V. A KERESZTÉNY KURZUS ( )

Átírás

1 V. A KERESZTÉNY KURZUS ( ) 5.1 Ellenforradalom: Bécs és Szeged A bolsevizmus ellenvéleményt nem tűrő egyeduralmi rendszere, s az ebből adódó eszmei és gyakorlati zsarnokság kezdettől fogva erős ellenérzést és visszautasítást váltott ki a magyar nép nem kommunista többségéből. A vörösterror azonban elég hatékonynak bizonyult ahhoz, hogy minden ellenforradalmi megmozdulást csírájában elfojtson. Nyílt ellenforradalmi szervezkedés csakis az országnak idegen katonai megszállás alatt lévő részeiben, illetve külföldön volt lehetséges. A proletárdiktatúra kikiáltását követő napokban számos magyar közéleti személyiség és ismert politikus menekült ki a szomszédos Ausztria fővárosába. 1 Ott április elején létrehozták az Antibolsevista Comitét, röviden ABC-t, melynek nyíltan vallott célja a magyarországi kommunista uralom megbuktatása volt. A komité foglalkozott a magyarországi belső ellenállás megszervezésének és egy esetleges belforradalom előkészítésének gondolatával, de ezeknél gyorsabban és biztosabban célravezetőnek tartott egy, az antant részéről történő katonai beavatkozást. 2 Ennek érdekében a komité tagjai, köztük több volt diplomata, buzgón keresték az összeköttetést a Szövetséges Hatalmak bécsi képviselőivel, hogy rajtuk keresztül a párizsi békekonferencián ülésező nagyhatalmakat megnyerjék az intervenció gondolatának. Közben, a bécsi komitétól függetlenül, a francia katonai megszállás alatt lévő kelet-magyarországi Aradon a város vezetői és a környékbeli földesurak gróf Károlyi Gyula elnöklete alatt kormányt alakítottak. Ennek székhelyét hamarosan a szintén francia megszállás alatt álló dél-magyarországi Szegedre tették át, kibővítve soraikat az időközben Szegeden is megalakított Antibolsevista Comitéval. 1 Az összeomlást követő viharos időkben a magyarországi politikai fordulatok hajótöröttei sorban a viszonylag rendezett és békés Ausztriában keresnek menedéket. Így tárgyalásunk időpontjában, 1919 tavaszán és nyarán, a háború előtti idők úri politikusain kívül Bécsben tartózkodnak az októberi forradalomban uralomra jutott különféle irányzatok képviselői is, így Károlyi, Jászi, és a jobboldali szociáldemokrata vezérek, míg végül augusztus elsején maga Kun Béla is Bécsben talál menedéket, Kunfi és a többi népbiztos elvtárs társaságában. Megjegyzendő, hogy a történetünkben szereplő ellenforradalmárok az emigráció első rétegéhez, vagyis a régi gárdához tartoztak, tekintet nélkül Bécsbe érkezésük időpontjára. Az októbristákhoz való viszonyuk kezdettől fogva hűvös, idővel pedig nyíltan és szenvedélyesen ellenségessé válik. 2 GRATZ, A forradalmak kora, (Gratz Gusztáv az ABC alapítói közé tartozott s abban mindvégig fontos szerepet játszott). 125

2 A bécsi ABC és a szegedi ellenkormány között rövidesen szoros együttműködés alakult ki, úgyannyira, hogy többen a bécsiek közül Szegedre költöztek és tárcát vállaltak az ottani kormányban, míg a szegedi kormány a bécsi komitén keresztül igyekezett külpolitikát folytatni, ami ekkor természetesen elsősorban arra irányult, hogy a külhatalmak ismerjék el a szegedi kormányt Magyarország törvényes kormányának. Ugyan az elismertetésből semmi sem lett a valóságban a szegedi kormány joghatósága még magában a székvárosában, Szegeden is teljesen a megszálló hatóság kénye-kedvétől függött, míg ugyanakkor Bécsben az ABC az osztrák kommunisták fenyegető magatartása következtében csak lopva, titokban gyűlésezhetett, mégis az ellenforradalmi mozgalmaknak ez a kezdeti korszaka döntő fontosságú a későbbi fejlemények megértéséhez. Azon a miniatűr színpadon, amelyen a bécsi ABC és a szegedi kormány figurái mozogtak, a figyelmes szemlélő nemcsak a következő korszak összes főszereplőit fedezheti fel mintegy a bemutató főpróbán, hanem már előrevetítve láthatja a háborúközti, ún. Horthy-éra eszmevilágát is; annak értéikeit éppúgy, mint visszásságait. 3 A bécsi ABC-ben tömörült magyar politikusok társadalmi felfogás tekintetében a régi úri Magyarországot képviselték, s ebben gróf Tisza Istvánnak voltak szellemi rokonai még akkor is, ha a parlamentben az ellenzéki padsorokban ültek. 4 Legtöbbjük szeme előtt a háború előtti gazdasági és társadalmi rendszer integrális restaurációja lebegett mint a legkívánatosabb cél, hiszen abban őket, a kiváltságos magyar uralkodó osztályt illetné meg ismét az összes jog és hatalom. Következőleg nemcsak a bolsevik rezsimet ítélték és vetették el, hanem az azt megelőző polgári forradalomról sem akartak többé hallani. Mikor ez a reakciós felfogás nyilvánvalóvá vált, gróf Batthyány Tivadar, aki egy ideig részt vett gróf Károlyi Mihály kormányában is, kijelentette, hogy nem hajlandó korábbi politikáját megtagadni, hanem továbbra is az 1918 novemberében elfogadott köztársasági alkotmányt tekinti törvényesnek, s ezért az ABC-ből kilépni kényszerül. 5 Jóllehet még ezután is történtek kísérletek, mind Bécsben, mind Szegeden arra, hogy az ellenforradalmi kormányt különböző haladó 3 A bécsi komité és a szegedi kormány működésére forrásunk elsősorban GRATZ gyakran idézett műve, A forradalmak kora ; azonkívül KELEMEN BÉLA, Adatok a szegedi ellenforradalom és a szegedi kormány történetéhez (1919) (Szeged, 1923); valamint ANTAL ISTVÁN, A szegedi kormány utolsó napjai Magyar Szemle, VI, (1929) (Kelemen Béla Szeged főispánja volt, ő szervezte meg a szegedi ABC-t, majd az aradi kormánynak Szegedre költözése után abban tárcát vállalt. Antal István szintén személyes tapasztalatból ismerte a szegedi politika boszorkánykonyhájának titkait.) 4 Így például gróf Bethlen István, a bécsi ABC szellemi vezére, Habsburgellenes meggyőződésből kifolyólag a Függetlenségi Pártnak volt tagja. 5 GRATZ, A forradalmak kora,

3 polgári, sőt szociáldemokrata elemek bevonásával szélesebb alapokra fektessék, ez valószínűleg inkább taktikai megfontolások alapján történt, ti. a néptömegek, de még inkább az antant kegyének elnyeréséért, mintsem egy valódi demokratizálódás őszinte vágyától indíttatva. 6 Míg így a kezdődő ellenforradalom vezérgárdája a kommunizmus megdöntésével az ancien regime maradéktalan visszaállítását célozta az egyetlen pont, amiben a nézetek különböztek, a Habsburg restauráció kérdése volt, a Szegedre gyülekező ellenforradalmárok között egy új ideológia csírái bontakoztak, mely hamarosan Szegedi Gondolat néven vált ismeretessé. Legmarkánsabb képviselője és programadója ennek az irányzatnak, Gömbös Gyula, a későbbi miniszterelnök, ebben az időben fiatal vezérkari százados volt. 7 Gömbös gyűlölte a Habsburgokat, ahogy csak egy protestáns iskolából kikerült magyar képes gyűlölni őket, s ezért kezdetben ő is csatlakozott az októberi forradalomhoz, mivel az Magyarországot függetlenítette Ausztriától. Hamarosan azonban kiábrándult a pacifizmussal, nemzetköziséggel és főleg sok zsidóval díszelgő Károlyi- Jászi-Kunfi rezsimből, s erősen a nacionalista jobbra kanyarodott. Ez nála korántsem volt egyértelmű a konzervatív restaurációra való törekvéssel. Ő az aulikus katolikus nagybirtokos arisztokrácia uralmát éppoly kevéssé kívánta vissza, mint a Habsburgokat. Bár a szocializmusnak a szociáldemokrata párt, s később a kommunisták által propagált kísérleteit élesen elítélte, ugyanakkor elvetette a háború előtti társadalmi rendet is, hiszen éppen abban a liberális kapitalista gazdasági rendszerben, valamint a magyar társadalomnak és szellemi életnek elzsidósodásában látta a nemzeti szellem aláhanyatlásának legfőbb okát, mely az ország végső romlásához, a háborúvesztéshez és a felforgató forradalmak tragédiájához vezetett. Az újjászületést egy gyökeres nemzeti megújulásban látta. Ezt elsősorban fajvédelem (értsd: antiszemitizmus) útján remélte elérni, de bizonyos szociális reformokat is szükségesnek tartott. Így például a zsidók pénzügyi uralmának megdöntésén és a gazdasági élet zsidótlanításán kívül súlyt helyezett a fajtiszta és a kommunizmus alatt leghívebb társadalmi rétegnek bizonyult parasztság erősítésére és földdel való megjutalmazására. 6 Így például a szegedi kormánynak július közepén végbement újjászervezése francia nyomásra, illetőleg a franciák kegyeinek elnyerése céljából történt. Ugyanis a franciák gróf Károlyi Gyulát és minisztereit németbarátsággal és reakcióssággal vádolták, ezzel okolván e kormány elismertetésének és támogatásának megtagadását. Vö. GRATZ, A forradalmak kora, , valamint ANTAL, Magyar Szemle, VI, A szociáldemokraták támogatásának megnyerésére tett kísérletekre nézve, vö. alább, Gömbös ellenforradalmi szerepére nézve, vö. GRATZ, A forradalmak kora, 210., és főleg C. A. MACARTNEY, October Fifteenth (Edinburgh: University Press, 1956) I,

4 Gömbösnek sok híve akadt, mindenekelőtt a nemzeti hadseregben, aminek a fővezérletét az ő ajánlására bízta a szegedi kormány nagybányai Horthy Miklós ellentengernagyra. E seregnek zöme a szomszédos országok által megszállt területekről menekült vagy kiutasított katonatisztekből és hivatalnokokból rekrutálódott, akiknek lángoló hazaszeretetükön, a kommunisták és az ellenséges megszállók elleni izzó gyűlöleten és bosszúvágyukon kívül egyebük sem maradt. Akárcsak később Németországban, ebben az esetben is a talajt veszített, deklasszált elemek szívták magukba legsóvárabban a nacionalizmus, antiszemitizmus és szociális reform összetevőiből kialakuló jobboldali radikális ideológiát. 8 A Habsburg-ellenes, protestáns Gömbös mellett egy katolikus pap, Horthy későbbi tábori püspöke, lett a Szegedi Gondolat legbuzgóbb apostola. P. Zadravecz lstván, a szeged-alsóvárosi ferences zárda népszerű hitszónok hírében álló gvárdiánja, már az ellenkormánynak Szegedre költözését megelőzően nagy szerepet játszott a városnak a kommunistáktól való megtisztításában, 9 később pedig élénk tevékenységet fejtett ki a nemzeti hadsereg toborzásában. E seregnek ő lett legtüzesebb szavú lelkesítője és szellemi atyja; ő oltogatta belé azt a fanatikusan hazafias és 8 A Gömbös által képviselt jobboldali radikalizmus szembetűnő hasonlatosságokat mutat az olasz fasizmus, és méginkább a német nácizmus eszmevilágával. Gömbös 1919-ben magyar nemzeti szocialistának vallotta magát és a német Nemzetiszocialista Párt müncheni alapítóival már 1921-ben összeköttetésbe lépett. Lásd MACARTNEY, October Fifteenth, 27 29; Azonban épp e hasonlatosság és névazonosság miatt szükségesnek tartjuk már itt leszögezni, hogy Gömbös radikalizmusa megelőzte a német nácizmust, és ő minden megtévesztő szólam és gesztus ellenére sem volt Hitler feltétlen híve és követője; a valóságban a hitlerizmus magyarországi utánzói a harmincas évek elején Gömböstől függetlenül, sőt ellene szervezkedtek. Gömbös Magyarország miniszterelnökeként halt meg 1936-ban, mielőtt még a náci-típusú magyar szélsőjobb komoly politikai erőre kapott volna. 9 A Magyar Tanácsköztársaság Szegedre is kiterjesztette hatalmát. A város közigazgatását a helyi munkástanács intézte egy kommunista direktóriummal az élén. A francia megszálló hatóságok ezt mindaddig tűrték, mig rájöttek, hogy a kommunisták ünnepélyes ígéretük ellenére titokban fegyvereket szállítanak Budapestre. Erre a francia városparancsnok elrendelte a direktórium letartóztatását, amit az nem várt be, hanem március 26-án testületileg megszökött. A város régi vezetőinek még ezután is több heti küzdelmükbe került, míg a munkástanács hatalmát sikerült megtörni és a város közigazgatását újból kezükbe venni. A franciák, úgy látszik, maguk sem tudták eldönteni, hogy melyik irányzat szolgálná jobban érdekeiket, ezért a belpolitikai küzdelmeknek szabad folyást engedve, csupán a külső rend fenntartására ügyeltek. Vö. TONELLI SÁNDOR A szegedi forradalmi mozgalmak, bevezető tanulmány Kelemen Béla idézett művéhez, annak oldalain. 128

5 keresztény szellemet, amit azután katonái magukkal vittek útravalóul szerte az országba. 10 Itt szükségesnek tartjuk újra hangsúlyozni, amire fentebb már utaltunk, ti., hogy a Szegedi Gondolat korántsem volt a szegedi kormány hivatalos filozófiája. Gróf Károlyi Gyula inkább a bécsi ABC konzervatív politikusaival tartott szellemi rokonságot, de azután is, hogy a franciáknak vele szemben nyíltan kimutatott bizalmatlansága lemondásra bírta, utóda, P. Ábrahám Dezső, aki július 12-én mutatkozott be demokratikusabb (értsd: a franciáknak jobban tetsző elemekből szervezett) kormánya élén, szintén nem mutatott különösebb rokonszenvet Gömbös és társai iránt. Dicséretükre legyen mondva, a rohamosan növekvő antiszemita áradatnak bátran ellenálltak; 11 nem is volt addig pogrom, amíg a nemzeti hadsereg a kormány ellenőrzése alatt állt Katolikus politika Szegeden Az ellenforradalom programja természetszerűleg magában foglalta a bolsevizmus által életbe léptetett vallás- és egyházellenes intézkedések felszámolását. A szegedi kormány első rendelete hatályon kívül helyezte a tanácsköztársaság kormányának összes rendeleteit és rendelkezéseit. 13 Egy újabb rendelet 14 hatálytalanította az évi V. néptörvényt, mellyel a Károlyi-kormányzat a közoktatásügyet elválasztotta a vallásügytől. A két ügykörnek újraegyesítése a vallás- és közoktatásügyi miniszter kezében egyúttal az egyház és állam szétválasztásának végét jelentette. A szorosan vett politikai tevékenység szempontjából Szegeden a katolikus irányzat jó talajra talált, márcsak azért is, mivel a város színtiszta katolikus, az alföldi katolicizmusnak a török hódoltság óta központja. 15 P. 10 A Horthy-világban előbb felmagasztalt, majd félreállított, s a második világháború után kommunista börtönöket megjárt Zadravecz püspök hányatott életére és sokat vitatott pályafutására nézve, vö. az nov. 18-án bekövetkezett halála alkalmából írt kegyeletes, de tárgyilagos megemlékezést, BÁRDOS LÁSZLÓ Zadravecz püspök halálára, Katolikus Szemle XVIII (Róma, 1966) GRATZ, A forradalmak kora, Az ellenforradalom antiszemitizmusának bővebb tárgyalását vö. alább, A kommün augusztus 1-jén bekövetkezett bukásának hírére a szegedi ellenforradalmi katonai alakulatok a Dunántúlra vonultak, Horthy a főhadiszállást Siófokra helyezte át s a fővezérséget minden polgári hatóságtól függetlennek nyilvánította. 13 A Magyar Nemzeti Kormány 1/1919. M.E. sz. rendelete, (Szeged, június 9.) Közölve Kelemen Béla által, 253 (41. sz. melléklet). 14 A Magyar Nemzeti Kormány 4/1919. M.E. sz. rendelete, (Szeged, június 12.), ibid., 266 (52. sz. melléklet). 15 A török hódoltság alatt ( század) a protestánsok általában nagyobbfokú toleranciát élveztek, mint a pápával és császárral intrikáló katolikusok. Ezért 129

6 Zadravecz kiemelkedő szerepéről már szólottunk. 16 Rövidesen az ellenkormány megalakulása után a politikai katolicizmus egyik vezéralakja, a bécsi ABC alapító tagja, gróf Zichy Aladár is Szegedre érkezett. Zichynek, mint a Keresztényszocialista Néppárt elnökének, eltökélt szándéka volt, hogy pártjának helyet biztosít a kormányban. Ez irányú törekvései azonban hajótörést szenvedtek gróf Károlyi Gyula ellenállásán. A miniszterelnök kijelentette, hogy nem zárkozik el az elől, hogy esetleg egy kiváló keresztényszocialista egyént kormányába felvegyen, de semmi esetre sem mint pártja képviselőjét. 17 Zichynek mint pártvezérnek tárcavállalási felajánlkozását azzal hárította el, hogy a kormány az egész nemzetet kívánja képviselni s ezért pártokon felül kell állnia. Hasonló érveléssel tért ki Károlyi a Lovászy Párt és a Kisgazdapárt követelései elől is, melyek szintén helyet kértek a kormányban. 18 Ugyanakkor azonban ő is, és a miniszterelnöki székben utódja, P. Ábrahám Dezső is, minden követ megmozgattak azért, hogy a Szociáldemokrata Párt közreműködését megnyerjék, s ennek érdekében két tárcát tartottak fenn számukra. 19 Ezt a kiáltó következetlenségüket azzal okolták és védték, hogy a kormánynak úgy bel-, mint külpolitikai szempontból égetően szüksége van a munkásság támogatására, márpedig ezt csakis úgy érhetik el, ha a munkásságnak aktív részvételt biztosítanak a kormányzásban: ezért a szociáldemokrata vezéreknek szánt miniszteri tárcák. Így nyert a szegedi kormány részéről elismerést a szociáldemokraták váltig hangoztatott s szinte hitcikkelyként vallott tétele, amely szerint a munkásságot egyedül ők képviselik, s a jövőben is csak ők képviselhetik. Ez a felfogás, és az ezt magáévá tevő szegedi kormámypolitika Zichyék arculcsapásával volt egyértelmű. Ugyanis a régebbi Katolikus Néppárt és a Keresztényszocialista Párt előző évi (1918) egyesüléséből párját ritkító kivételnek tekinthető az a híres eset, amikor a szegedi pasa a színe előtt nyilvános hitvitában mérkőző ferences barát és kálvinista prédikátor között a barátnak ítélte a győzelmi pálmát. Így lett Szeged a katolicizmus oázisa a török iga alatt százötven évig sínylődő és pusztuló magyar alföldön. Vö. (HÓMAN-) SZEKFÜ, Magyar Történet, III, Vö. fentebb, KELEMEN, Ibid., Ibid., Ugyancsak Kelemen közli a szegedi kormány külügyminiszterének, gróf Teleki Pálnak július hó 3-án kelt levelét egy Bécsben tartózkodó magyar miniszteri tanácsoshoz, melyben a címzettet kéri, hogy lépjen érintkezésbe a svájci emigrációban élő szociáldemokrata vezérrel, Garami Ernővel, s hívja meg őt, s egy általa választott másik szociáldemokratát, a szegedi kormányba (Ibid., , 74. sz. melléklet). Garami idézett visszaemlékezéseiben megemlíti, hogy már Teleki elődje a külügyminiszterségben, báró Bornemissza Gyula, felkereste őt Svájcban, s igyekezett őt rábeszélni, hogy a szegedi kormányt pártja nevében ismerje el, és aktív részvételével támogassa ( ). 130

7 létrejött Keresztényszocialista Néppárt hivatalosan is magáévá tette a keresztényszocializmus munkásvédelmi programját, és így magát tekintette a keresztény munkásság hivatott képviselőjének. Ezt az igényét nem adhatta fel a keresztényszocializmus alapeszméinek megtagadása nélkül. Ezzel szemben a liberalizmus antiklerikalista eszmevilágában nevelkedett arisztokrata, gróf Károlyi Gyula egyáltalán nem rejtette véka alá azt a meggyőződését, hogy Zichy pártja a klerikális reakció melegágya, melynek szocializmusa csupán megtévesztésre szánt cégér. Ő, akit grófi címe és földesúri mivolta miatt reakciósnak kiáltottak ki, s minden oldalról konzervativizmusa miatt támadtak, még a látszatát is kerülni akarta annak, mintha kormányába klerikális befolyásnak engedne szabad utat. 20 Mikor arról értesült, hogy Zichy De Lobit francia tábornoknál kilincsel, s a megszálló seregek főparancsnokát próbálja rábeszélni, hogy hasson oda, hogy a szociáldemokratáknak fönntartott tárcákat a Keresztényszocialista Néppárt kapja meg, hiszen ők is a munkásságot képviselik,. Károlyi felháborodása nem ismert határt. 21 Végül is Zichy a nemzeti hadsereg toborzó irodájának vezetésére kapott megbízást, s csak a szegedi korszak legvégén jutott valamelyes politikai szerephez, amennyiben az ún. fiókparlament elnökévé választották meg. 22 Gróf Károlyi Gyulának és környezetének antiklerikális előítéletei nem akadályozhatták meg a Keresztényszocialista Néppártot abban, hogy legalább hivatalos nyilatkozatban kifejezésre juttassa világnézeti álláspontját, s újra leszögezze, hogy a szociáldemokraták monopolisztikus törekvéseivel szemben, igenis részt kér a munkásság érdekképviseletéből. A Keresztényszocialista Néppárt országos tanácsa, mely a Szegedre szerencsésen eljutott pártvezetőségi tagokból alakult, gróf Zichy Aladár elnöklete alatt július 12-én gyűlést tartott, melyen határozatban mondta ki, hogy A keresztényszocialista párt legfőbb törekvése a magyar nemzet 20 KELEMEN, Ibid. 22 A Szegeden tartózkodó nagyszámú emigráns politikus nyomására a kormány hosszú habozás után beleegyezett egy minden pártot és irányzatot magában foglaló tanácskozószerv felállításába, abban a reményben, hogy ez a sok felgyülemlett ambíció és szereplési viszketegség levezetését fogja szolgálni. A köznapi szóhasználatban fiókparlamentnek, illetve pótparlamentnek elnevezett Magyar Nemzeti Bizottmánynak semminemű törvényhozó hatalma nem volt, s a kormány felelősségre vonásának jogát ugyancsak nélkülözte. Így legfeljebb mint tanácsadó testület jöhetett volna számításba. Azonban élettartama mindössze tíz nap volt (augusztus 3 13), ugyanis időközben Budapesten megbukott a proletárdiktatúra uralma, aminek hírére Szegeden az emigránsok lázas csomagolásba kezdtek. Minderre nézve vö. ANTAL ISTVÁN idézett cikkét, különösen Zichy elnökké választását leírja KELEMEN, 431. Ugyancsak ő közli Zichy megnyitó beszédét, ibid.,

8 talpraállítása. Programjához híven demokratikus, a nemzet egész egyetemének érdekeit képviselő haladó, de a keresztény világnézetnek megfelelő politikát követel, és más pártokkal csak addig működik közre, míg ezt veszélyeztetve nem látja. 23 A gyűlést foglalkoztatta a mind hangosabban jelentkező gyűlöletre és bosszúra való izgatás, mely elsősorban antiszemita szólamokkal hatott a tömegekre. Ezzel kapcsolatban a Keresztényszocialista Néppárt szükségesnek látta a párt nevében leszögezni, hogy távol áll tőle minden szándék, mely a múltakért a jogtalan megtorlás és nemtelen bosszúállás eszközeit venné alkalmazásba, és ilyen törekvésekkel magát nem azonosítja. Felekezeti harcot nem kíván felidézni, sőt kezdeményező lépéseket vállal a felekezetek hazafias együttműködését illetőleg. A felekezeteken persze lehet a keresztény felekezeteket is érteni, de tekintve azt, hogy a Néppárt a protestáns egyházakkal mindig ápolta a jó viszonyt, aligha tévedünk, ha a fentebbi mondat értelmét a zsidó felekezetre vonatkoztatjuk, mint az egyedülire, melynek égető szüksége volt az effajta megnyugtató szóra. A következő bekezdésben az értekezlet határozata, fátyolt borítva a nézeteltérésekre és mellőztetésre, lojális támogatást ígér a szegedi kormánynak: A polgári pártokra támaszkodó kormányt a keresztényszocialista párt támogatja, a kormányzatban részt vesz, míg a kormány abban az irányban halad, mely a keresztény magyarság jogos érdekeit biztosítja. 24 A határozat leghosszabban a munkáskérdéssel foglalkozik. A forradalmakat lehetett ugyan lelkiismeretlen népbutító agitátorok számlájára írni, amint ezt meg is tették Bécsben és Szegeden egyaránt, s még sokáig utána is, az azonban nem maradhatott rejtve egyetlen világosan látó és gondolkodó fő előtt sem, hogy a forradalmakat igenis a városi munkásság proletártömegei vitték diadalra. Az a belátás, hogy a bolsevik hatalomnak megdöntése, akár belforradalom, akár pedig kívülről eszközölt intervenció útján, magában véve még nem megoldás, hanem a munkásság igazi megbékéltetésének is meg kell találni a módját, drámai nyomatékot nyert a szegedi munkásságnak június 6-tól 22-ig folytatott általános sztrájkjával, ami által a helyi Szociáldemokrata Párt bizalmatlanságát kívánta nyilvánítani az általa reakciósnak tartott ellenforradalmi kormánnyal szemben. Ilyen körülmények között természetesen a nevében szociális jelzőt viselő és a munkásság védelmét hangoztató Keresztényszocialista Néppárt is döntő fontosságot tulajdonított annak, hogy a munkáskérdésben elfoglalt álláspontját tisztázza, valamint annak, hogy a munkásság felé a helyes hangnemet eltalálja s bizalmukat megnyerje. Miután a nemzet sorsát csak 23 A határozat teljes szövege dr. Kelemen Béla idézett művének 588. oldalán található, az Iratjegyzék 60-as a számú okmányaként. Összes idézetek onnan. 24 Az Ábrahám-kormány július 14-én tartott minisztertanácsa a határozatban felajánlott támogatást, a Függetlenségi és 48-as Párt hasonló nyilatkozatával együtt, örvendetesen vette tudomásul. Ibid.,

9 minden tényezőnek együttműködése biztosíthatja, a kibontakozás és továbbfejlesztés munkájában kívánja a munkásság közreműködését, sőt a munkásságnak a kormányzatban is megfelelő helyet kíván biztosítani. Azonban a munkássággal szembeni jóindulatnak ezt a kifejezését nyomban követi az óvadék, a közelmúlt gyászos tapasztalatain okulva ezzel szemben (a Keresztényszocialista Párt a munkásságtól és a kormánytól) a nemzeti és keresztény érdekek megóvására biztosítékot kíván, éspedig olyan irányban, hogy a szervezett munkásság erejét a jövőben ne lehessen ismét egy pártnak (ti. a Szociáldemokrata Pártnak) monopolizálnia, és azt egy bizonyos ideológia (ti. a marxista materializmus) szolgálatába kényszerítenie. Ennek megakadályozása érdekében a Keresztényszocialista Párt kívánja, hogy a kíméletlen osztályharc megszüntessék s a munkásság a mindenkire kiterjeszkedő testvériesség és kölcsönös megértés alapjára helyezkedjék. A szociáldemokraták fellegvárait és arzenálját képező szakszervezetekre vonatkozóan a párt álláspontja: A szakszervezeti terror mindenkivel szemben megszüntetendő, a szervezkedés szabadsága biztosítandó. A szakszervezeti mozgalomnak szigorúan és kizárólag gazdasági jellege legyen; a szakszervezetek élére lehetőleg csak a munkásság rétegeiből kikerülő és a munkásság igazi érdekeit képviselő tényezők állhassanak. A szakszervezeti mozgalmak ténykedéseiből az osztályharc, valamint a nemzet- és vallásellenes kérdések tárgyalása kikapcsolandó. A párt óhaja, hogy a kommunisták által a nemzeti eszme és vallások ellen elkövetett gyilkos merénylet bűnei minél előbb orvosoltassanak, az okozott erkölcsi és anyagi károk hozassanak helyre. Majd harciasan ígéri, hogy a magyar nemzeti eszme és a keresztény magyarság ellen támadó irányzatokkal szemben, bárhonnan is jöjjenek azok, a keresztényszocialista párt teljes elszántsággal akarja felvenni a harcot. Végül szól a határozat a pártvezetőségnek arról az elhatározásáról, miszerint a nemzetietlen és vallásellenes sajtó ellensúlyozására, mihelyt lehetséges lesz, teljes erővel megszervezi országszerte a nemzeti eszmét és a keresztény magyarságot szolgáló sajtót. Ez utolsó ponton kívül bizony kevés konkrétumot tartalmaz a fenti határozat. Általánosításai folytán nehéz lenne pártprogramnak minősíteni, nem is készült annak, ennek ellenére mégis programadó lett: a materialista és nemzetközi szemlélettel szemben a keresztény-nemzeti gondolat hangsúlyozása az ellenforradalom első éveinek hitvallásává vált. És bár a keresztény-nemzeti jelszót a többi pártok is felkapták és cégérül használták, az elsőség kétségtelenül a Keresztényszocialista Néppártot illeti. A párt kiadásában június 29-én megjelenő Szegedi Új Nemzedék volt a szegedi napok krónikásának tanúsága szerint az első lap, mely az októberi forradalom óta leírja e szavakat nemzeti és keresztény Ibid.,

10 5.3 Rezsimváltozás Budapesten Kun Béla 133 napos pünkösdi királyságának végül is nem a Bécsben, sem pedig a Szegeden szervezkedő ellenforradalmárok, hanem a román hadsereg vetett véget, melynek beavatkozását Kun oktalan külpolitikájával maga idézte elő. 26 A teljhatalmú diktátor, miután szökését diplomáciai úton megfelelően előkészítette, augusztus elsején érzékeny búcsút vett a budapesti munkástanácstól s még aznap Bécsbe távozott. A munkástanács akkor egy szakszervezeti vezetőkből alakított kormányra bízta az ország vezetését, melynek miniszterelnöke a Szociáldemokrata Párt mérsékeltebb, ún. jobboldalához, tartozó Peidl Gyula lett. A románok augusztus 3-án vonultak be Budapestre. A Peidlkormány kérésére, melyet Romanelli ezredes továbbított Párizsba, a nagyhatalmak egy tábornoki missziót küldtek Magyarországra, melynek vezetését Harry Hill Bandholtz amerikai tábornokra bízták. 28 Azonban mielőtt még e missziónak ideje és alkalma lett volna a politikai helyzet megszilárdulására befolyást gyakorolni, augusztus 6-án egy fegyveres ellenforradalmár csoport behatolt a minisztertanács ülésére és kikényszerítette a kormány lemondását. A puccs értelmi szerzői és sikeres kivitelezői előzőleg érintkezésbe léptek József főherceggel, akit Károly király még 1918 októberében homo regius -nak nevezett ki, rábízva a királyi hatalom gyakorlását Magyarországon. Ez a megbízatás természetesen csak ideiglenes jellegű volt, azonban, mivel visszavonva sohasem lett, elméletben továbbra is érvényes maradt. A főherceget könnyű volt erről meggyőzni, s arra is hajlandó volt, hogy az ellenforradalmárok államcsínyét fedezze, illetőleg azt a legitimitás visszaállításának palástjával takarja be. A következő nap, 26 Parancsára a Vörös Hadsereg július 20-án átkelt a Tiszán és megtámadta a románokat. Vö. GRATZ, A forradalmak kora, BÖHM, Im Kreuzfeuer, Augusztus 1-jén Kun zokogó hangon telefonált Böhmnek a bécsi követségre, aki azután a szocialista Renner osztrák kancellártól kieszközölte Kun és társai számára a menedékjogot. 28 A békekonferenciának Magyarországot illető rendelkezéseire nézve, vö. Papers Relating to the Foreign Relations of the United States. The Paris Peace Conference, 13. köt., (Washington, ) (A továbbiakban Paris Peace Conference). Romanelli augusztus 3-i távirata a katonai misszió ügyében, VII, 516. A tábornoki misszió működésére vonatkozó adatok a The Bandholtz Mission to Hungary című fejezetben találhatók, mely tartalmazza egyrészt a tábornoki missziónak Párizsba küldött jelentéseit, másrészt a békekonferenciának a tábornoki misszióhoz intézett utasításait, ibid., XII, Különben Bandholtz tábornok e megbízatása idején részletes naplót vezetett, amit halála után An Undiplomatic Diary címen adtak ki, amire már az előzőkben történt hivatkozás. Vö. fentebb,

11 augusztus 7-én, József főherceg kiáltvánnyal fordult az ország népéhez és bejelentette, hogy mint Magyarország törvényes kormányzója Friedrich Istvánt (az államcsínyben részt vevő ellenforradalmárok egyik vezérét) bízta meg egy ideiglenes hivatalnokkormány alakításával, míg a végleges kormány megalakulhat a polgárság, a földműves nép és a józan munkásság képviselőinek meghallgatása után. 29 Egyidejűleg értesítette a Párizsban tanácskozó nagyhatalmakat is a történtekről, és kormánya számára elismerésüket kérte. 30 A fenti események hírére a Bécsben és Szegeden tartózkodó emigránsok Budapestre siettek, hogy az új kormányalakítást célzó tárgyalásokon részt vegyenek. Minthogy a régi pártvezérek képtelennek bizonyultak a kormánylistában megegyezni, a politikában eladdig alig ismert Friedrich Istvánnak sikerült a miniszterelnökséget megtartania. Újjászervezett kormányában, mely augusztus 14-én mutatkozott be, helyet adott a háború előtti összes pártoknak, köztük a mérsékelten baloldaliaknak is, így a Kisgazdapártnak és a Keresztényszocialista Pártnak. Sőt Lovászy Mártonnak is jutott miniszteri tárca, aki pedig 1918 őszén gróf Károlyi Mihálynak volt minisztere. Friedrich még a Szociáldemokrata Párt részére is fenntartott három tárcát, az azonban ezt visszautasította. 31 Elsősorban a szociáldemokraták bojkottjának tulajdonítható, hogy az ellenforradalmi rezsim bármennyire szeretett volna, nem tudott a munkásellenesség és sötét reakció baloldal által rákent vádjától szabadulni. A párizsi békekonferencia, míg egyrészt megkönnyebbüléssel vette tudomásul a bolsevik rezsimnek bukását a Duna völgyében, ugyanakkor egyáltalán nem volt ínyére az, hogy Budapesten egy Habsburg főherceg került uralomra, s vele együtt a régi németbarát gárda, az antantnak nemrég még esküdt ellenségei, akiket alig egy évvel azelőtt az októberi forradalomban maga a magyar nép is megtagadott és elűzött. 32 Augusztus 23-án Clemenceau a Legfelsőbb Tanács nevében ultimátumnak is beillő táviratban szólította fel József főherceget az azonnali lemondásra, 33 aminek a főherceg még aznap eleget is tett. Ugyanakkor a Friedrich-kormány, mellyel szemben Clemenceau, annak reakciós és nem eléggé reprezentatív jellege miatt szintén bizalmatlanságát nyilvánította, ismét újjáalakult. 34 Bár ezt követően most már egy keresztényszocialista vasmunkás is helyet foglalt a kabinetben, aki ott a nagyipari munkásságot volt hivatva képviselni, az a 29 GRATZ, A forradalmak kora, József főherceg távirata Clemenceau-hoz, aug. 16-án, Paris Peace Conference, VII, GRATZ, A forradalmak kora, Vö. Paris Peace Conference, VII, ; , valamint XII, Ibid., VII, Az új kormány összetételét vö. Gratznál, A forradalmak kora,

12 tény, hogy a Szociáldemokrata Párt továbbra is távol tartotta magát a kormánytól s azt vehemesen denunciálta, már eleve kizárta az antant által való elismertetésnek a lehetőségét. Párizsban úgy látszik nem voltak tisztában azzal, hogy egy minden pártot magában foglaló és minden politikai nézetet híven tükröző kormány alakítását sürgető követelésük az akkori Magyarország politikai légkörét tekintve az irrealitások világába tartozott. Mindenekelőtt, hol voltak ekkor a pártok, melyek a különböző társadalmi rétegeket és érdekeket képviselték volna? A hagyományos magyar politikai pártok a parlamenten kívüli Szociáldemokrata Párt és a csak néhány képviselővel rendelkező Katolikus Néppárt és a Keresztényszocialista Párt kivételével teljesen és kizárólag a közjogi kérdés körül szervezkedtek, s így a kettős monarchia megszűntével az a paradox helyzet állott elő, hogy pártvezér, az akadt tömegével, csak párt nem állt mögöttük! A politikusok neve mellé biggyesztett pártjelző hovatovább teljesen értelmét veszített ciráda lett, hiszen a pártkeretek szétestek, s a pártok mint tömegszervezetek egyszerűen nem léteztek. A Szociáldemokrata Párt szintén nem tudja, hányadán áll: 1919 márciusában egybeolvadt a Kommunista Párttal, majd a kommün bukása után mint önálló párt jelentkezik újra, és követel a maga számára messzemenő beleszólást a kormányzásba. Vezetősége azonban súlyosan meghasonlott: a Kunnal paktálók vele együtt hagyták el az országot, míg az emigrációból hazatérő mérsékelt jobboldaliak maguk sem tudhatják, hogy a proletárdiktatúra lázbetegsége után vajon a munkásságnak mekkora hányada maradt meg töretlen hűségben a felelőtlen vezetőktől oly végzetes kalandba sodort és aztán cserbenhagyott párthoz. Ebben, a bizonytalanságban csak egy valami volt világosan kivehető: az tudniillik, hogy az erősen hazafias és hagyományosan vallásos érzelmű magyar nemzetet a háborút követő forradalmak legszentebb érzéseiben bántották és csúfolták meg, 35 s hogy a nép zöme most erre a kihívásra, az erőszakkal rákényszerített internacionalizmus és harcos istentelenség botrányára, ösztönszerűen nemzeti és vallási örökségének dacos hangsúlyozásával reagál, és keresztes hadjáratra indul minden ellen, amit a közelmúlt destruktív forradalmai hirdettek és műveltek. Zászlójuk az a keresztény nemzeti gondolat, amit Szeged bontott ki legelsőnek. A néphangulatnak ilyen fordulatát talán senki sem látta tisztábban, mint Friedrich. Ő, aki az októberi forradalom elején még Károlyi érdekében agitált, most tüntetően keresztény-nemzeti mezben hivalkodik, sőt Ke- 35 A nemzet múltja és hagyományai ellen intézett kiméletlen támadás nyilvánult meg azokban a rendelkezésekben is, melyekkel a szovjet kormányzat az országot megfosztotta szentnek hitt szimbólumaitól. Így a nemzeti trikolórt és az ősi Árpád-címert vörös lobogóval és sarló-kalapáccsal cserélte fel, míg az Isten áldd meg a magyart kezdetű himnuszt az internacionáléval helyettesítette. 136

13 resztény-nemzeti Pártot alapít. 36 Hamarosan azonban az antantnak is tudomásul kell vennie az új helyzetet. A tábornoki misszió sürgetésére 37 a békekonferencia legfelsőbb tanácsa október elején Sir George Clarkot, hivatásos angol diplomatát, Budapestre küldi, mai amerikai kifejezéssel élve trouble shooter -nek, a politikai helyzet tisztázására és a kibontakozás elősegítésére. Clark a helyszínre érve hamarosan meggyőződik arról, hogy It must be realised that great bulk of opinion mostly ignorant in country stands behind Friedrich. Pendulum has swung violently from left to right bár, teszi hozzá reménykedőn (it) is now beginning to come slowly towards centre. 38 Sir George Clark küldetése nem volt irigylésre méltó: megbízói elvárták tőle, hogy a véleményük szerint reakciós, a népet nem képviselő, államcsíny útján uralomra jutott ellenforradalmi kormányt lemondásra bírja, s helyébe egy tömegbázison nyugvó, demokratikus kormány alakítását segítse elő. Ez utóbbit nyilván baloldalinak képzelték, elsősorban a Szociáldemokrata Pártot tartva szemük előtt. Clark, akit pedig az első napokban a szociáldemokrata vezetők tájékoztattak, 39 tüzetesebb vizsgálat után kénytelen volt jelenteni hogy Friedrich has acquired... a following in country so large and so excited against Communists and Jews, that it would be fatal to seem to override or fail to take into account opinions and feelings of those who are at present his followers. 40 Ugyanott mindjárt azt is megállapítja, hogy Friedrichnek szóban forgó követői alkotják by far the majority in country, és hogy nélkülük, vagy ellenük, nem lehetséges életképes kormányt létrehívni. A neves angol diplomata jelentésének imént idézett részleteiből az is kiviláglik, hogy mi is a fő akadálya annak, hogy a baloldal, vagyis a 36 Friedrich kitűnő jellemzése GRATZNÁL, A forradalmak kora, Gratz Friedrichet elvi meggyőződésektől mentes, pragmatikus (úgy is mondhatnánk, opportunista) politikusnak festi, aki jó ösztöne révén hamar tisztába jött a helyzettel... Így alakult ki benne olyankor, amikor a társadalomban mindenütt a kereszténység jelszava terjedt, a keresztény politikai felfogás. Ha olyan időben kerül az ország élére, amikor más jelszavak uralkodnak, valószínűleg őbenne is más politika érlelődött volna meg. Így Friedrichet méltán tekinthetjük azon keresztények prototípusának, akikre a csípős pesti nyelv nyomban ráragasztotta a találó címkét: kurzuspolitikus. (NB, A kurzus szót használták a tőzsdei árfolyam jelzésére is, tehát ez esetben jó üzleti szimattal rendelkező mellékzöngéje volt a fenti kifejezésnek, vagyis keresztény politikát az illető azért űz, mert az jól fizet, tőzsdei árfolyama magasan áll.) 37 Bandholtz tábornok távirata a békekonferenciához, szept. 20-án, Paris Peace Conference, XII, Sir GEORGE CLARK távirata a legfelsőbb tanácshoz, nov. 9, ibid., IX, GRATZ, Forradalmak kora, 256; GARAMI, nov. 13-i távirat, Paris Peace Conference, IX,

14 Szociáldemokrata Párt, a kormányzásban tevékenyen részt vehessen: az tudniillik, hogy az ország közvéleményében uralkodóvá vált egy élesen antikommunista és antiszemita irányzat, mely a radikális baloldalt, a szociáldemokráciát, és főleg a zsidóságot tette felelőssé és kárhoztatta a Kun rezsim bűneiért. Amint ezt Sir George Clark a békekonferenciának írt végső beszámolójában kifejtette, the Communist regime, of which the most prominent leaders were Jews, and its association with certain members of the Social Democratic Party, had produced an inevitable reaction. Feeling throughout the country was excited to the highest pitch and very little would have led to an outburst of wild fanaticism Ebben a robbanásig feszült légkörben, mikor a senkitől el nem ismert kormány teljes tehetetlenségben kellett, hogy nézze egyrészt, hogy hogyan rabolják, fosztják ki az amúgy is lerongyolódott országot a román megszállók, 42 s másrészt, hogy hogyan szolgáltatnak igazságot és bosszút önhatalmúlag a fehérterror osztagai, 43 a törvényes rend helyreállítására képes kormányhatalom megteremtése valóban az ország legégetőbb szükségletének bizonyult. Küldetésének fontosságától áthatva Sir George Clark minden lehetőséget megragadott, hogy feladatának eleget tegyen. Fáradozásai 41 Report of Sir George Clark on Hungarian Affairs, nov. 29., ibid., Idézet a 395. oldalról. 42 Bandholtz tábornok a békekonferenciához intézett jelentéseiben gyakran panaszkodik a románok fosztogatásairól, amit az antant ismételt tilalma ellenére sem hagytak abba. Nemcsak az ország gyárait szerelték le, vasúti kocsiállományát vitték el, raktárait ürítették ki, állatállományát hajtották el, hanem magánlakásokba is betörtek, sőt még a Nemzeti Múzeum műkincseit is elhurcolták volna, ha Bandholtz azt az utolsó pillanatban meg nem akadályozza. Naplójában az amerikai tábornok egyáltalán nem leplezi felháborodását a románok gaztettei felett s katonás szókimondással ítéli el kultúrnemzethez méltatlan viselkedésüket. Lásd a Napló 15, 18, 38, 42, 48, 50, 90, 106, 130, 131, 163, 262, 322 és 323 oldalait. A Nemzeti Múzeum megmentése, ibid., Erre vonatkozólag, vö. GRATZ, A forradalmak kora, ; valamint az egykorú baloldali emigráció írásait, így JÁSZI, Revolution and Counter-Revolution in Hungary, ; BÖHM, Im Kreuzfeuer..., ; GARAMI, Forrongó Magyarország, ; JOSEF POGÁNY, Der weisse Terror in Ungarn (Wien, 1920), Vö. Report on alleged existence of White terror" in Hungary, Presented to Parliament by command of His Majesty. (Parliament, Papers by Command, Cmd London: H. M. Stationery office, 1920); ugyancsak, The White Terror in Hungary, Report of the British Joint Labour Delegation to Hungary, May 1920 (London: Trade Union Congress and The Labour Party, 1920). Horthy védekezését a vádakkal szemben vö. Memoirs, ; 109. A második világháború utáni kommunista rendszer hivatalos nézetére és értékelésére, vö. NEMES DEZSŐ, Az ellenforradalom története Magyarországon (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1962), különösen

15 közben a prímással is érintkezésbe lépett. Lepold prelátus szerint Csernoch irányította Clark figyelmét a Friedrich-kormány kultuszminiszterére, a keresztényszocialista Huszár Károlyra. 44 Az antant képviselője, miután személyesen meggyőződött Huszár egyéni kiválóságáról és politikai nézeteinek józan voltáról, hozzájárult miniszterelnöki jelöléséhez. A legfelsőbb tanácshoz intézett jelentésében így ír róla: M. Karl Huszár is still young, barely 40, I think, the son of very poor parents, and himself a village school teacher. He entered Hungarian political life as early as he could and has consistently upheld Democratic views and fought for the betterment of the working classes, His personal honesty is above suspicion and he enjoys respect among all political parties. He has great energy and force of character and is well fitted to lead Hungary through this troubled stage of its existence. 45 Közben az antant rávette a románokat arra, hogy csapataikat vonják vissza a Tisza folyóig. Mivel Magyarországon a rendfenntartásra alkalmas karhatalomként effektíve csak a nemzeti hadsereg jöhetett számításba, a tábornoki misszió tárgyalásokat kezdeményezett Horthy fővezérrel, amibe azután Sir George Clark is belekapcsolódott. Miután Horthy ünnepélyesen megígérte, hogy Budapesten nem lesz pogrom, és a törvényes rendet mindenütt fenn fogja tartani, az antant beleegyezését adta, hogy a nemzeti hadsereg vegye át a karhatalmat a románok által kiürített területeken. 46 November 16-án, ugyanazon a napon, mikor Sir George Clarknak sikerült a politikusokkal megegyeznie az új kormány összeállításában, Horthy fővezér bevonult a fővárosba fehér lován, és a lakossághoz intézett kemény szózatában a nemzet nevében szigorúan megrótta a bűnös Budapestet. Egyébként azonban a sokak által rettegett kilengésekre ezúttal nem került sor LEPOLD, Csernoch János, 59. Clark nov. 13-i táviratában jelezte, hogy abban az esetben, ha a politikusok nem tudnának megegyezni, it is possible that some influential person outside of party politics such as the Cardinal Primate will try to effect a solution. Paris Peace Conference, IX, 186. Azt, hogy ő személy szerint a prímással tárgyalt volna, nem említi. 45 Ibid., IX, 399. Lepold visszaemlékezéseiben elmondja, hogy Clark a prímással közölte, hogy Huszár Károly politikai felfogása nagyon megtetszett neki. Csak annak az aggódásának adott kifejezést, hogy Huszár talán túlságosan szocialista. Csernoch János, Az antant-képviselők és Horthy kapcsolataira lásd BANDHOLTZ aug. 24-i táviratát, Paris Peace Conference, XII, ; valamint Clark nov. 1- ji táviratát, ibid., VIII, ; és összefoglaló jelentését, ibid., IX, Horthy budapesti bevonulását megelőző tárgyalásokra vonatkozólag lásd még az azokon jelen volt GARAMI ERNŐ részletes leírását, Forrongó Magyarország, ; úgyszintén HORTHY, Memoirs, Vö. erről BANDHOLTZ nov. 16-án kelt jelentését, Paris Peace Conference, XII, 722. HORTHY szózata Budapest lakosságához, Memoirs,

16 Az összes pártok beleértve a Szociáldemokrata Pártot is koalícióján nyugvó Huszár-kormány november 24-én mutatkozott be, s már másnap elnyerte a párizsi békekonferencia legfelsőbb tanácsának elismerését mint Magyarországnak ideiglenes de facto kormánya. 48 Ezt az elismerést azonban amint azt Sir George Clark Huszárnak kifejtette a legfelsőbb tanács attól tette függővé, hogy az ideiglenes kormány azonnal megejti a választásokat, fenntartja az országban a rendet, nem lép fel támadólag kifelé, tiszteletben tartja a Magyarországra ideiglenesen kijelölt határokat, és minden magyar állampolgárnak teljes polgárjogot biztosít, amibe bele van foglalva a sajtószabadság, a politikai véleménynyilvánítás szabadsága és a szabad és tiszta szavazáson és demokratikus alapon nyugvó választójog is Pártalakulások és választások A kommunizmus bukását követően gomba módra szaporodtak el a különböző keresztény, nemzeti, kisgazda vagy polgári címkéjű pártok. A közelgő választások Damoklesz kardja azonban kijózanító hatást gyakorolt a sok újdonsült pártvezérre. A kényszerű konszolidációs folyamatot gyakran kísérték heves összecsapások, idegeket és becsületet ölő intrikák, késhegyre menő pozícióharc, 50 míg a kínos vajúdás eredményeként három jelentősebb pártalakulás jött létre. A különféle keresztény pártok és csoportosulások október 25-én Keresztény Nemzeti Egyesülés néven tömörültek. Ennek magvát a régi Néppárt és Keresztényszocialista Párt alkotta, azonban a részben konzervatív, sőt reakciós, részben pedig jobboldali radikális tájékozódású újkeresztények hirtelen megtért tömegei annyira alámosták az eredeti keresztényszocialista eszmét, hogy Giesswein megtagadta csatlakozását, s leghűbb híveinek kisded csapatával tüntetően újraalapította a Keresztényszocialista Pártot. 51 A paraszt- és kisgazdapártok fúziója november végén történt meg. Az Egyesült Paraszt- és Kisgazdapárt ugyanazt a nemzeti és keresztény világnézetet vallotta, mint a Keresztény Nemzeti Egyesülés. 52 A két párt Megjegyzendő azonban, hogy a békés állapot nem tartott sokáig; hamarosan nepirenden voltak a terrorcselekmények. A kormány csak hosszú hónapok múlva volt képes a terrorcsapatokat megfékezni. Horthy szerepe a fehérterrorban mindmáig vitatott. Vö. GRATZ, A forradalmak kora, , valamint fentebb, a 43-as számú jegyzetben felsorolt szerzőket és idézett helyeket. 48 Paris Peace Conference, XIII, 725; IX, GRATZ, A forradalmak kora, 261; GARAMI, A politikusok marakodását kendőzetlen őszinteséggel írja le a szemtanú GRATZ GUSZTÁV, A forradalmak kora, Vö. alább, GRATZ, A forradalmak kora,

17 között a különbség inkább az volt, hogy míg a Kereszténypárt úgyszólván kizárólag polgári összetételű és felfogású volt, a Kisgazdapárt vezére egy valódi kisgazda volt, Szabó István Nagyatádról, s vele együtt még vagy két tucat csizmás paraszt foglalt helyet a pártvezetőségben, s a választások után a parlament padsoraiban. Ezeknek az egyszerű embereknek a földreform valóban szívügyük volt, nem csupán kortesfogás. A földreformmal kapcsolatos radikalizmusuk a pártnak bizonyos baloldali színt kölcsönzött, szemben a konzervatívabb jobboldali kereszténypárttal. 53 A valóságban azonban a Kisgazdapártot éppúgy megrohanták s hamarosan a maguk képére és hasonlatosságára formálták az úri politikusok, mint riválisát. Csak így történhetett, hogy még egy év sem telt el, s a két párt a jobb és bal jelzőket sutba dobva egymásba olvadt. A harmadik csoportba sorolhatók a liberális-polgári világnézetet valló pártok, melyek a januári választásokat megelőzően szintén egyesültek, s a Nemzeti Demokrata Párt nevet vették fel. A fenti három irányzatot képviselő pártokon kívül egyedül még a Szociáldemokrata Párt jöhetett számba mint komoly politikai tényező. A proletárdiktatúrában vállalt szerepe következtében azonban a párt népszerűsége és közéleti súlya a mélypontra zuhant. A Huszár-kormányban helyet foglaló szociáldemokratákkal a kormány többi tagjai kíméletlenül éreztették, hogy csakis kényszerűségből, azaz az antantra való tekintettel tűrik el őket. 54 Jelenlétük hovatovább tűrhetetlenné vált, mígnem tíz nappal a választások előtt a párt, hivatkozással a jelöltjei és választói ellen elkövetett megfélemlítésre és erőszakosságokra, visszahívta képviselőít a kormánykoalícióból, híveit pedig a választások bojkottálására, illetve a szavazólapok áthúzására szólította fel. Ennek ellenére a választásokat a kiírt időpontban, január 25- én és 26-án megtartották; egyelőre csak 164 kerületben, mivel a Tiszántúl még román, Baranya pedig szerb megszállás alatt volt. Az egyetemes, titkos, egyenlő és közvetlen szavazás elvén alapuló választójog, mely Magyarországon első ízben terjedt ki nőkre is, a lakosság 39,7 százalékának adott szavazati jogot, szemben a háború előtti utolsó választások évének, 1910-nek 6,4 százalék választásra jogosult polgárával Így pl., MACARTNEY professzor (October Fifteenth, I, 24.) a kisgazdákat baloldalra, a keresztényeket jobboldalra helyezi. 54 GRATZ, A forradalmak kora, A Friedrich által rendeletileg életbe léptetett választójog (5985/1919. M.E.) lényegében a Károlyi-forradalom alatt kibocsátott választójogi törvényt követte. A magyar politikai helyzet visszásságát mi sem tükrözi jobban, mint az a paradoxon, hogy az októberi forradalom egyik legfontosabb vívmányát, az általános választójogot, mellyel a baloldal a szélső baltól való félelmében nem mert élni, alig egy év múltán a jobboldali ellenforradalom a reakció uralmának legitimizálására 141

18 A választás, egyes helyi visszaélésektől eltekintve, általában rendben és nyugalomban folyt le. Tekintve a választók számát és a szavazatok titkosságát, kétségkívül ez volt a háborúk közötti korszak legdemokratikusabb választása Magyarországon, Az eredmény teljes mértékben azokat igazolta, akik mint Sir George Clark meglátták és megjövendölték az ország politikai hangulatának erősen jobbrafordulását. A szavazatra jogosultaknak kereken nyolcvan százaléka (80,8 %) járult az urnákhoz. A vidéken leadott áthúzott szavazólapokat illetőleg ugyan nem rendelkezünk pontos adatokkal, azonban Budapest adatai egymagukban is döntő jelentőséggel bírnak, hiszen a főváros volt a szervezett munkásság fellegvára s a Szociáldemokrata Pártnak az országban egyedüli népes gócpontja. Mármost Budapesten a 451 ezret számláló választók közül a nem marxista pártok 342 ezer érvényes szavazatot kaptak, míg az áthúzott szavazólapok száma 71 ezer volt. Mégha ez utóbbi számhoz hozzáadnánk azt a 38 ezer szavazásra jogosult budapesti lakost is, akik távol maradtak, még ilyen optimális számítással sem érné el a bizalmatlanságot szavazók száma az össz-szavazat egynegyedét. Ez volt tehát a helyzet az ország egyetlen nagyvárosában, a Horthy szemében bűnös Budapesten, ahol a baloldalnak úgyszólván minden ereje összpontosult. 56 Hasonló vereséget szenvedett a polgári-liberális ideológia is; a Nemzeti Demokrata Párt országszerte mindössze hat mandátumához jutott. A szavazatok óriási többségét azok a képviselőjelöltek kapták, akik választási programjukban a keresztény-nemzeti világnézetet vallották, vagyis a Kereszténypárt és a Kisgazdapárt jelöltjei. Azonban e pártok egyikének sem sikerült a parlamenti kormányzáshoz szükséges abszolút többséget, ez esetben 83 mandátumot biztosítani a Keresztény Egyesülés 77, az Egyesült Kisgazdapárt 71 mandátum felett rendelkezett, így egymagában egyik sem volt kormányképes. 57 A választásoktól remélt vígan felhasználja. A választóknak az össznépességhez viszonyló százalékszámát a Magyar Statisztikai Évkönyv megfelelő évfolyamaiból vettük. Az 1910-es adat Horvát-Szlavónország és Fiume nélküli Magyarországra vonatkozik. 56 Az évi budapesti választások adataira vonatkozóan, vö. NEMES DEZSŐ, Az ellenforradalom története Magyarországon (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1962) 189. A hivatalos statisztika hitelességét még e különben a vakságig elfogult kommunista szerző sem vitatja. 57 A mandátumok eloszlásának leírásánál GRATZOT követtem (A forradalmak kora, 273). Ő a Keresztényszociális Párt 5 és a Keresztény-Szociális Gazdasági Párt 4 mandátumát hozzáadja a Keresztény-Nemzeti Egyesülés 68 mandátumához, és így jut a keresztény pártok 77 mandátumos relatív többségéhez. Ugyanakkor a Kisgazdák Egyesült Keresztény-Nemzeti Pártját, mely 3 mandátumhoz jutott, valamint a 4 mandátummal rendelkező Kisgazdák Keresztény Pártját nem számítja a Kisgazdapárthoz, hanem a két tömb közt középúton lévőnek tekinti ezeket. A fentieken kívül 3 független, pártonkívüli képviselő jutott még mandátumhoz. 142

19 politikai kibontakozás így ismét holtpontra jutott, s a pártviszályok újult erővel lángoltak fel. Az áldatlan helyzetnek Horthy fővezér vetett véget. Január 30-án kibocsátott napiparancsában kijelentette, hogy annak idején a Sir George Clarkkal folytatott tárgyalások alkalmával ő írásban vállalt felelősséget a rend fenntartására, s kettőjük megállapodása értelmében a nemzetgyűlésnek mindenekelőtt államfőt kell választania, aki azután a kormányt kinevezi. 58 A nemzetgyűlés meghajolt a fővezér akarata előtt s március elsején megválasztotta őt Magyarország kormányzójának. Horthy ezután a régi Néppárt egyik oszlopos tagját, Simonyi-Semadam Sándort bízta meg kormányalakítással. A keresztények és kisgazdák koalícióján alapuló kormány március 14-én mutatkozott be a nemzetgyűlésben. 59 Az alkotmányos rend helyreállitása legalábbis alakilag ezzel befejeződött, bár az még korántsem dőlt el, hogy vajon egy új korszak veszi-e kezdetét, vagy pedig a háború előtti ancien regime restaurációja. 5.5 Az Egyház és a keresztény kurzus A keresztény egyházak érthető megkönnyebbüléssel fogadták a kommunizmus bukásának hírét, s őszinte örömmel köszöntötték az ellenforradalom győzelmét. 60 Kommunista és egyéb szélsőbal írók azóta is az egyházak legsúlyosabb bűnéül rójják fel a horthyista ellenforradalom támogatását. 61 Pedig az adott helyzetben az egyházak részéről más magatartást elvárni éppoly oktalanság lenne, mint például a spanyol püspököknek szemére hányni, hogy a polgárháborúban Franco mellé álltak, nem pedig a templomok százait felperzselő és a papok, szerzetesek, apácák ezreit legyilkoló lojalisták oldalára. Az augusztus 6-i államcsínyt követően József főherceg felkérte a hercegprímást, és rajta keresztül a püspöki kart, hogy kormányát Mások másként értékelték ki a választások eredményét, s kezdettől fogva a kisgazdákat tekintették a nemzetgyűlés legerősebb tényezőjének. Bárhogy volt is, a Kisgazdapárt fölénye a júniusi tiszántúli választások folyamán minden kétséget kizáróan bebizonyosodott. 58 GRATZ, A forradalmak kora, Megjegyzendő, hogy Sir George Clarknak a békekonferenciához írt, az előzőkben már többször idézett jelentéseiben a Horthy által említett megegyezésnek nincsen nyoma. A kommunista Nemes fent idézett művének 194. oldalán az egészet Horthy hazugságának bélyegzi. 59 A kormány összetétele GRATZNÁL, A forradalmak kora, Vö. pl. PROHÁSZKA okt. 12-i naplójegyzetét Horthy Miklós székesfehérvári bevonulásáról, Soliloquia, II, 12. A protestáns egyházak hasonló megnyilatkozásai, vö. KÁDÁR IMRE, Az egyház az idők viharában, Vö. pl. BALÁZS BÉLÁNAK már idézett művét, A klerikális reakció a Horthy fasizmus támasza, passim, valamint NEMES DEZSŐ, Az ellenforradalom története Magyarországon ,

20 támogassa s azt híveinek ajánlja. 62 A kormány jóindulatának bizonyságául Imre Sándor, az első ideiglenes Friedrich-kormány kultuszminisztere augusztus 9-én körlevélben közölte az egyházak vezetőivel, hogy máris intézkedett a volt Tanácskormány által kiadott egyházi vonatkozású mindennemű rendelkezések adminisztratív úton leendő legsürgősebb hatálytalanítása iránt. A továbbiakban a miniszter az egyházak egyes sérelmeinek gyors orvoslását ígérve a szükséges intézkedések foganatosításáig türelmet kért. 63 Az augusztus 14-én újjáalakult, ún. második Friedrich-kormány kultuszminisztere, Huszár Károly (a későbbi miniszterelnök) augusztus 18- ról keltezett körlevelében már arról értesíthette az egyházak vezetőit, hogy az egyházi és alapítványi javak visszaadása folyamatban van, és a hónap végéig befejezést nyer. A miniszter egyúttal rámutatott arra a fontos szerepre, mely a nemzet újjáépítésében az egyházakra várt, mivel az erkölcsi megújulás csak a hazai papság és tanítóság válvetett közreműködésével történhetik meg. Legyen minden szószék és iskolai katedra erős és bevehetetlen vára a hazafiságnak, a valláserkölcsi világfelfogásnak, a családi élet és tulajdon szentségének. 64 A kormánynak ez irányú felfogását és szándékait mintegy aláhúzta az az ígérete, hogy a valláserkölcsi nevelés, beleértve a kötelező hitoktatást is, az egész vonalon régi jogaiba visszatér. A körlevél legjelentősebb kitétele kétségkívül az az elvi állásfoglalás, ami szerint az egyház és állam közti viszony tekintetében az évi október hó 31-e előtti jogállapotot helyreállítottnak tekintem. Ezzel Huszár mintegy anticipálta a Horthy-féle restaurációnak egyik sarkalatos tételét, azt t.i., hogy nemcsak Kun Béla uralma, hanem a forradalom útján létrejött Károlyi-féle köztársaság is illegitim volt, s ezért az 1918-as októberi forradalom előtti állapothoz kell visszatérni, hogy a törvényesség megszakadt fonalát újra felvehessék. 65 A körlevél zárósoraiban a kultuszminiszter kéri az egyházi vezetők szíves és hathatós támogatását s legteljesebb bizalmát. 62 NEMES DEZSŐ, szerk., Az ellenforradalom hatalomrajutása és rémuralma Magyarországon , 2. kiadás (Budapest: Szikra, 1956) 122. Ez a munka, amely egy tervezett sorozat, Iratok az ellenforradalom történetéhez , első kötetként jelent meg, válogatott iratokat tartalmaz, gyakran csak töredékekben a szerkesztőség erősen részrehajló kiegészítésével és kommentárjaival. Adatai csak a legnagyobb óvatossággal használhatók. A továbbiakban NEMES, Iratok, címszó alatt idézzük. 63 Ibid., A körlevelet kivonatosan közli BALÁZS BÉLA, A klerikális reakció tevékenysége a fehérterror idején, Századok, 84. évf., 1950, 387. Összes idézetek onnan. 65 Ez a felfogás az I. tc.-ben nyert törvényes szentesítést. 144