13:23 Összesen 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni a 2007-2013 között még fel nem használt keret terhére

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

A BÚZA KERESKEDELEM FONTOSABB SZEREPLŐI 2. RÉSZ, EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁS 1. Kulcsszavak: búza, terménykereskedelem, világpiac, export, import, EU-27

A BÚZA KERESKEDELEM FONTOSABB SZEREPLŐI 2. RÉSZ, EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁS 1. Kulcsszavak: búza, terménykereskedelem, világpiac, export, import, EU-27 Franciaország Németország Egyesült Királyság Lengyelország Románia Spanyolország Olaszország Csehország Dánia Bulgária Magyarország Svédország Litvánia Ausztria Görögország Belgium Szlovákia Hollandia

Részletesebben

2004.3.30. AZ EURÓPAI UNIÓ HIVATALOS LAPJA

2004.3.30. AZ EURÓPAI UNIÓ HIVATALOS LAPJA 03/43. kötet Az Európai Unió Hivatalos Lapja 295 32004R0583 2004.3.30. AZ EURÓPAI UNIÓ HIVATALOS LAPJA L 91/1 A TANÁCS 583/2004/EK RENDELETE (2004. március 22.) a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus,

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

6200 Kiskőrös, Luther tér 1. Tel.: 78/415-540 2014. szeptember

6200 Kiskőrös, Luther tér 1. Tel.: 78/415-540 2014. szeptember Megvalósítási határidő hosszabbítás A LEADER HACS közreműködésével megvalósuló, 2012-2014. években benyújtott támogatásban részesült kérelmek esetében meghosszabbításra került a megvalósítási határidő.

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

w w w. c s i g e e s c s i g e. c o m

w w w. c s i g e e s c s i g e. c o m A pályázatok benyújtása 2015. május 18-tól lehetséges! Támogatás célja Cél a fiatal mezőgazdasági termelők gazdaságalapításának és a birtokstruktúra átalakításának előmozdítása, a mezőgazdasági munkaerő

Részletesebben

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Az Európai Unió azért hozta létre a strukturális és kohéziós alapokat, hogy segítsék a

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6.

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Richter Csoport 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Összefoglaló 2014. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: -2,8% ( ), +1,2% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés

A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés NUTS rendszer Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques NUTS kategóriák NUTS 1: Statisztikai Nagyrégiók NUTS 2: Tervezési-Statisztikai Régiók NUTS 3: Megye Local

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

DEC 63/2010. SZ. ELŐIRÁNYZAT-ÁTCSOPORTOSÍTÁS

DEC 63/2010. SZ. ELŐIRÁNYZAT-ÁTCSOPORTOSÍTÁS EURÓPAI BIZOTTSÁG BRÜSSZEL, 26/11/2010 ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉS 2010 III. SZAKASZ BIZOTTSÁG 05. CÍM DEC 63/2010. SZ. ELŐIRÁNYZAT-ÁTCSOPORTOSÍTÁS EUR AZ ALÁBBI KÖLTSÉGVETÉSI SOROKBÓL: 05 02. ALCÍM A mezőgazdasági

Részletesebben

A hulladékkezeléssel kapcsolatos közszolgáltatások helyzete vidéken és a városokban

A hulladékkezeléssel kapcsolatos közszolgáltatások helyzete vidéken és a városokban Mintacím szerkesztése A hulladékgazdálkodás új rendszere A hulladékkezeléssel kapcsolatos közszolgáltatások helyzete vidéken és a városokban Vámosi Oszkár ügyvezető Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA REFORMJA. Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA REFORMJA. Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA REFORMJA Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár A magyar mezőgazdaság Európai Unión belüli súlya a termelési érték alapján 2006-1,83% 2007-1,86% 2008-2,07% 2009-1,76%

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

A magyar építőipar számokban

A magyar építőipar számokban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton

Részletesebben

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek és kialakulásuk Feladatkörük Érdekviszonyaik Szerves fejlődés Európai

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005. IMPULZUS Program. Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7.

TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005. IMPULZUS Program. Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7. TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005 IMPULZUS Program Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7. Budapest Az uniós támogatások története TÁMOP 5.5.3. Előcsatlakozás Előcsatlakozási

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013.

