HOZZÁSZÓLÁS-TERVEZET. Zürich, november 19.
|
|
- Júlia Szekeres
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 HOZZÁSZÓLÁS-TERVEZET A szociális partnerség és a társadalmi párbeszéd relevanciája az Európai Unióban Szakért i konferencia a szociális partnerségr l Svájcban és Közép-Kelet-Európában Zürich, november 19. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! El ször is szeretném megköszönni a megtisztel felkérést: azt a lehet séget, hogy röviden kifejthetem Önök el tt a szociális partnerek szerepér l, a szociális párbeszéd európai fejl désér l és jelenkori fontosságáról vallott nézeteimet. Ez a témakör különösen közel áll hozzám, hiszen évtizedeken keresztül vettem részt, illetve veszek részt jelenleg is a kormányzat képvisel jeként a tripartit országos tárgyalásokban, és egész szakmai karrierem egyik meghatározó eleme volt a szociális partnerekkel való együttm ködés er sítése. Az, hogy a szociális partnerek nélkülözhetetlen szerepet játszanak a gazdasági döntéshozatalban, az Európai Unió legtöbb régi tagállamában magától értet d tény. Természetes az is, hogy a szociális partnerek maguk szabályozzák a munkaer -piaci folyamatokat, kollektív tárgyalásaikon és megállapodásainkon keresztül. Azon sem csodálkozik senki, hogy a kormányok rendszeresen konzultálnak a szociális partnerekkel, kikérik véleményüket a gazdaságpolitikai koncepciókról, stratégiai lépésekr l; megvitatják velük elképzeléseiket, mérlegelik, figyelembe veszik észrevételeiket. Az EU régi tagállamainak gyakorlata azonban természetesen nem egységes. Éppen ezért szokás, például, német modellr l, skandináv modellr l, angol/brit modellr l beszélni. Ezek a modellek alapvet en olyan, a történelmi 1
2 körülményeken, kulturális sajátosságokon, hagyományokon alapuló speciális vonásokat hordoznak, amelyeket a gazdaságok fejlettségi szintje, a XX. század politikai eseményei vagy például a nemzetek közötti kapcsolatok szorossága, vagy éppen azok hiánya alakítottak. Három alapvet vonásukban azonban hasonlítanak egymásra: i.) sokkal kisebb állami szerepvállalás jellemzi ket, mint a keleteurópai modellt, amelyr l kés bb szeretnék szólni; ii.) a szociális partnerek valóban meghatározó szerepl i a gazdasági döntéshozatalnak mind a központi, mind pedig az ágazati, regionális szinten; iii.) a szociális partnerek gazdasági döntéshozatalban való részvételének a legfontosabb formája a közöttük folyó bipartit kollektív tárgyalások, összefüggésben azzal is, hogy az állam jóval korlátozottabb szerepet játszik ezekben az országokban. A bipartit kollektív tárgyalásokat egészítik ki egyfel l a munkahelyeken belüli participációs rendszerek, másfel l pedig a különböz összetétel, a kormányzati szerepl k részvételével m köd makroszint, háromoldalú, vagy többszerepl s fórumok. Figyelembe véve a nyugat-európai országok tradícióit a munkaügyi kapcsolatok terén, szinte magától értet d volt, hogy az Európai Közösség kialakulásával, és fejl désével, a szociális partnerek helyet követeltek maguknak európai szinten is. Ezt a törekvést az európai döntéshozók is üdvözölték, hiszen európai léptékben is szükség van arra, hogy a szociális partnerek közrem ködjenek a döntéshozatalban, véleményükkel és javaslataikkal el segítsék a hatékony és betartható közösségi szabályok születését, illetve, hogy egyes kérdéseket saját maguk rendezzenek el, bipartit megállapodásaikkal. 2
3 Az Európai Unió létrejötte óta a szociális partnerek közvetlen, kétoldalú együttm ködése, szerepvállalása egyre er teljesebbé vált, mind a közösség egészét, mind egy-egy ágazatot érint en. A tagállamok keretében folyó tárgyalásokhoz, kollektív szerz déskötésekhez hasonlóan, az európai szociális partnerek egyre gyakrabban és egyre több területen vállalkoztak arra, hogy saját maguk, önállóan, európai lépték szabályokat alkossanak. Gondolhatunk például a szül i szabadság szabályozására, a határozott idej foglalkoztatásról szóló irányelvre, a távmunka szabályozására, vagy a munkahelyi stressz megállapodásra. Ily módon az európai szociális partnerek ma már nemcsak közrem köd i a közös Európa felépítésének, hanem épít mesterei is. Ma már az Unióban semmiféle jogi szabályozás, közösségi politikaformálás, konkrét stratégiai döntés, vagy akár egy szociálpolitikai program indítása sem képzelhet el a szociális partnerek érdemi bevonása nélkül. S t, nem egyszer maguk a szociális partnerek a kezdeményez i az európai szociális modell továbbfejlesztésének, kiteljesítésének. Ebbe, az évtizedek alatt kialakult, intézményesült szociális párbeszéd rendszerbe kellett a 2004-ben, illetve 2007-ben csatlakozott új tagállamoknak beilleszkedniük. A csatlakozás ezen a területen sem volt egyszer, de összességében, ma már, sikeresnek ítélhet. A nehézséget az okozta, hogy az új tagállamok szociális partnerei egy mer ben más munkaügyi kapcsolatok rendszerben szocializálódtak, és maga a munkaügyi kapcsolatok modell is, amellyel az új tagállamok a csatlakozás id pontjában rendelkeztek, mer ben eltér volt a régi tagállamok rendszereit l. Elég talán csak arra utalnom, hogy az új tagállamok a gazdasági és politikai rendszerváltás részeként a munkaügyi kapcsolataikban is gyökeres változtatásokat hajtottak végre, éppen a csatlakozást megel z évtizedben. A munkaügyi kapcsolatok terén is szakítaniuk kellett a 3
