Újabb Matolcsy javaslat - 96 milliárd forinttal n het az idei deficit :55

Átírás

1 1 / :21 BEFEKTETÉS DEVIZA/KÖTVÉNY INGATLAN MAKROGAZDASÁG ZSDE VÁLLALATOK Itt vannak a legújabb megszorítások - Ez fájni fog! :55 A Nemzetgazdasági Minisztérium péntek kora esti közleményében részletezte a kormányf által már belengetett harmadik megszorító csomagot a 2013-as évre. Ezek szerint a kormány még 90 milliárd forintos egyenlegjavításról döntött, ennek keretében az energiaszolgáltatók jövedelemadóját 50%-ra emeli, a közmûvezetékek adóját központi adóként határozza meg. A közleményb l az is kiderül, hogy "a bankadót végleges adónemként rögzíti a 2013-as mértéken". Ez azt vetíti el re, hogy a bankok különadója végleg megmarad. Fontosabb részletek Harmadik, összesen 90 milliárd forintos egyenlegjavító csomagról döntött a kormány Az energiaszolgálgatók adóterhelése a jelenleg tervezett 30%-ról 50%-ra emelkedik, vagyis a 19%-os társasági adókulcs mellett a Robin Hood-adó kulcsa 31%-ra növekszik. A közmûadó központi adónem lesz jövõre, ami plusz 30 milliárd forintot hoz. 10 milliárd forinttal nõ a Szerencsejáték osztalékelvonása. 10 milliárd forinttal többet akar beszedni a kormány az on-line szerencsejáték megadóztatásából. A bankadót végeleges adónemként rögzíti a 2013-as mértéken. A bankadó fenntartása tartósíthatja az egyre károsabb hitelleépítést. Tovább csökkenhet a beruházási aktivitás, ami rombolhatja a potenciális növekedést. Fontos gazdasági szerepl kkel semmisült meg a bizalmi viszony kialakításának lehet sége, ami a többi ágazat üzleti környezetbe vetett bizalmát is rombolja - további növekedési áldozatokat jelentve. Újabb Matolcsy javaslat - 96 milliárd forinttal n het az idei deficit :55 Egyebek mellett az önkormányzati hitelek átvállalásával, az el törlesztésükhöz biztosított támogatással, az MNV hatékonyabb forrásbevonásával, illetve a Kossuth tér átalakításával indokolta a nemzetgazdasági miniszter a pénteken az Országgy lésnek benyújtott, az idei költségvetést módosító javaslatát, amely a f számokon ugyan változtat, de az uniós elszámolású ESA-egyenlegen nem. tovább a cikkhez... 6: :25 A péntek délutáni közleménnyel a kormány hat hét alatt három költségvetési kiigazító csomagot ismertetett. Matolcsy György el ször október 5-én jelentette be egy 397 milliárd forintos intézkedéssorozatot, majd október 17-én egy újabb 367 milliárdos pakkot. Most egy hónappal kés bb pedig további 90 milliárd forintos kiigazításról döntött. Ezek együttes bruttó hatása 854 milliárd forint. Az on-line szerencsejáték megadóztatásáról szóló jogszabályt még nem nyújtotta be a kormány a parlamentnek (a közigazgatási minisztériumé ez a feladat), vagyis a pontos törvényjavaslat nem ismert arra

2 2 / :21 vonatkozóan, hogy a kormány hogyan adóztatná meg ezt a területet. Korábban október elsején merült fel az on-line szerencsejáték megadóztatása, amikor a kormány bejelentette: a pénznyer játékautomaták mûködtetésének teljes megszüntetését kezdeményezik és az így kies költségvetési bevételt pótolja a kormány az on-line szerencsejáték megadóztatásából. Akkor milliárd forintos remélt bevételi összegr l beszélt Lázár János. A mostani bejelentés szerint ehhez jönne még további 10 milliárd forint. A tervezett milliárdos forintos bevételi összeg teljesülését jelent s kockázatok övezik.

3 3 / :21 Elsorvaszthatja a bankadó a hitelezést :24 A költségvetési számítások alapján évi mintegy 144 milliárd forintra rúgó bankadó teljes összegének 2014-es (és azt követ ) fenntartása érinti a bankok hosszú távú üzleti terveit is. Igaz, ilyenek eddig is csak legfeljebb nagyon magas politikai kockázat mellett megjegyzéssel íródtak. A bankadó fenntartásának következményei összességében nagyon súlyosak lehetnek: - A bankszektor európai összevetésben példátlan mértékû, túlzott adóterhelése rontja, s t a bankok nagy része esetében ellehetleníti a bels t keképzést, amely a hitelezés növekedésének természetes feltétele lenne. Az adófizetés a bankok többsége esetében közvetlenül a t ke terhére történik. - Több banknál is újabb (immár folyamatos) anyabanki t keemelést tehet szükségessé, ám a t kebevonás rendkívül alacsony megtérülése következtében az anyabankok csak a mûködés fenntartásához szükséges minimális t kével láthatják el leánybankjaikat. A 72 milliárd forintos adóemelés (felezés helyett a teljes összeg fenntartása) 8%-os t kekövetelménnyel számolva potenciálisan 900 milliárd forintnyi hitelkihelyezést l fosztja meg évente a magyar gazdaságot. - A finanszírozói bizalom rombolásával tovább csökken a hazai bankok küls finanszírozása is, ezért felgyorsulhat a hitelleépítés (deleveraging) és a jelenleg közel 120%-os hitel/betét arány gyorsuló ütemben csökkenhet tovább. - Mivel a gazdaság alternatív finanszírozási csatornái a banki hitelezéshez képest hagyományosan csökevényesek, a bankszektor prociklikussága nagy, és tovább n het: a GDP-változást már jelenleg is évi közel 2 százalékponttal veti vissza. - A 100%-hoz közelít hitel/betét aránnyal mûköd magyar bankszektorban az említett tartós deleveraging immár er ltetetté és túlzottá válhat, indokolatlanul és (hosszú id kre visszafordíthatatlanul) rombolva a termel kapacitásokat, és ezzel a potenciális növekedést.

4 4 / :21 A bankadó a jelenlegi helyzet alapján anakronisztikus konstrukció: alapja még mindig a bankok év végi korrigált mérlegf összege (vagyis nem veszi figyelembe az alkalmazkodást). Kulcsával a nagyobb hitelintézeteket bünteti: az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék, az e feletti összegre 0,53 százalék. Az egyes bankok adóterhelése (lásd a fenti ábrát) csökkent tételek (kedvezmények) híján 2014-t l (és nagyjából addig is) a 2010-es szinthez lesz hasonló. Üzent ezzel az EU/IMF-párosnak is :11 A mostani csomagjával a kormány egyértelmû üzenetet küldött a nemzetközi szervezeteknek is, amelyekkel egy éve áll tárgyalásban egy új hitelkeretr l. A csomag szerkezete ugyanis ellentétes az EU/IMF-páros álláspontjával, akik rendre azt javasolták, hogy a költségvetés egyensúlyát ne növekedésromboló lépésekkel állítsa helyre a kormány. Ez még inkább megkérd jelezheti az IMF-megállapodás létrejöttét, hiszen a hiánycsökkentés fenntarthatósági kockázatai jelent sen emelkedtek. Negatívan hat a MOL-ra a Robin Hood adó felrobbanása :04 A MOL Magyarországio tevékenységei után 19%-os társasági adót fizet, illetve az úgynevezett Robin Hood adó címén további 8%-os kulccsal adózik. Az már korábban ismertté vált, hogy az összességében 27%-os szint jöv re 30%-ra emelkedik, melyet a legfrissebb információk szerint a kormány 50%-ra emelne. Ez természetesen igen jelent s növekedés, ami vélhet en a MOL számaira is hatással lesz, viszont egyel re igen nehéz megmondani, hogy pontosan mekkorával. A bejelentés szerint az 50%-os adókulcsot a Robin Hood adó kulcsának 11%-ról 31%-ra való emelésével érnék el, amivel közel triplázódó teher érheti a MOL-t (s t, a jelenlegi 8%-os kulcshoz képest még ennél is nagyobb a növekedés). A Robin Hood adót a magyar egységek után, a magyar számviteli elvek szerint elkészített jelentés nyeresége alapján fizeti a vállalat. Mivel az elemz k csak a konszolidált profitszámra adnak becslést, és számos adóalapot módosító tétel is hatással lehet a magyar adófizetési kötelezettségre, kalkulációink során a 2010-es és 2011-es évek adószámainak segítségével szemléltetjük, hogy nagyságrendileg mit jelenthet a MOL-nak az adókulcs emelése. A vállalat 2010-ben 4,9 milliárd, 2011-ben 1,5 milliárd forintnyi Robin Hood adót fizetett, melynek több mint triplázódása a MOL-nak nagyságrendileg 19 és 5,8 milliárd forintos befizetési kötelezettséget jelentene. Ez a társaság konszolidált anyavállalati profitszámaihoz képest is már egy észrevehet összeg, annak 18, illetve 3,8%-ára rúg.