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013. Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,

Részletesebben

MTA Regionális Kutatások Központja

MTA Regionális Kutatások Központja A vidékfejlesztés kívánatos helye, szerepe a következő programozási időszak stratégiájában és szabályozásában Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu 1 Alapkérdések, alapfeltételezések Mi szükséges ahhoz,

Részletesebben

EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSOK A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGBAN

EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSOK A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGBAN BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Levelező tagozat Külkereskedelmi vállalkozó szakirány EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSOK A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGBAN Készítette: Sas Laura

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

export-visszatérítés intervenció vidékfejlesztés területalapú támogatás állatteny. támogatás egyéb cukor gyümölcs és zöldség bor olívaolaj juh- és kecskehús tej szántóföldi növények vidékfejlesztés egyéb

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Egészségügyi ellátások. Alapellátás és Járóbeteg-ellátás: Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente.

Egészségügyi ellátások. Alapellátás és Járóbeteg-ellátás: Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente. Egészségügyi ellátások Ausztria: Alapellátás és Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente. Átlagban 8-10 eurót kell fizetni naponta, de ez tartományonként változik. 28 nap a felső korlát.

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Közösségi (EU) pénzügyek. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Közösségi (EU) pénzügyek. tanulmányokhoz III. évfolyam Pénzügy és számvitel szakirány BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Közösségi (EU) pénzügyek tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Közösségi (EU) pénzügyek

Részletesebben

144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet

144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet 144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdészeti célra használt géppark fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről A

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet

Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet TÁJÉKOZTATÓ A devizában végzett műveletek teljesítési rendjéről Hatályos: 2012. január 2-től 1 I. Általános feltételek A Takarékszövetkezet csak tartalmi, nyelvi és alaki

Részletesebben

Nagygazdák és kisgazdák*

Nagygazdák és kisgazdák* Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé Világtendenciák A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé 80-as évek elejétől: túltermelési válság 25 % visszaesés (34% az EU-ban) Asztali bort adó szőlőterületek

Részletesebben

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542 Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után?

A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után? A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után? XVI. Szőlészeti, Borászati és Marketing Konferencia Lakitelek 2015. január 28. Sztanev Bertalan osztályvezető Az uniós szabályozás 2008.

Részletesebben

a 2014-2020 közötti programozási időszakra történő felkészülésről és a

a 2014-2020 közötti programozási időszakra történő felkészülésről és a A Z E M V A T Á R S F I N A N S Z Í R O Z Á S Ú I N T É Z K E D É S E K I R Á N Y Í T Ó H A T Ó S Á G Á N A K A 5./2014(II. 6.) K Ö Z L E M É N Y E a 2014-2020 közötti programozási időszakra történő felkészülésről

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSI ÓRAREND Érvényes: 2015. szeptember 7-től

SZOLGÁLTATÁSI ÓRAREND Érvényes: 2015. szeptember 7-től 2760 Nagykáta, Dózsa Gy. u. 10 SZOLGÁLTATÁSI ÓRAREND Érvényes: 2015. szeptember 7-től I. Belföldi forint fizetési ok JÓVÁÍRÁS Megbízás típusa GIRO-IG1 GIRO IG2 VIBER TERHELÉS Takarékszövetkezetünk nostro

Részletesebben

Díjnyertes pályázatok

Díjnyertes pályázatok 2014 Díjnyertes pályázatok MAGYARORSZÁG ÉS A KÖZÉP-EURÓPAI TÉRSÉG AZ EURÓPAI UNIÓBAN Az Országgyűlés Könyvtára Házi könyvtár MAGYARORSZÁG ÉS A KÖZÉP-EURÓPAI TÉRSÉG AZ EURÓPAI UNIÓBAN Díjnyertes pályázatok

Részletesebben

versenyképess Vértes András 2007. május 10.

versenyképess Vértes András 2007. május 10. Magyarország g hosszú távú versenyképess pessége: kihívások és s lehetőségek Vértes András 2007. május 10. Az elmúlt 10-15 év egészében Magyarország versenyképesnek bizonyult! az áruk és szolgáltatások

Részletesebben