HIVATALOS ÉRTESÍTŐ 27. szám

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "HIVATALOS ÉRTESÍTŐ 27. szám"

Átírás

1 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ 27. szám A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE június 8., hétfő Tartalomjegyzék I. Utasítások 1/2015. (VI. 8.) MNB utasítás a Magyar Nemzeti Bank Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2014. (XII. 23.) MNB utasítás módosításáról /2015. (VI. 8.) MEKH utasítás a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal közszolgálati szabályzatáról /2015. (VI. 8.) MvM utasítás a fővárosi és megyei kormányhivatalok Egységes Iratkezelési Szabályzatáról /2015. (VI. 8.) MvM utasítás megyei fejlesztési biztosok kinevezéséről /2015. (VI. 8.) BM utasítás a Belügyminisztériumnak az Európai Unió intézményei és ügynökségei tagállami kormányzati részvétellel működő döntéshozó és döntés-előkészítő szerveiben a kormányzati álláspont kialakításával és az ezen intézmények és ügynökségek munkájában való részvétellel kapcsolatos eljárásra vonatkozó szabályzata kiadásáról /2015. (VI. 8.) EMMI utasítás az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Szervezeti és Működési Szabályzatáról /2015. (VI. 8.) EMMI utasítás az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ szervezeti és működési szabályzatáról /2015. (VI. 8.) EMMI utasítás miniszteri biztos kinevezéséről /2015. (VI. 8.) EMMI utasítás miniszteri biztos kinevezéséről /2015. (VI. 8.) EMMI utasítás miniszteri biztos kinevezéséről /2015. (VI. 8.) NFM utasítás miniszteri biztos kinevezéséről /2015. (VI. 8.) LÜ utasítás a talár viseléséről /2015. (VI. 8.) BM OKF utasítás a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Szervezeti és Működési Szabályzatának kiadásáról /2015. (VI. 8.) BM OKF utasítás a tűzoltóságok Szerelési Szabályzatáról 3244 II. Nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos közlemények 20/2015. (VI. 8.) KKM közlemény az Európai Közösségek és tagállamaik, valamint Bosznia és Hercegovina közötti Stabilizációs és Társulási Megállapodás kihirdetéséről szóló évi LV. törvény 2. és 3. -ának hatálybalépéséről 3245 III. Személyügyi közlemények A Belügyminisztérium elismerési hírei 3246 IV. Egyéb közlemények 1/2015. (VI. 8.) KKB határozat a év tavaszán várható ár- és belvízvédelmi helyzetről szóló tájékoztató elfogadásáról 3249

2 2974 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám 2/2015. (VI. 8.) KKB határozat a október 4-i vörösiszap-katasztrófa 5. éves évfordulóján megrendezendő központi emlékeseményekről 3255 A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának közleménye elveszett törzskönyvekről 3256 A Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány évi jelentése a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványokról szóló törvény szerint 3258 A Szociális Unió évi pénzügyi beszámolója a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény szerint 3264 A Sportos és Egészséges Magyarországért Párt évi pénzügyi beszámolója a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény szerint 3265 VI. Hirdetmények A Nemzeti Közlekedési Hatóság hirdetménye felügyeleti igazolvány érvénytelenségéről 3267

3 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám 2975 I. Utasítások A Magyar Nemzeti Bank elnökének 1/2015. (VI. 8.) MNB utasítása a Magyar Nemzeti Bank Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2014. (XII. 23.) MNB utasítás módosításáról A jogalkotásról szóló évi CXXX. törvény 23. (4) bekezdés g) pontjában biztosított jogkörömnél fogva figyelemmel a Magyar Nemzeti Bankról szóló évi CXXXIX. törvény 12. (4) bekezdés c) pontjában foglaltakra a következő utasítást adom ki: 1. A Magyar Nemzeti Bank Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2014. (XII. 23.) MNB utasítás 1. melléklete (a továbbiakban: SZMSZ) a Magyar Nemzeti Bank igazgatósága 116/2015. ( ) számú határozata alapján a jelen utasítás 1. melléklete szerint módosul. 2. Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit június 1-jétől kell alkalmazni. Dr. Matolcsy György s. k., a Magyar Nemzeti Bank elnöke 1. melléklet az 1/2015. (VI. 8.) MNB utasításhoz 1. Az SZMSZ I.4.5. pontjában foglaltak helyébe a következő rendelkezés lép: I.4.5. A Pénzügyi Békéltető Testület A Pénzügyi Békéltető Testület a Bank által működtetett szakmailag független, alternatív vitarendezéssel foglalkozó testület, amely a Pénzügyi Békéltető Testület elnökéből, osztályokba szerveződő békéltető testületi tagokból és a hivatalból áll. A hivatal feladata a Pénzügyi Békéltető Testület működésének és munkaszervezésének adminisztratív támogatása. A Pénzügyi Békéltető Testület szervezetileg közvetlenül a Bank elnökéhez tartozik, aki a munkáltatói jogkörbe tartozó döntések meghozatalát ide nem értve a pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnök útján gyakorolja a Pénzügyi Békéltető Testülettel kapcsolatos hatásköreit. A Pénzügyi Békéltető Testület hatáskörébe és illetékességébe tartozik az MNB tv.-ben meghatározott pénzügyi fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése, valamint az elszámolási és forintosítási törvényből adódóan az elszámolási és forintosítási jogvitákkal, a panasz elkésettségével és az elszámolási kötelezettség fennállásának megállapításával kapcsolatos döntések meghozatala. A Pénzügyi Békéltető Testület feladat- és hatáskörét, valamint szervezetének, működésének és eljárásának szabályait a testület elnökének utasításában kiadott, az I pontban foglaltak szerint jóváhagyott Működési Rend határozza meg. 2. Az SZMSZ II/A. A BANK SZERVEZETI EGYSÉGEI rész 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 3. A PÉNZÜGYI SZERVEZETEK FELÜGYELETÉÉRT ÉS FOGYASZTÓVÉDELEMÉRT FELELŐS ALELNÖK IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK 3.1. A PÉNZÜGYI SZERVEZETEK FELÜGYELETÉÉRT ÉS FOGYASZTÓVÉDELEMÉRT FELELŐS ALELNÖK KÖZVETLEN IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK Módszertani igazgatóság Felügyeleti módszertani főosztály Felügyeleti koordinációs főosztály

4 2976 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám Hatósági perképviseleti főosztály 3.2. A PÉNZÜGYI SZERVEZETEK FELÜGYELETÉÉRT FELELŐS ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások felügyeleti igazgatósága Komplex pénzügyi csoportok főosztály Komplex pénzügyi csoportok osztály Komplex pénzügyi csoportok osztály Komplex pénzügyi csoportok osztály Pénzügyi vállalkozások osztály Hitelintézetek főosztály Hitelintézetek osztály Hitelintézetek osztály Hitelintézetek osztály Hitelintézeti operatív vizsgálati főosztály Biztosítás-, pénztár- és közvetítők felügyeleti igazgatóság Biztosításfelügyeleti főosztály Biztosítási felügyeleti osztály Biztosítási vizsgálati osztály Aktuáriusi osztály Pénztárak és közvetítők felügyeleti főosztály Pénztárfelügyeleti és vizsgálati osztály Közvetítők felügyeleti osztálya Engedélyezési és jogérvényesítési igazgatóság Pénz- és tőkepiaci engedélyezési főosztály Hitelintézeti engedélyezési osztály Tőkepiaci engedélyezési osztály Pénzügyi vállalkozások engedélyezési osztálya Pénz- és tőkepiaci jogérvényesítési főosztály Hitelintézeti jogérvényesítési osztály Tőkepiaci, pénzügyi vállalkozások és pénzpiaci közvetítők jogérvényesítési osztály Biztosítási és pénztári engedélyezési és jogérvényesítési főosztály Biztosítási és pénztári engedélyezési osztály Biztosítási és pénztári jogérvényesítési osztály Speciális kompetencia igazgatóság Üzleti modell főosztály Informatikai felügyeleti főosztály Informatikai felügyeleti osztály Informatikai vizsgálati osztály Pénzmosás vizsgálati önálló osztály 3.3. A FOGYASZTÓVÉDELEMÉRT ÉS PIACFELÜGYELETÉRT FELELŐS ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK Fogyasztóvédelmi igazgatóság Hitelintézeti fogyasztóvédelmi főosztály Egyéb pénzügyi szolgáltatók fogyasztóvédelmi főosztálya Fogyasztóvédelmi jogérvényesítési főosztály Tőkepiaci és piacfelügyeleti igazgatóság Piacellenőrzési és felügyeleti főosztály Piacmonitoring és adatelemző osztály Piacellenőrzési és kibocsátói felügyeleti osztály Tőkepiaci operatív vizsgálati osztály Kibocsátói engedélyezési és jogérvényesítési főosztály Kibocsátási engedélyezési osztály Piacellenőrzési jogérvényesítési osztály

5 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám Tőkepiaci felügyeleti főosztály Tőkepiaci felügyeleti osztály Tőkepiaci felügyeleti osztály Tőkepiaci felügyeleti osztály Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ Fogyasztóvédelmi ügyfélkapcsolatok főosztály Személyes ügyfélkapcsolatok osztály Call center telefonos ügyfélkapcsolatok osztály Fogyasztóvédelmi Információs Iroda Fogyasztóvédelmi beadványok főosztály 3. Az SZMSZ II/B. A BANK SZERVEZETI EGYSÉGEINEK FELADATKÖRE rész 3. címe helyébe a következő rendelkezés lép: A pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnök irányítása alá tartozó szervezeti egységek 3.1. A pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnök közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek Módszertani igazgatóság Felügyeleti módszertani főosztály A pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnök irányítása alá tartozó szervezeti egységek vonatkozásában 1. ellátja a felügyelési módszertan fejlesztésével és a kapcsolódó dokumentumok kialakításával és karbantartásával kapcsolatos feladatokat, kidolgozza, előterjeszti és folyamatosan karbantartja a folyamatos kockázatalapú felügyelés megvalósításának eszközeit és követelményrendszerét, koordinálja a helyszíni és helyszínen kívüli kockázatalapú felügyelés eszköztárának fejlesztését; 2. a szakmai területek bevonásával előkészíti és előterjeszti az egyes tevékenységek kockázatértékelési kézikönyveinek és eljárásrendjeinek alapjául szolgáló felügyelési elveket, a szakmai területek bevonásával elkészíti, előterjeszti, karbantartja és frissíti a felügyelés módszertanának részét képező kézikönyveket és a kapcsolódó eljárásrendeket; 3. a Szabályozási főosztállyal együttműködve részt vesz az ajánlások, módszertani útmutatók és tájékoztatók kialakításában; 4. koordinálja, előkészíti és előterjeszti a felügyelési és fogyasztóvédelmi tervezési folyamatokat, beleértve a prioritások meghatározását és visszamérését, az éves helyszíni és nem helyszíni felügyelési tervek elkészítését, döntéshozatalra való előkészítését és teljesülésük ellenőrzését; 5. biztosítja a felügyelési tevékenység lehetőség szerinti összehangolását és egységesítését és az elfogadott módszertani és eljárásrendi dokumentumoknak megfelelő gyakorlatát; 6. kialakítja és karbantartja a rendszeres adatszolgáltatáshoz kapcsolódó jogszabályi megfelelést vizsgáló csengetésekre, illetve monitoringrendszerre vonatkozó koncepciót, koordinálja a csengetések és a kapcsolódó IT rendszer karbantartását; 7. koordinálja és javaslatokat tesz a felügyelést támogató informatikai rendszerek kialakítására, fejlesztésére és karbantartására vonatkozóan; 8. részt vesz a szakmai kompetenciájába tartozó európai uniós bizottságok munkájában; 9. ellátja a pénzügyi szervezetek felügyeletéért felelős ügyvezető igazgatónak a Magyar Könyvvizsgálói Kamarával való kapcsolattartással kapcsolatos feladatait; 10. ellátja az OBA-val kapcsolatos felügyeleti feladatokat, melyet a két intézmény közötti megállapodás részletez, valamint felkészítőt készít a pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnök számára az igazgatósági ülésekhez Felügyeleti koordinációs főosztály A pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnök irányítása alá tartozó szervezeti egységek vonatkozásában 1. koordinálja a társhatóságokkal kötött vagy megkötendő együttműködési megállapodások kialakítását, nyomon követi az együttműködési megállapodásban foglaltak teljesülését, illetve aktualizálásának szükségességét;

6 2978 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám 2. a hatósági tevékenység tekintetében statisztikai rendszert működtet, és havi rendszerességgel statisztikai jelentést készít; 3. koordinálja a szakterületek jelentéseinek, publikációinak előkészítését; 4. nyomon követi és dokumentálja a munkavállalók felügyeleti tárgyú belső szabályzat ismeretét; a felügyeleti tárgyú belső szabályozók, eljárásrendek és módszertanok tekintetében belső oktatásokat, képzéseket szervez; 5. összefogja az alelnök alá tartozó több szervezeti egységet egyaránt érintő feladatokat, ellátja azon koordinációs feladatokat, amelyeket a pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnök kijelöl számára Hatósági perképviseleti főosztály A Hatósági perképviseleti főosztály gondoskodik feladatkörében a keresetlevélnek, kérelemnek és az ügy iratainak a bírósághoz történő továbbításáról, gondoskodik a Bank képviseletéről a pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnök irányítása alá tartozó szervezeti egységek hatósági döntéseivel kapcsolatos közigazgatási peres és nemperes eljárásokban, valamint a közérdekű igényérvényesítés körében, gondoskodik továbbá a Pénzügyi Békéltető Testület képviseletéről a Pénzügyi Békéltető Testület határozatának vagy ajánlásának hatályon kívül helyezése iránti perekben és nyilvántartást vezet mindezen eljárásokról A pénzügyi szervezetek felügyeletéért felelős ügyvezető igazgató alá tartozó szervezeti egységek Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások felügyeleti igazgatósága A Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások felügyeleti igazgatósága felügyeli a pénzügyi csoportokat, konglomerátumokat és az egyedi hitelintézeteket, valamint a pénzügyi vállalkozásokat. A Validáció és SREP főosztállyal együttműködve közreműködik a SREP tőkemegfelelési követelmény megállapításához és a validációs engedélyezéshez kapcsolódó munkában. A felügyelt intézményekkel szemben a törvényben meghatározott esetekben intézkedik, az intézkedések megvalósulását figyelemmel kíséri. A Mikroprudenciális és szabályozási igazgatósággal és a Módszertani igazgatósággal együttműködve kialakítja az éves felügyelési program prioritásait és a felügyelési program által meghatározott konkrét felügyelési tervet. Prudenciális oldalról felelős a válsághelyzetbe került felügyelt intézmények válságkezeléséért. A Pénzügyi rendszer elemzése igazgatósággal együttműködve meghatározott kockázatelemzést és értékelést készít. A külföldi társfelügyeletekkel való együttműködésben során ellátja egyrészt a belföldi székhelyű pénzügyi csoportokkal, másrészt ellátja a külföldi székhelyű pénzügyi csoportokkal kapcsolatos felügyeleti státuszból adódó nemzetközi szakmai feladatokat. Ellátja a szövetkezeti hitelintézetek integrációjával kapcsolatos felügyeleti feladatokat. A Mikroprudenciális szabályozási igazgatósággal közösen elkészíti a Pénzügyi Stabilitási Tanács számára az alábbi előterjesztéseket: a) az éves komplex SREP felülvizsgálati terv keretében a Validáció és SREP főosztály részvételével vizsgálandó hitelintézetek köre; b) a hitelintézetek éves komplex SREP felülvizsgálati terve; c) az éves terv keretében meghatározott és a Validáció és SREP főosztály által vizsgált hitelintézetekre vonatkozóan SREP-hez kapcsolódó vizsgálati jelentés és prudenciális levél. A Mikroprudenciális szabályozási igazgatósággal összehangoltan az igazgatóság képviseli a Bankot az EBA releváns munkacsoportjaiban. Felméri a szakterületét érintő piaci szabályozási igényeket, a nemzetközi tapasztalatok felhasználásával javaslatot tesz az innovációk miatt szükségessé váló hazai szabályozási koncepciókra. Szakterületét érintően részt vesz a jogszabályalkotással és -módosítással kapcsolatos tárcaközi egyeztetésekben. Szakterületét érintően részt vesz az egyes szabályozási tárgykörökben szervezendő hazai és nemzetközi konferenciák szakmai tartalmának kialakításában, előadások készítésében és megtartásában Komplex pénzügyi csoportok és pénzügyi vállalkozások főosztály 1. ellátja a pénzügyi konglomerátumok, az összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó csoportok, valamint az összefüggő irányítási struktúrával rendelkező intézménycsoportok felügyeletét, különös tekintettel arra, hogy az összevont felügyelet alá tartozó vállalkozások együttesére is biztosított legyen a prudens működés, a kockázatvállalási és -kezelési, likviditási és a tőkemegfelelési előírások betartása; 2. ellátja az összevont felügyelet alá nem tartozó pénzügyi vállalkozások felügyeletével kapcsolatos felügyeleti és ellenőrzési feladatokat;

7 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám a felelősségébe tartozó intézmények és intézménycsoportok tekintetében a Szabályozási főosztállyal együttműködve kialakítja az éves felügyelési program prioritásait, a felügyelési program által meghatározott konkrét felügyelési tervet; 4. a kockázatok azonosítása és felmérése céljából folyamatosan elemzi, értékeli a felügyelt intézményeket és intézménycsoportokat; 5. a folyamatos felügyelői munka során a felügyelt intézményről rendelkezésre álló számszerűsíthető és nem számszerűsíthető minősítési értékelés alapján javaslatot tesz az értékelés eredményeként kimutatott hiányosságok kezelésére; 6. a Validáció és SREP főosztállyal együttműködve ellátja az érintett pénzügyi csoportokkal és konglomerátumokkal, továbbá az egyedi intézményekkel összefüggő felügyelői, valamint a Validáció és SREP főosztállyal és a Pénz- és tőkepiaci engedélyezési főosztállyal együttműködve a különböző kockázatokra számított tőkekövetelmény szabályokhoz kapcsolódó felügyelési és engedélyezési tevékenységet; ezen belül a) részt vesz a Pénzügyi Stabilitási Tanács által meghatározott felügyelt intézményekre vonatkozóan a SREP és a validációs feladatok ütemezésének kialakításában; b) a Validáció és SREP főosztállyal együtt lefolytatja a Pénzügyi Stabilitási Tanács által meghatározott felügyelt intézményekkel, intézménycsoportokkal kapcsolatos ICAAP és ILAAP felügyeleti felülvizsgálati eljárásokat; c) a Mikroprudenciális szabályozási és a Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások felügyeleti igazgatóságokkal közösen kialakított álláspontja alapján a Komplex pénzügyi csoportok főosztály illetékességi körébe tartozó intézmények közül a Pénzügyi Stabilitási Tanács által meghatározott körre vonatkozóan a Validáció és SREP főosztállyal közösen elkészíti a Pénzügyi Stabilitási Tanács számára a SREP-döntésre vonatkozó előterjesztést és a SREP-hez kapcsolódó vizsgálati jelentést, valamint a prudenciális levelet; d) véleményezi az 1. pilléres módszertanban bekövetkező lényeges változás esetén a hitelintézet kérelmére, a Validáció és SREP főosztály által lefolytatott időközi felülvizsgálat keretében, a hatályos SREP rátának a Validáció és SREP főosztály által felülvizsgált értékét; 7. a jogszabályban meghatározott esetekben az intézménnyel szemben intézkedik, figyelemmel kíséri az intézkedésekben foglaltak megvalósítását, azok hatását; 8. prudenciális oldalról felelős a válsághelyzetbe került felügyelt intézmények szanálást megelőző válságkezeléséért, nemzetközi kihatású válság esetén a válságelemzésben és -kezelésben érintett felügyeleti területektől kapott jelzések alapján a vállalt nemzetközi kötelezettségeknek megfelelően, a szanálást megelőző szakaszban felelős a haladéktalan kapcsolatfelvételért a kompetens európai intézmények és a társfelügyeletek kijelölt felelőseivel; 9. közreműködik a felügyelt intézményekre vonatkozó jogszabályok és ajánlások megalkotásában, közreműködik a jogszabály-, ajánlás-, irányelv-, állásfoglalás-, módszertani útmutató és tájékoztató tervezetek kialakításában, kijelölés alapján részt vesz munkacsoportok, projektek és bizottságok tevékenységében; 10. a külföldi társfelügyeletekkel való együttműködés során ellátja a belföldi székhelyű pénzügyi csoportokkal kapcsolatos felügyeleti státuszból adódó szakmai feladatokat, amennyiben az összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó csoportok és pénzügyi konglomerátumok irányító szerepét a feladatkörébe tartozó intézmény tölti be, és a csoportnak külföldi leányvállalatai is vannak; 11. a feladatkörébe tartozó azon intézmények körében, melyek egy külföldi tulajdonos intézmény összevont alapú felügyelete alá tartozó leányintézményei vagy pénzügyi konglomerátum tagjai, ellátja a külföldi székhelyű pénzügyi csoportokkal kapcsolatos felügyeleti státuszból adódó nemzetközi szakmai feladatokat; 12. a fogyasztókra vonatkozó valamely jogszabályi előírás megsértésével összefüggésben együttműködik a Fogyasztóvédelmi igazgatósággal; 13. átfogó és utóvizsgálatot végez, kockázati alapon cél- és témavizsgálatokat kezdeményez, illetve folytat le, elkészíti a vizsgálati jelentéseket, részt vesz az intézkedési javaslatok kidolgozásában, elkészíti a javaslatok mátrixot, elkészíti a vizsgálati levelet, együttműködik a határozat elkészítésében az Engedélyezési és jogérvényesítési igazgatósággal; 14. prudenciális szempontból véleményezi a szakmai kompetenciájába tartozó felügyelt intézmények alapítási, működési és tevékenységi, illetve egyéb engedélykérelmeit; 15. a likviditás és piaci kockázatok helyszíni vizsgálata tekintetében kompetencia központ; részt vesz a módszertani dokumentumok karbantartásában, az állásfoglalások megválaszolásában, az átfogó, illetve utóvizsgálatok keretében vizsgálja a felügyelt intézmények tevékenységének megfelelőségét, indokolt esetben cél- és témavizsgálatokat folytat le; elvégzi a Hitelintézetek főosztálya által kezdeményezett helyszíni és nem helyszíni vizsgálatok lefolytatását. A főosztály keretein belül az alábbi osztályok működnek:

8 2980 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám Komplex pénzügyi csoportok osztály Komplex pénzügyi csoportok osztály Komplex pénzügyi csoportok osztály Pénzügyi vállalkozások osztály Ellátja a pénzügyi vállalkozásokkal kapcsolatos felügyelési és ellenőrzési feladatokat. A Komplex pénzügyi csoportok osztály 1., a Komplex pénzügyi csoportok osztály 2. és a Komplex pénzügyi csoportok osztály 3. közötti feladatmegosztást a főosztály vezetője határozza meg Hitelintézetek főosztály 1. Ellátja a pont alá nem tartozó hitelintézetek, a szövetkezeti hitelintézetek, a hitelintézettel egyenértékű pénzügyi vállalkozások, a szakosított hitelintézetek, a pénzforgalmi intézmények, az elektronikus pénzkibocsátó intézmények és a hitelintézeti fióktelepek felügyeletét; 2. a felelősségébe tartozó intézmények és intézménycsoportok tekintetében a Módszertani igazgatósággal együttműködve kialakítja az éves felügyelési program prioritásait, a felügyelési program által meghatározott konkrét felügyelési tervet, és figyelemmel kíséri a vizsgálati terv teljesülését; 3. a kockázatok azonosítása és felmérése céljából folyamatosan elemzi, értékeli a felügyelt intézményeket és intézménycsoportokat; 4. a folyamatos felügyelői munka során a felügyelt intézményről rendelkezésre álló számszerűsíthető és nem számszerűsíthető információk és értékelések alapján javaslatot tesz a kimutatott hiányosságok kezelésére; 5. a jogszabályban meghatározott esetekben az intézménnyel szemben intézkedik, illetve szükség szerint hatósági intézkedésekre tesz javaslatot, figyelemmel kíséri az intézkedésekben foglaltak megvalósítását, azok hatását; 6. prudenciális oldalról felelős a válsághelyzetbe került felügyelt intézmények szanálást megelőző válságkezeléséért, nemzetközi kihatású válság esetén a válságelemzésben és -kezelésben érintett felügyeleti területektől kapott jelzések alapján a vállalt nemzetközi kötelezettségeknek megfelelően felelős a haladéktalan kapcsolatfelvételért a kompetens európai intézmények és a társfelügyeletek kijelölt felelőseivel; 7. ellátja a szövetkezeti hitelintézetek integrációjával kapcsolatos prudenciális felügyeleti feladatokat; 8. a SREP módszertan szerint önálló felülvizsgálatot folytat le az általa felügyelt intézményeknél; fejlett módszert alkalmazó vagy a kis intézmények közé nem sorolható intézmények esetében az eljárás megegyezik a pont 5. alpontjában írottakkal; 9. a külföldi társfelügyeletekkel való együttműködés során ellátja a belföldi székhelyű pénzügyi csoportokkal kapcsolatos felügyeleti státuszból adódó szakmai feladatokat, amennyiben az összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó csoportok és pénzügyi konglomerátumok irányító szerepét a feladatkörébe tartozó intézmény tölti be, és a csoportnak külföldi leányvállalatai is vannak; 10. a feladatkörébe tartozó azon intézmények körében, melyek egy külföldi tulajdonos intézmény összevont alapú felügyelete alá tartozó leányintézményei vagy pénzügyi konglomerátum tagjai, ellátja a külföldi székhelyű pénzügyi csoportokkal kapcsolatos felügyeleti státuszból adódó nemzetközi szakmai feladatokat; 11. átfogó és utóvizsgálatot végez, kockázati alapon cél- és témavizsgálatokat kezdeményez, illetve folytat le, elkészíti a vizsgálati jelentéseket, részt vesz az intézkedési javaslatok kidolgozásában, elkészíti a javaslatok mátrixot, elkészíti a vizsgálati levelet, együttműködik a határozat elkészítésében az Engedélyezési és jogérvényesítési igazgatósággal; 12. a fogyasztókra vonatkozó valamely jogszabályi előírás megsértésével összefüggésben együttműködik a Fogyasztóvédelmi igazgatósággal; 13. prudenciális szempontból véleményezi a szakmai kompetenciájába tartozó felügyelt intézmények alapítási, működési és tevékenységi, illetve egyéb engedélykérelmeit; 14. gondoskodik a felügyelt intézményekkel szemben hozott MNB intézkedések végrehajtásának nyomon követéséről, szükség szerint intézkedik vagy intézkedést kezdeményez az elmaradt feladatok teljesítésének kikényszerítésére, értékeli az intézkedések hatását. A főosztály keretein belül az alábbi osztályok működnek: Hitelintézetek osztály Hitelintézetek osztály Hitelintézetek osztály 3. Az osztályok közötti feladatmegosztást a főosztály vezetője határozza meg.

9 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám Hitelintézeti operatív vizsgálati főosztály 1. részt vesz pénzügyi intézményeknél felmerülő hiányosságok korai felderítésében és kivizsgálásában; 2. megszervezi és lebonyolítja a vezetői utasításra indított, bankokra és takarékszövetkezetekre irányuló rendkívüli, helyszíni vizsgálatokat; 3. az általa lefolytatott vizsgálat megállapítása alapján javaslatot tesz a vizsgálat kiterjesztésére, más felügyeleti területek bevonására, illetve hatósági intézkedések alkalmazására; 4. vizsgálatai során együttműködik a Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások felügyeleti igazgatósága egyéb területeivel; 5. a Módszertani igazgatósággal együttműködve részt vesz a terület vizsgálataira vonatkozó eljárásrend kidolgozásában, illetve módosításában; 6. részt vesz a felügyelt intézményekre vonatkozó jogszabályok és ajánlások megalkotásában, közreműködik a jogszabály-, ajánlás-, irányelv-, állásfoglalás-, módszertani útmutató és tájékoztató tervezetek kialakításában, kijelölés alapján részt vesz munkacsoportok, projektek és bizottságok tevékenységében Biztosítás-, pénztár- és közvetítők felügyeleti igazgatóság Az igazgatóság feladata a biztosítási rendszer szereplőinek, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények, pénztárak és pénzügyi közvetítők felügyelete, a felmerülő kockázatok forrásának feltérképezésével és a lehetséges káros hatások időbeni azonosításával. A szervezeti egység figyelemmel kíséri a felügyelt intézményeket és haladéktalanul intézkedik a feltárt kockázatok, hiányosságok kezelése érdekében. A cél-, átfogó téma- és utóvizsgálatokkal, a rendelkezésre álló számszerűsíthető és nem számszerűsíthető értékelés alapján a rendszerjellegű problémákat kiemelten vizsgálja, javaslatot tesz a felügyeleti kezelésre. A külföldi társfelügyeletekkel való együttműködés során ellátja a nemzetközi szakmai feladatokat. Fogyasztóvédelmi kérdésekben együttműködik a Fogyasztóvédelmi igazgatósággal. A Mikroprudenciális szabályozási igazgatósággal összehangoltan az igazgatóság képviseli a Bankot az EIOPA ESMA, IOPS és az OECD releváns munkacsoportjaiban (előkészítés, véleményezés, részvétel az üléseken) Biztosításfelügyeleti főosztály 1. ellátja a biztosítók felügyeletét; 2. a kockázatok azonosítása és felmérése céljából folyamatosan elemzi és értékeli az egyedi intézmények és a csoportok működését; 3. ellenőrzi a szavatoló tőkeszükséglet számítások helyességét, elemzi a biztosítók szolvencia helyzetének alakulását, javaslatot tesz a szükséges felügyeleti intézkedésekre; 4. elemzi a hosszú távú elkötelezettségéből adódó kockázatok alakulását, folyamatosan nyomon követi az adatszolgáltatásokat, a működési likviditási helyzet alakulását, indokolt esetben intézkedik a felügyelt intézménnyel szemben; 5. elvégzi a helyszínen kívüli felügyelés keretében az adatszolgáltatáson alapuló, dokumentumokkal kapcsolatos felügyeleti tevékenységet; 6. kockázati alapon cél- és témavizsgálatokat kezdeményez, illetve folytat le, átfogó és utóvizsgálatot végez; a vizsgálatok keretében ellátja a vizsgálatvezetői teendőket, elkészíti a vizsgálati jelentéseket, részt vesz az intézkedési javaslatok megtételében, elkészíti a vizsgálati levelet, együttműködik a vizsgálatot lezáró határozat elkészítésében az Engedélyezési és jogérvényesítési igazgatósággal; a vizsgálatokat követően más szakterületeket is bevonva figyelemmel kíséri és értékeli az intézkedésekben foglaltak teljesítését; 7. a Szabályozási főosztállyal együttműködve javaslatot tesz az éves felügyelési program prioritásaira, a felügyelési program által meghatározott konkrét felügyelési tervre; 8. prudenciális és biztosítás szakmai szempontból véleményt ad engedélyezési és bejelentési ügyekben; 9. prudenciális oldalról felelős a válsághelyzetbe került felügyelt intézmények válságkezeléséért, nemzetközi kihatású zavarok esetén a vállalt nemzetközi kötelezettségeknek megfelelően a válságelemzésben és kezelésben érintett felügyeleti területektől kapott jelzések alapján a haladéktalan kapcsolatfelvételért a kompetens európai intézmények és a társfelügyeletek kijelölt felelőseivel; 10. a Szabályozási főosztállyal együttműködve közreműködik a biztosítási szabályozási kérdéseinek kialakításában, részt vesz az ezzel kapcsolatos stratégiai kérdésekkel kapcsolatos felügyeleti álláspont kialakításában; 11. ellátja a Szolvencia II Irányelv hazai alkalmazásával összefüggő feladatokat;

10 2982 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám 12. ellátja a Kártalanítási Számlával, a Kártalanítási Alappal, a Kártalanítási Szervezettel, az Információs Központtal, a Nemzeti Irodával és a kárképviselővel kapcsolatos, jogszabályban rögzített felügyeleti feladatokat; 13. részt vesz a határon átnyúló tevékenységek felügyeletében, él a Bankot e téren megillető jogszabályi ellenőrzési lehetőségekkel (cél-, témavizsgálat indítása); 14. a fogyasztókra vonatkozó valamely jogszabályi előírás megsértésével összefüggésben együttműködik a Fogyasztóvédelmi igazgatósággal; 15. véleményezi a szakmai kompetenciájába tartozó felügyelt intézmények alapítási, működési és tevékenységi, illetve egyéb engedélykérelmeit. A főosztály keretein belül az alábbi osztályok működnek: Biztosítási felügyeleti osztály Biztosítási vizsgálati osztály Aktuáriusi osztály Az osztályok közötti feladatmegosztást a Biztosításfelügyeleti főosztály vezetője határozza meg Pénztárak és közvetítők felügyeleti főosztály 1. ellátja a független pénzpiaci közvetítők, továbbá a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény hatálya alá tartozó független biztosításközvetítői és biztosítási szaktanácsadói szervezetek és természetes személyek felügyeletét, valamint részt vesz a közraktárak felügyelésében; 2. ellátja az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakkal, magánnyugdíjpénztárakkal és a nyugdíjszolgáltató intézményekkel, valamint ezen intézmények szolgáltatóival kapcsolatos felügyeleti és ellenőrzési (vizsgálati) feladatokat, a csoportfelügyeléshez kapcsolódóan együttműködik a Bank más szervezeti egységeivel; 3. kapcsolatot tart az intézmények vezetésével, szükség esetén tulajdonosaival, a belső ellenőri, compliance feladatokat ellátó munkatársakkal, illetőleg a folyamatos kapcsolattartásra kijelölt egyéb személyekkel (jellemzően back-office, jelentésszolgálati munkatárs), ennek keretében az intézményektől tájékoztatást, adatot kér, kompetenciája körében információt szolgáltat; 4. a Szabályozási főosztállyal együttműködve javaslatot tesz az éves felügyelési program prioritásaira, a felügyelési program által meghatározott konkrét felügyelési tervre; 5. kockázati alapon cél- és témavizsgálatokat kezdeményez, illetve folytat le, átfogó és utóvizsgálatot végez; a vizsgálatok keretében ellátja a vizsgálatvezetői teendőket, elkészíti a vizsgálati jelentéseket, részt vesz az intézkedési javaslatok megtételében, elkészíti a vizsgálati levelet, együttműködik a vizsgálatot lezáró határozat elkészítésében az Engedélyezési és jogérvényesítési igazgatósággal; a vizsgálatokat követően más szakterületeket is bevonva figyelemmel kíséri és értékeli az intézkedésekben foglaltak teljesítését; 6. prudenciális oldalról felelős a válsághelyzetbe került felügyelt intézmények válságkezeléséért, nemzetközi kihatású zavarok esetén a vállalt nemzetközi kötelezettségeknek megfelelően a válságelemzésben és kezelésben érintett felügyeleti területektől kapott jelzések alapján a haladéktalan kapcsolatfelvételért a kompetens európai intézmények és a társfelügyeletek kijelölt felelőseivel; 7. véleményezi a szakmai kompetenciájába tartozó felügyelt intézmények alapítási, működési és tevékenységi, illetve egyéb engedélykérelmeit; 8. határozati javaslatokat készít a jogszabálysértő eljárások megszüntetésére; 9. a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (a továbbiakban: NAV) és a Magyar Államkincstárral (a továbbiakban: MÁK) kötött Együttműködési megállapodásokra figyelemmel szakmai kapcsolatot tart fenn a NAV országos szervezetével és a MÁK-kal; 10. a szakterületét érintően különösen az új jogszabályok megjelenését követően a felügyelt intézmények számára tájékoztatókat készít, szakmai konzultációkat tart, elősegítve a tájékozottságot és a jogkövető magatartást; 11. egyeztetéseket folytat a pénztári, nyugdíjszolgáltató intézményi szektoron belül a jogszabályváltozásokkal kapcsolatban, tájékoztatást ad a jogszabályváltozással kapcsolatos felügyeleti elvárásokról, és ezekről írásos anyagokat, módszertani útmutatókat készít; 12. a felügyelete alá tartozó intézmények által végzett, de más szervezeti egység szakmai kompetenciájába tartozó tevékenységek tekintetében együttműködik az érintett szervezeti egységgel; 13. a szakmai kompetenciája tekintetében részt vesz más szervezeti egységek folyamatos felügyelési munkájában, szakvéleményeket készít a letét- és vagyonkezelők pénztári befektetéseket érintő dokumentumokról;

11 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám a Szabályozási főosztállyal együttműködve javaslatot tesz a felügyelt intézményekre vonatkozó jogszabályok és ajánlások megalkotására, részt vesz a jogszabályok, ajánlások, irányelvek, állásfoglalások, módszertani útmutatók és tájékoztatók kialakításában; 15. a külföldi társfelügyeletekkel való együttműködés során ellátja a belföldi székhelyű pénzügyi csoportokkal kapcsolatos felügyeleti státuszból adódó szakmai feladatokat, amennyiben az összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó csoportok és pénzügyi konglomerátumok irányító szerepét a feladatkörébe tartozó intézmény tölti be, és a csoportnak külföldi leányvállalatai is vannak; 16. a feladatkörébe tartozó azon intézmények körében, melyek egy külföldi tulajdonos intézmény összevont alapú felügyelete alá tartozó leányintézményei vagy pénzügyi konglomerátum tagjai, ellátja a külföldi székhelyű pénzügyi csoportokkal kapcsolatos felügyeleti státuszból adódó nemzetközi szakmai feladatokat; 17. részt vesz a határon átnyúló tevékenységek felügyeletében, él a Bankot e téren megillető jogszabályi ellenőrzési lehetőségekkel (cél-, témavizsgálat indítása); 18. a fogyasztókra, ügyfelekre, befektetőkre vonatkozó valamely jogszabályi előírás megsértésével összefüggésben együttműködik a Fogyasztóvédelmi igazgatósággal; 19. számításokkal ellenőrzi az adatszolgáltatáson alapuló pénztári hozamadatokat és a vagyonnövekedési mutatókat, majd közzéteszi azokat a honlapon; 20. ellenőrzi a pénztárak elszámoló egységeinek árfolyam-alakulását, szükség esetén (téves, hiányos, módosított adatszolgáltatás) haladéktalanul intézkedik; 21. éves rendszerességgel elkészíti a pénztárak díjterhelésére vonatkozó számításokat, majd a Bank honlapján közzéteszi; 22. ellátja a Pénztárak Garancia Alapjával kapcsolatos felügyeleti feladatokat. A főosztályon belül az alábbi osztályok működnek: Pénztárfelügyeleti és vizsgálati osztály Közvetítők felügyeleti osztálya Az osztályok közötti feladatmegosztást a Pénztárak és közvetítők felügyeleti főosztály vezetője határozza meg Engedélyezési és jogérvényesítési igazgatóság Az igazgatóság feladata a felügyeleti ellenőrzésekben, vizsgálatokban való részvétel és ennek keretében az egyes intézkedések alkalmazásával, felügyeleti tevékenységgel összefüggő jogérvényesítés. Felel a pénzügyi szervezetek felügyeletéért felelős ügyvezető igazgató által felügyelt szakterület, valamint a fogyasztóvédelemért és piacfelügyeletért felelős ügyvezető igazgató által felügyelt Tőkepiaci felügyeleti főosztály és a Tőkepiaci operatív vizsgálati osztály hatósági feladatainak jogszerű ellátásáért. Az igazgatóság feladata továbbá a felügyelt intézmények alapításának, működésének, tevékenységének és átalakulásának engedélyezésével, végelszámolásával kapcsolatos eljárással, továbbá a felügyelt intézményekre vonatkozó ágazati törvényekben meghatározott engedélyezési, jóváhagyási, bejelentési, megállapítási eljárással kapcsolatos feladatok ellátása. A főosztályok közötti feladatmegosztást az Engedélyezési és jogérvényesítési igazgatóság vezetője a fentiektől eltérően is megállapíthatja Pénz- és tőkepiaci engedélyezési főosztály 1. ellátja a pénz- és tőkepiaci szektort érintő ágazati törvényeknek megfelelően a felügyelt intézmények alapításának, működésének és tevékenységének engedélyezésével, az átalakulási és a végelszámolási eljárással, az egyéb engedélyezési, jóváhagyási vagy megállapítási eljárással, továbbá a nyilvántartásba vétellel összefüggő, valamint a felszámolási eljárással, a közraktárakkal és a hatósági bizonyítványok kiállításával kapcsolatos, jogszabály alapján ellátandó feladatokat, valamint a Validáció és SREP főosztállyal, a Komplex pénzügyi csoportok főosztállyal és a Hitelintézetek főosztállyal együttműködve előkészíti a pénzügyi csoportokkal, továbbá az egyedi intézményekkel összefüggő, a különböző kockázatokra számított tőkekövetelmény szabályokhoz kapcsolódó engedélyezési tárgyú határozattervezeteket; 2. gondoskodik az engedélyezési-jóváhagyási vagy megállapítási-megfeleltetési eljárás lefolytatásához szükséges társfőosztályi szakvélemények beszerzéséről; 3. részt vesz a pénz- és tőkepiacot érintő jogszabályok és szabályozás előkészítésében és véleményezésében, valamint javaslatokat tesz jogszabályok megalkotására, módosítására; 4. kialakítja a társfőosztályok szakvéleményének kikérésével a beérkezett engedélyezési területet érintő állásfoglalásokat, a megkeresésekre adandó válaszokat;

12 2984 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám 5. eleget tesz a főosztály hatáskörébe tartozó felügyelt intézményeket érintő hatósági megkereséseknek; 6. intézi az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) más tagállamaiból érkezett, illetve Magyarországról az EGT más tagállamaiba irányuló határon átnyúló szolgáltatással vagy fiókalapítással kapcsolatos jogi feladatokat; 7. a Nemzetközi kapcsolatok főosztállyal együttműködésben a főosztály feladatkörébe tartozó feladatokkal összefüggően megad minden olyan hivatalos tájékoztatást, amelyet a jogszabályok a Bank számára az Európai Unió Bizottsága felé meghatároznak; 8. gondoskodik a felügyelt intézmények, az engedély- és bejelentésköteles tevékenységet végzők és a határon átnyúló, illetve fiókteleppel rendelkező szolgáltatók engedélyezési és bejelentési kötelezettség alá eső adatainak nyilvántartásba vétele érdekében a Hatósági képzési főosztálynak történő adatátadásról; 9. a társfőosztályokkal együttműködve elkészíti a főosztály feladatkörébe tartozó engedélyezési határozatok és végzések tervezetét, hitelesíti azok kiadmányait; 10. szükség esetén részt vesz a Bankon belül és a társhatóságokkal, szervezetekkel együtt létrehozott bizottságokban, munkacsoportokban; 11. részt vesz a felügyelt intézményeket érintő jogszabályok és szabályozás előkészítésében és véleményezésében, valamint javaslatokat tesz jogszabályok megalkotására, módosítására; 12. közreműködik az engedélyezéssel kapcsolatos perekben a Bank képviseletében; 13. javaslatot tesz a felügyelt intézmény jogszabályban meghatározott szabályzatai elfogadására vagy módosítására. A főosztály keretein belül az alábbi osztályok működnek: Hitelintézeti engedélyezési osztály, mely a hitelintézetek, pénzforgalmi intézmények, elektronikus pénzkibocsátó intézmények tekintetében ellátja az pont szerinti feladatokat Tőkepiaci engedélyezési osztály, mely a tőkepiaci intézmények, a tőkepiaci közvetítők, valamint a hitelintézetek befektetési szolgáltatási tevékenységével kapcsolatban ellátja az pont szerinti feladatokat Pénzügyi vállalkozások engedélyezési osztálya, mely a pénzügyi vállalkozások és közvetítők tekintetében ellátja az pont szerinti feladatokat. Az osztályok közötti feladatmegosztást a főosztály vezetője a fentiektől eltérően is megállapíthatja Pénz- és tőkepiaci jogérvényesítési főosztály 1. a társfőosztályokkal együttműködve elkészíti a főosztály feladatkörébe tartozó jogérvényesítési és az ügyvezető igazgató által meghatározott egyes tárgykörökbe tartozó jogérvényesítési határozatok és végzések tervezetét, hitelesíti azok kiadmányait; 2. amennyiben a vizsgálatokban a Fogyasztóvédelmi Igazgatóság és/vagy a Tőkepiaci és piacfelügyeleti igazgatóság is részt vesz, együttműködik a nevezett szervezeti egységekkel, elvégzi a Fogyasztóvédelmi igazgatóság, illetve a Tőkepiaci és piacfelügyeleti igazgatóság által előkészített határozati részek határozatba történő beépítését, valamint a teljes határozat konzisztencia szempontú kontrollját; 3. részt vesz a felügyeleti ellenőrzésekben, vizsgálatokban, illetve a válsághelyzetbe került felügyelt intézmények szanálást megelőző szakaszban történő válságkezelésében; 4. kidolgozza a hatáskörébe tartozó területen folytatott hatósági vizsgálat során a Bank tudomására jutott szabálytalanságokhoz kapcsolódó intézkedéseket; 5. kialakítja a társfőosztályok szakvéleményének kikérésével a beérkezett, jogérvényesítési területet érintő állásfoglalásokat, a megkeresésekre adandó válaszokat; 6. részt vesz a felügyelt intézményeket érintő jogszabályok és szabályozás előkészítésében és véleményezésében, valamint javaslatokat tesz jogszabályok megalkotására, módosítására; 7. részt vesz a felügyelt intézményeket érintő hatósági megkeresések teljesítésében; 8. a Nemzetközi kapcsolatok főosztállyal együttműködésben a főosztály feladatkörébe tartozó feladatokkal összefüggően megad minden olyan hivatalos tájékoztatást, amelyet a jogszabályok a Bank számára az Európai Unió Bizottsága felé meghatároznak; 9. részt vesz a Bankon belül és a társhatóságokkal, szervezetekkel együtt létrehozott bizottságokban, munkacsoportokban; 10. közreműködik a jogérvényesítéssel és a fogyasztóvédelmi szakterülettel együttműködve a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos perekben a Bank képviseletében, elvégzi a belföldi és külföldi hatóságokkal és szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásokban a főosztály hatáskörébe utalt feladatokat.

13 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám 2985 A főosztály keretein belül a következő osztályok működnek: Hitelintézeti jogérvényesítési osztály, mely a hitelintézetek tekintetében ellátja az pont szerinti feladatokat Tőkepiaci, pénzügyi vállalkozások és pénzpiaci közvetők jogérvényesítési osztály, mely a tőkepiaci és pénzügyi vállalkozások, valamint a pénzpiaci közvetítők tekintetében ellátja az pont szerinti feladatokat. Az osztályok közötti feladatmegosztást a főosztály vezetője a fentiektől eltérően is megállapíthatja Biztosítási és pénztári engedélyezési és jogérvényesítési főosztály 1. ellátja a biztosítási és pénztári szektort érintő ágazati törvényeknek megfelelően a felügyelt intézmények alapításának, működésének és tevékenységének engedélyezésével, az átalakulási és a végelszámolási eljárással, az egyéb engedélyezési, jóváhagyási vagy megállapítási eljárással, továbbá a nyilvántartásba vétellel összefüggő, valamint a felszámolási eljárással, a közraktárakkal és a hatósági bizonyítványok kiállításával kapcsolatos, jogszabály alapján ellátandó feladatokat, valamint a Validáció és SREP főosztállyal, a Komplex pénzügyi csoportok főosztállyal és a Hitelintézetek főosztállyal együttműködve előkészíti a pénzügyi csoportokkal, továbbá az egyedi intézményekkel összefüggő, a különböző kockázatokra számított tőkekövetelmény szabályokhoz kapcsolódó engedélyezési tárgyú határozattervezeteket; 2. gondoskodik az engedélyezési-jóváhagyási vagy megállapítási-megfeleltetési eljárás lefolytatásához szükséges társfőosztályi szakvélemények beszerzéséről; 3. részt vesz a biztosítási és pénztári területek érintő jogszabályok és szabályozás előkészítésében és véleményezésében, valamint javaslatokat tesz jogszabályok megalkotására, módosítására; 4. kialakítja a társfőosztályok szakvéleményének kikérésével a beérkezett engedélyezési területet érintő állásfoglalásokat, a megkeresésekre adandó válaszokat; 5. eleget tesz a főosztály hatáskörébe tartozó felügyelt intézményeket érintő hatósági megkereséseknek; 6. intézi az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) más tagállamaiból érkezett, illetve Magyarországról az EGT más tagállamaiba irányuló határon átnyúló szolgáltatással vagy fiókalapítással kapcsolatos jogi feladatokat; 7. a Nemzetközi kapcsolatok főosztállyal együttműködésben a főosztály feladatkörébe tartozó feladatokkal összefüggően megad minden olyan hivatalos tájékoztatást, amelyet a jogszabályok a Bank számára az Európai Unió Bizottsága felé meghatároznak; 8. gondoskodik a felügyelt intézmények, az engedély- és bejelentésköteles tevékenységet végzők és a határon átnyúló, illetve fiókteleppel rendelkező szolgáltatók engedélyezési és bejelentési kötelezettség alá eső adatainak nyilvántartásba vétele érdekében a Hatósági képzési főosztálynak történő adatátadásról; 9. a társfőosztályokkal együttműködve elkészíti a főosztály feladatkörébe tartozó engedélyezési határozatok és végzések tervezetét, hitelesíti azok kiadmányait; 10. szükség esetén részt vesz a Bankon belül és a társhatóságokkal, szervezetekkel együtt létrehozott bizottságokban, munkacsoportokban; 11. részt vesz a felügyelt intézményeket érintő jogszabályok és szabályozás előkészítésében és véleményezésében, valamint javaslatokat tesz jogszabályok megalkotására, módosítására; 12. közreműködik az engedélyezéssel kapcsolatos perekben a Bank képviseletében; 13. javaslatot tesz a felügyelt intézmény jogszabályban meghatározott szabályzatai elfogadására vagy módosítására; 14. a társfőosztályokkal együttműködve elkészíti a főosztály feladatkörébe tartozó jogérvényesítési és az ügyvezető igazgató által meghatározott egyes tárgykörökbe tartozó jogérvényesítési határozatok és végzések tervezetét, hitelesíti azok kiadmányait; 15. amennyiben a vizsgálatokban a Fogyasztóvédelmi igazgatóság és/vagy a Tőkepiaci és piacfelügyeleti igazgatóság is részt vesz, együttműködik a nevezett szervezeti egységekkel, elvégzi a Fogyasztóvédelmi igazgatóság, illetve a Tőkepiaci és piacfelügyeleti igazgatóság által előkészített határozati részek határozatba történő beépítését, valamint a teljes határozat konzisztencia szempontú kontrollját; 16. részt vesz a felügyeleti ellenőrzésekben, vizsgálatokban, illetve a válsághelyzetbe került felügyelt intézmények szanálást megelőző szakaszban történő válságkezelésében, a társfőosztályok közreműködésével ellátja a felügyelt intézmények felszámolásának feladatkörébe eső kezdeményezésével kapcsolatos feladatokat; 17. kidolgozza a hatáskörébe tartozó területen folytatott hatósági vizsgálat során a Bank tudomására jutott szabálytalanságokhoz kapcsolódó intézkedéseket;

14 2986 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám 18. kialakítja a társfőosztályok szakvéleményének kikérésével a beérkezett, jogérvényesítési területet érintő állásfoglalásokat, a megkeresésekre adandó válaszokat; 19. részt vesz a felügyelt intézményeket érintő jogszabályok és szabályozás előkészítésében és véleményezésében, valamint javaslatokat tesz jogszabályok megalkotására, módosítására; 20. feladatkörét érintően szakmailag támogatja a jogérvényesítési határozatokkal kapcsolatos perekben a Hatósági perképviseleti főosztály munkáját, elvégzi a belföldi és külföldi hatóságokkal és szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásokban a főosztály hatáskörébe utalt feladatokat. A főosztály keretein belül az alábbi osztályok működnek: Biztosítási és pénztári engedélyezési osztály, mely a biztosítási és pénztári szektor tekintetében ellátja az pont szerinti feladatokat Biztosítási és pénztári engedélyezési osztály, jogérvényesítési osztály, mely a biztosítási és pénztári szektor tekintetében ellátja az 5., 7., 10. és a pont szerinti feladatokat. Az osztályok közötti feladatmegosztást a főosztály vezetője a fentiektől eltérően is megállapíthatja Speciális kompetencia igazgatóság Az igazgatóság elsődleges feladata a felügyelt intézmények vizsgálatában való részvétel, ennek keretében az intézmények üzleti modelljének, informatikai működésének, illetve pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni tevékenységének vizsgálata. Az igazgatóság feladata továbbá a társterületekkel együttműködve az igazgatóság kompetenciájába tartozó területek felügyeletéhez szükséges adatszolgáltatások, módszertanok kidolgozása, illetve karbantartása, illetve az e területeket érintő állásfoglalások kidolgozásában való részvétel Üzleti modell főosztály A főosztály elsődleges feladata a pénzügyi intézmények üzleti modelljének vizsgálata. A szervezeti egység figyelemmel kíséri a felügyelt intézmények üzleti modelljének alakulását és a társterületekkel együttműködve intézkedik a feltárt kockázatok kezelése érdekében. A főosztály 1. a Statisztikai igazgatósággal együttműködve kialakítja az üzleti modell vizsgálatához szükséges adatszolgáltatást; 2. kialakítja az üzleti modell vizsgálathoz szükséges információs rendszert; 3. a Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások felügyeleti igazgatósággal együtt elvégzi a hitelintézetek üzleti modelljének vizsgálatát; 4. a Biztosítás-, pénztár- és közvetítők felügyeleti igazgatósággal közösen elvégzi a biztosítók üzleti modelljeinek vizsgálatát; 5. feladata a felügyeleti munka hatékonyságának javítása érdekében az egyedi intézmények esetén alkalmazott nemzetközi felügyelési tapasztalat átültetése; 6. elvégzi az egyedi hitelintézeti adatok ad-hoc értékelését Informatikai felügyeleti főosztály Ellátja a felügyelt intézmények informatikai működésével kapcsolatos felügyeleti feladatokat, felügyeli az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatások informatikai biztonságát; ennek keretében: 1. véleményével támogatja a felügyeleti engedélyezések informatikai jellegű feladatait és a Bankhoz érkező informatikai vonatkozású megkeresések, állásfoglalás-kérések esetében az egységes állásfoglalás kialakítását; 2. kidolgozza és folyamatosan aktualizálja az informatikai felügyelési és engedélyezési tevékenységek során alkalmazott módszereket, figyeli, és munkájában folyamatosan adaptálja az informatikai auditálások módszertanának legjobb nemzetközi gyakorlatát; 3. felelős a felügyelt szervezetek informatikai rendszerének, az ágazati jogszabályokban meghatározott informatikai biztonsági követelményeknek való megfelelésének, az üzletmenet informatikai támogatottságának, a fennálló informatikai kockázatoknak és a kockázatok csökkentését szolgáló kontrollok meglétének és működésének felügyeletéért és vizsgálatáért; 4. együttműködik a Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások felügyeleti igazgatóságával, a Biztosítás-, pénztár- és közvetítők felügyeleti igazgatósággal, illetve a Tőkepiaci és piacfelügyeleti igazgatósággal az informatikai jellegű felügyeleti részvizsgálatok elvégzésében, és a vizsgálatok eredményeképpen született intézkedések megvalósulását figyelemmel kíséri. A főosztály keretein belül az alábbi osztályok működnek: Informatikai felügyeleti osztály Informatikai vizsgálati osztály Az osztályok közötti feladatmegosztást a főosztály vezetője határozza meg.

15 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám Pénzmosás vizsgálati önálló osztály A Pénzmosás vizsgálati önálló osztály a felügyelt intézmények pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni tevékenység tekintetében kompetencia központ. Tevékenysége keretében: 1. a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása, illetve a pénzügyi visszaélések elleni fellépéssel kapcsolatosan részt vesz a módszertani dokumentumok karbantartásában, az állásfoglalások megválaszolásában; 2. az átfogó, illetve utóvizsgálatok keretében vizsgálja a felügyelt intézmények tevékenységének megfelelőségét, indokolt esetben cél- és témavizsgálatokat folytat le; 3. felkérésre közreműködik a Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások felügyeleti igazgatósága, a Biztosítás-, pénztárés közvetítők felügyeleti igazgatóság, illetve a Tőkepiaci és piacfelügyeleti igazgatóság egységei által kezdeményezett helyszíni és nem helyszíni vizsgálatok lefolytatásában A fogyasztóvédelemért és piacfelügyeletért felelős ügyvezető igazgató alá tartozó szervezeti egységek Fogyasztóvédelmi igazgatóság Jogszabályban meghatározott keretek között fogyasztóvédelmi hatósági tevékenységet folytat, közérdekű keresetet, igényérvényesítést kezdeményez. Figyelemmel kíséri a pénzügyi szolgáltatók termékeinek kockázatait, az egyes pénzügyi piacok fogyasztóvédelemmel összefüggő történéseit, tendenciáit. Kidolgozza a Bank fogyasztóvédelmi stratégiáját. Kialakítja a Bank fogyasztóvédelmi tevékenységeinek (ellenőrzés, elemzés) eljárásrendjét, és működteti az ehhez kapcsolódó folyamatokat. Tájékoztatja a fogyasztóvédelmi tevékenységről a Pénzügyi Stabilitási Tanácsot és a fogyasztóvédelmi tevékenységgel kapcsolatos szakterületeket. Kialakítja és működteti a belső nyilvántartási rendszert, továbbá nyilvántartást vezet a folyamatban lévő fogyasztóvédelmi ellenőrzésekről, a meghozott fogyasztóvédelmi bírságokról. A Bank fogyasztóvédelmi kockázati jelentését a Pénzügyi Stabilitási Tanács elé terjeszti. Együttműködik más szakmai területekkel az átfogó vizsgálatok előzetes tervezésében. Igény szerint képviseli a Bankot a nemzetközi fogyasztóvédelmi témájú rendezvényeken, munkacsoportokban. Figyelemmel kíséri az EGT fogyasztóvédelmi rendelkezéseinek változásait, és közreműködik azok átültetésében, együttműködve a Mikroprudenciális szabályozási igazgatósággal Hitelintézeti fogyasztóvédelmi főosztály 1. részt vesz a hitelintézetekkel és a hitelezéssel foglalkozó pénzügyi vállalkozásokkal kapcsolatos átfogó vizsgálatok fogyasztóvédelmi részének végrehajtásában, az intézkedési javaslatok megtételében, elkészíti a vizsgálati részjelentést; 2. a hitelintézetekkel és a hitelezéssel foglalkozó pénzügyi vállalkozásokkal kapcsolatosan fogyasztóvédelmi hatósági eljárást folytat le, és elkészíti a vizsgálati jelentést; 3. a hitelintézeti határon átnyúló szolgáltatásokra vonatkozó Consumer Protection Cooperation (CPC) rendszer keretében megteszi a szükséges jelzéseket; 4. kockázati alapon elemzi a hitelintézetek és a hitelezéssel foglalkozó pénzügyi vállalkozások szolgáltatásaival kapcsolatos szerződéseket, általános szerződési feltételeket, ellátja a hitelintézetek és a hitelezéssel foglalkozó pénzügyi vállalkozások termékeinek és szolgáltatásainak folyamatos monitoring tevékenységét, szükség esetén fogyasztóvédelmi célú hatósági eljárást indít, egyéb intézkedést tesz; 5. együttműködik a hitelintézetekkel és a hitelezéssel foglalkozó pénzügyi vállalkozásokkal kapcsolatos fogyasztóvédelmi kérdésekben a hazai társhatóságokkal, így különösen a Gazdasági Versenyhivatallal és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal kapcsolatos eljárások tekintetében; 6. elkészíti a hitelintézetektől és a hitelezéssel foglalkozó pénzügyi vállalkozásoktól beérkező fogyasztóvédelmi tárgyú adatok alapján a szolgáltatók kockázatértékelését; 7. figyelemmel kíséri a hitelintézetek és a hitelezéssel foglalkozó pénzügyi vállalkozások hirdetési tevékenységét, és szükség esetén eljárást kezdeményez a társhatóságnál, illetve eljárást foganatosít a fogyasztók védelmében; 8. közreműködik a hitelintézetekkel és a hitelezéssel foglalkozó pénzügyi vállalkozásokkal kapcsolatos fogyasztóvédelmi tárgyú állásfoglalások elkészítésében, véleményezi a hitelintézetekkel kapcsolatos fogyasztóvédelmi tárgyú jogszabálytervezeteket, javaslatot tesz a jogszabályok fogyasztóvédelmi rendelkezéseinek módosítására; 9. kialakítja a hitelintézetekre vonatkozó pénzügyi fogyasztóvédelmi stratégiát; 10. közreműködik a fogyasztóvédelmi kockázati jelentés kidolgozásában; 11. feladatkörét érintően szakmailag támogatja a fogyasztóvédelmi határozatokkal kapcsolatos perekben a Hatósági perképviseleti főosztály munkáját;

16 2988 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám 12. a társfőosztályok megkeresése alapján fogyasztóvédelmi szempontból véleményezi az egyes engedélyezési eljárások során benyújtott, fogyasztóvédelmi területet érintő dokumentumokat; 13. a pénzforgalmi jogszabályok megsértésére vonatkozó fogyasztói panaszok esetében kikéri a Pénzügyi infrastruktúrák igazgatóság szakmai véleményét Egyéb pénzügyi szolgáltatók fogyasztóvédelmi főosztálya 1. részt vesz az egyéb pénzügyi szolgáltatók, valamint a befektetési szolgáltatást nyújtó hitelintézetek befektetési szolgáltatása átfogó vizsgálatai fogyasztóvédelmi részének végrehajtásában, az intézkedési javaslatok megtételében, elkészíti a vizsgálati részjelentést; 2. az egyéb pénzügyi szolgáltatókkal, valamint a befektetési szolgáltatást nyújtó hitelintézetek befektetési szolgáltatásával kapcsolatosan fogyasztóvédelmi hatósági eljárást folytat le, és elkészíti a vizsgálati jelentést; 3. az egyéb pénzügyi szolgáltatók határon átnyúló szolgáltatásokra vonatkozó Consumer Protection Cooperation (CPC) rendszer keretében megteszi a szükséges jelzéseket; 4. kockázati alapon elemzi az egyéb pénzügyi szolgáltatók, valamint a befektetési szolgáltatást nyújtó hitelintézetek befektetési szolgáltatásaival kapcsolatos szerződéseket, általános szerződési feltételeket, ellátja az egyéb pénzügyi szolgáltatók, valamint a befektetési szolgáltatást nyújtó hitelintézetek befektetési termékeinek és szolgáltatásainak folyamatos monitoring tevékenységét, szükség esetén fogyasztóvédelmi célú hatósági eljárást indít, egyéb intézkedést tesz; 5. együttműködik az egyéb pénzügyi szolgáltatókkal, valamint a befektetési szolgáltatást nyújtó hitelintézetek befektetési szolgáltatásaival kapcsolatos fogyasztóvédelmi kérdésekben a hazai társhatóságokkal, így különösen a Gazdasági Versenyhivatallal és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal kapcsolatos eljárások tekintetében; 6. elkészíti az egyéb pénzügyi szolgáltatóktól, valamint a befektetési szolgáltatást nyújtó hitelintézetek befektetési szolgáltatásaival kapcsolatosan beérkező fogyasztóvédelmi tárgyú adatok alapján a szolgáltatók kockázatértékelését; 7. figyelemmel kíséri az egyéb pénzügyi szolgáltatók, valamint a befektetési szolgáltatást nyújtó hitelintézetek befektetési szolgáltatásaira vonatkozó hirdetési tevékenységét, és szükség esetén eljárást kezdeményez a társhatóságnál, illetve eljárást foganatosít a fogyasztók védelmében; 8. közreműködik az egyéb pénzügyi szolgáltatókkal, valamint a befektetési szolgáltatást nyújtó hitelintézetek befektetési szolgáltatásával kapcsolatos fogyasztóvédelmi tárgyú állásfoglalások elkészítésében, véleményezi az egyéb pénzügyi szolgáltatókkal kapcsolatos fogyasztóvédelmi tárgyú jogszabálytervezeteket, javaslatot tesz a jogszabályok fogyasztóvédelmi rendelkezéseinek módosítására; 9. kialakítja az egyéb pénzügyi szolgáltatókra, valamint a befektetési szolgáltatást nyújtó hitelintézetek befektetési szolgáltatására vonatkozó pénzügyi fogyasztóvédelmi stratégiát; 10. közreműködik a fogyasztóvédelmi kockázati jelentés kidolgozásában; 11. feladatkörét érintően szakmailag támogatja a fogyasztóvédelmi határozatokkal kapcsolatos perekben a Hatósági perképviseleti főosztály munkáját; 12. a társfőosztályok megkeresése alapján fogyasztóvédelmi szempontból véleményezi az egyes engedélyezési eljárások során benyújtott, fogyasztóvédelmi területet érintő dokumentumokat; 13. a pénzforgalmi jogszabályok megsértésére vonatkozó fogyasztói panaszok esetében kikéri a Pénzügyi infrastruktúrák igazgatóság szakmai véleményét Fogyasztóvédelmi jogérvényesítési főosztály 1. elkészíti a Hitelintézeti fogyasztóvédelmi főosztály és az Egyéb pénzügyi szolgáltatók fogyasztóvédelmi főosztálya által lefolytatott vizsgálatokat lezáró hatósági döntéseket; 2. feladatkörét érintően szakmailag támogatja a fogyasztóvédelmi határozatokkal kapcsolatos perekben a Hatósági perképviseleti főosztály munkáját; 3. elkészíti a fogyasztóvédelmi tárgyú állásfoglalásokat, véleményezi a fogyasztóvédelmi tárgyú jogszabálytervezeteket, javaslatot tesz a jogszabályok fogyasztóvédelmi rendelkezéseinek módosítására; 4. közreműködik a felügyelt intézmények szolgáltatásaival kapcsolatos szerződések, általános szerződési feltételek elemzésében, közreműködik a termékek és szolgáltatások folyamatos monitoring tevékenységében, szükség esetén fogyasztóvédelmi célú hatósági eljárás megindítására tesz javaslatot, továbbá ellátja a közérdekű kereset, illetve a közérdekű igényérvényesítés megindításával összefüggő feladatokat; 5. közreműködik a pénzügyi fogyasztóvédelmi stratégia kialakításában; 6. közreműködik a fogyasztóvédelmi kockázati jelentés kidolgozásában; 7. a társfőosztályok megkeresése alapján közreműködik az egyes engedélyezési eljárások során benyújtott, fogyasztóvédelmi területet érintő dokumentumok fogyasztóvédelmi szempontú véleményezésében.

17 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám Tőkepiaci és piacfelügyeleti igazgatóság Tevékenységével fellép azokkal a magatartásokkal szemben, amelyek sérthetik vagy veszélyeztethetik a pénzügyi rendszer integritását, alááshatják a pénzügyi rendszerbe vetett általános bizalmat, és nem tartoznak a Bank engedélyezési és ellenőrzési tevékenysége alá tartozó intézmények eljárásai közé. Folyamatosan figyelemmel kíséri a tőkepiaci folyamatok alakulását, eljár a tiltott piaci magatartások (bennfentes kereskedelem, piacbefolyásolás, vállalatfelvásárlási szabályok megsértése, engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett tevékenység, bennfentes személyre vonatkozó bejelentési kötelezettség megsértése, 236/2012/EU, illetve 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szabályainak a megsértése) megvalósulása esetén. Ellátja az értékpapír-kibocsátási tevékenységgel kapcsolatos engedélyezési feladatokat, valamint az értékpapírkibocsátók ellenőrzését. Figyelemmel kíséri a társhatóságoktól kapott, illetve egyéb úton a Bank tudomására jutott információk alapján a pénzügyi visszaélésekre utaló jelenségeket. Lefolytatja azokban az ügyekben a felügyeleti vizsgálatokat, amelyek a Bank engedélyezése és ellenőrzése alá tartozó intézmények általános felügyeleti eljárásán túlmutatnak, vagy nem a Bank ellenőrzése alatt álló intézmények tevékenységével kapcsolatosak, ha a vizsgált tevékenységek sérthetik vagy veszélyeztethetik a pénzügyi rendszer integritását, alááshatják a pénzügyi rendszerbe vetett általános bizalmat, vagy növelhetik a rendszerkockázatot. A Mikroprudenciális szabályozási igazgatósággal összehangoltan az igazgatóság képviseli a Bankot az ESMA releváns munkacsoportjaiban Piacellenőrzési és felügyeleti főosztály Piacmonitoring és adatelemző osztály 1. folyamatos monitoring tevékenységet végez, amely alapján figyelemmel kíséri a tőkepiaci folyamatok alakulását abból a szempontból, hogy megvalósult-e bennfentes kereskedelem, piacbefolyásolás, illetve olyan helyzet, amely nyilvános vételi ajánlat szabályainak sérelmét eredményezi; 2. kialakítja és működteti a jogszabályok alapján a Bank felügyeleti hatáskörébe tartozó tevékenységek jogosulatlan (engedély vagy bejelentés hiányában folytatott tevékenységek) végzésének monitoring rendszerét; 3. figyelemmel kíséri a short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes szempontokról szóló, március 14-i 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet előírásainak megtartását; a Rendelet szabályai megsértésének gyanúja esetén vizsgálatot folytat, és intézkedést kezdeményez; 4. a Rendelet szerinti mentesség igénybevételének tudomásul vételéről tájékoztatja a bejelentőt; a mentességi feltételek fennállásának hiányában, illetve kivételes tőkepiaci körülmények fennállása esetén intézkedést kezdeményez; a mentességekkel kapcsolatban a Rendeletben előírtak szerint tájékoztatja az ESMA-t; 5. figyelemmel kíséri a bennfentes személyre vonatkozó bejelentési és közzétételi kötelezettség teljesítését, amely alapján indokolt esetben vizsgálatot folytat le, és intézkedést kezdeményez; 6. figyelemmel kíséri a közzétételre, tájékoztatásra kötelezett kibocsátók nyilvános közleményeit; jogszabálysértés esetén vizsgálatot kezdeményez; 7. ellátja a nyilvánosan működő részvénytársaságok számára a befolyásszerzés tárgyában kötelezővé tett bejelentési és közzétételi kötelezettségek teljesítésének ellenőrzését, és szükség esetén vizsgálatot kezdeményez; 8. ellenőrzi a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírok kibocsátói számára előírt tájékoztatási kötelezettségek teljesítését, értékeli a közzétételre, tájékoztatásra kötelezett kibocsátók nyilvános közleményeit, értékeli azok jogszerűségét a piac zavartalan működése és a befektetők tájékoztatása szempontjából, szükség esetén vizsgálatot kezdeményez; 9. figyelemmel kíséri a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló július 4-i 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a kereskedési adattáraknak lejelentett származtatott ügyletekre vonatkozó adatokat, értékeli az ügyletekkel kapcsolatos kitettségeket, kockázatokat, intézkedést kezdeményez Piacellenőrzési és kibocsátói felügyeleti osztály 1. a Kibocsátói engedélyezési és jogérvényesítési főosztállyal együttműködve piacfelügyeleti eljárást vagy egyéb vizsgálatot folytat le, és intézkedést kezdeményez: a) bennfentes kereskedelem, piacbefolyásolás, valamint a vállalatfelvásárlási szabályok megsértésének gyanúja esetén; b) a bennfentes személyre vonatkozó bejelentési és közzétételi kötelezettségek megsértése esetén; c) a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírok kibocsátói számára előírt tájékoztatási kötelezettségek teljesítésével, a közzétételre, tájékoztatásra kötelezett kibocsátók nyilvános közleményeivel kapcsolatos jogszabálysértés esetén; d) a nyilvánosan működő részvénytársaságok számára a befolyásszerzés tárgyában kötelezővé tett bejelentési és közzétételi kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére;

18 2990 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám e) jogosulatlan tevékenység gyanúja esetén; f) a tőzsdére bevezetett nyilvános kibocsátók konszolidált Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Szabványok (IFRS) szerinti beszámolójának közzétételi megfelelőségi vizsgálatára; g) az értékpapírok forgalomba hozatalára vonatkozó szabályok megsértése esetén; 2. az engedélyezési eljárásához kapcsolódóan ellenőrzi az értékpapírok (ide nem értve a befektetési jegyek) nyilvános forgalomba hozatalához, valamint szabályozott piacra történő bevezetéséhez készített tájékoztató pénzügyi és számviteli megalapozottságát az érintett szakterület bevonásával Tőkepiaci operatív vizsgálati osztály 1. részt vesz az felügyelt tőkepiaci intézményeknél felmerülő hiányosságok korai felderítésében és kivizsgálásában; 2. megszervezi és lebonyolítja a vezetői utasításra indított, befektetési szolgáltatási tevékenységre irányuló, rendkívüli helyszíni vizsgálatokat; 3. az általa lefolytatott vizsgálat megállapítása alapján javaslatot tesz a vizsgálat kiterjesztésére, más felügyeleti területek bevonására, illetve hatósági intézkedések alkalmazására; 4. vizsgálatai során együttműködik a Bank más szervezeti egységeivel; 5. a Módszertani igazgatósággal együttműködve részt vesz a terület vizsgálataira vonatkozó eljárásrend kidolgozásában, illetve módosításában; 6. részt vesz a feladatkörébe tartozó intézményekre vonatkozó jogszabályok és ajánlások megalkotásában, közreműködik a jogszabály-, ajánlás-, irányelv-, állásfoglalás-, módszertani útmutató és tájékoztató tervezetek kialakításában, kijelölés alapján részt vesz munkacsoportok, projektek és bizottságok tevékenységében Kibocsátói engedélyezési és jogérvényesítési főosztály Kibocsátási engedélyezési osztály 1. értékpapír nyilvános forgalomba hozatala, szabályozott piacra történő bevezetése, illetve nyilvános értékesítésre felajánlása esetén elbírálja a kibocsátási tájékoztató (alaptájékoztató) és annak kiegészítése, a hirdetmény közzétételének, illetve az ismertető engedélyezésére irányuló kérelmeket, és kiadmányozásra előkészíti a kapcsolódó döntéseket; eljárása során a tájékoztató pénzügyi és számviteli megalapozottsága tekintetében bevonja a szükséges szakterületet; 2. tájékoztató hiányában kérelemre dönt a benyújtott dokumentumokban foglalt információknak a tájékoztatóban foglalt információkkal való egyenértékűségéről; 3. elbírálja a kibocsátónak a nyilvánosság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettsége alóli mentesülés iránti kérelmét, és kiadmányozásra előkészíti a kapcsolódó döntéseket; 4. zártkörű forgalomba hozatal esetén a kibocsátó kérelmére nyilatkozik a forgalomba hozatal jogszerűségéről; 5. az előírt jogszabályi kötelezettségek teljesítése esetén nyilvántartásba veszi, illetve a nyilvántartásból törli a kockázati tőkealapot és a befektetési alapot; 6. elbírálja a kockázati tőkealappal és a befektetési alappal kapcsolatos engedélykérelmeket, és kiadmányozásra előkészíti a kapcsolódó döntéseket; 7. ellátja a magyarországi székhelyű ÁÉKBV befektetési jegyeinek más EGT-államban történő forgalomba hozatala és folyamatos forgalmazása során a székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának, valamint a más EGT-tagállamban engedélyezett ÁÉKBV, illetve ABA kollektív befektetési értékpapírjainak magyarországi forgalomba hozatala, illetve folyamatos forgalmazása kapcsán a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának feladatait; 8. eljár az EGT más tagállamának felügyeleti hatóságától érkező megkeresések ügyében, valamint a kérelmező kérésére hatósági bizonyítványt bocsát a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága rendelkezésére, továbbá eljár a forgalomba hozatallal kapcsolatos bejelentések vagy engedélykérelmek ügyében; 9. a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Szakértői Intézete bevonásával elbírálja az értékpapírok előállítására jogosulttá válni kívánó nyomdák által előterjesztett kérelmeket, valamint a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Szakértői Intézete bevonásával rendszeresen ellenőrzi az értékpapír-előállítási tevékenység folytatásához szükséges feltételek meglétét és fennállását; 10. eljár a szabályozott piacra bevezetett részvények kivezetésével, illetve átvezetésével kapcsolatos bejelentések ügyében; 11. a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Szakértői Intézete által adott szakvélemény alapján előkészíti az értékpapírok védelmi tervének engedélyezése tárgyában kiadmányozandó határozatokat, illetve eljár a kibocsátók nyomdai úton előállított értékpapírjai utángyártásával kapcsolatos ügyekben;

19 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám az értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalával kapcsolatos kereskedelmi kommunikációt szükség esetén a társfőosztályok szakvéleményének kikérésével megvizsgálja, és amennyiben szükséges, előkészíti a nyilvánosságra hozatal megtiltására vonatkozó döntéseket; 13. a szakterületét érintő kérdéseket illetően részt vesz a kibocsátókat és a befektetési alapokat, vételi ajánlatokat, kockázati tőkealapokat érintő felügyeleti vélemény kialakításában; 14. a Szabályozási főosztállyal együttműködve a szakterületét érintő kérdéseket illetően javaslatokat tesz jogszabályok megalkotására, illetve módosítására; 15. a Piacellenőrzési és felügyeleti főosztály szakvéleményének kikérése mellett elbírálja a nyilvános vételi ajánlattal kapcsolatban előterjesztett engedélyezési kérelmeket, beadványokat, kiadmányozásra előkészíti a kapcsolódó döntéseket; 16. eljár a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló július 4-i 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti mentesített csoporton belüli ügyletekre vonatkozó kérelmek és értesítések ügyében Piacellenőrzési jogérvényesítési osztály 1. jogi támogatást nyújt a Piacellenőrzési és felügyeleti főosztály feladat- és hatáskörébe tartozó piacfelügyeleti és egyéb hatósági eljárások jogérvényesítéséhez, valamint az ügyek lezárásához; 2. elkészíti a Piacellenőrzési és felügyeleti főosztály feladat- és hatáskörébe tartozó eljárásokat lezáró hatósági döntések tervezetét; 3. az egyes eljárások során tudomására jutott jogszabálysértés esetén a társhatóság (NAV, Gazdasági Versenyhivatal stb.) eljárását kezdeményezi; 4. eleget tesz a társhatóságoktól érkező a Tőkepiaci és piacfelügyeleti igazgatóság hatáskörébe tartozó hatósági megkereséseknek; 5. szükség esetén a kibocsátóval szemben törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez; 6. ilyen értelmű döntés esetén előkészíti a piacfelügyeleti eljárás során feltárt jogszabálysértés megszüntetése érdekében a határozathozatal helyett megkötendő hatósági szerződést; 7. a szakterületet érintő kérdések vonatkozásában javaslatot tesz jogszabályok megalkotására, illetve módosítására, valamint kialakítja a szakterületet érintő állásfoglalásokat; 8. kiadmányozásra előkészíti a tőzsdei forgalmazás felfüggesztésével vagy ilyen irányú döntés előzetes jóváhagyásával kapcsolatos hatósági döntéseket; 9. a Tőkepiaci és piacfelügyeleti igazgatóság feladat- és hatáskörébe tartozó eljárások vonatkozásában gondoskodik az eljárás lefolytatásához szükséges társfőosztályi szakvélemények beszerzéséről; 10. a Tőkepiaci és piacfelügyeleti igazgatóság szakterületét érintő peres ügyekben közreműködik a Bank képviseletében Tőkepiaci felügyeleti főosztály 1. ellátja a befektetési vállalkozások által vezetett csoportok, a befektetési vállalkozások, a befektetési vállalkozás fióktelepek, az árutőzsdei szolgáltatók, a tőzsdék, a központi értéktárak, az elszámolóházak, a központi szerződő fél funkcióit ellátó intézmények, a befektetési alapkezelők, a befektetési alapok, a kockázati tőkealapok és a kockázati tőkealap-kezelők, illetve a hitelintézetek és hitelintézeti fióktelepek befektetési szolgáltatási tevékenységének felügyeletét; 2. ellátja a Befektető-védelmi Alappal (a továbbiakban: BEVA) kapcsolatos felügyeleti feladatokat, ellátja a Bank képviseletét a BEVA Igazgatóságának ülésein; 3. kapcsolatot tart az intézmények vezetésével, szükség esetén tulajdonosaival, a belső ellenőri, compliance feladatokat ellátó munkatársakkal, illetőleg a folyamatos kapcsolattartásra kijelölt egyéb személyekkel (jellemzően back-office, jelentésszolgálati munkatárs), ennek keretében az intézményektől tájékoztatást, adatot kér, kompetenciája körében információt szolgáltat; 4. a Szabályozási főosztállyal együttműködve javaslatot tesz az éves felügyelési program prioritásaira, a felügyelési program által meghatározott konkrét felügyelési tervre; 5. a kockázatok azonosítása és felmérése céljából folyamatosan elemzi, értékeli a felügyelt intézményeket; a felügyelt intézményről rendelkezésre álló számszerűsíthető és nem számszerűsíthető értékelés alapján javaslatot tesz az értékelés során kimutatott hiányosságok kezelésére; 6. a folyamatos felügyelői monitoring során figyelemmel kíséri és értékeli ezen intézményi kör Bank felé teljesített rendszeres adatszolgáltatását;

