KÖZVETLEN TŐKEBEFEKTETÉS STATISZTIKA MAGYARORSZÁG

Átírás

1 KÖZVETLEN TŐKEBEFEKTETÉS STATISZTIKA MAGYARORSZÁG április

2 Készítette: a Magyar Nemzeti Bank Statisztikai szakterülete Kiadja: Magyar Nemzeti Bank Felelős kiadó: Missura Gábor 1850 Budapest, Szabadság tér ISBN (on-line) Az adatok lezárásának időpontja: március 30.

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 5 2. Módszertani összefoglaló 2.1. A nemzetközi módszertan Az újrabefektetett jövedelmek elszámolása a fizetésimérleg-statisztikában A hazai gyakorlat A működőtőke-kérdőívek feldolgozásának lépései A külföldi működőtőke-adatok előállításának alkalmazott módszere az időszakra 3. A közvetlen tőkebefektetések alakulása 3.1. A nem rezidensek befektetése Magyarországon A rezidensek befektetése külföldön 20 TÁBLÁZATOK Megjegyzések Táblázatok euróban 4.1. Összefoglaló táblázatok Közvetlen tőkebefektetések Magyarországon A forgalmak országbontása Az állományok országbontása A forgalmak ágazati bontása Az állományok ágazati bontása Közvetlen tőkebefektetések külföldön A forgalmak országbontása Az állományok országbontása A forgalmak ágazati bontása Az állományok ágazati bontása Közvetlen tőkebefektetések jövedelmei A jövedelmek országbontása A jövedelmek ágazati bontása Táblázatok forintban 5.1. Összefoglaló táblázatok Közvetlen tőkebefektetések Magyarországon A forgalmak országbontása Az állományok országbontása A forgalmak ágazati bontása Az állományok ágazati bontása Közvetlen tőkebefektetések külföldön A forgalmak országbontása Az állományok országbontása A forgalmak ágazati bontása Az állományok ágazati bontása Közvetlen tőkebefektetések jövedelmei A jövedelmek országbontása A jövedelmek ágazati bontása 98

4

5 1. Bevezetés A Közvetlen tőkebefektetés statisztika, Magyarország című kiadvány a 2004-ben először megjelent Közvetlen tőkebefektetés statisztika, Magyarország című kiadvány frissített változata. A kiadvány csak elektronikusan, az MNB honlapján ( keresztül érhető el. Az előző kiadványhoz képest új a fejezetben a speciális célú vállalatok (SCV-k) elszámolásáról szóló rész, illetve módosult az újrabefektetett becslési módszere, amit a fejezet tárgyal. A harmadik fejezetet, amely a közvetlen tőkebefektetések alakulását mutatja be, frissítettük a 2005-ös vállalati jelentésekből származó adatokkal. Az MNB célja a kiadvány frissítésével az, hogy a közvetlen tőkebefektetésekre vonatkozóan a felhasználók rendelkezésére bocsássa egyfelől az érvényes, alkalmazott módszertant, amely segítségül szolgál az adatok értelmezésében, valamint az állományi és forgalmi statisztikákat egységes szerkezetbe rendezve mutassa be a külföldiek magyarországi és a magyarok külföldi közvetlen tőkebefektetéseinek alakulását. A közvetlen tőkebefektetésre vonatkozó statisztikák összeállítása 1999-től vállalati kérdőívek 1 alapján történik, ezért ettől az időponttól állnak rendelkezésre az ország- és ágazati bontású adatok, valamint az újrabefektetett jövedelmekre vonatkozó információk. Míg az újrabefektetett jövedelmeket az MNB 2004-ben, az első közléssel egy időben 1995-ig visszavezette az idősorokon, addig az előbbi bontások csak a statisztikai megfigyelés bevezetésének időpontjától illetve 2001-től állnak rendelkezésre. A kérdőívek alapján elszámolt legfrissebb adat a évi 2. A kiadvány két részből áll. Az első rész egyrészt módszertani áttekintést nyújt, amely kiterjed a vonatkozó nemzetközi fizetésimérleg-statisztikai módszertan, illetve az MNB által alkalmazott gyakorlat bemutatására, ezen belül részletesen kitérve az újrabefektetett jövedelmekre, másrészt pedig röviden bemutatja az 1995-től eltelt időszak magyar adataiból kiolvasható tendenciákat. A második rész a statisztikai táblázatokat tartalmazza négy fejezetben. Az első fejezet idősoros tábláiban az ig terjedő időszak éves adatai jelennek meg, amelyek a befektetések mindkét irányára tehát a nem rezidensek magyarországi, illetve a rezidensek külföldi befektetéseire egyaránt - bemutatják a tranzakciók, az állományok és a kapcsolódó jövedelmek alakulását. A második fejezet a nem rezidensek magyarországi, a harmadik a rezidensek külföldi közvetlen tőkebefektetéseinek állományára és forgalmára vonatkozó részletes, ország- és ágazati bontásos adatait ig tartalmazza; végül a negyedik fejezet a közvetlen tőkebefektetésekhez kapcsolódó jövedelmek ugyanilyen bontásait mutatja be. Minden táblázat megtalálható millió euróban és millió forintban is. A táblázatok önállóan excel formátumban is megjelennek az MNB honlapján egyfelől a Kiadvány alatt, másfelől a Fizetési mérleg publikációk alatt. 1 Az MNB a KSH-val egyeztetve 1999-ben vezette be a vállalati közvetlen tőkebefektetések (működőtőke) megfigyelésére szolgáló negyedéves és éves kérdőíveit. Az adatszolgáltatás a Statisztikai törvény alapján, az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program keretében került elrendelésre (OSAP nyilvántartási számok: 1807, 1808, 1809, 1597). A közvetlen vállalati adatszolgáltatás az újrabefektetett jövedelmek elszámolása mellett a forgalmi adatok kumulálásával számított állományi adatok jelentett állományi adatokkal való lecserélését is lehetővé tette. 2 Az MNB az adatközzétételi és felülvizsgálati rendnek megfelelően a kérdőívek alapján összeállított éves statisztika aggregált adatait mindig a következő szeptember végi (tárgyévet követő 9 hónap) fizetési mérleg publikációval egyidőben, a részletes ország- és ágazati bontást tartalmazó statisztikákat pedig ezt követően a március végi (tárgyévet követő 15 hónap) publikációkor teszi közzé. 5

6 2. Módszertani összefoglaló 2.1. A nemzetközi módszertan A fizetésimérleg-statisztika pénzügyi mérlege és az ahhoz kapcsolódó állományi statisztika a külfölddel szembeni befektetési pozíció a pénzügyi eszközöket különböző funkcionális csoportokba sorolva mutatja be a külfölddel szembeni követelések és tartozások állományát, illetve az ezekben bekövetkező változásokat. A fizetési mérleg pénzügyi mérlegében közvetlen tőkebefektetésként, portfólió befektetésként, nemzetközi tartalékként és - az ezen kategóriákba be nem sorolható - egyéb befektetésként jelennek meg a tranzakciók. A nemzetközi fizetésimérleg-statisztikai módszertan szerint a közvetlen tőkebefektetések kategóriájába azok a külföldi befektetések tartoznak, amelyekre teljesül, hogy a befektetés tartós érdekeltség megszerzésére irányul. A közvetlen tőkebefektetések nagyságát és formáját elsődlegesen nem a rövid távú hozamelvárások, hanem az azokon túlnyúló stratégiai elképzelések, tulajdonosi megfontolások határozzák meg, amelyek nem egy esetben a multinacionális keretek között működő vállalatcsoport egésze szintjén optimalizálják a befektetési és finanszírozási döntéseket. A tartós érdekeltség utal egyrészt a befektetés időtávjára, másrészt pedig a befektetéssel létrehozott vállalkozás irányításába való hatékony beleszólásra. A módszertan ajánlása alapján hüvelykujjszabályként a 10 százaléknyi, és az azt meghaladó tulajdonosi részesedést eredményező befektetéseket kell ebben a kategóriában elszámolni. Amennyiben ez a befektetői viszony fennáll, akkor a fizetésimérleg-statisztikában a befektető és a befektetéssel létrehozott vállalkozás közötti tulajdonosi részesedésen túlmenően az azon kívüli egyéb, közvetett és közvetlen hitel- és egyéb finanszírozási kapcsolatokat is ezen a soron találjuk meg. Olyan tőkemozgásokat is közvetlen tőkebefektetésként kell kimutatni tehát, amelyek adósságtípusú pénzügyi instrumentumhoz kapcsolódnak, s nem feltétlenül jelentenek hosszú lejáratú finanszírozási forrást a vállalkozás számára, mint például a vállalatcsoporton belüli napi pénzügyi elszámolások keretében mozgó rövid lejáratú pénzek (cash-pooling, zero balancing). Az összekötő kapocs ezen különböző természetű pénzmozgások között, ami indokolttá teszi, hogy ugyanabba a statisztikai kategóriába kerüljenek besorolásra az, hogy nem egymástól független, hanem egymással tartós, közvetett vagy közvetlen tulajdonosi viszonyban lévő gazdasági szereplők a tranzakció résztvevői. Ami tartós tehát, az a gazdasági szereplők közötti befektetői viszony, amelynek következtében a felek közötti pénzügyi- és tőkekapcsolatok a normál piacitól eltérő feltételekkel bonyolódhatnak. A közvetlen tőkebefektetések elsődleges besorolási szempontja a befektetés irányához kapcsolódik. Ellentétben a pénzügyi instrumentumok esetében megszokott követelés-tartozás szerinti elsődleges bontástól, a fizetésimérleg-statisztikában a rezidens befektetők külföldi, illetve a nem rezidens befektetők hazai közvetlen tőkebefektetéseiről beszélünk. Ezen belül már mind a részesedés, mind pedig az egyéb tőkemozgások követik a megszokott követelés-tartozás szerinti részletezést. Az egyéb tőkemozgásokon belül nem okozhat gondot a követelés és a tartozás értelmezése, hisz az anyavállalat és a leányvállalat egymással szembeni finanszírozási kapcsolatában egyaránt keletkezhet követelés és tartozás. Ugyanez érvényes azonban a tulajdonosi részesedésre is, mivel a 10 százalékot el nem érő kereszttulajdonlás 3 esetén a leányvállalat anyavállalattal 3 Ha a befektetőben részesedést szerez az a gazdasági szereplő, amelybe az eredeti befektetés irányult, akkor kereszttulajdonlásról beszélünk. Amennyiben ennek a mértéke is eléri vagy meghaladja a 10%-ot, akkor önálló közvetlen tőkebefektetésként jelenik meg a statisztikában, a befektetés iránya szerinti megfelelő soron (közvetlen tőkebefektetés a jelentő országban vagy külföldön). Amennyiben viszont a kereszttulajdonlás mértéke nem éri el a 10%-ot, akkor az eredeti befektetés iránya szerinti sorokon, a fő befektetővel szembeni követelésként jelenik meg a tranzakció és az állomány (voltaképpen a kereszttulajdonlás mértékében csökken az eredeti közvetlen tőkebefektetés értéke). 6

7 szembeni követelése a befektetés főirányával ellentétes tulajdonosi részesedésként jelenik meg a statisztikában. A közvetlen tőkebefektetésekhez kapcsolódó jövedelmeket a folyó fizetési mérleg tartalmazza. Külön kerülnek kimutatásra a tulajdonosi részesedéshez kapcsolódó jövedelmek, az osztalék és az újrabefektetett jövedelmek, valamint az egyéb tőkéhez kapcsolódó kamatjellegű kiadások és bevételek. Az eredményszemléletű elszámolás következtében a részesedéshez kapcsolódó értéke kizárólag az adott évben megtermelt től függ - s ily módon lehet negatív is, ha a vállalat veszteséges volt -, tehát független a tulajdonosok osztalékfizetés mértékére vonatkozó döntésétől, valamint a ténylegesen kifizetett osztaléktól. Az újrabefektetett az adott időszakban keletkezett pozitív vagy negatív adózott eredmény és az adott időszakban megszavazott osztalék különbsége. Mivel osztalékot nem csak az adott időszaki eredmény terhére lehet megszavazni, ezért az újrabefektetett pozitív vállalati eredmény mellett is lehet negatív, kifejezve azt a tényt, hogy a tulajdonos a vállalat saját tőkéjével szemben, azt csökkentve növelte a vállalatból kivont jövedelmét. Az elszámolás technikájából következően a mérleg ét nem befolyásolja a felosztásáról hozott döntés, mivel ellenkező előjellel jelenik meg ugyanaz az összeg osztalékként és újrabefektetett ként. A folyó fizetési mérleg visszaforgatott profit miatti nagyobb hiánya mindig automatikusan finanszírozódik a pénzügyi mérlegben, pótlólagos forrásbevonást nem igényel. Ez egyúttal arra is rámutat, hogy a külső egyensúly alakulásának megítélése szempontjából nem kizárólagosan a folyó fizetési mérleg e a mérvadó mutató. Az újrabefektetett jövedelmek fizetési mérlegben való kimutatása a nemzetközi statisztikai módszertan által előírt standard követelmény. Újrabefektetett jövedelmet csak a közvetlen tőkebefektetésekre kell elszámolni, a portfólió befektetésekre nem. A közvetlen tőkebefektetések külső finanszírozás szempontjából játszott szerepének elemzése során fontos a befektetési irányok szerinti folyamatok önálló értelmezése. Önmagában a nettó működőtőke-beáramlás alakulása elfedi a gazdaság tőkevonzó képességének és a hazai gazdasági szereplők külföldre történő befektetési hajlandóságának változásait. A befektetési irányokon belül ugyancsak fontos a tulajdonosi részesedés, illetve az egyéb tőkemozgások alakulásának vizsgálata, ugyanis bár a hazai és nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy közgazdaságilag nincs feltétlenül szigorú határvonal a kétféle finanszírozási forma között, statisztikailag az előző nem, míg az utóbbi növeli az ország külfölddel szembeni adósságát. 7

8 A közvetett tulajdonlás elszámolása A nemzetközi módszertan alapján nemcsak a közvetlen, hanem a közvetett tulajdonosi részesedési viszonyban álló gazdasági szereplők közötti tőke- és finanszírozási kapcsolatokat is a közvetlen tőkebefektetések között kell elszámolni. A közvetett tulajdonosi viszony az ugyanazon vállalatcsoporthoz tartozó, de egymással közvetlen részesedési viszonyban nem lévő gazdasági szereplőkre vonatkozik. Ez az úgynevezett teljes konszolidációs rendszer (fully consolidated system). A közvetlen tőkebefektetési viszony ezen rendszeren belül lévő minden vállalatra vonatkozik. A rendszert általában a következő ábrával szokták illusztrálni: 1. ábra A teljes konszolidációs rendszer N 60% 10% 30% 9% 70% A D F H K 55% 60% 25% 100% 100% B E G J L 12% C A teljes konszolidációs rendszerben A leányvállalata N-nek, mert 50 százalékot meghaladja a részesedés mértéke. B leányvállalata A-nak, s ezért leányvállalata N-nek is, noha a közöttük lévő közvetett tulajdonlás mértéke csak 33 százalék. C társult vállalata B-nek, mert a részesedés mértéke 10 és 50 százalék között van. De az A-n és B-n keresztüli leányvállalati kapcsolatok miatt egyúttal N-nek is, bár a közöttük lévő közvetett részesedés mértéke csupán 4 százalék. D társult vállalata N-nek, s E leányvállalata D-nek, s ezért társult vállalata N-nek is, annak ellenére, hogy a közvetett részesedés mértéke 6 százalék. F társult vállalata N-nek, s mivel G csak társult vállalata F-nek, ezért N a módszertan szerint nincs közvetlen tőkebefektetés viszonyban G-vel, bár a közöttük lévő közvetett részesedés mértéke (7,5 százalék) meghaladja a C és az N, illetve az E és az N közötti közvetett részesedés mértékét. Mivel N-nek a H-ban lévő részesedés mértéke önmagában nem éri el a 10 százalékot, ezért N és H között nincs közvetlen tőkebefektetés viszony, s bár J leányvállalata H-nak, N és J között sincs ilyen kapcsolat. S végül K leányvállalata N-nek, L pedig leányvállalata K-nak, s így leányvállalata N-nek is. A teljes konszolidációs rendszerben a közvetlen tőkebefektetés statisztika mindezek alapján a szürkével jelzett vállalatokat tartalmazza. 4 4 Ezt a meglehetősen bonyolult rendszert a maga teljeségében a 2001-es nemzetközi, közvetlen tőkebefektetés statisztikai felmérés tanúsága szerint a megkérdezett 61 országból saját bevallása szerint mindössze 11 követte. 8

9 A közvetlen tőkebefektetések statisztikai elszámolását szabályozó nemzetközi módszertanok felülvizsgálata A közvetlen tőkebefektetések statisztikai elszámolását egyrészt a fizetésimérleg-statisztikára vonatkozó nemzetközi szabvány az IMF fizetésimérleg-kézikönyve (BPM5) 5, másrészt pedig az OECD módszertani leírása a Benchmark Definition of FDI (BMD3) 6 szabályozza. Az IMF Fizetési Mérleg Bizottsága (Balance of Payments Committee BOPCOM) októberi ülésén napirendre tűzte a nemzetközi fizetésimérleg-statisztikai módszertan felülvizsgálatának kérdését. A jelenleg is érvényes nemzetközi szabvány 1993-ban került publikálásra, az azóta eltelt időszak fejleményei már ekkor indokolttá tették a felkészülés megkezdését. 7 Egyebek mellett a 90-es években bekövetkezett pénzügyi válságok (1994, 1997 és 1998) felértékelték a pénzügyi mérlegben és a külfölddel szembeni befektetési pozícióban lévő, különösképpen az adósságra és a tartalékokra vonatkozó statisztikai információk elemzésekben betöltött szerepét. Ismételten megerősítésre került, hogy mivel a fizetési mérleg az egyéb szektorstatisztikákkal együtt az átfogó makrogazdasági statisztikai rendszer integráns részét képezi, ezért a felülvizsgálatnak az ezen statisztikákra vonatkozó módszertanok és az azokban tervezett változások figyelembevételével kell folynia. Különösen igaz ez a nemzeti számlák rendszerére, amelynek általános felülvizsgálata időben ismét egybeesik a fizetésimérleg-statisztika módszertanának revíziójával. A következő évi ülésén a Bizottság 3 szakértői munkacsoport (technical expert group, TEG) felállításáról döntött, majd júliusban egy negyedikről is, amelyek feladatául a felmerülő módszertani problémák technikai szintű vizsgálatát és ezekkel kapcsolatosan megoldási javaslatok megfogalmazását szabta. Ezek közül az egyik a DITEG (Direct Investment Technical Expert Group) a közvetlen tőkebefektetésekkel kapcsolatos kérdések vizsgálatát kapta feladatul. A szakértői csoportok által vizsgált kérdések, az általuk előállított szakértői anyagok és állásfoglalások, javaslatok elérhetők az IMF honlapján március közepére összeállt a teljes kézikönyv első tervezete 9. A végleges változat megjelenése 2008 végére várható végére várhatóan megjelenik az OECD BMD4 tervezete is, hogy 2008-ban a végleges változat is megszülessen Az újrabefektetett jövedelmek elszámolása a fizetésimérleg-statisztikában A hazai fizetési mérleg-statisztikában 2004 előtt a közvetlen tőkebefektetések jövedelmei között az újrabefektetett jövedelmek nem kerültek elszámolásra, csak a fizetett osztalék jelent meg tulajdonosi részesedéshez kapcsolódó ként. A közvetlen tőkebefektetések állományi adatai pedig a forgalmi adatok kumulálásával álltak elő. Az újrabefektetett jövedelmek megjelenítése azért is lényeges, mert csak ily módon van lehetőség a működőtőke-vállalat által megtermelt elszámolására a fizetési mérlegben és a kapcsolódó állományi statisztikákban. Mindaddig, amíg csak a kifizetett osztalék jelent meg ként, nyilvánvaló volt, hogy a működőtőke-vállalatok által ténylegesen megtermelt 5 Balance of Payments Manual 5 th Edition: 6 OECD Benchmark Definition of FDI 3 rd Edition: 7 Towards a Sixth Edition of the Balance of Payments Manual 8 DITEG: ; CUTEG: ; BOPTEG: RESTEG: 9 Balance of Payments Manual 6 th Edition DRAFT: 9

