A KAP jövője 2020-ig. Politikai megállapodás. Európai Bizottság. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság. Mezőgazdaság és vidékfejlesztés

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A KAP jövője 2020-ig. Politikai megállapodás. Európai Bizottság. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság. Mezőgazdaság és vidékfejlesztés"

Átírás

1 A KAP jövője 2020-ig Politikai megállapodás Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság Európai Bizottság Mezőgazdaság és vidékfejlesztés

2 Vázlat 1. A KAP reformjának folyamata 2. Szakpolitikai kihívások és célkitűzések 3. A KAP területén hozott döntések részletesen 4. A következő lépések 2

3 1. A KAP reformjának folyamata 3

4 Hol tart a KAP reformjának folyamata? április 12. június 11. Nyilvános vita (az európai polgárok és szervezetek részvételével) november 18. A Bizottság közleménye: A KAP jövője 2020-ig október 12. A Bizottság jogalkotási javaslatai a KAP-ra vonatkozóan Vita az Európai Parlamentben és a Tanácsban június 26. Politikai megállapodás a KAP reformjáról az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között A jogalkotási szakasz lezárása A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és a végrehajtási aktusok elfogadása 4

5 A KAP finanszírozása A többéves pénzügyi keret és a KAP Európai Tanács ( ) A Bizottság javaslatai ( ) A bizottsági javaslatok módosítása (milliárd évi árakon) milliárd %-ban 2. fejezet % KAP (összesen) % 1. pillér % 2. pillér % Válságtartalék pillér + válságtartalék % A KAP %-os hányada a többéves pénzügyi keretben KAP (válságtartalék nélkül) 37.8% 36.3% 15% az 1. pillérből a 2. pillérbe (társfinanszírozás nélkül) Átcsoportosítási lehetőség a pillérek között 5 15% a 2. pillérből az 1. pillérbe (+10% egyes tagállamoknál)

6 Milliárd EUR jelenlegi árakon 70 A KAP-kiadások alakulása 1980 és 2010 között (jelenlegi árakon) 60 EU- 10 EU- 12 EU- 15 EU- 25 EU- 27 EU Export-visszatérítések Egyéb piactámogatási intézkedések Piaccal kapcsolatos kiadások Termeléstől függő közvetlen támogatások Termeléstől független közvetlen támogatások Közvetlen támogatások 2013 után Vidékfejlesztés Forrás: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság 2013 = költségvetés (kötelezettségvállalások); 2014= kötelezettségvállalások 2014= az 1. pillérből a 2. pillérbe való átcsoportosítás után (a rugalmasság 6 és támogatásmaximalizálás alkalmazása előtt)

7 2. Szakpolitikai kihívások és célkitűzések 7

8 A mezőgazdaságot érintő kihívások Kihívások Gazdasági kihívások Gazdasági Környezeti Területi Élelmezésbiztonság A termelékenységnövekedés lelassulása Ár-/bevételingadozás Gazdasági válság Környezeti kihívások ÜHG-kibocsátások Talaj kimerülése Víz- és levegőminőség Élőhelyek és biodiverzitás Területi kihívások Vidéki térségek életképessége Az EU mezőgazdaságának sokfélesége 8

9 Új tendenciák a nyersanyagárak vonatkozásában 450 (a Világbank MUV-indexével csökkentett adatok, 2005 = 100) Mezőgazdaság Műtrágyák Energia Fémek és ásványok Forrás: Világbank. Megjegyzés: a évre vonatkozó adatok szeptemberi becsléseken alapulnak. 9

10 Éghajlatváltozás az EU mezőgazdaságára gyakorolt lehetséges hatások Áradások Melegebb és szárazabb nyarak Tengerszint-változás Növényekre veszélyes kártevők és betegségek A gabona- és takarmányhozam Állat-egészségügy és állatjólét Nyári esőzések Téli viharok és áradások A vegetációs időszak hossza, hozamok Megfelelő termőföld Kártevők és betegségek A rendelkezésre álló vízmennyiség Aszály és kánikula Talajerózió Vegetációs időszak, terményhozam A növénytermesztéshez ideális területek Forrás: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentései, valamint a Közös Kutatóközpont és a tagállamok által készített szakértői tanulmányok alapján. 10 Téli esőzések és áradások Nyári esőzések Aszály, vízhiány A talajerózió kockázata Terméshozam, termeszthető növények

11 A primer szektor jelentősége a foglalkoztatásban 11

12 ... és hogyan kezeli az új KAP ezeket a kihívásokat? Kihívások Szakpolitikai célkitűzések A reform célja Gazdasági Környezeti Területi Fenntartható élelmiszer-termelés A természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás és az éghajlatváltozás elleni fellépés Kiegyensúlyozott területfejlesztés Fokozott versenyképesség Jobb fenntarthatóság Nagyobb hatékonyság 12

13 Az új KAP kidolgozásának vezérelvei Szakpolitikai paradigmaváltás Annak felismerése, hogy a magán- és közjavakat e két szféra közösen teremti meg A közjavak biztosítását mindkét pillér támogatni fogja (mindenekelőtt a kizöldítést célzó kifizetések bevezetésével) Hatékonyabb és integráltabb támogatási struktúra A meglévő szakpolitikai eszközök megtartása, az adott struktúra csekély módosításával Az 1. és 2. pillér jelenlegi szakpolitikai eszközeinek célirányosabb, integráltabb, egymást jobban kiegészítő és hatékonyabb végrehajtása Nagyobb rugalmasság a KAP-célkitűzések megvalósításában Az EU-ban fennálló termelési feltételek sokféleségének elismerése és ennek tükröződése a szakpolitikai eszközök rugalmasabb végrehajtási módjaiban Megalapozott szabályozási és költségvetési keret révén egyenlő versenyfeltételek biztosítása, hozzájárulva a közös célkitűzések közös eszközökkel történő megvalósításához 13

14 A KAP mely eszközeivel valósíthatók meg a reformcélkitűzések? Fokozott versenyképesség Jobb fenntarthatóság Nagyobb hatékonyság A piaci folyamatokat figyelembe vevő jobb gazdasági eszközök Válságkezelés: védzáradék, válságtartalék/kockázatkezelési eszköztár A mezőgazdasági termelők helyzetének javítása az élelmiszer-ellátási láncban (termelői szervezetek, termelői szervezetek társulásai és szakmaközi szervezetek) Kutatás, innováció és tudástranszfer; jobb mezőgazdasági tanácsadási rendszer Új, zöld kifizetés az 1. pillérben Fokozott és hatékonyabb kölcsönös megfeleltetés Két környezetvédelmi prioritás a vidékfejlesztésben; minimális ráfordítási kötelezettség Kutatás, innováció és tudástranszfer; jobb mezőgazdasági tanácsadási rendszer A közvetlen kifizetések új, célirányosabb rendszere Az uniós pénzeszközökre vonatkozó közös stratégiai keretrendszer partnerségi szerződés A közvetlen kifizetések új elosztása a tagállamok között és azokon belül A vidékfejlesztési keretösszegek újraelosztása Az 1. és 2. pillér eszközeinek fokozottabb integrációja Nagyobb rugalmasság a végrehajtásban, a sajátos igények/feltételek figyelembe vétele érdekében 14

15 3. A KAP területén hozott döntések részletesen 15

16 A közvetlen kifizetések új rendszere (1) 2015-ben az uniós termelők a következő támogatásokhoz juthatnak hozzá: Kötelező támogatási rendszerek (minden tagállam): Alaptámogatási rendszer Zöld kifizetés* A fiatal mezőgazdasági termelők támogatási rendszere (+) Önkéntes támogatási rendszerek (a tagállam döntése): Termeléstől függő támogatás Támogatás a hátrányos természeti adottságú területeken Átcsoportosítással nyújtható támogatás Valamennyi kifizetés kölcsönös megfeleltetés alapján működik A mezőgazdasági tanácsadási rendszerhez valamennyi termelő hozzáférhet VAGY Egyszerűsített támogatási rendszer a kistermelők számára (a tagállam részéről szabadon választható) * Az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatot folytató termelők részére nyújtott támogatás 16

17 Kölcsönös megfeleltetés Ésszerűsítés A közvetlen kifizetések új rendszere (2) A növénytermesztés diverzifikálása Állandó legelő Ökológiai jelentőségű terület A támogatásmaximalizálásról a tagállam szabadon dönthet feletti összegnél 5%-os csökkenés Termeléstől függő támogatás Számos ágazatot érint A közvetlen kifizetési keretösszeg 8%-áig (vagy 13%-áig, a korábbi támogatási szinttől függően), +2% fehérjenövények esetében A fiatal mezőgazdasági termelőkre vonatkozó támogatási rendszer A közvetlen kifizetési keretösszeg 2%-áig A tevékenység megkezdésekor 40 év alatt «Green» Payment Alaptámogatási rendszer Új alaptámogatási jogosultságok 2015-ben Az egységes területalapú támogatási rendszer meghosszabbítása 2020-ig (EU-10) belső konvergencia/eltérés a külső konvergencia modelljétől a hektáronkénti támogatások szintjének közelítése érdekében (2019-ig a regionális/nemzeti átlag legalább 60%-a) A természeti korlátokra vonatkozó támogatás Hátrányos természeti adottságú területek vagy azok részei esetében A közvetlen kifizetési keretösszeg 5%-áig +25% (támogatási jogosultság) 5 éven keresztül A közvetlen kifizetési keretösszeg 30%- áig Küszöbértékek és kivételek Egyenértékűség Opcionális, átcsoportosítással nyújtható támogatás (+max. 65% 30 ha-t vagy a tagállam mezőgazdasági üzemeinek átlagos méretét nem meghaladó hektárszám után; a közvetlen kifizetési keretösszeg 30%-áig) Az aktív mezőgazdasági termelő meghatározása 17 VAGY A mezőgazdasági kistermelők támogatási rendszere A kérelmek és az ellenőrzések egyszerűsítése Az átalányösszegű kifizetést bizonyos feltételek mellett a tagállam határozza meg [ ] Bevezetés ben A közvetlen kifizetési keretösszeg 10%-áig

18 állandó gyepterület fenntartása Zöld közvetlen kifizetés A közvetlen kifizetési keretösszeg 30%-a három alapvető mezőgazdasági gyakorlathoz kapcsolódik: szántási tilalom a kijelölt területeken nemzeti/regionális arány (5%-os rugalmasság) A növénytermesztés diverzifikálása legalább két különböző növénykultúra, ha a mezőgazdasági üzem szántóterülete több mint 10 ha legalább három különböző növénykultúra, ha a mezőgazdasági üzem szántóterülete több mint 30 ha A fő termény a szántóterület legfeljebb 75%-át, a két fő termény pedig a szántóterület legfeljebb 95%-át foglalhatja el Egy ökológiai jelentőségű terület fenntartása, amely az üzem szántóterületének legalább 5%-a csak azokra a mezőgazdasági üzemekre érvényes, amelyek szántóterülete több mint 15 ha a Bizottság évi jelentését és jogalkotási javaslat előterjesztését követően ez az érték 7%-ra emelkedik ökológiai jelentőségű területek lehetnek pl.: táblaszegélyek, védelmi sávok, parlagon hagyott területek, tájképi elemek, erdősített területek, teraszok, köztes kultúrákkal, takarónövényzettel borított és nitrogénmegkötő növényekkel beültetett területek, rövid rotációs idejű sarjerdők, agrárerdészeti rendszerek, erdőszélek mentén fekvő területsávok Egyenértékűség: egy tagállam határozhat úgy, hogy a termelők az említett három gyakorlat helyett azokkal egyenértékűnek tekintett gyakorlatokat alkalmazhatnak (pl. a növénytermesztés diverzifikálása helyett vetésforgót). 18

19 A versenyképességgel összefüggő célkitűzések megvalósítására irányuló KAP-eszközök Piaci irányultság/ biztonsági háló Termelők együttműködése Kockázatkezelési eszközök Piaci irányultság: o a kvóták (cukor, tej) és a szőlőtelepítési jogok megszüntetése (új engedélyezési rendszer) o bizonyos támogatási rendszerek megszüntetése (sovány tejpor, selyemhernyó) Jobb biztonsági háló: o nagyobb rugalmasság o a marhahúsra vonatkozó intervenciós ár a referenciaár 85%-ára emelkedik o automatikus pályázati rendszer a tejtermékeknél bizonyos mennyiségek meghaladása esetén (a vajra vonatkozó felső határérték tonnára való emelése, felvásárlási időszak + 1 hónap); magántárolási támogatás a lenrost, a sovány tejpor, valamint az OEM vagy OFJ által védett sajtok esetében Megerősített válságkezelés: o Védzáradék o Válságtartalék o Az elismert termelői szervezetek/szakmaközi szervezetek ideiglenes mentesítése a versenyszabályok alól A termelői szervezetek/szakmaközi szervezetek modelljének kiterjesztése valamennyi ágazatra A szállítási szerződések kiterjesztése valamennyi ágazatra (erről a tagállam szabadon dönthet, kivéve a cukor esetében) Beszerzési szerződésekre vonatkozó kollektív tárgyalási lehetőség bizonyos szántóföldi növények termelői, valamint marhahús- és olívaolaj-termelők számára Az elismert termelői szervezetek/szakmaközi szervezetek általi kínálatszabályozás kiterjesztése az OEM vagy OFJ által védett sonkára A cukorágazatban létező megállapodások fenntartása a kvóták megszüntetését követően is A tejágazati termelői szervezetekre/szakmaközi szervezetekre érvényes szabályok kiterjesztése 19 Új kockázatkezelési eszköztár a 2. pillér keretében: o Termény-, állat- és növénybiztosítás (pénzügyi hozzájárulás a bizonyos válsághelyzetekben, pl. a hátrányos éghajlati hatások esetén a termelőknek kártérítést nyújtó biztosítási szerződésekhez) o Kölcsönös kockázatkezelési alapok (a tagállam által akkreditált rendszer, amelynek keretében a társult termelők biztosítást köthetnek, és válság esetén kártérítésben részesülhetnek) o Jövedelemstabilizáló eszköz (a kölcsönös kockázatkezelési alaphoz hasonló rendszer, amelynek esetében viszont a termelői jövedelem csökkenésének oka nem releváns) Egyéb vidékfejlesztési intézkedésekkel fennálló kiegészítő jelleg

20 Az európai strukturális és beruházási alapokkal való összehangolás és kiegészítő jelleg Európai szint Az uniós vidékfejlesztési politika új kerete Az európai strukturális és beruházási alapokra vonatkozó közös rendelkezésekről szóló rendelet (CPR) hatálya alá tartozik az EMVA, az ERFA, az ESZA, a Kohéziós Alap és az ETHA az egyes alapok fő intézkedései által megcélzott 11 közös tematikus célkitűzés révén tükrözi az Európa 2020 stratégiát Nemzeti szint Partnerségi megállapodás Tagállami dokumentum, amely felvázolja az alapok eszközeinek tervezett felhasználását az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósítása jegyében Nemzeti vagy regionális szint Vidékfejlesztési program(ok) (egyéb alapok operatív programjai) 20

21 Hat uniós vidékfejlesztési prioritás 1. A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki térségekben 2. A mezőgazdasági üzemek életképességének javítása és a versenyképesség fokozása valamennyi régióban és a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa esetében, valamint az innovatív gazdálkodási technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás előmozdítása 3. Az élelmiszerlánc szervezésének többek között a mezőgazdasági termékek feldolgozásának és forgalmazásának, az állatjólétnek és a mezőgazdaság terén alkalmazott kockázatkezelésnek az előmozdítása 4. A mezőgazdasággal és az erdészettel kapcsolatos ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása 5. Az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint a karbonszegény és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatban 30% A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben 21 5%

22 Vidékfejlesztési programok Nemzeti vagy regionális szintű programozás Mennyiségi célkitűzések megfogalmazása a program szintjén ezek a hat prioritáshoz és a három több területet érintő célkitűzéshez kapcsolódnak (innováció, éghajlatváltozás és környezetvédelem) Ésszerűsített intézkedési eszköztár alkalmazása: a prioritások és célkitűzések megvalósítását megfelelő csomagokban összpontosuló intézkedések szolgálják Tematikus alprogramok létrehozásának lehetősége (pl. fiatal mezőgazdasági termelők, mezőgazdasági kisüzemek, hegyvidéki területek, rövid ellátási láncok, vidéki térségekben élő nők, az éghajlatváltozás mérséklése, biológiai sokféleség stb.) Finanszírozás Nemzeti keretösszegek odaítélése az Európai Tanács határozata alapján, amelyet a KAP reformjáról szóló átfogó megállapodás részeként a vidékfejlesztésre vonatkozó alap-jogiaktusba integráltak Társfinanszírozás (53%-tól 95%-ig terjedő arányok bizonyos intézkedések/régiók esetében; akár 100% is lehet az 1. pillérből átcsoportosított eszközökből finanszírozott intézkedések esetében) a vidékfejlesztési finanszírozás 30%-át bizonyos, a környezet szempontjából előnyös, illetve az éghajlatváltozás elleni küzdelmet szolgáló intézkedésekre kell fordítani Közös nyomon követési és értékelési rendszer (+ teljesítmény-keretrendszer) 22

23 Vidékfejlesztési intézkedések 17 intézkedés + LEADER, többek között a következő területeken: Tudásátadás, tájékoztatási tevékenységek és tanácsadási szolgáltatások Minőségi termékekre irányuló programok, beleértve a tájékoztatási és promóciós kampányokat Tárgyi eszközökbe történő beruházások, a fiatal mezőgazdasági termelőkre nézve magasabb támogatási intenzitással, kollektív és integrált beruházások bizonyos feltételek mellett öntözési beruházások lehetősége A mezőgazdasági üzemek és vállalkozások fejlesztése a kistermelőket, a fiatal mezőgazdasági termelőket és a mezőgazdasági kisüzemeket célzó támogatások kibővítése mellett Erdőterületek fejlesztése és javítása Termelői csoportok létrehozásának támogatása valamennyi tagállamban Agrár-környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos kifizetések,valamint ökológiai termelés: nagyobb rugalmasság és a közös fellépések erőteljesebb támogatása Jelentős mértékben megerősített együttműködési intézkedés, amely kiterjed a kísérleti projektekre, a rövid ellátási láncokra és a helyi népszerűsítő tevékenységekre Új kockázatkezelési eszköztár A LEADER-megközelítés megerősítése valamennyi uniós alap tekintetében 23

24 4. A következő lépések 24

25 Az ÚJ KAP uniós szintű indikatív ütemterve június 26. Politikai megállapodás a KAP által vett új irányról nov./dec. Az alap-jogiaktusok elfogadása jan./febr. Az alap-jogiaktusok kihirdetése 2014 első féléve A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása 2014 első féléve A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és a végrehajtási aktusok kihirdetése január 1. Az új KAP teljes körű hatálybalépése 25

26 A következő lépések A jogalkotási szakasz lezárása Átmeneti rendelkezések Az alap-jogiaktusok hivatalos jóváhagyása A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási aktusok jóváhagyása Közvetlen kifizetések A közvetlen kifizetések új rendszerének nemzeti/regionális szintű végrehajtása Vidékfejlesztés A partnerségi megállapodások és a vidékfejlesztési programok jóváhagyása 26

27 További információk Kampány az új KAP-ról - "Ápoljuk gyökereinket" A KAP2020-ról szóló politikai megállapodás Jogalkotási javaslatok Hatásvizsgálat 27

28 Köszönöm a figyelmüket! 28

29 5. MELLÉKLET 29

30 A közvetlen kifizetések újraelosztása 800 Azon tagállamoknál, amelyek közvetlen kifizetései nem érik el az uniós átlag 90%-át, a különbség egyharmada kipótlásra kerül ra valamennyi tagállam eléri a minimális támogatási szintet EUR/ha (jelenlegi árakon) MT NL BE EL IT CY DK SI DE FR LU IE EU AT HU CZ ES FI SE BG UK PL PT SK HR RO LT EE LV A KAP-reform referenciaértékei (EUR/ha) EU-átlag a KAP reformjáról szóló megállapodás (EUR/ha) A KAP reformjáról szóló megállapodás (EUR/ha) az EU-átlag 90%-a a KAP reformjáról szóló megállapodás (EUR/ha) Forrás: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság 30

31 Halmozódó környezetvédelmi előnyök A KAP kizöldítést szolgáló új rendszere Végrehajtási mechanizmus Vidékfejlesztés Kizöldítés Önkéntes: a felmerült költségek és az elmaradt bevétel megtérítése Kötelező: pénzügyi támogatással (termeléstől független zöld kifizetés hektáronként) Kölcsönös megfeleltetés Mezőgazdasági terület (közvetlen kifizetésekre jogosult) Szabályozás: (kötelező gazdálkodási követelmények és jó mezőgazdasági és környezeti állapot) 31

32 Lengyelország Olaszország Franciaország Spanyolország Németország Románia Görögország Portugália Ausztria Magyarország Egyesült Királyság Finnország Bulgária Horvátország Írország Cseh Köztársaság Szlovákia Svédország Litvánia Lettország Szlovénia Észtország Dánia Hollandia Belgium Ciprus Luxemburg Málta milliárd (jelenlegi árakon) A vidékfejlesztési források elosztása 2014 és 2020 között A vidékfejlesztési források elosztása 2014 és 2020 között Forrás: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság 32

33 Vidékfejlesztési prioritások 1. Tudásátadás és innováció 2. A mezőgazdasági üzemek életképessége, versenyképesség, innovatív gazdálkodási technológiák, fenntartható erdőgazdálkodás 3. Az élelmiszerlánc szervezése, beleértve a feldolgozást/ forgalmazást, az állatjólétet és a kockázatkezelést 4. Ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása 5. Erőforrás-hatékonyság és elmozdulás a karbonszegény és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes gazdaság irányába 6. Társadalmi befogadás, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben Stratégiai tervezés Kiemelt témák a) innováció, együttműködés és a tudásbázis fejlesztése; b) a mezőgazdaság, az élelmiszer-termelés és az erdészet, valamint a kutatás és az innováció közötti kapcsolatok; c) egész életen át tartó tanulás és szakképzés a) valamennyi mezőgazdasági üzem gazdasági teljesítményének javítása, valamint az üzemek szerkezetátalakítása és korszerűsítése mindenekelőtt a piaci jelenlét, a piacorientáltság és a diverzifikálás fokozása céljából; b) a mezőgazdasági tevékenység megkezdésének megkönnyítése a megfelelően képzett mezőgazdasági termelők számára és a generációs megújulás elősegítése. a) az elsődleges termelők integrációja az agrár-élelmiszeripari láncba: minőségrendszerek, értéknövelés, a helyi piacokon és a rövid ellátási láncokon keresztül folytatott promóció, termelői csoportok/szervezetek; b) a mezőgazdasági üzemekben megvalósuló kockázatmegelőzés és -kezelés. a) biológiai sokféleség, beleértve a Natura 2000 területeket és a hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal küzdő területeket, valamint a jelentős természeti értéket képviselő gazdálkodást, továbbá az európai tájak állapotát; b) vízgazdálkodás, a műtrágya- és peszticidhasználat szabályozását is beleértve; c) a talajerózió megelőzése és talajgazdálkodás. a) a vízfelhasználás hatékonysága b) az energiafelhasználás hatékonysága c) megújuló energiaforrások, melléktermékek, hulladékok és nem élelmiszer jellegű nyersanyagok biogazdasági célokra történő felhasználása d) az üvegházhatást okozó gázok és az ammónia kibocsátásának csökkentése e) széntárolás és -megkötés a) diverzifikálás, új kisvállalkozások alapítása és fejlesztése, munkahelyteremtés b) helyi fejlesztés a vidéki térségekben c) az információs és kommunikációs technológiák (ikt) a vidéki térségekben Több területet érintő célkitűzések Innováció, éghajlatváltozás és környezetvédelem 33

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

Natura 2000 területek finanszírozási lehetőségei az EMVA forrásaiból

Natura 2000 területek finanszírozási lehetőségei az EMVA forrásaiból Natura 2000 területek finanszírozási lehetőségei az EMVA forrásaiból. NATURA 2000 FINANSZÍROZÁS EU finanszírozási lehetőségek a 2014-2020 időszakban 2013. Szeptember 10 Balczó Bertalan Vidékfejlesztési

Részletesebben

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA REFORMJA. Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA REFORMJA. Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA REFORMJA Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár A magyar mezőgazdaság Európai Unión belüli súlya a termelési érték alapján 2006-1,83% 2007-1,86% 2008-2,07% 2009-1,76%

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020. 2014. december 09. Terra Madre

VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020. 2014. december 09. Terra Madre VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020 2014. december 09. Terra Madre FEJLESZTÉSPOLITIKA AGRÁR ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS CÉLOK, FŐ IRÁNYOK: 1) EURÓPAI UNIÓS SZINT: EU 2020, KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA 2) TAGÁLLAMI/NEMZETI

Részletesebben

Rövid Ellátási Lánc tematikus alprogram Magyarországon

Rövid Ellátási Lánc tematikus alprogram Magyarországon Rövid Ellátási Lánc tematikus alprogram Magyarországon JUHÁSZ, Anikó Rövid Ellátási Lánc (REL) EMVA tematikus alprogram Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Rendszerszervezési és Felügyeleti Igazgatóság

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési eszközök

Gazdaságfejlesztési eszközök Gazdaságfejlesztési eszközök A 2014-20 tervezési időszakban Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye, Nyírbátor, 2013. 12. 11. Előadó: Szuhóczky Gábor, közgazdász TOP vállalkozói partnerségi munkacsoport vezetője

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Program rövid és hosszú távú tervezett hatásai és a már

A Vidékfejlesztési Program rövid és hosszú távú tervezett hatásai és a már A Vidékfejlesztési Program rövid és hosszú távú tervezett hatásai és a már megtett lépések Kis Miklós Zsolt agrár- vidékfejlesztésért felelős államtitkár Miniszterelnökség Közgazdász Vándorgyűlés Kecskemét

Részletesebben

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA REFORMJA

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA REFORMJA A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA REFORMJA Dr. Kardeván Endre államtitkár, országos főálltorvos Zalaegerszeg, 2012. március 1. A magyar mezőgazdaság Európai Unión belüli súlya a termelési érték alapján 2006-1,83%

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály KAP ÚJ CÉLKITŰZÉSEI 1. Életképes élelmiszertermelés: a mezőgazdasági jövedelmek

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

A KAP MÁSODIK PILLÉRE: A VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

A KAP MÁSODIK PILLÉRE: A VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA A KAP MÁSODIK PILLÉRE: A VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA A közös agrárpolitika (KAP) legutóbbi reformja fenntartotta a KAP két pillérre épülő szerkezetét, és továbbra is a vidékfejlesztési politika képviseli

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

várható fejlesztési területek

várható fejlesztési területek 2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra

A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra Dr. Weisz Miklós társelnök Budapest, 2013. február 22-23.

Részletesebben

Közvetlen támogatások. Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár

Közvetlen támogatások. Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA REFORMJA Közvetlen támogatások Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár FORRÁSELOSZTÁS A KAP kiadásokat 2013-as nominálértéken befagyasztják A teljes KAP költségvetés 386,9

Részletesebben

Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 208/3

Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 208/3 2006.7.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 208/3 A BIZOTTSÁG 1156/2006/EK RENDELETE (2006. július 28.) az 1782/2003/EK tanácsi rendeletben előírt, az egységes támogatási rendszer részleges vagy szabad

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

EURÓPAI VÁLASZTÁSOK Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények: Az európai átlag és a főbb tendenciák országok szerint

EURÓPAI VÁLASZTÁSOK Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények: Az európai átlag és a főbb tendenciák országok szerint Kommunikációs Főigazgatóság C. Igazgatóság - Kapcsolat a polgárokkal KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ EGYSÉG EURÓPAI VÁLASZTÁSOK 2009 2009/05/27 Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények:

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Fejlesztéspolitikai Fórum Vajdahunyadvár dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Budapest, 2014.12.10. A V4 részesedése az EU

Részletesebben

Felkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról.

Felkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról. Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 10. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0186 (COD) 13660/16 LIMITE FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész)

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Közös Agrárpolitika 2014-2020

Közös Agrárpolitika 2014-2020 Elfogadott rendeletek 2013 dec. 17 Közös Agrárpolitika 2014-2020 Közös Agrárpolitika 2014-2020 A közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA 2014-2020 UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat

Részletesebben

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

KÖZGYŰLÉS ELŐKÉSZÍTÉSE 5. Napirendi pont előterjesztése Dátum: 2013.12.13. VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020 TERVEZÉSÉNEK JELENLEGI HELYZETE

KÖZGYŰLÉS ELŐKÉSZÍTÉSE 5. Napirendi pont előterjesztése Dátum: 2013.12.13. VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020 TERVEZÉSÉNEK JELENLEGI HELYZETE KÖZGYŰLÉS ELŐKÉSZÍTÉSE 5. Napirendi pont előterjesztése Dátum: 2013.12.13. VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020 TERVEZÉSÉNEK JELENLEGI HELYZETE Ogár Zoltán munkaszervezet vezető Amiről szó lesz... VIDÉKFEJLESZTÉSI

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Program 2014-2020 és az Európai Innovációs Partnerség. Hódi Ágota osztályvezető Monitoring és Tervezési Osztály

A Vidékfejlesztési Program 2014-2020 és az Európai Innovációs Partnerség. Hódi Ágota osztályvezető Monitoring és Tervezési Osztály A Vidékfejlesztési Program 2014-2020 és az Európai Innovációs Partnerség Hódi Ágota osztályvezető Monitoring és Tervezési Osztály Amiről szó lesz 1. A Vidékfejlesztési Program helye és szerepe a tervezésben

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Az EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek

Az EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek Az EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek Győri Enikő EURÓPAI ÜGYEKÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁR KAP REFORM 2014-2020 AGRÁRGAZDASÁGI KIHÍVÁSOK Budapest, 2012. július 3. 7 éves Keretköltségvetés:

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6.

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k jövője Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k Európában Az EGTC-k Magyarországon Az EGTC-k jövőjével kapcsolatos kérdések 1. A jogi keretek változása 2. Finanszírozási kérdések 1. A jogi keretek

Részletesebben

A területi tervezés megújításának szempontjai a időszakra szóló kohéziós politika tükrében

A területi tervezés megújításának szempontjai a időszakra szóló kohéziós politika tükrében A területi tervezés megújításának szempontjai a 2014-2020 időszakra szóló kohéziós politika tükrében Kajdi Ákos XVII. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2011. október 27., Pécs Kohéziós politika területi

Részletesebben

A Közös Agrárpolitika várható változásai és hatásuk az agrár-környezetgazdálkodásra

A Közös Agrárpolitika várható változásai és hatásuk az agrár-környezetgazdálkodásra Virágzó Vidékünk Európa Nap Hogyan tovább agrár-környezetgazdálkodás? A Közös Agrárpolitika várható változásai és hatásuk az agrár-környezetgazdálkodásra Podmaniczky László elnökségi tag Magyar Nemzeti

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Program (VP) éves fejlesztési kerete A B C D E F G H I J K. 2. prioritás. prioritás. prioritás

A Vidékfejlesztési Program (VP) éves fejlesztési kerete A B C D E F G H I J K. 2. prioritás. prioritás. prioritás A Vidékfejlesztési Program (VP) éves fejlesztési kerete 1. Felhívás azonosító jele 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. A B C D E F G H I J K VP1-1.1.1- VP1-1.2.2- VP1-1.3.1- VP1-2.1.1-2.1.2- VP1-2.3.1-4.1.1.1-4.1.1.2-4.1.1.3-

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat.. MNVH. megyei területi felelős 2015. szeptember Az MNVH célja, feladatai Az MNVH célja: Az MNVH feladata a vidékfejlesztésben érdekelt összes szereplő együttműködési hálózatba

Részletesebben

A Közös Agrárpolitika költségvetése

A Közös Agrárpolitika költségvetése A Közös Agrárpolitika költségvetése A 2014-2020 közötti költségvetési időszakban a KAP költségvetése 11%-kal kevesebb mint 2007-2013-ban De a magyar gazdák és a magyar vidék támogatásai 2014-2020 között

Részletesebben

A Kormány 1012/2016. (I. 20.) Korm. határozata a Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési keretének megállapításáról

A Kormány 1012/2016. (I. 20.) Korm. határozata a Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési keretének megállapításáról 498 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2016. évi 8. szám A Kormány 1012/2016. (I. 20.) Korm. határozata a Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési keretének megállapításáról 1. A Kormány megállapítja a Vidékfejlesztési

Részletesebben

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek 15.02.2006-15.03.2006 A beállított feltételeknek 589 felel meg a(z) 589 válaszból. Jelölje meg tevékenységének fő ágazatát. D -

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

Zöldenergia szerepe a gazdaságban

Zöldenergia szerepe a gazdaságban Zöldenergia szerepe a gazdaságban Zöldakadémia Nádudvar 2009 május 8 dr.tóth József Összefüggések Zöld energiák Alternatív Energia Alternatív energia - a természeti jelenségek kölcsönhatásából kinyerhető

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.23. COM(2014) 520 final ANNEXES 1 to 3 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az energiahatékonyságról, és annak az

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program prioritásai. Tervezett forrásarányok a VP-n belül

Vidékfejlesztési Program prioritásai. Tervezett forrásarányok a VP-n belül Vidékfejlesztési Program (VN) prioritási területei Tervezett forrásarányok a VP-n belül Vidékfejlesztési Program prioritásai 1. A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdáságban, az erdészetben

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI AKTUSOK, AMELYEKET A 2003. ÁPRILIS 16-I CSATLAKOZÁSI OKMÁNY MÓDOSÍTOTT Az EGT-megállapodás

Részletesebben

Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból

Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból. NATURA 2000 FINANSZÍROZÁS EU finanszírozási lehetőségek a 2014-2020 időszakban 2013. Szeptember 10 Marczin Örs természetvédelmi

Részletesebben

SZÉKELY ERIKA. A mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó EIP. Tatárszentgyörgy, 2014. 03. 26.

