ÚJVÁROSI ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA HELYI TANTERV FÜGGELÉK

Átírás

1 ÚJVÁROSI ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA HELYI TANTERV FÜGGELÉK 2011 Társadalmi Megújulás Operatív Program Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben TÁMOP / " Oktatásfejlesztés Baja Város Önkormányzata által fenntartott intézményekben "

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ A TÁMOP PÁLYÁZATI KÖTELEZETTSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK TANTERVFEJLESZTÉSI ALAPELVEK A KOMPETENCIAFEJLESZTÉS FÓKUSZAI A KULCSKOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE ÉRDEKÉBEN ALKALMAZOTT MUNKAFORMÁK ÉS MÓDSZEREK A DIGITÁLIS PEDAGÓGIAI ELTERJESZTÉSÉVEL KAPCSOLATOS TEVÉKENYSÉGEK, CÉLKITŰZÉSEK 2. MÓDOSÍTOTT TANTÁRGYI TANTERVEK 2.1. MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM (SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS) Általános fejlesztési célok és feladatok 1-4. évfolyam fejlesztési céljai feladatai 5-8. évfolyam fejlesztési céljai feladatai A fejlesztés várható eredményei 4. évfolyam végén 8. évfolyam végén A tanulási teljesítmény értékelésének alapelvei Értékelés 1-4. évfolyamokon Értékelés 5-8. évfolyamokon KERETTANTERV 1. évfolyam Témakörök óraszámok Témakörök leírása 2. évfolyam Témakörök óraszámok Témakörök leírása 5. évfolyam Témakörök óraszámok Témakörök leírása 6. évfolyam Témakörök óraszámok Témakörök leírása Tankönyv, taneszköz-választás elvei Taneszközök 2

3 2.2. MATEMATIKA Általános fejlesztési célok és feladatok 1-4. évfolyam fejlesztési céljai feladatai 5-8. évfolyam fejlesztési céljai feladatai A fejlesztés várható eredményei 4. évfolyam végén 8. évfolyam végén A tanulási teljesítmény értékelésének alapelvei Értékelés 1-4. évfolyamokon Értékelés 5-8. évfolyamokon KERETTANTERV 1. évfolyam Témakörök óraszámok Témakörök leírása 2. évfolyam Témakörök óraszámok Témakörök leírása 5. évfolyam Témakörök óraszámok Témakörök leírása 6. évfolyam Témakörök óraszámok Témakörök leírása Tankönyv, taneszköz-választás elvei Taneszközök Tanterv kiegészítés a pszichés fejlődés zavaraival küzdő tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez 2.3. KÖRNYEZETISMERET (ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉS) Általános fejlesztési célok és feladatok 1-4. évfolyam fejlesztési céljai feladatai Az életpálya-építés kompetencia integrálása A fejlesztés várható eredményei 4. évfolyam végén A tanulási teljesítmény értékelésének alapelvei Értékelés 1-4. évfolyamokon KERETTANTERV 2 évfolyam Témakörök óraszámok Témakörök leírása Tankönyv, taneszköz-választás elvei 3

4 Taneszközök ANGOL NYELV (EMELTSZINTŰ) Általános fejlesztési célok és feladatok 1-3. évfolyam fejlesztési céljai feladatai 4-8. évfolyam fejlesztési céljai feladatai A fejlesztés várható eredményei 3. évfolyam végén 8. évfolyam végén A tanulási teljesítmény értékelésének alapelvei, az emeltszintű programba lépés felvételi eljárásrendje Értékelés 1-3. évfolyamokon Értékelés 4-8. évfolyamokon KERETTANTERV 1-3. évfolyam Témakörök óraszámok Témakörök leírása 4-8. évfolyam Témakörök óraszámok Témakörök leírása Tankönyv, taneszköz-választás elvei Taneszközök Tanterv kiegészítés a pszichés fejlődés zavaraival küzdő tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez ANGOL NYELV Általános fejlesztési célok és feladatok 4-8. évfolyam fejlesztési céljai feladatai A fejlesztés várható eredményei 4. évfolyam végén 8. évfolyam végén A tanulási teljesítmény értékelésének alapelvei, az emeltszintű programba lépés felvételi eljárásrendje Értékelés 4-8. évfolyamokon KERETTANTERV 4-8. évfolyam Témakörök óraszámok Témakörök leírása Tankönyv, taneszköz-választás elvei Taneszközök Tanterv kiegészítés a pszichés fejlődés zavaraival küzdő tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez 4

5 2.5. HELYISMERET (MODULÁRIS OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG) Általános fejlesztési célok és feladatok 1-4. évfolyam fejlesztési céljai feladatai 5-8. évfolyam fejlesztési céljai feladatai A fejlesztés várható eredményei 4. évfolyam végén 8. évfolyam végén A tanulási teljesítmény értékelésének alapelvei Értékelés 1-4. évfolyamokon Értékelés 5-8. évfolyamokon MODULSZERKEZET MODUL LEÍRÁS Tankönyv, taneszköz-választás elvei Taneszközök segédanyagok Források ajánlások 5

6 1. BEVEZETŐ Az Újvárosi ÁMK Általános Iskolájának tantervi függelékének elkészítését, a TÁMOP pályázati kötelezettségek szervezeti, tartalmi teljesítése tervezése, dokumentálása tette szükségessé. A pályázat fenntartási kötelezettsége a 2010/2011 tanévtől 2014/2015 tanévig szól. Eddig az időpontig az implementációban érintett évfolyamoknak, osztályoknak, tantárgyaknak a függelékben szereplő kerettantervek szerinti oktatása, felmenő rendszerben folyik. A fenntartási kötelezettség leteltét követően, a megszerzett gyakorlati tapasztalatok birtokában történik a helyi tanterv teljes körű átdolgozása. Az implementációban közvetlenül nem érintett tanulócsoportokban nevelő-oktatómunkát végző pedagógusoknak, az átfogó intézményfejlesztéshez kapcsolódósan, kiemelt feladata az új oktatás, tanulásszervezési eljárások megismerése, elsajátítása, folyamatos adaptálása, a teljes nevelőtestületi szinten megismert korszerű eszközrendszer, IPR, IKT gyakorlatba történő hasznosítása. A TÁMOP PÁLYÁZATI KÖTELEZETTSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK (ÚÁMK Általános Iskolája helyi tantervéből) A kompetencia alapú oktatás implementációja A NAT szerinti kulcskompetencia-területek fejlesztését, újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazását támogató oktatási programok és taneszközök bevezetése, alkalmazása. A 2009/2010 tanévben első és ötödik évfolyam meghatározott osztályaiban szerzett gyakorlati tapasztalatok felhasználásával, felmenő rendszerben két tanulócsoportban a Szövegértés-szövegalkotás kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító, adaptációval kidolgozott kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása A 2009/2010 tanévben első és ötödik évfolyam meghatározott osztályaiban szerzett gyakorlati tapasztalatok felhasználásával, felmenő rendszerben két tanulócsoportban a Matematika kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító, adaptációval kidolgozott kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása A 2009/2010 tanévben első és negyedik évfolyam meghatározott osztályaiban szerzett gyakorlati tapasztalatok felhasználásával, felmenő rendszerben két tanulócsoportban az Angol idegen nyelv kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító, alap és emeltszintű, saját innovációban kidolgozott kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása A 2009/2010 tanévben második évfolyam meghatározott osztályában szerzett gyakorlati tapasztalatok felhasználásával, felmenő rendszerben egy tanulócsoportban a Életpálya-építés kulcskompetencia területen, kereszttantervi formában kidolgozott, adaptált kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása. 6