5 5 / :21 Megmenekül a 2014-es költségvetés? :52 A kormány mostani bejelentése hatással van a 2014-es (és ezt követ ) költségvetésre is, miután tartósan az eredeti mértékben fennmarad a pénzügyi szervezeteket sújtó különadó, a közmûadó összege is n és az online szerencsejáték megadóztatásából származó bevétel is emelkedik. Ez statikusan kivetítve milliárd forinttal javítaná a 2014-es költségvetés pozícióját, ami GDP-arányosan 0,6%-ot jelent. Ha ezeket a bruttó számokat vesszük figyelembe, a Brüsszel által számolt 2014-es 3,5%-os költségvetési hiány is 3% közelébe csökkenhet. Ez a számítás azonban nem tartalmazza a harmadik csomag dinamikus hatásait (negatív növekedési hatásait) és elcsúszási kockázatait (er teljesen megkérd jelezhet, hogy hogyan jön be plusz 10 milliárd az online szerencsejáték megadózatásából), ezért egyáltalán nem biztos, hogy a mostani bejelentésekkel teljesül a kormány célja, a 3% alatti deficit 2014-ben is. Összességében költségvetési kilátások szempontjából is kedvez bbnek látjuk a harmadik csomag el tti állapotot, (amikor jöv re 3 százalék alatti, 2014-re 3,5%-os hiánnyal számolhattunk), mint a mostanit, amikor a néhány tizeddel kisebb deficit elérését óriási kockázatok övezik a negatív növekedési hatás miatt. A sokadik ígéretszegés :46 Újabb tanúbizonyságát adta a kormány, hogy a bankoknak tett ígéreteit magára nézve semmilyen mértékben sem tartja kötelez nek. Immár a sokadik arculcsapás éri a magyar bankszektort, amelyek közül talán a legnagyobbak a második Orbán-kormány hivatalba lépése óta az alábbiak voltak: októberében a teljes pénzügyi szektort közel évi 190 milliárd forinttal, a bankokat mintegy 140 milliárd forinttal terhel különadó bevezetése (az els rajtaütésszerû intézkedés) szeptemberében a bankszektort közvetlenül összesen több mint 260 milliárd forinttal terhel végtörlesztés lehet vé tétele (a 2011 májusában kötött megállapodás felrúgása) áprilisában a tranzakciós illeték bejelentése, júliusában ennek mintegy 120 milliárd forint értékû bevezetése (a 2011 decemberében kötött megállapodás felrúgása) októberében a tranzakciós illeték kulcsának megduplázása és a bankadó megígért felezésének

6 6 / :21 elmaradása 2013-ra, ezzel újabb közel 190 milliárd forintnyi adóteher bejelentése (a tranzakciós illeték jóváhagyásakor tett ígéretek megszegése) november 16-án annak bejelentése, hogy a bankadó 2014-t l sem felez dik, ami további közel évi 72 milliárd forintos adóterhet jelent a bankszektornak a 2014-ben kezd id szakra. A legújabb ígéretszegés bizonyítéka: "Matolcsy György bécsi csütörtöki megbeszélésén jelezte, hogy a magyar kormány szándékában áll 2014-ben megfelezni a pénzügyi szolgáltatókra kivetett különadót, a bankadót - közölte az MTI kérdésére a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) sajtóosztálya" október 18-án. A fentiek fényében immár tragikomikus lenne olvasni egy sokadik, A Bankszövetség megdöbbenéssel értesült kezdetû közleményt, ami azonban ennél jóval tragikomikusabb, az a kormány mostani bejelentése. Negatív hatás az OTP-re :36 Az OTP 2010 harmadik negyedéve óta összesen közel 87,5 milliárd forintnyi különadót könyvelt el (társasági adó után), az idei bankadó elkönyvelése egy összegben, az els negyedévben történt meg, akkor 29 milliárd forintnyi volt az adózott eredményhatása a különadó fizetésnek. Az elemz k eredetileg azzal számolt, hogy a bankadó 2013-ban a kormány ígéretének megfelel en lefelez dik, 2014-t l pedig közelít majd az Európai Unió több országában alkalmazott bankadó szintjéhez. A mai bejelentés egyértelmûen negatív, a piaci szerepl k azon reménye is szertefoszlott, hogy 2014-t l a szektort a mostaninál valamivel alacsonyabb terhelés sújtja majd. Bár az elmúlt id szakban egyre több elemz csökkentette már az OTP 2013-as és 2014-es adózott eredményére vonatkozó várakozását, a Reuters konszenzusa még mindig igen magas számokat tartalmaz. Az alapján az OTP jöv re 170, 2014-ben pedig 230 milliárd forint körüli nettó profitot érne el, miközben egyes elemzésekben már 130 és 160 milliárd forint körüli profitszámokat láthatunk a következ két évre. Az elemz k többsége tehát még nem számol a pénzügyi tranzakciós illeték és a szinten maradó bankadó hatásaival. A mai bejelentés alapján az OTP eredményét a következ években is 29 milliárd forintos különadó terhelné (adózott eredményhatás), ezt levonva a konszenzusos számokból az OTP 2014-es eredménye több mint 10 százalékkal lehet alacsonyabb a mostani konszenzusnál, nem lennénk azonban meglep dve, ha az elemz k

