A KAP jövője 2020-ig. Politikai megállapodás. Európai Bizottság. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság. Mezőgazdaság és vidékfejlesztés

Átírás

1 A KAP jövője 2020-ig Politikai megállapodás Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság Európai Bizottság Mezőgazdaság és vidékfejlesztés

2 Vázlat 1. A KAP reformjának folyamata 2. Szakpolitikai kihívások és célkitűzések 3. A KAP területén hozott döntések részletesen 4. A következő lépések 2

3 1. A KAP reformjának folyamata 3

4 Hol tart a KAP reformjának folyamata? április 12. június 11. Nyilvános vita (az európai polgárok és szervezetek részvételével) november 18. A Bizottság közleménye: A KAP jövője 2020-ig október 12. A Bizottság jogalkotási javaslatai a KAP-ra vonatkozóan Vita az Európai Parlamentben és a Tanácsban június 26. Politikai megállapodás a KAP reformjáról az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között A jogalkotási szakasz lezárása A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és a végrehajtási aktusok elfogadása 4

5 A KAP finanszírozása A többéves pénzügyi keret és a KAP Európai Tanács ( ) A Bizottság javaslatai ( ) A bizottsági javaslatok módosítása (milliárd évi árakon) milliárd %-ban 2. fejezet % KAP (összesen) % 1. pillér % 2. pillér % Válságtartalék pillér + válságtartalék % A KAP %-os hányada a többéves pénzügyi keretben KAP (válságtartalék nélkül) 37.8% 36.3% 15% az 1. pillérből a 2. pillérbe (társfinanszírozás nélkül) Átcsoportosítási lehetőség a pillérek között 5 15% a 2. pillérből az 1. pillérbe (+10% egyes tagállamoknál)

6 Milliárd EUR jelenlegi árakon 70 A KAP-kiadások alakulása 1980 és 2010 között (jelenlegi árakon) 60 EU- 10 EU- 12 EU- 15 EU- 25 EU- 27 EU Export-visszatérítések Egyéb piactámogatási intézkedések Piaccal kapcsolatos kiadások Termeléstől függő közvetlen támogatások Termeléstől független közvetlen támogatások Közvetlen támogatások 2013 után Vidékfejlesztés Forrás: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság 2013 = költségvetés (kötelezettségvállalások); 2014= kötelezettségvállalások 2014= az 1. pillérből a 2. pillérbe való átcsoportosítás után (a rugalmasság 6 és támogatásmaximalizálás alkalmazása előtt)

7 2. Szakpolitikai kihívások és célkitűzések 7

8 A mezőgazdaságot érintő kihívások Kihívások Gazdasági kihívások Gazdasági Környezeti Területi Élelmezésbiztonság A termelékenységnövekedés lelassulása Ár-/bevételingadozás Gazdasági válság Környezeti kihívások ÜHG-kibocsátások Talaj kimerülése Víz- és levegőminőség Élőhelyek és biodiverzitás Területi kihívások Vidéki térségek életképessége Az EU mezőgazdaságának sokfélesége 8

9 Új tendenciák a nyersanyagárak vonatkozásában 450 (a Világbank MUV-indexével csökkentett adatok, 2005 = 100) Mezőgazdaság Műtrágyák Energia Fémek és ásványok Forrás: Világbank. Megjegyzés: a évre vonatkozó adatok szeptemberi becsléseken alapulnak. 9

10 Éghajlatváltozás az EU mezőgazdaságára gyakorolt lehetséges hatások Áradások Melegebb és szárazabb nyarak Tengerszint-változás Növényekre veszélyes kártevők és betegségek A gabona- és takarmányhozam Állat-egészségügy és állatjólét Nyári esőzések Téli viharok és áradások A vegetációs időszak hossza, hozamok Megfelelő termőföld Kártevők és betegségek A rendelkezésre álló vízmennyiség Aszály és kánikula Talajerózió Vegetációs időszak, terményhozam A növénytermesztéshez ideális területek Forrás: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentései, valamint a Közös Kutatóközpont és a tagállamok által készített szakértői tanulmányok alapján. 10 Téli esőzések és áradások Nyári esőzések Aszály, vízhiány A talajerózió kockázata Terméshozam, termeszthető növények

11 A primer szektor jelentősége a foglalkoztatásban 11

12 ... és hogyan kezeli az új KAP ezeket a kihívásokat? Kihívások Szakpolitikai célkitűzések A reform célja Gazdasági Környezeti Területi Fenntartható élelmiszer-termelés A természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás és az éghajlatváltozás elleni fellépés Kiegyensúlyozott területfejlesztés Fokozott versenyképesség Jobb fenntarthatóság Nagyobb hatékonyság 12

13 Az új KAP kidolgozásának vezérelvei Szakpolitikai paradigmaváltás Annak felismerése, hogy a magán- és közjavakat e két szféra közösen teremti meg A közjavak biztosítását mindkét pillér támogatni fogja (mindenekelőtt a kizöldítést célzó kifizetések bevezetésével) Hatékonyabb és integráltabb támogatási struktúra A meglévő szakpolitikai eszközök megtartása, az adott struktúra csekély módosításával Az 1. és 2. pillér jelenlegi szakpolitikai eszközeinek célirányosabb, integráltabb, egymást jobban kiegészítő és hatékonyabb végrehajtása Nagyobb rugalmasság a KAP-célkitűzések megvalósításában Az EU-ban fennálló termelési feltételek sokféleségének elismerése és ennek tükröződése a szakpolitikai eszközök rugalmasabb végrehajtási módjaiban Megalapozott szabályozási és költségvetési keret révén egyenlő versenyfeltételek biztosítása, hozzájárulva a közös célkitűzések közös eszközökkel történő megvalósításához 13

14 A KAP mely eszközeivel valósíthatók meg a reformcélkitűzések? Fokozott versenyképesség Jobb fenntarthatóság Nagyobb hatékonyság A piaci folyamatokat figyelembe vevő jobb gazdasági eszközök Válságkezelés: védzáradék, válságtartalék/kockázatkezelési eszköztár A mezőgazdasági termelők helyzetének javítása az élelmiszer-ellátási láncban (termelői szervezetek, termelői szervezetek társulásai és szakmaközi szervezetek) Kutatás, innováció és tudástranszfer; jobb mezőgazdasági tanácsadási rendszer Új, zöld kifizetés az 1. pillérben Fokozott és hatékonyabb kölcsönös megfeleltetés Két környezetvédelmi prioritás a vidékfejlesztésben; minimális ráfordítási kötelezettség Kutatás, innováció és tudástranszfer; jobb mezőgazdasági tanácsadási rendszer A közvetlen kifizetések új, célirányosabb rendszere Az uniós pénzeszközökre vonatkozó közös stratégiai keretrendszer partnerségi szerződés A közvetlen kifizetések új elosztása a tagállamok között és azokon belül A vidékfejlesztési keretösszegek újraelosztása Az 1. és 2. pillér eszközeinek fokozottabb integrációja Nagyobb rugalmasság a végrehajtásban, a sajátos igények/feltételek figyelembe vétele érdekében 14

15 3. A KAP területén hozott döntések részletesen 15

16 A közvetlen kifizetések új rendszere (1) 2015-ben az uniós termelők a következő támogatásokhoz juthatnak hozzá: Kötelező támogatási rendszerek (minden tagállam): Alaptámogatási rendszer Zöld kifizetés* A fiatal mezőgazdasági termelők támogatási rendszere (+) Önkéntes támogatási rendszerek (a tagállam döntése): Termeléstől függő támogatás Támogatás a hátrányos természeti adottságú területeken Átcsoportosítással nyújtható támogatás Valamennyi kifizetés kölcsönös megfeleltetés alapján működik A mezőgazdasági tanácsadási rendszerhez valamennyi termelő hozzáférhet VAGY Egyszerűsített támogatási rendszer a kistermelők számára (a tagállam részéről szabadon választható) * Az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatot folytató termelők részére nyújtott támogatás 16