7 Tantárgytömbösített oktatás A szakrendszerű oktatás tanítási óráinak figyelembevételével, felmenő rendszerbe a 2010/2011 tanévben 10 %-ban, a 2011/2012 tanévben 15%- ban történő megvalósítása, azt követően 15%-ban történő fenntartása ötödik, illetve 6. évfolyamok valamennyi tanulócsoportjában, a természetismeret, informatika, technika és életvitel, művészetek tantárgyak bevonásával. Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása A 2009/2010 tanévben ötödik évfolyam osztályaiban szerzett gyakorlati tapasztalatok felhasználásával, felmenő rendszerben (5-6. évfolyamig) két tanulócsoportban a Művészetek tantárgy keretében, az ének és rajz tantárgyak integrálásával valósítjuk meg. A 2011/2012 tanévtől kezdődően, hatálybalépés esetén a Komplex természetismeret tantárgy (7-8. évfolyamokon) keretében történik. Oktatási programok, újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése: Az implementációs tevékenységet segítő, a kulcskompetenciák fejlesztését támogató modernpedagógiai módszertan alkalmazása, kooperatív technikák, projektmódszer, témahét, drámapedagógia, múzeum pedagógia stb. A pályázat keretében elkészítet Helyismereti moduláris oktatási programcsomag bevezetése valamennyi évfolyamon, a programban meghatározott tantárgy keretében, óraszámba és témakörben. A modulok teljes körű helyi tantárgyi tantervekbe történő integrálása a helyi tanterv NAT 2010 kapcsán esedékes átdolgozása során realizálódik. Addig az implementációs folyamatban nem érintett tantárgyak esetében megjelenítése a tanmenetekben történik. Tanévenként egy három hetet meghaladó projekt megszervezése, a tanévi munkatervben szabályozott módon, meghatározott témában, illetve évfolyamon. Tanévenként legalább egy témahét megszervezése, a tanévi munkatervben szabályozott módon, meghatározott témában, illetve évfolyamon. IKT eszközök használata, digitális készségek fejlesztése: A pályázat keretében beszerzett digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata, digitáliskészségek fejlesztése. A tevékenységet úgy kell megtervezni, hogy a programba bevont tanulócsoportok implementációban érintett tanóráinak 25%-a IKT-eszközzel támogatott tanóraként valósuljon meg. A tantermi feltételrendszer megléte esetén, az implementációban nem érintett releváns tantárgyi területeken ez az arány érje el a 15%-ot. A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása: A hátrányos helyzetű gyerekek, tanulók és a sajátos nevelési igényű gyerekek, integrálását elősegítő programok intézményi alkalmazása, az elsajátítottak intézményi adaptációjának megvalósítása, Szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása. 7

8 A lemorzsolódás és kirekesztődés megelőzését támogató személyközpontú, egyéni tanulási utak, komplex végigkísérési folyamatok kialakítása. A pályázat keretében teljes tantestületi szinten megismert IPR általános módszertani, továbbá differenciálási elemeinek a teljes tantárgyi rendszerben, a nevelés-oktatás átfogó szintjén. Megismert Jó gyakorlatok intézményi alkalmazása, átfogó intézményfejlesztés megvalósítása: A pályázat keretében megismert Ökoiskolai továbbá az angol nyelvoktatás során megismert Jó gyakorlatok intézményi honosítása, adaptációja, integrálása az intézményi dokumentumokba, a napi nevelő-oktató munkába. Intézmények közötti szakmai együttműködések, referencia intézményekkel való együttműködés kialakítása, A pedagógusok horizontális együttműködési, tanulási lehetőségeinek megteremtése, referenciahelyi szolgáltatások igénybe vétele. Az intézmény saját innovációinak továbbvitele, szükség esetén korrekciója, a fejlesztések eredményeinek az intézmény mindennapi gyakorlatába való beillesztése. o Kompetencia alapú emeltszintű angol nyelvi tantárgyi program o Moduláris helyismereti oktatási program o Infotár internetes tantárgyi adatbázis o Kosársuli program o A Diákönkormányzat szerep az aktív állampolgárságra nevelésben program o Témahét o 3 hetet meghaladó projekt 8

9 9

10 A helyi tanterv a módosított tantárgyi rendszert, illetve óraszámokat csak a 2010/2011 tanévekre tartalmazza. Ennek ok, hogy a TÁMOP pályázat tartalmi kötelezettségeinek fenntartási időszakra vonatkozó meghatározását, több tényező is akadályozza. NAT tanévben esedékes felülvizsgálata, esetleges korrekciója, A nem szakrendszerű oktatás óraszámának 2011/2012 tanévtől belépő %- növekedése, A komplex természettudományos tantárgy 7-8. évfolyamon történő kötelező kialakítása a 2011/2012 tanévtől. Ezért a fenntartási időszakra (2014/2015 tanévig) a konkrét pályázati kötelezettségekhez kapcsolódó tantárgyszerkezeti szabályozás a tanévi iskolai munkaterv önálló fejezetében kívánjuk megjeleníteni az alábbi középtávú koncepció fegyelembevételével: A kompetencia területi implementációt kizárólag a pályázat megkezdésekor vállalt kompetencia területeken, az érintett tanulócsoportokban, felmenő rendszerben kívánjuk továbbvinni, illetve annak kifutása esetén, első illetve ötödik évfolyamokon újra indítani. A tapasztalatokat tanévenként feldolgozzuk, értékeljük, az eredményes tartalmi, módszertani gyakorlatot a párhuzamos osztályokban is folyamatosan adaptáljuk. Ezzel öszszefüggésben a helyi tanterv korrekciójára, függelék formájában, gördülő rendszerben tanévenként, az érintett tantárgyak tanterveinek teljes körű átdolgozása, a tapasztalatok folyamatos figyelembevételével ötéves időszak lezárását követően kerül sor. A Tantárgytömbösítésbe az ötödik és hatodik évfolyamokon, a nem szakrendszerű oktatással párhuzamosan, elsősorban a természetismeret, informatika, technika, művészetek tantárgyakat kívánjuk bevonni. Az említett tantárgyak óraszámainak tömbösítésével teljesíthető a 15%-os arány. A műveltségterület bontás nélküli oktatását az ötödik és hatodik évfolyamokon a saját fejlesztésben kidolgozott Művészetek tantárgyi programmal kívánjuk teljesíteni. A program a rajz, és ének tantárgyak komplex programja. A moduláris oktatást, a saját fejlesztésben kidolgozott Helyismereti moduláris programcsomag valamennyi évfolyamon, illetve a programban meghatározott tantárgyi keretben és óraszámban teljesítjük. A modulok tantárgyi tantervekbe integrálása az implementációban érintett tantárgyak esetében tanévenként (függelékbe rögzítetten), az összes többi tantárgy esetében a helyi tanterv teljes körű átdolgozásáig, a tantárgyi tanmenetekben történik. Indokoltság hiányában nem tervezzük az IPR tejes körű bevezetését, viszont a pályázat keretében megszerzett ez irányú pedagógus kompetenciákat valamennyi tantárgy esetében módszertani megújítás keretében, a tanévi tanmenetekben tervezzük és végrehajtjuk. Az átfogó intézményfejlesztés és saját innováció keretében a nevelő-oktatómunkát támogató 2009/2010 tanévben kifejlesztett programjainkat a fenntartási időszakban tanévi munkatervben konkretizált formában és szervezeti keretben továbbvisszük, szükség esetén korrigáljuk. Az átvett Jó gyakorlatok hasznosítását az alábbi módon tervezzük: o Az angol nyelvoktatáshoz kapcsolódót, az emeltszintű oktatás kompetencia alapú programcsomagjának gyakorlati bevezetésében, o Az Ökoiskolai rendszert, a környezetvédelmi nevelés tanórai, tanórán kívüli programjában. A pályázat keretében beszerzett taneszközöket, IKT eszközöket és tananyagokat az implementációban, az új szervezeti formában érintett tanulócsoportokban teljes körűen, a továbbiakban lehetőség szerint alkalmazzuk. Az IKT eszközökkel támogatott oktatást az implementációban érintett közösségek, tantárgyak esetében 25%-ban, az összes többi releváns tantárgy esetében 15%-ban alkalmazzuk. 10

