Alispáni jelentés az évről

Átírás

1 Tekintetes vármegyei közönség! Alispáni jelentés az évről A törvényhatóságokról szóló évi XXI. törvénycikk 68. paragrafusa alapján és [a] vármegyei közgyűlési határozat folytán az elmúlt évre vonatkozó alispáni évi jelentésemet van szerencsém a következőkben előterjeszteni. Mindenekelőtt a vármegyei közéletben a múlt év folyamán előfordult eseményekről akarok megemlékezni, hogy így a tekintetes közönség tájékoztatást szerezhessen magának az összes közállapotokról. A múlt év folyamán vármegyénk közéletében előfordult örvendetes események elősorolásánál elsősorban kell említenem vármegyénk fennséges lakójának, József főherceg ő császári és királyi fensége leányának, Margit főhercegnőnek Thurn und Taxis herceggeli egybekelését, mely alkalomból vármegyénk közönsége is osztozván a fenséges család örömében, örömének hódolatteljes feliratban adott kifejezést. 1 Ugyancsak örvendetes eseményként kell megemlítenem azt is, hogy a vármegyei róm[ai] katolikus anyaszentegyház múlt évben új püspököt nyert dr. Steiner Fülöp megyés püspök úr személyében, kinek beiktatása alkalmával a vármegye küldöttségileg vett részt az ünnepélyen, és a vármegye közönsége nevében a vármegye alispánja üdvözölte az újonnan beiktatott püspök őméltóságát. 2 Mint amily örömmel töltötte el a római katolikus egyház fiainak keblét az új püspök megérkezése, éppoly örömmel tölti el a vármegye ev[angélikus]- ref[ormátus] vallást követő lakóinak szívét a dunamelléki ev[angélikus]- ref[ormátus] püspök, Szász Károly úr őméltóságának a vármegye területén való megjelenése, ki a múlt évben tette a vármegye területén első püspöki látogatását, mely alkalommal őt a vármegyei közönség nevében küldöttség élén üdvözölte a vármegye alispánja. 3 Midőn ezen örvendetes eseményeket felsoroltam, úgy mint eddig, ezúttal is kell, hogy a kegyeletnek adózzam, és itt mindenekelőtt meg kell említenem, hogy már a múlt év vége felé elterjedt az egész vármegye közönségét közelről érdeklő és mindnyájunkat mélyen lesújtó azon hír, hogy a közszeretetben és köztiszteletben álló főispánunktól, gr. Cziráky Béla úr őméltóságától válnunk kellend, és ezen hír csakugyan be is teljesült, főispán úr őméltósága a császári és királyi külügyminisztériumba udvari és miniszteri tanácsossá neveztetvén ki főispáni állásától mindnyájunk mély sajnálatára megvált, vármegyénk ezen feledhetetlen főispánjától a vármegye közönsége január hó 24-én tartott rendkívüli közgyűlésben vett búcsút, és a szeretetett főispánnak a vármegye kormányán hét éven át szerzett érdemeit jegyzőkönyvileg megörökítve kioldhatat- 199

2 lan szeretetének és mély tiszteletének szavakkal kifejezett érzelmei jegyzőkönyvbe iktattatni határozta, mely jegyzőkönyv egész terjedelmében kinyomatván, a vármegyei bizottság minden tagjának emlékül megküldetett. 4 A vármegyei bizottság elhunyt tagjairól, midőn részvéttel megemlékezem, elsősorban itt kell megemlítenem Wertheim Salamon legtöbb adót fizető bizottsági tagnak elvesztését, ki a vármegye bizottságának egyik legkiválóbb és közügyeink egyik legbuzgóbb és legfáradhatlanabb tagja volt, s kinek elvesztése feletti fájdalmát és érdemeinek méltatását az október 6-án tartott rendes közgyűlésének jegyzőkönyvébe iktatta. Ugyancsak részvéttel kell megemlékeznem az elhunyt választott bizottsági tagokról is, úgymint: Szőllősy István felcsúti, Frei János móri, Urs Ferenc ráckeresztúri és Zsigmond Gábor bodajki választott bizottsági tagokról, kik mindannyian ügybuzgó tagjai voltak vármegyénk törvényhatósági bizottságának. 5 Részvéttel kell, hogy megemlékezzem még a vármegyei tisztviselői kar egyik idős tagjának, Salamon Alajos, pénztári könyvelőnek elhunytáról, ki becsülettel megfutott pályáját elején végezte be. A vármegye bizottsági tagjainak sorából a múlt évben elköltözés folytán kiváltak dr. Mészáros Lajos rácalmási, Mészáros János cecei és Nagy Gyula cecei választott bizottsági tagok. Áttérve már most a közigazgatási állapotok ecsetelésére, mindenekelőtt meg kell említenem, hogy a múlt év végével eszközölt népszámlálás szerint Fejér vármegye lakosainak száma a következő: összes férfi nő lélekszám Székesfehérvári járásban Móri járásban Sárbogárdi járásban Váli járásban Adonyi járásban Összesen Mely lélekszám az egyes községekben az alább feltüntetett táblázat szerint oszlik meg: I. Székesfehérvári járás Aba Csór Csősz 992 Falubattyán Füle Gárdony Inota 965 Iszkaszentgyörgy Jenő 768 Kiskeszi 649 Keresztes Lovasberény Moha 630 Nadap 666 Nagyláng Nádasdladány Kápolnásnyék Pákozd Pátka Polgárdi Seregélyes Soponya Sukoró 953 Szabadbattyán Szentmihály

3 Úrhida 903 Tác Velence Zámoly Összesen II. Móri járás Balinka 694 Bakonysárkány 969 Bodajk Csákberény Csákvár Csókakő 740 Csurgó Gánt 838 Gúttamási 574 Isztimér Kozma 464 Kúti 530 Magyaralmás Mór Ondód Söréd 489 Veleg 986 Összesen III. Sárbogárdi járás Alap Alsószentiván 810 Cece Hercegfalva Igar Káloz Nagylók Sárbogárd Pusztaegres 909 Sáregres 953 Sárosd Szolgaegyháza 865 Sárkeresztúr Sárszentmiklós Szentágota 783 Vajta Összesen IV. Váli járás Acsa Alcsút Baracska Bicske Bodmér 322 Szár Boglár Etyek Bot 404 Csabdi Diósd 858 Doboz 470 Felcsút Újbarok 541 Kuldó 243 Gyúró Kajászószentpéter Martonvásár 2.1[9]0 Mány Pázmánd Pusztazámor 584 Sóskút Tárnok Tabajd Tordas Vál Vereb Összesen V. Adonyi járás Adony Baracs Kisapostag 472 Batta Dunapentele Ercsi Érd Iváncsa Kisperkáta 917 Nagyperkáta Szabolcs Rácalmás Ráckeresztúr Összesen Ezen népszámlálási adatokat egybehasonlítva az 188[0.] évi népszámlálás adataival, mely szerint volt férfi, nő, az összes lélekszám , kitűnik, hogy az összes lélekszám szaporodott, éspedig a szaporulat: férfi, nő, összes lélekszám-szaporulat Szabályrendeletek az évben a következők alkottattak, melyek már felsőbb jóváhagyást is nyertek: 1. Községek háztartásáról és számviteléről alkotott szabályrendelet Külföldiek nyilvántartására vonatkozó szabályrendelet Vármegyei tűzrendészeti szabályrendelet Fejér vármegye területén szoptatásra és dajkálásra elhelyezett csecsemőkről és kisdedekről szóló szabályrendelet. 201

4 5. Zúgiskolák megakadályozásáról szóló szabályrendelet, mely utóbbi azonban még kormányi jóváhagyást nem nyert. 9 Gazdászati viszonyainkat illetőleg van szerencsém jelenteni, hogy a vármegye területén a termés ősziekben középszerű, jó, tavasziakban a zabot kivéve középszerű, a zab középszerűn alulinak mondható, mi a nyár folyamán uralgó nagy szárazságnak tulajdonítható, s épp azért takarmányneműekben a múlt évi termés igen silánynak mondható, a tengeriben és burgonyában a termés kielégítő volt. A legközelebb múlt őszi vetések az őszi nagy szárazság következtében igen nehezen és későn keltek ki, épp azért a decemberben beálló nagy hidegek s az évi tavaszi fagyok sokat ártottak, s félő, hogy az ősziekben igen rossz termésnek nézünk elé. A bortermelést illetőleg a termés ott, hol a filoxéra a szőlőket el nem pusztította, jó volt. Filoxéra miatt ez ideig zár alá van helyezve: A Székesfehérvári járásban: Sukoró, Nadap, Seregélyes, Zámoly, Pátka, Lovasberény, Velence, Nyék, Inota, Csór, Iszkaszentgyörgy, Keresztes, Jenő, Kiskeszi, Nádasdladány, Úrhida, Szentmihály, Füle, Polgárdi, Aba, Falubattyán, Soponya, Gárdony, Pákozd, Tác, Csősz. A Móri járásban: Gúttamási, Kúti, Isztimér, Kozma, Gánt, Csákvár, Csurgó, Söréd, Csókakő, Csákberény, Mór, Magyaralmás, Bakonysárkány. A Sárbogárdi járásban: Igar, Sárkeresztúr, Sárosd, Sárbogárd, Pusztaegres, Káloz és Alap. A Váli járásban: Doboz, Kuldó, Gyúró, Kajászószentpéter, Bodmér, Vál, Acsa, Baracska, Bicske, Vértesboglár, Csabdi, Diósd, Etyek, Felcsút, Martonvásár, Mány, Pázmánd, Sóskút, Pusztazámor, Tabajd, Tordas, Tárnok, Vereb, Alcsút, Szár és Újbarok. Az Adonyi járásban: Ráckeresztúr, Iváncsa, Rácalmás, Adony, Érd, Batta, Ercsi és Dunapentele. Gyanús szőlőterületek vannak: a Hercegfalvához tartozó Nagyvenyimpusztán, Szentágotán és Nagyperkáta községekben, ezen szőlőterületek szakértői megvizsgálása a minisztérium részéről már elrendelve lett, de a zárlat foganatosítása még meghagyva nem lett. Az állattenyésztést illetőleg vármegyénk területén az évben is örvendetes haladás észlelhető, különösen a lónevelés és a fejősmarha-tenyésztés terén a kisebb birtokos gazdák is igen szép eredményt mutattak fel. A lónevelést leginkább elősegítette a vármegyében létező, és oly kitűnőleg kezelt állami tenyészmén anyag, míg a fejősmarha-tenyésztés már a köznépnél is megkedvelt nyugati fajok által nagyban emelkedett, és ezáltal a tejtermelés a vármegyében igen nagy terjedelmet vett, és számos tehenészetek vannak már a vármegye területén, 202

5 melyek a termelt tejet a fővárosba szállítva előnyösen értékesítik. A vármegye területén létező lovak és szarvasmarhák a múlt évben összeíratván, a csikók és borjúk hozzászámításával találtatott a Székesfehérvári járásban ló, szarvasmarha , a Móri járásban ló, szarvasmarha 7.939, a Sárbogárdi járásban ló, szarvasmarha , a Váli járásban ló, szarvasmarha , az Adonyi járásban ló, szarvasmarha Összesen ló, szarvasmarha. Állami fedeztető állomás, állami tenyészménekkel az évben a vármegye területén 24 volt 64 ménnel, mégpedig: Alcsút, Baracska, Bicske, Csákvár, Cece, Dunapentele, Etyek, Gyúró, Hercegfalva, Isztimér, Káloz, Lovasberény, Nagyperkáta, Ondód, Pázmánd, Polgárdi, Rácalmás, Sárkeresztúr, Sárosd, Sárszentmiklós, Seregélyes, Soponya, Tác és Tárnok községekben. Az adóügyet ileltőleg: az adózási viszonyaink az évben, tekintettel egyes terményekben tapasztalt silány termésre, jóknak mondhatók, amennyiben az év végén az egyenes adónemekből: Összes hátralék volt Ft 26 1/2 kr évben egyenes adó címén előíratott Ft 92 kr. Az összes tartozás az évben volt tehát Ft 19 kr. Ebből töröltetett az évben Ft 31 kr. Maradt tiszta tartozás Ft 88 kr. Ebből befolyt az évben Ft 28 kr. Hátralék volt az év végén Ft 60 kr. Az előző évi hátralékhoz képest Ft 26 1/2 kr. A hátralék év végével kevesebb volt tehát Ft 66 1/2 kr-ral. A vármegye területén az évben volt 100 Ft-on felül adót fizetők száma: 1.220, és ezek által fizetendő volt Ft 89 1/2 kr. A községeknél fizető adózók száma: , és ezek által fizetendő volt Ft 29 1/2 kr. A közvetlen adófizetők ellen a járási főszolgabírák által 604 esetben; a községi előljáróságok által a községek[ben] adótfizetőknél pedig esetben teljesíttetett zálogolás [...] A közegészség állapota Fejér vármegyében az évben, tekintve hogy az év első két havában az influenza, az utolsó három hó alatt pedig a gyermekek között különböző heveny fertőzési kórok járványos mérvben uralkodtak, s emiatt a halálozás is nagyobb volt; kevésbé kedvezőnek nevezhető. A múlt évi közegészségügyi állapottal való összehasonlításnál elütő különbözetként említhető, hogy ez évben az influenza járványosan uralkodott, míg az előző évben csupán sűrűbb szórványossággal lépett fel. A gyermekek között pedig a kanyaró, vörheny és a roncsoló toroklob nagyobb külterjel mutatkozott, mint az évben. A vármegye tiszti főorvosához beterjesztett jelentések szerint kipuhatolha- 203

6 tó beteg volt az összes járásban , ebből gyógykezelve lett 7 éven aluli , ebből gyógykezelve lett 7 éven felüli , nem gyógykezeltetett 1.573, köztük 7 éven aluli 315, beteg volt [...] a jelenlevő lakosságnak 13,8%-a, gyógykezelve lett a beteglétszámnak 94,3%-a. A leggyakrabban előforduló kórok voltak a gyomorbélhurut, a légzési szervek hurutos-lobos bántalmai, a kanyaró és a váltóláz. Járványnak nevezhető mérvben és jelleggel mutatkozott a roncsoló toroklob 9 községben, a vörheny 17 községben, a kanyaró 14 községben, a hörghurut 12 községben. Mindezen kórok sűrűbb vagy ritkább szórványossággal valamennyi járásban szintén előfordultak. Vészhimlő az év folytán járványosan éppen nem, szórványosan is csak ritkán észleltetett. A heveny fertőzési kóroknak számszerű előfordulása, s az azokban való halálozás a következőkben tűntethető ki. Megbetegedett kanyaróban 795, meghalt 83 (10,4%); vörhenyben 857, meghalt 161 (18,7%); roncsoló toroklobban 502, meghalt 197 (39,2%); hártyás gégelobban 277, meghalt 157 (56,7%); hörghurutban 949, meghalt 147 (15,5%). Örvendetes jelenségként említhető e helyen, hogy a gyermekágyi láz ma már nem fordul elő oly nagy számmal, mint az csak néhány éve is mutatkozott, noha az évben az e kórban elhaltak száma 17-tel szaporodott. Fejér vármegyében a bujakór s a szemcsés köthártyalob elterjedve nincsenek. Ezt bizonyítják az évenkénti fősorozás alkalmával történő megfigyelések, amidőn a vármegye összes hadkötelesei között bujakórra kettő eset, trachomával beteg pedig egy sem találtatott. Sőt a Belügyminisztériumnak /1884. és /1886. sz. körrendeletei értelmében félévenként tartani szokott ellenőrzési szemléken is az tűnt ki, hogy Fejér vármegye lakossága a szemcsés köthártyalobtól ez ideig mentes. Az év folyamán Tárnok községből lettek trachomával való sűrűbb megbetegedések bejelentve. A tiszti főorvosnak a helyszínen tett vizsgálatából azonban az tűnt ki, hogy a megvizsgáltak idült köthártyalobban szenvednek. Mindazonáltal velük mint gyanúsokkal épp azon eljárás eszközöltetett, amely a trachomával betegekkel szemben elrendelve van. Valamennyi beteg minden utókövetkezmény nélkül rövid időn [belül] meggyógyult, s a további megfigyelés alul fölmentetett. Budapest főváros hatósága az év folyamán 16 esetben értesítette a vármegyei hatóságot, hogy kórházaiban szemcsés köthártyalobbal Fejér vármegyeiek gyógykezeltettek. Az illetők rokonainak és hozzátartozóinak szemvizsgálata azonban csak egy esetben talált azok között trachomával beteget, egy [...] Budapesten dolgozó munkásnak 11 éves leányánál, aki apja útján lett ragályozva, de teljesen meggyógyult. Az üzletszerű kéjelgés Fejér vármegyében nagyon korlátozott. Három községben tűretnek csupán ilyen nemű házak csekély személyzettel, s leginkább ak- 204

7 kor, midőn eme községekben katonák vannak elszállásolva. Ezen nők is a járási- vagy körorvosok által hetenként kétszer megvizsgálva lesznek, s betegségük esetén rögtön kórházba szállíttatnak. Az évben elhalálozottak összes száma, beleértve a halva szülötteket is volt, éspedig elhalt veleszületett gyengeségben 722, görcsökben 502, gyermekaszályban 413, tüdőlobban 705, tüdővészes gümőkórban és aszkórban 898, bélhurutban 571, vérhasban 19, hagymázban 228, vészhimlőben 7, vörhenyben 161, kanyaróban 83, roncsoló toroklobban 197, torokgyíkban 150, hörghurutban 147, gyermekágyi lázban 19, gutaütésben 271, aggkórban 691, vízkórban 179, fertőző pokolvarban 11, víziszonyban 3, elmebajokban 14, egyéb kórokban 632 egyén. Természetes halálokok összege egyén. Nem természetes halálokok 115 egyén. Az évben főösszege tehát egyén. Ezzel szemben az élő újszülöttek száma egyén. Következésképp a szülötteknek a halálozottak fölötti többlete A lakosságnak 0,54%-a. Az átlagos halálozási százalék 3,3, vagyis minden ezer lakos után 33 ember halt el. (Az előző évben 32.) A halálozottak összes számából az első életévre 31,4% esik, az ötödik életkorig 51,5% (az előző évben 31,2 és 49%), 100 éves korban vagy azon felül 11 egyén halt meg. Erőszakos halállal kimúltak, éspedig gyilkosság vagy emberölés folytán agyonüttetett 5, agyonlövetett 2, agyonszúratott 6, börtönből szökés közben agyonlövetett 1, gyermekvesztés folytán 7, árnyékszékbe dobatott (újszülött) 1, gondatlanság miatt megfulladt 1, kútba dobatott 1 egyén. Összesen 24 egyén. Öngyilkosság folytán, éspedig felakasztotta magát 22, agyonlőtte magát 8, kútba ugrott 5, megmérgezte magát 2, agyonszúrta magát 2 egyén. Összesen 39 egyén. Baleset folytán, éspedig kocsiról leesett 3, agyonlövetett (véletlen) 1, agyontiportatott 2, villám által sújtatott 2, megfagyott 3, megégett 1, vonat által elgázoltatott 2, vízbe fulladt 14, véletlen felakasztotta magát (gyermek) 1, alkoholmérgezés folytán (gyermek) 1, belindek magot evett 1, súlyos tárgy által agyonnyomatott 2, kifogatott a Dunából hulla 16, forró szappanba esett 1, bika által agyonszúratott 2 egyén. Összesen 52 egyén. [...] A vármegye hatósági területén fönnálló, éspedig úgy a rendes, mint a fiók- és kézigyógyszertárak az év folyamán, részint a járási tiszti orvosok által havonként, részint a tiszti főorvos által az év végén hivatalosan megvizsgáltatván, úgy az üzleti helyiségek tiszta volta és a célnak megfelelő berendezése, a szerek jó minősége és elégsége, mint az üzleteknek kereskedelmi és szakvezetése nézőpontjából, kielégítő állapotban találtattak. A seregélyesi gyógyszertár is, amely az évben helységeinek célszerűtlen minősége, a berendezés hiányossága, a fölszerelés hézagos volta miatt kifogásolva lett, a tulajdonos 205

8 e célra épített új házba helyezvén át gyógyszertárát felszerelését is kellőképpen kiegészítvén szintén kifogástalan állapotban találtatott. Részint halálozás, részint személyes jogosítvány átruházása következtében a következő gyógyszertárakban történtek személyi változások. Kertész Ferenc lovasberényi és Árpássy Etelka csákvári gyökös jogú gyógyszertár-tulajdonosok az évben elhalálozván, az elsőnek gyökös jogosítványa nejére és gyermekeire, az utóbbinak ugyan olyan című jogosítványa fele részben férjére, Terstyánszky Károlyra, fele részben Árpássy Etelka kiskorú gyermekeire szállott át. A lovasberényi gyógyszertárban a meghalt gyógyszerész özvegye az üzletet bérlőgondnok által kezelteti; a csákvári gyógyszertár pedig a kiskorúak apja, illetve a volt társtulajdonos férje által lesz kezelve. Mindkét helyen gondoskodva lett arról, hogy a kiskorú örökös joga törvényszerűen biztosítva és telekkönyvileg bekebelezve legyen. A polgárdi gyógyszertár személyes jogosítványa október 22-én Szmetena Aladárról Kuliffay Kálmán okleveles gyógyszerészre ruháztatott át [...] Tiszti orvosi minőségben működik a vármegyében egy főorvos, Ft fizetéssel és 300 Ft-nyi utazási átalánnyal, 5 járási orvos, 400 Ft fizetéssel és 150 Ft-nyi utazási átalánnyal, 2 hatósági állatorvos, 400 Ft fizetéssel és 200 Ft-nyi utazási átalánnyal. Összesen 8 egyén Ft-nyi illetménnyel. Továbbá az évi XIV. törvénycikk rendelkezése értelmében alakítva van 8 községi és 26 körorvosi állomás, egy község pedig helyzeténél fogva körbe osztható és önálló orvos tartására kötelezhető nem lévén, abban a közegészségügyi szolgálatot állandóan a közelben lakó járási orvos teljesíti. Működik még a fent említett orvosokon kívül 6 magán orvostudor, összesen 45 egyén. A csóri körorvosi állomás, arra ismételt pályázat dacára vállalkozó nem találkozván, az egész éven át üresedésben volt. Gyógyszertár-tulajdonos van gyökös jogon 3, személyes vagy fiók jogon 17. Összesen 20. Állatorvos van a 2 hatósági állatorvossal együtt 30. A kimutatásban azonban csupán az állatorvosi gyakorlatra képesítettek vannak felvéve. Szülészettel foglalkozik 115, kevés kivétellel okleveles szülésznő, azonban a szülészettel leginkább pusztákon foglalkozó parasztbábák szintén nyilvántartatnak. Állandóan működött tehát a közegészségügyi közigazgatáshoz tartozó ágakban 210 egyén [...] A vármegyei közkórház ez idő szerint 8 kórteremmel bír, éspedig néggyel férfiak számára 26 ággyal és néggyel nők számára 25 ággyal. Ezenkívül közveszélyes elmebetegek elhelyezésére rendelkezik két külön zárkával. Van ezenkívül kellőleg felszerelt fürdőszoba, ruhatár, alkalmas készülék a fertőzött ruhák fertőtlenítésére, halottas kamra, s egyáltalában minden, ami hasonló intézetnél szükséges. 206

9 Egybehasonlítva az évi betegforgalmat az évi betegforgalommal kitűnik, hogy a forgalom a múlt évihez képest 13,4%-kal emelkedett. A vármegyei közkórházban évben felvétetett beteg évben felvétetett beteg 651. Az évről visszamaradottakkal együtt gyógykezeltetett 460 férfi, 226 nő. Ezek közül gyógyulva elbocsáttatott 301 férfi, 140 nő. Javulva elbocsáttatott 70 férfi, 30 nő. Gyógyulatlan elbocsáttatott 29 férfi, 18 nő. Meghalt 33 férfi, 20 nő. Az év végével kórházban maradt 27 férfi, 18 nő. A halálozási esetek közül legtöbb volt a tüdőgüműkóros 12, szívbántalom 5, rostonyás tüdőlob 3, hashártyalob 3, kötszövetű veselob 4, aggkór 7, egyéb kórokban 19. Közkórházunkat illetőleg még megemlítendőnek tartom, hogy azt a vármegyei főorvossal és főszámvevővel együtt gyakrabban megvizsgálván, abban mindenkor a legnagyobb rendet és tisztaságot észleltem, mi mindenesetre úgy az igazgató főorvos, dr. Révy Ferenc, mint a gondnok, dr. Lauschmann Gyula uraknak kiváló érdeme. Az állategészségügyet illetőleg van szerencsém jelenteni, hogy a múlt évben a száj- és körömfájás igen kiterjedten és járványosan uralkodott, s ezen kórt a legszigorúbb óvintézkedések mellett sem lehetett tavaszáig megszüntetni. A vármegye területén a vásárok betiltása, a marhahajtó utakon őröknek való felállítása és a vasúti kirakásnál a szállítmányok bizottsági megvizsgálása által azonban mégis sikerült a járványt helyhez kötni, úgyhogy az már ma teljesen megszűntnek tekinthető. A száj- és körömfájás járványosan uralkodott nemcsak a szarvasmarhák közt, hanem meglehetős kiterjedéssel a sertések közt és kisebb mérvben a juhok közt is [...] Közbiztonsági állapotaink az évben általában kielégítők voltak. Az állami csendőrség dicséretesen teljesítette nehéz hivatását, és derekasan felelt meg feladatainak. A csendőrség által a múlt év folyama alatt letartóztatva lett betörés[ért] és lopásért 4, emberölésért 6, emberölés kísérletéért 3, gyilkosság gyanújáért 5, gyilkossági kísérlet gyanújáért 1, gyújtogatásért 6, gyújtogatás gyanújáért 2, katonaszökevény 3, körözött egyének közül 2, lopásért 45, lopás gyanújáért 4, méhmagzat elhajtásáért 10, orgazdaságért 3, rablásért 11, rablás gyanújáért 1, súlyos testi sértésért 4 egyén. Összesen 110 egyén. A katonai beszállásolást illetőleg van szerencsém jelenteni, hogy amennyiben a vármegyének beszállásolás alóli mentessége a lovaslaktanya építésének kötelezettsége mellett a folyó év tavaszán megszűnt. Tekintettel arra, hogy a laktanya építését még csak most kezdendjük meg, felterjesztést intéztem a honvédelmi miniszter úrhoz, hogy a beszállásolás alóli mentességét a vármegyének év őszéig, amikorra a laktanya felépülni fog, meghosszabbítsa, mely kéré- 207

10 semnek eredménye is lett, amennyiben a honvédelmi miniszter úr [...] tudatta, hogy a közös hadügyminiszter úrral egyetértőleg a halasztást 1892 őszéig megadja, amikorra a laktanyának okvetlen elkészülnie és a katonai igazgatás használatára átadatnia kell. A laktanya építési ügyét illetőleg van szerencsém következőkben jelenteni, az építkezésre hirdetett ajánlati tárgyalás alkalmával összesen 10 ajánlat érkezett be, éspedig: 1. Fischer és Gregerson ajánlata átalány összegben Ft 63 kr. 2. Pucher József építész ajánlata Ft 59 kr. 3. Schoman Antal építész ajánlata átalány összegben Ft 8 kr. 4. Erdélyi Mihály és társai egységi árakban Ft 15 kr. Erdélyi Mihály és társai átalány összegben Ft. 5. Hirschler és Bachrach egységi árakban Ft 22 kr. Hirschler és Bachrach átalány összegben Ft. 6. Rózsa Ferenc és társai átalány összegben Ft. 7. Neuschlosz Ödön átalány összegben Ft. 8. Jirászek és Krausz egységi árakban Ft 89 kr. Jirászek és Krausz átalány összegben Ft. 9. Grünwald testvérek egységi árakban Ft 47 kr. Grünwald testvérek átalány összegben Ft. 10. Fischer Henrik egységi árakban Ft 40 kr. Fischer Henrik átalány összegben Ft. Ezen ajánlatok [az] február 24-én tartott laktanyaépítési bizottságban tárgyaltatván, a bizottság azon határozatot hozta, hogy a tervezett épületeket nem vakolat homlokzatokkal, hanem nyers építményi modorban, vagyis színtéglával fogja készíttetni, mint amely építkezés sokkal szilárdabb és szebb is mint a vakolat, mivégből az összes ajánlattevő vállalkozók felhívattak, hogy aziránti ajánlataikat, vajon a fent említett változás következtében előálló munkákat mily árért volnának hajlandók elkészíteni, a bizottságnak hozzák tudomására. Az újabb ajánlatok beérkezvén, azokat a laktanyaépítési bizottság [március] 18-án tartott ülésében tárgyalta, éspedig pótajánlatokat tettek: 1. Fischer Károly és társai Ft. 2. Schoman Antal egységi árban Ft, Schoman Antal átalány öszszegben Ft. 3. Erdélyi Mihály és társai egységi árakban Ft, Erdélyi Mihály és társai átalány összegben Ft. 4. Hirschler Ede és Bachrach átalány összegben Ft. 5. Rózsa Ferenc és társai átalány összegben Ft 45 kr. 6. Neuschlosz Ödön és társai átalány összegben Ft. 7. Jirászek és Krausz átalány összegben Ft. 208

11 8. Grünwald testvérek egységi árakban Ft 47 kr. Grünwald testvérek átalány összegben Ft. 9. Fischer Henrik átalány összegben Ft. Ezen ajánlatok közül a laktanyaépítési bizottság szótöbbséggel Jirászek és Krausz ajánlatát fogadta el és hozta javaslatba a vármegye közönségének. A vármegyei állandó választmány azonban a laktanyaépítési bizottság által javasolt ajánlatot a közgyűlésnek elfogadásra nem ajánlotta, hanem az első ajánlati tárgyaláson a legolcsóbb ajánlatot tevő, de a második tárgyaláson már jutányosságra nézve harmadik helyen álló Rózsa Ferenc és társai székesfehérvári vállalkozóknak ajánlatát terjeszté pártolólag az március 7-én tartott vármegyei közgyűlés elé. Az állandó választmány ezen javaslatával szemben a vármegye alispánja, mint a laktanyaépítési bizottság elnöke, külön véleményt adott be, melyben Jirászek és Krausz ajánlatát azért tartja előnyösebbnek, mert az a Rózsa Ferenc és társai ajánlatánál jutányosabb, és mert az ajánlattevő cég már több laktanyát is épített, s mint teljesen megbízható cég több hatóság által ajánlva lett. Mindazonáltal a vármegyei közgyűlés Rózsa Ferenc és társai ajánlatát fogadta el, és a lakanya építését ezen helybeli ajánlattevő consortiumnak határozta kiadatni. Mely határozat ellen a közgyűlésnek úgy Jirászek és Krausz, mint Hirschler és Bachrach felfolyamodással éltek, mely felfolyamodások felett a belügyminiszter fog határozni [...] 10 A tanügyet illetőleg tisztelettel jelentem, hogy a lefolyt 1889/90. tanév alatt a vármegye területén tanköteles gyermek volt összesen, ezek közül mindennapi tanköteles fiú , leány volt. Ismétlő tanköteles fiú 4.689, leány volt; az összes tankötelesek közül volt római katolikus , görögkeleti 103, evangélikus-református 9.908, ágostai hitvallású 1.049, unitárius 15, izraelita 880, együttesen: Tényleg iskolába járt tanuló, éspedig a mindennapi iskolába járt fiú, leány; az ismétlő iskolába járt fiú, leány; magán intézetbe járt 16 fiú és 39 leány, összesen: Iskolába nem járt fiú, leány, összesen: Az iskolába járó tanulók közül volt római katolikus , görögkeleti 81, evangélikusreformátus 9.059, ágostai hitvallású 1.036, unitárius 15, izraelita 937, együttesen: Anyanyelvük szerint volt magyar, német, 705 tót, 243 szerb, 1 horvát, együttesen A vármegye területén 242 iskola volt, éspedig 2 állami, 62 községi, 80 római katolikus, 2 görögkeleti, 55 evangélikus-református, 9 ágostai hitvallású, 1 unitárius, 18 izraelita, 3 magán, 2 ipariskola és 8 óvoda. Az előadási nyelv 228 iskolában magyar, 11 iskolában magyar-német, 2 iskolában magyar-szlovák és 1 iskolában magyar-szerb volt. A magyar nyelv tanítását illetőleg az idegen ajkú iskolák ellen lényegesebb kifogás nem tehető. 209

12 A törvénynek megfelelő felszerelés volt 188 iskolánál, nem volt 54 iskolánál. Faiskola volt 130 iskolánál, nem volt 112 iskolánál. Iskolakert volt 107 iskolánál, nem volt 135 iskolánál. Tornakert volt 98 iskolánál, nem volt 144 iskolánál. Könyvtár volt 159 iskolánál, nem volt 83 iskolánál. Háziipar volt 11 iskolánál, nem volt 231 iskolánál. Mindennapi tanfolyammal bírt 211, nem bírt 31 iskola. Három ismétlő iskolával bírt 213, nem bírt 29 iskola. A törvényben megszabott tantárgyak 238 iskolánál tanítattak, négynél nem. Tankönyvvel el volt látva tanuló; tanuló nélkülözte a szükséges tankönyveket. Az iskolát tanuló összesen félnapon át mulasztotta el, a mulasztott félnapok közül fölmentetett, pénzbüntetéssel sújtatott. A bírságpénzekből befolyt 566 Ft 92 kr., s ebből fordítva lett: iskola- vagy népkönyvtárra 59 Ft 79 kr., szegény tanulók segélyezésére 129 Ft 83 kr., taneszközök beszerzésére 193 Ft 41 kr., iskolai célra tőkésíttetett 173 Ft 89 kr. A népiskolák jövedelme: a) Ingatlanok jövedelme Ft. b) Kamatjövedelem Ft. c) Tandíjak Ft. d) Államsegély Ft. e) Községi segély Ft. f) Egyházi segély Ft. g) Vegyesek Ft. Összesen Ft. A népiskolák kiadása: a) Rendes tanítók fizetése Ft. b) Segédtanítók fizetése Ft. c) Fűtés és tisztogatás Ft. d) Taneszközökre Ft. e) Szegény tanulók segélyezése Ft. f) Vásárlás, építkezés Ft. g) Vegyesek Ft. Összesen Ft. A vármegyei központ ügyforgalma: év végével hátralékban maradt közigazgatási ügy év végével hátralékban maradt közigazgatási bizottsági ügy évben beérkezett közigazgatási ügy évben beérkezett közigazgatási bizottsági ügy évben beérkezett elnöki ügy évben beérkezett központi választmányi ügy évben beérkezett erdészeti albizottsági ügy

13 1890. évben beérkezett jegyzői nyugdíj-választmányi ügy évben beérkezett kórházi választmányi ügy évben beérkezett tiszti nyugdíj-választmányi ügy évben beérkezett vízügyi ügy 20. Összesen feldolgozandó [ügy] volt Ebből elintéztetett Sárközy Aurél alispán által 891 ügy, Szüts Artúr főjegyző által ügy, Kolossváry Miklós első aljegyző által ügy, Németh Imre másod aljegyző által ügy, Tóth Aladár tiszteletbeli főjegyző által ügy, Grossinger Kálmán tiszteletbeli aljegyző által ügy. Közigagzatási bizottságban a külön szakelőadók által előadattak: Árvaszéki elnök által 113 ügy. Főügyész által 12 ügy. Főorvos által 12 ügy. Kir. pénzügyigazgató által 404 ügy. Kir. főmérnök által 204 ügy. Kir. tanfelügyelő által 248 ügy. Kir. ügyész által 12 ügy. Összesen elintéztetett ügy. Maradt elintézendő az évre 185 ügy [...] Községi jegyzői szigorlat az évben kétszer tartatott, éspedig: május 3- án és október 3-án. Vizsgára jelentkezett összesen 15 egyén, ezek közül 2 egyhangúlag, 10 szótöbbséggel képesítettnek mondatott ki, 2 hat hónapra visszavettetett, 1 pedig visszalépett. Jelentkezők voltak: Bretschneider Ödön törökbálinti, Csizmadia Sándor abai, Kornis István polgárdi, Kováts Károly ercsi, Molnár Károly hercegfalvai, Baber Jenő felcsúti, Balogh Gyula pázmándi, Cseh Elek velencei, Ferenczy János velencei, Mészöly István alcsúti, Nagy Boldizsár cecei, Rozgonyi László pátkai, Tóth Géza tabajdi és Bruck Ármin dunapentelei segédjegyzők. Fejér vármegye árvaszékének évi állapotáról és ügyforgalmáról, úgy a központi árvapénztár forgalmáról jelentésemet a következőkben terjesztem elő. Az ügyforgalom az elmúlt évben sem apadt, ellenkezőleg, oly nagy mértékben emelkedett a beadványok mennyisége, hogy hasonló nagy mennyiségű beadvány még nem volt soha, sőt a múlt évi beadványok számát is üggyel haladta meg. Tehát azon reménység, hogy az árvaszéki beadványok száma kevesbülne, a tényekkel nem igazolható, sőt az évenkénti eredmény ellenkezőről tesz tanúbizonyságot. Ezen rohamos emelkedés dacára is a jelenlegi munkaerők kötelmeiknek eleget tettek és szép eredményt fejtettek ki. 211

14 Az árvaszék összes osztályainak, úgy az árvapénztárnak tevékenységére s ügyforgalmára áttérve mindenekelőtt az előadói osztály működéséről kell megemlékeznem. Az előadók által a lefolyt évben oly kiváló tevékenység lett kifejtve, hogy elismeréssel kell adóznom e tevékenység felett, miután közvetlen tapasztalat alapján győződtem meg a lelkiismeretes működésről, melyet az árvaszék előadói kifejtettek. Ezen eredményt az alább következő számadatok igazolják: január 1-jén elintézetlen volt 973, ehhez évben érkezett elintézendő volt ügy. Ebből december 31-ig elintéztetett ügy. Maradt elintézetlen január 1-jére 514 ügy. Az árvaszéki előadók tevékenységét a következő kimutatás igazolja: Dr. Hattyuffy Dezső ülnök feldolgozott ügyet. Báró Salamon Mihály ülnök feldolgozott ügyet. Mányay Mihály ülnök feldolgozott ügyet. Dr. Halász Kálmán ülnök feldolgozott ügyet. Tóth Géza árvaszéki jegyző feldolgozott ügyet. Takács Sándor tiszteletbeli aljegyző [...] feldolgozott 817 ügyet. Megyjegyzem, hogy Takács Sándor a fenti számokon kívül egyes előadókhoz is beosztva működött, azok mellett még feldolgozott ügydarabot. Az árvaszéki kiadóhivatal s iroda által az év folyamán kifejtett munkásság szintén elismerésre méltó, mert január 1-jén volt hátralék 60, évben beérkezett , összesen leírandó volt , ebből kiadatott ügy január 1-jére maradt leírandó 304 ügy [...] Mind az előadói osztályra, mind az irodára nézve megjegyeztetik, hogy évi január hó 15-ére már elintézetlen előző évi ügy nem volt. Megjegyzem egyúttal, hogy az elnöki iktatóba érkezett és elintéztetett 364 ügy. Tűzbiztosítási iktatóba érkezett s elintéztetett 91 ügy [...] 11 A községektől átvett árvapénztári követelések rendezését az árvaszék év folytán kezdette meg teljes rendszerességgel. Miért is a pénztár felhívatott, hogy minden oly árvatári követelést, mely bármi tekintetben kifogás alá esik, az árvaszékhez jelentsen be, minek folytán a pénztár bejelentést tett, mely bejelentés mindegyike egy-egy szabálytalan árvatári követelésről szól. A bejelentések nagy száma igazolja azt, hogy a községi árvapénztáraknál mily helytelen kezelési rendszer uralkodott, s mily sok szabálytalan kötvény lett az árvaszéknek átadva. Ezen bejelentések alapján az egyes árvatári követelések rendezése végett a községek az előadók között osztattak szét, s minden egyes község hiányos kiállítású árvatári kötvényei a kijelölt előadónak osztattak szét. A rendezési eljárás már folyamatban van, és azok egy része rendeztetett is. Tetemes rész van ugyan még vizsgálatra a főszolgabíróknak kiadva, s a tiszti főügyésznek is nagyszámú 212

15 követelés lett peresítésre átadva. Az eljárás tehát ezen a téren dicséretes buzgalommal folyik, s remélem, hogy az árvapénztár követelési állapotának azon része, mely a községektől átvéve, számos selejtes és hiányos követelést foglal magában, nem sok idő alatt rendbe lesz hozva, mi annál is inkább kívánatos, mert az árvapénztári kötvények ezen részének igazi értékéről csak ezek után nyerhetünk teljesen tiszta képet. Az árvaszék felügyelete alatt levő árvák s gondnokoltak létszáma úgy készpénz- s vagyon értéke az évben is növekedett. Ugyanis volt [az] év végén árva s gondnokolt fő. Ehhez évben szaporulat fő. Volt összesen fő. Ebből gyámság s gondnokság alól felszabadult 997 fő év végén volt gyámolt s gondnokolt fő. Az árvák ingatlanvagyonának becsértéke volt [az] év végén Ft 98 kr. Készpénzvagyon Ft 10 1/2 kr. Összes vagyonérték Ft 8 1/2 kr. Az árvák, úgy a gondnokoltak s azok vagyona feletti felügyeletet az árvaszék saját hivatalos közegei által gyakoroltatta a törvényben előírt módokon. A községi árvapénztárak száma ez év folytán eggyel, a lovasberényi árvapénztáréval szaporodott, jelenleg tehát 4 községi árvapénztár van. Ezek kezelése az árvaszéki elnök álta megvizsgáltatik évenként, de a kezelés tekintetében még eddig mindig számtalan nehézségek mutatkoznak [...] A járási főszolgabíróságokat az évben, éppúgy mint az előző években főispán úr őméltóságával megvizsgáltuk, és úgy az ügykezelés mint az ügyek elintézésének gyorsaságára nézve a legörvendetesebb tapasztalatokat szereztük [...] Szolgabíróságok ügyforgalma [Szolgabírói járás] Székesfehérvári Móri Sárbogárdi Váli Adonyi Elintézetlenül átvett évről évben bejött Elintézendő volt összesen évben Ebből elintéztetett évre elintézetlenül átjött Az elintézett tárgyak közt kihágási ügy volt [...] Midőn az évről szóló alispáni jelentésemet az itt felsoroltakban előterjeszteni szerencsés voltam, magamat és tisztviselőtársaimat a tekintetes vármegyei közönség jóindulatába ajánlva mély tisztelettel vagyok a tekintetes vármegyei közönségnek alázatos szolgája: [Székesfehérvár, május 4.] Sárközy Aurél alispán 213

16 Jegyzetek 1 Habsburg-Lothringen Margit főhercegnő és Thurn und Taxis Albert herceg esküvőjére Budapesten, július 15-én került sor. 2 Steiner Fülöp ( ) a Székesfehérvári Római Katolikus Egyházmegye püspöke. Az uralkodó által történt kinevezését XIII. Leó pápa június 26-án erősítette meg. Püspökké szentelését Simor János végezte Esztergomban, szeptember 8-án. 3 Szász Károly ( ) dunamelléki református püspök, író, költő és műfordító, az MTA tagja től húsz esztendőn át töltötte be a dunamelléki református püspöki tisztséget. 4 Cziráky Béla gróf ( ) titkos tanácsos, főudvarmester, a főrendiház örökös tagja, császári és királyi kamarás, az Aranygyapjas rend lovagja. Fejér vármegye és Székesfehérvár thj. város főispánja 1884-től január 24-éig. Külügyi szolgálatba lépett. Utóda a főispáni tisztségben báró Fiáth Miklós. 5 Wertheim Salamonról a törvényhatósági bizottság október 6-án emlékezett meg. Vö.: Fejér THB jkv. 1890:329. Az elhunyt tagokra lásd Fejér THB jkv. 1890:528. sz. 6 Uo. 1890:18. sz. 7 Uo. 1890:48., 351 sz. 8 Uo. 1890:223. sz. A tűzrendészeti szabályrendelet módosítására került sor. 9 Uo. 1890:221. sz. 10 A lovassági laktanya építésére lásd Fejér THB jkv. 1890:216., 373. sz. A laktanyát 1892-ben adták át. 11 Vasadi Balogh Lajos törvényhatósági bizottsági tag október 6-án a tűz elleni biztosítás általánossá tételére tett javaslatot. Azt indítványozta, hogy a községek lakói egyetemlegesen biztosítsák lakóházaikat, gazdasági és melléképületeiket. A törvényhatósági bizottság arra kötelezte az alispánt, hogy az ügyben értekezletet hívjon egybe, s az összegzett véleményt terjessze a közgyűlés elé. Vö.: Fejér THB jkv. 1890: