A KAP jövője 2020-ig. Politikai megállapodás. Európai Bizottság. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság. Mezőgazdaság és vidékfejlesztés

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A KAP jövője 2020-ig. Politikai megállapodás. Európai Bizottság. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság. Mezőgazdaság és vidékfejlesztés"

Átírás

1 A KAP jövője 2020-ig Politikai megállapodás Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság Európai Bizottság Mezőgazdaság és vidékfejlesztés

2 Vázlat 1. A KAP reformjának folyamata 2. Szakpolitikai kihívások és célkitűzések 3. A KAP területén hozott döntések részletesen 4. A következő lépések 2

3 1. A KAP reformjának folyamata 3

4 Hol tart a KAP reformjának folyamata? április 12. június 11. Nyilvános vita (az európai polgárok és szervezetek részvételével) november 18. A Bizottság közleménye: A KAP jövője 2020-ig október 12. A Bizottság jogalkotási javaslatai a KAP-ra vonatkozóan Vita az Európai Parlamentben és a Tanácsban június 26. Politikai megállapodás a KAP reformjáról az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között A jogalkotási szakasz lezárása A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és a végrehajtási aktusok elfogadása 4

5 A KAP finanszírozása A többéves pénzügyi keret és a KAP Európai Tanács ( ) A Bizottság javaslatai ( ) A bizottsági javaslatok módosítása (milliárd évi árakon) milliárd %-ban 2. fejezet % KAP (összesen) % 1. pillér % 2. pillér % Válságtartalék pillér + válságtartalék % A KAP %-os hányada a többéves pénzügyi keretben KAP (válságtartalék nélkül) 37.8% 36.3% 15% az 1. pillérből a 2. pillérbe (társfinanszírozás nélkül) Átcsoportosítási lehetőség a pillérek között 5 15% a 2. pillérből az 1. pillérbe (+10% egyes tagállamoknál)

6 Milliárd EUR jelenlegi árakon 70 A KAP-kiadások alakulása 1980 és 2010 között (jelenlegi árakon) 60 EU- 10 EU- 12 EU- 15 EU- 25 EU- 27 EU Export-visszatérítések Egyéb piactámogatási intézkedések Piaccal kapcsolatos kiadások Termeléstől függő közvetlen támogatások Termeléstől független közvetlen támogatások Közvetlen támogatások 2013 után Vidékfejlesztés Forrás: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság 2013 = költségvetés (kötelezettségvállalások); 2014= kötelezettségvállalások 2014= az 1. pillérből a 2. pillérbe való átcsoportosítás után (a rugalmasság 6 és támogatásmaximalizálás alkalmazása előtt)

7 2. Szakpolitikai kihívások és célkitűzések 7

8 A mezőgazdaságot érintő kihívások Kihívások Gazdasági kihívások Gazdasági Környezeti Területi Élelmezésbiztonság A termelékenységnövekedés lelassulása Ár-/bevételingadozás Gazdasági válság Környezeti kihívások ÜHG-kibocsátások Talaj kimerülése Víz- és levegőminőség Élőhelyek és biodiverzitás Területi kihívások Vidéki térségek életképessége Az EU mezőgazdaságának sokfélesége 8

9 Új tendenciák a nyersanyagárak vonatkozásában 450 (a Világbank MUV-indexével csökkentett adatok, 2005 = 100) Mezőgazdaság Műtrágyák Energia Fémek és ásványok Forrás: Világbank. Megjegyzés: a évre vonatkozó adatok szeptemberi becsléseken alapulnak. 9

10 Éghajlatváltozás az EU mezőgazdaságára gyakorolt lehetséges hatások Áradások Melegebb és szárazabb nyarak Tengerszint-változás Növényekre veszélyes kártevők és betegségek A gabona- és takarmányhozam Állat-egészségügy és állatjólét Nyári esőzések Téli viharok és áradások A vegetációs időszak hossza, hozamok Megfelelő termőföld Kártevők és betegségek A rendelkezésre álló vízmennyiség Aszály és kánikula Talajerózió Vegetációs időszak, terményhozam A növénytermesztéshez ideális területek Forrás: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentései, valamint a Közös Kutatóközpont és a tagállamok által készített szakértői tanulmányok alapján. 10 Téli esőzések és áradások Nyári esőzések Aszály, vízhiány A talajerózió kockázata Terméshozam, termeszthető növények

11 A primer szektor jelentősége a foglalkoztatásban 11

12 ... és hogyan kezeli az új KAP ezeket a kihívásokat? Kihívások Szakpolitikai célkitűzések A reform célja Gazdasági Környezeti Területi Fenntartható élelmiszer-termelés A természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás és az éghajlatváltozás elleni fellépés Kiegyensúlyozott területfejlesztés Fokozott versenyképesség Jobb fenntarthatóság Nagyobb hatékonyság 12

13 Az új KAP kidolgozásának vezérelvei Szakpolitikai paradigmaváltás Annak felismerése, hogy a magán- és közjavakat e két szféra közösen teremti meg A közjavak biztosítását mindkét pillér támogatni fogja (mindenekelőtt a kizöldítést célzó kifizetések bevezetésével) Hatékonyabb és integráltabb támogatási struktúra A meglévő szakpolitikai eszközök megtartása, az adott struktúra csekély módosításával Az 1. és 2. pillér jelenlegi szakpolitikai eszközeinek célirányosabb, integráltabb, egymást jobban kiegészítő és hatékonyabb végrehajtása Nagyobb rugalmasság a KAP-célkitűzések megvalósításában Az EU-ban fennálló termelési feltételek sokféleségének elismerése és ennek tükröződése a szakpolitikai eszközök rugalmasabb végrehajtási módjaiban Megalapozott szabályozási és költségvetési keret révén egyenlő versenyfeltételek biztosítása, hozzájárulva a közös célkitűzések közös eszközökkel történő megvalósításához 13

14 A KAP mely eszközeivel valósíthatók meg a reformcélkitűzések? Fokozott versenyképesség Jobb fenntarthatóság Nagyobb hatékonyság A piaci folyamatokat figyelembe vevő jobb gazdasági eszközök Válságkezelés: védzáradék, válságtartalék/kockázatkezelési eszköztár A mezőgazdasági termelők helyzetének javítása az élelmiszer-ellátási láncban (termelői szervezetek, termelői szervezetek társulásai és szakmaközi szervezetek) Kutatás, innováció és tudástranszfer; jobb mezőgazdasági tanácsadási rendszer Új, zöld kifizetés az 1. pillérben Fokozott és hatékonyabb kölcsönös megfeleltetés Két környezetvédelmi prioritás a vidékfejlesztésben; minimális ráfordítási kötelezettség Kutatás, innováció és tudástranszfer; jobb mezőgazdasági tanácsadási rendszer A közvetlen kifizetések új, célirányosabb rendszere Az uniós pénzeszközökre vonatkozó közös stratégiai keretrendszer partnerségi szerződés A közvetlen kifizetések új elosztása a tagállamok között és azokon belül A vidékfejlesztési keretösszegek újraelosztása Az 1. és 2. pillér eszközeinek fokozottabb integrációja Nagyobb rugalmasság a végrehajtásban, a sajátos igények/feltételek figyelembe vétele érdekében 14

15 3. A KAP területén hozott döntések részletesen 15

16 A közvetlen kifizetések új rendszere (1) 2015-ben az uniós termelők a következő támogatásokhoz juthatnak hozzá: Kötelező támogatási rendszerek (minden tagállam): Alaptámogatási rendszer Zöld kifizetés* A fiatal mezőgazdasági termelők támogatási rendszere (+) Önkéntes támogatási rendszerek (a tagállam döntése): Termeléstől függő támogatás Támogatás a hátrányos természeti adottságú területeken Átcsoportosítással nyújtható támogatás Valamennyi kifizetés kölcsönös megfeleltetés alapján működik A mezőgazdasági tanácsadási rendszerhez valamennyi termelő hozzáférhet VAGY Egyszerűsített támogatási rendszer a kistermelők számára (a tagállam részéről szabadon választható) * Az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatot folytató termelők részére nyújtott támogatás 16

17 Kölcsönös megfeleltetés Ésszerűsítés A közvetlen kifizetések új rendszere (2) A növénytermesztés diverzifikálása Állandó legelő Ökológiai jelentőségű terület A támogatásmaximalizálásról a tagállam szabadon dönthet feletti összegnél 5%-os csökkenés Termeléstől függő támogatás Számos ágazatot érint A közvetlen kifizetési keretösszeg 8%-áig (vagy 13%-áig, a korábbi támogatási szinttől függően), +2% fehérjenövények esetében A fiatal mezőgazdasági termelőkre vonatkozó támogatási rendszer A közvetlen kifizetési keretösszeg 2%-áig A tevékenység megkezdésekor 40 év alatt «Green» Payment Alaptámogatási rendszer Új alaptámogatási jogosultságok 2015-ben Az egységes területalapú támogatási rendszer meghosszabbítása 2020-ig (EU-10) belső konvergencia/eltérés a külső konvergencia modelljétől a hektáronkénti támogatások szintjének közelítése érdekében (2019-ig a regionális/nemzeti átlag legalább 60%-a) A természeti korlátokra vonatkozó támogatás Hátrányos természeti adottságú területek vagy azok részei esetében A közvetlen kifizetési keretösszeg 5%-áig +25% (támogatási jogosultság) 5 éven keresztül A közvetlen kifizetési keretösszeg 30%- áig Küszöbértékek és kivételek Egyenértékűség Opcionális, átcsoportosítással nyújtható támogatás (+max. 65% 30 ha-t vagy a tagállam mezőgazdasági üzemeinek átlagos méretét nem meghaladó hektárszám után; a közvetlen kifizetési keretösszeg 30%-áig) Az aktív mezőgazdasági termelő meghatározása 17 VAGY A mezőgazdasági kistermelők támogatási rendszere A kérelmek és az ellenőrzések egyszerűsítése Az átalányösszegű kifizetést bizonyos feltételek mellett a tagállam határozza meg [ ] Bevezetés ben A közvetlen kifizetési keretösszeg 10%-áig

