Juhász Ágnes A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉS FŐBB JELLEMZŐI ÉS A VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁS ÚJ IRÁNYAI *

Átírás

1 Juhász Ágnes A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉS FŐBB JELLEMZŐI ÉS A VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁS ÚJ IRÁNYAI * A év komoly fordulópontot jelentett a hazai közbeszerzési jogi szabályozásban, hiszen új közbeszerzési törvény született (a továbbiakban Kbt. 1 ), amely ugyan a korábbi szabályozásra épül, annak pozitív és negatív tapasztalataiból táplálkozik, azonban sok szempontból már egy egészen más szemléletet tükröz, amely jól érezhetően megmutatkozik a közbeszerzési szerződésre vonatkozó rendelkezések körében is. A következőkben (a közbeszerzési szerződés főbb jellemzőinek bemutatását követően) azokat a szemléletváltás eredményeképpen kialakult új tendenciákat tekintjük át röviden, amelyek számos jelentős változást eredményeztek a közbeszerzési szerződés szabályozását illetően. 1. A közbeszerzési szerződésről A közbeszerzési szerződés a közjog és a magánjog határán húzódó olyan szerződések összefoglaló neve, amelyekben a jogosult (az ajánlatkérőként szerződő fél) valamely árut vagy szolgáltatást, illetőleg építési beruházás kivitelezését rendeli meg, oly módon, hogy a szerződést az előzetesen a Kbt. szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban nyertes ajánlattevővel (mint a szerződés kötelezettjével) köti meg. A közbeszerzési szerződés közjogi vagy magánjogi hovatartozásával kapcsolatos viták hosszú időre nyúlnak vissza, 2 ugyanakkor mára nagyjából úgy tűnik, erősebb az a tábor, amely az adott kontraktus magánjogi megközelítése mellett foglal állást. Mi magunk is ezt a megközelítést tesszük magunkévá, így a szerződés elemeinek közelebbi vizsgálata is ennek fényében történik. A magánjogi szerződések nagy családját tekintve szokás a kategorizálás, típusba sorolás, amely azonban a közbeszerzési szerződés mint a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő visszterhes ügylet esetén korántsem egyszerű feladat. A szerződés ugyanis alapvetően nem sorolható be egyértelműen a klasszikus szerződési rendszer semmilyen szerződési alaptípusába 3 sem, hiszen a beszerzési (később szerződési) tárgy jellegétől függően egyaránt tartalmazhat adásvételi, de akár vállalkozási és megbízási * A tanulmány közzététele a TÁMOP-4.2.2/B-10/ jelű projekt részeként az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg évi CVIII. törvény a közbeszerzésről 2 Ld. Petrik Ferenc: A közigazgatási aktus alakváltozása, a közszerződés, In: Magyar közigazgatás, évi 5. szám, o., Ádám Antal: A közjogi szerződésekről, In: Jura, 204. évi 1. szám, o., Bencsik András: A közigazgatási szerződésekről, különös tekintettel a hatósági szerződésekre, In: Jura, évi 2. szám, o., Németh János: A közigazgatási szerződésből eredő jogviták elbírálása, In: Jura, évi 2. szám, o., Horváth M. Tamás: A közigazgatási szerződések szabályozási koncepciója, In: Magyar közigazgatás, évi 3. szám, o., Molnár Miklós Tabler, Margaret M.: Gondolatok a közigazgatási szerződésekről, In: Magyar közigazgatás, évi 10. szám, o., Petrik Ferenc: Közszerződés a közjog és a magánjog határán, In: Gazdaság és Jog, évi 11. szám, 3-8. o. 3 A polgári jogi szerződések tipizálására vonatkozóan lásd: Bíró György (szerk.): Magyar Polgári Jog. Szerződési Alaptípusok, Novotni Kiadó, Miskolc, 2006; Bíró György: A szerződések rendszere a magyar polgári jogban. In: Facultas Nascitur. 20 éves a jogászképzés Miskolcon. Bíbor Kiadó, Miskolc, o. 1