20 2992 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám 7. prudenciális oldalról felelős a válsághelyzetbe került felügyelt intézmények szanálást megelőző válságkezeléséért, nemzetközi kihatású zavarok esetén a vállalt nemzetközi kötelezettségeknek megfelelően a szanálást megelőző szakaszban a válságelemzésben és -kezelésben érintett felügyeleti területektől kapott jelzések alapján a haladéktalan kapcsolatfelvételért a kompetens európai intézmények és a társfelügyeletek kijelölt felelőseivel; 8. véleményezi a szakmai kompetenciájába tartozó felügyelt intézmények alapítási, működési és tevékenységi engedélykérelmét; 9. a Szabályozási főosztállyal együttműködve javaslatot tesz a felügyelt intézményekre vonatkozó jogszabályok és ajánlások megalkotására, részt vesz a jogszabályok, ajánlások, irányelvek, állásfoglalások, módszertani útmutatók és tájékoztatók kialakításában, együttműködik a Módszertani igazgatósággal a vizsgálati kézikönyvek aktualizálásában; 10. a külföldi társfelügyeletekkel való együttműködés során ellátja a belföldi székhelyű pénzügyi csoportokkal kapcsolatos felügyeleti státuszból adódó szakmai feladatokat, amennyiben az összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó csoportok és pénzügyi konglomerátumok irányító szerepét a feladatkörébe tartozó intézmény tölti be, és a csoportnak külföldi leányvállalatai is vannak; 11. a feladatkörébe tartozó azon intézmények körében, melyek egy külföldi tulajdonos intézmény összevont alapú felügyelete alá tartozó leányintézményei vagy pénzügyi konglomerátum tagjai, ellátja a külföldi székhelyű pénzügyi csoportokkal kapcsolatos felügyeleti státuszból adódó nemzetközi szakmai feladatokat; 12. részt vesz a határon átnyúló tevékenységek felügyeletében, él a Bankot e téren megillető jogszabályi ellenőrzési lehetőségekkel (cél-, témavizsgálat indítása); 13. átfogó és utóvizsgálatot végez, elkészíti a vizsgálati jelentéseket, részt vesz az intézkedési javaslatok megtételében, elkészíti a javaslatok mátrixot, elkészíti a vizsgálati levelet, együttműködik a határozat elkészítésében az Engedélyezési és jogérvényesítési igazgatósággal; kockázati alapon cél- és témavizsgálatokat kezdeményez, illetve folytat le; 14. a fogyasztókra, ügyfelekre, befektetőkre vonatkozó valamely jogszabályi előírás megsértésével összefüggésben együttműködik a Fogyasztóvédelmi igazgatósággal; 15. részt vesz a szabályozott piac, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél funkcióit ellátó intézmény, illetőleg a központi értéktár igazgatósági ülésein; 16. a tudomására jutott információk, a kapcsolattartás, valamint a Bank prioritásai alapján az intézménnyel szemben megtervezi és végrehajtja a felügyeleti intézkedést, figyelemmel kíséri az intézkedésekben foglaltak megvalósítását, azok hatását; 17. részt vesz a szakmai kompetenciájába tartozó európai uniós felügyeleti hatóságokban (ESMA), bizottságokban és munkacsoportokban, illetve ellátja az európai uniós felügyeleti hatóságokban (ESMA), bizottságokban és munkacsoportokban részt vevő munkatársak szakmai támogatását a kompetenciájába tartozó ügyek tekintetében; 18. a Validáció és SREP főosztállyal együttműködve ellátja a befektetési vállalkozásokkal, az elszámolóházakkal és a központi szerződő fél funkciót ellátó intézményekkel összefüggő felügyelői, valamint a különböző kockázatokra számított tőkekövetelmény szabályokhoz kapcsolódó felügyelési és engedélyezési tevékenységet, illetve részt vesz a befektetési vállalkozásokkal, elszámolóházakkal és központi szerződő fél funkciót ellátó intézményekkel kapcsolatos felügyeleti felülvizsgálati eljárásban; 19. vizsgálja a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, július 4-i 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben az elszámolási, jelentéstételi és kockázatcsökkentési előírások megtartását a pénzügyi, a nem pénzügyi, illetve a központi szerződő felekre vonatkozóan; 20. ellátja a központi szerződő felek engedélyezésére és felügyeletére, illetve a kollégium működtetésére vonatkozó feladatokat. A főosztály keretein belül az alábbi osztályok működnek: Tőkepiaci felügyeleti osztály Tőkepiaci felügyeleti osztály Tőkepiaci felügyeleti osztály 3. Az osztályok közötti feladatmegosztást a Tőkepiaci felügyeleti főosztály vezetője határozza meg Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ Az igazgatóság elősegíti a Bank gyors, hatékony, közérthető kapcsolattartását az ügyfelek és a pénzügyi szolgáltatók között. Feladatkörébe tartozik az ügyfelekkel való kapcsolattartás a személyes, telefonos, valamint írásbeli ügyfélkérelmek és megkeresések tekintetében. Az ügyfélmegkeresések alapján a pénzügyi szektor negatív folyamatainak megelőzése érdekében az új típusú kockázatokat, a piacon megjelenő devianciákat vagy azok lehetőségét azonosítja, a szükséges felügyeleti intézkedés megtétele érdekében jelzést ad az érintett szervezeti egységnek, azzal együttműködik, javaslatot tesz megelőző intézkedés megtételére. Együttműködést alakít ki

21 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám 2993 a pénzügyi szolgáltatók szakmai érdekképviseleteivel, illetve civil fogyasztóvédelmi szervezetekkel a fogyasztók széles körét érintő pénzügyi jelenségek kapcsán. Véleményezi a fogyasztóvédelmi tárgyú jogszabálytervezeteket, és fogyasztóvédelmi vonatkozású kérdésben együttműködve a Fogyasztóvédelmi igazgatósággal jogszabályalkotást vagy -módosítást kezdeményez. Társadalmi szinten kiemelten fontos feladatként részt vesz a lakosság pénzügyi tudatosságának hosszú távú és eredményes fejlesztésében Fogyasztóvédelmi ügyfélkapcsolatok főosztály Személyes ügyfélkapcsolatok osztály 1. fogadja az ügyfelek személyes megkereséseit, működteti a fogyasztóvédelmi tárgyú megkeresések fogadására kialakított ügyfélszolgálatot; 2. általános információt ad a Bank felügyeleti tevékenységével és a felügyelt pénzügyi szolgáltatókkal kapcsolatban, szükség esetén átirányítja az ügyfelet az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező intézményhez vagy a Bank illetékes szervezeti egységéhez; 3. hatékony támogatást ad az ügyfelek pénzügyi fogyasztóvédelmi tárgyú kérdéseinek megválaszolásában; 4. biztosítja az ügyfelek iratbetekintésének lebonyolítását, az iratbetekintési eljárás során elvégzi az iratbetekintési jogosultság vizsgálatát, azonosítja az iratbetekintő személyt, szükség esetén az eljárásba bevonja az adatvédelmi felelőst; 5. felhívja az illetékes szervezeti egység figyelmét a Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központba érkező kirívó egyedi ügyek vagy kirívó tendenciák esetében; 6. jelzéssel él a Bank illetékes hatósági területei felé, amennyiben a tevékenysége során tudomására jutott információ a megítélése szerint hatósági eljárást vagy fogyasztóvédelmi figyelmeztetést alapoz meg; 7. nyilvántartást vezet a személyes fogyasztóvédelmi ügyfélmegkeresésekről, ügyfélelégedettség-mérést végez Call center telefonos ügyfélkapcsolatok osztály 1. országos szinten fogadja az ügyfelek telefonos megkereséseit; 2. működteti a fogyasztóvédelmi tárgyú megkeresések fogadására kialakított telefonközpontot; 3. általános információt ad a Bank felügyeleti tevékenységével és a felügyelt pénzügyi szolgáltatókkal kapcsolatban; szükség esetén átirányítja az ügyfelet az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező intézményhez vagy a Bank illetékes szervezeti egységéhez; 4. felhívja az illetékes szervezeti egység figyelmét a Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központba érkező kirívó egyedi ügyek vagy kirívó tendenciák esetében; 5. jelzéssel él a Bank illetékes hatósági területei felé, amennyiben a tevékenysége során tudomására jutott információ a megítélése szerint hatósági eljárást vagy fogyasztóvédelmi figyelmeztetést alapoz meg; 6. nyilvántartást vezet a beérkező telefonos megkeresésekről Fogyasztóvédelmi Információs Iroda 1. működteti a Bank honlapjának fogyasztóvédelmi tárgyú internetes felületét, valamint a pénzügyi fogyasztóvédelem tárgyköréhez kapcsolódó, a tudatos fogyasztói magatartást elősegítő honlapokat, az ügyfélmegkeresésekből azonosítható igényekre és tapasztalatokra figyelemmel gondoskodik ezek tartalmának karbantartásáról, fejlesztéséről, feltöltéséről (pl. hitel-, betét- és számlaválasztó program, GYIK); 2. a hitelintézetek által nyújtott hasonló jellegű szolgáltatások közötti fogyasztói választás elősegítése érdekében a felügyelt szolgáltatók bevonásával termék-összehasonlító táblákat állít össze, és azokat rendszeres gyakorisággal frissíti; 3. egyeztetéseket kezdeményez és folytat a pénzügyi szolgáltatók érdekvédelmi szakmai szervezeteivel, etikai kódexeik kidolgozása érdekében; 4. nyilvántartást vezet, és rendszeresen tájékoztatja a Bank Fogyasztóvédelmi igazgatóságát az egyes ágazati érdekvédelmi szervezetek által kidolgozott és elfogadott etikai kódexekről és az ezekhez csatlakozó pénzügyi szervezetekről; 5. fogyasztóvédelmi célú elemzést végez a Bank adatainak közvetlen feldolgozásával; 6. kialakítja a Fair pénzügyi szolgáltató minősítés feltételrendszerét, elnyerésére pályázatot ír ki, és a társterületek bevonásával elvégzi a pályázatra jelentkező egyes pénzügyi szektorok szolgáltatóinak minősítését; közzéteszi, rendszeresen felülvizsgálja, indokolt esetben visszavonja a minősítést; 7. hatékony formában pénzügyi tanácsadó hálózatot működtet; 8. programokat, kampányokat dolgoz ki és bonyolít le a pénzügyi tudatosság és a pénzügyi kultúra minél szélesebb körű terjesztése érdekében, oktatja az alapvető pénzügyi ismereteket; részt vesz a fogyasztói felvilágosító füzetek, tájékoztatók véleményezésében; 9. közreműködik a pénzügyi alapismeretek alap- és középfokú oktatási rendszerbe való integrálásában.

22 2994 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám Fogyasztóvédelmi beadványok főosztály 1. hatásköri szempontból ellenőrzi, továbbá intézkedésre továbbítja az ügyfelek fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelmeit a fogyasztóvédelmi hatósági jogkört gyakorló szervezeti egységnek, valamint az egyedi szerződéses jogvitára vonatkozó megkereséseket a Pénzügyi Békéltető Testület részére; 2. megválaszolja a pénzügyi szektorral kapcsolatos ügyfél megkereséseket, amennyiben az nem tartozik a Fogyasztóvédelmi igazgatóság vizsgálati vagy Pénzügyi Békéltető Testület vagy más hatóság hatáskörébe; 3. átteszi a Bankhoz érkező, nem a Bank hatósági hatáskörébe tartozó ügyfélbeadványokat a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező közigazgatási szervhez, amennyiben az a beadványból megállapítható; 4. formanyomtatványokat készít a Bank hatáskörébe tartozó fogyasztói kérelmek benyújtásának elősegítéséhez, melyek tartalmazzák az eljárásokkal kapcsolatos lényeges információkat, illetve az ügyfél eljárással kapcsolatos jogairól szóló felvilágosítást; 5. formanyomtatványokat készít a felügyelt pénzügyi szolgáltatókkal kapcsolatos fogyasztói panaszok előterjesztésének elősegítéséhez; 6. a fogyasztói megkeresések megválaszolása érdekében szükség esetén állásfoglalást kér a Bank illetékes szakmai szervezeti egységétől; 7. megválaszolja szükség esetén a társterületek bevonásával a pénzügyi szolgáltatók pénzügyi fogyasztóvédelmi rendelkezések alkalmazásával kapcsolatos tájékoztatáskéréseit; 8. felhívja az illetékes szervezeti egység figyelmét a Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központba érkező egyedi ügyben, ha a pénzügyi szolgáltató jogszabálysértő vagy egyébként deviáns magatartását vagy annak lehetőségét azonosítja, valamint rendszerszintű negatív tendenciák esetén jelzéssel él a Bank illetékes hatósági területei felé, amennyiben a tevékenysége során tudomására jutott információ a megítélése szerint hatósági eljárást alapoz meg; 9. egyedi vagy rendszerszintű negatív tendenciák azonosítása esetén javaslatot tesz a kockázatokat megszüntető jogszabályalkotásra, -módosításra, fogyasztóvédelmi kommunikációra; 10. véleményezi a fogyasztóvédelmi tárgyú jogszabálytervezeteket, jogszabályokat, véleményezi az Európai Unió fogyasztóvédelmi tárgyú jogi normáinak nemzeti jogszabályba implementálását, és fogyasztóvédelmi vonatkozású kérdésben együttműködve a Fogyasztóvédelmi igazgatósággal, egyéb pénzügyi tárgyú jogszabály esetén az érintett szervezeti egységgel együttműködve jogszabályalkotást vagy -módosítást kezdeményez; 11. nyilvántartást vezet a Bankhoz érkező kérelmekről, megkeresésekről; rendszeres időközönként beadványstatisztikai elemzést készít. 4. Az SZMSZ II. Különös Rész a) pontjának preambulumában, a pont 1., 2. és 5. alpontjában, valamint a pont 3. alpont f) pontjában a Hitelintézeti felügyeleti igazgatósággal szövegrész helyébe a Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások felügyeleti igazgatóságával szöveg, b) pont 3. alpontjában a Hitelintézeti felügyeleti igazgatóság szövegrész helyébe a Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások felügyeleti igazgatóságának szöveg, c) pont 3. alpont d) pontjában a Hitelintézeti felügyeleti igazgatóságok szövegrész helyébe a Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások felügyeleti igazgatóságokkal szöveg, d) 4.3. pontjának preambulumában a Hitelintézeti felügyeleti igazgatóságnak szövegrész helyébe a Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások felügyeleti igazgatóságának szöveg lép. 5. Az SZMSZ Függelékének helyébe a Függelék lép.

23 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám 2995 Függelék az 1/2015. (VI. 8.) MNB utasításhoz Függelék az 1/2015. (VI....) MNB utasításhoz Függelék az 5/2014. (XII. 23.) MNB utasításhoz Monetáris Tanács Függelék az 5/2014. (XII. 23.) MNB utasításhoz A Magyar Nemzeti Bank mint részvénytársaság szervezeti felépítése június 1. Kutatási főosztály Monetáris politikáért felelős ügyvezető igazgató Monetáris politika és pénzpiaci elemzés igazgatóság Monetáris stratégiai főosztály Főigazgató Makrofinanszírozási és külső egyensúly főosztály Piaci elemzések főosztály Költségvetési elemzések igazgatóság Költségvetési elemzési főosztály Költségvetési kutatások főosztály Pénz- és devizapiac igazgatóság Felügyelőbizottság Részvényes Igazgatóság Belső ellenőrzési igazgatóság Elnök Gazdaságstratégiáért és tervezésért felelős ügyvezető igazgató Forint- és devizapiaci műveletek főosztály Gazdaságstratégiai igazgatóság Befektetési főosztály Központi beszerzési főosztály Bankműveletek igazgatóság Piaci műveletek főosztály Számviteli igazgatóság Számlaműveletek főosztály Számviteli jelentéskészítési és elemzési főosztály Banküzemi számviteli és pénzügyi főosztály Közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóság Közgazdasági elemzési főosztály Közgazdasági modellezési főosztály Monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős alelnök Felügyeleti statisztikai önálló Jegybanki eszköztár, devizatartalék és Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások kockázatkezelési igazgatóság felügyeleti igazgatósága Fogyasztóvédelmi igazgatóság osztály Adatszolgáltatói kapcsolatok, Devizatartalék-befektetési minőségbiztosítási és Komplex pénzügyi csoportok Hitelintézeti fogyasztóvédelmi stratégia főosztály koordinációs önálló osztály főosztály főosztály Egyéb pénzügyi szolgáltatók Kockázatkezelési főosztály Fizetési mérleg önálló osztály Hitelintézetek főosztály fogyasztóvédelmi főosztálya Fogyasztóvédelmi Pénzpiaci eszköztár és Monetáris és pénzügyi stabilitási Hitelintézeti operatív vizsgálati jogérvényesítési főosztály tartalékstratégiai főosztály statisztikai önálló osztály főosztály Tőkepiaci és piacfelügyeleti Pénzügyi számlák önálló osztály Makroprudenciális igazgatóság Biztosítás-, pénztár- és közvetítők igazgatóság felügyeleti igazgatóság Üzleti intelligencia kompetencia Piacellenőrzési és felügyeleti központ önálló osztály Makroprudenciális politika főosztály főosztály Biztosításfelügyeleti főosztály Kibocsátói engedélyezési és Makroprudenciális módszertan jogérvényesítési főosztály Készpénzlogisztikai igazgatóság főosztály Pénztárak és közvetítők felügyeleti főosztály Pénzügyi Stabilitási Tanács Elnöki Kabinet Kommunikációs és protokoll főosztály Nemzetközi kapcsolatok főosztály KKV elemzési főosztály Tőkepiaci felügyeleti főosztály Pénzkibocsátási stratégiai önálló Pénzügyi rendszer elemzése osztály igazgatóság Engedélyezési és jogérvényesítési igazgatóság Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ Készpénzszakértői és fejlesztési önálló osztály Makroprudenciális elemzés főosztály Pénz- és tőkepiaci engedélyezési főosztály Fogyasztóvédelmi Technológiai támogató és ügyfélkapcsolatok főosztály ellenőrzési önálló osztály Alkalmazott kutatás és stressz-teszt főosztály Pénz- és tőkepiaci jogérvényesítési Fogyasztóvédelmi beadványok főosztály főosztály Készpénzellátási önálló osztály Mikroprudenciális szabályozási igazgatóság Speciális kompetencia igazgatóság Felügyeleti módszertani főosztály Pénzügyi infrastruktúrákat felvigyázó és ellenőrző főosztály Központi beszerzési és üzemeltetési igazgatóság Szabályozási főosztály Felügyeleti koordinációs főosztály Üzleti modell főosztály Pénzforgalom elemzési, fejlesztési és szabályozási főosztály Validáció és SREP főosztály Informatikai felügyeleti főosztály Bankbiztonsági igazgatóság Informatikai biztonsági főosztály Informatikai igazgatóság Megelőzési és vizsgálati főosztály Informatikai fejlesztési főosztály Őrzésvédelmi és biztonságtechnikai főosztály Mikroelemzési és alkalmazott kutatási főosztály Szanálásért felelős ügyvezető igazgató Pénzügyi Békéltető Testület Szervezet- és Személyügyi és személyzetfejlesztési javadalmazási főosztály főosztály Informatikai infrastruktúra főosztály Védelmi igazgatási és gazdálkodási főosztály Pénzügyi szervezetek felügyeletéért és Statisztikáért, készpénzlogisztikáért és fogyasztóvédelemért felelős alelnök pénzügyi infrastruktúrákért felelős alelnök Működési szolgáltatási főosztály Pénzügyi stabilitásért és Pénzügyi szervezetek Fogyasztóvédelemért és hitelösztönzésért felelős felügyeletéért felelős ügyvezető piacfelügyeletért felelős Statisztikai igazgatóság ügyvezető igazgató igazgató ügyvezető igazgató Hitelösztönzők főosztály Biztosítási és pénztári engedélyezési és jogérvényesítési főosztály Módszertani igazgatóság Pénzügyi infrastruktúrák igazgatóság Stratégiai főosztály Tervezési főosztály Koordinációs főosztály Bankszakjogi főosztály Hatósági képzési főosztály Jogi igazgatóság Általános jogi és szabályozási főosztály Informatikai alkalmazások főosztály Gazdálkodási főosztály Szanálási igazgatóság Szanálási elemzési és vagyonértékelési főosztály A Magyar Nemzeti Bank mint részvénytársaság szervezeti felépítése június 1. Belső ellenőrzési főosztály Személyügyekért felelős ügyvezető igazgató Oktatási igazgatóság Hatósági perképviseleti főosztály Szanálási stratégia, szakmapolitika és jogérvényesítési főosztály Vezető- és továbbképzési főosztály Reorganizációs műveletek igazgatóság Reorganizációs végrehajtási főosztály Pénzmosás vizsgálati önálló osztály

24 2996 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökének 2/2015. (VI. 8.) MEKH utasítása a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal közszolgálati szabályzatáról A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló évi XXII. törvény 12. -ának c) és f) pontjában meghatározott hatáskörömben eljárva, a jogalkotásról szóló évi CXXX. törvény 23. (5) bekezdés e) pontjára, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló évi CXCIX. törvény 75. (5) bekezdésére és pontjára az 1. melléklet V. fejezete tekintetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló évi CXCIX. törvény 151. (3) bekezdésére, a munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény 17. (1) bekezdésére, a közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról és egyes illetménypótlékokról szóló 249/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet 9. -ára és a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény 71. -ára figyelemmel a következő utasítást adom ki: 1. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) közszolgálati szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) az 1. mellékletben foglaltak szerint határozom meg. 2. (1) Ez az utasítás július 1-jén lép hatályba. (2) Hatályát veszti a Magyar Energia Hivatal Kormánytisztviselői Jogviszony Szabályzatáról szóló 25/2010. számú elnöki utasítás. Dr. Dorkota Lajos s. k., elnök 1. melléklet a 2/2015. (VI. 8.) MEKH utasításhoz I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A KÖZSZOLGÁLATI SZABÁLYZAT HATÁLYA ÉS ALKALMAZÁSA 1. (1) A Szabályzat hatálya kiterjed a Hivatalnál közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselőkre. (2) A Szabályzat rendelkezéseit ha jogszabály eltérően nem rendelkezik alkalmazni kell a munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) alapján a Hivatalnál munkaviszonyban álló munkavállalókra (a továbbiakban a köztisztviselők és a munkavállalók együtt: munkatársak) is. (3) A Szabályzatban foglaltak teljesítésének elősegítése érdekében a Jogi és Humánpolitikai Főosztály elkészíti, és a Hivatal belső honlapján elektronikusan közzéteszi a Szabályzat alkalmazásához szükséges dokumentumok (a továbbiakban: formanyomtatvány) letölthető változatát, mely dokumentumok használata kötelező. (4) A munkatársak feletti munkáltatói jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat a Hivatal hatályos Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. (5) A Szabályzat jogszabályban nem szabályozott rendelkezéseitől különös méltánylást érdemlő esetben a Hivatal elnöke mérlegelési jogkörében eltérhet. II. FEJEZET A KÖZSZOLGÁLATI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSE A FELVÉTELI ELJÁRÁS INDÍTÁSÁNAK ENGEDÉLYEZÉSE, A PÁLYÁZATI ELJÁRÁS SZABÁLYAI, AZ ADATKEZELÉS MÓDJA 2. (1) Új munkatársra vonatkozó felvételi szándékáról az érintett önálló szervezeti egység vezetője a Jogi és Humánpolitikai Főosztály vezetőjét (a továbbiakban: humánpolitikai vezető) feljegyzésben értesíti. Amennyiben a felvételnek nincs jogi, létszám- és bérgazdálkodási, valamint humánpolitikai akadálya, a Jogi és Humánpolitikai Főosztály vezetője

25 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám 2997 a Gazdasági Főosztály vezetőjének (a továbbiakban: gazdasági vezető) ellenjegyzését követően a feljegyzést az általános elnökhelyettes jóváhagyása után döntésre előterjeszti a Hivatal elnökének. Pályázati eljárás indítása esetében a feljegyzést a Pályázat kezdeményezése című formanyomtatvány alkalmazásával kell elkészíteni, és csatolni kell hozzá a pályázati kiírás tervezetét, mely dokumentumot az érintett önálló szervezeti egység vezetője a Jogi és Humánpolitikai Főosztály ügyintézőivel együttműködve készíti elő. (2) A létszám betöltésére vonatkozó elnöki engedély birtokában amennyiben a felvételre pályázati kiírás keretében kerül sor a Jogi és Humánpolitikai Főosztály gondoskodik az elnök által jóváhagyott pályázati kiírás meghirdetéséről, és egyidejűleg elektronikusan megküldi azt a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szervnek is közzétételre. A pályázat benyújtására nyitva álló idő a közzététel napjától számított tíz napnál nem lehet rövidebb. (3) A pályázati eljárás során beérkezett adatokat a Jogi és Humánpolitikai Főosztály kezeli, további személyeknek hozzáférést a humánpolitikai vezető adhat. (4) A beérkezett pályázati anyagokat a Jogi és Humánpolitikai Főosztály feldolgozza, a pályázatokról táblázatot készít, támogatva ezzel a szakterületet a kiválasztásban. A szakmai szempontú előszűrést az érintett önálló szervezeti egység végzi el. A személyes meghallgatásra kiválasztott jelentkezőket minden esetben az érintett önálló szervezeti egység vezetője és az általa esetileg kijelölt köztisztviselő, valamint a Humánpolitikai Osztály vezetője vagy munkatársa együttesen hallgatja meg. Szükség esetén a humánpolitikai vezető javaslatára külső szakértő is bevonható a kiválasztásba. (5) A szakmai szűrés és a személyes meghallgatás alapján az érintett önálló szervezeti egység vezetője a pályázók között, az elbírálási határidő letelte előtt legkésőbb 3 munkanappal rangsort állít fel. (6) Eredménytelen pályázat esetén az érintett önálló szervezeti egység erre vonatkozó tájékoztatása alapján a Jogi és Humánpolitikai Főosztály elektronikus levélben értesíti a pályázókat a pályázat eredménytelenségéről. (7) A Hivatalnál pályázati eljárás lefolytatása nélkül jogviszonyt létesíteni kívánó jelöltek meghallgatására a Jogi és Humánpolitikai Főosztály koordinálásával, szakmai támogatásával és részvételével kerül sor. A FELVÉTELI ELJÁRÁS RENDJE, ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK 3. (1) Az érintett önálló szervezeti egység vezetője az általa javasolt személy felvételét akár pályázat, akár meghívás esetén a Felvételi kezdeményezés státusz betöltéséhez című formanyomtatvány kitöltésével kezdeményezi, egyidejűleg csatolva a jelölt tervezett munkaköri leírását és önéletrajzát is. (2) A többi pályázót, jelöltet a Jogi és Humánpolitikai Főosztály elektronikus levélben értesíti pályázatuk, illetve jelentkezésük sikertelenségéről. (3) A közszolgalati jogviszony létesítése előtt a kinevezni kívánt köztisztviselő a Jogi és Humánpolitikai Főosztály által átadott adatlapok és iratok kitöltésével nyilatkozik a foglalkoztatáshoz szükséges tényekről, adatokról, körülményekről. (4) A kinevezni kívánt köztisztviselő egyúttal a Jogi és Humánpolitikai Főosztály rendelkezésére bocsátja a felvételéhez szükséges okiratokat, igazolásokat, bizonyítványokat, a büntetlen előélet igazolásáról szóló hatósági bizonyítványt, az igazolványképet és egyéb dokumentumokat. (5) A Jogi és Humánpolitikai Főosztály a kinevezést megelőzően írásban, elektronikus úton tájékoztatja a kinevezni kívánt köztisztviselőt az összeférhetetlenségi szabályokról, továbbá amennyiben ez szükséges a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségéről, valamint szükség szerint megkeresi a biztonsági vezetőt a nemzetbiztonsági ellenőrzés megindítása érdekében. (6) A Jogi és Humánpolitikai Főosztály a kinevezést követő 30 napon belül gondoskodik a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos, a közszolgálati tisztviselők munka- és pihenőidejéről, az igazgatási szünetről, a közszolgálati tisztviselőt és a munkáltatót terhelő egyes kötelezettségekről, valamint a távmunkavégzésről szóló 30/2012. (III. 7.) Korm. rendelet 8. -a szerinti munkáltatói tájékoztatás köztisztviselő részére történő megadásáról. Az átadást dokumentálni kell. (7) A Jogi és Humánpolitikai Főosztály gondoskodik a jogviszony létesítéséhez szükséges dokumentumok (kinevezés, esküokmány stb.) elkészítéséről, őrzéséről. A munkába álláshoz szükséges intézkedések megtétele érdekében a belépésről elektronikus körlevélben értesíti az érintett szervezeti egységeket (különösen az informatikai és gazdasági területet). (8) A köztisztviselő a kinevezését megelőzően köteles a közszolgálati tisztviselőkről szóló évi CXCIX. törvényben (a továbbiakban: Kttv.), valamint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló évi XXII. törvényben (a továbbiakban: MEKH tv.) meghatározott összeférhetetlenséggel kapcsolatban nyilatkozni, melyhez a Jogi és Humánpolitikai Főosztály biztosítja az Összeférhetetlenségi Adatlap és Összeférhetetlenségi nyilatkozat című formanyomtatványokat.

26 2998 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám (9) Ha az elnök a köztisztviselő összeférhetetlenségét állapítja meg, és a Kttv. szerint írásban felszólítja az összeférhetetlenség megszüntetésére, a köztisztviselő köteles a megszüntetést igazoló dokumentumokat legkésőbb a Kttv. szerinti harmincnapos határidő leteltéig a Jogi és Humánpolitikai Főosztályon bemutatni. A MEKH tv. szerinti összeférhetetlenség megszüntetésére vonatkozó dokumentumokat a MEKH tv.-ben meghatározott határidőig kell a köztisztviselőnek a Jogi és Humánpolitikai Főosztályon bemutatnia. (10) A köztisztviselő köteles bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának az engedélyezett munkavégzésre irányuló további jogviszony későbbi megszűnését haladéktalanul, de legkésőbb a jogviszony megszűnését követő 3 munkanapon belül. OKTATÁSI ÉS TOVÁBBI TEVÉKENYSÉGEK 4. (1) A tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységgel, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenységgel kapcsolatos bejelentéseket és az engedélykérelmeket a köztisztviselő a Jogi és Humánpolitikai Főosztályon keresztül köteles benyújtani. A kérelmeket a Jogi és Humánpolitikai Főosztály terjeszti az elnök elé. E bejelentéseket és a munkáltatói jogkör gyakorlója által kiadott engedélyeket a Jogi és Humánpolitikai Főosztály tartja nyilván. (2) A Hivatal tevékenységét érintő publikációs tevékenység során a köztisztviselőnek fokozott figyelemmel kell lennie a Kttv. 10. (2) (3) bekezdéseiben foglalt kötelezettségeire, az ilyen tevékenység folytatását előzetesen írásban be kell jelentenie a Kommunikációs Osztály útján a Hivatal elnöke részére, amennyiben a publikációs tevékenység munkaköri feladataival is közvetlenül összefügg. MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK 5. (1) A munkakör azoknak a feladatoknak az összefoglaló megnevezése, amelyeket a köztisztviselő a jogviszonya alapján ellátni köteles, illetve amelyben a köztisztviselőt a Hivatal köteles és jogosult foglalkoztatni. (2) A személyre szóló munkaköri leírások elkészítéséért, módosításáért a foglalkoztató önálló szervezeti egység vezetője a felelős. A személyre szóló munkaköri leírás a munkaköri elvárások és feladatok, valamint felelősségek és jogkörök nevesített, az adott személyre vonatkozó változata. (3) A személyre szóló munkaköri leírásokat a foglalkoztató önálló szervezeti egység vezetője készíti el 3 példányban a Jogi és Humánpolitikai Főosztály által rendelkezésére bocsátott minta alapján és formában, és azt új belépő esetén a Felvételi kezdeményezés státusz betöltéséhez című formanyomtatványhoz csatolja. A felvételi kezdeményezés jóváhagyását követően a foglalkoztató önálló szervezeti egység vezetője a kinevezési okirattal együtt adja át a munkaköri leírást az érintett köztisztviselőnek aláírásra. A mindkét fél által aláírt első példányt a köztisztviselő, a második példányt a szervezeti egység vezetője, a harmadik példányt a személyi anyagban történő tárolás céljából a Jogi és Humánpolitikai Főosztály kapja. (4) A foglalkoztató önálló szervezeti egység vezetője felelős azért, hogy a munkaköri leírás eleget tegyen a következő szempontoknak: a) a munkaköri leírás csak olyan mértékű és jellegű feladatokat állapíthat meg, melyeket a köztisztviselő a jogviszonyára vonatkozó szabályok, így különösen a munkavégzésre és a munkaidőre irányadó rendelkezések alapján felelősségteljesen, az elvárt szakmai színvonalon képes ellátni; b) leltárkészletet kezelő köztisztviselő esetében a munkaköri leírásnak tartalmaznia kell a leltárfelelősség megnevezését és mértékét, munkavállaló esetében ezen felül leltárfelelősségi megállapodás megkötése kötelező. SZEMÉLYISÉGI JOGOK VÉDELME 6. (1) A köztisztviselőtől csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhető, illetve vele szemben csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amely személyiségi jogait nem sérti, és a közszolgálat létesítése, teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges. (2) A munkáltató a köztisztviselőt csak a közszolgálattal összefüggő magatartása körében ellenőrizheti. A munkáltató előzetesen tájékoztatja a köztisztviselőt az ellenőrzésre szolgáló technikai eszközöknek az alkalmazásáról.

27 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám 2999 III. FEJEZET A KÖZSZOLGÁLATI JOGVISZONY MÓDOSÍTÁSA, MEGSZŰNÉSE, MEGSZÜNTETÉSE ELJÁRÁS A KINEVEZÉS, MUNKASZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA ESETÉN 7. (1) Kinevezés- vagy munkaszerződés-módosítás szükségessége esetén az érintett munkatársat foglalkoztató önálló szervezeti egység vezetője a felettes elnökhelyettes, a Jogi és Humánpolitikai Főosztály vezetője szükség esetén a Gazdasági Főosztály főosztályvezetője, valamint az általános elnökhelyettes jóváhagyásával, a Jogi és Humánpolitikai Főosztály útján a Kinevezésmódosítás-kezdeményezés című formanyomtatvány értelemszerű használatával kezdeményezi a közszolgálati jogviszony, illetve a munkaviszony módosítását. A munkakör módosítása esetén a formanyomtatványhoz csatolni kell az új munkaköri leírást. (2) Az eljárásra a közszolgálati jogviszony vagy munkaviszony létesítésével kapcsolatos szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a gazdasági vezető ellenjegyzése abban az esetben szükséges, ha a kinevezés, illetve munkaszerződés módosítása az illetmény, illetve a munkabér változását eredményezi, vagy a kezdeményezés a határozott idejű jogviszony meghosszabbítására vagy határozatlan idejűvé történő módosítására vonatkozik. Ha a módosítást a munkáltatói jogkör gyakorlója jóváhagyta, a Jogi és Humánpolitikai Főosztály elkészíti az okiratot. (3) A munkakör módosítása esetén a köztisztviselő részére az érintett önálló szervezeti egység vezetőjének új munkaköri leírást kell készítenie, melyet a Kinevezésmódosítás-kezdeményezés című formanyomtatványhoz csatolni kell. (4) A vezetői munkakör betöltésére irányuló kinevezésmódosítás esetén a köztisztviselő a kinevezése módosítását megelőzően ismételten köteles összeférhetetlenségi nyilatkozatot tenni. ELJÁRÁS A MUNKÁLTATÓ ÁLTAL KEZDEMÉNYEZETT JOGVISZONY-MEGSZÜNTETÉS ESETÉN 8. (1) A munkáltató által kezdeményezett jogviszony-megszüntetés esetén a kezdeményező vezető a Hivatal elnökének címzett az illetékes elnökhelyettes támogató aláírásával ellátott feljegyzésben írja le a munkatárs jogviszonyának megszüntetésére vonatkozó javaslatát és szükség esetén ennek indokát, továbbá az intézkedés hatályára és a munkavégzés alóli mentesítés idejére vonatkozó javaslatát. A feljegyzést a Jogi és Humánpolitikai Főosztály főosztályvezetője részére kell megküldeni. A Jogi és Humánpolitikai Főosztály megvizsgálja a javaslat tartalmát, és amennyiben az abban foglaltak végrehajtásának nincs akadálya, azt a humánpolitikai vezető aláírja és továbbítja az általános elnökhelyettes, majd döntésre a Hivatal elnöke felé. (2) A Hivatal elnökének a jogviszony megszüntetésre vonatkozó írásbeli döntését követően a Jogi és Humánpolitikai Főosztály elkészíti a szükséges okiratokat, és azokat eljuttatja ellenjegyzésre a gazdasági vezető, láttamozásra az általános elnökhelyettes, aláírásra az elnök részére. ELJÁRÁS A KÖZTISZTVISELŐ ÁLTAL KEZDEMÉNYEZETT JOGVISZONY-MEGSZÜNTETÉS ESETÉN 9. (1) A köztisztviselőnek jogviszonya közös megegyezéssel vagy lemondással történő megszüntetésére irányuló írásba foglalt nyilatkozatát a felettes vezetők véleményével és aláírásával ellátva a Hivatal elnökének címezve kell a Jogi és Humánpolitikai Főosztályra benyújtani. (2) A jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése történhet azonnali hatállyal vagy későbbi időpont megjelölésével. A közös megegyezésre vonatkozó megállapodást a Jogi és Humánpolitikai Főosztály készíti el. Az írásba foglalt megállapodásból ki kell tűnnie, hogy a felek akarata a jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére irányul. A Hivatal elnöke a köztisztviselőt mentesítheti a munkavégzési kötelezettség alól. (3) A jogviszony közös megegyezéssel vagy lemondással történő megszüntetése esetén a köztisztviselő végkielégítésre nem tarthat igényt. (4) A lemondási nyilatkozatot nem kell indokolni, de a nyilatkozatból világosan ki kell tűnnie, hogy a köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyáról lemond. (5) A lemondási nyilatkozat visszavonására vagy módosítására csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának hozzájárulásával van lehetőség.

28 3000 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám AZ ELSZÁMOLÁS SZABÁLYAI 10. (1) A köztisztviselő jogviszonya megszüntetésekor (megszűnésekor) munkakörét és folyamatban lévő ügyeit a Munkakör átadás-átvételi jegyzőkönyv című formanyomtatvány alkalmazása mellett köteles átadni és egyúttal Teljességi nyilatkozatot aláírni. Köteles továbbá legkésőbb az utolsó munkában töltött napon a munkáltatóval elszámolni, belépőkártyáját leadni, valamint a Hivatal tulajdonában álló leltári eszközöket hiánytalanul visszaadni. (2) A munkavégzés alóli mentesítés időtartama alatt a köztisztviselő nem jogosult a munkavégzéshez kapcsolódó költségtérítésekre, juttatásokra. (3) A közszolgálati jogviszony megszűnése, megszüntetése esetén a köztisztviselő köteles az erre a célra rendszeresített, Kilépőlap című formanyomtatvány alkalmazásával a munkáltatóval elszámolni, amelyet a Jogi és Humánpolitikai Főosztályra ad le. A jogviszony lezárásával összefüggő igazolásokat a Jogi és Humánpolitikai Főosztály, valamint a Gazdasági Főosztály adja ki, ennek feltétele, hogy a köztisztviselő elszámolási kötelezettségének a hiánytalanul kitöltött Kilépőlap leadásával eleget tegyen. (4) Amennyiben a köztisztviselő nem tesz eleget fenti elszámolási kötelezettségének, úgy anyagi felelősséggel tartozik, és a tartozás tényét a Hivatal feltünteti a közszolgálati igazoláson. (5) A jogviszony megszüntetésekor, illetve megszűnésekor a jogszabályban meghatározott határidő figyelembevétele mellett a Gazdasági Főosztály intézkedik a köztisztviselő illetményének, egyéb járandóságainak kifizetése, valamint a jogviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolások kiadása iránt. A MUNKAKÖR ÁTADÁS-ÁTVÉTEL RENDJE VEZETŐI MUNKAKÖR ESETÉBEN 11. (1) A Hivatalnál foglalkoztatott vezetői munkakörrel rendelkező köztisztviselők munkakörük módosítása, átszervezés, valamint közszolgálati jogviszonyuk megszűnése esetén, illetőleg a várhatóan 30 napot meghaladó tartós távollétüket megelőzően munkaköri feladataikat, illetve az annak ellátásával összefüggő információkat és iratokat átadás-átvételi eljárás keretében kötelesek átadni az átvevőnek a munkáltató által megadott határidőn belül. Az átvevő az új vezetői munkakörrel rendelkező köztisztviselő, ennek hiányában a hivatali felettes által megjelölt köztisztviselő lehet. (2) A 30 napot meghaladó tartós távollét idején a munkavégzés alóli mentesítés esetéhez hasonlóan a köztisztviselő nem használhatja a Hivatal tulajdonát képező személygépkocsit, mobiltelefont, számítógépet, továbbá nem jogosult a reprezentációs keret igénybevételére és egyéb a munkavégzéshez kapcsolódó költségtérítésre, szociális és egyéb juttatásra sem. Ebben az esetben a köztisztviselő az Egyszerűsített elszámolási lap című formanyomtatvány felhasználásával köteles az abban megjelölt szervezeti egységek ügyintézőinek aláírása mellett elszámolni. (3) A munkakör átadás-átvételt jegyzőkönyvbe kell foglalni, melyet az átadó és az átvevő ír alá. A jegyzőkönyvet a hivatali közvetlen felettes is aláírásával tartozik ellátni, ezzel igazolva az átadás-átvétel megfelelőségét. (4) A jegyzőkönyvet három példányban kell elkészíteni, melyből egy-egy példány az átadónál és az átvevőnél marad. A jegyzőkönyv harmadik példányát irattárazás céljából a Jogi és Humánpolitikai Főosztály részére kell átadni, amelyet a vezetői munkakör, illetve a közszolgálati jogviszony megszűnésével kapcsolatos munkaügyi eljárás részeként kell kezelni. (5) Az átadás-átvételi jegyzőkönyv tartalmi követelménye az, hogy az érintett szervezeti egység feladat- és hatáskörébe tartozó belső szabályozó dokumentumokban rögzített feladatok végrehajtásának a munkakör átadásakor fennálló helyzetéről átfogó képet adjon. A jegyzőkönyvnek a kötelező tartalmon túlmenően különösen az alábbiakat kell tartalmaznia: a) a szervezeti egység számára előírt, folyamatban lévő feladatok időarányos teljesítése, végrehajtása; b) a gazdálkodási hatáskörben kezelt költségvetési keretek tételes elszámolása; c) a munkakör átadását követő időszak legfontosabb, aktuális szakmai feladatai; d) a szervezeti egység tevékenységét érintő, folyamatban lévő külső és belső ellenőrzések megállapításai, adatai; e) a vezető nevén nyilvántartott folyamatban lévő ügyek jegyzéke. (6) Amennyiben a munkakör átadása nem a közszolgálati jogviszony megszűnéséhez kötődik, a jegyzőkönyv két példányban készül, és egy-egy példány a munkakör átadójánál, illetve átvevőjénél marad.

29 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám 3001 A MUNKAKÖR ÁTADÁS-ÁTVÉTEL RENDJE NEM VEZETŐI MUNKAKÖR ESETÉBEN 12. (1) A vezetői megbízással nem rendelkező köztisztviselők esetében a munkakör átadás-átvétel követelményeit és a lebonyolítás módját az illetékes önálló szervezeti egység vezetője az alábbi rendelkezések keretei között úgy határozza meg, hogy a munkakör átadás-átvétel határidőben történő lebonyolításáért teljes körű felelősséggel tartozik mind ő, mind pedig a munkakörét átadó munkatárs. (2) A munkakör átadás-átvétele esetén az ügyiratokkal tételesen, írásban kell elszámolni. (3) A köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyának megszűnése, belső áthelyezése esetén, illetőleg a várhatóan 30 napot meghaladó tartós távollétét megelőzően köteles a nevére iktatott, véglegesen elintézett ügyiratokat irattárazni, a munkafolyamatban lévő iratokat egyeztetni és a munkahelyi vezető által kijelölt személy részére átadni. Köteles továbbá az általa elektronikusan nyilvántartott, folyamatban lévő ügyek vonatkozásában is a fentiek szerint eljárni. (4) Az irattárazást és az egyeztetést követően kerül sor a szervezeti egységen belül a munkakör átadás-átvételére, melynek során az önálló szervezeti egység vezetőjének rendelkezni kell a munkafolyamatban lévő adatok, információk, iktatott ügyiratok és elektronikusan nyilvántartott ügyek további intézéséről, rögzítve a már megtett közbenső intézkedéseket. (5) A munkakör átadás-átvételének folyamatát 3 példányban jegyzőkönyvbe kell foglalni, amely rögzíti a munkakör átadásához kapcsolódóan előzetesen irattárazott iratok körét. A jegyzőkönyvet az átadó és az átvevő írja alá, valamint a munkahelyi vezető tartozik aláírásával ellátni. A munkakörátadáshoz kapcsolódik a teljességi nyilatkozat aláírása is. (6) Az elkészült és a szükséges aláírásokkal ellátott jegyzőkönyv egy eredeti példányát át kell adni a Jogi és Humánpolitikai Főosztálynak, ahol ennek tényét a Kilépőlap -ra rávezetik, és a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos munkaügyi eljárás részeként kezelik. A jegyzőkönyv további egy példánya az átadónál, egy példánya az átvevőnél marad. (7) A munkavégzés alóli mentesítés, valamint a 30 napot meghaladó tartós távollét idején a köztisztviselő nem használhatja a Hivatal tulajdonát képező mobiltelefont, számítógépet, továbbá nem jogosult egyéb a munkavégzéshez kapcsolódó költségtérítésre, szociális és egyéb juttatásra sem. Ebben az esetben a köztisztviselő az Egyszerűsített elszámolási lap című formanyomtatvány felhasználásával köteles az abban megjelölt szervezeti egységek ügyintézőinek aláírása mellett elszámolni. (8) Amennyiben a munkakör átadása nem a közszolgálati jogviszony megszűnéséhez kötődik, a jegyzőkönyv két példányban készül, és egy-egy példány a munkakör átadójánál, illetve átvevőjénél marad. IV. FEJEZET A MUNKAVÉGZÉS SZABÁLYAI MUNKAIDŐ, MUNKAREND, A MUNKAIDŐ NYILVÁNTARTÁSA 13. (1) A munkatárs részmunkaidőben történő foglalkoztatása a Kttv.-ben, valamint az Mt.-ben előírt esetben kötelező. Ezen kívül akkor is lehetséges a munkatárs részmunkaidőben vagy távmunkában történő foglalkoztatása, ha azt a munkakör jellege lehetővé teszi. Távmunkavégzés esetén további követelmény a biztonságos távmunkavégzés technikai feltételeinek megteremthetősége. Az ilyen munkavégzés az érintett munkatárs (önálló szervezeti egység vezetője által támogatott) írásbeli kezdeményezésére vagy az önálló szervezeti egység vezetőjének írásbeli kezdeményezésére, a humánpolitikai vezető véleménye alapján az illetékes, valamint az általános elnökhelyettes jóváhagyása mellett a Hivatal elnökének engedélyével történhet. Pozitív döntés esetén az atipikus foglalkoztatásra tekintettel módosítani szükséges a köztisztviselő kinevezését vagy a munkavállaló munkaszerződését, melyet a Jogi és Humánpolitikai Főosztály készít elő és juttat el aláírásra. (2) A Hivatal elnöke a gyermeket nevelők és azok számára, akiknek családi helyzete vagy egyéb körülményei azt indokolják az általános munkarendtől eltérő munkavégzést biztosíthat. Az általánostól eltérő munkaidő-beosztás megállapítását a munkatárs a szervezeti egység vezetőjénél írásban kezdeményezheti. A kérelmet az önálló szervezeti egység vezetőjének írásbeli kezdeményezésére, a humánpolitikai vezető véleménye alapján az illetékes, valamint az általános elnökhelyettes jóváhagyása mellett kell továbbítani engedélyezésre a Hivatal elnökének. Amennyiben az elnök engedélyezi az általános munkarendtől eltérő foglalkoztatást, úgy az erre vonatkozó engedélyt a Jogi és Humánpolitikai Főosztály továbbítja az érintett munkatársnak. Amennyiben az elnök nem járul hozzá az eltérő munkarendben történő foglalkoztatáshoz, úgy ezt a döntést is a Jogi és Humánpolitikai Főosztály továbbítja a munkatársnak. A Jogi és Humánpolitikai Főosztály nyilvántartást vezet az eltérő munkarendben foglalkoztatott munkatársakról.

30 3002 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám (3) Általánostól eltérő munkavégzés megállapításánál különösen figyelembe veendő körülmények: a munkakör jellege, az adott szervezeti egység munkaszervezési folyamatai. (4) A Hivatal munkatársai minden önálló szervezeti egységnél kötelesek naponta, folyamatosan jelenléti ívet vezetni. Az önálló szervezeti egységek távollét-nyilvántartást vezetnek. Az e feladattal megbízott munkatársak a jelenléti íveket havonta ellenőrzik, összesítik, s mind a jelenléti íveket, mind pedig a jelenléti ívek alapján vezetett távollétnyilvántartási jelentést az önálló szervezeti egység vezetője által aláírtan a tárgyhónapot követő hó 5. napjáig a Gazdasági, valamint a Jogi és Humánpolitikai Főosztály részére beiktatva megküldik. A távollét-nyilvántartási jelentéshez és a jelenléti ívhez minden hónapban csatolni szükséges az adott időszakban felmerült távolléteket igazoló bizonylatokat: a táppénzes papírokat (amennyiben azt korábban nem küldték meg a Gazdasági Főosztálynak) és egyéb dokumentumokat. (5) A keresőképtelenség tényét minden munkatárs a keresőképtelen állományba vételt követő első munkanapon köteles bejelenteni az önálló szervezeti egység vezetőjének és a távollét-nyilvántartás vezetésével megbízott munkatársnak, aki elektronikus levélben haladéktalanul értesíti a Gazdasági Főosztály Bérgazdálkodási Osztályát. A keresőképtelenségről szóló orvosi igazolást a munkatárs az őt foglalkoztató önálló szervezeti egységéhez adja le. A szervezeti egység vezetője a keresőképtelenségi igazoláson feltünteti a munkatárs betegség miatti távollétét megelőző utolsó munkában töltött napját, majd azt szignójával látja el. Az önálló szervezeti egységek távollétnyilvántartás vezetésével megbízott munkatársai kötelesek a munkatársak által leadott keresőképtelenségről szóló igazolásokat soron kívül a Gazdasági Főosztály Bérgazdálkodási Osztályára eljuttatni. RENDKÍVÜLI MUNKAIDŐBEN TÖRTÉNŐ MUNKAVÉGZÉS 14. (1) Rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést az önálló szervezeti egység vezetője írásban a munkavégzés napját megelőzően a Kttv.-nek a munkaidő-beosztás szabályaira és a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó szabályai figyelembevételével rendelheti el. Rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésnek csak az írásban elrendelt túlmunka minősül. (2) A rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés elrendelése című kitöltött, aláírt formanyomtatványt a rendkívüli munkavégzést elrendelő szervezeti egység vezetője a Jogi és Humánpolitikai Főosztálynak küldi meg. (3) Az elrendelések alapján a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzések időtartamát a Jogi és Humánpolitikai Főosztály személyenként összesíti, és írásban előre jelzi a vezetőnek a maximális időtartam közelgő elérésének időpontját. (4) A köztisztviselőt rendkívüli munkaidő teljesítése esetén az A rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés igazolása című kitöltött formanyomtatvány alapján a Kttv.-ben meghatározott mértékű szabadidő illeti meg. A szabadidő pénzben történő megváltását a Kttv.-ben meghatározott esetben az általános elnökhelyettes engedélyezi. (5) A rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésért járó szabadidőre, illetve szabadidő-átalányra a vezetői munkakört betöltő köztisztviselő is jogosult. (6) A szabadidő és szabadidő-átalány nyilvántartásáról, kiadásáról, valamint megváltásáról az igazolt jelenléti ív, valamint az elrendelés alapján a Gazdasági Főosztály gondoskodik. ÁTIRÁNYÍTÁS, HELYETTESÍTÉS 15. (1) Egy személy (munkakör) helyettesítését egy vagy a feladatok megosztásával legfeljebb két köztisztviselő láthatja el. A helyettesítési díj mértéke: a) két személy által történő helyettesítés esetén a helyettesítési díj a Kttv. szerinti kereteken belül, a munkavégzés arányában illeti meg a helyettesítőket, b) törekedni kell arra, hogy a köztisztviselő(k) részére megállapított helyettesítési díj összességében ne haladja meg a helyettesített köztisztviselő illetményét. (2) Az átirányításra és a helyettesítési díj mértékére az önálló szervezeti egység vezetője írásban, feljegyzés formájában az elnök részére tesz javaslatot az illetékes elnökhelyettes, valamint az általános elnökhelyettes jóváhagyása mellett. A feljegyzést a Jogi és Humánpolitikai Főosztályra kell benyújtani. A Jogi és Humánpolitikai Főosztály a humánpolitikai vezetői láttamozását, a Gazdasági Főosztály pénzügyi ellenjegyzését, valamint az általános elnökhelyettes támogató aláírását követően a kezdeményező feljegyzést továbbítja elnöki döntésre. A helyettesítési díj a helyettesítés első napjától jár.

31 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám 3003 A SZABADSÁG MÉRTÉKE, SZABADSÁGOLÁSI TERV KÉSZÍTÉSE, SZABADSÁG KIADÁSA 16. (1) Az önálló szervezeti egységek a köztisztviselők igényeit is figyelembe véve a Kttv.-ben meghatározottak szerint kötelesek szabadságolási tervet készíteni. A szabadságolási terv határidőben történő elkészítéséért, valamint a tárgyévi szabadságok jogszabálynak megfelelő kiadásáért az önálló szervezeti egységek vezetői felelősek. (2) A köztisztviselő a Jogi és Humánpolitikai Főosztály által e célra rendszeresített szabadság-nyilvántartó lapon köteles engedélyeztetni az önálló szervezeti egység vezetőjével éves szabadságának és a tanulmányi célú munkaidőkedvezmény igénybevételét. A szabadság-nyilvántartó lapon fel kell tüntetni a távollétek további eseteit is. (3) A Hivatalban minden évben figyelembe kell venni az igazgatási szünetre vonatkozó kormányrendelet rendelkezéseit azzal, hogy a Hivatal munkatársai törekedjenek szabadságukat ebben az időszakban kivenni úgy, hogy ezen időszak alatt az önálló szervezeti egységek vezetői felelősek a zavartalan ügymenet és feladatellátás biztosításáért. V. FEJEZET A CAFETÉRIA-JUTTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉRE, ELSZÁMOLÁSÁRA ÉS VISSZATÉRÍTÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK A CAFETÉRIA-JUTTATÁSRA JOGOSULTAK KÖRE ÉS A CAFETÉRIA-JOGOSULTSÁG 17. (1) Cafetéria-juttatásra jogosult a Hivatal munkatársa. A munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállalók cafetéria-jogosultságára a Kttv át kell alkalmazni azzal, hogy a cafetéria-jogosultság tekintetében illetmény alatt munkabért kell érteni. (2) Az érintett munkatárs cafetéria-jogosultsága tekintetében az Mt. 70. (3) bekezdése, a 78. (3) bekezdése szerinti esetben járó távolléti díj, továbbá az Mt a szerinti alapbér, díjazás és távolléti díj a munkabérrel fedezett időszakkal esik egy tekintet alá. ÉVES CAFETÉRIA-KERET 18. (1) A cafetéria-juttatás éves összege (a továbbiakban: éves cafetéria-keret) a jogosult munkatársak tekintetében egységes mértékű, a hatályos költségvetési törvényben meghatározott összeg, mely fedezetet nyújt a cafetéria-juttatásokra, valamint a választott juttatások adó- és járulékterheire (a továbbiakban: közteher). (2) Az éves cafetéria-keret ezer forintra kerekített időarányos részére jogosult a) a határozott idejű kinevezéssel vagy munkaszerződéssel rendelkező munkatárs, illetve b) az a munkatárs, akinek a Hivatallal fennálló jogviszonya év közben keletkezik. VÁLASZTHATÓ CAFETÉRIA-JUTTATÁSOK 19. A cafetéria-juttatások rendszere a következő, a munkatársak által választható béren kívüli juttatásokat tartalmazza: a) Széchenyi Pihenő Kártya aa) szálláshely alszámlájára, ab) vendéglátás alszámlájára, ac) szabadidő alszámlájára utalt támogatás, b) Erzsébet-utalvány, c) önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári hozzájárulás, d) önkéntes kölcsönös egészségpénztári, önsegélyező pénztári hozzájárulás, e) iskolakezdési támogatás.

32 3004 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám A CAFETÉRIA-JUTTATÁS IGÉNYLÉSE, AZ ELSZÁMOLÁS ÉS A VISSZATÉRÍTÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYAI 20. (1) Az éves cafetéria-keret egy naptári évben a 19. -ban meghatározott, a munkatárs választása szerinti cafetéria-juttatási elemekre vehető igénybe, a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvényben (a továbbiakban: Szja tv.) meghatározott mértékben és feltételekkel, a munkatárs elektronikus úton megtett nyilatkozata (a továbbiakban: cafetéria-nyilatkozat) alapján. (2) A cafetéria-nyilatkozat év közben nem módosítható. (3) A tárgyévben fel nem használt éves cafetéria-keret a következő évre nem vihető át. (4) Ha a munkatárs a cafetéria-nyilatkozat megtételét követően más juttatótól is ugyanazon a jogcímen részesül juttatásban, az Szja tv.-ben meghatározott juttatásoknál előírt nyilatkozattételi kötelezettsége a Hivataltól igénybe vett cafetéria-juttatások tekintetében a másik juttató felé áll fenn. 21. (1) A cafetéria-nyilatkozat megtételéhez szükséges elektronikus programot a Gazdasági Főosztály teszi elérhetővé a munkatársak részére az intraneten keresztül. Az elektronikus program elérhetőségéről, a választható cafetériajuttatások maximális mértékéről, a minimálbér összegéről, az éves cafetéria-keretet terhelő közterhek mértékéről a Gazdasági Főosztály elektronikus levélben tájékoztatja a munkatársakat. (2) A munkatárs az elektronikus programban kitöltött és kinyomtatott cafetéria-nyilatkozat egy általa aláírt példányát az (1) bekezdésben meghatározott elektronikus levél kiküldését követő 10 munkanapon belül juttatja el a Gazdasági Főosztályra, amelyhez csatolja a választott cafetéria-juttatási elemekhez meghatározott dokumentumokat. (3) A cafetéria-nyilatkozat megtételének önhibából történő elmulasztása esetén a munkatárs Erzsébet-utalványra jogosult. (4) Hiányosan előterjesztett cafetéria-nyilatkozat esetében a munkatársat a Gazdasági Főosztály hiánypótlásra hívja fel. Ha a munkatárs a hiánypótlási kötelezettségének a felhívás kézhezvételét követő 15 napon belül nem tesz eleget, az általa megtett cafetéria-nyilatkozatot a rendelkezésre álló adatok alapján kell figyelembe venni. Ha a hiány olyan természetű, hogy pótlása nélkül a cafetéria-nyilatkozat egyetlen eleme sem vehető figyelembe, úgy kell eljárni, mintha a munkatárs a cafetéria-nyilatkozat megtételét elmulasztotta volna. 22. (1) A munkatárs a Gazdasági Főosztálynak írásban haladéktalanul bejelenti, ha a cafetéria-juttatásra való jogosultsága év közben bármilyen okból módosul. (2) A cafetéria-jogosultság év közbeni megnyílása esetén a munkatársat a Gazdasági Főosztály tájékoztatja a cafetériajuttatásra való jogosultságáról, és az elektronikus programot a munkatárs számára elérhetővé teszi. A munkatárs a cafetéria-nyilatkozat megtételére vonatkozó kötelezettségét a 21. (2) bekezdése szerint teljesíti. (3) Ha a munkatárs jogviszonya megszűnik, vagy cafetéria-juttatásra év közben egyéb okból nem jogosult, köteles a részére nyújtott cafetéria-juttatás Gazdasági Főosztály által meghatározott időarányos részét meghaladóan igénybe vett összegét visszafizetni. Ha a munkatársat év közben véglegesen áthelyezik, a cafetéria-juttatásokra az egyes munkáltatóknál időarányosan jogosult. Igénybe vett juttatásnak kell tekinteni a megrendelt Erzsébet-utalványt, valamint a 25. és 26. szerinti munkáltatói hozzájárulás címén átutalt tárgyhavi összeget. (4) A visszafizetés módja elsősorban a munkatársat megillető járandóságokból történő levonás. Ha a levonásra nincs mód, a visszafizetés a munkatárs részéről átutalással történik. (5) A jogosultsági idő számításakor az adott év naptári napjainak számát kell figyelembe venni. SZÉCHENYI PIHENŐ KÁRTYA 23. (1) A munkatárs a Széchenyi Pihenő Kártya a) szálláshely alszámlájára havi bontásban, b) vendéglátás alszámlájára havi bontásban, c) szabadidő alszámlájára havi bontásban igényelhet elektronikus utalvány formájú támogatást alszámlánként vagy valamennyi alszámlára kiterjedően. (2) A Széchenyi Pihenő Kártya alszámlájára nyújtott támogatás (a továbbiakban: támogatás) abban az esetben igényelhető, ha a munkatárs a kártyaigénylő lap szerinti személyes adataiknak a támogatás biztosítása céljából a Hivatal által történő kezeléséhez és a kártyakibocsátó intézmény részére történő továbbításához hozzájáruló nyilatkozatot ad.

33 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám 3005 (3) Az igénylés során a munkatárs az éves cafetéria-keret és az Szja tv.-ben meghatározott mértékek mellett alszámlánként figyelembe veszi a más juttatótól a tárgyévben az adott alszámlára biztosított támogatás összegét is. A munkatárs a más juttatótól származó támogatás összegéről a vonatkozó alszámla tekintetében nyilatkozatot tesz. (4) A Hivatal a támogatást a munkatárs nyilatkozata szerint utalja el. (5) A támogatást a Hivatal a kártyakibocsátó intézménytől általa megrendelt kártyán keresztül biztosítja a munkatárs számára. A kártya megrendelésével, használatával, a támogatás igénybevételével kapcsolatban a cafetéria-juttatásra jogosult személyt semmilyen költség nem terheli. (6) Kártya igénylése során a munkatárs gondoskodik a rendelkezésére bocsátott kártyaigénylő lap és adatkezelési hozzájáruló nyilatkozat nyomtatvány kártyánként két példányban történő kitöltéséről, aláírásáról és a nyomtatványok eredeti példányainak a Gazdasági Főosztály részére történő megküldéséről. (7) A fel nem használt támogatás munkatársnak történő visszatérítésére, illetve az egyes alszámlákra igényelt összegek módosítására nincs lehetőség. ERZSÉBET-UTALVÁNY 24. (1) Az Erzsébet-utalvány havonként egyenlő, százzal osztható összegben igényelhető. A legkisebb igényelhető összeg 1000 forint/hó. (2) Az Erzsébet-utalvány rendelkezésre bocsátása havonta a Hivatal pénztárában történik. ÖNKÉNTES KÖLCSÖNÖS NYUGDÍJPÉNZTÁRI HOZZÁJÁRULÁS 25. (1) Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulás (a továbbiakban e alkalmazásában: munkáltatói hozzájárulás) annak a munkatársnak nyújtható, aki a) önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár tagja, és b) a Gazdasági Főosztálynak ha ez még nem történt meg a cafetéria-nyilatkozatával egyidejűleg a tagsági jogviszonyának fennállását igazoló okirat másolatát benyújtja. (2) A munkáltatói hozzájárulás mértékének el kell érnie az adott pénztár által meghatározott tagdíjminimumot. (3) A (2) bekezdésben meghatározottnál magasabb összegű igénylés nem haladhatja meg az Szja tv.-ben meghatározott mértéket. (4) A munkáltatói hozzájárulás abban az esetben vehető igénybe, ha a munkatárs nyilatkozik arról, hogy adott hónapokra ugyanezen a jogcímen más juttatótól nem szerez bevételt. ÖNKÉNTES KÖLCSÖNÖS EGÉSZSÉGPÉNZTÁRI, ÖNSEGÉLYEZŐ PÉNZTÁRI HOZZÁJÁRULÁS 26. Az önkéntes kölcsönös egészségpénztári, önsegélyező pénztári munkáltatói hozzájárulásra a 25. -t kell alkalmazni azzal, hogy a) az önkéntes kölcsönös egészségpénztári, önsegélyező pénztári munkáltatói hozzájárulás külön-külön és együtt is annak a cafetéria-juttatásra jogosult személynek nyújtható, aki önkéntes kölcsönös egészségpénztár vagy önsegélyező pénztár tagja, b) a havi munkáltatói hozzájárulás a két pénztárba együttesen is nem haladhatja meg az Szja tv.-ben meghatározott mértéket. ISKOLAKEZDÉSI TÁMOGATÁS 27. (1) Iskolakezdési támogatást az a munkatárs vehet igénybe, akinek gyermeke a közoktatásban vagy bármely EGT-államban ennek megfelelő oktatásban részt vevő tanuló, feltéve hogy a cafetéria-juttatásra jogosult személy a gyermeknek a családok támogatásáról szóló törvény vagy bármely EGT-állam hasonló jogszabálya alapján családi pótlékra vagy hasonló ellátásra jogosult szülője, gyámja vagy e szülőnek, gyámnak vele közös háztartásban élő házastársa. (2) Az iskolakezdési támogatás mértéke nem haladhatja meg gyermekenként az Szja tv.-ben meghatározott mértéket.

34 3006 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám (3) Az iskolakezdési támogatás igénylése során a gyermek nevének, TAJ-számának egyidejű közlésével a munkatárs nyilatkozik arról, hogy a) a gyermeke közoktatásban vagy bármely EGT-államban ennek megfelelő oktatásban vesz részt, és őt saját háztartásában tartja el, és b) ő vagy a vele közös háztartásban élő házastársa jogosult a gyermekre tekintettel családi pótlékra vagy hasonló ellátásra. (4) A Hivatal az iskolakezdési támogatást a tanév első napját megelőző 60. naptól a kibocsátás évének utolsó napjáig tankönyv, taneszköz, ruházat vásárlására jogosító utalvány formájában biztosítja. Az utalvány rendelkezésre bocsátására a tárgyév július hónapjában kerül sor. A Miniszterelnökséget vezető miniszter 13/2015. (VI. 8.) MvM utasítása a fővárosi és megyei kormányhivatalok Egységes Iratkezelési Szabályzatáról A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló évi CXXVI. törvény 6. (1) bekezdésében, valamint a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló évi LXVI. törvény 10. (2) bekezdés a) pontjában meghatározott hatáskörömben eljárva, figyelemmel a jogalkotásról szóló évi CXXX. törvény 23. (4) bekezdés c) pontjára a Magyar Nemzeti Levéltár és a köziratok kezelésének szakmai irányításáért felelős miniszter egyetértésével a következő utasítást adom ki: 1. A fővárosi és megyei kormányhivatalok a kormánymegbízott által közvetlenül vezetett szervezeti egységei és járási, illetve a fővárosban fővárosi kerületi hivatalai (a továbbiakban együtt: járási hivatal) (a továbbiakban együtt: Kormányhivatal) Egységes Iratkezelési Szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) az 1. mellékletben foglaltak szerint határozom meg. 2. A Szabályzatot szükség szerint, de legalább évente felül kell vizsgálni. 3. A fővárosi és megyei kormányhivatalok vezetői az utasítás hatálybalépését követő 60 napon belül kötelesek gondoskodni az iratkezelésre vonatkozó és a helyi sajátosságokat figyelembe vevő, a Szabályzatban nem rendezett kérdésekre vonatkozó rendelkezésekkel kiegészített egyedi Iratkezelési Szabályzat elkészítéséről és kiadásáról az illetékes közlevéltárral egyetértésben. Az utasítás a Szabályzatban nem szabályozott kérdésekre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazhat azzal, hogy a Szabályzat rendelkezéseivel ellentétes szabályokat nem állapíthat meg. 4. A Kormányhivatalok ingatlanügyi, telekalakítási és mezőgazdasági igazgatási szakmai feladataival összefüggő iratkezelésére vonatkozó különös szabályait és az irattári tervet a Kormányhivatalok ingatlanügyi, telekalakítási és mezőgazdasági igazgatási szakmai feladatai irányításáért felelős miniszter normatív utasítással határozza meg. A Szabályzatot a szakmai irányításért felelős miniszter által kiadott iratkezelési utasításban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 5. (1) Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba. (2) Hatályát veszti a fővárosi és megyei kormányhivatalok Egységes Iratkezelési Szabályzatáról szóló 20/2013. (VI. 25.) KIM utasítás. Lázár János s. k., Miniszterelnökséget vezető miniszter

35 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám melléklet a 13/2015. (VI. 8.) MvM utasításhoz A fővárosi és megyei kormányhivatalok Egységes Iratkezelési Szabályzata I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A szabályzat célja, alapelvei 1. (1) A Szabályzat célja a Kormányhivatal iratai keletkezésének, érkezésének, átvételének, nyilvántartásának, továbbításának, biztonságos őrzési módjának, rendszerezésének, segédletekkel történő ellátásának, irattározásának, selejtezésének és levéltárba adásának egységes elvek szerint történő szabályozása oly módon, hogy az iratok útja nyomon követhető, holléte pontosan megállapítható, visszakereshető, és az irat épségben megőrizhető legyen. (2) A Szabályzat elválaszthatatlan részét képezi az évente felülvizsgálandó irattári terv, amelyet a feladat- és hatáskörben bekövetkezett változás vagy az őrzési idő megváltozása esetén módosítani kell. (3) Az iratkezelés alapelvei: a) a visszakereshetőség elvének érvényesítése útján az irat helye minden iratkezelési fázisban pontosan meghatározható legyen, b) az ellenőrizhetőség elvét betartva az iratkezelés folyamata ellenőrizhető és ellenőrzött legyen, c) a zárt rendszer elve alapján a teljes iratkezelési folyamat a teljes körű nyilvántartási rendszer kialakítása útján következetesen és pontosan dokumentált legyen, d) az egységesség elve alapján az iratkezelési szintek, a szintekhez tartozó iratkezelők kijelölésével pontosan definiáltak legyenek, e) az adatbiztonság elve alapján a személyes adatok, az üzleti és hivatali titok védelmének és az adatkezelés rendjének megfelelő biztonsági feltételek megteremtése érdekében a folyamatban lévő ügyintézés során gondoskodni kell az irat tartalmának az annak megismerésére és kezelésére jogosultak körében maradásáról, a napi ügyintézés befejeztével az irat biztonságos elzárásáról. 2. A Szabályzat hatálya 2. (1) Tárgyi hatály: A Szabályzat tárgyi hatálya kiterjed a Kormányhivatalnál keletkező, oda érkező, illetve onnan kimenő valamennyi nyílt iratra, függetlenül az iratok formátumától. A Szabályzat nem terjed ki a minősített adatokat tartalmazó iratokra. A minősített iratokra és azok kezelési rendjére a minősített adat védelméről szóló évi CLV. törvény és az annak végrehajtására kiadott jogszabályok vonatkoznak. (2) Személyi hatály: A Szabályzat személyi hatálya kiterjed a Kormányhivatallal jogviszonyban álló valamennyi kormánytisztviselőre, kormányzati ügykezelőre és munkavállalóra. (3) A Szabályzattal nem érintett kérdésekben a vonatkozó jogszabályokban foglaltakat kell alkalmazni. 3. A Szabályzat jogszabályi alapjai 3. A Szabályzatot az alábbi jogszabályok rendelkezéseinek figyelembevételével kell alkalmazni: a) a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.), b) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.), c) az elektronikus aláírásról szóló évi XXXV. törvény, d) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.),

36 3008 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám e) a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.), f) a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Szeüszr.), g) az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló 85/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet, h) a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverekkel szemben támasztott követelményekről szóló 27/2014. (IV. 18.) KIM rendelet, i) a papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól szóló 13/2005. (X. 27.) IHM rendelet. 4. Értelmező rendelkezések 4. A Szabályzat alkalmazása során a 3. -ban felsorolt jogszabályokban meghatározott fogalmak értelmező rendelkezései is irányadóak az alábbiakon kívül: 1. aláíró: az a természetes személy (elektronikus aláírás esetén az aláírás-létrehozó eszközt birtokoló személy), aki a saját vagy más személy nevében aláírásra jogosult, 2. átadás-átvételi jegyzőkönyv: az irat és az iratkezelési segédletek átadás-átvételének rögzítésére szolgáló dokumentum, 3. dokumentum: egyedi egységként kezelhető rögzített információ, 4. elektronikus levél: számítógépes hálózaton keresztül egyedi levelezési címek között levelezőprogram segítségével küldhető és fogadható adategyüttes, 5. elektronikus másolat: valamely papíralapú dokumentumról, képileg vagy tartalmilag egyező és a külön jogszabályban meghatározott joghatás kiváltására alkalmas, elektronikus eszköz útján értelmezhető adategyüttes, kivéve a papíralapú dokumentumba foglalt adategyüttest, 6. elektronikus tértivevény: az az elektronikus okirat, amely alapján a hivatalos iratot feladó hivatalos szerv hitelt érdemlő módon megbizonyosodhat arról, hogy az átvételre jogosult személy az elektronikusan kézbesített küldeményt mely időpontban vette át, 7. előzményezés: az a művelet, amely során megállapításra kerül, hogy az új iratot egy már meglévő ügyirathoz kell-e rendelni, vagy új ügyiratként kell-e kezelni, és kezdőiratként új főszámra kell iktatni, 8. feladatkör: azoknak a feladatoknak az összessége, amelyet a szerv vagy személy végez az ügyintézési munkafolyamat során, 9. főszám-alszámos iktatás: az ügyirathoz tartozó iratokat a főszám alatt kiadott alszámokon, folyamatos, zárt, emelkedő sorszámos rendszerben kell kiadni és nyilvántartani, 10. gyarapodási és fogyatéki napló: az az ügyviteli irat (központi irattári nyilvántartás), amely az átmeneti irattárból a központi irattárnak átadott iratanyag nyilvántartása és hatáskörváltozás révén a központi irattár anyaga gyarapodásának, illetve fogyásának legfontosabb adatait rögzíti, 11. hivatali kapu: a hatóságok számára a benyújtott űrlap átmeneti tárolását biztosító tárhely, hozzárendelt jelszavas azonosításon alapuló elérhetőség-ellenőrzéssel, amelyen keresztül a Kormányhivatal hozzáfér a biztonságos kézbesítési szolgáltatás által részére biztosított szolgáltatásokhoz, 12. hivatali kapu igénybevételével eljárni jogosult személy: a Kormányhivatal szervezeti egységének kijelölt dolgozója, aki ügyfélkapuval és a Kormányhivatal hivatali kapujához hozzáférési jogosultsággal rendelkezik, 13. hivatkozási szám: a beérkezett iratnak az azonosítója, amelyen a küldő a küldeményt nyilvántartja, 14. hozzáférési jogosultság: meghatározza, hogy egy felhasználó a hierarchiában elfoglalt helye szerint mely adatokon, a részére meghatározott szerepkörnek megfelelő funkcionális jogosultsággal milyen műveleteket végezhet, 15. iratjegyzék: az iratátadás-átvétel tételes rögzítésére szolgáló dokumentum, 16. irattározás: az iratkezelés része, az a tevékenység, amelynek során a szerv a működése során keletkező és hozzá kerülő, rendeltetésszerűen hozzá tartozó és nála maradó iratok irattári rendezését, kezelését és őrzését az ügyintézés lezárása után végzi, 17. kiadmány: a kiadmányozásra jogosult részéről sajátkezű aláírással és a szerv hivatalos bélyegzőlenyomatával vagy elektronikus irat esetében elektronikus aláírással, az előírt esetekben időbélyeggel ellátott irat, 18. kiadmányozás: a már felülvizsgált végleges kiadmánytervezet jóváhagyása, elküldhetőségének engedélyezése a kiadmányozásra jogosult részéről,

37 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám kiadmányozó: a szerv vagy szervezet vezetője részéről kiadmányozási joggal felhatalmazott személy, akinek kiadmányozási hatáskörébe tartozik a kiadmány aláírása, 20. mintavétel: selejtezéskor vagy levéltári irat értékelése során levéltári átadásra történő kijelölés, 21. megőrzési határidő: az irattári tervben meghatározott, az adott iraton elrendelt őrzési idő, 22. osztott iktatás: olyan iktatási rendszer, amelyben a szerv szervezeti egységei vagy szervezeti egységeinek meghatározott csoportja különálló iktatókönyvben iktat, 23. önálló szervezeti egység: a főosztály, a főosztály jogállású járási hivatal, valamint az önálló osztály, 24. papíralapú dokumentum: a papíron rögzített minden olyan szöveg, számadatsor, térkép, tervrajz, vázlat, kép vagy más adat, amely bármely eszköz felhasználásával és bármely eljárással keletkezett, 25. raktári egység: az irattári anyagnak az átmeneti és központi irattári rendezése, rendszerezése, tagolása során kialakított legkisebb fizikai egysége (doboz, kötet), 26. rejtett iktatókönyv: meghatározott jogosultsági kör számára hozzáférhető, kijelölt ügycsoportra megnyitott elektronikus iktatási adatbázis, 27. szervezeti postafiók: a hivatali kapuval rendelkező szervezet számára biztosított átmeneti elektronikus tárhely, 28. ügyfélkapu: a természetes személyek részére nyújtott azonosítási szolgáltatásainak belépési, illetve szolgáltatási pontja, ahol a felhasználó közli a rendszerrel az azonosításhoz rendelkezésre álló információt, tulajdonságot, eszközt, illetve ahol az azonosítást végző igénylő megkapja a személy azonosságát alátámasztó információt, 29. ügyintézés: valamely szerv vagy személy működésével, illetve tevékenységével kapcsolatban keletkező ügyek ellátása, az eközben felmerülő tartalmi (érdemi), formai (alaki), kezelési, szóbeli, illetve írásbeli munkamozzanatok sorozata, összessége, 30. ügyiratdarab: a több fázisban intézett ügyek egyes fázisaiban keletkezett iratok ügyiraton belüli irategysége, 31. ügyirattérkép: az iratok mozgásának nyomon követése érdekében az iratkezelési szoftverrnek az elektronikus és fizikai iratok, ügyiratok helyére és mozgásaira vonatkozó információk figyelemmel kísérése és nyilvántartása érdekében alkalmazott funkció, 32. ügyvitel: a szerv folyamatos működésének alapja, az ügyintézés egymás utáni résztevékenységeinek (mozzanatainak) sorozata, illetve összessége, amely az ügyintézés formai és technikai feltételeit, a szolgáltatások teljesítését foglalja magában, 33. vegyes ügyirat: papíralapú és elektronikus iratokat egyaránt tartalmazó ügyirat. II. FEJEZET AZ IRATKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS FELELŐSSÉGI KÖRÖK ÉS AZ IRATKEZELÉS MÓDJA 5. Az iratkezeléssel kapcsolatos felelősségi körök és a kapcsolódó feladatok 5. (1) A kormánymegbízott felelős a Kormányhivatal szabályszerű iratkezelésének biztosításáért. E feladatkörében felelős: a) az iratkezelés személyi és szervezeti feltételeinek kialakításáért, b) a Szabályzatban foglaltak végrehajtásának rendszeres, évente legalább egy alkalommal történő ellenőrzéséért, c) az esetleges szabálytalanságok megszüntetéséért, d) az ellenőrzés tapasztalatainak és a kapcsolódó intézkedések dokumentálásáért, e) szükség szerint a Szabályzat módosításának kezdeményezéséért, f) az iratkezelést végző(k) vagy azért felelős személy(ek) kijelöléséért, szakmai képzéséért, továbbképzéséért, valamint az iratkezelési szoftver felhasználói szintű oktatásának biztosításáért, g) a küldemények dokumentált átvételéért, kezeléséért, a Kormányhivatalban keletkező küldemények kézbesítéséért, h) az illetékes levéltárral történő együttműködésért, i) a bélyegzők nyilvántartásáért, j) az iratkezelési segédeszközök (iktatókönyv, kézbesítőkönyv, iratminták és formanyomtatványok, ezek elektronikus változatai, valamint számítástechnikai programok, adathordozók stb.) biztosításáért, k) a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő iratkezelési szoftver alkalmazásáért, az iratkezeléshez szükséges egyéb tárgyi, technikai feltételek biztosításáért, felügyeletéért, l) az iratanyagnak az egyedi Iratkezelési Szabályzatban meghatározott rend szerinti szabályos selejtezéséért, m) a selejtezett iratanyag biztonsági előírások szerinti megsemmisítésének végrehajtatásáért, n) az irattári tervben meghatározott idő után az iratanyag levéltárba adásáért,

38 3010 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám o) az elektronikus iratkezelési szoftver hozzáférési jogosultságainak, az egyedi azonosítóknak, a helyettesítési jogoknak, a külső és belső név- és címlistáknak naprakészen tartásáért, az üzemeltetési adatbiztonsági követelményekért és azok betartatásáért, a hivatalos és személyes elektronikus postafiókok szabályozott működéséért, p) az iratok szakszerű és biztonságos megőrzésére alkalmas irattár kialakításáért és működtetéséért. (2) Az iratkezelés irányítását a kormánymegbízott által átruházott hatáskörben a közvetlenül vezetett szervezeti egységek vonatkozásában a főigazgató, a járási hivatal vonatkozásában a hivatalvezető útján látja el (a továbbiakban együtt: az iratkezelés irányításáért felelős vezető). A fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról szóló utasításban (a továbbiakban: SZMSZ) meghatározottak alapján az iratkezelés felügyeletéért felelős szervezeti egység vezetője (a továbbiakban: az iratkezelés felügyeletéért felelős vezető) az informatikai vezetővel együttműködve a szervnél üzemeltetett informatikai rendszer és eszközök vonatkozásában meghatározza az üzemeltetéssel és ellenőrzéssel kapcsolatos egyes munkakörök betöltéséhez szükséges informatikai ismereteket. Kijelöli a számítástechnikai rendszer biztonsági követelményeiért általánosan felelős személyt és a rendszer üzemeltetéséért önállóan felelős személyt, valamint azt a szervezeti egységet (vagy munkavállalók csoportját), amely gondoskodik a követelmények teljesítéséről és a felügyeletről. A vonatkozó utasításokat a szakterületnek megfelelő belső szabályzatban szükséges meghatározni. 6. Az önálló szervezeti egységek vezetői felelősséggel tartoznak az irányításuk alá tartozó iratkezelési folyamatokért. E felelősségi körükben kötelesek: a) évente ellenőrizni a Szabályzat előírásainak végrehajtását, b) az ellenőrzéssel kapcsolatos észrevételeket és utasításokat jegyzőkönyvbe foglalni, c) intézkedni az esetleges szabálytalanságok megszüntetésére, d) a szabálytalanságok megszüntetését ismételt ellenőrzés útján megvizsgálni, e) a jegyzőkönyv egy példányát az iratkezelés irányításáért felelős vezetőnek megküldeni. 7. A kormánytisztviselő iratkezeléssel összefüggő felelőssége és feladatai az elektronikus ügyintézésre vonatkozó szabályokra is kiterjedően: a) döntés az előzményiratok szereléséről, b) a Kormányhivatal feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek érdemi döntésre előkészítése, c) az irattári tételszám meghatározása, d) egyéb kezelési feljegyzések, utasítások megadása, e) a rábízott iratok szakszerű kezelése, megfelelő tárolása, f) az iratokkal való elszámolás, g) a bélyegzők biztonságos tárolása, a vezetői utasítás szerinti használata. 8. A kormányzati ügykezelő iratkezeléssel összefüggő felelőssége és feladatai az elektronikus ügyintézésre vonatkozó szabályokra is kiterjedően: a) a beérkezett küldemények átvétele, nyilvántartása (bontás, érkeztetés, előzményezés, iktatás, egyéb nyilvántartás), továbbítása, postázása, irattározása, őrzése és selejtezése, az iratok Központi Irattárba adása, levéltári átadása, valamint ezek ellenőrzése, b) az iratnak a kormánytisztviselő részére történő dokumentált kiadása és visszavétele, c) a bélyegzők biztonságos tárolása, a vezetői utasítás szerinti használata. 6. Az iratkezelés módja 9. (1) A Kormányhivatal az iratkezelést a szervezeti tagozódásnak, valamint az iratforgalomnak megfelelően vegyes iratkezelési rendszerben látja el, melynek keretében az érkeztetés a fővárosi és megyei kormányhivatalnál és a járási hivataloknál központilag, az iktatás a szervezeti egységeknél osztottan történik. (2) A szakrendszeri ügyintézést támogató informatikai rendszer alkalmazásával ellátott iratkezelési feladatokat és az ezzel összefüggő eljárást az egyedi Iratkezelési Szabályzatban szükséges meghatározni.