18 állandó gyepterület fenntartása Zöld közvetlen kifizetés A közvetlen kifizetési keretösszeg 30%-a három alapvető mezőgazdasági gyakorlathoz kapcsolódik: szántási tilalom a kijelölt területeken nemzeti/regionális arány (5%-os rugalmasság) A növénytermesztés diverzifikálása legalább két különböző növénykultúra, ha a mezőgazdasági üzem szántóterülete több mint 10 ha legalább három különböző növénykultúra, ha a mezőgazdasági üzem szántóterülete több mint 30 ha A fő termény a szántóterület legfeljebb 75%-át, a két fő termény pedig a szántóterület legfeljebb 95%-át foglalhatja el Egy ökológiai jelentőségű terület fenntartása, amely az üzem szántóterületének legalább 5%-a csak azokra a mezőgazdasági üzemekre érvényes, amelyek szántóterülete több mint 15 ha a Bizottság évi jelentését és jogalkotási javaslat előterjesztését követően ez az érték 7%-ra emelkedik ökológiai jelentőségű területek lehetnek pl.: táblaszegélyek, védelmi sávok, parlagon hagyott területek, tájképi elemek, erdősített területek, teraszok, köztes kultúrákkal, takarónövényzettel borított és nitrogénmegkötő növényekkel beültetett területek, rövid rotációs idejű sarjerdők, agrárerdészeti rendszerek, erdőszélek mentén fekvő területsávok Egyenértékűség: egy tagállam határozhat úgy, hogy a termelők az említett három gyakorlat helyett azokkal egyenértékűnek tekintett gyakorlatokat alkalmazhatnak (pl. a növénytermesztés diverzifikálása helyett vetésforgót). 18

19 A versenyképességgel összefüggő célkitűzések megvalósítására irányuló KAP-eszközök Piaci irányultság/ biztonsági háló Termelők együttműködése Kockázatkezelési eszközök Piaci irányultság: o a kvóták (cukor, tej) és a szőlőtelepítési jogok megszüntetése (új engedélyezési rendszer) o bizonyos támogatási rendszerek megszüntetése (sovány tejpor, selyemhernyó) Jobb biztonsági háló: o nagyobb rugalmasság o a marhahúsra vonatkozó intervenciós ár a referenciaár 85%-ára emelkedik o automatikus pályázati rendszer a tejtermékeknél bizonyos mennyiségek meghaladása esetén (a vajra vonatkozó felső határérték tonnára való emelése, felvásárlási időszak + 1 hónap); magántárolási támogatás a lenrost, a sovány tejpor, valamint az OEM vagy OFJ által védett sajtok esetében Megerősített válságkezelés: o Védzáradék o Válságtartalék o Az elismert termelői szervezetek/szakmaközi szervezetek ideiglenes mentesítése a versenyszabályok alól A termelői szervezetek/szakmaközi szervezetek modelljének kiterjesztése valamennyi ágazatra A szállítási szerződések kiterjesztése valamennyi ágazatra (erről a tagállam szabadon dönthet, kivéve a cukor esetében) Beszerzési szerződésekre vonatkozó kollektív tárgyalási lehetőség bizonyos szántóföldi növények termelői, valamint marhahús- és olívaolaj-termelők számára Az elismert termelői szervezetek/szakmaközi szervezetek általi kínálatszabályozás kiterjesztése az OEM vagy OFJ által védett sonkára A cukorágazatban létező megállapodások fenntartása a kvóták megszüntetését követően is A tejágazati termelői szervezetekre/szakmaközi szervezetekre érvényes szabályok kiterjesztése 19 Új kockázatkezelési eszköztár a 2. pillér keretében: o Termény-, állat- és növénybiztosítás (pénzügyi hozzájárulás a bizonyos válsághelyzetekben, pl. a hátrányos éghajlati hatások esetén a termelőknek kártérítést nyújtó biztosítási szerződésekhez) o Kölcsönös kockázatkezelési alapok (a tagállam által akkreditált rendszer, amelynek keretében a társult termelők biztosítást köthetnek, és válság esetén kártérítésben részesülhetnek) o Jövedelemstabilizáló eszköz (a kölcsönös kockázatkezelési alaphoz hasonló rendszer, amelynek esetében viszont a termelői jövedelem csökkenésének oka nem releváns) Egyéb vidékfejlesztési intézkedésekkel fennálló kiegészítő jelleg

20 Az európai strukturális és beruházási alapokkal való összehangolás és kiegészítő jelleg Európai szint Az uniós vidékfejlesztési politika új kerete Az európai strukturális és beruházási alapokra vonatkozó közös rendelkezésekről szóló rendelet (CPR) hatálya alá tartozik az EMVA, az ERFA, az ESZA, a Kohéziós Alap és az ETHA az egyes alapok fő intézkedései által megcélzott 11 közös tematikus célkitűzés révén tükrözi az Európa 2020 stratégiát Nemzeti szint Partnerségi megállapodás Tagállami dokumentum, amely felvázolja az alapok eszközeinek tervezett felhasználását az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósítása jegyében Nemzeti vagy regionális szint Vidékfejlesztési program(ok) (egyéb alapok operatív programjai) 20