11 TANTERVFEJLESZTÉSI ALAPELVEK Tantervi fejlesztések elsősorban a gyerekek fejlődésének érdekét szolgálják, így minden tevékenységet annak kell alárendelni, azt kell figyelembe venni, hogy azok miként hatnak a tanulókra, gyermekekre. Ennek a szemléletnek az érvényesülése meghatározza a tananyag kiválasztást és elrendezést is. Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás A pedagógiai munka során prioritást kap az a szemlélet, hogy a tanulók a tanulási folyamat során minél önállóbban és a lehetőségek szerint a valós környezetben szerezzék meg a mindennapi életben, a közvetlen természeti és társadalmi környezetben megismerhető tudáselemeket. A hasznosítható, folyton változó társadalmi környezet igényeinek megfelelő ismereteket kell a műveltségi területnek közvetítenie, az azzal kapcsolatos tudást kell átadnia. Ehhez szükséges, hogy a műveltségterületek ismeretanyaga bizonyos szintig tantárgyi bontás nélküli oktatás keretében sajátítsák el a tanulók. A műveltségterületek meghatározása a helyi tantervben történik. A tudás- és a képességfejlesztés helyes arányának megtalálása Képességet fejleszteni ismeretek nélkül nem lehet, ezért a műveltségterületi fejlesztésben mindkettőnek megfelelő teret kell biztosítani. A tudásfejlesztésnek nagyobb hagyományai vannak, módszertana kidolgozottabb. A képességfejlesztésre kiemelt figyelmet kell fordítani. A tantervi programok, modulok kidolgozásakor arra kell törekedni, hogy a képességfejlesztési módszereket a hozzájuk kapcsolódó tartalmi lehetőségekkel együtt kerüljenek alkalmazásra a kompetencia alapú oktatási gyakorlat kiterjesztése során is.(országos kompetenciamérések, helyi mérések trendvizsgálata, intézményi és egyéni fejlesztési terv készítése). Képesség- és személyiségfejlesztés A programfejlesztés során az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kezeljük a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket: a szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztését, a társadalmi érzékenység, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását, a társas aktivitást. Új típusú tanári attitűd Olyan tanulási programokat vezetünk be és dolgozunk ki, amelyek nem előadó tanárt igényelnek, hanem a tanulási folyamatot irányító, segítő, támogató és innovatív pedagógust. 11

12 Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása Olyan tanulási programokat kell alkalmazni, amelyek során - az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten - élményszerű helyzetek teremtésével a tanulók tapasztalatokat szereznek, maguk fedezik fel a környezeti elemek közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, azokból következtetéseket vonnak le, korábbi tapasztalataikat, ismereteiket és készségeiket alkalmazzák. Lehetőséget kell teremteni arra, hogy a tanulók megfogalmazzák egyéni és csoportosan kialakított véleményeiket, azokat meg tudják vitatni, érvekkel alátámasztani és meg tudják védeni. Új tanulásszervezési eljárások, új módszertani ismeretek bevezetése az intézményben, a beiskolázási terv újragondolása. Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség Differenciált tanulásszervezési módszercsomagokat a kompetencia programtanterv alapján szükséges adaptálni és alkalmazni, amelyek lehetővé teszik a tanulók személyi szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődésének és érdekeltségének megfelelő fejlesztést. Alkalmazni szükséges a heterogén összetételű csoportok együttes kezelésének módszereit. Ugyanakkor törekedni kell arra, hogy a tanulókban kialakuljon az igény arra, hogy - egyéni képességeik, lehetőségeik figyelembevételével - egész életük során képezzék magukat, bővítsék ismereteiket. Fokozatosság és folyamatosság Előnyben részesülnek azok a programokat, modulrendszereket, amelyek egymásra épülnek, amelyek a folyamatosságot, a folytonosságot teremtik meg az oktatásban és nevelésben. A programtantervek adaptálásakor előnyben részesítjük azokat, amelyek a tanulók különböző ütemű képességfejlődésével, az egyes képesség- és kompetenciaterületek éveken át tartó fejlődési folyamatával az intézmény tanulói összetétele alapján számolnak. Valóságos tanulási környezet Az ismeretszerzés a hagyományosnál nagyobb mértékben épül a valóságra, annak közvetlen és közvetett megtapasztalására, megfigyelésére és vizsgálatára. (fejlesztési innovációs tevékenységek, önálló intézményi innováció) A tanulás hozzásegíti a tanulókat ahhoz, hogy kedvező kapcsolatuk alakuljon ki a környezettel. A tartalmakat és a megközelítéseket úgy kell megválasztani, hogy a tanulási helyzeteket az iskolán kívüli munkán is megtapasztalják A KOMPETENCIAFEJLESZTÉS FÓKUSZAI ISKOLÁBAN: személyes kompetencia: 12

13 önismeret, önfejlődés igénye, önreflexió, szabálykövető képesség, információ kezelésének képessége, kognitív kompetencia: logikus gondolkodás, összehasonlítás, megkülönböztetés, észlelés, szókincs, kreativitás, fantázia, szövegértés, lényegkiemelés, szociális kompetencia: empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, utánzás, alkalmazkodó képesség, kommunikáció. A KULCSKOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE ÉRDEKÉBEN ALKALMAZOTT MUNKAFORMÁK ÉS MÓDSZEREK: Módszertani elemek: óvoda-iskola átmenet hatékony tanuló megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnosztizálás. habilitációs és rehabilitációs tevékenység az inkluzív nevelés attitűdváltást segítő programok pedagógusoknak multikulturális tartalmak tanórai differenciálás (heterogén csoport.) kooperatív tanulás a drámapedagógia eszközei tevékenységközpontú pedagógiák eszközei projektmunka (egyéni és csoportos) prezentációs technikák tanulói értékelési formák gazdagítása módszerek a korai iskolaelhagyás megelőzésére. A tanulásszervezés módszerei: Alapmódszerek: tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok. Motiváló módszerek: páros munka csoportmunka játék szerepjáték (drámapedagógia) 13