4 szocialista gazdaságirányítási rendszer sajátosságaival, és meg kellett kezdeniük a piaci intézmények kiépítését, megteremtését. Talán Önök el tt is ismeretes a volt szocialista gazdasági modell, amelynek legf bb jellemz je az állami tulajdon mellett a központosított gazdaságirányítás, a tervgazdálkodás volt. Ebben a modellben éppen az állami tulajdon, és az érdekkülönbségek elismerésének hiánya miatt nem alakulhattak ki a szociális párbeszéd autonóm szerepl i. Folyamatosan léteztek ugyan szakszervezetek, szakszervezeti szövetségek, ezek feladata azonban alapvet en az állami akarat végrehajtása, annak a munkahelyeken való képviselete, propagálása volt, nem pedig a munkavállalók érdekeinek védelme, képviselete. Munkáltatói érdekképviseletek a 70-es évekig szinte alig m ködtek a volt szocialista országokban, azok megjelenése alapvet en a rendszerváltáshoz, az állami tulajdon magántulajdonnal való felváltásához, a piacgazdaság kiépítéséhez köthet. Ennek következtében a szakszervezeteknek azzal a feladattal kellett megküzdeniük, hogy újraértelmezzék a szakszervezetek szerepét, hogy a piacgazdaságban képessé váljanak valódi munkavállalói érdekképviseletre. Az új munkáltatóknak pedig el ször létre kellett hozniuk azokat a szervezeteket, amelyek kollektív tárgyalások, szociális párbeszéd folytatására, a munkáltatói érdekek feltárására és megjelenítésére alkalmasak. Mindezeket pedig akkor kellett megtenniük, amikor a munkavállalók elfordultak a szakszervezett l éppen azok korábbi szerepe következtében, az új munkáltatók pedig korlátlanul akartak élni a piacgazdaság adta szabadsággal, és nem érezték szükségesnek képviseleti intézmények létrehozását. A szocialista id szak paternalista gazdaságpolitikája alapozta meg azt a munkaügyi kapcsolatok modellt, amely a 2004-ben, illetve 2007-ben 4
5 csatlakozott tagállamok többségében még ma is fellehet. Nevezetesen, arra a sajátosságra gondolok, hogy a munkáltatói érdekképviseletek és a szakszervezetek autonóm párbeszéde csak lassan foglalja el azt a helyet, amelyet a régi EU tagállamokban betölt. Az új tagállamok többségében ma is az a jellemz, hogy a szociális partnerek az állammal a kormánnyal folytatnak élénk párbeszédet, mintegy az államtól várják el, hogy megoldja azokat a problémákat, amelyeket t le függetlenül, autonóm párbeszédben kellene inkább megoldani. Ennek következtében azok a makroszint konzultációs testületek, amelyekben az országos munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek, szakszervezetek és a kormány folytat egymással párbeszédet, ezekben az országokban kiemelt szerepet töltenek be, miközben hozzájuk képest háttérbe szorul a kollektív szerz dések rendszere, a kollektív szerz déses szabályozás. A csatlakozási tárgyalások folyamata így a 2004-ben csatlakozott 10 ország, illetve a 2007-ben csatlakozott további két ország esetében egy hosszú tanulási folyamatot indított el, amely az EU szakzsargonjának megismerését l kezdve az intézményekig, a részvétel lehet ségeinek feltárásáig, az érdemi bekapcsolódás lehet ségeinek a megteremtéséig sok mindent magában foglalt. Ebben a tanulási folyamatban nyugat-európai, az Európai Bizottságnál és az ILO-nál dolgozó szakért k is segítették a csatlakozó országokat, amiért köszönet illeti ket err l a helyr l is. Az EU szociális párbeszéd-rendszerébe való bekapcsolódás alapfeltétele volt, hogy a szociális párbeszéd szerepl i megismerjék az EU-ban m köd intézményeket, ezek bels összetételét és tevékenységét, valamint hogy a csatlakozó országokban kompatibilis struktúrák alakuljanak ki. Így a szociális partnerszervezetek közvetlen kapcsolatokat tudtak kiépíteni a megfelel nyugati társzervezeteikkel, illetve az európai csúcs-szervezetekkel, betagolódtak a nemzetközi szövetségekbe mind ágazati, mind pedig konföderációs szinten. 5
6 Nem hallgathatom el, hogy a régi tagállamok szociális partnerei számára is dilemmákat vetett fel a kelet-európai országok és szociális partner szervezeteik csatlakozása az Európai Unióhoz. Ezeknek a dilemmáknak, többek között, az alapja a régi és új tagállamok közötti gazdasági fejlettségbeli különbség volt, amely ugyan a csatlakozás óta csökkent, de távolról sem t nt el egészen. Gyökere volt továbbá a szociális partnerek eltér értékrendje, tárgyalásokban való jártassága, felel sségvállalási készsége és képessége is. Ugyanakkor a 2004-t l és 2007-t l kib vült, közös Európában a világgazdasági folyamatok következtében felmerült egy sor olyan új kérdés, amelyekre a szociális partnereknek közös választ kell adniuk. Olyan kérdésekre gondolok itt, mint például Európa helyzete a világgazdasági versenyben a világgazdaság globalizációja és ennek gazdasági, társadalmi következményei A fenntartható fejl dés kérdései, a környezetvédelem, vagy hosszabb távon: a föld népességének szaporodása és Európa népességének elöregedése, a növekedésre alapozott világgazdasági modell sorsa, a globális klímaváltozás a fosszilis energiaforrások kimerülése stb. Ezek a kihívások nem az egyes nemzeteket, hanem egész Európát érintik, és globális jellegük miatt ezekre nemzeti válasz nem adható. Így a globalizáció 6
7 kihívásai közelebb hozták az EU tagországait és ezen belül a szociális partnereket is egymáshoz. Abban, hogy Európa milyen választ ad a fenti kihívásokra, a szociális partnereknek meghatározó szerepe van. Hiszen, például, az európai szociális partnerek magatartása jelent s mértékben befolyásolja, hogy milyen er források felhasználásával mekkora gazdasági növekedés valósul meg Európában, milyen hatással lesz ez a folyamat a foglalkoztatásra, a jövedelmek szintjére, a környezet állapotára, végs soron: hogyan alakul a munkavállalók és a munkáltatók sorsa. Európa ugyanakkor a világgazdaság része, amely hatással van a világban zajló folyamatok egészére, miközben maga is ki van téve annak, hogy a világ más régióiban zajló változások befolyásolják a lehet ségeit. Ily módon az európai szociális partnerek felel ssége megn tt, min ségileg megváltozott a harmadik évezred elejére és ezt a felel sséget tovább növelte a gazdasági válság megjelenése. Az európai szociális partnerek tudatában vannak ennek a változásnak. E nagyobb felel sség vállalása tükröz dik a szociális partnerek es munkaprogramjában is. Ennek bevezet jében az európai csúcsszervezetek, a BUSINESSEUROPE, az UEAPME, a CEEP és az ETUC meger sítik elkötelezettségüket arra, hogy közösen foglalkozzanak Európa legfontosabb szociális, gazdasági és környezeti kihívásaival. Az európai szociális partnerek ebben a munkaprogramban mind az európai integrációból, mind pedig a globalizációs folyamatokból származó kihívásokkal foglalkoznak. Mint írják: az európai szociális partnerek tisztában vannak a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válság által el idézett új körülményekkel, és készen állnak arra, hogy megfontolják ennek a munkaer re és a munkavállalókra gyakorolt rövid, közép és hosszú távú következményeit. A fenntartható fejl dés el mozdítása érdekében az európai szociális partnerek úgy 7
8 vélik, hogy Európának helyre kell állítania a gazdasági növekedést, fokoznia kell a versenyképességet, a termelékenységet és a munkahelyek min ségét, annak érdekében, hogy elérhesse a teljes foglalkoztatottságot, a társadalmi haladást, és javíthassa a környezet védelmét. 1 Úgy gondolom, nem kell külön hangsúlyoznom azt, mekkora jelent sége van az Európai Unió szemszögéb l egy ilyen jelleg állásfoglalásnak. Ahhoz, hogy Európa megtarthassa azokat az értékeket, amelyek megkülönböztetik a világ más nagy régióitól, meg rizhesse a világgazdaságban elfoglalt helyét, azokat az életkörülményeket, amelyek között Európa lakossága él, minden fontos társadalmi szerepl összehangolt cselekvésére van szükség. Ez a közös cselekvés pedig nem képzelhet el a szociális partnerek nélkül. Éppen ellenkez leg! Európának szüksége van a szociális partnerek érdekfeltáró, érdekérvényesít, ugyanakkor sokszor önkorlátozó, a szolidaritáson és az együttm ködésen alapuló tevékenységére. Köszönöm megtisztel figyelmüket! 1 Az európai szociális partnerek es munkaprogramja. 8
AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA
AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság
RészletesebbenAz Európai Szociális Párbeszéd legutóbbi eredményei
Az Európai Szociális Párbeszéd legutóbbi eredményei Szeminárium: "Hogyan alkalmazható a sikeresebb szociális párbeszéd rendszerek "bevált gyakorlata?" Magyarország, 2016.ápr.21. Ruairi Fitzgerald, ESZSZ
RészletesebbenINTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia)
INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia) SÁRVIZÍ KISTÉRSÉG KÖZÖS ÉRDEKELTSÉGŰ PARTNERI EGYÜTTMŰKÖDÉSE A JÓLÉTI RENDSZER MEGVALÓSÍTÁSÁRA Készítette: Stratégiakutató Intézet Írta: Dr.
Részletesebben"A PÁRBESZÉDNEK NINCS ALTERNATÍVÁJA."