21 Hat uniós vidékfejlesztési prioritás 1. A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki térségekben 2. A mezőgazdasági üzemek életképességének javítása és a versenyképesség fokozása valamennyi régióban és a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa esetében, valamint az innovatív gazdálkodási technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás előmozdítása 3. Az élelmiszerlánc szervezésének többek között a mezőgazdasági termékek feldolgozásának és forgalmazásának, az állatjólétnek és a mezőgazdaság terén alkalmazott kockázatkezelésnek az előmozdítása 4. A mezőgazdasággal és az erdészettel kapcsolatos ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása 5. Az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint a karbonszegény és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatban 30% A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben 21 5%

22 Vidékfejlesztési programok Nemzeti vagy regionális szintű programozás Mennyiségi célkitűzések megfogalmazása a program szintjén ezek a hat prioritáshoz és a három több területet érintő célkitűzéshez kapcsolódnak (innováció, éghajlatváltozás és környezetvédelem) Ésszerűsített intézkedési eszköztár alkalmazása: a prioritások és célkitűzések megvalósítását megfelelő csomagokban összpontosuló intézkedések szolgálják Tematikus alprogramok létrehozásának lehetősége (pl. fiatal mezőgazdasági termelők, mezőgazdasági kisüzemek, hegyvidéki területek, rövid ellátási láncok, vidéki térségekben élő nők, az éghajlatváltozás mérséklése, biológiai sokféleség stb.) Finanszírozás Nemzeti keretösszegek odaítélése az Európai Tanács határozata alapján, amelyet a KAP reformjáról szóló átfogó megállapodás részeként a vidékfejlesztésre vonatkozó alap-jogiaktusba integráltak Társfinanszírozás (53%-tól 95%-ig terjedő arányok bizonyos intézkedések/régiók esetében; akár 100% is lehet az 1. pillérből átcsoportosított eszközökből finanszírozott intézkedések esetében) a vidékfejlesztési finanszírozás 30%-át bizonyos, a környezet szempontjából előnyös, illetve az éghajlatváltozás elleni küzdelmet szolgáló intézkedésekre kell fordítani Közös nyomon követési és értékelési rendszer (+ teljesítmény-keretrendszer) 22

23 Vidékfejlesztési intézkedések 17 intézkedés + LEADER, többek között a következő területeken: Tudásátadás, tájékoztatási tevékenységek és tanácsadási szolgáltatások Minőségi termékekre irányuló programok, beleértve a tájékoztatási és promóciós kampányokat Tárgyi eszközökbe történő beruházások, a fiatal mezőgazdasági termelőkre nézve magasabb támogatási intenzitással, kollektív és integrált beruházások bizonyos feltételek mellett öntözési beruházások lehetősége A mezőgazdasági üzemek és vállalkozások fejlesztése a kistermelőket, a fiatal mezőgazdasági termelőket és a mezőgazdasági kisüzemeket célzó támogatások kibővítése mellett Erdőterületek fejlesztése és javítása Termelői csoportok létrehozásának támogatása valamennyi tagállamban Agrár-környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos kifizetések,valamint ökológiai termelés: nagyobb rugalmasság és a közös fellépések erőteljesebb támogatása Jelentős mértékben megerősített együttműködési intézkedés, amely kiterjed a kísérleti projektekre, a rövid ellátási láncokra és a helyi népszerűsítő tevékenységekre Új kockázatkezelési eszköztár A LEADER-megközelítés megerősítése valamennyi uniós alap tekintetében 23

24 4. A következő lépések 24

25 Az ÚJ KAP uniós szintű indikatív ütemterve június 26. Politikai megállapodás a KAP által vett új irányról nov./dec. Az alap-jogiaktusok elfogadása jan./febr. Az alap-jogiaktusok kihirdetése 2014 első féléve A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása 2014 első féléve A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és a végrehajtási aktusok kihirdetése január 1. Az új KAP teljes körű hatálybalépése 25

26 A következő lépések A jogalkotási szakasz lezárása Átmeneti rendelkezések Az alap-jogiaktusok hivatalos jóváhagyása A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási aktusok jóváhagyása Közvetlen kifizetések A közvetlen kifizetések új rendszerének nemzeti/regionális szintű végrehajtása Vidékfejlesztés A partnerségi megállapodások és a vidékfejlesztési programok jóváhagyása 26

27 További információk Kampány az új KAP-ról - "Ápoljuk gyökereinket" A KAP2020-ról szóló politikai megállapodás Jogalkotási javaslatok Hatásvizsgálat 27

28 Köszönöm a figyelmüket! 28

29 5. MELLÉKLET 29

30 A közvetlen kifizetések újraelosztása 800 Azon tagállamoknál, amelyek közvetlen kifizetései nem érik el az uniós átlag 90%-át, a különbség egyharmada kipótlásra kerül ra valamennyi tagállam eléri a minimális támogatási szintet EUR/ha (jelenlegi árakon) MT NL BE EL IT CY DK SI DE FR LU IE EU AT HU CZ ES FI SE BG UK PL PT SK HR RO LT EE LV A KAP-reform referenciaértékei (EUR/ha) EU-átlag a KAP reformjáról szóló megállapodás (EUR/ha) A KAP reformjáról szóló megállapodás (EUR/ha) az EU-átlag 90%-a a KAP reformjáról szóló megállapodás (EUR/ha) Forrás: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság 30