7 7 / :21 a mostaninál jóval alacsonyabb profitbecslésekkel jelennének meg a következ hetekben. Így módosítja a kormány a közm adót :20 A harmadik csomag egyik lépésér l szóló törvényjavaslat már meg is jelent a parlament oldalán. A közm vezetékek minden megkezdett métere után 100 forint lesz az adó január 1-jét l a közm vezetékek adójáról szóló, a nemzetgazdasági miniszter által pénteken benyújtott törvényjavaslat szerint. Az adó alanya a vezeték tulajdonosa, illetve az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában álló vezeték esetén az üzemeltet. A javaslat szerint mentes az adó alól az állam és a helyi önkormányzat, a legfeljebb 100 ezer méter nyomvonalhosszú hírközlési vezetékkel rendelkez adóalanynak pedig csak az adó 50 százalékát kell megfizetnie. Utóbbiak esetében az adókedvezmény érvényesítése az adóévben igénybe vett csekély összeg (de minimis) támogatásnak min sül. A javaslat szerint adóköteles a víz, a szennyvíz- és csapadékvíz-elvezetési, földgáz-, h - és villamosenergiaellátási, valamint hírközlési vezetékek közterületen futó része, illetve a több fogyasztót kiszolgáló vezetékek közterületnek nem min sül földrészleten elhelyezett része. Nem min sül közm vezetéknek a javaslat alapján az a vezeték, amely kizárólag az egy adott helyrajzi számon nyilvántartott földrészlet használóját szolgálja ki (az a vezetékszakasz, amely a vezetékrendszerr l leágazva jut el az épületig, telekig, illetve az épületen, telken belül fut). Az adókötelezettség a közm vezeték létesítése esetén a tényleges használatbavételt követ év els napján keletkezik, a vezeték használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.

8 8 / :21 Az adó alanya az, aki a naptári év els napján a közm vezeték tulajdonosa, több tulajdonos esetén tulajdoni hányaduk arányában. Az adó alapja a közm vezeték nyomvonalának méterben kifejezett hossza. A javaslat szerint az adóalany egy nyomvonalon lév, azonos szolgáltatás nyújtására alkalmas több közm vezetékét egy vezetéknek kell tekinteni. A javaslat szerint az adó alanya az adókötelezettségét önadózás útján állapítja meg és vallja be, évente március 20-ig. Az adót két egyenl részletben, március 20-ig és szeptember 20-ig kell befizetni. Az adó a központi költségvetés bevételét képezi. Itt vannak a legújabb megszorítások! :28 "A kormány ezen a héten véglegesítette az új magyar adórendszert. A korábbi átmeneti adónemeket kivezeti az adózásból, a bankadót végeleges adónemként rögzíti a 2013-as mértéken, és kivezeti a különadókat, de a társasági adó három kulcsossá válik: 10%-os kedvezményes, 19%-os általános és 50%-os speciális kulcsot vezet be" - tájékoztat a Nemzetgazdasági Minisztérium péntek délutáni közleményében. "A kormány meger sítette, hogy 2013-ra tartja a 2,7%-os költségvetési hiánycélt. Az Európai Bizottság jöv évre adott pozitív el rejelzésében ugyan elismerte, hogy Magyarország képes lesz 3% alatt tartani a költségvetés hiányát, de a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy az ország kikerüljön a 2004-es csatlakozás óta folyamatos túlzott deficiteljárás alól. Ennek érdekében a kormány Bizottság által adott 2,9%-os hiányt újabb intézkedésekkel biztonságosan 2,7%-ra mérsékelte" - olvasható az NGM közleményében. A tárca tájékoztatása szerint "összesen 90 milliárd forint államháztartási egyenleget javító lépésr l döntött, amib l 60 milliárd forint az egyenleg 0,2%-os javítását célozza, további 30 milliárd forintot a tartalékok emelésére fordít, amely összeg akkor kerülhet felhasználásra, ha az Európai Bizottság az újabb intézkedések miatt rontaná a magyar gazdaság jöv évi növekedési el rejelzését". A kormány döntött arról, hogy a 2013-as költségvetési évt l kezdve: - Az energiaszolgáltatók jövedelemadóját 50%-ra emeli, de a 19%-os általános társasági adókulcs és az 50% közötti kulcs közötti adóból levonhatóvá teszi a társaságok által végrehajtott beruházásokat, a 19%-ot meghaladó adótömeg 50%-ának mértékéig. Ez 40 milliárd forinttal javítja a jöv évi költségvetési pozíciót. A Nemzetgazdasági Minisztérium érdekl désünkre egyértelmûsítette, hogy az energiaszolgáltatók adóterhelése emelkedik 50%-ra, vagyis a Robin Hood-adó 31% lesz a korábban tervezett 11% helyett. - A közmûvezetékek adóját központi adóként határozza meg, így a korábbi változattal szemben valamennyi nem-családi tulajdonú vezetékre az ország teljes területén érvényesíti az adónemet. Ez 30 milliárd forinttal