2 elemeket is. Mindezek alapján a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés a Ptk.-ban nem szabályozott, vegyes szerződésnek (negotium mixtum, contractus mixtus) tekinthető. A fentieket összegezve tehát, a közbeszerzési szerződés egy olyan sajátos magánjogi szerződéstípusként fogható fel 4, amely specialitását a kötelezett kiválasztására irányuló (versenyeztetési) eljárásból nyeri. Az eljárásra vonatkozó (közjogi jellegű) szabályokat a Kbt. tartalmazza, azonban a szerződés megkötésétől kezdve a magánjogi, elsődlegesen polgári anyagi jogi szabályok érvényesülnek. Lényeges ugyanakkor, hogy a Ptk. rendelkezéseinek érvényesülése pusztán mögöttes jellegű, a Kbt. a lex specialis. A közbeszerzési szerződés sajátos jellegét ugyanakkor nemcsak az azt megelőző versenyeztetési eljárás adja, hanem a szerződő felek személye is kihat rá, hiszen az egyik oldalon a közpénzekkel való gazdálkodás okán mindig az állam (vagy annak képviseletében valamely állami szerv) mint jogosult áll, míg a másik oldalon az eljárás nyertese foglal majd kötelezettként helyet. Látható tehát, hogy a közbeszerzési eljárás és a később megkötendő közbeszerzési szerződés alanyi köre részben megegyezik, s bizonyos szempontból csupán terminológiai átalakuláson megy keresztül (ajánlatkérő és ajánlatkérőként szerződő fél, a későbbi jogosult, valamint (nyertes) ajánlattevő és ajánlattevőként szerződő fél, a későbbi kötelezett). Erre tekintettel szükségszerűnek mutatkozik, hogy a közbeszerzési szerződést elhatároljuk az annál tartalmilag tágabb kört felölelő közbeszerzési jogviszonytól. Maga a közbeszerzési jogviszony is kétféleképpen közelíthető meg: tágabb értelemben értendő alatta az ajánlati felhívás közzétételétől egészen a megkötött közbeszerzési szerződés teljesítéséig terjedő időszak, amelyen belül további elhatárolást jelent a közbeszerzési szerződés megkötését megelőző szakasz, valamint a közbeszerzési szerződés, és az azon belül relatíve önállóan elhatárolható teljesítési létszak megkülönböztetése, tekintettel arra is, hogy az eljárás valamennyi szakaszában más-más szereplőkkel és eltérő mértékű korlátozásokkal találkozunk. Szűkebb értelemben véve a közbeszerzési jogviszony kifejezés kizárólag a megkötött közbeszerzési eljárás alanyai között létrejövő szerződéses jogviszonyt jelöli, vagyis az magát a közbeszerzési eljárás eredményeként létrejövő közbeszerzési szerződést jelenti, azzal szinonim fogalomként kezelendő. A közbeszerzési jogviszonyok alapját képező, szűk értelemben vett közbeszerzési szerződéshez ugyanakkor számos egyéb szerződés is kapcsolódhat, mely szerződések rendszere tovább bővülhet, bonyolódhat aszerint, hogy a nyertes ajánlattevő a szerződés teljesítésébe bevon-e további személyeket, így például alvállalkozókat, vagy egyéb (az alkalmasság igazolásában résztvevő) szakembereket. Noha mi magunk a közbeszerzési szerződés magánjogi jellege mellett foglalunk állást, érdemes megvizsgálni, melyek azok a sajátosságok, amelyek az említett kontraktust mégis kiemelik a tisztán magánjogi szerződések köréből. Ezek a jellemzők jól megragadhatók a szerződés dinamikáját vizsgálva, hiszen az alanyi kör és a szerződés tárgyának korlátozottsága azonnal szembetűnő. (a) A szerződés alanyai A közbeszerzési szerződés megkötését megelőző időszak, a prekontraktuális vagy pályázati létszak kulcsszereplője a közpénzeket felhasználó, ajánlattételi felhívás közzétételére és 4 Megjegyezendő, hogy szemben a hazai jogirodalommal, amely egyre inkább a közbeszerzési szerződés magánjogi megközelítését tartja helyesnek, a német jogban a közbeszerzési szerződést nem kezelik külön szerződésként, sőt, egyes szerzők mintegy azt is lényegtelennek tekintik, hogy a közbeszerzési szerződést közjogi vagy éppen magánjogi szerződésként fogjuk fel. V.ö.: Koenig, Christian Haratsch, Andreas: Grundzüge des deutschen und des europäischen Vergaberechts, In: NJW, 2003, Heft 37, o., o. 2

3 közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett ajánlatkérő, valamint az ajánlati felhívásra meghatározott ajánlattételi szempontok szerint összeállított pályázatot, ajánlatot benyújtó ajánlattevők. Ajánlatkérő alatt értendők mindazok a szervezetek, amelyek beszerzéseik során a közbeszerzési szabályok hatálya alá tartoznak, vagyis akiket különböző jogi és gazdasági jellemzőkre, tényezőkre tekintettel a törvény közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelez. Ide sorolhatók egyrészt az ún. klasszikus ajánlatkérők, amelyek Kbt. alá vonását közpénzekből való gazdálkodásuk indokolja, vagyis ebbe a körbe tartozik minden olyan szervezet, amely beszerzéseit állami finanszírozással valósítja meg. Ide tartozik továbbá a közszolgáltatók bizonyos köre (vízügyi, energia, közlekedési és postai ágazat), valamint mindazok a szervezetek, akiket jogszabály ugyan nem kötelez közbeszerzési eljárásra, azonban saját döntésüknél fogva erről mégis rendelkezhetnek. Az eredményes közbeszerzési eljárás lefolytatását és az elbírálási szempontoknak megfelelő kiválasztás eredményének kihirdetését követően a jogviszony alanyainak köre leszűkül, hiszen a szerződés megkötésére az ajánlatkérő és az általa kiválasztott, nyertes ajánlattevő (személy vagy szervezet) között kerül majd sor. Alapesetben a közbeszerzési eljárás eredményeként létrejövő szerződés két alany, az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő között jön létre. Ez azonban csak akkor igaz, ha a nyertes önálló ajánlattevőként nyújtotta be ajánlatát az ajánlati felhívásra. Abban az esetben, ha a közbeszerzési eljárásban többes (közös) ajánlattételre került sor, az ajánlatkérő az ajánlattevők társaságával, a konzorciummal köt szerződést. A szerződéses pozíciókat tekintve, az ajánlatkérői oldalon gyakorlatilag bárki állhat, azzal a kitétellel, hogy bizonyos alanyi kör köteles közbeszerzési eljárást lefolytatni (vagyis a törvény erejénél fogva válik ajánlatkérővé), míg egy másik alanyi kör, az önkéntesek jogszabályi kötelezettség nélkül, saját döntésüknél fogva válnak ajánlatkérővé, amikor közbeszerzési eljárás lefolytatását választják, és ezáltal alávetik magukat a közbeszerzési szabályok alkalmazásának. Az ajánlattevői pozícióban is gyakorlatilag bárki (természetes személy vagy jogi személy egyaránt) állhat, noha ezt az alanyi kört egyértelműen az ajánlatkérő beszerzési igénye és az általa az ajánlati felhívásban meghatározott alkalmassági és egyéb feltételek determinálják. Az ajánlattevői pozíció minden esetben valamilyen szaktudáshoz kötött, amelyet a fél az ajánlattételi eljárás során önállóan vagy alvállalkozó, illetőleg egyéb szakember bevonásával igazolni is köteles. (b) A szerződés tárgya A kötelmi viszonyok, így az egyes szerződések bemutatása során az alanyok mellett mindig lényeges a tárgy vizsgálata is, amely leginkább úgy ragadható meg, mint az az érdek, amelyet a kötelem a hitelező számára biztosít, más szóval az adósnak az a magatartása (tevése vagy nem tevése), amely a hitelező érdekének kielégítésére szolgál. 5 Ez a magatartás nem más, mint maga a szolgáltatás, a szerződés közvetlen tárgya, amelyet a konszenzussal létrehozott kötelem jogosultja a kötelezettől követelhet, a másik oldalról nézve pedig, amit a kötelezett a jogosulttal szemben tanúsítani köteles. 6 Közbeszerzési szerződés esetében a közvetlen tárgy, vagyis a kötelezett (az ajánlattevőként szerződő fél) oldaláról kifejtendő magatartás többféle lehet, aszerint, hogy a szerződés milyen közvetett tárgyra, milyen dologra irányul, vagyis közbeszerzési jogi terminológiával élve mi annak beszerzési tárgya. Árubeszerzés esetén a közbeszerzési szerződés elsődlegesen dologszolgáltató (dare) jelleget ölt, hiszen a nyertes ajánlattevő az ajánlattevő által beszerezni kívánt dolgot, az árut 5 Szladits Károly: A magyar magánjog vázlata II., Grill Károly Könyvkiadóvállalata, Budapest, 1933, 3. o. 6 Bíró György: Kötelmi jog. Közös szabályok. Szerződéstan, Novotni Kiadó, Miskolc, 2010, 246. o. 3

4 (pl. gépjármű, informatikai rendszer, stb.) ad át, amelyen az ajánlatkérő főszabályként tulajdonjogot szerez, és amelyért megfelelő ellenértéket fizet. A szerződés közvetett tárgya csak forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog lehet. 7 Megjegyezendő, hogy sok esetben viszont nem történik tényleges tulajdon-átruházás, mivel az ajánlatkérő csupán használati vagy hasznosítási jogot szerez a megrendelt dolog felett, vagyis ilyenkor a szerződés non-facere jelleget is hordoz. A Kbt. ezt a helyzetet ugyanúgy árubeszerzésként értékeli, ugyanakkor lehetővé teszi vételi jog kikötését is a dolog tulajdonjogának későbbi megszerzése érdekében. Az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés további lényeges vonása, hogy a dare és non facere vonások mellett tevékenység kifejtésére irányuló (facere) magatartást is magában foglalhat, hiszen a Kbt. értelmében a szerződés magában foglalja a beszerzett dolog beállítását és üzembe helyezését is. Mindezek alapján elmondható tehát, hogy az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés esetén a legtöbb esetben nem beszélhetünk csupán egyetlen, konkrét szerződéses szolgáltatásról, hanem ehelyett általában a magatartások komplex rendszerével találkozunk. Szolgáltatás-megrendelésre irányuló közbeszerzési szerződés esetén egyértelműen facere jellegről beszélhetünk, minthogy a Kbt. értelmében a szerződés tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről. 8 Az ajánlattevőként szerződő fél által kifejtendő magatartások skálája rendkívül széles, lényeges viszont, hogy egy adott szerződés csak akkor minősíthető szolgáltatás megrendelésnek, ha az nem tekinthető sem árubeszerzésnek, sem pedig építési beruházásnak. A közbeszerzési szerződések harmadik típusa, az építési beruházás, amely megnevezéséből is kitűnően szintén tevékenység kifejtésére irányuló szerződést jelent. Az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés gyakorlatilag a Ptk (1) bekezdésében nevesített építési szerződésnek felel meg, amely alapján a vállalkozó (a nyertes ajánlattevő) építési-szerelési munka elvégzésére (a Kbt. szóhasználatában építmény kivitelezésére) vállal kötelezettséget. Az építési-szerelési munka elvégzésén túl az építési beruházás magában foglalhatja az építmény tervezését is. Abban az esetben tehát, amikor az ajánlatkérő beszerzési igénye tervezési tevékenységre is kiterjed, a felek a jövőben megkötendő közbeszerzési szerződés elemeinek kialakításakor a Ptk. tervezési szerződésre vonatkozó szabályanyagához (Ptk ) nyúlnak vissza. (c) A szerződés tartalma: a felek jogai és kötelezettségei A szerződés tartalmát minden esetben a szerződő feleket illető jogok és terhelő kötelezettségek képezik. Közbeszerzési szerződés esetén a jogok és kötelezettségek rendszere látszólag az átlagosnál jóval bonyolultabb, valójában viszont tisztán áttekinthető, hiszen az a beszerzés tárgyának megfelelő szerződési alaptípusnak megfelelően alakul. Pontosan emiatt nem beszélhetünk általánosságban a közbeszerzési szerződés alapján a felekre vonatkozó jogokról és kötelezettségekről, minthogy azok esetenként eltérőek, mindig az adott szerződés vonatkozásában értelmezendők. Dologszolgáltató jellegű árubeszerzés esetén az adásvétel Ptk-beli szabályaiból indulhatunk ki, így főkötelezettségként az ajánlattevőként szerződő fél köteles az ajánlatkérő által megrendelt dolog (áru) átadására és tulajdonjogának átruházása, az ajánlatkérő pedig a dolog átvételére és a vételár megfizetésére. Emellett természetesen számos mellékkötelezettség is nevesíthető, így például az okirat-szolgáltatás (pl. teljes gépjárműpark beszerzése esetén valamennyi gépjármű forgalmi engedélyének és törzskönyvének átadása), valamint a tájékoztatási kötelezettség, amely mint a Ptk. 4. (1) bekezdésében rögzített együttműködési kötelezettség speciális megnyilvánulása, külön kikötés hiányában is terheli a 7 Kbt. 7. (2) bekezdés 8 Kbt. 7. (4) bekezdés 4

5 feleket, hiszen a közbeszerzési szerződés mögöttes szabályanyagát a Ptk. szerződésekre vonatkozó rendelkezései képezik. Azoknak az árubeszerzéseknek az esetén, ahol az ajánlatkérő csupán a dolog használatának, hasznosításának jogát szerzi meg, a bérleti szerződésre vonatkozó polgári jogi rendelkezések vehetők alapul, mely szerint a bérbeadó köteles a dolgot időlegesen a bérlő használatába adni, a bérlő pedig bért fizetni. 9 Ez utóbbi esetben azonban az ajánlatkérő javára kiköthető a Ptk (1) bekezdése szerinti vételi jog (opció), habár erre vonatkozóan a kikötés lehetőségén túl a Kbt. semmilyen többletszabályt nem rögzít. 10 Az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés esetén annak dologszolgáltató vagy bérleti (használati) kötelmi jellegétől függetlenül lényeges megemlíteni a kötelezett (az ajánlattevőként szerződő fél) szavatossági kötelezettségét, amelyen belül inkább a kellékszavatosságra érdemes kitérnünk néhány gondolat erejéig. Az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés esetén hasonlóan más klasszikus polgári jogi szerződéshez a kötelezett köteles a szerződésszerű teljesítésre, vagyis a teljesítés bármilyen hibájáért köteles helytállni. E helytállási kötelezettségét biztosítandó, az ajánlatkérő jólteljesítési biztosíték adását teheti kötelezővé, amely arra az esetre szolgál biztosítékul, amennyiben az ajánlattevő nem tenne eleget a hibás teljesítésért fennálló kellékszavatossági kötelezettségének. Szolgáltatás-megrendelés esetén az ajánlattevő ugyan tevékenység kifejtésére köteles, azonban ez nem eredményezi semmilyen mű létrehozását, így annak jellege leginkább a tartós megbízási jogviszonyokra emlékeztet, így az ajánlattevőként szerződő felet gyakorlatilag minden esetben terheli a személyes ügyellátás kötelezettsége. Ilyen szolgáltatási tevékenység lehet például berendezések üzemeltetése, vagy valamely létesítmény őrzésére és védelmére irányuló tevékenység ellátása is, ahol személyes ügyellátás kifejezetten terheli a kötelezettet. Építési beruházás esetén a vállalkozási szerződés szabályaiból kell kiindulnunk, hiszen az ilyen közbeszerzési szerződés esetén is az eredmény létrehozása a cél, amely megnyilvánulhat építmény tervezésében vagy kivitelezésében, és amelyért cserébe a megrendelő (ajánlatkérő) ellenértéket fizet. Lényeges megemlíteni, hogy a Ptk (2) bekezdése alapján a vállalkozót megilleti az alvállalkozó igénybevételének joga. Ez az általános szabály azonban közbeszerzési szerződés esetén nem vagy csak korlátok között alkalmazható, hiszen a Kbt. sajátos szabályokat tartalmaz az alvállalkozó igénybevételére vonatkozóan, amelyek a polgári jogi szabályok alkalmazásához képest elsődleges jellegűek. A Kbt. lehetővé teszi közreműködő (így alvállalkozó vagy egyéb szakember) teljesítésbe való bevonását, ezeket azonban, amennyiben a beszerzés értékének 10 %-át meghaladóan kívánja az ajánlattevő igénybe venni, már az ajánlatban fel kell tüntetni. Ennek hiányában az alvállalkozót az ajánlattevő nem veheti igénybe. A beszerzés értékének 10 %-át el nem érő mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat nem kell feltüntetni az ajánlatban, így ez esetben gyakorlatilag az általános polgári jogi szabályok alkalmazandók. Szintén az építési beruházáshoz köthető az ajánlattevőként szerződő félnek a Kbt (2) bekezdésén alapuló készre-jelentési kötelezettsége, amely a tájékoztatási kötelezettség sajátos megjelenési formájaként szintén a polgári jog egyik általános elvéhez, az együttműködéshez köthető. Mind az árubeszerzés, mind a szolgáltatás-megrendelés vagy építési beruházás esetén sajátos kötelezettségként nevesíti a Kbt. az ajánlatkérő nyilatkozati kötelezettségét 11, amelynek értelmében az ajánlatkérő az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésétől számított, vagy az erről szóló írásbeli értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles 9 Ptk A vételi jogra vonatkozó szabályok Kbt.-be illesztése, és ily módon az opció polgári jogi szabályainak megkettőzése indokolatlan és felesleges, sőt, elkerülendő, vagyis innen nézve a hatályos Kbt. megoldása, miszerint a kikötés lehetőségén túl részletszabályt nem tartalma, alapvetően helytálló. 11 Kbt (1) bekezdés 5

6 írásban nyilatkozni a teljesítés elismeréséről vagy az elismerés megtagadásáról, ezt nevezi a Kbt. teljesítés-igazolásnak. (d) Sajátos vonások a teljesítésre vonatkozó szabályozásban Minthogy a közbeszerzési eljárás eredményeképpen megkötött szerződés speciális jellemzőkkel bíró magánjogi szerződés, így a Kbt-ben foglalt eltérésekkel a Ptk. teljesítésre vonatkozó szabályai alkalmazandók, vagyis vizsgálnunk kell, hogy hol, mikor és hogyan kell a szolgáltatással szemben álló ellenszolgáltatást teljesíteni, vagyis pontosan miként is határozható meg a teljesítés helye, ideje és módja. A teljesítés helye elsődlegesen a szerződés tárgyának (beszerzési tárgy) megfelelően alakul, a teljesítés helyét tehát a jogviszony természete határozza meg. Szolgáltatásmegrendelésnél és építési beruházásnál a szerződés elsődlegesen a vállalkozás, illetve megbízás elemeire épül, ennek megfelelően például meghatározott szolgáltató tevékenység esetén a tevékenység ellátásának helye konkrétan meghatározott, míg építmény kivitelezésénél az ingatlan fekvése adott, így szintén egyértelművé teszi a teljesítés helyét. Árubeszerzés esetén az adásvételi szerződéses elemek vannak többségben, így a teljesítés helye ennek szabályai szerint lenne megállapítható, azonban ettől a felek tipikusan eltérnek, és a teljesítésre a jogosult (az ajánlatkérőként szerződő fél) székhelyén kerül sor. A közbeszerzési szerződés teljesítési idejének megállapításánál elsődlegesen a felek által megkötött szerződés az irányadó: amennyiben a szerződésben a teljesítésre határidőt állapítottak meg, úgy a teljesítés ekkor esedékes. Fontos, hogy a szerződésben vállalt teljesítési határidő ésszerű legyen. A teljesítés határidejének megállapításához kapcsolódóan a Közbeszerzések Tanácsa hangsúlyozza, hogy amennyiben azt a beszerzés tárgya, illetve a beszerzés sajátos körülményei indokolják, az ajánlatkérőknek javasolt elkerülniük a teljesítési határidő konkrét, naptári napban történő meghatározását. Ehelyett célravezetőbb megoldásként ajánlja a teljesítési határidőnek a szerződéskötés napjától számított, véghatáridő megadásával történő meghatározását. 12 A közbeszerzési szabályozás érdekessége és egyúttal garanciális jellegű intézkedés is, az ellenszolgáltatás teljesítési határidejének és mikéntjének viszonylag részletes szabályozása. Ennek részletes ismertetésétől azonban a tanulmány terjedelmi kereteire is tekintettel a továbbiakban eltekintünk. A Kbt ának (1) bekezdése főszabályként a személyes teljesítést írja elő, amikor rögzíti, hogy a szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek, közös ajánlattétel esetén a közösen ajánlatot tevőknek, vagy amennyiben annak létrehozatalát az ajánlatkérő előírta, a projekttársaságnak kell teljesítenie. A megkötött szerződést tehát főszabályként személyesen kell teljesítenie annak a félnek, aki nyertes ajánlattevőként szerződik. Amennyiben a nyertes ajánlat benyújtására konzorciális formában került sor, úgy a Kbt. által meghatározottakkal összhangban a közösen ajánlatot tevő személyek teljesíthetnek. 2. A szabályozás jellegének főbb változásai a. A szabályozás jellegében megmutatkozó talán leglényegesebb változás a közbeszerzés szabályanyagának (elsődlegesen a közbeszerzési szerződésre vonatkozó rendelkezéseknek) a magánjogiasodása. Lábady Tamás már több, mint egy évtizeddel ezelőtt felhívta a figyelmet a jogterületek folyamatos interakciójára, amelynek eredményeként a magánjog 12 A Közbeszerzések Tanácsa útmutatója a közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződések Kbt a szerinti módosításával és a szerinti teljesítésével kapcsolatos egyes kérdésekről, KÉ évi 58. szám, május 21. 6

7 közjogiasodásának és a közjog magánjogiasodásának lehetünk tanúi. 13 A közjog és a magánjog közötti egykor oly éles határ egyre inkább elmosódik, amelyre a jogalkotó is kénytelen reagálni, elkerülhetetlen, hogy egyes magánjog jogintézmények mellé közjogi eszközöket rendeljen, illetőleg közjogi gyökerű jogintézményekhez, jelenségekhez a magánjog szempontjából, annak törvényszerűségeit is figyelembe véve közelítsen. (Az említett folyamatokat más szerzők a jogterületek relativizálódásaként határozzák meg 14, s szintén mások egyértelműen a közjog kontraktualizálódását emelik ki. 15 ) A közbeszerzési szerződés szabályozása terén a magánjogi szemlélet előtérbe kerülése, térnyerése különösen jelentős, amely nemcsak az egyes klasszikus magánjogi (polgári jogi) alapelvek, magánjogi terminus technikusok átvételében mutatkozik meg, hanem a közbeszerzési szerződésre vonatkozó szabályanyagnak a Kbt.-n belüli relatíve elkülönült kezelése egyaránt ezt a tendenciát támasztja alá. b. E tendenciához, vagyis a közbeszerzési szerződésre vonatkozó szabályanyag magánjogiasodásához szorosan kapcsolódik egy másik lényeges változás, mégpedig az alapelvek jelentőségének, alkalmazásának előtérbe kerülése. Az alapelveket az új Kbt. fontos szereppel ruházza fel, azok önálló generálklauzulaként is működnek, vagyis azokra a közbeszerzés szereplői jogot alapíthatnak, azok megsértése önmagában is a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárásának alapjául, s az egyes jogviták eldöntésénél konkrét jogszabályi rendelkezés hiányában döntések alapjául is szolgálhatnak. Az alapelveknek a közbeszerzési jogi szabályozásban betöltött, egyre inkább fokozódó szerepe mellett ugyanakkor kiemelést érdemel az a jogalkotói szándék is, amelynek eredményeként klasszikus polgári jogi alapelvek (így a jóhiszeműség és tisztesség, valamint a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye) is helyet kapott a Kbt. (bevezető) rendelkezései között. Az említett alapelvek átvétele a korábbiakban már említett magánjogiasodás újabb bizonyítéka, amely a későbbiekben komoly szerephez jut majd a közbeszerzési szerződéseket illetően is. c. Az új Kbt. szerkezetileg az alapelveket követően mondja ki a Ptk. mögöttességét, ezzel egyértelművé téve a Ptk. és a Kbt. közötti eddig is ismert és vallott, ugyanakkor expressis verbis nem rögzített viszonyt. Azokban az esetekben tehát, ahol a Kbt. a közbeszerzési szerződésre vonatkozóan nem tartalmaz különös rendelkezést, a Ptk. általános szerződési jogi rendelkezései nyernek alkalmazást. A Ptk. mögöttességének rögzítése ugyan pótolni látszik a régi Kbt. egyik gyakran emlegetett hiányosságát, a horizontális harmonizáció hiányát. A megoldás azonban csak látszólagos: a jogszabály mélyebb rétegeibe tekintve egyértelmű, hogy a teljes tartalmi összhang megteremtése még várat magára. d. Az új Kbt. jelentős változást hozott a közbeszerzési szerződés szabályozásának mikéntjében is, amennyiben a vonatkozó rendelkezéseket nem szétszórva találjuk, hanem azokat a jogalkotó a mindent egy helyen szemléletet magáévá téve szerkezetileg relatíve elkülönítve, egyetlen rész ( A közbeszerzési szerződések ) alatt helyezi el. A szabályozás ezen közbeszerzési jogi szemmel nézve újszerű metódusa azt a jogalkotói felismerést tükrözi, miszerint egy olyan jelentős közbeszerzési jogi jogintézmény, mint a közbeszerzési szerződés, szükségképpen egységes szabályozást kíván. A jogalkotó hasonlóan a korábbi Kbt. megoldásához és egyúttal eleget téve (megfelelve) az uniós közbeszerzési irányelv 16 által előírt implementációs kötelezettségnek 13 Lábady Tamás: A magyar magánjog (polgári jog) általános része, Dialóg Campus Kiadó, Budapest Pécs, 2000, 22. o. 14 Bencsik András: A közigazgatási szerződésekről, különös tekintettel a hatósági szerződésekre, In: Jura, évi 2. szám, o., 191. o. 15 Ádám Antal: A közjogi szerződésekről, In: Jura, 204. évi 1. szám, o., 5. o. 16 Az Európai Parlament és a Tanács 2007/66/EK irányelve (2007. december 11.) a 89/665/EGK és a 92/13/EGK tanácsi irányelvnek a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó jogorvoslati eljárások hatékonyságának javítása tekintetében történő módosításáról, HL L 335., , o. 7

8 részletesen szabályozza a közbeszerzési szerződés érvénytelenségének kérdését is. Ehhez kapcsolódóan lényeges előrelépést jelent az alapvetően magánjogi jogintézmény terminus technikusainak megfelelő alkalmazása, amely szintén a jogalkotói szemlélet magánjogi irányba történő eltolódását jelzi. (Megjegyezendő, hogy a Kbt.-ba az uniós jogharmonizációs folyamat eredményeként bekerült érvénytelenségi szakaszok 17 az elméleti és gyakorlati szakemberek számára számos kérdést felvetettek, 18 hiszen az érvénytelenség és semmisség fogalma közötti pontos elhatárolás hiánya mellett a Kbt. és a Ptk. rendelkezéseinek (így különösen a jogszabályba ütköző szerződések jogkövetkezményeinek) kérdése is rendezetlen maradt, amely a bírói gyakorlatban is folyamatosan bizonytalanságot eredményezett. 19 Záró gondolatok Amint arra korábban már több alkalommal is utaltunk, a közbeszerzéseket az állam (állami szervek) érintettsége folytán eredendően jellemzi a közjogi és magánjogi kettősség. Ennek felszámolása lehetetlen (és természetesen szükségtelen is), lényeges viszont a szabályozás megfelelő kereteinek kialakítása, a kettős szabályozásból eredő bizonytalanságok kiküszöbölése, joghézagok megszüntetése. A évi Kbt. elfogadásával tehát a közbeszerzési szerződés tekintetében a jogalkotó részéről elmozdulás történt a magánjogi szabályozás irányába, amely arra utal, hogy a jogalkotó látszólag elismerte, hogy a közbeszerzési szerződés ugyan közjogi elemekkel tarkított, azonban szerződés jellegénél fogva alapvetően mégis a magánjog territóriuma alá tartozik. A közbeszerzési szerződésre vonatkozó szabályozás magánjogiasodása ugyanakkor egyfajta garanciát jelent a szerződés teljesítése szempontjából is, hiszen a Kbt. és a Ptk. közötti kapcsolat pontos rögzítése által a polgári jogi kódex szabályai egyértelműen alkalmazhatóvá válnak, s ezáltal a szerződésszegés, illetőleg a szerződések teljesítése kikényszeríthetőségének határai is pontos kijelölést nyernek. Tisztábbá válik a kép az egyes jogkövetkezmények (pl. érvénytelenség) alkalmazhatóságának tekintetében is, noha e területen a későbbiekben várhatóan még további változtatásokra, finomításokra is szükség lesz. Alapvetően elmondható, hogy az új Kbt. a közbeszerzési szerződésre vonatkozó rendelkezések tekintetében eredményes, fontos előrelépést jelent, az új, magánjogiasabb szemléletet magáévá téve megfelelő választ jelent a közbeszerzési joggal foglalkozó elméleti és gyakorlati szakemberek részéről az elmúlt közel két évtized folyamán folyamatosan felmerülő és gyakran hangoztatott igényre, miszerint egy alapvetően magánjogi jelleggel bíró jogintézményt még ha néhol közjogi elemek szövik is át magánjogi eszközökkel kell szabályozni. 17 Ld. a régi Kbt. (2003. évi CXXIX. törvény) 306/A. és 350/C., valamint a hatályos Kbt és Kemenes István: A szerződés érvénytelenségének egyes kérdései a gazdasági szerződéses gyakorlatban, In: Polgári Jogi Kodifikáció, 2002/2. szám, o., Darázs Lénárd: A jogszabályba ütköző (tilos) szerződések érvénytelensége, In: Polgári Jogi Kodifikáció, 2008/5-6. szám, o. 19 Ld. BH , BH , EBH és LBI számon közzétett bírói ítéleteket. 8

9 THE PUBLIC PROCEREMENT CONTRACT AND THE NEW TRENDS OF ITS REGULATION 2011 was a turning point in the Hungarian public procurement regulation, since a new Public Procurement Act (Act No. CVIII of 2011 on the public procurement) was born which is built on the prior regulation and feeds from its positive and negative experiences. Nevertheless, the new act also mirrors a brand new approach from many viewpoints, which also appears in the case of provisions related to the public procurement contract. In the following, we can go after the new tendencies, which were developed as a result of the changing of approach and which effected several changes in the regulation of the public procurement contract. Keywords: public procurement contract, public procurement regulation 9