Jelentés a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottság évi feladatainak végrehajtásáról

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Jelentés a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottság 2011. évi feladatainak végrehajtásáról"

Átírás

1 Jelentés a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottság évi feladatainak végrehajtásáról Budapest, március 29.

2 SZERKESZTETTE: Drosztmérné Kánnai Magdolna Jónás Csilla Oross Jolán Sztojka Attila LÁTTA: Balog Zoltán államtitkár Dr. Locsmándi Béla helyettes államtitkár Langerné Victor Katalin főosztályvezető JÓVÁHAGYTA: A Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának tagjai Berényi László, Roma Koordinációs Tanács Bittsánszky Jánosné, Magyar Katolikus Egyház Botka Mónika, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Fejlesztéspolitikai Koordinációért Felelős Államtitkárság Dr. Budai Miklós, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság. Dechert Áron, Nemzeti Erőforrás Minisztérium, Sportért Felelős Államtitkárság Füst Katalin, Nagycsaládosok Országos Egyesülete Husz Ildikó, MTA TK Gyerekesély-kutató Csoport Jaczkó Józsefné, Vidékfejlesztési Minisztérium, Vidékfejlesztésért Felelős Államtitkárság Kovácsné Bárány Ildikó, Nemzeti Erőforrás Minisztérium, Szociális, Család- és Ifjúságügyekért Felelős Államtitkárság Márton Izabella, Magyar Szegénységellenes Hálózat Nagy Anna, Egyedülálló Szülők Klubja Alapítvány Németh Dániel, Nemzetgazdasági Minisztérium, Államháztartásért Felelős Államtitkárság 2

3 Pál Marietta, Magyarországi Evangélikus Egyház Probáld Anna, Nemzetgazdasági Minisztérium, Foglalkoztatáspolitikáért Felelős Államtitkárság Dr. Purda Zsuzsánna, Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Rácsok Balázs, Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Révész Máriusz, Miniszterelnökség Szakál Ferenc Pál, Nemzeti Erőforrás Minisztérium, Oktatásért Felelős Államtitkárság Tokaji Károlyné, Központi Statisztikai Hivatal Vecsei Miklós, Magyar Máltai Szeretetszolgálat 3

4 TARTALOMJEGYZÉK I. Előzmény: a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia létrejötte, a Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának megalakulása, feladatai II. Bevezető... 7 III. A gyermekszegénységhez kapcsolódó indikátor-rendszer és az indikátor munkacsoport... 9 IV. A gyermekek és gyermekes családok helyzetének jellemzői Magyarországon a gyermekszegénységhez kapcsolódó indikátor-rendszer adatai alapján, A. Foglalkoztatás, munkaerő-piaci helyzet javítása B. A gyermekes családok anyagi helyzetének javítását szolgáló ellátások fejlesztése C. Gyerekek, családok alapvető szükségleteinek kielégítése, depriváció D. Lakás, lakhatás feltételeinek, minőségének, biztonságának javítása E. A képességek kibontakoztatását, a sikeres iskolai pályafutást segítő intézmények és szolgáltatások, szegregáció megszüntetése F. A gyermekes családokat célzó személyes szolgáltatások és szakellátások fejlesztése 22 G. Egészségesebb gyermekkor biztosítása V. Intézkedések A. Foglalkoztatás, munkaerő-piaci helyzet javítása B. A gyermekes családok anyagi helyzetének javítását szolgáló ellátások fejlesztése és 35 C. Gyerekek, családok alapvető szükségleteinek kielégítése, depriváció D. Lakás, lakhatás feltételeinek, minőségének, biztonságának javítása E. A képességek kibontakoztatását, a sikeres iskolai pályafutást segítő intézmények és szolgáltatások, szegregáció megszüntetése F. A gyermekes családokat célzó személyes szolgáltatások és szakellátások fejlesztése 62 G. Egészségesebb gyermekkor biztosítása VI. A hátrányos helyzetű gyermekeket (közvetlenül) érintő évi jogszabályi változásokról FÜGGELÉK I. Gyermekek és gyermekes családok helyzetét jellemző indikátorok, II. A évi intézkedésekre beérkezett nem kormányzati szervek észrevételei

5 I. Előzmény: a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia létrejötte, a Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának megalakulása, feladatai. Az Országgyűlés május 31-én elfogadta a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégiáról szóló 47/2007. (V.31.) Országgyűlési határozatot (továbbiakban OGY határozat), melynek célja, hogy jelentősen csökkentse egy generáció alatt a gyermekek és családjaik szegénységének arányát, felszámolja a gyermeki kirekesztés és mélyszegénység szélsőséges formáit, átalakítsa azokat a mechanizmusokat és intézményeket, amelyek ma újratermelik a szegénységet és a szociális kizáródást. Az Országgyűlési határozat elve szerint gyermekszegénység jelentős mértékű csökkentése, a gyermekek teljes társadalmi integrációja több évtizedes, folyamatos erőfeszítéseket igényel. A program megvalósulásának csak akkor lehet esélye, ha az összefüggő, egy irányba tartó, egymásra épülő részfeladatok, lépések és intézkedések rendszerszerű változásokat képesek generálni a gazdasági, társadalmi, politikai és közszolgálati rendszerben. Ezért szükséges egy 25 évre szóló ( ) generációs stratégiát alkotni, amelynek figyelembevételével természetesen meg kell határozni a rövid és középtávú célkitűzéseket, feladatokat is. A Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia elindításának három fő indoka: 1. A gyermekek és családjaik nélkülözésének csökkentése, a gyermekek fejlődési esélyeinek javítása: a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia minden gyermekre kiterjed, de azokra a gyermekekre fókuszál, akiket a nélkülözés a leginkább súlyt, és fejlődésüket jelentősen korlátozza. 2. A szegénységi ciklus megszakítása: a szegénység nem csak az anyagi javak hiánya, hanem a lehetőségek hiánya, korlátozása is, amely a hátrányos helyzet átörökítését eredményezheti, ezért elengedhetetlen a gyermekek helyzetének javítása a deprivációs ciklusok megtörése érdekében. 3. Az ország gazdasági és társadalmi fejlődése: Magyarország jövőbeni gazdasági, társadalmi és politikai fejlődése azon múlik, hogy a most felnövekvő gyerekek társadalmi hovatartozástól függetlenül felnőttként mennyire lesznek jól képzettek, egészségesek. Ehhez szükség van a gyermekek versenyképes felkészültségének biztosítására és piacképes végzettséghez juttatására. A Kormány a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégiáról szóló 47/2007. (V.31.) OGY határozat 2. pontjában foglalt felkérésnek eleget téve a 1092/2007. (XI.29.) Korm. határozattal, a Stratégiában meghatározott célkitűzések végrehajtása érdekében évekre vonatkozó kormányzati cselekvési tervet fogadott el. Kidolgozta a Stratégiai terv végrehajtásához szükséges kormányzati intézkedéseket a szegénység újratermelődési ciklusainak megszakítása, a gyermekes szülők munkavállalási esélyeinek javítása, a gyermekes háztartások szegénységének csökkentése valamint a gyermekek jóléte területén. 5

6 Az Országgyűlés a határozat 6. pontjában felkérte a Kormányt, hogy hozzon létre egy a Nemzeti Stratégia végrehajtását segítő, követő és értékelő monitoring bizottságot - a szociális szakmai és civil szervezetek, és az egyházak bevonásával. A Kormány az OGY határozat 6. pontja alapján a 1053/2008. (VIII. 4.) Kormány határozattal létre hozta a Nemzeti Stratégia hatékony végrehajtása és végrehajtásának követése, értékelése érdekében a szociális szakmai és civil szervezetek, valamint az egyházak részvételével működő, Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságot. A Bizottság feladatai 1 : vélemények, ajánlások megfogalmazásával tevékenyen közreműködik a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia megvalósításában; a Stratégia végrehajtását tervszerűen, módszeresen monitorozza, az utánkövetés eszközrendszerét és eljárásait továbbfejleszti, egy a gyermekszegénységet mérő és leginkább jellemző mutatókból álló indikátorrendszert alkot, az adatokat összegyűjti, elemezi és közzéteszi; figyelemmel kíséri és értékeli a Stratégia céljaival, prioritásaival kapcsolatos társadalmi folyamatok alakulását; a monitorozás eredményeinek, valamint a kormányzati intézkedések hatásainak, illetve különböző programok működésének a tapasztalata alapján véleményeket, javaslatokat fogalmaz meg a Társadalmi Felzárkózási és Cigányügyi Tárcaközi Bizottság számára. A Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról szóló 1053/2008. (VIII.4.) Korm. határozat 4. pontja rendelkezik arról, hogy a Bizottság feladatainak végrehajtásáról évente, március 31. napjáig, írásban tájékoztassa a feladatkörrel rendelkező minisztert, valamint a nyilvánosságot, A Jelentés Függelékébe kerültek a monitorozás eszközéül szolgáló indikátorok, valamint a Bizottságban képviselt nem kormányzati szervezetektől a évi intézkedésekre, jogszabályi változásokra beérkezett vélemények is. Ezek a vélemények nem voltak maradéktalanul beépíthetők a Jelentésbe, mégis fontosnak tartjuk, hogy a közvélemény megismerhesse őket. 1 A Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról szóló a 1177/2011. (V.31.) Korm. határozattal módosított /2008. (VIII. 4.) Korm. határozat alapján 6

7 II. Bevezető első felében Magyarország első alkalommal látta el az Európai Unió egyik csúcsszervének, az Európai Unió Tanácsának a soros elnöki feladatait. Az elnökség egyik prioritása a roma kérdés volt. Ennek nyomán az uniós vezetők elfogadták a roma keretstratégiát, mely mérföldkő a mintegy 10 millió európai roma számára. Az elfogadott szöveg felhívja a tagállamokat, hogy 2011 végéig készítsenek nemzeti romaintegrációs stratégiát, illetve aktualizálják a meglévőt, vagy a hátrányos helyzetű rétegek társadalmi felzárkózását célzó integrációs intézkedéscsomagjukat. Ezen felhívást Magyarország elsőként teljesítette 2011 decemberében. A magyar elnökségi tevékenység szintén kiemelt területe volt a gyerekszegénység elleni küzdelem uniós szinten történő napirenden tartása, amelynek egyik konkrét eredménye egy tanácsi következtetés elfogadtatása volt az EPSCO június 17-i ülésén, másik eredménye pedig a gyerekszegénység monitoring rendszerének továbbfejlesztését célzó, a TÁRKI által készített jelentés volt. Ezeket a dokumentumokat az Európai Bizottság figyelembe fogja venni a II. félévében kibocsátandó, gyermekszegénység kezelésére irányuló ajánlása kidolgozása során. A KIM Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkársága koordinációjában az uniós roma keretrendszer céljaihoz illeszkedő Nemzeti Társadalmi Felzárkózás Stratégia mélyszegénység, gyermekszegénység, romák c. dokumentum előkészítése 2011 elején kezdődött meg. A Felzárkózási Stratégia elkészítésének fő célja az volt, hogy integrálja, kiegészítse, és egységes célrendszerben kezelje a szegénység szempontjából meghatározó speciális problématerületi a gyermekszegénységet, romaügyet, hátrányos helyzetű térségeket érintő stratégiákat, és ezáltal előmozdítsa a szükséges ágazatközi megközelítések hatékonyabb érvényesülését. Az egységes kezelést a szegénység szempontjából érintett fő célcsoportok közti jelentős átfedés indokolja, hiszen a mintegy 750 ezer fősre becsülhető roma népességen belül körülbelül ezerre tehető a mélyszegénységben élők száma. A szegénységi küszöb alatt élő kb. 400 ezer gyermek legalább fele roma származású, ráadásul a roma népesség jelentős része az ország leghátrányosabb helyzetű térségeiben koncentrálódik. A Felzárkózási Stratégiában egy olyan átfogó felzárkózás-politikai megközelítés kerül lefektetésre, amely a szakpolitikák összehangolásával és komplex beavatkozásokkal kívánja elősegíteni hazánk társadalmi és területi kohézióját. Ennek megalapozására a Felzárkózási Stratégia részletes helyzetelemzést tartalmaz. A helyzetelemzés a szegénység, a roma népesség helyzete, a gyermekek helyzete, a területi hátrányok, valamint az oktatáshoz és képzéshez, a munkavállaláshoz, az egészségügyi ellátáshoz, a lakhatáshoz és az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés kérdései kapcsán a jelen helyzet bemutatását és a problémákhoz kapcsolódó következtetéseket tartalmazza. A Felzárkózási Stratégiában azonosított fő beavatkozási területek, eszközök az érintett problématerületekhez igazodnak, egyben nagyfokú azonosságot mutatnak a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia fő céljaival és az egyes prioritásos területek alá tartozó szükséges feladatokkal. A Felzárkózási Stratégia fő beavatkozási területei közül az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügy és a lakhatás szintén megjelenik a Legyen jobb a 7

8 gyermekeknek! Nemzeti Stratégiában, valamint a Kormány és az Országos Roma Önkormányzat között létrejött keretmegállapodásban (továbbiakban keretmegállapodás) is. A keretmegállapodás a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégiához hasonlóan szintén prioritásként kezeli a foglalkoztatás bővítését, a foglalkoztathatóság fejlesztését, az oktatás kiterjesztését, színvonalának emelését, az életkörülmények javítását célzó fejlesztési programok kialakítását a hátrányos helyzetű mélyszegénységben élő roma és nem roma gyermekek, fiatalok, felnőttek célcsoportjának esetében. Az egységes, komplex feladatellátás érdekében ezért a Kormány az 1430/2011. (XII. 13.) Korm. határozattal hatályon kívül helyezte a 1092/2007. (XI.29.) Korm. határozatot, - mely a évekre vonatkozott -, mivel a Legyen jobb a gyermekeknek! gyermekszegénység elleni Nemzeti Stratégia cselekvési terve a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia cselekvési tervében szerepel a továbbiakban. A Kormány az 1053/2008. (VIII.4.) Korm. határozat évi módosításával (1177/2011. Korm. határozat) a kormányzati felelősség markánsabb megjelenítése érdekében átalakította a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának összetételét. Az új Értékelő Bizottság 12 kormányzati képviselőből és 12, a civil szervezetek, egyházak, szakmai szervezetek által delegált tagból áll, akikhez állandó meghívottak csatlakoznak. Az Értékelő Bizottság elnöke a Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkár, társelnöke a 1053/2008. (VIII.4.) Korm. határozat 6. pontjában felsorolt szervezetek képviselői közül az általuk választott személy, aki 2011-ben a Magyar Máltai Szeretetszolgálat által delegált tag lett. Az új összetételű Bizottság feladata többek között a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia végrehajtásának követése és értékelése, valamint a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiában megfogalmazott gyermekszegénységet érintő célkitűzések megvalósulásának nyomon követése is, tekintettel arra, hogy a Legyen jobb a gyermekeknek! gyermekszegénység elleni Nemzeti Stratégia cselekvési terve a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia cselekvési tervében nevesítve szerepel. 8

9 III. A gyermekszegénységhez kapcsolódó indikátor-rendszer és az indikátor munkacsoport A Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottság feladatai közé tartozik a Stratégia végrehajtásának tervszerű, módszeres monitorozása, az utánkövetés eszközrendszerének és eljárásainak továbbfejlesztése, egy a gyermekszegénységet mérő és leginkább jellemző mutatókból álló indikátorrendszer megalkotása, az adatok összegyűjtése, elemése és közzététele 2. Az átláthatóság és ellenőrizhetőség alapelveivel összhangban az Értékelő Bizottság keretében 2008-ban megalakult egy önálló munkacsoport, az Indikátor Albizottság statisztikusok, kutatók és szakértők (Központi Statisztikai Hivatal; Magyar Tudományos Akadémia Gyerekszegénység Elleni Programiroda; Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézet; Országos Gyermekegészségügyi Intézet; Szociális Szakmai Szövetség; TÁRKI) részvételével. Az Albizottság kidolgozta az OGY határozatban rögzített, átfogó célok, fejlesztési területek szerint tagolt indikátor-szettet, mely közvetett módon hét témakörben nyújt információkat a Stratégiában foglalt célok megvalósulásáról, az intézkedések eredményességéről: A. Foglalkoztatás, munkaerő-piaci helyzet javítása B. A gyermekes családok anyagi helyzetének javítását szolgáló ellátások fejlesztése C. Gyerekek, családok alapvető szükségleteinek kielégítése, depriváció D. Lakás, lakhatás feltételeinek, minőségének, biztonságának javítása E. A képességek kibontakoztatását, a sikeres iskolai pályafutást segítő intézmények és szolgáltatások, szegregáció megszüntetése F. A gyermekes családokat célzó személyes szolgáltatások és szakellátások fejlesztése G. Egészségesebb gyermekkor biztosítása. A komplex indikátor-rendszer célja a gyermekek helyzetének jellemzése, a Stratégiában nevesített prioritásokkal kapcsolatos társadalmi folyamatok értékelése. A kialakított indikátorlista 60 mutatószámot és azok metaleírását (definíció, számítási mód, gyakoriság, időszerűség, forrás stb) tartalmazza, melyek 2006-tól évente kerülnek aktualizálásra. A rendszer minden esetben ahol értelmezhető és rendelkezésre áll megfelelő részletezettségű információ tartalmazza a területi dimenziót (régió, településnagyság) és egyéb releváns bontásokat. Az adatok többségének forrása a Központi Statisztikai Hivatal valamely adatgyűjtése, de néhány indikátort az Oktatási Hivatal, az Országos Gyermekegészségügyi Intézet, illetve a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (a GYEMSZI, az Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ /2008. (VIII. 4.) Korm. határozat a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról 3. b) pontja. 9

10 jogutóda) biztosít. Az indikátorokat az Értékelő Bizottság éves jelentései adták/adják közre és ezek alapján történhet meg a gyerekek és gyerekes háztartások helyzetének vizsgálata, a folyamatok értékelése, elemzése. A Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról szóló 1053/2008. (VIII. 4.) Korm. határozat módosításával a kormányzat, a szakmai és civil szervezetek, valamint az egyházak részvételével új összetételű Értékelő Bizottság alakult. Az új Bizottság kiemelt feladatának tekinti, hogy a Nemzeti Stratégia monitorozása érdekében az utánkövetés eszközrendszerét, eljárásait továbbfejlessze, valamint a gyermekszegénységet mérő és leginkább jellemző mutatókból álló indikátorrendszert kidolgozza, működtesse. Az Értékelő Bizottság október 25-ei ülésén egyhangúlag kijelentette, hogy a tény alapú szakpolitika alakításához elengedhetetlen a megfelelő színvonalú adatgyűjtés, a gyerekszegénységgel kapcsolatos indikátorok rendelkezésre állása, megfelelő monitoring rendszer kidolgozása. A december 15-ei ülés hivatalosan újjáalakultnak nyilvánította az Indikátor Munkacsoportot a különböző kutatóintézetek delegáltjaiból (Központi Statisztikai Hivatal, Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézet; Magyar Tudományos Akadémia Társadalomkutató Központ; Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet; TÁRKI). Áttekintve a témaköröket és a szükséges szakmai ismereteket, a speciális szakértelmet igénylő kérdésekhez (pl. egészségügy) a csoportot további szakértőkkel még bővíteni kell. A csoport célja az indikátor készlet felülvizsgálata, illetve továbbfejlesztése a megváltozott jogszabályi feltételeknek megfelelően. A Munkacsoport a továbblépés érdekében a következő konkrét javaslatokat fogalmazta meg: Meg kell teremteni a Nemzeti Stratégia teljesítésének monitorozásához szükséges módszerek és eszközök kidolgozását végző szakértői tevékenység szervezeti kereteit, biztosítva annak működési feltételeit. Az újjáalakuló munkacsoport az Értékelő Bizottság felkérésére jöjjön létre, meghatározott feladat(ok) elvégzésére (pl. az indikátor-készlet felülvizsgálatára), tevékenysége egy meghatározott idő-intervallumra terjedjen ki és a szakértők munkája a kidolgozott javaslatok Értékelő Bizottság által történő jóváhagyásával, elfogadásával érjen véget. A Stratégia megvalósulásának, eredményeinek értékelése, a folyamatok elemzése nem tartozik az indikátor munkacsoport feladatai közé. Ki kell dolgozni a Stratégia monitorozását szolgáló adatok feltöltésének ütemezését, eljárásrendjét, a rendszer működtetésének módját, az adatok közzétételének formáját. Az indikátorrendszer évi adatokkal történő frissítését, a metaleírások aktualizálását az illetékes szervek, hivatalok elvégezték, de a feladat ad-hoc jellege miatt ez rendkívül hosszú időt vett igénybe és számos egyeztetés után is maradtak fenn az adatok értelmezésével, a felhasználás lehetőségeivel kapcsolatos vitás kérdések. Meg kell határozni, hogy az új Stratégia mely integrálja a szegények és a romák felzárkóztatásának ügyét hogyan érinti a meglévő indikátor-rendszer alapelveit, tartalmát és egyéb szerkezeti elemeit, a bemutatandó prioritásokat, vertikális és horizontális célokat, és 10

11 ennek megfelelően a mérés eszközeit és a rendszer működtetésének kereteit, feltételeit, fenntarthatóságát. Eldöntendő, hogy a Stratégia célkitűzéseinek sikeres megvalósulása érdekében hogyan kell ki-, illetve átalakítani a jelenlegi monitoring rendszert. Az indikátor-rendszer felülvizsgálatakor a rendelkezésre álló információkból kell kiindulni, figyelembe véve a továbbfejlesztés szükségességét és lehetőségét. Javaslatokat kell megfogalmazni az elérhető adatforrások megválasztására, a meglévő felmérések módosítására, kiegészítésére, valamint új felvételek indítására egyaránt. A jelenleg érvényes (60 elemű) indikátorkészlet alapján át kell tekinteni és javítani kell a mutatók érvényességét, relevanciáját, elérhetőségét, meg kell oldani a horizontális célok megjelenítésének lehetőségét. a. Roma gyermekek prioritása: A nagymintás lakossági felvételekbe (munkaerőfelmérés/mef, Háztartási költségvetési és életkörülmények adatfelvétel/hkéf), valamint az országos kompetenciamérés szülői kérdőívébe be kell emelni az etnikai hovatartozásra vonatkozó kérdéseket. Jelenleg folyik az etnikumra kérdezés tesztelése a KSH munkaerőfelmérésében. b. Fogyatékossággal élő gyermekek prioritása: Ki kell dolgozni a fogyatékosságra vonatkoztatható információk előállításának metodikáját és beépíteni a releváns adatgyűjtések rendszerébe. (Külön szakértő megbízását igényli.) c. Települési lejtő csökkentése: Megvizsgálandó, hogy a nagymintás lakossági felvételek mintaválasztása mely indikátorok esetében és milyen mértékben alkalmas a települési különbségek kifejezésére. (Fel kell kérni a KSH-t a kérdés módszertani mintavételi hiba számítás elvégzése, a sarokszámhoz igazítás problematikájának végiggondolása és egyéb, pl. a mintanövelés finanszírozási szempontú vizsgálatára.) Az Értékelő Bizottság monitorozási feladatai között a kutatások kiemelten fontos szerepet játszottak és játszanak. A december 15-i ülésre a kutatóhelyek elkészítették a Nemzeti Stratégia céljainak megvalósításához szükséges kutatásokra, elemzésekre, azok időbeli ütemezésére vonatkozó javaslataikat (a források rendelkezésre állásától függően), melyek között megtalálhatóak az új adatfelvételt igénylő, már meglévő és nemzetközileg harmonizált felmérést kiegészítő, a rendelkezésre álló adatinfrastruktúra másodfeldolgozását, -elemzését célzó, a kutatási eredmények közzétételére vonatkozó tervek is. A kutatási javaslatokkal kapcsolatban nem született döntés. 11

12 IV. A gyermekek és gyermekes családok helyzetének jellemzői Magyarországon a gyermekszegénységhez kapcsolódó indikátor-rendszer adatai alapján 3, A. Foglalkoztatás, munkaerő-piaci helyzet javítása A háztartásban élő felnőttek munkaerő-piaci státusza meghatározó az egész háztartás, illetve az abban nevelt gyerekek életszínvonala szempontjából. Különösen nagy a szegénységi kockázata azoknak a háztartásoknak, amelyek munkavállalási korú tagjai közül senki sem minősül foglalkoztatottnak ben Magyarországon a háztartások közel 40 százalékának nem volt foglalkoztatott tagja, illetve a éves népesség 24 százaléka élt ilyen típusú háztartásban. Mindkét arány emelkedett az elmúlt 5 évben. Mind a foglalkoztatott nélküli háztartások, mind az ilyen háztartásokban élők arányát tekintve a két szélső értéket Észak- Magyarország, illetve Közép-Magyarország képviseli, ahol a különbség a vizsgált években százalékpont között volt. A válság hatására 2008 végén, 2009 elején a korábbinál nagyobb arányban nőtt a munkanélküliség. Az időszak elején még 8 százalék alatti érték 2009-ben 10, majd 2010 folyamán 11,2 százalékra emelkedett. A legmagasabb munkanélküliség Észak- Magyarországon alakult ki 16 százalékos ráta, miközben a tartós (12 hónapot meghaladó) munkanélküliség megközelítette a 9 százalékot. Egyre többen maradnak az ország foglalkoztatási szempontból kedvezőbb területein is huzamosan munka nélkül: Nyugat- Dunántúlon 2,4, Közép-Dunántúlon 2,3 és Közép-Magyarországon 2,2-szeresére nőtt az arányuk. Ezzel a korábban - éppen az ipari munkahelyek nagy száma miatt - jobb helyzetű régiók előnye csökkent. 3 Az egyes indikátorok definícióját, forrását és értékeit ld. a Függelékben. 12

13 százalék A5. Tartós munkanélküliségi ráta [százalék] Közép- Magyaro. Nyugat- Dunántúl Közép- Dunántúl Dél-Alföld Dél- Dunántúl Észak- Alföld Észak- Magyaro. Országos ,3 2,7 2,3 3,6 4,5 4,6 5,5 3, ,5 2,2 2,1 3,6 4,4 5,2 5,9 3, ,1 1,9 2,2 4,0 5,3 5,9 7,1 3, ,6 3,2 3,4 4,5 5,1 6,5 7,1 4, ,6 4,7 5,0 5,3 6,1 6,7 8,7 5,6 Forrás: KSH, MEF A részmunkaidős foglalkoztatásnak Magyarországon hasonlóan a többi közép-európai volt szocialista országhoz nincsenek igazán hagyományai ban a foglalkoztatottak 4 százaléka, 2010-ben 5,8 százaléka dolgozott részmunkaidőben. A kisgyermeket nevelő nők jelentős számának ez biztosíthatná a munkavállalás és a családi kötelezettségek közötti jobb összhangot, átjárhatóságot. A vizsgált időszakban bekövetkezett részarány növekedés azonban nem annyira ebbe az irányba tett pozitív lépéseket tükrözi, hanem a 2008 őszén kirobbant válság egyik következményeként, a munkaidőalap csökkentés lehetséges eszközei közé tartozott. A férfiak 36, a nők 31 százaléka azért választotta ezt a foglalkoztatási formát, mert nem talált teljes munkaidős munkát B. A gyermekes családok anyagi helyzetének javítását szolgáló ellátások fejlesztése Az Unió tagállamai közül az utóbbi két évet tekintve Magyarországon a legnagyobb a különbség a gyermekes és a gyermek nélküli háztartások jövedelmi szegénysége között. Az Európai Unióban Magyarország azon 5 ország közé tartozik, amelyben a legnagyobb a távolság a teljes népesség és a gyerekek szegénysége között, a gyerekek rovására. A magyarországi készpénzes társadalmi juttatások rendszerének szegénységcsökkentő hatása európai összehasonlításban a legerősebbek között van. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a juttatások hiányában, a magyarországi népesség, mindenekelőtt a gyermekek szegénységi kockázata a legmagasabbak között lenne az Unión belül. A szegénység és társadalmi kirekesztődés mérésére szolgáló jövedelmi típusú indikátorok szerint a 2010-ben végrehajtott felvétel alapján a népesség 12 százaléka tartozott a szegények közé. 13

14 A szegénységi ráta 4 meghatározásánál a háztartások összes nettó jövedelmét figyelembe veszik, úgy, hogy minden egyes háztartástag munkából, társadalmi juttatásból, illetve vagyonból származó jövedelmét összegzik és csökkentik a fizetendő adóval és járulékokkal. A szegénység kockázatának korcsoport szerinti vizsgálatából kiderül, hogy Magyarországon a 0-17 éves gyermekek körében a szegénység előfordulása az átlagosnál lényegesen gyakoribb, 2010-ben 20%-os volt, 2007 és 2010 között pedig 19-21% között alakult. A gyermekszegénységet leginkább a szülők munkaerőpiaci helyzete, valamint a kormány gyermekekkel kapcsolatos juttatásainak színvonala és hatékonysága befolyásolja. A szegénységi arány az életkor előre haladásával párhuzamosan folyamatosan csökken és a gyermekek társadalmi juttatások nélkül számolt szegénységi aránya több mint 5-szörösét tette ki a 65 éves és idősebb korosztályénak. A szegénységi kockázatot leginkább a munkaerő-piaci távollét növeli. A kor (és közvetetten a gazdasági aktivitás), továbbá a gyermekszám hatása együttesen tükröződik a háztartástípusonkénti szegénységi ráta alakulásában. A gyermekes háztartások szegénységi kockázata 40 százalékkal haladja meg az országos átlagot, ezen belül kiemelkedően magas az egyszülős, valamint a két felnőttből és 3 vagy több eltartott gyermekből álló háztartások szegénységi aránya (28%). Bár a legnagyobb javulás éppen e háztartásokban következett be, 2006 és 2010 között 11, illetve 6 százalékpontot javult a mutató értéke, más társadalmi csoportokkal összehasonlítva még mindig jelentős maradt a különbség. A szegénységi rés kifejezetten az eloszlás alsó részére összpontosít, azt vizsgálja, hogy milyen mély a szegénység. A mutató a szegények medián jövedelmének az átlagos szegénységi küszöbhöz mért távolságát fejezi ki százalékban kifejezve, ezáltal a szegénységből való kikerüléshez szükséges erőfeszítések nagyságát méri. Ennek nagysága 2010-ben országos átlagban 17 százalékot tett ki, hasonlóan a gyermekekre és középkorúakra számolt értékhez, miközben a 65 éves és idősebbek körében 11 százalék volt a mutató. A jóléti ellátórendszer jelentőségét a társadalmi juttatások nélkül számított szegénységi mutatók fejezik ki, ugyanis a szegény háztartások jövedelmének jelentős részét az ún. társadalmi juttatások teszik ki, amelyek azt a célt szolgálják, hogy bizonyos helyzetek bekövetkezésekor (pl. időskor, betegség, családban élő ellátandó gyermekek és egyéb gondozásra szoruló személyek, munkanélküliség, fogyatékosság stb.) csökkentsék az érintett háztartások, illetve személyek terheit. A szociális transzferek nélkül számított mutató a jövedelmek között a nyugdíjakat figyelembe veszi, csak a többi juttatástól tekint el. E mutató értéke 2010-ben 28 százalék körül alakult, tehát ha csak nyugdíj és munkajövedelem lenne, a szegények aránya 2,3-szerese lenne a transzferek utáni aránynak. 4 A nemzetközi összehasonlításban általánosan alkalmazott szegénységi küszöb a medián ekvivalens jövedelem 60 százaléka a módosított OECD skála használatával meghatározva (az 1. felnőtt 1,0; a 2. és további 0,5; a gyermek (14 éves és fiatalabb) 0,3 egységet képvisel). Szegénységi ráta: a szegénységi küszöb alatt élő személyek aránya a megfelelő csoportba tartozó összes személyhez viszonyítva. 14

15 százalék 50 B5. Társadalmi juttatások nélküli szegénységi arány [százalék] évesek évesek 65 - X évesek Összesen Forrás: KSH, HKÉF C. Gyerekek, családok alapvető szükségleteinek kielégítése, depriváció A gazdasági hatások következtében az utóbbi években jelentősen megnőtt azoknak a háztartásoknak az aránya, akik csak nagy nehézségek árán tudták fedezni szokásos kiadásaikat ben az összes háztartás 24,4 százaléka nyilatkozott így, míg 2006-ban csak 15,8 százalékuk. Az ország térszerkezetében meglévő tartós eltérések az utóbbi években sem csökkentek, de némileg átalakultak. Míg az időszak elején Észak-Magyarországon számoltak be a legtöbben (20% körül) megélhetési problémákról, 2010-re Dél-Alföld és Közép- Dunántúl lakosai körében jelentett nagyobb gondot (28,8 és 28,6%) a megszokott életszínvonal fenntartása és 2010 között a közép-magyarországi régióban is 10 százalékponttal nőtt ez az arány. 15

16 százalék 35 C1. Személyek aránya, akik nagy nehézségek árán tudnak megélni [százalék] Nyugat- Dunántúl Dél- Dunántúl Észak- Alföld Közép- Magyaro. Észak- Magyaro. Dél-Alföld Közép- Dunántúl Országos ,3 20,0 17,0 14,7 21,7 17,5 15,1 16, ,1 12,1 12,0 13,6 21,2 15,1 12,8 13, ,5 16,4 14,6 15,7 22,0 20,5 16,2 16, ,6 21,2 24,2 23,7 29,5 25,1 21,7 23, ,9 21,0 24,0 25,1 28,4 30,8 31,1 25,9 Forrás: KSH, HKÉF A háztartások életminőségét, esetleges megélhetési nehézségeit tükrözi az élelmiszerekre költött kiadásaik nagysága. Az általános helyzet romlása ellenére az élelmiszerek beszerzését érintő nehézségekre kevesebben panaszkodtak 2010-ben, mint az előző években. A 2006 óta mért 10 százalék körüli aránnyal szemben minden régióban csökkent azon háztartások aránya, amelyek ilyen gondot jeleztek és összességében 8,4 százalékuk mondta azt, hogy nem volt elegendő pénze ételre. D. Lakás, lakhatás feltételeinek, minőségének, biztonságának javítása A szegénység vizsgálata során a jövedelem mellett különös jelentősége van a lakáshelyzetnek. A lakás mérete, minősége, felszereltsége és elhelyezkedése alapvetően határozza meg, hogy valaki miképpen tud részt venni a társadalmi életben. A lakás szerepe még jobban felértékelődik, ha a szegénységnek a gyermekre gyakorolt hatását vizsgáljuk, ugyanis többek közt a gyermekek szociális életében, tanulmányi eredményeiben közvetlenül tükröződhet, ha lakókörülményei nem megfelelők. A lakások legfontosabb jellemzője, hogy biztosítja-e a használói számára a higiénia elemei követelményeit. Ezt a legalapvetőbb szintet az fejezi ki, hogy a lakások rendelkeznek-e fürdőszobával, illetve WC-vel. A fürdőszobával való ellátottság tekintetében a vizsgált időszakban a népesség körülbelül 4 4,5 százaléka lakott olyan lakásban, amelyik nem rendelkezik fürdőszobával. Ez az érték gyakorlatilag állandónak tekinthető az elmúlt négy évben. A lakások lakáson belüli WC-vel való felszereltségét vizsgálva szintén nem tapasztalhatunk nagy változásokat. 16

17 Az alapvető higiéniás felszereltségen túl a lakás legelemibb jellemzője, hogy megfelelő teret képes-e biztosítani a háztartás tagjai számára. Az alábbi mutató azokat a lakásokat tekinti zsúfoltnak, amelyekben egy szobára több mint két személy jut. Míg 2006-ban a népesség 8,5 százaléka, addig 2007 és 2009 között kevesebb mint 7 százaléka lakott zsúfolt lakásban, azonban 2010-re újra növekedett a mutató (8,9%), meghaladta az időszak eleji értéket is. A zsúfolt lakás problémája azonban nem egyformán érinti a népesség egészét, a gyermekes háztartások körében határozottan gyakrabban jelentkezik ez a jelenség. A vizsgált időszak mindegyik évében legalább 4 5 százalékponttal magasabb volt a mutató értéke a gyermekes háztartások körében mint a teljes népességre vonatkozóan. A lakáshelyzet stabilitását, kiszámíthatóságát mutatja, hogy ki milyen módon rendelkezhet azon lakás felett, amelyben lakik. A jelenség összetett, de kétségtelenül kedvezőbb azoknak a helyzete, aki tulajdonosként lakják lakásukat, s több tőlük független tényezőre kell felkészülniük azoknak, akik bérlik. Ezt alátámasztják a szegénységre vonatkozó indikátorok is, a bérlakásban élők körében sokkal magasabb a szegénység kockázata. Ebben a csoportban az elmúlt időszakban a szegénységi küszöb alatt élők aránya százalék körül alakult, ami megközelíti, illetve egyes években meg is haladja a szegénységi arány országos értékének a dupláját. A bérlakásokban lakó háztartások aránya a vizsgált időszakban rendre 6 százalék körül mozgott. A különböző években mért adatok csupán kis mértékben térnek el ettől az értéktől, a tendencia azonban ha csupán kis mértékben is a bérlakásban élő háztartások arányának csökkenését mutatja, 2010-ben már csak 5,3 százalék volt. Egy lakás értéke számos tényezőtől függ, illetve függhet. Befolyásolhatják többek között olyan külső tényezők, hogy milyen településen, illetve lakókörnyezetben van a lakás, milyen a fekvése, milyenek a lakás környékének közlekedési, illetve egyéb adottságai. Szintén befolyásolhatják a lakás egyedi paraméterei az építés évétől, felszereltségén keresztül egészen műszaki, illetve esztétikai állapotáig. A lakás értékét tehát több minden befolyásolhatja, általánosságban azonban a lakókörülmények jó indikátorának tekinthető, hogy mekkora értéket képvisel valakinek a lakása. A következő mutató a megkérdezettek becslése alapján kíván képet adni az alacsony értékű lakásban lakókról. Ez alapján megállapíthatjuk, hogy 2010-ben a háztartások kb. 19 százaléka lakott a medián 50 százalékánál alacsonyabb értékű lakásban. Hasonló érték adódott 2007-ben is, míg a vizsgált időszak többi részében ez az arány 17 százalék körül alakult. Ha a gyerekes háztartások körében vizsgáljuk ezt az összefüggést, akkor rendre magasabb értékeket kapunk. E körben az alacsony értékű lakásban lakók aránya 2006-ban 24,1 százalék, ami az évek során folyamatosan csökken. 17

18 százalék E. A képességek kibontakoztatását, a sikeres iskolai pályafutást segítő intézmények és szolgáltatások, szegregáció megszüntetése Az elmúlt másfél évtizedben összességében kiteljesedett az iskolarendszerű oktatás ben a 0-5 éves korosztály több mint fele (52,6%) részesült napközbeni ellátásban, amely 3 százalékpontos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Az átlagost jelentősen meghaladó ellátottság jellemzi a dél-alföldi (56%) és a nyugat-dunántúli (54,2%) régiókat és az 50 ezernél több lakosú településeket (56%). Kisebb elmaradás az északmagyarországi régióban (50,1%) és a kistelepüléseken (47,5%) mutatkozott. Jelentős változások zajlanak a napközbeni kisgyermekellátás területén. Egyre gyakoribb, hogy az iskoláskor előtti korosztály nevelését-gondozását egyazon intézmény látja el, amely esetenként speciális szakmai elképzelések alapján valósul meg, vagy alternatív megoldásként pl. családi napközik jönnek létre, melyek családias környezetben megvalósuló szolgáltatást biztosítanak, más esetben pedig egyszerűen az óvodában kialakított egységes óvodaibölcsődei csoport működik, ahol az óvodáskorú és a 2-3 éves korú gyermekek együtt nevelése folyik. Ez utóbbi formával elsősorban azoknak a 2 év feletti gyermeket nevelő szülőknek nyújtanak a munkába állást elősegítő lehetőséget a napközbeni ellátás igénybevételére, akik olyan kisebb településen élnek, ahol a gyermekek alacsony száma miatt nem tartható fenn önálló bölcsőde ben még mindig 916 olyan település volt az országban, ahol sem bölcsőde, sem óvoda, vagy más alternatív szolgáltatás nem működött, ebből 841 esetben az 500 fő alatti kisközség lakóinak kell megoldaniuk a gyermekelhelyezést más településen. E1/A. Napközbeni ellátásban részesülő 0-5 évesek aránya [százalék] éves és fiatalabb 4 éves 5 éves Összesen ,9 92,4 97,7 49, ,9 92,5 96,6 48, ,9 92,4 97,2 49, ,5 92,8 96,0 49, ,9 92,9 96,2 52,6 Forrás: KSH, Intézményi felvételek 18

19 2010-ben tehát jelentősen nőtt az igénybe vevő gyermekek száma, miközben az intézményi kapacitás csak kis mértékben bővült, így növekedett az óvodai csoportok zsúfoltsága. Országos átlagban az összes óvodai csoport 34 százaléka működött viszonylag magas (25 fősnél nagyobb) létszámmal, sőt az észak-alföldi régióban megközelíti ez az arány a 42 százalékot, de az észak-magyarországi intézményekben is meghaladja a 37 százalékot, és csak a Dél-Alföldön, valamint a közép-dunántúli régióban marad 30 százalék alatt a mutató értéke. Az elmúlt évben a közoktatás valamennyi szintjén nőtt mind a hátrányos helyzetű 5 (HH), mind a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyermekek száma és aránya, emellett a területi aránytalanságok tovább növekedtek. Az óvodákban a HH-arány 2006-ban 18,4 százalék, 2010-ben már 31,1 százalék volt. A legkirívóbb helyzet a két északi régióban (Észak- Magyarország és Észak-Alföld) tapasztalható, e két területen az országos átlagnál csaknem 20 százalékponttal magasabb a mutató értéke, azaz az óvodások mintegy fele hátrányos helyzetű volt. Ezzel szemben Közép-Magyarországon mindössze 14 százalék volt a veszélyeztetett csoportba tartozók aránya. A települések méretének csökkenésével párhuzamosan nő a mutató értéke: a 3000 fő alatti községekben 52 százalék, míg az 50 ezres lélekszámot meghaladó városokban 15,8 százalék a HH óvodások aránya. (A HHH mutatói még erőteljesebben emelkedtek.) Ezek a kedvezőtlen változások nem elsősorban a közoktatási rendszer aktuális helyzetére, hanem a társadalmi-gazdasági környezetre, a szociális védelem működésére vezethetők vissza. A vizsgált 5 év alatt minden régióban 1,7-1,9-szeresére nőtt ez az arány. 5 Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló (HH): az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. 19

20 százalék E4. Hátrányos helyzetű óvodások aránya [százalék] Közép- Magyaro. Nyugat- Dunántúl Közép- Dunántúl Dél-Alföld Dél- Dunántúl Észak- Magyaro. Észak- Alföld Összesen ,1 9,8 12,8 18,3 23,5 31,5 30,8 18, ,7 11,1 14,1 24,3 29,7 36,3 37,2 21, ,5 13,2 16,3 29,2 35,2 43,8 43,8 25, ,2 17,0 20,7 32,8 39,2 48,4 49,5 29, ,0 19,0 23,6 35,2 42,1 49,0 51,8 31,1 Forrás: KSH, Intézményi felvételek Az általános iskolákban is folyamatosan nő a napközit igénybe vevő gyermekek aránya, a évi 74,2 százalékról 2010-ben 78,4 százalékra. A legalacsonyabb érték (68,2%) Észak- Magyarországon adódott, a legmagasabb pedig Közép-Magyarországon (82,5%), ami minden bizonnyal összefügg a nők foglalkoztatási lehetőségeivel is. A települések méretét tekintve óriási különbségek tapasztalhatók: a 3000 fő alatti falvakban 60 százalék, az 50 ezernél nagyobb városokban 92,7 százalék a napközisek aránya. A sajátos nevelési igényű gyermekek száma az egy évvel korábbival csaknem megegyező, országosan az összes tanuló 6,7 százaléka. A dél-alföldi régióban az átlagot 3,2 százalékponttal meghaladó az SNI tanulók hányada, de a nyugat- és dél-dunántúli területeken is jelentősen magasabb a mutató értéke, míg a legalacsonyabb Közép-Magyarországon (5,2%). Településnagyság szerint meglehetősen kiegyenlített képet kapunk, ugyanakkor a nemek szerint meglévő jelentős különbségek továbbra is megmaradtak. Az oktatáspolitikai célkitűzéseknek megfelelően a sajátos nevelési igényű tanulók egyre növekvő hányada, 2010-ben országosan több mint 62,5 százaléka tanult integrált formában. A legmagasabb arány Dél-Alföldön (74,6%), a legalacsonyabb Közép-Magyarországon (50,1%) mutatkozott. Az időszak során a dunántúli régiókban növekedett a legjobban az integráltan oktatott SNI tanulók aránya. A középiskolai tanulók aránya csökkent 2010-ben az előző évekhez viszonyítva, a évi 77,4 százalékról 75,9 százalékra. A területi különbségek számottevőek. Kiugró (közel 85 százalékos) a középiskolások aránya a közép-magyarországi régióban, míg a többi országrészen viszonylag kiegyenlített, az országos átlag körüli arányok jellemzők. (Fontos megjegyezni, hogy az adatok az intézmények/feladatellátási helyek területi elhelyezkedését tükrözik, nem a tanulók lakóhelyét!) 20

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia bemutatása, a helyi megvalósítás kritikus sikertényezői, az érdekhordozók szerepe nemzeti és helyi szinten Ulicska László

Részletesebben

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

MTA Gyerekesély program Gyerekesélyek Dél-Dunántúlon

MTA Gyerekesély program Gyerekesélyek Dél-Dunántúlon MTA Gyerekesély program Gyerekesélyek Dél-Dunántúlon Dandé István MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda Szekszárd, 2011. 05. 31. Egy kis történelem 2005. MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda megalakul

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

Rendelet hatálya 1. Pénzbeli ellátások 2. 1 3.. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

Rendelet hatálya 1. Pénzbeli ellátások 2. 1 3.. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás TAKTASZADA KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999. (IV.28.) számú rendelete a gyermekvédelmi támogatásokról és a gyámügyi ellátásokról Taktaszada Község Képviselőtestülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat. Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013.

A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat. Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013. A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013. Miről lesz szó az ellátási igények háttere bekerülési okok a bekerülők jellemzői a bent lévők

Részletesebben

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk rkózásban Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Felzárk rkózás kitörési lehetőségek

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 2/2006.(II.10.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatás helyi szabályozásáról

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról

Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról Ócsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

ALPOLGÁRMESTERE. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést tárgyalja meg és hozza meg döntését!

ALPOLGÁRMESTERE. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést tárgyalja meg és hozza meg döntését! BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KER. ALPOLGÁRMESTERE ÖNKORMÁNYZATÁNAK Tisztelt Képviselő-testület! Tárgy: Javaslat a Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális szolgáltatásokról,

Részletesebben

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete a szociális igazgatásról és ellátásról, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 12/2003.

Részletesebben

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként HÁTTÉR: általános iskolai tanulómegoszlás Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) - 2011. január 4. kedd Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként Az írás a tanulólétszámot,

Részletesebben

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Borsodnádasd Város Önkormányzatának 6/2009.(III.27.) számú rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény végrehajtásának helyi szabályairól, egységes szerkezetben

Részletesebben

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Átgondolandó A nők foglalkoztatási helyzetének fővárosi sajátosságai - esélyek Női munkanélküliség

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül

Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül 4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyer év védelembe vett 18 év alattiak száma Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti

Részletesebben

Arany János Kollégiumi Program (AJKP)

Arany János Kollégiumi Program (AJKP) Tisztelt Osztályfőnök/Pályaválasztási Felelős! Az Arany János Kollégiumi Programra jelentkezéshez szeretnénk tájékoztatást nyújtani a leggyakrabban felmerülő kérdésekre adott válaszok segítségével. Milyen

Részletesebben

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Nemzeti Erőforrás Minisztérium Családpolitikai Főosztály Demográfiai helyzetkép Magyarország lakossága 10 millió alatt Termékenységi ráta 1,35 2050-re

Részletesebben

A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala. 2010. évi munkaterve

A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala. 2010. évi munkaterve 1 A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala 2010. évi munkaterve A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala (továbbiakban: Szociális

Részletesebben

5. napirend Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokról

5. napirend Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokról 5. Napirend BESZÁMOLÓ az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 96.

Részletesebben

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása Az együttműködés lehetőségei Gyermekvédelmi rendszer jogi háttere 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV.

Részletesebben

Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése

Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Herczog Mária A Közoktatás megújítása Magyarországon 2007. szeptember 25. Tények és tévhitek Azt, hogy a nép fia vagy, igazolnod, sejh, ma nem azzal

Részletesebben

Módszertani feladatellátás

Módszertani feladatellátás Sidlovics Ferenc Módszertani feladatellátás A korábban kijelölt módszertani intézmények kijelölése 2012. december 31-én megszűnt. 2013. január 1-től a Főigazgatóság látja el az országos szociális, illetve

Részletesebben

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása HEP 1. számú melléklete Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Cegléd

Részletesebben

1. A rendelet hatálya. 2. E rendeletben alkalmazott fogalmakat az Sztv. 4. -a szerint kell értelmezni.

1. A rendelet hatálya. 2. E rendeletben alkalmazott fogalmakat az Sztv. 4. -a szerint kell értelmezni. Albertirsa Város Önkormányzata 8/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete a Humánszolgáltató Társulás által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint az ellátások

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda Olvasószerkesztő: Patkós Anna Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... III Ábrajegyzék...

Részletesebben

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 FogLak projekt2 Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 A projekt célja Az utcán élő hajléktalan

Részletesebben

Döbrököz Község Önkormányzatának 4/2006 (III.18.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról. A rendelet célja

Döbrököz Község Önkormányzatának 4/2006 (III.18.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról. A rendelet célja Döbrököz Község Önkormányzatának 4/2006 (III.18.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Döbrököz Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló

Részletesebben

Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1.

Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1. Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Beleg Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének. 5/2011. (II.11.) számú ÖNKORMÁNYZATI RENDELET

Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének. 5/2011. (II.11.) számú ÖNKORMÁNYZATI RENDELET Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2011. (II.11.) számú ÖNKORMÁNYZATI RENDELET A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról 1 1 Módosította: 5/2012.(II.14.) számú

Részletesebben

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási

Részletesebben

Szécsényi Gyerekesély Program. Agnes Kende

Szécsényi Gyerekesély Program. Agnes Kende Szécsényi Gyerekesély Program Agnes Kende Gyerekszegénység elleni küzdelem Magyarországon A szegénységhez vezető fő társadalmi tényezők: Alacsony aktivitási ráta Iskolai végzettség Szakképzettség hiánya

Részletesebben

Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E. A gyermekek védelméről

Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E. A gyermekek védelméről Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E A gyermekek védelméről (Egységes szerkezetben a 8/2005. (VI. 28.) Kt. rendelet*, a 4/2010. (II.

Részletesebben

A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében

A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében Katona Gergely Gyermekjóléti alapellátási főreferens Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Gyermekjóléti

Részletesebben

Tata Város Polgármesterétől H-2890 Tata, Kossuth tér 1. : (36) (34) 588-611 Fax: (36) (34) 586-480 E-mail: polgarmester@tata.hu

Tata Város Polgármesterétől H-2890 Tata, Kossuth tér 1. : (36) (34) 588-611 Fax: (36) (34) 586-480 E-mail: polgarmester@tata.hu Tata Város Polgármesterétől H-2890 Tata, Kossuth tér 1. : (36) (34) 588-611 Fax: (36) (34) 586-480 E-mail: polgarmester@tata.hu Szám: I-1- /2012. ELŐTERJESZTÉS Tata Város Önkormányzat Képviselő-testületének

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Mell.: 2 db kimutatás ASZKGYSZ beszámolója

Mell.: 2 db kimutatás ASZKGYSZ beszámolója Csanádpalota Város Polgármesterétől 6913 Csanádpalota, Kelemen László tér 10. Telefon: 62/263-001 Fax: 62/263-105 731/2013. Tárgy: Az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatai ellátásának

Részletesebben

Sárpilis Község Képviselő-testületének 21/2013 (XII.30) önkormányzati rendelete

Sárpilis Község Képviselő-testületének 21/2013 (XII.30) önkormányzati rendelete Sárpilis Község Képviselő-testületének 21/2013 (XII.30) önkormányzati rendelete A gyermekvédelmi támogatásról és a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról Sárpilis Község Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

Vanyola Község Önkormányzatának 10/2006. (V. 31.) r e n d e l e t e a helyi gyermekvédelmi ellátásokról

Vanyola Község Önkormányzatának 10/2006. (V. 31.) r e n d e l e t e a helyi gyermekvédelmi ellátásokról Vanyola Község Önkormányzatának 10/2006. (V. 31.) r e n d e l e t e a helyi gyermekvédelmi ellátásokról Vanyola Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

T/4448. számú törvényjavaslat

T/4448. számú törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/4448. számú törvényjavaslat a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek az ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés kiterjesztése érdekében

Részletesebben

Inárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól

Inárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól Inárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól (Egységes szerkezetben a 3/2008. (III. 28.) és a 9/2011. (VIII. 11.),

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Ludányhalászi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2003. (09.05) számú rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról.

Ludányhalászi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2003. (09.05) számú rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról. Ludányhalászi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 0/003. (09.05) számú rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról. Ludányhalászi Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a gyermekek

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Felülvizsgálva: 2012. március 31.

Felülvizsgálva: 2012. március 31. Felülvizsgálva: 2012. március 31. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék,..,...,.,.,,...,...,...,.,,,.,...,,,.,,,...,...,.,..,..,,,,..,.,.,..,,.,,.,,...,,,,, 2 1. Törvényi háttér,,.,...,...,,...,,,.,...,.,,...,,.,,,.,.,.,.,...,,,,..,...,,,,..,.,,,...

Részletesebben

Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia indikátor rendszer

Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia indikátor rendszer Szociális ÁIR (Szociális Ágazati Információs Rendszer) Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia indikátor rendszer Felhasználói útmutató Budapest, 2012. december 1 Tartalomjegyzék 1. Előzmények, célok...

Részletesebben

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Nonprofit gazdasági társaságoknak szóló

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatási feladatok ellátási módjának és szervezeti kereteinek felülvizsgálatára

E L Ő T E R J E S Z T É S a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatási feladatok ellátási módjának és szervezeti kereteinek felülvizsgálatára Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Fodorné Szabó Mária E L Ő T E R J E S Z T É S a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatási feladatok ellátási módjának

Részletesebben

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Homokbödöge Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2012.(IX.5.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi

Homokbödöge Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2012.(IX.5.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi Homokbödöge Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2012.(IX.5.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi ellátások szabályozásáról 2 Homokbödöge Község Önkormányzat

Részletesebben

Kétsoprony Község Képviselőtestületének 9/2008. (V.30.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1.. 2..

Kétsoprony Község Képviselőtestületének 9/2008. (V.30.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1.. 2.. Kétsoprony Község Képviselőtestületének 9/2008. (V.30.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. Egységes szerkezetben Kétsoprony Község Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 13/2001. (IV.27.) SZ. RENDELETE

SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 13/2001. (IV.27.) SZ. RENDELETE 1 SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 13/2001. (IV.27.) SZ. RENDELETE a gyermekvédelem helyi rendszeréről (Egységes szerkezetbe foglalva: 2012. december 14. napján.) Siófok Város Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

A Nemzeti Pedagógus Kar szabályzata az iskolai közösségi szolgálattal kapcsolatos feladatairól

A Nemzeti Pedagógus Kar szabályzata az iskolai közösségi szolgálattal kapcsolatos feladatairól A Nemzeti Pedagógus Kar szabályzata az iskolai közösségi szolgálattal kapcsolatos feladatairól A Nemzeti Pedagógus Kar (továbbiakban NPK) a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (továbbiakban

Részletesebben

Nyáregyháza Község Önkormányzatának

Nyáregyháza Község Önkormányzatának Nyáregyháza Község Önkormányzatának 9/2006. (VI.21.) sz. rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Nyáregyháza község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére 6. napirendi pont E L Ő T E R J E S Z T É S Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére Előterjesztés címe és tárgya: Beszámoló a gyermekvédelmi és gyermekjóléti feladatok

Részletesebben

A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek és alapfeladatainak bemutatása

A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek és alapfeladatainak bemutatása TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Gyermekvédelmi ellátás rendszere I/I. A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek

Részletesebben

2.3.2 Szociális ellátás

2.3.2 Szociális ellátás 2.3.2 Szociális ellátás A szociális szolgáltatások, ellátások, juttatások célja a szociális jogok érvényre juttatása, a szociális biztonság megteremtése, megőrzése. A szociális ellátás intézményrendszeréhez

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. május 29.-én tartandó ülésére

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. május 29.-én tartandó ülésére ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. május 29.-én tartandó ülésére Tárgy: Javaslat Polgár város Helyi Esélyegyenlőségi Programjának felülvizsgálatára Előterjesztő: dr. Váliné Antal Mária címzetes főjegyző

Részletesebben

KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete

KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete a személyes gondoskodás keretébe tartozó egyes szociális és gyermekjóléti

Részletesebben

KORÓZS LAJOS elnökségi tag Lajos.korozs@mszp.hu + 36 30 63 73 954

KORÓZS LAJOS elnökségi tag Lajos.korozs@mszp.hu + 36 30 63 73 954 KORÓZS LAJOS elnökségi tag Lajos.korozs@mszp.hu + 36 30 63 73 954 Most is van lehetőség természetben nyújtani a családi pótlékot vagy a segély egy részét! Az utalvánnyal kötötté teszik a pénz felhasználását.

Részletesebben

Beszámoló. a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat szakmai tevékenységéről, Röjtökmuzsaj településen

Beszámoló. a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat szakmai tevékenységéről, Röjtökmuzsaj településen Beszámoló a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat szakmai tevékenységéről, Röjtökmuzsaj településen Egyetlen parancs van, a többi csak tanács: igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Heves megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 2015.

Heves megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 2015. Mentuszné dr. Terék Irén Heves megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 2015. Mit jelent a családi napközi? Szolgáltatás. A családi napközi a gyermekjóléti alapellátás része, a gyermekek napközbeni

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

I. A RENDELET HATÁLYA

I. A RENDELET HATÁLYA Kunpeszér Községi Önkormányzat 15/2005. (IV. 15.) sz. rendelete a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális és gyermekvédelmi ellátásokról és az ellátásokért fizetendő térítési díjakról (Módosításokkal

Részletesebben

Melléklet A 2013. július 3-án közzétett TÁMOP-2.2.7.A-13/1 Út a szakmaválasztáshoz c. kiemelt projekt tervezési útmutató változásai

Melléklet A 2013. július 3-án közzétett TÁMOP-2.2.7.A-13/1 Út a szakmaválasztáshoz c. kiemelt projekt tervezési útmutató változásai Módosítás történt az Út a szakmaválasztáshoz című kiemelt felhívásban Módosítás történt a TÁMOP-2.2.7.A-13/1 jelű, Út a szakmaválasztáshoz című kiemelt felhívásban. Melléklet A 2013. július 3-án közzétett

Részletesebben

Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2005.(XI.01.) rendelete a gyermekek támogatásáról. I.FEJEZET Általános rendelkezések

Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2005.(XI.01.) rendelete a gyermekek támogatásáról. I.FEJEZET Általános rendelkezések Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2005.(XI.01.) rendelete a gyermekek támogatásáról Dunapataj Nagyközség Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Részletesebben

TÉRÍTÉSI DÍJ ÉS TANDÍJ FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGRŐL

TÉRÍTÉSI DÍJ ÉS TANDÍJ FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGRŐL Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium 8105 Pétfürdő, Hősök tere 10., Telefon: 88/476-211, fax: 88/476-042 Adószám: 18926631-1-19 OM 100522 E-mail: kolping@kolpingpet.hu TÉRÍTÉSI

Részletesebben

Tát Nagyközségi Önkormányzat Képviselőtestületének 6/2006. (III.31.) Kt. sz., 20/2005. (X.25.) Kt. sz. rendeletekkel módosított 18/2003. (XII.1.) Kt.

Tát Nagyközségi Önkormányzat Képviselőtestületének 6/2006. (III.31.) Kt. sz., 20/2005. (X.25.) Kt. sz. rendeletekkel módosított 18/2003. (XII.1.) Kt. Tát Nagyközségi Önkormányzat Képviselőtestületének 6/2006. (III.31.) Kt. sz., 20/2005. (X.25.) Kt. sz. rendeletekkel módosított 18/2003. (XII.1.) Kt. sz. rendelete a gyermekek támogatásáról egységes szerkezetben

Részletesebben

I. Fejezet Általános rendelkezések. 1. Eljárási rendelkezések

I. Fejezet Általános rendelkezések. 1. Eljárási rendelkezések Neszmély Község Önkormányzata megalkotja 9./2012(II.15.) önkormányzati rendeletét az egyes szociális és gyermekvédelmi ellátási formák helyi szabályozásáról Neszmély Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN

A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN Társulási Tanács: Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

A rendelet hatálya. Az eljárás alapja

A rendelet hatálya. Az eljárás alapja Egységes szerkezetbe foglalta: Valentovics Beáta jegyző Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2014. február 3. Jászszentlászló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 7/2003.(VI.25.) számú rendelete a

Részletesebben

Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012

Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012 2013/33 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 33. szám 2013. május 3. Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012 A tartalomból 1 Adatok és indikátorok 2 Különbségek

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat

Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Jegyző je Előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének a nevelési-oktatási intézményekben biztosított gyermekétkeztetés

Részletesebben

GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE

GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői

Részletesebben

Oktatási adatok, 2011/2012

Oktatási adatok, 2011/2012 212/23 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 23. szám 212. április 13. Oktatási adatok, 211/212 A tartalomból 1 A nappali képzések főbb adatai 4 Intézményhálózat, pedagógusok,

Részletesebben

Tájékoztatás a művészetoktatásban igénybe vehető díjkedvezményről

Tájékoztatás a művészetoktatásban igénybe vehető díjkedvezményről Tájékoztatás a művészetoktatásban igénybe vehető díjkedvezményről Kedves Szülők! Kedves Diákok! Az alábbiakban szeretnénk tájékoztatni Önöket arról, hogy az alapfokú művészetoktatásban a hatályos jogszabályok

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Népjóléti Iroda

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Népjóléti Iroda Ikt.szám: 5293/2014. Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Népjóléti Iroda J a v a s l a t a Salgótarján és Térsége Önkormányzatainak Társulása által biztosított személyes gondoskodást nyújtó

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04.

Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04. Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04.) a 17/2009.(XI.27.) a 4/2010.(II. 12.) a 5/2011. (IV. 1.) a

Részletesebben

(az időközbeni módosításokkal egységes szerkezetben)

(az időközbeni módosításokkal egységes szerkezetben) Gárdony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 39/2004. (IX. 29.) számú rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12,13,14,15,

Részletesebben

A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés

A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés Dr. Klotz Péter, főosztályvezető-helyettes, Nemzeti Védelmi Szolgálat Budapest, 2015. május 12. Szervezeti változások

Részletesebben

Egyes miniszteri rendeletek területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő módosításáról

Egyes miniszteri rendeletek területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő módosításáról Egyes miniszteri rendeletek területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő módosításáról A tervezet a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő azon miniszteri

Részletesebben

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13.

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13. Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok SZEMINÁRIUM 2014. Október 13. Iván Sörös Osztályvezető,

Részletesebben