39 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám Az irattári tételek kialakítása 10. (1) Az ügyiratokat és a nem iktatással nyilvántartott egyéb irategyütteseket a Kormányhivatal ügyköreit az azonos tárgyú egyedi ügyekig lemenő részletességgel felsoroló jegyzék segítségével tárgyi alapon kell tételekbe sorolni. Az irattári tétel egy vagy több tárgykör (ügykör) irataiból is kialakítható annak figyelembevételével, hogy a) egy irattári tételbe csak azonos értékű, azonos levéltári megőrzést igénylő, nem selejtezhető vagy meghatározott időtartam eltelte után selejtezhető iratok sorolhatók be, b) az egyes irattári tételek megfelelő alapul szolgálnak az éves ügyiratforgalmi és hatósági statisztikai adatszolgáltatáshoz. (2) Külön irattári tételek kialakítása iratfajta alapján történhet a) a jogszabályban vagy belső utasításban előírt, különböző célú és adattartalmú nyilvántartásokból, b) a nyilvántartások alapirataiból, ha azokat külön irattári egységként kell kezelni. (3) Az irattári tételek kialakítása során meg kell határozni, hogy melyek azok az irattári tételek, amelyek iratai nem selejtezhetők, és melyek azok, amelyek iratait meghatározott idő eltelte után ki lehet selejtezni. A nem selejtezhető irattári tételek esetében meg kell jelölni azokat is, amelyeket meghatározott idő eltelte után levéltárba kell adni és azokat, amelyek megőrzéséről a Kormányhivatal határidő megjelölése nélkül helyben köteles gondoskodni. A nem selejtezhető és levéltárba adandó irattári tételek, továbbá a selejtezhető irattári tételek esetében az irattári őrzés időtartamát külön meg kell jelölni. A személyes adatot tartalmazó iratok őrzési és selejtezési idejét a célhoz kötött adatkezelés követelményére tekintettel kell meghatározni. A nem selejtezhető iratok levéltárba adásának határidejét az Ltv ában foglaltak figyelembevételével kell meghatározni. 8. Az irattári terv szerkezete és rendszere 11. (1) A Szabályzat függeléke tartalmazza az irattári tervet, amelynek szerkezete és rendszere a megnevezéssel ellátott irattári tételek csoportosításával, továbbá a Kormányhivatal ügykörei között meglévő tartalmi összefüggések alapján elvégzett rendszerezéssel kerül kialakításra. (2) Az irattári terv általános és különös részre tagozódik, az irattári tételek csoportosítása ennek megfelelően történik. Az általános részbe a fővárosi és megyei kormányhivatal és a járási, illetve a fővárosi kerületi hivataloknál egyaránt előforduló, a Kormányhivatal működtetésével kapcsolatos, több szervezeti egységet is érintő irattári tételek, a különös részbe a fővárosi, megyei, járási, kerületi kormányhivatal szakfeladataihoz kapcsolódó irattári tételek tartoznak. (3) A megnevezéssel ellátott és rendszerezett irattári tételeket az irattári tervben elfoglalt helyüknek megfelelő jellel (irattári tételszámmal) kell ellátni. 9. Iratkezelési segédletek 12. (1) Az iratok nyilvántartására papíralapú és elektronikus iratkezelési segédletek szolgálnak. Az iratkezelési segédletek használatának célja, hogy a Kormányhivatal feladataival összhangban az iratok teljes körű nyilvántartása iktatókönyvbe történő iktatással vagy nyilvántartásba történő feljegyzéssel megvalósuljon, az irat fellelhetősége biztosított legyen, és az iratok átadásának-átvételének útja dokumentáltan történjék. (2) Az iratok nyilvántartására és az iratforgalom dokumentálására használt segédletek: a) főnyilvántartó könyv (az iratkezeléshez használt segédkönyvek nyilvántartására), b) érkeztetőkönyv (a küldemények beérkezésének dokumentálására), c) iktatókönyvek (az iratok nyilvántartására), d) kézbesítőkönyv, előadói munkanapló vagy kézbesítő ív, e) előadói ív, f) kölcsönzési napló (az irattárból kikért iratok nyilvántartására), g) iratpótló lap, h) bélyegző-nyilvántartási könyv (a hivatalos bélyegzők nyilvántartására). (3) Az iratkezeléshez használt segédletek beszerzéséről az egyedi Iratkezelési Szabályzatban meghatározott szervezeti egység gondoskodik. (4) Főnyilvántartó könyvben kell nyilvántartásba venni az iratkezelési segédleteket. A főnyilvántartó könyvet az iratkezelésért felelős szervezeti egység vezeti. A főnyilvántartó könyvet 1-es sorszámmal kell megkezdeni, betelte

40 3012 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám után a következő könyvet sorszám kihagyása nélkül folyamatos számképzéssel kell folytatni. A főnyilvántartó könyvet az iratkezelés felügyeletéért felelős vezetőnek kell hitelesítenie. (5) Minden papír alapon vezetett iratkezelési segédletet hitelesíteni kell. Ennek keretében amennyiben nincs lapszámozva lapjait sorszámozni kell, a borító belső oldalán fel kell tüntetni: Ez a könyv... számozott lapot tartalmaz. Megnyitva: év... hó... nap, lezárva: év... hó... nap, és mind a megnyitás, mind a lezárás során az iratkezelés felügyeletéért felelős vezető aláírásával és a szerv hivatalos bélyegzőjének lenyomatával kell ellátni. (6) Az iratkezelés felügyeletéért felelős vezető által kijelölt személy a főnyilvántartási számot és a használó szervezeti egység megnevezését a segédletre rávezeti. 10. Az előadói ív 13. (1) Az üggyel, a szignálással, az ügyintézéssel, a kiadmányozással és az iratkezeléssel kapcsolatos információkat hordozó, az ügyirat elválaszthatatlan részét képező, illetve azzal közös adatbázisban kezelt iratkezelési segédeszköz az előadói ív, amely: a) az ügyirathoz tartozó iratok iktatásának, szerelésének, csatolásának és egyéb nyilvántartási adatoknak a feljegyzésére, b) az ügy intézéséért felelős munkájának adminisztrálására, vezetői, illetve kezelési és kézbesítési utasítások rögzítésére, c) az iratok fizikai egységének biztosítására szolgál. (2) Az előadói ívet a főszámra történő iktatáskor kell létrehozni. Az alszámra történő iktatáskor az előadói ívre kell feljegyezni az alszámos irat azonosítóit. (3) Az ügyiratot az előadói ívvel együtt kell kezelni. Az iraton és az előadói íven fel kell tüntetni az irat egyértelmű azonosítását lehetővé tevő egyedi azonosító adatát (iktatószámot). (4) A további eljárás alapjául szolgáló telefonos vagy szóban kapott információt az ügyiratra vagy az előadói ívre fel kell jegyezni a forrás és időpont megjelölésével, melyet az ügyintéző aláírásával is el kell látni. (5) Elektronikus iratok kezelése esetén az iratkezelési szoftverből a tárolt elektronikus iratok kísérő információinak (előadói ív) lekérdezhetőségét biztosítani kell. III. FEJEZET AZ IRATOK KEZELÉSÉNEK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 11. Az iratok rendszerezése 14. (1) A Kormányhivatal feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek intézésének áttekinthetősége érdekében az azonos ügyre egy adott tárgyra vonatkozó iratokat egy irategységként, ügyiratként kell kezelni. Az ügyirat fizikai együttkezelése az előadói ívvel történik. Az elektronikus ügyirathoz tartozó ügyiratdarabok nyilvántartását ügyirattérkép segítségével az elektronikus iratkezelést támogató alkalmazásnak kell biztosítania. (2) A Kormányhivatal irattári anyagába tartozó, iktatással nyilvántartott iratokat, irattári anyagába tartozó egyéb más iratokat legkésőbb irattárba helyezésük előtt az irattári terv alapján az ügyirat intézéséért felelős személy irattári tételekbe sorolja, és irattári tételszámmal látja el. (3) Az ügyiratok egysége elvének érvényesülése érdekében az ügyben keletkezett ügyiratdarabokból összeálló ügyiratnak csak egyetlen irattári tételszáma lehet. Amennyiben az ügyirat tárgya szerint több tételbe is besorolható, mindig a (leg)hosszabb őrzési időt biztosító irattári tételszámmal kell ellátni. (4) Az ügyintézéshez már nem szükséges, irattározási utasítással ellátott ügyiratokat a kormányzati ügykezelőknek az irattárban (átmeneti, központi) a Szabályzatban előírtak szerinti rendszerben kell elhelyezniük.

41 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám Az iratok nyilvántartása és az iratforgalom dokumentálása 15. (1) A Kormányhivatalhoz érkező, ott keletkező, illetve az onnan kimenő valamennyi iratot az iktatásra nem kerülő iratok kivételével, ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ügyintézőknek, az ügykezelőnek az irat azonosításához szükséges és az ügy intézésére vonatkozó legfontosabb adatokat az e célra rendszeresített tanúsított iratkezelési szoftverrel vezérelt adatbázisban, az iratkezelési szoftver üzemzavara esetén átmenetileg papíralapú iktatókönyvben kell nyilvántartani. (2) Az iktatást olyan módon kell végezni, hogy az iktatókönyvet az ügyintézés hiteles dokumentumaként lehessen használni, az ügyintézés folyamata és az iratok szervezeten belüli útja pontosan követhető és ellenőrizhető, az iratok holléte naprakészen megállapítható legyen. 16. Az iratforgalom keretében az iratok átadását-átvételét minden esetben úgy kell végezni, hogy egyértelműen bizonyítható legyen az átadó, átvevő személye, az átadás időpontja és módja. 13. Az iratok védelme 17. (1) Az iratkezelésben, iktatásban használt valamennyi eszközt védeni kell az illetéktelen hozzáféréstől. (2) A felhasználók körére vonatkozó szabályozás, valamint az informatikai támogatás megvalósítása során gondoskodni kell az elektronikus nyilvántartások és azok adatállományainak illetéktelen beavatkozás elleni védelméről. (3) Az iratkezelési folyamat valamennyi eseményét naplózni kell, így különösen a rögzített érkeztetési és iktatási adatok utólagos módosításának tényét a jogosultsággal rendelkező személy azonosítójával és a javítás idejének megjelölésével együtt. (4) Az iratokat az iratkezelés és ügyintézés folyamatában szakszerűen kell kezelni, a papíralapú iratokat az elvárható gondossággal kell a fizikai hatások (pl. nedvesség, fény, hő) ellen védeni. 14. Hozzáférés az iratokhoz 18. (1) A Kormányhivatal kormánytisztviselői, kormányzati ügykezelői, munkavállalói csak azokhoz az iratokhoz, illetve adatokhoz férhetnek hozzá, amelyekre munkakörük ellátásához szükség van, vagy amelyre az illetékes vezető felhatalmazást ad. A Kormányhivatal kormánytisztviselői, kormányzati ügykezelői, munkavállalói fegyelmi felelősséggel tartoznak a rájuk bízott ügyiratokért. (2) Iratot bármilyen adathordozón munkaköri feladat ellátásához kapcsolódóan munkahelyről kivinni, valamint munkahelyen kívül tanulmányozni, feldolgozni, tárolni a vonatkozó előírások maradéktalan betartásával, a közvetlen felettes vezető engedélyével lehet, minden lehetséges eszközzel kizárva annak a lehetőségét, hogy az irat tartalmát illetéktelen személy megismerhesse. Az ehhez kapcsolódó részletes eljárásrendről az egyedi Iratkezelési Szabályzatban szükséges rendelkezni. 19. Az iratokba való betekintést és a másolatkészítést a vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok figyelembevételével úgy kell biztosítani, hogy azzal a személyiségi jogok ne sérüljenek. 20. (1) Azoknak a nem selejtezhető iratoknak a használatát, amelyek az Ltv. 22. (1) bekezdésében meghatározott kutatási korlátozási idő eltelte után is a Kormányhivatal megőrzésében maradnak, a közlevéltárakban lévő anyagra vonatkozó szabályok figyelembevételével kell biztosítani. (2) A döntés-előkészítéssel összefüggő nem nyilvános kezelési jelzésű iratok megismerésére az Infotv ában foglaltak az irányadók. (3) A nem nyilvános adatokat tartalmazó ügyirat tartalmát a döntés meghozataláig csak a készítő, annak felettesei, valamint az általuk meghatározott személyek ismerhetik meg. (4) A nem nyilvános adatokat tartalmazó irat példányszámát a készítő, illetve felettesei határozzák meg, a példánysorszámot az iraton fel kell tüntetni. (5) A döntés-előkészítő, nem nyilvános jelzésű irat nyilvánosságra hozatala, közzététele nem megengedett, kivéve ha ezt a kormánymegbízott vagy az általa felhatalmazott vezető engedélyezi. A Kormányhivatalon kívüli szerv által létrehozott nem nyilvános jelzésű irat nyilvánosságra hozatalát, illetve közzétételét a készítő szerv engedélyezheti.

42 3014 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám (6) A nem nyilvános jelzéssel ellátott iratot, iratokat tartalmazó ügyiratokat a nyílt iratok iktatására szolgáló iktatókönyvbe kell iktatni. Ezen ügyiratokat csak a Kormányhivatal vezetője által kijelölt hozzáférési jogosultsággal rendelkező személyek kezelhetik a Szabályzat előírásai szerint. (7) A betekintéseket, kölcsönzéseket, az adatszolgáltatási célú másolatok készítését utólag is ellenőrizhető módon az iratborítón, a kölcsönzési naplóban, valamint az iratkezelési szoftverben egyaránt dokumentálni kell. (8) A papíralapú dokumentumról történő elektronikus másolatkészítés során a másolatkészítőnek a 3. i) pontja szerinti jogszabálynak megfelelően biztosítania kell a papíralapú dokumentum és az elektronikus másolat képi vagy tartalmi megfelelését, majd az elektronikus másolat hitelesítési záradékkal és elektronikus aláírással történő ellátását. 15. A jogosultságok kezelésének szabályai az iratkezelési szoftverben 21. (1) A kormánymegbízott által kijelölt szervezeti egységek együttműködve felelősek az elektronikus iratkezelés jogosultsági rendszerének kialakításáért, működéséért, a jogosultságok naprakész nyilvántartásáért. (2) A jogosultságok engedélyezése, módosítása, megvonása és felfüggesztése a szervezeti egység vezetőjének hatásköre. Igénylésük során figyelemmel kell lenni a helyettesítések rendjére is. (3) A jogosultság regisztrálását, módosítását és megvonását írásban kell kezdeményezni. (4) Az iratkezelési szoftverhez való hozzáférési jogosultságokat névre szólóan kell dokumentálni. Az erről szóló iratok tárolása és kezelése az iratkezelés felügyeletéért felelős vezető feladata. (5) Az új jogosultságok regisztrálása, illetve a meglévő jogosultság módosításának átvezetése beleértve a jogosultság megvonását is az iktatóhely szerinti vezetői engedélyezést követően az iratkezelési szoftvert működtető feladata. (6) A beállítást végző a jogosultság életbelépését, beállításának megtörténtét, a jogosultság visszavonásának rögzítését igazolja. Ennek egy-egy példányát az iratkezelési szoftvert működtető és az iratkezelés felügyeletéért felelős vezető őrzi. (7) Az iratkezelés felügyeletéért felelős vezető gondoskodik a jogosultságok évenkénti, illetve szükség szerinti felülvizsgálatáról. (8) Az iratkezelési szoftver használatához legalább kétféle jogosultság kapcsolódik: a) funkcionális jogosultság: a felhasználók csak a számukra engedélyezett funkciókhoz férhetnek hozzá, egy felhasználó tetszőleges számú szerepkörrel (pl. érkeztető, szignáló, iktatást végző, ügyintéző, kiadmányozó, irattáros, lekérdező, rendszergazda) rendelkezhet, b) hozzáférési jogosultság: meghatározza, hogy egy felhasználó a szervezeti hierarchiában elfoglalt helye szerint mely adatok esetében élhet a megadott funkciókkal, illetőleg a meghatározott funkciókat mely szervezeti egység(ek) tekintetében gyakorolhatja. (9) A szervezeti egységtől távozó hozzáférési jogosultságát a kilépés vagy áthelyezés alkalmával az iratokkal történő elszámoltatást követően az iratkezelési szoftverben törölni kell. (10) A rejtett iktatókönyv a tulajdonos szervezeti egységet, illetve az általuk példánnyal megszólítottakat kivéve mindenki számára rejtettként működik. Az adott szervezeti egység vezetője akkor kérheti rejtett iktatókönyv nyitását, ha személyiségi jogi vagy egyéb indokok szükségessé teszik a hozzáférés lezárását, és azt az iratkezelés felügyeletéért felelős vezető engedélyezi (pl. személyügyi, belső ellenőrzési, integritás ügyiratok kezelése). (11) Az iratkezelési szoftver alkalmazásgazdai feladatainak ellátásáról az egyedi Iratkezelési Szabályzatban vagy más belső szabályzatban kell rendelkezni. IV. FEJEZET AZ IRATKEZELÉS FOLYAMATA 16. A küldemények átvétele 22. (1) A küldemény postai vagy hivatali kézbesítés, futárszolgálat, személyes benyújtás, valamint informatikai telekommunikációs eszköz útján érkezhet a Kormányhivatalhoz. (2) Az érkezett küldemények átvételével kapcsolatos teendők, a küldemény érkezésének módja szerint: a) a Magyar Posta Zrt. útján érkező küldemények átvétele a postai szolgáltatások ellátásáról és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól, valamint a postai szolgáltatók általános

43 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám 3015 szerződési feltételeiről és a postai szolgáltatásból kizárt vagy feltételesen szállítható küldeményekről és minőségi követelményeiről szóló hatályos rendeletben meghatározottak szerint történik, b) külön kézbesítés, személyes benyújtás, futárszolgálat útján érkező küldemények átvételére meghatalmazott személyt kell kijelölni, aki az átvételt aláírásával dokumentálja, és az átvételi igazolás kiadására is jogosult, c) munkaidőn kívül érkezett küldemények átvételére az erre kijelölt személynek megbízást kell adni. Az átvevő köteles a küldeményt az átvételt követő első munkanap kezdetén a címzettnek vagy a postabontásért felelős személynek, szervezeti egységnek átadókönyvben dokumentáltan átadni, d) telefaxon küldött iratot, a jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, postai úton megküldött iratként kell kezelni, e) elektronikus úton érkezett küldemények átvételére központi postafiókot kell az elektronikus rendszerben üzemeltetni, f) ügyfélkapun át érkezett küldeményeket a browseres felületen keresztül kell letölteni, g) a Hivatali Kapun érkezett küldeményeket, valamint az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszerből érkező küldeményeket a küldemény átvételére feljogosított személy veszi át, h) elektronikus közhiteles nyilvántartási rendszeren keresztül érkező beadványokat az átvételére feljogosított személy veszi át, i) a kormányablakokhoz, ügysegédekhez személyes benyújtás útján érkező iratokról minden esetben átvételi elismervényt kell kiállítani, amely tartalmazza: ia) az iratot benyújtó ügyfél nevét, lakcímét, ib) az ügyirat iktatószámát, érkeztetési azonosítóját, ic) az átvétel dátumát, id) a beadvány tárgyát és címzettjét, ie) a csatolt mellékletek listáját, azok eredeti, illetve másolat jellegét, if) a figyelemfelhívást, hogy az irat benyújtásához, érkeztetéséhez kapcsolódó joghatások az iratoknak az illetékes és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységhez történő érkezését követően állnak be, ig) az ügyfél és az ügyintéző aláírását, ih) a kormányhivatal körbélyegzőjét. (3) A szervezeti postafiókba beérkező elektronikus iratra elküldött automatikus visszaigazolás egyben az érkeztetésről szóló tájékoztatást is tartalmazhatja. (4) A küldemény kormányhivatali átvételére jogosult (a továbbiakban: átvevő): a) postai úton érkezett küldemények esetén: aa) a címzett vagy az általa megbízott személy, ab) a vezető vagy az általa megbízott személy, b) külön kézbesítés, futárszolgálat, személyes benyújtás útján érkező küldemények esetén az átvételre meghatalmazott személy, c) elektronikus úton érkezett küldemények esetén a postafiók kezelésével megbízott személy, d) az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszerből érkezett küldeményeket az egyedi Iratkezelési Szabályzatban meghatározott, arra feljogosított személyek veszik át, e) hivatali munkaidőn kívül az erre kijelölt személy, f) telefaxon érkezett küldemények esetén az erre kijelölt személy. (5) A küldeményt átvevő személy köteles ellenőrizni: a) a címzés alapján a küldemény átvételére való jogosultságot, b) a kézbesítő okmányon és a küldeményen lévő iktatószám vagy más azonosítási jel egyezőségét, c) az iratot tartalmazó boríték, illetve egyéb csomagolás sértetlenségét, d) az iraton jelzett melléklet meglétét, amennyiben a küldemény felbontására is jogosult. (6) Az átvevő a kézbesítő okmányon nevével, aláírásával és az átvétel dátumának feltüntetésével köteles az átvételt elismerni. Az azonnal és sürgős jelzéssel érkezett küldemények átvételi idejét óra, perc pontossággal kell megjelölni, amit a kézbesítőokmányon kívül az átvett küldeményen is rögzíteni kell. Az átvevő tértivevényes küldemények esetén köteles gondoskodni a tértivevény visszajuttatásáról a feladóhoz. Ha az iratot személyesen vagy képviselő útján nyújtják be, kérésre az átvétel tényét átvételi elismervénnyel vagy az irat másodpéldányán dátummal, névvel és aláírással kell igazolni. (7) Elektronikus iratot elektronikus adathordozón átvenni csak papíralapú kísérőlappal lehet. Az adathordozót és a kísérőlapot mint iratot és mellékelt iratot kell kezelni. A kísérőlapon a címzés adatai mellett fel kell tüntetni az elektronikus adathordozón lévő irat(ok) tárgyát, fájlnevét, fájltípusát, rendelkezik-e elektronikus aláírással és

44 3016 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám az adathordozó paramétereit. Átvételkor ellenőrizni kell a kísérőlapon feltüntetett azonosítók valóságtartalmát. Mind az adathordozón, mind a kísérőlapon maradandó módon fel kell tüntetni az iktatószámot. (8) Az elektronikus úton érkezett küldemény átvételét meg kell tagadni, ha az észlelhetően biztonsági kockázatot jelent a fogadó szerv informatikai rendszerére. A küldemény a fogadó szerv rendszerére biztonsági kockázatot jelent, ha a) a Kormányhivatal informatikai rendszeréhez vagy azon keresztül más informatikai rendszerhez való jogosulatlan hozzáférés célját szolgálja, vagy b) az informatikai rendszer üzemelésének vagy más személyek hozzáférésének jogosulatlan akadályozására irányul, vagy c) az informatikai rendszerben lévő adatok jogosulatlan megváltoztatására, hozzáférhetetlenné tételére vagy törlésére irányul. (9) A fogadó szerv a feldolgozás elmaradásának tényéről és annak okáról értesíti a feladót. Nem köteles a fogadó szerv értesíteni a feladót, ha korábban már érkezett azonos jellegű biztonsági kockázatot tartalmazó irat az adott küldőtől. Azonos jellegű kockázati körülménynek minősül az egy hónapon belül azonos küldőtől második alkalommal érkező vírus, illetve egyéb rosszindulatú program. (10) Amennyiben érkeztetésre nem jogosult személy vagy szervezeti egység veszi át az iratot, úgy köteles azt 24 órán belül, de legkésőbb a következő munkanap kezdetén az illetékes érkeztető egységnek vagy személynek érkeztetésre és további intézkedés céljából átadni. (11) Sérült küldemény átvétele esetén a sérülés tényét papíralapú iratok esetében az átvételi okmányon jelölni kell, és a küldemény tartalmát külön jegyzékben fel kell tüntetni. A megállapíthatóan hiányzó iratokról vagy mellékletekről a feladót értesíteni kell. (12) A gyors elintézést igénylő, azonnal és sürgős jelzéssel érkezett küldeményt az átvevő köteles a címzettnek vagy a szignálásra jogosultnak soron kívül bemutatni, illetve átadni, valamint az elektronikus iratot részére továbbítani. Az átvevőnek az érkező küldeményeket dokumentáltan kell továbbítania az illetékes szervezeti egység(ek)hez. (13) A Kormányhivatal hivatalos helyiségein kívül iratot átvenni nem lehet, kivéve a hivatalos személy hivatalos helyiségen kívül végzett hivatalos eljárása során. (14) Téves címzés vagy helytelen kézbesítés esetén a küldeményt azonnal továbbítani kell a címzetthez, vagy ha ez nem lehetséges, vissza kell küldeni a feladónak. Amennyiben a feladó nem állapítható meg, a küldeményt irattározni és az irattári tervben meghatározott idő után selejtezni kell. (15) Elektronikus úton érkezett küldemények esetében az átvevő a feladónak amennyiben kéri, és elektronikus válaszcímét megadja haladéktalanul elküldi a küldemény átvételét igazoló és az érkeztetés egyedi azonosítóját is tartalmazó elektronikus visszaigazolást (átvételi nyugtát). (16) Elektronikus úton érkezett küldemények esetében az átvétel visszaigazolása az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló 85/2012. (IV. 21.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint történik. (17) Elektronikus úton érkező elektronikus küldemény esetén a küldemény sérülésmentességének, valamint formai követelményeknek való megfelelőségének ellenőrzését el kell végezni. (18) A küldemények átvételénél a Kormányhivatalban érvényben lévő biztonsági előírásokat (pl. a küldemények biztonsági átvilágítása, gyanús küldemények kezelése, számítógépes érkezés esetén vírusellenőrzés) is érvényesíteni kell. (19) A Kormányhivatal az R. 2. mellékletében és a 3. függelékben meghatározott küldemények kivételével gondoskodik a hozzá közvetlenül benyújtott papíralapú irat elektronikus irattá alakításáról és a létrehozott elektronikus irat további egységes, az iratkezelési szoftverben történő kezeléséről. 17. A küldemények felbontása 23. (1) A Kormányhivatal az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszer érkeztető rendszerében történő érkeztetés kivételével az érkeztetést és felbontást saját maga láthatja el, ebben az esetben az e feladattal megbízott kormányzati ügykezelő vagy kormánytisztviselő bontja fel és érkezteti, vagy ahhoz a Szeüszr.-ben meghatározott SZEÜSZ szolgáltató szolgáltatását veheti igénybe. A küldemény borítékját a bontás és az érkeztetés alkalmával minden esetben az eredeti irathoz kell csatolni. (2) Amennyiben a beküldő nevét vagy pontos címét a küldeményből nem lehet megállapítani, a hiányos adatmegadásra vonatkozó bizonyítékokat a küldeményhez kell csatolni.

45 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám 3017 (3) Felbontás nélkül dokumentáltan a címzettnek kell továbbítani: a) az s. k. felbontásra jelzésű küldeményeket (ezeket minden esetben csak a címzett, tartós akadályoztatása esetén a címzett helyettese, megbízottja, illetve felettese bonthatja fel), b) azon küldeményeket, amelyeknél ezt az arra jogosult személy elrendelte, c) a közbeszerzési eljárás és egyéb pályázatok pályázati anyagait, d) az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszerben nem érkeztethető küldeményeket. (4) A felbontás nélkül átvett küldemények címzettje amennyiben érkeztetésre, illetve iktatásra nem jogosult az általa felbontott hivatalos küldeményt érkeztetés vagy iktatás céljából soron kívül köteles eljuttatni az érkeztető vagy iktatóhelyhez. (5) A küldemény felbontásakor ellenőrizni kell a feltüntetett tartalom (pl. melléklet, mellékelt irat) meglétét és olvashatóságát. Az esetlegesen felmerülő irathiányt a küldő szervvel, ügyféllel soron kívül tisztázni és ennek tényét az iraton rögzíteni kell. (6) A mellékletek vagy mellékelt iratként jelzett iratok hiánya nem akadályozza az ügyintézést, a szükséges intézkedést az ügyintézőnek kell kezdeményeznie. (7) Ha a küldemény felnyitásának korlátozása a borítékról egyértelműen nem állapítható meg, és ez a felbontás után derül ki, a kormányzati ügykezelőnek a bontás után a borítékot vissza kell ragasztania, és fel kell tüntetnie a bontás tényét, a nevét és az aláírását. A küldemények téves felbontásakor a felbontó az átvétel és a felbontás tényét a dátum megjelölésével dokumentáltan köteles rögzíteni. A tévesen felbontott borítékot újra le kell zárni, a felbontó nevét, elérhetőségét rá kell vezetni, majd a küldeményt haladéktalanul el kell juttatni a címzetthez. (8) Amennyiben a nyílt küldeményre utaló borítékban minősített adatot tartalmazó küldemény található, a boríték visszazárását követően vagy a minősített küldemény téves bontása esetén a felbontás tényéről három példányban jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv első példányát a küldeménnyel egyidejűleg haladéktalanul a címzetthez, a második példányt a feladóhoz kell eljuttatni. A harmadik példány a felbontó szervezeti egységnél marad. (9) Amennyiben a felbontás alkalmával kiderül, hogy a küldemény pénzt, illetékbélyeget vagy egyéb értéket tartalmaz, a felbontó az összeget, az illetékbélyeg értékét, illetőleg a küldemény egyéb értékét köteles a küldeményen vagy feljegyzés formájában a küldeményhez csatoltan feltüntetni és a pénzt, illetékbélyeget, továbbá egyéb értéket elismervény ellenében a pénzkezelésre kijelölt szervezeti egység megbízott kormánytisztviselőjének átadni. Az átadásról szóló elismervényt a küldeményhez csatolni kell. (10) Ha a kérelmező saját nevére címzett, bélyeggel ellátott levélborítékot mellékel, a válaszadásnál azt fel kell használni. Amennyiben leveléhez válaszadás céljára bélyeget csatol, azt felhasználás nélkül a válaszlevélhez mellékelve vissza kell küldeni. (11) Amennyiben a borítékban egy vagy több irat van, és megállapítható, hogy azok különböző szervezeti egységek ügyintézését igénylik, abban az esetben az eredeti és az eredetivel azonos tartalmú másolati példányokat az illetékességgel és hatáskörrel bíró szervezeti egységhez kell továbbítani önálló ügyintézés végett. (12) A Kormányhivatalhoz érkező küldemények felbontása során az előzőeken túl az egyedi Iratkezelési Szabályzatban és a feladattal megbízott ügykezelő munkaköri leírásában foglaltak szerint kell eljárni. 18. A küldemények érkeztetése 24. (1) Minden (papíralapú vagy elektronikus) beérkezett küldeményt a beérkezés időpontjában, de legkésőbb a következő munkanapon érkeztetni kell. Az elektronikusan beérkezett küldemény esetében ezzel egyidejűleg gondoskodni kell az érkezés visszaigazolásának megküldéséről. Amennyiben iratkezelésre nem jogosult személy vagy szervezeti egység veszi át a küldeményt, úgy azt a Ket. 169/A. (3) bekezdése alapján meghatározott szervezet kivételével köteles haladéktalanul, de legkésőbb az érkezést követő első munkanap kezdetén az illetékes iratkezelési egységnek az egyedi Iratkezelési Szabályzat szerinti kezelése céljából átadni. (2) Papíralapú vagy elektronikus adathordozón érkező küldemény esetén az érkeztetés dátumát és az érkeztetési azonosítót a küldeményen vagy az elektronikus adathordozó kísérőlapján annak elválaszthatatlan részeként kell feltüntetni. Kormányhivatal elektronikus postafiókját (postafiókjait) az egyedi Iratkezelési Szabályzatban kijelölt szervezeti egység működteti. (3) Az érkeztetés nyilvántartása függetlenül az irat adathordozójától érkeztetőkönyvben történik. A Kormányhivatal által képzett érkeztetési azonosító évente eggyel kezdődő és folyamatosan eggyel növekvő egyedi sorszám per évszám adategyüttesből áll (pl. 1/2013). Amennyiben az ügyintézés szakmai követelménye szükségessé teszi, az érkeztetési azonosító tetszőlegesen bővíthető a sorszám per évszám adategyüttest megelőzően a beérkezés

46 3018 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám helyére utaló, számot, betűt vagy ezek kombinációját tartalmazó azonosítóval. Az azonosítókat az iratkezelés felügyeletéért felelős vezető adja ki és tartja nyilván. Az azonosítók képzésére vonatkozó részletes szabályokat a Kormányhivatal egyedi Iratkezelési Szabályzata határozza meg. (4) A felbontás nélkül továbbítandó küldemény esetén az érkeztetés adatait a borítékon kell feltüntetni. Ebben az esetben az iktatást végzőnek kell az érkeztetés adatait az iratra felvezetnie. (5) Nem kell érkeztetni, ha az iktatás a beérkezés időpontjával egyidejűleg történik. (6) Ha a küldemény feladója olvashatatlan, vagy névtelen küldeményről van szó, a Feladó ismeretlen szövegrészt kell feltüntetni az érkeztetés során. (7) Ha bármilyen oknál fogva az átvett küldemények érkeztetésére az átvételt igazoló aláírás napjától eltérő időpontban kerül sor, akkor az érkeztető nyilvántartásban az átvétel tényleges időpontját kell rögzíteni. (8) Az érkeztetés papíralapú küldemények esetében az érkeztetőbélyegző lenyomatának a borítékon, iraton való elhelyezésével, rovatainak (beérkezés időpontja, érkeztetési azonosító, melléklet) kitöltésével történik. (9) Az érkeztető bélyegző lenyomata tartalmazza: a) az érkeztető szerv megnevezését, b) a beérkezés időpontját, c) a központi érkeztetési azonosítót, d) az irat mellékleteinek számát. (10) Az érkeztetési nyilvántartásban a következő adatok rögzítése kötelező: a) a küldő neve, b) a beérkezés időpontja, c) könyvelt postai küldeménynél a küldemény postai azonosítója (ragszám), d) elektronikus küldemény esetén a kézbesítési szolgáltatás vagy a központi érkeztetési ügynök által a küldeményhez rendelt azonosító szám, e) az eredeti címzett (a borítékon szereplő címzett), f) a Kormányhivatalon belül megjelölt szervezeti egység, g) az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszerben nem érkeztethető küldemények esetében a folyamatos sorszámot és az évszámot tartalmazó érkeztetési azonosító. (11) Az elektronikusan érkezett küldeményt iktatás előtt megnyithatóság (olvashatóság) szempontjából ellenőrizni kell. Amennyiben a küldemény az egységes közigazgatási informatikai követelmény- és tudástárban közzétett formátumokat kezelő programokkal nem nyitható meg, úgy a küldőt amennyiben az elektronikus válaszcímét megadta az érkezéstől számított legkésőbb három munkanapon belül elektronikus úton értesíteni kell a küldemény értelmezhetetlenségéről és a Kormányhivatal által használt formátumokról. Az értesítést nem kell iktatni. Amennyiben a küldeménynek csak egyes elemei nem nyithatók meg a fentebb említett módon, úgy a küldőt értesíteni kell az értelmezhetetlen elemekről és a hiánypótlás szükségességéről, lehetőségeiről. (12) Az elektronikus úton érkezett iraton szereplő elektronikus aláírás érvényességét az első esetben ellenőrizni szükséges, az ellenőrzés tényét és eredményét az iratkezelési szoftverben rögzíteni kell. Az elektronikus iratot aláíró azonosítása az elektronikus aláírás ellenőrzésének keretében, a hitelesítés szolgáltató útján történik. Amennyiben az elektronikus aláírás nem érvényes, abban az esetben az elektronikus iratot nem lehet az aláíróként megnevezett személyhez rendeltnek tekinteni, az iktatást ennek megfelelően módosítani kell. (13) Amennyiben az irat benyújtásának időpontjához jogkövetkezmény fűződik vagy fűződhet, gondoskodni kell arról, hogy annak időpontja megállapítható legyen. A benyújtás időpontjának megállapítása papíralapú irat esetében a boríték csatolásával biztosítható, elektronikus úton érkezett irat esetében az elektronikus rendszerben automatikusan naplózott érkezési időpont a meghatározó. (14) Az érkeztető rendszeren keresztül megküldött elektronikus irat az ügyintézési határidő számítása szempontjából a címzetthez történő megérkezéskor minősül beérkezettnek. (15) Az egy küldeményben érkező, de különböző ügyekhez tartozó iratokat külön kell érkeztetési azonosítóval ellátni és az érkeztetési nyilvántartásba bevezetni. (16) Az elektronikus érkeztető nyilvántartás elektronikus adathordozóra elmentett példányát az elektronikus archiválást követő második évben meg kell semmisíteni.

47 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám Az iratok csatolása, szerelése (előzményezés) 25. (1) Az irat iktatása előtt meg kell állapítani, hogy van-e az iratnak előzménye. Amennyiben az iratnak a tárgyévben van előzménye, akkor azt az előzmény következő alszámára kell iktatni. Amennyiben a küldeménynek a korábbi évben (években) van előzménye, akkor az előzményt a tárgyévi iktatott ügyirathoz kell szerelni. A szerelés tényét az iktatókönyvekben rögzíteni kell úgy, hogy az előirat iktatószámát az utóiratnál, az előzménynél pedig az utóirat iktatószámát szükséges megjeleníteni. A szerelést papíralapú ügyirat esetében az előadói íven jelölni kell. Ettől kezdve a szerelt ügyirat nem létezik önállóan, a tárgyévi ügyirat része lesz. Amennyiben az előzményirat nem szerelhető, úgy annak hollétét és iktatószámát az új irathoz tartozó előadói íven és az iktatókönyvben kell feltüntetni. (2) Amennyiben az előzményezés során megtalált iratról kiderül, hogy nem az új irat előirata, de annak ismerete szükséges a szignáláshoz, valamint az ügy elintézéséhez, a két iratot átmenetileg csatolni kell. Az ügy lezárása után a csatolt iratokat eredeti irattári helyükre kell visszahelyezni. A csatolást, illetve annak megszüntetését az iktatókönyvben és az előadói íven jelölni kell a megfelelő rovatban vagy a kezelési feljegyzésekben. 20. Az ügyintéző kijelölése (szignálás) 26. (1) Az iktatást megelőzően az érkezett iratot az ügyintéző vagy szervezeti egység kijelölése érdekében a vezetőnek vagy az általa felhatalmazott személynek be kell mutatni. A vezető engedélyezheti az irat bemutatás előtti iktatását. (2) Ha a szignálási joggal rendelkező vezető az irányítása alá tartozó szervezeti egységre szignál küldeményt, azt az érkeztetési azonosítóval kell továbbítani. Az iktatás az érdemi ügyintézéssel foglalkozó szervezeti egységnél történhet, ettől eltérő esetben az egyedi Iratkezelési Szabályzat előírása szerinti módon. (3) Az irat előzményére utaló hivatkozási szám alapján előszignálás, tárgyának, tartalmának megjelölésével különösen az iratkezelési szoftver által biztosított formában és automatikus szignálás is történhet. Ebben az esetben közvetlenül az eljáró szervezeti egység, illetve az ügyintéző részére kell továbbítani az iratot, amely, illetve aki jogosult az ügyben eljárni és az iratkezelési feljegyzéseket megtenni. A szignálási jogosultsággal rendelkező vezető az elő- és automatikus szignálást felülbírálhatja és módosíthatja. (4) Az iratot a szervezeti egység vezetőjének szignálása nélkül az adott szervezeti egység ügyrendjében kijelölt azon ügyintézőhöz lehet továbbítani, aki jogosult az ügyben eljárni, az iratkezelési feljegyzéseket megtenni. Az egyedi Iratkezelési Szabályzatban az előszignálási jegyzéket és az iratkezelési szoftver által biztosított automatikus szignálás rendjét is meg kell határozni. (5) Az irat szignálására jogosult: a) kijelöli az ügyintézőt vagy szervezeti egységet, b) az ügyintéző távolléte esetén kijelöli az ügyben eljáró kormánytisztviselőt, c) közli az elintézéssel kapcsolatos esetleges külön utasításait (határidő, sürgősségi fok stb.), melyeket a szignálás idejének megjelölésével feljegyez az előadói ívre (előadói ív hiánya esetén az iratra), és aláírja, d) idegen nyelvű irat esetén gondoskodik a magyar nyelvű tartalmi kivonat elkészíttetéséről. Az iratért a kijelölt továbbszignálás esetén az utoljára kijelölt kormánytisztviselő vagy szervezeti egység vezetője felelős. (6) Az iratkezelés során az iratkezelés szempontjából releváns feljegyzés (különösen vezetői vagy kormánytisztviselői utasítás) ideiglenes megoldással való elhelyezése (például öntapadós lap, rátűzött cédula, ceruzával írt feljegyzés) tilos. V. FEJEZET AZ IRATOK NYILVÁNTARTÁSA, IKTATÁSA 21. Az iktatásra nem kerülő irat nyilvántartása 27. (1) Nem kell iktatni, vagy külön jogszabályban meghatározott módon kell nyilvántartani és kezelni: a) a könyveket, tananyagokat, b) a meghívókat, c) a közlönyöket, d) a számviteli bizonylatokat, szigorú számadási kötelezettség alá vont bizonylatokat és nyomtatványokat,

48 3020 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám e) a munkaügyi nyilvántartásokat, f) a bérszámfejtési iratokat, g) a nem szigorú számadású bizonylatokat, h) az anyagkezeléssel kapcsolatos nyilvántartásokat, i) a visszaérkezett tértivevényeket, elektronikus visszaigazolásokat és a 24. (12) bekezdésében foglalt értesítést, j) a bemutatásra vagy jóváhagyás céljából visszavárólag érkezett iratokat. (2) Az iktatást nem igénylő küldemények állapotát az iratkezelési szoftverben nem iktatandó -ra kell állítani. (3) Nem kell érkeztetni, iktatni és más módon sem kell nyilvántartásba venni: a) az üdvözlőlapokat, b) a reklámanyagokat, tájékoztatókat, c) a sajtótermékeket, d) az előfizetési felhívásokat, az árjegyzékeket. 22. Az iktatókönyv (tartalma, nyitása, zárása) 28. (1) A Kormányhivatalnál az iktatás az e célra rendszeresített, évente megnyitott, tanúsított iratkezelési szoftver által biztosított iktatókönyvben történik. Az iktatás a kormánymegbízott átruházott hatáskörében az iratkezelés irányításáért felelős vezető által meghatározott iktatóhelyeken történik. Az iratkezelésért felelős szervezeti egység az informatikai szakterülettel együttműködve gondoskodik a tárgyévi iktatókönyvek megnyitásáról. Az iratok iktatását és mutatózását együtt az iratkezelési szoftver foglalja össze. Az iktatásra szolgáló nyilvántartás egyúttal mutató is. (2) Az iktatást oly módon kell végezni, hogy az iktatókönyvet az ügyintézés hiteles dokumentumaként lehessen használni. Az iktatás során az iktatókönyvben az ügyintézés különböző fázisaiban amennyiben az adat rendelkezésre áll kötelezően fel kell tüntetni: a) az iktatószámot, b) az iktatás időpontját, c) a beérkezés időpontját, módját, érkeztetési azonosítóját, d) a küldő azonosító adatait, e) a címzett azonosító adatait, f) a hivatkozási számot (idegen szám), g) a mellékletek számát, típusát (papíralapú, elektronikus), h) az ügyintézésért felelős szervezeti egység megnevezését, i) az ügyintéző nevét, j) az irat tárgyát, k) az elő- és utóiratok iktatószámát, l) a kezelési feljegyzéseket, m) az intézés határidejét, módját és az elintézés időpontját, n) az expediálás módját, időpontját, o) az irattári tételszámot, p) az irattárba helyezés tényét és időpontját, q) az adathordozó típusát, fajtáját (papíralapú, elektronikus). (3) Az elektronikus iktatókönyv zárásának részeként el kell készíteni az elektronikus érkeztető nyilvántartásnak, elektronikus iktatókönyvnek, azok adatállományainak (címlista, tételszám, megőrzés, iratforgalom dokumentálásának információi) és az elektronikus dokumentumoknak az év utolsó munkanapi vagy amennyiben az iktatókönyv zárása év közben történik a zárás időpontja szerinti iktatási állapotát tükröző, az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak szerinti elektronikus archivált változatát. Az elektronikus dokumentumokat külön adathordozóra elmenteni és a későbbi olvashatóságát biztosítani kell. E feladatok elvégzéséről az iratkezelésért felelős szervezeti egység az informatikai szakterülettel együttműködve gondoskodik. Biztosítani kell figyelemmel a 29. -ban foglalt kivételre, hogy zárás után a rendszerben az adott évre, az adott iktatókönyvben ne lehessen több iratot iktatni. A felvitt iktatási adatbázist a vonatkozó adatvédelmi szabályok betartásával a jogosultak számára korlátlan ideig hozzáférhetővé kell tenni. Az iktatási adatbázis éves biztonsági mentésére az utolsó irat iktatását követően intézkedni kell.

49 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám 3021 (4) A biztonsági másolatot az informatikai szakterületen kell tárolni, és biztosítani kell az elektronikus ügyintézésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések maradéktalan érvényesülését. (5) Az adathordozók olvashatósági vizsgálatát legalább 3 évente el kell végezni. (6) Az iktatási adatbázis időszaki biztonsági mentéséről a Kormányhivatal egyéb szabályzatában meghatározottak szerint kell gondoskodni. A biztonsági másolatot a kijelölt szervezeti egység tárolja. (7) Az elektronikus iktatókönyv zárásakor az iktatókönyveket és a hozzájuk kapcsolódó adatállományokat csak olvasási funkció alkalmazását biztosító módon szükséges elektronikusan archiválni. Az archivált adatokat tartalmazó adathordozók egy példányát nyilvántartásba vétel céljából átadás-átvételi jegyzőkönyvvel kell átadni a központi irattárnak. Az adathordozó felületén végleges módon rögzítik az adatok és állományok megnevezését, nagyságát, fájlkiterjesztését, a rögzítés dátumát és az elektronikus archiválásért felelős nevét. 29. (1) Az éven túl iktatott ügyiratok elektronikus iktatókönyvének vezetése és zárása kivételt képez a 28. (3) bekezdésben foglaltak alól. A jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően a különböző években, de ugyanazon ügyben keletkezett iratokat is egy főszámon lehet nyilvántartani. Az egy főszámon nyilvántartható ügyek körét az iratkezelésre vonatkozó, a helyi sajátosságokat figyelembe vevő, egyedi Iratkezelési Szabályzatban kell meghatározni. (2) Az éven túl iktatott ügyiratok elektronikus iktatókönyvének a zárás részeként elkészített, elektronikusan archivált változata az adott és az előző években iktatott és kizárólag a zárás évében lezárt ügyiratok listáját tartalmazza. 23. Az iktatószám 30. (1) Az egy adategyüttesként kezelendő iktatószámot az alábbi szerkezetnek megfelelően kell képezni: iktatóhely azonosító (betű és szám), iktatókönyv azonosító (szám, betű vagy ezek kombinációja), főszám-alszám/évszám (arab szám). A főszám és alszám az elektronikus iktatórendszer által automatikusan képzett, folyamatos sorszám, az évszám az aktuális év négy számjegye. (2) Az iktatószámban szereplő iktatóhely azonosító adatait a 2. függelék tartalmazza. Az iktatószámban szereplő iktatókönyv azonosító meghatározásáért, azok nyilvántartásáért az iratkezelés felügyeletért felelős vezető a felelős. A nyilvántartási jegyzéket a szervezeti változások függvényében felül kell vizsgálni. (3) Egy iktatókönyvön belül a főszámokat és a hozzá tartozó alszámokat folyamatos, zárt, emelkedő sorszámos rendben az elektronikus iktatórendszer generálja. (4) Az ugyanazon ügyben, ugyanabban az évben keletkezett iratokat egy főszámon kell nyilvántartani. (5) Az iktatás minden év január 1-jén 1-es sorszámmal kezdődik, és a naptári év végéig emelkedő számmal folytatódik. (6) A (4) és (5) bekezdésekben foglaltaktól eltérően a különböző években, de ugyanazon ügyben keletkezett iratokat is egy főszámon lehet nyilvántartani az R.-ben foglaltaknak megfelelően. (7) Egy iratnak csak egy iktatószáma lehet, a már egyszer bármelyik szervezeti egység által beiktatott iratot kizárólag akkor lehet újra iktatni, ha a megküldött irat a címzett szervezeti egység feladatkörébe tartozó új, más ügykörbe tartozó ügyet keletkeztet, és eltérő megőrzési időt biztosító irattári tételbe kell besorolni. (8) A családtámogatási ügyekkel kapcsolatos iratok nyilvántartása során egy ügyfél részére ügycsoportonként egy főszámot lehet nyitni, és a különböző családtámogatási jogcímen folyósított ellátásokkal összefüggő iratokat annak alszámára kell iktatni. Az ügyfél ellátásával kapcsolatos iratot előadói ív helyett iratgyűjtőbe kell elhelyezni. 24. Az iratok iktatása 31. (1) A Kormányhivatalhoz érkező, illetve ott keletkező iratokat a Szabályzatban meghatározottak kivételével, ha jogszabály másként nem rendelkezik, iktatással kell nyilvántartani. (2) Az iratok iktatása az elektronikus iktatókönyvbe történő bejegyzéssel és ezzel egyidejűleg az iktatóbélyegző lenyomatának az iraton való elhelyezésével, a bélyegző rovatainak kitöltésével történik. Az elektronikus nyilvántartásban biztosítani kell az érkeztetési azonosító és az iktatószám kölcsönös hivatkozásának megjelenítését. (3) Papíralapú iratkezelés esetén iktatni minden esetben az eredeti iraton kell, borítólap vagy csatolt üres lap nem iktatható. Az iktatószámot az irat mellékletére a számú melléklet a iktatószámú irathoz szövegezéssel is fel kell jegyezni. Több melléklet esetén, ha a mellékletek egyben tartása összefűzéssel megoldható, az iktatószám feljegyzését elegendő az összefűzött iratcsomó fedlapján elvégezni.

50 3022 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám (4) Átirat nélkül, továbbítás céljából érkező okiratok (pl. jogsegélykérelem, hiteles fordítás, anyakönyvi kivonat, bírósági ítélet) esetén fénymásolatot kell készíteni, és az iktatóbélyegző lenyomatát a másolaton kell elhelyezni. Egyéb esetben az iratról készített másolatokat nem szabad iktatni, azonban a másolati példányokon fel kell tüntetni, hogy másolat. (5) A több fázisban intézett ügyek egyes fázisaiban keletkezett iratok ügyiraton belüli irategységnek, ügyiratdarabnak minősülnek, iktatásuk a főszám alszámaira történik. (6) Az iktatásra kerülő papíralapú iraton kivéve a kiadmányozás után továbbítandó iratot az iktatóbélyegző lenyomatát el kell helyezni, és a rovatait ki kell tölteni. Ha ez helyhiány miatt nem lehetséges, az iktatás adatait az iktatóbélyegző használata nélkül kell az iraton feltüntetni. Az iktatóbélyegző lenyomata tartalmazza: a) az iktató szerv megnevezésének, b) az iktatás dátumának, c) az irat iktatószámának, d) a mellékletek számának feltüntetésére szolgáló rovatokat. (7) Soron kívül kell iktatni és továbbítani a táviratokat, elsőbbségi küldeményeket, a rövid határidős iratokat, a hivatalból tett intézkedéseket tartalmazó azonnal, illetve sürgős jelzéssel érkezett iratokat. Ha az irat munkaidőn kívüli időben érkezik, azt a következő munkanapon iktatni kell, és a tényleges érkezési, átvételi időpontot minden esetben rögzíteni kell. (8) Az iratkezelési szoftverben rögzíteni kell az ügyirat tárgyát, melyet az adott irat tartalma határoz meg. (9) Téves iktatás esetén meg kell jelölni, hogy a tévesen beiktatott ügy iratát mely számra iktatták át. Az iktatókönyvben a módosításokat tartalmuk megőrzésével, naplózás útján kell dokumentálni. A tévesen kiadott iktatószám nem használható fel újra. (10) Az iratkezelési szoftver biztosítja az iktatás során rögzített adatok különböző szempontok szerinti keresését. Az irathoz a tárgy jellemzői alapján tárgyszavakat lehet rendelni. (11) A papíralapú, közvetlenül a Kormányhivatalhoz benyújtott iratokat az R. 2. mellékletében és a 3. függelékben meghatározott iratok kivételével legkésőbb az iktatást, a saját keletkezésű iratokat a kiadmányozást követően dokumentumszkenner segítségével digitalizálni, és az iktatókönyvben a megfelelő iktatószámhoz kell rendelni. A szkennelt fájlok pdf formátumban biztosítva a papír formátummal való megegyezőséget tekinthetők meg az adott iktatószámnál. (12) Elektronikus úton, a levelezőrendszeren ( , fax), valamint a hivatali kapun érkezett küldeményeket, automatikusan áthelyezve kell az iratkezelési szoftverben megjeleníteni. A továbbiakban az iratkezelési szoftverben kell az elektronikus iratokat kezelni és az iratokkal, valamint az ügy intézésével kapcsolatos folyamatokat dokumentálni. (13) Az iratok nyilvántartásba vett adataihoz az iratok digitalizált képe kerül tárolásra, amelyeket az iratkezelés szoftver vagy automatikusan rendel össze, vagy az iktatást végző munkatársnak kell manuálisan egymáshoz rendelnie. 25. Az iratok átadása, továbbítása ügyintézésre 32. (1) Az iratok kiadását, átadás-átvételét az elektronikus átadás-átvétel mellett papír alapon átadókönyvben, valamint elektronikus iktatóprogramban előállítható átadási jegyzékkel is lehet igazolni, az irat nyilvántartási számának, illetve egyéb azonosító adatának, az átvétel időpontjának feljegyzésével az átvevő aláírásának és neve olvasható feltüntetésének ellenében. (2) Amennyiben egy iratot több belső címzett számára kell továbbítani, azt azonos iktatószám alatt külön iratpéldányok létrehozásával és továbbításával kell megtenni, megjelölve az egyedi címzetteket és a határidőt. (3) A szignált és nyilvántartásba vett iratokat az iratkezelési szoftverben való átadás-átvétel igazolása mellett az ügyintézőhöz kell továbbítani. (4) Az iratanyagért a kijelölt továbbszignálás esetén az utoljára megjelölt szervezeti egység vagy ügyintéző a felelős. Az iktatókönyvben folyamatosan rögzíteni kell az ügyirat hollétét, hogy fellelési helye, útja követhető, ellenőrizhető és visszakereshető legyen. (5) Az ügyintéző az általa készített kiadmánytervezet irattári példányát szignójával köteles ellátni.

51 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám Kiadmányozás 33. (1) A kiadmányozási jog gyakorlásának rendjét az SZMSZ-ben, valamint a kiadmányozási szabályzatban foglaltak határozzák meg. (2) Külső szervhez vagy személyhez küldendő iratot kiadmányként csak az előzőekben meghatározottak szerinti kiadmányozási jogkörrel rendelkező személy írhat alá. (3) A kiadmányozási jogkörrel rendelkező személy névaláírását tartalmazó bélyegző csak akkor használható, ha ezt az azonos ügyben kiadott iratok száma feltétlenül indokolja, és ezt a kiadmányozási jogkörrel rendelkező személy a kiadmány irattári példányán elrendeli. (4) A kiadmányozásra jogosult személy a több példányban készített tervezetet egyetértése esetén az irattári példányon aláírásával, valamint keltezéssel látja el, és meghatározza a többes példányok kiadmányozására vonatkozó utasítását. Az s. k. jelzés alkalmazása esetén a hitelesítésre felhatalmazott személy a kiadmány hiteléül záradékot a többi példányra rávezeti, hivatalos bélyegzővel ellátja és aláírja. (5) Idegen nyelven készített kiadmány esetén a kiadmánytervezet készítője köteles gondoskodni a magyar nyelvű tartalmi kivonat elkészítéséről. (6) A kiadmány külső szerv vagy személy részére nem postai vagy elektronikus úton történő továbbítására csak annak dokumentálása (kézbesítőkönyvben aláírással történő átadás, faxon történő továbbítás esetén a visszaigazolás irathoz kapcsolása) mellett kerülhet sor. (7) Ha kettő vagy több, más-más iktatószámon bejegyzett ügy elintézése egyszerre, egy kiadmányon történik, akkor a kiadmánytervezeten fel kell tüntetni minden irat iktatószámát. A kormányzati ügykezelő az iktatókönyvben e feltüntetett számok alapján rögzíti az ügy elintézésének megtörténtét. (8) Nem minősül kiadmánynak az elektronikus visszaigazolás, a fizetési azonosítóról és az iktatószámról szóló elektronikus tájékoztatás. (9) Jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában az irat akkor hiteles kiadmány, ha a) azt az illetékes kiadmányozó saját kezűleg aláírja, és aláírása mellett a Kormányhivatal hivatalos bélyegzőjének lenyomata szerepel, b) a kiadmányozó neve mellett az s. k. jelzés szerepel, a hitelesítésre felhatalmazott személy azt aláírásával igazolja, továbbá a felhatalmazott személy aláírása mellett a Kormányhivatal hivatalos bélyegzőjének lenyomata szerepel, c) a Kormányhivatal a közigazgatási felhasználásra vonatkozó követelményeknek megfelelő elektronikus aláírással látja el, d) elektronikus közokiratnak minősül, és az elküldését igazoló visszaigazolás rendelkezésre áll. (10) Az elektronikus aláírás kezelésének rendjét és a nyilvántartására kijelölt szervezeti egységet ha azokról más belső szabályzat nem rendelkezik az egyedi Iratkezelési Szabályzat határozza meg. (11) Nyomdai sokszorosítás esetén elegendő, ha a) a kiadmányozó neve mellett az s. k. jelzés és a kiadmányozó Kormányhivatal hivatalos bélyegzőjének lenyomata vagy b) a kiadmányozó névbélyegzőjének és a kiadmányozó Kormányhivatal hivatalos bélyegzőjének lenyomata szerepel. (12) A Kormányhivatalban őrzött iratokról készített hiteles másolatot úgy kell elkészíteni, hogy a másolt irat valamennyi oldalán szerepel a) Az eredetivel mindenben megegyező hiteles másolat záradék, b) a Kormányhivatal hivatalos bélyegzőjének lenyomata, c) az iratot őrző szervezeti egység vezetőjének vagy az általa kijelölt személynek az aláírása, d) a hitelesítés időpontja. Amennyiben a több oldalból álló hiteles másolat elkészítése megoldható az iratok hitelesített egybefűzésével, abban az esetben az összefűzött dokumentum első oldalán fel kell tüntetni az iktatószámot és hogy a dokumentum hány számozott oldalt tartalmaz. Személyi azonosító nélkül kiadott okiratról készített hiteles másolat esetében a záradékon Az eredetivel megegyező hiteles másolat szerepel. (13) A Kormányhivatal által készített hiteles kiadmányról a papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól szóló 13/2005. (X. 27.) IHM rendeletben foglaltak szerint lehet hiteles elektronikus másolatot készíteni. Az elektronikus kiadmány hitelesítésére a kiadmányozás időpontját dokumentáló minősített elektronikus aláírást kell alkalmazni.

52 3024 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám (14) Az iratokhoz a kiadmányozó döntése alapján az alábbi kezelési utasítások alkalmazhatók: a) Saját kezű felbontásra!, b) Más szervnek nem adható át!, c) Nem másolható!, d) Kivonat nem készíthető!, e) Elolvasás után visszaküldendő!, f) Zárt borítékban tárolandó!, g) sima, ajánlott, tértivevényes, elsőbbségi küldemény stb., h) Eredeti címen kézbesítendő. (15) A kezelési utasítások nem korlátozhatják a közérdekű adatok megismerését. 27. Az irat továbbítása, expediálása 34. (1) Az ügyintéző köteles gondoskodni a kiadmány expediálásáról, a kiadmányt és az esetleges mellékleteit köteles kézbesítésre megfelelően előkészíteni. A kézbesítésért felelős személy csak teljes, hitelesen kiadmányozott, kiadói utasítással és amennyiben van melléklettel ellátott ügyiratot vehet át. (2) A kézbesítésért felelős személynek ellenőriznie kell, hogy a hitelesített iratokon végrehajtottak-e minden kiadói utasítást, és a mellékleteket csatolták-e. (3) A küldeményeket az átvétel napján, de legkésőbb az azt követő munkanapon kell továbbítani. (4) Az iratokat a kézbesítésért felelős személyek továbbítják. A kézbesítésért felelős személy az irat átvétele után köteles a) az iratot a címzettnek az azonnal, illetve a sürgős jelzéssel ellátottakat soron kívül továbbítani, b) az iktatókönyvbe a továbbítás megtörténtét bejegyezni, c) az előadói íven és az irat irattári példányán az elküldés (expediálás) időpontját feljegyezni és aláírni. (5) A külső terjesztésre készült azonos szövegű kiadmányból minden címzett számára egy-egy iratpéldányt kell készíteni a címzettek egyenkénti megadásával vagy a megfelelő elosztólista kiválasztásával. Amennyiben a kiadmánynak több, nem közfeladatot ellátó személy címzettje van, a záró részt követően az Értesülnek: cím alatt nem hozhatók az eljárásban részt vevő személyek tudomására a többi résztvevő személyes adatai. (6) Az iratot borítékban (szükség esetén csomagban) kell továbbítani. A küldeményeket elküldésre készen, borítékolva, becsomagolva, dokumentáltan kell átadni a továbbítást végző szervezeti egység részére. Tértivevényes feladás esetén a borítékhoz kell tűzni a kitöltött, a küldemény iktatószámát is tartalmazó tértivevényt. (7) Az azonos címzettnek szóló iratokat lehetőleg egy borítékba kell helyezni, és a borítékra valamennyi irat iktatószámát fel kell jegyezni. Telefaxon, ben küldött irat esetén a továbbításra utaló igazolást az irathoz kell rögzíteni. (8) A boríték címoldalán fel kell tüntetni: a) a küldő szervezeti egység megnevezését és címét, b) az irat (iratok) iktatószámát, c) a címzett megnevezését és címét, d) a továbbításra vonatkozó egyéb jelzéseket ( s. k. felbontásra, sürgős, ajánlva, eredeti címen kézbesítendő ). (9) A küldeményeket a továbbítás módja szerint kell kezelni: a) személyes átvétel esetén elegendő a kézbesítési időpont és az átvétel aláírással történő igazolása a kiadmány irattári példányán vagy a kézbesítőkönyvben, b) postai kézbesítés esetén a postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól, valamint a postai szolgáltatók általános szerződési feltételeiről és a postai szolgáltatásból kizárt vagy feltételesen szállítható küldeményekről szóló 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően, c) külön kézbesítő, futárszolgálat igénybevétele esetén a szerződésben rögzített szabályoknak megfelelően, d) elektronikus úton történő kézbesítés esetén az elektronikus visszaigazolás biztosításával, e) az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszerbe bekapcsolt szervek részére küldött iratokat az iratkezelési szoftver segítségével elektronikus úton kell továbbítani a címzett részére, f) az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszeren kívüli ügyfelek részére a válaszlevelet az iratkezelési szoftver segítségével, a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatást végző kijelölt szolgáltató részére történő továbbítást biztosító funkció kiválasztásával kell megküldeni.

53 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám 3025 (10) Ha a postára adott küldemények valamilyen okból pl. téves címzés miatt visszaérkeznek, a küldeményt az irattal együtt vissza kell adni az ügyintézőnek, aki rendelkezik a visszaérkezett irat további kezeléséről. A kézbesített küldemények tértivevényeit iktatás nélkül az ügyirat irattári példányához kell szerelni. (11) Elektronikus levélben iratot csak akkor lehet küldeni, ha a címzett a kérelmet elektronikusan küldte be, vagy azt az elektronikus levélcíme megadása mellett kifejezetten kéri. Az elektronikus tértivevényeket, visszaigazolásokat iktatás nélkül az ügyirathoz kell rendelni. (12) Amennyiben a címzett az értesítési tárhelyére kérte a választ, de annak megérkezése előtt az ügyfélkapus regisztrációja megszűnik, és ezáltal Ügyfélkapu-hozzáférésre nem lesz jogosult, vagy az elektronikus levél elküldése meghiúsul, illetve a központi postafiók a letöltést nem regisztrálta, a Kormányhivatal az elektronikus irat papíralapú hiteles változatát a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatást végző kijelölt szolgáltató közreműködésével köteles a címzett részére megküldeni. (13) A Kormányhivatalon belül a belső felhasználásra készült iratok (pl. körlevelek) a vezetői aláírást követően elektronikus formában, szkennelt változatban a levelezőrendszeren keresztül is továbbíthatók. Körlevelek kiadása esetén az aláírt eredeti példányt a keletkeztető szervezeti egység ügyiratában kell kezelni, egy másodlati példányt a körlevélnyilvántartást vezető szervezeti egységhez haladéktalanul meg kell küldeni. (14) A tárgyévi, az átadás-átvételt dokumentáló papíralapú futár-, feladó és átadási jegyzékeket visszakereshető módon, emelkedő számsorrendben vagy időrendben lefűzve kell tárolni, továbbá megőrizni az irattári tervben meghatározott ideig. (15) Elektronikus úton (pl. telefax, ) küldött irat továbbítását az időpont, a továbbítás módja, adathordozójának típusa és adathordozója megjelölésével be kell jegyezni az iktatókönyvbe. (16) Az R. 2. mellékletében, valamint a 3. függelékben meghatározott küldeményekkel kapcsolatos válaszlevelek megküldése hagyományos módon, papír alapon történhet. VI. FEJEZET AZ IRAT HATÁRIDŐ-NYILVÁNTARTÁSBA, IRATTÁRBA HELYEZÉSE, LEVÉLTÁRI ÁTADÁSA, SELEJTEZÉSE ÉS MEGSEMMISÍTÉSE 28. Az irat határidő-nyilvántartásba helyezése 35. (1) Határidő-nyilvántartásba kell helyezni azt az iratot, amelynek végleges elintézése valamilyen közbenső intézkedés elvégzése, feltétel bekövetkezése vagy megszűnése után válik lehetővé. Az iratot határidő-nyilvántartásba vagy irattárba helyezni csak a kiadmányozásra jogosult vagy megbízottja engedélyével lehet. Az engedély tényét az iraton fel kell tüntetni. (2) A határidőt az iratkezelési szoftver megfelelő mezőjében és az előadói íven a munkanap (adott esetben óra, perc) megjelölésével kell feltüntetni. (3) A határidő-nyilvántartásért felelős személy az átvett határidőzött iratot köteles a) az egyéb iratoktól elkülönítve, a határidőként megjelölt időpont és az iktatószám sorrendjében elhelyezni, b) a határidő letelte napján ha időközben másként nem intézkedtek a határidő-nyilvántartásból kivezetni és az ügyintézőnek átadókönyvvel átadni. (4) A határidő-nyilvántartásból történő kivételt, a határidő meghosszabbítását az ügyintéző az előadói íven aláírásával és keltezéssel ellátva, illetve az iktatásért felelős személy az iktatókönyv megfelelő rovatába köteles feljegyezni. 29. Irattár 36. (1) A Kormányhivatalnál az iktatóhelyekkel rendelkező szervezeti egységek átmeneti irattárat működtethetnek, így az iratok tárolása történhet a szervezeti egységek átmeneti irattárában vagy a Központi Irattárban. A Kormányhivatalok irattárairól, azok működési rendjéről és a tároló feltételeiről (pl. tárolórendszer típusa, kapacitása) az egyedi Iratkezelési Szabályzatban kell rendelkezni. (2) Központi irattározás céljára megfelelően kialakított és felszerelt, az irattári anyag szakszerű és biztonságos őrzésére alkalmas helyiséget kell biztosítani. Az irattár berendezésénél a tűz- és a balesetvédelmi rendelkezések mellett a kezelés célszerűségi szempontjait is figyelembe kell venni. A központi irattári helyiség akkor felel meg céljának, ha száraz, portól és más szennyeződéstől tisztán tartható, megfelelően megvilágítható, levegőztetése és légcseréje

54 3026 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám megoldott, továbbá ha a tűzvédelmi követelményeknek megfelel, és a tárolást nem veszélyeztetik közművezetékek, valamint a kívül támadt tűztől és erőszakos behatolástól védett. A papíralapú iratok tárolásához az irattárban lehetőség szerint állandóan biztosítani kell a megfelelő páratartalmat és hőmérsékletet. Az iratok elhelyezésére a központi irattári helyiséget nyitott vagy zárt stabil rendszerben telepített felületi festékkel ellátott fémből készített állványokkal célszerű berendezni. (3) A nem papíralapú iratok tárolását, az adathordozó időtállóságát biztosító paramétereknek megfelelően kialakított tárolórendszerekben kell biztosítani. Az adatvesztés megakadályozása érdekében gondoskodni kell az adathordozón található információk hiteles másolásáról, konvertálásáról, központi elektronikus archiválásáról. 30. Irattározás és az irat átmeneti irattárba helyezése 37. (1) Az ügyintézőnek legkésőbb az ügy befejezésével egyidejűleg az előadói ív megfelelő rovatába az irattári terv alapján meghatározott irattári tételszámot és a megőrzés idejét rá kell vezetnie, valamint az ügyiratdarabokat, iratokat alszám szerint emelkedő sorrendben, hiánytalanul az előadói ívben kell elhelyeznie. Amennyiben illetékesség (hatáskör) változása miatt az eredeti iratok áttételével zárul az eljárás, akkor az előadói ívben csak az áttételi végzést és szükség esetén az áttett iratok iratjegyzékét kell elhelyezni. (2) Amennyiben a Kormányhivatal átmeneti irattárat működtet, az átmeneti irattárban kell elhelyezni az elintézett, további érdemi intézkedést nem igénylő irattári tételszámmal ellátott ügyiratokat. Az irattárba helyezés előtt az ügyintézőnek meg kell vizsgálnia, hogy az előírt kezelési és kiadási utasítások teljesültek-e. (3) Átmeneti és Központi Irattárba helyezni csak teljes ügyiratot az ügyben keletkezett összes iratot együtt kezelve lehet. (4) A küldemény borítékját az ügyirathoz kell szerelni, ha a) az ügyirat benyújtásának időpontjához jogkövetkezmény fűződik, és az időpont megállapítása más úton nem biztosítható, b) a beküldő nevét vagy pontos címét csak a borítékról lehet megállapítani, c) a küldemény hiányosan vagy sérülten érkezett, d) bűncselekmény vagy szabálysértés gyanúja merül fel. (5) Az Átmeneti és Központi Irattárba adást és az irattári anyag kezelését dokumentáltan, visszakereshetően kell végezni. (6) A szervezeti egységek átmeneti irattárában a folyó és az azt megelőző kettő öt év iratait évkörök, őrzési idő, irattári tételszámok, azon belül iktatószámok növekvő sorrendjében őrzik. Az irat átmeneti irattárban tartási idejét a Kormányhivatalok egyedi Iratkezelési Szabályzatában kell meghatározni. (7) Az irattárba helyezés alkalmával a kormányzati ügykezelő, kormánytisztviselő köteles ellenőrizni, hogy az ügykezelés szabályainak eleget tettek-e, amennyiben hiányosságot észlel az iraton, köteles visszaadni az ügyintézőnek, aki köteles gondoskodni a kijavításról, illetve pótlásról. Az irattárba helyezés során az iktatókönyv megfelelő rovatában fel kell tüntetni az irattárba helyezés időpontját. (8) A Központi Irattárban lezárt évfolyamú ügyiratokat, azok iktatókönyvét és papíralapú segédkönyveit lehet elhelyezni. Az ügyiratokat átadás-átvételi jegyzőkönyvvel vagy az iktatóprogramból előállított iratjegyzékkel kell a Központi Irattárnak átadni. A Központi Irattárba történő átadást az iktatókönyvben vagy az iratkezelési rendszerben is rögzíteni kell. (9) Az iratok átadásakor két példányban kell elkészíteni az átadó szervezeti egység vezetője vagy az általa kijelölt, az átadás lebonyolításáért felelős kormánytisztviselő és a Központi Irattárat működtető szervezeti egység vezetője vagy az általa kijelölt irattáros által aláírt Irat átadás-átvételi jegyzőkönyvet, amelynek melléklete a tételes iratjegyzék. A nem selejtezhető jegyzőkönyv és az iratjegyzék egyik példányát a Központi Irattár, a másik példányt az iratokat leadó szervezeti egység őrzi. (10) A hiányosan vagy félreérthetően kitöltött Átadás-átvételi jegyzőkönyvet és iratjegyzéket helyesbítésre az átadásért felelős vezetőnek vissza kell küldeni, annak helyesbítéséig a Központi Irattár nem fogadhatja be az adott jegyzékben szereplő iratokat. (11) Azokról az iratokról, amelyeket a szervezeti egység visszatart, és az iktatókönyvből nincsenek kivezetve, Hiányjegyzék -et kell készíteni. A visszatartott iratokat azok későbbi leadása után a Hiányjegyzék -ből törölni kell, és a Központi Irattárba helyezve megjegyzéssel kell ellátni.