31 Halmozódó környezetvédelmi előnyök A KAP kizöldítést szolgáló új rendszere Végrehajtási mechanizmus Vidékfejlesztés Kizöldítés Önkéntes: a felmerült költségek és az elmaradt bevétel megtérítése Kötelező: pénzügyi támogatással (termeléstől független zöld kifizetés hektáronként) Kölcsönös megfeleltetés Mezőgazdasági terület (közvetlen kifizetésekre jogosult) Szabályozás: (kötelező gazdálkodási követelmények és jó mezőgazdasági és környezeti állapot) 31

32 Lengyelország Olaszország Franciaország Spanyolország Németország Románia Görögország Portugália Ausztria Magyarország Egyesült Királyság Finnország Bulgária Horvátország Írország Cseh Köztársaság Szlovákia Svédország Litvánia Lettország Szlovénia Észtország Dánia Hollandia Belgium Ciprus Luxemburg Málta milliárd (jelenlegi árakon) A vidékfejlesztési források elosztása 2014 és 2020 között A vidékfejlesztési források elosztása 2014 és 2020 között Forrás: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság 32

33 Vidékfejlesztési prioritások 1. Tudásátadás és innováció 2. A mezőgazdasági üzemek életképessége, versenyképesség, innovatív gazdálkodási technológiák, fenntartható erdőgazdálkodás 3. Az élelmiszerlánc szervezése, beleértve a feldolgozást/ forgalmazást, az állatjólétet és a kockázatkezelést 4. Ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása 5. Erőforrás-hatékonyság és elmozdulás a karbonszegény és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes gazdaság irányába 6. Társadalmi befogadás, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben Stratégiai tervezés Kiemelt témák a) innováció, együttműködés és a tudásbázis fejlesztése; b) a mezőgazdaság, az élelmiszer-termelés és az erdészet, valamint a kutatás és az innováció közötti kapcsolatok; c) egész életen át tartó tanulás és szakképzés a) valamennyi mezőgazdasági üzem gazdasági teljesítményének javítása, valamint az üzemek szerkezetátalakítása és korszerűsítése mindenekelőtt a piaci jelenlét, a piacorientáltság és a diverzifikálás fokozása céljából; b) a mezőgazdasági tevékenység megkezdésének megkönnyítése a megfelelően képzett mezőgazdasági termelők számára és a generációs megújulás elősegítése. a) az elsődleges termelők integrációja az agrár-élelmiszeripari láncba: minőségrendszerek, értéknövelés, a helyi piacokon és a rövid ellátási láncokon keresztül folytatott promóció, termelői csoportok/szervezetek; b) a mezőgazdasági üzemekben megvalósuló kockázatmegelőzés és -kezelés. a) biológiai sokféleség, beleértve a Natura 2000 területeket és a hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal küzdő területeket, valamint a jelentős természeti értéket képviselő gazdálkodást, továbbá az európai tájak állapotát; b) vízgazdálkodás, a műtrágya- és peszticidhasználat szabályozását is beleértve; c) a talajerózió megelőzése és talajgazdálkodás. a) a vízfelhasználás hatékonysága b) az energiafelhasználás hatékonysága c) megújuló energiaforrások, melléktermékek, hulladékok és nem élelmiszer jellegű nyersanyagok biogazdasági célokra történő felhasználása d) az üvegházhatást okozó gázok és az ammónia kibocsátásának csökkentése e) széntárolás és -megkötés a) diverzifikálás, új kisvállalkozások alapítása és fejlesztése, munkahelyteremtés b) helyi fejlesztés a vidéki térségekben c) az információs és kommunikációs technológiák (ikt) a vidéki térségekben Több területet érintő célkitűzések Innováció, éghajlatváltozás és környezetvédelem 33

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA REFORMJA. Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA REFORMJA. Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA REFORMJA Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár A magyar mezőgazdaság Európai Unión belüli súlya a termelési érték alapján 2006-1,83% 2007-1,86% 2008-2,07% 2009-1,76%

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020. 2014. december 09. Terra Madre

VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020. 2014. december 09. Terra Madre VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020 2014. december 09. Terra Madre FEJLESZTÉSPOLITIKA AGRÁR ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS CÉLOK, FŐ IRÁNYOK: 1) EURÓPAI UNIÓS SZINT: EU 2020, KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA 2) TAGÁLLAMI/NEMZETI

Részletesebben

Rövid Ellátási Lánc tematikus alprogram Magyarországon

Rövid Ellátási Lánc tematikus alprogram Magyarországon Rövid Ellátási Lánc tematikus alprogram Magyarországon JUHÁSZ, Anikó Rövid Ellátási Lánc (REL) EMVA tematikus alprogram Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Rendszerszervezési és Felügyeleti Igazgatóság

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési eszközök

Gazdaságfejlesztési eszközök Gazdaságfejlesztési eszközök A 2014-20 tervezési időszakban Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye, Nyírbátor, 2013. 12. 11. Előadó: Szuhóczky Gábor, közgazdász TOP vállalkozói partnerségi munkacsoport vezetője

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály KAP ÚJ CÉLKITŰZÉSEI 1. Életképes élelmiszertermelés: a mezőgazdasági jövedelmek

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra

A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra Dr. Weisz Miklós társelnök Budapest, 2013. február 22-23.

