Sectio Juridica et Politico, Miskolc, Tomus XXVII/2. (2009), pp AZ ÚJ BORPIACI RENDTARTÁS KIHÍVÁSAI SZILÁGYI JÁNOS EDE*

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Sectio Juridica et Politico, Miskolc, Tomus XXVII/2. (2009), pp. 593-592 AZ ÚJ BORPIACI RENDTARTÁS KIHÍVÁSAI SZILÁGYI JÁNOS EDE*"

Átírás

1 Sectio Juridica et Politico, Miskolc, Tomus XXVII/2. (2009), pp AZ ÚJ BORPIACI RENDTARTÁS KIHÍVÁSAI SZILÁGYI JÁNOS EDE* A borpiaci rendtartás a Közös Agrárpolitika (KAP) piacszabályozási pillérének egyik eleme. A borpiaci rendtartás és a többi rendtartás között jó néhány kisebbnagyobb különbség említhető, ezeket azonban lényegében egy olyan célkitűzés köré lehet felsorakoztatni, amely cél a borpiaci rendtartást - egyedülálló módon a többi rendtartáshoz képest - már megalkotása óta jellemez. Ez a minőségi termék előállításának célkitűzése, amely kiegészíti a piacszabályozásra általánosan jellemző kereslet-kínálat optimalizálásának célkitűzéseit; utóbbiakat tartalmazza a Római Szerződés (EKSZ) 33. cikke is.' Kétségtelen tény, hogy ez a minőségi funkciói az európai integráció agrárpolitikájának fejlődése során a későbbiekben az egész agrárágazat horizontális céljává nőtte ki magát, ám kétségtelen, hogy a borpiaci rendtartás sajátos szabályozási tárgya (vagyis a bor), és annak különös minőségpolitikai kihívásai továbbra is speciális szabályozását igényli a területnek. Lényegében ennek köszönhető, hogy a borpiaci rendtartás megtarthatta viszonylagos függetlenségét a többi rendtartáshoz képest és nem kerültek be részletszabályai (bizonyos kivételekkel) az 1234/2007/EK tanácsi rendelet 2 által szabályozott egységes közös piacszervezetbe. * DR. SZILÁGYI JÁNOS EDE egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem ÁJK, Munka- és Agrárjogi Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros A célkitűzések elemzését, lehetséges csoportosítását, illetve számos szerző megtette már, felhívva a figyelmet - adott esetben - azok hiányosságaira is. így pl. a minőségi célkitűzés, illetve a környezetvédelmi célkitűzés hiányára. Lásd Olajos István: A vidékfejlesztési jog. Kialakulása és története. Novotni Kiadó, Miskolc, 2008, o. Olajos: A közös agrárpolitika története. In: Csák Csilla (szerk.): Agrárjog. Novotni Kiadó, Miskolc, 2008, o. Fodor László: Agrárjog. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2005, o.; etc /2007/EK tanácsi rendelet (2007. október 22.) az egységes közös piacszervezésről szóló rendeletről. A rendelet 1. cikk (l)-(2) bekezdései alapján a borpiacra az egységes közös piacszervezésről szóló tanácsi rendeletnek kizárólag a 195. cikkét kell alkalmazni, amely lényegében a végrehajtási rendelkezések között az EK Bizottság munkarendjét taglalja.

2 594 Szilágyi János Ede 1. A borpiac jogi szabályozásának rendszere I. A szőlő és borpiac szabályozása kiemelt jelentőséggel bír az Európai Közösség (EK) agrárpolitikájában, ugyanis az Európai Unió (EU) a világ vezető borgazdálkodója: a világ bortermelésének és fogyasztásának megközelítőleg 60%-át adja, mind a borkivitelben, mind a borbehozatalban az első helyen áll. 3 II. Az EK borpiaci rendtartása egyidősnek tekinthető a KAP megalakításával (1962), még akkor is, ha a borpiaci rendtartás teljes körű működtetésére csak bizonyos késéssel került sor. 4 Mint utaltam rá, a bor esetén egy olyan rendtartás (más néven közös piaci szervezet, Common Market Organisation; CMO) született ekkor, amelyben a klasszikusnak mondható (tehát tipikusan a mezőgazdasági termék mennyiségi oldalát a kereslet-kínálat viszonylatában meghatározó) rendtartások elemei keveredtek a minőségi paraméterekre vonatkozó előírásokkal. 5 Bár a támogatások hatására, és több, mennyiségileg nagyon kedvező évjárat után az 1970-es évek derekára kezdett egyre nyomasztóbbá válni a felhalmozódó borfelesleg, a bor-cmo alapstruktúráit mélyebben érintő reformra csak 1999-ben került sor az AGENDA 2000 keretében. 6 Az 1999-es reform 7 azonban nem volt kellően átfogó, ezért számos előzmény után 2008-ban újabb módosításról döntöttek a tagállamok képviselői. III. A borpiaci rendtartás hatályos alaprendelete a 479/2008/EK tanácsi rendelet (2008. április 29.) a borpiac közös szervezéséről, amely bizonyos 3 Harcz Zoltán: Szőlészeti-borászati szabályozás az Európai Unióban. Szaktudás Kiadó, 2001/2002, l.o. 4 Az okokról és körülményekről részletesebben lásd Szilágyi János Ede: Az európai integrációt megelőző magyar borjog története. Publicationes Universitatis Miskolcinensis Sectio Juridica et Politico, Miskolc University Press, Miskolc, (2008) XXVI/1, o. 5 A rendtartásokról lásd Szilágyi: A borpiaci rendtartás aktuális kérdései. Collega, (2005) 2, o.; Szilágyi: Az agrártámogatások rendszere pénzügyi és közigazgatási jogi megközelítésben, kitekintéssel a borrendtartásra. Collega, (2005) 3, o.; Szilágyi: A Közös Agrárpolitika 2003-as reformja - útban a teljes szétválasztás felé. Publicationes Universitatis Miskolcinensis Sectio Juridica et Politico, Miskolc University Press, Miskolc, (2005) XXIII/2, o.; Szilágyi: Az agrár és vidékfejlesztési támogatások új rendszere: Publicationes Universitatis Miskolcinensis Sectio Juridica et Politico, Miskolc University Press, Miskolc, (2007) XXV/2, o. Szilágyi: A KAP piacszabályozási pillére. In: Csák (szerk.): Agrárjog. 2008, Op. cit o. 6 Radóczné Kocsis Teréz: Szőlő- és bortermelés. Budapest, 2003, 12. o. 7 Lásd az 1493/1999/EK tanácsi rendeletet (1999. május 17.) a borpiac közös szervezéséről.

3 Az új borpiaci rendtartás kihívásai 595 kivételekkel (ilyen például a földrajzi árujelzőkre vonatkozó szabályozás) augusztus l-jétől lépett hatályba. A borpiaci rendtartás e keretrendeletét számos közösségi joganyag pontosítja. 8 A közösségi szabályozás azonban nem szüntette meg teljes mértékben a tagállamit (pl. a végrehajtás tekintetében), a tagállami szabályozásnak ugyanakkor kötelezően tiszteletben kell tartani a vonatkozó közösségi előírásokat. A hazai szabályozás két alappillére a hegyközségekről 9 szóló évi CII. törvény, és a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló évi XVIII. törvény (Bortv.). IV A 2008-as bor-cmo két nagy területen hozott változást. Az egyik (a) a támogatási rendszer. Itt több szinten változtatott a Közösség a korábbi struktúrán. Egyrészt a korábbi, Világkereskedelmi Szervezet (WTO) jogával összhangban nem lévő ("sárga-dobozos') 10 ún. lepárlási támogatások nagy részét száműzték a rendtartás eszközrendszeréből. Másrészt a közösségi borászati költségvetés jelentős része vonatkozásában megtörtént a támogatások renacionalizálása, vagyis, ennek során a közösségi borrendtartásban felsorolt támogatások közül egy tagállam maga dönt arról, hogy a számára kiutalt támogatási összeg terhére melyik támogatást kívánja igénybe venni. Harmadrészt megteremtették az átjárást a közösségi bortámogatási rendszer és a KAP két nagy támogatási rendszere között; ezek az egységes támogatási 8 A 479/2008/EK keretrendelet legfontosabb bizottsági végrehajtási rendeletei a következők: a 479/2008/EK tanácsi rendelet főbb előírásainak végrehajtásáról az 555/2008/EK rendelet, a termelési potenciálról a 1227/2000/EK rendelet, a meghatározott termőhelyről származó minőségi borokról a 1607/2000/EK rendelet, a borászati eljárásokról és kezelésekről a 1622/2000/EK rendelet, a piaci mechanizmusokról a 1623/2000/EK rendelet, az ellenőrzésről a 2729/2000/EK rendelet, a harmadik országokkal való kereskedelemről a 883/200l/EK rendelet, a kísérő dokumentumokról és pincekönyvről a 884/2001/EK rendelet, a termelési és készletjelentésekről a 1282/200l/EK rendelet, a borok jelöléséről és kiszereléséről a 753/2002/EK rendelet szól. 9 A hegyközségekre vonatkozó szabályozás elemzéséről lásd Bobvos Pál: Néhány megjegyzés a hegyközségek köztestületi jellegéről. Acta Jur. et Pol. Szeged, Szeged, (2004) LXV, o.; Fazekas Judit: A hegyközség. In: Miskolczi Bodnár Péter (szerk.) Speciális társaságok. KJK-KERSZÖV, Budapest, 2003, o.; Fodor László: A hegyközségek. In: Csák (szerk.): Agrárjog. Novotni Kiadó, Miskolc, 2006, o.; Szilágyi: Köztestületek az agráriumban. In: Csák (szerk.): Agrárjog. 2008, Op. cit o.; Szilágyi: A hegyközségek funkciói a borászati szakigazgatásban. Gazdaság és Jog, (2008) 5, o. 10 A WTO támogatásainak rendszeréről lásd részletesebben Szilágyi: Eredetvédelmi kérdések a borjogban. Novotni Kiadó, Miskolc, 2009, o.

4 596 Szilágyi János Ede rendszer (Single Payment Scheme, SPS) 11 és a vidékfejlesztés. Nagyrészt a támogatási rendszerhez kapcsoltan integrálták a Göteborgi Nyilatkozattal összhangban a környezetvédelmi követelményeket is a bor-cmo vonatkozásában. A változások másik (b) nagy területe az eredetvédelemmel függ össze, amely vonatkozásában a tagállamok 2009 augusztusáig élő viszonylag nagy szabadságát a közösségi rendszer szigorúbb rendszere váltja. V A borpiaci rendtartás szerteágazó szabályozásának részletekbe menő ismertetése egy rövid tanulmány keretei között nem lehetséges. Jelen munkában elsődlegesen azon intézményekre koncentráltunk, amelyek a gyakorlat számára különösen sok problémát vetnek fel. Ezek, a borrendtartás hatályának ismertetését követően: a telepítés szabályozása (termelési potenciál), az eredetvédelem még számos ponton függőben lévő előírásai (földrajzi árujelzők), és a borrendtartás támogatásai A borpiaci rendtartás hatálya I. A borpiaci rendtartásra vonatkozó közösségi joganyag legfontosabb területei a következők: (a) támogatási intézkedések, (b) szabályozási intézkedések, mint (bl) borászati eljárások, (b2) borok földrajzi árujelzői és hagyományos kifejezések, (b3) címkézés, (b4) termelői és ágazati szervezetek, (c) harmadik országokkal folytatott kereskedelem, és (d) termelési potenciál. Lényes, hogy az EU borjoga nem foglal magában szaporítóanyag-kérdéseket rendező szabályokat (az EU-ban ezek a növényegészségügyi szabályozás részét képezik), csemegeszőlő 13 (tehát elsődlegesen étkezési célra szánt szőlő) termesztést és forgalmazást rendező szabályokat (ezek a gyümölcs rendtartás hatálya alá tartoznak) és jövedéki kérdéseket rendező szabályokat. 14 " Az SPS-ről lásd részletesebben Csák-Olajos: Az egyszerűsített kifizetési rendszer bevezetése a tagállami közigazgatási és bírósági rendszerbe. Journal of Agricultural and Environmental Law, (2008) 5, o. 12 A szőlő, mint mezőgazdasági üzem adásvételéhez lásd még Csák: Termőföld tulajdonszerzés korlátai. In: Csák (szerk.): Agrárjog. 2008, Op. cit o.; Olajos: Speciális tulajdonszerzések az erdő- és vízgazdálkodás, valamint a szőlőtermesztés területén. In: Csák (szerk.): Agrárjog. 2008, Op. cit o. 13 Csemegeszőlő, az a szőlőfajta, amelynek termését elsődlegesen étkezésre használják fel. Ezzel szemben a borszőlő termését rendszerint borkészítésre használják fel, míg az alanyszőlőt szaporítóanyag előállítására illetve oltványkészítés céljából termesztik (Bortv pont). 14 Vö. Mikulás Ildikó: Az Európai Unió szőlészeti és borászati szabályozása. Szemelvények a közös borpiaci szabályozásból és egyes tagállamok gyakorlatából. Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, Budapest, 2001, o.; Sidlovits Diána: A szőlő- és

5 Az új borpiaci rendtartás kihívásai 597 II. A tárgyi hatály szempontjából lényeges kérdés a borászati termékek köre. A borpiaci rendtartás 15 illetve a magyar bortörvény 16 hatálya alá tartoznak egyrészt a bort, mint egyfajta végterméket megelőző mezőgazdasági termékek (pl. a csemegeszőlőtől eltérő friss szőlő, a szőlőmust, a szőlőlé), másrészt a borászati végtermék különböző típusai (pl. az újbor, a bor, a pezsgő, a borpárlat), harmadrészt a különböző borászati melléktermékek (törköly, seprő). Ezen termékek definícióit a közösségi joganyag és a hazai előírások részletesen szabályozzák. A szabályozás szempontjából különös jelentőséggel bírnak a borok különböző minőségi kategóriái. II. 1. Az 1493/1999/EK rendeletben szabályozott borrendtartás még a borok minőségi követelmények szerinti osztályozása szerint megkülönböztetett asztali bort (melynek egyik speciális fajtája a földrajzi jelzéssel ellátott asztali bor: a tájbor) és meghatározott termőhelyről származó minőségi bort (m.t. minőségi bor). Ezek közül a m.t. minőségi borok képviseltek (illetve 2009 augusztusáig még képviselnek) magasabb minőségi kategóriát, 17 amelyek esetében többek között nagy jelentősége volt e borok eredetének és a hozzájuk kapcsolódó földrajzi árujelzőknek is. Az asztali és a m.t. minőségi borok közötti megkülönböztetés jelentősége a rájuk vonatkozó szabályok szintjén is jól elkülönült. így mivel a feleslegek elsősorban az asztali borok esetében halmozódtak fel, ezért a piacszabályozási intézkedések is elsősorban az asztali borokra vonatkoztak. Velük szemben a minőségi borok különleges státuszt élveztek, lévén általában stabil piacokkal rendelkeztek. Ezért az EU nem szólt bele e minőségi termékek speciális szabályozásába, csak keretszabályokkal igyekezett a versenyegyenlőséget biztosítani. Esetükben döntő mértékben nemzeti szabályozás érvényesült. A m.t. minőségi borok magasabb kategóriáját képviselték a védett eredetű borok (amelyekre speciális előírások vonatkoznak; jogszabály alapján pl. ilyen védett eredetű bor például az egri bikavér, debrői hárslevelű), és a védett eredetű borok speciális magában a Bortv.-ben szabályozott - típusát megtestesítő tokaji borkülönlegességek, amely utóbbiak bortermelésre vonatkozó szabályozás. In: Borjog-tár c. CD, Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, június A 479/2008/EK tanácsi rendelet 1. cikk (1) bekezdése a tárgyi hatály szempontjából visszautal az 1234/2007/EK tanácsi rendelet 1. cikk (1) bekezdésére ill. I. mellékletének XII. részére. Utóbbi rendelet értelmében borászati tennék: friss szőlő (csemegeszőlő kivételével), szőlőlé, szőlőmust, bor, szőlőtörköly, borseprő (utóbbi kettő tipikusan melléktermék a borászati eljárások során). 16 Lásd a Bortv. 14. (1) bekezdését. 17 A megkülönböztetés alapja lehet a természetes eredetű cukor mennyisége, a meghatározott termőhelyről származás, a szőlőfajta, a jellemző íz/zamat/illat.

6 598 Szilágyi János Ede előírásai (a csatlakozási tárgyalások eredményeként) nagymértékben eltérnek a közösségi borjog általános szabályaitól. II.2. A 479/2008/EK tanácsi rendelet ezzel szemben már nem használja sem az asztali bor, sem a m.t. minőségi bor kategóriáit. A rendtartás alapkategóriájának a 'bor' 18 tekinthető. A minőség kifejezésére az új rendtartás alapján 2009 augusztusától a földrajzi származás szolgál. Ennek megfelelően beszélhetünk 'földrajzi árujelzővel' ellátott borokról, amelynek két alkategóriája az 'eredetmegjelöléssel' illetve a 'földrajzi jelzéssel' ellátott bor. Magyarország számára ez a változás különösen nagy kihívásokat rejt magában (részletesebben lásd még alább). III. Speciális a borrendtartás szabályozásának alapját képező időbeli hatály is. A borászati termékekre vonatkozó bortermelési év (az ún. 'borászati év') minden év augusztus l-jén kezdődik és a következő év július 31-én ér r I 9 veget. IV A borrendtartás szempontjából különös jelentősége van a területi hatálynak is. Ennek kapcsán abból kell kiindulni, hogy a Földön ill. Európában nem mindenhol van szőlőtermesztésre alkalmas éghajlat (hazánk területe pl. a szőlőtermesztés északi határánál található). 20 IV. 1. A területi hatály szempontjából van jelentősége az adott ország szőlőtermő övezeti besorolásának. Az egyes szőlőtermő övezeteket, és azt hogy az egyes országok melyik övezetbe tartoznak a borpiaci rendtartás alaprendelete határozza meg. 21 Magyarország a csatlakozási tárgyalások eredményeként a C ľ szőlőtermő övezetbe lett besorolva. 22 A szőlőtermő övezet zónabeosztásának 18 A bor közösségi fogalmát a 479/2008/EK tanácsi rendelet IV mellékletének 1. pontja tartalmazza. A fogalommal kapcsolatos közösségi jogértelmezés tekintetében lásd a C- 75/90. sz., Roger Guitard elleni büntetőeljárás ügye (1991. július 25-én hozott ítélet, előterjesztő bíróság: Tribunal Correctionnel de Carcassonne). 19 Lásd a 479/2008/EK tanácsi rendelet I. mellékletének 1. pontját. 20 Az éghajlatváltozás ugyanakkor nagy valószínűséggel rövid időn belül jelentősen változtatni fog ezen az állapoton; lásd Európai Unió Bizottsága: Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról szóló fehér könyv kísérődokumentuma. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás: mit jelent ez Európa mezőgazdasága és vidéki területei számára? Brüsszel, Sec(2009) XXX végleges. 21 Lásd 479/2008/EK tanácsi rendelet IX. mellékletét. 22 A csatlakozást követően Magyarország C I. b)' szőlőtermő övezetbe került besorolásra, ami többek között azért érdekes mert pl. a tokaji név használatára szintén jogot formáló Szlovákia eltérő besorolást kapott. Ez pedig azt eredményezte, hogy a tokaji névvel jelölt terület egyes részeire eltérő közösségi előírások vonatkoztak. A tokaji-ügy egyéb vonatkozásainak közösségi megítélése kapcsán lásd Európai Közösségek Bizottsága: A Bizottság jelentése a Tanácsnak a Tokaj-ról. Brüsszel, , COM(2006) 837.; illetve lásd továbbá: C-347/03. sz., Regióne Autunoma

7 Az új borpiaci rendtartás kihívásai 599 azért van jelentősége, mivel a közösségi szabályozás az egyes borászati eljárásokat (pl. alkoholtartalom-, illetve savtartalom növelése, savtompítás) az övezeti besorolástól függő határértékek mentén határozza meg. IV.2. A borok minőségének meghatározása szempontjából 2009 augusztusáig van jelentősége a közösségi meghatározott termőhely területi lehatárolásnak, amely nemzeti végrehajtásánál a tagállamok nagy szabadságot kaptak. 23 Magyarország vonatkozásában is megszületett a meghatározott termőhely magyar definíciója 24 (amely meghatározott termőhelyek a Bortv. értelmében az eredetmegjelölések alapjául szolgálnak 25 ), illetve ennek kapcsán - a gazdag magyar hagyományok alapulvételével számos ponton megreformálták a m.t. minőségi borok kapcsán alkalmazható területi elnevezések rendszerét. Ezek alapján vehetjük számba a (kisebb egységtől haladva a nagyabb területi egység felé) borvidéki dülő, borvidéki település, borvidéki körzet, borvidék és borvidéki régió kategóriákat; ezek közül lényegében csak a borvidék és borvidéki régió tekinthető meghatározott termőhelynek a közösségi jog alkalmazásában. 26 Mindezen kategóriától részben eltérhet(ett) a védett eredetű borok földrajzi helyeinek lehatárolása. 27 A tájborok neveiben alkalmazható földrajzi jelzések nevei elkülönült területi csoportokra vonatkoznak. 28 A 479/2008/EK tanácsi rendelet 2009 augusztusától hatályba lépő eredetvédelmi rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó EK bizottsági rendelet Friuli-Venezia Giulia és Agenzia Regionale per lo Sviluppo (ERSA) kontra Ministero per le Politiche Agricole e Forestale és Regióne Veneto ügy (2005. május 12-én hozott ítélet). 23 A meghatározott termőhelyek lehatárolásával kapcsolatos tagállami hatáskör kapcsán lásd: 141/87. sz., Európai Közösségek Bizottsága kontra Olasz Köztársaság ügy (1989. április 25-én hozott ítélet). 24 Lásd a Bortv pontját. 25 Lásd a Bortv pontját. A magyar borok esetén - az 1493/1999/EK tanácsi rendelet felhatalmazása alapján - a földrajzi árujelzők nemzeti szabályai, tehát az évi XI. törvény rendelkezései irányadók 2009 augusztusáig. 26 A meghatározott termőhelyek és a kapcsolódó kisebb területi egységek neveit a 97/2004. FVM rendelet 2. melléklete tartalmazza. 27 A védett eredetű bor definíciójáról lásd a Bortv pontját. A védett eredetű borok szabályairól lásd: Bortv (tokaji borvidék speciális szabályai), 130/2003. FVM rendelet az egri borvidék védett eredetű borairól, 91/2005. FVM rendelet a Villányi borvidék védett eredetű borairól, 11/2006. FVM rendelet az Izsáki Arany Sárfehér védett eredetű borairól, 12/2006. FVM rendelet a Nagy-Somlói borvidék védett eredetű borairól, 174/2008. FVM rendelet a Tihanyi védett eredetű borról. 28 Lásd a Bortv pontját, és a tájborok elnevezéseit tartalmazó 97/2004. FVM rendelet I. mellékletét.

8 600 Szilágyi János Ede kiadására- a kézirat lezárásakor (2009. május 7.) - még nem került sor, és ennek megfelelően még a kapcsolódó magyar szabályozás sem tisztult le. Kérdéses ugyanis, hogy a korábbi borkategóriákhoz kapcsolódó, minőséget kifejező területi egységek rendszerét mennyiben veszi majd át a magyar jogalkotó. IV.3. A magyar szabályozás szempontjából bír jelentőséggel a házikerti szőlőterület és az árutermő szőlőterület közötti megkülönböztetés. A közöttük lévő eltérés alapja a terület nagysága, ugyanis a házikerti szőlő, amelynek területe az 500 négyzetmétert nem haladja meg, míg árutermő szőlő az, amelynek területe meghaladja az 500 négyzetmétert. 29 A megkülönböztetés jelentősége, hogy a szigorúbb előírások (pl. szőlőtelepítésre) elsődlegesen az árutermő szőlőkre vonatkoznak, ugyanis potenciálisan ezek lehetnek képesek borfeleslegek produkálására. 3. A szőlőtelepítés szabályai A borrendtartás szabályainak továbbra is lényeges célkitűzése (a KAP céljainak teljesítésén túl) a borpiacon jelentkező túlkínálat leküzdése. A piaci egyensúly megteremtése érdekében a termelési potenciállal kapcsolatos intézmények a szőlő művelési ágú földek tulajdonosait korlátozzák a használati (hasznosítási) joguk gyakorlásában. A munkánk folytatásban a termelési potenciállal foglalkozó rendelkezések közül a telepítéssel (és kapcsolódóan a telepítési jogokkal, mint vagyoni értékű jogokkal) kívánunk bővebben foglalkozni. 30 A szőlőtelepítés jogintézménye kapcsán számos közösségi és magyar jogszabályt kell együttesen alkalmaznunk. A közösségi jogforrások közül a 479/2008/EK rendelet V címe, illetve az ezt pontosító 1227/2000/EK rendelet bír jelentőséggel, a hatályos magyar joganyagból pedig a Bortv. telepítéssel és újratelepítési joggal kapcsolatos szabályai, a mezőgazdasági támogatási eljárásról szóló évi XVII. törvény vagyoni értékű jogokra vonatkozó 29 Meg kell, hogy jegyezzem azt, hogy a területi nagyság meghatározásánál a Közösség nem követeli meg az 500 négyzetmétert, sőt véleményem szerint a 1000 négyzetméter is lehetett volna a két szőlőterület közötti megkülönböztetés alapja (mint ahogy 2007 decemberében történt hegyközségi törvény módosítás ezen területi nagyságot veszi alapul pl. a tagsági kérdéskör eldöntésénél), és ezzel több területet vonhatunk volna ki a szigorú uniós előírások hatály alól. 30 A telepítési jogok szabályozásáról más tagállamokban lásd Gyurán Ildikó: A telepítési jogok rendszere Európában. Publicationes Universitatis Miskolcinensis Sectio Juridica et Politico, Miskolc University Press, Miskolc, (2008) XXVI/2, o.; illetve Gyurán: The future of planting rights. In: Stipta István (szerk.): Miskolci Egyetem Doktoranduszok Fóruma (2007. november 13., Miskolc,). AJK szekciókiadvány. Miskolci Egyetem, Miskolc, 2008, o.

9 Az új borpiaci rendtartás kihívásai 601 szabályai illetve a szőlőtermelési potenciálról szóló 162/2008. (XII. 18.) FVM. rendelet érdemel kiemelést. A közösségi és a nemzeti szabályozás viszonya kapcsán megállapítható, hogy bár a rendeletek minden tagállam számára kötelező érvényűek, azonban mivel ezek a közösségi normák a szabályozásnak csak a kereteit adják, ezért sok kérdést nyitva hagynak, illetve tagállami hatáskörbe utalnak. így számos keretszabályt a tagállami szabályozás tölt ki tartalommal. Szőlőtelepítés a földterület beültetése szőlővel (ideértve a terület előkészítését, a támberendezés létesítését és az ültetvény ápolását) a termőre fordulásig. A termőre fordulás ideje a negyedik, ha a termőre fordulást rendkívüli időjárás késlelteti, az ötödik vegetációs időszak vége. 31 A szőlőtelepítés során a következőkben először részletesen szólunk a telepítési jogokról, majd ezt követően a szőlőtelepítés (kivágás) általános eljárási szabályairól A telepítési jogok Telepítési jogok az új telepítési jog, az újratelepítési jog, a jogtartalékból adott telepítési jog. 32 A mezőgazdasági támogatási eljárásról szóló törvény alapján az új telepítési jog és az újratelepítési jog "mezőgazdasági vagyoni értékű jognak' minősül. 33 Ugyanezen törvény értelmében a mezőgazdasági vagyoni értékű jogok nemzeti tartalékát képező vagyoni értékű jogok a Magyar Állam tulajdonában" [sic/] vannak. 34 A törvény ezen rendelkezése egyébiránt nincs összhangban a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) hatályos szabályaival ugyanis, a Ptk. szerint ugyanis minden birtokba vehető dolog" lehet tulajdonjog tárgya. A Ptk. szabályai ráadásul a rendhagyó dolgok kategóriái között sem nevesíti a vagyoni értékű jogokat. 35 Az új Ptk as szövegtervezetében a jogalkotó 31 Bortv pont. 32 Az 1999-es közösségi bor-cmo ismerte a a jogtartalékból adott telepítési jognak egy további fajtáját is, az ún. 'újonnan létrehozott telepítési jogot' Lásd Szilágyi: Borpiaci rendtartás, mint a piacszabályozás speciális termékpályája. In: Csák (szerk.): Agrárjog. 2008, Op. cit o.; Radóczné: Közös piaci rendtartások hazai alkalmazása. Szőlő- bor. Perfekt Kiadó, Budapest, 2003, 13. o évi XVII. törvény 9. n) 4. pontja évi XVII. törvény 75. (1) bek. E vagyoni értékű jogok tekintetében a tulajdonosi jogokat a Magyar Állam nevében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv gyakorolja. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv e vagyoni értékű jogokat elkülönítetten kezeli és tartja nyilván. 35 Ptk. 94..

10 602 Szilágyi János Ede ugyanakkor már - gondolva a probléma megoldására - a vagyoni értékű jogot is dolognak minősíti, törvény ilyen tartalmú rendelkezése esetén. 36 A túltermelés következményeit megakadályozandó a borszőlőfajták telepítése december 31-ig tilos (amely tilalmat a tagállamok saját területükön fenntarthatják december 31-ig), kivéve, ha a telepítés telepítési jog alapján történik. 37 E szabály megszegésének következményei meglehetősen szigorúak, ugyanis a tilalom ellenére telepített szőlőt ki kell vágni: az ilyen kivágás költségeit az érintett termelő viseli. 38 Főszabályként a Bortv. a tilalmat tovább részletezi annyiban, hogy a telepítési (illetve kivágási) engedélyeztetési eljárást az árutermő (vagyis 500m 2 -nél nagyobb) szőlőültetvényekre írja elő. 39 Az egyes telepítési jogokról a következőket érdemes kiemelni. I. Új telepítési jog. A tagállamok új telepítési jogokat adhatnak a termelőknek olyan területek tekintetében, amelyeket (a) új telepítésre szántak kisajátítás keretében, (b) szőlészeti kísérletekre szántak, (c) oltványiskoláknak szántak, (d) melyek szőlészeti-borászati termékei kizárólag a termelő családi fogyasztását szolgálják. Az új telepítési jogot az a termelő gyakorolhatja, akinek odaítélték, arra a célra, amelyre a jogokat kapta. Az új telepítési jogokat az odaítélést követő második borászati év vége előtt fel kell használni. 40 Amennyiben nem a jogszabályokban meghatározott célra, illetve nem a megadott ideig használják fel az új telepítési jogot, akkor e jogokat egy (későbbiekben bemutatásra kerülő) jogtartalékba kell helyezni. II. Újratelepítési jog. A tagállamok újratelepítési jogot adnak azoknak a termelőknek, akik egy szőlőültetvényt kivágtak. Fontos ugyanakkor kiemelni azt, hogy nem jár újratelepítési jog a kivágással érintett olyan területek tekintetében, amelyekre kivágási támogatást nyújtottak. 4 ' Magyarországon az május 1. után engedéllyel végzett ültetvénykivágások alapján áll fenn újratelepítési jog, amelyet a termelő a kivágástól számított nyolcadik borpiaci év végéig jogosult felhasználni. Az ezen időszak alatt fel nem használt újratelepítési jogok a telepítési jogtartalék részét képezik, amelyet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) Központi hivatala vezet júniusi normatervezet (T/5949, iromány) Negyedik Könyv Dologi jog, Második rész - A tulajdonjog, 1. Cím - A tulajdonjog általános szabályai, II. fejezet - A tulajdonjog tárgyai; 4:15 (2) bekezdése /2008/EK rendelet 90. cikk /2008/EK rendelet 85. cikk.; 162/2008. FVM rendelet Bortv. 7. (1) bek. A főszabályt azonban tovább cizellálja a 162/2008. FVM rendelet 4. (7) bek /2008/EK rendelet 91. cikk /2008/EK rendelet 92. cikk (1) bek. 42 Bortv. 10. (1) bek.

11 Az új borpiaci rendtartás kihívásai 603 A közösségi jog ugyanakkor arra is lehetőséget ad a tagállamok számára, hogy újratelepítési jogot adjanak azoknak a termelőknek, akik vállalják, hogy kivágnak egy szőlőültetvényt. 43 Az újratelepítési jogokat főszabályként abban a gazdaságban kell felhasználni, amelynek a jogokat adták. A tagállamok ezenkívül azt is előírhatják, hogy ezeket a jogokat kizárólag azon a területen lehet felhasználni, ahol a szőlőt kivágták. Mindettől eltérve a tagállamok úgy dönthetnek, hogy az újratelepítési jogok részben vagy egészben átruházhatók egy azonos tagállamon belüli, másik gazdaságra, a következő esetekben (a) ha az adott gazdaság egy részét átruházzák az előbb említett másik gazdaságra, vagy (b) ha az utóbbi gazdaság területeit (bl) földrajzi árujelzővel ellátott bor előállítására, vagy (b2) oltványiskolák müvelésére szánják. 44 A termelők újratelepítési jogukat nem csak másik gazdaságra ruházhatják át, hanem arra a nemzeti (regionális) jogtartalékra is, amely az adott tagállam fel nem használt telepítési jogait tartalmazza. 45 Magyarországon az újratelepítési jog az árutermő borszőlő ültetvény engedélyezett kivágásával keletkezik. Az újratelepítési jog a kivágott ültetvénnyel megegyező nagyságú területre vonatkozik. A jogosult az újratelepítési jogát Magyarországon bárhol, a használatában vagy tulajdonában lévő szőlőültetvény telepítésére alkalmas földrészleten felhasználhatja a kivágást követő nyolcadik borpiaci év végéig, vagy másra átruházhatja. 46 Az engedéllyel történt kivágást követően a hegybíró az újratelepítési jog keletkezéséről szóló határozatát közli a jogosulttal. Az újratelepítési jogot a jog keletkezésétől annak felhasználásáig, ennek hiányában a jog keletkezésétől számított nyolcadik borpiaci év végéig azon hegyközség hegybírója tartja nyilván az ültetvénykataszter részeként, amelynek illetékességi területén történő kivágással a jog keletkezett. A kivágást követő nyolcadik borpiaci év végéig fel nem használt újratelepítési jogok térítésmentesen átkerülnek az MVH által vezetett központi jogtartalékba. 47 Amennyiben a jogosult az újratelepítési jog átruházása mellett dönt, akkor az újratelepítési jog átruházásáról szóló szerződés eredeti példányát - a megkötéstől számított tizenöt napon belül - az átvevőnek meg kell küldenie az MVH részére jóváhagyás céljából. Az újratelepítési jog átruházására irányuló szerződés benyújtásával egyidejűleg kell benyújtani a hegybíró által, az átadó kérelmére kiállított hatósági bizonyítványt arról, hogy az 43 Ilyen esetben a kijelölt terület kivágását legkésőbb az azon új szőlőültetvények telepítését követő harmadik év végéig kell elvégezni, amelyekre az újratelepítési jogot adták. 479/2008/EK rendelet 92. cikk (2) bek /2008/EK rendelet 92. cikk (4)-(5) bek /2008/EK rendelet 93. cikk (4) bek /2008. FVM rendelet /2008. FVM rendelet 10..

12 604 Szilágyi János Ede átadó rendelkezik az átruházni kívánt újratelepítési joggal. 48 Az újratelepítési jogot csak az MVH jóváhagyását követően lehet az átvevő részére átvezetni. Az átvevő a szerződést és a jóváhagyásról szóló határozatot köteles a jog keletkezéséről határozatot hozó hegybírónak (illetve a felhasználás területe szerint illetékes hegybírónak) bemutatni és kérni, hogy a változást az ültetvénykataszterben vezessék át. Az ültetvénykataszterben való átvezetés tényéről a hegybíró a külön jogszabályban meghatározottak szerint határozatot ad ki, és a határozat egy példányát megküldi az MVH részére is. 49 Végezetül kiemelendő, az újratelepítési jog, mint vagyoni értékű jog kapcsán, hogy az általa felvetett - fentebb már kifejtett - magánjogi dogmatikai nehézségeken túl kérdéses lehet e jog közjogi, jelesül alkotmányjogi megítélése is. A mezőgazdasági üzemekre vonatkozó szabályozás kialakításában bár még ma is fontos szerep jut a tagállamoknak; a közösségi borrendtartás komoly korlátozást vezet be a telepítési jogokon keresztül a tulajdonjogra. A telepítési jogok rendszerének tulajdonjogot korlátozó sajátossága egyes tagállamok jogában ugyanakkor nem nyert akadálytalanul elismerést. így például Németországban július 10-én az március 1-jei élelmiszerjogi rendelet telepítési szabályozását a Szövetségi Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította. Az alkotmánybírósági jogértelmezés azonban érdekesen megváltozott február 14-én, amikor is a Szövetségi Alkotmánybíróság a borgazdálkodási törvény telepítés korlátozását alkotmányosnak minősítette. 50 Kérdésként merülhet fel, hogy a magyar Alkotmánybíróság miként döntene egy hasonló beadvány kapcsán. Nos, a helyzet úgy alakult, hogy a magyar Alkotmánybíróságnak a SPS törvény-tervezetével kapcsolatban lesz lehetősége kifejteni a kérdéssel (értsd vagyoni értékű jogok és tulajdonjog) kapcsolatos álláspontját. 51 III. Jogtartalékból vett telepítési jog. A termelési potenciállal való gazdálkodás javítása érdekében a tagállamok nemzeti vagy regionális telepítési jogtartalékokat hoznak létre. A következő, az előírt időszak során fel nem használt telepítési jogok utalandók a nemzeti vagy a regionális jogtartalékba: (a) /2008. FVM rendelet /2008. FVM rendelet Koch, Hans-Jörg: Zeittafel zur Geschichte der deutschen Weingesetzgebung mit Ausblicken auf verwandte Rechtsquellen und grundlegende Forschungen auf dem Gebiet der Weinbehandlung. In: Koch: Weinrecht Kommentar. Deutscher Fachverlag, Frankfurt am Main, 2004, o. 51 A vonatkozó magyar törvényt az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működtetéséről a köztársasági elnök november 12-én véleményezésre megküldte az Alkotmánybíróságnak. Lásd a köztársasági elnök II- 1/ /2008. sz. indítványát.

13 Az új borpiaci rendtartás kihívásai 605 új telepítési jogok; (b) újratelepítési jogok; (c) a jogtartalékból odaítélt telepítési jogok. 52 A tagállamok a két formában adhatnak jogtartalékba helyezett jogokat. Egyrészt pénzügyi ellenszolgáltatás nélkül olyan, negyven évnél fiatalabb termelőknek, akik megfelelő szakmai képzettséggel és hozzáértéssel rendelkeznek, először hoznak létre gazdaságot és ők a gazdaság vezetői. Másrészt nemzeti vagy adott esetben a regionális pénzalapokba való befizetés fejében azoknak a termelőknek, akik olyan szőlőültetvények létrehozására szándékoznak felhasználni e jogokat, amelyek termése biztos felvevő piaccal rendelkezik. 53 A jogtartalékba helyezett telepítési jogokat legkésőbb azt a borászati évet követő ötödik borászati év végéig lehet kiadni, amelynek során a jogokat a jogtartalékba helyezték. Azok a jogok, amelyeket ez alatt az idő alatt nem adnak ki, az időszak lejártával érvényüket vesztik. A jogtartalékból adott telepítési jogokat legkésőbb azt a borászati évet követő második borászati év vége előtt kell felhasználni, amelynek során a jogokat adták. Az ezen időszak alatt fel nem használt, jogtartalékból nyújtott telepítési jogokat a jogtartalékba kell helyezni A telepítés és kivágás eljárási szabályai A magyar szabályozás több szempontból is korlátozza a telepíthető szőlőfajták körét. 55 Árutermő szőlőt a MVH engedélye alapján lehet telepíteni illetve kivágni. Az engedély iránti kérelmet a (jogszabályban meghatározott illetékességű) hegyközség hegybírájához kell benyújtani, aki azt javaslatával kiegészítve küldi az MVH-hoz 8 napon belül. 56 A telepítési, illetve kivágási engedély iránti kérelmet a telepítés, illetve a kivágás tervezett megkezdése előtt legalább kettő hónappal a kérelemben megjelölt terület fekvése szerint illetékes hegybíróhoz kell benyújtani. 57 A jogszabályi előírásoknak megfelelő kérelmet az MVH PKI határozatával engedélyezi. Az engedély legfeljebb három évig érvényes, az érvényességi időt az engedélyen fel kell tüntetni. 58 Az engedélyes telepítés esetén az ültetés tényét, a kivágás esetén pedig annak megtörténtét a befejezéstől számított 15 napon belül köteles a hegyközségnek és a Mezőgazdasági /2008/EK rendelet 93. cikk (1), (3) bek /2008/EK rendelet 94. cikk (1) bek /2008/EK rendelet 94. cikk (3)-(4) bek. 55 Bortv Bortv /2008. FVM rendelet 4. (1) bek /2008. FVM rendelet 5. (l)-(2) bek.

14 606 Szilágyi János Ede Szakigazgatási Hivatalnak bejelenteni. A hegybíró a telepítés ill. kivágás tényét bejegyzi a szőlőültetvény kataszterébe. A hegybíró a hozzá beérkezett adatokat továbbítja - többek között - az illetékes hegyközségi tanácsnak, a MVH-nak A bor-eredetvédelem I. A bor minőségének meghatározása nem egyszerű feladat. A borminőséget meghatározó tényezőket többféleképpen is lehet csoportosítani, amelynek egyik kategorizálását az egri Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet adta. 60 E tényezők a termőhely, a szőlőfajta, az évjárat és az emberi tényező (technológia). Mindezen minőséget befolyásoló tényezők közül a földrajzi eredet az, amelynek védelme az utóbbi évtizedekbe különösen előtérbe került; mint utaltam rá a 2008-ban elfogadott bor-cmo alapján a borok minőségének kifejezésére 2009 augusztusától kizárólag a földrajzi eredet alapján van mód 6 ' (a minőség védelmének ilyen jellegű meghatározását nevezik latin eredetvédelmi modellnek 62 ). II. A földrajzi eredet védelmére a nemzetközi jogösszehasonlítás alapján - több (egymást inkább kiegészítő, mint kizáró) mód és jogintézmény létezik. Ezen jogintézmények között különösen a következők tekinthetők tipikusnak: 63 versenyjog, szerződésen kívüli károkozás, együttes ill. tanúsító védjegy, sui generis földrajzi árujelzők, közigazgatási védelem. Mivel a borok esetén az Európai Unión belül különösen a sui generis földrajzi árujelzőkre vonatkozóan találhatunk speciális szabályozást, ezért a továbbiakban ezzel 59 Bortv. 8. és 162/2008. FVM rendelet Gál Lajos: A termőhely szerepe az egyedi borjelleg kialakításában. In: VII. Szőlészeti - Borászati Konferencia. [Előadás összefoglaló füzet.] Eger, január , 13. o. Az ún. Exportur-ügyben az EK Bíróság még más minőségfelfogásból indult ki. Lásd C-3/91. sz., Exportur SA kontra LOR SA és Confíserie du TECH SA ügy (1992. november 10-én hozott ítélet). Az ügy jelentőségéről a földrajzi árujelzők és a védjegyek viszonylatában lásd még Perez, Félix: In legal terms, distinguishes GIs from trade marks? AIDV/IWLA Bulletin, (2004) 34, o. 62 Az eredetvédelmi modellekről így a latin mellett a germán eredetvédelmi modellről lásd MIKULÁS Ildikó - SZABÓ Borbála: A minőségi borok szabályozása az EU-ban és egyes tagállamokban. Borászati Füzetek, (2000) 6, o.; MIKULÁS: Borkategóriák és eredetvédelem. Borászati Füzetek, (2002) 2, 47. o. Klarmann, Philipp: Qualitätsweinprüfung und Verwaltungsverfahren. Verlag im Internet, Mainz, 2001, 8. o. 63 Höpperger, Marcus: Geographical indications in the international arena the current situation. In: International Symposium on Geographical Indications (WIPO and SAIC). (Peking, Kína, június ); 4. o.; forrás: november 3., 14 o.

15 Az új borpiaci rendtartás kihívásai 607 foglalkozunk (azaz e tanulmányban mindezek alapján a földrajzi árujelzők intézményét, mint az eredetvédelem egy szűkebb értelemben vett megközelítését kezeljük). 64 III. A 479/2008/EK rendelet eredetvédelemre vonatkozó előírásai 2009 augusztusától lépnek hatályba. A rendelkezésekkel megszűnik a tagállamok azon nagyfokú szabadsága, hogy a borokra vonatkozó földrajzi árujelzők szabályait saját hatáskörükben állapítsák meg. A borok földrajzi árujelzőinek új, közösségi szabályai mindezek mellett illeszkednek ahhoz az európai tendenciához, amely 1992-ben általános jelleggel - kivéve a borokat és szeszes italokat - szabályozta a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi árujelzőinek szabályait. A borok - és a nem sokkal újraszabályozott szeszes italok - földrajzi árujelzőinek szabályozása sokban hasonlít a WTO egy panel-jelentésének hatására újrakodifikált - általános előírásokra. 65 A borok földrajzi árujelzői - hasonlóan az mezőgazdasági termékekre és élelmiszerekre vonatkozó általános közösségi rendszerhez két típusba sorolhatók; ezek az eredetmegjelölések és a földrajzi jelzések. A borászati termékek vonatkozásában a következő fontos eltérések vannak a két típus között. Az eredetmegjelölések (pl. 'tokaji' 'egri', 'villányi') szorosabb kapcsolatot tükröznek a termék minősége és a földrajzi hely között azáltal, hogy a bor készítésére felhasznált kizárólag vitis vinifera fajtához tartozó szőlő egészének a földrajzi helyről kell származnia (és az előállításnak is ott kell történnie). Az eredetmegjelöléssel ellátott bor különleges minőségének oka a földrajzi környezeten túl a természeti és emberi tényezőben keresendő. Az eredetmegjelöléssel szemben a földrajzi jelzés (pl. 'felső-magyarországi' 'balatonmelléki') nem jelez olyan szoros kapcsolatot a termék minősége és a földrajzi hely között, ugyanis elegendő a bor készítésére felhasznált szőlő amely lehet a vitis vinifera és a vitis nemzetség kereszteződéséből létrejött szőlőfajta gyümölcse is - 85%-ának a földrajzi helyről származása is (igaz, hogy a bor készítésének ugyanúgy az adott földrajzi helyen kell történnie). A földrajzi 64 Az eredetvédelem eltérő megközelítéséről lásd Botos Ernő: Tisztázandó kérdések az eredetvédelemben. Borászati Füzetek, (1998) 2, 4. o., Botos Ernő Péter: A hazai védett eredetű borok fejlődése. Bor és Piac, (2004) 8-9, 21. o., Tattay Levente: A szellemi alkotások joga. Szent István Társulat, Budapest, 2007, 360. o., Tattay: A bor és az agrártermékek eredetvédelme. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2001, 79. o. 65 Lásd a 2081/92/EGK tanácsi rendeletet felváltó 510/2006/EK tanácsi rendeletet (2006. március 20.) a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról. A WTO eljárásáról illetve a közösségi földrajzi árujelzők rendszereinek összehasonlításáról lásd Szilágyi: Eredetvédelmi kérdések a borjogban. Op. cit o.

16 608 Szilágyi János Ede jelzés e mellet csak a földrajzi környezetnek tulajdonítja a termék különleges minőségét, pl. az emberi tényezőnek nincs szerepe e minőség kialakításában. 66 Földrajzi árujelzőként 67 nem részesülhetnek oltalomba szokásossá vált elnevezések. A földrajzi árujelzős oltalom ugyanakkor megakadályozza azt, hogy az adott név szokásossá váljon. A védeni kívánt elnevezés vonatkozásában a termelőknek el kell készíteniük a termék részletes termékleírását, amelynek kétszakaszos (nemzeti, közösségi) vizsgálata után a földrajzi név bekerülhet a közösségi regiszterbe. A fogyasztók védelme érdekében a regisztrációt követően a terméket a termékleírásnak való megfelelés érdekében folyamatosan ellenőrzik (a termelők költségére). A földrajzi árujelző használata megillet minden olyan termelőt, aki az adott földrajzi területen a termékleírásnak megfelelően állítja elő a borát. 68 A borokra földrajzi árujelzőire vonatkozó közösségi rendszer eltér az általános és szeszes italokra vonatkozó rendszerektől abban, hogy az ún. "hagyományos kifejezéseket' (pl. 'aszú', 'bikavér') is hasonló védelembe részesíti, mint a földrajzi árujelzőket. 69 Az új még alakulóban lévő közösségi szabályozás kapcsán (figyelemmel a magyar helyzetre) három fontos fenntartásunk van. Az egyik: sérelmezzük azt, hogy 2014-ig törölhető az a korábbi borra vonatkozó földrajzi árujelző, amelynek 2011-ig csatolandó termékleírását az EU Bizottság nem fogadta el. 70 Ezzel azonban a nyugat-európai terminológiában gyakorta szellemi tulajdonként számon tartott földrajzi árujelzők esetén felvetődik a visszaható hatály és a tulajdonjog sérelmének kérdése is. A másik problémás rész a borok palackozásának kérdése az oltalom alatt álló földrajzi helyen kívül (pl. Egri Bikavér), vagyis, hogy elrendelhető-e kötelező jelleggel egy földrajzi árujelzővel védett bor esetén a borvidéken belüli palackozás, vagy mindez már sérti az EU-n belüli verseny szabadságát. 71 A harmadik nehézség egy konkrét magyar és /2008/EK rendelet 34. cikk. 67 A földrajzi árujelzők jogintézményével kapcsolatban lásd: Csécsy György: A földrajzi árujelzők oltalmának új irányai. Collectio Iuridica LJniversitatis Debreceniensis VI, 2006, o., Tattay: A földrajzi árujelzők nemzetközi szabályozása. Gazdaság és Jog, (1996) 12, o.; Tattay: A földrajzi árujelzők és a gazdasági verseny az európai közösségben. Magyar Jog, (1998) 6, o.; Szilágyi: Földrajzi árujelzők és versenyjog. A Rioja-ügy. Collega, (2007) 2-3, o.; Szilágyi: A tokaji földrajzi árujelző jogi védelme. Magyar Jog, (2005) 12, o /2008/EK rendelet cikk /2008/EK rendelet cikk /2008/EK rendelet 51. cikk. 71 Korábbi jogviták kapcsán lásd C-388/95. sz., Belga Királyság kontra Spanyol Királyság ügy (2000. május 16-án hozott ítélet), illetve az ennek előzményét képező C-

17 Az új borpiaci rendtartás kihívásai 609 (Trianonnak köszönhetően) szlovák borvidékhez kötődik, nevezetesen, hogy mi lesz a tokaji név sorsa, és miként rendeződik a kapcsolódó magyar-szlovák vita. Magyarország szintjén további kérdésként merül fel, hogy a korábbi 'meghatározott területek' (avagy borvidékek) rendszere, mennyiben igényel átalakítást az új rendszere való átállásban (pl. a borvidéki régiók helyzetének felértékelődése megvalósul-e). Bár a közösségi döntéshozatali szint előtérbe helyezése a nemzeti szabadságunk nagyfokú elvesztését eredményezi, magunk mégis lehetőséget látunk benne, ugyanis a szakmaiság aktívabb megvalósulását váijuk tőle. Kérdés továbbá, hogy a magyar termelőknek és a magyar felelős minisztériumnak sikerül-e felismernie az eredetvédett termékekben rejlő lehetőségeket. 5. A borrendtartás támogatásai A mezőgazdasági termelők gazdaságainak finanszírozása napjaink egyik legfontosabb kérdése. A számos módozat közül 72 kiemelkednek a közösségi borrendtartás támogatásai. A közösségi borrendtartás támogatásai, mint fentebb említettük komoly változásokon mentek keresztül. Amellett, hogy megteremtődött az átjárás az SPS és vidékfejlesztési támogatási rendszerek irányába, a bor-cmo további két jelentős változást hozott a borászati üzemek finanszírozásában. Ezeket úgy is jellemezhetjük, hogy az egyik változás a korábbihoz képest nagy lehetőséget teremt a magyar termelőknek a felzárkózásban, míg a másik - sajnos - komoly visszalépést jelent nemcsak az ágazat, de a magyar vidék (s így az ország) más szektorai számára is. I. Mindenképpen pozitívan értékelhetők azok a támogatási lehetőségek, amelyek közül a tagállamok maguk dönthetnek egy támogatási program elkészítésével, hogy melyeket kívánják igénybe venni, a közösségi büdzséből számukra visszaosztott pénzügyi keret terhére. (Magyarország számára ez a keret 2009-től fokozatosan emelkedik 17 millió -ról 29 millióra -ra, amely utóbbi összeget 2014-től ér el a keret). 73 A támogatási programban számos intézkedés szerepelhet. így: reklámozás (harmadik országok piacán), 47/90. sz., Etablissements Delhaize fréres et Compagnie Le Lion SA kontra Promalvin SA és AGE Bodegas Unidas ügy (1992. június 9-én hozott ítélet). 72 A támogatásokon kívül felvetődnek még a hitelezés különböző lehetőségei is. Lásd Csák: Az agrárfinanszírozás intézményrendszerének nemzetközi modelljei. Szövetkezés, (2001) 2, o.; Csák: A vidék finanszírozásának lehetőségei vidéki bankhálózat keretében. Magyar Közigazgatás, (2001) 10, o., Nagy Zoltán: A faktoring. HVG-ORAC, Budapest, 2009, o.; Nagy: Az agrárszektor különleges adójogi szabályozásának alapkérdései. In: Csák (szerk.): Agrárjog. 2008, Op. cit o. 73 Lásd a 479/2008/EK rendelet II. mellékletét a támogatási programok költségvetéséről.

18 610 Szilágyi János Ede szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállása, zöldszüret (szőlőfürtök még éretlen állapotban történő megsemmisítése piaci válság elkerülése érdekében), kockázati alapok (piaci ingadozások ellen), szüreti biztosítás (pl. természeti katasztrófa, kedvezőtlen időjárás, betegség), feldolgozó létesítményekre és borászati infrastruktúrára irányuló beruházások, melléktermék lepárlás, szeszesital-piac ellátását szolgáló lepárlás, krízislepárlás, sűrített szőlőmust használata. A nemzeti támogatási programok jó lehetőséget adhatnak arra, hogy az egyes tagállamok saját igényeikre szabhassák a közösségi pénzek felhasználását. így, Magyarország számára megteremtődik pl. a lehetőség arra, hogy a szükséges ültetvénykorszerüsítéseket végrehajtsa, miközben Ausztria (ahol az ilyen korszerűsítések már nagyrészt befejeződtek) nyugodtan koncentrálhat pl. a feldolgozó kapacitására. Magyarország számára az előbb említett intézkedésen túl a bormarketingre fordítható támogatások is nagy jelentőséggel bírnak. 74 A támogatási pénzeszközök tagállamok közötti szétosztásánál nagy jelentőségű volt az, hogy a 2004-ben csatlakozott új tagállamokat immáron nem diszkriminálták a régi tagállamok, és azokkal azonos szempontok (területnagyság és termelés mértéke) alapján részesültek a közösségi pénzekből. II. Az 1999-es bor-cmo alapján még csak lehetősége volt egy tagállamnak, hogy igénybe vegye a Közösség szőlőültetvény-kivágási támogatását ra beigazolódni látszik, hogy Magyarország nagyon rosszul döntött, amikor a korábbi rendszerben igénybe vette e támogatási lehetőséget augusztusától ugyanis minden szőlészettel érintett tagállam számára kötelező részt venni a 2008 és 2010 közötti kivágási programban. 75 Magyarország szőlőtermő ültetvényeinek száma Trianon óta töredékére csökkent. Ez a kivágási program tovább pusztítja az ország termelési potenciáját egy olyan időszakban, amikor a munkahelyek megteremtésére alapvető szüksége lenne az országnak. A borászat ugyanis, annak ellenére, hogy a magyar termőföldeknek csak egy csekély hányadára korlátozódik, jelentős munkaerőt foglalkoztató ágazat, köszönhetően a borhoz kapcsolódó nagy (munka) hozzáadott értéknek. Mindehhez - egy jól működtetett vidéki keretben - további munkaerőigény párosulhat (pl. falusi turizmus). A további kivágásokhoz kapcsolódó ültetvényfogyást csak részben mérséklik azok a kivételi szabályok, amelyeket a 479/2008/EK tanácsi rendelet lehetővé tesz Lásd a 479/2008/EK rendelet cikkeit. 75 Lásd a 479/2008/EK rendelet VII. melléklete alapján a Kivágási program költségvetése 2008-ban 464 millió, 2009-ben 334 millió, 2010-ben 276 millió. 76 Lásd 479/2008/EK rendelet cikk.

A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után?

A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után? A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után? XVI. Szőlészeti, Borászati és Marketing Konferencia Lakitelek 2015. január 28. Sztanev Bertalan osztályvezető Az uniós szabályozás 2008.

Részletesebben

A BOROK EREDETJELÖLÉSE ÉS FÖLDRAJZI JELZÉSE. Várható változások és feladatok az EU borpiaci rendtartásának változása után

A BOROK EREDETJELÖLÉSE ÉS FÖLDRAJZI JELZÉSE. Várható változások és feladatok az EU borpiaci rendtartásának változása után A BOROK EREDETJELÖLÉSE ÉS FÖLDRAJZI JELZÉSE Várható változások és feladatok az EU borpiaci rendtartásának változása után Miért kell változtatni? A támogatások 1/3-a lepárlásokra ment, A kivágások támogatásával

Részletesebben

nyilvántart Bevezetés Szakmai referens - HNT

nyilvántart Bevezetés Szakmai referens - HNT Újratelepítési jogok keletkezése, nyilvántart ntartá, felhasználá Dr. Sidlovits Diána Szakmai referens - HNT Kecskemét 2009. január r 7. Bevezetés Új jogszabály a szőlőtermelési potenciálról (hatályos

Részletesebben

Hegyközségi tájékoztató

Hegyközségi tájékoztató Hegyközségi tájékoztató KECSKEMÉT, 2017. FEBRUÁR 23. Nem engedély köteles A kivágás bejelentése A kivágás tényét be kell jelenteni a hegybírónak. (Btv. 15 napon belül) A kivágás bejelentésének a következő

Részletesebben

Tájékoztató a Bortörvényről és a Hegyközségi törvényről. 2015. január 17. Előadó: Szabó Miklós Fotók: Keszler Viktor és Szabó Miklós

Tájékoztató a Bortörvényről és a Hegyközségi törvényről. 2015. január 17. Előadó: Szabó Miklós Fotók: Keszler Viktor és Szabó Miklós Tájékoztató a Bortörvényről és a Hegyközségi törvényről 2015. január 17. Előadó: Szabó Miklós Fotók: Keszler Viktor és Szabó Miklós A 2004. évi XVIII. Törvény a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról

Részletesebben

71/2008. (VI. 3.) FVM rendelet

71/2008. (VI. 3.) FVM rendelet 71/2008. (VI. 3.) FVM rendelet a szőlőtermelési potenciálra, a szőlőültetvények szerkezetátalakítására és - átállítására vonatkozó szabályozásról szóló 7/2007. (I. 30.) FVM rendelet módosításáról A mezőgazdasági,

Részletesebben

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet 78/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról 2005. november 1-jétől hatályos szöveg A védjegyek és a földrajzi

Részletesebben

SOLTVADKERTI HEGYKÖZSÉG

SOLTVADKERTI HEGYKÖZSÉG SOLTVADKERTI HEGYKÖZSÉG CÍM: 6230 SOLTVADKERT, SZENTHÁROMSÁG U. 11. TEL.: 78/482-560 Email: soltvadkerthegykozseg@mail.com 2016.08.16. Hegyközségek szerepe A hegyközség a magyar szőlő és bortermelés szerveződésének

Részletesebben

Az eredetvédelem aktuális kérdései

Az eredetvédelem aktuális kérdései Az eredetvédelem aktuális kérdései XVI. Szőlészeti, Borászati és Bormarketing Konferencia Lakitelek 2015. január 28. Kókai-Kunné Dr. Szabó Ágnes A bor és a szellemi tulajdonvédelem Szabadalom Növényfajta-oltalom

Részletesebben

38/2013. (V. 24.) VM rendelet Hatályos: 2013.08.02-38/2013. (V. 24.) VM rendelet. a szőlőtermelési potenciálról

38/2013. (V. 24.) VM rendelet Hatályos: 2013.08.02-38/2013. (V. 24.) VM rendelet. a szőlőtermelési potenciálról 38/2013. (V. 24.) VM rendelet Hatályos: 2013.08.02-38/2013. (V. 24.) VM rendelet a szőlőtermelési potenciálról A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 57. (1) bekezdés

Részletesebben

A változásvezetési eljárás megindítására irányuló kérelem adattartalma

A változásvezetési eljárás megindítására irányuló kérelem adattartalma M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 166. szám 21405 1. melléklet a 71/2015. (XI. 3.) FM rendelethez A változásvezetési eljárás megindítására irányuló kérelem adattartalma 1. Az ügyfél azonosítására vonatkozó

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter 38/2013. (V. 24.) VM rendelete a szőlőtermelési potenciálról

A vidékfejlesztési miniszter 38/2013. (V. 24.) VM rendelete a szőlőtermelési potenciálról M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2013. évi 80. szám 51423 A vidékfejlesztési miniszter 38/2013. (V. 24.) VM rendelete a szőlőtermelési potenciálról A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi

Részletesebben

A borpiac közös szervezése A támogatási programról szóló jelentés

A borpiac közös szervezése A támogatási programról szóló jelentés Tagállam: HU Időszak: 2009/2010. A benyújtás időpontja: 2011. március 1. Felülvizsgálat száma: 3 A borpiac közös szervezése A támogatási programról szóló jelentés A. Átfogó értékelés: A nemzeti támogatási

Részletesebben

A szőlő- és borágazat támogatásának és szabályozásának aktuális kérdései

A szőlő- és borágazat támogatásának és szabályozásának aktuális kérdései A szőlő- és borágazat támogatásának és szabályozásának aktuális kérdései szerkezetátalakítás, szőlőtelepítési támogatás, hatósági ügyintézés átalakítása, pályázatok Dr. Sidlovits Diána kertészeti csoportvezető

Részletesebben

94/2004. (VI. 3.) FVM rendelet

94/2004. (VI. 3.) FVM rendelet 94/2004. (VI. 3.) FVM rendelet a szőlő és bor származási bizonyítványok kiadásának rendjéről A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 57. (1) bekezdésének

Részletesebben

I. Az újratelepítési jogok értékesítésének jogszabályi alapja

I. Az újratelepítési jogok értékesítésének jogszabályi alapja A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 179/2012. (XII. 19.) számú KÖZLEMÉNYE a szőlőültetvény újratelepítési jogok telepítési jogtartalékból a 2012/2013. borpiaci év tavaszi időszakában történő értékesítéséről

Részletesebben

A földművelésügyi miniszter 81/2015. (XII. 16.) FM rendelete a borszőlő telepítés és kivágás engedélyezésének és ellenőrzésének eljárási rendjéről

A földművelésügyi miniszter 81/2015. (XII. 16.) FM rendelete a borszőlő telepítés és kivágás engedélyezésének és ellenőrzésének eljárási rendjéről 26306 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 197. szám A földművelésügyi miniszter 81/2015. (XII. 16.) FM rendelete a borszőlő telepítés és kivágás engedélyezésének és ellenőrzésének eljárási rendjéről A

Részletesebben

Mezőgazdasági Szakterület Tájékoztató A szőlőtelepítés új engedélyezési rendszere

Mezőgazdasági Szakterület Tájékoztató A szőlőtelepítés új engedélyezési rendszere 1119 Budapest, Fehérvári út 89-95. www.nak.hu Mezőgazdasági Szakterület Tájékoztató A szőlőtelepítés új engedélyezési rendszere 2016. január 1-jétől lényeges változás következik be a szőlőtelepítések engedélyezésére

Részletesebben

A törvényjavaslat 33. -a az alábbiak szeríni változik : 33. Közfogyasztás céljából forgalomba hozott bort és borpárlatot egyszerűsített kísérőokmármya

A törvényjavaslat 33. -a az alábbiak szeríni változik : 33. Közfogyasztás céljából forgalomba hozott bort és borpárlatot egyszerűsített kísérőokmármya T/6563/66. ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ Módosító javaslat Dr. Szili Katalin Asszonynak, Az Országgyűlés elnökének Budapest Tisztelt Elnök Asszony! A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló T/6563. számú

Részletesebben

RENDTARTÁS VILLÁNYI BORVIDÉK HEGYKÖZSÉGI TANÁCS

RENDTARTÁS VILLÁNYI BORVIDÉK HEGYKÖZSÉGI TANÁCS RENDTARTÁS VILLÁNYI BORVIDÉK HEGYKÖZSÉGI TANÁCS A Villányi Borvidék Hegyközségi Tanácsa a borvidéken működő hegyközségek tevékenységének harmonizálására, valamint az eljárási szabályok közzététele céljából

Részletesebben

Kivágás, telepítés, szerkezetátalakítás, ültetvénykorszerűsítés

Kivágás, telepítés, szerkezetátalakítás, ültetvénykorszerűsítés extra 35. A szőlőtermesztés kérdései Kivágás, telepítés, szerkezetátalakítás, ültetvénykorszerűsítés Bodnár Péter Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, Piaci Támogatások és Külkereskedelmi Intézkedések

Részletesebben

55. Közgazdász Vándorgyűlés Eger, szeptember 7-9.

55. Közgazdász Vándorgyűlés Eger, szeptember 7-9. 55. Közgazdász Vándorgyűlés Eger, 2017. szeptember 7-9. A bor jelene, jövője, nemzetgazdasági jelentősége A hegyközségek helye és szerepe a magyar bor védelmében, minőségének szinten tartásában Tarsoly

Részletesebben

134/2009. (X. 14.) FVM rendelet

134/2009. (X. 14.) FVM rendelet 134/2009. (X. 14.) FVM rendelet a szőlőültetvények szerkezetátalakítására és -átállítására vonatkozó szabályozásról szóló 161/2008. (XII. 18.) FVM rendelet módosításáról A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési,

Részletesebben

A borpiac közös szervezésének reformja A Tanács politikai megállapodása a Bizottság javaslatáról

A borpiac közös szervezésének reformja A Tanács politikai megállapodása a Bizottság javaslatáról A borpiac közös szervezésének reformja A Tanács politikai megállapodása a Bizottság javaslatáról 2007/12/19 A fenntarthatóság három eleme A borágazat fenntarthatósága Gazdasági életképesség Társadalmi

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, szeptember 25. (OR. en)

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, szeptember 25. (OR. en) Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. szeptember 25. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2017/0236 (NLE) 12503/17 ADD 4 JAVASLAT Küldi: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU

Részletesebben

7/2007. (I. 30.) FVM rendelet. Fogalommeghatározások

7/2007. (I. 30.) FVM rendelet. Fogalommeghatározások 1. oldal, összesen: 13 7/2007. (I. 30.) FVM rendelet a szőlőtermelési potenciálra, a szőlőültetvények szerkezetátalakítására és -átállítására vonatkozó szabályozásról A mezőgazdasági és vidékfejlesztési

Részletesebben

A8-0380/3. A vidékfejlesztési programok időtartamának meghosszabbítása

A8-0380/3. A vidékfejlesztési programok időtartamának meghosszabbítása 6.12.2017 A8-0380/3 Módosítás 3 Czesław Adam Siekierski a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság nevében Jelentés A8-0380/2017 Albert Deß A mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén érvényben lévő

Részletesebben

V. A Kormány tagjainak rendeletei

V. A Kormány tagjainak rendeletei M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2017. évi 32. szám 751 V. A Kormány tagjainak rendeletei A földművelésügyi miniszter 9/2017. (III. 6.) FM rendelete a borszőlő telepítésére és kivágására vonatkozó szabályokról

Részletesebben

A Felvidéki borrégió, mint lehetőség

A Felvidéki borrégió, mint lehetőség VI. SzőlészetiBorászati Téliegyetem, Eger 2005. január 2629. A Felvidéki borrégió, mint lehetőség Gál Lajos mb. igazgató FVM Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Eger VI. SzőlészetiBorászati Téliegyetem,

Részletesebben

I. MELLÉKLET. ELNEVEZÉS PDO/PGI-XX-XXXX A kérelem benyújtásának időpontja: XXXX-XX-XX

I. MELLÉKLET. ELNEVEZÉS PDO/PGI-XX-XXXX A kérelem benyújtásának időpontja: XXXX-XX-XX HU I. MELLÉKLET EGYSÉGES DOKUMENTUM ELNEVEZÉS PDO/PGI-XX-XXXX A kérelem benyújtásának időpontja: XXXX-XX-XX 1. BEJEGYZENDŐ ELNEVEZÉS(EK): 2. AZ A HARMADIK ORSZÁG, AMELYHEZ A KÖRÜLHATÁROLT TERÜLET TARTOZIK:

Részletesebben

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 143/2014. (IX. 22.) MVH KÖZLEMÉNYE

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 143/2014. (IX. 22.) MVH KÖZLEMÉNYE A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 143/2014. (IX. 22.) MVH KÖZLEMÉNYE az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból a borászati gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez a 2011. évtől igényelhető

Részletesebben

Soproni Borvidék Hegyközségi Tanácsa 9400 Sopron, Lackner Kristóf u. 48. ( Kristály Üzletház)

Soproni Borvidék Hegyközségi Tanácsa 9400 Sopron, Lackner Kristóf u. 48. ( Kristály Üzletház) RENDTARTÁS Soproni Borvidék Hegyközségi Tanács I. 1. A Hegyközségi Tanács köztestület. A hegyközségi tanács tagjai a hegyközségek egy-egy szőlész-borász küldötte. A hegyközségi tanács tagjai közül elnököt

Részletesebben

Az eredetvédelmi oltalom

Az eredetvédelmi oltalom Az eredetvédelmi oltalom Földrajzi árujelzők 1997 kollektív jog Oltalom: a bejelentés napjától, határozatlan időre Ipari termékek, borok és szeszes italok 2004. október 10-től a mg-i termékek és élelmiszerek

Részletesebben

A szőlő-bor ágazat támogatása végrehajtási tapasztalatok és támogatási lehetőségek 2015-ben

A szőlő-bor ágazat támogatása végrehajtási tapasztalatok és támogatási lehetőségek 2015-ben A szőlő-bor ágazat támogatása végrehajtási tapasztalatok és támogatási lehetőségek 2015-ben Angyal László igazgató Lakitelek, 2015. január 28. TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Ültetvényhez kapcsolódó területalapú

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 8. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 8. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. május 8. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2017/0094 (NLE) 8554/17 AGRI 226 AGRIORG 45 OIV 7 JAVASLAT Küldi: Az átvétel dátuma: 2017. május 8. Címzett: Biz.

Részletesebben

1. oldal, összesen: 12. 2004. évi XVIII. törvény. a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról. I. Fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK.

1. oldal, összesen: 12. 2004. évi XVIII. törvény. a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról. I. Fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. 1. oldal, összesen: 12 A jogszabály mai napon hatályos állapota 2004. évi XVIII. törvény a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról Az Országgyűlés a szőlőtermesztésnek és a borgazdálkodásnak az Európai

Részletesebben

A magyar szőlő és bor helyzete az EU csatlakozás után Sidlovits Diána HNT szakmai referens PhD hallgató CORVINUS Egyetem és ENSA de Montpellier

A magyar szőlő és bor helyzete az EU csatlakozás után Sidlovits Diána HNT szakmai referens PhD hallgató CORVINUS Egyetem és ENSA de Montpellier A magyar szőlő és bor helyzete az EU csatlakozás után Sidlovits Diána HNT szakmai referens PhD hallgató CORVINUS Egyetem és ENSA de Montpellier VI. Szőlészeti és Borászati Téli Egyetem 2005. január 27.

Részletesebben

A Bizottság nyilatkozatai. A vidékfejlesztési programok időtartamának meghosszabbítása /17 ADD 1 (hs)/ms 1 DRI

A Bizottság nyilatkozatai. A vidékfejlesztési programok időtartamának meghosszabbítása /17 ADD 1 (hs)/ms 1 DRI Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. december 12. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0282B (COD) 15577/17 ADD 1 FELJEGYZÉS AZ A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága

Részletesebben

Borvidéki terv. Balatonfelvidéki Borvidék

Borvidéki terv. Balatonfelvidéki Borvidék Borvidéki terv Balatonfelvidéki Borvidék A 2007/2008 borpiaci évtől érvényes borvidéki követelményrendszer a szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállítási támogatásához A Borvidéki terv a Hegyközségekről

Részletesebben

120/2008. (IX. 11.) FVM rendelet

120/2008. (IX. 11.) FVM rendelet 120/2008. (IX. 11.) FVM rendelet a borászati termékek alkoholtartalmának növelésére felhasznált sűrített szőlőmust és finomított szőlőmust-sűrítmény után járó támogatás igénybevételének feltételeiről A

Részletesebben

A szőlő szerkezetátalakítás és -átállítási támogatás felhasználása 2016

A szőlő szerkezetátalakítás és -átállítási támogatás felhasználása 2016 A szőlő szerkezetátalakítás és -átállítási támogatás felhasználása 2016 Angyal László igazgató Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Piaci Támogatások és Külkereskedelmi Intézkedések Igazgatósága Kiskőrös,

Részletesebben

T/6563/65. Tisztelt Elnök Asszony!

T/6563/65. Tisztelt Elnök Asszony! T/6563/65. ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ Módosító javaslat Dr. Szili Katalin Asszonynak, Az Országgyűlés elnökének Budapest Tisztelt Elnök Asszony! A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló T/6563. számú

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... VÉGREHAJTÁSI RENDELETE ( )

A BIZOTTSÁG (EU).../... VÉGREHAJTÁSI RENDELETE ( ) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.5.28. C(2018) 3120 final A BIZOTTSÁG (EU).../... VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2018.5.28.) a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU európai

Részletesebben

T/4856. számú. törvényjavaslat. a szőlő- és bortermeléssel kapcsolatos egyes törvények módosításáról

T/4856. számú. törvényjavaslat. a szőlő- és bortermeléssel kapcsolatos egyes törvények módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/4856. számú törvényjavaslat a szőlő- és bortermeléssel kapcsolatos egyes törvények módosításáról Előadó: Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Budapest, 2015. május 2015.

Részletesebben

Támogatási lehetőségek 2015-ben a borgazdaságban, munka kapcsolat az MVH és a HNT között

Támogatási lehetőségek 2015-ben a borgazdaságban, munka kapcsolat az MVH és a HNT között Támogatási lehetőségek 2015-ben a borgazdaságban, munka kapcsolat az MVH és a HNT között Horváthné Laki Tímea osztályvezető Eger, 2015. január 21. TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Ültetvényhez kapcsolódó területalapú

Részletesebben

A borpiac közös szervezése A támogatási programról szóló jelentés. Tagállam: Magyarország (HU) A benyújtás időpontja: február 27.

A borpiac közös szervezése A támogatási programról szóló jelentés. Tagállam: Magyarország (HU) A benyújtás időpontja: február 27. A borpiac közös szervezése A támogatási programról szóló jelentés Tagállam: Magyarország (HU) Időszak: 2013-2014. (2014-2018. pénzügyi évek) A. Átfogó értékelés: A benyújtás időpontja: 2015. február 27.

Részletesebben

Borvidéki terv. Szekszárd Borvidék

Borvidéki terv. Szekszárd Borvidék Borvidéki terv Szekszárd Borvidék A 2007/2008 borpiaci évtől érvényes borvidéki követelményrendszer a szőlő szerkezetátalakítási és átállítási támogatásához A Borvidéki terv a Hegyközségekről szóló 1994.

Részletesebben

AZ EGRI BORVIDÉK HEGYKÖZSÉGI TANÁCSÁNAK RENDTARTÁSA

AZ EGRI BORVIDÉK HEGYKÖZSÉGI TANÁCSÁNAK RENDTARTÁSA AZ EGRI BORVIDÉK HEGYKÖZSÉGI TANÁCSÁNAK RENDTARTÁSA Az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsa a borvidéken működő hegyközségek tevékenységének harmonizálására, valamint az eljárási szabályok közzététele céljából

Részletesebben

Az eredetvédelem szerepe és jelentősége. TERRA MADRE 2014. december 9. Kókai Kunné Dr. Szabó Ágnes

Az eredetvédelem szerepe és jelentősége. TERRA MADRE 2014. december 9. Kókai Kunné Dr. Szabó Ágnes Az eredetvédelem szerepe és jelentősége TERRA MADRE 2014. december 9. Kókai Kunné Dr. Szabó Ágnes TERRA MADRE Slow Food (komótos étkezés) (1986) Biológiai Sokféleség Egyezmény A tagállamok nemzeti jogalkotásukban

Részletesebben

V. A Kormány tagjainak rendeletei

V. A Kormány tagjainak rendeletei M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 146. szám 20285 V. A Kormány tagjainak rendeletei A földművelésügyi miniszter 60/2015. (X. 8.) FM rendelete a szőlészeti és a borászati adatszolgáltatás, valamint a

Részletesebben

Világtendenciák (szőlő-bor ágazat)

Világtendenciák (szőlő-bor ágazat) Világtendenciák (szőlő-bor ágazat) SZŐLŐTERMESZTÉS 1 A szőlőterület változása A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé 80-as évek elejétől: túltermelési válság

Részletesebben

71/2007. (IV. 14.) Korm. rendelet a fás szárú energetikai ültetvényekről

71/2007. (IV. 14.) Korm. rendelet a fás szárú energetikai ültetvényekről http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a0700071.kor HATÁLYOS: 2009.01.25. 71/2007. (IV. 14.) Korm. rendelet a fás szárú energetikai ültetvényekről A Kormány az Alkotmány 35. -ának (2) bekezdésében

Részletesebben

124/2007. (V. 31.) Korm. rendelet

124/2007. (V. 31.) Korm. rendelet 124/2007. (V. 31.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára és a termékek ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról A védjegyek és a földrajzi árujelzők

Részletesebben

LEHETŐSÉG A MAGYAR BOROK PIACI SIKERÉNEK NÖVELÉSÉRE

LEHETŐSÉG A MAGYAR BOROK PIACI SIKERÉNEK NÖVELÉSÉRE 1 LEHETŐSÉG A MAGYAR BOROK PIACI SIKERÉNEK NÖVELÉSÉRE Tájékoztató az EU új Borpiaci Rendtartásának életbe lépésével változó eredetvédelmi és földrajzi névhasználati lehetőségekről és kötelezettségekről

Részletesebben

Az eredetvédelem jelentősége, kreatív védelem, védjegyek és földrajzi árujelzők Eredetvédelmi Országjárás Egri Fórum

Az eredetvédelem jelentősége, kreatív védelem, védjegyek és földrajzi árujelzők Eredetvédelmi Országjárás Egri Fórum Az eredetvédelem jelentősége, kreatív védelem, védjegyek és földrajzi árujelzők Eredetvédelmi Országjárás Egri Fórum Eger, 2017. április 13. Szép Erika SZTNH Miért jó, ha van védjegyem kapcsolatteremtő,

Részletesebben

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 14. szám 3663

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 14. szám 3663 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 14. szám 3663 A vidékfejlesztési miniszter 13/2011. (II. 18.) VM rendelete a szõlõültetvények szerkezetátalakítására és -átállítására vonatkozó szabályozásról szóló

Részletesebben

Magyar Államkincstár 21/2017. (III. 17.) számú KÖZLEMÉNYE

Magyar Államkincstár 21/2017. (III. 17.) számú KÖZLEMÉNYE Magyar Államkincstár 21/2017. (III. 17.) számú KÖZLEMÉNYE a szőlőültetvények szerkezetátalakításához és -átállításához a 2012/2013 borpiaci évtől igényelhető támogatás feltételeiről szóló 142/2012. (XII.

Részletesebben

Segédlet. Általános tudnivalók

Segédlet. Általános tudnivalók Segédlet az árutermő, törzs- és kísérleti borszőlőültetvény telepítési-, pótlási-, illetve fajtaváltásiengedély kérelemhez kapcsolódó a 37/2012. (III. 8.) MVH Közleményben rendszeresített, a 178/2012.

Részletesebben

Szabályzat. Tokaj eredetmegjelölés használat engedélyezéséről a borászati terméknek nem minősülő, szőlőt vagy bort tartalmazó terméken

Szabályzat. Tokaj eredetmegjelölés használat engedélyezéséről a borászati terméknek nem minősülő, szőlőt vagy bort tartalmazó terméken Szabályzat Tokaj eredetmegjelölés használat engedélyezéséről a borászati terméknek nem minősülő, szőlőt vagy bort tartalmazó terméken 1 Preambulum: A szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló 2004.

Részletesebben

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV. (2006), pp. 511-456

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV. (2006), pp. 511-456 Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV. (2006), pp. 511-456 A TERMŐFÖLDEK TÖRVÉNYES ELŐVÁSÁRLÁSI JOGÁNAK ALAKULÁSÁRÓL, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A RENDSZERVÁLTÁS UTÁNI JOGFEJLŐDÉSRE SZILÁGYI JÁNOS

Részletesebben

Magyar joganyagok - 59/2017. (XII. 18.) FM rendelet - a szőlészeti és a borászati adat 2. oldal Értékesítési jelentés a forgalomba hozott borokról Bor

Magyar joganyagok - 59/2017. (XII. 18.) FM rendelet - a szőlészeti és a borászati adat 2. oldal Értékesítési jelentés a forgalomba hozott borokról Bor Magyar joganyagok - 59/2017. (XII. 18.) FM rendelet - a szőlészeti és a borászati adat 1. oldal 59/2017. (XII. 18.) FM rendelet a szőlészeti és a borászati adatszolgáltatás, valamint a származási bizonyítványok

Részletesebben

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 91/2005. (VIII. 18.) MVH KÖZLEMÉNYE

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 91/2005. (VIII. 18.) MVH KÖZLEMÉNYE A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 91/2005. (VIII. 18.) MVH KÖZLEMÉNYE a szőlőterületek szerkezet-átalakítási és átállítási támogatásának feltételeiről I. A szerkezet-átalakítási és átállítási

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 19. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 19. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. május 19. (OR. en) 9533/17 AGRI 281 AGRIORG 51 DELACT 86 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2017. május 19. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az Európai Bizottság főtitkára

Részletesebben

Budapest, október

Budapest, október MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/12730. számú törvényjavaslat a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény és a hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény módosításáról Előadó:

Részletesebben

V. A Kormány tagjainak rendeletei

V. A Kormány tagjainak rendeletei M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2016. évi 198. szám 81705 V. A Kormány tagjainak rendeletei A földművelésügyi miniszter 80/2016. (XII. 13.) FM rendelete az egyes agrárgazdasági tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

Részletesebben

Az eredetvédelem aktuális kérdései a borjogban, különös tekintettel az Egri borvidékre

Az eredetvédelem aktuális kérdései a borjogban, különös tekintettel az Egri borvidékre Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Agrár- és Munkajogi Tanszék Az eredetvédelem aktuális kérdései a borjogban, különös tekintettel az Egri borvidékre Konzulens: Dr. Szilágyi János Ede, egyetemi

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ. az 1/2018. (II. 1.) FM rendelet szerinti SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI TÁMOGATÁSRÓL

ÖSSZEFOGLALÓ. az 1/2018. (II. 1.) FM rendelet szerinti SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI TÁMOGATÁSRÓL ÖSSZEFOGLALÓ az 1/2018. (II. 1.) FM rendelet szerinti SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI TÁMOGATÁSRÓL (a 2018 novemberében hatályos szabályozás alapján) Figyelem! Ez az Összefoglaló bemutatja a szerkezetátalakítási

Részletesebben

Földrajzi árujelzők szabályozása

Földrajzi árujelzők szabályozása Földrajzi árujelzők szabályozása a multilaterális nemzetközi megállapodásokban, különös tekintettel a TRIPS Megállapodásra SZILÁGYI JÁNOS EDE unkám írásakor az Európai Közösség joganyagában fontos változások

Részletesebben

OSS szoftverek használta a VINGIS rendszer kialakításában

OSS szoftverek használta a VINGIS rendszer kialakításában OSS szoftverek használta a VINGIS rendszer kialakításában Előnyök hátrányok felhasználási tapasztalatok Dr. Molnár Attila (Földmérési és Távérzékelési Intézet) A VINGIS rendszer célja 1. Az EU tagságunkból

Részletesebben

A SZEKSZÁRDI BORVIDÉK HEGYKÖZSÉGI TANÁCSÁNAK RENDTARTÁSA től

A SZEKSZÁRDI BORVIDÉK HEGYKÖZSÉGI TANÁCSÁNAK RENDTARTÁSA től A SZEKSZÁRDI BORVIDÉK HEGYKÖZSÉGI TANÁCSÁNAK RENDTARTÁSA 2013.01.07-től A Szekszárdi Borvidék Hegyközségi Tanácsa a borvidéken működő hegyközségek tevékenységének harmonizálása, valamint az eljárási szabályok

Részletesebben

Az EU közös agrárpolitikája 2014-től

Az EU közös agrárpolitikája 2014-től Popp József Az EU közös agrárpolitikája 2014-től IMPRESSZUM Szerző: Dr. Popp József egyetemi tanár, Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar Lektor: Dr. Púpos Tibor egyetemi tanár,

Részletesebben

A TANÁCS 1999. május 17-i 1493/1999/EK RENDELETE a borpiac közös szervezéséről

A TANÁCS 1999. május 17-i 1493/1999/EK RENDELETE a borpiac közös szervezéséről A TANÁCS 1999. május 17-i 1493/1999/EK RENDELETE a borpiac közös szervezéséről AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 36. és 37. cikkére, tekintettel

Részletesebben

A szerkezetátalakítási programban bekövetkezett változások Sztanev Bertalan

A szerkezetátalakítási programban bekövetkezett változások Sztanev Bertalan A szerkezetátalakítási programban bekövetkezett változások Sztanev Bertalan osztályvezető Földművelésügyi Minisztérium Eredetvédelmi Főosztály Szőlő-bor Termékpálya Osztály Duna borrégiós borverseny, Baja,

Részletesebben

Támogatási lehetőségek 2016-ban a szőlő és borgazdaságban

Támogatási lehetőségek 2016-ban a szőlő és borgazdaságban Támogatási lehetőségek 2016-ban a szőlő és borgazdaságban Angyal László igazgató Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Piaci Támogatások és Külkereskedelmi Intézkedések Igazgatósága Eger, 2016. február

Részletesebben

Az alkoholtartalom-növelésre, az édesítésre, a savtartalom-növelésre és a savtompításra vonatkozó új Európai Uniós elıírások

Az alkoholtartalom-növelésre, az édesítésre, a savtartalom-növelésre és a savtompításra vonatkozó új Európai Uniós elıírások Az alkoholtartalom-növelésre, az édesítésre, a savtartalom-növelésre és a savtompításra vonatkozó új Európai Uniós elıírások A közös borpiaci szabályozás második ütemében, 2009. augusztus 1-tıl léptek

Részletesebben

hozatal előtt legalább két évig, ebből legalább egy évig fahordóban érlelt tokaji borkülönlegesség, amely jellegzetes érlelési illattal és zamattal re

hozatal előtt legalább két évig, ebből legalább egy évig fahordóban érlelt tokaji borkülönlegesség, amely jellegzetes érlelési illattal és zamattal re T/6563/67. ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ Módosító javaslat Dr. Szili Katalin Asszonynak, Az Országgyűlés elnökének Budapest Tisztelt Elnök Asszony! A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló T/6563. számú

Részletesebben

2004. évi XVIII. törvény

2004. évi XVIII. törvény 2004. évi XVIII. törvény a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról Az Országgyűlés a szőlőtermesztésnek és a borgazdálkodásnak az Európai Unió jogrendszerébe illeszkedő, nemzeti hatáskörbe tartozó szabályozása

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.5.23. COM(2016) 280 final ANNEX 2 MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió nevében az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergiaközösség,

Részletesebben

Az eredetvédelem jelentősége, kreatív védelem, védjegyek és földrajzi árujelzők Eredetvédelmi Országjárás Miskolci Fórum

Az eredetvédelem jelentősége, kreatív védelem, védjegyek és földrajzi árujelzők Eredetvédelmi Országjárás Miskolci Fórum Az eredetvédelem jelentősége, kreatív védelem, védjegyek és földrajzi árujelzők Eredetvédelmi Országjárás Miskolci Fórum Miskolc, 2017. május 12. Dr. Kiss Gabriella SZTNH Miért jó, ha van védjegyem kapcsolatteremtő,

Részletesebben

Pontytenyésztési program de minimis támogatása Útmutató adminisztrációs hiányosságok miatt elutasított kérelmek ismételt benyújtásához

Pontytenyésztési program de minimis támogatása Útmutató adminisztrációs hiányosságok miatt elutasított kérelmek ismételt benyújtásához Pontytenyésztési program de minimis támogatása Útmutató adminisztrációs hiányosságok miatt elutasított kérelmek ismételt benyújtásához Előzmények A minőségi pontytenyésztési programban való részvétel csekély

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Tisztelt Termelő!

TÁJÉKOZTATÓ. Tisztelt Termelő! TÁJÉKOZTATÓ Tisztelt Termelő! A 2018-as szürettel kapcsolatban a hatályos jogszabályok, valamint a 2018-as évben alkalmazandó termékleírás tükrében az alábbiakról tájékoztatjuk: A HNT piacszervezési intézkedésével

Részletesebben

A TÁRGYALÁSRA KÉSZÍTETT JELENTÉS *

A TÁRGYALÁSRA KÉSZÍTETT JELENTÉS * A TÁRGYALÁSRA KÉSZÍTETT JELENTÉS * A borok oltalom alatt álló eredetmegjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek nyilvántartása (E-Bacchus) Származási országként a Szlovák Köztársaság megjelölésével a»tokajská

Részletesebben

A pálinka jogi szabályozása. Dull Péter Vidékfejlesztési Minisztérium Pálinka Nemzeti Tanács titkár

A pálinka jogi szabályozása. Dull Péter Vidékfejlesztési Minisztérium Pálinka Nemzeti Tanács titkár A pálinka jogi szabályozása Dull Péter Vidékfejlesztési Minisztérium Pálinka Nemzeti Tanács titkár A pálinka és a törkölypálinka útja a hungarikummá nyilvánításig A pálinkás társadalom már az 1990-es években

Részletesebben

SZŐLŐTELEPÍTÉS, KIVÁGÁS, SZERKEZET- ÁTALAKÍTÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

SZŐLŐTELEPÍTÉS, KIVÁGÁS, SZERKEZET- ÁTALAKÍTÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI SZŐLŐTELEPÍTÉS, KIVÁGÁS, SZERKEZET- ÁTALAKÍTÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Bodnár Péter osztályvezető Budapest, 2013. február 26. MAGYAR NEMZETI BORÍTÉK 1. (ezer ) Intézkedés 2008/09 2009/10 2010/11 2011/12 2012/13

Részletesebben

26/2008. (III. 7.) FVM rendelet

26/2008. (III. 7.) FVM rendelet 1 26/2008. (III. 7.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kertészeti gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről A mezőgazdasági,

Részletesebben

A formanyomtatvány kitöltésekor a szögletes zárójelben szereplő szöveget el kell hagyni.

A formanyomtatvány kitöltésekor a szögletes zárójelben szereplő szöveget el kell hagyni. MELLÉKLETEK 1 I. MELLÉKLET A formanyomtatvány kitöltésekor a szögletes zárójelben szereplő szöveget el kell hagyni. EGYSÉGES DOKUMENTUM A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és

Részletesebben

Hivatkozási szám a TAB ülésén: 1. (T/18567.) Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága. A bizottság kormánypárti tagjainak javaslata.

Hivatkozási szám a TAB ülésén: 1. (T/18567.) Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága. A bizottság kormánypárti tagjainak javaslata. Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága Hivatkozási szám a TAB ülésén: 1. (T/18567.) A bizottság kormánypárti tagjainak javaslata. Javaslat módosítási szándék megfogalmazásához a Törvényalkotási bizottság

Részletesebben

Az eredetvédelem jelentősége, kreatív védelem, védjegyek és földrajzi árujelzők Eredetvédelmi Országjárás Helvéciai Fórum

Az eredetvédelem jelentősége, kreatív védelem, védjegyek és földrajzi árujelzők Eredetvédelmi Országjárás Helvéciai Fórum Az eredetvédelem jelentősége, kreatív védelem, védjegyek és földrajzi árujelzők Eredetvédelmi Országjárás Helvéciai Fórum Helvécia, 2017. április 24. Rabné dr. Molnár Mónika SZTNH A termékhez/szolgáltatáshoz

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

A nem EU-állampolgárok magyarországi ingatlanszerzéséről

A nem EU-állampolgárok magyarországi ingatlanszerzéséről A nem EU-állampolgárok magyarországi ingatlanszerzéséről Azok a külföldi természetes személyek, akik valamely Európai Unión kívüli állam polgárai, illetve azok a jogi személyek, amelyek valamely Európai

Részletesebben

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 4/1992. (II. 11.) önkormányzati rendelete Az Eger város nevének, címerének és zászlajának használatáról

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 4/1992. (II. 11.) önkormányzati rendelete Az Eger város nevének, címerének és zászlajának használatáról Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 4/1992. (II. 11.) önkormányzati rendelete Az Eger város nevének, címerének és zászlajának használatáról Módosította: 33/2006. (IX.01.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2007. ( ) FVM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kedvezőtlen adottságú területeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs

Részletesebben

A VINGIS rendszer kialakításának tapasztalatai. Katona Zoltán

A VINGIS rendszer kialakításának tapasztalatai. Katona Zoltán A VINGIS rendszer kialakításának tapasztalatai Katona Zoltán 2015.01.21. A VINGIS rendszer célja 1. Az EU tagságunkból adódó kötelezettségek teljesítése, a közös agrárpolitika érvényesítésének kiszolgálása,

Részletesebben

AGRÁRJOG II. KOLLOKVIUMI KÉRDÉSEK. 2. Mely jogok tekintetében konstitutív hatályú az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés? (6 pont)

AGRÁRJOG II. KOLLOKVIUMI KÉRDÉSEK. 2. Mely jogok tekintetében konstitutív hatályú az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés? (6 pont) Ingatlan-nyilvántartás AGRÁRJOG II. KOLLOKVIUMI KÉRDÉSEK 1. Melyek az ingatlan-nyilvántartás alapelvei? (6 2. Mely jogok tekintetében konstitutív hatályú az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés? (6 3. Soroljon

Részletesebben

A fajta szerepe a borvidéki stratégia és arculat kialakításában

A fajta szerepe a borvidéki stratégia és arculat kialakításában Szabó Attila Keresztes József A fajta szerepe a borvidéki stratégia és arculat kialakításában III. Generosa Szakmai Nap Kecskemét, 2016. május 10. A fajta helye a szőlő- és bortermelésben fajtafogalom

Részletesebben

12/2006. (II. 3.) FVM rendelet. a Nagy-Somlói borvidék védett eredetű borairól. A védett eredetű borok. A szőlő származási helye. Szőlőfajta-használat

12/2006. (II. 3.) FVM rendelet. a Nagy-Somlói borvidék védett eredetű borairól. A védett eredetű borok. A szőlő származási helye. Szőlőfajta-használat 12/2006. (II. 3.) FVM rendelet a Nagy-Somlói borvidék védett eredetű borairól A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 57. -a (1) bekezdésének g) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 7/2016. (II. 4.) számú KÖZLEMÉNYE

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 7/2016. (II. 4.) számú KÖZLEMÉNYE A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 7/2016. (II. 4.) számú KÖZLEMÉNYE a csekély összegű támogatások igénybevételéhez kapcsolódó egy és ugyanazon vállalkozás minőségről, valamint az alkalmazott

Részletesebben

Szôlészet-borászat. Szôlészeti-borászati szabályozás az Európai Unióban. Az EU borpiaci helyzete. Bevezetés. A szôlô-borágazat az EU-ban

Szôlészet-borászat. Szôlészeti-borászati szabályozás az Európai Unióban. Az EU borpiaci helyzete. Bevezetés. A szôlô-borágazat az EU-ban Szôlészeti-borászati szabályozás az Európai Unióban Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Szôlészet-borászat Bevezetés E kiadvány célja az EU szôlészeti-borászati szabályozásának bemutatása.

Részletesebben

158/2009. (VII. 30.) Korm. rendelet

158/2009. (VII. 30.) Korm. rendelet 158/2009. (VII. 30.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmára irányuló eljárásról és a termékek ellenőrzéséről A Kormány a

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.9.17. COM(2013) 633 final 2013/0312 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA az Egyesült Királyságnak a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv

Részletesebben