SZÉKELY ERIKA. A mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó EIP. Tatárszentgyörgy, 2014. 03. 26. SZÉKELY ERIKA A mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó EIP Tatárszentgyörgy, 2014. 03. 26. Európai Innovációs Partnerség - EIP Új megközelítés az uniós kutatásban és innovációs politikában

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

A Halászati Operatív Program értékelése és a halgazdálkodás várható támogatása a idıszakban május 22.

A Halászati Operatív Program értékelése és a halgazdálkodás várható támogatása a idıszakban május 22. A Halászati Operatív Program értékelése és a halgazdálkodás várható támogatása a 2014-2020 idıszakban Bardócz Tamás, Mihálffy Szilvia 2013. május 22. HOP támogatás 2007-2013 Európai Halászati Alap + nemzeti

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

A K+F+I forrásai között

A K+F+I forrásai között Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alappal kapcsolatos pénzügyi információk

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alappal kapcsolatos pénzügyi információk EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.13. COM(2014) 350 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alappal kapcsolatos pénzügyi információk HU HU A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az

Részletesebben

Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra

Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra (szakmai egyeztetésre bocsátott tervezet) dr. Czene Zsolt, vezető tervező, NAKVI, Projektiroda Az 1600/2012. (XII. 17.) Korm.

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Kitöltési útmutató az E-adatlaphoz V1.2

Kitöltési útmutató az E-adatlaphoz V1.2 Kitöltési útmutató az E-adatlaphoz V1.2 Változás jegyzék Módosítás dátuma Módosítás jellege Érintett oldalak 2014.10.03 Változás 4. oldal 2014.12.10 Kiegészítés 3. oldal 2. ú melléklet Leírás NYOMT_AZON

Részletesebben

MELLÉKLET. a következő javaslathoz: A Tanács határozata

MELLÉKLET. a következő javaslathoz: A Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.3.18. COM(2016) 156 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következő javaslathoz: A Tanács határozata az autóbusszal végzett nemzetközi különjárati személyszállításról szóló Interbusmegállapodással

Részletesebben

A KOHÉZIÓS POLITIKA ÁTTEKINTÉSE EMBER LÁSZLÓ MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY

A KOHÉZIÓS POLITIKA ÁTTEKINTÉSE EMBER LÁSZLÓ MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY A KOHÉZIÓS POLITIKA ÁTTEKINTÉSE EMBER LÁSZLÓ MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY TÉMÁK TÉMÁK I. Célok, célkitűzések, prioritások, műveletek II. Régiótípusok, alapok III. Elvek, fogalmak IV. Éves fejlesztési

Részletesebben

Integráció és szövetkezés

Integráció és szövetkezés Integráció és szövetkezés Jakab István Országgyűlés alelnöke MAGOSZ elnöke Napi Gazdaság Konferencia Budapest 2013. április 30. A mezőgazdasági termelés hatékonyságát a élelmiszerláncban elért magas érdekérvényesítési

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

A gyümölcs- és zöldségágazat reformja. 2007. január 24.

A gyümölcs- és zöldségágazat reformja. 2007. január 24. A gyümölcs- és zöldségágazat reformja 2007. január 24. 1. Főbb jellemzők: Termelés A világ jelentősebb termővidékei, millió tonnában (2003-2005 átlag*) Világ: 1 314 millió tonna *Kivéve: Latin-Amerika,

Részletesebben

Mi várható a következő KE(H)OP időszakban?

Mi várható a következő KE(H)OP időszakban? Mi várható a következő KE(H)OP időszakban? Kasza György főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Környezetvédelmi Operatív Programok Irányító Hatósága IX. Geotermikus Konferencia, 2013.

Részletesebben

Pán-európai közvéleménykutatás a foglalkoztatás biztonságára és az egészségre vonatkozóan Reprezentatív eredmények az Európai Unió 27 tagországában

Pán-európai közvéleménykutatás a foglalkoztatás biztonságára és az egészségre vonatkozóan Reprezentatív eredmények az Európai Unió 27 tagországában Pán-európai közvéleménykutatás a foglalkoztatás biztonságára és az egészségre vonatkozóan Reprezentatív eredmények az Európai Unió 2 tagországában Eredményeket tartalmazó csomag az EU2 és Magyarország

Részletesebben

A Kormány 1248/2016. (V. 18.) Korm. határozata a Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési keretének megállapításáról

A Kormány 1248/2016. (V. 18.) Korm. határozata a Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési keretének megállapításáról M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2016. évi 70. szám 5451 A Kormány 1248/2016. (V. 18.) Korm. határozata a Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési keretének megállapításáról 1. A Kormány a) megállapítja a Vidékfejlesztési

Részletesebben

A kerékpározás, mint a vidékfejlesztés eszköze Békéscsaba,

A kerékpározás, mint a vidékfejlesztés eszköze Békéscsaba, A kerékpározás, mint a vidékfejlesztés eszköze Békéscsaba, 2014. 02. 25. Korunk a gyors, dinamikus, látványos változások kora. Sok stressz és feszültség oka az, hogy érezzük a Nagy Változást, és az (át)alakulás

Részletesebben

Az agrárágazat előtt megnyíló pályázati lehetőségek

Az agrárágazat előtt megnyíló pályázati lehetőségek Az agrárágazat előtt megnyíló pályázati lehetőségek Dr. Mezei Dávid agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár Miniszterelnökség 2016. május 27. Pápa Az agrár-vidékfejlesztési

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

A tanyákon élők fejlesztési lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban Egyéb fejlesztési lehetőségek a Programban

A tanyákon élők fejlesztési lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban Egyéb fejlesztési lehetőségek a Programban A tanyákon élők fejlesztési lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban Egyéb fejlesztési lehetőségek a Programban Dr. Viski József helyettes államtitkár Miniszterelnökség, Agrár-vidékfejlesztési Programokért

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Alaptámogatás és a fiatal gazdák kiegészítő

Alaptámogatás és a fiatal gazdák kiegészítő Alaptámogatás és a fiatal gazdák kiegészítő támogatása Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár Földművelésügyi Minisztérium AGRYA KONFERENCIA 2015. február 27. - Budapest Az EU 7 éves pénzügyi

Részletesebben

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között IP/08/1831 Kelt Brüsszelben, 2008. november 28-án. Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között A szélessávú szolgáltatások elterjedtsége továbbra

Részletesebben

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015.