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Fejlesztéspolitikai Fórum Vajdahunyadvár dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Budapest, 2014.12.10. A V4 részesedése az EU

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Közös Agrárpolitika 2014-2020

Közös Agrárpolitika 2014-2020 Elfogadott rendeletek 2013 dec. 17 Közös Agrárpolitika 2014-2020 Közös Agrárpolitika 2014-2020 A közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6.

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k jövője Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k Európában Az EGTC-k Magyarországon Az EGTC-k jövőjével kapcsolatos kérdések 1. A jogi keretek változása 2. Finanszírozási kérdések 1. A jogi keretek

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

KÖZGYŰLÉS ELŐKÉSZÍTÉSE 5. Napirendi pont előterjesztése Dátum: 2013.12.13. VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020 TERVEZÉSÉNEK JELENLEGI HELYZETE

KÖZGYŰLÉS ELŐKÉSZÍTÉSE 5. Napirendi pont előterjesztése Dátum: 2013.12.13. VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020 TERVEZÉSÉNEK JELENLEGI HELYZETE KÖZGYŰLÉS ELŐKÉSZÍTÉSE 5. Napirendi pont előterjesztése Dátum: 2013.12.13. VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020 TERVEZÉSÉNEK JELENLEGI HELYZETE Ogár Zoltán munkaszervezet vezető Amiről szó lesz... VIDÉKFEJLESZTÉSI

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Program 2014-2020 és az Európai Innovációs Partnerség. Hódi Ágota osztályvezető Monitoring és Tervezési Osztály

A Vidékfejlesztési Program 2014-2020 és az Európai Innovációs Partnerség. Hódi Ágota osztályvezető Monitoring és Tervezési Osztály A Vidékfejlesztési Program 2014-2020 és az Európai Innovációs Partnerség Hódi Ágota osztályvezető Monitoring és Tervezési Osztály Amiről szó lesz 1. A Vidékfejlesztési Program helye és szerepe a tervezésben

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program prioritásai. Tervezett forrásarányok a VP-n belül

Vidékfejlesztési Program prioritásai. Tervezett forrásarányok a VP-n belül Vidékfejlesztési Program (VN) prioritási területei Tervezett forrásarányok a VP-n belül Vidékfejlesztési Program prioritásai 1. A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdáságban, az erdészetben

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.23. COM(2014) 520 final ANNEXES 1 to 3 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az energiahatékonyságról, és annak az

Részletesebben

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek 15.02.2006-15.03.2006 A beállított feltételeknek 589 felel meg a(z) 589 válaszból. Jelölje meg tevékenységének fő ágazatát. D -

Részletesebben

A Közös Agrárpolitika várható változásai és hatásuk az agrár-környezetgazdálkodásra

A Közös Agrárpolitika várható változásai és hatásuk az agrár-környezetgazdálkodásra Virágzó Vidékünk Európa Nap Hogyan tovább agrár-környezetgazdálkodás? A Közös Agrárpolitika várható változásai és hatásuk az agrár-környezetgazdálkodásra Podmaniczky László elnökségi tag Magyar Nemzeti

Részletesebben

SZÉKELY ERIKA. A mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó EIP. Tatárszentgyörgy, 2014. 03. 26.

SZÉKELY ERIKA. A mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó EIP. Tatárszentgyörgy, 2014. 03. 26. SZÉKELY ERIKA A mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó EIP Tatárszentgyörgy, 2014. 03. 26. Európai Innovációs Partnerség - EIP Új megközelítés az uniós kutatásban és innovációs politikában

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI AKTUSOK, AMELYEKET A 2003. ÁPRILIS 16-I CSATLAKOZÁSI OKMÁNY MÓDOSÍTOTT Az EGT-megállapodás

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

Sokasodó kihívások a kvótakivezetés évében egy új tejháború küszöbén? Regionális Taggyűlések 2015.

Sokasodó kihívások a kvótakivezetés évében egy új tejháború küszöbén? Regionális Taggyűlések 2015. Sokasodó kihívások a kvótakivezetés évében egy új tejháború küszöbén? Regionális Taggyűlések 2015. Tejpiac Támogatási rendszer Beruházások Integráció GMO kérdés Marketing alap Kiskereskedelem EKÁER/FELIR

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

MAGYARORSZÁG - VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020

MAGYARORSZÁG - VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020 MAGYARORSZÁG - VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020 Összefoglló Prioritások A prioritás z lábbi hzi problémák megoldásár irányul: A prioritáshoz kpcsolódó tervezett intézkedések Mely EU temtikus célkitűzéshez

Részletesebben

Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra

Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra (szakmai egyeztetésre bocsátott tervezet) dr. Czene Zsolt, vezető tervező, NAKVI, Projektiroda Az 1600/2012. (XII. 17.) Korm.

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

A gyümölcs- és zöldségágazat reformja. 2007. január 24.

A gyümölcs- és zöldségágazat reformja. 2007. január 24. A gyümölcs- és zöldségágazat reformja 2007. január 24. 1. Főbb jellemzők: Termelés A világ jelentősebb termővidékei, millió tonnában (2003-2005 átlag*) Világ: 1 314 millió tonna *Kivéve: Latin-Amerika,

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Kitöltési útmutató az E-adatlaphoz V1.2

Kitöltési útmutató az E-adatlaphoz V1.2 Kitöltési útmutató az E-adatlaphoz V1.2 Változás jegyzék Módosítás dátuma Módosítás jellege Érintett oldalak 2014.10.03 Változás 4. oldal 2014.12.10 Kiegészítés 3. oldal 2. ú melléklet Leírás NYOMT_AZON

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban. Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.

Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban. Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Mi várható a következő KE(H)OP időszakban?

Mi várható a következő KE(H)OP időszakban? Mi várható a következő KE(H)OP időszakban? Kasza György főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Környezetvédelmi Operatív Programok Irányító Hatósága IX. Geotermikus Konferencia, 2013.

Részletesebben

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. május 6. EU-s vidékfejlesztési

Részletesebben

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15.

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból Figeczky Gábor WWF Magyarország Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Források ~ 840 milliárd Ft - 7 évre I. tengely (versenyképesség) II.

Részletesebben

A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében

A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében Szélenergia a tények szélenergia integrációja Magyarországon, EWEA Budapest, 2009 június 12. EUROPEAN COMMISSION

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban Kis Miklós Zsolt Agrár-vidékfejlesztésért Felelős Államtitkár Miniszterelnökség Hagyomány - Helyi termék - Hálózat Mezőtúr, 2014. november

Részletesebben

VÉLEMÉNYTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2011/0282(COD) 18.7.2012. a Költségvetési Bizottság részéről

VÉLEMÉNYTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2011/0282(COD) 18.7.2012. a Költségvetési Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Költségvetési Bizottság 18.7.2012 2011/0282(COD) VÉLEMÉNYTERVEZET a Költségvetési Bizottság részéről a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részére az Európai Mezőgazdasági

Részletesebben

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015.

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. január INTERREG- és ETE-források 1990-től 2020-ig 8948000000,0 9000000000,0 8000000000,0

Részletesebben

Alaptámogatás és a fiatal gazdák kiegészítő

Alaptámogatás és a fiatal gazdák kiegészítő Alaptámogatás és a fiatal gazdák kiegészítő támogatása Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár Földművelésügyi Minisztérium AGRYA KONFERENCIA 2015. február 27. - Budapest Az EU 7 éves pénzügyi

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

Zöldítés 2015-2020. Madarász István osztályvezető Agrárközgazdasági Főosztály. Budapest, 2015. február 27.

Zöldítés 2015-2020. Madarász István osztályvezető Agrárközgazdasági Főosztály. Budapest, 2015. február 27. Zöldítés 2015-2020 Madarász István osztályvezető Agrárközgazdasági Főosztály Budapest, 2015. február 27. Degresszivitás A közvetlen támogatások új rendszere Magyarországon Kötelező elemek Alaptámogatás

Részletesebben

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között IP/08/1831 Kelt Brüsszelben, 2008. november 28-án. Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között A szélessávú szolgáltatások elterjedtsége továbbra

Részletesebben

MÁRTÉL DÓRA Tájékoztató a 2015-től bevezetendő közvetlen támogatási rendszerről és a zöldítésről

MÁRTÉL DÓRA Tájékoztató a 2015-től bevezetendő közvetlen támogatási rendszerről és a zöldítésről MÁRTÉL DÓRA Tájékoztató a 2015-től bevezetendő közvetlen támogatási rendszerről és a zöldítésről Petőfiszállás, 2014. október 29. A Közös Agrárpolitika költségvetése A 2014-2020 közötti költségvetési időszakban

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A tejpiaci helyzet alakulása és a tejágazati csomag rendelkezéseinek alkalmazása

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A tejpiaci helyzet alakulása és a tejágazati csomag rendelkezéseinek alkalmazása EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.13. COM(2014) 354 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A tejpiaci helyzet alakulása és a tejágazati csomag rendelkezéseinek alkalmazása

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Hódi Ágota osztályvezető Monitoring és Tervezési Osztály. A hazai tervezés bemutatása, a VP legutolsó verziója

Hódi Ágota osztályvezető Monitoring és Tervezési Osztály. A hazai tervezés bemutatása, a VP legutolsó verziója Hódi Ágota osztályvezető Monitoring és Tervezési Osztály A hazai tervezés bemutatása, a VP legutolsó verziója Amiről szó lesz 1. A Vidékfejlesztési Program helye és szerepe a tervezésben 2. A Vidékfejlesztési