9 9 / :21 javítja a költségvetés évi pozícióját. Az err l szóló törvényjavaslatot egyébként a nemzetgazdasági miniszter már be is nyújtotta a parlamentnek péntek délután. Err l b vebben külön bejegyzésben írtunk. - Emeli a Szerencsejáték Zrt. osztalékelvonásának mértékét. Ez 10 milliárd forint értékben hoz többlet költségvetési bevételt. - Emeli az on-line szerencsejáték adóbevételt további 10 milliárd forint értékben. A kormány újabb döntéseir l jöv hét elején levélben tájékoztatja a Bizottságot és az Unió pénzügyminiszteri tanácsát. A csomag mindenképpen meglepetés. A kormány egy olyan harmadik csomagot fogadott el, amely rövid távon mindössze 0,2%-kal javítja a költségvetés egyenlegét úgy, hogy ennek a lépésnek pozitív elbírálása a túlzott deficit eljárás szempontjából aligha lesz. A kis költségvetési hatáshoz képest azonban a csomag jelent s mértékben tovább rombolja a magyar gazdaság növekedési kilátásait, potenciálját. Üzenetében is kedvez tlen a kiigazító csomag: azt üzeni ugyanis, hogy minden egyes további gazdasági kilátásromlás egyre er teljesebb növekedésromboló intézkedéssel lesz kiigazítva. Az elmúlt három csomag alapján világosan látszik, hogy azok egyre rosszabb szerkezetûek. A harmadik csomag negatív hatásai els re megjósolhatatlanok, de akár jelent sek is lehetnek. A bizalomvesztés óriási lehet, a bankszektor sokadszorra lett becsapva, a már most súlyosan "alulberuházó" energetikai szektor t keállománya tovább avulhat, aminek rendszerkockázatai vannak. Ennek fényében a 0,2%-os költségvetési egyenlegjavulás és elkötelezettség eltörpül amellett a negatív üzenet mellett, amelyet az üzleti szférának küldött a kormány a mai bejelentésével (kritikus ágazatokban a beruházások maradhatnak el). Mindez meger síti azt, hogy rendkívül negatívnak látjuk ezt a csomagot, hiszen hatásaiban és emblematikusan is bizonyítja, hogy a gazdaságpolitika a gazdaság bizonyos szerepl it, valamint az EU/IMF párost nem partnerként, hanem ellenségként kezeli. A nagy cégeket terhelik A csomag tartalma tulajdonképpen nem váratlan Orbán Viktor októberi brüsszeli kijelentései után. Akkor ugyanis a miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy "bankadót emelünk, közmûvagyonadót emelünk, energiaadót emelünk, az online szerencsejáték adóztatását pedig bevezetjük". A jelenleg érvényben lév tervek szerint az energiaszolgáltatókat 30%-os adókulcs terhelné (egy 19%-os társasági adó, valamint a 11%-os Robin Hood-adó). A mostani tervek szerint 30%-os adóterhelés emelkedik 50%-ra úgy, hogy a 19%-os társasági adókulcshoz adódik hozzá a 31%-os Robin Hood-adó.

10 10 / :21 Az energiaszolgáltatók további terhelése annak fényében is figyelemre méltó, hogy Günther Oettinger energiapolitikáért felel s biztos épp tegnap jelentette ki, a Bizottság az energiaszektorra kivetett különadók kivezetését ajánlja hazánknak. Orbán: egy harmadik kiigazító csomagról is döntöttünk (3.) :32 Orbán Viktor kormányf már délel tt jelezte, hogy újabb megszorító csomagról döntött a kormány, de részleteket akkor nem árult el: :32 Orbán: egy harmadik kiigazító csomagról is döntöttünk (3.) tovább a cikkhez