BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR A KÖZÖS KÜL ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA ASPEKTUSAI AZ IRÁNI ATOMPROGRAM TÜKRÉBEN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR A KÖZÖS KÜL ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA ASPEKTUSAI AZ IRÁNI ATOMPROGRAM TÜKRÉBEN"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOÁMCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU Kapcsolatok szakirány A KÖZÖS KÜL ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA ASPEKTUSAI AZ IRÁNI ATOMPROGRAM TÜKRÉBEN Készítette: Potvorszki Gábor Budapest, 2007

2 Tartalomjegyzék Bevezetés I. A Közös Kül és Biztonságpolitikáról... 9 I.1. EU és a 2. pillér = gazdasági óriás politikai törpe I.2. Rövid történeti áttekintés/ mérföldkövek a CFSP életében napjainkig I.3. Az EU biztonságpolitikai stratégiája, elemzése I.3.1. Biztonságpolitikai kihívások I.3.2. A biztonságpolitikai kihívások, kockázatok kezelése I.4. Erőfeszítések a tömegpusztító fegyverek non-proliferációja jegyében I.5. Az atomfenyegetettség európai szemmel I.6. Az EU jövője biztonságpolitikai szempontból II. Az iráni atomprogram legendája, realitások és irrealitások...40 II.1. A Közel és Közép-keleti térség gazdaságföldrajzi vizsgálata (röviden) II.2. Irán gazdasági helyzete a Közel és Közép keleti térségben és a világgazdaságban II.3. Irán politikai elemzése...47 II.3.1. Rövid történelmi, politikai áttekintés...48 II.3.2. A modern iszlám köztársaság II.3.3. Nemzetközi szerepe, helyzete, megítélése II A gonosz tengelye 51 II.4. Az iráni atomprogramról, avagy itt az atom, hol az atom...52 II.4.1. Előzmények, okok feltárása II.4.2. Nagyhatalmi törekvés, dominancia, vagy biztonsági garancia II.4.3. Új fejezet, korszak II.4.4. Reakciók III. EU Irán kapcsolatrendszere...61 III.1. Kereskedelmi gazdasági kapcsolatok Iránnal

3 III.2. A kapcsolatok jelen alakulása III.3. Az EU hozzáállása az iráni atomprogram kérdéséhez III.4. Megoldási javaslatok a helyzet békés úton történő kezelésére, avagy mit tett és mit tehet az EU...69 III.4.1. A tárgyalások szerepe III.4.2. A szankciókról és a jövőbeli perspektívákról III.5. Ahogyan én látom IV. Primer kutatás az európai biztonságpolitikát, és az ahhoz kapcsolódó iráni atomprogram kérdését illetően Összefoglalás Függelék Melléklet Irodalomjegyzék

4 Ábrák jegyzéke 1. ábra Az uniós tagállamok belső megosztottsága a kül- és biztonságpolitikára vonatkozóan, ill. a britnémet-francia érdekellentétek kicsúcsosodása egy Párizs tengelyközpont körül forgó háromszögben ábrázolva, földrajzi értelemben ábra Az európai politikai dimenzió fejlődése, helye az európai politikai integrációban ábra az európai kül és biztonságpolitika eszköztárának fejlődése, bővülése 1970-től ábra az Európai Biztonsági Stratégiában megfogalmazott biztonsági kihívások, kulcsfontosságú fenyegetések ábra az uniós állampolgárok véleménye az atomenergia békés felhasználásáról ábra az atomenergia részesedése a villamos áram-termelésből az EU-tagállamokban ábra Irán olajtermelése, fogyasztása és tartalékai (millió tonnában) 1980 és 2005 között ábra Irán földgáztermelése, fogyasztása, tartalékai (millió köbméterben) között ábra Kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok alakulása EU és Irán között 1998 és 2000 közt ábra EU prioritások és egymásra épülésük Iránnal szemben ábra Az EU országai közti háború kitörésének valószínűsége ábra A háború kitörésének valószínűsége az EU és 3. ország, ill. országcsoportok között ábra A terrorizmus és a katonai támadás, mint újfajta és hagyományos értelemben vett hadviselés ábra Az önálló védelempolitika az EU védelmi kapacitásai és képességei tekintetében ábra Biztonságérzet az EU-ban ábra Az EU 2. pillérének ismertsége ábra Az EU Közös Kül és Biztonságpolitikájának hatékonysága ábra Felmérés a hagyományos értelemben vett védekezési politika, ill. a válságkezelés fejlesztéséről ábra Felmérés az atomenergia békés célú támogatottságáról ábra Irán általános megítélése, megjelenése a világsajtóban ábra Az esetleges iráni nukleáris fegyver közvetlen veszélye Európára nézve ábra A vélemények megoszlása az iráni atomprogram elítéléséről ábra Az iráni atomprogram háttere a megkérdezettek körében ábra Az iráni atomprogram céljai szerint ábra Az USA várható reakciói az iráni kérdés rendezésére ábra Egy esetleges USA iráni invázióban az EU fellépésének alternatívái ábra Az EU megoldási alternatívái az iráni kérdés rendezésében ábra Az USA Irak ellen vívott háborújának megítélése az általam megkérdezettek körében ábra Az Európai Unió 2007-ben, tagállamok és tagjelölt országok ábra Az európai integráció fejlődéstörténete, az alapító szerződések és a három pilléres szerkezet ábra A muzulmán vallás híveinek száma és várható prognózisa az egyes EU- és EU-tagjelölt országokban 2004-ben ábra Atomprogrammal és -fegyverrel rendelkező, ill. korábban rendelkezett országok ábra Irán földrajzi elhelyezkedése, fővárosa, nagyobb városai és szomszédos országai ábra A Közel-Kelet és Irán kőolaj- és földgázlelőhelyei és olajfinomítói, ill. olaj- és gázcsővezetékei ábra Feltételezett nukleáris kísérleteket folytató létesítmények Iránban

5 Bevezetés Mottó: "Az intézmények tovább élnek, mint az emberek, következésképpen ha jól építjük fel őket összegyűjthetik és továbbadhatják az egymást követő generációk bölcsességét." (Jean Monnet, 1952) B iztonság, biztonságpolitika. Sokrétű fogalom. Manapság szinte minden tudományágra kiterjed. A biztonság, mint egész, sok kisebb részalkotóelemre bontható, melyek alapján áll össze az egész: környezeti biztonság, gazdaságianyagi biztonság, adatbiztonság, nemzetbiztonság hogy csak néhányat említsek a teljesség igénye nélkül. A biztonság jelen van éppúgy egyéni, mint nemzeti, össztársadalmi és nemzetközi szinten egyaránt. Életünk szerves részét képezi, Maslow szerint az emberi szükségletek alapja a biztonság és csak erre lehet építeni a többi alapszükséglet. Ha nincs biztonság, nincs mire építeni, a további szükségletek értelmetlenek. A biztonság alapja pedig a kollektív védelem. A közös védekezésre igenis szükség van napjaink Európájában, hiszen a biztonságpolitikai kihívások, fenyegetések, kockázatok, mint ismeretes nem ismernek határt. Tehát, ha nem akarjuk a külső veszélyforrásokat beemelni az EU-ba, akkor elébe kell menni azoknak és lehetőleg helyben kezelni azokat. Ahhoz, hogy biztonságban tudhassuk életünket, együttesen kell védekezni, fellépni a világban; ez az unió biztonságpolitikájának egyik mozgató rugója. Mégis mennyire elmegyünk mellette szó nélkül, elég ha csak arra gondolunk, hogy napjaink Európai Uniója másról sem szól, mint a költségvetésről, az uniós pénzek elosztásáról, a közösségi politikákról, a kommunikációs politikáról. A kül- és biztonságpolitika háttérbe szorul, pedig az Európai Unió 2. pillére, mégis kevés szó esik róla, általában csak ha valami nagy baj történik, akkor veszik elő. Az európai integráció fél évszázados történelmében a kül- és biztonságpolitika pedig fontos szerepet tölt be, a kezdeti törekvések után, a 70 es évektől látványos fejlődésnek lehetünk tanúi. Napjainkra az egyeztető mechanizmustól (a tagállamok külpolitikai kérdésekben összehangolják állásfoglalásaikat) egészen oda jutottunk, hogy a kül- és biztonságpolitika külön intézményrendszerrel, eszköztárral rendelkezik az Európai Unión belül. Az európai integráció eljutott arra a felismerésre, miszerint a világgazdaságban és -politikában a hatékony és sikeres 5

6 részvétel kulcsa az együttes fellépés a közös érdekek alapján. A politikai dimenzió fejlődését azonban számos esemény beárnyékolta, különösen a 90-es évek történései, mégis ezek döbbentették rá és késztették az EU-t arra, hogy az új világrendben mennyire fontos, szükséges és nélkülözhetetlen a közös fellépés re a politikai dimenzió kiegészült védelmi, katonai tartalommal is, 2003-ban pedig létrejött az első európai hadsereg, továbbá civil (rendőri) válságkezelő egységek, akik már sikeresen bizonyítottak első bevetésükön, továbbá megszületett az első közös Biztonsági Stratégia is. Az EU továbbá aktív, meghatározó világpolitikai szereplővé lépett elő mind gazdasági, mind politikai potenciáljánál fogva és olyan világot érintő globális, biztonsági kérdésekben foglal állást, alkot véleményt és cselekszik, mint amilyen az iráni kérdés is. Kétségtelenül ember legyen a talpán, aki képes átlátni a helyzetet és tudna a kérdés rendezésében érdemi választ adni és a felek számára elfogadható megoldási javaslattal előállni. Feltételezések jócskán akadnak, ám kézzel fogható, terhelhető bizonyíték ezidáig még nincs arra vonatkozólag, hogy Iránnak az atomprogramjával voltaképpen mi is a célja. Az alapprobléma és dilemma pont a körül forog, hogy pusztán békés célt szolgálna az iráni atom, vagy ennél többről van szó és az atomprogram nukleáris fegyver előllításához kell és nagyhatalmi státuszra való törekvést, ill. ha így történne, akkor milyen hatással lesz ez a folyamat a Közel- és Közép Keleten, milyen reakció várható a többi arab-muzulmán országokban, elképzelhető, hogy láncreakciót indukál és fegyverkezési hajsza, verseny indul meg. Nekünk európaiaknak különösen abból a szempontból fontos a kérdés a jövőre vonatkozólag, hogy mennyire fenyeget minket az iráni atomfegyver, ill. valósnak vélhető-e a fenyegetés és ez ellen mit lehet tenni. A cél mindenekelőtt az Európai Unió és a nemzetközösség részéről, hogy egy biztonságosabb világot teremtsen és ennek érdekében minden tőle telhetőt megtegyen békés eszközökkel. Az iráni kérdés rendezésében is ez az alapmotívum, azaz megpróbálni a helyzetet békés úton, a kapcsolatok elhidegülése nélkül, a diplomácia útján rendezni. Ahogy tartja a mondás: kettőn áll a vásár - így tehát nem elég az egyik fél elkötelezettsége, a másik fél kompromisszum hajlandósága, együttműködési készsége is szükségeltetik. Szakdolgozatomat négy részre osztottam, melyekben az alábbiakkal foglalkozom: Első részben az Európai Unió Kül és Biztonságpolitikájával. Itt röviden bemutatom a legfontosabb állomásokat a fejlődéstörténetében, majd rátérek az irányadó 2003-as első közös Biztonsági Stratégia taglalására, melyben az EU felismerte a legfontosabb biztonságpolitikai kérdéseket. Majd kitérek a tömegpusztító fegyverek témáján belül 6

7 a nukleáris fegyverek kérdésére és a legfontosabb non proliferációs erőfeszítésekre, továbbá elemzem az atomenergia európai dimenzióját, az atomfenyegetettséget és utalok röviden az EU jövőjére biztonságpolitikai szempontból. Második részben Iránnal foglalkozom. Először röviden elemzem a Közel és Közép Keletet gazdaságföldrajzi szempontból, beleillesztem Iránt, majd mind gazdaságilag, mind politikailag veszem górcső alá az iráni helyzetet. Ezek után az atomprogram körüli vitát, a lehetséges alternatívákat elemzem. Harmadik részben az EU Irán közti kapcsolatrendszerrel foglalkozom. Először gazdasági, majd politikai értelemben. Továbbá az iráni atomprogramot vizsgálom európai szemmel, ill. azt, hogy milyen alternatív megoldási javaslatok álltak és állnak rendelkezésre a kérdés kezelésében. Majd véleményt alkotok a témában a kérdés újszerű megtárgyalásával a jövőre nézve. Negyedik részben primer kutatásom eredményeit értékelem, elemzem a kül- és biztonságpolitika, valamint az ahhoz kapcsolódó iráni atomprogram vonatkozásában. 7

8 I. A Közös Kül- és Biztonságpolitikáról I.1. EU és a 2. pillér = gazdasági óriás politikai törpe (Balázs; 2002) és katonai kukac így teljes az összkép, legalábbis ahogy az 1990-es évek elején Jacques Poos luxemburgi külügyminiszter vélekedett az európai integráció lényegéről. Az Európai Unió (EU) gazdasági nagyhatalom, kétségkívül, azonban mennyire helytelen e megállapítás többi része (még ha nem is áll olyan távol a valóságtól, de közel se ahhoz), arra várni kellett úgy bő tíz évet. A külvilágra gyakorolt hatása erős és gazdasági érdekérvényesítő képessége is sikeresnek mondható, mindenesetre tény, hogy az EU-nak fél évszázadnyi fejlődés után sincs integrált külpolitikája. Ebben a kérdésben bizony lépni kell és változtatásokra van szükség, ha az európai integráció gazdasági nagyhatalmi szerepköréből politikai nagyhatalmi aktorrá kíván előlépni és elérni azt, hogy ne csak gazdasági súlyánál fogva kezelje őt a világ vezető gazdasági politikai nagyhatalmai ill. a világpolitikára befolyással bíró multilaterális intézmények (ENSZ, NATO), hanem mint a világpolitika aktív résztvevője, alakítója, formálója. Az EU-nak igenis van helye, szerepe az új világrendben. Elég, ha csak a kereskedelmi gazdasági mutatókat vesszük számba, melyek önmagukban is figyelemre és elismerésre méltóak: A 2007-ben Bulgáriával és Romániával kibővült EU lakossága eléri a 496 milliót (több, mint az Egyesült Államoké és Oroszországé együttesen); az EU 25-ök a világ népességének valamivel több, mint 7 %-át adja a világ vezető kereskedelmi hatalma a világ valutatartalékának 17 %-ával rendelkezik a világgazdaság termelésének több, mint egy negyedét adja a világexport közel egy negyedét produkálja a világ autógyártásának majdnem egy harmadát adja a fejlődő országok részére nyújtott segélyek több, mint felét állja 1 Forrás: MTI Rt. Sajtóadatbank, az EU a világ legnagyobb adományozójává nőtte ki magát. Az EK már a 70-es években felismerte, hogy a kereskedelem jótékony hatással van a fejlődő országok gazdaságára, ezért biztosítani kell nekik az egyoldalú segélyezés mellett a kereskedelem fejlesztését szolgáló támogatások rendszerét, úgy mint a piacra jutás lehetőségét és további kedvezményeket kell nekik nyújtani. Az 1971-ben a fejlődő országok részére bevezetett Általános Preferenciarendszer (GSP) is e célt szolgálta. A fejlett országok számára mindenekelőtt elismerésre méltó és követendő az EK/EU példája, amivel különleges kereskedelmi és segélyezési kapcsolat kezdődött közte és 78 afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS-csoportbeli, ACP) partnere között 1975-ben. 8

9 Pillanatkép Amikor a Közös Kül és Biztonságpolitikáról 2 esik szó, politikailag rendkívül érzékeny területet érintünk. Ellentétben a közösségi modellel, mely saját jogrenddel és jogi személyiséggel van felruházva, a 2. pillér megőrizte szigorúan kormányközi jellegét, és a nemzetközi jogrendben nem rendelkezik jogi entitással. Nem véletlen, hisz ez az a pont, ahol a leginkább kicsúcsosodnak a legtöbbször egymással ellentétben álló, az európai integrációt megosztó tagállami érdekek 3. Nehéz egy olyan területet (külügyek, külpolitika) összefogni, mely a legtöbb tagállamban évszázadok óta a nemzeti hatáskör részét képezte; a kereskedelempolitikában mégis sikerült elérni. A probléma gyökere a szuverén tagállami külpolitika feladásában keresendő egy közös európai álláspont kialakítása érdekében; egy nemzetekfelettiesedés ergo igen kényes kérdés, jelenleg nehezen elképzelhető. A tagállamok ugyanakkor nagyon is tudatában vannak annak, hogy kapacitásaik egyesítése nélkül a világpolitikában nincs akkora súlyuk, hogy érdekeiket akaratuknak megfelelően érvényesíteni tudják. Kérdés azonban, hogy a tagállamok vajon az EU-t tartják-e alkalmasnak biztonságuk garantálására és külpolitikájuk kiefejezésére, és ennek érdekében milyen áldozatot tudnak hozni, kvázi hajlandóak-e lemondani nemzeti szuverenitásuk egyik legfontosabb tényezőjéről, a külpolitikáról. Emellett számos, tisztázatlan alap, és politikai végcélokat érintő kérdés merül fel. Ahhoz, hogy jobban megértsük a kül és biztonságpolitika lényegi elemeit, szükségességét, először is az arra ható és az azzal összefüggő tagállami kérdéseket kell elemezni. 2 az Európai Uniót létrehozó Maastrichti Szerződés (1992) három pilléren nyugszik, melyben az 1. pillér az Európai Közösségek addigi szerződésit, valamint a Gazdasági és Monetáris Uniót foglalja magába, a 2. és 3. pillért a Közös Kül és Biztonságpolitika, ill. a Bel és Igazságügyi Együttműködés képezi, melyek kormányközi alapon működnek. 3 a nézetkülönbségeket szemléltetve leginkább egy Párizs forgáspont köré csoportosíthatók, amelyre egy francia-brit-német háromszög építhető, ahol a poltikai Európa-nemzeti szuverenitás-gazdasági integrácó kérdései kristályosodnak ki, vagyis az EU, az európai integráció mélyítésével, jövőjével kapcsolatos alapkérdésekben nincs egységes állásponton Európa, leginkább Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság érdekei rajzolódnak ki és köréjük csoportosítható a többi EU-s ország. 9

10 mozgástér integrációs tartalom autonómia Nagy Britannia törésvonalak jjh hh Németország megosztottság Franciaország Párizs Forrás: Vincze; ábra Az uniós tagállamok belső megosztottsága a kül- és biztonságpolitikára vonatkozóan, ill. a britnémet-francia érdekellentétek kicsúcsosodása egy Párizs tengelyközpont körül forgó háromszögben ábrázolva, földrajzi értelemben. Mindenekelőtt az alapkérdésekre vonatkozóan sematikusan ábrázolva egy három szinten jelentkező törésvonalról kell beszélni, mely a tagállamokat alapvetően megosztja. Az első nagy kérdés az autonómiát érinti, vagyis Európa függetlenségének kérdését. Itt elsősorban a transzatlanti viszonyra, az attól való egyoldalú függőségre (brit álláspont szerint), vagy pedig egy kölcsönösségen alapuló autonóm viszony kialakítására kell gondolnunk. Abban egyetértés van a tagállamok túlnyomó része között (bár akadnak olyanok is, akik a teljes önállósodás hívei, jellegzetesen francia nézet), hogy az USA-val hosszú távú partnerségi, szövetségesi viszonyt kell ápolni, a kérdés abban rejlik, hol az a határ, ameddig az Egyesült Államok keze elérheti Európát és Európa meddig engedi azt 4. Az utóbbi években tapasztalható folyamatos szakadás egy önállósodó Európára enged következtetni, bár be kell vallani őszintén, hogy a jelen európai integráció még nem nőtt fel egy politikai unió 5 létrehozására (bár hosszú távon ez lenne a cél, legalábbis egyes nézetek szerint). A második törésvonal az integráció tartalmára vonatkozik. Emögött vélhetően német-francia érdekek húzódnak. Kérdés, hogy az európai integráció megelégszik-e egy gazdasági integrációval, vagy pedig képes továbbfejlődni a politikai cselekvés irányában. Ez azért is fontos, mert egy 4 az EU elismeri, hogy biztonságának garantálása nagyban függ az Egyesült Államoktól, aki első számú partnere, és a katonai képességek terén nem kíván versenybe szállni vele. 5 a politikai unió az integráció legmagasabb foka, ilyet idáig csak Németország, valamint az Egyesült Államok tudott megvalósítani. 10

11 önálló, közös külpolitikai állásfoglalás elengedhetetlen a mai kihívások tükrében; egy egységes európai arculat mutatása a külvilág felé javíthatja az EU pozícióit (mindenesetre a politikai tartalom nélküli gazdasági integráció negatív, leépítő hatással lehet). A harmadik kérdés is ehhez kapcsolódik: az EU hogyan képzeli el a nemzetközi rendszerhez fűződő viszonyát, egy egypólusú világrendbe betagozódásként (kvázi alárendeltként), vagy önálló és teljes értékű szereplőként egy többpólusú világban, ahol nem az USA az egyetlen kizárólagos hatalom. (Gazdag; 2005), (Vincze; 2004) Amint látjuk, már az alapkérdéseket illetően sincs egyetértés. Akkor mégis hogyan várható el, hogy stratégiai kérdésekben konszenzus, egyáltalán érdemi előrelépés legyen? Nos a helyzet korántsem annyira vészes, a kudarcok ellenére elismerésből, sikerből is akad bőven 6.Az viszont óhatatlan, hogy ezek a kérdések időről-időre ne kerüljenek felszínre és ne maradjanak megválaszolatlanul. Ezen a téren van még mit előrelépni. I.2. Rövid történeti áttekintés/ mérföldkövek a CFSP életében napjainkig A kezdetektől egészen az első közös stratégiáig (50 év dióhéjban) Az integrációs szervezet újfajta nemzetközi és nemzetek fölötti aktor. Egyik jellemzője az, hogy regionális európai dimenziót öltött, és ezen a szinten keresi s helyét és sajátos funkcióit az államok, nemzetközi szervezetek és a globális térség más aktorai között. Ezek közé a funkciók közé tartozik a külpolitika és vele szoros összefüggésben a biztonságpolitika, beleértve annak katonai eszközeit is. Az integrációs szerveződésnek ez az ága sajátos pályát járt be. (Balázs; 2002) 6 az ESDP (azaz az 1999-ben a védelmi identitással megtöltött és katonai dimenzióval kiegészült 2. pillér, a Kül és Biztonságpolitika) keretein belül 2003 óta felállított önálló európai haderő az afrikai és macedón békefenntartásban, a civil válságkezelő egységek pedig a délszláv térségben is bebizonyították cselekvő képességüket. 11

12 EK EU? m EPC EPI EPU é r f ö CFSP M. Sz. A. Sz. ESDI/ESDP Köln Helsinki Feira, l Hágai csúcstalálkozó (NYEU EU) Nizza d (Davignon jelentés) k EPC ö EVK v Fouchet-terv e SEA k ESZAK NYEU/WEU t 2. ábra Az európai politikai dimenzió fejlődése, helye az európai politikai integrációban Az ötvenes évek elején a nyugat-európai integráció gyökerei a biztonságpolitikában keresendők. A kezdeti integrációs törekvések békeprojekt jellegűek voltak. Ezt támasztja alá az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK, 1952) létrehívása azáltal, hogy a II. Világháború legfontosabb hadiiparának számító kohászatot egyesítette a két rivális, Franciaország és Németország (lekötve szén- és acéltermelését) között egy újabb fegyverkezési verseny elkerülése végett, a béke garantálása érdekében. Francia kezdeményezésre már ekkor megfogalmazódott egy új, kül- és védelempolitikával foglalkozó szervezet megalapítása; az Európai Védelmi Közösségé (EVK), mely önálló európai hedsereggel rendelkezik és egy integrált európai védelmi minisztérium irányítása alá tartozik. Tagállamait ugyanazok a hatok 7 képezték volna, akik az ESZAK-ot is. Csakhogy ez a tervezet elbukott, saját csapdájába esett a kezdeményezés (pont a franciák szorgalmazták és ő rajtuk bukott el). Ezzel egyidőben (1954) az EVK bukása után jött létre a nyugateurópai államokat ( hatok, valamint az Egyesült Királyság) tömörítő hadsereg nélküli katonai tömb, a Nyugat Európai Unió (NYEU/WEU), mely egészen az EU-ba történő 1999-es integrálásig fennmaradt 8. A kezdeti politikai integrációs törekvések a hozzájuk fűzött reményekkel ellentétben nem hoztak átütő sikert. Ehelyett azonban megalakult az Európai Gazdasági Közösség (EGK, 7 Franciaország, Németország (NSZK), Olaszország és a Benelux államok 8 Fontos megjegyezni, hogy a NYEU formailag ugyan nem szűnt meg, Miniszteri Tanácsának évi november 13-i határozata értelmében érdemi működését azonban 2001 július 1-jével megszünteti. 12

13 1957), mely kezdetben ugyan csak vigasztalni tudta a kül- és védelempolitikai elképzelések zátonyra futását, valójában ez a gazdasági integráció hozta meg azt az átütő sikert, melyen felbuzdulva lehetett az európai integrációt politikai tartalommal megtölteni ben megint csak francia kezdeményezésre kísérletet tettek a tagállamok kormányközi, közös külpolitika megalkotására. Ez volt a Fouchet-terv, mely szerint Párizsban állítottak volna fel egy poltitikai bizottságot; francia hegemonisztikus törekvésre hivatkozva azonban meghiúsult ez a terv is. Megindul a politikai fejlődés Ezt követte az a hágai csúcstalálkozó 1969-ben, ahol a tagállamok külügyminiszterei megegyeztek (szóbeli megállapodás) abban, hogy a felek időközönként tájékoztatják egymást és egyeztetnek külpolitikai kérdésekben. Ennek eredményeként jöhetett létre a Davignonjelentés alapján az a kormányközi alapon működő politikai egyeztetési mechanizmus, mely Európai Politikai Együttműködés (EPC) néven vált ismertté. Megindult tehát a fejlődés politikai téren is. Majd 1986-ban az Európai Egységes Okmány (SEA) elfogadásával intézményes keretet öltött magára (állandó titkárság formájában) az addig informális jellegű együttműködés, igaz kormányközi, közösségen kívüli jellegét mindvégig megőrizte. Megegyeztek, hogy a tagállamok külügyminiszterei és a Bizottság képviselője évente minimum négyszer üléseznek, továbbá az Általános Ügyek Tanácsa ülései alkalmával megvitatják az aktuális külpolitikai kérdéseket. Az együttműködés alapvető célja az volt, hogy közös álláspontot alakítsanak ki és egy egységes Európa képét közvetítsék a külvilág felé. Felemásra sikeredett 9. A Maastrichti Szerződés 10 (MSz, 1992) új alapokra helyezte a tagállamok külpolitikáját. Már korábban megfogalmazódott az igény arra vonatkozóan, hogy az Unió ne csak reagáljon a külvilág eseményeire, hanem mint szereplő kapcsolódjon a nemzetközi élet vérkeringéséhez. A politikai együttműködés ebből kifolyólag elmozdult a közös külpolitika irányába. Az Unió 2. pillérévé tette a Közös Kül és Biztonságpolitikát (CFSP), hangsúlyozva ezzel jelentőségét, ám kormányközi jellege megmaradt, és katonai dimenzióval 9 A hatékony és sikeres politikai együttműködést kezdettől fogva számos esemény beárnyékolta: az 1973-as és 79-es olajárrobbanás, a Szovjetunió afganisztáni intervenciója, az 1982-es falklandi háború, az Öböl-válság, a közel-keleti helyzet, a Balkán leckéje, a koszovói válság Kétségkívül megnehezítették a közösség feladatát az álláspontok összehangolásának tekintetében, ugyanakkor pozitív hatással is van a közösség politikai dimenziójának fejlődésére, ergó egy egységes képet mutató Európa a világ színpadán hatásosabban tud fellépni. 10 A Közös Kül és Biztonságpolitikával az Európai Unióról szóló szerződés V. címe alatt a cikkek foglalkoznak, a 11. cikk szerint az unió biztonságával összefüggő minden kérdést felölel a 2. pillér. 13

14 továbbra sem rendelkezik. Fejleményként könyvelhető el, hogy két új jogforrást vezettek be, a közös állásfoglalásokat és a közös akciókat 11. Míg az előbbinél lehetővé vált a minősített többségi szavazás (ezzel is megkönyebbítve az álláspontok összehangolását), addig az utóbbi esetben megmaradt az egyhangú döntéshozatal (melynek végrehajtása kötelező a tagállamokra nézve). A MSz. előrelépett a védelempolitika terén is: a NYEU-t az unió integráns részeként határozta meg, jelezve ezzel a két intézmény közelítésének szükségességét, a kül- és biztonságpolitika jövőbeni védelmi dimenzióval való kiegészítését. A 90-es évek eseményei rávilágítottak az Unió bénultságára, ami már az állásfoglalások összehangolásában megmutatkozott. A délszláv válság mélyen megosztotta az Uniót, és ez sajnos ellehetetlenítette a közös fellépést; Európa ergó külső szemlélőként vett részt egy európai válság kezelésében. Mindez egyértelművé tette, hogy a jelen külpolitikai fellépés nem hatékony és változtatni kell rajta. Többek közt ez képezte az Amszterdami Szerződés (ASz, 1997) egyik vezégondolatát. Új jogforrásként bevezette az - alapelveket, iránymutatásokat lefektető - ún. közös stratégiákat 12, a CFSP döntéshozatal hatékonyabbá tétele érdekében a konstruktív tartózkodás intézményét 13, valamint a magas rangú kül- és biztonságpolitikai posztot 14. Az Asz.-t követően a kül- és biztonságpolitikának a kérdése, ill. fejlesztése, különös tekintettel a MSz.-ben előirányzott védelempolitika irányába, továbbra is központi kérdés maradt. Az es koszovói válság ugyancsak bebizonyította az unió közös fellépésének hiányát, egyúttal erősítésének szükségét. Világossá vált, hogy az új világrendben egyre inkább fel kell készülni a válságok kialakulására, s hogy a korábbi kollektív védelempolitikát el kell mozdítani a válságkezelés irányába. Az ehhez szükséges képesség megszerzése képez(het)i a világpolitikai tekintély megalapozását. A tagállamok külügyminiszterei az 1999-es június 3-4-én megtartott kölni csúcson határoztak arról, hogy a Közös Kül és Biztonságpolitikát védelmi identitással töltik meg, mégpedig azáltal, hogy a NYEU azon feladatait integrálják az EU-ba, melyek képessé teszik a válságkezelési, ún. petersbergi feladatok 15 ellátására. Ilyen értelemben új alapokra 11 A közös álláspontokat kifejezhetik az unió szintjén elfogadott politikai nyilatkozatok, vagy a Tanács határozatai, míg közös akció csak tanácsi határozaton keresztül valósul meg. 12 Amelyek egy adott országra, régióra, külpolitikai területre, témakörre vonatkozó, követendő politikai irányvonalakat határozzák meg. 13 Amennyiben egy tagállam valamilyen okból kifolyólag nem akar részt venni egy közös akcióban, de nem akarja azt megakadályozni sem, akkor tartózkodásával nem gátolja meg a többiek számára a közös cselekvést, miközben neki sem kell ahhoz csatlakoznia. 14 Angolul High Representative for CFSP, a köztudatban azonban gyakran említik Mr. CFSP ként is, melyet a Tanács főtitkára tölt be. 15 A NYEU Tanácsa június 19-én adta ki a petersbergi nyilatkozatot, mely lefektette milyen esetekben lehet szükség a NYEU szerepvállalására. A nyilatkozatban szereplő petersbergi feladatoknak nevezett célok a 14

15 (válságkezelési feladatokra és nem közös védelemre) helyezték az európai biztonsági és védelmi politika kereteit (European Security and Defense Policy, ESDP 16 ). Nem telt el félév, mire a Kölni Nyilatkozatban megfogalmazott elképzelések konkrét feladatok formájában testet öltésének érdekében a tagállamok állam- és kormányfői Helsinkiben a decemberi találkozó alkalmával úgy döntöttek, megkezdik az önálló európai katonai képesség kiépítését 17. A cél mindenekelőtt nem egy európai hadsereg, hanem szükség esetén bevethető többnemzetiségű haderő. Ugyanakkor elismerik a NATO primátusát az európai védelem garantálása érdekében. Továbbá megkezdődik a biztonság- és védelempolitika intézményes 18 és működési hátterének a kiépítése. A június án megtartott feirai csúcs lényegében összegezte, véglegesítette a különböző (nem katonai válságkezelés) területen tett lépéseket és az addig megfogalmazottakat. Gyakorlati vetülete, hogy döntött egy 2003-ra felállítandó 5000 fős európai rendőri egységről, ezáltal a katonai válságkezelés dimenziója kiegészül polgári képességgel. Szintén 2000-ben kerül sor az Európai Tanács (EiT) nizzai ülésére, melynek mint tudjuk az új szerződés elfogadása a legnagyobb fejleménye. Emellett a CFSP kérdéseket illetően lehetővé vált a csak és kizárólag nem katonai kérdésekben megerősített együttműködés rendszerének 19 az alkalmazása. Ez a szerződés tekinthető az első közös biztonságpolitikai stratégia megalkotása felé vezető út úgymond előszobájaként. (Gazdag; 2005), (Horváth; 2002) Kérdés, hogy a jövőben az EU milyen irányban tud továbbfejlődni, lesz-e még egy és/vagy több biztonsági stratégia, vagy a hőn áhított politikai unió megvalósulásával a kül- és biztonságpolitikát beemelik a közösségi politikák közé. Ez már a jövő zenéje követkeőek: humanitárius és mentési feladatok, harcoló alakulatok bevetése válságkezelés céljából, beleértve a béketeremtést is. 16 Az ESDP alapvetően három területre irányul: katonai ill. civil válságkezelés, valamint konfliktusmegelőzés. Céljait és eszközrendszerét eszerint fogalmazza meg ill. állítja szolgálatba. 17 Eszerint a tagállamoknak 2003-ra fel kell állítani egy parancsnoki, irányítási, logisztikai, hírszerzési kapacitásokkal rendelkező ezer fős, petersbergi feladatokat ellátani képes, ún. gyorsreagálású katonai erőt, mely 60 napon belül telepíthető és legalább 1 éven keresztül fentartható; a köztudatban ez a katonai képesség Helsinki Headline Goal ként (Fő Célkitűzés) híresült el. 18 Ide tartozik a Politikai és Biztonsági Bizottság, a Katonai Bizottság és Katonai Törzs felállítása, mely 2000 márciusában meg is történt. 19 Melynek lényege, hogy az újonnan létrehozott Politikai és Biztonsági Bizottság a Tanács felhatalmazása alapján válsághelyzetben döntéshozatali jogkört kaphatott a műveletek politikai-stratégiai irányítására vonatkozóan. 15

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Dr. Benkő Tibor vezérezredes Honvéd Vezérkar főnök 2013. szeptember 26. Tartalom Magyarország biztonságának és a nemzetközi szervezetek válságkezelési

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:

Részletesebben

Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP)

Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP) Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP) AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA AZ EU arra törekszik, hogy elősegítse a biztonságot, a békét, a nemzetközi együttműködést, a demokráciát, a

Részletesebben

AZ EU KÖZÖS KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKÁJA (CFSP)

AZ EU KÖZÖS KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKÁJA (CFSP) AZ EU KÖZÖS KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKÁJA (CFSP) Valki László 1 Európa változó identitása Hidegháború végéig (1990-ig) SZU-val szemben NATO-val együttműködve önállóságra törekvés USA-val szemben is Hidegháború

Részletesebben

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI Ludvig Zsuzsa OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST TARTALOM BEVEZETÉS 9 1. Oroszország új szerepben a nemzetközi színtéren és Európában - elméleti megközelítések

Részletesebben

A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban

A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban 2013 Valki László 2 ENSZ alapokmány anyagi és eljárási normáinak összefüggése Biztonsági Tanács: államok közösségének egyetlen bírósága Eljárási:

Részletesebben

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása 1. Bevezetés A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása Dunay Pál Amennyiben arra törekszünk, korrekt elemzést végezzünk, s elkerüljük azt, hogy a legfrissebb események határozzák meg álláspontunkat,

Részletesebben

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

8.3. 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl

8.3. 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl 8.3 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl Az Országgyûlés 1. elfogadja a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveit;

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

Az EU biztonsági és védelmi politikája (2001-2002.)

Az EU biztonsági és védelmi politikája (2001-2002.) Integrációs és Fejlesztési Munkacsoport Biztonsági és Védelempolitikai Témacsoport Az EU biztonsági és védelmi politikája (2001-2002.) Készítette: Dr. Németh József 2002. I. Az ESDP intézményi rendszere

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET

SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET Kurzus címe:a fejlődő országok társadalmi-gazdasági kérdései Kurzusvezető: Najat Shamil Ali A szakszeminárium az alábbi témákkal foglalkozik:

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján

A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján Nemzeti biztonsági stratégia Globalizáció, multipoláris világrend, de katonai versengés folytatódik Kína célja a béke megőrzése Defenzív

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 2006.09.27.

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 2006.09.27. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 2006.09.27. ELŐZMÉNYEK 1795 KANT 1849 VIKTOR HUGO 1930 ORTEGA Y GASSET 1923 COUDENHOVE-CALERGI 1929-1930 BRIAND 1. VILÁGHÁBORÚ NÉPSZÖVETSÉG 1943 CHURCILL 2. VILÁGHÁBORÚ

Részletesebben

Az európai biztonság- és védelempolitika néhány elméleti-gyakorlati vetülete. Vincze Hajnalka

Az európai biztonság- és védelempolitika néhány elméleti-gyakorlati vetülete. Vincze Hajnalka Az európai biztonság- és védelempolitika néhány elméleti-gyakorlati vetülete Vincze Hajnalka Az uniós védelempolitika tartalmi-egzisztenciális és gyakorlati-megvalósításbeli vetületei közti szoros kötelék

Részletesebben

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 5. A NATO Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. Vázlat 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 1 1. A NATO létrejötte Vörös hadsereg Európa katonailag (+ gazdaságilag) gyenge USA-t

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar

Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Nemzetközi kommunikáció szak Üzleti EU szakirány Levelező tagozat Az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájakülönös tekintettel Magyarország

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

11267/04 kz/cad/mh 1 DG H II

11267/04 kz/cad/mh 1 DG H II AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2004. július 7. (OR. en) 11267/04 CORDROGUE 59 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: a Főtitkárság Címzett: a COREPER/Tanács Tárgy: Tervezet - Tanácsi állásfoglalás

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

Történelem osztályozóvizsga követelményei

Történelem osztályozóvizsga követelményei Történelem osztályozóvizsga követelményei 12. osztály Az érettségi vizsgakövetelmények témái 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 8. Az első világháborútól

Részletesebben

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 2011/0413(COD) 8.5.2012 VÉLEMÉNYTERVEZET a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről a Külügyi Bizottság részére a Stabilitási Eszköz létrehozásáról

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE ÉSTÖRTÉNETE

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE ÉSTÖRTÉNETE A tételek NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE ÉSTÖRTÉNETE 2012/13. tanév Szigorlati tételsor Nappali és Levelező tagozat 1. Az ókori kelet és a kora középkor nemzetközi joga 2. A késő középkor nemzetközi jogi

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 2014/2204(INI) 5.1.2015 VÉLEMÉNYTERVEZET a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

Részletesebben

Globális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai.

Globális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai. Lakatos Júlia Globális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai. A Nemzeti Hírszerzési Tanács Globális Trendek 2025: Átalakult világ című elemzésének célja a világszintű stratégiai gondolkodás előmozdítása.

Részletesebben

NEMZETKÖZI SZEMLE. Engler Lajos STOCKHOLMI ÉRTEKEZLET KIÚTKF.RKSF.S

NEMZETKÖZI SZEMLE. Engler Lajos STOCKHOLMI ÉRTEKEZLET KIÚTKF.RKSF.S NEMZETKÖZI SZEMLE Engler Lajos STOCKHOLMI ÉRTEKEZLET KIÚTKF.RKSF.S Ha a Helsinkiben megtartott európai biztonsági és együttműködési értekezlet (1975) kontinensünk második világháború utáni békés korszakának

Részletesebben

MAGYARORSZÁG EU-HARMONIZÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEI AZ ADÓZÁS TERÜLETÉN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ÁFÁ-RA

MAGYARORSZÁG EU-HARMONIZÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEI AZ ADÓZÁS TERÜLETÉN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ÁFÁ-RA Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Levelező Tagozat Európai üzleti tanulmányok szakirány MAGYARORSZÁG EU-HARMONIZÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEI AZ ADÓZÁS TERÜLETÉN, KÜLÖNÖS

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Stefánia, 2012. október 5. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tanácskozás! Ünnepelni és emlékezni jöttünk ma össze. Ünnepelni a

Részletesebben

Barcelonai Folyamat 10.

Barcelonai Folyamat 10. Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

P7_TA-PROV(2010)0490 Az Afganisztánra vonatkozó új stratégia

P7_TA-PROV(2010)0490 Az Afganisztánra vonatkozó új stratégia P7_TA-PROV(2010)0490 Az Afganisztánra vonatkozó új stratégia Az Európai Parlament 2010. december 16-i állásfoglalása az új afganisztáni stratégiáról (2009/2217(INI)) Az Európai Parlament, tekintettel az

Részletesebben

A NATO szerepe Európa biztonságának fenntartásában

A NATO szerepe Európa biztonságának fenntartásában A NATO szerepe Európa biztonságának fenntartásában Neiner András Európa változó földrajza Európa, mint a Föld egy meghatározott területén elhelyezked földrajzi, gazdasági. kulturális, politikai régió,

Részletesebben

A külföldi katonai missziók áttételes gazdasági hatásai. Lakner Zoltán Kasza Gyula 36 HADTUDOMÁNY 2008/3 4

A külföldi katonai missziók áttételes gazdasági hatásai. Lakner Zoltán Kasza Gyula 36 HADTUDOMÁNY 2008/3 4 virtuális tudásközpontoknak közvetlen politikai befolyástól és gazdasági kényszertõl függetlenül kell mûködniük. E célból tanácsos ezeket a központokat legalább a legfontosabbakat virtuális autonóm közigazgatási

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA GAZDASÁGI IGAZGATÁS Jegyzet Budapest, 2014 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Gazdasági igazgatás A tananyagot megalapozó tanulmány megalkotásában közreműkött:

Részletesebben

A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv

A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv 82 Takács Judit A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv Lapunk 2008. szeptemberi számában a Kitekintõ címû rovatban a nemzeti stratégiai dokumentumok rendszerét ismertettük a fontosabb európai stratégiai

Részletesebben

TÖRÖKORSZÁG UNIÓS CSATLAKOZÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKÁJA TÜKRÉBEN

TÖRÖKORSZÁG UNIÓS CSATLAKOZÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKÁJA TÜKRÉBEN Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Levelező tagozat Európai Kapcsolatok szakirány TÖRÖKORSZÁG UNIÓS CSATLAKOZÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKÁJA

Részletesebben

TIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK. Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998

TIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK. Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998 TIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998 A TIT Hadtudományi és Biztonságpolitikai Egyesület kiadványa

Részletesebben

fejlesztési politikája Az EU a világban Szent-Iványi Balázs Római szerződés:

fejlesztési politikája Az EU a világban Szent-Iványi Balázs Római szerződés: Az Európai Unió közös fejlesztési politikája Szent-Iványi Balázs Az EU a világban A fejlesztés-politika az EU külkapcsolati eszközrendszerének része A világ legnagyobb donora, az ODA 55%-a az EUtól származik

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Románia nemzeti védelmi stratégiája

Románia nemzeti védelmi stratégiája 38 NEMZET ÉS BIZTONSÁG 2011. FEBRUÁR Tóth Sándor Románia nemzeti védelmi stratégiája Jelen írásában a szerzõ Románia nemzeti védelmi stratégiáját ismerteti és elemzi, illetve helyezi el a román stratégiaalkotási

Részletesebben

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig A fegyveres erők szerepe, helyzete Spanyolország XX.

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című

Részletesebben

EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek

EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek EU-dokumentum EK jogi aktus kötelező közösségi jogi aktus EU-határozat EU-irányelv EU-rendelet nem kötelező közösségi jogi aktus EU-ajánlás EU-vélemény EU-alkotmány

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

ELŐADÁS 2005/2006. tanév, 2. félév Nappali tagozat II, Levelező tagozat III.

ELŐADÁS 2005/2006. tanév, 2. félév Nappali tagozat II, Levelező tagozat III. ELŐADÁS 2005/2006. tanév, 2. félév Nappali tagozat II, Levelező tagozat III. AZ AGRÁRPIAC SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSÁNAK JOGI ESZKÖZEI AZ EURÓPAI UNIÓBAN A tantárgyba vágó ismereteket 3 részre bontva adom

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

ZMNE STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓ KÖZPONT

ZMNE STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓ KÖZPONT ZMNE STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓ KÖZPONT 1581 Budapest Pf: 15 Tel: 432-90-92 Fax: 432-90-58 A magyar kül- és biztonságpolitika lehetséges új hangsúlyairól Miért aktuális egy új hangsúlyú magyar külpolitika

Részletesebben

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1 Lakosság Komanovics Adrienne, 2013 Komanovics Adrienne, 2013 1 Áttekintés Az állampolgárság és a honosság A nemzetközi kisebbségi jog Az emberi jogok nemzetközi rendszere A külföldiek jogállása A menekültek

Részletesebben

TERVEZET DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA

TERVEZET DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA TERVEZET DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2005-2010 TARTALOM 1. Bevezető... 3. oldal 2. Az ifjúsági korosztály Dunaújvárosban... 5. oldal 3. Az önkormányzat ifjúsági

Részletesebben

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA Dr. Haig Zsolt mk. alezredes egyetemi docens ZMNE BJKMK Információs Műveletek és Elektronikai Hadviselés Tanszék haig.zsolt@zmne.hu AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA Az előadás az MTA Bolyai

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 )

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) 2008.5.9. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 115/361 MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) Az Európai Unióról szóló szerződés Korábbi számozás az Európai Unióról szóló Új számozás az Európai Unióról szóló I.

Részletesebben

SAJÁTOS NEMZETKÖZI FELADATOK AZ EURÓPAI UNIÓ KÜLPOLITIKÁJÁBAN MAGYAR KÖZTÁRSASÁG

SAJÁTOS NEMZETKÖZI FELADATOK AZ EURÓPAI UNIÓ KÜLPOLITIKÁJÁBAN MAGYAR KÖZTÁRSASÁG SAJÁTOS NEMZETKÖZI FELADATOK AZ EURÓPAI UNIÓ KÜLPOLITIKÁJÁBAN MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Tóth László Ma Európában a nemzetállami logika és a közös európai fellépés vitája feszül. A kérdések úgy hangzanak, hogy

Részletesebben

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 80 80 Háda Béla Helyzetképek a próféták földjérõl Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a Közel-Kelet térségével foglalkozó kutatások egyik legelismertebb szaktekintélye Magyarországon.

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM

BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM AZ EURÓPAI PARLAMENT POLITIKAALAKÍTÓ SZEREPE, AZ EURÓPAI UNIÓ DÖNTÉSHOZATALÁN BELÜL ELFOGLALT HELYE AZ EGYÜTTDÖNTÉSI ELJÁRÁS VIZSGÁLATA ALAPJÁN

Részletesebben

Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet. Ocskay Gyula CESCI 2013

Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet. Ocskay Gyula CESCI 2013 Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet Ocskay Gyula CESCI 2013 1. A CESCI rövid bemutatása 2. Az integrált területi beruházások 2014 után 3. A vállalkozási-logisztikai övezet 1. A CESCI rövid

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl Szlovák magyar együttmûködés I. KÖZÖS TUDOMÁNYPOLITIKAI LEHETÕSÉGEK ÉS GONDOK Az uniós tagság közös elõnyei Piacgazdaság és az állami fenntartású kutatásszervezet

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére IFJÚSÁGI, CSALÁDÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVEZET MINISZTER Szám: 2690-3/2006. E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére az áruk és a szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos

Részletesebben

A z olyan nemzetközi szervezetek, mint az EBESZ, az ENSZ és különösen

A z olyan nemzetközi szervezetek, mint az EBESZ, az ENSZ és különösen Gabriel Toggenburg EGY KÉNYES KAPCSOLATRENDSZER: AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS A KISEBBSÉGI JOGOK Tényezõ-e a kisebbségvédelem az európai integrációs folyamatban? A z olyan nemzetközi szervezetek, mint az EBESZ,

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A regionális szintű kezdeményezéseknél elsődlegesen a három szektor az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra kölcsönös egymásra utaltsága teremti

Részletesebben

A magyar EU-elnökségi várakozásokról

A magyar EU-elnökségi várakozásokról 3 Gazdag Ferenc A magyar EU-elnökségi várakozásokról Minden európai uniós elnökség két dologról szól: az integráció fejlõdésének közvetlen irányairól és az elnöklõ ország aspirációiról. A két elem értelemszerûen

Részletesebben

1994. évi I. törvény

1994. évi I. törvény 1994. évi I. törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérıl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetésérıl 1

Részletesebben

Belföldi extrémizmus A biztonság és erőszak politikai elemzése

Belföldi extrémizmus A biztonság és erőszak politikai elemzése Manuel Mireanu Belföldi extrémizmus A biztonság és erőszak politikai elemzése Háttérelemzés Sorozat Tanulmány Az Athena Intézet összes kutatása ingyenesen letölthető az Intézet honlapjáról. Az ezen tanulmánnyal

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

A HONVÉDELMI CÉLÚ TARTALÉKOK SZEREPE AZ ELLÁTÁSI LÁNCBAN

A HONVÉDELMI CÉLÚ TARTALÉKOK SZEREPE AZ ELLÁTÁSI LÁNCBAN III. Évfolyam 3. szám - 2008. szeptember Báthy Sándor Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem bathy.sandor@zmne.hu A HONVÉDELMI CÉLÚ TARTALÉKOK SZEREPE AZ ELLÁTÁSI LÁNCBAN Absztrakt A cikk témaválasztását

Részletesebben

Tizenöt kísérlet a szuverenitásvesztés ellensúlyozására. Nemzeti parlamentek az Európai Unióban

Tizenöt kísérlet a szuverenitásvesztés ellensúlyozására. Nemzeti parlamentek az Európai Unióban Tizenöt kísérlet a szuverenitásvesztés ellensúlyozására. Nemzeti parlamentek az Európai Unióban Gyõri Enikõ Az Országgyûlésben 1 a 2002. decemberi alkotmánymódosítás 2 értelmében 2003 õszén kezdõdtek meg

Részletesebben

Budaörs Város Önkormányzata BUDAÖRS VÁROS IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2011-2021

Budaörs Város Önkormányzata BUDAÖRS VÁROS IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2011-2021 Budaörs Város Önkormányzata BUDAÖRS VÁROS IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2011-2021 1. BEVEZETÉS... 4 1.1. AZ ÖNKORMÁNYZATOK IFJÚSÁGPOLITIKAI FELADATAI... 4 1.1.1. Európai Ifjúságpolitika...4 1.1.2. Nemzeti

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.4.20. COM(2016) 231 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK Első eredményjelentés az EU Törökország nyilatkozat végrehajtásáról

Részletesebben

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!

Részletesebben

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége. Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak

Részletesebben