17 Kölcsönös megfeleltetés Ésszerűsítés A közvetlen kifizetések új rendszere (2) A növénytermesztés diverzifikálása Állandó legelő Ökológiai jelentőségű terület A támogatásmaximalizálásról a tagállam szabadon dönthet feletti összegnél 5%-os csökkenés Termeléstől függő támogatás Számos ágazatot érint A közvetlen kifizetési keretösszeg 8%-áig (vagy 13%-áig, a korábbi támogatási szinttől függően), +2% fehérjenövények esetében A fiatal mezőgazdasági termelőkre vonatkozó támogatási rendszer A közvetlen kifizetési keretösszeg 2%-áig A tevékenység megkezdésekor 40 év alatt «Green» Payment Alaptámogatási rendszer Új alaptámogatási jogosultságok 2015-ben Az egységes területalapú támogatási rendszer meghosszabbítása 2020-ig (EU-10) belső konvergencia/eltérés a külső konvergencia modelljétől a hektáronkénti támogatások szintjének közelítése érdekében (2019-ig a regionális/nemzeti átlag legalább 60%-a) A természeti korlátokra vonatkozó támogatás Hátrányos természeti adottságú területek vagy azok részei esetében A közvetlen kifizetési keretösszeg 5%-áig +25% (támogatási jogosultság) 5 éven keresztül A közvetlen kifizetési keretösszeg 30%- áig Küszöbértékek és kivételek Egyenértékűség Opcionális, átcsoportosítással nyújtható támogatás (+max. 65% 30 ha-t vagy a tagállam mezőgazdasági üzemeinek átlagos méretét nem meghaladó hektárszám után; a közvetlen kifizetési keretösszeg 30%-áig) Az aktív mezőgazdasági termelő meghatározása 17 VAGY A mezőgazdasági kistermelők támogatási rendszere A kérelmek és az ellenőrzések egyszerűsítése Az átalányösszegű kifizetést bizonyos feltételek mellett a tagállam határozza meg [ ] Bevezetés ben A közvetlen kifizetési keretösszeg 10%-áig

18 állandó gyepterület fenntartása Zöld közvetlen kifizetés A közvetlen kifizetési keretösszeg 30%-a három alapvető mezőgazdasági gyakorlathoz kapcsolódik: szántási tilalom a kijelölt területeken nemzeti/regionális arány (5%-os rugalmasság) A növénytermesztés diverzifikálása legalább két különböző növénykultúra, ha a mezőgazdasági üzem szántóterülete több mint 10 ha legalább három különböző növénykultúra, ha a mezőgazdasági üzem szántóterülete több mint 30 ha A fő termény a szántóterület legfeljebb 75%-át, a két fő termény pedig a szántóterület legfeljebb 95%-át foglalhatja el Egy ökológiai jelentőségű terület fenntartása, amely az üzem szántóterületének legalább 5%-a csak azokra a mezőgazdasági üzemekre érvényes, amelyek szántóterülete több mint 15 ha a Bizottság évi jelentését és jogalkotási javaslat előterjesztését követően ez az érték 7%-ra emelkedik ökológiai jelentőségű területek lehetnek pl.: táblaszegélyek, védelmi sávok, parlagon hagyott területek, tájképi elemek, erdősített területek, teraszok, köztes kultúrákkal, takarónövényzettel borított és nitrogénmegkötő növényekkel beültetett területek, rövid rotációs idejű sarjerdők, agrárerdészeti rendszerek, erdőszélek mentén fekvő területsávok Egyenértékűség: egy tagállam határozhat úgy, hogy a termelők az említett három gyakorlat helyett azokkal egyenértékűnek tekintett gyakorlatokat alkalmazhatnak (pl. a növénytermesztés diverzifikálása helyett vetésforgót). 18

19 A versenyképességgel összefüggő célkitűzések megvalósítására irányuló KAP-eszközök Piaci irányultság/ biztonsági háló Termelők együttműködése Kockázatkezelési eszközök Piaci irányultság: o a kvóták (cukor, tej) és a szőlőtelepítési jogok megszüntetése (új engedélyezési rendszer) o bizonyos támogatási rendszerek megszüntetése (sovány tejpor, selyemhernyó) Jobb biztonsági háló: o nagyobb rugalmasság o a marhahúsra vonatkozó intervenciós ár a referenciaár 85%-ára emelkedik o automatikus pályázati rendszer a tejtermékeknél bizonyos mennyiségek meghaladása esetén (a vajra vonatkozó felső határérték tonnára való emelése, felvásárlási időszak + 1 hónap); magántárolási támogatás a lenrost, a sovány tejpor, valamint az OEM vagy OFJ által védett sajtok esetében Megerősített válságkezelés: o Védzáradék o Válságtartalék o Az elismert termelői szervezetek/szakmaközi szervezetek ideiglenes mentesítése a versenyszabályok alól A termelői szervezetek/szakmaközi szervezetek modelljének kiterjesztése valamennyi ágazatra A szállítási szerződések kiterjesztése valamennyi ágazatra (erről a tagállam szabadon dönthet, kivéve a cukor esetében) Beszerzési szerződésekre vonatkozó kollektív tárgyalási lehetőség bizonyos szántóföldi növények termelői, valamint marhahús- és olívaolaj-termelők számára Az elismert termelői szervezetek/szakmaközi szervezetek általi kínálatszabályozás kiterjesztése az OEM vagy OFJ által védett sonkára A cukorágazatban létező megállapodások fenntartása a kvóták megszüntetését követően is A tejágazati termelői szervezetekre/szakmaközi szervezetekre érvényes szabályok kiterjesztése 19 Új kockázatkezelési eszköztár a 2. pillér keretében: o Termény-, állat- és növénybiztosítás (pénzügyi hozzájárulás a bizonyos válsághelyzetekben, pl. a hátrányos éghajlati hatások esetén a termelőknek kártérítést nyújtó biztosítási szerződésekhez) o Kölcsönös kockázatkezelési alapok (a tagállam által akkreditált rendszer, amelynek keretében a társult termelők biztosítást köthetnek, és válság esetén kártérítésben részesülhetnek) o Jövedelemstabilizáló eszköz (a kölcsönös kockázatkezelési alaphoz hasonló rendszer, amelynek esetében viszont a termelői jövedelem csökkenésének oka nem releváns) Egyéb vidékfejlesztési intézkedésekkel fennálló kiegészítő jelleg

20 Az európai strukturális és beruházási alapokkal való összehangolás és kiegészítő jelleg Európai szint Az uniós vidékfejlesztési politika új kerete Az európai strukturális és beruházási alapokra vonatkozó közös rendelkezésekről szóló rendelet (CPR) hatálya alá tartozik az EMVA, az ERFA, az ESZA, a Kohéziós Alap és az ETHA az egyes alapok fő intézkedései által megcélzott 11 közös tematikus célkitűzés révén tükrözi az Európa 2020 stratégiát Nemzeti szint Partnerségi megállapodás Tagállami dokumentum, amely felvázolja az alapok eszközeinek tervezett felhasználását az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósítása jegyében Nemzeti vagy regionális szint Vidékfejlesztési program(ok) (egyéb alapok operatív programjai) 20

21 Hat uniós vidékfejlesztési prioritás 1. A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki térségekben 2. A mezőgazdasági üzemek életképességének javítása és a versenyképesség fokozása valamennyi régióban és a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa esetében, valamint az innovatív gazdálkodási technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás előmozdítása 3. Az élelmiszerlánc szervezésének többek között a mezőgazdasági termékek feldolgozásának és forgalmazásának, az állatjólétnek és a mezőgazdaság terén alkalmazott kockázatkezelésnek az előmozdítása 4. A mezőgazdasággal és az erdészettel kapcsolatos ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása 5. Az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint a karbonszegény és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatban 30% A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben 21 5%