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. január INTERREG- és ETE-források 1990-től 2020-ig 8948000000,0 9000000000,0 8000000000,0

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

MAGYARORSZÁG - VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020

MAGYARORSZÁG - VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020 MAGYARORSZÁG - VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020 Összefoglló Prioritások A prioritás z lábbi hzi problémák megoldásár irányul: A prioritáshoz kpcsolódó tervezett intézkedések Mely EU temtikus célkitűzéshez

Részletesebben

Sokasodó kihívások a kvótakivezetés évében egy új tejháború küszöbén? Regionális Taggyűlések 2015.

Sokasodó kihívások a kvótakivezetés évében egy új tejháború küszöbén? Regionális Taggyűlések 2015. Sokasodó kihívások a kvótakivezetés évében egy új tejháború küszöbén? Regionális Taggyűlések 2015. Tejpiac Támogatási rendszer Beruházások Integráció GMO kérdés Marketing alap Kiskereskedelem EKÁER/FELIR

Részletesebben

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15.

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból Figeczky Gábor WWF Magyarország Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Források ~ 840 milliárd Ft - 7 évre I. tengely (versenyképesség) II.

Részletesebben

VÉLEMÉNYTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2011/0282(COD) 18.7.2012. a Költségvetési Bizottság részéről

VÉLEMÉNYTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2011/0282(COD) 18.7.2012. a Költségvetési Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Költségvetési Bizottság 18.7.2012 2011/0282(COD) VÉLEMÉNYTERVEZET a Költségvetési Bizottság részéről a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részére az Európai Mezőgazdasági

Részletesebben

A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében

A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében Szélenergia a tények szélenergia integrációja Magyarországon, EWEA Budapest, 2009 június 12. EUROPEAN COMMISSION

Részletesebben

Zöldítés 2015-2020. Madarász István osztályvezető Agrárközgazdasági Főosztály. Budapest, 2015. február 27.

Zöldítés 2015-2020. Madarász István osztályvezető Agrárközgazdasági Főosztály. Budapest, 2015. február 27. Zöldítés 2015-2020 Madarász István osztályvezető Agrárközgazdasági Főosztály Budapest, 2015. február 27. Degresszivitás A közvetlen támogatások új rendszere Magyarországon Kötelező elemek Alaptámogatás

Részletesebben

8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS

8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.19. COM(2015) 545 final 8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A 2015. ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS HU HU Tekintettel: az Európai

Részletesebben

MÁRTÉL DÓRA Tájékoztató a 2015-től bevezetendő közvetlen támogatási rendszerről és a zöldítésről

MÁRTÉL DÓRA Tájékoztató a 2015-től bevezetendő közvetlen támogatási rendszerről és a zöldítésről MÁRTÉL DÓRA Tájékoztató a 2015-től bevezetendő közvetlen támogatási rendszerről és a zöldítésről Petőfiszállás, 2014. október 29. A Közös Agrárpolitika költségvetése A 2014-2020 közötti költségvetési időszakban

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A tejpiaci helyzet alakulása és a tejágazati csomag rendelkezéseinek alkalmazása

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A tejpiaci helyzet alakulása és a tejágazati csomag rendelkezéseinek alkalmazása EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.13. COM(2014) 354 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A tejpiaci helyzet alakulása és a tejágazati csomag rendelkezéseinek alkalmazása

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.3.22. COM(2016) 159 final 2016/0086 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az 1306/2013/EU rendeletben meghatározott, a közvetlen kifizetésekre a 2016-os

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban Kis Miklós Zsolt Agrár-vidékfejlesztésért Felelős Államtitkár Miniszterelnökség Hagyomány - Helyi termék - Hálózat Mezőtúr, 2014. november

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ERASMUS+ HALLGATÓI TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA A 2016/2017-ES TANÉVRE

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ERASMUS+ HALLGATÓI TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA A 2016/2017-ES TANÉVRE PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ERASMUS+ HALLGATÓI TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA A 2016/2017-ES TANÉVRE 1. A pályázati felhívás célja: A pályázni jogosult hallgatói számára Erasmus+ külföldi

Részletesebben

A CLLD-LEADER megközelítés érvényesíthetősége a programozási időszakra vonatkozó tervezésben

A CLLD-LEADER megközelítés érvényesíthetősége a programozási időszakra vonatkozó tervezésben A CLLD-LEADER megközelítés érvényesíthetősége a 2014-2020. programozási időszakra vonatkozó tervezésben 2012. október 11. Hajdúböszörmény Finta István Ph.D. finta@rkk.hu Cél és körülmények Cél: a 2014-2020.

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

Duna Transznacionális Program. Budapest, 2015 március 26.

Duna Transznacionális Program. Budapest, 2015 március 26. Duna Transznacionális Program Budapest, 2015 március 26. Tartalom - Danube Transznacionális Program: területi fókusz, prioritások és specifikus célok, költségvetés, ütemezés - Duna Program (DTP) Duna Stratégia

Részletesebben