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Együttműködések támogatása Tószegi Orsolya Miniszterelnökség EMVA Stratégiai Főosztály Gyarmat 2015.10.21. Legfontosabb célkitűzések Munkahelyteremtés, vidéki munkahelyek

Részletesebben

Az agrár-vidékfejlesztési támogatások új rendszere

Az agrár-vidékfejlesztési támogatások új rendszere Az agrár-vidékfejlesztési támogatások új rendszere (alkalmazva mind a KAP I-ben a degressziót, mind a KAP II-ből az átcsoportosítást) KAP I. pillér (2015-2020): 7 988 m közvetlen támogatások (uniós forrás)

Részletesebben

A 2014-2020 közötti Vidékfejlesztési Program bemutatása

A 2014-2020 közötti Vidékfejlesztési Program bemutatása A 2014-2020 közötti Vidékfejlesztési Program bemutatása Szabó Mátyás Vezető tervező NAKVI Hatékonyság, Innováció, Szakmaiság HISZ-ünk benne! Amiről szó lesz 1. A Vidékfejlesztési Program helye és szerepe

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla Transznacionális Együttműködés 2014-2020 Közép-Európa 2020 és Duna Hegyesi Béla Tartalom Az Európai Területi Együttműködés A Közép Európa program bemutatása A Közép Európa program prioritásterületei A

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ 404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Anhänge Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 89 A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA 2010.7.22. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 189/19 A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2010. július 19.) a 2004/49/EK irányelv 7. cikkében említett közös biztonsági célokról (az értesítés a C(2010) 4889. számú dokumentummal

Részletesebben

Adócsalás elleni küzdelem: az Európai Bizottság tanulmányt adott ki az uniós szintű áfa-hiányról 2009 november 01., vasárnap 22:22

Adócsalás elleni küzdelem: az Európai Bizottság tanulmányt adott ki az uniós szintű áfa-hiányról 2009 november 01., vasárnap 22:22 Az adókijátszás és adócsalás elleni stratégiája keretében az Európai Bizottság a mai napon tett közzé egy külső tanácsadó cég által készített, 25 tagállamra kiterjedő tanulmányt a fizetendő és ténylegesen

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Az Európai Unió támogatási alapjai

Az Európai Unió támogatási alapjai Az Európai Unió támogatási alapjai Kazatsay Zoltán főigazgató-helyettes Európai Bizottság Foglalkoztatás, Társadalmi Ügyek, Szociális Befogadás Főigazgatóság kohéziós politika Az Európai Unió Intézményei

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

Gondolatok az élelmiszerkidobásról. KE-GTK Dr. Borbély Csaba 2013. november 11.

Gondolatok az élelmiszerkidobásról. KE-GTK Dr. Borbély Csaba 2013. november 11. Gondolatok az élelmiszerkidobásról KE-GTK Dr. Borbély Csaba 2013. november 11. 1 Élelmiszer pazarlás Élelmiszer veszteség: a termelés, a feldolgozás, a szállítás, a kereskedelem és a fogyasztás során keletkező

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

Támogatási lehetőségek 2014-2020 között az agrár-vidékfejlesztésben. Süle Katalin, NAK Zala megyei elnök

Támogatási lehetőségek 2014-2020 között az agrár-vidékfejlesztésben. Süle Katalin, NAK Zala megyei elnök Támogatási lehetőségek 2014-2020 között az agrár-vidékfejlesztésben Süle Katalin, NAK Zala megyei elnök VP prioritásai 1. A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdáságban, az erdészetben és

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Fejlesztési programok Új Széchenyi Terv (Új Magyarország Fejlesztési Terv) Darányi Ignác Terv (Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Program tartalom, változások, finanszírozás

A Vidékfejlesztési Program tartalom, változások, finanszírozás A Vidékfejlesztési Program tartalom, változások, finanszírozás Előadó: Szuhóczky Gábor ügyvezető EuroAdvance Kft. 1 A vidékfejlesztés jelentősége 2012-ben Magyarország lakosságának 46,6%-a élt vidéki régióban.

Részletesebben

HEGYES Péter A vidékfejlesztés és a közvetlen kifizetések kapcsolódási pontjai a 2013. évi KAP-reform alapján

HEGYES Péter A vidékfejlesztés és a közvetlen kifizetések kapcsolódási pontjai a 2013. évi KAP-reform alapján HEGYES Péter kapcsolódási pontjai a 2013. évi KAP-reform alapján 1. Bevezetés A Közös Agrárpolitika (a továbbiakban: KAP) 2013-as reformjának kihívásait, célkitűzéseit és irányait a A KAP jövője 2020-ig:

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.11.)

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.11.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.11. C(2015) 3035 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.11.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a méhészeti ágazatban

Részletesebben

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

A borpiac közös szervezésének reformja A Tanács politikai megállapodása a Bizottság javaslatáról

A borpiac közös szervezésének reformja A Tanács politikai megállapodása a Bizottság javaslatáról A borpiac közös szervezésének reformja A Tanács politikai megállapodása a Bizottság javaslatáról 2007/12/19 A fenntarthatóság három eleme A borágazat fenntarthatósága Gazdasági életképesség Társadalmi

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben