A L A P S Z A B Á L Y

Átírás

1 A L A P S Z A B Á L Y I. A kamara jgi frmája, neve és székhelye 1. A kamara az egyesülési jgról, a közhasznú jgállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támgatásáról alkttt évi CLXXV. törvényben fglalt követelményeknek megfelelően, valamint a Plgári Törvénykönyv alapján működő önálló jgi személyiséggel rendelkező közhasznú társadalmi szervezet, amely érdekvédelmi, érdekképviseleti, érdekegyeztetési és gazdasági feladatkat lát el a magyar-kínai nemzetközi gazdasági kapcslatk terén. 2. Az egyesület neve: Magyarul: Rövidített neve: ChinaCham Hungary Magyar-Kínai Gazdasági Kamara ChinaCham Magyar-Kínai Gazdasági Kamara A kamara elnevezés használata az évi CXXI. tv. 43 (1)-(2) bekezdésein alapul. 3. A kamara székhelye: 1152 Budapest, Szentmihályi út A jelen egyesületet az alapítók határzatlan időre hzták létre. II. A kamara célja és feladata a BAZ Megyei Agrárkamara alapító Alapszabálya III. fejezetének megfelelően 1. A gazdasági tevékenységet flytatók általáns, együttes érdekeinek érvényesítése (érdekképviselet). [BAZ Megyei Agrárkamara alapító Alapszabálya III. fejezet preambulum] 2. Közreműködés területfejlesztési kncepciók és prgramk kidlgzásában és végrehajtásában. [BAZ Megyei Agrárkamara alapító Alapszabálya III. fejezet 1.a. pnt] 3. Megszervezi az (agrár)vállalkzók képzését, tvábbképzését. [BAZ Megyei Agrárkamara alapító Alapszabálya III. fejezet 1.g. pnt] 4. Részt vesz a külföldi irányultságú gazdasági tájékztató munkában, tagjai tevékenységéhez kapcslódó vásárkat, kiállításkat, knferenciákat és más rendezvényeket szervez. [BAZ Megyei Agrárkamara alapító Alapszabálya III. fejezet 1. i. és 1. j. pnt] 5. Tájékztatást ad tagjainak a gazdasággal összefüggő magyar és külföldi jgszabálykról, gazdaságplitikai döntésekről, előmzdítja a gazdasági együttműködés fejlődését. [BAZ Megyei Agrárkamara alapító Alapszabálya III. fejezet 1. k. pnt] 6. Tagjai üzleti döntéseinek megalapzásáhz pénzügyi, marketing, jgi és egyéb piaci infrmációt nyújt, aktuális híreket és infrmációs anyagkat tartalmazó kamarai kiadványt jelentet meg. [BAZ Megyei Agrárkamara alapító Alapszabálya III. fejezet 1. l. és 1.. pnt]

2 III. A kamara tevékenységi köre A kamara tevékenysége A kamara közhasznú tevékenysége: a magyar-kínai kulturális, ktatási, tudmánys és sprtkapcslatk fejlesztése. A kamara közhasznú tevékenységei az alábbi, állami közfeladatk teljesítését segíti elő: tudmánys tevékenység, kutatás (2004. évi CXXXIV. tv.); nevelés és ktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés; kulturális tevékenység (1993. évi LXXIX tv.),; kulturális örökség megóvása (2001. évi LXIV. tv.) ; sprt (a sprtól szóló évi I. tv.). A kamara nyilvánsan meghirdetett pályázatk, ösztöndíjak, illetve támgatásk útján biztsítja, hgy fent meghatárztt közhasznú szlgáltatásaiból tagjain kívül más is részesülhessen. 1. A kamara tevékenysége a Magyar Köztársaság egész területére és külföldre is kiterjed. 2. A kamara deklarálja, hgy az alapító kamara tevékenységéhez kapcslódva a jelen Alapszabályban megfgalmaztt célk megvalósításáhz szükséges, a kamarai feladatkkal összefüggő tevékenységet végez és csak ezekhez kapcslódóan ill. kivételesen flytat gazdasági-vállalkzási tevékenységet. 3. A kamara tevékenységének területei, működési köre: a. A tagk, az érdeklődő gazdasági társaságk és magánszemélyek tájékztatása a magyar-kínai gazdasági kapcslatkkal összefüggő kérdésekről elektrnikus infrmációs eszközök, kiadványk útján. b. Szakmai knzultációk, bemutatók, előadásk, vitafórumk, üzletemberek találkzóinak megszervezése. c. A tagk gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi érdekeinek képviselete az illetékes szervek, valamint a szakmai, plitikai és társadalmi szervezetek előtt. d. Viták, knfliktusk felldásában történő segítségnyújtás. e. Rendszeres kapcslattartás magyar, kínai, és vegyes alapítású, valamint egyéb nemzetközi kamarákkal. f. Szakmai rendezvényszlgáltatás, szaktanácsadás, szakmai videfilmek és szakmai kiadványk kölcsönzése és árusítása. g. A magyar-kínai kulturális, ktatási, tudmánys és sprtkapcslatk fejlesztésének elősegítése. 4. A kamara közvetlen plitikai tevékenységet nem fejt ki, szervezete pártktól független és azknak anyagi támgatást nem nyújt. IV. A kamara tagsága A kamara egyik alapító tagja a Brsd-Abaúj-Zemplén Megyei Agrárkamara. 1. A kamara tagja lehet bármely természetes személy, tvábbá jgi személyek, illetve jgi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságk, amelyek/akik a magyar-kínai gazdasági 2

3 kapcslatkban érdekeltek és a jelen Alapszabályt magukra nézve kötelezőnek ismerik el, valamint vállalják a tagdíj fizetését. 2. A kamara tagjai srába történő belépés az alapításkr a jelenléti ív aláírásával, ezt követően az elnökséghez intézett írásbeli nyilatkzattal történik, amelyben jelentkező a belépési szándékáról nyilatkzik, és arról, hgy a jelen Alapszabályt magára nézve kötelezőnek ismeri el, a tagdíj fizetését vállalja. A belépés az elnökség jóváhagyásával válik érvényessé. A felvételről vagy elutasításról az Elnökség a belépni szándékzót tájékztatja. Az Elnökség elutasító határzata ellen az Etikai Bizttsághz lehet fellebbezni. 3. A tagk évente meghatárztt összegű éves tagdíjat fizetnek. Kínai bejegyzésű (székhelyű), magyarrszági fiókteleppel, vegyesvállalattal nem rendelkező jgi személyiségű tagk éves tagdíja 0 Ft, e cégek az alapszabály IV/5. pntja szerint támgatást nyújtanak. 4. Az éves tagdíj befizetésének határideje minden év május 31. napja, az alakulás évében, tvábbá évközi belépéskr a belépést követő 30. nap. A tagdíj a belépés évében az éves tagdíj időaránys része, beleértve a belépés hónapját is. 5. A kamara tevékenységének támgatására a tagk saját belátásuk szerint támgatást is fizethetnek. 6. A tagság frmái: a) rendes tag: aa. Egyéni tag (természetes személy) ab. Intézményi tag (gazdálkdó szervezet) ac. Kiemelt intézményi tag b) pártló tag A Kamara pártló tagjai lehetnek jgi és természetes személyek, akik elfgadják a Kamara célkitűzéseit, Alapszabályát és egyéb szabályzatait, valamint befizetik az éves tagdíjat. A Kamarába való felvételt a jelentkezőnek írásban az Elnökségnél kell kérnie. A pártló tag tagdíja a rendes tagk évente megállapíttt tagdíjának 50 %-a. c) tiszteletbeli tag Tiszteletbeli taggá választhatók azk a hazai és külföldi személyek, akik eddigi szakmai tevékenységük alapján előmzdítói lehetnek a Kamara tevékenységének, célkitűzései megvalósításának. A tiszteletbeli tagk választásáról a Kamara Elnöksége dönt. A tiszteletbeli tagk tagdíjfizetés nélkül részesülnek a tagsággal járó szlgáltatáskban és tanácskzási jggal vehetnek részt a Kamara közgyűlésén és egyéb rendezvényein. V. A tagk jgai 1. A kamara tagjai jgaikat személyesen gyakrlják, kivéve a jgi személyeket, akik a képviseleti jggal felruháztt személyek által, illetve meghatalmazással igazlt képviselők útján képviseltethetik magukat. A jgk gyakrlásának előfeltétele az, hgy a tag a jelen Alapszabályt betartsa és az esedékes tagdíjat befizesse. 3

4 2. A rendes tagk jgsultak: Természetes személy, egyéni vállalkzó: Részt vehet - a kamara magyarrszági díjmentes rendezvényein, - a kamara, vagy kamarával együttműködő más szervezet által részvételi díjjal szervezett rendezvényen a ChinaCham tagja részére biztsíttt kedvezményes díjjal A kamara kiadványait díjmentesen megkapja, A kamara külföldi rendezvényein a kamarai tagk számára meghirdetett feltételekkel vehet részt a közgyűlésen részt venni, indítványt előterjeszteni és szavazati jgt gyakrlni, a tisztségviselésre jelölést elfgadni, megválasztás esetén tisztséget viselni, illetve választási jgt gyakrlni, a kamara szlgáltatásait igénybe venni, rendezvényein részt venni, a kamara tevékenységi körébe tartzó bármely ügyről felvilágsítást kérni, az egyesület valamely szervének törvénysértő határzatát megtámadni. Jgi személy Részt vehet - a kamara magyarrszági díjmentes rendezvényein, - a kamara, vagy kamarával együttműködő más szervezet által részvételi díjjal szervezett rendezvényen a ChinaCham tagja részére biztsíttt kedvezményes díjjal A kamara kiadványait díjmentesen megkapja A kamara külföldi rendezvényein a kamarai tagk számára meghirdetett feltételekkel vehet részt a tisztségviselésre jelölést elfgadni, megválasztás esetén tisztséget viselni, illetve választási jgt gyakrlni, A kamara hnlapján ingyenesen egy hirdetést elhelyezhet Jgsult évente ellenszlgáltatás mentesen 1 db, a külföldiek beutazásáról és tartózkdásáról szóló évi II. törvény 25 -ban meghatárztt meghívólevél kiállítását kezdeményezni a kamara elnökénél. 3. A pártló és tiszteletbeli tagk jgai megegyeznek a rendes tagkéval, kivéve az aktív és passzív választójgt, és a rendes tagsággal járó kedvezményeket, melyek őket nem illetik meg. VI. A tagk kötelezettségei 4

5 1. A tagk kötelesek: a kamara célját támgatni és munkájában részt venni, az Alapszabályt és a közgyűlési határzatkat betartani, az ajánláskat figyelembe venni, a kamara működéséhez szükséges infrmációkat rendelkezésre bcsátani, a kamara tagjaitól, a kamarától, vagy annak közvetítésével érkezett üzleti és egyéb titkkat megőrizni, az általánsan elfgadtt etikai nrmákat betartani, az éves tagdíjat az Alapszabály szerinti határidőben és a közgyűlés által meghatárztt mértékben befizetni. VII. A tagsági jgviszny megszűnése A tagsági jgviszny megszűnik a. a tag halálával, jgi személy, szervezet esetén jgutód nélküli megszűnésével, b. kilépéssel, ha a tag kilépési szándékát írásban bejelenti az elnökségnek. A kilépési szándékról a tagnak az Elnökséget írásban kell értesítenie. A kilépést a tagsági év végét legalább egy hónappal megelőzőleg kell bejelenteni. A tagsági viszny - a bejelentés alapján - az év végén szűnik meg. c. Az elnökség által meghztt törlő határzattal, ha a tag a tagdíjfizetési kötelezettségének az Alapszabályban rögzített határidőtől számíttt hat hónapn belül, az írásbeli felszólítás és a tagsági jgviszny, törléssel történő megszüntetésére való figyelmeztetés ellenére sem tesz eleget. A törlő határzat érvényességéhez a titksan lebnylíttt szavazásn a jelenlévő elnökségi tagk szavazatainak legalább 2/3-a szükséges. d. az elnökség által elhatárztt kizárással, amelyre csak abban az esetben kerülhet sr, ha a tag veszélyezteti a kamara érdekeit, vagy az Alapszabályt súlysan megszegi. A kizárásról az elnökség határzattal dönt. A határzat érvényességéhez - a titksan lebnylíttt szavazásn a jelenlévő elnökségi tagk szavazatainak legalább 2/3-a szükséges. e. jgerős büntető határzat esetén kizárással, a tag önkéntes kilépése hiányában A törléssel, vagy kizárással történő tagsági jgviszny megszüntetésével kapcslatban az elnökség határzatt hz. A határzathzatalt megelőzően lehetőséget kell biztsítani az érintett tag számára, hgy előadja védekezését. Az érintett tag a számára sérelmes határzat ellen, a határzat kézhezvétele után srn következő közgyűléshez fellebbezéssel élhet, melynek halasztó hatálya van. VIII. A kamara szervezete A kamara szervezetei: 1. a közgyűlés 2. az elnökség 5

6 3. a felügyelő bizttság 4. tagzatk 5. munkacsprtk 1. A közgyűlés a. A kamara legfőbb szerve a közgyűlés, amely a tagk összességéből áll. b. A közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni. c. A közgyűlést az elnökség hívja össze. A közgyűlést össze kell hívni akkr is, ha azt a bíróság elrendeli, vagy a tagk egyharmada azt k és cél megjelölésével indítványzza. d. A tagknak a közgyűlésre szóló meghívót és napirendet írásban vagy elektrnikus útn (fax, ) kell megküldeni ly módn, hgy azt legalább 8 (nylc) nappal a közgyűlés előtt kézhez kapják. A közgyűlési meghívó tartalmazza a megismételt közgyűlésre vnatkzó szabálykat, a megismételt közgyűlés időpntját, helyét. e. Amennyiben a határzatképességhez szükséges létszám nincs meg, megismételt közgyűlést kell tartani. A megismételt közgyűlést az eredeti meghívóban szereplő napirenddel kell megtartani. A megismételt közgyűlés helyét és idejét az eredeti meghívóban közölni kell. A megismételt közgyűlést az eredeti közgyűlés időpntjától számíttt 15 napn belüli időpntra kell összehívni. Ezen 15 naps időszakba beleértendő a határzatképtelen közgyűlés napja is. A megismételt közgyűlés határzatképes a jelenlévő tagk számára való tekintet nélkül. A távlmaradás következményeire történő figyelmeztetést az eredeti meghívó tartalmazza. f. A közgyűlés akkr határzatképes, ha azn a szavazati jggal rendelkező tagk több mint fele személyesen a jgi személy tag képviselője útján jelen van. Erre a körülményre a meghívóban fel kell hívni a figyelmet. g. Érvényes döntéseket csak lyan kérdésekben lehet hzni, amelyek a közgyűlés napirendjén szerepelnek. Ha a közgyűlésen valamennyi tag jelen van, a közgyűlés napirendjére tagk egyhangú igen szavazatával a közgyűlésen is fel lehet venni új napirendi pntkat. h. A közgyűlés határzathzatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hzzátartzója - Plgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény 685. b) pnt -, élettársa (a tvábbiakban együtt hzzátartzó) a határzat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jgügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a kamara cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szlgáltatás, illetve a kamara által tagjának, a tagsági jgviszny alapján nyújttt, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás. i. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az elnök és a jegyzőkönyvvezető ír alá, tvábbá egy jelenlévő tag (ill. képviselője) hitelesít. j. A közgyűlésen az elnök elnököl. Az elnök akadályztatása esetén a közgyűlést az elnökség határzata szerint a tiszteletbeli elnök vagy az egyik alelnök vezeti. k. A közgyűlés határzatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hzza, ha a törvény, vagy a jelen Alapszabály kötelező jelleggel ettől eltérő szavazási módt, vagy arányt nem ír elő. A tisztségviselőket (a tiszteletbeli elnököt, az elnököt, az 6

7 alelnököket, az elnökség tagjait, a felügyelő bizttság tagjait) nyílt szavazással választják. Minden tag egy szavazattal rendelkezik. Szavazategyenlőség esetén a szavazást egy alkalmmal meg kell ismételni. Ismételt szavazategyenlőség esetén a szavazásra feltett javaslatt elvetettnek kell tekinteni. A közgyűlésen jelenlévő, illetve szabályszerűen képviselt tagk szavazatainak legalább 2/3-a szükséges: az Alapszabály módsításáhz, más egyesülethez, társadalmi szervezethez való csatlakzáshz, a felszlás és egyesüléssel történő megszűnés elhatárzásáhz, a tag kizárása, vagy törlése tárgyában hztt határzat elleni fellebbezés elbírálásáhz mindazn kérdések eldöntéséhez, amelyekre nézve a jelen Alapszabály, vagy közgyűlés 2/3-s többségi szavazati arányt ír elő. l. A közgyűlés kizárólags hatáskörébe tartzik: az Alapszabály megállapítása és módsítása, az évi költségvetés meghatárzása és a mérleg elfgadása, az elnökség évi beszámlójának elfgadása, a kamara felszlásának, vagy más társadalmi szervezettel történő egyesülésének a kimndása, a tiszteletbeli elnök, az elnök, az alelnökök, az elnökség és a felügyelő bizttság tagjainak megválasztása, a tag kizárás elleni fellebbezésének elbírálása A közhasznúsági jelentés elfgadása l. A közgyűlések nyilvánsak. A kamara működésével kapcslatsan keletkezett iratkba a kamara székhelyén a kamara képviselőjével előzetesen egyeztetett időpntban bárki betekinthet, aznban a betekintés srán nymatéksan figyelmet kell frdítani a személyes adatk védelméről szóló jgszabályk rendelkezéseire. m. A Közgyűlés döntéseit a döntés időpntját követő két héten belül írásban igazlható módn közli érintettekkel. Ez az egyes személyeket érintő döntések esetén ajánltt pstai küldeményben, a kamara összes tagját vagy nagybb csprtját érintő döntések esetén szóban, körlevélben, jegyzőkönyvben vagy egyéb alkalmas módn történhet. Elnök a közgyűlés, valamint az elnökség valamennyi döntését, tvábbá a kamara által nyújttt szlgáltatásk igénybevételi módjával, a működéssel kapcslats adatkat, a beszámlókat és a közhasznúsági jelentést is a kamara saját internetes hnlapján a címen nyilvánsságra hzza. n) A közgyűlés határzatairól lyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből kitűnik a határzat tartalma, időpntja, hatálya, a döntést támgató és ellenzők számaránya, valamint ha lehetséges személye is. 2. Az elnökség a. Az elnökség a kamara ügyintéző és képviseleti szerve a közgyűlések közötti időben. 7

8 b. Az elnökség legalább 7 (hét) és legfeljebb 15 (tizenöt) tagból áll, akiket a közgyűlés a tagk vagy képviselőik közül választ. Az elnökség tagjai a kamara vezető tisztségviselői: a tiszteletbeli elnök, a kamara elnöke és legfeljebb négy alelnöke is. Az elnökség működésére vnatkzó szabálykat a jelen Alapszabály keretei között maga állapítja meg. c. Az elnökségi tagk ide értve a vezető tisztségviselőket is megbízatása 5 (öt) évre szól és a megbízatásuk bármikr meghsszabbítható. d. Az elnökségi tagság az erre a tisztségre való megválasztással kezdődik. Az elnökségi tagság megszűnik: a megbízatás időtartamának lejártával; visszahívással; lemndással; elhalálzással; a Kamara megszűnésével. e. Az elnökség tagjai munkájukat társadalmi munkában végzik, kivéve az elnököt, a tiszteletbeli elnököt és az alelnököket, akiknek a díjazását az elnökség határzza meg. f. Az elnökség szükség szerinti gyakrisággal tart ülést. Az elnökség évente legalább két alkalmmal a közgyűlés időpntja előtt köteles ülést tartani. Az üléseket az elnök hívja össze. Az elnökségi ülésre a napirendet is tartalmazó meghívót írásban kell megküldeni az elnökségi tagknak úgy, hgy azt az ülés előtt legalább 5 nappal kézhez kapják. A meghívó elküldése történhet pstai útn, telefaxn, vagy ban. Az elnökségi ülésen az elnök elnököl. Az elnök akadályztatása esetén az elnökségi ülést az egyik alelnök vezeti. Az elnökség ülésére a felügyelő bizttság elnökét is meg kell hívni. A vezető tisztségviselők munkaértekezletét bármelyikük kezdeményezésére két elnökségi ülés között is köteles az elnök összehívni. Ez a munkaértekezlet a vezető tisztségviselők munkájának krdinálását és az elnökségi ülések előkészítését segítheti. A munkaértekezletről emlékeztetőt kell készíteni, melyet az elnök ír alá, s megküld minden elnökségi tagnak. Az elnökségi ülés akkr határzatképes, ha az ülésen tagjainak több mint 50 %-a jelen van. Az elnökség a határzatait a személyesen jelenlévő tagk egyszerű többségével, nyílt szavazással hzza. Minden elnökségi tag egy szavazatra jgsult. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Amennyiben a határzatképességhez szükséges létszám nincs meg, megismételt elnökségi ülést kell tartani. A megismételt közgyűlést az eredeti meghívóban szereplő napirenddel kell megtartani. A megismételt elnökségi ülés helyét és idejét az eredeti meghívóban közölni kell. A megismételt elnökségi ülést az eredeti elnökségi ülés időpntjától számíttt 15 napn belüli időpntra kell összehívni. Ezen 15 naps időszakba beleértendő a határzatképtelen elnökségi ülés napja is. g. Az elnökség üléseiről jegyzőkönyv és nyilvántartás készül, amelyből megállapítható a döntések tartalma, időpntja és hatálya, nyílt szavazás esetében a döntésben résztvevő szavazatt leadó, vagy tartózkdó tagk neve, illetve a döntést támgatók és ellenzők számaránya. A jegyzőkönyvet az ülést vezető tisztségviselő írja alá és egy elnökségi tag hitelesíti. A jegyzőkönyvet és a nyilvántartást, mint a határzatk nyilvántartását szlgáló kiratt, lefűzve és srszámzva kell a kamara iratai között megőrizni, ennek flyamats kezelését az elnök látja el h. Az elnökség dönt minden lyan kérdésben, amelyet az Alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólags hatáskörébe. 8

9 i. Az elnökség feladata különösen: irányítja a kamara tevékenységét, ellenőrzi a közgyűlés határzatainak végrehajtását, dönt az alelnökök közötti munkamegsztásról; felügyeli a vezető tisztségviselők tevékenységét, irányítja és felügyeli a kamara gazdálkdását, elvégzi mindazn feladatkat, amelyeket a jelen Alapszabály előír, vagy amelyet a közgyűlés meghatárz. j. A kamara tiszteletbeli elnöke a magyar-kínai kapcslatk fejlesztésében és a kamara tevékenységében betöltött kiemelkedő szerepe alapján, a tagk illetve képviselőik közül megválaszttt tisztségviselő. Személye és tevékenysége kifejezi a kamara céljait és egységét. Bel- és külföldön képviseli a Kamara céljait az elnökkel egyetértésben. k. Az elnök az elnökség és a közgyűlés határzatai szerint vezeti a kamara peratív, adminisztratív és pénzügyi feladatainak intézését, irányítja az alelnökök, valamint a kamara alkalmazttainak, megbízttjainak munkáját. Az elnököt tartós akadályztatása esetén az egyik alelnök helyettesíti. Az elnök tartós akadályztatását az elnökség állapítja meg, és az elnökség jelöli ki az alelnökök közül a helyettesítőt is. Az elnök feladatai különösen: a közgyűlés és az elnökségi ülések tartalmi előkészítése, az elnökség üléseinek összehívása, a napirendre vnatkzó javaslattétel, a kamara képviselete önállóan, a közgyűlés és az elnökség határzatainak megfelelően, mindazn feladatk ellátása, amelyekkel a közgyűlés vagy az elnökség megbízza, l. Alelnökök feladatai: a magyar gazdálkdó szervezetekkel való kapcslattartás és kínai gazdasági kapcslataik segítésének szervezése, krdinálása, a magyar kamarákkal, a társkamarákkal és a területi, helyi önkrmányzatkkal való együttműködés szervezése, krdinálása, a vállalkzók szakmai szervezeteivel, a Munkaadók és Gyáriparsk Országs Szövetségével és a közpnti állami szervekkel való kapcslattartás szervezése, krdinálása, a Kamarában működő tagzatk munkájának krdinálása, vezetése, a Kamara által rendszeresen működtetett rendezvények és infrmációs tevékenység krdinálása. m. A bankszámla feletti rendelkezési jgt az elnök önállóan gyakrlja. n. Az elnökségi tagk részt vállalnak az Elnökség munkájából, ellátják az Elnökség döntései szerinti feladatkat.. Az elnökség ülései nyilvánsak. 9

10 p. A közhasznú szervezet megszűnését követő hárm évig nem lehet Elnökség tagja az a személy, aki krábban lyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője vlt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -, a) amely jgutód nélkül szűnt meg úgy, hgy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántarttt adó- és vámtartzását nem egyenlítette ki, b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmaztt, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságt szabtt ki, d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékztatni arról, hgy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. q. Az elnökség határzathzatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hzzátartzója [Ptk b) pnt], élettársa (a tvábbiakban együtt: hzzátartzó) a határzat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jgügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szlgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jgviszny alapján nyújttt, létesítő kiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. r. Az elnökség döntéseit a döntés időpntját követő két héten belül írásban igazlható módn közli érintettekkel, valamint a kamara székhelyén található hirdetőtáblán kifüggeszti. 3. A felügyelő bizttság a. Ha a kamara éves bevétele meghaladja az ötmillió frintt, a vezető szervtől elkülönült felügyelő szerv létrehzása akkr is kötelező, ha ilyen kötelezettség más jgszabálynál fgva egyébként nem áll fenn. A felügyelő szerv ügyrendjét maga állapítja meg. b. A felügyelő bizttság ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkdását. Ennek srán a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékztatást vagy felvilágsítást kérhet, tvábbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azkat megvizsgálhatja. A felügyelő bizttság tagja az elnökség ülésén tanácskzási jggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jgszabály vagy az alapszabály így rendelkezik. A felügyelő bizttság köteles az intézkedésre való jgsultságának megfelelően a közgyűlést vagy az elnökséget tájékztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudmást, hgy a) a kamara működése srán lyan jgszabálysértés vagy a kamara érdekeit egyébként súlysan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jgsult vezető szerv döntését teszi szükségessé; b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapzó tény merült fel. 10

11 A közgyűlést vagy az elnökséget a felügyelő bizttság indítványára - annak megtételétől számíttt harminc napn belül intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a közgyűlés és az elnökség összehívására a felügyelő bizttság is jgsult. Ha az arra jgsult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő bizttság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. c. Az egyesület felügyelő bizttsága legalább 3 (hárm) legfeljebb 5 (öt) tagból áll. Tagjait a közgyűlés 5 (öt) évre választja a tagk vagy képviselőik közül. A felügyelő bizttság tagjaira az egyesület bármely tagja, a közgyűlés bármely szavazásra jgsult tagja vagy amennyiben ilyet a közgyűlés létre hztt a jelölőbizttság tesz javaslatt. A felügyelő bizttság tagjainak azt kell megválasztttnak tekinteni, aki többségi szavazatt kap. A felügyelő bizttság a közgyűlés részére ellenőrzi az elnökséget, különösen az egyesület gazdálkdására és szakmai tevékenységére vnatkzóan. A felügyelő bizttság a vezető tisztségviselőktől, illetve az egyesület munkatársaitól felvilágsítást kérhet, az egyesület könyveit és kiratait megvizsgálhatja. A felügyelő bizttság az egyesület pénzügyi és gazdasági ellenőrzése céljából szükség esetén jgsult az egyesület költségére könyvszakértőt vagy könyvvizsgálót igénybe venni. d. Nem lehet a felügyelő bizttság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki 1) a közgyűlés vagy az elnökség elnöke vagy tagja, (ide nem értve a közgyűlés azn tagjait, akik tisztséget nem töltenek be) 2) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkavisznyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jgvisznyban áll, ha jgszabály másképp nem rendelkezik, 3) a kamara cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szlgáltatáskat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jgviszny alapján nyújttt, létesítő kiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve 4) az 1-2-3) pntban meghatárztt személyek hzzátartzója. e. A felügyelő bizttsági tagság az erre a tisztségre való megválasztással kezdődik. A felügyelő bizttsági tagság megszűnik: a megbízatás időtartamának lejártával; visszahívással; lemndással; elhalálzással; a Kamara megszűnésével. f. A felügyelő bizttság tagjai közül nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel elnököt választ. g. A felügyelő bizttságt annak elnöke hívja össze, a felügyelő bizttság tagjai részére a meghívót írásban vagy elektrnikus útn (fax, ) küldi meg, ly módn, hgy a meghívót a felügyelő bizttság tagjai legkésőbb az ülés tervezett időpntját megelőző 8. napn kézhez vegyék. A meghívó a napirendi pntkat tartalmazza. A felügyelő bizttság bármely ülésén meghatárzhatja következő ülése időpntját, ebben az 11

12 esetben a külön írásbeli meghívás mellőzhető. Sürgős (rendkívüli) esetben a felügyelő bizttság rövid útn (telefn, szóbeli értesítés, fax, stb.) is összehívható. h. A felügyelő bizttság üléseit az elnök vezeti. A felügyelő bizttság szabálysan összehívtt ülése akkr határzatképes, ha azn tagjainak legalább kétharmada jelen van. A felügyelő bizttság tagjai személyesen kötelesek az ülésen részt venni, képviseletnek nincs helye. A felügyelő bizttság határzatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hzza, aznban bármely tagja javaslatára, egyszerű szótöbbséggel bármely kérdésben titks szavazást rendelhet el. Szavazategyenlőség esetén a felügyelő bizttság elnökének szavazata dönt. i. A felügyelő bizttság jgsult javaslatt tenni az elnökségnek rendkívüli küldöttközgyűlés összehívására, ha ezt szükségesnek ítéli. Ha az elnökség annak ellenére nem hívja össze a küldöttközgyűlést, hgy azt jgszabály, az alapszabály vagy küldöttközgyűlés határzata kötelezővé teszi, jgsult a küldöttközgyűlést összehívni. j. A felügyelő bizttság évente legalább egy ülést tart ly módn, hgy módja legyen az egyesület éves gazdálkdásáról szóló jelentések és dkumentumk tervezetét és az azkat alátámasztó kiratkat megvizsgálni és véleményezni. A felügyelő bizttság testületként jár el. k. A felügyelő bizttság üléséről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet az elnök ír alá. 4. A kamara feladatainak, célkitűzéseinek elvégzésére szakmai tagzatkat, munkacsprtkat hzhat létre. 5. Etikai Bizttság a) A tagzatnak kizárólag a kamara tagja lehet a tagja. A kamara tagjai bármelyik tagzat munkájában szabadn részt vehetnek. b) A tagzatk munkáját a tagzatvezetők irányítják. A tagzatk vezetőit a tagzatk tagjai választják. c) A tagzat köteles vezetőt választani. A tagzat vezetője képviseli a tagzatt a kamarán belül, illetőleg a kamara Elnökségének vagy elnökének hzzájárulásával állandó vagy eseti jelleggel harmadik személyek irányában is, a tagzat tevékenységi körében. d) A kamara közgyűlése meghatárztt feladatk tartós vagy időszaki ellátására munkacsprtt hzhat létre. A munkacsprtt az Elnökség által megbíztt személy vezeti, aki az Elnökségnek tartzik beszámlási kötelezettséggel. a) Az Egyesület etikai és fegyelmi ügyekben eljáró szerve az Etikai Bizttság. b) 3 tagból áll, akiket a Közgyűlés választ 5 évi időtartamra. A tagk újraválaszthatók. c) A Bizttság testületi szerv, tagjainak száma legalább 3 (hárm), legfeljebb 5 (öt) fő, elnökét tagjai közül maga választja, aki képviseli a Bizttságt. Amennyiben az Etikai Bizttság tagjainak a száma az előzőekben meghatárzttnak a 2/3-a alá csökken, a közgyűlést hárm hónapn belül össze kell hívni újabb etikai bizttsági tagk (póttagk) megválasztása céljából. A testület létszámát az Alapszabályban kell meghatárzni, és választási ciklusnként lehet módsítani. d) A Jgi- és Etikai Bizttság ügyrendjét maga állapítja meg és az Elnökség hagyja jóvá. e) Az Etikai Bizttság szükség szerint ülésezik, működésére az Elnökség működésének szabályait kell alkalmazni. f) Az Etikai Bizttság jgsult: - az Egyesület Etikai kódexben fglalt irányelvek szerint, valamint az Egyesület jó hírnevét veszélyeztető esetekben eljárni, - az Elnökség kérésére elvi állásfglalást nyújtani. 12

13 - az Etikai Kódex nrmáival és iránymutatásaival ellentétes magatartást tanúsító tagkkal szemben fellép, az ilyen magatartást szankcinálja. Szankció lehet a negatív magatartást tanúsító tag figyelmének felhívása a negatív jelenség megszüntetésére vagy súlys esetben javaslat-tétel a tagnak a Egyesületből való kizárása is. A Bizttság határzata ellen annak közlésétől számíttt 15 napn belül az Elnökséghez lehet halasztó hatályú fellebbezéssel élni. g) Az ülései zártak, üléseiről jegyzőkönyvet készít, határzatait srszámzza. h) Az Etikai Bizttság eljárása kérelemre, vagy hivatalból indul. Az Etikai Bizttság véleményezési jgsítványa a ChinaCham Hungary tevékenységével kapcslats valamennyi etikai kérdés kapcsán fennáll a jgszabályk által nem tilttt keretek között. A Kamara tisztségviselői az Etikai Bizttság tevékenységében szükség szerint közreműködnek. i) Az Etikai Bizttság elnöke a bizttság feladatkörében képviseli a Kamarát. A képviseleti jg kiterjed az Etikai Bizttság határzatainak megtámadása esetén a bíróság és más hatóságk előtti képviseletre és az ezzel kapcslatban adtt képviseleti meghatalmazásra is. E jgkörét az elnök esetenként vagy az ügyek meghatárztt csprtjaira nézve a bizttság másik tagjára írásban átruházhatja. j) Az Etikai Bizttságnak az etikai kódexben nem szabályztt és a Kamara tagjait közvetlenül nem érintő működésére vnatkzó tvábbi szabálykat ügyrendjében maga állapítja meg. Az ügyrendbe a kamarai tag a Kamara hivatals helyiségében hivatali időben bármikr betekinthet, arról máslat kiadását kérheti. IX. A kamara gazdálkdása 1. A kamara tagdíjakból és egyéb bevételekből gazdálkdik. A kamara gazdaságivállalkzási tevékenységet csak közhasznú céljainak elérése érdekében, azkat nem veszélyeztetve végezhet. 2. A kamara a tartzásaiért saját vagynával felel. A tagk a tagdíj fizetésén túl a kamara tartzásaiért saját vagynukkal nem felelnek. 3. A tagdíj megállapításának alapja a közgyűlés határzata. 4. A gazdálkdás általáns szabályai A közhasznú szervezet a gazdálkdása srán elért eredményét nem szthatja fel, azt az alapszabályban meghatárztt tevékenységére kell frdítania. A kamara csak lyan módn vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységének ellátását és működésének fenntartását. A közhasznú szervezet az államháztartás alrendszereitől - a nrmatív támgatás kivételével - csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támgatásban. A szerződésben meg kell határzni a támgatással való elszámlás feltételeit és módját. Az igénybe vehető támgatási lehetőségeket, azk mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánsságra kell hzni. A kamara által nyújttt cél szerinti juttatásk bárki által megismerhetők. A kamara a felelős személyt, a támgatót, az önkéntest, valamint e személyek hzzátartzóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szlgáltatásk, illetve a kamara tagjának a tagsági jgviszny alapján nyújttt, alapszabály szerinti juttatásk kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti. A kamara bármely cél szerinti juttatását - az alapszabályban meghatárztt szabályk szerint - pályázathz kötheti. Ebben az esetben a pályázat nem tartalmazhat lyan 13

14 feltételeket, amelyekből - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hgy a pályázatnak előre meghatárztt nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szlgálhat. A közhasznú szervezet váltót, illetve más hitelvisznyt megtestesítő értékpapírt nem bcsáthat ki. A kamara gazdasági-vállalkzási tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel. A befektetési tevékenységet flytató közhasznú szervezetnek befektetési szabályzatt kell készítenie, amelyet a közgyűlés fgad el. 5. A nyilvántartási szabályk A közhasznú szervezet a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkzási tevékenységéből származó bevételeit és ráfrdításait elkülönítetten kell nyilvántartani. A közhasznú szervezet bevételei: a) tagdíj b) gazdasági-vállalkzási tevékenységből (szlgáltatás nyújtásából) származó bevétel; c) a költségvetési támgatás: ca) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kaptt költségvetési támgatás; cb) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Khéziós Alapból származó, a költségvetésből juttattt támgatás; cc) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támgatás; cd) a személyi jövedelemadó meghatárztt részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege; d) az államháztartás alrendszereiből közszlgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel; e) más szervezettől, illetve magánszemélytől kaptt admány; f) befektetési tevékenységből származó bevétel; g) egyéb bevétel A közhasznú szervezet költségei: a) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfrdításk, kiadásk); b) az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfrdításk, kiadásk); c) a vállalkzási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfrdításk, kiadásk); d) a közhasznú és egyéb vállalkzási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfrdításk, kiadásk), amelyeket bevételaránysan kell megsztani. A kamara bevételeit a Civil tv. 19. (1) bekezdés szerinti részletezésben, költségeit ráfrdításait (kiadásait) a törvény 19. (2) bekezdés szerinti részletezésben elkülönítetten, a számviteli előírásk szerint tartja nyilván. A kamara a tv. 19. (2) bekezdés c) és d) pntja szerinti költségeit, ráfrdításait (kiadásait) alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység és a gazdasági-vállalkzási tevékenység között, az előzőekben felsrlt tevékenységek árbevételének (bevételének) arányában kell évente megsztani. A kamara a gazdasági-vállalkzási tevékenységgel összefüggő immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását társasági adó alapjának meghatárzásakr a társasági adóról és az sztalékadóról szóló törvény szerint veheti figyelembe. 14

15 Ha valamely évre vnatkzóan megállapítható, hgy a kamara elsődlegesen gazdasági-vállalkzási tevékenységű szervezetnek minősült, az adóhatóság törvényességi ellenőrzési eljárást kezdeményez. 6. A beszámlási szabályk A kamara köteles a közgyűlés által elfgadtt beszámlóját, valamint közhasznúsági mellékletét - kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékt vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt - az adtt üzleti év mérlegfrdulónapját követő ötödik hónap utlsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni, kötelező könyvvizsgálat esetén ugyanlyan frmában és tartalmmal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámlót felülvizsgálta. A kamara a beszámló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készít, amelyet a beszámlóval azns módn köteles letétbe helyezni és közzétenni. A beszámlóba, közhasznúsági mellékletbe bárki betekinthet, és abból saját költségére máslatt készíthet. A közzétételi kötelezettség kiterjed a beszámló, valamint közhasznúsági melléklet saját hnlapn történő elhelyezésére is azzal, hgy a saját hnlapn közzétett adatk flyamats megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő másdik üzleti évre vnatkzó adatk közzétételéig kell biztsítani. Ha a kamara a beszámlóval, valamint közhasznúsági melléklettel kapcslats kötelezettségét elmulasztja és azt egy éven belül nem pótlja, a bíróság törvényességi ellenőrzési eljárás leflytatása céljából értesíti az ügyészséget. A kamara beszámlójára egyebekben a számvitelről szóló törvény, valamint az annak felhatalmazása alapján kiadtt krmányrendelet előírásait kell alkalmazni A kamara - közhasznú jgállású szervezetként - kizárólag kettős könyvvitelt vezethet. A kamara a működéséről, vagyni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utlsó napjával, illetve a megszűnés napjával mint mérlegfrdulónappal a jgszabályban meghatárzttak szerint köteles beszámlót készíteni. Az üzleti év azns a naptári évvel. A mérleg frdulónapja - a megszűnést kivéve - december 31. A beszámló frmáját a kamara által flytattt tevékenység, az éves összes bevétel (az alapcél szerinti tevékenység és a gazdasági-vállalkzási tevékenység összes bevételének) nagysága, valamint a könyvvezetés módja határzza meg. A beszámló tartalmazza: a) a mérleget (egyszerűsített mérleget), b) az eredménykimutatást (eredménylevezetést), c) kettős könyvvitel esetében a kiegészítő mellékletet. A kettős könyvvitelt vezető közhasznú szervezet kiegészítő mellékletében be kell mutatni a támgatási prgram keretében végleges jelleggel felhasznált összegeket támgatásnként. Támgatási prgram alatt a közpnti, az önkrmányzati, illetve nemzetközi frrásból, illetve más gazdálkdótól kaptt, a tevékenység fenntartását, fejlesztését célzó támgatást, admányt kell érteni. Külön kell megadni a kiegészítő mellékletben a támgatási prgram keretében kaptt visszatérítendő (kötelezettségként kimutattt) támgatásra vnatkzó, előbbiekben részletezett adatkat. A kettős könyvvitelt vezető közhasznú szervezet kiegészítő mellékletében be kell mutatni a szervezet által az üzleti évben végzett főbb tevékenységeket és prgramkat. 15

16 A közhasznúsági mellékletben be kell mutatni a kamara által végzett közhasznú tevékenységeket, ezen tevékenységek fő célcsprtjait és eredményeit, valamint a közhasznú jgállás megállapításáhz szükséges, a Civil tv. 32. szerinti adatkat, mutatókat. A közhasznúsági melléklet tartalmazza a vagyn felhasználásával kapcslats kimutatást, a közhasznú cél szerinti juttatásk kimutatását, a vezető tisztségviselőinek nyújttt juttatásk összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsrlását A kamara beszámlójába és közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére máslatt készíthet. A kamara a közhasznú jgállásának megszűnésekr köteles esedékes köztartzásait rendezni, illetőleg közszlgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időaránysan teljesíteni. X. A kamara képviselete 1. A kamarát harmadik személyekkel szemben, bíróságk és hatóságk előtt az elnök önállóan és teljes körűen képviseli. 2. A bankszámla feletti rendelkezés szabályai a következők: Az elnök a bankszámla felett való rendelkezés jgát önállóan gyakrlja. XI. A kamara megszűnése 3. A kamara megszűnhet a közgyűlés által történő felszlás, illetve a más társadalmi szervezettel való egyesülés kimndásával, tvábbá a bíróság által történő felszlatással, vagy megszűnésének megállapításával. 4. A kamara megszűnését kimndó közgyűlési határzatnak rendelkeznie kell a kamara vagynának tvábbi srsáról január 1. napját követően csak lyan civil szervezet kaphat költségvetési támgatást, amely letétbe helyezte beszámlóját. 6. A Civil törvény hatálybalépése előtt nyilvántartásba vett közhasznú jgállás esetében a számviteli beszámlót letétbe helyezett szervezet május 31. napjáig tvábbra is igénybe veheti a törvény hatálybalépése előtt megszerzett, valamint a jgszabályk által számára biztsíttt kedvezményeket, jgállása közhasznú. A törvény hatályba lépése előtt nyilvántartásba vett közhasznú jgállású szervezet a törvény szerinti feltételeknek való megfelelése esetén május 31. napjáig kezdeményezheti az új törvénynek megfelelő közhasznúsági nyilvántartásba vételét június 1. napjától csak az új civil törvény szerint közhasznúsági nyilvántartásba vett szervezet jgsult a közhasznú megjelölés használatára és a közhasznú jgálláshz kapcslódó kedvezmények igénybevételére június 1. napjától a szervezet nyilvántartására illetékes szerv törli a törvény hatályba lépése előtt nyilvántartásba vett közhasznú jgállású szervezetek közhasznú jgállását, kivéve ha a szervezet igazlja, hgy a törvény szerinti közhasznúsági nyilvántartásba vétel iránt kérelmét benyújttta, és a bíróság megállapítja, hgy a szervezet a törvényi feltételeknek megfelel. 16

17 Budapest, május 30. Pető Ernő elnök 17