"A PÁRBESZÉDNEK NINCS ALTERNATÍVÁJA." A társadalmi párbeszéd helyreállítása Magyarországon Munkaanyag Budapest, 2013. április 03. 1 Tartalom: 1. Bevezető 3. 2. A társadalmi párbeszéd helyreállítása Magyarországon
RészletesebbenKkv problémák: eltér hangsúlyok
Kisvállalati- és vállalkozáspolitika: vonzások és választások Dr. Habil. Szerb László Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar 2010.03.28. Dr. Szerb László 1 Kkv problémák: eltér hangsúlyok Vállalkozói
RészletesebbenEURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája
EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi
RészletesebbenMSZOSZ. A HVDSZ 2000 (Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete) a Hajdú-Bihar megyei Régió támogatója. Norway Grants 2009-2014
MSZOSZ A HVDSZ 2000 (Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete) a Hajdú-Bihar megyei Régió támogatója Szociális párbeszéd továbbfejlesztése a munkavédelemben Norway Grants 2009-2014 Hajdú-Bihar:
RészletesebbenÁSZF 5.1 pontja az alábbiak szerint módosul:
A Colonial Computer Bt. Általános Szerződési Feltételeinek (a továbbiakban ÁSZF ) 2015. szeptember 1. napjától hatályba lépő módosításait az alábbiakban részletezi: ÁSZF 5.1 pontja az alábbiak szerint
RészletesebbenVíziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata. 2004. március
Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata 2004. március 2 Bevezetés Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat a vízi-közmű szolgáltatók, - munkáltatói és munkavállalói
Részletesebbenés s a fenntarthatóság
Vállalatok társadalmi t felel ss sségvállalása és s a fenntarthatóság EOQ 55. Kongresszusa 15. szekció 1 Nyikos Györgyi: Fenntartható fejl dés A fejl dést hagyományosan a GDP-vel szokták mérni: gazdasági
RészletesebbenA XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE
A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE FENNTARTHATÓ FEJL DÉS SZINERGIA KLÍMAVÁLTOZÁS KREATÍV VÁROS ÉLHET VÁROS EURÓPAI TUDÁSHÁLÓZAT GLOBALIZÁCIÓ INFORMATIKAI FORRADALOM GLOBÁLIS
RészletesebbenAz atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei
KONSZENZUS BUDAPEST Az atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei ATIPIKUS MUNKAHELYEK KIALAKÍTÁSÁNAK MÓDSZERTANI ALAPJAI Készült a TÁMOP 1.3.1 kiemelt projekt
RészletesebbenA társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS
A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS Az Együttműködésről Mi is az az OGP? A Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership - OGP) egy önkéntes részvételen
RészletesebbenMiniszterelnöki Hivatal. Dr. Tordai Csaba Szakállamtitkár Úr részére. Budapest. Tisztelt Szakállamtitkár Úr!
Miniszterelnöki Hivatal Dr. Tordai Csaba Szakállamtitkár Úr részére Budapest Tisztelt Szakállamtitkár Úr! A Hivatalos Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége ezúton szeretné szíves állásfoglalását
RészletesebbenMINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM
JÁTÉKSZIGET Óvoda Szombathely, Győzelem u. 1/a MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Készítette: Geositsné Gerencsér Lucia óvodavezető Fodor Imréné minőségügyi megbízott Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 1.
RészletesebbenA spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember
A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember 24-25. Berlin/Potsdam 1 2 A megszorító programok hatása a közszférára Spanyolországban:
RészletesebbenAZ INTÉZMÉNYBEN VEZETŐI FELADATOKAT ELLÁTÓK, A PEDAGÓGUS MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTTAK TELJESÍTMÉNY ÉRTÉKELÉSÉNEK SZEMPONTJAI, AZ ÉRTÉKELÉS RENDJE
1. sz. melléklet AZ INTÉZMÉNYBEN VEZETŐI FELADATOKAT ELLÁTÓK, A PEDAGÓGUS MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTTAK TELJESÍTMÉNY ÉRTÉKELÉSÉNEK SZEMPONTJAI, AZ ÉRTÉKELÉS RENDJE A teljesítményértékelés lényege A teljesítményértékelés
RészletesebbenEU / UNDP projekt a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának, mint a harmonizáció, versenyképesség és szociális kohézió eszköze, felgyorsítása az EU hat új tagállamában és két tagjelölt országban 2007.
Részletesebbena központi közigazgatásban dolgozó közszolgálati tisztviselők tájékoztatására és a velük folytatott konzultációra vonatkozó általános keretről
MEGÁLLAPODÁS a központi közigazgatásban dolgozó közszolgálati tisztviselők tájékoztatására és a velük folytatott konzultációra vonatkozó általános keretről Preambulum 1., 2013 decemberében a Bizottság
RészletesebbenSzakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.
12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT C6-0040/2007 HU PART.1. Közös álláspont. Ülésdokumentum 2003/0153(COD); 29/11/2006
EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Ülésdokumentum 2009 C6-0040/2007 2003/0153(COD); PART.1 29/11/2006 Közös álláspont A Tanács 2006. december 11-i közös álláspontja a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint
RészletesebbenA munka- és tűzvédelem társadalmasítása
A munka- és tűzvédelem társadalmasítása Az élet egyre több területén válik aktuálissá a társadalmasítás. Egyre több embert vonunk be a társadalmi tulajdon védelmének különböző formáiba, hogy termelt értékeink
RészletesebbenMUNKAÜGYI KAPCSOLATOK. Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25.
MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25. A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉBEN A munkavállalók szociális
RészletesebbenPÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ. 2007. december. Nemzeti Kapcsolattartó, a Támogatási forrást nyújtó alap: Pályázati kapcsolattartó, támogatásközvetítı szervezet:
PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ Az EGT/ Norvég Finanszírozási Mechanizmus keretében a magyar környezet- és természetvédelmi céllal létrejött társadalmi szervezetek támogatása, a Második Nemzeti Környezetvédelmi Program
RészletesebbenStratégiai Főosztály 2. sz. melléklet. Magyarország pozíciós alapelvei a Közös Agrárpolitika jövőjéről
Stratégiai Főosztály 2. sz. melléklet Magyarország pozíciós alapelvei a Közös Agrárpolitika jövőjéről A magyar mezőgazdaság számára 2004-től a közös agrárpolitika meghatározó szereppel bír. A közösség
RészletesebbenDUNAÚJVÁROSI EGYETEM MIN SÍTÉSI ÉS TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT. Dunaújváros
DUNAÚJVÁROSI EGYETEM Dunaújváros 2017 2. kiadás 2. módosítás 2 (16). oldal Dunaújvárosi Egyetem Szenátusa által 60-2016/2017. (2017.01.31.) sz. határozattal elfogadva Hatályos: 2017. február 1. napjától
Részletesebben10449/16 tk/kb 1 DG B 3A
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. június 17. (OR. en) 10449/16 SOC 421 EMPL 280 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: Címzett: a Tanács Főtitkársága a delegációk Előző dok. sz.: 9891/16 SOC 384 EMPL 259 Tárgy:
RészletesebbenTartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK
Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)
Részletesebbena munka világára VONATKOZÓ alapvet elvekr L és jogokról szóló ILO nyilatkozat és a NYILATKOZAT követ eljárása
A munka világára VONATKOZÓ alapvet elvekr L és jogokról szóló ilo nyilatkozat és a NYILATKOZAT követ eljárása melyet a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia nyolcvanhatodik ülésszakán fogadott el Genfben, 1998.
RészletesebbenA BUDAPESTI M SZAKI F ISKOLA SZERVEZETI ÉS M KÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE REJT SÁNDOR KÖNNY IPARI ÉS KÖRNYEZETMÉRNÖKI KAR
A Budapesti M szaki F iskola Szervezeti és M ködési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és M ködési Rend 7. függelék 2. verzió A BUDAPESTI M SZAKI F ISKOLA SZERVEZETI ÉS M KÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE REJT
RészletesebbenFoglalkoztatáspolitika. Bevezet :
Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség
RészletesebbenMiskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan
Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű
RészletesebbenTAGÁLLAMI BESZÁMOLÓ AZ OKTATÁS ÉS KÉPZÉS 2010 MUNKAPROGRAM TERÉN TÖRTÉNT NEMZETI ELŐREHALADÁSRÓL 1
TAGÁLLAMI BESZÁMOLÓ AZ OKTATÁS ÉS KÉPZÉS 2010 MUNKAPROGRAM TERÉN TÖRTÉNT NEMZETI ELŐREHALADÁSRÓL 1 1. FEJEZET AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁS TAGÁLLAMI STRATÉGIA BEMUTATÁSA 1.1. Jelenlegi helyzet 1.1.1.
RészletesebbenMÉRLEGEN A KORMÁNYZATI CSR CSELEKVÉSI TERV
MÉRLEGEN A KORMÁNYZATI CSR CSELEKVÉSI TERV TÖLGYES GABRIELLA CSR KOORDINÁTOR NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM 2016. DECEMBER 07. EOQ MNB PÓDIUMBESZÉLGETÉSEK A MINŐSÉGRŐL 1. Előzmények 2. Tapasztalatok 3. Következő
RészletesebbenPályázati figyelő 2011. június
1 A) Magyar pályázatok ot i mértéke NEFMI önkormányzati múzeumok támogatására Önkormányzatoknak, általuk fenntartott muzeális intézmények új, állandó kiállításaira, illetve Pest megyében és Budapesten
RészletesebbenAZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2003. október 13-i 2003/87/EK IRÁNYELVE
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2003. október 13-i 2003/87/EK IRÁNYELVE az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi
RészletesebbenAz új Munka Törvénykönyve szabályozási koncepciója
Az új Munka Törvénykönyve szabályozási koncepciója A Magyar Munka Tervb l, teljes szöveg I. A munkajogi szabályozás hatóköre és differenciáltsága Az új szabályozásnak változatlanul a versenyszféra foglalkoztatási
RészletesebbenKözlekedés és térségfejlesztés kapcsolata
A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Szakmai Konferencia 2008. május 13-15, Balatonföldvár Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata Dr. Szegvári Péter c.egyetemi docens Stratégiai Igazgató
RészletesebbenA Közigazgatási Informatikai Bizottság (KIB) ügyrendje
A Közigazgatási Informatikai Bizottság (KIB) ügyrendje A 1026/2007. (IV. 11.) Korm. határozat alapján a Közigazgatási Informatikai Bizottság és albizottságai az Elektronikus Kormányzat Operatív Bizottság
RészletesebbenDr. Fehér Péter Dr. Szabó Zoltán. Budapesti Corvinus Egyetem Információrendszerek tanszék
Dr. Fehér Péter Dr. Szabó Zoltán Budapesti Corvinus Egyetem Információrendszerek tanszék A kutatás háttere 4. éve folyó kutatás Kérd íves felmérés Papír alapú kérd ív Online kérd ív 2012 Q2 Esettanulmányok
RészletesebbenPongrácz Tiborné S. Molnár Edit: Gyermeket nevelni
Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: Gyermeket nevelni (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit (1996): Gyermeket nevelni in: Társadalmi
RészletesebbenFELMÉRÉS KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEKRŐL Részteljesítés
TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0043 Helyfoglalás aktív jelenlét, aktív együttműködés FELMÉRÉS KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEKRŐL Részteljesítés Készítette: Munka-Egészség-Ügy Tanácsadó Kft Budapest, 2014 Munka-Egészség-Ügy
RészletesebbenEgyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei. CÉH-IPARTESTÜLET-SZÖVETKEZET. Társadalmi és munkaszervezési változások az endrődi lábbelikészítő iparban
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei CÉH-IPARTESTÜLET-SZÖVETKEZET. Társadalmi és munkaszervezési változások az endrődi lábbelikészítő iparban Szonda István Témavezető: Dr. Ujváry Zoltán DEBRECENI EGYETEM
RészletesebbenÁLTALÁNOS SABLON AZ EL ZETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ
ÁLTALÁNOS SABLON AZ EL ZETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósulnak meg. TARTALOMJEGYZÉK
Részletesebben2015/26. SZÁM TARTALOM. 30/2015. (VII. 01. MÁV-START Ért. 26.) sz. vezérigazgatói utasítás a foglalkoztatáspolitikai rendszerek működtetéséről...
2015/26. SZÁM TARTALOM Utasítások oldal 30/2015. (VII. 01. MÁV-START Ért. 26.) sz. vezérigazgatói utasítás a foglalkoztatáspolitikai rendszerek működtetéséről... 2 Utasítások 30/2015. (VII. 01. MÁV-START
RészletesebbenMiért válaszd az E-business menedzsment szakirányt?
Miért válaszd az E-business menedzsment szakirányt? Az e-business menedzsment több, mint egy újabb oktatás az elektronikus kereskedelemr l. Ha meg akarunk felelni az elektronikus üzletvitel kihívásainak,
RészletesebbenTANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ
Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A
RészletesebbenKÖZIGAZGATÁSI JOG 3.
KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. MAGYAR KÖZIGAZGATÁSI JOG Különös rész..kiadó 2008. 1 KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. Különös Rész Szerkesztette: DR. NYITRAI PÉTER TANSZÉKVEZETŐ, EGYETEMI DOCENS Szerzők: DR. CZÉKMANN ZSOLT TANÁRSEGÉD
RészletesebbenVállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ)
Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Általános munkaadói érdekképviselet 14-02-19 1 A munka világa Magyarországon tripartit, bipa Munkaadói szövetségek Munkavállalói érdekképviseletek
RészletesebbenAZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK
AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK Felsőoktatási kihívások Alkalmazkodás stratégiai partnerségben 12. Nemzeti és nemzetközi lifelong learning konferencia
RészletesebbenAz Országos Mentőszolgálat humán erőforrás helyzete
Országos Mentőszolgálat Az Országos Mentőszolgálat humán erőforrás helyzete az egykor magas presztízsű munkahely az elmúlt évtizedben folyamatosan deklasszálódott, az elmúlt fél évtized folyamatos vezető
RészletesebbenKormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, október 02.
Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, 2014. október 02. Tölgyes Gabriella Vezető főtanácsos, CSR koordinátor Nemzetgazdasági Minisztérium
Részletesebben8.2 A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban
8.1 Az els világháború jellege, jellemz i; a Párizs környéki békék Szövetségi rendszerek, frontok, az új típusú hadviselés jellemz i. A Párizs környéki békék területi, etnikai és gazdasági vonatkozásainak
RészletesebbenMódosítási javaslatok a Munka Törvénykönyvéhez az ILO javaslatai alapján
Módosítási javaslatok a Munka Törvénykönyvéhez az ILO javaslatai alapján ÁLTALÁNOS MEGJEGYEZÉSEK AZ ILO ÉSZREVÉTELEKBEN 1. Az ILO megjegyzi, hogy az ILO észrevételek hiánya a Memorandumban nem említett
RészletesebbenFT Nyilatkozat a Felelős Társaságirányítási Ajánlásokban foglaltaknak való megfelelésről
FT Nyilatkozat a Felelős Társaságirányítási Ajánlásokban foglaltaknak való megfelelésről Az Ajánlásoknak való megfelelés szintje A 1.1.1 Az igazgatóság / igazgatótanács gondoskodott arról, hogy a részvényesek
RészletesebbenA MIKRO- ÉS KISVÁLLALKOZÁSOK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA
A MIKRO- ÉS KISVÁLLALKOZÁSOK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA Versenyképességüket befolyásoló külső és belső tényezők feltárása, versenyképességi-index megalkotása Magyarország 2012 Kutatási zárójelentés
RészletesebbenNemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László
Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László Fejlesztési programok és eredmények a hátrányos helyzetű fiatalok szakiskolai szakképzésének előkészítésében (1998-2006)
RészletesebbenElőterjesztés Biatorbágy Város Önkormányzata 2016. évi költségvetéséről (Biatorbágy Város Önkormányzata 2016. évi költségvetésének indokolása)
Város Polgármestere 251 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 6 23 31-174/213, 242 Fax: 6 23 31-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu Előterjesztés Biatorbágy Város Önkormányzata
RészletesebbenMegküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának július 05-ig! BESZÁMOLÓ A MEGYEI KOORDINÁCIÓ Veszprém MEGYE: Vizl Péterné
Megküldendő elektronikus levélben a SZEF Országos Irodának 2016. július 05-ig! BESZÁMOLÓ A MEGYEI KOORDINÁCIÓ 2016. MEGYE: KOORDINÁTOR NEVE: Veszprém Vizl Péterné Szakszervezet megnevezése: 1.Pedagógusok
RészletesebbenSótlan vidék. 1. oldal
Sótlan vidék http://wififalu.blog.hu/2009/06/30/sótlan_vidék.pdf Jelentős problémahegyet sikerült húsz év alatt kitermelni vidéken. Nem csoda, ha a kormányzó pártok kerülték a válaszadást, illetve csak
RészletesebbenKatasztrófa elleni védelem
- 2006 - 2 Készítette: Janik Zoltán 3 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 6 1. A katasztrófák jogszabályi megközelítése... 7 1.1. A minősített időszakok fogalma, jellemzői... 7 1.2. Az országvédelem komplex rendszere...
RészletesebbenXIII. kerületi Önkormányzat Egyesített Óvodák Intézményi Minőségirányítási programja
XIII. kerületi Önkormányzat Egyesített Óvodák Intézményi Minőségirányítási programja Kautzky Lászlóné- Eo Igazgató Készítette Józanné Varga Rozália- Minőségfejlesztési TEAM vezető Intézményi minőségfejlesztési
RészletesebbenA Kollektív Szerződés hatálya 1. 2. Nem terjed ki a Kollektív Szerződés hatálya az Mt. 208. (1) (2) bekezdései szerinti vezető állású munkavállalóra.
A MÁV Zrt. határozatlan időtartamra szóló, Kollektív Szerződése (egységes szerkezetben a 2013. július 1. napjától hatályos módosításokkal) 2 A felek megállapodnak abban, hogy a Kollektív Szerződés időbeli
RészletesebbenMUNKAADÓK ÉS GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE. Confederation of Hungarian Employers and Industrialists
MUNKAADÓK ÉS GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE Confederation of Hungarian Employers and Industrialists 1 Tisztelt Olvasó! Dr. Futó Péter elnök A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) a
RészletesebbenEurópai szociális párbeszéd: szót értenek egymással
Európai szociális párbeszéd: szót értenek egymással Bevezetés 2 Az európai szociális párbeszéd története 4 Az európai szociális párbeszéd az európai szociális modell alkotóeleme 6 Az európai szociális
RészletesebbenA NEMZETKÖZI MUNKAÜGYI SZERVEZET FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE. 1. Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (International Labour Office)
A NEMZETKÖZI MUNKAÜGYI SZERVEZET FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE AZ ILO FŐ SZERVEI 1. Nemzetközi Munkaügyi Hivatal 2. Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa 3. Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 4. Regionális
RészletesebbenA közszolgálat fogalma, jogi- és érdekegyeztetés szempontú vizsgálata BERKI ERZSÉBET MÉLYPATAKI GÁBOR NEUMANN LÁSZLÓ
A közszolgálat fogalma, jogi- és érdekegyeztetés szempontú vizsgálata BERKI ERZSÉBET MÉLYPATAKI GÁBOR NEUMANN LÁSZLÓ Mi is a közszolgálat? Hivatásos közszolgálat Civil közszolgálat Civil közszolgálat Az
RészletesebbenA TANÁCS 2010/32/EU IRÁNYELVE
L 134/66 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2010.6.1. IRÁNYELVEK A TANÁCS 2010/32/EU IRÁNYELVE (2010. május 10.) a HOSPEEM és az EPSU közötti, a kórházakban és az egészségügyi ágazatban előforduló, éles vagy
RészletesebbenBGSZC Szent István Közgazdasági Szakközépiskolája és Kollégiuma. Kollégiumi Pedagógiai Program 2015.
BGSZC Szent István Közgazdasági Szakközépiskolája és Kollégiuma Kollégiumi Pedagógiai Program 2015. Tartalom 1. Az intézmény meghatározása... 4 2. Bevezető... 4 I. NEVELÉSI PROGRAM... 4 1.2 Értékeink...
RészletesebbenSzegény gazdagok és gazdag szegények ( Vizsgálódások a személyi jövedelmek körében)
Közgazdasági Szemle, XXXI.évf.1984.6.sz. (664-678.l.) Szegény gazdagok és gazdag szegények ( Vizsgálódások a személyi jövedelmek körében) Práger László A társadalomtudományi kutatások, a közgazdasági elemzések
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA w w Brüsszel, 14.07.2004 COM(2004) 470 végleges 2004/0151 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az európai audiovizuális iparágat támogató program
RészletesebbenI. Az európai szociális párbeszéd története. II. Az európai szociális párbeszéd formái és résztvevôi. III. A magyar szociális partnerek
Bevezetés 2 I. Az európai szociális párbeszéd története 3 II. Az európai szociális párbeszéd formái és résztvevôi 5 III. A magyar szociális partnerek 9 IV. Az európai szociális párbeszéd szintjei 10 V.
RészletesebbenAz osztályf nöki órák helyzetér l MÚLT-JELEN-JÖV
Az osztályf nöki órák helyzetér l MÚLT-JELEN-JÖV Az osztályf nöki órák közvetlen el dje a szabad beszélgetések" órája, 1947-ben került a tantervbe azzal a céllal, hogy a gyerekeket érdekl és érint kérdésekr
RészletesebbenElőterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2010. december 16-i ülésére
Tárgy: Békés Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója Előkészítette: Tárnok Lászlóné jegyző Véleményező bizottság: valamennyi bizottság Sorszám: III/1. Döntéshozatal módja: Minősített
RészletesebbenBiatorbágyi Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálat. Szervezeti és Működési Szabályzata
A Biatorbágyi Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Szervezeti és Működési Szabályzata 1 1. Az intézmény alapítója és fenntartója: Alapító okirat: Az intézményt a 149/1998. (12.03.) Öh. sz. határozattal
RészletesebbenA SZOCIÁLIS PÁRBESZÉD
A SZOCIÁLIS PÁRBESZÉD Az európai szociális modell alapvető alkotóeleme a szociális párbeszéd, amelyet a szerződésben az amszterdami reformmal ismertek el teljes egészében. A szociális partnerek (a vezetőség
RészletesebbenÖnkormányzati kihívások
Önkormányzati kihívások Speciális piac, m ködése kihat a teljes társadalomra és a gazdasági szférára Változó elvek, változó közigazgatási, változó telepítésirányítási koncepciók. Új stratégiák, ügyfélközelség,
RészletesebbenTartalomjegyzék. 5. A közbeszerzési eljárás főbb eljárási cselekményei. 6. Eljárási időkedvezmények a közbeszerzési törvényben
Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatósága INFORMÁCIÓS CSOMAG a Strukturális Alapokból és a Kohéziós Alapból származó támogatásokat felhasználó
RészletesebbenBak Község Önkormányzat Képvisel -testülete. 4/2009. (IV. 22.) önkormányzati rendelete AZ ÖNKORMÁNYZAT SPORTFELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL
Bak Község Önkormányzat Képvisel -testülete 4/2009. (IV. 22.) önkormányzati rendelete AZ ÖNKORMÁNYZAT SPORTFELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL Bak Község Önkormányzatának Képvisel -testülete a helyi önkormányzatokról
RészletesebbenKészült: Készítette: IBS Kutató és Tanácsadó Kft
A feldolgozott interjúk alapján készült áttekintő értékelő tanulmány Készült: A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská pohraničná migrácia HUSK 1101/1.2.1/0171 számú projekt keretében a
RészletesebbenVizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév
Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév 1. Mit értünk biztonságpolitika alatt? 2. Hogyan változott meg a biztonságnak, mint fogalomnak a tartalmi háttere az elmúlt 16
RészletesebbenSZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA
SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2005 2013 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2005 2013 Oktatási Minisztérium 1055 Budapest, Szalay u. 10 14. Tel.: +36 (1) 473 7000 Fax: +36
RészletesebbenTudás és Szakértelem. Tájékoztató füzet
Tájékoztató füzet Tudás és Szakértelem az ÁFEOSZ kapacitásainak megerősítése az érdekképviseleti tevékenység fejlesztése érdekében című TÁMOP-2.5.1/A-2-10/3-2010-0006 projekt keretében végzett tevékenységről
RészletesebbenA Pedagógusok Szakszervezete programja 2013-2018
A Pedagógusok Szakszervezete programja 2013-2018 Június 30-án a Pedagógusok Szakszervezete XX. konresszusa elfogadta a szakszervezet 2013-2018 közötti progamját. A PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE P R O G R
RészletesebbenJAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 50-2 /2012. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László
NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 4. sz. napirendi pont 50-2 /2012. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT Nógrád Megye Önkormányzatának 2012. évi költségvetésére
RészletesebbenA Kollektív Szerződés hatálya
I. RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Kollektív Szerződés hatálya 1. 1. A Kollektív Szerződés hatálya a 2. pontban foglaltak kivételével kiterjed a MÁV-START Zrt. munkáltatóra, annak valamennyi munkavállalójára
RészletesebbenKIEMELT PROJEKT ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program
KIEMELT PROJEKT ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program IT szakemberképzés és az informatika mint lehetőség a hátrányos helyzetű tanulók számára c. Kiemelt Projekt Felhívásához Kódszám: TÁMOP-3.1.16-14
RészletesebbenAz Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Tárgy: A szociális partnerek szerepe A hivatás, a család és a magánélet összeegyeztetése
C 256/102 HU 2007.10.27. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Tárgy: A szociális partnerek szerepe A hivatás, a család és a magánélet összeegyeztetése (2007/C 256/19) A Tanács jövőbeli
RészletesebbenDÉVAVÁNYA VÁROS HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATÁNAK MÓDOSÍTÁSA
DÉVAVÁNYA VÁROS HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATÁNAK MÓDOSÍTÁSA 2016. február I. Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény,
RészletesebbenKONFERENCIA. Az igazságos átmenetről az energiaiparban a kelet-közép európai régióban. Budapest, november
KONFERENCIA Az igazságos átmenetről az energiaiparban a kelet-közép európai régióban Budapest, 2017. november 27-28. Az európai energetikai célkitűzések, az un. 4. európai energiacsomag. Az Európai Szociális
RészletesebbenJ/55. B E S Z Á M O L Ó
KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január
RészletesebbenÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK
ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa
RészletesebbenPartnerségi Megállapodás
Partnerségi Megállapodás 2014 20 egy új területiség felé Területfejlesztők Napja 2013. október 8. Dr. Péti Márton Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 2012 2013 2014 július 1. augusztus 2. szeptember november
RészletesebbenA felsőoktatási lifelong learning társadalmi és gazdasági haszna: kutatás fejlesztés innováció
A felsőoktatási lifelong learning társadalmi és gazdasági haszna: kutatás fejlesztés innováció Benke Magdolna Egyetemisták a tanuló közösségekért. Gondolatok a Téli Népművelési Gyakorlatok tanulságairól.
RészletesebbenFelelős Társaságirányítási Jelentés
Felelős Társaságirányítási Jelentés Az ANY Biztonsági Nyomda Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (a Társaság ) a felelős társaságirányítás vonatkozásában az alábbi összefoglaló jelentést és nyilatkozatot
RészletesebbenHajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005.
Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005. Tartalomjegyzék BEVEZETÉS I. A PROGRAMOZÁS MÓDSZERTANI MEGFONTOLÁSAI... 4 II. GAZDASÁG- ÉS IPARFEJLESZTÉS... 14 III.
RészletesebbenSZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
Mátészalkai Szakképzési Centrum SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Nagy József igazgató 2015. 1 Tartalomjegyzék: I. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI.4. oldal 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja,
RészletesebbenDUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK LELTÁROZÁSI ÉS LELTÁRKÉSZÍTÉSI SZABÁLYZATA. 2014. Dunaújváros
DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA 2014. Dunaújváros 2. kiadás 0. módosítás 2(39) oldal Dunaújvárosi Főiskola Szenátusa 47-2013/2014.(2014.04.01.) számú határozatával 2014.04.01. napján fogadta el. Hatályos:2014.április
RészletesebbenKISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS GAZDASÁGI ÉS MUNKA PROGRAMJA 2011 2014.
KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS GAZDASÁGI ÉS MUNKA PROGRAMJA 2011 2014. 1 Kiskunfélegyháza Város Gazdasági és Munka Programja 2011-2014 Tartalomjegyzék: A. Célok 2 B. Programok 4 C. Feladatok 7 I. GAZDASÁGFEJLESZTÉS
RészletesebbenBESZÁMOLÓ AZ MGYOSZ XVIII. KÖZGYŰLÉSÉRE
BESZÁMOLÓ AZ MGYOSZ XVIII. KÖZGYŰLÉSÉRE Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége Budapest, 2016. február 16. I. AZ ÉRDEKKÉPVISELETI MUNKA NEMZETI SZINTEN II. NEMZETKÖZI TEVÉKENYSÉG III. PROJEKTJEINK
Részletesebben