55 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám A Központi Irattár működése, az iratok átadása a Központi Irattár részére 38. (1) A szervezeti egységek az ügyiratokat a Szabályzatban meghatározott előírásoknak megfelelően a Központi Irattárnak kötelesek átadni. (2) A Központi Irattár a) tárolja és nyilvántartja a Kormányhivatal által leadott iratokat, b) az irattárban őrzött iratanyagokról gyarapodási és fogyatéki naplót vezet, c) gondoskodik az iratok átmeneti vagy végleges kiadásáról, d) az őrizetében lévő lejárt megőrzési idejű iratokat dokumentáltan selejtezi, e) gondoskodik a nem selejtezhető köziratoknak az illetékes levéltár részére történő átadásáról. (3) A Központi Irattárba helyezés előtt az átadó szervezeti egység kormánytisztviselőjének az ügyiratból a munkapéldányokat, felesleges fénymásolatokat, a 36. (4) pontjában meghatározottakon kívüli borítékokat ki kell emelni, és a selejtezési eljárás mellőzésével meg kell semmisíteni. A műanyag és fém kellékeket el kell távolítani. (4) A Központi Irattár az iratokat eredeti alakjukban, előadói ívben elhelyezve, szervezeti egységek és évkörök szerint, irattári tételszámok (azon belül az iktatószámok) növekvő sorrendjében rendezve, iratkezelési segédleteikkel együtt, átadás-átvételi jegyzőkönyv és ennek mellékletét képező iratjegyzék kíséretében veszi át. (5) A Központi Irattárban elhelyezett iratokról naprakész nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás a raktári egységek szintjén készül. Tartalmazza a raktári egységben elhelyezett iratok irattári tételszámát és szükség esetén az egy adott raktári egységben található, azonos irattári tételszámhoz tartozó iratok első és utolsó iktatószámát, a raktári egység irattári helyének azonosítóját. A nyilvántartásba be kell vezetni a kiselejtezett és a levéltári átadásra került iratokat. (6) Az elektronikus adathordozóra felvitt iratokat, kezelési feljegyzéseket, nyilvántartási adatokat egy közös adathordozón kell kezelni. Az elektronikus adathordozókon tárolt adatok, állományok utólagos elolvasását, használatát az erre szolgáló eszközök esetleges módosítása, cseréje esetén is mindenkor biztosítani kell. Ha ez nem biztosítható, az elektronikus iratokról tartós, hitelesített papírmásolatot kell készíteni, vagy hivatalosan kell nyilatkozni arról, hogy a készített másolatok tartalmilag és formailag megegyeznek az elektronikus adathordozón rögzített iratokkal. (7) Az elektronikus dokumentumokat tartalmazó adathordozó esetében a Központi Irattárban csak az irattári tervben meghatározott őrzési időnek megfelelően aktualizált állapotot tükröző példányt lehet tárolni. (8) Központi Irattárba átadásra kerülő elektronikus dokumentumokat elektronikusan archiválni kell az irattárba helyezés szabályainak megfelelően. Az irattárba adást és az irattári anyag kezelését elektronikus dokumentumok esetében is dokumentáltan, visszakereshetően kell végezni. (9) A Központi Irattárba helyezés módját az adathordozó határozza meg. Így a) a papíralapú iratokat a központi irattári helyiségben kell elhelyezni, b) a nem selejtezhető, levéltári átadásra kerülő vegyes ügyiratok esetében az ügyiratba az elektronikus iratokról készült papíralapú hiteles másolatot kell elhelyezni (további intézkedésig), c) az elektronikus iratokat háttérállományban kell elektronikusan archiválni az irattárba helyezés szabályainak megfelelően, d) az archivált, két évet meghaladó őrzési idejű, elektronikus dokumentumokról a 2. év végén elektronikus adathordozóra a központi irattár rendszerének megfelelő csoportosításban hitelesített másolatot kell készíteni, e) vegyes ügyiratok esetében a selejtezhetőnek nyilvánított iratokat az adathordozónak megfelelő módszerrel kell irattározni, az ügyirat egységét ebben az esetben az iratkezelési szoftver által biztosított módszerrel kell biztosítani. (10) Az elektronikus iratok tárolását az elektronikus adathordozó időtállóságát biztosító paramétereknek megfelelően kialakított tároló rendszerekben kell biztosítani. (11) A nem selejtezhető, határidő nélkül őrzendő, valamint a területileg illetékes levéltárnak az Ltv. alapján átadásra kerülő iratanyag őrzése, valamint átadásig történő kezelése az iratkezelés felügyeletét ellátó szervezeti egység által működtetett Központi Irattár feladata. (12) A Központi Irattárba az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló 85/2012. (IV. 21.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint elkészített adathordozókat kell leadni.

56 3028 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám 32. Az irat átmeneti vagy végleges kiadása 39. (1) A Kormányhivatal kormánytisztviselői az ügyrendben vagy a munkaköri leírásban rögzített jogosultságok alapján az Átmeneti vagy Központi Irattárból hivatalos használatra kérhetnek ki iratokat. Az ügyiratok irattárból való kikérésének, kölcsönzésének oka lehet betekintés, másolatkészítés vagy szerelés céljából történő végleges kiemelés. Papíralapú iratok esetében az irattárból kiadott ügyiratról ügyiratpótló lapot kell készíteni, amelyet mint elismervényt az átvevő aláír. Az aláírt ügyiratpótló lapot a kiemelés ideje alatt az irattárban az ügyirat helyén kell tárolni. A kölcsönzést utólagosan is ellenőrizhető módon, dokumentáltan kell végezni. Az irat kiadását és visszaérkezését, a másolat készítését, valamint az irat szerelés céljából való végleges kikérését az iktatókönyvben dokumentálni kell. (2) Az irattárból kiadott iratokról külön nyilvántartást (kölcsönzési napló) kell vezetni. Az irat kiadását és visszaérkezését az iratkezelési szoftverben is rögzíteni kell. Az irattár kezeléséért felelős kormányzati ügykezelő, kormánytisztviselő az irattárból iratot véglegesen csak a vezetője írásbeli engedélye alapján adhat ki, kivéve ha az iratot más iktatott irathoz szerelik. (3) A kölcsönzési naplót az iratkezelési segédletekre vonatkozó előírások szerint kell kezelni. A kölcsönzési napló rovatai: a) sorszám (évenként 1-gyel kezdődő, folyamatos), b) a kölcsönző neve, c) a kölcsönző szervezeti egysége, d) irattári hely, e) iktatószám/tételszám/év, f) az irat tárgya, g) a kiemelés ideje (év, hó, nap), h) a kiemelést végző neve, i) a kölcsönzés határideje (év, hó, nap), j) a visszahelyezés ideje (év, hó, nap), k) a visszahelyezést végző neve. (4) A Központi Irattár iratot csak a készítő szervezeti egység vagy feladatait átvevő szervezeti egység vezetőjének írásbeli megkeresésére kölcsönöz ki, illetőleg engedélyezi a betekintést. Ettől eltérően a betekintési és iratkölcsönzési jogosultságokat az egyedi Iratkezelési Szabályzatban határozhatják meg. (5) Ha más szervezeti egység iratát kérik ki a Központi Irattárból, illetőleg más szervezeti egység iratába kérnek betekintést, akkor a leadó szervezeti egység vagy a feladatait átvevő szervezeti egység vezetőjének írásbeli engedélye is szükséges. Megszűnt szervezeti egység esetén az engedélyt a Központi Irattárat működtető szervezeti egység vezetője adja meg. (6) Elektronikus iratok esetében az arra jogosult felhasználók naplózás mellett tekinthetik meg az iratot. Amennyiben a jogosult felhasználó a saját gépéről nem éri el a megtekintendő iratot, úgy az irattár kezeléséért felelős személynek kell gondoskodnia arról, hogy a jogosult felhasználó elektronikus úton megkapja a kért irat másolatát. (7) A Központi Irattár a levéltárnak, illetve törvény által meghatározott szervek részére történő átadáson kívül iratanyagot véglegesen nem adhat ki, kivéve ha azt a megkeresés szerint más irathoz szerelik. 33. Az iratok selejtezése, megsemmisítése 40. (1) Az irattárba helyezett, lejárt megőrzési idejű iratokat a Kormányhivatal valamennyi irattárában (átmeneti, központi) az irattári tételszámok figyelembevételével, szabályszerű eljárás keretében kell selejtezni. A selejtezési eljárások elrendeléséért a kormánymegbízott átruházott hatáskörében az iratkezelés irányításáért felelős vezető a felelős. (2) A megőrzési határidő lejáratának számításakor az irattári tételbe sorolás évében érvényes irattári tervben megjelölt megőrzési időt az ügyirat lezárását követő év első napjától kell számítani. (3) Az átmeneti irattárak a Központi Irattár felügyeletével és közreműködésével végzik a selejtezést. A Központi Irattárban az iratselejtezést az iratkezelés felügyeletéért felelős vezető által kijelölt legalább 3 tagú selejtezési bizottság javaslata alapján lehet elvégezni. A selejtezést az iratokon feltüntetett irattári tételszám, illetve megőrzési idő alapján kell végrehajtani. A nyilvántartásba vett iratok többletpéldányainak selejtezéséről jegyzőkönyvet nem kell felvenni. (4) A selejtezés során ellenőrizni kell a) az iratok irattári tételszám, illetve megőrzési idő szerinti csoportosítását, b) a nyilvántartás alapján csoportosított iratok hiánytalanságát.

57 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám 3029 (5) Az iratselejtezésről a selejtezési bizottság tagjai által aláírt és az irattári hely szerinti szervezeti egység hivatalos bélyegzőjének lenyomatával ellátott selejtezési jegyzőkönyvet kell készíteni 3 példányban, amelyeket iktatás után a levéltárhoz kell továbbítani a selejtezés engedélyeztetése és két záradékolt példány visszaküldése végett. A selejtezési jegyzőkönyv kötelező és elengedhetetlen melléklete a 3 példányban elkészített selejtezési iratjegyzék. (6) A selejtezési jegyzőkönyv tartalmazza: a) a selejtezést végző szerv, szervezeti egység megnevezését, b) a selejtezési bizottság tagjainak nevét, beosztását, aláírását, c) a selejtezési eljárás alá vont irategyüttes készítőjét, d) az iratok évkörét, e) a selejtezésre kerülő irategyüttes terjedelmét iratfolyóméterben, f) a szervezeti egység vezetője ellenőrzési feladatainak megtörténtét, g) a szervezeti egység hivatalos bélyegzőjének lenyomatát, h) a megsemmisítés időpontját, i) a selejtezés alapjául szolgáló normák megnevezését, j) nyilatkozat az eljárás jogszabályoknak megfelelő lefolytatásáról, k) a selejtezés megkezdésének és befejezésének dátumát. (7) A selejtezési iratjegyzék tartalmazza: a) a selejtezésre kiválogatott iratok irattári tételszámát, b) a selejtezendő iratanyag ügykörét, c) a selejtezendő iratanyag évkörét, d) az adott tételbe tartozó ügyiratok iktatószámának számtartományát, e) a tételszám szerinti terjedelmet (iratfolyóméterben), f) az iratjegyzék készítésének helyét, időpontját, a készítő és ellenőrző személyek nevét, beosztását és aláírását. (8) A selejtezés tényét és időpontját mind az irattári, mind az iktatási nyilvántartás megfelelő rovatába be kell vezetni. (9) A levéltár az iratok megsemmisítését szükséges ellenőrzés után a selejtezési jegyzőkönyv visszaküldött példányára írt záradékkal engedélyezi. A levéltár selejtezési engedélyének birtokában a szervezeti egység vezetője az adatvédelmi és biztonsági előírások figyelembevételével gondoskodik a megsemmisítésről vagy az elszállításig történő elhelyezésről és biztonságos őrzésről. A kiselejtezett iratokat zúzással vagy az irat anyagától függő egyéb módszerek alkalmazásával úgy kell megsemmisíteni, hogy utólag ne lehessen a tartalmukat megállapítani vagy helyreállítani. (10) A megsemmisítésre váró papíralapú adathordozókat zsákokban kell elhelyezni. A zsákokban más alapanyagú adathordozó, egyéb tárgy stb. elhelyezése tilos. A zsákokra a megsemmisítendő papíralapú adathordozót elhelyező felelős szervezeti egység megnevezését rá kell vezetni, nyílását úgy kell lezárni, hogy az iratok kiszóródása kizárható legyen. (11) A Központi Irattárból kiselejtezett iratanyag megsemmisítésre való elszállítását a Központi Irattár kormányzati ügykezelői koordinálják. (12) Elektronikus dokumentumkezelés esetén az adatbázisban levő iratok metaadatainak selejtezése fizikai törlés nélkül, a selejtezés tényére vonatkozó megjelöléssel történik. A selejtezést követően az elektronikus dokumentumokat meg kell semmisíteni, és az adatbázisból úgy kell törölni, hogy helyreállításuk ne legyen lehetséges. Az elektronikus adathordozón tárolt elektronikus dokumentumok selejtezése és megsemmisítése fizikai törléssel az általános szabályok szerint történik. A fizikai törlést követően a selejtezésre vonatkozó iratkezelési metaadatokat és a kapcsolódó adatállományokat, a további őrzést igénylő elektronikus dokumentumokat a rendszergazda elektronikusan archiválja. Ezzel egyidejűleg a központi irattár közreműködésével roncsolással megsemmisíti a selejtezési és megsemmisítési eljárás alapját képező korábbi, legutolsó archív adatbázist tartalmazó adathordozót, amiről jegyzőkönyvet vesz fel. 34. Az iratok levéltárba adása 41. (1) A Kormányhivatal a nem selejtezhető iratait a határidő nélkül őrizendők kivételével 15 évi őrzési idő után, előzetes egyeztetéssel, a területileg illetékes levéltárnak adja át. A levéltár számára átadandó ügyiratokat a Kormányhivatal költségére, az irattári terv szerint, a levéltár által is kezelhető elektronikus vagy papíralapú ügyviteli segédletekkel (iktató-, név- és tárgymutatóval) együtt, nem fertőzött állapotban, levéltári őrzésre alkalmas savmentes dobozokban, a levéltárral egyeztetett módon elkészített átadás-átvételi jegyzőkönyv kíséretében, az annak mellékletét képező átadási egységek szerinti tételjegyzékkel együtt, teljes, lezárt évfolyamokban kell átadni.

58 3030 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám (2) A visszatartott ügyiratokról külön jegyzéket kell készíteni, és az iratokat az irattárban elkülönítetten kell kezelni. A jegyzék tartalmazza a keltezés évét, az irattári tételszámot, az irat iktatószámát és az iratok tárgyát. A jegyzéket két példányban kell elkészíteni, amelyből egy példányt a levéltárnak kell átadni. (3) Az átadási iratjegyzéket és a visszatartott iratokról készített jegyzéket a levéltárral egyeztetett módon elektronikus formában is át kell adni. (4) Az elektronikus iratokat a külön jogszabályban meghatározott formátumban, az iratok levéltári kezelését (olvashatóvá tétel, levéltári selejtezés, levéltári feldolgozás, másolat kiadása, kutathatóság stb.) biztosító elektronikus segédkönyvekkel együtt kell levéltárba adni. (5) Az iratok levéltári átadásának tényét és idejét az iktatókönyvben és az iratkezelési szoftverben rögzíteni kell, és az irattári segédkönyveken is át kell vezetni. VII. FEJEZET AZ ELEKTRONIKUS IRATKEZELÉS SPECIÁLIS SZABÁLYAI 35. Az elektronikus úton érkezett iratok kezelésének rendje, vegyes ügyiratok 42. (1) Az elektronikus úton érkezett iratok automatikus érkeztetésére, iktatására a Szabályzatban meghatározottak szerint, a vonatkozó jogszabályi előírások teljesülése esetén kerülhet sor. (2) A Kormányhivatal kijelölt szervezeti egységeinek, kormánytisztviselőinek elektronikus iratforgalom biztosítására Hivatali Kapu hozzáférési jogosultsággal kell rendelkezniük. A Hivatali Kapu létesítéséről, a Hivatali Kapu használatára feljogosítottak és kötelezettek körének kijelöléséről a kormánymegbízott gondoskodik. (3) A Kormányhivatalon belüli felhasználók a szervezet nevében eljárni jogosult személyek regisztrációját a Kormányhivatal által a Hivatali Kapu kezelésére felhatalmazott képviselő végzi. A Hivatali Kapu kezelésére felhatalmazott képviselő a regisztrációs felületen a Kormányhivatal képviseletére feljogosított személyek (hivatali célú Ügyfélkapu létesítésére feljogosított és kötelezett kormányzati ügykezelők, kormánytisztviselők) nevét és az Ügyfélkapu-regisztrációnál megadott elektronikus levelezési címét rögzíti az ügyfélkapus hozzáférés egyértelmű hozzárendelése érdekében. A regisztrációt az űrlap eredetiben aláírt papíralapú megküldésével is szükséges megerősíteni. A regisztráció eredményeként a Hivatali Kapu kezelésére felhatalmazott képviselő átadja a Hivatali Kapuhoz tartozó azonosítót és jelszót. (4) A Kormányhivatal nevében történő eljárási jogosultság megszűnésekor a Hivatali Kapu kezelésére felhatalmazott képviselő törölteti a nyilvántartásból a korábban feljogosított személy azonosító adatait, illetve a hozzáférési jogosultságait. (5) A Hivatali Kapu kezelésére felhatalmazott képviselő nyilvántartást vezet a Kormányhivatal képviseletében Hivatali Kapu igénybevételével eljárni jogosult személyekről. Ennek érdekében az adott szervezeti egység vezetője a Hivatali Kapu használatára feljogosított és kötelezett munkatársakat érintő változásokról (létesítés, módosítás, megszüntetés) írásbeli tájékoztatást ad a nyilvántartás vezetőjének. A nyilvántartás alapján tanúsítható, hogy egy adott személy egy adott időszakban jogosult volt-e eljárni az adott szervezet nevében. (6) A Hivatali Kapu használatára feljogosított és kötelezett munkatársak minden munkanapon kötelesek gondoskodni az értesítési tárhelyre érkezett üzenetek átvételéről és érkeztetéséről. Ennek keretében az iratkezelési rendszer érkeztető adatbázisában rögzítik a Hivatali Kapuból letöltött dokumentumokat (pl. az elektronikus úton benyújtott hivatalos iratot). A Hivatali Kapu használatára feljogosított munkatársak szükség esetén gondoskodnak a befogadott dokumentumok papír alapra történő kinyomtatásáról. (7) A Hivatali Kapu használatára feljogosított munkatársnak a közigazgatási hatósági ügyben keletkezett iratok esetében kiadásra kerülő értesítést Ket.-ben, valamint a vonatkozó ágazati jogszabályokban meghatározottak szerint kell megküldenie. (8) Az értesítést és a megküldés igazolását az iratkezelési szoftver adatbázisában kell tárolni. (9) Az irat papír alapon történő kiadmányozása esetén, iktatását követően a Hivatali Kapu használatára feljogosított munkatárs gondoskodik az elektronikusan aláírt dokumentum Hivatali Kapun történő továbbításáról. (10) A Hivatali Kapu használatára feljogosított munkatársnak gondoskodnia kell a) a kiadmányozott irat expediálásának, b) az elektronikus dokumentumnak a Hivatali Kapun történő továbbítását igazoló információknak,

59 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám 3031 c) a kézbesítést igazoló elektronikus tértivevénynek, d) a kézbesítési vélelem beálltára vonatkozó tájékoztatásnak az iratkezelési szoftverben történő rögzítéséről. (11) A Hivatali Kapu használatára feljogosított munkatársnak gondoskodnia kell a) az elektronikusan kézbesített hivatalos irat, b) a kézbesítéssel kapcsolatos elektronikus tértivevény, kézbesítési vélelem beálltára vonatkozó tájékoztatás ügyirathoz történő szereléséről. (12) A Hivatali Kapu használatára feljogosított munkatársnak gondoskodnia kell a papíralapú kiadmány postai úton történő kézbesítéséről, ha a) a címzett az értesítési tárhelyére kérte a választ, de annak megérkezése előtt az ügyfélkapus hozzáférési jogosultsága megszűnik, b) ezt a címzett kéri, c) jogszabály erről külön rendelkezik. (13) Az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszerben kezelt iratforgalom tekintetében az iratkezelési szervezetnek és rendszernek megfelelően az egyedi Iratkezelési Szabályzat szerint kell végrehajtani az elektronikus és a papíralapú iratok kezelését, így például a) az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszerben kezelt, érkeztetett, de papír alapon utólagosan a címzett részére megküldött postai küldeményekre vonatkozóan, illetve b) az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszer érkeztető rendszerének működtetőjénél történő tárolás ideje alatt kikért dokumentumok kezelésére vonatkozóan. (14) Az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszer érkeztető rendszeréből elektronikus úton érkezett küldemény megnyithatóságával (olvashatóságával) kapcsolatban felmerülő hibát az érkeztető rendszer működtetőjének en a Helpdesk szolgáltatásának igénybevételével kell jelezni. (15) Papíralapú és elektronikus iratpéldányokat is tartalmazó ügyiratok esetében a papíralapú előadói íven jelölni kell azon iktatószámok alszámait, amelyeken az elektronikus ügyiratdarabok kerültek iktatásra. (16) A vegyes ügyiratok kezelése során az iratok adathordozójától függetlenül a hiteles példányok meglétére fokozott figyelmet kell fordítani. 36. Ügyiratok iktatási szabályai az iratkezelési szoftver üzemzavara esetén 43. (1) Papíralapú, üzemzavar (a továbbiakban: ÜZ) iktatókönyvet kell nyitni iktatóhelyenként arra az esetre, ha bármely oknál fogva az iratkezelési szoftverhez való hozzáférés 24 órát meghaladóan nem biztosított. (2) A rendszergazda az iratkezelési szoftver üzemzavara esetén soron kívül értesíti az iktatóhelyeket az iratkezelési szoftver leállásáról és arról, hogy az iratkezelési szoftver üzemzavara esetén a Szabályzatban meghatározott előírásoknak megfelelően kell eljárni. (3) Az üzemzavar megszűnését, illetve megszüntetését követően a rendszergazda értesíti az iktatóhelyeket az üzemzavar elhárításáról és az iratkezelési szoftverben történő nyilvántartás szabályszerű megkezdésének kötelezettségéről. (4) A sürgős, azonnal és soron kívül jelöléssel ellátott bejövő, kimenő és belső iratforgalom lebonyolítására szolgáló iratokat az adott évben 1-től kezdődő iktatószámmal erre a célra, a hitelesítés szabályai szerint megnyitott, ÜZ egyedi azonosítási jellel ellátott papíralapú iktatókönyvbe kell iktatni, ha az üzemzavar a 4 órát meghaladja. Ugyanezen nyilvántartásba papír alapon kell iktatni a megkülönböztetett jelölés nélküli iratokat is, ha az akadályoztatás meghaladja a 24 órát. (5) A (4) bekezdés szerint nyilvántartásba vett iratokon az iktatószámban ÜZ egyedi azonosítási jelölést kell alkalmazni. Az ÜZ egyedi azonosító jelöléssel ellátott papíralapú iktatókönyvek beszerzéséről és nyilvántartásáról, valamint az ÜZ iktatókönyvek, egyéb azonosítók nyilvántartásáról az iratkezelés felügyeletéért felelős vezető gondoskodik, azok hitelesítésére, vezetésére az iratkezelési segédkönyvekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az ÜZ egyedi azonosítási jellel ellátott papíralapú iktatókönyv központi nyilvántartásba vételéről az iratkezelés felügyeletéért felelős vezető gondoskodik. (6) Az üzemzavar megszűnését követően minden ügyiratot az iratkezelési szoftverbe át kell iktatni. Az átvezetés tényét a két nyilvántartásban a kölcsönösen hivatkozott iktatószámokkal jelezni kell. Amennyiben ismert az iratkezelési szoftverben rögzített iktatószám, azt az iktatás során minden esetben fel kell tüntetni a papíralapú iktatókönyv Megjegyzés rovatában.

60 3032 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám (7) Az üzemzavar esetén használt papíralapú iktatókönyvben az iktatásra felhasznált utolsó számot követő aláhúzással kell az év végi zárást elvégezni azzal, hogy a hitelesítést a keltezést követően aláírással és a szervezeti egység hivatalos bélyegzőjének lenyomatával kell elvégezni. Az üzemzavar esetén használt iktatókönyvet az aktuális év iratai mellett kell tartani. (8) A papíralapú iktatókönyvbe ceruzával írni, abban sorszámot üresen hagyni, a felhasznált lapokat összeragasztani, a bejegyzett adatokat kiradírozni vagy bármely más módon olvashatatlanná tenni tilos! Ha helyesbítés szükséges, a téves adatot vagy számot egy vonallal úgy kell áthúzni, hogy az eredeti feljegyzés olvasható maradjon. A javítást keltezéssel és kézjeggyel kell igazolni. VIII. FEJEZET EGYÉB IRATKEZELÉSI RENDELKEZÉSEK 37. Hitelesítési eszközök nyilvántartása, kezelése 44. (1) A Kormányhivatal hivatalos hitelesítési eszközeiről, így az állami címerrel, sorszámmal és egyéb azonosítással ellátott bélyegzőkről, az iratkezelésért felelős szervezeti egység felügyelete mellett az egyedi Iratkezelési Szabályzatban meghatározott szervezeti egység kijelölt kormánytisztviselője, kormányzati ügykezelője (a továbbiakban: bélyegzőnyilvántartó) nyilvántartást köteles vezetni. A Kormányhivatal a hivatali működés támogatása érdekében egyéb, nem hivatalos bélyegzőket is alkalmazhat, melyek kiadmányozásra, hitelesítésre nem alkalmazhatók (fejbélyegző, érkeztető és iktatóbélyegző, dátumbélyegző, névbélyegző stb.). A rehabilitációs és népegészségügyi szakterület orvosi bélyegzőjét és speciális bélyegzőjét hivatalos bélyegzőnek kell tekinteni. Az élelmiszerlánc-biztonsági és földművelésügyi szakterület által használt, NUTS kódot tartalmazó bélyegzőket hivatalos bélyegzőnek kell tekinteni. (2) A hivatalos hitelesítési eszközökről vezetett bélyegző-nyilvántartásnak a következő adatokat kell tartalmaznia: a) a bélyegző-nyilvántartás sorszáma, b) többszintű nyilvántartás vezetése esetén a nyilvántartások közötti hivatkozás (nyilvántartási szám), c) a bélyegző lenyomata és a lenyomat szöveges leírása, d) a bélyegző kiadásának időpontja, e) a használó szervezeti egység megnevezése, f) az átvevő neve, munkaköre és aláírása, g) a bélyegző visszavételének időpontja, h) a visszavevő neve és aláírása, i) a bélyegző selejtezésének időpontja, j) a selejtezést végző neve és aláírása, k) a bélyegző megsemmisítésének időpontja, l) a megsemmisítést végző neve és aláírása. A bélyegző-nyilvántartó könyvet az iratkezelésért felelős szervezeti egység vezetője hitelesíti. (3) A szervezeti egységek kizárólag a központilag kiadott és nyilvántartásba vett bélyegzőket használhatják. (4) A bélyegzők rendeltetésszerű használatáért a kiadmányozási jog gyakorlója a felelős. A bélyegzőkkel való esetlegesen felmerülő szabálytalanságot (elvesztés, gondatlan őrzés, visszaélés, mulasztás stb.) szabálytalansági eljárás keretében kell kivizsgálni, amelynek eredményéről a bélyegző-nyilvántartót és a bélyegző-nyilvántartó könyvet hitelesítő vezetőt tájékoztatni kell. (5) A hivatalos, esetleges visszaélésre alkalmat adó bélyegzőt zárható helyen, illetéktelen személy hozzáférését kizárva kell tartani. A bélyegzőt napközben is úgy kell tárolni, hogy ahhoz illetéktelen személyek ne férhessenek hozzá. A több személy által használt bélyegzőt használat után azonnal a kijelölt bélyegzőtárolási helyre kell visszahelyezni. (6) Amennyiben a hivatalos bélyegző használatára jogosult személy távolléte miatt a munkaköri feladatainak átadása szükséges, és a munkakört átvevő személy a feladatok ellátásához szükséges bélyegzőkkel nem rendelkezik, egyidejűleg biztosítani kell számára a bélyegzők használatát is. (7) Új bélyegzőt az egyedi Iratkezelési Szabályzatban meghatározott szervezeti egységtől, a bélyegző-nyilvántartó előzetes jóváhagyása után, írásban lehet megrendelni. A bélyegző-nyilvántartó a megrendelésre rávezeti, hogy a megrendelt bélyegző a központi bélyegző-nyilvántartás szerint melyik sorszámot kaphatja. Az egyedi Iratkezelési Szabályzatban meghatározott szervezeti egység az elkészült bélyegzőt bevételezi, és minden esetben átadja a bélyegző-nyilvántartó részére, aki nyilvántartásba vétel után kiadja a megrendelőnek.

61 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám 3033 (8) Az elhasználódott, elavult bélyegzők selejtezéséről és megsemmisítéséről a bélyegző-nyilvántartó intézkedik. A megsemmisítés előtt a hivatalos bélyegzőről lenyomatot kell készíteni, és azt a megsemmisítésről készített jegyzőkönyvvel együtt kell megőrizni. A selejtezés tényét a bélyegző-nyilvántartásban is jelölni kell. (9) A kormánymegbízott évente legalább egy alkalommal felülvizsgál(tat)ja a hitelesítési eszközök használati rendjét. 45. (1) A hivatalos célra felhasználható elektronikus aláírásokról az elektronikus aláírás kezelésének rendjét is meghatározó kormányhivatali Informatikai Biztonsági Szabályzatban foglaltaknak megfelelően nyilvántartást kell vezetni. (2) A szervezeti egységek kiadmányozásra jogosult vezetői, munkatársai kizárólag a központilag kiadott és nyilvántartásba vett aláírás-létrehozó eszközt használhatják. (3) Az elektronikus aláírás-létrehozó eszköz és annak jelszava megőrzéséért és kezeléséért a nyilvántartás szerinti jogosult felhasználó felelős. 38. Az iratsokszorosítás és a nyomdai előállítás szabályai 46. (1) Sokszorosítani kizárólag a hivatali feladatokkal összefüggő iratokat, anyagokat lehet. A hivatali munkával össze nem függő, a hivatalon kívül végzett oktatási vagy tudományos tevékenységgel kapcsolatos anyag sokszorosítását a munkáltatói jog gyakorlására jogosult vezető engedélyezheti. (2) A másoló- és sokszorosítógépet a szervezeti egység vezetője által megbízott személy kezeli. Ha a vezető a gép kezelésével nem bíz meg külön személyt, akkor a sokszorosítást minden kormánytisztviselő, kormányzati ügykezelő és munkavállaló maga végzi. (3) A nyomdába küldött, jóváhagyott iraton bármilyen változtatásra csak az iratot jóváhagyó vezető jogosult engedélyt adni. 39. Megszűnő szervezeti egység iratainak kezelése 47. (1) A szervezeti egység megszűnése esetén a kezelésébe tartozó valamennyi küldeményt, az el nem intézett, folyamatban lévő ügyek iratait tételes átadás-átvételi jegyzőkönyv kíséretében kell átadni a megszűnő szervezeti egység feladatkörét átvevő szervezeti egységnek (a továbbiakban: átvevő szervezeti egység). (2) Amennyiben a megszűnő szervezeti egység önálló iktatókönyvvel rendelkezett, az iktatókönyvében a végleges átadást jelölni kell, az iktatókönyvet le kell zárni, és az átadott, folyamatban lévő ügyek iratait az átvevő szervezeti egység iktatókönyvébe az irat korábbi iktatószámának és az iktatókönyve azonosítójának feltüntetésével be kell jegyezni. (3) Ha a megszűnő és az átvevő szervezeti egység egy iktatókönyvet használt, az iktatókönyvben az átvevő szervezeti egységet mint felelőst rögzíteni kell, és az átvevő szervezeti egység számára hozzáférést kell biztosítani. (4) Amennyiben a megszűnő szervezeti egység feladatköre több szervezeti egység között oszlik meg, az irattári anyagot a feladathoz kapcsolódóan kell megosztani. Ha ez valamely oknál fogva nem lehetséges, az iratanyagot a Központi Irattárban kell elhelyezni. Az egyes ügyiratokra vonatkozó igényt másolat készítésével vagy kölcsönzéssel kell teljesíteni. (5) Ha a megszűnő szervezeti egység feladatkörét nem veszi át más szervezeti egység, iratanyagát a Központi Irattárban kell elhelyezni. A megszűnő szervezeti egység papíralapú, lezárt iktatókönyvét a Központi Irattárban kell elhelyezni és a továbbiakban kezelni. Elektronikus iratkezelés esetén az elektronikus iktatókönyvhöz történő hozzáférést kell biztosítani. (6) A megszűnő szervezeti egység iratainak kezelésére vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti egységet érintő feladatkör átadása esetén is értelemszerűen alkalmazni kell.

62 3034 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám 40. Munkakör-átadással kapcsolatos rendelkezések 48. Az iratkezelési folyamat valamennyi szereplőjét (szervezeti egység vezetője, szignáló, kiadmányozó, kormánytisztviselő, kormányzati ügykezelő) megszűnés, átszervezés és személyi változás esetén a kezelésükben lévő iratokkal nyilvántartások alapján tételesen el kell számoltatni. Az elszámolás eredményéről átadás-átvételi jegyzőkönyvet kell készíteni. Az elszámoltatással érintett kormánytisztviselők, kormányzati ügykezelők, munkavállalók és más szervezettől vezényelt, kirendelt személyek a kezelésükben lévő iratanyag rendezésének hiányossága esetén a hiányosság megszüntetéséig (maximum a felmentési időnek a munkáltató döntésétől függő, munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés időtartamára) nem mentesíthetőek a munkavégzési kötelezettség alól. IX. FEJEZET ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK 49. A Szabályzatban foglaltakat az egységes informatikai támogatottság kialakításáig, a helyi sajátosságoknak megfelelően, vegyes iktatási rendszer működtetése esetén is alkalmazni kell.

63 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám függelék a fővárosi és megyei kormányhivatalok Egységes Iratkezelési Szabályzatához 1. függelék a fővárosi és megyei kormányhivatalok Egységes Iratkezelési Szabályzatához IRATTÁRI TERV 1. Az irattári terv az egységes iratkezelés érdekében az irattári anyagot tételekre (tárgyi csoportokra, indokolt esetben iratfajtákra) tagolva, a feladat- és hatáskörhöz igazodó rendszerezésben sorolja fel. Meghatározza a selejtezhető irattári tételekbe tartozó iratok ügyviteli célú megőrzésének időtartamát, továbbá a nem selejtezhető iratok körét vagy a levéltárba adás kötelezettségét és határidejét. 2. Az irattári terv általános és különös részre tagozódik, az irattári tételek csoportosítása ennek megfelelően történik. Az általános részbe a fővárosi és megyei kormányhivatalnál és a járási hivataloknál egyaránt előforduló, a Kormányhivatal működtetésével kapcsolatos, több szervezeti egységet is érintő irattári tételek kerültek. A különös részbe a fővárosi és megyei kormányhivatal és a járási hivatalok szakfeladataihoz kapcsolódó irattári tételek tartoznak. 3. A Kormányhivatal ügyköreinek megfelelően kialakított legkisebb egyéni irattári őrzési idővel rendelkező irattári egység az irattári tétel, amelybe több egyedi ügy iratai tartozhatnak. 4. Az iratnak az irattári tervben tárgyi csoportba és iratfajtába sorolását selejtezhetőség szempontjából meghatározó, több részből álló teljes kódja az irattári tételszám, melynek része: ágazati betűjel, a tétel sorszáma, továbbá számkód, mely kifejezi az irattári őrzési időt (ami tartalmazza a selejtezési idő és a levéltári átadás idejét). 5. Az irattári tételszám 6 karakterű. Az 1. karakter a betűjel, amely meghatározza az irat keletkezésének rendszerbeli elhelyezkedését: Általános rész = A, B Különös rész = C, D, E, F, G, H, I, K, L, M, N, O, P, R, S, T, U, X, Y, V, Z C D E F G H I K L M N O P R S T U X Y V Z Szociális és Gyámügyek Építési ügyek Igazságügyi ügyek Növény- és Talajvédelmi ügyek Erdészeti ügyek Földművelésügyi ügyek Élelmiszerlánc-biztonsági és Állat-egészségügyi ügyek Egészségbiztosítási ügyek Nyugdíjbiztosítási ügyek Foglalkoztatási ügyek Munkavédelmi és Munkaügyi ügyek Fogyasztóvédelmi ügyek Örökségvédelmi ügyek Népegészségügyi ügyek Mérésügyi és Műszaki Biztonsági ügyek Közlekedési ügyek Rehabilitációs ügyek Lakástámogatási ügyek Családtámogatási ügyek Bányafelügyeleti igazgatási ügyek Környezetvédelmi és Természetvédelmi ügyek

64 3036 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám A 2., 3., 4. karakter képezi a sorszámot: az irattári tételszám sorszámát (amely ig adható). Az 5., 6. karakter az őrzési időt mutatja, amely meghatározza a selejtezendő irattári tételekbe tartozó iratok ügyviteli célú megőrzésének időtartamát években, illetve amely meghatározza a nem selejtezendő tételeket. A nem selejtezhető tételek köre az iratképző szervnél határidő nélkül őrizendő tételek vagy a levéltárba adandó iratok köre. Levéltári átadás ideje az irat lezárását követő 15. év. A táblázatban előforduló rövidítések: NS nem selejtezhető, levéltárba adandó MV selejtezéskor levéltári értékelés szerinti mintavétel alapján átadandó HN nem selejtezhető, iratképző szervnél határidő nélkül őrzendő Szám selejtezési idő években (1, 3, 5, 10, 15, 25, 30, 50, 75) 00 az irat érvényességének lejártakor haladéktalanul selejtezendő Példák: Tételszám A 001 NS Ügyrendek Megnevezés Megőrzési idő (év) Nem selejtezhető Levéltárba adás ideje (év) 15 A 058 MV Közigazgatás korszerűsítésével kapcsolatos ügyek 5 MV D 037 HN Jogszabály által előírt építésügyi hatósági nyilvántartás Nem HN selejtezhető H Öntözés, meliorációval kapcsolatos ügyek R Egészségügyi szolgáltatók működési engedélyezése, 30 nyilvántartása T Utánképzési vizsgajegyzőkönyvek, nyilvántartás, igazolás felhasználás 7

65 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám 3037 Tételszám Megnevezés Megőrzési idő (év) Levéltárba adás (év) ÁLTALÁNOS RÉSZ Általános iratok A 001 NS Ügyrendek Nem selejtezhető 15 A 002 NS Alapító okiratok, szabályzatok, közlemények, beszámolók Nem selejtezhető 15 A 003 NS Munkatervek, intézkedési tervek, ellenőrzési munkatervek, beszámolók, vezetői megbeszélések Nem selejtezhető 15 A 004 NS Közjogi szervezetszabályozó eszközök Nem selejtezhető 15 A Szakmai tájékoztatók, körlevelek, belső statisztikák, vélemények A Érdemi intézkedést nem igénylő ügyek, körlevelek, tájékoztatók (nem szakmai) 1 A Jogszabálytervezetek, közjogi szervezetszabályozó eszközök, szerződések, megállapodások véleményezése A Nemzetközi szakmai ügyek 1 A 009 NS Statisztikai jelentések, elemzések Nem selejtezhető 15 Külső szervek és felügyeleti szervek ellenőrzési A 010 NS dokumentációja, jelentései, az ellenőrzés eredményeként Nem selejtezhető 15 tett intézkedések A Szakmai rendezvények szervezésével kapcsolatos iratok (pl. szakmai napok, konferenciák, értekezletek) 3 A Belső ellenőrzési dokumentációk, jelentések 1 A Megállapodások, szerződések 1 A Tűzvédelemmel kapcsolatos ügyek 1 A Katasztrófavédelmi intézkedések 1 A Honvédelemmel és polgári védelemmel kapcsolatos intézkedések 1 A Munkavédelemmel kapcsolatos ügyek 1 A Rendészeti ügyek 1 A Monitoring vizsgálat A Minőségirányítás A Közigazgatási szervekkel való együttműködéssel kapcsolatos ügyek A 022 NS Fővárosi és Megyei Államigazgatási Kollégium működésével kapcsolatos ügyek iratai Nem selejtezhető 15 A Panaszügyek 3 A Adatvédelem A Közérdekű bejelentések, javaslatok 3 A Közérdekű adat megismerésére irányuló kérelem 3 A Személyes adat megismerésére irányuló kérelem 3 A Integritási és korrupciós kockázat felmérés A 029 NS Integritásjelentés Nem selejtezhető 15 A szervezet működésével összefüggő visszaélésekre, A szabálytalanságokra, integritási és korrupciós 1 kockázatokra vonatkozó bejelentések és azok vizsgálata A Hivatásetikai és antikorrupciós témájú képzés 3 A Integritás témájú tanácsadás, tájékoztatás 3 A Sajtótevékenység média kapcsolattartás, tájékoztatások 1 A Szakvélemények ügyei

66 3038 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám A Belső és külső egyéb levelezés (igénylések, tájékoztatások stb.) 1 A Vezetői ellenőrzési dokumentációk, jelentések 1 A Kormányhivatal által végzett ellenőrzések dokumentációi A Laboratóriumok működésével kapcsolatos ügyek A Vagyonkezeléssel kapcsolatos ügyek A Belső kontrollrendszer működéséhez kapcsolódó ügyek A Vis maior eseményként bejelentett károk vizsgálata, felmérése A Riasztási, berendelési tervek 3 Közbeszerzési ügyek (az eljárás iratai esetében az eljárás A lezárulásától, a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes irat esetében a szerződés teljesítésétől számítva) A Téves címzés vagy helytelen kézbesítés miatt nem beazonosítható levelek (a feladó nem állapítható meg) 1 A Megkeresésre történő belföldi jogsegély A Hatáskör, illetékesség hiányában átadásra kerülő ügyek (áttétel) 3 A Eljáró hatóság kijelölésével, eljárásra utasítással kapcsolatos intézkedések iratai 3 A Uniós forrásból megvalósuló projektekkel kapcsolatos iratok A Feladat és hatáskör átadás-átvételével kapcsolatos ügyek 1 A Jegyzőkönyvek, emlékeztetők A Jogszabályban meghatározott adatszolgáltatások, értesítési kötelezettségek A Egyéb adatszolgáltatás, igazolások kiadása, értesítés, tájékoztatás A Társasház kezelői, ingatlankezelői, ingatlanközvetítői és ingatlan-vagyon értékelői tevékenységgel kapcsolatos 3 feladatok A Társadalmi szervezetekkel való kapcsolattartás A Érdek-képviseleti és érdekvédelmi szervezetekkel kapcsolatos ügyek A Képviselet, részvétel bizottságokban, testületekben Az önkormányzati intézkedési terv, illetve a főváros, a A megyék, a megyei jogú városok fejlesztési terve véleményezésével kapcsolatos ügyek A 058 MV Közigazgatás korszerűsítésével kapcsolatos ügyek 5 MV A A fegyveres biztonsági őrséggel, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálattal kapcsolatos ügyek 3 A A Kormányhivatal területfejlesztési és területrendezési, valamint településfejlesztési és településrendezési eszközök véleményezésével, társadalmi egyeztetésével kapcsolatos ügyei A 061 NS Járások, járási hivatalok kialakításának, működtetésének szakmai ügyei Nem selejtezhető 15 Hirdetményekkel, kifüggesztésekkel kapcsolatos ügyek A (pl. ingatlanbérleti, vételi ajánlat, haszonbérlet kifüggesztéséről szóló igazolás)

67 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám 3039 Ügyvitellel kapcsolatos ügyek A 080 HN Bélyegző-nyilvántartás, bélyegzők selejtezésének jegyzőkönyvei Nem selejtezhető HN A 081 NS Iktatókönyvek, főnyilvántartó könyvek Nem selejtezhető 15 A 082 HN Levéltári átadás-átvételi jegyzőkönyvek, selejtezési és megsemmisítési jegyzőkönyvek Nem selejtezhető HN A 083 HN Központi Irattárban őrzött iratanyagról készült nyilvántartások (gyarapodási és fogyatéki napló, Nem selejtezhető HN iratbefogadási jegyzőkönyvek) A Minősített iratok belső átadását, külső kézbesítését dokumentáló segédletek, futárjegyzékek A Ügyviteli segédletek A Ügyiratkezeléssel, ügyviteli munkával kapcsolatos iratok A Szervek közötti irat átadás-átvétel jegyzőkönyve 1 A Önkormányzati hivatal iratkezelési szabályzatának egyetértésével kapcsolatos ügyek A Elektronikus aláírással összefüggő ügyek 1 A Felhasználói engedély és titoktartási nyilatkozat a visszavonását követően Humánpolitikai iratok A Kormánytisztviselői, kormányzati ügykezelői, munkavállalói jogviszonnyal kapcsolatos ügyek 50 A Jutalmak, kitüntetések, javaslatok A Megbízási szerződések 50 A Vezetői munkakör átadás-átvétellel kapcsolatos jegyzőkönyvek 1 A Munkakör átadás-átvételi jegyzőkönyvek A Létszám- és bérgazdálkodás tervei, statisztikai jelentései 3 A Fegyelmi ügyek A Szabadság-nyilvántartás A Utazási igazolványok igénylésével, érvényesítésével kapcsolatos iratok 3 A Oktatás, továbbképzés, konzultáció és képzési ügyek A Üdülési ügyek 3 A Foglalkozás-egészségügyhöz kapcsolódó ügyek A Humánpolitikával kapcsolatos egyéb ügyek 3 A Tanulmányi szerződések A Pályázatok A Ösztöndíjas foglalkoztatással, szakmai gyakorlattal kapcsolatos ügyek 50 A Szociális Bizottság ügyei 3 A Kártérítési ügyek A Hatósági igazolvánnyal, belépőkkel kapcsolatos ügyek A Közszolgálati jogvita A Egyenlő bánásmód, esélyegyenlőség A Illetményekkel kapcsolatos ügyek 1 A Magyar Államkincstárral kapcsolatos ügyek 1 A KSA jelentések és ezzel összefüggő iratok Vagyonnyilatkozat (a vagyonnyilatkozat-tételi A 124 HN kötelezettség megszűnését vagy a kötelezett általi új vagyonnyilatkozat tételét követően vissza kell adni a Nem selejtezhető HN kötelezettnek) A Vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos egyéb levelezés

68 3040 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám A Tartalékállományba helyezés, teljesítményértékeléssel és minősítéssel kapcsolatos iratok 50 A Tartalékállománnyal, betöltetlen álláshelyekkel kapcsolatos tevékenység A területi államigazgatási szervek vezetői megbízására, a megbízásuk visszavonására, kitüntetésükre, A 128 MV jutalmazásukra, fegyelmi felelősségre vonásukra irányuló 5 MV javaslatokkal kapcsolatos iratok A Közösségi szolgálattal kapcsolatos ügyek A Személyi biztonsági tanúsítvány a visszavonását Haladéktalanul követően selejtezhető Gazdálkodási iratok A 200 NS Költségvetések és beszámolók Nem selejtezhető 15 A Pénzügyi-számviteli jelentések A Kincstári pénzforgalom bizonylatai A Házipénztári okmányok és bizonylatok A Könyvelési okmányok és bizonylatok A Pénzkezeléssel kapcsolatos szigorú számadású nyomtatványok, tőpéldányok A Rovancsolási jegyzőkönyvek A Pénzügyi-számviteli szakterület általános levelezései 3 A Tárgyi eszköz nyilvántartási, leltározási és selejtezési ügyek A Fejezeti kezelésű előirányzatok, célelőirányzatok felhasználása és elszámolása A Társadalombiztosítási és nyugdíjpénztári ügyek 50 A 211 NS Éves bérstatisztikai adatszolgáltatás iratai Nem selejtezhető 15 A Követelésekkel, kötelezettségekkel kapcsolatos pénzügyi levelezések A Számlarendek (hatályvesztést követően) A Költségvetési támogatási ügyek 1 A Főkönyvi kivonatok: naplók, számlalapok, évközi és év végi kivonatok A 216 HN Hozzáférési jogosultságok, ügyintézéshez kötődő adatszolgáltatás a Magyar Államkincstárnak Nem selejtezhető HN A GIRO utaláshoz kötődő levelezés 3 A Kincstári útmutatók és utasítások A Az adó- és járulékbevallások, egyenlegközlők, folyószámla kivonatok anyagai, adóelszámolási iratok A Analitikus kivonatok: naplók, kartonok, évközi és év végi főkönyvvel egyező kivonatok A Munkáltatói lakáskölcsön ügyek (lejáratot követően) A Cafeteria-juttatás Üzemeltetési iratok A Beruházás, felújítás 2 A Egyéb, ingatlanokkal kapcsolatos ügyek A Nagy értékű egyéb tárgyi eszközök beszerzése A Készletgazdálkodási ügyek A Üzemeltetési, karbantartási és biztosítási szerződések A Üzemeltetés havi jelentései A Üzemeltetés általános levelezései 1 A Gépjármű üzemeltetés A Egyéb beszerzéssel kapcsolatos iratok

69 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám 3041 A Raktározás bizonylatai A Garanciális jogosultságok levelezései, anyagai A 311 NS Állami tulajdonban lévő vagyontárgyak átadása Nem selejtezhető 15 Jogi iratok A Peres és nem peres eljárások 1 A Büntető feljelentéssel kapcsolatos iratok A Végrehajtás, behajtás, felszámolás és biztosítási intézkedések kezdeményezésével kapcsolatos iratok 1 A A Kormányhivatal szervezeti egységei által előkészített normatív utasítások jogszabályoknak és közjogi szervezetszabályozó eszközöknek való megfelelőség 1 vizsgálata A Jogi szakmai segítségnyújtás a Kormányhivatal szervezeti egységei számára Szabálysértési iratok A Szabálysértési hatósági eljárás és végrehajtás iratai (a döntések jogerőre emelkedésétől számítva) 3 A Más szabálysértési hatóság által vagy helyszíni bírság kiszabására jogosult által kiszabott pénzbírság vagy helyszíni bírság, továbbá a bíróság által kiszabott 3 szabálysértési elzárás büntetés végrehajtásával összefüggő iratok Informatikai iratok Informatikai tevékenység összehangolása (pl. felmérések, A 500 MV tanulmányok, tervek) 5 MV A Informatikai szerződéskötések, megállapodások, beszerzések 1 A Informatikai rendszerek üzemeltetésével, adatvédelmi kérdésekkel kapcsolatos ügyek A Számítógépes programokhoz és dokumentációkhoz kapcsolódó levelezések A Számítástechnikai, telekommunikációs és irodatechnikai eszközök üzemeltetési és kellékanyag iratai A Informatikai képzéssel oktatással kapcsolatos ügyek A Informatikai tervek, kézikönyvek és kapcsolódó nyilvántartások A Informatikai biztonsággal kapcsolatos ügyek A Jogosultságok nyilvántartása 50 A Honlappal, intranettel kapcsolatos ügyek 1 Kormányablakokkal és okmányirodákkal kapcsolatos ügyek A Ügyfélszolgálatok működésével kapcsolatos dokumentációk (jelentések, felmérések) A Ügyfélforgalmi adatokkal kapcsolatos iratok 3 A Ügyfél elégedettség mérésével összefüggő iratok 3 A Ügyfélkapu létesítése A A kormányablakban továbbítás céljából előterjeszthető beadványok 1 A Tájékoztatás nyújtása 1 A A kormányablakok által végzett kiegészítő szolgáltatások (kivéve ügyfélkapu létesítése) 1 A Új személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolvány kiállítása iránti kérelem 1

70 3042 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám A Személyazonosító igazolvány eltulajdonításának, megsemmisülésének, elvesztésének, megrongálódásának, 1 illetve megtalálásának bejelentése A Értesítési cím bejelentése Címjogosult és postafiók bérlőjének előzetes nyilatkozata A arra vonatkozóan, hogy a cím (címhely vagy postafiók) értesítési címként történő nyilvántartását nem kívánja biztosítani A Lakcímbejelentésről, értesítési cím bejelentéséről értesítés kérése A Szállásadói nyilatkozat bejelentése és nyilvántartásba vétele A Személyiadat- és lakcímnyilvántartásból történő adatszolgáltatás korlátozásáról szóló nyilatkozat megtétele, visszavonása A Személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolvány kiállítása, költözéssel nem járó lakcímváltozás (helységnév, postai irányítószám, közterület elnevezés, 1 közterület jellege vagy területszervezési eljárásban hozott döntés) esetén A Forgalmi engedély cseréje, pótlása (elvesztés, eltulajdonítás, megsemmisülés bejelentésével) A Törzskönyv elvesztésének bejelentése (pótlásra irányuló kérelem nélkül) A A közúti közlekedési nyilvántartással összefüggő adatkezelési feladatokkal kapcsolatos ügyek A Járművek forgalomból kivonásával kapcsolatos ügyek A Származásellenőrzés nyilvántartásba vétele iránti kérelem A Eladó bejelentése a jármű tulajdonjogának változásáról A Üzembentartó személyében bekövetkezett változás bejelentése A Jármű átrendszámozása iránti kérelem (forgalmi engedély cseréjével együtt) A Közúti közlekedési okmánykiállítással nem járó záradék bejegyzése, törlése iránti kérelem A Közúti közlekedési parkolási igazolvány nyilvántartásból adatszolgáltatás iránti kérelem A Nemzetközi vezetői engedély kiállítása iránti kérelem Az előzetes eredetiségvizsgálat elvégzését és eredményét A igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása a nyilvántartásból (ha az korábban nem került kézbesítésre) A Hatósági bizonyítvány másolat kiállítása az előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartásból A Útlevél tároló elem adattartalmának ellenőrzésére irányuló kérelem 3 A Papír alapú hiteles tulajdonilap-másolat szolgáltatás iránti kérelem 3 A Ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból kiadott hiteles térképmásolat iránti kérelem 3 A Egyéni vállalkozói igazolvány kiállítása, cseréje, pótlása 7 A Egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásával kapcsolatos ügyek 7 A Állandó és ideiglenes személyazonosító igazolvány kiadása, cseréje, pótlása 1

71 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám 3043 A Letelepedett, menekült és oltalmazott jogállású személy nyilvántartásba vétele, valamint okmányok kiállítása az idegenrendészeti és menekültügyi hatóságnál indult kérelem alapján A Külföldről hazatérő magyar állampolgár bejelentése a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba vételhez szükséges személyi- és lakcímadatokra vonatkozóan A Személyiadat- és lakcímnyilvántartásból történő adatszolgáltatás iránti kérelem A Magyar igazolvány kiállítása iránti kérelem A Magyar hozzátartozói igazolvány kiállítása iránti kérelem A Vezetői engedély kiállítása, cseréje, pótlása, visszavonása A EGT-államban kiállított vezetői engedély cseréje iránti kérelem A Törzskönyv cseréje, pótlása (elvesztés, eltulajdonítás, megsemmisülés bejelentésével együtt) A Jármű forgalomba helyezés (törzskönyv, forgalmi engedély és rendszámtábla kiadásával) A Rendszámtábla pótlása (elvesztésének, ellopásának bejelentésével), utángyártása (megrongálódás esetén) A Jármű ideiglenes forgalomban tartásának engedélyezése iránti kérelem (ideiglenes forgalmi engedély, ideiglenes rendszámtábla és szükség esetén indítási napló kiadása a rendszám jellegétől függően) A Gépjármű átírása iránti kérelem (a járművek tulajdonjogváltozásának nyilvántartásba vétele, törzskönyv és forgalmi engedély kiadásával) A Regisztrációs matrica utángyártására irányuló kérelem A Magánútlevéllel kapcsolatos ügyek A Szolgálati útlevél kiadása, cseréje A Hajós szolgálati útlevél kiadása, cseréje A Nemzeti Egységes Kártyarendszer adatlap kiállítására irányuló kérelem A Az egyéni vállalkozók hatósági ellenőrzése A Vezetői engedély visszavonása és vezetési jogosultság szüneteltetése A Külföldi vezetői engedély bevonása és vezetési jogosultság szüneteltetése A Jármű forgalomból történő ideiglenes vagy végleges (a forgalmi engedély és hatósági jelzés bevonásával történő) kivonása A Külföldi hatósági engedély és jelzés bevonása A 656 NS Építéshatósági ügyekkel kapcsolatos szolgáltatási tevékenységek NS 15 A 657 HN Biztonsági elemek kezelése (tulajdoni lap másolatok papírja, hologramok stb. felhasználása) Nem selejtezhető HN Magyarország területét külföldi letelepedés szándékával A elhagyó magyar állampolgár külföldön élő magyar állampolgárként történő nyilvántartásba vétele és új hatósági igazolvány kiállítása A Állampolgársági eskü letételét követően az okmányok átadása, megsemmisítése a jogszabályban meghatározott esetekben

72 3044 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám A Az elhunyt személyek okmányaival kapcsolatos intézkedések megtétele A Nem helyben megsemmisítendő okmányok selejtezési jegyzőkönyve 3 A Adategyeztetés A A nyilvántartás alapjául szolgáló alapiratok, értesítések, nyilatkozatok A Adatszolgáltatási nyilvántartás Adatszolgáltatással kapcsolatos ügyek (beadványok, A kérelmek, megkeresések, átiratok, adatszolgáltatási bizonylatok) A Az online nyilvántartásból (Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala által) közölt nyilvántartási adatok A Személyi azonosító kiadásával, módosításával és visszavonásával kapcsolatos iratok 1 A Lakcímbejelentéssel kapcsolatos ügyek (elutasítás, lakcímrendezés, be- és kijelentkezésre felszólítás, lakcím és értesítési cím fiktívvé nyilvánítása, érvénytelenítése) A Menekültek nyilvántartásba vételével kapcsolatos jegyzőkönyvek A Érvénytelen, személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványok, valamint az azzal egy tekintet alá 3 eső bianco okmányok A jármű okmányokkal, illetve rendszámtáblák A 671 HN selejtezésével, elvesztésével, ellopásának bejelentésével Nem selejtezhető HN kapcsolatos jegyzőkönyv első példánya A A hivatalból, illetve kérelemre indult közlekedési igazgatási ügyek iratai A Mozgáskorlátozottak parkolási igazolványaival és intézményi parkolási igazolványokkal kapcsolatos ügyek (kiadás, csere, pótlás, visszavonás, selejtezés stb.) A Határátlépési engedélyek 1 A 675 HN Vállalkozói engedélyek nyilvántartása Nem selejtezhető HN Személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági A igazolvány, illetve személyazonosító igazolvány kiadásának megtagadása A Személyazonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal, illetve személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos ügyek A 678 HN Helyben megsemmisítendő okmányok selejtezési jegyzőkönyve Nem selejtezhető HN A Okmánytári anyagok felterjesztése 3 A 680 HN Polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása Nem selejtezhető HN A Útdíjfizetési kompenzációval kapcsolatos ügyek Anyakönyvi, állampolgársági és egyéb igazgatási ügyek B 001 HN Anyakönyvezéssel kapcsolatos ügyek Nem selejtezhető HN B Katasztrófavédelmi államigazgatási hatósági ügyek 5 - B Anyakönyvi kivonat beszerzése, továbbítása 3 B 004 HN Külföldi okiratok alapján anyakönyvi bejegyzés teljesítése Nem selejtezhető HN Külföldi anyától származó gyermekre tett, valamint B 005 HN külföldi állampolgár által tett apai elismerő nyilatkozat alapján anyakönyvi bejegyzés teljesítése Nem selejtezhető HN

73 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám 3045 B 006 HN Állampolgársági kérelmekkel kapcsolatos ügyek Nem selejtezhető HN B 007 HN Külföldi okiratok és tanúsítvány elbírálása házasságkötési vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítési ügyben Nem selejtezhető HN B Helyettes anyakönyvvezetők kijelölésével kapcsolatos ügyek 50 Felmentés nem magyar állampolgár házasságkötéséhez B 009 HN vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséhez Nem selejtezhető HN tanúsítvány bemutatása alól EAK (Elektronikus Anyakönyvi Nyilvántartási Rendszer) B kártyák igénylésével, bevonásával, valamint a megszűnt ASZA (Anyakönyvi Szolgáltató Alrendszer) kártyák bevonásával kapcsolatos ügyek iratai B Polgári védelmi kötelezettséggel kapcsolatos államigazgatási hatósági ügyek B 012 NS Választások lebonyolításával kapcsolatos iratok Nem selejtezhető 15 Informatikai feladatok ellátása: személyi adat- és B lakcímnyilvántartás, népszavazás, választás, körzetkezelés, 1 anyakönyvi informatikai ügyek B 014 HN Magyar-, diák-, pedagógus és oktatói igazolványok Nem selejtezhető HN B Szakfordítói, illetve tolmácsigazolvány kiadásával kapcsolatos ügyek iratai B Külföldi ingatlanszerzése 7 B Birtokvédelemmel kapcsolatos ügyek B Hatósági közvetítők nyilvántartása 2 B Közterület-felügyelői intézkedéssel kapcsolatos panasz elbírálása B Lakáscélú állami támogatással kapcsolatos ügyek 20 B Statisztikai számjellel kapcsolatos ügyek 7 B Együttműködés a menekültügyi szervekkel 1 B A menekült, az oltalmazott, valamint a menedékes ellátása és támogatása 1 B Támogatásra jogosult menekültek, menedékesek, oltalmazottak adatainak nyilvántartása 1 B Menedékjoggal kapcsolatos egyéb hatósági feladatok B 028 HN Máshová nem sorolt hatósági bizonyítványok, igazolványok, tanúsítvány kiadása Nem selejtezhető HN B 029 NS Martinsalak felhasználásával épült lakóépületek tulajdonosainak kárenyhítése Nem selejtezhető 15 A területi államigazgatási szervek döntéseivel, B intézkedéseivel kapcsolatos tájékoztatás kérése, felügyeleti 030 MV eljárás kezdeményezése, az illetékes miniszterhez 10 MV fordulással kapcsolatos iratok B 031 HN Kisajátítás Nem selejtezhető HN B 032 HN Üzletszerűen végzett társasház-kezelői és üzletszerűen végzett ingatlankezelői tevékenység nyilvántartásba vétele Nem selejtezhető HN B 033 HN Kártalanítási ügyek Nem selejtezhető HN B 034 HN Útlejegyzések Nem selejtezhető HN B Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások koordinációjával kapcsolatos iratok 1 B Közterület filmforgatási célú használatával kapcsolatos ügyek B Szakkérdés vizsgálata (pl.: telekalakítás, út- és járdaépítési engedélyezési eljárás)

74 3046 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám A honosított és határon túli anyakönyvezés ügyei B 038 HN Állampolgársági iratok Nem selejtezhető HN B 039 HN Anyakönyv (születési, házassági, halotti, bejegyzett élettársi kapcsolatok) Nem selejtezhető HN B 040 HN Anyakönyvi alapiratok (születési, házassági, halotti, bejegyzett élettársi kapcsolatok, utólagos bejegyzések Nem selejtezhető HN alapiratai) B 041 HN Anyakönyvi mutatók Nem selejtezhető HN B 042 HN Nyilvántartás nyitott anyakönyvi bejegyzésekről Nem selejtezhető HN B 043 NS Köztársasági elnök állampolgársági ügyekben hozott döntéseinek előkészítésével kapcsolatos iratok Nem selejtezhető 15 B 044 HN Nem anyakönyvezhető események iratai Nem selejtezhető HN Anyakönyvi kivonatok kérése, adat-közlés iratai, B áttétel illetékes szervhez, általános tájékoztatás kérése elektronikus levélben B 046 HN Névváltozási ügyekben hozott döntésekkel kapcsolatos iratok Nem selejtezhető HN B 047 NS Anyakönyvi ügyekben hozott döntésekkel kapcsolatos iratok Nem selejtezhető 15 B 048 NS Anyakönyvi tevékenység felügyeletével kapcsolatos iratok Nem selejtezhető 15 Honvédelmi igazgatási ügyek Hadigondozottakkal, nemzeti gondozottakkal kapcsolatos ügyek B a) igényjogosultság megállapítása b) pénzbeli ellátás c) igazolvány kiadása 2 B 051 HN Hadigondozottak, nemzeti gondozottak nyilvántartása Nem selejtezhető HN Vízügyi igazgatás B Vízállásokkal kapcsolatos engedélyezési ügyek B Felszíni csapadékvíz-elvezetéshez kapcsolódó eljárások B Szikkasztó létesítéséhez és megszüntetéséhez kapcsolódó eljárások B Kútengedélyezési ügyek B Vízügyi igazgatással kapcsolatos ügyek B Közműves ívóvízellátással és a közműves szennyvízelvezetési szolgáltatással kapcsolatos hatósági ügyek 1 B Vízvezetési és szennyvízelvezetési szolgalmi ügyek B Víziközmű-rendszerbe bekötésre kötelezés B Víz-csatorna bekötéshez kapcsolódó ügyek Kommunális igazgatás B Temetkezési szolgáltatások engedélyezése, felfüggesztése B Sírnyitási, exhumálási engedély 2 B Temetők fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatos ügyek B 106 HN Temetkezési szolgáltatók nyilvántartása Nem selejtezhető HN Földművelésügy, állat- és növényegészségügyi igazgatás B Állattartáshoz, állatvédelemhez kapcsolódó ügyek, valamint rendezvények iratai B Erdészeti, fakivágási ügyek iratai (fás szárú növények védelmével kapcsolatos eljárások iratai) B Cirkuszi menazsériával kapcsolatos iratok

75 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám 3047 B Termőföldre vonatkozó ajánlattételek közzétételével kapcsolatos ügyek 3 Adóigazgatás B Adóvégrehajtással és adók módjára behajtandó köztartozásokkal kapcsolatos ügyek B Helyi adókkal kapcsolatos ügyek B Gépjárműadóval kapcsolatos ügyek B Méltányossági ügyek (halasztás, részletfizetés, mérséklés, elengedés) B Jövedéki adó Kereskedelmi igazgatás, idegenforgalom B Szálláshelyekkel kapcsolatos iratok (engedélyezés, bejelentés, osztályba sorolás) B Üzletek működésével, belkereskedelmi és szolgáltató tevékenység folytatásával kapcsolatos ügyek (engedélyezés, nyilvántartás vezetése, bezárás, bejelentés, ellenőrzés) B Vásár, piac és bevásárló központ nyilvántartásba vételével kapcsolatos iratok B Zenés, táncos rendezvények tartásának engedélyezése Törvényességi felügyeleti eljárással kapcsolatos ügyek Helyi önkormányzatok (község, város, főváros és B kerületei, valamint a megye önkormányzata) képviselő testületeinek jegyzőkönyvei és azok mellékletei B Nemzetiségi önkormányzatok testületi üléseinek jegyzőkönyvei és azok mellékletei B Részönkormányzati testületek üléseinek jegyzőkönyvei és azok mellékletei B Bizottsági ülések jegyzőkönyvei és azok mellékletei B A polgármester és a jegyző átruházott hatáskörben hozott határozatai, intézkedései B Társulások jegyzőkönyvei és azok mellékletei B Térségi fejlesztési tanácsok és területfejlesztési társulások jegyzőkönyvei és azok mellékletei B Társulási megállapodások B Közös hivatalok létrehozásával, módosításával, megszüntetésével kapcsolatos iratok B Törvényességi felügyeleti tevékenység során keletkező törvényességi felhívások B Törvényességi felügyeleti tevékenység során keletkező, törvényességi felhívásnak nem minősülő intézkedések B Törvényességi felügyeleti tevékenységgel kapcsolatban iratok, információk, szakvélemény beszerzése, konzultáció kezdeményezése, javaslattétel B Képviselő-testület feloszlásával, feloszlatásával, polgármesteri tisztség megszüntetésével, polgármester lemondásával összefüggő iratok B Összeférhetetlenségi, méltatlansági ügyek B Polgármester, nemzetiségi önkormányzat elnöke munkakör átadás-átvétel iratai B 155 NS Területszervezés iratai (pl. várossá nyilvánítás, önálló község alakítása, települések egyesítése) Nem selejtezhető 15

76 3048 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám B Helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok képviselő-testületeinek, valamint társulási tanácsok működésével kapcsolatos iratok B Szakmai segítségnyújtás az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben B Törvényességi felügyeleti bírsággal kapcsolatos ügyek B Helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvényben meghatározott feladatokhoz kapcsolódó iratok B Önkormányzatok hitelfelvételével kapcsolatos kormányzati engedélyezéssel összefüggő előkészítő iratok B Jegyző ideiglenes kinevezésével kapcsolatos iratok B A helyi földbizottsági ülések jegyzőkönyvei és ezek mellékletei B Önkormányzati vagyonátadást érintő kormányhivatali intézkedések (egyetértési jog gyakorlása) B Közigazgatási bírság Képzéssel, továbbképzéssel kapcsolatos ügyek B Képzési, továbbképzési tervek (éves, középtávú stb.) Máshová nem sorolt képzésre, továbbképzésre (ágazati B képzések, továbbképzések, hivatal által akkreditált képzések, célelőirányzati támogatásban részesült képzések) jelentkezéssel kapcsolatos iratok B 182 HN Máshová nem sorolt képzések, továbbképzések vizsganyilvántartó könyve Nem selejtezhető HN B Máshová nem sorolt, képzéssel, továbbképzésre jelentkezéssel kapcsolatos iratok B Európai uniós finanszírozású képzések 1 Közigazgatási szakvizsgára jelentkezéssel, szakvizsga B szervezésével kapcsolatos iratok, a szakvizsga során keletkező írásbeli dolgozatok B 186 HN Közigazgatási szakvizsga vizsganyilvántartó-könyv, jegyzőkönyv Nem selejtezhető HN Közigazgatási alapvizsgára jelentkezéssel, alapvizsga B szervezésével kapcsolatos iratok, az alapvizsga során keletkező írásbeli dolgozatok B 188 HN Közigazgatási alapvizsga vizsganyilvántartó-könyv, jegyzőkönyv Nem selejtezhető HN Ügykezelői alapvizsgára jelentkezéssel, alapvizsga B szervezésével kapcsolatos iratok, az ügykezelői alapvizsga során keletkező írásbeli dolgozatok B 190 HN Ügykezelői alapvizsga vizsganyilvántartó-könyv, jegyzőkönyv Nem selejtezhető HN B Hatósági közvetítői vizsgára jelentkezéssel, vizsga szervezésével kapcsolatos iratok B 192 HN Hatósági közvetítői vizsga vizsganyilvántartó-könyv, jegyzőkönyv Nem selejtezhető HN B 193 HN Alkotmányos alapismeretek vizsganyilvántartó-könyv Nem selejtezhető HN Alkotmányos alapismeretek vizsga egyéb iratai B (jelentkezési lap, egyéb kérelem, értesítés, írásbeli 1 dolgozat, jegyzőkönyv) B Anyakönyvi szakvizsgára jelentkezéssel, szakvizsga szervezésével kapcsolatos iratok, a vizsga során keletkező írásbeli dolgozatok

77 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám 3049 B 196 HN Anyakönyvi szakvizsga vizsganyilvántartó-könyv, jegyzőkönyv Nem selejtezhető HN Építésügyi vizsgára jelentkezéssel, vizsga szervezésével B kapcsolatos iratok, a vizsga során keletkező írásbeli dolgozatok B 198 HN Építésügyi vizsga vizsganyilvántartó-könyv, jegyzőkönyv Nem selejtezhető HN Oktatási, köznevelési igazgatás Ellenőrzésekkel kapcsolatos ügyek B Komplex szakmai vizsgaszervezés ellenőrzése Egyházi, magán és nemzetiségi önkormányzati fenntartású B köznevelési intézmény fenntartói tevékenységének törvényességi ellenőrzése B Hatósági ellenőrzés (pl. alkalmazási feltételek, tanügyiigazgatási dokumentumok, osztály és csoportlétszám ellenőrzése) ügyei B Híd programmal kapcsolatos ügyek Érettségi vizsga szervezésével kapcsolatos ügyek B Az érettségi vizsgaelnöknek és közreműködőinek megbízásával kapcsolatos ügyek B Középszintű és emelt szintű érettségi vizsgákról szóló jelentések, jegyzőkönyvek B 222 HN Az érettségi vizsgák törzslapjai Nem selejtezhető HN B Érettségi vizsgákkal kapcsolatos munkaanyagok, előkészítések, határidős feladatokkal kapcsolatos iratok 3 B 224 NS Érettségi törvényességi ügyek Nem selejtezhető 15 B Jelentkezési lapok, vizsgabehívók, vizsgaszervezéssel kapcsolatos levelezések iratai 3 B A Kormányhivatal által működtetett vizsgabizottságok működésével kapcsolatos iratok Másodfokú döntéssel kapcsolatos iratok a Kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság B 227 HN kivételével az érettségi vizsga vizsgabizottságának Nem selejtezhető HN döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen benyújtott fellebbezés tárgyában B Az emelt szintű érettségi vizsgadolgozatok javításával kapcsolatos észrevételek irata, egyéni osztályozó ívek 1 Országos pedagógiai mérés, értékelés, versenyek, és a középfokú felvételi eljárással, tanulmányok alatti vizsgáztatással kapcsolatos ügyek Az Oktatási Hivatal által a Kormányhivatal részére B 240 NS megküldött országos pedagógiai mérés, értékelés Nem selejtezhető 15 eredményeivel kapcsolatos dokumentumok B 241 NS Az országos pedagógiai mérés, értékelés eredménye szerint a minimum szint alatt teljesítő iskolák fenntartóinak intézkedési terv készítésére való felhívásával, jóváhagyásával, valamint a Kormányhivatal Nem selejtezhető 15 által az intézkedési tervben foglaltak hatósági ellenőrzésével kapcsolatos anyagok B Középfokú iskolák felvételi eljárásával kapcsolatos iratok 3 B Országos versenyekkel kapcsolatos ügyek 3 B A tanulmányok alatti vizsgáztatás céljából a független vizsgabizottság működtetésével kapcsolatos ügyek B Az országos pedagógiai mérés, értékelés szervezésével kapcsolatos ügyek 1

78 3050 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám Szakképzéssel kapcsolatos ügyek B Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések esetén a szakmai vizsgák központi írásbeli tételeinek, központi gyakorlati feladatainak, valamint azok megoldásainak szétosztásában való közreműködéssel kapcsolatos iratok B A megyei fejlesztési és képzési bizottság munkájában való részvétel iratai Másodfokú döntés meghozatalával kapcsolatos ügyek, a B 262 HN szakmai vizsga vizsgabizottságának döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen benyújtott Nem selejtezhető HN fellebbezés B Létszámfeltételekkel kapcsolatos intézkedési terv jóváhagyása B A szakképző iskola vezetőjének döntése ellen benyújtott fellebbezés elbírálásával kapcsolatos ügyek B 265 NS Szakképzés területére vonatkozó jogi ügyek Nem selejtezhető 15 B Szakképzési megállapodással kapcsolatos iratok Elsőfokú hatósági döntések Az óvodai felvétel, a tanulói jogviszony, a kollégiumi B tagsági viszony létrejötte során az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének megállapítása tárgyával kapcsolatos ügyek Kötelező felvételt biztosító köznevelési intézménnyel nem B 281 NS rendelkező települések kötelező felvételt biztosító óvodájának, illetve iskolájának kijelölésével kapcsolatos Nem selejtezhető 15 ügyek Az egyházi szervek egyoldalú nyilatkozattételével, illetve B 282 NS az egyházi fenntartású intézmények köznevelési-fejlesztési Nem selejtezhető 15 tervbe való felvételével kapcsolatos ügyek Egyházi, magán és nemzetiségi önkormányzati fenntartású B 283 HN köznevelési intézmény nyilvántartásával és működési Nem selejtezhető HN engedélyével kapcsolatos ügyek B 284 HN Szakmai vizsga szervezésére vonatkozó engedélyezési eljárással kapcsolatos ügyek Nem selejtezhető HN B 285 HN Tanulók elhelyezése megszűnt intézmény esetén Nem selejtezhető HN Szakértői vizsgálaton történő megjelenésre, a B szakvéleményben megjelölt iskolába történő beíratásra 1 kötelezéssel kapcsolatos ügyek B Tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos ügyek 1 Másodfokú hatósági ügyek A pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottsága által B 289 HN kiadott szakvéleményekkel kapcsolatos másodfokú Nem selejtezhető HN eljárások B 290 HN A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló tankötelezettségének teljesítésével kapcsolatos I. fokú döntés elleni fellebbezés ügyében másodfokú jogorvoslati Nem selejtezhető HN eljárás Szomszédos államokban élő magyar diákokkal, pedagógusokkal kapcsolatos ügyek B A szomszédos államokban élő magyar diákok diákkedvezményével kapcsolatos ügyek B A szomszédos államokban élő magyar pedagógusok és oktatók pedagógus- és oktatói kedvezményekkel

79 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám 3051 kapcsolatos ügyei B A nem köznevelési intézményben a gyermek nevelésegondozása céljából létesített pedagógus-munkakört ellátók, valamint nyugdíjas pedagógusok pedagógus igazolványával kapcsolatos ügyek Közneveléssel összefüggő feladatok B Általános iskolák felvételi körzetének, pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmények működési körzetének megállapítási ügyei B Általános és középiskolákba történő beiratkozással kapcsolatos ügyek B Köznevelés-fejlesztési tervvel kapcsolatos ügyek Egyházi, magán és nemzetiségi önkormányzati köznevelési intézményeknek a köznevelési közfeladatok B ellátásban történő részvételével kapcsolatos iratok (egyházak egyoldalú nyilatkozatai, köznevelési szerződések) B Köznevelés általános képzés területét érintő jogi ügyek 1 B Tanuló- és gyermekbalesetekkel kapcsolatos iratok B Tankötelesek nyilvántartásának vezetése B Tankötelezettség felügyeletével kapcsolatos ügyek Védelmi Bizottság és titkársága ügyei B Védelmi Bizottság titkárság általános (napi) működésével kapcsolatos iratok B 402 NS Különleges jogrend és katasztrófaveszély során keletkezett Nem selejtezhető iratok 15 B Tervrendszerrel kapcsolatos iratok 1 B Honvédelmi felkészítéssel, gyakorlatokkal kapcsolatos iratok B Védelmi bizottság üléseinek előkészítésével kapcsolatos iratok A védelmi bizottság üléseire beterjesztett, az üléseken B 406 NS elfogadott anyagok (előterjesztések, határozatok, Nem selejtezhető 15 jegyzőkönyvek, emlékeztetők) B Gazdaságmozgósítással és BNT-vel kapcsolatos iratok 1 B Nemzetközi kapcsolatok és katasztrófa segítségnyújtás B Védelmi Bizottság Munkacsoportjaival kapcsolatos ügyek B Meghagyással kapcsolatos ügyek 1 Honvédelmi célú gazdasági és anyagi szolgáltatások B előkészítésével, elrendelésével, kártalanítással kapcsolatos 1 ügyek B A NATO Válságreagálási Rendszerrel, az Európai Unió válságkezelési mechanizmusaival összhangban álló 1 nemzeti intézkedési rendszerrel kapcsolatos ügyek B A védelmi igazgatás vezetés-irányításával és azok eszközeivel kapcsolatos ügyek (KTIR, EDR) B Honvédelmi célú terület-előkészítési ügyek 1 B Honvédelemi szempontból létfontosságú (kritikus) infrastruktúra védelmével kapcsolatos ügyek 1 B Polgári veszélyhelyzeti tervezés honvédelmi feladataival kapcsolatos ügyek 1 B Ügyeleti tevékenység 3 B Polgári védelmi szervezetekkel kapcsolatos ügyek

80 3052 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám B Katasztrófariasztás elrendelése és végrehajtása 3 B Katasztrófavédelmi gyakorlatok B Veszély-elhárítási tervekkel kapcsolatos ügyek 1 Katasztrófavédelmi gazdasági és anyagi szolgáltatás B előkészítésével, elrendelésével, kártalanítással kapcsolatos 1 ügyek B Veszélyes ipari üzemek külső védelmi tervének készítésével és gyakoroltatásával, valamint a lakossági 1 tájékoztató kiadványok készítésével kapcsolatos iratok B Lakossági tájékoztató kiadványok készítésével kapcsolatos iratok 3 B Települések veszélyeztetettségének felmérése 1 B Logisztikai feladatok ellátása B Egyéni védőeszközökkel történő ellátási feladatok B A kulturális javak védelmével kapcsolatos feladatok 1 B Kitelepítéssel, kimenekítéssel, kiürítéssel, befogadással kapcsolatos iratok 1 B Menekültek elhelyezésével és ellátásával kapcsolatos feladatok 1 B Katasztrófavédelmi szakigazgatás és honvédelmi igazgatás ügyei B Az Önkéntes Műveleti Tartalékos állománnyal kapcsolatos ügyek 1 Ipari igazgatás B Telepengedélyezéssel és bejelentéssel kapcsolatos ügyek B Gázfogyasztó, villamosenergia felhasználó kötelezése, felhasználási helyre való bejutás elrendelése 3 B Felhasználási helyre való bejutás elrendelése, információkérés a távhőszolgáltatótól 3 Távhőtermelő, távhőszolgáltató létesítménnyel B 503 NS kapcsolatos iratok (működési engedély, üzletszabályzat Nem selejtezhető 15 jóváhagyása, tevékenység ellenőrzése stb.) B Közüzemi fogyasztók szerződéséhez kapcsolódó ügyek (szerződéskötés, -szegés stb.) B Ingatlanforgalom (elidegenítési tilalom elrendelése, törlése) B Veszélyes folyadékok és olvadékok tárolótartályaival kapcsolatos ügyek B Villamosenergia szolgáltatással, földgázellátással kapcsolatos hatósági feladatok

81 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám 3053 KÜLÖNÖS RÉSZ Szociális és Gyámügyek Szociális igazgatás C 001 NS Szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok nyilvántartásba vétele Nem selejtezhető 15 C Szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági ellenőrzése 2 C Aktív korúak ellátása a) foglalkoztatást helyettesítő támogatás b) egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás C Közgyógyellátással kapcsolatos ügyek a) alanyi jogcímen megállapított jogosultság b) normatív jogcímen megállapított jogosultság C Időskorúak járadéka Ápolási díjjal kapcsolatos ügyek a) alap összegű ápolási díj C b) fokozott ápolási szükségletre tekintettel megállapított emelt összegű ápolási díj c) kiemelt ápolási díj 7 C Súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeivel kapcsolatban keletkezett iratok C Lakáscélú kölcsönökből eredő adósságok rendezése C 009 HN Szociális foglalkoztatás engedélyezésével, nyilvántartásával kapcsolatos ügyek Nem selejtezhető HN C Állami és önkormányzati ellátási kötelezettségek figyelemmel kísérése 3 C Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsággal kapcsolatos ügyek C Lakásfenntartási támogatással kapcsolatos ügyek C Szociális alap- és szakosított szolgáltatásokkal kapcsolatos, máshová nem sorolható ügyek C Szociális támogatással kapcsolatos tájékoztatás 3 C Szociális foglalkoztatás ellenőrzése C Szociális ellátások nyilvántartása 2 C Szociális pénzbeli és természetbeni ellátások ellenőrzése 3 C Jelzálogjog bejegyzésével, módosításával, törlésével kapcsolatos ügyek 1 Gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatás C Pénzbeli és természetbeni ellátások a) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény b) óvodáztatási támogatás c) otthonteremtési támogatás d) gyermektartásdíj megelőlegezése, továbbfolyósítása, ismételt elrendelése 1 C Gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések a) védelembe vétel b) iskoláztatási támogatás folyósításának szüneteltetése c) családi pótlék természetben történő folyósítása d) megelőző pártfogás e) ideiglenes hatályú elhelyezés f) családbafogadás engedélyezése 50

82 3054 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám g) nevelésbe vétel h) családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása során kirendelt eseti gondnok elszámolásának elfogadása i) nevelési felügyelet elrendelése j) utógondozás elrendelése k) hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet megállapítása C Gyermekjóléti alapellátás és gyermekvédelmi szakellátás körébe tartozó intézményekkel kapcsolatos, máshová nem sorolt ügyek C Helyi önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról szóló éves értékelésével kapcsolatos 3 iratok C Önkormányzati ellátórendszerek átalakítására vonatkozó javaslatok véleményezése C Gyámsági, gondnoksági ügyek 7 Hivatásos gondnokok, hivatásos támogatók foglalkoztatására, adatváltozására vonatkozó bejelentési kötelezettség teljesítése a nyilvántartó szerv részére, C hivatásos gondnoki, hivatásos támogatói feladatokat vállaló személy képzése, hivatásos gondnokok továbbképzésének szervezése, ezzel kapcsolatos adatszolgáltatás a nyilvántartó szerv részére C Támogatott döntéshozatallal és előzetes jognyilatkozattal kapcsolatos ügyiratok 7 C Gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátor tevékenységével kapcsolatos iratok Családi jogállás rendezése a) teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat b) képzelt szülő C 029 HN c) peres ügyek d) gyermek család- és utónevének megállapítása e) ismeretlen szülőtől származó gyermek törvényes képviseletével és anyakönyvezésével kapcsolatos eljárás Nem selejtezhető HN Szülői felügyelet, kapcsolattartás a) szülői felügyelet gyakorlásáról történő megállapodás C b) szülői felügyelet gyakorlása során felmerülő vitákban történő döntéshozatal c) kapcsolattartás rendezése, megváltoztatása d) kapcsolattartás végrehajtása 2 C 031 HN Kiskorú házasságkötése Nem selejtezhető HN C A szülők lakóhelyének vagy a szülők által kijelölt más tartózkodási helynek az elhagyása 2 C 033 HN Örökbefogadás engedélyezésével és felbontásával kapcsolatos ügyek Nem selejtezhető HN C 034 HN Nemzetközi vonatkozású gyámügyek Nem selejtezhető HN C Szülői jognyilatkozatok jóváhagyása, engedélyezése 2 C Örökbe fogadni szándékozók alkalmasságával kapcsolatos ügyek 2 C Örökbe fogadhatóvá nyilvánítással kapcsolatos ügyek 2 C Vérszerinti szülők adatainak megismerésével kapcsolatos ügyek C Kiskorúak és gondnokság alatt állók vagyoni érdekvédelme, számadási, vagyoni ügyek 7

83 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám 3055 C Gyámnevezés, gyámságból kizárás 50 C Gyermekjogi képviselettel kapcsolatos ügyek C Családon belüli erőszak C Ügygondnok, eseti gondnok, eseti gyám (méhmagzat gyámja) kirendelése 7 C Gyermekvédelmi intézkedés szükségességét valószínűsítő lakossági vagy jelzőrendszeri jelzés 3 C Hivatásos gondnoki, hivatásos támogatói feladatok ellátásával kapcsolatos ügyiratok 7 C Más hatóság megkeresésére készített környezettanulmány, belföldi jogsegély, egyéb társhatósági megkeresések 3 C Válsághelyzetben lévő várandós anya és születendő gyermek védelme 50 C Feljelentés gyermek veszélyeztetése vagy a tartási kötelezettség elmulasztása és a gyermek sérelmére 50 elkövetett bűncselekmény miatt C Tanköteles gyermek művészeti, sport, modell- vagy hirdetési tevékenység keretében történő foglalkoztatása C 050 NS Gyámhatósági és gyermekvédelmi munka szakmai felügyeleti ellenőrzése, célvizsgálatok stb. Nem selejtezhető 15 C Gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások ellenőrzése 3 C 052 HN Eltűnt személy holtnak nyilvánításának kezdeményezése Nem selejtezhető HN Építésügyi ügyek Építésfelügyelet D Építésfelügyeleti ellenőrzés D 002 HN Építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos ügyek, építésfelügyeleti bírság Nem selejtezhető HN D 003 HN Jogszabály által előírt építésfelügyeleti nyilvántartás Nem selejtezhető HN D 004 NS Bauxitcementtel vagy más építőanyag-hibával kapcsolatos hatósági ügyek Nem selejtezhető 15 D 005 HN Építésfelügyeleti felügyeleti intézkedések Nem selejtezhető HN D Egységes jogalkalmazást biztosító szakmai segédletek, építésfelügyeleti kiadványok kidolgozásának ügyei D Az első fokú építésfelügyeleti hatóságok tevékenységének ellenőrzése és segítése D Más eljáró építésfelügyeleti hatóság kijelölésével kapcsolatos intézkedések D Építésfelügyeleti szakhatósági ügyek D 010 NS Szabálytalan építési tevékenységgel kapcsolatos építésrendészeti ügyek Nem selejtezhető 15 D Jókarbantartással kapcsolatos ügyek D Bontás tudomásulvételével kapcsolatos ügyek D Építésfelügyelettel kapcsolatos panaszok és egyéb észrevételek, tájékoztatások D Építésfelügyeleti hatósági bizonyítványok, igazolások, adatkérés, adatszolgáltatással kapcsolatos ügyek D Építésfelügyeleti hatósági kötelezési ügyek Állami Főépítészi Ügyek Településfejlesztési koncepció egyeztetése: D a) előzetes tájékoztatás [314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 30. (2) bekezdése] b) véleményezés [314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 30. 1

84 3056 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám (5) bekezdése] c) elfogadásról szóló értesítés [314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 30. (8) bekezdése] Integrált településfejlesztési stratégia egyeztetése: a) véleményezés [314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 31. (1) bekezdése] b) elfogadásról szóló értesítés [314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 31. (4) bekezdése] Településrendezési eszközök egyeztetése: a) az eljárás típusának egyeztetése [314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 32. (2) bekezdése] b) előzetes tájékoztatási szakasz [314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 37. (1) bekezdése] c) véleményezési szakasz [314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 38. (1) bekezdése] d) végső véleményezési szakasz [314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 40. (1) bekezdése] e) egyszerűsített vagy tárgyalásos eljárás [314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 41. -a, 42. -a] f) törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezése [314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43. (3) bekezdése] g) környezeti vizsgálat h) településrendezéssel kapcsolatos egyéb ügyirat D Máshová nem sorolható területrendezési és területfejlesztési tervekkel és egyéb területfejlesztési 1 tevékenységekkel kapcsolatos ügyek D I. fokú területrendezési hatósági eljárások [76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet]: a) pontosítással b) eltéréssel c) beillesztéssel d) beépítésre szánt terület kivételes kijelöléssel e) országos jelentőségű elem beillesztésével f) területcserével g) összhang igazolásával h) egyéb, a területrendezési hatósági eljárással kapcsolatos iratok 1 D I. fokú szakhatósági eljárások: a) előzetes vizsgálati, környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás b) egyéb szakhatósági eljárás 1 D 024 HN Jogszabály által előírt állami főépítészi nyilvántartás Nem selejtezhető HN Elektronikus nyilvántartás a véleményezett D településrendezési eszközökről és a megküldött 1 véleményekről D 026 HN Önkormányzati főépítészi vizsgák törzslapjai Nem selejtezhető HN D Tervtanácsi ügyek 1 D Máshova nem sorolt állami főépítészi ügyek 1 Építésügyek D 030 NS Építésügyi hatósági engedélyezési eljárás Nem selejtezhető 15 Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű D 031 NS beruházások építésügyi hatósági engedélyezési és szakhatósági eljárása Nem selejtezhető 15

85 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám 3057 D 032 NS Építésügyi hatósági ügyekkel kapcsolatos felügyeleti intézkedések Nem selejtezhető 15 D 033 NS Veszélyhelyzet esetén szükségessé váló építési tevékenység tudomásulvételével kapcsolatos ügyek Nem selejtezhető 15 D Építésügyi hatósági bizonyítványok, igazolások, adatkérés, adatszolgáltatással kapcsolatos ügyek D Országos építési követelményektől való eltérés engedélyezési eljárása D 036 NS Építésügyi hatósági kötelezési ügyek Nem selejtezhető 15 D 037 HN Jogszabály által előírt építésügyi hatósági nyilvántartás Nem selejtezhető HN D 038 NS Felvonókkal és mozgólépcsőkkel kapcsolatos építésügyi hatósági eljárások Nem selejtezhető 15 D 039 NS Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházással kapcsolatos kisajátítási tervek záradékolása Nem selejtezhető 15 D 040 NS Építésügyi hatósági tudomásul vételi eljárás Nem selejtezhető 15 D Egységes jogalkalmazást biztosító szakmai segédletek, építésügyi kiadványok kidolgozásának ügyei D Építésügyi hatósági ellenőrzés D Az építésügyi hatóságok tevékenységének ellenőrzése és segítése D Eljáró hatóság kizárásával kapcsolatos intézkedések D Kisajátítási tervek záradékolása 1 D Építésügyi szakhatósági ügyek Igazságügyi ügyek E Ügyelosztási rend 1 E 002 NS Pártfogó felügyelői ügyek nyilvántartó könyve Nem selejtezhető 15 E 003 NS Jogi segítségnyújtási ügyek nyilvántartó könyve Nem selejtezhető 15 E Áldozatsegítési támogatási kérelem E 005 MV Minden egyéb nyilvántartásba vett pártfogó felügyelői irat 10 MV E 006 MV Pártfogó felügyelettel kapcsolatos ügyek 10 MV E Külföldre irányuló költségmentesség iránti továbbítási kérelem E Peres jogi segítségnyújtás iránti támogatási kérelem E 009 NS Peres jogi segítségnyújtási ügyek nyilvántartó könyve Nem selejtezhető 15 E Minden egyéb nyilvántartásba vett, peren kívüli és peres jogi segítségnyújtási irat E 011 NS Áldozatsegítési ügyek nyilvántartó könyve Nem selejtezhető 15 E Áldozatsegítési ügyben adott tájékoztatások iratai E Közhatalmi szervek tájékoztatói, ezzel kapcsolatos felszólítások és levelezés E Peren kívüli jogi segítségnyújtás iránti támogatási kérelem E Minden egyéb nyilvántartásba vett áldozatsegítési irat Növény- és Talajvédelmi ügyek F Növényegészségügy I. fokú hatósági ügyei, kiemelt ellenőrzések iratai Növényegészségügy nemzetközi és hazai jelentései és F 002 HN egyéb növényegészségüggyel kapcsolatos utasítások, Nem selejtezhető HN adatszolgáltatások F 003 HN Zöldség-gyümölcs minőségellenőrzéssel kapcsolatos iratok, utasítások, adatszolgáltatások Nem selejtezhető HN F Zöldség-gyümölcs hatósági ügyei F 005 HN Talajvédelmi I. fokú ügyek (engedélyezés) Nem selejtezhető HN F 006 NS Talajvédelmi szakkérdés vizsgálata (állásfoglalás, Nem selejtezhető 15

86 3058 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám vélemény, hozzájárulás, társhatósági szakvélemény) F 007 NS Talajvédelmi szakhatósági közreműködés kiemelt beruházások engedélyezési eljárásaiban Nem selejtezhető 15 F 008 HN Talajvédelmi jelentések, utasítások, adatszolgáltatások, szakterületi ellenőrzések Nem selejtezhető HN F 009 HN Talajvédelem, térképek, szakmai anyagok, Talajvédelmi monitoring- és információs rendszer (TIM) Nem selejtezhető HN F 010 HN Növényvédelmi és élelmiszer-biztonsági jelentések (Európai Unió), utasítások, adatszolgáltatások, Nem selejtezhető HN növényvédelmi hatósági és koordinációs tevékenység F Növényvédelmi I. fokú ügyek (forgalmazás, raktározás, felhasználás, szermaradék), kiemelt ellenőrzések iratai F Parlagfű eljárás II. fokú belterületi ügyei F Parlagfű eljárás I. fokú külterületi ügyei F Parlagfű eljárás I. fokú belterületi ügyei F 015 HN Növényvédő szerek párhuzamos behozatalával, kölcsönös elfogadásával kapcsolatos ügyek Nem selejtezhető HN F 016 HN Növényvédő szer hatóanyagok monográfiával és megfelelőségével kapcsolatos ügyei Nem selejtezhető HN F 017 HN Növényvédő szerek engedélyezésével és felülvizsgálatával kapcsolatos ügyek Nem selejtezhető HN F 018 HN Termésnövelő anyagok engedélyezési ügyei Nem selejtezhető HN F 019 HN Eseti engedélyekkel kapcsolatos ügyek Nem selejtezhető HN F Kísérleti engedélyek és 120 napos kérelmek engedélyezésével kapcsolatos ügyek F Hatósági növény-egészségügyi diagnosztikai vizsgálatok F Pályázatok, szakmai együttműködések, szerződéskötések, megállapodások, egyéb labor ügyek F Károsítók elleni védekezési kötelezettséggel kapcsolatos hatósági ügyek F Növényvédő szerek, növényvédelmi hatású anyagok és termésnövelő anyagok biológiai hatásvizsgálata F Növényegészségügy II. fokú hatósági ügyei F 026 HN Növényvédőszer forgalmazási, vásárlási és felhasználási engedély nyilvántartása Nem selejtezhető HN F Növényvédelmi előrejelzés F Vizsgáló helyek minőségbiztosítással kapcsolatos ügyei (GEP, GLP) F 029 NS Hazai és nemzetközi szervezetekkel, intézményekkel kapcsolatos szakmai ügyek Nem selejtezhető 15 F Károsító diagnosztikai vizsgálatok (gyomirtás, állattan, növénykórtan, regulátor) 1 F Növényvédelmi szakhatósági eljárások (állásfoglalás, vélemény, hozzájárulás) F Hatósági bizonyítványok, igazolások F Talajvédelmi hatósági ellenőrzések, panaszbejelentési eljárások F Erdészeti és dísznövény szaporítóanyag ellenőrzése F Növényvédelemmel összefüggő AKG, KM és ökológiai gazdálkodás ellenőrzése F Ökológiai gazdálkodáshoz kapcsolódó ügyek F Szántóföldi szemlékkel kapcsolatos szervezési ügyek F Minősítések felülvizsgálatával, kifogásolással, szakértői

87 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám 3059 felülvizsgálattal kapcsolatos ügyek F Gabonafélék vetőmag szaporítása F Kukorica vetőmag szaporítása F Burgonya vetőgumó szaporítás F Ipari növények szántóföldi ellenőrzése F Herefélék vetőmag szaporításának szántóföldi ellenőrzése F Bükkönyfélék és takarmánycirok szántóföldi ellenőrzése F Zöldség, fűszer, mézelő és gyógynövények vetőmag szaporítása F Vetőmagvak fémzárolásával és vizsgálatával kapcsolatos ügyek F Egyéb, az igazgatóság feladat- és hatáskörébe tartozó feladatok ellátása F Szántóföldi ellenőrzési jegyzőkönyvek F Beküldött vetőmagminták munkalapjai F Vetőmag minősítő bizonyítványok munkalapjai F Engedélyezéssel kapcsolatos levelezés, szabványtól eltérő kereskedelmi és fajtahasználati ügyek F Certifikálással, okmányolással kapcsolatos levelezés F Export-import követelményekkel kapcsolatos levelezés F Vetőmag szaporításokkal kapcsolatos levelezés A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a F Vetőmag Felügyelőségek okmányolással kapcsolatos belső levelezése F Vetőmagvizsgálat (vizsgálati eredmények közlése) F Hatósági minta vizsgálata F Reklamációk-kifogásolások (belföldi-külföldi) F Vetőmag kiszerelések ellenőrzése F Csávázás ellenőrzése F Belföldi Cold-test kiértesítése F Szakmai információk vetőmag felügyelőségek és más cégek felé F A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól delegált szőlőültetvény ellenőrzés F Növény-egészségügyi bizonylatok F Származási igazolvány F Engedményes (csökkentett követelményszintű) szaporítóanyag kitermelési engedélyek F Pályázati ellenőrzés F 068 HN Faiskolai (csemetekerti) palánta előállító helyi engedély nyilvántartásba vétel és módosításaik Nem selejtezhető HN F 069 HN a) Belföldi szaporítóanyag forgalmazás ellenőrzése, származási igazolvány, certifikációs címke elszámoltatás b) Szaporító anyagok minőségellenőrzése, lerakati Nem selejtezhető HN ellenőrzése F 070 HN Ültetvény felügyelet, alapdokumentumok Nem selejtezhető HN F 071 HN Import engedély, véleményezés Nem selejtezhető HN F 072 HN Termeltetési szerződések Nem selejtezhető HN F Társhatósági hozzájárulás F Átcsomagolási engedély F Zárt körzet létesítéséről szóló engedély F Standard vetőmag előállítók nyilvántartásba vétele F Kiszerelési engedély

88 3060 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám F Átruházott jogkörű tevékenység engedélyezése F Vetőmagpiaci ellenőrzésekhez kapcsolódó tájékoztatás, eredményközlés F Szaporítóanyag engedélyezéssel, forgalmazással kapcsolatos ügyek F Erdészeti szaporítóanyag certifikáció F Növényvédőszer okozta méh-, vad- és halpusztulások bejelentése, kivizsgálása F Talajvédelmi II. fokú hatósági ügyekkel kapcsolatos levelezés F 084 HN Talajvédelemmel összefüggő környezetvédelmi feladatok (AKG, KM, NO3 irányelv, szennyvíz, szennyvíziszap) Nem selejtezhető HN F Talajvédelmi laboratóriumi vizsgálati jegyzőkönyvek F Talajbiológiai laboratóriumi egyéb ügyek Erdészeti ügyek G Erdőleltározási feladatok és szabályozási ügyek G Erdővédelmi feladatok G Regionális és körzeti erdőtervezés igazgatási feladatai 2 G Regionális és körzeti erdőtervezés eljárási feladatai G Erdőfenntartási igazgatási feladatok G Térképészeti ügyek (fotográfiai, kartográfiai és térinformatikai feladatok) G Erdészeti szakmai továbbképzési feladatok G Erdészeti ismeretterjesztési ügyek G Általános szervezési irányítási és igazgatási ügyek G Regionális és térségfejlesztési feladatok G Erdészeti nyilvántartási tájékoztatási feladatok G Erdészeti adattári szolgáltatási és üzemeltetési feladatok G Hatósági bizonyítványok Erdőgazdálkodók nyilvántartása a) Nyilvántartásba vétel G 014 HN b) Törlés c) Adatváltozás d) Szakszemélyzet hozzárendelése e) Felszólítás erdőgazdálkodó megjelölésére Nem selejtezhető HN Erdészeti szakszemélyzet nyilvántartásával kapcsolatos ügyek G a) Szakszemélyzeti nyilvántartásba vétel b) Figyelmeztetés, törlés hivatalból c) Szolgálati igazolványokkal, jelvényekkel kapcsolatos ügyek G Erdő üzemmódjának, rendeltetésének megváltoztatása 1 G Földalatti gombákkal kapcsolatos hatósági feladatok Erdőterv G a) Erdőterv kiadása hivatalból b) Erdőterv kiadása kérelemre c) Erdőterv módosítása 1 G 019 NS Erdőtelepítési kiviteli tervek Nem selejtezhető 15 G 020 NS Szabad rendelkezésű erdő létesítése Nem selejtezhető 15 G 021 NS Fásítás létesítése Nem selejtezhető 15 G 022 NS Energia ültetvények létesítése, felszámolása Nem selejtezhető 15 G 023 NS Telepítés fennmaradásának engedélyezése Nem selejtezhető 15 G 024 NS Önerdősülés fennmaradásának engedélyezése Nem selejtezhető 15

89 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám 3061 G 025 NS Szabad rendelkezésű erdő nyilvántartásba vétele Nem selejtezhető 15 Erdő igénybevétele: a) Elvi hozzájárulás igénybevételhez G 026 NS b) Termelésből való kivonás c) Rendeltetésszerű használatot akadályozó igénybevétel d) Időleges igénybevétel e) Mezőgazdasági művelésbe vonás Nem selejtezhető 15 G 027 NS Újraerdősítés elrendelése Nem selejtezhető 15 Tervezett erdőgazdálkodási tevékenység G a) Tervezett erdőgazdálkodási tevékenység bejelentése b) Végrehajtott erdőgazdálkodási tevékenység c) Erdőfelújítási biztosíték G Erdőfelújítási határidő módosítása G Erdősítések befejezetté nyilvánítása G Befejezett erdősítések felülvizsgálata G Erdőgazdálkodási tevékenység elrendelése G Erdészeti létesítményekkel kapcsolatos ügyek G Erdőkárral kapcsolatos bejelentések G Bejelentés fakitermelésről a) fásításból b) szabad rendelkezésű erdőből G Erdei haszonvételek G Erdészeti termékek szállításával kapcsolatos ügyek G Az erdő látogatásával kapcsolatos ügyek G Szakhatósági feladatok a) telekalakítás b) bányászati ügyek c) zöldhatósági ügyek d) közművekkel kapcsolatos ügyek e) szakhatósági véleményezési ügyek f) közlekedés hatósági ügyek g) vízügyes ügyek h) építéshatósági ügyek 1 G Erdőfenntartási járulék G Erdőgazdálkodási bírság G Erdővédelmi bírság G Erdővédelmi szabálysértés (erdő látogatója) G Hatósági ügyek a) Kötelezés erdőfelújításra b) Adattár módosítás, javítás hivatalból c) Erdő fátlan állapotban tartása d) Szaporítóanyag gyűjtés G 045 HN Körzeti erdőterv Nem selejtezhető HN Erdészeti támogatások G Nemzeti finanszírozású erdőfelújítási támogatási, kifizetési kérelmek G Nemzeti finanszírozású erdőtelepítési támogatási, kifizetési kérelmek G Nemzeti támogatás ellenőrzési feladatok G Közösségi támogatási jogcímek 2 G Közösségi támogatási ellenőrzési feladatok 2

90 3062 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám Földművelésügyi ügyek H Mezőgazdasági kockázatkezeléssel kapcsolatos ügyek 1 H Kölcsönös megfeleltetési szabályok betartásának ellenőrzésével kapcsolatos ügyek 1 H Növénytermesztéssel kapcsolatos ügyek, pályázatok, támogatások 1 H 004 NS Mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek árverése NS 15 H 005 HN Földkiadással kapcsolatos ügyek Nem selejtezhető HN H GMO-val kapcsolatos ügyek 1 H 007 NS Mezőőri, hegyőri szolgálattal kapcsolatos nyilvántartás, vizsga Nem selejtezhető 15 H 008 NS Agrárfinanszírozással, hitelekkel, pénzügyi lízinggel kapcsolatos ügyek Nem selejtezhető 15 H 009 NS Területfejlesztéssel, területrendezéssel kapcsolatos ügyek Nem selejtezhető 15 H 010 HN Családi gazdaságokkal kapcsolatos ügyek NS HN H Földművelésügyi hatósági ügyek 1 H 012 NS május 1-jéig odaítélt nemzeti támogatással megvalósuló agrárberuházások ügyintézése Nem selejtezhető 15 H 013 HN Őstermelőkkel kapcsolatos iratok, ügyek Nem selejtezhető HN Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, Nemzeti H 014 NS Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, kormányhivatal közötti Nem selejtezhető 15 ügyek H 015 NS Meg nem munkált területek nyilvántartásával kapcsolatos ügyek Nem selejtezhető 15 H 016 NS Birtokösszevonás Nem selejtezhető 15 H Kábítószer előállítására alkalmas növényekkel kapcsolatos ügyek 1 H Mezőőri, hegyőri szolgálattal kapcsolatos ügyek 1 H 019 HN UMVP intézkedési jogcímeihez kapcsolódó ügyek Nem selejtezhető HN H 020 HN Bel- és árvízvédekezéssel kapcsolatos ügyek Nem selejtezhető HN H 021 HN Védelmi bizottságokkal és területi vízgazdálkodási tanáccsal kapcsolatos ügyek Nem selejtezhető HN H Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszerrel kapcsolatos ügyek 1 H 023 NS Mezőgazdasági vis maior eseményekkel kapcsolatos ügyek Nem selejtezhető 15 H 024 HN Katasztrófavédelmi ügyek Nem selejtezhető HN H 025 NS Hegyközségek létesítése, megszűnése, alapszabálya, elvi ügyei Nem selejtezhető 15 H Hegyközségek törvényességi felügyeletével kapcsolatos ügyek 1 H 027 NS Termelői szerveződésekkel (TCS, TÉSZ, BÉSZ) kapcsolatos ügyek Nem selejtezhető 15 H 028 NS Egységes kérelemmel kapcsolatos ügyek Nem selejtezhető 15 H 029 NS Rendkívüli eseményekkel kapcsolatos ügyek Nem selejtezhető 15 Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, H 030 NS kormányhivatal közötti szakmai irányításra vonatkozó Nem selejtezhető 15 ügyek H Előterjesztések, ágazatra vonatkozó összefoglaló értékelések, tájékoztatások készítése, véleményezése H 032 NS Gyümölcsültetvény-kataszterrel kapcsolatos ügyek Nem selejtezhető 15 Vadászati hatósági ügyek H 100 HN Vadászati hatósági ügyek Nem selejtezhető HN

91 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám 3063 H Vadászati ellenőrzések H Vadászterület kialakításával kapcsolatos ügyek 1 H Vadászatra jogosultak nyilvántartásával kapcsolatos ügyek 1 H Hivatásos vadászokkal kapcsolatos ügyek 1 H Azonosító jelek kiadásával kapcsolatos ügyek H Vadgazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos ügyek 1 H A vadászati jog megsértésével kapcsolatos ügyek 1 H Vadkár ügyek Vadászati igazgatási ügyek H Vadászati statisztikai jelentések, adatszolgáltatások H Vadászati engedélyek kiadása 1 H Trófeabírálat Halászati ügyek H 140 HN Halászati hatósági ügyek Nem selejtezhető HN H Halászati, horgászati jog megsértésével kapcsolatos ügyek H Halász, horgász vizsgáztatás, engedélyek kiadása 1 H Halászati, horgászati területi ellenőrzések H Halőrökkel kapcsolatos ügyek H Halászati vízterületekkel kapcsolatos ügyek H Halászati nyilvántartások vezetése 1 Élelmiszerlánc-biztonsági és Állat-egészségügyi ügyek I 001 HN Bejelentési kötelezettség alá tartozó járványos állatbetegségek megelőzése, leküzdése Nem selejtezhető HN I Állatbetegségektől való mentesítési programok 1 I Parazitózisok elleni védekezés 1 I Zoonózisok elleni védekezés 1 I Állattartó, tenyésztő és szaporítótelepek állategészségügye 1 I Az állat-egészségügyi ellenőrzés alá tartozó áruk bel- és külföldi forgalma I Állati hulladékok ártalmatlanná tétele 1 I 008 NS Az állatvédelemmel kapcsolatos ügyek, jelentések Nem selejtezhető 15 I Veszélyes állatokkal, veszélyes ebekkel kapcsolatos ügyek I Bel- és külföldi állatvédelmi kapcsolatok és feladatok 1 I 011 HN Bel- és külföldi állat-egészségügyi kapcsolatok Nem selejtezhető HN I A mezőgazdasági termékminősítés ellenőrzésével kapcsolatos ügyek 1 I Bírságokkal, figyelmeztetéssel kapcsolatos ügyek Géntechnológiával módosított szervezetekkel és a velük I tevékenységet folytató létesítményekkel kapcsolatos ügyek I Tenyésztéspolitika, tenyésztésszervezés végrehajtásával kapcsolatos intézkedések (előterjesztések, javaslatok, jogszabály-tervezetek, törvényjavaslatok) Tenyésztő szervezetek elismerése, elismert tenyésztő szervezetek nyilvántartása, elismerésre javaslattétel, I 016 NS felülvizsgálata, ellenőrzése, tenyészetszám kiadás-, és Nem selejtezhető 15 nyilvántartás, tenyészetek felülvizsgálata, tenyészetek ellenőrzése, mesterséges termékenyítő szervezetek I 017 NS Fajtabejelentéssel, fajtaelismeréssel kapcsolatos ügyek, fajtaelismerésre nyilvántartásba vétel, fajtaelismerésre Nem selejtezhető 15 javaslattétel, fajtaelismerési vizsgálat, tesztek I 018 NS Törzskönyvezési ügyek, származási lap, származási igazolás, sorszám kiadás, hitelesítés, záradékolás Nem selejtezhető 15

92 3064 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám I Export-import ügyek, FM szakmai hozzájárulás javaslati ügyek, igazolások kiadása vagy megtagadása, határozat, hatósági engedélyek kiadása I Hatósági engedélyek (mesterséges termékenyítő állomás, embrióátültető állomás, laborakkreditálás, apaállatok mesterséges termékenyítési engedélye) I Hatósági felügyelet és ellenőrző tevékenység, kivizsgálás, jegyzőkönyvek I Hatósági nyilvántartás közzétételek, nyilvántartás inszeminátor, embrióátültető, engedélyes tevékenységekről és intézményeikről I Baromfikeltetés, keltető állomások, halkeltetők, méhanya nevelő telepek ügyei I 024 HN Teljesítményvizsgálatok: ITV (ivadék teljesítmény vizsgálat), STV (saját teljesítmény vizsgálat) Nem selejtezhető HN I 025 HN Tenyészértékbecslés Nem selejtezhető HN Hatósági célú laborvizsgálatok jegyzőkönyvei, gyapjú I 026 HN minőség leletek, szaporodásbiológiai, tenyésztéshigiéniai Nem selejtezhető HN leletek I 027 NS Egységes Nyilvántartási és Azonosító Rendszer (ENAR) és OVMR iratok Nem selejtezhető 15 I Apaállat gazdálkodás ügyei (igények, engedélyek, ellátás, szemlejegyzőkönyvek, selejtezés, év végi vagyonleltár) I Állattenyésztési támogatások finanszírozásával kapcsolatos ügyek, ellenőrzések I Állattenyésztő telepek I Szaporodásbiológiai minősítő munkával kapcsolatos ügyek I Főfelügyelői, bírálói belső jelentések Lótenyésztéssel kapcsolatos külföldi levelezések I (ménbérletek, cserék, vételek, telivér és ügetőkancák panziós tartásával kapcsolatos ügyek) I Állattenyésztés a) nemzetközi ügyek b) tagságok c) utak I 035 HN Őshonos génmegőrzés Nem selejtezhető HN I Állattenyésztési belső pályázatok ügyei (állattenyésztési alap, mecenatúra, génmegőrzés) I Import kérelem I 038 HN Hazai előállítású engedélyköteles takarmányok kísérleti engedélyezése Nem selejtezhető HN I 039 HN Élelmiszer-biztonsági intézkedések, illetve ügyek Nem selejtezhető HN I Ügyfelek által beküldött borászati termékek minősítése 3 I Borpárlat és származékok vizsgálata és minősítése 3 A bor és alkoholos italok előállításával, kezelésével, I palackozásával, forgalomba hozatalával kapcsolatos 3 ellenőrzés I Társhatóságok által beküldött borminták vizsgálata I Szakhatósági hozzájárulás, szakmai vélemény 1 I 045 HN Borászati üzemek működési engedélye és dokumentációk Nem selejtezhető HN I Munkafüzetek, munkalapok, vizsgálati adatlapok 3 I Automata műszerek eredménylapjai 1

93 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám 3065 I Automata műszerek kalibrációs adatai 1 I Hitelesítési okiratok 7 I Műszerkönyvek, adatlapok 7 I Minőségirányítási rendszer dokumentumai I 052 HN Laboratóriumok általános működésével kapcsolatos iratok Nem selejtezhető HN I 053 HN Élelmiszer-forgalmazási ügyiratok Nem selejtezhető HN I 054 HN Takarmánybiztonsági és minőség-ellenőrzési ügyiratok Nem selejtezhető HN I 055 HN Engedélyköteles üzemek élelmiszerbiztonságával kapcsolatos iratok Nem selejtezhető HN I 056 HN Nem állati eredetű termékek, nem engedélyköteles üzemek Nem selejtezhető élelmiszer-biztonságával kapcsolatos iratok HN I 057 HN Étkeztetés és vendéglátás élelmiszer-biztonsági ellenőrzése Nem selejtezhető HN I 058 HN Élelmiszer-ipari gépek higiéniai minőségével kapcsolatos iratok Nem selejtezhető HN I Élelmiszerek higiéniai ügyei I Élelmiszer-exporttal kapcsolatos ügyek I 061 HN Élelmiszer-ipari üzemek higiéniai ellenőrzése Nem selejtezhető HN I Élelmiszerek minőségének ellenőrzése I Új élelmiszerek gyártásával és az élelmiszerek sugárkezelésével kapcsolatos ügyek I Az ökológiai termesztéssel és termeléssel kapcsolatos ügyek I Microchippel kapcsolatos ügyek 1 I 066 NS Takarmánykeverő üzemek szakhatósági állásfoglalásai Nem selejtezhető 15 I 067 NS Nyilvántartásba vétel (állatgyógyászatban használatos, ápolószer, segédanyag, egyéb) Nem selejtezhető 15 Takarmányokkal kapcsolatos nyilvántartások, I engedélyezés (takarmánykeverő üzemek, forgalmazók és brókerek, felelős képviselők) I 069 NS Takarmányügyekkel kapcsolatos fellebbezések Nem selejtezhető 15 I Gyógyszerminőséggel kapcsolatos bejelentések (mellékhatások farmakovigilancia) minőségi kifogások I Kölcsönös megfeleltetéssel, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatali ellenőrzéssel kapcsolatos ügyek I Szállítási feltételekkel kapcsolatos levelezés 1 I Egyéb járványvédelmi ügyek I Eboltással, ebmegfigyeléssel kapcsolatos ügyek I 075 HN Pályázatokkal, támogatásokkal kapcsolatos ügyek Nem selejtezhető HN I Állatbetegségekkel kapcsolatos monitoring programok 1 I Állami kártalanítás 1 I 078 HN Létesítmények engedélyezése, nyilvántartásba vétele, regisztrációs számok adása Nem selejtezhető HN I Szarvasmarha állat-egészségügyi ügyek I Sertés állat-egészségügyi ügyek I Baromfi állat-egészségügyi ügyek I Juh-, kecske állat-egészségügyi ügyek I Hal állat-egészségügyi ügyek I Méh állat-egészségügyi ügyek I Nyúl állat-egészségügyi ügyek I Ló állat-egészségügyi ügyek I Vad állat-egészségügyi ügyek I Ügyeletek, készenlét

94 3066 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám I Hivatalvizsgálatok I Kistermelői élelmiszer-előállítás ügyei I 091 HN Élelmiszer-előállítók ügyei Nem selejtezhető HN I RASFF ügyek, Nemzetközi gyorsriasztási rendszeren érkező ügyek kivizsgálásának ügyiratai Élelmiszer által okozott megbetegedéssel, ételmérgezéssel, I 093 HN ételfertőzéssel, élelmiszerlánc eseményekkel kapcsolatos Nem selejtezhető HN ügyek I Monitoring és laboratórium vizsgálatok eredményei I Mesterséges termékenyítés, apaállatok állategészségügye, szaporítóanyag I Állattartási ügyek I Traces-állategészségügyi bizonyítványok, élőállatforgalmazási, szállítási ügyek 1 I Állat-egészségügyi megfigyelés, karantén I Állatkiállítások, versenyek, vásárok, rendezvények I Állatkísérletek engedélyezése, kísérleti állatokkal kapcsolatos ügyek I Gyepmesteri tevékenység, ebrendészet, állatotthon I Állat-egészségügyi felügyelet alá tartozó létesítményekkel kapcsolatos ügyiratok I Gyógyszerforgalmazással kapcsolatos ügyek I Vadak, vadbegyűjtők, vadkísérő jegyek I Takarmány-előállítással, -tárolással, -forgalmazással, - szállítással kapcsolatos ügyek I Társhatóságok megkeresései I Határállomás ügyek Az állattenyésztésről szóló évi CXIV. törvény I 108 HN alapján engedélyköteles tevékenységek engedélyezésével Nem selejtezhető HN kapcsolatos ügyek I Ellenőrzéssel, felülvizsgálattal kapcsolatos ügyek 1 I Állattenyésztési szankciók alkalmazásával kapcsolatos ügyek, eljárások 1 I 111 HN Állatnyilvántartási és azonosítási rendszerekkel kapcsolatos ügyek Nem selejtezhető HN I Egyéb tenyésztési hatósági ügyek 1 I 113 HN Hatósági mintavétellel kapcsolatos ügyek iratai Nem selejtezhető HN I 114 HN Mintaszállítással kapcsolatos ügyek iratai Nem selejtezhető HN I 115 HN Állatklinika, állatkórház, állatorvosi rendelőintézet, állatorvosi rendelők működésével kapcsolatos ügyek Nem selejtezhető HN I Külön engedély iránti kérelem egyes élelmiszerek kiskereskedelmi forgalomba hozataláról I Kiskereskedelmi létesítmények által marginális, helyi és korlátozott tevékenységként végzett állati eredetű élelmiszer-előállítás bejelentése I Élelmiszer-vállalkozó által üzemeltetett első magyarországi tárolási hely bejelentése I Állatnyilvántartási és azonosítási rendszerekkel kapcsolatos hatósági bizonyítványok, igazolások I 120 HN Tenyészet Információs Rendszer (TIR) iratok Nem selejtezhető

95 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám 3067 Egészségbiztosítási ügyek Pénzbeli ellátási ügyek iratai K Pénzbeli ellátási igények és a hozzájuk kapcsolódó iratok (igénybejelentések, foglalkoztatói igazolások, jövedelemigazolás másolatok, egyéb bizonylatok és iratok, igényelutasító határozatok, végzések), kivéve számviteli bizonylatnak minősülő táppénzes okmányok (keresőképtelenség orvosi igazolása) K Visszafizetésre és megtérítésre kötelező határozatok, fizetési meghagyások (a megtérülést vagy törlést követően) K A pénzbeli ellátások [táppénz, (gyermekápolási táppénz, GYÁP), terhességi-gyermekágyi segély (TGYÁS), csecsemőgondozási díj (CSED), gyermekgondozási díj (GYED)] számfejtési lapja, az utolsó intézkedést követően K Baleseti táppénzigények és a hozzá kapcsolódó iratok (igénybejelentések, foglalkoztatói igazolások és egyéb iratok, határozatok, végzések), kivéve a számviteli bizonylatnak minősülő táppénzes okmányok (keresőképtelenség orvosi igazolása) K Pénzbeli ellátások méltányosságból történő továbbfolyósítására irányuló kérelmek ügyiratai K A pénzbeli ellátásokkal összefüggő adó-, járulék- és tagdíjbevallással kapcsolatos iratok, kifizetési jegyzékek, összesítő jegyzékek stb. (nem pénzügyi bizonylatok) K Az 1/3 munkáltatói táppénz hozzájárulásról kibocsátott határozatokkal kapcsolatos levelezések, a határozatokról készített átadási jegyzék K Magyar állampolgárok külföldi sürgősségi gyógykezelésével kapcsolatos iratanyagok K Utazási költségtérítéssel kapcsolatos iratok (utazási költségtérítési igény okmányai és azok mellékletei, határozatok, végzések, kifizetési jegyzék másolatok), kivéve a számviteli bizonylatnak minősülő utazási utalvány K Pénzbeli ellátásokkal és utazási költségtérítéssel kapcsolatos túlfizetések az ügyvitel hibájából K Kifizetőhelyi határozat ellen benyújtott fellebbezések, a jogorvoslati eljárás során keletkezett iratok, határozatok K Egyszeri méltányossági segélyek iratai 3 K Baleset, foglalkozási megbetegedés üzemi jellegének elbírálásával kapcsolatos iratok 50 K Anyatej elszámolásával kapcsolatos iratok Ellenőrzési ügyek iratai A kifizetőhelyek létesítésének és megszűnésének dokumentumai (záró ellenőrzésről készült jegyzőkönyvek K 020 HN és a hozzá kapcsolódó iratanyagok, a kifizetőhelyekkel Nem selejtezhető HN kötött megállapodások, kifizetőhely indításával kapcsolatos határozatok) K A kifizetőhelyek szervezésével, működésével, valamint más foglalkoztatókkal kapcsolatos levelezések 3

96 3068 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám K Kifizetőhelyek és a nem kifizetőhelyes foglalkoztatók, valamint magánszemélyek ellenőrzésével kapcsolatos jegyzőkönyvek (kivétel: záró ellenőrzésről készült jegyzőkönyvek és a hozzá kapcsolódó iratanyagok) és az ezekhez kapcsolódó iratok K A feltárt jogalap nélküli kifizetésekkel kapcsolatos határozatok, fizetési meghagyások (a megtérülést vagy törlést követően) K 024 HN Kifizetőhelyi nyilvántartás Nem selejtezhető HN Egyedi megkeresések alapján lefolytatott ügyirati K ellenőrzések iratai (készpénzellátások, jövedelemigazolás, megtérítés, környezettanulmány stb.) K Megszűnt kifizetőhelyektől átvett iratanyag (a folyósítási okmányok, iratok kivételével) K Egyéni vállalkozók üzemi balesetének kivizsgálásával kapcsolatos ügyiratok 50 K A keresőképesség, keresőképtelenség ellenőrzésével, elbírálásával kapcsolatos ügyek K Felülvéleményező főorvosi hálózat működésével, felülvéleményező főorvos tevékenységével kapcsolatos iratok Nyilvántartási ügyek K Társadalombiztosítási Azonosító Jellel kapcsolatos ügyiratok K Foglalkoztatói nyilvántartáshoz kapcsolódó iratok a foglalkoztató megszűnését követően K Biztosított nyilvántartáshoz kapcsolódó iratok a bejelentést követően K Biztosítási jogviszony elismeréséről, törléséről rendelkező határozatok és az azokhoz kapcsolódó iratok, a határozatok jogerőre emelkedésétől számítva K A szociális biztonságról szóló nemzetközi egyezmények elszámolással, számlázással kapcsolatos iratai a jogosultság megszűnését követően K Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság igénybevételére kötött megállapodások a megállapodás megszűnését követően K Az Európai Egészségbiztosítási Kártya és a kártyahelyettesítő nyomtatvány kiadásával kapcsolatos 3 ügyiratok K Az európai uniós koordinációs rendeletek elszámolással, számlázással kapcsolatos iratai a jogosultság megszűnését követően K A szociális biztonságról szóló nemzetközi egyezményekkel kapcsolatos iratok. Magánszemélyekkel és külföldi biztosítókkal történő kapcsolattartás iratai K Az európai uniós koordinációs rendeletekkel kapcsolatos ügyek iratai. Magánszemélyekkel és külföldi biztosítókkal történő kapcsolattartás iratai K Külföldön, illetve nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszerében létrejött biztosítás bejelentése K Hatósági bizonyítvány (lakásépítési és otthonteremtési kamattámogatásos hitelek igénybevételéhez)

97 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám 3069 Ártámogatási és keresőképtelenséggel kapcsolatos iratok K A közgyógyellátási igazolványok kiadásával, a közgyógyellátás hatósági nyilvántartás kezelésével kapcsolatos iratok járási, kerületi hivatalokkal történő egyeztetésének iratai, a közgyógyellátási tevékenység végzéséhez kapcsolódó levelezés iratai K Üzemi baleset esetén rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, fogászati és gyógyászati ellátás elszámolásával kapcsolatos iratok K Orvosszakértői iratok. Egyedi megkeresések alapján adott orvosszakmai vélemények iratai K Orvosszakértői tevékenység: a munkáltató által kezdeményezett keresőképtelenség felülvizsgálat iratai Az Egészségbiztosítási Alap ellátási szektor iratai, számviteli bizonylatai Banki műveletek bizonylatai (folyószámla-kivonatok, K banki értesítések anyagai, hatósági átutalási megbízás), számítástechnikai adathordozók K Ellátási utalási bizonylatok, számlák, utalványlisták, elszámolások, adathordozók stb. K Ellátáshoz kapcsolódó házipénztári okmányok, bizonylatok, pénztár jelentések, kimutatások, számlatömb, rovancsolási jegyzőkönyv és nyilvántartása K Levelezés pénzintézetekkel, egyéb szervekkel pénzforgalmi, pénzügyi tárgyban K Ellátási szektor folyószámlái, folyószámla alapbizonylatai, folyószámla vezetése során keletkezett bizonylatok (pl. jogalap nélküli, megtérítés, közgyógyellátás) a nyilvántartásokból való kivezetéstől számítva K Számviteli bizonylatnak minősülő táppénzes okmányok (keresőképtelenség orvosi igazolása) K Ellátási szektor folyószámláihoz kötődő leltárak K Kifizetőhelyi ellátások elszámolása K Tartozásigazolások 1 A kettős könyvviteli és pénzforgalmi rendszer és a K számítógépes analitikus rendszerek keretében alkalmazott naplók, számlalapok, főkönyvi kivonatok K Ellátási szektor eredeti, aláírt névjegyzéke K 081 HN A D/ jelű beszámolókat alátámasztó zárlati mellékletek anyagai Nem selejtezhető HN K A beszámolóhoz kötődő iránymutatások, levelezések Követelések nyilvántartásával kapcsolatos folyószámlák, K folyószámla alapbizonylatok, számviteli bizonylatok, egyenlegértesítők Kincstári forgalommal kapcsolatos iratok K 090 HN Hozzáférési, banki aláírási jogosultságok, ügyintézéshez kötődő adatszolgáltatás a Magyar Államkincstárnak Nem selejtezhető HN K GIRO utaláshoz kötődő levelezés K Kincstári útmutatók és utasítások

98 3070 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám Adó- és járulékügyek iratai K Az ellátási szektorral kapcsolatos adó- és járulékbevallások, egyenlegközlők, folyószámla-kivonatok anyagai K Adó- és járulékbevallással kapcsolatos elektronikus levelezés iratai Jogi és igazgatási ügyek iratai K Másodfokú eljárásban keletkezett ügyek iratai, a jogerős befejezést, illetve a bennük foglaltak teljesedését követően K Méltányossági kérelmek és az azokhoz kapcsolódó iratok (elengedés, fizetési könnyítés, fizetési kedvezmény, részletfizetés, költségmentesség) a megtérüléstől számítva K A végrehajtási eljárásban keletkezett iratok a megtérülés, illetve a végrehajtási jog elévülését követően K Csőd, felszámolás, végelszámolás iratai az eljárás jogerős befejezésétől számítva K Egyéb fizetésre kötelező döntések (mulasztási bírság, eljárási bírság, eljárási költség stb.) a megtérülést követően K Megtérítési ügyek (az eljárás lezárását, illetve a megtérülést követően) K Megtérítési tevékenység országos szakmai felügyeletének, koordinálásának iratai K A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvény VIII. fejezetében meghatározott megtérítési eljárásokkal kapcsolatban hatáskörébe utalt feladatok, az eljárás lezárását, illetve a megtérülést követően Statisztikai ügyek iratai K Kifizetőhelyeken és kirendeltségeknél végzett statisztikai ellenőrzések jegyzőkönyvei K Adatszolgáltatás, jelentés, statisztika Nyugdíjbiztosítási ügyek Nyugellátási iratok Öregségi nyugdíj ügyiratok (ideértve az előnyugdíj, korengedményes, bányásznyugdíj, egyes művészeti L tevékenységet folytatók részére megállapított nyugdíj, ún. polgármesteri, országgyűlési képviselők és a nők kedvezményes nyugdíjmegállapítás iratai) a nyugdíjasra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően L Rokkantsági nyugdíj megállapító ügyiratok, az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően L Baleseti rokkantsági nyugdíjat, baleseti járadékot megállapító ügyiratok az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően L Az elutasított nyugdíjigény ügyirata, az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően L Elutasított baleseti nyugellátás iránti igény ügyirata, az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően L Átmeneti járadékot és bányász dolgozók egészségkárosodási járadékát megállapító ügyiratok (öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően)

99 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám 3071 L Rendszeres szociális járadék megállapító ügyiratok, az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően L Hozzátartozói, baleseti hozzátartozói ellátást megállapító határozatok az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően L Hozzátartozó nélkül elhalt nyugdíjas iratai az erre vonatkozó értesítés kézhezvételétől számítva 1 L Szolgálati idő elismerési kérelem, hatósági bizonyítvány ideértve a kormánytisztviselők által igényeltet is kiadása iránti kérelem ügyirata, ha nyugdíjigény nem követte, az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően L Igényvisszavonással lezárt ügyirat, az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően L Megszüntető határozattal lezárt eljárás ügyirata az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően L Rokkantsági járadék megállapítása (a nyugdíjkorhatár betöltését követően) L 014 NS Politikai rehabilitációval kapcsolatos kárpótlási ügyek Nem selejtezhető 15 L Nyugdíjhatározatok kísérő jegyzéke 3 Nyugdíj névmutató kartonok (ha a NYUGDMEG L rendszerben előzményként nem rögzítették) a nyugdíjügyiratokkal együtt az irányadó nyugdíjkorhatár betöltését követően L Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalási vagy visszautalási (nyugdíjtranszfer) ügyiratai az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően L Más szervek által illetékességből kért vizsgálati ügyiratok végleges rokkanttá minősítettek vonatkozásában az utolsó szakvéleménytől számítva L Rögzített nyugdíj megállapításával kapcsolatos iratok L Rehabilitációs járadék ügyiratok (az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően) L A nyugdíjellátás melletti biztosítási időre és jövedelemre tekintettel történő nyugdíjemeléssel kapcsolatos ügyek (a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény 22/A. -a) (a határozat jogerőre emelkedését követően) L Előzetes orvosi szakvélemény, ha azt nem követte rokkantsági nyugdíjigény L Korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, átmeneti bányászjáradék és balett művészeti életjáradék igényléséhez, megállapításához, módosításához és megszüntetéséhez kapcsolódó iratok az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően L Megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak (rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás) igényléséhez, megállapításához, módosításához és megszüntetéséhez kapcsolódó iratok az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően

100 3072 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám L Bányászok egészségkárosodási járadéka igényléséhez, megállapításához, módosításához és megszüntetéséhez kapcsolódó iratok az ellátásban részesülőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően L Adategyeztetési eljárásra vonatkozó ügyirat, ha nyugdíjigény nem követte, az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően L Hatósági bizonyítvány a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény 96/E. (1) bekezdése alapján L Öregségi nyugdíjra jogosultság igazolása nyugdíj előtti álláskeresési segélyhez Nyilvántartási iratok L Biztosítási jogviszony elutasításáról szóló határozatok (irányadó nyugdíjkorhatár betöltését követően) L Bányanyugbér törzslapok (nyugdíjkorhatár betöltését követően) L Várományi lapok (nyugdíjkorhatár betöltését követően) L Adatbázis-helyreállítási kérelem Társadalombiztosítási egyéni nyilvántartólap, járulék L elszámolási lap, járulék elszámolási nyilvántartó lap, munkabér jövedelemigazolás elektronikus formában (nyugdíjkorhatár betöltését követően) L Mezőgazdasági biztosítottak bélyeglapjai, pótbélyeg lapjai (nyugdíjkorhatár betöltését követően) L Mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagnyilvántartó lap elektronikus formában (nyugdíjkorhatár betöltését követően) L Külföldi jogviszonnyal kapcsolatos igazolás és egyéb megkeresések 3 L Nyilvántartási osztály általános levelezései 1 L 049 HN Megszűnt törzsszámmutató kartonok és könyvek Nem selejtezhető HN L Nyugdíj- és Egészségbiztosítási Egyéni Nyilvántartó lap (nyugdíjkorhatár betöltését követően) L 051 HN Lajstromos nyilvántartások (ha nem kerültek átírásra) Nem selejtezhető HN Egyéni munkáltatói nyilvántartások és a lajstromos nyilvántartások elhasznált, tönkrement példányai L 052 HN adatainak a társadalombiztosítási egyéni nyilvántartó lapra Nem selejtezhető HN történt átmásolását és ellenőrzést követően (ha van még ilyen) L Biztosítási jogviszony elismeréséről, törléséről szóló határozat L Nemzeti Adó- és Vámhivataltól adatszolgáltatás kérése egyéni vállalkozók nyugdíj ügyében 3 L Nemzeti Adó- és Vámhivataltól átvett, járulékfolyószámlákból történő jogosítások 1 L Járulék-folyószámla iratanyag december 31. (a járulék folyószámla iratanyagban szereplő valamennyi személy irányadó nyugdíjkorhatára betöltését követően) L Ellenőrzési szakterülettel kapcsolatos levelezés (ellenőri eljárásra felkérések, ellenőri szakterület felől érkező 3 kérések) L Felszámolási-végelszámolási eljárással kapcsolatos levelezés 1

101 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám 3073 L Kérelmek, jegyzőkönyvek, ügyirathoz nem kapcsolódó feljegyzések, ügyfél nyilatkozatai, idézések L Igazolás felszámoló, végelszámoló részére adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről L Bejelentőlap, meghatalmazás (a meghatalmazás, képviselet érvényességének keletkezését követően) 50 L 062 HN Korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól történő mentesítéséről hozott határozat Nem selejtezhető HN L Hiánypótlás, adatpótlás, hibás adatszolgáltatás javíttatása L Elmaradt adatszolgáltatás pótlása L Belföldi jogsegély (nyugdíjbiztosítási adatkérés) 1 L Belföldi jogsegély (nem nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresése) 1 L Külső szervtől történő megkeresések, melyek nem minősülnek belföldi jogsegélynek L Igazolás kiadása a nyilvántartásba bejelentett adatokról 5 L Mulasztási bírság kiszabása, mérséklése, elengedése és fizetési kedvezmény engedélyezése L Adatszolgáltatás ellátás megállapításához, adategyeztetési eljáráshoz megyén belül 1 L Hatósági bizonyítvány kiadása ügyvédek részére a tevékenység megszüntetéséhez 5 Ellenőrzési iratok L Foglalkoztatói és egyéni vállalkozói ellenőrzési jegyzőkönyvek, megbízólevél, tértivevény és meghatalmazás L Felszámolási eljárással kapcsolatos ügyiratok 1 L Végelszámolással kapcsolatos ügyiratok 1 L Ellenőrizhetetlenné vált foglalkoztatók és egyéni vállalkozások ellenőrzésével összefüggő ügyiratok L Nyugdíjellenőrzéssel kapcsolatos iratok L Adatszolgáltatással kapcsolatos ügyiratok L Környezettanulmányok és együttéléssel kapcsolatos vizsgálatok 3 L Területi nyugdíjellenőrzés általános levelezései 3 L Adategyeztetési eljárással összefüggésben folytatott ellenőrzéssel kapcsolatos iratok Jogi iratok L Megtérítési ügyek 1 L Jogalap nélkül felvett ellátások megtérítésével kapcsolatos ügyek 1 L Csőd- és felszámolási eljárással kapcsolatos levelezés, valamint a hitelezői igények érvényesítésével kapcsolatos iratok L Követelések törlésével kapcsolatos iratok L Végrehajtás, behajtás, felszámolás és biztosítási intézkedések kezdeményezésével kapcsolatos iratok L Törvényességi felügyeleti eljárással kapcsolatos ügyek A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi L LXXXI. törvény 80. -a szerinti késedelmi kamatkövetelés (költségmegtérítés) L Egyéb méltányossági ügyek L Nyugdíjperek ügyiratai

102 3074 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám Egyéb iratok L Nyugdíjbiztosítási ellátásra irányuló megállapodások és egyéb iratok (a megállapodás megkötésétől számítva) 50 L Megállapodásokkal összefüggő adatszolgáltatások L Nyugdíjbiztosítási ellátási szektor pénzügyi-számviteli iratok L Kivételes nyugdíjemeléssel kapcsolatos ügyek 3 L Kivételes nyugellátás előkészítésével kapcsolatos ügyek 3 L Kivételes nyugellátás, árvaellátás elutasítása Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz továbbított L méltányossági nyugdíjemelési és egyszeri segély jegyzékek L Egyszeri segélykérelmek 1 L Szolgálati idő vásárlásával kapcsolatos levelezés 1 Alapkezeléssel kapcsolatos iratok L Ellátási szektor pénzforgalommal kapcsolatos iratai L Magánnyugdíjpénztárból visszalépésekkel kapcsolatos iratok L Megállapodással kapcsolatos folyószámlák 50 L Egyéb ellátási szakterületen vezetett (pl. baleseti megtérítéses) folyószámlák L Mulasztási, eljárási bírságokkal kapcsolatos folyószámlák L Követelésekkel, kötelezettségekkel kapcsolatos levelezések az ellátási szektorban Foglalkoztatási ügyek Nyilvántartásba vételhez kapcsolódó ügyek M Nyilvántartások szakmai irányításának ügye M Álláskeresőként, közvetítést kérőként, szolgáltatást kérőként történő nyilvántartásba vétel iratai M Ellátásban nem részesülő regisztrált álláskeresők ügye M Helyi és helyközi utazási költségtérítések M Határ menti ingázók munkavállalási ügye Szociális ellátásban részesülő aktív korú nem M foglalkoztatott személyek és munkaügyi kirendeltség együttműködése M Ügyfelek hagyatéki ügyei M Foglalkoztatást helyettesítő támogatás ügyei, a támogatásban részesülők nyilvántartása 3 Ellátáshoz kapcsolódó ügyek M Passzív eszközök szakmai irányításának ügyei M Álláskeresési ellátások (álláskeresési járadék: áj, vállalkozói járadék: vj, álláskeresési segély) 50 M Nyugdíj előtti álláskeresési segély ügyei M Munkanélküli-ellátások (megszűnt ellátások) M Migráns munkavállalók ellátásának ügyei 50 M Aktív korúak ellátásával kapcsolatos iratok 3 M Ügyfelek adó és társadalombiztosítási ügyei M Adóigazolások Munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz kapcsolódó ügyek M Szolgáltatások szakmai irányítás ügyei M Módszertani állásfoglalások kérése 5 - M Járási hivatali közvetítés szakmai irányítási ügyei

103 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám 3075 M Humánszolgáltatás iratai M Munkaerő-piaci és foglalkozási információ nyújtásával kapcsolatos iratok M Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT) ügyek M Foglalkoztatási Információs Pont (FIP) ügyiratai M Munka-, pálya-, álláskeresési, rehabilitációs tanácsadás iratai M Helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás 3 M Pszichológiai tanácsadás ügyei M Álláskeresők klubjának ügyei M Munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz kapcsolódó keresetpótló juttatás ügyei M Foglalkoztatói adatlapok 3 M Munkaerőigény bejelentés, közvetítés közvetítéshez kapcsolódó szakmai alkalmassági vizsgálat 3 M Egyéb szolgáltatási, támogatási ügyek megváltozott munkaképességhez kapcsolódó foglalkoztathatósági 3 vizsgálat M Beutaló foglalkozás-egészségügyi szakellátó helyre 3 M Álláshirdetések 3 M Virtuális Munkaerőpiac Portál anyagai M Toborzás 3 M Munkáltatói kapcsolattartás 3 M Támogatás munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtók részére M Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) M Pályaválasztási rendezvények M Munkaügyi, pályaorientációs, szakképzéshez kapcsolódó rendezvények szakmai irányítási ügyei Aktív eszközök ügyei M Aktív eszközök szakmai irányításának ügyei M Képzések szervezése (operatív feladatok), képzési információk, Országos Képzési Jegyzék ügyek M Képzésekre vonatkozó pályázatokkal kapcsolatos iratok M Képzési együttműködési megállapodással kapcsolatos iratok M Ajánlott képzések 50 M Elfogadott képzések 50 M Munkaviszonyban állók képzése M Szakképzéssel kapcsolatos iratok M Egyéb képzési ügyek beiskolázás előtti szakmai alkalmassági vizsgálat 3 M Felnőttképzési szerződéssel kapcsolatos ügyek M Foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatás 50 M Bérköltség támogatása M Szakképzettséggel rendelkező pályakezdő álláskeresők munkatapasztalat-szerzésének támogatása M Vállalkozóvá válás támogatása (tőkejuttatás pályázati eljárás keretében) 50 M Vállalkozóvá válás támogatása (kérelemre nyújtható legfeljebb 6 havi juttatás) 50 M 065 MV Munkahelyteremtő beruházás támogatása Nem selejtezhető MV M Munkahelymegőrzés támogatása 50 M Csoportos létszámleépítés következményei enyhítésének

104 3076 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám támogatása M Foglalkoztatási válságkezelés (létszámleépítés, Munkábahelyezést Elősegítő Bizottság) M Létszámleépítés megelőzése érdekében részmunkaidős foglalkoztatás támogatása M 070 MV Munkaerő-piaci programok támogatása Nem selejtezhető MV M Első munkahely garancia program iratai M Nyári diákmunka támogatása 50 M Munkaerő-piaci programon belüli munkahelyteremtő beruházás támogatása 2 M Helyközi utazás támogatása 50 M Csoportos személyszállítás támogatása 50 M Lakhatási támogatás M Atipikus, rugalmas munkavégzés (például távmunka) M A válság következtében a munkahelyüket elvesztő személyek foglalkoztatásának elősegítését célzó támogatás M Bérkompenzációs támogatás Nemzeti Foglalkoztatási Alap ügyei M 080 MV Bérgarancia Alaphoz kapcsolódó ügyek Nem selejtezhető MV M Nemzeti Foglalkoztatási Alap kezelése és egyéb ügyei M 082 NS Nemzeti Foglalkoztatási Alap beszámoló Nem selejtezhető 15 M Nemzeti Foglalkoztatási Alap visszafizetési ügyei M Nemzeti Foglalkoztatási Alap alaprészeiről adatszolgáltatás M Számfejtési ügyek M Pénzigénylés M Közbeszerzési és egyéb pályázatokhoz hatósági igazolás M Egyéb operatív alapgazdálkodási ügyek M Keretgazdálkodási feladatok M Évzárási, évnyitási feladatokhoz kapcsolódó ügyek 5 Közfoglalkoztatás ügyei Közfoglalkoztatással kapcsolatos ügyek M Közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó foglalkoztathatósági vizsgálat M Önkormányzat által szervezett rövid időtartamú közfoglalkoztatás támogatása M Önkormányzat által szervezett hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatása M Országos közfoglalkoztatási program támogatása környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok számára M Országos közfoglalkoztatási program támogatása vízi társulatok számára M Országos közfoglalkoztatási program támogatása állami erdészeti társaságok számára M Országos közfoglalkoztatási program támogatása nemzeti parkok számára M Országos közfoglalkoztatási program M Értékteremtő közfoglalkoztatás M Startmunka program M Szociális Földprogramhoz kapcsolódó közfoglalkoztatási programok 50 Társszervekkel történő együttműködés ügyei M Nonprofit civil szervezetekkel kapcsolatos ügyek

105 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám 3077 M Együttműködés rehabilitációs tevékenységet végző társintézményekkel és civil szervezetekkel M Önkormányzat által szervezett foglalkoztatással kapcsolatos ügyek M Szakmai együttműködési megállapodásokkal kapcsolatos iratok Európai uniós programok ügyei M Európai Szociális Alap program M Halászati Alap program pályázatok HEFOP projekt iratai Társadalmi befogadás M elősegítése a szociális és munkaügyi szolgáltatások együttműködési modelljének kidolgozására M KMROP Az integrált foglalkoztatási és szociális szolgáltatási rendszer kialakítása projekt iratai M Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap program pályázatok M Induló projektek, tervezés, előkészítés, projektszervezés iratai 15 M Regionális Fejlesztési Alap program pályázatok M TÁMOP Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése M TÁMOP Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságáért projekt iratai M TÁMOP /1 Hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása M TÁMOP Út a munka világába TÁMOP Munkaerő-piaci program a hátrányos M helyzetűek foglalkoztatásáért a Közép-magyarországi régióban M TÁMOP program Hátrányos helyzetűek foglalkoztatását ösztönző járulékkedvezmények (Start kártya) M TÁMOP gyel kapcsolatos ügyek M TÁMOP / Újra tanulok! megnevezésű kiemelt projekt iratai M TÁMOP Pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése projekt iratai M TÁMOP B-2-12/2 Roma emberek képzésbe ágyazott foglalkoztatása a szociális és gyermekjóléti ellátó rendszerben program ügyei M TÁMOP Hajléktalan emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrációját segítő programok támogatása program bérköltség-támogatása M TÁMOP Komplex telep-program (komplex humán hozzáférés biztosítása) 7 M TÁMOP A társadalmi kohéziót erősítő bűnmegelőzési és reintegrációs programok módszertani megalapozása M TÁMOP / A fogvatartottak többszakaszos, társadalmi és munkaerő-piaci 7 reintegrációja és az intenzív utógondozás modellje M TIOP Az integrált rendszer kereteinek megteremtése az ÁFSZ infrastruktúrájának fejlesztésével projekt iratai

106 3078 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám M GINOP (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Program) Ifjúsági Garancia Program M GINOP (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Program) 5. prioritás keretében megvalósuló munkaerő-piaci programok iratai M GINOP (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Program) 6. prioritás keretében megvalósuló munkaerő-piaci programok M VEKOP (Versenyképes Közép-magyarország Operatív Program) Ifjúsági Garancia Program M VEKOP (Versenyképes Közép-magyarország Operatív Program) 8. prioritás keretében megvalósuló munkaerőpiaci programok M TOP (Területi és Településfejlesztési Operatív Program) Foglalkoztatási együttműködések Jogi, hatósági ügyek M Munkaerő-piaci ellenőrzés M Hatósági bizonyítvány M Külföldiek magyarországi munkavállalása M Méltányossági ügyek M Visszakövetelések egyeztetése M Visszakövetelő határozatok végrehajtásával kapcsolatos ügyek M 166 NS Földhivatali és felszámolási eljárások kezdeményezése Nem selejtezhető 15 M Fizetési meghagyásos eljárások és peres ügyek 1 M Módszertani útmutatók Statisztikai ügyek M Magyar munkaerő-piaci prognózis felmérés 3 M Munkaerő-piaci információ gyűjtése 3 M Hatékonyságvizsgálatok M Térségi munkanélküliségi adatok M Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés 3 M Megegyezéses Eredménycélokkal való Vezetési Rendszer (MEV) M Rövid távú munkaerő-piaci prognózis 50 Informatikai ügyek M 180 NS Programrendszerek leírása Nem selejtezhető 15 M Szoftver, hardver ügyek M Programok fejlesztésével, módosításával kapcsolatos megkeresések M Adattisztítás, adatjavítás Egyéb ügyek M 190 MV Csoportos létszámleépítés bejelentése Nem selejtezhető MV M A közérdekű munkával kapcsolatos iratok 3 M Költözéssel kapcsolatos ügyek 3 M Magyar állampolgárok külföldi munkavállalási ügyei M Egyszerűsített foglalkoztatás M Alkalmi foglalkoztatással kapcsolatos igazolások 3 M Külföldi személyek adószám és Társadalombiztosítási Azonosító Jel igénylése egyszerűsített foglalkoztatáshoz M A szakképzési hozzájárulással és a képzés fejlesztésének támogatásával kapcsolatos ügyiratok

107 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám 3079 M Ifjúsági iroda ügyei M Hajléktalanokkal kapcsolatos ügyek M Munkabér, díjazás megelőlegezése M Rendszeres szociális járadék M Területfejlesztési Tanács ügyei M Megyei fejlesztési és képzési bizottság ügyiratai M Karrier Híd program M Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat Partnerközpontú Minőségdíj Nyilvántartásokkal kapcsolatos iratok M 210 NS Képző intézmények regisztrálása, nyilvántartása Nem selejtezhető 15 M Felszámolás, csődeljárás, végelszámolás M Magán-munkaközvetítők, munkaerő-kölcsönzők nyilvántartása Munkavédelmi és Munkaügyi ügyek N 001 NS Együttműködési megállapodások Nem selejtezhető 15 N Munkalátogatások, tanulmányutak N Külső szervektől érkező adatszolgáltatás N Munkaszervezési ügyek N Külső szerv, személy által küldött megkeresés 3 N Államigazgatási megkeresések 1 N Munkavédelmi államigazgatási ügyek N Munkaügyi államigazgatási ügyek N Végrehajtási ügyek 1 N Felügyelői tanácsadással kapcsolatos iratok, jegyzőkönyvek N Más szerv által kiadott állásfoglalások, véleményezések N 012 NS Munkaügyi célvizsgálatok Nem selejtezhető 15 N 013 NS Munkaügyi akció ellenőrzések Nem selejtezhető 15 N Munkaügyi módszertani útmutatók, iránymutatók N 015 NS Munkavédelmi célvizsgálatok Nem selejtezhető 15 N 016 NS Munkavédelmi akció ellenőrzések Nem selejtezhető 15 N Szakértői tevékenységek, tanulmányok 1 N Egyéni védőeszközökkel kapcsolatos ügyek N Veszélyes munkaeszközökkel kapcsolatos ügyek N Munkaeszközökkel kapcsolatos szakmai vélemények N Megfelelőség-tanúsítással és megfelelőség-értékeléssel kapcsolatos ügyek N Veszélyes anyagok, veszélyes készítmények N Szabványosítás, szabványok véleményezése N Szabvány beszerzése, szabványtár N Szabványok előírása alóli eltérési ügyek N Jogszabályok miatti munkavédelmi előírások alóli eltérési engedélyek N Munkavédelmi szabályozással kapcsolatos tapasztalatok, vélemények, tájékoztatások N Munkavédelmi előírások értelmezése N Munkavédelmi módszertani útmutatók, iránymutatók N Európai Unióval kapcsolatos tájékoztatások N Szakmai irányítószervtől kapott információk N 032 HN Foglalkozási megbetegedések, fokozott expozíciós esetek, súlyos munkabalesetek Nem selejtezhető HN

108 3080 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám N 033 HN Alkoholfogyasztással, kábítószer-élvezettel kapcsolatos ügyek Nem selejtezhető HN N Foglalkozás-egészségügyi szolgálat, szolgáltatás Rákkeltő bejelentések a munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM-SZCSM N 035 NS együttes rendelet, valamint a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott Nem selejtezhető 15 egészségkárosodások megelőzéséről szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet alapján Fogyasztóvédelmi ügyek O 001 NS Fogyasztóvédelmi koncepció Nem selejtezhető 15 O 002 NS Fogyasztóvédelmi stratégia Nem selejtezhető 15 O Értékesítés, forgalomba hozatal megtiltása, korlátozása, végrehajtásra kötelezés O EVP szerinti témavizsgálat O Felügyelőségek vizsgálati jelentései O Fogyasztói érdekvédelemmel kapcsolatos ügyek O Fogyasztói reklamációkkal kapcsolatos ügyek O Fogyasztóvédelmi bírság határozatok O Fogyasztóvédelmi kiadványok, tájékoztatók O Helyi kezdeményezésű vizsgálatok O KPIR (Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszer) O Letiltó, tájékoztató közlemények O Piacfelügyeleti, szolgáltatás-biztonsági, minőségvizsgálati ügyek O Közösségi Gyors Tájékoztatási Rendszer (RAPEX) ügyek O Riasztás (Vám, RAPEX, Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszer - KPIR) 50 O Szabványokkal kapcsolatos ügyek O Tesztek, áruismertetők O Üzletek működésével kapcsolatos ügyek O Vizsgálati útmutató O Mintavételi jegyzőkönyv O Hatósági ellenőrzési jegyzőkönyv O Bírságügyekkel kapcsolatos dokumentumok, bírságadatok egyeztetése, egyéb bírságügyek O Fogyasztóvédelmi bírság és kötelezés O Kötelezésre szóló határozatok O Eljárási bírság határozatok O Fogyasztóvédelmi bírság és forgalomból történő kivonás, visszahívás O Fogyasztóvédelmi bírság és feltételhez kötés, tiltás O Forgalomból történő kivonás, visszahívás O Feltételhez kötés, tiltás Örökségvédelmi ügyek P 001 NS Örökségvédelmi engedélyezési eljárások Nem selejtezhető 15 P 002 NS Adatszolgáltatás, igazolás Nem selejtezhető 15 P 003 NS Műemléki érték védetté nyilvánításának, védettség megszüntetésének kezdeményezése Nem selejtezhető 15 P 004 NS Ideiglenes védetté nyilvánítások: régészet, műemlék Nem selejtezhető 15 Műemlékre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési P 005 NS eljárás: építési engedély (egyszerűsített, módosított, összevont, integrált), részleges bontás engedélyezése, fennma- Nem selejtezhető 15

109 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám 3081 radási engedély és építésügyi bírság, fennmaradási és továbbépítési engedély, használatbavételi engedély, névátírás, jogutódlás, engedély érvényességének meghosszabbítása és azzal kapcsolatos felügyeleti intézkedések P 006 NS Örökségvédelmi szakhatósági állásfoglalások Nem selejtezhető 15 P 007 NS Régészeti feltárási ügyek Nem selejtezhető 15 P 008 NS Örökségvédelmi hatósági nyilatkozat Nem selejtezhető 15 P 009 NS Hatósági bizonyítvány Nem selejtezhető 15 P 010 HN Nyilvántartás vezetésével kapcsolatos ügyek Nem selejtezhető HN P 011 NS Örökségvédelmi kötelezés Nem selejtezhető 15 P 012 NS Tudományos szakvélemények Nem selejtezhető 15 P Jogszabályban meghatározott esetekben a területrendezési tervek véleményezése 1 P 014 NS Településfejlesztéssel, településrendezéssel kapcsolatos ügyek, véleményezések Nem selejtezhető 15 P 015 HN Műemlékre vonatkozó építésügyi hatósági kötelezési ügyek Nem selejtezhető HN P 016 HN Örökségvédelmi bírság Nem selejtezhető HN P 017 NS Előzetes örökségvédelmi nyilatkozat Nem selejtezhető 15 P 018 NS Kulturális örökség védelmével kapcsolatos feladatok Nem selejtezhető 15 Népegészségügyi ügyek R Praxisjoggal (működtetési joggal) kapcsolatos iratok 50 R 002 NS Tisztifőorvosi utasítás Nem selejtezhető 15 R Módszertani levelek, állásfoglalások R Egészségügyi szolgáltatók működési engedélyezése, nyilvántartása 50 R Halottakkal kapcsolatos engedélyek 2 R Élelmiszerrel kapcsolatos eljárások R Temetkezéssel kapcsolatos engedélyek 2 R Kártevő irtási tevékenység engedély 2 R Közegészségügyi előírástól való eltérés engedélyezése 2 R Háziorvos választás R Ivóvízzel kapcsolatos engedélyezés 2 R Fürdővízzel kapcsolatos engedélyezés 2 R Ivóvíz-biztonsági ügyek R Szakhatósági eljárások 1 R Szakvéleményezések 1 R Kémiai biztonsági bejelentések 50 R Élelmiszer okozta megbetegedés 30 R Egyéb hatósági eljárások 1 R Népegészségügyi eljárások R Lakossági szűréssel kapcsolatos eljárások 2 R Egység ellenőrzések 1 R Fertőző betegekkel, járványokkal kapcsolatos eljárások 30 R Védőoltásügyek 2 R Egyéb járványügyi eljárások 2 R Hatósági orvosi igazolás 7 R Rendkívüli események, katasztrófa eljárásai 1 R Másodfokú eljárások 1 R Laboratóriumi eljárások R Sugáregészségügyi létesítési, tevékenységi engedélyezési eljárás, ellenőrzés 7 R Sugárveszélyes tevékenység megszüntetés, inaktívvá 7

110 3082 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám nyilvánítás R Nem-ionizáló sugárzások 7 R Egyéb sugáregészségügyi tevékenység 1 R 033 HN Szakhatósági engedélyezés, nyilvántartás Nem selejtezhető HN R Egészségügyi szolgáltatókat, szolgáltatásokat érintő panaszügyek 1 R Egészségvédelem, egészségfejlesztés R Egészségügyi dolgozók munkaköri alkalmasságával kapcsolatos iratok 30 R Kórházhigiénés tevékenység 1 R Egészségügyi kártevők elleni védekezéssel kapcsolatos hatósági tevékenység 1 Mérésügyi és Műszaki Biztonsági ügyek Műszaki felügyeleti ügyek S Gázpalackok, nyomástartó berendezések és létesítmények engedélyezési és ellenőrzési ügyei a megszüntetését 1 követően S Nyomástartó berendezések, létesítmények egyéb ügyei S Tároló tartályok engedélyezési ügyei a megszüntetését követően 1 S Tároló tartályok egyéb ügyei S Gázüzemi berendezések, technológiák engedélyezési és ellenőrzési ügyei a megszüntetését követően 1 S Gázüzemi berendezésekkel, technológiákkal kapcsolatos egyéb hatósági ügyek S Villamos vezetékek, külső kezelőterű kapcsoló berendezések engedélyezési ügyei a megszüntetést 1 követően S Villamos biztonság ellenőrzési ügyei Építésügyi hatósági engedélyezési ügyek: a) Az összetettsége alapján építménynek minősülő nyomástartó berendezések és rendszerek b) Nyomástartó berendezések töltésére szolgáló berendezések c) Az összetettsége alapján építménynek minősülő veszélyes folyadék- és olvadéktárolók d) Közforgalmú üzemanyagtöltő állomások műtárgyai az utak kivételével S e) Az összetettsége alapján építménynek minősülő nyomástartó berendezésnek nem minősülő gáztárolók f) Autógáztöltő állomások g) Ipari és mezőgazdasági célú hőfejlesztő-hőhasznosító berendezések h) Hőtermelés és hőszolgáltatás berendezések i) Megújuló energiahordozót előállító vagy hasznosító energetikai berendezések j) Erőmű, belső kezelőterű kapcsoló berendezés a megszüntetését követően 1 S ADR/RID engedélyezési és egyéb ügyek S Távhőellátással kapcsolatos ügyek a létesítmény, berendezés, engedély megszüntetését követően 1 S 012 NS Rendkívüli eseményekkel kapcsolatos ügyek Nem selejtezhető 15 S Hatósági bizonyítvány, hatósági igazolvány kiállításával

111 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám 3083 kapcsolatos ügyek S Szakhatósági eljárások 1 Felvonóval, mozgólépcsővel (mozgójárdával) kapcsolatos S engedélyezési ügyek a berendezés megszüntetését 1 követően S Felvonóval, mozgólépcsővel (mozgójárdával) kapcsolatos felügyeleti és ellenőrzési ügyek Mérésügyek S Vízmérők hitelesítése S Gázmérők hitelesítése 1 S Villamos fogyasztásmérők hitelesítése 1 S Hőfogyasztásmérők hitelesítése S Üzemanyagmérők hitelesítése 3 S Viteldíjjelzők hitelesítése 3 S Űrmértékek, hosszúságmérők (mérőszalag, méterrúd) hitelesítése 2 S Kiterjedést mérők (hosszúság, terület, térbeli kiterjedés) hitelesítése 3 S Gépjármű kipufogógáz-elemzők hitelesítése 3 S Súlyok hitelesítése 3 S Mérlegek hitelesítése 3 S Közúti kerék- és tengelyterhelésmérők hitelesítése 3 S Gépjármű gumiabroncsnyomás-mérők hitelesítése 3 S Áram- és feszültségváltók hitelesítése 2 S Tárolótartályok hitelesítése 2 S Tartályszintmérők és szintmérő szondák hitelesítése S Szeszmérők hitelesítése 1 S Mérőperemes földgáz-mennyiségmérő rendszerek 3 S Szerencsejáték eszközök hitelesítése 3 S Mérlegek EK hitelesítése 1 S Hosszúságmérők kalibrálása S Súlyok kalibrálása S Mérlegek kalibrálása S Nyomásmérők kalibrálása S Egyéb (mechanikai) eszközök kalibrálása vagy vizsgálata S Mértékellenőrzés S Pontosság-ellenőrző vizsgálatok (vízmérő, villamos fogyasztásmérő) S Átfolyásmérők hitelesítése S Hitelesítő berendezések és etalonok hitelesítése, kalibrálása 3 S Mérésügyi állásfoglalás, szakvélemény, tájékoztatás S Mérésügyi és műszaki biztonsági tanúsító jelek rendelése 1 S Hitelesítő és minősítő laboratóriumi ügyek 2 S Erő és keménységmérő etalonok és mérőeszközök kalibrálása S Optikai etalonok és mérőeszközök kalibrálása, optikai anyagok vizsgálata Közlekedési ügyek

112 3084 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám T Közúti áruszállító engedély T 002 HN Útépítéshez kapcsolódó ügyek Nem selejtezhető HN T 003 HN Hídépítéshez kapcsolódó ügyek Nem selejtezhető HN T 004 HN Forgalomszabályozási ügyek Nem selejtezhető HN T Útügyi igazgatáshoz kapcsolódó ügyek T Szakhatósági ügyek T 007 HN Településszerkezeti tervek, területfejlesztés, területrendezés, szabályozási tervek ügyei Nem selejtezhető HN T Eljáró hatóság kijelölése T 009 HN Utak átminősítése, közforgalom előli elzárása, megnyitása Nem selejtezhető HN T Közútkezelői hatáskörbe tartozó, forgalomszabályozással kapcsolatos ügyek 3 T UTO külső ügyei T Kapcsolattartás, tájékoztatás utánképzési tevékenységet végző intézményekkel 3 T A műszaki és a járművezető vizsgabiztosokkal kapcsolatos ügyek T Vizsgáztatással, ellenőrzéssel összefüggő anyagok, intézkedések T Okmánykiadás T Felmentések T 017 HN Vizsgajegyzőkönyvek, anyakönyvek, vizsgaanyagok Nem selejtezhető HN T Vizsgadíj-elszámolások T Utánképzési ügyek T Képzőszervek tevékenységével kapcsolatos ügyek T Szakoktatók tevékenységével kapcsolatos ügyek T Iskolavezetők tevékenységével kapcsolatos ügyek T Vizsgaeredmény érvénytelenítése T Vizsga felfüggesztése, vizsgán történt rendkívüli esemény 3 T Vizsgázó, illetve a szakoktató meghatározott időre való eltiltása a vizsgától, vizsgán való részvételtől 3 T Engedély nélküli és jogszabályba ütköző képzési tevékenység bírságolási ügyei T Műszaki vizsgálóállomások tevékenységével kapcsolatos ellenőrzés ügyei T Járműfenntartó tevékenység ellenőrzési ügyei 3 T Környezetvédelmi felülvizsgáló helyek tevékenységével kapcsolatos ellenőrzés ügyei T Alkatrész gyártó, forgalmazási tevékenység ellenőrzési ügyei 3 T Menetíró illesztő és beszerelő helyekkel kapcsolatos iratok T Vizsgabiztosi vezénylés 1 T Képzés- és vizsgáztatási statisztikák 3 T Képzéssel kapcsolatos nyilvántartási hatósági ügyek 3 T 035 HN Vizsgázók éves iktatókönyve (anyakönyv) Nem selejtezhető HN T Vizsgáztatással kapcsolatos kérelmek, igazolások 1 T 037 HN Vizsgaigazolások felhasználási íve Nem selejtezhető HN T Vizsgáztatással kapcsolatos nyilvántartási hatósági ügyek 3 T Vizsgajelentések 3 T Kezelői bizonyítvány másolatának kiadása 3 T 041 HN Utánképzési vizsgajegyzőkönyvek, nyilvántartás, igazolás felhasználás Nem selejtezhető HN T Utánképzési megbízások

113 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám 3085 T Utánképzettek iratanyaga T Utánképzés szervezésével kapcsolatos ügyek Belföldi és nemzetközi közúti árufuvarozási tevékenység T engedélyezésével és a sajátszámlás áruszállítással kapcsolatos ügyek, szakvélemények T Belföldi és nemzetközi személyfuvarozási tevékenység engedélyezésével és a sajátszámlás személyszállítással kapcsolatos ügyek, szakvélemények T Hivatalos adatkérések teljesítése T Telephelyi ellenőrzéssel kapcsolatos ügyek T Járműszakági tájékoztatók T Műszaki igazgatási ügyek T Környezetvédelemmel kapcsolatos ügyiratok (oktatás nélkül) T ADR-iratanyagok (pl. jóváhagyás, igazolás, kivéve oktatási anyag) T 053 HN Oktatás (vizsgabiztosok, közúti ellenőrök képzése, továbbképzése) Nem selejtezhető HN T Hatósági alvázszám 1 T Orvosszakértői anyagok (megbízás, mozgáskorlátozottak stb.) T Digitális tachográf kártyákkal kapcsolatos ügyek (pl. igénylés) T Radioaktív anyagok fuvarozásával kapcsolatos ügyek Engedély nélküli és jogszabályba ütköző közúti T közlekedési szolgáltatások közigazgatási bírságolással kapcsolatos ügyei T Taxi és személygépkocsis személyszállító engedély T Regisztrált bontó-hulladékkezelő helyek iratai T Menetíró készülékek (tachográf) használatával kapcsolatos ügyek, szakvélemények T Műszaki vizsgáztatás iratai, lassú jármű kivételével T Járművizsgálattal kapcsolatos ügyek, műszerek, technológia, eljárás, feltételek biztosítása T Honosítási eljárás (jármű) T Lassú jármű műszaki vizsgáztatásának iratai T 066 NS Jármű-átalakítás Nem selejtezhető 15 T 067 NS Jármű-összeépítés Nem selejtezhető 15 T Kijelölt vizsgáló állomások engedélyezésének iratai, egyéb iratok 1 T Tengelytúlterheléssel, illetve engedélyezett össztömeg túllépéssel közlekedő járművek T Járműfenntartó tevékenységgel kapcsolatos ügyek, bejelentkezések T Sérült jármű biztosító által kezdeményezett vizsgálata T Veszélyes árut szállító járművekkel kapcsolatos ügyek T Járművizsgálati anyagok alapján kiadott különféle igazolások 1 T Előzetes eredetiségvizsgálattal, hatósági szerződéssel kapcsolatos ügyek 1 T Eredetiségvizsgáló helyekkel kapcsolatos ügyek T 076 NS Egyedi forgalomba helyezések Nem selejtezhető 15 T 077 HN Járdák, gyalogutak és műtárgyai engedélyezési ügyei Nem selejtezhető HN

114 3086 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám T Járdák, gyalogutak nem közlekedési célú igénybevétele T Úthasználati díj megfizetésének ellenőrzésével kapcsolatos ügyek T AETR anyagok T Közúti ellenőrzések ügyei T Okmányok pótlása (vizsgaigazolás, utánképzési igazolás és egyéb igazolványok) 3 T Üzemanyag alapnorma megkeresések ügyei 3 Rehabilitációs ügyek Megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak U (rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás) igényléséhez, módosításához és megszüntetéséhez kapcsolódó iratok (ellátás megszűnésétől vagy megszüntetésétől számítva) U Nemzetközi érintettségű személyek ellátásainak (rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás) igényléséhez, módosításához és megszüntetéséhez kapcsolódó iratok 2 (ellátás megszűnésétől vagy megszüntetésétől számítva) U Belföldi jogsegély ügyiratai 1 U Jogosulatlanul igénybe vett ellátásokkal kapcsolatos iratok (az ügyet lezáró döntés jogerőre emelkedésétől számítva) U Szakvélemények hozzátartozói nyugellátás megállapításához (ellátás megszűnésétől vagy megszüntetésétől számítva) U Szakvélemények baleseti járadék megállapításához (ellátás megszűnésétől vagy megszüntetésétől számítva) U Szakvélemények rokkantsági járadék megállapításához (ellátás megszűnésétől vagy megszüntetésétől számítva) U Szakvélemények fogyatékossági támogatás megállapításához (ellátás megszűnésétől vagy megszüntetésétől számítva) U Szakvélemények aktív korúak ellátásának megállapításához (ellátás megszűnésétől vagy megszüntetésétől számítva) U Szakvélemények magasabb összegű családi pótlék megállapításához (ellátás megszűnésétől vagy megszüntetésétől számítva) U Szakvélemények bányászok egészségkárosodási járadékának megállapításához U Szakvélemények bányászati dolgozók kereset kiegészítésének megállapításához U Szakvélemények hadi rokkantsági ellátások megállapításához U Szakvélemények keresőképesség vagy keresőképtelenség elbírálásáról U Szakvélemények táppénzes időszak alatt megállapítható egészségkárosodásról U Szakvélemények baleseti táppénz meghosszabbításához Szakvélemények közúti járművezetők egészségi U alkalmasságáról (ellátás megszűnésétől vagy megszüntetésétől számítva) U Szakvélemények a közlekedőképességről U Szakvélemények a Magyar Honvédség hivatásos, szerződéses, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú

115 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám 3087 tagjai egészségi alkalmasságának felülvizsgálata során az egészségkárosodás, egészségi állapot mértékéről U Szakvélemények a nemzeti helytállásért pótlék elbírálásához szükséges egészségkárosodás mértékéről U Szakvélemények nemzeti gondozási díj elbírálásához szükséges egészségkárosodás mértékéről U Szakvélemények az között törvénysértő módon elítéltek juttatásainak megállapításához szükséges egészségkárosodás mértékéről U Szakvélemények a kárpótlási jegy ellenében járó életjáradék megállapításához szükséges egészségkárosodás mértékéről U Szakvélemények a felsőoktatásban részt vevő hallgatók fogyatékosságáról U Nemzetközi ügyek alapján készített szakértői vélemények és adatlapok 2 U Hatósági Bizonyítvány kiállításával kapcsolatos ügyiratok (érvényességi idő lejártától számítva) U Statisztikai jellegű adatszolgáltatás, kimutatás, tájékoztató iratai 3 U Szakellátási kapacitások lekötésével kapcsolatos iratanyagok 3 U Útmutatók, szakmai állásfoglalások U Ellenőrzési jegyzőkönyvek, intézkedések, jelentések iratai Megváltozott munkaképességű személyekkel kapcsolatos ügyek U a) képzés igénybevétele b) közvetítési ügyek c) támogatások d) szolgáltatások igénybevétele U Rehabilitációs terv iratai U TÁMOP Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának elősegítése U Rehabilitációs kártya iratai (érvényességi idő lejáratától számítva) U A megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megtérítésével kapcsolatos iratok 1 U Megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak peres ügyiratai 1 U Egyéni foglalkozási megállapodás iratai U Rehabilitációs költségvetési támogatás pénzkezelési ügyei U Rehabilitációs tevékenység szakmai irányítása és koordinálása U Az akkreditált (védett) foglalkoztatók felé történő foglalkozási rehabilitációs munkaerő közvetítés és kapcsolattartás iratai U Munkaerőigény bejelentés, közvetítés U Rehabilitációs járadékosokkal kapcsolatos ügyek (ellátás megszűnésétől számítva) U Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatallal kapcsolatos ügyek U Foglalkoztatói adatlap 3 U Rehabilitációs tevékenység megváltozott munkaképességű

116 3088 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám személyek ellátásaiban nem részesülők vonatkozásában Lakástámogatási ügyek X Támogatási feltételeknek való megfelelés X Állam javára bejegyzett jelzálogjog átjegyzése X Hitelintézeti megkeresések Az állami támogatás visszafizetésére vagy a lakáscélú X állami támogatással összefüggő állami követelés megfizetésére kötelező hatósági eljárás iratai X A támogatott ingatlanon az állam javára bejegyzett jelzálogjog, továbbá az elidegenítési és terhelési tilalom törléséhez kapcsolódó kérelmek iratai X Az állami adóhatóság megkeresése adók módjára való behajtás érdekében X A támogatott ingatlan Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-nek történő felajánlásához kapcsolódó iratok X A Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól átvett lakáscélú támogatásokkal (jelzálogjog bejegyzés, törlés, átjegyzés, tulajdonjog bejegyzés), szolgalmi és vezetékjoggal 20 kapcsolatos ügyek X A Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól átvett, a Magyar Állam jelzálogjogából eredő végrehajtási ügyek 20 X A Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól átvett államigazgatási eljárás alá tartozó ügyek 20 X Lakáscélú támogatások ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez kapcsolódó (jelzálogjog bejegyzés, törlés, átjegyzés, tulajdonjog bejegyzés), szolgalmi és vezetékjoggal kapcsolatos ügyek X A Magyar Állam jelzálogjogából eredő végrehajtási ügyek Családtámogatási ügyek Y Családi pótlék iratai Y Gyermekgondozási támogatás (gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás) iratai 50 Y Méltányossági gyermekgondozási segély iratai 50 Y Anyasági támogatás iránti igények Y Fogyatékossági támogatás iratai Y Családtámogatási ellátások kifizetési jegyzéke 3 Gyermekgondozási segély (GYES), Gyermeknevelési Y támogatás - GYET kifizetési bizonylatok, utalási jegyzékek (utalás után) Y Megváltozott munkaképességű keresetkiegészítés, átmeneti keresetkiegészítés iratai Y Vakok személyi járadéka Y Jogosulatlanul felvett ellátások iratai Y Nagycsaládos gázár-támogatási igények és a hozzájuk kapcsolódó iratok (igénybejelentések, adatváltozások) 3 Bányafelügyeleti igazgatási ügyek V Felmentések, eltérési engedélyek biztonsági szabályzatok előírása alól 30 V 002 HN Településfejlesztési és -rendezési ügyek Nem selejtezhető HN V Bányászati, munkavédelmi, munkaügyi bírságügyek. V 004 HN Bányatelek-, védőpillér-ügyek és -nyilvántartások. Bányászati jog átruházása. Megszűnt bányák térképei Nem selejtezhető HN V Felelős műszaki vezetők és helyettesei megbízásával és 30

117 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám 3089 jogkörükkel kapcsolatos ügyek (bejelentések) V 006 HN Bányakár-ügyek. Igazolás másra át nem hárítható tájrendezési feladatokkal kapcsolatban Nem selejtezhető HN V 007 HN Beruházási programok, javaslatok. Műszaki fejlesztési koncepciók Nem selejtezhető HN V 008 HN Műszaki üzemi tervek (kutatás, feltárás, kitermelés, szünetelés, felhagyás, bányabezárás, tájrendezés). Kutatás Nem selejtezhető HN engedélyezése, kutatási zárójelentések V Üzemzavar-elhárítási és kitörésvédelmi tervek 30 V Felszíni előkutatással kapcsolatos bejelentések 1 V Bányaüzemek veszélyességi besorolása 30 V Gázipari engedélyesek minősítése és a műszaki biztonsági irányítási rendszerekkel kapcsolatos ügyek 30 Bányászati és egyéb létesítmények engedélyezése (a hatályos V 013 HN rendelkezés szerinti csoportosításban), a létesítmé- nyek biztonsági övezetei. Hozzájárulás a biztonsági Nem selejtezhető HN övezetben való építkezéshez V 014 HN Gépek és berendezések engedélyezése (hatályos rendelkezés szerinti csoportosításban) Nem selejtezhető HN V Nyomástartó berendezésekkel kapcsolatos ügyek 30 V Műszaki technológiai előírások, műszaki tanulmányok 1 V Polgári robbantási tevékenységgel kapcsolatos ügyek 30 V 018 HN Polgári robbantási tevékenységgel, személyi feltételekkel kapcsolatos ügyek Nem selejtezhető HN V Műszaki tervekkel, engedélyezéssel és technológiával kapcsolatos ügyek V 020 HN Komplex és célellenőrzések Nem selejtezhető HN V 021 HN Súlyos munkabalesetek vizsgálata Nem selejtezhető HN V 022 HN Súlyos üzemzavarok vizsgálata Nem selejtezhető HN V Baleseti statisztika, baleseti nyilvántartások 1 V Baleset- és üzemzavar vizsgálatok 1 V PB forgalmazási ügyek 1 V Földtani kutatás, a szén-dioxid földtani elhelyezésével kapcsolatos ügyek 30 V Szakértői vélemények, tanulmányok 30 V 028 HN Geotermikus energia kutatásával, kinyerésével, hasznosításával kapcsolatos ügyek (kivéve építésügyi eljárások) Nem selejtezhető HN V 029 HN Célkitermelőhely engedélyezésével kapcsolatos ügyek Nem selejtezhető HN V 030 HN Bányászati biztosítékkal kapcsolatos ügyek Nem selejtezhető HN V 031 HN Bányászati hulladékokkal kapcsolatos ügyek Nem selejtezhető HN V 032 HN Vezetékjogi, használati jogi ügyek, előmunkálati jog engedélyezése Nem selejtezhető HN V Építésügyi bejelentések V 034 HN Határon átnyúló PB forgalmazás bejelentésével kapcsolatos ügyek Nem selejtezhető HN V Jogszabály alapján folytatott tanfolyami képzések és vizsgáztatások 30 V 036 HN Bányák minősítése Nem selejtezhető HN V Biztonsági övezet megsértésével kapcsolatos ügyek V 038 HN Energetikai létfontosságú rendszerek, létesítmények azonosításával, ellenőrzésével kapcsolatos ügyek Nem selejtezhető HN V Bányaüzemi felelős műszaki vezetői engedélyek 30 V Bányaüzemi felelős műszaki vezető és helyettes 30

118 3090 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám bejelentésével kapcsolatos ügyek V Bányamentéssel és kitörésvédelemmel kapcsolatos iratok 30 V Bányatérképekkel kapcsolatos önálló eljárások V 043 HN Természetvédelmi kezelési tervekkel kapcsolatos ügyek Nem selejtezhető HN Környezetvédelmi és Természetvédelmi ügyek Hulladékgazdálkodás Z 001 NS Hulladékkezelési, hulladékgazdálkodási engedély Nem selejtezhető 15 Z 002 NS Hulladéklerakók felülvizsgálata Nem selejtezhető 15 Z Hulladékkal kapcsolatos kötelezések Z Hulladékgazdálkodási bírságok 1 Z Felhagyott hulladéklerakók rekultivációja, utógondozása Z 006 NS Hulladéklerakó üzemeltetési terv jóváhagyása Nem selejtezhető 15 Z Hulladéklerakókkal kapcsolatos összefoglaló jelentések 3 Z 008 HN Veszélyes hulladékokkal kapcsolatos engedélyezés Nem selejtezhető HN Z Hulladékgazdálkodással kapcsolatos ügyek Z Hulladékgazdálkodással kapcsolatos adatbejelentés, nyilvántartás Levegőtisztaság-védelem Z 020 NS Levegőtisztaság-védelmi engedély Nem selejtezhető 15 Z Levegőtisztaság-védelmi ügyek 3 Z 022 NS Levegőtisztaság-védelmi határérték határozat Nem selejtezhető 15 Z Levegőtisztaság-védelmi kötelezések Z 024 NS Levegőtisztaság-védelmi határozatok Nem selejtezhető Z Légszennyezési bírságok 1 Z Levegőtisztaság-védelemmel kapcsolatos adatbejelentés, nyilvántartás Z Ózonkárosító anyagok ügyei Z Ipari hulladék égetés engedélyezése 1 Zaj- és rezgésvédelem Z 030 NS Zaj- és rezgésvédelmi határérték határozat Nem selejtezhető 15 Z Zaj- és rezgésvédelmi kötelezések Z Zaj- és rezgésvédelmi bírság 1 Z Zaj- és rezgésvédelemmel kapcsolatos ügyek Természet- és tájvédelem Z 040 NS Természetvédelmi engedélyek Nem selejtezhető 15 Z 041 NS Természetvédelmi bírság Nem selejtezhető 15 Z Természetvédelemmel kapcsolatos ügyek Z Természetvédelmi bejelentések 3 Z Nemzeti Parkokkal kapcsolatos adatforgalom Z Természetvédelmi kártalanítás támogatás Z Természeti vagy védett természeti terület megállapítása és kapcsolatos ügyei Z Természetvédelemmel kapcsolatos adatbejelentés, nyilvántartás Z CITES nyilvántartás Z Natura 2000 területtel kapcsolatos ügyek Komplex ügyek Z Felszámolási, végelszámolási eljárásokhoz kapcsolódó környezetvédelmi eljárás Z 061 NS Környezeti hatásvizsgálattal kapcsolatos ügyek Nem selejtezhető 15 Z 062 NS Környezetvédelmi felülvizsgálat Nem selejtezhető 15 Z 063 NS Környezetvédelmi teljesítményértékelés működési Nem selejtezhető 15

119 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám 3091 engedéllyel Z 064 NS Környezetvédelmi teljesítményértékelés jóváhagyó határozattal Nem selejtezhető 15 Z 065 NS Előzetes vizsgálat Nem selejtezhető 15 Z 066 NS Előzetes konzultáció Nem selejtezhető 15 Z 067 NS Egységes környezethasználati engedélyek Nem selejtezhető 15 Z 068 NS Kármentesítések Nem selejtezhető 15 Z 069 NS Üzemi kárelhárítási terv jóváhagyása Nem selejtezhető 15 Z Földtani közeggel kapcsolatos ügyek Z Bevallások (EHIR, LAL, KAR, FAVI-MIR-K, FAVI- KÁRINFO, LM, PRTR-IPPC) Z Védőövezettel kapcsolatos ügyek 1 Z Nádaratás, nádégetés Z 074 NS Hatósági intézkedés kezdeményezése Nem selejtezhető 15 Z 075 NS Névváltozás bejelentés Nem selejtezhető 15 Z Rendkívüli szennyezés Z Szabálysértési feljelentés Z Büntető feljelentés Z 079 HN Radiológiai szempontból kiemelt létesítményekkel kapcsolatos iratok Nem selejtezhető HN Z 080 HN Egységes környezetvédelmi engedélyezési eljárás Nem selejtezhető HN Z Felügyeleti és ellenőrzési eljárások Z Elkobzott védett természeti érték elhelyezése, hasznosítása Z 083 NS Tartós környezetkárosítás Nem selejtezhető HN Z Felszín alatti vízzel és földtani közeggel kapcsolatos nyilvántartás Z Termékdíjjal kapcsolatos ügyek A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű Z 086 NS beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló évi LIII. törvény szerinti Nem selejtezhető 15 kiemelt szakhatósági ügyek Környezethasználattal járó tevékenység engedélyezésére Z irányuló hatósági eljárásban a környezetvédelmi és természetvédelmi szempontok szakkérdésként történő vizsgálatával kapcsolatos ügyek Z 088 NS Hatósági eljárást megalapozó laboratóriumi vizsgálattal kapcsolatos ügyek Nem selejtezhető 15 Z 089 NS A környezet állapotának és használatának figyelemmel kíséréséhez, igénybevételi és terhelési adatainak méréséhez, gyűjtéséhez, feldolgozásához és nyilvántartásához kialakított környezetvédelmi mérő-, Nem selejtezhető 15 észlelő-, ellenőrző hálózat (monitoring) működtetésével kapcsolatos ügyek Z 090 NS A szabad kapacitás kihasználásából eredően a laboratóriumi mérésekkel kapcsolatos ügyek Nem selejtezhető 15 Z 091 HN Komplex engedély Nem selejtezhető HN Z Vízvédelemmel kapcsolatos adatbejelentés, nyilvántartás Z 093 NS Környezet- és természetvédelmi szakvélemények, állásfoglalások Nem selejtezhető 15 Z 094 NS Határvízi kapcsolatok (pl. Magyar-Osztrák Vízügyi Bizottság, Magyar-Szlovén Vízgazdálkodási Bizottság) Nem selejtezhető 15

120 3092 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám 2. függelék a fővárosi és megyei kormányhivatalok Egységes Iratkezelési Szabályzatához 2. függelék a fővárosi és megyei kormányhivatalok Egységes Iratkezelési Szabályzatához Iktatóhely jegyzék Az iktatószám felépítése: 1. iktatóhely azonosító: a) megye betűjele -, b) járás azonosító száma /, 2. iktatókönyv azonosító (szám, betű vagy ezek kombinációja) /, 3. főszám -, 4. alszám /, 5. év. (Pl. BA/01/0254-7/2015 Baranya Megyei Kormányhivatal megyei hivatala 01-es iktatókönyvének iktatószáma, TO-04/HAF/0125-2/2015 Tolna megye Szekszárdi Járási Hivatal, Hatósági Főosztály iktatókönyvének iktatószáma.) Iktatóhely azonosító Iktatókönyv Megye betűjele Járás azonosító azonosító Főszám-alszám Év BA TO 04 HAF Iktatókönyv-azonosítóval szervezeti egységek (főosztály, osztály) rendelkezhetnek. A megyei és a járási hivatalon belül további egyedi azonosító használata nem kötelező. A további egyedi azonosító szükségességéről a kormányhivatal iratkezeléséért felelős vezető dönt. Megye betűjele és járás azonosító száma: Betűjel Megnevezés Azonosítószám Megnevezés Bólyi Járási Hivatal Komlói Járási Hivatal Mohácsi Járási Hivatal Pécsi Járási Hivatal BA Baranya megye 05 Pécsváradi Járási Hivatal 06 Hegyháti Járási Hivatal Sellyei Járási Hivatal Siklósi Járási Hivatal Szentlőrinci Járási Hivatal Szigetvári Járási Hivatal BK Bács-Kiskun megye Bajai Járási Hivatal Bácsalmási Járási Hivatal Jánoshalmai Járási Hivatal Kalocsai Járási Hivatal Kecskeméti Járási Hivatal Kiskőrösi Járási Hivatal Kiskunfélegyházi Járási Hivatal Kiskunhalasi Járási Hivatal Kiskunmajsai Járási Hivatal

121 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám 3093 BE BO BP Békés megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye Budapest-Főváros Kunszentmiklósi Járási Hivatal Tiszakécskei Járási Hivatal Békési Járási Hivatal Békéscsabai Járási Hivatal Gyomaendrődi Járási Hivatal Gyulai Járási Hivatal Mezőkovácsházai Járási Hivatal Orosházi Járási Hivatal Sarkadi Járási Hivatal Szarvasi Járási Hivatal Szeghalmi Járási Hivatal Cigándi Járási Hivatal Edelényi Járási Hivatal Encsi Járási Hivatal Gönci Járási Hivatal Kazincbarcikai Járási Hivatal Mezőcsáti Járási Hivatal Mezőkövesdi Járási Hivatal Miskolci Járási Hivatal Ózdi Járási Hivatal Putnoki Járási Hivatal Sárospataki Járási Hivatal Sátoraljaújhelyi Járási Hivatal Szerencsi Járási Hivatal Szikszói Járási Hivatal Tiszaújvárosi Járási Hivatal Tokaji Járási Hivatal I. kerület II. kerület III. kerület IV. kerület V. kerület VI. kerület VII. kerület VIII. kerület IX. kerület X. kerület XI. kerület XII. kerület XIII. kerület XIV. kerület XV. kerület XVI. kerület XVII.kerület XVIII. kerület XIX. kerület XX. kerület XXI. kerület XXII.kerület

122 3094 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám CS FE GY HB HE JN Csongrád megye Fejér megye Győr-Moson-Sopron megye Hajdú-Bihar megye Heves megye Jász-Nagykun-Szolnok megye 23 XXIII. kerület Csongrádi Járási Hivatal Hódmezővásárhelyi Járási Hivatal Kisteleki Járási Hivatal Makói Járási Hivatal Mórahalmi Járási Hivatal Szegedi Járási Hivatal Szentesi Járási Hivatal Bicskei Járási Hivatal Dunaújvárosi Járási Hivatal Enyingi Járási Hivatal Gárdonyi Járási Hivatal Martonvásári Járási Hivatal Móri Járási Hivatal Sárbogárdi Járási Hivatal Székesfehérvári Járási Hivatal Csornai Járási Hivatal Győri Járási Hivatal Kapuvári Járási Hivatal Mosonmagyaróvári Járási Hivatal Pannonhalmi Járási Hivatal Soproni Járási Hivatal Téti Járási Hivatal Balmazújvárosi Járási Hivatal Berettyóújfalui Járási Hivatal Debreceni Járási Hivatal Derecskei Járási Hivatal Hajdúböszörményi Járási Hivatal Hajdúhadházi Járási Hivatal Hajdúnánási Járási Hivatal Hajdúszoboszlói Járási Hivatal Nyíradonyi Járási Hivatal Püspökladányi Járási Hivatal Bélapátfalvai Járási Hivatal Egri Járási Hivatal Füzesabonyi Járási Hivatal Gyöngyösi Járási Hivatal Hatvani Járási Hivatal Hevesi Járási Hivatal Pétervásárai Járási Hivatal Jászapáti Járási Hivatal Jászberényi Járási Hivatal Karcagi Járási Hivatal Kunhegyesi Járási Hivatal Kunszentmártoni Járási Hivatal Mezőtúri Járási Hivatal Szolnoki Járási Hivatal Tiszafüredi Járási Hivatal Törökszentmiklósi Járási Hivatal

123 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám 3095 KE NO PE SO SZ Komárom-Esztergom megye Nógrád megye Pest megye Somogy megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Esztergomi Járási Hivatal Kisbéri Járási Hivatal Komáromi Járási Hivatal Oroszlányi Járási Hivatal Tatai Járási Hivatal Tatabányai Járási Hivatal Balassagyarmati Járási Hivatal Bátonyterenyei Járási Hivatal Pásztói Járási Hivatal Rétsági Járási Hivatal Salgótarjáni Járási Hivatal Szécsényi Járási Hivatal Aszódi Járási Hivatal Budakeszi Járási Hivatal Ceglédi Járási Hivatal Dabasi Járási Hivatal Dunakeszi Járási Hivatal Érdi Járási Hivatal Gödöllői Járási Hivatal Gyáli Járási Hivatal Monori Járási Hivatal Nagykátai Járási Hivatal Nagykőrösi Járási Hivatal Pilisvörösvári Járási Hivatal Ráckevei Járási Hivatal Szentendrei Járási Hivatal Szigetszentmiklósi Járási Hivatal Szobi Járási Hivatal Váci Járási Hivatal Vecsési Járási Hivatal Barcsi Járási Hivatal Csurgói Járási Hivatal Fonyódi Járási Hivatal Kaposvári Járási Hivatal Marcali Járási Hivatal Nagyatádi Járási Hivatal Siófoki Járási Hivatal Tabi Járási Hivatal Baktalórántházai Járási Hivatal Csengeri Járási Hivatal Fehérgyarmati Járási Hivatal Ibrányi Járási Hivatal Kemecsei Járási Hivatal Kisvárdai Járási Hivatal Mátészalkai Járási Hivatal Nagykállói Járási Hivatal Nyírbátori Járási Hivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Tiszavasvári Járási Hivatal Vásárosnaményi Járási Hivatal

124 3096 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám TO VA VE ZA Tolna megye Vas megye Veszprém megye Zala megye 13 Záhonyi Járási Hivatal 01 Bonyhádi Járási Hivatal 02 Dombóvári Járási Hivatal 03 Paksi Járási Hivatal 04 Szekszárdi Járási Hivatal 05 Tamási Járási Hivatal 06 Tolnai Járási Hivatal Celldömölki Járási Hivatal Körmendi Járási Hivatal Kőszegi Járási Hivatal Sárvári Járási Hivatal Szentgotthárdi Járási Hivatal Szombathelyi Járási Hivatal Vasvári Járási Hivatal Ajkai Járási Hivatal Balatonalmádi Járási Hivatal Balatonfüredi Járási Hivatal Devecseri Járási Hivatal Pápai Járási Hivatal Sümegi Járási Hivatal Tapolcai Járási Hivatal Várpalotai Járási Hivatal Veszprémi Járási Hivatal Zirci Járási Hivatal Keszthelyi Járási Hivatal Lenti Járási Hivatal Letenyei Járási Hivatal Nagykanizsai Járási Hivatal Zalaegerszegi Járási Hivatal Zalaszentgróti Járási Hivatal

125 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám függelék a fővárosi és megyei kormányhivatalok Egységes Iratkezelési Szabályzatához 3. függelék a fővárosi és megyei kormányhivatalok Egységes Iratkezelési Szabályzatához Az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszerben nem érkeztethető és nem kézbesíthető küldemények az R. 2. melléklet II. pont j) alpontja alapján 1. A hivatali munkajogviszonnyal kapcsolatos személyügyi iratok és a társadalombiztosítási ellátások megállapításához kapcsolódó dokumentumok (pl. TB kiskönyv, terhességigyermekágyi segély - TGYÁS, csecsemőgondozási díj - CSED, gyermekgondozási díj - GYED, gyermekgondozási segély - GYES, gyermeknevelési támogatás - GYET, táppénz nyomtatvány). 2. Az Infotv pontja szerinti különleges adatot tartalmazó irat, az Infotv. 5. (2) bekezdése figyelembevételével, különösen: a) a pártfogó felügyelői és áldozatsegítési és jogi segítségnyújtó feladatok ellátása körében kezelt adatokat tartalmazó iratok; b) egészségügyi adatokat tartalmazó iratok, pl.: ba) különleges, illetve egészségügyi adatokat tartalmazó küldemények (pl. fertőző betegségekkel, járványokkal, védőoltásokkal kapcsolatos iratok, jelentések, halottvizsgálati bizonyítványok), bb) Egészségügyi adat szigorúan bizalmas bélyegzővel ellátott borítékban érkező laboratóriumi leletek, panaszlevelek kapcsán küldött egészségügyi dokumentációk, bc) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendeletben foglaltak szerint benyújtott, a közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása iránti kérelemhez csatolt háziorvosi igazolás. 3. Zárt adatkezelést kérők iratai, közérdekű bejelentések iratai. 4. A fegyelmi határozattal az iskolából kizárt tanulók fegyelmi eljárási jegyzőkönyve és a fegyelmi bizottság határozata. 5. A fővárosi és megyei kormányhivatalok védelmi bizottság iratai. 6. Közigazgatási hatósági ügy iratai: érettségi vizsga iratai (törzslapok, törzslapkivonatok, vizsgabizottsági jegyzőkönyvek). 7. Szociális és gyámügyi küldemények: a) gyámhatóságok, gyermekvédelmi és gyámügyi eljárások különleges adatokat tartalmazó dokumentumai, b) titkos örökbefogadás engedélyezéséről vagy felbontásáról szóló döntés.

126 3098 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám A Miniszterelnökséget vezető miniszter 14/2015. (VI. 8.) MvM utasítása megyei fejlesztési biztosok kinevezéséről A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló évi XLIII. törvény 38. (1) bekezdésében biztosított jogkörömben eljárva az alábbi utasítást adom ki: 1. A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló évi XLIII. törvény 38. (2) bekezdése alapján a megyei fejlesztési projektek megvalósításának támogatása céljából a projekt-előkészítési, projektmenedzsmenti, projektfejlesztési és projektértékelési feladatok koordinálása érdekében június 1. napjától november 30. napjáig az alábbi személyeket miniszteri biztossá (a továbbiakban: megyei fejlesztési biztos) nevezem ki: 1. Font Sándor Bács-Kiskun megye 2. dr. Hargitai János Baranya megye 3. Vantara Gyula Békés megye 4. Riz Gábor Borsod-Abaúj-Zemplén megye 5. B. Nagy László Csongrád megye 6. Varga Gábor Fejér megye 7. Simon Róbert Balázs Győr-Moson-Sopron megye 8. dr. Tiba István Hajdú-Bihar megye 9. Nyitrai Zsolt Heves megye 10. dr. Bene Ildikó Jász-Nagykun-Szolnok megye 11. dr. Völner Pál Komárom-Esztergom megye 12. Balla Mihály Nógrád megye 13. dr. Szűcs Lajos Pest megye 14. Móring József Attila Somogy megye 15. Lipők Sándor Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 16. Hirt Ferenc Tolna megye 17. Ágh Péter Vas megye 18. dr. Kovács Zoltán Veszprém megye 19. Manninger Jenő Zala megye 2. A megyei fejlesztési biztos feladata: a) a megyei jogú városok, a megyei önkormányzatok, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok képviselőivel együttműködve koordinálja a projekt-előkészítő és projektmenedzsment-struktúra kialakítását; b) közreműködik a feladatokhoz szükséges humánerőforrás-kapacitás mennyiségi és minőségi felmérésében, a követelmények meghatározásában, ellátja a humánerőforrás képzésével és oktatásával összefüggő koordinatív feladatokat; c) irányítja és koordinálja a megyei kedvezményezettek számára szükséges megyei szintű képzések és workshopok megrendezését; d) kapcsolatot tart a Miniszterelnökség Európai Uniós Fejlesztésekért Felelős Államtitkárság koordinációs feladatot ellátó szervezeti egységeivel és az Irányító Hatóságok vezetőivel.

127 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám A megyei fejlesztési biztos tevékenységét a Miniszterelnökséget vezető miniszter irányítja. 4. A megyei fejlesztési biztost tevékenysége ellátásáért díjazás és juttatások nem illetik meg. 5. A megyei fejlesztési biztost tevékenysége ellátásában titkárság nem segíti. 6. Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba. Lázár János s. k., Miniszterelnökséget vezető miniszter A belügyminiszter 10/2015. (VI. 8.) BM utasítása a Belügyminisztériumnak az Európai Unió intézményei és ügynökségei tagállami kormányzati részvétellel működő döntéshozó és döntés-előkészítő szerveiben a kormányzati álláspont kialakításával és az ezen intézmények és ügynökségek munkájában való részvétellel kapcsolatos eljárásra vonatkozó szabályzata kiadásáról A jogalkotásról szóló évi CXXX. törvény 23. (4) bekezdés c) pontjában, valamint a Belügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 15/2014. (IX. 15.) BM utasítás 1. melléklet 52. (1) bekezdés c) e) pontjában foglalt rendelkezések alapján az Európai Unió döntéshozatali tevékenységében való kormányzati részvétel összehangolásáról és az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottságról szóló 1742/2014. (XII. 15.) Korm. határozat rendelkezéseire figyelemmel a következő utasítást adom ki: 1. A Belügyminisztériumnak az Európai Unió intézményei és ügynökségei tagállami kormányzati részvétellel működő döntéshozó és döntés-előkészítő szerveiben a kormányzati álláspont kialakításával és az ezen intézmények és ügynökségek munkájában való részvétellel kapcsolatos eljárásra vonatkozó szabályzatát az 1. mellékletben foglaltak szerint határozom meg. 2. Ez az utasítás a közzétételét követő hónap első napján lép hatályba. 3. Hatályát veszti a Belügyminisztériumnak az Európai Unió intézményei és ügynökségei tagállami kormányzati részvétellel működő döntéshozó és döntés-előkészítő szerveiben a kormányzati álláspont kialakításával és az ezen intézmények és ügynökségek munkájában való részvétellel kapcsolatos eljárásra vonatkozó szabályzata kiadásáról szóló 37/2011. (XII. 20.) BM utasítás. Dr. Pintér Sándor s. k., belügyminiszter

128 3100 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám 1. melléklet a 10/2015. (VI. 8.) BM utasításhoz A Belügyminisztériumnak az Európai Unió intézményei és ügynökségei tagállami kormányzati részvétellel működő döntéshozó és döntés-előkészítő szerveiben a kormányzati álláspont kialakításával és az ezen intézmények és ügynökségek munkájában való részvétellel kapcsolatos eljárásra vonatkozó szabályzata 1. Általános rendelkezések 1. E szabályzat hatálya kiterjed a Belügyminisztériumra, annak önálló szervezeti egységeire, háttérintézményeire és az önálló belügyi szervekre (a továbbiakban együtt: belügyi szervek). E szabályzat hatálya a Belügyminisztériummal kötött külön megállapodás alapján kiterjed a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre. Az e szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a Belügyminisztérium két- és többoldalú nemzetközi kapcsolatainak rendjéről szóló BM utasítás rendelkezései szerint kell eljárni. 2. E szabályzat alkalmazásában önálló belügyi szervnek minősül a) az Alkotmányvédelmi Hivatal (a továbbiakban: AH), b) a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, c) a büntetés-végrehajtási szervezet, d) a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: KEKKH), e) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (a továbbiakban: NBSZ), f) a Nemzeti Védelmi Szolgálat (a továbbiakban: NVSZ), g) a Belügyminisztérium Nemzetközi Oktatási Központ (a továbbiakban: BM NOK), h) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, i) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, j) a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ (a továbbiakban: SZBKK) és k) a Terrorelhárítási Központ (a továbbiakban: TEK). 2. Az Európai Unió intézményei és ügynökségei tagállami kormányzati részvétellel működő döntéshozó és döntés-előkészítő szerveiben képviselendő kormányzati álláspont kialakításával és az ezen intézmények és ügynökségek munkájában való részvétellel kapcsolatos szabályok 3. A Belügyminisztérium részéről az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság (a továbbiakban: EKTB) tagja az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár. 4. Az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár e minőségében a) gondoskodik az Európai Unió döntéshozatali tevékenységében való kormányzati részvétel összehangolásáról és az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottságról szóló 1742/2014. (XII. 15.) Korm. határozat (a továbbiakban: EKTB-kormányhatározat) rendelkezéseinek a Belügyminisztérium részéről való végrehajtásáról, b) jóváhagyja a belügyi szervek részéről az EKTB elé terjesztendő, EKTB-kormányhatározat szerinti alapmandátumokat, tárgyalási álláspontokat, tájékoztatókat és egyéb dokumentumokat, c) irányítja a belügyi szervek részéről az Európai Unió intézményeinek és ügynökségeinek tagállami kormányzati részvétellel működő döntéshozó és döntés-előkészítő szerveiben a kormányzati álláspont kialakítását és az ezen intézmények és ügynökségek munkájában való részvételt, d) vezeti az EKTB-kormányhatározat 2. melléklete szerinti táblázat 1. pontjaként megjelölt Belügyi Együttműködés szakértői csoportot (a továbbiakban: Szakértői Csoport), e) koordinálja a további szakértői csoportokban való részvételt a belügyi szervek részéről,

129 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám 3101 f) ellátja az Európai Unió jogának való megfelelés érdekében szükséges jogszabály-előkészítési feladatok teljesítéséről szóló 302/2010. (XII. 23.) Korm. rendeletben meghatározott, a Belügyminisztériumot érintő feladatokat, valamint g) gondoskodik az Országgyűlés és a Kormány európai uniós ügyekben történő együttműködésének keretében az Országgyűlésről szóló évi XXXVI. törvény VI. fejezetének alkalmazása során a Belügyminisztériumra háruló feladatok teljesítéséről. 5. Az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár 4. pontban meghatározott tevékenységét a Belügyminisztérium Európai Együttműködési Főosztály (a továbbiakban: BM Európai Együttműködési Főosztály) segíti. 3. A Szakértői Csoport és alcsoportjai 6. A Szakértői Csoport keretein belül történik a belügyi együttműködés vonatkozásában a Kormány európai uniós politikájának, valamint az európai uniós tagságból fakadó feladatoknak az előkészítése, az uniós döntéshozatali eljárások során képviselendő tárgyalási álláspontok kialakítása, az uniós politikák alakulásának nyomon követése és a szükséges kormányzati intézkedések koordinálása. 7. A Szakértői Csoport tevékenységéhez kapcsolódóan az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár a belügyi szervek európai uniós ügyekért felelős vezetőinek, illetve tartós távollétük vagy akadályoztatásuk esetén a helyettesítésükre kijelölt személyek részvételével rendszeresen egyeztető értekezletet tart. 8. Egyeztető értekezletet kell tartani különösen: a) az Európai Unió Tanácsa adott elnökségi féléve során várható kiemelt feladatok áttekintése és a kormányzati álláspont kialakítása során a belügyi álláspont sarokpontjainak meghatározása érdekében minden év január 31-éig és július 31-éig, b) az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár döntése alapján egyes kiemelt jelentőségű ügyekben, valamint szükség szerint, elsősorban kiemelt belügyi prioritások esetén a Bel- és Igazságügyi Tanács üléseit megelőzően. 9. A Szakértői Csoporton belül az Európai Unió Tanácsa előkészítő testületeit, valamint az Európai Bizottság végrehajtó hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusokat is figyelembe véve az 1. Függelékben meghatározott alcsoportok működnek. Az uniós együttműködés során beérkező tervezetek és megkeresések köröztetése, az alapmandátum, tárgyalási álláspont vagy hivatalos válasz kidolgozása az alcsoportokban történik. 10. Az alcsoportot az 1. Függelékben meghatározott szervezeti egység vezetője által kijelölt munkatárs koordinálja. Ennek keretében az adott alcsoportban részt vevő szervezeti egységek kijelölt kapcsolattartó pontjait tartalmazó, szükség szerint, de legalább félévente aktualizálásra kerülő terjesztési listában a) gondoskodik az alcsoport tevékenységébe tartozó tervezetek és megkeresések késedelem nélküli megköröztetéséről, és a tervezet, megkeresés véleményezésére, az alapmandátumhoz, tárgyalási állásponthoz vagy hivatalos válaszhoz részanyag készítésére határidőt szab, b) a kapott vélemények, részanyagok figyelembevételével elkészíti az alapmandátum, tárgyalási álláspont vagy hivatalos válasz tervezetét, és határidő szabásával véleményezésre megkörözteti azt, c) visszamutatásra tájékoztatásul megkörözteti a végleges tárgyalási álláspontot vagy hivatalos választ, valamint d) tájékoztatásul megkörözteti az adott alcsoport tevékenységét érintő uniós ülésről, eseményről készült jelentést. 11. A 10. pontban meghatározott köröztetés, illetve az egyes alcsoportokban részt vevő szervezeti egységek részéről a vélemények, részanyagok megküldése elektronikus levelezés útján történik. A válaszadás 10. pont a) és b) alpontja szerinti határidejének elmulasztása esetén, amennyiben határidő-hosszabbítás kérésére sem került sor, úgy kell tekinteni, hogy az adott szervezeti egység a köröztetésben foglaltakkal egyetért. Amennyiben az alcsoporton belül nincs egyetértés egy tárgyalási álláspont vagy hivatalos válasz tervezetéről, lehetőség szerint személyes egyeztetést kell tartani; amennyiben erre nincs mód, vagy a személyes egyeztetés sem vezet eredményre, az alcsoportot koordináló munkatárs az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár döntését kéri.

130 3102 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám 12. Az alcsoportot koordináló munkatárs hazánk Európai Unió melletti Állandó Képviseletének illetékes szakdiplomatájával együttműködve képviseli a Belügyminisztériumot az adott alcsoport tevékenységéhez kapcsolódó EU-tanácsi munkacsoport vagy egyéb testület ülésein. Az üléseken további munkatársak részvételére szükség szerint kerülhet sor. 13. Az ülésről két munkanapon belül jelentést kell készíteni, amelyet az alcsoportban való köröztetésen kívül az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkárnak is meg kell küldeni, valamint a BM Európai Együttműködési Főosztály útján tizenöt munkanapon belül a Belügyminisztérium Intranet-portálján is el kell helyezni. 14. Az uniós ügynökségek a 2009/371/IB tanácsi határozat alapján működő Európai Rendőrségi Hivatal, a 2007/2004/EK tanácsi rendelet alapján működő, az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség, a 2005/681/IB tanácsi határozat alapján működő Európai Rendőrakadémia, a 439/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján működő Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal, valamint az Európai Parlament és a Tanács 1077/2011/EU rendelete alapján működő, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagy méretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség tagállami részvétellel működő igazgatótanácsaiban a képviseletet az egyes belügyi szervek vezetői miniszteri kijelölés alapján látják el. A tárgyalási álláspont kialakítása és a jelentés elkészítése ebben az esetben is a pontban előírtak értelemszerű alkalmazásával történik, azzal az eltéréssel, hogy a koordinációt az adott belügyi szerv látja el az 1. Függelékben meghatározott rendben. 4. Az önálló belügyi szervek feladatai 15. Az önálló belügyi szervek vezetői kötelesek az e szabályzat hatálybalépését követő tizenöt napon belül a szabályzat hatálya alá tartozó, elektronikus levelezés útján zajló köröztetések fogadására szervenként egy központi, funkcionális címet létrehozni vagy kijelölni. Kötelesek továbbá a belső munkafolyamatokat úgy megszervezni, hogy a beérkező köröztetések figyelemmel kísérése, az adott szerven belül az alcsoportban való részvételre kijelölt szakértőkhöz való eljuttatása folyamatos legyen. 16. Az önálló belügyi szervek vezetői kötelesek az e szabályzat hatálya alá tartozó köröztetésekre adandó észrevételek, részanyagok elkészítésének és kiadmányozásának rendjét úgy megszervezni, hogy ennek során a 10. pont a) és b) alpontja szerinti határidők betartásra kerüljenek, és az észrevétel, részanyag az adott szerv valamennyi érintett szakterületének bevonásával készüljön. 17. Az önálló belügyi szervek vezetői kötelesek havonta írásban tájékoztatni az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkárt az adott szerv előző hónapban folytatott, az Európai Unióban való tagállami működéshez, a belügyi szakpolitika aktuális kérdéseihez kapcsolódó tevékenységéről. A tájékoztatás nem terjed ki az adott önálló belügyi szerv hatáskörébe tartozó egyedi ügyekben más európai uniós tagállammal vagy uniós intézménnyel, ügynökséggel folytatott együttműködésre. Az írásos tájékoztatást az AH, a büntetés-végrehajtási szervezet, a KEKKH, az NBSZ, az NVSZ, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, az SZBKK és a TEK a rendészeti államtitkárnak a Rendészeti Információs Iroda útján is köteles megküldeni. 5. Záró rendelkezések 18. A Szakértői Csoporton belül működő, más minisztérium által koordinált alcsoportokban, továbbá az EKTB-kormányhatározat alapján működő további szakértői csoportokban való részvétel során a koordinációt ellátó minisztérium által küldött megkeresésekre a Belügyminisztérium egységes tárcaálláspontját a belügyi szervek észrevételeinek figyelembevételével a tárcakoordinációra az 1. Függelék szerint kijelölt szervezeti egység kijelölt munkatársa készíti el, és az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár jóváhagyását követően küldi meg a koordinációt ellátó minisztérium részére.

131 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám A Szakértői Csoport, illetve az alcsoport e szabályzat 1. Függeléke szerinti állandó terjesztési listáján nem szereplő szervezeti egység bevonására szükség szerint, eseti jelleggel, az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár döntése alapján kerülhet sor. 20. Az Európai Unió intézményei által a minősített adat védelméről szóló évi CLV. törvény 2. számú mellékletében meghatározott minősítéssel és jelöléssel ellátott adatokat (a továbbiakban: minősített adat) a Belügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 15/2014. (IX. 15.) BM utasítás 1. melléklet 52. (1) bekezdés k) pontja szerinti nyilvántartó (a továbbiakban: EU-NATO-Nyilvántartó) kezeli. 21. A minősített adatoknak az önálló belügyi szervek felé történő elküldéséről az EU-NATO-Nyilvántartó ügykezelője gondoskodik. 22. A belügyi szervek állományának e szabályzat alkalmazása során szükségessé váló kiutazásainak tervezésekor figyelemmel kell lenni az Európai Unió Tanácsa féléves soros elnökségi rendben való működéséből fakadó sajátosságokra. 1. függelék A Belügyi Együttműködés szakértői csoport tevékenységéhez kapcsolódó munkacsoport és a szakértői csoporton belül működő alcsoportok felsorolása és összetétele I. A Belügyi Együttműködés szakértői csoport tevékenységéhez kapcsolódó munkacsoport Vezetője: európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár Tagjai: AH, BÁH, BM OKF, BVOP, KEKKH, NBSZ, NVSZ, ORFK, SZBKK, TEK európai uniós ügyekért felelős vezetői, BM GHÁT, BM IHÁT, BM Kommunikációs Főosztály képviselői, BM RÁT, BM SZKHÁT Külső meghívottak: ME, KKM Európai Uniós Főosztály, IH, IM EU Jogi Főosztály, NGM, EMMI képviselői II. A Belügyi Együttműködés szakértői csoporton belül működő alcsoportok COSI-alcsoport Koordináló szervezeti egység: BM EUEFO Tagok: AH, BÁH, BM OKF, NBSZ, NVSZ, ORFK, SZBKK, TEK, BM GHÁT, BM RÁT, BM SZKHÁT Külső tagok: ME, KKM Európai Uniós Főosztály, ÁK, IH, IM, NGM Adó- és Vámigazgatási Főosztály, EMMI, Ügyészség CATS-alcsoport Koordináló szervezeti egység: BM EUEFO Tagok: NVSZ, ORFK, TEK, BM SZKHÁT Külső tagok: ME, KKM Európai Uniós Főosztály, ÁK, IH, IM, NGM Adó- és Vámigazgatási Főosztály, NAIH, Ügyészség HLWG-alcsoport Koordináló szervezeti egység: BM EUEFO Tagok: BM TKFO, AH, BÁH, ORFK, TEK Külső tagok: ME, KKM Európai Uniós Főosztály, KKM Konzuli Főosztály, KKM NEFO, KKM NSZEFO, KKM NJFO, KKM Nyugat-Balkán Főosztály, ÁK, IH, IM, NGM

132 3104 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám SCIFA-alcsoport Koordináló szervezeti egység: BM EUEFO Tagok: BM SZKHÁT, BM GHÁT, BM IHÁT, BM TKFO, AH, BÁH, KEKKH, ORFK, SZBKK, TEK Külső tagok: ME, KKM Európai Uniós Főosztály, KKM Konzuli Főosztály, KKM NSZEFO, KKM NJFO Főosztályok, ÁK, IH, IM, NGM, EMMI Menekültügyi alcsoport Koordináló szervezeti egység: BM EUEFO Tagok: BM RÁT, BM SZKHÁT, AH, BÁH, ORFK, SZBKK, TEK Külső tagok: ME, KKM Európai Uniós és Konzuli Főosztályok és globális ügyekért felelős HÁT, ÁK, IH, IM, NGM, EMMI EASO Igazgatótanács alcsoport Koordináló szervezeti egység: BÁH Tagok: AH, BM EUEFO, BM GHÁT, BM TKFO, ORFK, SZBKK, TEK Külső tagok: ME, KKM Európai Uniós Főosztály, ÁK, IH, IM, NGM, EMMI Illegális migráció alcsoport Koordináló szervezeti egység: BM EUEFO Tagok: BM RÁT, BM SZKHÁT, AH, BÁH, ORFK, SZBKK, TEK Külső tagok: ME, KKM Európai Uniós Főosztály, KKM Konzuli Főosztály, KKM NSZEFO, KKM NJFO Főosztályok, ÁK, IH, IM, NGM Integrációs alcsoport Koordináló szervezeti egység: BM EUEFO Tagok: BM ÖHÁT (Önkormányzati Módszertani Főosztály), BM KVHÁT (Közfoglalkoztatási Stratégiai és Koordinációs Főosztály), BM TKFO, BM Személyügyi Főosztály, BÁH, KEKKH Külső tagok: ME, KKM Európai Uniós és Konzuli Főosztályok, globális ügyekért felelős HÁT, ÁK, IM, NGM, EMMI, KSH, AJBH, EBH Legális migráció alcsoport Koordináló szervezeti egység: BM EUEFO Tagok: BM SZKHÁT, BM TKFO, AH, BÁH, KEKKH, ORFK, SZBKK Külső tagok: ME, KKM Európai Uniós, Konzuli Főosztályok és globális ügyekért felelős HÁT, ÁK, IH, IM, NGM Munkaerőpiaci Szabályozási Főosztály, EMMI, KSH JAIEX-alcsoport Koordináló szervezeti egység: BM EUEFO Tagok: BM TKFO, BÁH, BM NOK, NVSZ, BM OKF, ORFK, SZBKK, TEK Külső tagok: ME, KKM Európai Uniós és Konzuli Főosztályok, ÁK, IH, IM, NGM Rendészeti információcsere alcsoport Koordináló szervezeti egység: BM EUEFO Tagok: BM RÁT, BM SZKHÁT, BM IHÁT, BÁH, BSZKI, KEKKH, NBSZ, NVSZ, ORFK Külső tagok: ME, KKM Európai Uniós Főosztály, ÁK, IM, NGM Adó- és Vámigazgatási Főosztály, NAIH, Ügyészség Rendőri együttműködési alcsoport Koordináló szervezeti egység: BM EUEFO Tagok: BM RÁT, BM SZKHÁT, BM IHÁT, NBSZ, NVSZ, ORFK, TEK, BM NOK Külső tagok: ME, KKM Európai Uniós Főosztály, ÁK, IM, NGM Adó- és Vámigazgatási Főosztály, EMMI, Ügyészség

133 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám 3105 Europol Igazgatótanács alcsoport Koordináló szervezeti egység: ORFK Tagok: BM RÁT, BM EUEFO, BM IHÁT, BM TKFO, SZBKK, TEK Külső tagok: ME, KKM Európai Uniós Főosztály, ÁK, NGM Adó- és Vámigazgatási Főosztály, EMMI CEPOL Vezető Testülete alcsoport Koordináló szervezeti egység: BM NOK Tagok: BM EUEFO, BM GHÁT, ORFK Külső tagok: ME, KKM Európai Uniós Főosztály, ÁK, IM, NGM Adó- és Vámigazgatási Főosztály GENVAL és szervezett bűnözés elleni adminisztratív megközelítés alcsoport Koordináló szervezeti egység: BM EUEFO Tagok: BM SZKHÁT, NBSZ, NVSZ, ORFK, SZBKK, TEK Külső tagok: ME, KKM Európai Uniós Főosztály, ÁK, IH, IM, NGM, EMMI, Ügyészség PNR-alcsoport Koordináló szervezeti egység: BM EUEFO Tagok: BM RÁT, BM SZKHÁT, BM IHÁT, BÁH, ORFK, AH, KEKKH, SZBKK Külső tagok: ME, KKM Európai Uniós Főosztály, ÁK, IM, NGM, NFM légiközlekedési szakterület, NAIH Terrorizmus-alcsoport Koordináló szervezeti egység: BM EUEFO Tagok: BM RÁT, BM TKFO, AH, BÁH, NBSZ, BM OKF, ORFK, SZBKK, TEK Külső tagok: ME, KKM Európai Uniós Főosztály, ÁK, IH, IM, NGM, HM, KNBSZ, NFM, Ügyészség Határok alcsoport Koordináló szervezeti egység: BM EUEFO Tagok: BM SZKHÁT, BM IHÁT, BM TKFO, AH, BÁH, KEKKH, NBSZ, ORFK, TEK Külső tagok: ME, KKM Európai Uniós és Konzuli Főosztályok, ÁK, IM, NGM Elismert okmányok és hamis okmányok alcsoport Koordináló szervezeti egység: BM EUEFO Tagok: BM RÁT, BM SZKHÁT, BM IHÁT, BM TKFO, AH, BÁH, KEKKH, NBSZ, ORFK, TEK Külső tagok: ME, KKM Európai Uniós és Konzuli Főosztályok, ÁK, IM, NGM Frontex Igazgatótanács alcsoport Koordináló szervezeti egység: ORFK Tagok: BM EUEFO, BM IHÁT, BM TKFO, BÁH, SZBKK Külső tagok: ME, KKM Európai Uniós és Konzuli Főosztályok, ÁK, NGM Schengeni Acquis alcsoport Koordináló szervezeti egység: BM EUEFO Tagok: BM TKFO, BM SZKHÁT, BM IHÁT, BÁH, KEKKH, ORFK Külső tagok: ME, KKM Európai Uniós és Konzuli Főosztályok, ÁK, IM, NGM, NAIH Schengeni értékelési alcsoport Koordináló szervezeti egység: BM EUEFO Tagok: BM SZKHÁT, BM IHÁT, BM TKFO, BÁH, KEKKH, ORFK Külső tagok: ME, KKM Európai Uniós és Konzuli Főosztályok, ÁK, IM, NGM, NAIH

134 3106 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám SISVIS-alcsoport Koordináló szervezeti egység: BM EUEFO Tagok: BM IHÁT, KEKKH, ORFK, BÁH Külső tagok: ME, KKM Európai Uniós és Konzuli Főosztályok, ÁK, IM, NGM SIS-SIRENE-alcsoport Koordináló szervezeti egység: BM EUEFO Tagok: BM TKFO, BM SZKHÁT, BM IHÁT, BÁH, KEKKH, ORFK, AH, SZBKK Külső tagok: ME, KKM Európai Uniós és Konzuli Főosztályok, ÁK, IM, NGM, NAIH IT Ügynökség Igazgatótanácsa alcsoport Koordináló szervezeti egység: BM EUEFO Tagok: BM IHÁT, KEKKH, ORFK, BÁH Külső tagok: ME, KKM Európai Uniós és Konzuli Főosztályok, ÁK, IM, NGM Polgári védelmi, nukleáris biztonsági és kritikusinfrastruktúra-védelmi alcsoport Koordináló szervezeti egység: BM OKF Tagok: BM RÁT, BM EUEFO, BM SZKHÁT, BM IHÁT, ORFK, TEK, AH Külső tagok: ME, KKM Európai Uniós Főosztály, KKM NEFO és Konzuli Főosztályok, ÁK, IM, NGM, HM, FM, EMMI, NFM, OAH Egységes vízumformátum alcsoport Koordináló szervezeti egység: NBSZ Tagok: BM EUEFO, BM IHÁT, BÁH, ORFK Külső tagok: ME, KKM Európai Uniós és Konzuli Főosztályok, IM, ÁK, NGM Belügyi Alapok alcsoport Koordináló szervezeti egység: BM TKFO Tagok: BM EUEFO, BM GHÁT, BM RÁT, AH, BÁH, BSZKI, BVOP, KEKKH, BM NOK, BM OKF, ORFK, NBSZ, NVSZ, SZBKK, TEK Külső tagok: ME, KKM Európai Uniós és Konzuli Főosztályok, Igazságügyi Hivatal, IH, IM, ÁK, NGM, NAV, OBH, OKRI, Ügyészség Lőfegyver és pirotechnikai alcsoport Koordináló szervezeti egység: BM EUEFO Tagok: BM RÁT, BM GHÁT, BM SZKHÁT, ORFK Külső tagok: ME, KKM Európai Uniós Főosztály, IM EU Jogi Főosztály, ÁK, NGM Információ-biztonsági alcsoport Koordináló szervezeti egység: BM EUEFO Tagok: BM RÁT, BM IHÁT, NBSZ, NEIH, BM OKF Külső tagok: ME, KKM Európai Uniós Főosztály, IM EU Jogi Főosztály, ÁK, NFM, NGM III. Más tárca főfelelősségébe tartozó alcsoportok a Belügyi Együttműködés szakértői csoporton belül Vízum alcsoport Koordináló tárca: KKM BM részéről a koordinációt ellátó szervezeti egység: BM EUEFO Tagok: BM SZKHÁT, AH, BÁH, KEKKH, NBSZ, ORFK, TEK

135 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám 3107 Kábítószerügyi alcsoport Koordináló tárca: EMMI BM részéről a koordinációt ellátó szervezeti egység: BM EUEFO Tagok: BM RÁT, BM SZKHÁT, NBSZ, ORFK, SZBKK Vámegyüttműködési alcsoport Koordináló tárca: NGM BM részéről a koordinációt ellátó szervezeti egység: BM EUEFO Tagok: BM SZKHÁT, NVSZ, ORFK, SZBKK IV. Belügyi részvétel az EKTB további szakértői csoportjaiban 2.1. Igazságügyi együttműködés büntető ügyekben Koordináló tárca: IM BM részéről a koordinációt ellátó szervezeti egység: BM EUEFO Tagok: BM RÁT, BM SZKHÁT, ORFK 2.3. E-law Koordináló tárca: IM BM részéről a koordinációt ellátó szervezeti egység: BM E-közigazgatási Főosztály Tag: NEIH 3. Személyek szabad mozgása Koordináló tárca: EMMI Tag: BM EUEFO 4. Népegészségügy Koordináló tárca: EMMI BM részéről a koordinációt ellátó szervezeti egység: BM EUEFO Tag: BM KVHÁT, BM OKF 5. Regionális politika, strukturális eszközök koordinációja Koordináló tárca: ME BM részéről a koordinációt ellátó szervezeti egység: BM TKFO Tag: BM EUEFO 6. Foglalkoztatáspolitika Koordináló tárca: NGM BM részéről a koordinációt ellátó szervezeti egység: BM EUEFO Tag: BM KVHÁT 7. Mezőgazdaság Koordináló tárca: FM BM részéről a koordinációt ellátó szervezeti egység: BM EUEFO Tag: BM KVHÁT 9. Áruk szabad áramlása, piacfelügyelet Koordináló tárca: NGM BM részéről a koordinációt ellátó szervezeti egység: BM EUEFO Tag: BM OKF

136 3108 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám 10. Közlekedéspolitika Koordináló tárca: NFM BM részéről a koordinációt ellátó szervezeti egység: BM EUEFO Tag: KEKKH, ORFK 15. Ifjúságpolitika és sportügyek Koordináló tárca: EMMI Tag: BM EUEFO 16. Távközlés és információs technológiák Koordináló tárca: NFM BM részéről a koordinációt ellátó szervezeti egység: BM EUEFO Tag: BM RÁT, BM IHÁT, NBF, NBSZ, NEIH, BM OKF 20. Adatvédelem Koordináló tárca: IM BM részéről a koordinációt ellátó szervezeti egység: BM EUEFO Tag: BM RÁT, BM SZKHÁT, ORFK 22. Szolgáltatások szabad áramlása (pénzügyi szolgáltatások nélkül) Koordináló tárca: KKM Tag: BM EUEFO 24. Közös kül-, biztonság- és védelempolitika Koordináló tárca: KKM BM részéről a koordinációt ellátó szervezeti egység: BM EUEFO Tag: BM RÁT, AH, BÁH, NBSZ, BM NOK, ORFK, TEK Kibertér Koordináló tárca: KKM BM részéről a koordinációt ellátó szervezeti egység: BM EUEFO Tag: BM RÁT, BM IHÁT, NBSZ, NEIH, BM OKF 25. Intézmények Koordináló tárca: ME Tag: BM EUEFO Alapjogok Koordináló tárca: IM BM részéről a koordinációt ellátó szervezeti egység: BM EUEFO Tag: BM SZKHÁT 26. Egyebek Koordináló tárca: ME Tag: BM EUEFO Smart regulation Koordináló tárca: IM Tag: BM SZKHÁT

137 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám Nemzetközi fejlesztési együttműködés Koordináló tárca: KKM BM részéről a koordinációt ellátó szervezeti egység: BM EUEFO Tag: BM TKFO Humanitárius segítségnyújtás Koordináló tárca: KKM BM részéről a koordinációt ellátó szervezeti egység: BM EUEFO Tag: BÁH, BM OKF 28. Környezetvédelem Koordináló tárca: FM BM részéről a koordinációt ellátó szervezeti egység: BM EUEFO Tag: BM KVHÁT, BM OKF 31. Tudomány és kutatás Koordináló tárca: NGM Tag: BM EUEFO 32. Nukleáris kérdések Koordináló szerv: OAH BM részéről a koordinációt ellátó szervezeti egység: BM EUEFO Tag: BM RÁT, BM OKF, ORFK 34. Tőke szabad áramlása Koordináló tárca: NGM Tag: BM EUEFO Pénzmosás Koordináló tárca: NGM BM részéről a koordinációt ellátó szervezeti egység: BM EUEFO Tag: BM RÁT, BM SZKHÁT, AH, ORFK, SZBKK, TEK 37. Állami támogatások Koordináló tárca: NFM Tag: BM TKFO 39. Vámunió, vámjog, vámegyüttműködés Koordináló tárca: NGM BM részéről a koordinációt ellátó szervezeti egység: BM EUEFO Tag: BM SZKHÁT 41. Költségvetés Koordináló tárca: NGM BM részéről a koordinációt ellátó szervezeti egység: BM TKFO Tag: BM EUEFO, BM GHÁT 43. OLAF szakértői csoport Koordináló tárca: NGM BM részéről a koordinációt ellátó szervezeti egység: BM EUEFO Tag: BM RÁT, ORFK, NBSZ

138 3110 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám 44. Munkavállalók szabad áramlása Koordináló tárca: NGM BM részéről a koordinációt ellátó szervezeti egység: BM EUEFO Tag: BÁH Információszabadság Koordináló tárca: IM BM részéről a koordinációt ellátó szervezeti egység: BM EUEFO Tag: BM SZKHÁT, BM Adatvédelmi és Iratkezelési Főosztály 47. Az Európai Unió Bírósága előtti, valamint az ezeket megelőző eljárások Koordináló tárca: IM Tag: BM EUEFO 48. Bővítés Koordináló tárca: KKM Tag: BM EUEFO IPA Koordináló tárca: KKM BM részéről a koordinációt ellátó szervezeti egység: BM EUEFO Tag: BM TKFO, BÁH, BM OKF, ORFK 49. Versenyképesség és növekedés Koordináló tárca: NGM, KKM BM részéről a koordinációt ellátó szervezeti egység: BM EUEFO Tag: BM IHÁT 50. Pénzügyi perspektíva Koordináló tárca: ME, NGM BM részéről a koordinációt ellátó szervezeti egység: BM TKFO Tag: BM GHÁT, BM EUEFO 51. Szociális politika Koordináló tárca: EMMI Tag: BM EUEFO 52. Társadalmi befogadás Koordináló tárca: EMMI Tag: BM EUEFO 53. Európa 2020 Koordináló tárca: NGM BM részéről a koordinációt ellátó szervezeti egység: BM TKFO Tag: BM IHÁT, BM EUEFO

139 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám 3111 Rövidítések jegyzéke AH Alkotmányvédelmi Hivatal AJBH Alapvető Jogok Biztosának Hivatala ÁK Magyarország Állandó Képviselete az Európai Unió mellett BÁH Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal BM EUEFO Belügyminisztérium Európai Együttműködési Főosztály BM GHÁT Belügyminisztérium Gazdasági Helyettes Államtitkárság BM IHÁT Belügyminisztérium Informatikai Helyettes Államtitkárság BM KVHÁT Belügyminisztérium Közfoglalkoztatási és Vízügyi Helyettes Államtitkárság BM NOK Belügyminisztérium Nemzetközi Oktatási Központ BM OKF Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság BM ÖHÁT Belügyminisztérium Önkormányzati Helyettes Államtitkárság BM RÁT Belügyminisztérium Rendészeti Államtitkárság BM SZKHÁT Belügyminisztérium Szabályozási és Koordinációs Helyettes Államtitkárság BM TKFO Belügyminisztérium Támogatáskoordinációs Főosztály BSZKI Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet BVOP Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága EBH Egyenlő Bánásmód Hatóság EMMI Emberi Erőforrások Minisztériuma HM Honvédelmi Minisztérium IH Információs Hivatal IM Igazságügyi Minisztérium KEKKH Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala KKM Külgazdasági és Külügyminisztérium KKM NEFO Külgazdasági és Külügyminisztérium Nemzetközi Fejlesztési Főosztály KKM NJFO Külgazdasági és Külügyminisztérium Nemzetközi Jogi Főosztály KKM NSZEFO Külgazdasági és Külügyminisztérium Nemzetközi Szervezetek Főosztálya KNBSZ Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat KSH Központi Statisztikai Hivatal ME Miniszterelnökség NAIH Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság NAV Nemzeti Adó- és Vámhivatal NBF Nemzeti Biztonsági Felügyelet NBSZ Nemzetbiztonsági Szakszolgálat NEIH Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság NFM Nemzeti Fejlesztési Minisztérium NGM Nemzetgazdasági Minisztérium NVSZ Nemzeti Védelmi Szolgálat OAH Országos Atomenergia Hivatal OBH Országos Bírósági Hivatal OKRI Országos Kriminológiai Intézet ORFK Országos Rendőr-főkapitányság SZBKK Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ TEK Terrorelhárítási Központ

140 3112 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám Az emberi erőforrások miniszterének 19/2015. (VI. 8.) EMMI utasítása az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Szervezeti és Működési Szabályzatáról A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló évi XLIII. törvény 73. (1) bekezdésében meghatározott hatáskörömben eljárva a jogalkotásról szóló évi CXXX. törvény 23. (4) bekezdés c) pontjára figyelemmel a következő utasítást adom ki: 1. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Szervezeti és Működési Szabályzatát a mellékletben foglaltak szerint határozom meg. 2. A Szervezeti és Működési Szabályzatot az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság honlapján is közzé kell tenni. 3. Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba. 4. Hatályát veszti az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2012. (IV. 25.) NEFMI utasítás. Balog Zoltán s. k., emberi erőforrások minisztere Melléklet a 19/2015. (VI. 8.) EMMI utasításhoz I. Fejezet Általános rendelkezések AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság jogállása és alapadatai 1. (1) Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF) a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alá tartozó, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv. (2) Az ONYF alapadatai a következők: a) megnevezése: Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, b) megnevezésének hivatalos rövidítése: ONYF, c) angol megnevezése: Central Administration of National Pension Insurance (az ONYF Nyugdíjfolyósító Igazgatóságának angol megnevezése: Pension Payment Directorate of Central Administration of National Pension Insurance), d) német megnevezése: Generalverwaltung der Ungarischen Rentenversicherung (az ONYF Nyugdíjfolyósító Igazgatóságának német megnevezése: Direktion für Rentenzahlung von der Generalverwaltung der Ungarischen Rentenversicherung), e) francia megnevezése: Administration centrale de l assurance-pension nationale (az ONYF Nyugdíjfolyósító Igazgatóságának francia megnevezése: Direction pour Versement de Pension de l Administration centrale de l assurance-pension nationale), f) székhelye: 1081 Budapest, Fiumei út 19/A, g) telephelye: ga) 1132 Budapest, Visegrádi u. 49., gb) 1139 Budapest, Váci út 73., h) postacíme: ha) 1820 Budapest, hb) 1915 Budapest,

141 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám 3113 hc) 1916 Budapest, hd) 1554 Budapest, Pf. 350, i) alapító szerve: Országgyűlés, j) alapítás dátuma: június 12., k) alapító okiratának kelte és száma: április 14., /2015/JISZOC, l) létrehozásáról rendelkező jogszabályok: a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló évi LXXXIV. törvény, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, valamint igazgatási szerveik létrehozásáról és ezzel összefüggő egyéb intézkedésekről szóló 91/1993. (VI. 9.) Korm. rendelet, m) számlavezető: Magyar Államkincstár, n) előirányzat-felhasználási keretszámla száma: , o) államháztartási egyedi azonosítója: , p) törzskönyvi azonosító száma: , q) adóigazgatási száma: , r) közösségi adószáma: HU , s) statisztikai számjele: , t) az ONYF államháztartási szakágazati besorolása: Nyugdíjbiztosítás igazgatása, u) az ONYF alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása: Az állami vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok Fogyatékossággal összefüggő pénzbeli ellátások, támogatások Családtámogatások Nyugdíjbiztosítási szolgáltatások igazgatása. (3) Az állami feladatként ellátandó alaptevékenységek körét a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló évi XXXIX. törvény, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságról szóló 73/2015. (III. 30.) Korm. rendelet, valamint az alapító okirat határozza meg. Az ONYF vállalkozási tevékenységet nem végez. (4) Az alapfeladatok ellátásának forrása: az ONYF költségvetését a Nyugdíjbiztosítási Alapban (a továbbiakban: Ny. Alap) kell meghatározni. 2. Az ONYF szervezete 2. (1) Az ONYF élén a főigazgató áll. (2) Az ONYF központi szerve a Központ, különös hatáskörű szerve a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (a továbbiakban: NYUFIG). (3) A Központ és a NYUFIG jogszabályban meghatározott feladat- és hatáskörrel rendelkezik. (4) A közszolgálati tisztviselőkről szóló évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) alkalmazása során a NYUFIG az Ny. Alap kezeléséért felelős központi hivatal a Kttv. 1. b) pontjának hatálya alá tartozó központi igazgatási szervének tekintendő a) a NYUFIG alaptevékenysége, b) a NYUFIG kormánytisztviselőinek illetménykiegészítése, c) a NYUFIG vezetőinek illetménypótléka, kormánytisztviselőinek alapilletmény-eltérítésének legmagasabb mértéke és d) a külön törvény szerinti, vezetői megbízásokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség tekintetében. (5) Az ONYF önálló szervezeti egységei a főosztályok. (6) A Központ főosztálya a) elkészíti és gondozza az ONYF honlapjára, valamint intranet hálózatára felkerülő, feladat- és hatáskörébe tartozó tájékoztatókat, szakmai anyagokat, b) meghatározza a feladat- és hatáskörét érintő beszerzési igények szakmai elvárásait, és a beszerzési tervhez határidőben megadja a beszerzési igényeit, c) közreműködik a kontrolling rendszer és a minőségbiztosítási rendszer kialakításával és működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában,

142 3114 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám d) meghatározza a feladat- és hatáskörébe tartozó tevékenység informatikai támogatását biztosító rendszereivel kapcsolatos szakmai követelményeket, és ellenőrzi annak teljesülését, e) közreműködik az ONYF projektjeinek megvalósításában, f) ellátja a Szervezeti és Működési Szabályzatban (a továbbiakban: Szabályzat) és a főigazgató által meghatározott egyéb feladatokat. (7) Az osztályok létszámát és feladatkörét a főosztályvezető a Központ esetében a főigazgató, a NYUFIG esetében a NYUFIG igazgatója (a továbbiakban: igazgató) által jóváhagyott ügyrendben határozza meg. 3. Az ONYF alaptevékenységei 3. Az ONYF a feladatait jogi személyiséggel nem rendelkező szervei, a Központ és a NYUFIG útján látja el. 4. A Központ a) közreműködik a társadalombiztosítási nyugellátások, a családtámogatások és a hatáskörébe utalt egyéb ellátások megállapításának és folyósításának szakmai irányításában, ezen ellátásokkal kapcsolatban elősegíti az egységes jogalkalmazást, b) másodfokú hatósági feladatokat lát el, c) kezeli az Ny. Alapot, d) méltányossági jogkört gyakorol, e) kezeli a nyugdíjbiztosítás hatósági nyilvántartását, f) ellátja a társadalombiztosítási egyéni számlához kapcsolódó feladatokat, g) kialakítja és működteti a feladatkörébe tartozó szakmai informatikai rendszereket, h) ellátja az egységes szociális nyilvántartás vezetésével összefüggő szakmai feladatait, i) a hatáskörébe tartozó ellátások tekintetében ellátja a nemzetközi összekötő szervi feladatokat, j) közreműködik a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával kapcsolatos európai uniós tagállami feladatok ellátásában, k) a jogszabályban megjelölt küldeménytípusok vonatkozásában meghatározza a központi érkeztetéssel és kézbesítéssel, illetve a központi nyomtatással és postai úton történő közléssel kapcsolatos eljárásrendet. 5. (1) A NYUFIG a jogszabályokban meghatározottak szerint elsőfokú nyugdíj-megállapítási és nyugdíj-folyósítási feladatokat lát el. (2) A NYUFIG folyósítja a) a társadalombiztosítási nyugellátásokat és az egyszeri segélyt, b) a korhatár előtti ellátást, c) a szolgálati járandóságot, d) az átmeneti bányászjáradékot, e) a balettművészeti életjáradékot, f) a rokkantsági ellátást, g) a rehabilitációs ellátást, h) a baleseti járadékot, i) a rokkantsági járadékot, j) a cukorbetegek támogatását, k) a bányászok szénjárandóságának pénzbeli megváltását, l) a lakbér-hozzájárulást és egyes szociális támogatásokat, m) a mezőgazdasági szövetkezeti és szakszövetkezeti tagok járadékát, n) a politikai rehabilitációval és a kárpótlással összefüggő ellátásokat, o) a hadigondozotti ellátásokat, p) a nemzeti gondozotti ellátásokat, q) a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékot, r) a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet által megállapított, termőföld utáni életjáradékot, s) a kártérítési járadékot,

143 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám 3115 t) a Kiváló és Érdemes Művészi Járadékot, a Népművészet Mestere Járadékot, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által megállapított ellátást, egyes művészeti kitüntetettek ellátását, valamint a világbajnokságon aranyérmet nyert sportolókat megillető ellátásokat, u) a tudományos fokozat utáni pótlékot, v) a szépkorú személyek jubileumi juttatását, w) a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló évi CX. törvény 18. (1) bekezdése, valamint a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló évi XXXIX. törvény január 1-je előtt hatályos 14. (1) bekezdése, 22. -a, 24. (1) bekezdése, 25. (1) bekezdése és 26. (1) bekezdése szerinti juttatást, x) egyes, nemzetközi szerződéseken vagy koordinációs tárgyú európai uniós rendeleteken alapuló ellátásokat, y) egyéb, jogszabályban meghatározott ellátásokat. (3) A NYUFIG igényelbírálási hatáskörében a) jogszabályban meghatározott esetben megállapítja a társadalombiztosítási nyugellátásokat, a korhatár előtti ellátást, a szolgálati járandóságot, az átmeneti bányászjáradékot és a balettművészeti életjáradékot, b) jogszabályban meghatározott esetben megállapítja a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 22/A. -a szerinti növelést, c) ellátja az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásával és visszautalásával kapcsolatos hatósági feladatokat, d) megállapít egyes politikai rehabilitációs ellátásokat, e) megállapítja a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékot. (4) A NYUFIG egyéb hatáskörében a) jogszabályban meghatározott esetekben lefolytatja az egyeztetési eljárást és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek által nyilvántartott adatokról szóló hatósági bizonyítvány kiadására irányuló eljárást, b) jogszabályban foglaltak szerint intézkedik a nyugellátások és egyéb ellátások emeléséről, c) ellátásból történő levonást teljesít, d) méltányossági jogkört gyakorol, e) kezeli a folyósításhoz szükséges adatokat, f) ellátja a jogalap nélkül felvett ellátásokkal, valamint a visszafizetési és a megtérítés iránti igényekkel kapcsolatos feladatait, g) a jogosultak részére kiállítja és megküldi az Ellátottak utazási utalványát, h) ügyfélszolgálati tevékenységet végez, i) a jogszabályban megjelölt küldeménytípusok vonatkozásában ellátja a központi érkeztetéssel és kézbesítéssel, illetve a központi nyomtatással és postai úton történő közléssel kapcsolatos feladatokat, j) ellátja a jogszabályban vagy a főigazgató által meghatározott egyéb feladatokat. 4. A Szabályzat függelékei 6. (1) Az ONYF szervezeti felépítését az 1. függelék tartalmazza. (2) A Központ főosztályainak feladatait a 2. függelék tartalmazza. (3) A NYUFIG főosztályainak feladatait a 3. függelék tartalmazza. (4) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkaköröket a 4. függelék tartalmazza. (5) A munkáltatói jogkörök gyakorlásának rendjét az 5. függelék tartalmazza. II. Fejezet Az ONYF vezetői munkakörrel rendelkező kormánytisztviselői 5. A főigazgató 7. (1) A főigazgató az ONYF egyszemélyi felelős vezetőjeként a) irányítja az ONYF működését, b) javaslatot tesz a miniszternek a főigazgató-helyettesek kinevezésére, felmentésére,

144 3116 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám c) rendszeresen tájékoztatja a minisztert az elvégzett feladatokról és tevékenységekről, ha azt jogszabály elrendeli, vagy azt a miniszter irányítási feladat- és hatáskörében kéri, d) a miniszternek jóváhagyásra megküldi az ONYF éves munka- és ellenőrzési tervét (a továbbiakban: intézményi munkaterv), gondoskodik az abban foglaltak és a miniszter által az irányítási feladat- és hatáskörében előírtak végrehajtásáról, e) a jogalkotásról szóló törvényben meghatározott hatáskörében normatív utasításokat ad ki, jóváhagyja az ONYF szabályzatait és a Központ főosztályainak ügyrendjét, f) indokolt esetben a miniszter egyidejű tájékoztatásával a Szabályzatot is érintő ideiglenes szervezeti intézkedést tehet, g) működteti a szakmai és pénzügyi-gazdasági felügyeleti ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés rendszerét, gondoskodik a kontrolling rendszer működési feltételeinek biztosításáról, h) meghatározza az ONYF munkaerő-gazdálkodási és humánstratégiai koncepcióját, ellenőrzi annak végrehajtását, i) képviseli az ONYF-et, képviseleti jogát esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve átruházhatja, j) értékeli az ONYF és a nyugdíjbiztosítási ágazat munkáját, az előírt feladatok végrehajtását, és erről tájékoztatja a minisztert és a Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző Testület elnökét, k) biztosítja a Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző Testület részére mindazokat az adatokat, szakmai anyagokat és tájékoztatást, amelyeket jogszabály előír, l) gondoskodik a minőségbiztosítás feltételrendszerének kialakításáról, m) figyelemmel kíséri a szakmai tájékoztatási tevékenység alakulását és minőségi jellemzőit, n) irányítja az Ny. Alap kezelésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatokat, o) gondoskodik az adatvédelmi előírások érvényesüléséről, p) meghatározza az ONYF-nek mint illetékes teherviselőnek, illetve végrehajtási szervnek az európai uniós tagsággal kapcsolatos és a kétoldalú nemzetközi egyezményekben előírt, az ügykörébe tartozó feladatait, és ellenőrzi azok végrehajtását, q) jóváhagyja az Ny. Alap összefoglaló éves belső ellenőrzési tervét, valamint az összefoglaló éves belső ellenőrzési jelentését, r) kiadásra a miniszter elé terjeszti a Szabályzatot és annak módosítását. (2) A főigazgató közvetlenül irányítja a) a főigazgató-helyettesek tevékenységét, b) a Jogi, Igazgatási és Humánpolitikai Főosztály vezetőjének tevékenységét, c) a Hatósági Főosztály vezetőjének tevékenységét, d) a Nyugdíjjogi, Szabályozási és Nyugdíj-szakigazgatási Főosztály vezetőjének tevékenységét, e) a Nyilvántartás-szabályozási és -felügyeleti Főosztály vezetőjének tevékenységét, f) az Ellenőrzési Főosztály vezetőjének tevékenységét, g) a Családtámogatási Főosztály vezetőjének tevékenységét, h) a Közgazdasági és Nyugdíjelemzési Főosztály vezetőjének tevékenységét, i) a Projektiroda (Főosztály) vezetőjének tevékenységét, j) a belső adatvédelmi felelős, a munkavédelmi, tűzvédelmi és polgári védelmi felelős, az informatikai biztonsági felelős, az integritás tanácsadó és a belső ellenőr tevékenységét az e feladatkörébe tartozó ügyekben a Szabályzatban foglaltak figyelembevételével, k) a biztonsági vezető tevékenységét, aki a személyi, fizikai és adminisztratív biztonságra vonatkozó szabályok alkalmazásának helyi felügyeletével kapcsolatos feladatait a kapcsolódó feladatkörrel rendelkező szervezeti egységek bevonásával látja el, l) a jogszabályban meghatározott hatósági feladat- és hatáskörét nem érintve az igazgató tevékenységét. (3) A főigazgatót távolléte vagy akadályoztatása esetén az általa kijelölt főigazgató-helyettes helyettesíti. (4) A főigazgató a feladat- és hatásköreinek gyakorlását a jogszabályok keretei között, a Szabályzatban meghatározott körben átruházhatja.

145 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám A főigazgató-helyettesek 8. (1) A főigazgató-helyettes a) a Szabályzatban és a főigazgató által meghatározottak szerint részt vesz az ONYF vezetésében, felelős az ügykörébe tartozó szakmai és egyéb feladatok ellátásáért, b) koordinálja és irányítja a működési területére vonatkozó normatív utasítások, szabályzatok, ügyrendek elkészítését, gondoskodik azok rendszeres felülvizsgálatáról, és ellenőrzi végrehajtásukat, c) az irányítása alá tartozó szervezeti egységek tevékenységéhez megadja a szükséges szakmai iránymutatást, tájékoztatást, gondoskodik az irányítása alá tartozó szervezeti egységek feladat- és hatáskörébe tartozó előterjesztések elkészítéséről, d) jóváhagyja az irányítása alá tartozó szervezeti egységek munka- és ellenőrzési terveit, e) az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetőit rendszeresen beszámoltatja a végzett munkáról, a munkaés ellenőrzési tervek végrehajtásáról, és folyamatos ellenőrzést gyakorol felettük, f) megfelelő munkakapcsolatot épít ki az érintett állami és egyéb szervek azonos szintű vezetőivel, g) a főigazgató felhatalmazása alapján és a Szabályzatban meghatározott esetekben képviseli az ONYF-et, h) minden lényeges kérdésről és fontosabb önálló intézkedésről tájékoztatja a főigazgatót, i) véleményezi a jogszabálytervezeteket. (2) A főigazgató-helyettest távolléte vagy akadályoztatása esetén az általa kijelölt főosztályvezető helyettesíti. (3) Az ONYF-nél a) pénzügyi-gazdasági főigazgató-helyettes és b) informatikai főigazgató-helyettes működik. 7. A pénzügyi-gazdasági főigazgató-helyettes 9. (1) A pénzügyi-gazdasági főigazgató-helyettes a) szakmailag irányítja az Ny. Alap költségvetésének tervezését, a költségvetési beszámoló elkészítését és a vagyongazdálkodási feladatok ellátását, b) irányítja az Ny. Alap gazdálkodása keretében a feladat- és hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtását, c) irányítja az ONYF pénzügyi-gazdasági (gazdálkodási) és számviteli tevékenységét, d) közvetlenül irányítja az ONYF gazdasági szervezetét, e) felelős a költségvetési tervezéssel, az előirányzat-felhasználással, a hatáskörébe tartozó előirányzatmódosítással, előirányzat-átcsoportosítással, az üzemeltetéssel, a fenntartással, a működtetéssel, a beruházással, az Ny. Alap vagyonának kezelésével, használatával, hasznosításával, a készpénzkezeléssel, a könyvvezetési, beszámolási kötelezettséggel és az ezeket érintő adatszolgáltatással kapcsolatos feladatok ellátásáért, f) gazdasági intézkedéseket hoz, g) folyamatosan figyelemmel kíséri a költségvetés végrehajtásának alakulását, és gondoskodik a költségvetés végrehajtásáról szóló időszakos tájékoztató elkészítéséről. (2) A pénzügyi-gazdasági főigazgató-helyettes irányítja a) a Költségvetési Főosztály vezetőjének tevékenységét, b) a Pénzügyi és Számviteli Főosztály vezetőjének tevékenységét, c) a Beszerzési és Vagyonkezelési Főosztály vezetőjének tevékenységét. 8. Az informatikai főigazgató-helyettes 10. (1) Az informatikai főigazgató-helyettes a) felelős a nyugdíjbiztosítási ágazat informatikai stratégiájának kidolgozásáért, továbbfejlesztéséért, és ellenőrzi annak megvalósulását, b) felelős az ONYF informatikai feladatainak ellátásáért, c) ellenőrzi a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek szakmai feladatainak ellátásához szükséges informatikai feladatok ellátását,

146 3118 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám d) felelős a szakmai és általános ügyviteli folyamatokat támogató egységes informatikai rendszerfejlesztés, üzemeltetés és adatkezelés megvalósításáért, valamint a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek feladatainak ellátásához szükséges ügyviteli folyamatokat támogató informatikai rendszerek szolgáltatásának biztosításáért, e) gondoskodik az informatikai területen az európai uniós szabványok érvényesítéséről és ügykörébe tartozóan a minőségbiztosításról, f) koordinálja az ügykörébe tartozó és kapcsolódó ügyviteli feladatokat, g) felelős a feladat- és hatáskörébe tartozó feladatok tekintetében az adat- és információvédelem, valamint az informatikai biztonság érvényesítéséért, továbbá az adatvédelmi és informatikai biztonsági előírások betartásáért, h) irányítja az ONYF honlapjának és intranetjének üzemeltetését, i) gondoskodik az informatikai szakterületet érintő módszertanok és szabványok meghatározásáról, j) gondoskodik a nyugdíjbiztosítási ágazat feladatainak ellátását kiszolgáló informatikai rendszerek működéséhez szükséges beszerzések tervezéséről, valamint biztosítja a beszerzések lebonyolításához szükséges informatikai szakmai specifikációk, szakmai követelmények és szakmai alátámasztások elkészítését. (2) Az informatikai főigazgató-helyettes irányítja a) az Alkalmazásüzemeltetési és Fejlesztési Főosztály vezetőjének tevékenységét, b) az Infrastruktúramenedzsment Főosztály vezetőjének tevékenységét és c) az Informatikai Támogatási Főosztály vezetőjének tevékenységét. 9. Az igazgató 11. (1) Az igazgató a) gyakorolja a NYUFIG számára jogszabályban meghatározott hatásköröket, b) irányítja és szervezi a NYUFIG szakmai munkáját, c) javaslatot tesz a főigazgatónak a hatáskörébe tartozó munkáltatói joggyakorlásra, d) javaslatot tesz az ONYF intézményi munkatervének NYUFIG-ra vonatkozó részére, e) meghatározza az irányítása alá tartozó főosztályok működésével, ügyintézésével és a szakmai feladatok ellátásával kapcsolatban követendő eljárásokat, f) köteles a főigazgatót minden lényeges kérdésről tájékoztatni, a fontosabb intézkedésekről folyamatosan vagy utólag beszámolni, g) rendszeresen beszámoltatja az igazgatóhelyetteseket, az irányítása alá tartozó főosztályvezetőket és a közvetlen irányítása alá rendelt munkatársakat, h) gondoskodik az érintettek tájékoztatásáról a NYUFIG feladatkörébe tartozó ügyekben a sajtó útján a Központ illetékes szervezeti egységével való előzetes egyeztetés után, i) képviseli a NYUFIG-ot a Központnál és egyéb szerveknél, j) a vonatkozó szabályozás szerint az ellátások kapcsán kötelezettségvállalási és utalványozási jogkörrel rendelkezik, k) a NYUFIG szervezeti egységeinek eredményes szakmai működéséhez megadja a szükséges iránymutatást, tájékoztatást, l) a NYUFIG szervezeti egységeinek előterjesztése alapján javaslatot tesz az alkalmazottak kitüntetésére, m) meghatározza a NYUFIG feladat- és hatáskörébe tartozó tevékenység informatikai támogatását biztosító rendszereivel kapcsolatos szakmai követelményeket, és ellenőrzi annak teljesülését, n) működteti a havi és hóközi ellátási kiadások kifizetés előtti ellenőrzésének, egyeztetésének kontrollrendszerét, o) közreműködik a munkaszervezéssel és a létszámszükséglettel kapcsolatos intézkedések kiadásában, javaslatok, felterjesztések elkészítésében, a létszám- és a leterheltségvizsgálattal kapcsolatos feladatok végrehajtásában, p) szükség szerint gondoskodik az ellátásokat érintő igazgatói körlevelek elkészítéséről a hatályos jogszabályok, a főigazgatói normatív utasítások és szabályzatok alapján, q) véleményezi a jogszabálytervezeteket. (2) Az igazgató a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter eltérő rendelkezése hiányában a Központ főosztályvezetőivel azonos illetményre jogosult, és főosztályvezetői besorolású

147 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám 3119 kormánytisztviselőnek minősül. Az igazgatóra a Központ főosztályvezetőire vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, kivéve a) a NYUFIG jogszabályban meghatározott, illetve szakmai feladatellátáshoz kapcsolódó hatáskörei tekintetében, vagy b) ha a Szabályzat másként rendelkezik. (3) Az igazgató közvetlenül irányítja a) az igazgatóhelyettesek tevékenységét, b) a Titkársági Főosztály vezetőjének tevékenységét, c) a Szakigazgatási és Koordinációs Főosztály vezetőjének tevékenységét, d) a Jogi Főosztály vezetőjének tevékenységét, e) az Ügyfélkapcsolati, Szervezési és Panaszügyi Főosztály vezetőjének tevékenységét, f) a Folyósítási Üzemeltetési Főosztály vezetőjének tevékenységét, g) az Elszámolási és Számfejtési Főosztály vezetőjének tevékenységét. (4) Az igazgatót távolléte vagy akadályoztatása esetén a folyósítási igazgatóhelyettes, annak távolléte vagy akadályoztatása esetén a megállapítási igazgatóhelyettes, az igazgatóhelyettesek távolléte vagy akadályoztatása esetén pedig az igazgató által kijelölt főosztályvezető helyettesíti. 10. Az igazgatóhelyettesek 12. (1) Az igazgatóhelyettes a) a Szabályzatban és az igazgató által meghatározottak szerint részt vesz a NYUFIG irányításában, és ellátja a feladatkörébe tartozó szakmai és egyéb feladatokat, b) az igazgató megbízásából képviseli a NYUFIG-ot, c) rendszeresen beszámoltatja az általa irányított szervezeti egységek vezetőit a végzett munkáról, folyamatos ellenőrzést gyakorol felettük, d) köteles az igazgatót minden lényeges kérdésről tájékoztatni, a fontosabb intézkedésekről folyamatosan vagy utólag beszámolni, e) közreműködik a munkaszervezéssel és a létszámszükséglettel kapcsolatos intézkedések kiadásában, javaslatok, felterjesztések elkészítésében, a létszám- és a leterheltségvizsgálattal kapcsolatos feladatok végrehajtásában, f) véleményezi a jogszabálytervezeteket, g) a szervezeti egységek vezetőinek előterjesztése alapján javaslatot tesz a munkatársak kitüntetésére. (2) Az igazgatóhelyettesek a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter eltérő rendelkezése hiányában a Központ főosztályvezetőivel azonos illetményre jogosultak, és főosztályvezetői besorolású kormánytisztviselőnek minősülnek. (3) A NYUFIG-nál a) folyósítási igazgatóhelyettes és b) megállapítási igazgatóhelyettes működik. (4) Az igazgatóhelyettest távolléte vagy akadályoztatása esetén az igazgató által kijelölt főosztályvezető helyettesíti. 11. A folyósítási igazgatóhelyettes 13. (1) A folyósítási igazgatóhelyettes a) irányítja, szervezi és ellenőrzi a NYUFIG folyósítási szakmai tevékenységét, b) a vonatkozó szabályozás szerint gyakorolja a kötelezettségvállalási és utalványozási jogkört a főigazgató által átruházott esetekben. (2) A folyósítási igazgatóhelyettes irányítja a) a Nyugdíjindítási Főosztály vezetőjének tevékenységét, b) az I. Folyósítási Főosztály vezetőjének tevékenységét, c) a II. Folyósítási Főosztály vezetőjének tevékenységét, d) a III. Folyósítási Főosztály vezetőjének tevékenységét, e) a IV. Folyósítási Főosztály vezetőjének tevékenységét,

148 3120 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám f) a Speciális Ellátások Főosztálya vezetőjének tevékenységét, g) a Nemzetközi Folyósítási Főosztály vezetőjének tevékenységét, h) az Ügykezelési és Irattározási Főosztály vezetőjének tevékenységét. 12. A megállapítási igazgatóhelyettes 14. (1) A megállapítási igazgatóhelyettes a) irányítja, szervezi és felügyeli a NYUFIG nyugdíj-megállapítási szakmai tevékenységét, b) az igazgató helyettese nemzetközi nyugellátási ügyekben. (2) A megállapítási igazgatóhelyettes irányítja a) a Nemzetközi Megállapítási és Fegyveres Nyugdíjügyek I. Főosztály vezetőjének tevékenységét, b) a Nemzetközi Megállapítási Nyugdíjügyek II. Főosztály vezetőjének tevékenységét, c) az Ellátásban Részesülők Jogán Hozzátartozói Igényeket Elbíráló Főosztály vezetőjének tevékenységét. 13. A főosztályvezető 15. (1) A főosztályvezető a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően a tevékenységét irányító főigazgató, főigazgató-helyettes, igazgató, illetve igazgatóhelyettes (a továbbiakban együtt: irányító vezető) irányítása mellett vezeti a főosztályt. A főosztályvezető felelős a vezetése alatt álló főosztály működéséért, a feladatok teljesítéséért és az ellenőrzésért. (2) A főosztályvezető a) meghatározza a főosztály ügyrendjét, folyamatosan biztosítja és szervezi a feladatellátást, ellenőrzi a feladatok végrehajtását, b) biztosítja a feladatellátás szakszerűségét és az előírt határidők betartását, c) biztosítja a normatív utasításokból, az ONYF szabályzataiból és a főigazgatói utasításokból eredő főosztályi feladatok végrehajtását, d) rendszeresen beszámoltatja az irányítása alá tartozó osztály vezetőjét a folyamatban lévő ügyek állásáról, az adott munkaterület aktuális kérdéseiről, e) gondoskodik a főosztály feladat- és hatáskörébe utalt szakkérdések rendezéséről, az erre vonatkozó jogi-szakmai véleményéről tájékoztatja az érdekelteket, f) több szakterületet érintő szakkérdés esetén egyeztetést folytat le, g) ügykörében gondoskodik az adatvédelmi előírások végrehajtásáról és érvényesítéséről, h) részt vesz az ONYF munkacsoportjainak, projektjeinek munkájában, i) az 5. függelékben meghatározott körben munkáltatói jogkört gyakorol a főosztály dolgozói felett, j) a feladat- és hatáskörébe tartozóan közvetlen szakmai kapcsolatot tart a központi államigazgatási szervek azonos szintű képviselőivel, k) a főigazgató, illetve az igazgató felhatalmazása alapján képviseleti feladatokat lát el, l) tevékenységéről folyamatosan tájékoztatja az irányító vezetőt, valamint minden lényeges kérdésről és intézkedésről a főigazgatót, illetve az igazgatót, m) ellátja az irányító vezető által feladat- és hatáskörébe utalt egyéb feladatokat. (3) A főosztályvezető egyes hatásköreinek gyakorlását indokolt esetben az irányító vezető előzetes hozzájárulásával az irányítása alá tartozó szervezeti egység vezetőjére ruházhatja át. (4) A főosztályvezetőt távolléte vagy akadályoztatása esetén a kijelölt főosztályvezető-helyettes, osztályvezető vagy más kormánytisztviselő helyettesíti. 14. A főosztályvezető-helyettes 16. (1) Főosztályvezető-helyettesi munkakör főosztályvezető általános helyettesítésére vagy osztály vezetésére létesíthető. Ha a főosztályvezető-helyettes egyben osztályt is vezet, rá az osztályvezetőre vonatkozó rendelkezéseket is megfelelően alkalmazni kell.

149 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám 3121 (2) A főosztályvezető-helyettes a) távollétében vagy akadályoztatása esetén kijelölés alapján helyettesíti a főosztályvezetőt, külön kijelölés alapján teljes jogkörrel látja el a helyettesítési feladatokat, b) a főosztályvezető által meghatározott munkamegosztás szerint részt vesz a főosztály feladatellátásának irányításában és ellenőrzésében, c) köteles a főosztályvezetőt minden lényeges kérdésről tájékoztatni, a fontosabb intézkedésekről folyamatosan vagy utólag beszámolni. 15. Az osztályvezető 17. (1) Az osztályvezető a főosztály ügyrendje és a főosztályvezető utasításai szerint irányítja és ellenőrzi a vezetése alatt álló osztály munkáját. Az osztályvezető felelős az osztály feladatainak teljesítéséért. (2) Az osztályvezetőt akadályoztatása vagy távolléte esetén a főosztályvezető vagy az osztályvezető által kijelölt kormánytisztviselő helyettesíti. (3) Az osztályvezető a) kijelölés alapján a főosztályvezetőt távollétében vagy akadályoztatása esetén helyettesíti, b) a főosztály munka- és ellenőrzési tervének, valamint a munkaköri leírásoknak megfelelően vezeti az osztályt, részletesen meghatározza a beosztott munkatársak feladatait, és ellenőrzi a feladatok végrehajtását, c) a szakszerű feladatellátás biztosítása érdekében belső munkamegosztást alakít ki, d) intézkedik a feladatkörébe tartozó ügyekben, e) egyedi felhatalmazás alapján képviseleti feladatokat lát el, f) köteles a főosztályvezetőt minden lényeges kérdésről tájékoztatni, a fontosabb intézkedésekről folyamatosan vagy utólag beszámolni. III. Fejezet A kormánytisztviselők, a kormányzati ügykezelők és a munkavállalók 16. Kormánytisztviselők 18. (1) Az ügyintéző kormánytisztviselő (a továbbiakban: ügyintéző) az ONYF feladat- és hatáskörében eljáró érdemi feladatot ellátó kormánytisztviselő. Az ügyintéző felelősséggel és önállóan látja el a munkaköri leírásában meghatározott, illetve felettesei által esetenként vagy időszakosan a feladatkörébe utalt feladatokat. (2) Az ügyintéző tevékenységét a közvetlen felettes vezetője irányítja. (3) Az ügyintéző gondoskodik az ONYF feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek érdemi döntésre való előkészítéséről, valamint a végrehajtás megszervezéséről. (4) Az ügyintéző feladatait a jogszabályok által meghatározott módon, a felettesétől kapott utasítások, útmutatások alapján, az előírt határidők betartásával köteles végrehajtani. 17. Kormányzati ügykezelők 19. (1) A kormányzati ügykezelő az ONYF-nél ügyviteli, adminisztrációs feladatot lát el. (2) Az ügykezelő a munkaköri leírásában megállapított és a közvetlen felettes vezetője által kiadott feladatokat a kapott utasítások, útmutatások alapján, az előírt határidők betartásával, a jogszabályoknak és ügyviteli szabályoknak megfelelően végzi. 18. Munkavállalók 20. A munka törvénykönyvének hatálya alá tartozó munkavállaló (a továbbiakban: munkavállaló) a munkaszerződésében, illetve a munkaköri leírásában megállapított feladatait a közvetlen felettes vezetőjétől kapott utasítás alapján látja el.

150 3122 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám IV. Fejezet Az ONYF tájékoztatási és döntés-előkészítő fórumai 19. Központi főosztályvezetői értekezlet 21. (1) A központi főosztályvezetői értekezlet az ONYF főigazgatójának szélesebb körű, több szakterületet, szakmai tevékenységet érintő vezetői döntést intézményesen elősegítő, koordináló, a feladatok végrehajtását, áttekintését ellátó testülete, amely szükség szerint általában hetente ülésezik. A központi főosztályvezetői értekezlet célja az információk cseréjével, a napirendre tűzött témák előterjesztések, anyagok, utasítások, az intézményi munkatervben meghatározott és egyéb aktuális feladatok végrehajtásának szakmai megvitatásával a vezetői döntés megalapozott előkészítése. (2) A központi főosztályvezetői értekezlet résztvevői a) a főigazgató, b) a főigazgató-helyettesek, c) a Központ főosztályvezetői, d) az igazgató és e) a főigazgató által meghívott egyéb személyek. (3) A központi főosztályvezetői értekezlet időpontját és napirendjét az intézményi munkatervhez, valamint az aktuális feladatokhoz is igazodva a főigazgató-helyettesek véleményének kikérését követően a főigazgató határozza meg. (4) A központi főosztályvezetői értekezlet üléséről készített emlékeztető tartalmazza a főigazgató döntését, állásfoglalását, a feladatok végrehajtására előírt határidőt és a kijelölt felelős megnevezését. Ha vita alakult ki, az emlékeztetőben jelezni kell ennek lényegét, és a főigazgató döntésével egyet nem értők nevét kérésükre az emlékeztetőben rögzíteni kell. (5) A Jogi, Igazgatási és Humánpolitikai Főosztály gondoskodik a központi főosztályvezetői értekezlet megszervezéséről, az emlékeztető elkészítéséről és az érdekeltek részére történő megküldéséről, a döntések nyilvántartásáról, valamint figyelemmel kíséri azok végrehajtását. 20. Szakmai értekezlet 22. (1) A főigazgató a nyugdíjbiztosítási, családtámogatási és egyéb szakfeladatok ellátásának országos összehangolására és az egységes jogalkalmazás érdekében, továbbá a kölcsönös tájékoztatás céljából a szükséges rendszerességgel szakmai értekezletet tart. (2) Az értekezlet résztvevői a) a központi főosztályvezetői értekezlet résztvevői, b) a fővárosi és megyei kormányhivatalok nyugdíjbiztosítási és családtámogatási feladatot ellátó szervezeti egységeinek meghívott vezetői. (3) A szakmai értekezletre egyebekben a központi főosztályvezetői értekezletre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 21. A NYUFIG vezetői értekezlete 23. (1) A NYUFIG szakmai tevékenységével kapcsolatos lényeges kérdések előzetes megtárgyalása, a feladatok kiosztása, az igazgatói döntések előkészítése és a központi főosztályvezetői értekezleten elhangzottakról történő tájékoztatás céljából az igazgató a szükséges rendszerességgel vezetői értekezletet tart. (2) A NYUFIG vezetői értekezletének résztvevői a) az igazgató, b) az igazgatóhelyettesek, c) a Titkársági Főosztály vezetője és d) az érintett szervezeti egységek vezetői. (3) A NYUFIG vezetői értekezletének üléséről készített emlékeztető tartalmazza az igazgató döntését, állásfoglalását, a feladatok végrehajtására előírt határidőt és a kijelölt felelős megnevezését. Ha vita alakult ki, az emlékeztetőben

151 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám 3123 jelezni kell ennek lényegét, és a főigazgató döntésével egyet nem értők nevét kérésükre az emlékeztetőben rögzíteni kell. (4) A Titkársági Főosztály gondoskodik a NYUFIG vezetői értekezletének megszervezéséről, az emlékeztető elkészítéséről és az érdekeltek részére történő megküldéséről, a döntések nyilvántartásáról, valamint figyelemmel kíséri azok végrehajtását. 22. A NYUFIG főosztályvezetői értekezlete 24. (1) A NYUFIG főosztályvezetői értekezlete a szükséges rendszerességgel a NYUFIG működésével kapcsolatos legfontosabb aktuális feladatokat, változásokat tárgyalja meg. A NYUFIG főosztályvezetői értekezletének elsődleges feladata a feladatok határidőre történő pontos végrehajtásának biztosítása, a feladatok, határidők és a munkaterv áttekintése, valamint a beszámoltatás és az információnyújtás. (2) A NYUFIG főosztályvezetői értekezletének résztvevői a) az igazgató, b) az igazgatóhelyettesek, c) a NYUFIG főosztályvezetői és d) az igazgató által meghívott egyéb személyek. (3) A NYUFIG főosztályvezetői értekezletére egyebekben a NYUFIG vezetői értekezletére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 23. A NYUFIG kibővített főosztályvezetői értekezlete 25. (1) A NYUFIG kibővített főosztályvezetői értekezlete a NYUFIG-ot érintő ügyviteli és szervezeti változásokat, előterjesztéseket, esetenként az egyes osztályok tevékenységével kapcsolatos kérdéseket tárgyalja. A NYUFIG kibővített főosztályvezetői értekezletének célja az egységes jogértelmezés, az egységes eljárás kialakítása, a munka minőségének javítása, a feladatok határidőre történő végrehajtásának biztosítása, a naprakész tájékoztatás. (2) A NYUFIG kibővített főosztályvezetői értekezletének résztvevői a) a NYUFIG főosztályvezetői értekezletének résztvevői és b) a NYUFIG osztályvezetői. (3) A NYUFIG kibővített főosztályvezetői értekezletére egyebekben a NYUFIG vezetői értekezletére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 24. Egyéb értekezlet, munkacsoport 26. (1) A főigazgató és az igazgató a vezetői döntések előkészítése érdekében szükség szerint egyéb értekezletet is összehívhat. (2) Meghatározott feladat komplex megközelítésű, a szakterületek kiemelt együttműködésén alapuló hatékony megoldása és az ehhez szükséges javaslatok felvázolása, kidolgozása érdekében a főigazgató az egész szervezetet érintően, a főigazgató-helyettesek, az igazgató és az igazgatóhelyettesek pedig az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek vonatkozásában munkacsoportot hozhatnak létre. 25. Projektszervezet 27. (1) A főigazgató a kiemelt jelentőségű feladatok megvalósítására projektszervezetet hozhat létre. (2) Az ONYF által lebonyolított projektek esetén a főigazgató szabályzatban határozza meg a projekt feladatait, a projektért felelős személyeket és a kapcsolódó feladatköröket, amelyeknek adminisztrációjáért, nyilvántartásáért és a szükséges szabályozottság megteremtéséért a Projektiroda (Főosztály) vezetője felelős.

152 3124 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám V. Fejezet Az ONYF működésével kapcsolatos egyes rendelkezések 26. Általános szabályok 28. (1) A szervezeti egységek folyamatos működését a jogszabályok, a közjogi szervezetszabályozó eszközök, a Szabályzat, a belső szabályozók, valamint a felettes vezetők utasításai határozzák meg. (2) A kormánytisztviselő, a kormányzati ügykezelő és a munkavállaló feladatait, felelősségi és hatáskörét az (1) bekezdésben foglaltakon túl a munkaköri leírás szabályozza. (3) A munkaköri leírás a feladat elvégzésének ellenőrzésére és a felelősség megállapítására alkalmas módon tartalmazza az ellátandó feladatokat, az alá- és fölérendeltségi viszonyokat, a munkakörre vonatkozó elvárásokat, a szakmai, minőségi teljesítménykövetelményt, valamint a munkakört ellátó dolgozó felelősségét és ehhez igazodó hatáskörét. 27. Szervezetszabályozó eszközök 29. (1) A főigazgató a jogszabályban meghatározott jogkörében eljárva normatív utasításban szabályozhatja az ONYF szervezetének, működésének és eljárásának jogszabályban vagy a Szabályzatban nem rendezett kérdéseit. A szervezetet, a működést és a tevékenységet érintő kérdéseket jogszabályban meghatározott esetekben normatív utasításban kell szabályozni. (2) A jogszabályban, a Szabályzatban vagy normatív utasításban nem szabályozott szervezeti, működési és eljárási kérdéseket a főigazgató által jóváhagyott szabályzat szabályozza. (3) A főigazgató-helyettesek és a Központ főosztályvezetői az egységes gyakorlat kialakítása érdekében a szakterületüket érintő eljárási kérdésekkel kapcsolatban az irányító vezető jóváhagyásával az ONYF számára körlevelet adhatnak ki. (4) Az igazgató a jogszabályban, főigazgatói normatív utasításban, valamint szabályzatban nem rendezett, az általa irányított szervezeti egységek szakmai tevékenységi körébe tartozó feladatokkal kapcsolatban igazgatói körlevelet adhat ki. (5) A főosztály belső működését, valamint a feladat- és hatásköröknek az osztályok közötti megosztását a főosztály ügyrendje szabályozza. Az ügyrendet a Központhoz tartozó főosztályok esetében a főigazgató, a NYUFIG-hoz tartozó főosztályok esetében az igazgató hagyja jóvá. (6) A főigazgatói normatív utasításokról, a szabályzatokról, a körlevelekről, az igazgatói körlevelekről és a főosztályok ügyrendjéről a Jogi, Igazgatási és Humánpolitikai Főosztály nyilvántartást vezet. 28. Kiadmányozás 30. (1) A kiadmányozási jog az ügyben érdemi döntésre ad felhatalmazást, és magában foglalja a döntést, az intézkedések kiadását és aláírását. A kiadmányozásra jogosult a döntését az előkészítés ellenőrzése után a kapott információk alapján a törvényesség és a szakszerűség betartásával az előírt határidőben hozza meg. A kiadmányozásra előkészített iratot a szolgálati út betartásával kell felterjeszteni a kiadmányozásra jogosulthoz. (2) A főigazgató kiadmányozza az ONYF iratait a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel, valamint a Központ feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben keletkezett iratokat. (3) Az igazgató kiadmányozza a NYUFIG feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben keletkezett iratokat. (4) A kiadmányozási jog írásban átruházható, az átruházott kiadmányozási jog visszavonható. Az átruházás nem érinti a hatáskör jogosultjának személyét és felelősségét. Az átruházott kiadmányozási jog tovább nem delegálható. Nem minősül a kiadmányozási jog továbbdelegálásának, ha a kiadmányozási jog címzettjét távolléte vagy akadályoztatása esetén a helyettesítésre vonatkozó szabályok szerint helyettesítik. (5) Hatósági ügyben kiadmányozási jogot átruházott jogkörben eljárva a hatósági feladatellátásért a Szabályzat szerint felelős szervezeti egységnél vezetői vagy revizori munkakört betöltő kormánytisztviselő gyakorolhat. Az átruházott kiadmányozási jog gyakorlásának rendjét a főosztály ügyrendjében kell meghatározni.

153 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám Az utasítási jog gyakorlásának szabályai 31. (1) Az ONYF vezető beosztású kormánytisztviselője a feladat- és hatáskörében utasíthatja az irányítása alá tartozó szervezeti egységek munkatársait. (2) A főigazgató a jogszabályban meghatározott elsőfokú közigazgatási hatósági eljárások kivételével az ONYF bármely kormánytisztviselőjének, kormányzati ügykezelőjének és munkavállalójának közvetlenül adhat utasítást. (3) Amennyiben az utasítást nem a közvetlen felettes vezető adta, az utasítást végrehajtó dolgozónak a feladat végrehajtásának megkezdésével egyidejűleg a közvetlen felettes vezetőt is tájékoztatnia kell. (4) Az irányító vezetőtől közvetlenül kapott utasítás végrehajtását ha az utasítást adó kifejezetten ellentétesen nem rendelkezik a szolgálati út betartásával kell teljesíteni. 30. Az intézményi munkaterv 32. (1) Az ONYF fő feladatait a Központra és a NYUFIG-ra, azon belül főosztályokra és feladatkörökre lebontva az intézményi munkaterv tartalmazza. (2) Az intézményi munkaterv tervezetét a Jogi, Igazgatási és Humánpolitikai Főosztály készíti elő a Központ főosztályai és az igazgató javaslatai alapján. Az intézményi munkaterv tartalmazza a jogszabályokban és a kormányzati stratégiai tervdokumentumokban meghatározott feladatokat, valamint az ONYF belső kezdeményezésű feladatait. (3) Az intézményi munkatervet a miniszter hagyja jóvá. (4) Az intézményi munkaterv teljesítéséről a) a Központ főosztályai esetében a főosztályvezető az irányító vezető egyidejű tájékoztatásával, b) a NYUFIG főosztályai esetében az igazgató a Jogi, Igazgatási és Humánpolitikai Főosztály útján havonta tájékoztatja a főigazgatót. (5) Ha az évközi változások indokolják, az érintett irányító vezetők javaslatai alapján a Jogi, Igazgatási és Humánpolitikai Főosztály előkészíti az intézményi munkaterv módosítását. (6) A Jogi, Igazgatási és Humánpolitikai Főosztály az intézményi munkatervben foglaltak szerint, de legalább évente beszámolót készít a miniszter részére az intézményi munkatervben foglaltak megvalósulásáról. 31. A hivatali egyeztetés rendje 33. (1) Az ONYF szervezeti egységei működésük során mind vezetői, mind munkatársi szinten kötelesek együttműködni. Az ONYF szervezeti egységei kötelesek a tudomásukra jutott információkat az intézkedésre illetékes szervezeti egységhez soron kívül eljuttatni, szükség esetén az információ alapján eljárást, intézkedést kezdeményezni. Eljárás, intézkedés kezdeményezése esetén az irányító vezetőt erről tájékoztatni kell. (2) A feladatellátás és az ügyek intézése során feladatkörében, működési körében valamennyi vezető és más kormánytisztviselő köteles a vezetői döntés után az ONYF egységes szakmai álláspontját képviselni, eltérő szakmai álláspontját azonban a döntést hozó vezető tudomására hozhatja. 34. (1) Pénzügyi, gazdasági, illetve informatikai kérdésekben a főigazgató előzetes tájékoztatása és felhatalmazása alapján a NYUFIG feladat- és hatáskörét érintő kérdéskörökben az igazgató bevonásával, az ügykör szerint illetékes főigazgató-helyettes dönt. Amennyiben főigazgató-helyettesi szinten sem sikerül rendezni a vitás kérdést, vagy a főigazgató-helyettesek között nem alakul ki egységes álláspont, azt döntésre soron kívül a főigazgató elé kell terjeszteni, aki a kérdésben dönt. (2) Ha a Kormány, a miniszterelnök, az általa megbízott más személy, a miniszter vagy az Emberi Erőforrások Minisztériumának más illetékes állami vezetője az ONYF feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben hivatalosan állást foglal vagy nyilatkozik, illetve meghatározza a jövőbeni jogszabály-módosítás konkrét irányát, az ONYF ettől eltérő szakmai álláspontot nyilvánosan nem képviselhet.

154 3126 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám 32. Ügyintézési határidő 35. (1) Az ügyek intézése a vonatkozó jogszabályok és a felettes vezető által előírt határidőben történik. (2) Az ügyintézési határidő a hatósági ügyekre vonatkozóan a jogszabályokban meghatározott határidő. (3) Jogszabályban előírt ügyintézési határidő hiányában az ügyek intézésére a felettes vezető által megállapított egyedi határidő az irányadó. Ezen ügyintézési határidőket naptári nap vagy naptári nap és óra megjelölésével kell meghatározni. (4) Az ügyintéző feladatainak ütemezése során úgy jár el, hogy a vezetői jóváhagyás a határidő lejárta előtt, ésszerű időben beszerezhető legyen. (5) A határidő betartásáért annak a szervezeti egységnek a vezetője és az eljáró ügyintéző a felelős, amelynek a feladatkörébe az ügy elintézése tartozik. (6) Ha a beadvány az előírt határidő alatt érdemben nem intézhető el, az ügyintéző a késedelem okáról és az ügyintézés várható időpontjáról tájékoztatja közvetlen felettes vezetőjét. Ilyen esetben a közvetlen felettes vezető a továbbiakra nézve döntést hoz, útmutatást ad, amelyről az ügyben érintetteket (ügyfeleket) haladéktalanul tájékoztatni kell. 33. Az ügyintézés általános szabályai 36. (1) Az ügy elintézéséért az a szervezeti egység felelős, amelynek az adott ügy a 2. és 3. függelék szerint a feladatkörébe tartozik. Hatásköri vita esetén a közös irányítást gyakorló vezető dönt. (2) Az ügyintézésért felelős személy az eljárás során az egyedi, illetve az elektronikus ügyintézés sajátosságainak megfelelően a következők szerint jár el: a) ha az ügy nem az ONYF hatáskörébe tartozik, haladéktalanul átteszi azt, b) ha az ügy az ONYF-en belül más szervezeti egység feladatkörébe tartozik, haladéktalanul intézkedik az átadásáról, c) ha az a) és b) pontban foglaltakra nem kerül sor, ca) áttanulmányozza az ügyre vonatkozó iratokat és más információt tartalmazó anyagokat, szükség szerint intézkedik az ügyben előzőleg keletkezett iratok pótlólagos összegyűjtéséről, csatolásáról, cb) és az ügyben más szervezeti egység álláspontjának bekérése szükséges, erről indokolt esetben külön tájékoztatja a közvetlen felettes vezetőjét, és az egyeztetést az illetékessel szóban, szükség szerint írásban elvégzi, cc) az ügyben folytatott jelentősebb tárgyalásról, értekezletről, megbeszélésről, szóbeli megállapodásról, egyeztetésről feljegyzést készít, és azt elhelyezi az ügyiratban, cd) megállapításait, javaslatát az ügyiratban röviden összegzi, és elkészíti a kiadmány tervezetét, ce) az ügyiratot kiadmányozza, vagy továbbítja a kiadmányozásra jogosulthoz, cf) az előadói ívre feljegyzi a kezelői és kiadói utasításokat. (3) A kiadmányozásra előkészített ügyiratokat ha a közvetlen felettes vezető másként nem rendelkezett szolgálati út betartásával kell felterjeszteni a kiadmányozásra jogosulthoz. 34. Együttműködési kötelezettség, csoportos munkavégzés 37. (1) Az ONYF valamennyi vezetője és munkatársa köteles az ONYF feladatainak végrehajtásában együttműködni. A főosztályok közötti együttműködés kialakításáért a főosztályvezetők felelősek. Az egyeztetésért, illetve azért, hogy a feladat ellátásában a többi érintett szervezeti egység álláspontja összehangoltan érvényesüljön, az a szervezeti egység felelős, amelynek az ügy intézése a feladatkörébe tartozik, vagy akit erre a főigazgató kijelölt. (2) A főigazgató az összetett megközelítést és több szakterület szoros együttműködését igénylő feladat elvégzése érdekében a feladatkörükben érintett vezetők és a tárgykör szerint illetékes ügyintézők hatékony együttműködésével megvalósuló csoportos munkavégzést rendelhet el. (3) A csoportos munkavégzés során a feladatkörükben érintett vezetőket és ügyintézőket a komplex feladat megfelelő határidőben történő elvégzése érdekében kiemelt együttműködési kötelezettség és felelősség terheli.

155 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám A sajtó tájékoztatásával kapcsolatos eljárás 38. (1) Az ONYF és a nyugdíjbiztosítási ágazat feladatkörét, valamint a családtámogatást és a fogyatékossági támogatást érintő általános és átfogó kérdésekről a főigazgató ad tájékoztatást, amelyről indokolt esetben a minisztert tájékoztatja. (2) Az ONYF terveiről, szakmai, ügyviteli, informatikai, stratégiai céljairól és az aktuális feladatok elvégzését érintő témákról a főigazgató vagy az általa megbízott vezető adhat tájékoztatást. (3) A főigazgató-helyettesek és az igazgató a feladatkörükbe tartozó ügyekben a főigazgató előzetes tájékoztatása után önállóan adhatnak tájékoztatást. A hatályos jogszabályon alapuló jogi-szakmai tájékoztatást, felvilágosítást főigazgató-helyettes, az igazgató, igazgatóhelyettes, főosztályvezető vagy az általuk megbízott személy is adhat. (4) A nyilatkozattételről a Jogi, Igazgatási és Humánpolitikai Főosztályt is tájékoztatni kell. A tájékoztatási tevékenység koordinálását, előzetes egyeztetését a Jogi, Igazgatási és Humánpolitikai Főosztály végzi. (5) A Jogi, Igazgatási és Humánpolitikai Főosztály a sajtó- és tájékoztatási tevékenységet érintő kérdésekben folyamatosan kapcsolatot tart és együttműködik az Emberi Erőforrások Minisztériumának Sajtó és Kommunikációs Főosztályával. 36. Gazdálkodás és az ONYF belső kontrollrendszere 39. (1) Az ONYF a gazdálkodási tevékenységét a vonatkozó jogszabályok, rendelkezések, normatív utasítások és a szabályzatok, ügyrendek figyelembevételével a pénzügyi-gazdasági főigazgató-helyettes irányításával végzi. (2) Az ONYF belső kontrollrendszere magában foglalja többek között a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzést (FEUVE) mint pénzügyi irányítási és ellenőrzési tevékenységet, valamint a belső ellenőrzési tevékenységet. A belső kontrollrendszer részletes szabályait a vonatkozó normatív utasítások és szabályzatok, az ONYF ellenőrzési nyomvonala, valamint a kockázatkezelés és szabálytalanságkezelés eljárásrendjei tartalmazzák. 37. Vezetői munkakörök átadása 40. (1) A vezető a vezetői megbízatásának megszűnésekor a munkakörét átadás-átvételi eljárás keretében köteles átadni a munkáltatói jogkör gyakorlója által kijelölt személyek közreműködésével. Az átadás-átvételről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell különösen a) az átadás-átvételben részt vevő személyek nevét, beosztását és az eljárás időpontját, b) az átadott munkakörrel kapcsolatos általános jellegű tájékoztatást, az átadott konkrét ügyek és az azokban teendő intézkedések megnevezését, az egyéb lényeges adatokat, körülményeket, valamint a folyamatban lévő ügyeket, ezen belül is különösen az azonnali döntést igénylő kérdéseket, c) az átadó és az átvevő esetleges észrevételeit és d) az átadó és az átvevő, valamint a közreműködő személyek aláírását. (2) Az átadás-átvételi eljárást legkésőbb a vezető vezetői munkakörének megszűnését követő 30 napon belül be kell fejezni. Az átadás-átvételről szóló jegyzőkönyv egy példányát a kinevezési és felmentési jogkör gyakorlójának kell megküldeni. (3) Ha a korábbi vezető az átadásban bármilyen ok miatt akadályoztatva van, úgy a főigazgató által kijelölt személyekből álló háromtagú bizottság adja át a munkakörrel kapcsolatos iratokat, és intézkedik a jegyzőkönyv elkészítéséről. (4) Ha az adott munkakör ellátására még nincs kinevezett vezető, akkor az átadó személy vezetői munkakörét közvetlenül a felettes vezetőjének adja át.

156 3128 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám 22 Az ONYF szervezeti felépítése Az ONYF szervezeti felépítése 1. függelék 1.

157 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám függelék A Központ főosztályainak feladatai 1. A főigazgató irányítása alá tartozó főosztályok 1.1. Jogi, Igazgatási és Humánpolitikai Főosztály A Jogi, Igazgatási és Humánpolitikai Főosztály szabályozási feladatai körében előkészíti a feladat- és hatáskörébe tartozó normatív utasítások, szabályzatok és körlevelek tervezetét A Jogi, Igazgatási és Humánpolitikai Főosztály szervezési és igazgatási feladatai körében a) segíti a főigazgató feladatainak végrehajtását, közreműködik a főigazgatói és egyéb döntések előkészítésében, valamint ellátja mindazon feladatokat, amelyekkel a főigazgató megbízza, b) ellátja a nyugdíjbiztosítási ágazat stratégiájával kapcsolatos feladatait, c) ellátja az ONYF működésével kapcsolatos igazgatási feladatokat, és koordinálja azok végrehajtását, d) koordinálja és folyamatosan figyelemmel kíséri az ONYF honlapján és intranet hálózatán megjelent adattartalmakat, szükség szerint intézkedést kezdeményez a dokumentumok aktualizálása érdekében, továbbá felelős az ONYF honlapján a feltett tartalmak közzétételéért, e) a Központ főosztályai és az igazgató közreműködésével elkészíti az intézményi munkatervet, figyelemmel kíséri az intézményi munkatervben foglaltak, valamint a miniszter által meghatározott feladatok határidőben történő végrehajtását, f) ellátja a központi főosztályvezetői értekezlettel és a szakmai értekezlettel kapcsolatos szervezési és adminisztrációs feladatokat, g) a főosztály keretébe tartozó sajtótitkár a főigazgató útmutatása szerint ellátja a média, az Országgyűlés, az országgyűlési bizottságok és egyéb szervek tájékoztatásával, valamint a tájékoztatási tevékenység koordinálásával kapcsolatos feladatokat, továbbá gondoskodik a nyugdíjbiztosítással kapcsolatos központi és helyi tájékoztatásról, h) a főosztály keretébe tartozó nemzetközi kapcsolatok titkára ellátja az ONYF nemzetközi kapcsolataival összefüggő szervezési, kapcsolattartási, koordinációs és nyilvántartási feladatokat, i) meghatározza a jogszabályban megjelölt küldeménytípusok vonatkozásában a központi érkeztetéssel és kézbesítéssel, illetve a központi nyomtatással és postai úton történő közléssel, valamint az irattározással és az iratok őrzésével kapcsolatos feladatokat, ellátja a vonatkozó szabályzatban a Központ számára meghatározott feladatokat, j) az e feladatokat ellátó főosztályokkal szorosan együttműködve ellátja a Központ hatósági jogalkalmazói tevékenységi körébe tartozó ügyek iratkezelési feladatait a vonatkozó szabályzat rendelkezései szerint, k) vezeti a Központ bélyegzőinek központi nyilvántartását, kiadja, leltározza, ellenőrzi és selejtezi a bélyegzőket, l) a főosztály keretében a főigazgató közvetlen irányítása alatt működő titkos ügykezelő ellátja a minősített adatok és iratok kezelését A Jogi, Igazgatási és Humánpolitikai Főosztály jogi feladatai körében a) közreműködik az ONYF szerződéseinek előkészítésében, megkötésében, a szerződésekből származó és az egyéb igények érvényesítésében, valamint az ONYF jogaira és kötelezettségeire kiható egyéb megállapodások előkészítésében, b) a főosztály jogtanácsosa ellenjegyzi az ONYF által kötött szerződéseket, c) a főosztály jogtanácsosa ellátja az ONYF jogi képviseletét a bírósági és hatósági eljárásokban, ide nem értve a NYUFIG hatáskörébe, valamint a Családtámogatási Főosztály feladatkörébe tartozó ügyekkel összefüggő bírósági eljárásokat, d) a főosztály jogtanácsosa ellátja a vagyonkezeléssel és a munkáltatói lakástámogatással kapcsolatos jogi feladatokat, e) jogi állásfoglalást, véleményt ad, f) ellátja a főosztály igazgatási tevékenységével összefüggő jogi feladatokat, g) nyilvántartja a főigazgatói normatív utasításokat, az ONYF szabályzatait, a körleveleket, valamint a főosztályok ügyrendjét,

158 3130 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám h) felterjeszti a Központ főosztályainak ügyrendjét főigazgatói jóváhagyásra, i) nyilvántartja az ONYF-nél működő jogtanácsosokat, j) a főosztály keretébe tartozó adatvédelmi felelős a főigazgató irányításával ellátja az adatvédelmi előírások érvényesítésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatokat A Jogi, Igazgatási és Humánpolitikai Főosztály humánpolitikai feladatai körében a) az ONYF munkatársaira vonatkozóan ellátja a munkaügyi, foglalkozás-egészségügyi, szociális, oktatási, képzési és az ezekhez kapcsolódó szervezési feladatokat, b) ellátja a központosított illetményszámfejtéshez kapcsolódó humánpolitikai feladatokat, c) kialakítja a teljesítményértékelés szempontjait és módszereit, ellátja az ezzel kapcsolatos feladatokat, d) gondoskodik az ONYF vezetőinek humánpolitikai döntéseit tartalmazó iratok előkészítéséről, nyilvántartásáról, a döntések végrehajtásáról és az illetékes főosztályok értesítéséről, e) megállapítja a kormánytisztviselők, a kormányzati ügykezelők és a munkavállalók illetményét, munkabérét, egyéb juttatásait és az azokra való jogosultságot, f) ellátja az ONYF erre kötelezett kormánytisztviselői tekintetében a vagyonnyilatkozat tételével és őrzésével kapcsolatos feladatokat, g) vezeti az ONYF munkatársainak személyügyi nyilvántartását, kezeli a személyi anyagokat, valamint a jogszabályban előírt kapcsolódó nyilvántartásokat, h) a feladat- és hatáskörét érintően munkaügyi és személyügyi statisztikai adatszolgáltatást végez, i) ellátja a közigazgatási alap- és szakvizsgával, valamint az ügykezelői alapvizsgával összefüggő feladatokat, j) kialakítja az ONYF feladatköréhez és a távlati elképzelésekhez igazodó humánstratégiát, javaslatot tesz a foglalkoztatással és az emberi erőforrások kezelésével összefüggő rendszerelemek, valamint a követelményés a képzési, továbbképzési rendszer szabályozására, összeállítja a pályáztatási és az éves képzési tervet, továbbá ellátja az ezzel kapcsolatos szervezési feladatokat, k) részt vesz a fegyelmi és kártérítési eljárások előkészítésében és lebonyolításában, l) előkészíti és kezeli az ONYF és magánszemélyek között, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítésére kötendő szerződéseket, valamint az ONYF munkatársainak tanulmányi szerződéseit, m) ellátja az üdültetéssel kapcsolatos központi feladatokat, részt vesz a munkatársak üdültetésének szervezésében, n) ellátja a kormánytisztviselők, a kormányzati ügykezelők és a munkavállalók részére jogszabály alapján adható szociális ellátások folyósításával összefüggő feladatokat, a Szociális Bizottság működtetésével összefüggő feladatokat, valamint együttműködik az illetékes szakszervezettel, o) működteti az ONYF Lakásbizottságát, ellátja a munkáltatói kölcsön iránti igények döntésre történő előkészítésével, a szerződéskötés előkészítésével és a kölcsön folyósításával kapcsolatos humánpolitikai feladatokat, p) ellátja a nyugdíjbiztosítási ágazatban adható, valamint az állami kitüntetésekkel kapcsolatos humánpolitikai és szervezési feladatokat, q) közreműködik a szakterületét érintő informatikai rendszerek kialakításában, szakmai felügyeletében, r) ellátja a cafetéria-igényekkel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat, s) a Költségvetési Főosztállyal együttműködve ellátja a humánpolitikai tevékenységhez kapcsolódó keretgazdálkodási feladatokat, t) ellátja a fontos és bizalmas munkakört betöltő munkatársak nemzetbiztonsági ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat Hatósági Főosztály A Hatósági Főosztály nyugdíjbiztosítási hatósági feladatai körében a) gyakorolja a NYUFIG és az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervek hatósági döntései tekintetében a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság jogköreit, b) felügyeleti jogkört gyakorol a NYUFIG és az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervek hatósági tevékenysége fölött, ennek keretében jogszabálysértő intézkedés, döntés vagy gyakorlat megállapítása esetén felügyeleti intézkedést tesz, c) ellátja a másodfokú eljárás során az elektronikus ügyintézés körébe tartozó feladatokat,

159 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám 3131 d) kivizsgálja az egyedi hatósági ügyekben érkezett beadványokat, a másodfokú hatósági eljárással kapcsolatosan benyújtott ügyféli panaszokat, és megteszi, vagy az illetékes szervnél, szervezeti egységnél kezdeményezi a szükséges intézkedéseket, e) indokolt esetben törvényességi és szakszerűségi ellenőrzést kezdeményez, felkérésre részt vesz az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervek törvényességi és szakszerűségi ellenőrzésében, f) a más hatósághoz, az alapvető jogok biztosához vagy az ügyészséghez benyújtott, egyedi hatósági ügyeket érintő panaszok kapcsán lefolytatja a szükséges vizsgálatot, g) megkeresés alapján megvizsgálja a másodfokú döntés ellen benyújtott keresetlevelet, szükség esetén saját hatáskörben intézkedik a másodfokú döntés felülvizsgálata iránt A Hatósági Főosztály egyéb feladatai körében a) véleményezi a nyugdíjbiztosítási, valamint a hatósági eljárási tevékenységet érintő jogszabálytervezeteket, normatív utasításokat, szabályzatokat, b) adatgyűjtést végez a másodfokú hatósági eljárásnak a központi informatikai rendszerek által nem kezelt nyugdíjstatisztikai adatairól Nyugdíjjogi, Szabályozási és Nyugdíj-szakigazgatási Főosztály A Nyugdíjjogi, Szabályozási és Nyugdíj-szakigazgatási Főosztály szabályozási feladatai körében a Hatósági Főosztály véleményének figyelembevételével a) javaslatot tesz a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok megalkotásának és módosításának kezdeményezésére, véleményezi a jogszabálytervezeteket, b) előkészíti az ONYF nyugdíjbiztosítási feladat- és hatáskörébe tartozó jogalkalmazói feladatellátás támogatására szolgáló módszertani útmutatók tervezetét, c) előkészíti a nyugdíj-megállapítást, a megtérítési és visszafizetési igények érvényesítését és a méltányossági ügyeket érintő jogszabályok egységes értelmezéséhez és végrehajtásához szükséges normatív utasítások, szabályzatok és körlevelek tervezetét, d) közreműködik a nyugdíjbiztosítással kapcsolatos nemzetközi szerződések és az összekötő szervek közötti igazgatási megállapodások előkészítésében és végrehajtásában A Nyugdíjjogi, Szabályozási és Nyugdíj-szakigazgatási Főosztály szakigazgatási feladatai körében a) gondoskodik a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek feladatkörébe tartozó nyugdíj-megállapítással és a méltányossági nyugdíjügyekkel kapcsolatos jogszabályok, normatív utasítások, szabályzatok és körlevelek egységes végrehajtásához szükséges szakigazgatási feladatok ellátásáról, a nyugdíjszakmai ügyviteli szabályok betartásáról, b) ellátja az ONYF-nek a korkedvezmény alkalmazásával kapcsolatos szakmai feladatait, c) figyelemmel kíséri és elemzi az ügyviteli folyamatokat, a nyugdíjstatisztikai adatokat és a tevékenységhez kapcsolódó bírósági gyakorlatot, és a tevékenysége során feltárt jogalkalmazási, eljárási és egyéb hiányosságok megszüntetése érdekében megteszi a szükséges szakigazgatási intézkedéseket, d) az pont c) alpontja szerinti szakterületet érintően állásfoglalást készít elő a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek, külső szervek és magánszemélyek megkereséseire, e) az pont c) alpontja szerinti szakterületet érintően nyugdíjjogi és jogalkalmazási kérdésekben egyeztetést folytat a kormányhivatalokkal, a központi hivatalokkal és egyéb szervekkel, f) előkészíti és gondozza a feladat- és hatáskörét érintő, jogszabályokon alapuló, más közigazgatási szervekkel, hatóságokkal és egyéb szervekkel kötendő együttműködési megállapodásokat, g) részt vesz az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv szakmai irányításával kapcsolatos intézkedések és döntések előkészítésében, továbbá adatgyűjtéssel, információkkal, javaslatokkal és egyeztetések kezdeményezésével segíti elő a szakmai irányítói feladatok ellátását, h) véleményezi a NYUFIG és megkeresésre az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervek hatáskörébe tartozó hatósági ügyekkel kapcsolatos jogerős bírósági ítéletekkel szemben benyújtandó felülvizsgálati kérelmeket, nyilvántartja a felülvizsgálati eljárásban hozott ítéleteket, és gondoskodik azoknak a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek részére történő eljuttatásáról, i) felkérésre részt vesz az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervek törvényességi és szakszerűségi ellenőrzésében,

160 3132 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám j) koordinálja a nyugdíjbiztosítási ágazat ügyfélszolgálati tájékoztatási tevékenységét, segíti az ügyfelek igényérvényesítését, és ezzel összefüggésben megadja a szükséges tájékoztatást, k) szakmai képzéseket tart nyugdíjjogi, jogalkalmazási, ügyfél-tájékoztatási, elbírálási és ügyvitel-támogatási kérdésekben, l) elkészíti és folyamatosan aktualizálja az ügyfelek tájékoztatását szolgáló kiadványokat, tájékoztató és szakmai anyagokat, m) ellátja az európai uniós tagságból adódó nyugdíjbiztosítási koordinációval kapcsolatos feladatokat, részt vesz az európai uniós szakbizottságok, nemzetközi szervezetek szakmai munkájában, valamint kapcsolatot tart a kijelölt összekötő szervekkel, n) a tevékenységével összefüggésben javaslatot készít az iratkezelési és iratmegőrzési követelményekre A Nyugdíjjogi, Szabályozási és Nyugdíj-szakigazgatási Főosztály ügyvitel-támogatási feladatai körében az pont c) alpontja szerinti szakterületet érintően a) ellátja a nyugdíj-megállapítási ügyvitelhez kapcsolódó szakigazgatási feladatokat, javaslatot tesz az egyes ügyviteli folyamatok informatikai támogatására, a szakrendszer módosítására, az ügyvitel korszerűsítésére és fejlesztésére, b) a kapcsolódó alkalmazási, informatikai fejlesztésekkel összefüggésben elkészíti az ügyviteli folyamatok leírását és a követelményjegyzéket, biztosítja az egységesítést és a folyamatok optimalizálását, meghatározza a folyamatokat érintő problémákat, és javaslatot tesz azok megoldására, valamint elvégzi a fejlesztések funkcionális átvételi, felhasználói tesztelését és jóváhagyását, c) elkészíti és folyamatosan aktualizálja a nyugellátás iránti igények érvényesítésével és elbírálásával kapcsolatos nyomtatványokat, iratmintákat, folyamatosan karbantartja és továbbfejleszti a nyomtatvány-adatbázist, valamint közreműködik az ágazat központi nyomtatványellátásának biztosításában A Nyugdíjjogi, Szabályozási és Nyugdíj-szakigazgatási Főosztály méltányossági feladatai (kivételes nyugellátásmegállapítás, kivételes nyugellátás-emelés, egyszeri segély) körében a) javaslatot készít a főigazgató részére az Ny. Alap éves költségvetésében méltányossági ellátásokra felhasználható keret nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek közötti elosztására, valamint figyelemmel kíséri a méltányossági keret felhasználását, b) közreműködik a kivételes méltányosság gyakorlásával kapcsolatban az országosan egységes jogalkalmazási gyakorlat biztosításában, kezdeményezi a szükséges informatikai fejlesztéseket, c) döntésre előkészíti a Központhoz benyújtott méltányossági kérelmeket Nyilvántartás-szabályozási és -felügyeleti Főosztály A Nyilvántartás-szabályozási és -felügyeleti Főosztály szabályozási feladatai körében a Hatósági Főosztály véleményének figyelembevételével a) a Nyugdíjjogi, Szabályozási és Nyugdíj-szakigazgatási Főosztály részére javaslatot készít a jogszabályok módosítására, és véleményezi a jogszabálytervezeteket, b) előkészíti a biztosítottak társadalombiztosítási jogviszonyát érintő, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hatáskörébe tartozó ellátások megállapításához és a folyósítási tevékenységhez szükséges adatok, dokumentumok kezelését, megőrzését, az adategyeztetési eljárást, a társadalombiztosítási egyéni számlát, a váromány-nyilvántartást, a hatósági bizonyítvány kiállítását, a munkáltatói adatszolgáltatást, a nyilvántartási adatok átadását és átvételét, a területi szakellenőrzési feladatok ellátását, valamint a nyugdíjszolgáltatásra irányuló megállapodásokat érintően a jogszabályok egységes értelmezéséhez és végrehajtásához szükséges normatív utasítások, szabályzatok és körlevelek tervezetét A Nyilvántartás-szabályozási és -felügyeleti Főosztály szakigazgatási és jogszabály-értelmezési feladatai körében az pont b) alpontja szerinti szakterületet érintően a) részt vesz az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv szakmai irányításával kapcsolatos intézkedések és döntések előkészítésében, b) elkészíti a jogszabályok, normatív utasítások, szabályzatok, körlevelek alkalmazásával, értelmezésével kapcsolatos, általános tájékoztatást kérő megkeresésekre vonatkozó állásfoglalások és válaszlevelek tervezeteit,

161 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám 3133 c) állásfoglalást készít elő a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek, külső szervek és magánszemélyek megkereséseire, d) jogalkalmazási kérdésekben egyeztetést folytat a kormányhivatalokkal, a központi hivatalokkal és egyéb szervekkel, e) előkészíti és gondozza a feladat- és hatáskörét érintő, jogszabályokon alapuló, más közigazgatási szervekkel, hatóságokkal és egyéb szervekkel kötendő együttműködési megállapodásokat, f) elkészíti és folyamatosan aktualizálja az ügyfelek tájékoztatását szolgáló kiadványokat, tájékoztató és szakmai anyagokat, g) koordinálja az ügyfélszolgálati tevékenységet, segíti az ügyfelek igényérvényesítését és azokkal összefüggésben megadja a szükséges tájékoztatást, h) felügyeli és elemzi a nyugdíjbiztosítási feladatokat ellátó szervek tevékenységét, a tevékenységekhez kapcsolódó nyilvántartással, az adategyeztetéssel, az egyéni számlával és a területi ellenőrzéssel kapcsolatos statisztikai adatokat, szükség esetén intézkedéseket tesz vagy kezdeményez az általános hatáskörű nyugdíjmegállapító szervek, a NYUFIG, illetve a Központ illetékes szervezeti egységei felé, i) felkérésre részt vesz az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervek törvényességi és szakszerűségi ellenőrzésében, j) felügyeli a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek jogszabályon alapuló, a nyugdíjbiztosítási kötelezettségek teljesítésének betartására irányuló nyilvántartási-ellenőrzési tevékenységét, k) az illetékes szervekkel egyeztetést folytat a konkrét adatfelügyeleti feladatok kapcsán felmerülő szakmai, eljárási kérdésekben, l) ellátja a nyugdíjbiztosítás hatósági nyilvántartásának kezelésével kapcsolatos központi feladatokat, m) meghatározza az iratkezelési és iratmegőrzési követelményeket, részt vesz az irat- és ügykezelési rendszer fejlesztésében, elkészíti a követelményjegyzéket, szükség esetén közreműködik a programok tesztelésében és az oktatásban, n) folyamatosan figyelemmel kíséri, felülvizsgálja és elemzi a nyilvántartások feldolgozását támogató alkalmazások (pl. okmányrögzítő alkalmazás) működését, javaslatokat fogalmaz meg, és intézkedéseket kezdeményez a feldolgozással összefüggésben szükséges feladatok végrehajtásához, o) koordinálja a nyilvántartásokat érintő adatok átadásával és átvételével kapcsolatos tevékenységet, közreműködik az állományok elemzésében és az azzal kapcsolatos egyéb feladatok elvégzésében A Nyilvántartás-szabályozási és -felügyeleti Főosztály ügyvitel-támogatási feladatai körében az pont b) alpontja szerinti szakterületet érintően a) ellátja az ügyviteli támogatást, a kapcsolódó szakigazgatási feladatokat, javaslatot tesz az egyes ügyviteli, eljárási folyamatok informatikai támogatására, a meglévő támogatás módosítására és az ügyvitelkorszerűsítésre és -fejlesztésre, b) a kapcsolódó alkalmazási, informatikai fejlesztésekkel összefüggésben elkészíti az ügyviteli folyamatok leírását és a követelményjegyzéket, biztosítja az egységesítést és a folyamatok optimalizálását, meghatározza a folyamatokat érintő problémákat, javaslatot tesz azok megoldására, elvégzi a fejlesztések funkcionális átvételi, felhasználói tesztelését és jóváhagyását, és engedélyezi a jóváhagyott rendszerfejlesztési követelményeknek megfelelő módosításokat, c) meghatározza a nyilvántartásban szereplő adatok más rendszerekbe történő átadásához és a nyilvántartandó adatok más rendszerekből történő átvételéhez szükséges interfészek fejlesztésének szakigazgatási követelményeit, és közreműködik azok megvalósításában, d) közreműködik az alkalmazói rendszerek Help Desken keresztül történő hibabejelentéseinek támogatásában, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzés által feltártak alapján a felhasználók támogatásában, a problémák megoldásában, e) elkészíti és folyamatosan aktualizálja a nyomtatványokat, folyamatosan karbantartja, továbbfejleszti a nyomtatvány-adatbázist, és közreműködik az ágazat központi nyomtatványellátásának biztosításában Nyilvántartás-szabályozási és -felügyeleti Főosztály egyéb feladatai körében a) közigazgatási szervek részére adatszolgáltatást teljesít az alkalmazói rendszerekből a jogszabályokban és a vonatkozó megállapodásokban foglaltak szerint, b) szakmailag irányítja az okmányok feldolgozási (szkennelési és adatrögzítési) ágazati tevékenységét és az ezzel összefüggő minőségbiztosítási feladatok végrehajtását,

162 3134 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám c) szakmai segítséget nyújt az okmányrögzítő alkalmazás használata, üzemeltetése során felmerülő problémák kezelésében, megoldásában, közreműködik a nyilvántartások feldolgozását támogató rendszerek kialakításában, továbbfejlesztésében, d) az ONYF által meghatározott körben ellátja az okmányrögzítő alkalmazással összefüggő jogosultságszabályozási feladatokat, szükség esetén javaslatot tesz a kialakított jogosultsági rendszer módosítására, e) közreműködik a TAJ-nyilvántartással összefüggő feladatok ellátásában, f) ellátja a Központi Archívummal kapcsolatos, szakterületét érintő feladatokat Ellenőrzési Főosztály Az Ellenőrzési Főosztály az ONYF belső ellenőrzési egysége. Az Ellenőrzési Főosztály ellenőrzési feladatai körében a) elkészíti a kockázatelemzéssel alátámasztott stratégiai és éves ellenőrzési tervet, valamint az éves ellenőrzési jelentést, b) a Központ működése és az Ny. Alap kezelése és felhasználása tekintetében szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer-, nyugdíjszakmai és teljesítmény-ellenőrzéseket, valamint informatikai ellenőrzéseket végez, c) a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerveknél az Ny. Alap kezelése és felhasználása tekintetében felügyeleti szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer-, nyugdíjszakmai és teljesítmény-ellenőrzéseket, valamint informatikai ellenőrzéseket végez, felkérésre részt vesz az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervek egyéb tevékenységének törvényességi és szakszerűségi ellenőrzésében, d) elemzi, vizsgálja és értékeli a belső kontrollrendszerek kiépítésének, működésének a jogszabályoknak, normatív utasításoknak és szabályzatoknak való megfelelését, valamint működésük gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét, e) segítséget nyújt a kontrolling rendszer ennek keretében a monitoring rendszer és a minőségbiztosítási rendszer kialakításához és működtetéséhez, javaslatot tesz a kontrolling és a minőségbiztosítási rendszer fejlesztésére, a szükséges módosításokra, döntésekre, továbbá támogatja a stratégiai gondolkodásmód szervezeten belüli kialakítását és érvényesítését, f) elemzi és vizsgálja a rendelkezésre álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások megfelelőségét, a beszámolók valódiságát, g) a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat, következtetéseket és javaslatokat fogalmaz meg a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetésére, kiküszöbölésére vagy csökkentésére, a szabálytalanságok megelőzésére, feltárására, a működés eredményességének növelésére és a belső kontrollrendszerek javítására, továbbfejlesztésére, h) az ellenőrzések során észlelt jogsértés (visszaélés, mulasztás, bűncselekmény alapos gyanúja) esetén előzetes intézkedést tesz, és soron kívül javaslattal él a főigazgató felé a szükséges intézkedések kezdeményezése érdekében, i) nyilvántartja és nyomon követi a belső ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket, j) az ONYF-en belül a vonatkozó jogszabályok előírásai, a nemzetközi és a hazai államháztartási belső ellenőrzési standardok és belső ellenőrzési kézikönyvben rögzítettek szerint tanácsadói tevékenységet lát el, k) vezeti az ONYF tekintetében a szabálytalanságok kezelésének eljárási rendjében előírt nyilvántartást, l) ellátja a belső ellenőrzés számára jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat, m) együttműködik az államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztériummal az ellenőrzéssel kapcsolatos jogszabályok kidolgozásában, módosításában, az ellenőrzési rendszer fejlesztésében és módszertani útmutatók elkészítésében, továbbá közreműködik az ellenőrzésre vonatkozó jogszabálytervezetekkel kapcsolatos álláspont kialakításában, n) részt vesz az Államháztartási Belső Kontroll Munkacsoport munkájában, o) elvégzi a belső ellenőrzési tevékenység minőségértékelését, p) nyilvántartja a belső és külső ellenőrzéseket, q) működteti a panasz- és közérdekűbejelentés-kezelés országos monitoring rendszerét, r) kivizsgálja a Központhoz érkező közérdekű bejelentéseket, panaszokat, s) teljesítményméréseket végez, és ezek alapján javaslatokat tesz az ONYF hatáskörébe tartozó szakmai feladatellátás folyamataival kapcsolatban a teljesítménykövetelmény rendszerének kialakítása és fejlesztése érdekében, különös figyelemmel az erőforrás-szükséglet meghatározására és annak hatékony felhasználására,

163 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám 3135 t) szakmai segítséget nyújt az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervek teljesítménykövetelményeinek kialakításához, u) segítséget nyújt, szakmai értekezleteket, továbbképzéseket kezdeményez az ONYF és az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervek jogi, szakmai és pénzügyi ellenőrzési tevékenységének fejlesztése érdekében, v) segítséget nyújt a nyugdíjbiztosítási ágazat nyugdíj-megállapítási, elbírálási, nyilvántartási és egyéb számítógépes rendszereinek fejlesztéséhez, a követelményjegyzékek elkészítéséhez, a teszteléshez és az oktatáshoz, w) figyelemmel kíséri a nyugdíjstatisztikai adatokat, az adatgyűjtést, továbbá javaslatokat tesz az adatgyűjtési és a nyilvántartási rendszer fejlesztésére Az Ellenőrzési Főosztály szabályozási feladatai körében előkészíti a feladat- és hatáskörébe tartozó normatív utasítások és szabályzatok tervezetét Családtámogatási Főosztály A Családtámogatási Főosztály szabályozási feladatai körében a) előkészíti a családtámogatásokkal, a fogyatékossági támogatással, a vakok személyi járadékával, a bányászati keresetkiegészítéssel és a nagycsaládos földgázárkedvezménnyel kapcsolatos ügyekben a jogszabályok egységes értelmezéséhez és végrehajtásához szükséges normatív utasítások, szabályzatok és körlevelek tervezetét, b) javaslatot tesz az a) alpont szerinti ellátásokat érintő jogszabályok megalkotásának és módosításának kezdeményezésére, véleményezi a jogszabálytervezeteket A Családtámogatási Főosztály hatósági feladatai körében a fővárosi és megyei kormányhivatalok pont a) alpontja szerinti hatósági ügyeiben a) gyakorolja a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság jogköreit, b) felügyeleti jogkört gyakorol, ennek keretében jogszabálysértő intézkedés, döntés vagy gyakorlat észlelése esetén felügyeleti intézkedést tesz, c) ellátja a másodfokú eljárás során az elektronikus ügyintézés körébe tartozó feladatokat, d) kivizsgálja az egyedi hatósági ügyekben érkezett beadványokat, a másodfokú hatósági eljárással kapcsolatosan benyújtott ügyféli panaszokat, és megteszi, vagy az illetékes szervnél, szervezeti egységnél kezdeményezi a szükséges intézkedéseket, e) indokolt esetben törvényességi és szakszerűségi ellenőrzést kezdeményez, felkérésre részt vesz az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervek törvényességi és szakszerűségi ellenőrzésében, f) a más hatósághoz, az alapvető jogok biztosához vagy az ügyészséghez benyújtott, egyedi hatósági ügyeket érintő panaszok kapcsán lefolytatja a szükséges vizsgálatot, g) ellátja a szakterületet érintő peres ügyekben a jogi képviseletet A Családtámogatási Főosztály szakigazgatási feladatai körében a) végzi a családtámogatási tárgyú és a fogyatékossági támogatással összefüggő formanyomtatványok előkészítésével kapcsolatos feladatokat, b) részt vesz az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv szakmai irányításával kapcsolatos intézkedések és döntések előkészítésében, c) előkészíti a családtámogatási kifizetőhelyek által kifizetett ellátások elszámolására, nyilvántartására és adatszolgáltatására vonatkozó megállapodások tervezetét, valamint az általuk kifizetett ellátásoknak az elszámolás felülvizsgálatát követő átutalásához adatot szolgáltat a pénzügyi szakterület részére, d) kapcsolatot tart az európai uniós tagállamok családi ellátásokkal foglalkozó szerveivel, e) ellátja a családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos havi adó- és járulékbevallás feladataival kapcsolatos informatikai szakmai irányítást, f) ellátja az ONYF-nek az egységes szociális nyilvántartás vezetésével kapcsolatos feladatait.

164 3136 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám A Családtámogatási Főosztály méltányossági feladatai körében a) döntésre előkészíti a gyermekgondozási segély méltányosságból történő megállapításával kapcsolatban a területi szervek által felterjesztett ügyeket, b) döntésre előkészíti a jogalap nélkül kifizetett családtámogatási ellátásokról hozott jogerős határozattal megállapított visszafizetési kötelezettség elengedésére vonatkozó méltányossági ügyeket Közgazdasági és Nyugdíjelemzési Főosztály A Közgazdasági és Nyugdíjelemzési Főosztály nyugdíjszakmai feladatai körében a) elemzi a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerre ható folyamatokat, vizsgálja a nyugdíjrendszer működését, javaslatot készít a nyugdíjrendszer koncepcionális fejlesztésére és meghatározott elemeinek módosítására, b) működteti és folyamatosan fejleszti az ONYF mikroszimulációs nyugdíjmodelljét, valamint az elemzéshez szükséges egyéb eszközöket, c) a megfelelő adatállományokra építve elemzi a nyugdíjrendszer múltbeli működését, lehetséges változásait, valamint jövőben várható folyamatait, d) tervezi az Ny. Alapból finanszírozott éves nyugdíjkiadásokat, elemzi a lezárt év nyugdíjkiadásait, vizsgálja a folyamatosan felmerülő tényleges kiadásokat, elemzi a kiadásokra ható tényezőket, továbbá mindezek érdekében fejleszti és működteti a nyugdíjtervezési adatbázist, e) együttműködik a Költségvetési Főosztállyal az Ny. Alap költségvetési és zárszámadási javaslatainak előkészítése során A Közgazdasági és Nyugdíjelemzési Főosztály statisztikai adatelemzési feladatai körében a) ellátja az ONYF statisztikai adatkezeléssel, adatfeldolgozással, rendszeres és eseti adatszolgáltatással kapcsolatos feladatait, kidolgozza a statisztikai elemzések módszertanát, és elvégzi a statisztikai elemzéseket, b) a jogosultságszerzési, az ellátásmegállapítási és az ellátásfolyósítási időszakokra is kiterjedően kezdeményezi az elemzéshez szükséges adatállományok létrehozását és karbantartását, c) elkészíti az ONYF statisztikai kiadványait, d) a szakmai igények alapján kidolgozza a nyugellátási statisztikai rendszer fejlesztési javaslatait, irányítja megvalósításukat, működteti a nyugdíjbiztosítási statisztikai rendszereket Projektiroda (Főosztály) A Projektiroda (Főosztály) szabályozási feladatai körében előkészíti a projektekkel kapcsolatos szabályzatokat A Projektiroda (Főosztály) egyéb feladatai körében a) figyelemmel kíséri a projektek előrehaladását és a feladatok teljesülését, b) közreműködik a projektekkel kapcsolatos adminisztrációs és nyilvántartási feladatok ellátásában, c) összegyűjti és elemzi a projektek működésével kapcsolatos információkat A Projektiroda (Főosztály) keretében működő projektmenedzserek a vonatkozó szabályzatok szerint felelősek az egyes projektekkel kapcsolatos feladatok ellátásáért. 2. A pénzügyi-gazdasági főigazgató-helyettes irányítása alá tartozó főosztályok 2.1. Költségvetési Főosztály A Költségvetési Főosztály szabályozási feladatai körében a) előkészíti a feladat- és hatáskörébe tartozó normatív utasítások, szabályzatok és körlevelek tervezetét, b) javaslatot tesz az Ny. Alap költségvetését érintő jogszabályok megalkotásának és módosításának kezdeményezésére, véleményezi a jogszabálytervezeteket.

165 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám A Költségvetési Főosztály költségvetési feladatai körében a) irányítja és ellátja az Ny. Alap, illetve a nyugdíjbiztosítási ágazat költségvetési szakmai feladatait, b) a Közgazdasági és Nyugdíjelemzési Főosztállyal együttműködve elkészíti az Ny. Alap éves költségvetési javaslatát, c) elkészíti az Ny. Alapból finanszírozott ellátások éves kincstári költségvetését, a működési költségvetés és az ellátási költségvetés elemi dokumentációit, d) a Közgazdasági és Nyugdíjelemzési Főosztállyal együttműködve elkészíti az Ny. Alap költségvetésének végrehajtásáról szóló zárszámadási javaslatot, e) elkészíti a költségvetés végrehajtásának alakulását nyomon követő jelentéseket, beszámolókat és információs adatszolgáltatásokat, f) közreműködik az Ny. Alap havi és negyedéves likviditási és finanszírozási tervének elkészítésében, g) irányítja a működési költségvetési előirányzatokkal kapcsolatos nyugdíjbiztosítási ágazati feladatokat, együttműködik az előirányzat-gazdálkodókkal az előirányzat-gazdálkodás feladatainak végrehajtásában, h) kezeli a nyugdíjbiztosítási ágazat költségvetési tartalékkereteit, i) elvégzi a kötelezettségvállalások ellenjegyzését, utalványozás előtt érvényesíti a számlákat Pénzügyi és Számviteli Főosztály A Pénzügyi és Számviteli Főosztály szabályozási feladatai körében előkészíti a feladat- és hatáskörébe tartozó normatív utasítások, szabályzatok és körlevelek tervezetét A Pénzügyi és Számviteli Főosztály pénzügyi és számviteli feladatai körében a) irányítja a pénzügyi és számviteli feladatok ágazati végrehajtását, ehhez kapcsolódóan kialakítja a nyugdíjbiztosítási ágazatra vonatkozó egységes eljárási rendet, b) ellátja a kincstári és más pénzforgalmi számlák megnyitásával és kezelésével kapcsolatos feladatokat, lebonyolítja a pénzforgalmi tevékenységet, elkészíti a havi pénzforgalmi jelentést, és kapcsolatot tart a Magyar Államkincstárral, c) az Ny. Alap ellátási és működési szektora vonatkozásában számviteli és könyvelési feladatokat hajt végre, d) tervezi az Ny. Alap finanszírozását, szervezi és koordinálja pénzügyi elszámolásait, elemzi és értékeli a likviditási helyzetét, e) elkészíti az Ny. Alap éves beszámolóját, f) előkészíti a nem Ny. Alapból finanszírozott ellátások megtérítéséről szóló megállapodásokat és azok módosítását, a megállapodásokat nyilvántartja, aktualizálja, intézkedik az ellátások elszámolása, egyeztetése és e kiadások megtéríttetése iránt, g) ellátja az ONYF követelés- és kötelezettségállományának nyilvántartását és könyvelését, h) ellátja a házipénztári feladatokat, i) részt vesz a nemzetközi egyezményekből adódó pénzügyi feladatok lebonyolításában, az európai uniós támogatású projektekkel kapcsolatosan a szakterületét érintő kérdések, eljárási rendek kidolgozásában, j) a mennyiségi leltározást kivéve felelős az év végi leltárkészítési feladatokért, a tárgyi eszközök, immateriális javak analitikus nyilvántartásának vezetéséért, az eszközök állományváltozásának folyamatos nyilvántartásáért, és szakmailag összefogja az év végi leltározási tevékenységet, k) eljár az Ny. Alap ellátási vagyonába tartozó vagyonelemekkel kapcsolatban, közreműködik az e vagyonnal összefüggő szerződések előkészítésében, és vezeti az ellátási portfólióba tartozó vagyonelemek nyilvántartását, l) az integrált pénzügyi, költségvetési és humánpolitikai rendszeren belül elvégzi az ONYF vevőszámláinak előállítását, és vevői analitikus nyilvántartást vezet, m) a vonatkozó normatív utasításnak, szabályzatnak megfelelően az utalványozás előtt érvényesíti, érvényesítteti a számlákat, n) ellátja az ONYF lakásépítési és lakásvásárlási munkáltatói támogatásával kapcsolatos számlaforgalom könyvviteli elszámolását, a kölcsönök analitikus nyilvántartását és az azokkal kapcsolatos számviteli feladatokat, o) az adott szakterület bevonásával egyezteti a havi pénzügyi elszámolások és a Magyar Államkincstár adatszolgáltatási tablóit, és kezdeményezi a szükséges intézkedéseket,

166 3138 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám p) érkezteti a beérkező szállítói számlákat, ezekről a szakmai informatikai rendszerben szállítói analitikát vezet, szükség esetén összerendeli a rendszerben a megrendelésekkel, és teljesíti a kifizetéseket, q) intézi a külföldi kiküldetésekkel kapcsolatos pénzfelvételt és elszámoltatást, végzi a devizautalásokkal és adatszolgáltatásokkal kapcsolatos ügyintézést, r) ellátja a NYUFIG által számfejtett ellátások könyvelésével, az ehhez kapcsolódó analitikus főkönyvi nyilvántartások vezetésével és egyeztetésével, valamint az ellátásokból levont adó- és járulékbevallások teljesítésével kapcsolatos feladatokat, s) ellátja az egyéb kiadások között elszámolt költségekhez kapcsolódó szállítói analitikus nyilvántartások kezelésével, felosztásával, elszámolásával, valamint a könyvelt, számfejtett ellátásokhoz kapcsolódó információs és beszámolási tevékenység elvégzésével kapcsolatos feladatokat, t) eleget tesz a törvényi előírásokból adódó adatszolgáltatási kötelezettségének A Pénzügyi és Számviteli Főosztály illetmény-számfejtési feladatai körében a) ellátja a központosított illetményszámfejtéshez kapcsolódó igazgatási és pénzügyi feladatokat, b) elszámolja a rendszeres és nem rendszeres járandóságokat, könyveli a bérfeladást, ellátja az önkéntes nyugdíjés egészségpénztárakkal kapcsolatos feladatokat, vezeti az illetményelőleg keretének nyilvántartását, kezdeményezi az illetményelőlegek átutalását, illetve rögzíti annak levonását, és a kifizetés elrendelt módja szerint rendelkezésre bocsátja a járandóságokat, c) elvégzi a társadalombiztosítási ellátásokkal kapcsolatos munkáltatói feladatokat, az apák munkaidőkedvezménye kapcsán az adatszolgáltatási és ellátás-visszaigénylési feladatot, d) vezeti a szakterülethez kapcsolódóan elrendelt analitikus nyilvántartásokat, havi összesítőket és statisztikai jelentéseket készít, valamint elkészíti, illetve ellenőrzi az előírt külső és belső adatszolgáltatásokat, e) kezeli a cafetéria-juttatások nyilvántartását (adatrögzítés, kapcsolódó adatszolgáltatások, főkönyvi feladások, adóbevallás, keretellenőrzés, eltérések rendezése), f) ellenőrzi a nettófinanszírozással kapcsolatos bevallásállományokat, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal részére benyújtja a megfelelő bevallást, kezdeményezi a kapcsolódó utalásokat, és egyezteti a folyószámlaadatokat Beszerzési és Vagyonkezelési Főosztály A Beszerzési és Vagyonkezelési Főosztály szabályozási feladatai körében előkészíti a feladat- és hatáskörébe tartozó normatív utasítások, szabályzatok és körlevelek tervezetét A Beszerzési és Vagyonkezelési Főosztály beszerzési feladatai körében a) irányítja és koordinálja a beszerzési folyamatok megvalósítását, ellátja a beruházási és beszerzési feladatokat, b) előkészíti és lebonyolítja az áruk, eszközök és szolgáltatások beszerzését, az érintett szakterület munkatársainak, szakértőinek közreműködésével lefolytatja az engedélyeztetési eljárásokat, valamint előkészíti a beszerzésekhez, közbeszerzésekhez kapcsolódó szerződéseket, c) szükség szerint javaslatot tesz pénzügyi központ létrehozására, ha a beszerzés tárgya, szakmai specifikációja vagy más jellemzője ezt indokolja, d) folyamatosan figyelemmel kíséri a nyitott kötelezettségvállalásokat, e) ellátja a gépjárművek beszerzésével kapcsolatos feladatokat, lebonyolítja az ONYF gépjárműparkjának biztosításával kapcsolatos szerződéskötést, f) lebonyolítja az üzemeltetési és vagyonkezelési tevékenységgel összefüggő beszerzéseket, g) ellátja a központi szerződés-nyilvántartás folyamatos vezetését, a vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint gondoskodik a szerződések közzétételéről, h) folyamatosan tájékoztatja a beszerzési igény bejelentésére jogosult szakterületeket a szerződések lejárati idejéről és az egyéb, szerződésben foglalt határidőkről, olyan időpontban, hogy az ebből eredő döntések, intézkedések a vonatkozó jogszabályok előírásait figyelembe véve megfelelő időben szabályszerűen meghozhatók, illetve megtehetők legyenek, i) közreműködik a likviditási terv elkészítésében.

167 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám A Beszerzési és Vagyonkezelési Főosztály vagyonkezelési és üzemeltetési feladatai körében a) ellátja az Ny. Alap működési vagyonába tartozó vagyonelemek vagyonkezelésével kapcsolatos feladatokat, felügyeli az ONYF által használt ingatlanok üzemeltetését, ellátja a fővárosi és megyei kormányhivatalok használatában lévő, az Ny. Alap működési vagyonát képező ingatlanokkal kapcsolatos vagyonkezelési feladatokat, előkészíti a tulajdonosi, vagyonkezelési jogok gyakorlásához kapcsolódó döntéseket, részt vesz a társasházi közgyűléseken, b) a Költségvetési Főosztály bevonásával tervezi és szakmailag irányítja az Ny. Alap működési költségvetéséből finanszírozott beruházásokat és felújításokat, c) ellátja az ONYF meghatározott pénzügyi központjai tekintetében a feladat- és hatáskörébe tartozó keretgazdálkodás-nyilvántartási feladatokat, d) tervezi, koordinálja és műszakilag lebonyolítja az üzemeltetett ingatlanokkal kapcsolatos beruházásokat, felújításokat, közreműködik az ajánlatkérés, az elbírálás és a szerződés-előkészítés folyamataiban, kapcsolatot tart a szállítókkal, ellenőrzi a kivitelezési folyamatot, valamint meghatározott esetekben elvégzi a műszaki ellenőrzést, e) az ONYF szabályzataiban foglaltak szerint kezdeményezi a vagyonkezelés hatáskörébe tartozó beszerzési és közbeszerzési eljárásokat, f) szakmailag előkészíti az ONYF által üzemeltetett ingatlanokhoz kapcsolódó kommunális és karbantartási szerződéseket, folyamatosan kapcsolatot tart a kommunális szolgáltatókkal, és naprakészen vezeti a felhasználást, g) felügyeli a karbantartók, a szakmunkások és a diszpécserek tevékenységét, felügyeli a karbantartási és üzemeltetési szerződésekben foglaltak végrehajtását, a takarítási és őrző-védő szolgáltatásokat, valamint nyilvántartja a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges adatokat, h) ellátja a javítások, karbantartások és műszaki felülvizsgálatok külső vállalkozóktól történő megrendelését, lebonyolítását, ellenőrzését és igazolását, i) ellátja az ONYF által üzemeltetett ingatlanok beléptető rendszerének beléptető kártyáival kapcsolatos feladatokat (kiadás, visszavételezés, nyilvántartás, adatszolgáltatás), j) gondoskodik az irattárak műszaki üzemeltetéséről, folyamatos kapcsolatot tart az irattárat kezelő szervezettel, k) vezeti az épület-nyilvántartást és az irodahelyiségekben dolgozók nyilvántartását, l) megtervezi és ellenőrzi a mozgósítási, munkavédelmi, tűzvédelmi és rendészeti tevékenységet, a főosztály állományába tartozó tűz- és munkavédelmi felelős irányításával közreműködik a tűzvédelmi és munkavédelmi tevékenység tervezésében és végrehajtásában, valamint az ellenőrzés során ezzel összefüggésben felelős a munkavédelmi, tűzvédelmi, rendészeti jogszabályok és szabályzatok betartásáért és betartatásáért, m) koordinálja a működéshez kapcsolódó bérleti szerződések megkötését, valamint a bérleti szerződésekben rögzítettek szerint folyamatosan ellenőrzi a bérlők tevékenységét, biztosítja számukra a szükséges feltételeket, n) felügyeli és szervezi a rendezvények (pl. sajtótájékoztatók, konferenciák, oktatások) műszaki feltételeinek biztosítását, o) gondoskodik a biztonságtechnikai felülvizsgálatok (érintés-, villám- és tűzvédelem) rendszeres és időszakos, jogszabályban előírtak szerinti elvégzésének ellenőrzéséről, p) az ingatlanonként kijelölt felelős munkatársak közreműködésével ellátja az ONYF ingatlanainak karbantartását, q) biztosítja a balatonlellei üdülők, valamint a fallóskúti Oktatási és Szabadidő Központ üzemeltetését és a működési feltételeket A Beszerzési és Vagyonkezelési Főosztály logisztikai feladatai körében a) gondoskodik az ONYF által használt ingatlanokhoz kapcsolódó zavartalan ügymenet és a működéshez szükséges feltételek biztosításáról (elhelyezés, eszközök, készletek biztosítása, eszközök karbantartásának biztosítása), b) az integrált pénzügyi, költségvetési és humánpolitikai rendszerben meghatározottaknak megfelelően ellátja a raktárra vételezést, a felhasználásra kiadást, valamint biztosítja az ONYF raktárainak biztonságos működését az informatikai raktárak kivételével, c) biztosítja a gépjárművek használatával, karbantartásával, javításával és üzemeltetésével kapcsolatos feladatok ellátását és a nyilvántartások vezetését, d) ellátja a gépkocsivezetők logisztikai irányítását, e) ellátja és megszervezi a gondnoki feladatokat, megszervezi a fizikai munkát igénylő anyagmozgatási feladatokat, koordinálja a segédmunkások munkavégzését,

168 3140 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám f) ellátja az ONYF ingatlanain belüli vagy azok közötti költözések koordinálásával, technikai előkészítésével kapcsolatos feladatokat, g) az ONYF vonatkozó szabályzatainak megfelelően gondoskodik a mobiltelefonok nyilvántartásával és üzemeltetésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, valamint a dolgozói programmal kapcsolatos ügyintézésről A Beszerzési és Vagyonkezelési Főosztály egyéb feladatai körében a) a társfőosztályok közreműködésével elkészíti és gondozza az ONYF beszerzési, közbeszerzési és központosított közbeszerzési tervét, b) gondoskodik a közbeszerzési tervek közzétételéről, c) intézi a közbeszerzési eljárás lefolytatásához szükséges engedélyeket, kapcsolatot tart az érintett szervekkel, d) lefolytatja közbeszerzési eljárásokat, ellátja a közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó koordinációs, adminisztrációs, nyilvántartási és közzétételi feladatokat, e) közvetlenül kapcsolatot tart a felkért közbeszerzési tanácsadóval, f) ellenőrzi és nyilvántartja a feladatkörébe tartozó szerződésekben foglaltak végrehajtását, figyelemmel kíséri és aktualizálja a szerződéseket, javaslatot tesz a szerződések megszüntetésére és új, kedvezőbb feltételekkel történő megkötésére, g) felelős az év végi mennyiségi leltározási feladatokért, ellátja a főleltárosi feladatokat, felügyeli az alleltárosok munkáját, ellenőrzi és irányítja az évközi eszközmozgások bizonylatolását, szakmailag összefogja az év végi mennyiségi leltározási tevékenységet, és felügyeli annak végrehajtását, h) az előírásoknak megfelelően gondoskodik a használhatatlan eszközök selejtezéséről, közreműködik a feleslegessé vált eszközök hasznosításában, i) elvégzi az ONYF vagyonkezelésében lévő ingatlanok, valamint egyes nagyértékű eszközök biztosításának intézését, szerződések kezelését, káresemény esetén részt vesz az ügyintézésben, j) gondoskodik a feladatkörébe tartozó adatszolgáltatások elkészítéséről, megküldéséről és közzétételéről. 3. Az informatikai főigazgató-helyettes irányítása alatt álló főosztályok 3.1. Alkalmazásüzemeltetési és Fejlesztési Főosztály Az Alkalmazásüzemeltetési és Fejlesztési Főosztály szabályozási feladatai körében előkészíti a feladat- és hatáskörébe tartozó utasítások, szabályzatok és körlevelek tervezetét Az Alkalmazásüzemeltetési és Fejlesztési Főosztály fejlesztési feladatai körében a) felel az ONYF informatikai stratégiájának kialakításáért és aktualizálásáért, b) felelős az informatikai fejlesztéseket és alkalmazásokat érintő nyugdíjszakmai és informatikai stratégia végrehajtásáért, c) összehangolja az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervek informatikai területeinek szakmai tevékenységét, valamint informatikai fejlesztési és alkalmazásüzemeltetési tevékenységét, kapcsolatot tart és együttműködik a kormányzati informatika megvalósításáért felelős szervekkel és az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervekkel, meghatározza az informatikai együttműködés formáját, javaslatot tesz az együttműködésben részt vevők körére, d) felelős a központi nyugdíjbiztosítási alkalmazások fejlesztéséért és üzemeltetéséért, e) felelős az iratkezeléshez szükséges informatikai feltételek biztosításáért, felügyeletéért, f) felelős a fejlesztések architektúratervezéséért, g) rendszertervek készítésével közreműködik az ügyviteli folyamatok informatikai támogatásának tervezésében, szerepkörei és felelősségei meghatározásában, valamint az automatizálható részek felderítésében, h) új felhasználói igény esetén a részletes szakmai követelményjegyzék alapján elvégzi az igény elemzését, ennek során megvalósíthatósági tanulmányt, ütemtervet, erőforrástervet és költségtervet készít, a szakmai követelményjegyzék alapján részt vesz a tervezésben, koordinálja az igényspecifikáció és a specifikáció elfogadását követően az igény jóváhagyásának a folyamatát, i) az informatikai fejlesztésekkel összefüggésben közreműködik a beruházások és beszerzések előkészítésében, megadja a beszerzések és beruházások tervezéséhez szükséges adatokat, kezdeményezi a fejlesztésekhez

169 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám 3141 szükséges szerződések megkötését, karbantartását, és nyomon követi ezek teljesítését, valamint felelős e szerződések megfelelő végrehajtatásáért és ellenőrzéséért, j) monitorozza a fejlesztésekkel szemben támasztott minőségi előírások teljesülését, felelős a fejlesztéssel összefüggő minőségbiztosítási feladatok megvalósításáért, k) naprakészen tartja a hatáskörében elvégzett fejlesztések állapotát, elkészíti az előrehaladási jelentéseket, rendszeresen beszámol a fejlesztések állapotáról, l) részt vesz az informatikai fejlesztések tesztjeiben, biztosítja a tesztekhez szükséges megfelelő környezetet, részt vesz az új alkalmazásokhoz, illetve a verzióváltásokhoz kapcsolódó átvételi tesztek és az ügymenetfolytonossággal összefüggő tesztek végrehajtásában, ellenőrzésében, a tesztek kiértékelésében, a megrendelő ügyviteli egységgel egyeztetett többszintű teszteredmények értékelését és vezető általi engedélyezését követően kiadja az élesítési engedélyeket, m) kezdeményezi az elkészített fejlesztések rendszerüzemeltetésre való átadását, felelős a hatáskörében elvégzett és mások bevonásával végeztetett fejlesztések dokumentáltságáért, n) végrehajtja a jogszabályváltozásokból eredő, a szakigazgatási területek által megfogalmazott informatikai fejlesztési feladatokat, o) igény esetén részt vesz a felhasználók képzésében, oktatásában, p) üzemeltetésre előkészíti az alkalmazásokat, q) kapcsolattartói feladatokat lát el az informatikai terület és a nyugdíjszakmai területek képviselői között, r) az általa felügyelt adatbázisokból lekérdezéseket készít, gondoskodik a lekérdezett adatok megjelenítéséről, elvégzi az esedékes adatfeldolgozásokat, gondoskodik az informatikai adatbázisok logikai és fizikai tervezéséről, s) közreműködik az ONYF informatikai stratégiájának kialakításában Az Alkalmazásüzemeltetési és Fejlesztési Főosztály üzemeltetési feladatai körében a) fogadja a hatáskörébe utalt tevékenységekhez kapcsolódó, a felhasználói területekről érkező igényeket, kezeli, koordinálja és szükség szerint nyomon követi azok megoldását, fejlesztői támogatást nyújt a hibaelhárításhoz és az alkalmazásüzemeltetési tevékenységhez, b) javaslatokat tesz a humán erőforrás fejlesztésére az informatikai fejlesztés és az alkalmazásüzemeltetés vonatkozásában, és igény esetén részt vesz a felhasználók képzésében, c) irányítja és javaslatot tesz az informatikai szolgáltatás portfóliójának kialakításával, karbantartásával és minőségi követelményeinek meghatározásával, korszerűsítésével kapcsolatos tevékenységre, a fejlesztési technológiai újítások alkalmazására, valamint a fejlesztésekkel kapcsolatos minőségbiztosítási szabályzatokra, d) a hatáskörébe utalt felhasználói rendszerek esetében gondoskodik az üzemeltetési dokumentációk meglétéről, e) felügyeli a hatáskörébe utalt informatikai környezet működését, és igény esetén részt vesz a felhasználók képzésében, f) felelős az alkalmazásüzemeltetési eljárások és szolgáltatások kialakításáért, karbantartásáért, valamint gondoskodik a hatáskörébe utalt felhasználói rendszerek tekintetében az üzemeltetési és alkalmazói környezet kialakításáról, testreszabásáról, támogatásáról, g) az alkalmazásfejlesztés, az ezzel járó beruházások és az alkalmazásüzemeltetés tekintetében jelzi a szükséges fejlesztési és beszerzési igényeket, elkészíti a szükséges alkatrészek, anyagok, szerszámok és műszerek beszerzési javaslatát, közreműködik az informatikai beruházások és beszerzések előkészítésében, beruházásokat, hardver-, illetve szoftvermódosításokat javasol a hatékonyabb üzemeltetési feltételek megteremtése érdekében, valamint megadja a beszerzések és beruházások tervezéséhez szükséges adatokat, h) közreműködik a szolgáltatási szint mérési eljárásainak, módszereinek kidolgozásában, folyamatosan monitorozza az alkalmazásüzemeltetést érintő minőségi előírások teljesülését, intézkedéseket kezdeményez a minőség javítására, javaslatot tesz az alkalmazás üzemeltetéséhez szükséges monitoring eszközökre, és felelős ezek működtetéséért, i) felelős a hibaelhárítási folyamatokért Infrastruktúramenedzsment Főosztály Az Infrastruktúramenedzsment Főosztály szabályozási feladatai körében előkészíti a feladat- és hatáskörébe tartozó normatív tartozó utasítások, szabályzatok és körlevelek tervezetét.

170 3142 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám Az Infrastruktúramenedzsment Főosztály az informatikai infrastruktúrával kapcsolatos feladatai körében a) irányítja az ONYF informatikai infrastruktúra-üzemeltetési tevékenységét, b) gondoskodik az üzemeltetési dokumentációk meglétéről, c) felügyeli a hatáskörébe utalt informatikai környezet működését, és igény esetén részt vesz a felhasználók képzésében, d) az informatikai üzemeltetés tekintetében jelzi a szükséges fejlesztési és beszerzési igényeket, elkészíti a szükséges alkatrészek, anyagok, szerszámok és műszerek beszerzési javaslatát, közreműködik az informatikai beruházások és beszerzések előkészítésében, beruházásokat, hardver-, illetve szoftvermódosításokat javasol a hatékonyabb üzemeltetési feltételek megteremtése érdekében, valamint megadja a beszerzések és beruházások tervezéséhez szükséges adatokat, e) új felhasználói igény esetén a követelményspecifikáció alapján részt vesz a tervezésben, f) kezdeményezi az üzemeltetéshez szükséges szerződések megkötését és karbantartását, nyomon követi ezek teljesítését, valamint gondoskodik az új berendezések rendszerbe történő integrálásáról és dokumentálásáról, g) az Alkalmazásüzemeltetési és Fejlesztési Főosztállyal együttműködve gondoskodik az informatikai adatbázisok logikai és fizikai tervezéséről, h) részt vesz a felhasználói területekről érkező igények megoldásában, közreműködik a hibaelhárításban, i) végrehajtja a hatáskörébe utalt rendszerszoftverek, szoftverkomponensek és licencprogramok felügyeletét, verziókövetését, a hibák javítását, a garanciák érvényesítését, valamint a rendszerprogramozói feladatok végzését (telepítés, áttelepítés, programjavítások átvezetése, verzióváltás, paraméterezés, testreszabás, rendszerhangolás, hibaelhárítás), j) figyelemmel kíséri és nyilvántartja a tárolóeszközök lemezkiosztását, k) az Informatikai Támogatási Főosztállyal együttműködve biztosítja az ONYF géptermeinek összehangolt működtetését, gondoskodik a géptermi folyamatok koordinálásáról és megvalósításáról, l) az informatikai üzemeltetés vonatkozásában javaslatokat tesz a humán erőforrás fejlesztésére, m) közreműködik az informatikai infrastruktúra-fejlesztésekben, javaslatokat, döntés-előkészítő tanulmányokat készít, részt vesz az informatikai fejlesztések infrastruktúratesztjeiben, biztosítja a tesztekhez szükséges megfelelő környezetet, részt vesz a fejlesztések bevezetésében, felelős az informatikai fejlesztések üzemeltetésre történő átvételéért, n) közreműködik a szolgáltatási szint mérési eljárásainak, módszereinek kidolgozásában, folyamatosan monitorozza az üzemeltetést érintő minőségi előírások teljesülését, intézkedéseket kezdeményez a minőség javítására, javaslatot tesz az üzemeltetéshez szükséges monitoring eszközökre, és felelős ezek működtetéséért, o) közreműködik az informatikai szolgáltatás portfóliójának kialakításában, karbantartásában, minőségi követelményeinek meghatározásában, korszerűsítésében, valamint részt vesz az informatikai, technológiai újítások alkalmazására vonatkozó javaslatok kidolgozásában, p) közreműködik az ONYF informatikai stratégiájának kialakításában Az Infrastruktúramenedzsment Főosztály informatikai biztonsági feladatai körében a) elkészíti és fejleszti a nyugdíjbiztosítási ágazat informatikai biztonsági politikáját és stratégiáját, meghatározza a nyugdíjbiztosítás informatikai biztonsági feladatait, b) koordinálja a nyugdíjbiztosítási ágazat jogszabályokban meghatározott informatikai biztonsági feladatainak végrehajtását, c) meghatározza az informatikai biztonsági rendszerek minőségi indikátorait, a monitorozás időszakait és módszertanát, d) közreműködik az adatbiztonsági és adatvédelmi kérdések megoldásában, segítséget nyújt a döntések meghozatalához, e) közreműködik az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervek informatikai rendszereinek jogosultságkezelési szabályzatának elkészítésében, felügyeli az informatikai rendszerek jogosultságkezelésével kapcsolatos eljárási rend jogszabályoknak, valamint szabályzatoknak való megfelelőségét, elvégzi a jogosultságok engedélyezésének, módosításának és visszavonásának döntésre történő előkészítését, továbbá naprakész nyilvántartást vezet a jogosultságokról, f) a főosztály keretébe tartozó, az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy ellátja az ONYF elektronikus információs rendszereinek védelmével kapcsolatos, jogszabályokban meghatározott feladatait.

171 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám Informatikai Támogatási Főosztály Az Informatikai Támogatási Főosztály a) felelős a felhasználótámogatási és kliensüzemeltetési feladatok biztosításáért, b) felügyeli a hatáskörébe utalt informatikai klienskörnyezet működését, c) végrehajtja a hatáskörébe utalt rendszerszoftverek, szoftverkomponensek és licencprogramok felügyeletét, verziókövetését, a hibák javítását, a garanciák érvényesítését, valamint a rendszerprogramozói feladatok végzését (telepítés, áttelepítés, programjavítások átvezetése, verzióváltás, paraméterezés, testreszabás, rendszerhangolás, hibaelhárítás), d) felel a felhasználói területekről érkező igények fogadásáért, kezeli és koordinálja azok megoldását, illetve szükség szerint továbbítja ezeket a megfelelő vezetőnek, közreműködik a hibaelhárításban, továbbá felelős a felhasználótámogatási feladatok (Help Desk) biztosításáért, e) a jelentősebb informatikai beavatkozást igénylő hibaelhárítási tevékenységek során nyomon követi a hibaelhárítás menetét, indokolt esetben a működési területén belül intézkedik az informatikai szolgáltatás helyreállítása érdekében, f) a hatáskörébe utalt rendszerek tekintetében gondoskodik a beavatkozások, a hibajelenségek és azok elhárításának dokumentálásáról, g) gondoskodik a folyamatos informatikai kliensüzemeltetés fenntartásáról és a tartalékképzésről, h) felelős a hatáskörébe utalt kliensoldali szoftverlicence-ekkel való gazdálkodásért, i) elvégzi a hatáskörébe utalt nyilvántartási feladatokat, j) közreműködik a szolgáltatási szint mérési eljárásainak, módszereinek kidolgozásában, folyamatosan monitorozza az üzemeltetést érintő minőségi előírások teljesülését, intézkedéseket kezdeményez a minőség javítására, javaslatot tesz az üzemeltetéshez szükséges monitoring eszközökre, és felelős ezek működtetéséért, k) javaslatot tesz a kliens-infrastruktúra fejlesztésére, l) az informatikai üzemeltetés tekintetében jelzi a szükséges fejlesztési és beszerzési igényeket, elkészíti a szükséges alkatrészek, anyagok, szerszámok és műszerek beszerzési javaslatát, közreműködik az informatikai beruházások és beszerzések előkészítésében, beruházásokat, hardver-, illetve szoftvermódosításokat javasol a hatékonyabb üzemeltetési feltételek megteremtése érdekében, valamint megadja a beszerzések és beruházások tervezéséhez szükséges adatokat, m) közreműködik az informatikai infrastruktúra-fejlesztésekben, javaslatokat, döntés-előkészítő tanulmányokat készíti, részt vesz az informatikai fejlesztések infrastruktúratesztjeiben, biztosítja a tesztekhez szükséges megfelelő környezetet, részt vesz a fejlesztések bevezetésében, felelős az informatikai fejlesztések üzemeltetésre történő átvételéért, n) a kliens-infrastruktúra üzemeltetése terén kapcsolatot tart a külső szállítókkal, o) felelős azért, hogy a külső szállítók az infrastruktúra-üzemeltetés területén végzett tevékenységük során betartsák a vonatkozó ügyviteli rendben előírtakat, p) új felhasználói igény esetén a követelményspecifikáció alapján részt vesz a tervezésben, q) részt vesz az új alkalmazásokhoz, illetve a verzióváltásokhoz kapcsolódó átvételi tesztekben, felelős az ügymenet-folytonossággal összefüggő tesztek végrehajtásáért, r) közreműködik az informatikai szolgáltatás portfóliójának kialakításában, karbantartásában, minőségi követelményeinek meghatározásában, korszerűsítésében, valamint részt vesz az informatikai, technológiai újítások alkalmazására vonatkozó javaslatok kidolgozásában, s) részt vesz a hibaelhárítási folyamatokban, t) kezeli a programkönyvtárakat és a technikai állományokat (programok, technikai állományok élesítése, könyvtárak mentése, technikai állományok mentése), valamint elvégzi a feldolgozások és adathordozók nyilvántartását, u) kezdeményezi az üzemeltetéshez szükséges szerződések megkötését és karbantartását, nyomon követi ezek teljesítését, valamint gondoskodik az új berendezések rendszerbe történő integrálásáról és dokumentálásáról, v) javaslatokat tesz a humán erőforrás fejlesztésére az informatikai üzemeltetés vonatkozásában, w) közreműködik az üzemeltetésre vonatkozó ügyviteli utasítások, dokumentációk, szabályzatok kidolgozásában, x) közreműködik az ONYF informatikai stratégiájának kialakításában.

172 3144 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám 3. függelék A NYUFIG főosztályainak feladatai 1. Az igazgató irányítása alá tartozó főosztályok 1.1. A Titkársági Főosztály A Titkársági Főosztály a) segíti az igazgató tevékenységének végrehajtását, koordinálja a NYUFIG egészét érintő intézkedési terveket, valamint az igazgató által meghatározott feladatokat, b) ellátja a NYUFIG vezetői értekezletekkel, a NYUFIG főosztályvezetői értekezletekkel és az igazgató által összehívott, egyéb értekezletekkel kapcsolatos szervezési és adminisztrációs feladatokat, c) figyelemmel kíséri az igazgató által adott közvetlen utasítások határidőben történő végrehajtását, d) a folyósítási tevékenységgel összefüggésben kapcsolatot tart a Központtal és más szervekkel, e) a nyugdíjasok részére a jogszabályváltozásokról és a nyugdíjügyekben általános, esetenként konkrét tájékoztatást ad, f) ellátja az igazgató méltányossági jogkörének gyakorlásához, illetve a döntés meghozatalához szükséges előkészítő feladatokat, gondoskodik a döntés végrehajtásáról, ellenőrzi a méltányossági keret jogszabály szerinti felhasználását, g) igazgatói célellenőrzéseket hajt végre, h) a vizsgálat során a feltárt hiányosságok, téves jogértelmezések kapcsán javaslatot tesz a szükséges intézkedésekre, i) vizsgálja a nyugdíjemelés végrehajtását, jogszabályváltozás esetén az új eljárás helyességét, az ügyviteli és informatikai kapcsolatok működését, j) intézkedik az igazgatói postával és az ügyfélkapun keresztül érkező beadványokkal kapcsolatos teendőkről, k) gondoskodik a NYUFIG tevékenységét érintő aktualizált tájékoztatások, dokumentációk Központhoz történő továbbításáról a honlapon történő közzététel érdekében A Szakigazgatási és Koordinációs Főosztály A Szakigazgatási és Koordinációs Főosztály a) megteremti a NYUFIG folyósítási, megállapítási és ügyviteli feladatainak összhangját a belső informatikai tevékenységekkel, b) előkészíti az ügyviteli folyamatokra vonatkozó szabályozások tervezetét, a működő informatikai rendszerek jogszabálykövetésen alapuló módosításait, elvégzi a folyósított ellátások emelési feltételrendszer-tervezetének kidolgozását, együttműködik a Központtal a tesztelés során, elkészíti az emeléssel kapcsolatos szabályozás tervezetét, és felterjeszti azokat a Központnak, c) elkészíti a jogszabályok, főigazgatói normatív utasítások és szabályzatok alkalmazásával, végrehajtásával kapcsolatos tevékenység meghatározásával összefüggő szabályozások tervezetét, továbbá a tervezetek jóváhagyása után gondoskodik azok kiadásáról, d) gondoskodik a vezetői döntések előkészítéséről, e) a Központ felkérésére közreműködik a jogszabálytervezetek véleményezésében, nyilatkozik azoknak a NYUFIG-nál történő gyakorlati végrehajthatóságáról, f) a Központ felkérésére közreműködik a rövid és hosszú távú fejlesztési tervek előkészítésében, g) elkészíti a Központ részére a szakmai véleményt igénylő felterjesztéseket, h) az ügyviteli egységek jelzése alapján összegyűjti a munka racionalizálásával kapcsolatban felmerülő igényeket, és ez alapján megfogalmazza az informatikai követelményeket, i) folyamatosan végzi a két adatbázisról egy adatbázisra való áttérés szervezési és tesztelési feladatait, j) a folyósítási adatbázisokkal összefüggésben megfogalmazza az adatnyilvántartás módosításával kapcsolatos ügyviteli igényeket, elemzi a napi hibás tételeket, és ezek alapján kidolgozza a módosításokat, intézkedik a napi update karbantartása, a változtatási igények regisztrálása iránt, valamint gondoskodik a lekérdező rendszerekkel, a forgalom journal lekérdezéssel kapcsolatos ügyviteli feladatok ellátásáról,

173 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám 3145 k) közreműködik az adatbázisokból történő adatszolgáltatási feladatok ellátásában külső szervek különösen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár részére, l) a Központ jóváhagyásával ellátja a fogadórendszerrel kapcsolatos feladatokat az indítási rendszerek folyamatos működése érdekében, m) kezdeményezi a Központnál a belső ügyvitelt érintő ügyviteli folyamatok fejlesztését és korszerűsítését, n) ellátja a NYUFIG működéséhez szükséges és a társintézmények részéről jelentkező nyomdai munkákat, o) a társosztályokkal és az informatikai területtel együttműködve szervezi a rendszeresen ismétlődő feladatok elvégzését (pl. havonkénti lejáratok végrehajtását, igazoltatások végrehajtásával kapcsolatos munkálatokat), p) az elszámolási területtel együttműködve gondoskodik a folyósított ellátások elszámolásáról, q) vezeti az igazgatói körlevelek nyilvántartását, és továbbítja azokat a Központ Jogi, Igazgatási és Humánpolitikai Főosztályához, r) vezeti a NYUFIG bélyegzőinek nyilvántartását A Jogi Főosztály A Jogi Főosztály a) közreműködik a jogszabálytervezetek véleményezésében, b) ellátja a NYUFIG jogi képviseletét a bíróságok, az ügyészségek, a rendőrség és más hatóságok előtt folyó, a NYUFIG feladat- és hatáskörével összefüggő eljárásokban, c) intézi a NYUFIG hatósági feladat- és hatáskörével összefüggő nemperes és peres ügyeket, valamint előkészítő iratokat, nyilatkozatokat, bejelentéseket és egyéb beadványokat készít, d) a c) pont szerinti nemperes eljárások kezdeményezését megelőzően kiadja a fizetési felszólításokat, e) igény szerint közreműködik az igazgatói körlevelek kiadásában, f) elősegíti a NYUFIG-on belüli egységes jogalkalmazás megvalósulását, g) eljár a mulasztási bírság megfizetésével kapcsolatos ügyekben, h) érvényesíti a NYUFIG hatáskörébe tartozó megtérítési kötelezettségeket, ehhez kapcsolódóan hozzátartozót, rendőrséget, ügyészséget, bíróságot, egyéb szervet keres meg, nyilvántartást vezet, i) előkészíti a követelés méltányosságból történő csökkentése vagy elengedése tárgyában meghozandó igazgatói döntéseket, j) a jogszabályban meghatározott hatósági ügyekben született jogerős ítéletek ellen elkészíti a felülvizsgálati kérelem tervezetét, és továbbítja a Központnak, k) a tartozás hátrahagyásával elhunyt, ellátásban részesült személy örököseivel szemben érvényesíti a hagyatéki hitelezői igényt, ha a tartozás összege az ellátásban részesülővel szemben életében jogerősen nem került előírásra, l) megválaszolja a NYUFIG elsőfokú hatósági feladat- és hatáskörével összefüggő egyedi jogi tájékoztatást igénylő beadványokat, m) tájékoztatást, szakmai véleményt nyújt a folyósítást végző szervezeti egységek részére a követendő egyedi eljárásra vonatkozóan, n) gondoskodik a külföldi pénzintézetek megkereséséről, megkeresi a Magyar Posta Zrt.-t, esetlegesen kártérítési igényt érvényesít, o) a Takarneten adatkérést bonyolít az igények érvényesítéséhez, p) külföldről érkezett jogsegélykérelem esetén jogi, szakmai segítséget nyújt, q) nyilvántart meghatározott kártérítési járadékokat, és gondoskodik kimutatásaikról, r) ellátja a jogi képviseletet a nemzetközi vonatkozású társadalombiztosítási perekben Az Ügyfélkapcsolati, Szervezési és Panaszügyi Főosztály Az Ügyfélkapcsolati, Szervezési és Panaszügyi Főosztály a) intézi, elemzi a panaszügyeket és közérdekű bejelentéseket, és erről évente összefoglaló jelentést készít a Központ részére,

174 3146 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám b) válaszlevél-tervezeteket készít a Köztársasági Elnöki Hivataltól, az Országgyűléstől, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalától, a Miniszterelnökségtől, a minisztériumoktól, a központi hivataloktól és a Központtól érkező megkeresésekre, közreműködik az iratanyagok átadásában, c) megadja a kért tájékoztatást a rendvédelmi szervektől érkező megkeresésekre, d) tájékoztatást ad azon adatkérések és általános tájékoztatás nyújtására irányuló megkeresések esetében, amelyekben a közölt adatok alapján megállapítható, hogy az érintett személy a NYUFIG-tól ellátásban nem részesül, e) a NYUFIG működési körében felvilágosítást ad a telefonon vagy személyesen érdeklődő ügyfelek, munkáltatók vagy egyéb szervek részére, f) biztosítja az ügyintézés során az esélyegyenlőség érvényesülését a fogyatékkal élő ügyfelek számára, g) közvetlenül elintézi az egyszerűbb, hatósági eljárást, döntést nem igénylő ügyeket, igazolványokat állít ki, igazolásokat, illetve igénybejelentő lapokat ad ki, és segítséget nyújt azok kitöltésében, h) kérelmeket, igénybejelentéseket, adatváltozásokat és bejelentéseket vesz át, i) ellátja a hirdetmények kifüggesztésével összefüggő feladatokat, j) ellátja a Call Center napi működésével összefüggő feladatokat, e körben folyamatosan frissíti az általános tájékoztatóban elhangzó szakmai anyagokat, ellenőrzi a rögzített beszélgetések minőségét, k) lebonyolítja az ügyfél-elégedettség mérését, figyelemmel kíséri az ügyfélforgalmat, l) beszámolót készít az igazgató részére a NYUFIG feladatainak ellátásához kapcsolódó jogszabályokról, m) közreműködik a NYUFIG belső szabályozóinak aktualizálásában, n) kezeli a NYUFIG szervezeti egységei által jelzett szakmai és működésre vonatkozó javaslatokat, észrevételeket, o) közreműködik a NYUFIG különböző nyilvántartásainak racionalizálásában, korszerűsítésében, p) kezeli a NYUFIG-ot érintő kötelezettségekkel járó határidős feladatokat, q) jelentéseket, beszámolókat, intézkedési terveket készít, r) fordítással kapcsolatos feladatokat lát el, s) ellátja az iratkezelési rendszerrel és a Hivatali Kapuval kapcsolatos feladatokat, t) javaslatot tesz az ONYF honlapján megjelenő információkkal, tájékoztatókkal kapcsolatban Folyósítási Üzemeltetési Főosztály A Folyósítási Üzemeltetési Főosztály az informatikai főigazgató-helyettes utasításai szerint a) üzemeltetésre előkészíti a folyósítási alkalmazásokat, b) gondoskodik a folyósítási felhasználói és adatfeldolgozási alkalmazások alkalmazásüzemeltetéséről, c) ellátja az adatrögzítéssel kapcsolatos feladatokat, elvégzi az esedékes adatfeldolgozásokat, és irányítja a NYUFIG adatkezelési műveleteit, d) közreműködik az állományi tesztek végrehajtásában, e) folyamatosan végzi a folyósítási lekérdező rendszerek üzemeltetését és felügyeletét, f) a hatáskörébe utalt rendszerekkel kapcsolatban gondoskodik az üzemeltetési dokumentációk meglétéről, előkészíti az üzemeltetésre vonatkozó főigazgatói utasításokat, szabályzatokat és körleveleket, g) figyelemmel kíséri és nyilvántartja a tárolóeszközök lemezkiosztását, elvégzi a feldolgozások és adathordozók nyilvántartását, h) a hatékonyabb üzemeltetési feltételek megteremtéséhez hardver- és szoftvermódosításokat, beruházásokat kezdeményez, i) gondoskodik az alkalmazói rendszerek által készített adatállományok, listák és tablók továbbítás előtti formai ellenőrzéséről és kiadásáról, j) a Központ Infrastruktúramenedzsment Főosztályával együttműködve biztosítja az ONYF géptermeinek összehangolt működtetését, gondoskodik a géptermi folyamatok koordinálásáról és megvalósításáról, k) kezeli a folyósítás programkönyvtárait és a technikai állományokat (programok, technikai állományok élesítése, könyvtárak mentése, technikai állományok mentése), l) kapcsolatot tart a hardverkarbantartást és a szoftvertámogatást végző külső szállítókkal, valamint a hardver- és szoftvergyártókkal, -forgalmazókkal, m) közreműködik az ONYF informatikai stratégiájának kialakításában, n) közreműködik az informatikai infrastruktúra-fejlesztésekben, javaslatokat, döntés-előkészítő tanulmányokat készít, részt vesz az informatikai fejlesztések infrastruktúratesztjeiben, biztosítja a tesztekhez szükséges

175 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám 3147 megfelelő környezetet, részt vesz a fejlesztések bevezetésében, felelős az informatikai fejlesztések üzemeltetésre történő átvételéért, o) új felhasználói igény esetén a követelményspecifikáció alapján részt vesz a tervezésben, p) részt vesz az ONYF által irányított projektek informatikai megvalósításában és a projektdokumentumok véleményezésében, q) részt vesz az új alkalmazásokhoz, illetve a verzióváltásokhoz kapcsolódó átvételi tesztekben, felelős az ügymenet-folytonossággal összefüggő tesztek végrehajtásáért, r) az informatikai üzemeltetés tekintetében jelzi a szükséges fejlesztési és beszerzési igényeket, elkészíti a szükséges alkatrészek, anyagok, szerszámok és műszerek beszerzési javaslatát, közreműködik az informatikai beruházások és beszerzések előkészítésében, beruházásokat, hardver-, illetve szoftvermódosításokat javasol a hatékonyabb üzemeltetési feltételek megteremtése érdekében, valamint megadja a beszerzések és beruházások tervezéséhez szükséges adatokat, s) kezdeményezi az üzemeltetéshez szükséges szerződések megkötését és karbantartását, nyomon követi ezek teljesítését, valamint gondoskodik az új berendezések rendszerbe történő integrálásáról és dokumentálásáról, t) közreműködik a szolgáltatási szint mérési eljárásainak, módszereinek kidolgozásában, folyamatosan monitorozza az üzemeltetést érintő minőségi előírások teljesülését, intézkedéseket kezdeményez a minőség javítására, javaslatot tesz az üzemeltetéshez szükséges monitoring eszközökre, és felelős ezek működtetéséért, u) közreműködik az informatikai szolgáltatás portfóliójának kialakításában, karbantartásában, minőségi követelményeinek meghatározásában, korszerűsítésében, részt vesz az informatikai, technológiai újítások alkalmazására vonatkozó javaslatok kidolgozásában, v) részt vesz a hibaelhárítási folyamatokban, w) folyamatosan biztosítja a folyósítási lekérdező rendszerek üzemeltetését és felügyeletét, x) végrehajtja a hatáskörébe utalt rendszerszoftverek, szoftverkomponensek és licencprogramok felügyeletét, verziókövetését, a hibák javítását, a garanciák érvényesítését, valamint a rendszerprogramozói feladatok végzését (telepítés, áttelepítés, programjavítások átvezetése, verzióváltás, paraméterezés, testreszabás, rendszerhangolás, hibaelhárítás) A Folyósítási Üzemeltetési Főosztály a) gondoskodik a nyomdai megrendelések előkészítéséről, a nyomdával kapcsolatos operatív feladatok ellátásáról, b) folyamatosan ellenőrzi a NYUFIG által folyósított ellátások kifizetéséhez készített utalványok nyomtatási folyamatát, c) gondoskodik az ügyfélküldemények nyomtatásáról, vágásáról, borítékolásáról, d) az informatikai üzemeltetés vonatkozásában javaslatokat tesz a humán erőforrás fejlesztésére Elszámolási és Számfejtési Főosztály Az Elszámolási és Számfejtési Főosztály a) összefogja és irányítja a NYUFIG ellátási költségvetési szakmai feladatait, b) elkészíti az ONYF számviteli politikájának és számlarendjének kiegészítő szabályozását, közreműködik a számvitelt érintő egyéb igazgatói körlevelek kialakításában, c) irányítja az ellátások kifizetéséhez kapcsolódó pénzügyi tevékenységet, és végrehajtja a szükséges intézkedéseket, d) adatszolgáltatást teljesít, és elemzést készít az Ny. Alap költségvetési irányelvéhez, az éves költségvetési javaslathoz és a zárszámadási javaslattervezethez, e) biztosítja a bizonylatok tárolását, selejtezését, adatvédelmét és hozzáférhetőségét, f) összeállítja és megküldi az ONYF felé a személyi jövedelemadó ellátásokból történő levonásával és a nyugdíjjárulék bevallásával kapcsolatos adatszolgáltatásokat, g) gondoskodik az ellátások kifizetését érintő pénzforgalom GIRO-n, illetve elektronikus úton történő továbbításáról, a NYUFIG Magyar Államkincstárnál vezetett ellátási számlái tekintetében analitikus nyilvántartást vezet a napi pénzforgalomról, h) rögzíti a bankból visszaérkezett ellátások analitikáját, rendezi a leemeletlen tételeket, i) kezeli az ellátási házipénztárt,

176 3148 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám j) ellátja a kincstári és más pénzforgalmi számlák kezelésével kapcsolatos feladatokat, k) a kincstári finanszírozási rendhez kapcsolódóan likviditási ütemezési terveket, pénzforgalmi információs anyagokat készít, l) elvégzi a jogalap nélkül felvett ellátásokhoz kapcsolódó befizetések, kiutalások, átkönyvelések folyószámlarendszerben történő nyilvántartását, egyeztetését, kezelését, ellenőrzését, valamint kiszámítja a jogalap nélkül felvett ellátásokra vonatkozó értékvesztést és kamatot, m) a folyószámlán nyilvántartott tartozások megtérülése érdekében érvényesíti a jogszabályban meghatározott követeléseket, n) ellenőrzi és továbbítja a havi záró tablókat (pl. nyugdíj, nyugdíjból történő levonások, visszaérkezett utalvány, banki-postai feladások), o) engedélyt ad a havi nyugdíj-utalványozásra, p) részt vesz a nyugdíjemelések utalványozásának tesztelésében, ellenőrzi az emelés eredménytablóit és elszámolásait, q) ellenőrzi és továbbítja az automatikus lejárati jegyzékeket és nyomtatványokat, r) ellenőrzi a journal-listákat (leállásjelző), s) gondoskodik a havi és hóközi utalványokkal kapcsolatos, főosztályt érintő feladatok elvégzéséről, t) ellenőrzi az adóelszámolásokat, u) elvégzi a társosztályokról érkező bizonylatok, igazoltatások pénzügyi előírás szerinti előellenőrzését, visszaküldi a hibásként kiemelt bizonylatokat, v) elszámolja és kiküldi a bányászok szénjárandóságának utalványait, w) fogadja a szépkorúak adatait, és továbbítja azokat az Ügykezelési Osztályra, x) elvégzi a vasutas egyesületek tagdíjlevonásával kapcsolatos tevékenységet, gondoskodik a havi elszámolásról és kiutalásról. 2. A folyósítási igazgatóhelyettes irányítása alá tartozó főosztályok 2.1. A Nyugdíjindítási Főosztály A Nyugdíjindítási Főosztály a) működteti az informatikai fogadó rendszereket, b) fogadja és ellenőrzi a beérkező papírformátumú határozatokat, végzéseket, egyéb okiratokat, c) bekéri az indításhoz szükséges további adatokat, és elvégzi az indítással kapcsolatos feladatokat, d) gondoskodik az ügyfelek megfelelő tájékoztatásáról és a részükre járó utazási utalvány, valamint egyéb értesítések kiküldéséről, e) az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervek felé írásban megteszi a megállapítással kapcsolatos észrevételeket, f) gondoskodik a bizonylatok, a napi postai küldemények, valamint az elkészült és a további intézkedést igénylő iratanyagok, teljesítő határozatok továbbításáról az illetékes ügyviteli egységekhez, g) ellátja a korengedményes nyugdíj helyébe lépett korhatár előtti ellátással kapcsolatos különleges feladatokat, pénzügyi egyeztetéseket és adatszolgáltatásokat, h) kezdeményezi a fegyveres testületek által a nyugállományba helyezést követő két hónapra nyugdíj helyett kifizetett juttatások visszautalásának bizonylati rendezését Az I. Folyósítási Főosztály Az I. Folyósítási Főosztály a törzsszámmező szerinti feladatmegosztás alapján a) nyugellátást folyósít, b) hozzátartozói nyugdíj iránti igényeket bírál el, ha a jogszerző nyugdíjasként hunyt el, c) lefolytatja a hozzátartozói ellátások megszüntetésére irányuló hatósági eljárást, d) elbírálja az özvegyi nyugdíj feléledését, e) elbírálja a hozzátartozó által a jogszerző jogán érvényesített, a Tny. 22/A. -a szerinti növeléssel kapcsolatos igényeket,

177 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám 3149 f) lefolytatja a Tny. 83/B. -a szerint az ellátások szüneteltetésével kapcsolatos eljárást, g) a feladatkörébe tartozó ügyekben érvényesíti a követeléseket, visszafizetésre kötelez, h) korhatár előtti ellátást, átmeneti bányászjáradékot és balettművészeti életjáradékot folyósít, és ellátja az ezzel kapcsolatos egyéb tevékenységeket, i) rehabilitációs ellátást és rokkantsági ellátást folyósít, és ellátja az ezzel kapcsolatos egyéb tevékenységeket, j) kezeli a korhatár előtti ellátás, a rehabilitációs ellátás és a rokkantsági ellátás más ellátásokkal egyesített tételeit, és végrehajtja az ezzel kapcsolatos egyéb tevékenységeket, k) gondoskodik a mezőgazdasági szövetkezeti özvegyi járadékok és ezek egyesített tételeinek kezeléséről, l) gondoskodik a mezőgazdasági szövetkezeti félösszegű öregségi és munkaképtelenségi járadékok és ezek egyesített tételeinek folyósításáról, m) folyósítja a szakszövetkezeti hozzátartozói nyugdíjakat, n) gondoskodik a kisiparosok és magánkereskedők nyugellátásai és ezek egyesített tételei folyósításáról, o) ellátja a végrehajtással kapcsolatos feladatokat, p) gondoskodik az ellátásban részesülő személyek adataiban történő változások átvezetéséről, q) kezeli a feladatkörébe tartozó lejáratokat, igazoltatásokat A II. Folyósítási Főosztály A II. Folyósítási Főosztály a törzsszámmező szerinti feladatmegosztás figyelembevételével a) nyugellátást folyósít, b) hozzátartozói nyugdíj iránti igényeket bírál el, ha a jogszerző nyugdíjasként hunyt el, c) korhatár előtti ellátást, szolgálati járandóságot, átmeneti bányászjáradékot és balettművészeti életjáradékot folyósít, és ellátja az ezzel kapcsolatos egyéb tevékenységeket, d) rokkantsági ellátást és rehabilitációs ellátást folyósít, és ellátja az ezzel kapcsolatos egyéb tevékenységeket, e) ellátja a korábbi jogszabályok alapján megállapított baleseti járadékok folyósítási feladatait, f) ellátja az egyes hozzátartozói naplóval kapcsolatos folyósítási tevékenységeket, g) ellátja az egyesített nyugdíjak folyósításával kapcsolatos tevékenységeket, h) folyósítja a fegyveres szervek volt hivatásos állományú tagjainak és hozzátartozóik ellátását, elbírálja és folyósítja az ügykörébe tartozó hozzátartozói igényeket, i) gondoskodik magas állami kitüntetés miatti pótlékban és tudományos fokozat alapján járó kiegészítésben részesülő személyek nyugdíjának folyósításáról, j) folyósítja az egyes művészeti kitüntetetteket, világbajnokságon aranyérmet nyert sportolókat megillető ellátásokat, k) folyósítja a hadigondozotti ellátásokat, l) ellátja a mezőgazdasági és szakszövetkezeti öregségi nyugdíjakkal, öregségi járadékokkal és növelt összegű öregségi járadékokkal, valamint munkaképtelenségi járadékokkal kapcsolatos feladatokat, m) folyósítja a járadékos jogszerzők jogán megállapított hozzátartozói ellátásokat, és ellátja az ezzel kapcsolatos egyéb feladatokat, n) ellátja a házastársi pótlék, házastárs után járó jövedelempótlék folyósításával kapcsolatos tevékenységeket, o) ellátja a végrehajtással kapcsolatos feladatokat, p) kezeli a feladatkörébe tartozó lejáratokat, igazoltatásokat A III. Folyósítási Főosztály A III. Folyósítási Főosztály a törzsszámmező szerinti feladatmegosztás figyelembevételével a) nyugellátást folyósít, b) hozzátartozói nyugdíj iránti igényeket bírál el, ha a jogszerző nyugdíjasként hunyt el, c) korhatár előtti ellátást, szolgálati járandóságot, átmeneti bányászjáradékot és balettművészeti életjáradékot folyósít, és ellátja az ezzel kapcsolatos egyéb tevékenységeket, d) rokkantsági ellátást és rehabilitációs ellátást folyósít, és ellátja az ezzel kapcsolatos egyéb tevékenységeket, e) folyósítja a rokkantsági járadékot és az ezekkel együtt folyósított tételeket, és ellátja az ezzel kapcsolatos egyéb feladatokat,

178 3150 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám f) folyósítja a baleseti járadékot, g) folyósítja a bányászok egészségkárosodási járadékát, és kezeli ezek egyesített tételeit, h) ellátja a kártérítések, kivételes kártalanítások folyósításával kapcsolatos feladatokat, i) folyósítja az egyesített ellátásokat, egyes járadékokat, a baleseti kártérítéseket, az ügyvédi nyugellátásokat és az egyházi nyugdíjakat, és ellátja az ezzel kapcsolatos egyéb feladatokat, j) ellátja a folyósítás szüneteltetésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat, k) ellátja a Tny. 83/B. -a alapján szüneteltetett nyugellátások újraindításával kapcsolatos feladatokat, l) ellátja a végrehajtással kapcsolatos feladatokat, m) kezeli a feladatkörébe tartozó lejáratokat, igazoltatásokat A IV. Folyósítási Főosztály A IV. Folyósítási Főosztály a törzsszámmező szerinti feladatmegosztás figyelembevételével a) nyugellátást folyósít, b) hozzátartozói nyugdíj iránti igényeket bírál el, ha a jogszerző nyugdíjasként hunyt el, c) folyósítja a mezőgazdasági szövetkezeti és szakszövetkezeti munkaképtelenségi járadékot és a baleseti járadékot, és ellátja az ezzel kapcsolatos egyéb feladatokat, d) elvégzi a rokkantsági nyugdíj, átmeneti járadék vagy rendszeres szociális járadékok helyett folyósításra kerülő rokkantsági ellátással és rehabilitációs ellátással kapcsolatos tevékenységet, e) intézi a Tny. 22/A. -a szerinti növeléssel kapcsolatos feladatokat, f) folyósítja a feladatkörébe tartozó egyesített kezelésű naplóban nyilvántartott ellátásokat, elvégzi az ezzel kapcsolatos tevékenységek végrehajtását és a feléledő hozzátartozói igények elbírálását, g) folyósítja az életjáradékokat és nemzeti gondozási díjakat, és ellátja az ezzel kapcsolatos egyéb feladatokat, h) folyósítja a politikai rehabilitációval kapcsolatos kiegészítéseket, i) folyósítja a Központi Kárrendezési Iroda, illetve jogutódja által megállapított személyi életjáradékokat, nemzeti gondozási díjakat, j) folyósítja a Magyar Zsidó Örökség Közalapítvány által megállapított életjáradékokat, k) folyósítja a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet által megállapított életjáradékokat, l) folyósítja a méltányosságból megállapított nyugellátásokat, m) ellátja a végrehajtással kapcsolatos feladatokat, n) kezeli a feladatkörébe tartozó lejáratokat, igazoltatásokat A Speciális Ellátások Főosztálya A Speciális Ellátások Főosztálya a) ellátja a volt vasutas nyugdíjasok társadalombiztosítási törvény alapján járó ellátásaival kapcsolatos feladatokat, b) folyósítja a magas állami kitüntetés miatt pótlékban és tudományos fokozat alapján járó kiegészítésben részesült személyek nyugdíját, c) intézi a rehabilitációs ellátással kapcsolatos egyes feladatokat, d) folyósítja az egyes művészeti kitüntetetteket, világbajnokságon aranyérmet nyert sportolókat megillető ellátást, e) ellátja a MÁV egyesületi tagdíjak levonásával és a Vasutas Önkéntes Támogatási Alap javára történő levonással kapcsolatos feladatokat, f) gondoskodik a szépkorúak jubileumi köszöntésével összefüggő feladatok ellátásáról, g) intézi az adóköteles ellátásokból a személyi jövedelemadó-előleg levonásával kapcsolatos ügyeket, h) ellátja a közjogi méltóságokat megillető juttatással összefüggő feladatokat, i) ellátja a polgármesterek közszolgálati járadékának folyósításával kapcsolatos feladatokat, j) megállapítja a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékot, k) megállapítja az egyes, tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedetteknek járó juttatást, l) ellátja a végrehajtással kapcsolatos feladatokat, m) kezeli a feladatkörébe tartozó lejáratokat, igazoltatásokat.

179 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ évi 27. szám A Nemzetközi Folyósítási Főosztály A Nemzetközi Folyósítási Főosztály a) folyósítja a nemzetközi egyezmények és a koordinációs rendeletek alapján megállapított ellátásokat, és ellátja az ezzel kapcsolatos egyéb feladatokat, b) intézi a külföldön élő ügyfelek részére folyósított ellátásokkal kapcsolatos ügyeket, c) kapcsolatot tart a nemzetközi nyugdíjbiztosítási szervekkel, külföldi pénzintézetekkel, d) a Magyarországon élő hozzátartozók ügyében az igénybejelentést továbbítja a külföldi biztosító részére, e) soros orvosi felülvizsgálatot kezdeményez, f) végrehajtja a külföldön élő ügyfelek adategyeztetését, g) igazoltatja külföldön élő árvaellátásra jogosult ügyfelek tanulmányait, h) gondoskodik a feladatkörébe tartozó idegen nyelvű levelek, beadványok fordításáról, i) ellátja a végrehajtással kapcsolatos feladatokat, j) kezeli a feladatkörébe tartozó lejáratokat, igazoltatásokat Az Ügykezelési és Irattározási Főosztály Az Ügykezelési és Irattározási Főosztály a) ellátja a nyugdíj-megállapítási, nyugdíj-folyósítási és adategyeztetési eljárásban keletkezett küldemények (a továbbiakban: nyugdíjiratok) érkeztetésével és kézbesítésével, valamint a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek elektronikus aláírással kiadmányozott döntéseinek központilag történő nyomtatásával és postai úton történő közlésével kapcsolatos feladatokat, b) közreműködik a nyugdíjiratok központi érkeztetésével és kézbesítésével, a központi nyomtatással és postai úton történő közléssel, illetve az irattározással és az iratok megőrzésével kapcsolatos feladatok meghatározásában, c) a nyugdíjiratok tekintetében ellátja a központi szkenneléssel, valamint a központi irattározással és iratmegőrzéssel kapcsolatos feladatokat, d) átveszi, szétválogatja és érkezteti a NYUFIG-nak címzett küldeményeket, törzsszámozza az önkormányzatoktól érkező megállapító határozatokat, és nyilvántartásba veszi a törzsszámmal rendelkező tételeket, e) előzményezi a postai úton érkezett küldeményeket, f) a kettős folyósítások megelőzése érdekében ütköztetést végez, g) gondoskodik a kimenő küldemények feladásáról, és ellátja az ezzel kapcsolatos egyéb feladatokat, h) elvégzi az egyszerűsített lejáratok nyilvántartásából adódó feladatokat, i) ellátja a visszaérkezett tértivevényekkel kapcsolatos feladatokat, j) feldolgozza az igazoltatási nyomtatványokat, k) ellenőrzi a postai feladással kapcsolatos számlákat, l) az ügyek elbírálásához, az intézkedések megtételéhez és a gépi automatikus bizonylatok ellenőrzéséhez szükséges iratanyagokat határidőben a meghatározott helyre szállítja, és teljes körűen gondoskodik azok elintézés utáni visszavételéről, m) gondoskodik az irattár rendezettségének fenntartásáról, az irattári anyagokhoz történő hozzáférésről, n) együttműködik a Magyar Országos Levéltárral, o) intézkedik az iratok selejtezéséről és szükség esetén azok levéltári átadásáról, p) kezeli a vasutas ügyiratokat és az ezzel kapcsolatos informatikai rendszereket, q) ellátja a Szünetelő Irattárral összefüggő feladatokat, r) kezeli azokat a beadványokat, amelyekhez a szükséges iratanyag nem található az irattárban, s) részt vesz az ügyiratok érkeztetését és feldolgozásának nyomkövetését szolgáló rendszerszervezési tevékenységében.

180 3152 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő évi 27. szám 3. A megállapítási igazgatóhelyettes irányítása alá tartozó főosztályok 3.1. Nemzetközi Megállapítási és Fegyveres Nyugdíjügyek I. Főosztály A Nemzetközi Megállapítási és Fegyveres Nyugdíjügyek I. Főosztály a) elbírálja a kétoldalú szociálpolitikai, illetve szociális biztonsági egyezmények és az európai uniós jog hatálya alá tartozó, továbbá a külföldön élő, tartózkodó személyek által benyújtott, nyugellátás, korhatár előtti ellátás, átmeneti bányászjáradék, balettművészeti életjáradék és baleseti járadék iránti kérelmeket, valamint magyarországi lakóhellyel nem rendelkező személyek esetén a Tny. 22/A. -a szerinti növelés iránti kérelmeket, b) elbírálja a koordinációs rendeletekből eredő újbóli megállapításokra irányuló kérelmeket, és elvégzi a hivatalból történő felülvizsgálatokat, átszámításokat, c) ellátja a nemzetközi nyugdíjügyekkel kapcsolatos általános tájékoztatási és levelezési feladatokat, d) elvégzi és koordinálja a nemzetközi vonatkozású és a hivatásos vagy volt hivatásos állományú személyek ellátását érintő ügyfélszolgálati és ügykezelési feladatokat, e) közreműködik a nemzetközi nyugdíjtanácsadó napok megszervezésében és lebonyolításában, f) koordinálja a külföldi szervek által kért igazgatási és jogsegéllyel kapcsolatos feladatellátást, g) ha a Szabályzat másként nem rendelkezik, gondoskodik a NYUFIG idegen nyelvi levelezéséről, valamint az idegen nyelvi fordítások elvégzéséről, h) érvényesíti a nemzetközi és a hivatásos vagy volt hivatásos állományú személyek nyugellátásának megállapításával kapcsolatos visszafizetési és megtérítési igényeket, i) előterjesztéseket készít az igazgató részére a Tny. 85. és 86. -a szerinti követelések méltányosságból történő csökkentése vagy elengedése tárgyában érkezett kérelmek ügyében, j) külföldön élő személyekkel megállapodást köt a társadalombiztosítási öregségi rész- és teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megszerzése érdekében, k) elvégzi az egyes másodfokú döntések kézbesítésével kapcsolatos feladatokat, l) vezetői utasítások szerint közreműködik a külföldre utazó, illetve külföldről érkező küldöttségek programjainak előkészítésében, lebonyolításában, valamint a külföldi szervek munkatársaival való kapcsolattartásban, m) ügykezelői feladatokat lát el (postabontás, érkeztetés, szerelés, konszignációs feladatok, kiadmányozás, postázás), n) ellátja a NYUFIG hatáskörébe tartozó adategyeztetési eljárással és hatósági bizonyítvány kiadásával kapcsolatos feladatokat, o) nemzetközi ügyekben előkészíti és elbírálja a kivételes nyugellátás iránti kérelmeket, p) megállapítja a fegyveres szerv, a Magyar Honvédség és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat tagjainak öregségi nyugdíját és a hozzátartozói ellátásokat, q) dönt a fegyveres szerv, a Magyar Honvédség és a Katonai Nemzetbizt