10 és így a befektetett tőke állománya is alulbecsült volt. A módszertani váltás a nemzetgazdaság külső egyensúlyi helyzetének tényleges alakulását nem változtatta meg, viszont pontosabb képet adott a külföldi tőke magyar gazdaságban meglévő súlyáról, a keletkezett vállalati jövedelmek alakulásáról és ezen jövedelmek elosztásáról. A vállalati jövedelmek mérésében két megközelítés ismeretes: a elszámolása minden eredményelemet így pl. az árfolyamnyereséget illetve veszteséget, a követelés leíráshoz kapcsolódó veszteséget is magában foglalja, illetve csak az ezek nélküli, szokásos vállalkozási eredményt veszi figyelembe. A nemzetközi módszertani ajánlások az utóbbi megközelítés alkalmazását javasolják. A közvetlen tőkebefektetéseken belül a tulajdonosi részesedéshez kapcsolódó jövedelmek fizetésimérleg-statisztikában való elszámolásához az alábbi információkra van szükség: melyik évben, mekkora adózott eredménye (nyereség vagy veszteség) keletkezett a közvetlen tőkebefektetéssel létrehozott vállalatnak; mikor és mekkora osztalék kifizetéséről döntöttek a tulajdonosok; a kifizetett osztalékhoz mekkora osztalékadó tartozik; mikor kerül sor az osztalék tényleges kifizetésére. A fenti kérdésekben a mikor -ra adott válasz az elszámolási időszak azonosításához szükséges, tehát ahhoz, hogy az adott tranzakciót melyik időszak fizetési mérlegében kell kimutatni. Ennek megfelelően: A befektetőre jutó adózott eredményt (nyereséget vagy veszteséget) annak az évnek a fizetési mérlegében kell újrabefektetett ként kimutatni, amikor az ténylegesen keletkezett. Az osztalékot a jövedelmek között abban az időszakban kell kimutatni, amikor a tulajdonosok annak kifizetéséről döntenek. Világosan elkülönül egymástól tehát az eredmény keletkezése, amely a vállalkozás működésének gyümölcse és az osztalék, amely a tulajdonosok döntésének eredménye. A megszavazott osztalék a folyó és a pénzügyi mérlegben az adott időszaki újrabefektetett jövedelmet csökkenti. A már megszavazott, de még ki nem fizetett osztalék egyben rövid kötelezettség a befektetővel szemben, a fizetési mérleg pénzügyi mérlegében a közvetlen tőkebefektetések, egyéb tőke során számoljuk el. Amikor a tulajdonosok döntenek az adózott eredmény felosztásáról, akkor a megszavazott osztalék után a befektetőnek osztalékadót kell fizetnie az államnak. Mivel az adót a vállalat fizeti be a költségvetésbe, így az államháztartás befektetővel szembeni követelése helyébe a vállalat befektetővel szembeni követelése kerül elszámolásra a folyó transzferként elszámolt (adó)bevétellel szemben a pénzügyi mérlegben. Az osztalék tényleges kifizetésekor a megszavazott osztalék és a levont osztalékadó különbözete kerül átutalásra. Ezzel mind a vállalat befektetővel szembeni (a megszavazott, de még ki nem fizetett osztalék miatt keletkezett) kötelezettsége, mind pedig a befektetővel szembeni (az államháztartásnak befizetett osztalékadó miatt keletkezett) követelése megszűnik. Fizetéskor tehát már nincs folyó fizetési mérleg tétel, kizárólag a pénzügyi mérleget érinti a tranzakció mindkét lába. A vállalati adózott eredmény újrabefektett ként való elszámolása megmutatja, hogy a közvetlen tőkebefektetések hogyan érintik a folyamatokon keresztül a folyó fizetési mérleg ét. A tulajdonosok osztalékkal kapcsolatos döntése (az osztalékadó közvetett hatásától eltekintve), illetve a tényleges kifizetés megtörténte már semleges hatású a folyó fizetési mérleg ére, azaz nem befolyásolja a nemzetgazdasági megtakarítás-beruházás viszony alakulását. A módszertani ajánlások szerinti elszámolások minden évben elvégezhetők a vállalati mérleg és eredménykimutatás alapján kitöltött kérdőívek feldolgozását követően. A gazdasági évet lezáró mérleg- és eredménybeszámolók elfogadása, illetve az azokon alapuló információk feldolgozása előtt közzétett statisztikákban a vállalkozások jövedelmezőségére illetve felosztására vonatkozó becslés helyettesíti a később jelentett adatokat. 10

11 2.3. A hazai gyakorlat A Magyar Nemzeti Bank a KSH-val egyeztetve 1999-ben vezette be a vállalati közvetlen tőkebefektetések (működőtőke) megfigyelésére szolgáló éves kérdőíveit annak érdekében, hogy a nemzetközi módszertannak megfelelő módon az újrabefektetett is számbavételre kerüljön, valamint, hogy a nem rezidensek magyarországi és a rezidensek külföldi közvetlen tőkebefektetés állományának értékére a forgalom alapján összegzett adatok helyett vállalati mérlegeken alapuló adatok álljanak rendelkezésre. Ez a feltétele annak, hogy az elemzésekhez ne csak a közvetlen tőkebefektetés forgalmak, hanem az állományok ország- és ágazati bontása is előállítható legyen, valamint, hogy a kereszttulajdonlásokat is a nemzetközi módszertannak megfelelően számolhassa el az MNB. 10 A negyedéves forgalmi kérdőívek pénzmozgással nem járó tőkeműveletek megfigyelésére, a fizetési forgalomnál részletezettebb adatok begyűjtésére, valamint a fizetésimérleg-statisztika összeállításához felhasznált banki fizetési forgalom ellenőrzésére nyújtanak lehetőséget, míg a vállalatok éves mérleg- és eredménybeszámolójával összhangban lévő adatok begyűjtésére, így például pontos tőkeállomány számbavételére vagy az újrabefektetett nagyságának meghatározására az éves gyakoriságú állományi kérdőívek szolgálnak. A vállalati kérdőívek alapján a nemzetközi módszertani előírásoknak megfelelő adatokat a fizetési mérlegben és a kapcsolódó állományi statisztikákban az MNB először a éves adatok publikálásával tette közzé március 31-én. Az új módszertan szerinti közvetlen tőkebefektetések állományi és forgalmi adatait tartalmazó fizetési mérlegek összehasonlítható formában 1995-ig visszamenőleg kerültek előállításra. Mivel a vállalati működőtőke-kérdőívek alapján csak 1999-től állnak rendelkezésre az adatok, ezért az ezt megelőző időszakra vonatkozó adatok becsültek. A külföldiek évi magyarországi befektetéseire vonatkozó adatok előállításához az APEH társasági adóbevallás (TÁSA) adatbázisból származó vállalati adatok, valamint a tőzsdei cégekre vonatkozó nyilvános információk kerültek felhasználásra. A rezidensek külföldön történő befektetéseire vonatkozóan egyéb adatforrás hiányában ezen időszakra továbbra is forgalomból képződnek az állományi adatok A működőtőke-kérdőívek feldolgozásának lépései A regiszterek felállítása, karbantartása, a minta meghatározása Az egész felmérés sikere szempontjából alapvető fontosságú kérdés a megfelelő vállalati regiszter összeállítása és karbantartása. A közvetlen tőkebefektetés szempontjából a megfigyelendő sokaság meghatározásának legfontosabb kritériuma a befektetőnként 10%-ot elérő, illetve meghaladó külföldi tulajdoni illetve tulajdonosi hányaddal való rendelkezés. A sokaságon belüli minta kiválasztásánál a nem rezidensek magyarországi befektetéseinek éves regiszterébe 2001-ig azok a cégek kerültek be, amelyek jegyzett tőkéjében a külföldi tőke elérte a 100 millió forintot től a jegyzett tőke helyett a saját tőke lett a kiválasztás kritériuma, s az érték 300 millió forintra emelkedett. A regiszter összeállításának alapja a tárgyévet megelőző év társasági adóbevallásai alapján készített lista, amely kiegészül a fizetési mérleg összeállításához felhasznált banki fizetési forgalom alapján ismertté vált, a regiszterben nem szereplő, de az abba kerülés kritériumainak eleget tevő vállalkozások listájával. Évente mintegy vállalkozás kerül a regiszterbe. 10 A működőtőke-kérdőívekkel (MUT) kizárólag a vállalkozásokat figyeli meg az MNB, a társasági adóbevallás (TÁSA) is csak ezekre vonatkozóan tartalmaz adatokat. A fizetési mérleghez kapcsolódó állományi statisztikákban az ingatlantulajdon állományt továbbra is a kumulált fizetési forgalomból képezzük. 11