22 Vidékfejlesztési programok Nemzeti vagy regionális szintű programozás Mennyiségi célkitűzések megfogalmazása a program szintjén ezek a hat prioritáshoz és a három több területet érintő célkitűzéshez kapcsolódnak (innováció, éghajlatváltozás és környezetvédelem) Ésszerűsített intézkedési eszköztár alkalmazása: a prioritások és célkitűzések megvalósítását megfelelő csomagokban összpontosuló intézkedések szolgálják Tematikus alprogramok létrehozásának lehetősége (pl. fiatal mezőgazdasági termelők, mezőgazdasági kisüzemek, hegyvidéki területek, rövid ellátási láncok, vidéki térségekben élő nők, az éghajlatváltozás mérséklése, biológiai sokféleség stb.) Finanszírozás Nemzeti keretösszegek odaítélése az Európai Tanács határozata alapján, amelyet a KAP reformjáról szóló átfogó megállapodás részeként a vidékfejlesztésre vonatkozó alap-jogiaktusba integráltak Társfinanszírozás (53%-tól 95%-ig terjedő arányok bizonyos intézkedések/régiók esetében; akár 100% is lehet az 1. pillérből átcsoportosított eszközökből finanszírozott intézkedések esetében) a vidékfejlesztési finanszírozás 30%-át bizonyos, a környezet szempontjából előnyös, illetve az éghajlatváltozás elleni küzdelmet szolgáló intézkedésekre kell fordítani Közös nyomon követési és értékelési rendszer (+ teljesítmény-keretrendszer) 22

23 Vidékfejlesztési intézkedések 17 intézkedés + LEADER, többek között a következő területeken: Tudásátadás, tájékoztatási tevékenységek és tanácsadási szolgáltatások Minőségi termékekre irányuló programok, beleértve a tájékoztatási és promóciós kampányokat Tárgyi eszközökbe történő beruházások, a fiatal mezőgazdasági termelőkre nézve magasabb támogatási intenzitással, kollektív és integrált beruházások bizonyos feltételek mellett öntözési beruházások lehetősége A mezőgazdasági üzemek és vállalkozások fejlesztése a kistermelőket, a fiatal mezőgazdasági termelőket és a mezőgazdasági kisüzemeket célzó támogatások kibővítése mellett Erdőterületek fejlesztése és javítása Termelői csoportok létrehozásának támogatása valamennyi tagállamban Agrár-környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos kifizetések,valamint ökológiai termelés: nagyobb rugalmasság és a közös fellépések erőteljesebb támogatása Jelentős mértékben megerősített együttműködési intézkedés, amely kiterjed a kísérleti projektekre, a rövid ellátási láncokra és a helyi népszerűsítő tevékenységekre Új kockázatkezelési eszköztár A LEADER-megközelítés megerősítése valamennyi uniós alap tekintetében 23

24 4. A következő lépések 24

25 Az ÚJ KAP uniós szintű indikatív ütemterve június 26. Politikai megállapodás a KAP által vett új irányról nov./dec. Az alap-jogiaktusok elfogadása jan./febr. Az alap-jogiaktusok kihirdetése 2014 első féléve A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása 2014 első féléve A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és a végrehajtási aktusok kihirdetése január 1. Az új KAP teljes körű hatálybalépése 25

26 A következő lépések A jogalkotási szakasz lezárása Átmeneti rendelkezések Az alap-jogiaktusok hivatalos jóváhagyása A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási aktusok jóváhagyása Közvetlen kifizetések A közvetlen kifizetések új rendszerének nemzeti/regionális szintű végrehajtása Vidékfejlesztés A partnerségi megállapodások és a vidékfejlesztési programok jóváhagyása 26

27 További információk Kampány az új KAP-ról - "Ápoljuk gyökereinket" A KAP2020-ról szóló politikai megállapodás Jogalkotási javaslatok Hatásvizsgálat 27

28 Köszönöm a figyelmüket! 28

29 5. MELLÉKLET 29

30 A közvetlen kifizetések újraelosztása 800 Azon tagállamoknál, amelyek közvetlen kifizetései nem érik el az uniós átlag 90%-át, a különbség egyharmada kipótlásra kerül ra valamennyi tagállam eléri a minimális támogatási szintet EUR/ha (jelenlegi árakon) MT NL BE EL IT CY DK SI DE FR LU IE EU AT HU CZ ES FI SE BG UK PL PT SK HR RO LT EE LV A KAP-reform referenciaértékei (EUR/ha) EU-átlag a KAP reformjáról szóló megállapodás (EUR/ha) A KAP reformjáról szóló megállapodás (EUR/ha) az EU-átlag 90%-a a KAP reformjáról szóló megállapodás (EUR/ha) Forrás: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság 30

31 Halmozódó környezetvédelmi előnyök A KAP kizöldítést szolgáló új rendszere Végrehajtási mechanizmus Vidékfejlesztés Kizöldítés Önkéntes: a felmerült költségek és az elmaradt bevétel megtérítése Kötelező: pénzügyi támogatással (termeléstől független zöld kifizetés hektáronként) Kölcsönös megfeleltetés Mezőgazdasági terület (közvetlen kifizetésekre jogosult) Szabályozás: (kötelező gazdálkodási követelmények és jó mezőgazdasági és környezeti állapot) 31

32 Lengyelország Olaszország Franciaország Spanyolország Németország Románia Görögország Portugália Ausztria Magyarország Egyesült Királyság Finnország Bulgária Horvátország Írország Cseh Köztársaság Szlovákia Svédország Litvánia Lettország Szlovénia Észtország Dánia Hollandia Belgium Ciprus Luxemburg Málta milliárd (jelenlegi árakon) A vidékfejlesztési források elosztása 2014 és 2020 között A vidékfejlesztési források elosztása 2014 és 2020 között Forrás: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság 32

33 Vidékfejlesztési prioritások 1. Tudásátadás és innováció 2. A mezőgazdasági üzemek életképessége, versenyképesség, innovatív gazdálkodási technológiák, fenntartható erdőgazdálkodás 3. Az élelmiszerlánc szervezése, beleértve a feldolgozást/ forgalmazást, az állatjólétet és a kockázatkezelést 4. Ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása 5. Erőforrás-hatékonyság és elmozdulás a karbonszegény és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes gazdaság irányába 6. Társadalmi befogadás, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben Stratégiai tervezés Kiemelt témák a) innováció, együttműködés és a tudásbázis fejlesztése; b) a mezőgazdaság, az élelmiszer-termelés és az erdészet, valamint a kutatás és az innováció közötti kapcsolatok; c) egész életen át tartó tanulás és szakképzés a) valamennyi mezőgazdasági üzem gazdasági teljesítményének javítása, valamint az üzemek szerkezetátalakítása és korszerűsítése mindenekelőtt a piaci jelenlét, a piacorientáltság és a diverzifikálás fokozása céljából; b) a mezőgazdasági tevékenység megkezdésének megkönnyítése a megfelelően képzett mezőgazdasági termelők számára és a generációs megújulás elősegítése. a) az elsődleges termelők integrációja az agrár-élelmiszeripari láncba: minőségrendszerek, értéknövelés, a helyi piacokon és a rövid ellátási láncokon keresztül folytatott promóció, termelői csoportok/szervezetek; b) a mezőgazdasági üzemekben megvalósuló kockázatmegelőzés és -kezelés. a) biológiai sokféleség, beleértve a Natura 2000 területeket és a hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal küzdő területeket, valamint a jelentős természeti értéket képviselő gazdálkodást, továbbá az európai tájak állapotát; b) vízgazdálkodás, a műtrágya- és peszticidhasználat szabályozását is beleértve; c) a talajerózió megelőzése és talajgazdálkodás. a) a vízfelhasználás hatékonysága b) az energiafelhasználás hatékonysága c) megújuló energiaforrások, melléktermékek, hulladékok és nem élelmiszer jellegű nyersanyagok biogazdasági célokra történő felhasználása d) az üvegházhatást okozó gázok és az ammónia kibocsátásának csökkentése e) széntárolás és -megkötés a) diverzifikálás, új kisvállalkozások alapítása és fejlesztése, munkahelyteremtés b) helyi fejlesztés a vidéki térségekben c) az információs és kommunikációs technológiák (ikt) a vidéki térségekben Több területet érintő célkitűzések Innováció, éghajlatváltozás és környezetvédelem 33