14 vita kutató-felfedező módszer kooperatív módszerek projekt módszer. A tanulásszervezés alapelvei: differenciálás o egyéni különbségek figyelembevétele o tanítási tartalom, tanítási idő rugalmas kezelése. szociális készségek fejlettsége-szociális kompetencia o divergens gondolkodás, problémamegoldó képesség, kreativitás, kommunikációs készségek (metakommunikáció), önismeret, önkifejezés, társismeret. motiváló módszerek alkalmazása pl. kooperatív-, projekt módszer, drámapedagógia. A DIGITÁLIS PEDAGÓGIAI ELTERJESZTÉSÉVEL KAPCSOLATOS TEVÉKENYSÉGEK, CÉLKITŰZÉSEK A digitális pedagógiai kompetencia fejlesztési célrendszere: Tantárgyi ismeretek bővítése, rendszerezése IKT eszközök készségszintű alkalmazásának fejlesztése A konstruktív munkaformák alkalmazásával a szociális kompetenciák fejlesztése Az IKT által támogatott tanulásszervezési módok: Csoportmunka Pármunka-tanulópár Egyénre szabott munka Részben egyénre szabott munka Önálló munka A digitális pedagógiai módszertan differenciált megvalósítási formái: Mennyiségi differenciálás Minőségi differenciálás Tanulási követelmények differenciálása Ajánlott óratípusok: Új ismeretanyag feldolgozása Alkalmazás-gyakorlás Összefoglalás, ellenőrzés - diagnosztikus mérés Alkalmazására szánt feladattípusok: 14

15 Problémamegoldó csoportfeladatok Alkotó feladatok Felfedező, kutató feladatok Érvelésre-vitára alkalmas feladatok Ellenőrzés, értékelés Digitális tartalmak: az iskola saját honlapja, diákoknak, szülőknek, tanároknak szóló információkkal, az adott intézmény (pl. iskola) saját belső hálózatán tárolt digitális oktatási anyagok, multimédia tartalmak (pl. képek, mozgóképes állományok, animációk, hangállományok), multimédia CD-k, DVD-k, egyéb tömegtároló eszközök, etanulás rendszerekkel kezelhető, módosítható tartalmak, tananyagok IKT-val támogatott mérés-értékelési tevékenységek A tanórán alkalmazott diagnosztikus, fejlesztő-formatív és szummatív célú pedagógiai ellenőrzési, értékelési, mérési eljárások és feladatok IKT eszközök és szolgáltatások alkalmazásával, támogatásával történő megvalósítása, elősegítve ezzel a Nat célkitűzéseinek megfelelően az egyénre szabott tanulási követelmények érvényesülését, a differenciált tanulásszervezési eljárások elterjedését, valamint a hatékony és önálló tanulás kialakulását. Az IKT-val támogatott mérési, értékelési módszerek alkalmazása a tanár és tanuló számára azonnali, egyénre szabott visszajelzést tesz lehetővé, támogatja a tanulók egyéni tanulási stratégiáinak kialakítását, illetve elősegíti a tanulók aktivitásának optimális kibontakozását, a digitális kultúra elterjedését. Lehetőségek: számítógép segítségével kitöltött tesztek, más, értékelésre alkalmas feladatok megoldása (önértékelési, központi kiértékelési lehetőséggel) bemeneti (a tanóra elején) mérés (pl. annak megállapítására, hogy a tanulók felkészültsége megfelelő szintű-e az új tartalom befogadására, elsajátítására) fejlesztő célú mérés, értékelés (a tanóra során ellenőrző feladatok megoldása a továbbhaladás, illetve a megértés, elsajátítás szintjének ellenőrzésére) összegző, szummatív értékelési eljárások alkalmazása a tanulók teljesítményének, tudásszintjének mérésére számítógéphez kapcsolható audio-vizuális és/vagy multimédia eszközök (projektor, hangosítás, VHS, DVD, kamera, digitális fényképezőgép, stb.) igénybevétele a tanórán a mérési-értékelési folyamatban aktív tábla, szavazógépek alkalmazása. csoportos feladatmegoldás esetén egyéni teljesítmény értékelését lehetővé tévő eszközök, eljárások alkalmazása (szoftverek, hálózati megoldások, stb.) mérési, értékelési eljárásban internet, elektronikus kommunikáció igénybevétele (SDT, internetes feladatbankok, házi dolgozat, projektfeladat megoldása, távoli elérés, stb.) 15

16 2.1. MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM (SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS) Általános fejlesztési célok és feladatok Az anyanyelvi kompetenciák fejlesztése komplex folyamat, mely a speciális műveltségterületi célok megvalósítása során jelentős mértékben hozzájárul többféle kulcskompetencia és a nemzeti alaptantervben meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok eredményes megvalósulásához is. Az anyanyelvi nevelésnek alapvető szerepe van a kulcskompetenciák kialakításában, fejlesztésében, mert erre építve válik lehetővé a kultúra aktív befogadása, a társastársadalmi érintkezés, valamint az önálló ismeretszerzés és tanulás Az műveltségi terület elsődleges feladata a szóbeli és az írásbeli kommunikáció önálló és kreatív használatának elsajátíttatásához szükséges alapvető képességek intenzív fejlesztése, a modern társadalom különféle színterein gyakorolt nyelvhasználati módok tanítása, illetve a nyelvhasználat változatos tanulói tevékenységekre épülő, folyamatos gyakoroltatása. A tanulási tartalmak feldolgozása megteremti a különféle kommunikációs helyzetekben való aktív részvétel gyakorlásának, valamint a z önálló tanulás és önművelés képesség- és szokásbeli alapjainak a feltételeit. A különféle kommunikációs helyzetekhez kapcsolódó tevékenységek kedvező feltételeket teremtenek az önálló tanulás képességeinek célirányos fejlesztéséhez, az ismeretfeldolgozás kulturális technikáinak megismeréséhez és gyakorlásához. A nemzeti alaptantervben meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok eredményes megvalósulásához is. Az irodalmi nevelés kialakítja és fejleszti a művekkel folytatott aktív párbeszéd képességét. Elsődleges feladata az olvasás megszerettetése, az olvasási kedv felkeltése és megerősítése. Az irodalmi műveltség megalapozásához a szövegolvasáshoz kapcsolódó szövegelemző és értelmező együttgondolkodás, egymás véleményének megismerése, a saját gondolatok kifejtése, valamint az irodalmi szövegekkel kapcsolatos tapasztalatszerzés, az esztétikai, erkölcsi értékek felfedezése, érzelmileg is megalapozott befogadása nyit utat. A fejlesztés eszköze a tanulói aktivitást feltételező, integrált szemléletű változatos tevékenység-rendszer, melynek középpontjában a szóbeli és írásbeli szöveg megértése, valamint a szó-és írásbeli szövegalkotás áll. Ebben a folyamatban - miközben megalapozást nyernek, fejlődnek, tökéletesednek a kommunikáció különféle (verbális, nem verbális, képi, hangzó, elektronikus) módjai célirányosan fejleszthetők az önálló tanulás képességei, és természetes feladathelyzetekben nyílik lehetőség a digitális kompetencia fejlődésének megindítására és értelmes aktivizálására. A különböző anyanyelvi kompetenciák fejlesztéséhez felhasznált feladatok szövegkörnyezete és a szövegértés fejlesztéséhez feldolgozott olvasmányok szöveganyaga modellként szolgál az igényes anyanyelvhasználat elsajátításához, gazdag terepet kínál az anyanyelvi tapasztalatszerzéshez és feltételt teremt az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség élményszerű megalapozásához. A különféle funkciójú és témájú szövegek tartalmi elemzése során gazdagodik a tanulók világról való tudása, értékes társadalmi tapasztalatok birtokába jutnak (pl. a családról, a hazáról, a munkáról, az alapvető em- 16

17 beri kapcsolatokról), mely fejleszti erkölcsi értékrendjüket, megindítja nemzeti azonosságtudatuk megalapozását, növeli szociális érzékenységüket, természeti környezetük iránti felelősségüket. A kerettanterv adaptív pedagógiai megalapozottságából szükségszerűen következik a differenciálás preferenciája a tanulásirányításban, mely kedvező feltételt teremt a befogadható sajátos nevelési igényű tanulók eredményes fejlesztéséhez, együttneveléséhez is. A tanulás folyamatában követelmény a differenciált tanulásirányítás, a kooperatív technikák és a drámapedagógia alkalmazása. Ezek feltételt teremtenek a tanuláshoz való pozitív viszonyulás megerősödéséhez, megkönnyítik a kapcsolatteremtést, az együttműködést, egymás elfogadását és kialakítják a segítségadás természetes és célravezető módjait, gyakorlóterepet kínálva a szociális és állampolgári kompetenciák fejlesztéséhez és az élethosszig tartó tanulás megalapozásához évfolyam fejlesztési céljai feladatai A kisiskolás korosztály anyanyelvi nevelésének célja, hogy az iskolába kerülést megelőző nyelvi tapasztalatokra építve megindítsa a gyerekek anyanyelvi tudatosodásának folyamatát, megalapozza annak a későbbiekben kiteljesedő igényes és működőképes eszközi használatát. A fejlesztés eredményeképpen a spontán anyanyelvhasználat a kezdő iskolaszakasz végére egyre tudatosabbá válik. Az új nyelvhasználati módok megtanulásával kiszélesedik a nyelvi tevékenységek köre, gazdagodik eszköztára, pontosabbá válik a megértés és a kifejezés, és differenciálódik az információs forrásokhoz való hozzáférés feltételrendszere. Az alapozásban kitüntetetten épít a tanulók tapasztalatszerzésére, a fogalmak tartalmának lassú érlelésére, az értelmes és fejlesztő célú gyakoroltatásra. Az olvasás-és írástanulás kezdő időszakában kiemelt szerepet szán a cselekvéses tanulásnak. Az anyanyelvi kompetencia alapozása és fejlesztése a szövegértés-szövegalkotás tevékenység-rendszerébe ágyazva valósul meg. A nyelvtan tanítása a korosztály értelmi fejlődésének jellemzőihez igazodik. Az ismeretszerzés e területen nem a leíró nyelvtan rendszerére épül, hanem kommunikációs helyzetekben, a kommunikációs szándék és a közlésben betöltött szerep szempontjából vizsgálja a nyelv alkotó elemeit, irányítja a nyelvhasználat tudatosításának és igényessé fejlesztésének folyamatát. Így a nyelvtani fogalom meghatározások és a szabályok bevésése helyett a képességfejlesztés kerül a tanulási folyamat középpontjába, melyben a megfigyelésé, a tapasztalásé, a problémamegoldó feladathelyzetekből kiinduló, készségeket fejlesztő gyakorlati tevékenységé a vezető szerep. Ily módon a gyerekek az elemi szintű anyanyelvi ismereteikhez egy sokrétű és elnyújtott tapasztalatszerző tevékenység eredményeképpen jutnak, mintegy felfedezik azokat, és - az eddig megszokott gyakorlattól eltérően - az ismeretek absztrakt szintre emelkedése (pl. a szó-fajtan, mondattan), kiteljesedése, rendszerezése majd a későbbi iskolaszakaszokban történik meg. A bevezető és a kezdő iskolaszakaszban a biztonságos nyelvhasználat megalapozását támogató tapasztalatszerzés fő nyelvészeti témái a hangtan és a stilisztika területéről származnak: a beszéd-hangok és a beszéddallam, valamint a szavak és kifejezések jelentése, stílusértéke, mondattá szerveződése a vizsgálódás fő terepe, mely lehetőséget kínál alapvető nyelvhelyességi és helyesírási szabályszerűségek felismeréséhez és gyakorlásához, jó alapokkal támogatja a szövegértés és szövegalkotás képességének fejlődését. Mivel az anyanyelvi tapasztalatszerzés feltételeit a beszéd, az olvasás-szövegértés és az írás-íráshasználat kínálja a legtermészetesebben, az anyanyelvi fejlesztés feladatai nem elkülönülten, önálló területet alkotva jelennek meg, hanem ezeknek a fejlesztési területeknek a tartalmába integrálódnak. 17

18 A kerettanterv pedagógiai koncepciója megköveteli, hogy a tanulási tempó a gyerekek aktuális fej lettségéhez és fejlődési jellemzőihez igazodjon. Pl. a tanító szükség szerint nyújtsa meg a nyelvi tevékenységek tanulásának alapozását, és a fejlesztés kritikus pontjain hosszabb fejlesztő szakaszokat iktasson be a tanulási folyamatba. Ezzel megelőzheti a korai tanulási kudarcok kialakulását, ébren tartja és fejleszti a tanulási motiváltságot és feltételt teremt a sajátos nevelési igényű tanulók eredményes együtt neveléséhez. Sikeressége szoros kölcsönhatásban áll a többi műveltségterület tanításával: meghatározza tanításuk eredményességét, de az ott folyó tanulás jótékonyan vissza is hat az anyanyelvi kompetenciák fejlődésére. Kapcsolódása az ember és társadalom, a művészetek, valamint az informatika műveltségterülethez kitüntetett szerepű. Napi gyakoriságú fejlesztő tevékenységek Az anyanyelvi képességek fejlesztésének komplex rendszerében tanéveken átívelő, napi rendszerességgel ismétlődő tevékenység a beszélgető kör, a mindennapi mesemondás és a ritmust érzékeltető versmondás. E fontos nevelési eszközök a közös élmény erejével, a csoport és a csoporttagok életével kapcsolatos őszinte beszélgetésekkel alapozzák a szociális kompetenciák fejlődését (közel hozzák egymáshoz a gyerekeket, fokozzák összetartozásuk érzését), oldott légkört teremtenek a tanuláshoz, keretet adnak a szóbeli kommunikáció (a beszéd, a szóbeli szövegértés), a kognitív képességek és az erkölcsi érzék fejlődéséhez. Általános alapozás Ez a fejlesztési terület az írásbeli nyelvhasználat elsajátítását készíti elő, alapozza meg. Az e területen folyó alapozó munka folyamatában különösen kitüntetett szerepe van a differenciálásnak, a személyre szabott fejlesztésnek, mert ez teremti meg a feltételét annak, hogy a gyerekek akkor kezdjék el az olvasás és az írás jelrendszerének elsajátítását, amikor arra már felkészültek, és olyan tempóban haladjanak a tanulás folyamatában, amelyik leginkább megfelel egyéni fejlődésüknek, fejleszthetőségüknek, amelyik igazodik sajátos nevelési igényeikhez. Beszéd beszédértés szóbeli szövegalkotás A fejlesztés középpontjában ezen a területen az igényes szóbeli kommunikáció megalapozása áll. Az egyéni, a páros és a csoportos beszédhelyzetekben a gyerekek anyanyelvi tapasztalatok birtokába jutnak, kipróbálhatják alakuló kommunikációs képességeiket, az önkifejezés szóbeli formáit, nyelvhelyességi szabályokat ismernek meg és alkalmaznak, továbbfejlesztik szókincsüket, aktivizálják verbális és nem verbális eszköztárukat. Olvasás - az írott szöveg megértése Az olvasás, az írott szöveg megértése kiemelt fontosságú kulcskompetencia, melynek fejlettsége, a tevékenység kedveltsége meghatározza a diákok tanuláshoz való viszonyát, későbbi iskolai pályafutásának sikerességét, s mint az önálló tanulás alapvető összetevője, kihat felnőtt életük alakulására, a kultúrából való részesedésük minőségére is. A kezdeti olvasási sikerek meghatározó erejűek az olvasással kapcsolatos pozitív viszonyulások alakulására. 18

19 Az olvasástanulás célja kezdettől fogva az, hogy a gyerekek érdekeltek legyenek az olvasottak megértésében, az első próbálkozásoktól kezdve keressék az elolvasott szó, szókapcsolat, mondat vagy szöveg értelmét. Olvasásuk a fejlesztés eredményeképpen egyre jobban működő eszközzé váljon irodalmi élmények megszerzéséhez, az írásos információhordozók használatához és kiszolgálja önálló tanulási, információszerzési, művelődési igényeiket. Az eszköz szintű olvasás feltétele a jó olvasási technika, melynek fejlesztő eszköze a hangos olvasás, míg a valóságos szövegértéshez a tanulóknak néma olvasás útján kell megismerkedniük a szöveggel. Az olvasástanuláshoz felhasznált szövegeknek a tanulók olvasási készültségéhez kell igazodnia. Írás íráshasználat- írásbeli szövegalkotás Az írás megtanulásával olyan írásbeli kommunikációs eszköz birtokába jutunk, melyet gondolataink közvetítésére, információk rögzítésére használunk. A fejlesztés arra irányul, hogy a jelrendszer biztonságos elsajátítására építve jól működő, lendületes és olvasható, tetszetős kézírás alakuljon ki, tehermentesítve ezzel az értelmi erőket az írás technikai kivitelezésének felügyelete alól. Az írás eszközzé válásának ideje a legkorábban a harmadik iskolai év végére tehető. Addig szükség van a célirányos és rendszeres írásgyakorlásra. Az írástechnika elsajátítása elsősorban az írásmozgás kiművelését, automatizálódását jelenti, de természetesen kapcsolódik az írás helyességének fejlesztéséhez is, mert jó alkalmat teremt a felismert helyesírási szabályszerűségek, a megszerzett anyanyelvi tapasztalatok hasznosításához, rendszeres alkalmazásához. A helyesírás fejlesztésének lényege, hogy a gyerek minél többször találkozzon a helyes szóalakkal és írja le azt. Ezért az írástevékenységekben elsősorban a másolás és az emlékezetből írás különféle változatai kapjanak elsőbbséget. A tollbamondásra írás nem a helyesírás megtanulásának, sokkal inkább a fejlődés nyomon követésének eszköze legyen, mely átvezető lépcsőfok az akaratlagos írás helyességének kifejlődéséhez. A jól kimunkált írástechnika és helyesírási készültség teremti meg az írásbeli szövegalkotás eszközi alapját. E nélkül a gyerek nem tudja figyelmét a gondolatközlésre, az akaratlagos írás tartalmi kritériumaira irányítani. Az írásbeli szövegalkotás tanulása szorosan kapcsolódik a szövegolvasáshoz, hiszen az olvasmányok szövege példát ad a szövegformák megfigyeléséhez, a gondolatok nyelvi megformálásához, a téma kifejtésének megoldásmódjaihoz, a gondolatok elrendezéséhez, a nyelvi eszközök használatához, stb., az olvasás bővíti, aktivizálja a szókincset. A szöveg részletei felhasználhatók stilisztikai gyakorlatokhoz, tartalmukhoz pedig számtalan szövegalkotási feladat kapcsolható. Az írásbeli szövegalkotás fejlődését a legjobban a szöveges értékelés támogatja évfolyam fejlesztési céljai feladatai Minden műveltségi területen, de a magyar nyelv és irodalom műveltségi területen különösen nagy gondot kell fordítani az értő, majd értelmező, később a kritikai és a kreatív olvasási képesség fejlesztésére. Az anyanyelv az emberi kommunikáció, a gondolkodás és a tanulás előfeltétele és legfőbb közege. Az 19

20 irodalmi nevelés megérteni, beszélni, írni, gondolkodni tanít, ezzel valamennyi tantárgy tanulását segíti. Ugyanakkor az anyanyelvi kompetencia valamennyi műveltségi terület feladata. Ebből következik a műveltség terület tanításának alapvető célja a jövendő tanulmányokhoz szükséges és a felnőtt életben használandó olvasni és írni tudás (szövegértés, szövegalkotás) gondozása és továbbfejlesztése, az anyanyelvi szókészlet és a nyelvtan alapos megismertetése a tudatos és kreatív nyelvhasználat érdekében, a biztos kommunikációs készség elsajátítása a tanulás tanítása a társas együttműködésben való részvétel elsajátítása a hagyományos és a digitális csatornákon keresztül érkező jelek befogadása, értelmezése és megválaszolása az élethosszig tartó tanulás képességének elsajátítása az olvasási kedv felkeltése A diákok az iskoláztatás e négy évében igen nagy lépést tesznek a szociális érésben, az önmagukra eszmélésben, kortársaik megismerésében, környezetük összefüggéseinek megértésében, átélhetik a magyar nyelv és a magyar kultúra elválaszthatatlanságát. Az anyanyelv kellő színvonalú ismerete ugyanakkor alapul szolgál más nyelvek megismeréséhez és elsajátításához, amely lehetővé teszi az egyén számára az európai nemzetek és az emberiség közösségében való kommunikációt. Ennek feltétele az optimálisan fejlett és használható olvasáskészség (olvasástechnika) birtoklása. Az alapozó szakaszban (5 6. évfolyam) az e téren lemaradt tanulókat a lehető legintenzívebb módszerekkel és munkaformában kell felzárkóztatni, ugyanis ennek hiányában a tanulók nem képesek a magasabb olvasási szinteket elérni. Az alapozó szakasz (5 6. évfolyam) folytatja és továbbfejleszti az előző két szakaszban (1 2. és 3 4. osztályban) kialakult szóbeli és írásbeli képességeket: a beszédértést, a szóbeli önkifejezést, a szóbeli és az írásos szövegműfajok megértését, az írást, a sokirányú kreativitást. Továbbá a legkülönfélébb irodalmi és nem irodalmi szövegek feldolgozásával bevezeti a gyermekeket a magyar nyelv rendszerébe, amely elősegíti az anyanyelv használatának megértését. Megismerteti a magyar irodalom néhány összetettebb emberi kapcsolatokat megjelenítő, nagyobb lélegzetű klasszikus művével. Ezáltal építi tovább a gyermek társas nyelvhasználati, fogalmi gondolkodásbeli, érzelmi, ízlésbeli, erkölcsi képességeit és műveltségét. A 7 8. évfolyam már a következő, középfokú iskolafokozat tanulmányait is tekintetbe veszi. A művelődési szokások és alapszerkezetek ebben az életszakaszban alakulnak ki. Mind a nyelvi, mind az irodalmi nevelés feladata a diákok érzelmi, szociális és intellektuális érésének támogatása. Erre a nyelvhasználati, a grammatikai, a jelentéstani témák és az irodalmi olvasmányok adnak módot. Fontos feladat az emberi kommunikáció sajátos formájának megszerettetése, közlésformáinak, kifejezési módjainak a megismertetése. Az irodalmi művek olvasása és értelmezésének elsajátítása, gyakorlása képessé teszi a tanulókat az esztétikai, morális és kulturális értékek befogadására. Fejleszti a kritikai érzéküket, empátiájukat; segíti őket abban, hogy megértsék az emberi, társadalmi problémákat, tudatosabbá váljon az önmagukhoz és a környezetükhöz való viszonyuk. 20

21 A változatos tevékenységformákban folyó feladatvégzéssel (csoport, páros, egyéni stb.) az ismeretszerzésen és a képességek fejlesztésén kívül fejlődik konstruktív magatartásuk, szociális kompetenciájuk is. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása A társas-társadalmi együttműködéshez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztése. A kulturált nyelvi magatartás kialakítása, a szituációhoz, a címzetthez, a témához való rugalmas alkalmazkodással, a partnerekkel való együttműködés képességének fejlesztése, mely megköveteli a tanulótól a másik ember beszédének gondolati, értelmi tartalmára való odafigyelést. A szóhasználat, a mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezőeszközök (testbeszéd) összehangolása. A különféle beszédműfajok felfogása és alkalmazása, a konfliktus fölismerési és kezelési képességének fejlesztése, valamint az életkorban elvárható kritikus magatartásnak a kialakítása a manipulációs szándékokkal szemben. A szöveg jelentésére és stílusára vonatkozó ismeretek alkalmazása szóbeli szövegalkotásban, a szöveg megértésében, elemzésében. A kommunikáció lényegének és tényezőinek megértése. Az életkornak megfelelő tájékozottság a médiumok szerepéről az egyén és a társadalom életében, valamint a leggyakoribb tömegkommunikációs műfajok kifejezésmódjának megismerése. Mások számára is érthető, nyelvileg igényes és helyes beszéd, megfelelő artikuláció, beszédtempó, hangsúly, hangmagasság, hangerő, hanglejtés és szünettartás alkalmazása. A testbeszéd és a mondandó kifejező összehangolása. Rövid terjedelmű memoriterszövegek (versek, rövid prózarészletek) kifejező elmondása. Olvasás, írott szövegek megértése Az életkornak megfelelő tempójú, minél teljesebb megértést biztosító hangos és néma olvasás kifejlesztése. A nyelvi eszközök és a jelentés kapcsolatának megfigyelése, felfogása, a különféle tartalmú és rendeltetésű, a mindennapi életben és az iskolai tanulmányokban előforduló élőszóbeli és írott szövegek (magáncélú, hivatalos, publicisztikai, tudományos és szépirodalmi) szerkezetének, jelentésrétegeinek fokozódó önállóságú felfogása, befogadása és kritikája. Feladatok a szövegáttekintésre, a lényeg kiemelésére, adatkeresésre, kérdésekre adandó válaszként részletek kiemelésére, ok-okozati összefüggés fölismerésére, a szöveg tömörítésére, vázlatírásra, jegyzetelésre. A kreativitás fejlesztése válogató olvasással, előremondással (jóslással), megbeszéléssel, átalakítással, kiegészítéssel. A leírás különféle kifejezőeszközeinek megfigyelése nem irodalmi művekben. A gyakoribb tömegkommunikációs műfajok elemzése, jelentésének kibontása, hatáskeltő eszközeinek fölismerése, megnevezése, értékelése tanári segítséggel. A tájékoztató és a véleményt közlő műfajok elkülönítése: hír, tudósítás, cikk, kommentár; riport, interjú. Az aktív és passzív szókincs folyamatos gazdagítása, az alapvető helyesírási szabályok készségszintű alkalmazása. Tájékozódás a tankönyvi szövegben: a tagolás, a betűtípusok, a betűméretek, a szöveg képének megfelelő értelmezése. 21

22 Rövidebb terjedelmű (min. 200 szavas) szépirodalmi, ismeretterjesztő és dokumentumszövegek önálló feldolgozása vázlatírással, lényegkiemeléssel, öszszefoglalással. Vélemény szóbeli megfogalmazása a szöveg tartalmával kapcsolatban. Információ-visszakeresés a szövegből kérdések, Írás, szövegalkotás Az írástechnika továbbfejlesztése másolással, tollbamondással, emlékezet utáni írással. A tanulási igényeknek megfelelő, rendezett írásmód, megfelelő írástechnika, olvasható betűformák, rendezett, esztétikus íráskép kialakítása Az anyanyelvi normákat követő helyesírás begyakorlása. A korábban tanult helyesírási ismeretek alkalmazása fogalmazásokban. A szöveg jelentésére és stílusára vonatkozó ismeretek alkalmazása írásbeli szövegalkotásban. Szövegalkotási feladatok írásban: elbeszélés adott téma, szempont alapján és terjedelemben (pl. tetőpontos, időrendi szerkezetben); leírás készítése megfigyelt tárgyakról, jelenségekről azonosságok, különbségek összevetésével, lényeges és lényegtelen vonások elkülönítésével; jellemzés készítése csoportmunkával és önállóan családtagokról, ismerősökről. A szemléletesség nyelvi eszközeinek alkalmazása. Tapasztalatszerzés a mindennapi élet alapvető hivatalos műfajainak (kérdőív, nyugta, kérvény, önéletrajz) megfogalmazásában. Ismertetés, könyvajánlás, kritika írása irodalmi művekről különféle idézési módok alkalmazásával. Önálló véleménynyilvánítás mindennapi helyzetekről, olvasmányélményekről. Önálló problémafelvetés, források kiválasztása, többféle forrásból gyűjtött anyag válogatása, feldolgozása. A tanulási képesség fejlesztése Az alapműveltség elsajátításához szükséges információk megszerzésének és feldolgozásának csoportos és egyéni technikái (szövegáttekintés, lényegkiemelés, adatkeresés, kérdésekre adandó válaszként részletek kiemelése, ok-okozati összefüggés fölismerése, szövegtömörítés, vázlatírás, jegyzetelés), ezek megismerése és használatuk gyakorlása. A verbális és vizuális információ együttes kezelésében való jártasság kialakítása. A könyvtári munka megismertetése. Tapasztalatszerzés a segédkönyvek, a szak- és ismeretterjesztő irodalom használatában, ismeretek az anyaggyűjtés és -rendezés módszeréről, a forrásfeldolgozás és az idézés etikai és formai követelményeiről. Segédkönyvek, a korosztálynak készült szótárak, lexikonok használata ismeretlen kifejezések magyarázatára, személyekhez, témákhoz kapcsolódó adatok gyűjtése a tanult anyag bővítésére. Források azonosítása (szerző, cím, kiadó, a kiadás helye, éve), rövid följegyzés készítése a felhasznált könyvekről. A modern technológián alapuló információhordozók megismerése. Érvek, bizonyító erejű példák gyűjtése az interneten, rendszerezésük vázlat és jegyzet készítésével különféle, más tantárgyakat is integráló témákból. Tantárgyi gyűjtőmunka, az adatok elrendezése, a gyűjtött anyag felhasználása pl. szóbeli és írásbeli beszámolóban. Hivatkozás a forrásra az idézés megfelelő módjával. 22