12 A tőzsdei cégek esetében értékhatártól függetlenül teljes körű a megfigyelés. A hitelintézetek a lakás-takarékpénztárak kivételével külön adatszolgáltatásra nem kötelezettek, mivel az MNBnek küldött egyéb jelentésekből a szükséges adatokat kigyűjthetők. A külföldön befektetők regiszterének összeállításához az alaplistát a 2001 előtti időszak bejelentési kötelezettséghez kötött, külföldi közvetlen vállalkozásszerzésre irányuló kérelmek nyilvántartása szolgáltatta, amely folyamatosan kiegészítésre került a fizetési mérleg összeállításához felhasznált banki fizetési forgalom alapján ismertté vált, az értékhatár szabta kritériumnak megfelelő vállalkozásokkal. A devizaliberalizáció következtében 2001-től a regiszter karbantartásának alapvető forrása a banki tranzakciós forgalom lett. Az éves regiszterbe azok a vállalkozások kerültek be, amelyeknél az összes tőkebefektetés értéke elérte a 10 millió forintot. A külföldi befektetéseket illetően a hitelintézetek is jelentésre kötelezettek, mert a hitelintézetek külföldi érdekeltségeinek újrabefektetett jövedelmére és saját tőkéjére vonatkozóan az MNB-ben más forrásból nem áll rendelkezésre adat. Az értékhatáron belül lévő vállalatok által külföldön befektetett tőke az összes külföldön befektetett tőke állományának majdnem teljes egészét lefedi. A kérdőívek adatainak összevetése más adatforrásokkal 2002 januárjától statisztikai felhasználásra az MNB Statisztikai főosztálya részére is rendelkezésre áll a cégek azonosítását lehetővé tévő társasági adóbevallások adatbázisa. Ettől kezdve nyílt lehetőség a rezidens működőtőke-vállalatok MNB kérdőívekben és a TÁSA bevallásokban jelentett adatainak összevetésére. A működőtőke-jelentést küldő és a TÁSÁ-ban is szereplő vállalatok adatainak összehasonlításával a hibás jelentések kiszűrésére nyílt lehetőség. A külföldön történt befektetések általunk számított állományának ellenőrzéséhez pótlólagos, külső információ nem állt rendelkezésre. A nemzetgazdasági szintű adatok előállítása (teljeskörűsítés) a kérdőívek felhasználásával A Magyarországon külföldi tőkével működő ezer vállalkozás közül csak a legjelentősebbeknek kell kérdőívet kitölteniük, évente a már említett körülbelül vállalatnak. A kérdőívek adatainak teljeskörűsítésénél a működőtőke-kérdőívek adatai jelentik a kiindulópontot. Ehhez hozzáadódnak azon vállalatok adatai, amelyeknél a TÁSÁ-ban a nem rezidens tulajdoni hányad eléri a 10%-ot, de a cégre vonatkozóan nem áll rendelkezésre működőtőke-kérdőív (vagy nem kérte fel az MNB őket adatszolgáltatásra, vagy nem küldték vissza a kérdőívet) és ugyanakkor nem szerepel a törölt vállalatok 11 listájában. E két halmaz összege adja a nem rezidensekre jutó saját tőke, adózott eredmény és osztalék nagyságát 12. Mivel a társasági adóbevallásokban nem befektetőnként, hanem összességében van információ a nem rezidens tulajdon nagyságára, ezért azon vállalkozások esetén, amelyekre vonatkozóan nem áll rendelkezésre működőtőke-kérdőív, nem lehet elkülöníteni a 10%-ot elérő külföldi tulajdoni hányadból a közvetlen tőkebefektetés és a portfólió befektetés részt, így ezek az adatok tartalmazhatnak portfólió befektetést is. A társasági adóbevallások (TÁSA), a vállalati működőtőke-kérdőívek (MUT) és a közvetlen tőkebefektetések (FDI) viszonyát a 2. ábra szemlélteti. (Az ábrán vastag vonal jelzi a közvetlen tőkebefektetést.) 11 A törölt vállalatok listája azokat a cégeket tartalmazza, amelyekkel kapcsolatosan megerősített információ áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a tárgyidőszakban végrehajtott tranzakció következtében az időszak végén már nem volt a mintába kerülés kritériumának megfelelő befektetőjük. 12 Amennyiben törölt vállalatok szerepelnek a TÁSA listában, akkor ezek a közvetlen tőkebefektetés állományának meghatározásánál (saját tőke, adózott eredmény, osztalék) nem kerülnek figyelembevételre. 12

13 2. ábra A teljeskörűsítés módszere Azon vállalatokra jutó TÁSA adatok összege, amelyeknek nincs a közvetlen t őkebefektetés kritériumainak megfelel ő befektet ője. ( Töröltekre jutó) M űködőtőke kérdőívet küldő, de a TÁSÁ-ban a 10%-ot elér ő külföldi tulajdoni hányaddal rendelkez ő vállalatok listájában nem szerepl ő cégek adatainak az összege. (Csak MUT) Portfólió befektetésre jutó adatok összege. MUT kérd őívet küld ő vállalatok adatainak az összege. Azon vállalatok adatainak az összege, amelyekre vonatkozóan nem érkezett MUT kérd őív, de a külföldire jutó tulajdoni hányad eléri a 10%-ot. (Csak TÁSA) A TÁSÁ-ban a 10%-ot elér ő külföldire jutó tulajdoni hányaddal rendelkez ő vállalatok adatainak az összege. MUT kérd őívet küldő vállalatok adatainak az összege a TÁSÁ-ban. (közös rész) A vállalati kérdőívek (MUT) alapján kapott közvetlen tőkebefektetés-állomány értékét 8-10%-kal egészítik ki a TÁSA adatbázisból azon vállalatok adatai, amelyek esetében a külföldi befektetőre jutó tulajdoni részesedés eléri a 10%-ot. (Csak TÁSA) A speciális célú vállalatok (SCV) tranzakcióinak és pozícióinak elszámolása a fizetési mérlegben 2005 végéig az MNB a fizetésimérleg-statisztikákban közgazdasági megfontolások alapján az offshore státuszú cégek forgalmait és állományait a többi rezidenstől eltérő módon vette figyelembe. A passzív pénzközvetítő funkciót ellátó vállalatok (pass through companies) esetében, amelyek általában az alaptőke-befektetésből származó forrást hitelként azonnal ki is helyezték a vállalatcsoportba tartozó külföldi vállalatokhoz, csak a nettó pénzáram került közvetlen tőkebefektetésként elszámolásra, az állomány ezen nettó pénzáramok összegzéseként adódott, befektetéshez kapcsolódó jövedelmet pedig nem mutattunk ki. Ezen cégekre általánosan jellemző volt, hogy Magyarországon nem végeztek gazdasági műveleteket, az általuk foglalkoztatott munkaerő száma minimális volt, s lényegében a tulajdonos és a vállalatcsoporthoz tartozó nem rezidens vállalatok közötti forráskihelyezésben játszottak (passzív) közvetítői szerepet. A jogszabályi változások eredményeképpen december 31-e után ilyen státuszú vállalatot nem lehetett bejegyezni, és a korábban létrehozott vállalkozások off-shore státusza december 31-én megszűnt. A korábbihoz hasonló funkciót ellátó speciális célú vállalatok azonban január 1-jét követően is működnek a gazdaságban. Ezért az MNB januártól ugyanezen közgazdasági megfontolások alapján továbbra is megkülönbözteti ezeknek a speciális célú vállalatoknak a tranzakcióit és állományait és összeállítja az SCV-k nélküli fizetési mérleget és állományi statisztikákat. Ugyanakkor a nemzetközi módszertani előírásoknak megfelelően összeállítja az SCV-kat bruttó módon tartalmazó fizetési mérleget és állományi statisztikákat is. (Erre a körre azonban újrabefektetett jövedelmet és osztalékot nem becslünk, jelentett adataikat csak az éves statisztikák tartalmazzák.) 13

14 A speciális célú vállalatok körének meghatározásában az MNB együttműködik a KSH-val A külföldi közvetlen tőkebefektetés-adatok előállításának alkalmazott módszere az időszakra Számítási módszertan ig Annak érdekében, hogy nemzetközi módszertannak megfelelő elszámolásra való áttérés ne okozzon szakadást az idősorokban, a rendelkezésre álló információk alapján 2004-ben az MNB a KSH-val közösen előállította az összehasonlítható tartalmú, visszamenőleges adatokat 1995-ig. A működőtőke-állományok számításához szükséges nem rezidensekre jutó saját tőke és osztalék, valamint az újrabefektetett becsléséhez szükséges, nem rezidensekre jutó adózott eredmény forrásául a társasági adóbevallások adatbázisa szolgált. A TÁSA adatbázisból a nem rezidensek portfólió befektetéseire jutó saját tőke, osztalék és adózott eredmény értékét a tőzsdei és nem tőzsdei cégek különválasztásával becsülte az MNB, azt feltételezve, hogy portfólió befektetés jellemzően a tőzsdei cégek esetében fordul elő. A tőkeállomány szempontjából jelentős súlyt képviselő tőzsdei cégeknél a tulajdonosi szerkezet alapján, a különböző befektetői típusok elkülönítésével került becslésre a közvetlen tőkebefektetések nagysága. A rezidensek külföldön történő befektetéseire vonatkozóan nincs olyan alternatív adatforrás, amellyel a későbbi kérdőívek adattartalmának megfelelő adatok a korábbi időszakokra előállíthatók lennének. Ezért a jelzett időszakra azzal a feltételezéssel élt az MNB, hogy a külföldön létrehozott működőtőke-vállalatok az éves adózott eredményüket teljes egészében osztalékként felosztották (nincs újrabefektetett ), s a megszavazott osztalékot az adott évben maradéktalanul ki is fizették. Ez azt jelenti, hogy a fizetési mérlegben adott évben eddig is elszámolt fizetett osztalékkal megegyező értékű megszavazott osztalék került elszámolásra, ami a feltételezések szerint megegyezik a megelőző évre adózott eredményként elszámolt mel végéig a forgalomból kumulált állomány alapján képződik a működőtőke-állomány. Számítási módszertan 1999-től A kérdőívek adatai 1999-től állnak rendelkezésre. Mivel a tárgyévi eredményre vonatkozó működőtőke-kérdőívek beküldési határideje a tárgyévet követő év június 30-a, ezért a tárgyévben az újrabefektetett nek az adózott eredmény összetevőjére, valamint a tárgyévben beküldött, előző év gazdálkodására vonatkozó adatok alapján kitöltött éves kérdőívek feldolgozásáig a tárgyévi megszavazott osztalékra vonatkozóan becsült adat szerepel a statisztikában. A tárgyévet követő év szeptemberében a tárgyévi fizetési mérlegben elszámolt becsült adózott eredmény és a tárgyévet követő évben szereplő becsült megszavazott osztalék lecserélésre kerül a kérdőíves feldolgozás eredményeként kapott előzetes tényadatokra től a naptári évtől eltérő üzleti évre áttért vállalkozásokra vonatkozóan a beszámolási év alatt lezárult üzleti év adatai sorolódnak a beszámolási évhez. A fizetési mérlegben szereplő becslések módszere A tárgyév végére vonatkozó állományi szám is becsült adat, amely úgy adódik, hogy az előző év végi tényadatokon alapuló záróállományból kiindulva figyelembevételre kerül az összes olyan állományváltozást okozó elem, amiről az adatszolgáltatások alapján az MNB-nek tudomása van. Ennek megfelelően elszámolásra kerülnek a tranzakciók, az újrabefektetett jövedelmek, és azon átértékelődések (árfolyamváltozás azon vállalati körre, amely devizában vezeti a könyveit, árváltozás a tőzsdei cégekre) állománymódosító hatása, amelyről információval rendelkezik az 14

15 MNB. Az így előállt záróállomány a tárgyév végi állomány becslése. A nemzetgazdasági szintű aggregálás forintban történik. A tárgyévet követő év szeptemberéig, amíg a tárgyévi kérdőíves adatok feldolgozásra kerülnek, szükség van az állományi adat tárgyévet követő évre történő előrejelzésére is. Ezt az utolsó három tényév átlagos növekedésével növelt becsült tárgyév végi állományként határozzuk meg. Azon évekre, amelyekre vonatkozóan már rendelkezünk tényadatokkal, képezzük valamennyi kategória (adózott eredmény és osztalék) esetében a /részesedésállomány jövedelmezőségi mutatókat. A jövedelmezőségi mutató előrejelzett értéke az utolsó három év tényadataiból számított állományarányos mutató átlaga. Az előrejelzett állományok és előrejelzett jövedelmezőségi arányok segítségével meghatározható a becsült adózott eredmény, illetve osztalék. A becslés éves adatát az adózott eredménynél a GDP szezonális faktorainak arányában közel egyenletesen osztjuk negyedévekre, míg az osztalék esetében, mivel az mint a tulajdonos döntése alapján keletkezik, ezért statisztikai elszámolása a megszavazás időpontjához igazodik, jellemzően az első két negyedévre koncentrálódik: az éves osztalék adat 20%-át az első negyedévre, 80%-át a második negyedévre számoljuk el. Ebből adódóan a második negyedévben az újrabefektetett értéke mindig negatív. A tulajdonosi részesedésen kívüli egyéb tőkemozgások elszámolása A közvetlen tőkebefektetések a tulajdonosi részesedés szerzésen kívül 1995-től tartalmazzák az anya- és leányvállalatok közötti alaptőkétől független egyéb hitelkapcsolatokat is. Ezt megelőzően közvetlen tőkebefektetésként csak a tulajdonosi részesedés szerzéshez kapcsolódó tranzakciók kerültek elszámolásra, a tulajdonosi hitelek a közép- és hosszú lejáratú tőkemozgások között szerepeltek. Az egyéb monetáris intézmények saját tulajdonostól kapott alárendelt kölcsöntőkéjét 1999-től az egyéb tőke közé soroltuk be. Ezt megelőzően ezen tőkeelemet a tulajdonosi részesedés tartalmazta től a vállalatcsoporton belüli elszámolóközponttal szembeni pénzmozgások is a tulajdonosi hitelek között kerülnek kimutatásra. Korábban ezek a tranzakciók és a kapcsolódó állományok az egyéb befektetések között számolódtak el. A magyar fizetési mérlegben jelenleg egyedül a vállalatcsoporton belüli elszámoló-központokkal szembeni tőke- és finanszírozási kapcsolatok jelentik a közvetett tulajdonlás figyelembevételét. A nemzetközi módszertannal összhangban az MNB a közvetlen tőkebefektetések részvény és egyéb részesedések között számolja el a magánszemélyek ingatlanbefektetéseit is, amelyek 1995-től tartalmazzák a rezidensek által külföldön, illetve a nem rezidensek által Magyarországon nem banki átutalással vásárolt ingatlanok becsült összegét is. Az ország- és ágazati bontású adatok tartalma Jelenleg az MNB csak a részesedéseket és az újrabefektetett jövedelmeket állítja elő ország- és ágazati bontásban, az egyéb tőkét nem. A tranzakciók ágazati bontása mindig a tranzakcióban részt vevő rezidens gazdasági szereplők ágazati besorolása szerint történik. A nem rezidensek magyarországi közvetlen tőkebefektetése esetén a rezidens működőtőke-vállalat ágazata, míg a rezidensek külföldi befektetése esetén a rezidens befektető ágazata a meghatározó. Az állományok ágazati bontását viszont mindig a létrehozott működőtőke-vállalat ágazati besorolása határozza meg. A nem rezidensek magyarországi közvetlen tőkebefektetése esetén a rezidens működőtőke-vállalat ágazata, míg a rezidensek külföldi befektetése esetén a nem rezidens működőtőke-vállalat ágazata a meghatározó. 15

16 3. A közvetlen tőkebefektetések alakulása Magyarországon a nem rezidensek közvetlen tőkebefektetései az 1990-es években 13 jelentek meg, állományuk értéke azóta folyamatosan és dinamikusan növekedett. A külföldiek által Magyarországra befektetett tőke értéke végére meghaladta az 52 milliárd eurot. Ez az évi tőkebefektetés állománynak közel hatszorosa. A rezidens cégek külföldi tőkebefektetései az 1990-es évek második felétől jelentek meg, nagyságrendjük a nem rezidensek befektetéseihez még nem mérhető, azonban tendenciájában a dinamikus fejlődés ugyanúgy érvényesül ben a rezidensek külföldi közvetlen tőkebefektetéseinek az értéke 6,8 milliárd euro volt, ami több mint 30-szorosa az év végi értéknek (amikor mindössze 217 millió euro volt). 3. ábra A közvetlen tőkebefektetések állománya a befektetés iránya szerint milliárd euro Közvetlen tőkebefktetések külföldön Közvetlen tőkebefektetések Magyarországon 13 A módszertani összefoglaló leírásának megfelelően 1995-től állnak rendelkezésre módszertanilag összehasonlítható adatok, amelyek az újrabefektetett jövedelmeket is tartalmazzák től a KSH-val közös vállalati működőtőkekérdőívek adatainak felhasználásával számítjuk a nemzetközi módszertani elvekkel harmonizáló, nemzetközileg összehasonlítható adatokat ig az adatokat becsléssel visszavezettük, korrigált vállalati adatok felhasználásával. 14 A közvetlen tőkebefektetés állományának számbavétele a nem tőzsdei vállalatoknál a saját tőke értékén alapul, ami magában foglalja az újrabefektetett jövedelmet is. (A hazai számvitel szerint könyvet vezető vállalatok esetén a beszámolóban szereplő saját tőke a tulajdonosok által - a beszámoló elfogadásakor - megszavazott osztalékot már nem tartalmazza. Ugyanakkor a fizetési mérleg statisztika ugyanezen osztalékkal csak a következő év folyamán csökkenti az újrabefektetett jövedelmek, és így a befektetés állományát. Ezért a statisztika tárgyév végi állományként a működő tőke vállalkozások külföldi tulajdonosra jutó saját tőkéjének a megszavazott osztalékkal növelt értékét (korrigált saját tőke) mutatja ki.) A tőzsdei vállalatoknál az állomány számbavétele piaci értéken történik. 16

17 A közvetlen tőkebefektetéseknél az újrabefektetés aránya Az újrabefektetett jövedelmek aránya a részesedéshez kapcsolódó befektetéseken képződött jövedelmeken belül a külföldiek magyarországi befektetéseinél rendkívül stabil, 50 százalék körüli. A rezidensek külföldi befektetéseinél ez az arány 2002-ig nagyon változékony volt (a viszonylag kevés számú befektetés miatt), azóta azonban szintén tartja az 50 százalék körüli arányt. 4. ábra Az újrabefektetés mértéke a részesedéshez kapcsolódó jövedelmeken belül százalék A magyarok külföldi befektetései A külföldiek magyarországi befektetései 3.1 A nem rezidensek befektetése Magyarországon Magyarországon a nem rezidensek közvetlen tőkebefektetéseinek első hullámában, az 1990-es évek első felében jelentős volt a privatizációs befektetések szerepe és 1997 között 4,6 milliárd euró befektetés történt Magyarországon a privatizáció keretében, ennek fele 1995-ben koncentrálódott. Ezek közül a legnagyobb értékű a MATÁV, a gázszolgáltatók és az erőművek magánosítása volt. A 2000-es évek jelentős privatizációs eseményei 2003-ban a Postabank, és 2005-ben a Budapest Airport és az Antenna Hungária privatizációja volt. 5. ábra A közvetlen tőkebefektetésen belül elszámolt privatizációs bevételek alakulása 4 3 milliárd euró Privatizáción kívüli részvény, egyéb részesedés Privatizáció 17

18 A forgalom komponenseit vizsgálva a részvény és egyéb részesedés nagysága 1995-ben és ben volt kiemelkedő: ez az a két év, amelyekre a privatizációs bevételek koncentrálódtak. Ettől eltekintve a részesedések nagysága többé-kevésbé stabilitást mutat. (2003 volt az egyetlen év, amikor a részesedésekben összességében tőkekivonás történt.) Az újrabefektetett jövedelmek nagysága számottevő és stabil a külföldiek magyarországi befektetéseinél. Az egyéb tőkemozgások nagysága az utóbbi években csökkent. 6. ábra A külföldiek magyarországi közvetlen tőkebefektetéseinek tranzakcióinak összetevői milliárd euro Részesedés Újrabefektetett Egyéb tőkemozgás A tőzsdei vállalatokra az állományokat piaci értéken számoljuk el, így a tőzsdei árváltozások és egyéb átértékelődések is szerepet játszanak az állomány értékének alakulásában. 1. táblázat A nem rezidensek magyarországi közvetlen tőkebefektetés állománya összetevőinek alakulása Millió euro Nyitóállomány Tranzakció Átértékelődés és egyéb állományváltozás Záróállomány Az állományi és forgalmi adatok ágazati és ország bontásának előállítását a vállalati kérdőíves adatgyűjtés tette lehetővé, ezek alapján 1998-tól állíthatók elő az ország és ágazati bontásos állományi adatok. A vizsgált időszakban a fő befektető országok részaránya stabil, az egyes fő partnerek által befektetett tőke mennyisége közel azonos földrajzi szerkezetben nő. Magyarországon hagyományosan erős és stabil a gazdasági kapcsolat Németországgal. A német cégek befektetései a gazdaság legtöbb ágazatában megtalálhatók. A német befektetések részaránya 18

19 és dinamikája is a legmagasabb a külföldi befektetők között, állományuk 1998 óta több mint megkétszereződött és 2005-re megközelítette a 13 milliárd eurót. Második legnagyobb a részaránya és növekedése a Hollandiából érkező közvetlen tőkebefektetéseknek. Az osztrák vállalatok a szomszédság és a történelmi hagyományoknak köszönhetően szintén tradicionálisan fontos gazdasági partnerek a magyar vállalatok részére. Az Ausztriából érkező tőke befektetések állományának értéke 2005-ben elérte a 5,2 milliárd eurót. Jelentős nagyságú még a Franciaországból (2,1 millárd euró), valamint Luxemburgból (1,6 milliárd euró) érkező tőkebefektetések állományi nagysága. 7. ábra A nem rezidensek magyarországi közvetlen tőkebefektetés állományának (egyéb tőke nélkül) a befektetők országa szerinti megoszlása 2005-ben Ausztria Egyéb Franciaország Hollandia Amerikai Egyesült Államok Németország Luxemburg A nem rezidensek közvetlen tőkebefektetéseinek a 40 százaléka a Feldolgozóiparba áramlott. Azon belül továbbra is a legdinamikusabban a Járműgyártásba fektetett tőke mennyisége nőtt: 1998 és 2005 között a tőkebefektetés állománya közel meghatszorozódott, értéke 2005-ben 4,9 milliárd euró volt. Ezt követi a Villamos gép, műszergyártás, ahol a tőkebefektetés állománya a vizsgált időszakban több mint 3-szorosára nőtt, és meghaladta a 4,1 milliárd eurót. Hasonlóan kiemelkedő még a Vegyi anyag, illetve vegyi termékek (7 év alatt négyszeresére növekvő állomány) ágazatába fektetett tőkemennyiség növekedése. A Szolgáltatási tevékenységekbe fektetett tőke mennyisége 2004-ben és 2005-ben is meghaladta a feldolgozóipari befektetéseket. Az egyes szolgáltatási ágakban a dinamika is növekedett, különösen kiemelkedő dinamikájúak a Gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatások, a Kereskedelem, a Távközlés területei. 19

20 8. ábra A nem rezidensek közvetlen tőkebefektetés állományának (egyéb tőke nélkül) a befektetés ágazata szerinti megoszlása 2005-ben Gazdasági szolgáltatás Egyéb Feldolgozóipar Pénzügyi tevékenység Távközlés Kereskedelem A tőkemozgások ország- és ágazati bontását vizsgálva az évek során nagyobb léptékű változások figyelhetők meg, egy-egy nagyobb tranzakció az egyes években teljesen átalakíthatja az országok és ágazatok részarányát. Ennek megfelelően az egyes években más-más országok, ágazatok dominálhatnak ben a privatizációk mindenképpen hozzájárultak ahhoz, hogy egy-egy ország, ágazat részesedése kiemelkedjen. Az Egyesült Királyság 2,8 milliárd eurós részesedésének, illetve az Ingatlanügyletek, Gazdasági szolgáltatásokon belül a Vagyonkezelés (2,1 milliárd eurós részesedésének nagyobb része például a Budapest Airport privatizációjához kapcsolódott. A Szállítás, raktározás, posta, távközlésen belül a Távközlésen megjelenő befektetés egy része az Antenna Hungária privatizációjához kötődött. 9. ábra A nem rezidensek magyarországi közvetlen tőkebefektetés (részvény és egyéb részesedés) forgalmának ország és ágazati megoszlása Ingatlan vásárlás Gazdasági szolgáltatás Egyéb Feldolgozói par Kereskedele m Távközlés Pénzügyi tevékenység Finnország Svédország Egyéb Amerikai Egyesült Államok Hollandia Németország Ausztria Egyesült Királyság 3.2. Rezidensek befektetése külföldön A rezidens magyar cégek a 90-es évek második felétől jelennek meg tőkeexportőrként, elsősorban a környező országokban. (A sajtóból is ismert legnagyobbak: MOL, Magyar Telekom, OTP.) 20

21 A rezidensek külföldi közvetlen tőkebefektetéseinek trendje hasonlóan a nem rezidensek befektetéseihez dinamikusan növekvő, nagysága azonban csak töredéke annak. (3. ábra) 2005-re az állomány értéke 6,1 milliárd eurót tett ki, ami a GDP 7%-a ben ez az arány még csak 2,6 % volt. A magyarok külföldi tőkebefektetéseinél a forgalmi adatok alakulásában az összetevőket tekintve a részvény és egyéb tulajdonosi részesedésnek van meghatározó szerepe, az újrabefektetett nagysága még nem minden évben számottevő, értéke 2004-ben volt a legmagasabb, közel 400 millió euro ben az újrabefektetett értéke a 2004-eshez képest ugyan csökkent, de így is magasabb, mint az azt megelőző években volt. Az egyéb tőkemozgások nagysága nem számottevő. 10. ábra A rezidensek külföldi közvetlen tőkebefektetései forgalmi összetevői 2,3 1,8 milliárd euro 1,3 0,8 0,3-0, Részesedés Újrabefektetett Egyéb tőkemozgás 2. táblázat A rezidensek külföldi közvetlen tőkebefektetés állománya összetevőinek alakulása Millió euro Nyitóállomány Tranzakció Átértékelődés és egyéb állományváltozás Záróállomány