T E R M É K T Á J É K O Z T A T Ó

Átírás

1 T E R M É K T Á J É K O Z T A T Ó VOLKSBANK INVEST KAPITALANLAGEGESELLSCHAFT M.B.H. Leonard-Bernstein-Straße 10 A WIEN Telefon: + 43 (0) mellék: 3221 vagy 3638 Fax: + 43(0) mellék: 3191 Internet: office@volksbankinvest.com Cégjegyzékszám: m Cégbíróság: Cégbíróság Bécs Garantie-Spar-Fonds ISIN: AT0000A0DHL6 (T) Jelen terméktájékoztató 2011 márciusában készült az 1993 évi osztrák befektetési alapokról szóló törvény 2008 évi kiegészítéséhez igazított befektetési alapokra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelıen. Utalást kell tennünk arra, hogy nevezett befektetési alapokra vonatkozó rendelkezések január 01-én léptek hatályba. A Tıkepiaci törvény 10 -val kapcsolatosan az osztrák befektetési alapokról szóló törvény 18 -a szerinti közzétételekre június 01-tıl a tıkebefektetési társaság internetes oldalán elektronikus formában kerül sor. Azon tájékoztatásról, mely szerint a közzétételekre a jövıben már csak a tıkebefektetési társaság internetes oldalán elektronikus formában kerül sor, a Wiener Zeitung június 01-i közlönyében rendelkeztek. Az érdekelt befektetınek a jelenleg érvényes terméktájékoztatót és az alapokra vonatkozó általános és különös rendelkezéseket ingyenesen rendelkezésére kell bocsátani. Ez a terméktájékoztató kiegészítésre kerül az éppen aktuális éves beszámolóval. Amennyiben az éves beszámoló fordulónapja nyolc hónapnál régebbi, a féléves beszámolót is az érdekelt befektetı rendelkezésére kell bocsátani. Ezen felül az egyszerősített tájékoztatót az éppen aktuális kiadásban szerzıdéskötés elıtt az érdekelt befektetınek fel kell ajánlani, illetve szerzıdéskötés után rendelkezésére kell bocsátani. Elsı közzététel a Wiener Zeitung-hoz tartozó Közlönyben án 1.. Módosítás közzétéve: Módosítás közzétéve: Módosítás közzétéve: Módosítás közzétéve: Módosítás közzétéve:

2 2. oldal JOGI NYILATKOZAT nem USA-beli alapok USA-beli ügyfelek részére történı értékesítéséhez Értékesítés korlátozása Jelen különvagyon kibocsátott befektetési jegyei csak azokban az országokban kerülhetnek nyilvánosan felkínálásra vagy értékesítésre, amelyekben egy ilyen nyilvános ajánlat vagy értékesítés megengedett. Amennyiben a befektetési társaság vagy egy általa megbízott harmadik fél nem tett bejelentést a helyi felügyeleti hatóságoknál, ill. nem kért engedélyt a helyi felügyeleti hatóságoktól, és amennyiben ilyen bejelentés vagy engedély nem áll rendelkezésre, akkor nem a befektetési részjegyek megszerzésére vonatkozó ajánlatról van szó. A részjegyeknek az évi United States Securities Act mindenkori érvényes szövegváltozata szerinti (a továbbiakban évi törvény ) vagy az Amerikai Egyesült Államok szövetségi államainak vagy egy területi egységének vagy területeinek, birtokainak és a joghatósága alatti más területeknek, ezen belül Puerto Rico Nemzetközösségének (a továbbiakban Egyesült Államok ) értékpapír-törvényei szerinti regisztrációjára eddig nem került sor, és nem is fog rá sor kerülni). A részjegyek az Egyesült Államokban nem kínálhatók fel, nem értékesíthetık vagy nem ruházhatók át más módon nyilvánosan. A részjegyek értékesítésre történı felkínálása és értékesítése az évi törvény S szabályzata szerinti regisztrációs elıírások alóli mentesség alapján történik. A tıkebefektetési társaság, ill. a különvagyon sem az évi United States Investment Company Act mindenkori érvényes szövegváltozata sem pedig más amerikai szövetségi törvények alapján nem került és nem is kerül regisztrálásra. Ennek megfelelıen a részjegyek eladásra nem kínálhatók fel és nem értékesíthetık nyilvánosan az Egyesült Államokban vagy Egyesült Államokbeli személyek részére vagy számlájára (az értékpapírokról, árukról és adókról szóló amerikai szövetségi törvények, ezen belül az évi United States Securities Act S szabályzata vonatkozásában érvényes definíciók értelmében) (a továbbiakban együttesen USA-személyek ). A részjegyek Egyesült Államokban, ill. USA-személyek számára történı késıbbi átruházása tilos. részjegyeket az Egyesült Államok értékpapír- és tızsdefelügyeleti hatósága, a Securities and Exchange Commission (a továbbiakban: SEC ) és más felügyeleti hatóság az Egyesült Államokban nem engedélyezte, és az engedély megtagadására sem került sor; emellett sem a SEC, sem pedig az Egyesült Államok más felügyeleti hatósága nem döntött a jelen tájékoztató (értékesítési tájékoztató) helyességérıl és megfelelıségérıl, ill. a részjegyek/befektetési jegyek elınyeirıl. A United States Commodity Futures Trading Commission (USA határidıs árukereskedelmi felügyeleti hatósága) sem ezt a dokumentumot, sem pedig a tıkebefektetési társaság, ill. a külön vagyon más értékesítési dokumentumait nem vizsgálta és nem hagyta jóvá. Senki nem jogosult olyan nyilatkozatok vagy garanciák adására, amelyek nem szerepelnek az értékesítési tájékoztatóban, ill. azokban a dokumentumokban, amelyekre az értékesítési tájékoztató hivatkozik. Ezek a dokumentumok a tıkebefektetési társaság székhelyén nyilvánosan elérhetık. Jelen értékesítési tájékoztató az Egyesült Államokban nem hozható forgalomba. Azok a befektetık, akik a National Association of Securities Dealers sz. szabályozása (NASD 2790) értelmében Restricted Persons minısítésőek, a külön vagyonba történt befektetésüket haladéktalanul jelezni kötelesek a tıkebefektetési társaság felé.

3 3. oldal I. Fejezet ADATOK A BEFEKTETÉSI TÁRSASÁGRÓL 1. Cégnév és székhely; jogi forma; alapítás idıpontja; a központ, igazgatóság helyszíne, amennyiben nem egyezik a cég székhelyével; a cégjegyzék és a bejegyzés adatai; érvényes jogrend BEFEKTETÉSI TÁRSASÁG Az ebben a tájékoztatóban közelebbrıl ismertetett tıkebefektetési alapok befektetési társasága a bécsi székhelyő Volksbank Invest Kapitalanlagegesellschaft mit beschränkter Haftung (Volksbank Invest korlátolt felelısségő Tıkebefektetési Társaság). Volksbank Invest korlátolt felelısségő Tıkebefektetési Társaság alapítására én került sor. Volksbank Invest Kapitalanlagegesellschaft m.b.h. az osztrák tıkebefektetési alapokról szóló törvény (Investmentfondsgesetz, InvFG ) értelmezése szerinti tıkebefektetési társaság. Jogi formája a korlátolt felelısségő társaság (Kft.) és a bécsi cégbíróságnál az cégjegyzékszám alatt került bejegyzésre. 2. A cég által kezelt összes tıkebefektetési alap felsorolása Advisory Vorsorgefonds Aktienportfolio 1 Közös tulajdonú alap, az InvFG 20a értelmében (speciális alap), Aktienportfolio 2 Közös tulajdonú speciális alap, az InvFG 20a értelmében, Alternative Selection 2 Közös tulajdonú alap, az InvFG 20a értelmében (speciális alap), Austro-Garant Nyugdíj befektetési alap - Ausztria az InvFG 23a és köv. értelmében, a Jövedelemadóról szóló törvény 108g és köv. -val együttesen Austro-Garant 2 dynamisch Nyugdíj befektetési alap - Ausztria az InvFG 23a és köv. értelmében, a Jövedelemadóról szóló törvény 108g és köv. -val együttesen (speciális alap), Austro-Garant 2 konservativ Nyugdíj befektetési alap - Ausztria az InvFG 23a és köv. értelmében, a Jövedelemadóról szóló törvény 108g és köv. -val együttesen (speciális alap), Euro Corporates 2012 Europa-Bonus-Fonds 1 Közös tulajdonú alap, az InvFG 20a értelmében, Europa-Bonus-Fonds 2 Gabor Spezialfonds Közös tulajdonú speciális alap, az InvFG 20 értelmében, Garantie-Spar-Fonds Közös tulajdonú alap, az InvFG 20a értelmében, Garantie-Spar-Fonds 2 Közös tulajdonú speciális alap, az InvFG 20a értelmében, Österreich-Index-Fonds Közös tulajdonú alap, az InvFG 20b értelmében, PORTFOLIO 30 Közös tulajdonú alap, az InvFG 20 értelmében (speciális alap), Premium-Evolution 25 Premium-Evolution 50 Premium Evolution 100 PX-Index-Fonds S-D-FONDS Közös tulajdonú speciális alap, az InvFG 20 értelmében, SOLID Euro Biztosítékkal fedezett kötvények 1-3 SOLID Euro Biztosítékkal fedezett kötvények 3-5 SOLID Euro Biztosítékkal fedezett kötvények 5-7 SOLID Euro Biztosítékkal fedezett kötvények 7-10 SOLID Euro Pénzügyi értékek 1-5 SOLID Euro Állam 1-3 SOLID Euro Állam 3-5 SOLID Euro Állam 5-7 SOLID Euro Állam 7-10 SOLID Euro Állam 10+ SOLID Euro Vállalatok 1-5 Sparda-Liquid Közös tulajdonú speciális alap, az InvFG 20 értelmében, VB 1 VB Asset Navigator protect Közös tulajdonú alap, az InvFG 20a értelmében, VB Asset Navigator pure Közös tulajdonú alap, az InvFG 20a értelmében, VB-ETHIK-GLOBAL Volksbank-Amerika-Invest Volksbank-BestSector-Invest

4 4. oldal Volksbank-Convertible-Bond-Fund Volksbank-Corporate-Bond-Fund Volksbank-Dividend-Invest Volksbank-Dollar-Rent Volksbank-Europa-Invest Volksbank-Europa-Rentenfonds Volksbank-SMILE Közös tulajdonú alap, az InvFG 20a értelmében, Volksbank Weinviertel Fonds Közös tulajdonú speciális alap, az InvFG 20 értelmében, ZEUS-Liquid Közös tulajdonú alap, az InvFG 20a értelmében, ZEUS-Rent Közös tulajdonú alap, az InvFG 20a értelmében, Volksbank-Floating-Rate-Fund Volksbank-Geld-Rent Volksbank-GoEast-Bond Volksbank-GoEast-Invest Volksbank-Interbond Volksbank-Mündel-Rent Volksbank-Pacific-Invest Volksbank-Portfolio 2 Közös tulajdonú speciális alap, az InvFG 20 értelmében, Volksbank-Portfolio 4 Közös tulajdonú speciális alap, az InvFG 20 értelmében, Volksbank-Portfolio 5 Közös tulajdonú speciális alap, az InvFG 20 értelmében, VOLKSBANK-PORTFOLIO 6 A Közös tulajdonú alap, az InvFG 20 értelmében (speciális alap), Volksbank-Portfolio 7 Közös tulajdonú speciális alap, az InvFG 20 értelmében, Volksbank-Portfolio 16 Közös tulajdonú speciális alap, az InvFG 20 értelmében, Volksbank-Portfolio 28 Közös tulajdonú speciális alap, az InvFG 20 értelmében Volksbank-Portfolio 29 Közös tulajdonú speciális alap, az InvFG 20 értelmében, VOLKSBANK-PORTFOLIO 31 Közös tulajdonú alap, az InvFG 20 értelmében (speciális alap), Volksbank-Portfolio 32 Közös tulajdonú speciális alap, az InvFG 20 értelmében, Volksbank Portfolio Schärding Közös tulajdonú speciális alap, az InvFG 20 értelmében, Volksbank-Rent Közös tulajdonú alap, az InvFG 20a értelmében,

5 5. oldal 3. Az igazgatóság és a felügyelıbizottság tagjai és betöltött tisztségük Igazgatóság: Manfred Stagl Günter Toifl Felügyelı bizottság; Friedrich Strobl, MBA (Felügyelı Bizottság Elnöke) Heimo Rottensteiner (Felügyelı Bizottság Elnök helyettese) Dr. Friedhelm Boschert Dipl. BW (FH) Lars Fuhrmann Mag. Thomas Biedermann Az igazgatósággal kapcsolatos aktuális adatok és a felügyelıbizottság összetétele a legutóbbi közzétett éves beszámolóban találhatók. 4. A társaság alaptıkéje EUR ,- 5. Üzleti év Az üzleti év megegyezik a naptári évvel. 6. Tulajdonosok, akik közvetett vagy közvetlen módon meghatározó befolyással bírnak vagy bírhatnak a társaság ügymenetére Österreichische Volksbanken-Aktiengesellschaft, Bécs DZ PB-Beteiligungsgesellschaft mbh, Frankfurt Volksbanken Holding eingetragene Genossenschaft, Bécs. 7. Külsı félre/harmadik személyre delegált feladatok A tıkebefektetési társaság az alábbiakban felsorolt tevékenységeket külsı/harmadik félre delegálta: Belsı ellenırzés, Compliance és pénzmosás, ITinfrastruktúra, IT-Customizing, Operációs kockázat és konszern szintő piaci kockázatkezelés, Jelentésszolgálat, Adminisztratív tevékenységek és bérszámfejtés, Könyvelés, Jog. (Az átruházott tanácsadási, ill. igazgatási tevékenységeket lásd a II. fejezet 19. pontban) II. Fejezet A BEFEKTETÉSI ALAP ADATAI 1. Az alap megnevezése Az alap megnevezése a következı Garantie-Spar-Fonds Közös tulajdonú alap az InvFG 20 értelmében 2. Az alap létesítésének idıpontja valamint tervezett hossza. A Garantie-Spar-alapot én határozatlan idıre hozták létre. 3. Azon hely megnevezése, ahol az alappal kapcsolatos rendelkezések valamint az InvFG által elıírt jelentések rendelkezésre állnak Az ebben a terméktájékoztatóban említett információs lehetıségek, mint az egyszerősített értékesítési tájékoztató, az alappal kapcsolatos rendelkezések, az éves és féléves beszámolók a Volksbank Invest Kapitalanlagegesellschaft m.b.h.-nál szerezhetık be. Kérésre a befektetési társaság ezeket ingyenesen megküldi a befektetık részére. Ezen felül beszerezhetık ezek a dokumentumok az Österreichische Volksbanken Részvénytársaságnál (letéti bank), valamint a függelékben felsorolt (kifizetı és benyújtó) helyeken. 4. A befektetési alapokra alkalmazandó adózási elıírásokra vonatkozó adatok, amennyiben azoknak a befektetési jegy tulajdonosa számára jelentıségük van. Adatok arra vonatkozóan, hogy a befektetési jegyek tulajdonosai által a befektetési alaptól kapott jövedelmekre és tıkehozamokra kivetnek-e forrásadó levonást Adózás szempontjából történı kezelés az Ausztriában korlátlanul adóköteles befektetık vonatkozásában r a) Magánvagyon Teljes körő adólevonás (végsı megadóztatás), a befektetıt nem terheli adóbevallási kötelezettség. A tıkebefektetési társaság kifizetései a részjegy tulajdonosok felé, amennyiben az tıkehozamadó köteles tıkejövedelembıl származik és amennyiben a kifizetésben részesülı a tıkehozamadó fizetésére kötelezett, a belföldi kuponkifizetı helyen a megfelelı összegre a törvényileg elıírt nagyságú tıkehozamadót le kell vonni. Ugyanezen feltételek fennállása esetén a felhalmozási alapból származó kifizetéseket, mint a részjegy értékével azonos összeg * tıkehozamadóját, le kell vonni. A magánbefektetınek alapvetıen semmilyen adóbevallási kötelezettsége nincs. Az osztrák tıkehozamadó levonásával a befektetı minden adófizetési kötelezettsége rendezett. Az osztrák tıkehozamadó levonás minden végsı megadóztatási joghatást magával von a jövedelemadó vonatkozásában. Az örökösödési adó és az ajándékozási adó költségmenetes szerzések (keresetek) vonatkozásában után már nem kerül behajtásra. A végsı megadóztatás alóli kivételek A végsı megadóztatás kizárt: a) az alap vagyonában foglalt II. kategóriás, osztrák tıkehozamadótól mentes, hitelviszonyt megtestesítı értékpapírokra vonatkozóan, amennyiben nem tettek opciós nyilatkozatot. Az ilyen összegek adóbevalláskötelesek. * felhalmozó alapokra nem vonatkozik

6 6. oldal b) az alap vagyonában foglalt, az osztrák adófennhatóság alól kivont értékpapírok vonatkozásában, amennyiben nem mondanak le a kettıs adóztatást kizáró egyezmény nyújtotta elınyök igénybevételérıl. Az ilyen jellegő hozamokat a jövedelemadó-bevallásban abban a rovatban kell feltüntetni, melynek megnevezése: A feltüntetett jövedelmek mellett olyan jövedelmekre is szert tett, melyekre vonatkozóan az adóztatás joga a kettıs adóztatás elkerülésérıl szóló egyezmény alapján másik államot illet. Ebben az esetben azonban az ezért levonásra került osztrák tıkehozamadó beszámítására, illetve annak az osztrák Szövetségi Adórendtartás (BAO, azaz Bundesabgabenordnung) 240 -a szerinti visszaigénylésére lehetıség van. Az alapokból származó, ráfordításokkal csökkentett rendes bevételeket (kamatokat, osztalékokat) 25% tıkehozamadó terheli. Az alap rendkívüli bevételeinek (részvények vagy derivatív részvénytermékek eladásából származó árfolyamnyereségek) 20%-a után szintén 25% tıkehozamadó fizetendı. Az alapokra vonatkoztatott, június 30. után kezdıdı üzleti évtıl a rendkívüli bevételek (részvények, derivatív részvénytermékek) adóalapja 20%-ról 30%-ra emelkedik. A december 31. után kezdıdı üzleti évtıl a rendkívüli bevételek adóalapja a kötvényekbıl és derivatív kötvénytermékekbıl származó árfolyamnyereségeket is magában foglalja. A tıkehozamadó mértéke 40%. A december 31. után kezdıdı üzleti évtıl a rendkívüli bevételek 50%-át 25%-os tıkehozamadó terheli. A december 31. után kezdıdı üzleti évtıl a rendkívüli bevételek 60%-át 25%-os tıkehozamadó terheli. A részjegyek spekulációs nyereségének adómentességéhez szükséges birtoklási idıtartam: A január 1. elıtt vásárolt részjegyek esetében (a módosított Jövedelemadóról szóló törvény értelmében, amelyet a évi Budgetbegleitgesetz, azaz költségvetési kérdésekhez kapcsolódó törvény rendelkezései elıtt kell figyelembe venni) továbbra is egyéves birtoklási idıtartam szükséges az adómentességhez. A január 1-je után vásárolt részjegyek esetében azok eladása esetén az elért teljes értéktöbblet adóköteles. A október 1-je után történt eladások esetében az adót a letétet kezelı pénzintézet vonja le oly módon, hogy az adójogi elıírások szerint göngyölített beszerzési érték és a részjegy eladásából származó bevétel közötti különbséget 25%-os tıkehozamadóval (végleges megadóztatás) csökkenti. A részjegy birtoklási ideje alatt leadózott többlethozamok a részjegynek az adójogi elıírásoknak megfelelıen göngyölített beszerzési értékét növelik, míg az osztalékfizetések és a kifizetett tıkehozamadók csökkentik. Az eladás során realizált esetleges veszteségek csökkentı tételként figyelembe vehetık az ugyanabban a naptári évben a tıkevagyonból (kivéve a hitelintézeti kamatbevételekbıl) származó pozitív bevételekkel szemben. Amennyiben a január 1-je után vásárolt részjegyek eladására október 1-je elıtt sor kerül, az egyéves birtoklási idıtartam a mérvadó. b) Társasági vagyon Természetes személyek társasági vagyonában foglalt befektetési jegyekhez kapcsolódó adózási és adólevonási szabályok Azon természetes személyek esetén, akik tıkevagyonból vagy iparőzési tevékenységbıl származó jövedelemre tesznek szert (egyéni vállalkozók, társas vállalkozók ) az osztrák tıkehozamadó köteles hozamokra megállapított jövedelemadó az osztrák tıkehozamadó (I. és II. kategóriás osztrák tıkehozamadó) levonása révén lerótt adónak tekintendı. Az osztrák alapokból eredı vagyoni nyereségek, valamint a külföldi al-alapokból eredı, osztalékhoz hasonló vagyoni nyereségek osztalékai (évközi kifizetései) az adótételek táblázata szerint kerülnek megadóztatásra. A december 31. után kezdıdı üzleti évekre vonatkozóan kifizetett osztalék és osztalékhoz hasonló rendes vagy rendkívüli bevétel (az alapokhoz kapcsolódóan elért összes árfolyamnyereség) a társasági vagyonnal összevontan adózik (amennyiben adóköteles bevételbıl származik). A december 31. után vásárolt részjegyek eladásából származó árfolyamnyereségek után a befektetés fenntartása során adót kell fizetni (25%). A már leadózott bevételek az értékesítésbıl származó nyereséget csökkentik. II. kategóriás osztrák tıkehozamadó fizetési kötelezettsége és levonása jogi személyek társasági vagyonában foglalt befektetési jegyek után Az osztalékhoz hasonló rendes bevételek (kamatok, osztalékok) adóköteles bevételek. Az osztrák alapokból eredı vagyoni nyereségek, valamint a külföldi részalapokból eredı, osztalékhoz hasonló vagyoni nyereségek osztalékainak adózására a társasági adó elıírásai vonatkoznak. A december 31. után kezdıdı üzleti évekre vonatkozóan kifizetett osztalék és osztalékhoz hasonló rendes vagy rendkívüli bevétel (az alapokhoz kapcsolódóan elért összes árfolyamnyereség) a társasági vagyonnal összevontan adózik (amennyiben adóköteles bevételbıl származik). Az EU-tagországokból, valamint Norvégiából származó külföldi osztalékok (a július 6-i állapot szerint kivételt képeznek a Bulgáriából, Írországból és Ciprusról származó külföldi osztalékok) nem tartoznak a társasági adó hatálya alá. Az egyéb külföldi osztalékok vonatkozásában társaságiadó-fizetési kötelezettség áll fenn. Amennyiben nem áll rendelkezésre az osztrák Jövedelemadó törvény (EstG.) 94 szerinti mentesülésrıl szóló nyilatkozat, a szelvényeket kifizetı intézménynek a társasági vagyonban foglalt befektetési jegyek után is osztrák tıkehozamadót kell visszatartania a kiosztott pénzösszegbıl, illetve a felhalmozási alapból történı kifizetéseket osztrák tıkehozamadóként kell kezelnie. A levont és az adóhivatalhoz befizetett osztrák tıkehozamadót be lehet számítani a kivetett társasági adóval szemben. c) Tıkevagyonból származó bevételekkel rendelkezı társulások Amennyiben testületek (pl. egyesületek) tıkevagyonból származó bevételekre tesznek szert, a II. kategóriás osztrák tıkehozamadó-köteles tıkehozamokra vonatkozó társasági adó az adólevonás útján leróttnak tekintendı. Az adómentes osztalékokra kifizetett tıkehozamadó visszaigényelhetı. A magánalapítványok II. kategóriás osztrák tıkehozamadóköteles tıkehozamai alapvetıen a 12,5%-os közbensı adózás alá esnek. Az EU-tagországokból, valamint Norvégiából származó külföldi osztalékok (a július 6-i állapot szerint kivételt képeznek a Bulgáriából, Írországból és Ciprusról származó külföldi osztalékok) nem tartoznak a társasági adó hatálya alá. Az egyéb külföldi osztalékok vonatkozásában társaságiadó-fizetési kötelezettség áll fenn. A magánalapítványoknak a 2011 után befektetett eszközeikhez kapcsolódó, II. kategóriás osztrák tıkehozamadó-köteles tıkehozamai alapvetıen a 25%-os

7 7. oldal közbensı adózás alá esnek. Az adómentes osztalékokra kifizetett tıkehozamadó visszaigényelhetı. A január 1-je után vásárolt részjegyek eladása esetén az elért teljes értéktöbblet adóköteles. A október 1-je után történt eladások esetében az adót a letétet kezelı pénzintézet vonja le oly módon, hogy az adójogi elıírások szerint göngyölített beszerzési érték és a részjegy eladásából származó bevétel közötti különbséget 25%-os tıkehozamadóval (végleges megadóztatás) csökkenti. A részjegy birtoklási ideje alatt leadózott többlethozamok a részjegynek az adójogi elıírásoknak megfelelıen göngyölített beszerzési értékét növelik, míg az osztalékfizetések és a kifizetett tıkehozamadók csökkentik. Utalás minden adózásra kötelezett személy számára: Az éves beszámolókban részletes adatok találhatók az alapokból történı osztalékfizetések illetve az osztalékokkal egyenértékő hozamok adójogi kezelésérıl. 5. Az elszámolás lezárásának fordulónapja és az osztalék kifizetés gyakoriságának és formájának megjelölése A befektetési alap elszámolási éve április 14-tıl a következı naptári év április 15-ig tartó idıszak. Az InvFG mondata, (felhalmozási alapok) ill. Az alapokról szóló rendelkezések 27. szerinti kifizetésre a következı elszámolási év június 15-tıl kerül sor. 6. Banki könyvvizsgáló neve a bekezdésnek megfelelıen KPMG Austria GmbH, Porzellangasse 51, 1090 Wien. 7. Feltételek, melyek mellett felmondható az alap kezelése; felmondási határidı A befektetı társaság az osztrák Pénzpiaci Felügyelet (Finanzmarktaufsicht) engedélyével és megfelelı közzététel mellett megszüntetheti a befektetési alap kezelését: a) Felmondás útján - hat hónapos felmondási idı betartásával (InvFG bek ) - azonnali hatállyal, amennyiben az alap vagyona az ,- eurót nem éri el (InvFG bek.). Az InvFG bek. szerinti felmondás az InvFG bek. szerinti felmondási idı alatt nem lehetséges. b) három hónapos felmondási idı betartásával a következı intézkedések útján - az alap kezelésének egy másik befektetési társaságra történı átruházásával - az alapok összevonásával vagy az alap vagyonának egy másik befektetési alapba való bevitelével.. 8. A befektetési jegyek formájának és fıbb jellemzıinek megnevezése, kiváltképp - eredeti okiratok, vagy ezen okiratokról tanúskodó igazolások, jegyzékben, vagy számlán való nyilvántartás - a befektetési jegyek jellemzıi: névre vagy bemutatóra szóló értékpapírok, adott esetben a címletek és töredékrészek közlése - a befektetési jegyek tulajdonosainak jogai, különösen felmondás esetén A befektetési alaphoz tartozó vagyoni értékek közös tulajdona egyenlı nagyságú, a közös tulajdonból meglévı részesedésre van felosztva. A közös tulajdonból való részesedések száma nem korlátozott. A közös tulajdonból való részesedések a tulajdonrészre/részesedésre vonatkozó, értékpapír-jellegő befektetési jegyek (részjegyek) által kerülnek megtestesítésre. A befektetési jegyek győjtıokmányokban (a Depotgesetz/letéti törvény 24, BGBI. Nr. 424/1969 mindenkor érvényes szövegváltozatának értelmében kerülnek megjelenítésre. Minden befektetési jegy vásárlója a befektetési jegy által megtestesített közös tulajdonból való részesedések erejéig szerez közös tulajdont a befektetési alap összes vagyoni értékébıl. A befektetési társaság a felügyelı bizottságának hozzájárulásával feloszthatja ( splitting ) a közös tulajdonból való részesedéseket, és további befektetési jegyeket adhat ki a befektetési jegyek tulajdonosainak, vagy a régi befektetési jegyeket újakra cserélheti, ha a kiszámított részesedési érték nagysága folytán a közös tulajdonból való részesedések felosztását a társtulajdonosok érdekében állónak tekinti. A befektetési jegyek bemutatóra szólnak. A befektetési jegyek tulajdonosainak jogai, kiváltképp az alap kezelésének a befektetési társaság által történı felmondása esetén A befektetési jegyek tulajdonosainak joga az alap vagyonának befektetési társaság által történı kezelésére és a befektetési jegyek bármikor, részesedési értéken (a befektetési jegy értékén) történı visszaváltására a befektetési társaság által végzett kezelés megszőnése után is fennmarad. Alapok összevonásának esetén a befektetési jegyek tulajdonosai továbbá igényelhetik a befektetési jegynek az átváltási aránynak megfelelı átváltását, valamint az egyenlegkiigazítás (fölösleges rész kiegyenlítésének) esetleges kifizetését. Amennyiben az alapkezelés felmondás útján szőnik meg, a letéti bank veszi át az átmeneti kezelést, s ha hat hónapon belül nem tudja annak kezelését másik befektetési társaságra átruházni, elindítja annak felszámolását. A felszámolás kezdetével a befektetési jegyek tulajdonosainak az alap kezelésére vonatkozó joga helyébe a szabályszerő felszámolásra vonatkozó jog, valamint a befektetési jegyeik bármikor történı visszavásárlására vonatkozó joga helyébe a felszámolás befejezése utáni felszámolási érték kifizetésére vonatkozó jog lép. 9. Azon tızsdék vagy piacok megnevezése, melyeken a befektetési jegyeket jegyzik vagy azokkal kereskednek A befektetési jegyek kiszolgáltatását és visszaváltását a letéti bank végzi. A Bécsi Tızsdére való bevezetést a tıkebefektetési társaságtól lehet kérvényezni. 10. A befektetési jegyek kiszolgáltatásának és eladásának módozatai és feltételei Befektetési jegyek kiszolgáltatása A részjegyek kiadása a befektetési alapokról szóló törvény 20 -a 3 bekezdésének megfelelıen naptári negyedévenként történik. A Garantie-Spar-Fonds esetében a részjegyek kiadása tızsdei napokon történik. A kiszolgáltatott részesedések és az ennek megfelelı befektetési jegyek száma alapvetıen nem korlátozott. A befektetési jegyek a függelékben feltüntetett értékesítési (kifizetı- és benyújtó) helyeken kaphatók. A befektetési társaság fenntartja azon jogát, hogy a befektetési jegyek kiadását átmenetileg vagy teljesen megszüntesse. Kiszolgáltatási felár A kiszolgáltatási ár meghatározásakor egy befektetési jegy értékét a kiszolgáltatási költségek fedezésére szolgáló

8 8. oldal kiszolgáltatási felárral növelik. A kiszolgáltatási költségek fedezésére szolgáló kiszolgáltatási felár egy befektetési jegy értékének maximum 5%-a, a legközelebbi egész centre kerekítve. Elszámolási fordulónap Amennyiben a letéti banknál egy osztrák tızsdei napon egy részjegy kiadására történı megbízás legkésıbb 14:30-ig (MEZ) beérkezik, az elszámolásra kerülı érvényes eladási ár a letéti bank által a beérkezést követı második banki napon (zárónap) közzétett számított érték, plusz a kiszolgáltatási felár. Késıbb érkezı megbízások a rákövetkezı nap. A vételár terhelésére vonatkozó értéknap az elszámolás vonatkozásában irányadó tızsdei nap (zárónap) utáni második banki nap. 11. A befektetési jegyek visszaváltási vagy kifizetési módozatai, valamint azok a feltételek, melyek esetén ezek felfüggeszthetıek. Részjegyek visszavétele A részjegyek visszavételét a befektetési alapokról szóló törvény 20 -a 3 bekezdésének megfelelıen minimum naptári negyedévenként egyszer biztosítani kell. A Garantie-Spar- Fonds esetében a részjegyek visszavétele tızsdei napokon történik. A befektetési jegyek tulajdonosai a letéti banknak visszaváltási megbízás adásával bármikor követelhetik a befektetési jegyek visszaváltását. A befektetési társaság köteles a befektetési jegyeket a mindenkor érvényes visszaváltási áron, mely egy részesedés értékének a következı 5 centre lekerekített értéknek felel meg, az alap számlájára visszaváltani. A visszaváltási ár kifizetése, valamint a visszavételi ár kiszámítása és közzététele az osztrák Pénzpiaci Felügyelet egyidejő értesítése és egy az alapokra vonatkozó rendelkezések 10 -a szerinti megfelelı nyilvánosságra hozatal esetén átmenetileg felfüggeszthetı, s a tıkebefektetési alap eszközeinek/vagyonelemeinek eladásától, illetve az értékesítési bevételek befolyásától tehetı függıvé, amennyiben olyan rendkívüli körülmények állnak fenn, amelyek alapján ez a befektetési jegyek tulajdonosainak jogos érdekeit figyelembe véve szükségesnek látszik. A részjegyek visszavételének újbóli megkezdését szintén közzé kell tenni a befektetık felé az alap szabályzatának 10. értelmében. A befektetési alap vonatkozásában történı árkiszámításhoz mindig az utoljára közzétett árfolyamokat veszik alapul. Amennyiben az utoljára közzétett értékelési árfolyam a politikai vagy gazdasági helyzet alapján teljesen nyilvánvalóan és nem csak az egyedi esetben nem felel meg a tényleges értéknek, akkor elmaradhat az árkalkuláció, amennyiben a befektetési alap a vagyonának 5 %-át vagy ennél nagyobb részét olyan vagyoni értékekbe fektette, melyek nem rendelkeznek piac-konform (a piacon megfelelı) árfolyammal. Elszámolási fordulónap Amennyiben a letéti banknál egy osztrák tızsdei napon egy részjegy visszavételére történı megbízás legkésıbb 14:30-ig (MEZ) beérkezik, az elszámolásra kerülı érvényes visszavételi ár a letéti bank által a beérkezést követı második banki napon (zárónap) közzétett számított érték. Késın érkezı megbízásokat úgy kell kezelni, mintha az a rákövetkezı napon érkezett volna be. Az eladási ár jóváírására vonatkozó értéknap az elszámolás vonatkozásában irányadó tızsdei nap (zárónap) utáni második banki nap. Az Österreichische Volksbanken-AG garanciája Az Österreichische Volksbanken AG csak a Volksbank Invest Kapitalanlagegesellschaft m.b.h. alapjának számláján lévı összegért vállal 80%-os maximum garanciát. Ez azt jelenti, hogy a részjegy tuljadonos vagy a fordulónapig valaha elért maximális napi részjegy értékének 80%-át, vagy az elszámoláskor esedékes hivatalos visszavételi árat kapja, attól függıen, hogy melyik érték a magasabb. A maximális értékgarancia értékét az Österreichische Volksbanken AG naponta kiszámítja, de az érték módosítására csak felfelé van mód. A garancia értékét a maximális érték 80%-a alá csökkenteni nem lehet. A garanciát a letétkezelı hitelintézeteknél esetlegesen elıírt adók és díjak értékének levonása után az Österreichische Volksbanken AG naponta átvállalja. 12. A hozamok megállapítására és felhasználására vonatkozó szabályok leírása és a befektetési jegyek tulajdonosainak hozamokra vonatkozó igényeinek ismertetése Hozamok felhalmozási alapok befektetési jegyei esetén tıkehozamadó levonással A pénzügyi év folyamán bevételezett hozamokat a költségek fedezése után nem fizetik ki. A felhalmozási részesedésezések esetében a befektetési alapokról szóló törvény 13 -a 3. mondatában elıírt azon összeget kell kifizetni, mely megfelelı esetben a részesedésre jutó tıkehozamadó befizetési kötelezettség kifizetéskori összegének fedezésére szolgál. 13. A befektetési alap befektetési céljainak leírása, beleértve a pénzügyi célokat (pl. tıke- vagy hozamnövelés), a befektetési politikát (pl. egyes földrajzi területekre vagy gazdasági ágazatokra történı specializáció), az ezen befektetési politika esetleges korlátozásait, valamint azoknak a hitelfelvételi jogköröknek a megnevezését is, melyekkel a befektetési alap kezelése során élni lehet. A Garantie-Spar-Fonds a befektetési alapokról szóló törvény 20a szerint egy vegyes esernyıalap, amelynek célja a hozamtöbblet elérése. A befektetések célja a folyamatos hozam biztosítása a tıke biztonságának figyelembevétele mellett, amelyet a kockázatok messzemenı megosztása garantál. A Garantie-Spar-Fonds befektetéseit többlépcsıs biztonsági modell alapján kezelik. Ez egy kockázat-bevétel optimalizáló modell, melyben a különbözı eszközosztályokat számos vizsgált jellemzı alapján havonta újra súlyozzák. Elıfordulhat, hogy a modell az optimális kockázat-bevételi viszonyok függvényében az eszközök 100%-át a pénzpiacokon fekteti be, így elıfordulhat, hogy a befektetık hosszabb ideig nem vesznek részt aktívan részvénypiacon. Más alkalommal egy úgynevezett CPPI (Constant Proportion Portfolio Insurance) modell kerül alkalmazásra annak érdekében, hogy a 80%-os maximum érték garanciát a valaha elért maximális napi részjegy értékre vonatkoztatva biztosítani lehessen. Ennél a modellnél egy dinamikus allokációs eljárás keretében a fent leírt befektetési portfolió és egy kockázatmentes befektetési forma (pénzpiac) közötti súlyozás történik. Ebben az esetben egy dinamikus portfolió kockázatlefedési stratégiáról van szó, melynél a portfolió aktuális piaci értékétıl (aktuális számított érték), a garantált összeg értékétıl (a 80%-os maximális értékgarancia figyelembe vétele mellett), illetve egy meghatározott multiplikátor értékétıl függıen folyamatosan kiszámításra kerül, hogy az eszközök hányad része fektethetı maximum magas kockázatú eszközökbe (befektetési portfolió) úgy, hogy a valaha elért maximális érték 80%-ának visszafizetése a befektetık számára bármikor teljesíthetı legyen. Ennek érdekében az alap befektetési politikája keretében - a befektetési alapokról szóló törvény és az alap elıírásai által engedélyezett eszközök (értékpapírok, pénzpiaci instrumentumok, látra szóló betétek, tıkebefektetı alapok befektetési jegyei, közös eszköző gazdasági társaságok részvényei, ingatlanalapok és pénzügyi instrumentumok befektetési jegyei) kerülnek megvételre és eladásra.

9 9. oldal A Garantie-Spar-Fonds nem az 85/611/EGK irányelv (OGAW-irányelv) szerinti alap, ezért célalapnak nem megfelelı. A tıkebefektetési alapok befektetési jegyeinek vásárlása akár az alap vagyonának 100%-áig is megengedett. A Garamtie-Spar-Fonds földrajzi korlátozások nélkül eszközöl befektetéseket, vagyis semmilyen földrajzi, vagy ágazati irányultsága nincs. Az alap vagyonának akár 100%- át is közös eszköző gazdasági társaságok részvényeibe fektetheti. A megvásárlásra kerülı vagyontárgyak kiválasztása során elsısorban a biztonsági és jövedelmezıségi szempontok kerülnek mérlegelésre. Itt arra is figyelni kell, hogy a befektetett eszközök az árfolyam-növekedési esélyek mellett bizonyos kockázatokat is tartalmaznak. A beszerzési árakhoz képest az alap által megszerzett vagyontárgyak árfolyama emelkedhet/csökkenhet. Ezek alakulása mindenekelıtt a tıkepiacok, valamint a mindenkori kibocsátó fejlıdésétıl függ, ezek azonban pontosan elıre meg nem jósolhatók. A tıkebefektetési társaság az alap eszközeinek biztosítása érdekében a Garantie-Spar-Fonds javára és az alap befektetési stratégiájának részeként származékos termékekbe is befektethet. Ebbıl kifolyólag az alapban elhelyezett eszközök veszteségének kockázata átmenetileg megemelkedhet. A nem a tıkebefektetési alapok eszközeinek fedezésére szolgáló származékos pénzügyi instrumentumokba való befektetésekkel az alap a jövıbeni nyereség érdekében, tudatosan vállalja a magasabb kockázatot. A tıkebefektetési alapok befektetései során a kockázatmegosztás fokozott hangsúlyt kap. A befektetésekre vonatkozó határértékeket a befektetési alapokról szóló osztrák törvény (InvFG) 20a, 20. és 21. -a tartalmazza. Mindemellett az Österreichische Volksbanken- Aktiengesellschaft garantálja a legmagasabb részjegyérték 80%-át. A garanciavállalás okán az elızıekben részletesen ismertetésre került a CPPI modell alapján kezelik az alapot. Ennek használatából adódóan az alap kezelésében korlátozásokkal kell számolni. Ezek a korlátozások olyan esetekhez is vezethetnek például, hogy az eszközölt befektetések a részvénypiactól hosszabb ideig távol maradnak A Garantie-Spar-Fonds a Volksbank Invest Kapitalanlagegesellschaft m.b.h Társaság olyan különleges megtakarítási terméke, melynél az alap megtakarítási terve áll a középpontban. A megtakarítási terv az alap bevételi esélyeit széleskörő kockázat megosztással és hosszú távú befektetési távlatokkal kombinálja. Az alap megtakarítási terv egyik különleges elınye a Cost-Average-Effekt (átlagköltség hatás). Ennek hatása az, hogy a kedvezı átlagáron megszerzett részjegyek hosszútávon biztos profitot hoznak. A rendszeresen befizetett összegeket -csökkenı tızsdei árfolyamok idején- automatikusan nagyobb, az alapból történı részesedés vásárlására fordítják. Az árfolyam emelkedések esetén az alap megtakarítási terve átlagot meghaladóan növekszik. A megtakarító így profitál az átmenetileg gyengélkedı és folyamatosan emelkedı árfolyamokból. Az alap megtakarítási tervek egyik nagy elınye a rugalmasság. A megtakarítási összegeket és a mindenkori befektetési idıpontokat is a befektetı választhatja ki. Ezek bármikor megváltoztathatók vagy kiiktathatók. További infomációkat a Volksbank-Alap-Megtakarítási szerzıdésben találunk. Alapvetıen a Garantie-Spar-Fonds részjegyei csak egy alkalommal vásárolhatók meg. Általános megjegyzések A befektetési alapokról szóló törvény 20a 7. bekezdése szerinti figyelmeztetı utalás A pénzpiaci felügyelet óva int: A Garantie-Spar-Fonds vagyonának 100%-ig eszközölhet befektetéseket az 1993-as befektetési alapokról szóló törvény 20a elsı bekezdés 3. mondata (alternatív befektetések) értelmében, amely a hagyományos befektetési formákkal összehasonlítva magasabb kockázatot hordoz. Különösen ezen befektetések esetében fordulhat elı az, hogy a befektetı veszteséget kénytelen realizálni, vagy éppenséggel a teljes befektetett tıkét elveszíti. A befektetett tıke teljes elvesztésének lehetısége a 11- es pontban leírt garancia miatt maximum az teljes összeg 20%-ra vonatkozik. A hedzs alapok alapja kockázatai közvetlen összefüggésben állnak a befektetési alapokról szóló törvény 20a 1. bekezdés 3. pontjának értelmében az alap által az egyes, közös befektetéső gazdasági társaságok megszerzett részvényeinek kockázataival. Ezek a társaságok a hagyományos tıkebefektetési társaságokhoz viszonyítva magasabb kockázati mutatóval bírnak, mivel befektetési stratégiájuk semmilyen, vagy csak csekély törvényi korlátozást tartalmaz a megvásárolható befektetési eszközök kiválasztásával kapcsolatban. A befektetési alapokról szóló törvény 20a 1. bekezdés 3 pontjának értelmében a közös befektetéső gazdasági társaságok által alkalmazott befektetési stratégiától és az alapok hedzs alapja által megvásárolt befektetési eszközöktıl függıen a befektetéshez kapcsolódó kockázat magas, közepes vagy alacsony besorolásúak lehetnek. Ezzel kapcsolatosan az alapok hedzs alapjának célalapjai olyan alapvetı stratégiát alkalmazhatnak, amelyen keresztül a célalap vagyonában fellelhetı vagyoni eszközök értéküket tekintve megterhelhetıek (befolyásolás és shortolás). Ily módon bármelyik célalap képes akkora nyereséget és veszteséget is termelni, amelyik az alapot képezı vagyoni eszközök értékét messze meghaladja. A részjegy tulajdonos kockázata mindazonáltal a befektetett összegre korlátozódik. A részjegy tulajdonos számára nem áll fenn további befizetési kötelezettség. Egy alap értékpapírjainak árfolyamai emelkedhetnek/eshetnek az eredeti beszerzési árukhoz képest. Amennyiben a befektetı egy olyan pillanatban értékesíti a tıkebefektetési társaság részjegyeit amikor az alapban található értékpapírok árfolyama alacsonyabb, mint a részjegyek vásárlása idején, számolni kell azzal következménnyel, hogy befektetett pénzt nem kapja vissza hiánytalanul. Mivel az alap 80%-os maximum értékgaranciával bír a valaha elért napi maximális részjegyérték vonatkozásában, a befektetı veszteségkockázata korlátozott. Ezen háttér mellett a következı kockázatok csak korlátozottan érvényesek.. Rendkívüli kockázatok a) annak kockázata, hogy egy eszközcsoport egész piaca kedvezıtlenül fejlıdik, s hogy ez ezen befektetések árát és értékét negatívan befolyásolja (piaci kockázat) Az értékpapírok árfolyamának alakulása fıként a tıkepiacok alakulásától függ, melyet viszont a világgazdaság általános helyzete, valamint az érintett országok gazdasági és politikai keretfeltételei befolyásolnak. Kockázatra vonatkozó megjegyzések

10 10. oldal A piaci kockázat sajátos kifejezıdése a kamatváltozás kockázata. Ez alatt azt a lehetıséget értjük, hogy változhat az a piaci kamatszint, mely egy fix kamatozású értékpapír kibocsátásának idıpontjában fennáll. A piaci kamatszint változásai egyebek közt a gazdasági helyzet változásaiból és az illetékes jegybank ezekre reagáló politikájából adódhatnak. Ha a piaci kamatok emelkednek, rendszerint csökken a fix kamatozású értékpapírok árfolyama. Ha azonban a piaci kamatszint csökken, a fix kamatozású értékpapíroknál ellenkezı irányú árfolyam-alakulás következik be. Az árfolyam alakulása mindkét esetben ahhoz vezet, hogy az értékpapír hozama nagyjából megfelel a piaci kamatnak. Az árfolyam-ingadozások azonban a fix kamatozású értékpapír futamideje szerint különbözı eredményekkel járhatnak. Így a rövidebb futamidejő fix kamatozású értékpapíroknak kisebb az árfolyamkockázata, mint a hosszabb futamidejőeké. A rövidebb futamidejő fix kamatozású értékpapírok hozama viszont általában kisebb, mint a hosszabb futamidejő, fix kamatozású értékpapíroké. Ezzel szemben a hosszabb futamidejő értékpapírok hozamai magasabbak (kivéve csökkenı hozamgörbe esetén). A társaság az értékpapírbefektetések immanens kockázatainak minimalizálására és a hozam növelésére törekszik. Ilyen esetben az elıre jelzett befektetési eredmény nem garantálható. b) annak kockázata, hogy egy kibocsátó, vagy egy partner nem tud eleget tenni kötelezettségeinek (hitelezési vagy kibocsátási kockázat) A tıkepiacok általános irányzatai mellett a mindenkori kibocsátó sajátos fejleményei is kihatnak az értékpapír árfolyamára. Még az értékpapírok leggondosabb kiválasztása mellett sem zárható például ki, hogy a kibocsátó esetleges vagyonbukása miatt ne következzenek be veszteségek. c) annak kockázata, hogy egy ügylet egy átutalási rendszeren belül nem az elvárásoknak megfelelıen zajlik le, mert a felek egyike nem határidın belül fizet vagy szállít (teljesítési kockázat) Ebbe a kategóriába az a kockázat sorolandó, hogy egy átutalási rendszeren belül egy teljesítés nem az elvárásoknak megfelelıen zajlik le, mert egy partner nem az elvárások szerint vagy késve fizet vagy szállít. A teljesítési kockázat abban áll, hogy egy üzlet teljesülése után a szolgáltatást nyújtó fél nem kap megfelelı ellenszolgáltatást. Mindenekelıtt nem jegyzett pénzügyi termékek beszerzése esetén vagy az azokkal, egy átutalási helyen keresztül történı lebonyolításnál fennáll annak a veszélye, hogy egy megkötött ügylet nem az elvárások szerint kerül teljesítésre, mivel egy partner (az egyik fél) nem fizet vagy nem szállít, vagy hogy a mőködési területen jelentkezı hibák, hiányosságok miatt egy ügylet lebonyolításán belül veszteségek keletkezhetnek. d) annak kockázata, hogy egy tétel nem értékesíthetı idıben megfelelı áron (likviditási kockázat) A részvény- és járadék-befektetés esélyeinek és kockázatainak figyelembevételével a befektetési társaság a tıkebefektetési alap részére különösen olyan értékpapírokat szerez be, melyekkel hivatalosan engedélyezett keretek között kereskednek az osztrák és külföldi tızsdéken vagy olyan szervezett piacokon, melyek elismertek, a nagyközönség számára nyitottak, és mőködési módjuk szabályos. Mindazonáltal az egyes értékpapíroknál bizonyos fázisokban vagy bizonyos tızsdei szegmensekben problematikus lehet, hogy ezek a kívánt idıpontban nem értékesíthetıek. Ezen kívül fennáll annak a veszélye, hogy azok az értékpapírok, melyekkel egy szőkebb piaci szegmensben kereskednek, jelentıs mértékő áringadozásnak vannak kitéve. Emellett a befektetési társaság értékpapírokat vásárol olyan új kibocsátásokból, melyek kibocsátási feltételei tartalmaznak arra szóló kötelezettséget, hogy kérvényezni kell egy tızsdén vagy egy szervezett piacon történı hivatalos jegyzés engedélyezését, amennyiben ez az engedély legkésıbb a kibocsátást követı egy éven belül kerül beszerzésre. A befektetési társaság olyan értékpapírokat szerezhet be, melyekkel az Európai Gazdasági Térség valamelyik tızsdéjén vagy szervezett piacán, illetve a függelékben megnevezett tızsdék vagy szervezett piacok valamelyikén kereskednek. Azok a célalapok, amelyekbe az alapok hedzs alapja befektet, részjegyeik visszavétele, de értékelésük gyakorisága tekintetében is korlátozottak lehetnek. Ez okból a fent említett célalapok részjegyeinek vásárlása esetén fennáll annak a veszélye, hogy ezeket nem sikerül idıben visszaadni és likvidálni. e) annak kockázata, hogy a befektetés értéke a devizaárfolyam változása következtében változik (váltóárfolyam- vagy devizakockázat) A piaci kockázat egy további változata a devizakockázat. Ellenkezı rendelkezés hiányában a befektetési alap vagyoni értékeit más devizákba is be lehet fektetni, mint az alap mindenkori devizája. Az ilyen befektetésekbıl származó hozamokat, visszafizetéseket és bevételeket az alap azokban a devizákban kapja meg, amelyekbe befektet. E devizák értéke csökkenhet az alap devizájával szemben. Ennek következtében bizonyos devizakockázat áll fenn, mely olyan mértékben befolyásolja (csökkenti) a befektetési jegyek értékét, amilyen mértékben a befektetési alap az alap devizájától eltérı devizákba fektet be. f) annak kockázata, hogy a letétbe helyezett vagyoneszközök elvesznek, a letéti bank vagy az alletéti bank fizetésképtelensége, gondatlansága vagy csalárd cselekedete következtében (letéti kockázat), A tıkebefektetési alap vagyontárgyainak ırzése veszteségi kockázatot hordoz magában, amit a megırzı (letéteményes) vagy az al-megırzı fizetésképtelen állapota, az általa kifejtett gondosság kötelezettségének megsértése vagy visszaélésszerő viselkedése, magatartása válthat ki. Különösképpen a Prime Brokers mint letéti hely alkalmazása bizonyos körülmények között nem tudja garantálni ugyanazt a biztonságot, mintha egy bank kerülne letéti helyként kiválasztásra. g) olyan kockázatok, melyek bizonyos befektetésekre vagy piacokra történı koncentrációra vezethetık vissza (koncentrációs kockázat) További kockázatok azáltal állhatnak elı, hogy a befektetések egy bizonyos vagyoneszközre vagy piacra koncentrálódnak. h) a teljesítménykockázat, valamint arra vonatkozó információk, hogy harmadik felek által nyújtott garanciák vannak-e vagy, hogy az ilyen garanciák korlátozottak-e (teljesítménykockázat) A befektetési alap részére beszerzett vagyoneszközök értékének alakulása eltérhet az ezek beszerzésének idıpontjában várttól. Ennek következtében nem lehet a pozitív értékalakulást garantálni, kivéve harmadik fél által nyújtott garancia esetén. i) a mindenkori garancianyújtók teljesítıképességére vonatkozó információk A befektetés kockázata a mindenkori garancianyújtók teljesítıképességének függvényében növekszik vagy csökken.

11 11. oldal Az Österreichische Volksbanken-AG garantálja az alap részjegyeinek valaha elért legmagasabb értékének 80%- át. A garanciaadó kiesésének kockázata így a garantált részjegyérték és az elszámoláskori részjegyérték különbözetének nagyságára korlátozódik j) a rugalmasság hiányának kockázata, mind magából a termékbıl, mind a más tıkebefektetési alapokhoz történı váltáskor fennálló korlátozásokból fakadóan (rugalmatlansági kockázat) A rugalmatlanság kockázata lehet mind magából a termékbıl fakadó, mind pedig a más tıkebefektetési alapokhoz történı váltáskor fennálló korlátozások következménye. A befektetési alapokról szóló törvény 20a 1. bekezdés 3 pontjának értelmében a közös eszköző gazdasági társaságok esetében bizonyos körülmények között a napi értékmegállapítás és ezen eszközök részjegyeinek visszavétele nem lehetséges. Ezen kívül a magának a tıkebefektetési társaságnak a kiadása és visszavétele is korlátozás alá eshet. k) az inflációs kockázat Egy befektetés hozamát csökkentheti (negatívan befolyásolhatja) az infláció (alakulása). A befektetett pénz vásárlóereje egyrészt csökkenhet a pénz elértéktelenedése következtében, másrészt az infláció alakulása közvetlen (negatív) hatással lehet a vagyoneszközök árfolyam-alakulására. l.) A tıkebefektetési alap vagyonával kapcsolatos kockázat (tıkekockázat) A befektetési alapok vagyonával kapcsolatos kockázat fıleg annak következtében keletkezik, hogy a vagyonelemek vonatkozásában a vételi árfolyamnál alacsonyabb eladási ár teljesülésére kerülhet sor. Ez magában foglalja a visszavételek és a befektetés hozamainak osztalék formájában történı túlzott mértékő kifizetései során elıálló felemésztési kockázatot. Utalnunk kell arra, hogy veszteség, ill. a befektetett tıke teljes elvesztése is elıfordulhat. Az Österreichische Volksbanken-AG garantálja az alap részjegyeinek valaha elért legmagasabb értékének 80%- át. A garanciaadó kiesésének kockázata így a garantált részjegyérték és az elszámoláskori részjegyérték különbözetének nagyságára korlátozódik m.) az egyéb keretfeltételek, mint például az adószabályok, megváltozásának kockázata A befektetési alap vagyoneszközeinek értékét negatívan befolyásolhatják azon országokban fellépı bizonytalanságok, amelyekben az alap befektet, ilyenek pl. a nemzetközi politikai fejlemények, kormánypolitikai vagy adójogi változások, a külföldi befektetések korlátozása, devizaingadozások vagy a jogrendszerben illetve a szabályozási kérdésekben bekövetkezı egyéb fejlemények. Ezenfelül olyan tızsdéken is lehet kereskedni, melyek nem olyan szigorúan szabályozottak, mint pl. az Egyesült Államok és az Európai Unió tagállamainak tızsdéi. n.) annak kockázata, hogy illikvid piacokon történı árfolyam-meghatározás (árképzés) alapján bizonyos értékpapírok értékelési árfolyama azok tényleges eladási árától eltérhet (értékelési kockázat). Különösen azokban az idıkben, amikor pénzügyi válságok, valamint általános bizalomvesztés miatt a piaci szereplıknél likviditás hiány áll fenn, a tıkepiacokon bizonyos értékpapírok és egyéb pénzügyi eszközök árfolyamának meghatározása (árképzése) korlátozásra és az alapon belüli értékelés pedig megnehezítésre kerülhet. Amennyiben ezekben az idıkben a nyilvánosság egyúttal nagyobb befektetési jegy visszaváltást is eszközöl, a befektetési alap managementje a befektetési alap össz-likviditásának fenntartása, megırzése érdekében arra kényszerülhet, hogy az értékpapírokkal eszközölt értékesítési ügyleteket olyan árfolyamon bonyolítsa le, amely a tényleges értékelési árfolyamoktól eltér. Hitelfelvétel Hitelek felvétele az alap vagyonának 10 %-a erejéig, rövid lejárattal megengedett. Feladatok delegálása Az osztrák befektetési ágazat érvényben lévı minıségi standardjainak megfelelıen a KAG rámutat arra, hogy bizonyos feladatokat egy vele szoros kapcsolatban álló vállalatnak, tehát az osztrák Bankügyi Törvény (BWG) pontja értelmében egy kapcsolt vállalatnak delegált. Tranzakciók lebonyolítása Az osztrák befektetési ágazat érvényben lévı minıségi standardjainak megfelelıen a KAG rámutat arra, hogy a tıkebefektetési alap részére egy vele szoros kapcsolatban álló vállalaton, tehát az osztrák Bankügyi Törvény (BWG) pontja értelmében egy kapcsolt vállalaton keresztül tranzakciókat bonyolíthat le. Kifejezetten utalni kell arra, hogy a jelen esetben például a 13-as pont adatai és megállapításai vonatkozásában rövid ismertetırıl van szó, mely nem pótolhatja a személyre szóló, szakszerő befektetési tanácsadást. 14. Kockázat származékos termékek esetén, a befektetési alapokról szóló osztrák törvény 21 -a értelmében A befektetési társaság a befektetési alap szabályszerő kezelésének keretei közt bizonyos elıfeltételek és korlátozások mellett befektethet a befektetési alapokról szóló osztrák törvény 21 -a szerinti származékos pénzügyi instrumentumokba (megszerezheti ezeket az alap számára), amennyiben az alapokra vonatkozó rendelkezések kifejezetten elıirányozzák az érintett ügyleteket (lásd még: 15. V. Származékos pénzügyi eszközök ). Rá kell mutatnunk azonban arra, hogy a származékos termékek a következı kockázatokkal járhatnak: a) A megszerzett határidıs jogok megszőnhetnek vagy értékcsökkenést szenvedhetnek. b) A veszteségkockázatot nem lehet meghatározni, s meghaladhatja az esetlegesen adott biztosítékokat is. c) Olyan ügyleteket, melyekkel a kockázatok kizárhatók vagy korlátozhatók, lehet, hogy nem, vagy csak veszteséget okozó piaci áron lehet lebonyolítani. d) A veszteség kockázata növekedhet, ha az ilyen ügyletekbıl fakadó kötelezettség vagy az ebbıl kifolyólag igényelhetı ellenszolgáltatás külföldi devizára szól. A tızsdén kívüli származékos termékekkel (OTCderivatívák) kötött ügyleteknél még a további kockázatok merülhetnek fel: a) a tızsdén kívüli (OTC) piacon megszerzett pénzügyi eszközök harmadik felek részére történı

12 12. oldal értékesítésénél adódó problémák, mert ezeknél hiányzik a szervezett piac; a vállalt kötelezettségek kiegyenlítése, rendezése az egyedi megállapodás alapján nehézkes lehet, vagy jelentıs költségekkel járhat (likviditási kockázat); b) a tızsdén kívüli (OTC) ügyletek gazdasági sikerét a partner nemfizetése veszélyeztetheti (partnerkockázat); 15. A befektetési politika technikái és eszközei. I). Látra szóló betétek vagy felmondható betétek Bankbetétek látra szóló vagy legfeljebb 12 havi futamidejő felmondható betét formájában az alábbi feltételek mellett szerezhetık be: 1. Egy és ugyanazon hitelintézetnél az alap vagyonának 20 %-a erejéig szabad látra szóló betétekbe vagy legfeljebb 12 havi futamidejő felmondható betétekbe fektetni, amennyiben az illetı hitelintézet - székhelye egy tagállamban van, vagy - egy harmadik országban található, és olyan felügyeleti rendelkezések hatálya alá tartozik, melyek az osztrák Pénzpiaci Felügyelet felfogása szerint egyenértékőek a közösségi jog rendelkezéseivel. 2. Tekintet nélkül az összes egyedi felsı határra a befektetési alap az alap vagyonának legfeljebb 20 %-át fektetheti be egy és ugyanazon hitelintézetnél az ezen hitelintézet által kibocsátott értékpapírokból vagy pénzpiaci papírokból és/vagy az ezen hitelintézetnél elhelyezett betétekbıl és/vagy az ezen hitelintézettıl megszerzett tızsdén kívüli származékos ügyletekbıl álló kombinációba. A bankszámlán tartandó összeg alsó minimum értéke nem kerül meghatározásra. II) Pénzpiaci papírok Pénzpiaci papírok azok az értékpapírok, amelyekkel rendszerint a pénzpiacon kereskednek, likvidek, értékük bármikor pontosan meghatározható, és amelyek teljesítik az InvFG 1.a 5-7. bek. szerinti követelményeket. A befektetési alap számára olyan pénzpiaci papírokat szabad beszerezni, 1. melyeket a függelékben megnevezett egyik osztrák és külföldi tızsdén hivatalosan engedélyeztek, vagy mellyel a függelékben megnevezett olyan szabályozott piacokon kereskednek, melyek elismertek és a nagyközönség számára nyitottak, és melyek mőködési módja szabályszerő. 2. melyekkel általában kereskednek a pénzpiacon, szabadon átruházhatók, likvidek, és melyek értéke mindenkor pontosan megállapítható, megfelelı információk állnak róluk rendelkezésre, beleértve azokat az információkat is, amelyek az ilyen papírokba történt befektetéssel járó hitelkockázat korrekt értékelését lehetıvé teszik; akkor is beszerezhetık, ha nem kereskednek velük a szabályozott piacokon, amennyiben e papírok kibocsátása vagy kibocsátója már a betét- és befektetı-védelmi elıírások hatálya alá tartozik, feltéve, hogy a) azokat egy tagállam központi állami, regionális vagy helyi szervezete, illetve központi bankja, az Európai Központi Bank, az Európai Unió vagy az Európai Beruházási Bank, egy harmadik állam, vagy amennyiben ez szövetségi állam, akkor a föderáció egy tagállama, vagy egy közjogi jellegő nemzetközi intézmény (mely legalább egy tagállamhoz tartozik) bocsátja ki vagy garantálja, vagy b) azokat olyan vállalat bocsátja ki, melynek értékpapírjait a függelékben megnevezett egyik osztrák és külföldi tızsdén hivatalosan engedélyezték, vagy azokkal a függelékben megnevezett szabályozott piacokon kereskednek, vagy c) azokat olyan intézet bocsátja ki vagy garantálja, mely a közösségi jog által rögzített kritériumok szerint felügyelet alatt áll, vagy olyan intézet bocsátja ki vagy garantálja, mely olyan felügyeleti rendelkezések hatálya alá tartozik, melyek az osztrák Pénzpiaci Felügyelet felfogása szerint legalább olyan szigorúak, mint a közösségi jog szabályai, és e rendelkezéseket betartja, vagy d) azokat egyéb kibocsátók bocsátják ki, melyek az osztrák Pénzpiaci Felügyelet által engedélyezett kategóriához tartoznak, amennyiben az e papírokba történı befektetésekre olyan befektetı-védelmi elıírások vonatkoznak, melyek egyenértékőek az a)- c) pontban említettekkel, és amennyiben e kibocsátók esetében vagy legalább 10 millió eurós saját tıkéjő vállalkozásról van szó, mely éves beszámolóját a 78/660/EGT irányelv szerint készíti el és teszi közzé, vagy olyan jogalanyról, mely egy vagy több tızsdén jegyzett társaságot felölelı vállalatcsoporton belül e csoport finanszírozása vonatkozásában illetékes, vagy olyan jogalanyról van szó, amely vállalati, társasági vagy szerzıdéses formában a kötelezettségek értékpapírban történı dokumentálását egy bank által nyújtott hitelkeret felhasználásával finanszírozza; a hitelkeretet olyan pénzintézetnek kell fedeznie, biztosítania, amely maga is megfelel a 2. pont c.) bekezdésben megfogalmazott kritériumoknak Olyan pénzpiaci papírokat, eszközöket, melyek nem felelnek meg ezeknek az elıfeltételeknek, és melyekkel szabályozott piacon sem kereskednek, csak az alap vagyonának 10 %-a erejéig szabad megszerezni III) Értékpapírok Értékpapíroknak minısülnek a: a.) Részvények és más, részvényekkel egyenértékő értékpapírok, b.) Kötvények és más, írásba foglalt kötelezettségek (okiratba foglalt adósságpapírok) c.) minden más piacképes pénzügyi eszköz (pl. részvény elıvételi jogok), amelyek az InvFG értelmében jegyzés vagy csere útján pénzügyi instrumentumok megszerzésére jogosítanak, az InvFG 21. szerinti technikák és instrumentumok kivételével. Az értékpapírnak való minısítéshez teljesülniük kell az InvFG 1.a 3. bek. szerinti kritériumoknak. Az értékpapírok közé tartoznak továbbá az InvFG 1.a 4. bek. szerint 1. Zárt, befektetési társaság vagy befektetési alap formájú alap részjegyei, 2. Szerzıdéses formájú zárt alap részjegyei, 3. InvFG 1.a 4. bek. 3. pont szerinti pénzügyi instrumentumok. A befektetési társaság olyan értékpapírokat szerez be, melyekkel hivatalosan engedélyezett módon kereskednek a függelékben megnevezett osztrák és külföldi tızsdék valamelyikén vagy a függelékben megnevezett olyan szabályozott piacokon, melyek elismertek és a nagyközönség számára nyitottak, és melyek mőködési módja szabályos. Emellett értékpapírokat szereznek be olyan új kibocsátásokból, melyek kibocsátási feltételei tartalmaznak

13 13. oldal arra szóló kötelezettséget, hogy kérvényezni kell egy tızsdén vagy egy szervezett piacon történı hivatalos jegyzés engedélyezését, amennyiben ez az engedély legkésıbb a kibocsátást követı egy éven belül kerül beszerzésre. Nem jegyzett értékpapírok és más, okiratba foglalt jogok Az alap vagyonának legfeljebb 10 %-át szabad befektetni olyan értékpapírokba, melyeket nem engedélyeztek hivatalosan a függelékben felsorolt valamelyik tızsdén, vagy mellyel nem kereskednek a függelékben felsorolt egyik szabályozott piacon sem. IV) A befektetési alap befektetési jegyei 1. Olyan befektetési alapokban (= befektetési alapok és nyílt típusú befektetési társaságok) amelyek eleget tesznek a 85/611/EGK irányelv (OGAW - értékpapírok közös befektetését végzı szervezet, a továbbiakban OGAW), rendelkezéseinek, lehetséges a tulajdonszerzés 2. A tıkebefektetési társaságnak jogában áll az alap vagyonának maximum 100%-a erejéig befektetéseket eszközölni közös vagyonú gazdasági társaságokban, amennyiben: a törvény szerint az alapszabályban vagy a mindennapi gyakorlatban a kockázatmegosztási alapelveknek megfelelıen fektetnek be, és nem felelnek meg a befektetési alapokról szóló törvény bekezdése 8b és 8c pontjaiban foglalt OGAW és OGA-alapra vonatkozó követelményeknek 3. Az olyan befektetési alapok befektetési jegyeit, melyek nem tesznek eleget a 85/611/EGK irányelv (OGA közös befektetéseket végrehajtó szervezet) rendelkezéseinek, és amelyeknek az a kizárólagos célja, hogy: a nyilvánosságtól (nagyközönségtıl) megszerzett pénzösszegeket közös számlára, a kockázatmegosztás elve szerint értékpapírokba és más likvid pénzügyi befektetésekbe fektessék be, és amelyeknek a befektetési jegyeit a befektetési jegyek tulajdonosainak kívánságára közvetlenül vagy közvetve a befektetési alap vagyonának terhére visszaváltják vagy kifizetik, szabad vásárolni, amennyiben a) ezeket olyan jogi elıírások szerint engedélyezték, melyek olyan felügyeletnek vetik alá ıket, amelyek a Pénzpiaci Felügyelet felfogása szerint egyenértékőek a közösségi jog szerintivel, és kellı biztosíték áll fenn a hatóságok közötti együttmőködésre, és b) a befektetési jegyek tulajdonosainak védelmi színvonala egyenértékő azon befektetési alapok befektetési jegy-tulajdonosainak védelmi színvonalával, melyek eleget tesznek a 85/611/EGK irányelv (OGAW - értékpapírok közös befektetését végzı szervezet, a továbbiakban OGAW), rendelkezéseinek, és különösen a különvagyon elkülönített ırzésére, a hitelfelvételre, a hitelnyújtásra, valamint az értékpapírok és pénzpiaci papírok fedezet nélküli értékesítésére vonatkozó elıírások egyenértékőek a 85/611/EGK irányelvben megfogalmazott követelményekkel, és c) az üzleti tevékenység olyan féléves és éves beszámolók tárgyát képezi, melyek lehetıvé teszik az ítéletalkotást a tárgyidıszak vagyonáról és kötelezettségeirıl, hozamairól és tranzakcióiról. A befektetési jegy tulajdonosok védelmi színvonalának b.) pont szerinti egyenértékőségének megítéléséhez az információk és egyenértékőség megállapításáról szóló rendelet (IG-FestV Informationen- und Gleichwertigkeitsfestlegungs-verordnung) 3. -ban foglalt kritériumokat kell alapul venni. Közös tulajdonú gazdasági társaságok befektethetnek olyan eszközökbe, melyek: - csak korlátozottan piacképesek - nagy árfolyamingadozának vannak kitéve - korlátozott kockázatmegosztással bírnak, vagy értékelésük nehézkes, amennyiben a befektetıt semmilyen utólagos befizetési kötelezettség nem terheli. 4. Egy és ugyanazon tıkebefektetési alap részjegyeit a befektetési alapokról szóló törvény 20a értelmében az alap vagyonának maximum 50%-a erejéig szabad beszerezni, amennyiben ezen tıkebefektetési alapok saját elıírásai a befektetési alapokról szóló törvény 20a 1. bekezdés 3. pontjában foglaltak szerinti közös eszköző gazdasági társaságokba maximum saját vagyonuk 10%-át fektethetik be. 5. Egy és ugyanazon befektetési alap befektetési jegyeit az alap vagyonának 50 %-a erejéig szabad beszerezni. IV) A)INGATLANALAPOK BEFEKTETÉSI JEGYEI A tıkebefektetési alapnak az ingatlanbefektetési alapokról szóló törvény 1 értelmében az alap vagyonának maximum 20% erejéig szabad olyan ingatlanalapok részjegyeit beszerezni, melyek központja az EGK-ban van. E mellett az ingatlanbefektetési alapokról szóló törvény 1 értelmében egy és ugyanazon ingatlan alapban úgymint egy, az EGK-ban székelı tıkebefektetési társaság által kezelt egy és ugyanazon ingatlan alapban az alap vagyonának maximum 10%-ig lehet tulajdont szerezni. Speciális ingatlanalapokba történı bárminemő vásárlás tilos. alap vagyonának 10 %-a erejéig szabad beszerezni. V) SZÁRMAZÉKOS PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK a.) Jegyzett és nem jegyzett származékos pénzügyi eszközök A befektetési alap számára olyan származékos pénzügyi eszközöket (derivatívákat) lehet alkalmazni, beszerezni - ideértve az egyenértékő készpénzben elszámolt eszközöket is -, amelyeket a függelékben felsorolt egyik tızsdén hivatalosan engedélyeztek, vagy amelyekkel, a függelékben megnevezett egyik szabályozott piacon kereskednek, vagy alkalmazhatók olyan származékos pénzügyi eszközök, amelyek egyik tızsdén sincsenek hivatalosan engedélyezve, vagy amelyekkel nem kereskednek szabályozott piacon (tızsdén kívüli származékos termékek), amennyiben 1. a bázisértékek esetében az alapról szóló rendelkezések 15a értelmében vett eszközökrıl, vagy olyan pénzügyi indexekrıl, kamatlábakról, devizaárfolyamokról vagy devizákról van szó, amelyekbe a befektetési alap az alapra vonatkozó rendelkezéseiben megnevezett befektetési céloknak megfelelıen befektethet, 2. a tızsdén kívüli származékos ügyleteknél az ellenérdekő fél olyan kategóriájú, felügyeletnek alávetett intézmény, amelyet az osztrák Pénzpiaci Felügyelet rendeleti úton engedélyezett, és 3. a tızsdén kívüli származékos ügyletek napi alapon történı, megbízható és ellenırizhetı értékelés alá tartoznak, és azokat a befektetı társaság kezdeményezésére a megfelelı napi érték mellett bármikor értékesíteni, likvidálni lehet, vagy ellenügylettel ki lehet egyenlíteni.

14 14. oldal Ide tartoznak azok az instrumentumok is, amelyeknek a tárgya a fent említett eszközök, vagyonelemek hitelkockázatának átruházása. b.) Felhasználási cél A származékos pénzügyi eszközök a befektetési alap befektetési stratégiájának részét képzik és fedezeti céllal is alkalmazhatóak. c.) Kockázatkezelés A befektetı társaságnak olyan kockázatkezelési eljárást kell alkalmaznia, mely lehetıvé teszi számára, hogy a befektetési pozícióval járó kockázatot, valamint az alap vagyonának összkockázati profiljából reá esı mindenkori részt minden idıpontban felügyelni és mérni tudja. Olyan eljárást kell továbbá alkalmaznia, mely lehetıvé teszi a tızsdén kívüli származékos ügyletek mindenkori értékének pontos és független értékelését. A befektetési társaság köteles a letéti bankkal egyetértésben, az osztrák Pénzpiaci Felügyelet által rögzített eljárásnak megfelelıen az általa kezelt valamennyi befektetési alap vonatkozásában közölni az osztrák Pénzpiaci Felügyelettel az alap vagyonában lévı származékos ügyletek fajtáit, a mindenkori bázisértékekkel kapcsolatos kockázatokat, a befektetési határokat, valamint a származékos ügyletekkel járó kockázatok méréséhez alkalmazott módszereket. A származékos ügyletekkel járó összkockázat nem haladhatja meg az alap vagyonának nettó összértékét. A kockázat kiszámítása során figyelembe kell venni a bázisértékek piaci értékét, a nemfizetés kockázatát, a jövıbeli piaci ingadozásokat, és a pozíciók likvidációs határidejét. A befektetési alap az alapra vonatkozó rendelkezéseknek az alapul szolgáló és érvényes specifikus befektetési határain, és a befektetési alapokról szóló osztrák törvény keretein belül bonyolíthat le származékos ügyletekbe történı befektetéseket befektetési stratégiájának részeként, amennyiben a bázisértékek összkockázata nem haladja meg ezeket a specifikus befektetési határokat. A tıkebefektetési alapnak a tızsdén kívüli származékos termékekkel folytatott ügyletei esetében a nemfizetés kockázata nem haladhatja meg az alábbi mértékeket: 1. ha az ellenérdekő fél a 2002/12/EK irányelv értelmében vett pénzintézet, az alap vagyonának 10 %-át, 2. egyébként az alap vagyonának 5 %-át. A befektetési alapnak indexalapú származékos termékekbe történı befektetéseit a specifikus befektetési határok tekintetében nem veszik figyelembe. Ha egy származékos ügylet értékpapírba vagy pénzpiaci papírba van beágyazva, azt a fentiekben említett elıírások betartása szempontjából figyelembe kell venni. d.) Összkockázat VAR-kitétel A tıkebefektetési társaság a kockázat számításnál a Value-at-Risk (VAR) megközelítést használja. A Value-at- Risk információkat szolgáltat arról a maximálisan várható veszteségrıl, melyet egy bizonyos portfolió egy bizonyos valószínőséggel (bizonyosság), egy meghatározott idıszakon (várakozási idı) belül elszenvedhet. A kiszámítás során a következı jellemzık kerülnek felhasználásra: : 1. 99%-os bizonyossági intervallum 2. tartási periódus:10nap 3. egy megfelelı historikus megfigyelési idıtartam, amelyet a volatilitás kiszámításánál alapul lehet venni, de minimum 1 év. Az egyenletes súlyozástól való eltérés esetén az idıszak súlyozott átlaga 6 hónapnál nem lehet kevesebb. A tıkebefektetési társaság használja a Variancia/Kovariancia kitételeket. A VAR számítások mellett kockázatfüggıi stressz teszteket is futtatnak. A visszatesztelés a modell prognózis helyességérıl ad tájékoztatást. A tıkebefektetési alap piaci kockázatához hozzárendelendı kockázati összeg a portfolió abszolút kockázati értéke (abszolút VAR) alapján kerül megállapításra. Ennek összege az alap teljes netto vagyonának 20%-ban van limitálva. Az abszolút VAR határ megállapítása a teljes befektetési folyamat kiértékelése alapján történik. Amennyiben ezen tıkebefektetési alap különleges alap elıírásának 15 -a fedezeti termékek spekulációs célokra történı vásárlását megengedi, a tıkebefektetési társaság a befektetési alapokról szóló törvény jóváhagyó keretein belül növelheti a tıkebefektetési alapban a fedezeti ügyletek használatának mértékét (befolyásolás). VI) Penziós ügyletek A befektetési társaság jogosult arra, hogy a befektetési alap számlájára a befektetési alapokról szóló osztrák törvényben megszabott befektetési határokon belül a befektetési alap vagyona részére olyan eszközöket (vagyonelemeket) vásároljon, melyek az eladó azon kötelezettségével járnak, hogy ezen eszközöket (vagyonelemeket) egy elıre meghatározott idıpontban és elıre meghatározott ár mellett visszavásárolja. Ez azt jelenti, hogy a penzióba vett eszközöknek az alap szempontjából jelentıs finanszírozása eltérhet a mindenkori bázisfinanszírozástól. Így pl. a kamatozás, a futamidı, valamint a vételi és eladási árfolyam jelentısen eltérhet az alapul szolgáló eszköztıl (vagyontárgytól). Ez csökkenti, kiiktatja a piaci kockázatot. VII) Értékpapír-kölcsönzés A befektetési társaság a befektetési alapokról szóló osztrák törvényben megszabott befektetési határokon belül jogosult arra, hogy az alap vagyonának 30 %-áig egy elismert értékpapír-kölcsönzési rendszer keretében harmadik személyekre, határozott idıtartamra értékpapírokat ruházzon át azzal a feltétellel, hogy e harmadik fél köteles az átruházott értékpapírokat az elıre meghatározott kölcsönzési idıtartam lejárta után ismét visszaszolgáltatni. Az ezért bevételezett prémiumok, díjak pótlólagos (kiegészítı) hozamkomponensnek számítanak. 16. Értékelési alapelvek Egy befektetési jegy értékét úgy kapjuk meg, hogy a befektetési alap összértékét a hozamot is beleértve elosztjuk a befektetési jegyek számával. A befektetési alap össz-értékét az ahhoz tartozó értékpapírok, pénzpiaci papírok és részvény elıvételi jogok mindenkori árfolyamértéke alapján az alaphoz tartozó befektetett pénzügyi eszközök, pénzösszegek, bankbetétek, követelések és egyéb jogok értékét hozzáadva, valamint a kötelezettségeket levonva a letéti banknak kell megállapítania. Az árfolyamértékek kommunikációja során az utolsó tızsdei árfolyamot, ill. ármeghatározást kell alapul venni. A nettó vagyon az alábbi alapelvek alapján kerül megállapításra a.) Azon vagyonelemek értéke, melyeket tızsdén vagy más szabályozott piacon jegyeznek, vagy amelyekkel ott kereskedést folytatnak, alapvetıen az utoljára rendelkezésre álló árfolyam alapján kerül megállapításra.

15 15. oldal b.) Amennyiben egy adott vagyonelemet a tızsdén, vagy más szabályozott piacon nem jegyeznek, vagy azzal ott kereskedés nem történik, vagy amennyiben egy a tızsdén vagy más szabályozott piacon jegyzett vagy kereskedett vagyonelem vonatkozásában az árfolyam nem tükrözi megfelelıen a tényleges piaci értéket, úgy egy megbízható adatszolgáltató által alkalmazott árfolyamot vagy alternatívaként hasonló (azonos) értékpapírok piaci árait, vagy egyéb más elismert értékelési módszerrel megállapított árat kell alapul venni. 17. A befektetési jegyek eladási vagy kiszolgáltatási és kifizetési vagy visszaváltási árának megállapítása, különösen: ezen árak kiszámításának módszere és gyakorisága a befektetési jegyek eladásának, kiszolgáltatásának, visszaváltásának vagy kifizetésének költségeire vonatkozó adatok ezen árak nyilvánosságára hozatalának módjára, helyére és gyakoriságára vonatkozó adatok. KISZOLGÁLTATÁSI FELÁR A kiszolgáltatási ár meghatározásakor a kiszolgáltatási költségek fedezésére kiszolgáltatási felárat számolnak fel, melyet a 10. pont ismertetett. Rövid befektetési idı esetén ez a felár csökkentheti vagy akár teljesen fel is emésztheti a teljesítményt. Ezért ajánlatos befektetési jegyek vásárlása esetén a hosszabb távú befektetési idı. A KISZOLGÁLTATÁSI ÉS VISSZAVÁLTÁSI ÁRAK KEREKÍTÉSE A kiszolgáltatási ár a 10. pont szerint kerül felkerekítésre. A visszaváltási ár, mely megfelel a befektetési jegy értékének, a 11. pont szerint kerül lekerekítésre. A KISZOLGÁLTATÁSI ÉS VISSZAVÁLTÁSI ÁRAK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALÁNAK MÓDJA, HELYE ÉS GYAKORISÁGA A kiszolgáltatási és visszaváltási árat a letéti bank állapítja meg minden tızsdei napon, és egy kellıen elterjedt, belföldi (Ausztria) megjelenéső gazdasági- vagy napilapban, vagy elektronikus formában a kibocsátó Tıkebefektetési Társaság internetes oldalán és/vagy a Bécsi Tızsde árfolyam hírmondójának befektetési alap mellékletében hozza nyilvánosságra. BEFEKTETÉSI JEGYEK KISZOLGÁLTATÁSA ÉS VISSZAVÁLTÁSA SORÁN FELMERÜLİ KÖLTSÉGEK A befektetési jegyeknek a letéti bank által történı kiszolgáltatása és visszavétele, vagy a befektetési jegyeknek, egy a függelékben megadott (kifizetı- és benyújtó) helyen történı megszerzése pótlólagos költségek felszámítása nélkül történik, kivéve a kiszolgáltatási felár felszámítását a befektetési jegyek kiszolgáltatása esetén. A visszavételi árfolyamon történı visszavétel költségmentes. Amennyiben a befektetési jegyek harmadik félnél kerülnek visszaváltásra, úgy a visszavétel során pótlólagos költségek merülhetnek fel. 18. A befektetési alap terhére, a befektetési társaságnak, a letéti banknak vagy harmadik személyeknek fizetendı díjazások, valamint a befektetési társaság, a letéti bank vagy harmadik személyek részére történı költségtérítések módszerére, nagyságára és kiszámítására vonatkozó adatok, KEZELÉSI KÖLTSÉGEK A befektetési társaság kezelési tevékenységéért évente kap díjazást az alap vagyonának max. 2,00%-a erejéig, melyet a hó végi értékek alapján számítanak ki. Ezzel a jóváírással a garancia mechanizmus kezelésével kapcsolatban felmerülı költségek is kiegyenlítésre kerünek. EGYÉB KÖLTSÉGEK A befektetési társaságnak járó díjazások mellett a befektetési alapot a következı ráfordítások terhelik: a) Ügyleti/Tranzakciós költségek Ez alatt azok a költségek értendık, melyek a befektetési alap vagyontárgyainak megszerzésével és értékesítésével merülnek fel, amennyiben ezeket az ügyleti költségek elszámolásának keretében az árfolyamon keresztül még nem vették figyelembe. b) A könyvvizsgáló költségei A könyvvizsgáló díjazásának mértéke a befektetési alapnak az elszámolási évben elkönyvelt kezelési díjától függ. Ezeket a költségeket tartalmazza a Total Expense Ratio (TER), melyet az egyszerősített terméktájékoztató 3.3. pontja ír le részletesebben. c) Közzétételi költségek Ez alatt azon költségeket kell összegezni, melyek a törvényesen elıirányzott információk bel- és külföldi befektetési jegy-tulajdonosok részére történı összeállításával és közzétételével összefüggésben merülnek fel. Ezen kívül a befektetési alapra lehet terhelni a felügyeleti hatóságok által elszámolt összes költséget, amennyiben módosításokra van szükség (különösen az alapra vonatkozó rendelkezések, az értékesítési tájékoztató vonatkozásában), a törvényi rendelkezések változása következtében. Ezeket a költségeket tartalmazza a Total Expense Ratio (TER), melyet az egyszerősített terméktájékoztató 3.3. pontja ír le részletesebben. d) A befektetési alap számláinak és letétjeinek költségei (értékpapír-letéti díjak) A letéti bank a befektetési alapra terheli a letéti bank szokásos banki letéti díjait, szelvénybeszedési költségeit, adott esetben a külföldi értékpapírok külföldi kezelésével kapcsolatosan felmerülı szokásos bankköltségekkel együtt. Ezeket a költségeket tartalmazza a Total Expense Ratio (TER), melyet az egyszerősített terméktájékoztató 3.3. pontja ír le részletesebben. e) Letéti banki díj A letéti bank az alap könyvelésének vezetéséért, a befektetési alap napi értékeléséért és az ár közzétételéért havi díjat kap. Ezeket a költségeket tartalmazza a Total Expense Ratio (TER), melyet az egyszerősített terméktájékoztató 3.3. pontja ír le részletesebben. Az aktuális éves jelentés Az alap vagyonának hozamkiszámítása és alakulása címő fejezetében, Az alap eredménye címő, 2. pont tételesen, számszerően megnevezi a fentiekben bemutatott ráfordításokat. Hasznok, elınyök A KAG rámutat arra, hogy kezelési tevékenysége során a tıkebefektetési alap részére kizárólag akkor bevételez egyéb pénzértékbeli hasznokat, elınyöket (pl. Broker Research, pénzügyi analízisek, piaci- és árfolyam információs rendszerek vonatkozásában) az osztrák befektetési ágazat érvényben lévı minıségi standardjaival összhangban, amennyiben azok a befektetési jegy tulajdonosainak érdekében kerülnek felhasználásra. A KAG-nak jogában áll, hogy a beszedett kezelési díjakból visszafizetéseket/visszatérítéseket (azaz jutalékokat) teljesítsen, nyújtson. Az ilyen jellegő visszafizetések/visszatérítések nyújtása nem jelent többlet költséggel együtt járó többletterhelést az alap számára. Harmadik felek által teljesített visszafizetések/visszatérítések (azaz jutalékok) megfelelı költségtérítés levonását követıen

16 16. oldal a tıkebefektetési alap részére továbbításra és az éves beszámolóban kimutatásra kerülnek. 19. Külsıs tanácsadó cégek vagy befektetési tanácsadók Befektetési tanácsadónak a tıkebefektetési társaság az Österreichische Volksbanken Aktiengesellschaft-ot, Kolingasse kérte fel. A garancia biztosítójának a tıkebefektetési társaság az Österreichische Volksbanken Aktiengesellschaft-ot, Kolingasse kérte fel. Ezáltal a részjegytulajdonosok számára nem keletkezik a különleges alapelıírások 25 -ában részletezett plusz költség. 20. Adott esetben a befektetési alap eddigi eredményei ezeket az adatokat vagy a rövid tájékoztatóban kell kimutatni, vagy ahhoz mellékelni. Lásd az egyszerősített terméktájékoztató pontja alatt. 21. A tipikus befektetı profilja, aki számára a befektetési alap koncepcióját tervezték. Lásd az egyszerősített terméktájékoztató 2.4 pontja alatt. 22. Esetleges költségek vagy díjak (a 17. pontban megnevezett költségek kivételével), aszerint részletezve, csoportosítva hogy melyeket kell a befektetési jegy tulajdonosának viselnie, s melyeket a befektetési alap különvagyonából fizetni. Lásd az egyszerősített terméktájékoztató 3.3 pontja alatt.

17 17. oldal III. Fejezet a letéti bankra vonatkozó adatok 1. Cégnév; jogi forma; a központ, igazgatóság székhelye és helyszíne, amennyiben nem egyezik a cég székhelyével Österreichische Volksbanken-Aktiengesellschaft, 1090 Bécs, Kolingasse Cégjegyzékszám: p Cégbíróság: Handelsgericht Wien 2. A befektetési társasággal kötött szerzıdés részletei és a letéti banknak fizetett díjazás mértéke, amennyiben azt a befektetési alapra terhelik. részére járó díjazást ráterhelheti az alapra. Ezen intézkedések során a letéti bank csak a befektetési társaság megbízása alapján járhat el. 3. A letéti bank fı tevékenysége. A letéti bank egy az osztrák jog szerinti hitelintézet. Fıtevékenységei közé tartozik a giro-ügyletek (készpénzmentes banki ügyletek), betét- és hitelügyletek, valamint az értékpapír ügyletek lebonyolítása. A letéti bank kinevezéséhez, megbízásához és leváltásához szükség van a Pénzpiaci Felügyelet engedélyére. Nevezett hozzájárulást csak abban az esetben szabad megadni, ha feltételezhetı, hogy a hitelintézet egy letéti bank feladatainak teljesítését garantálni tudja. A letéti bank kinevezését, megbízását és leváltását mindig közzé kell tenni; ebben a közzétételben meg kell említeni a jóváhagyási határozatot. Az Österreichische Volksbanken-Aktiengesellschaft az osztrák Pénzpiaci Felügyelet i, GZ FMA-IF /0001-INV/2009 számú határozata szerint vállalta a Garantie-Spar-Fonds vonatkozásában a letéti bank funkcióját. Feladata a befektetési jegyek kiszolgáltatása és visszaváltása, valamint az alap számláinak és letétjeinek a befektetési alapokról szóló osztrák törvény szerinti vezetése. A befektetési társaságot az alapokra vonatkozó rendelkezések szerint a kezelés fejében megilletı díjazást és a kezeléssel összefüggı ráfordítások megtérítését a letéti banknak az alap részére vezetett számlák terhére kell megfizetnie, teljesítenie. A letéti bank az alap értékpapírjainak megırzéséért és a számlavezetésért Volksbank Invest Kapitalanlagegesellschaft mit beschränkter Haftung (Volksbank Invest korlátolt felelısségő Tıkebefektetési Társaság) Manfred Stagl ügyvezetı Ulrike Günther cégvezetı

18 18. oldal

19 19. oldal FÜGGELÉK 1. Igazgatóságra vonatkozó adatok lásd az I. fejezet 3. pont alatt 2. Felügyelı Bizottság, törzstıke lásd az I. fejezet 3. és 4. pont alatt 3. Tulajdonosok lásd az I. fejezet 6. pont alatt 4. Értékesítési helyek (Kifizetı és benyújtó helyek) Kifizetı és benyújtó helyek a Garantie-Spar-Fonds vonatkozásában Ausztriában: az Österreichische Volksbanken-Aktiengesellschaft, Bécs, valamint valamennyi az osztrák Volksbank szektorban egyesített hitelintézet. Kifizetı és benyújtó helyek Ausztrián kívül: Lásd az Egyszerősített Értékesítési Tájékoztató 1.6. pontja alatt. 5. Tızsdék és piacok, amelyeken értékpapírok szerezhetık meg lásd az Alapra vonatkozó rendelkezéseket Függelék a 16. -hoz 6. A befektetési alapra vonatkozó rendelkezések, melyek vonatkozásában az Értékesítési Tájékoztató érvénnyel bír lásd az Alapra vonatkozó rendelkezéseket

20 20. oldal A GARANTIE-SPAR-FONDS, az osztrák befektetési alapokról szóló törvény 20. -a szerinti, közös tulajdonú alapra vonatkozó rendelkezések AZ ALAPRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK a befektetési jegyek tulajdonosai és a Volksbank Invest Kapitalanlagegesellschaft m.b.h. (a továbbiakban "tıkebefektetési társaság") közötti jogviszony szabályozására, a tıkebefektetési társaság által kezelt tıkebefektetési alapra vonatkozóan, melyek csak a mindenkori tıkebefektetési alapra kidolgozott különös rendelkezésekkel együttesen alkalmazva érvényesek: 1 Alapelvek A tıkebefektetési társaság az osztrák befektetési alapokról szóló évi törvény (Investmentfondsgesetz) (a továbbiakban: InvFG ) mindenkor érvényes szövegváltozata elıírásainak hatálya alá tartozik. 2 Közös tulajdonból való részesedések 1. A befektetési alaphoz tartozó vagyoni értékeken fennálló közös tulajdon egyenlı nagyságú, a közös tulajdonból való részesedésre van felosztva. A közös tulajdonból való részesedések száma nincs korlátozva. 2. A közös tulajdonból való részesedéseket értékpapír jellegő befektetési jegyek (részjegyek) testesítik meg. Az alapokra vonatkozó különös rendelkezések értelmében a befektetési jegyeket többféle típusú befektetési jegyként lehet kibocsátani. A befektetési jegyeket győjtıokmányokban (osztrák letéti törvény (Depotgesetz) 24 -a, a mindenkori hatályos szövegváltozatban) jelenítik meg. 3. Minden befektetési jegy vásárlója a közös tulajdonból való, a befektetési jegy által megtestesített részesedések erejéig szerez közös tulajdont a befektetési alap összes vagyoni értékébıl. Minden győjtıokmányból részesedést szerzı személy a győjtıokmány által megtestesített, a közös tulajdonból való részesedésekben lévı részesedésének erejéig szerez közös tulajdont a befektetési alap összes vagyoni értékébıl. 4. A befektetési társaság a felügyelı bizottságának hozzájárulásával feloszthatja ( splitting ) a közös tulajdonból való részesedéseket, és további befektetési jegyeket adhat ki a befektetési jegyek tulajdonosainak, vagy a régi befektetési jegyeket újakra cserélheti, ha a kiszámított részesedési érték nagysága folytán (6 ) a közös tulajdonból való részesedések felosztását a társtulajdonosok érdekében állónak tekinti. 3 Befektetési jegyek és győjtıokmányok 1. A befektetési jegyek bemutatóra szólnak. 2. A győjtıokmányokon a letéti bank egy ügyvezetıjének vagy egy arra felhatalmazott alkalmazottjának kézzel írott, valamint a Befektetési Társaság két ügyvezetıjének kézzel írott vagy másolt (sokszorosított) aláírása szerepel. 4 A befektetési alap kezelése 1. A befektetési társaság jogosult arra, hogy rendelkezzék a befektetési alap vagyoni értékei felett, és gyakorolja az e vagyoni értékekbıl származó jogokat. Ennek során a saját nevében, a befektetési jegyek tulajdonosainak számlájára jár el. Köteles óvni a befektetési jegyek tulajdonosainak érdekeit és a piaci tisztességet, integritást, a jó és lelkiismeretes ügyvezetı gondosságát kifejteni az osztrák részvénytörvény (Aktiengesetz) bek. értelmében, és betartani a befektetési alapokról szóló osztrák törvény rendelkezéseit, valamint az alapokra vonatkozó rendelkezéseket. A befektetési társaság a befektetési alap kezelése során harmadik személyeket vehet igénybe, és nekik átengedheti azt a jogot is, hogy a befektetési társaság nevében vagy saját nevükben, a befektetési jegyek tulajdonosainak számlájára rendelkezzenek a vagyoni értékek felıl. 2. A befektetési társaság a befektetési alap terhére nem nyújthat sem pénzkölcsönt, sem kezességi- vagy garanciaszerzıdésbıl származó kötelezettségeket nem vállalhat 3. A befektetési alap vagyoni értékeit az alapra vonatkozó különös rendelkezésekben elıírt eseteken kívül nem szabad sem elzálogosítani, sem másképpen megterhelni, illetve biztosítékként átadni (átruházni)i vagy átengedni. 4. A befektetési társaság a befektetési alap számlájára nem adhat el olyan, a befektetési alapokról szóló osztrák törvény 20 -a szerinti értékpapírokat, pénzpiaci papírokat vagy más pénzügyi befektetéseket, melyek az ügyletkötés pillanatában nem tartoznak az alap vagyonához. 5 A letéti bank A befektetési alapokról szóló osztrák törvény 23 -a értelmében megbízott letéti bank (13 ) vezeti a befektetési alap letétjeit és számláit, valamint gyakorolja a befektetési alapokról szóló osztrák törvényben, valamint az alapra vonatkozó rendelkezésekben reá ruházott összes egyéb funkciót.. 6 Kiszolgáltatási árfolyam és részesedési (befektetési jegy) érték 1. A részjegyek kiadását a befektetési alapokról szóló törvény 20 -a 3 bekezdésének megfelelıen minimum naptári negyedévenként egyszer biztosítani kell. A Garantie- Spar-Fonds esetében a részjegyek visszavétele tızsdei napokon történik. 2. A letéti banknak a befektetési jegyek minden típusára vonatkozóan mindig akkor kell kiszámítania egy befektetési jegy értékét, és akkor kell nyilvánosságra hoznia a kiszolgáltatási (kiadási) árfolyamot és a visszaváltási árfolyamot (7. ), amikor a befektetési jegyek kiszolgáltatására (kiadására) vagy visszaváltására sor kerül, de legalább havonta két alkalommal. Egy befektetési jegy értéke abból adódik, hogy a befektetési alap teljes értékét a hozamokat is beleértve elosztják a befektetési jegyek számával. A befektetési alap teljes értékét az alaphoz tartozó értékpapírok és részvény elıvásárlási jogok mindenkori árfolyamértéke alapján, a befektetési alaphoz tartozó pénzpiaci papírok és pénzügyi befektetések, pénzösszegek, bankbetétek, követelések és egyéb jogok értékét hozzászámítva, a kötelezettségek levonásával kell a letéti banknak meghatároznia. Az árfolyamérték megállapításánál a befektetési alapokról szóló osztrák törvény bek. értelmében a legutolsó ismert tızsdei árfolyamot, ill. ármeghatározásokat veszik alapul. 3. A kiszolgáltatási ár a befektetési jegy értékébıl adódik, a társaság kiszolgáltatási költségeinek fedezésére szolgáló, befektetési jegyenkénti felár hozzáadásával. Az így adódó ár felkerekítésre kerül. Ezen felár összege, ill. a kerekítés mértéke az alapra vonatkozó különös rendelkezésekben (23 ) szerepel 4. A kiszolgáltatási árfolyamot és a visszaváltási árfolyamot a befektetési alapokról szóló osztrák törvény 18. értelmében a Tıkepiacról szóló törvény (KMG) 10. bek. 3- val kapcsolatosan egy kellıen elterjedt, belföldi (Ausztria) megjelenéső gazdasági- vagy napilapban, és/vagy elektronikus formában a kibocsátó Tıkebefektetési Társaság internetes oldalán hozzák nyilvánosságra. 7 Visszaváltás 1. A részjegyek visszavételét a befektetési alapokról szóló törvény 20 -a 3 bekezdésének megfelelıen minimum naptári negyedévenként egyszer biztosítani kell. A Garantie-Spar-Fonds esetében a részjegyek visszavétele tızsdei napokon történik. 2. A befektetési jegy tulajdonosának kérésére ki kell fizetni részére a befektetési alapban lévı részesedését a mindenkori visszaváltási áron, éspedig adott esetben a részjegy, a még nem esedékes hozamszelvények és a megújítási jegy visszaadása ellenében. 3. A visszaváltási ár a befektetési jegy értékébıl adódik, leszámítva a visszaváltási díj levonását és/vagy a lekerekítést, amennyiben ez az alapra vonatkozó különös rendelkezésekben (23 ) szerepel. A visszaváltási ár kifizetése, valamint a visszaváltási árnak a 6 szerinti kiszámítása és nyilvánosságra hozatala a Pénzpiaci Felügyelettel történı egyidejő közlés esetén és a megfelelı, 10 szerinti nyilvánosságra hozatal mellett átmenetileg szünetelhet (elmaradhat), és a befektetési alap vagyoni értékeinek eladásától, valamint az értékesítési bevétel beérkezésétıl tehetı függıvé, ha olyan rendkívüli körülmények állnak fenn, melyek alapján ez a befektetési jegyek tulajdonosainak jogos érdekeit figyelembe véve szükségesnek látszik. A befektetési jegyek visszavásárlásának folytatását a befektetık felé szintén közzé kell tenni a 10. szerint Ez különösen akkor fordul elı, ha a befektetési alap a vagyonából 5 %-ot vagy azt meghaladó részt fektetett be olyan vagyoni értékekbe, melyek értékelési árfolyama a politikai vagy gazdasági helyzet alapján teljesen nyilvánvalóan, és nem csak az egyedi esetben nem felel meg a tényleges értékeknek.