23 Egy téma önálló vagy csoportos feldolgozása: problémafelvetés, forrásválasztás és feldolgozás segítséggel. Beszámoló készítése szóban vagy írásban, hivatkozás a forrásra az idézés megfelelő módjával. Különböző tanulási stratégiák és módszerek megismerése. Egyéni tanulási stratégiák és technikák megválasztásának szempontjai. Ismeretek az anyanyelvről A mai magyar nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvtani ismeretek megszilárdítása a felismerés és megnevezés, majd a fogalmi meghatározás szintjén. A nyelv rendszerére vonatkozó tudás önálló, biztonságos alkalmazásának fejlesztése mind az írásbeli, mind a szóbeli megnyilatkozásokban. Önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal. Egynyelvű szótárak, diákoknak szánt kézikönyvek használata. Az egyéni nyelvhasználat továbbfejlesztése az irodalmi művek jobb megértése, valamint az idegen nyelvek tanulásának könnyebbé tétele végett. A nyelvszemlélet gazdagítása a magyar nyelv sajátosságainak, szépségeinek fölismerésével, tudatosság és felelősségérzet a nyelvhasználatban. A nyelvi kultúra fejlesztése, amely megalapozza a tanulók sikeres szocializációját, hozzájárul megfelelő önértékelésük kialakulásához, önbecsülésük fejlesztéséhez. Nyelvhelyességi kérdésekben való tudatos döntés és a helyesírási biztonság továbbfejlesztése. Ismeretek az irodalomról A költői nyelv sajátosságainak megfigyelése, megértése, összevetése különféle köznyelvi, nem irodalmi formákkal. Irodalmi művek feldolgozásakor annak átélése, hogy a nyelvi kifejezésmód szoros kapcsolatban áll a mű jelentésével, hatásával, esztétikai karakterével. Az alsó tagozatban elsajátított ismeretekre építve a műalkotások megértéséhez szükséges elemi ismeretek megszerzése. A költői nyelv sajátosságainak megfigyelése, megértésének megalapozása és fejlesztése. A tanulók életproblémáival, érdeklődésével rokon kérdéseket tárgyaló művek közös értelmezése, megvitatása. Az irodalmi művekben megjelenített élethelyzetek, érzelmek, problémák iránti érzékenység. A magyar és az európai, valamint a világirodalom egy-egy kiemelkedő korszakának, néhány alkotójának és művének befogadása és értelmezése. A különböző műfajok tartalmi és formai sajátosságainak megismerése. Azonos témák más-más műfajú megjelenítése. Azonos motívumok megfigyelése és összevetése különböző művészeti ágakban. Az irodalmi művek jobb megértése és a kommunikációs képességek fejlesztése drámajátékkal, dramatizálással és színdarabok előadásával. Érzelmek, gondolatok megjelenítésének megfigyelése irodalmi művekben, a tapasztalatok megbeszélése, a vélemények összehasonlítása különféle műfajú olvasmányélményekkel kapcsolatban. 23

24 A fejlesztés várható eredményei 4. évfolyam végén Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás A tanuló értelmesen és érthetően fejezi ki gondolatait. Használja a mindennapi érintkezésben az udvarias nyelvi fordulatokat. Beszédstílusát beszélgető partneréhez igazítja. Bekapcsolódik csoportos beszélgetésbe, vitába, történetalkotásba, improvizációba, közös élményekről, tevékenységekről való beszélgetésekbe, értékelésbe. A közös tevékenységeket együttműködő magatartással segíti. A tanuló beszélgetés közben az elfogadott illemszabályok szerint reagál a hallottakra, figyel társaira. Beszéde érthető, hangerejét a helyzethez igazítja. Megért egyszerű metakommunikációs jelzéseket. Követi a hosszabb szóbeli magyarázatokat. Jegyzet, vázlat segítségével beszámol megfigyeléseiről, olvasmányairól, eseményekről. Versmondás, mesélés, prózai szövegmondás közben alkalmazza az értelmi szünettartást, kapcsolatot tart a hallgatósággal. Olvasás, szövegértés Másfél oldal terjedelmű életkorának megfelelő szöveget megért néma olvasás útján. Megjegyzi és megnevezi olvasmányai írójának nevét. Önállóan elolvas egy nagyobb terjedelmű irodalmi művet, és azt tanítója irányításával feldolgozza. Tanulási tevékenységét fokozatosan növekvő időtartamban (kb perc) képes tudatos figyelemmel irányítani. A könyvekben, gyermekújságokban a tartalomjegyzék segítségével eligazodik. A memoritereket szöveghűen mondja el. A tanuló felolvasása értelmes, értelmező. Az önállóan elolvasott szöveget saját olvasata szerint értelmezi. Segítséggel mélyebb összefüggéseket is felismer, következtetésekhez jut. Reflektál az olvasottakra. Az olvasottak lényegét tömören és kibővítve is elmondja. Önállóan keres könyvet a könyvtári szabadpolcon. Eligazodik táblázatokon, grafikonon. Önállóan használja az ismert kézikönyveket. Írásbeli szövegek alkotása Adott vagy választott témáról 8-10 mondatos fogalmazást készít a tanult fogalmazási ismeretek alkalmazásával. A tanuló adott vagy választott témáról koherens írásbeli szöveget alkot, igényes nyelvhasználatra törekszik. Elektronikus üzeneteket fogalmaz. Szövegeket, esztétikus formába rendez. Szöveghez magyarázó ábrát, táblázatot, grafikont készít. Írásmunkáit ellenőrzi, javítja, ehhez használja a helyesírási szótárt. 24