ÜGYÉSZ SÉ GI KÖZ LÖNY

Átírás

1 LX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1575 Ft 10. SZÁM ÜGYÉSZ SÉ GI KÖZ LÖNY A LEG FÕBB ÜGYÉSZ SÉG HI VA TA LOS LAP JA BU DA PEST, október 31. Tartalom Oldal Uta sí tá sok 19/2012. (X. 9.) LÜ utasítás a sajtó számára adható tájékoztatás rendjérõl /2012. (X. 24.) LÜ utasítás az ügyészség szervezetérõl és mûködésérõl szóló 12/2012. (VI. 8.) LÜ utasítás módosításáról /2012. (X. 27.) LÜ utasítás az ügyészségi alkalmazottak egyes költségtérítéseirõl és juttatásairól szóló 8/1996. (ÜK. 7.) LÜ utasítás módosításáról /2012. (X. 18.) BM NGM LÜ együt tes uta sí tás az egy sé ges nyo mo zó ha tó sá gi és ügyész sé gi bûn ügyi sta tisz ti ka mû köd te té se érdekében szükséges koordinációról és a Bûnügyi Statisztikai Munkacsoport létrehozásáról Körlevelek 4/2012. (X. 31.) LÜ körlevél az öltözködési elõírásokról /2012. (X. 31.) fõov. körlevél az ügyészi szervezetben használatos egyes formanyomtatványokról szóló 2/2007. (ÜK. 2.) fõov. kör - levél módosításáról Sze mé lyi hí rek Elismerés Kinevezések Áthelyezések és kinevezések Áthelyezések Kinevezések módosítása Kirendelések és megbízások Kirendelések Megbízások Szolgálati viszony megszûnések Halálozások Igazolványok érvénytelenítése Közlemények A legfõbb ügyész tudományos pályázati felhívása Pályázati felhívás ügyészi állások betöltésére Pályázati felhívás visszavonása

2 322 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 10. szám Utasítások A legfõbb ügyész 19/2012. (X. 9.) LÜ utasítása a sajtó számára adható tájékoztatás rendjérõl Az ügyészségrõl szóló évi CLXIII. törvény 8. -ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következõ utasítást adom ki: 1. (1) A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvetõ szabályairól szóló évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) szerinti médiaszolgáltató (a továbbiakban: sajtó) részére tájékoztatást a) az ügyészi szervezet tevékenységének egészérõl, továbbá az ügyészség helyzetét érintõ koncepcionális kérdésekrõl, továbbá az ügyészi szervezetben folyamatban lévõ vagy már érdemben befejezett bármely ügyrõl a legfõbb ügyész és a legfõbb ügyész helyettesei, b) az ügyészi szervezetben folyamatban lévõ vagy érdemben már befejezett ügyrõl, illetve az ügyészség által lefolytatott vizsgálatról a Legfõbb Ügyészség kabinetjének (a továbbiakban: Kabinet) sajtószóvivõi tevékenységet ellátó munkatársa (a továbbiakban: legfõbb ügyészségi sajtószóvivõ), c) a fellebbviteli fõügyészségen folyamatban lévõ vagy érdemben már befejezett ügyrõl, illetve a fellebbviteli fõügyészség által folytatott vizsgálatról a fellebbviteli fõügyész, akadályoztatása esetén vagy felhatalmazása alapján a sajtóval való kapcsolattartásra kijelölt ügyész, d) a fõügyészségen, a járási és a járási szintû (a továbbiakban együtt: járási) ügyészségeken folyamatban lévõ vagy érdemben már befejezett ügyrõl, továbbá a fõügyészség által lefolytatott vizsgálatról a fõügyész, illetve a fõügyész akadályoztatása esetén vagy a fõügyész által adott felhatalmazás alapján a sajtóval való kapcsolattartásra kijelölt ügyész, e) a legfõbb ügyész, a fellebbviteli fõügyész, a fõügyész által adott eseti felhatalmazás alapján az erre jogosult ügyész adhat. (2) Ahol az utasítás sajtószóvivõt említ, azon a Legfõbb Ügyészség, a fellebbviteli fõügyészségek, a fõügyészségek sajtóval való kapcsolattartásra kijelölt ügyészét is érteni kell. (3) Sajtószóvivõnek a legfõbb ügyész, a fellebbviteli fõügyész és a fõügyész ügyészt jelöl ki. A fellebbviteli fõügyész, a fõügyész és a sajtószóvivõ a sajtófigyelõi szolgálat által nem figyelt sajtónak adott nyilatkozatáról, annak megjelenése, elhangzása, illetve bemutatása után az azt tartalmazó lappéldány, hang- vagy képfelvétel, kazetta azonnali felterjesztésével vagy egyéb módon a legfõbb ügyészségi sajtószóvivõt tájékoztatja. (4) A legfõbb ügyész, a fellebbviteli fõügyész, a fõügyész a legfõbb ügyészségi sajtószóvivõ, illetõleg a sajtószóvivõk tevékenységének segítésére sajtótitkárt is kijelölhet. 2. (1) A Kabinettel való rendszeres kapcsolattartás a fellebbviteli fõügyész, illetve a fõügyész által kijelölt sajtószóvivõ feladata, aki ennek során tájékoztatja a legfõbb ügyészségi sajtószóvivõt a) a fellebbviteli fõügyészség, illetve a fõügyészség által vizsgált olyan ügyekrõl, amelyekrõl a sajtóban korábban már megjelentek információk, b) az országosan vagy helyileg közismert személyeket érintõ ügyekrõl, c) a kiemelkedõ tárgyi súlyú vagy egyéb ok (pl. az elkövetés szokatlan módja, rendkívüli körülményei) miatt közérdeklõdést kiváltó bûncselekményekrõl, d) a közérdekvédelmi szakágba tartozó, országos érdeklõdésre számot tartó ügyekrõl. (2) Amennyiben a fellebbviteli fõügyészségen, illetve a fõügyészségen olyan ügy van folyamatban, amely a fellebbviteli fõügyész, a fõügyész vagy a sajtószóvivõ megítélése szerint a jövõben országos érdeklõdésre tarthat számot, az ügy lényegérõl és a megtett intézkedésekrõl tájékoztatni kell a Kabinetet.

3 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 10. szám 323 (3) A fellebbviteli fõügyészségek és fõügyészségek országos érdeklõdésre számot tartó ügyekben szervezett sajtótájékoztatóiról, kiadott sajtóközleményeirõl a Kabinet egyidejû értesítése mellett a Legfõbb Ügyészség megfelelõ fõosztályát is értesítik. 3. (1) A Legfõbb Ügyészségen a Kabinet elõkészíti és szervezi a sajtótájékoztatókat. (2) A fellebbviteli fõügyészségeken, a fõügyészségeken a sajtótájékoztatót a fellebbviteli fõügyész, a fõügyész tartja, a sajtótájékoztató elõkészítésével és megszervezésével a sajtószóvivõ is megbízható. A sajtó részére hivatalos közleményt, a legfõbb ügyész és a legfõbb ügyész helyettesei, a Kabinet, a fellebbviteli fõügyész, illetõleg a fõügyész adhat ki, illetve továbbíthat. (3) Sajtótájékoztató a legfõbb ügyész és helyettesei sajtótájékoztatójának kivételével a Kabinet elõzetes engedélye alapján tartható. 4. (1) Az ügyészségi eljárás szempontjából befejezett ügyekkel kapcsolatos tájékoztatásnál közölni lehet a) az eljárás során megállapított tényeket, b) az esetlegesen feltárt jogszabálysértés körülményeit és okait, c) a hatósági döntést. (2) Az ügyész a tájékoztatásban, folyamatban lévõ ügy bizonyítékait nem értékelheti, és nem mérlegelheti a tényállás várható alakulását, illetve a várható jogkövetkezményeket. Az olyan intézkedésrõl, amely ellen jogorvoslatnak van helye, a sajtót csak az intézkedésnek a jogorvoslatra jogosulttal történõ közlését követõen lehet tájékoztatni. (3) Folyamatban lévõ bûnügyrõl adott tájékoztatás során tiszteletben kell tartani az ártatlanság vélelmét, a személyes adatok, valamint a személyiségi jogok védelmérõl szóló jogszabályi rendelkezéseket, és ennek a megfogalmazásban is kifejezésre kell jutnia. A tájékoztatás során tekintettel kell lenni az eljáráshoz fûzõdõ érdekre is. A tájékoztatás során közölni lehet a) az eljárás során megállapított tényeket, b) a bûncselekmény körülményeit és ha ismertek annak okait, c) a felderítés és a bizonyítási eszközök beszerzése érdekében tett intézkedéseket és az eljárás állását. (4) Az ügyészség elõtt folyamatban lévõ ügyben a sajtó számára kizárólag a vizsgálat tényérõl és a befejezés várható határidejérõl lehet tájékoztatást adni. (5) A tájékoztatás adására jogosult ügyész a nyomozó hatóság elõtt folyamatban lévõ eljárásról is tájékoztatást adhat. A nyomozó hatóságnak az ügyész rendelkezése alapján foganatosított eljárási cselekményérõl, kényszerintézkedésrõl vagy egyéb intézkedésrõl, a nyomozó hatóságnak adott ügyészi utasításról csak a tájékoztatás adására jogosult ügyész adhat tájékoztatást. (6) Az utasítás alkalmazása szempontjából ügyészség elõtt folyamatban lévõnek minõsül minden olyan ügy, amelynek a kivizsgálását célzó eljárás megindítására alapot adó jogi tény (beadvány, panasz, feljelentés, hivatalbóli vizsgálat elrendelésére vonatkozó ügyészi döntés stb.) az ügyészség elõtt már hivatalosan ismert és az ügyészség érdemi döntést még nem hozott, illetve azokban az esetekben, amikor az ügyészi döntés ellen jogorvoslatot lehet igénybe venni akkor, ha az még nem emelkedett jogerõre. 5. (1) Az ügyészségen készült, vagy ott felhasznált hivatalos iratba való betekintést a sajtó részére figyelembe véve az ügyészségrõl szóló évi CLXIII. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 32. -ának (2) (3) bekezdésében foglaltakat is a legfõbb ügyész vagy a legfõbb ügyész akadályoztatása esetén a szakág szerint illetékes legfõbb ügyész helyettes engedélyezhet. (2) A fellebbviteli fõügyészségre, fõügyészségre és a járási ügyészségre érkezett betekintés iránti kérelmet az ott készült, vagy ott felhasznált hivatalos iratra vonatkozóan rövid állásponttal együtt fel kell terjeszteni a Legfõbb Ügyészség Adatvédelmi és Biztonsági Osztályára. (3) Az Adatvédelmi és Biztonsági Osztály a megkeresõ ügyészséget és a Legfõbb Ügyészség sajtószóvivõjét egyidejûleg írásban értesíti döntésérõl. (4) Az Ütv ának (2) bekezdése szerinti tájékoztatási tilalom az ügyészség valamennyi tevékenységi körében akkor tekinthetõ a sajtótájékoztatás szempontjából feloldottnak, ha a legfõbb ügyész a nyilvánosságra hozatali engedélyében errõl külön rendelkezik. 6. (1) A sajtónak adott tájékoztatás esetén az ügyész lehetõség szerint kérje az újságcikk tervezetének megküldését, illetõleg a hangfelvétel meghallgatásának vagy a képfelvétel megtekintésének lehetõvé tételét [Smtv. 15. (2) bekezdés].

4 324 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 10. szám (2) Ha az ügyész az elõzetesen letartóztatott terheltnek engedélyezi az Smtv. 1. (6) pontjában meghatározott sajtótermékben, illetve az elektronikus hírközlésrõl szóló évi C. törvény szerinti elektronikus hírközlõ hálózat útján történõ nyilatkozattételt, az errõl szóló határozatának egy példányát megküldi a szolgálati helye szerinti ügyészi szerv sajtószóvivõjének is, aki ezt országos sajtóérdeklõdésre számot tartó ügyben jelenti Kabinetnek. 7. Az ügyészségi információs rendszerek közérdekû (statisztikai) adatait a Legfõbb Ügyészség informatikai fõosztályának vezetõje, illetve a fellebbviteli fõügyészek és a fõügyészek adhatják át a sajtónak. 8. (1) Az ügyészség tevékenységével összefüggõ sajtóközlemény esetén a sajtó-helyreigazítási eljárásról (Smtv. 12., Pp ) országos kiadvány, illetve az egész országban fogható rádió-, illetve televízióadás esetén a legfõbb ügyész, egyéb esetekben a fellebbviteli fõügyész, illetve a fõügyész dönt a (2) bekezdésben meghatározott eljárásnak megfelelõen. A fellebbviteli fõügyész és a fõügyész által kezdeményezett sajtó-helyreigazítási eljárás tényérõl és az eljárás befejezõdésérõl, illetve annak eredményérõl a Kabinetet haladéktalanul tájékoztatni kell. (2) A sajtó-helyreigazítási eljárás kezdeményezésére vonatkozó szándékáról a fellebbviteli fõügyész és a fõügyész tájékoztatja a Kabinetet, valamint a Legfõbb Ügyészség Jogi Képviseleti Önálló Osztályát. A sajtó-helyreigazítási eljárást csak a legfõbb ügyésznek a Kabineten keresztül továbbított jóváhagyása esetén lehet kezdeményezni. 9. Ez az utasítás a közzétételét követõ napon lép hatályba. 10. (1) Az utasításban megjelölt járási ügyészségen január 1-jéig helyi ügyészséget kell érteni. (2) A sajtó számára adható tájékoztatás rendjérõl szóló 9/2005. (ÜK. 5.) LÜ utasítás az utasítás hatálybalépésének napján hatályát veszti. (3) Ez a január 2-án hatályát veszti. Dr. Polt Péter s. k., legfõbb ügyész A legfõbb ügyész 20/2012. (X. 24.) LÜ utasítása az ügyészség szervezetérõl és mûködésérõl szóló 12/2012. (VI. 8.) LÜ utasítás módosításáról Az ügyészségrõl szóló évi CLXIII. törvény 8. -ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következõ utasítást adom ki: 1. (1) Az ügyészség szervezetérõl és mûködésérõl szóló 12/2012. (VI. 8.) LÜ utasítás (a továbbiakban: SZMSZ) 11. -a (1) bekezdése b) pontjának bba) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A Kabinet) bba) közremûködik, illetve segítséget nyújt az adatkezeléssel összefüggõ döntések meghozatalában, valamint az érintettek jogainak biztosításában, (2) Az SZMSZ) 11. -a (1) bekezdésének b) pontja a következõ bbf) alponttal egészül ki: (A Kabinet) bbf) ellátja a fõosztályok közremûködésével a kutatási kérelmekkel kapcsolatos feladatokat, 2. Az SZMSZ 12. -a (1) bekezdésének s) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A Fõosztály) s) közremûködik a Tervezési és Projektkoordinációs Önálló Csoport feladatainak ellátásában, 3. Az SZMSZ 20. -ának (1) bekezdése a következõ u) ponttal egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi u) pont megjelölése v) pontra változik: (A Fõosztály) u) közremûködik a Tervezési és Projektkoordinációs Önálló Csoport feladatainak ellátásában,

5 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 10. szám (1) Az SZMSZ 21. -ának (1) bekezdése a következõ u) ponttal egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi u) x) pont jelölése v) y) pontra változik: (A Fõosztály) u) figyelemmel kíséri az ügyészséget érintõ pályázati felhívásokat, az érintett fõosztályok vezetõivel együttmûködve vizsgálja azok megvalósíthatóságát, pozitív vezetõi döntés esetén koordinálja a pályázatok elkészítését és a projektek megvalósítását, (2) Az SZMSZ 21. -ának (2) bekezdése a következõ e) ponttal egészül ki: (A Fõosztály szervezeti tagozódása:) e) Tervezési és Projektkoordinációs Önálló Csoport. 5. Az SZMSZ 22. -ának (1) bekezdése a következõ p) ponttal egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi p) pont megjelölése q) pontra változik: (A Fõosztály) p) közremûködik a Tervezési és Projektkoordinációs Önálló Csoport feladatainak ellátásában, 6. Az SZMSZ 23. -ának (3) bekezdése a következõ r) ponttal egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi r) pont megjelölése s) pontra változik: (A Fõigazgatóság) r) közremûködik a Tervezési és Projektkoordinációs Önálló Csoport feladatainak ellátásában, 7. Az SZMSZ 74. -ának (2) bekezdése a következõ d) ponttal egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi d) pont jelölése e) pontra változik: [Az (1) bekezdés b) pontja alapján a Legfõbb Ügyészségen vagyonnyilatkozatot tesz] d) a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Fõosztályon mûködõ Tervezési és Projektkoordinációs Önálló Csoport ügyészségi alkalmazottja; 8. Az SZMSZ 3. melléklete helyébe a melléklet lép. 9. (1) Ez az utasítás november 1-jén lép hatályba. (2) Az SZMSZ 74. -a (2) bekezdése b) pontjának bd) alpontja február 1-jén hatályát veszti. (3) Ez az utasítás február 2-án hatályát veszti. Dr. Polt Péter s. k., legfõbb ügyész

6 326 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 10. szám Melléklet a 20/2012. (X. 24.) LÜ utasításhoz 3. melléklet a 12/2012. (VI. 8.) LÜ utasításhoz A Legfõbb Ügyészség szervezete

7 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 10. szám 327 A legfõbb ügyész 21/2012. (X. 27.) LÜ utasítása az ügyészségi alkalmazottak egyes költségtérítéseirõl és juttatásairól szóló 8/1996. (ÜK. 7.) LÜ utasítás módosításáról Az ügyészségrõl szóló évi CLXIII. törvény 8. -ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következõ utasítást adom ki: 1. Az ügyészségi alkalmazottak egyes költségtérítéseirõl és juttatásairól szóló 8/1996. (ÜK. 7.) LÜ utasítás (a továbbiakban: Ut.) 49. -a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: (5) Az (1) (4) bekezdésben foglaltaktól eltérõen a legfõbb ügyész eseti szociális juttatásban részesítheti azt az ügyészségi alkalmazottat, akinek az illetménye jelentõsen nem haladja meg a minimálbér kétszeresét. 2. Az Ut a és a -t megelõzõ cím helyébe a következõ cím és rendelkezés lép: A hivatali öltözék 67. A legfõbb ügyész az ügyészségi alkalmazott hivatali öltözködését költségtérítéssel támogathatja. 3. Ez az utasítás a közzétételét követõ napon lép hatályba, és a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. Dr. Varga Zs. András s. k., legfõbb ügyész helyettes A belügyminiszter, a nemzetgazdasági miniszter és a legfõbb ügyész 43/2012. (X. 18.) BM NGM LÜ együttes utasítása az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bûnügyi statisztika mûködtetése érdekében szükséges koordinációról és a Bûnügyi Statisztikai Munkacsoport létrehozásáról A jogalkotásról szóló évi CXXX. törvény 23. (4) bekezdésének c) és e) pontjára, továbbá és a központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló évi XLIII. törvény 64. (1) bekezdésében meghatározottakra tekintettel, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. b), c) és j) pontjában, a 73. b) és c) pontjában, továbbá az ügyészségrõl szóló évi CLXIII. törvény 8. (3) bekezdésében meghatározott feladatköreinkben eljárva a következõ utasítást (a továbbiakban: utasítás) adjuk ki. 1. Az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bûnügyi statisztikáról szóló 12/2011. (III. 30.) BM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) által meghatározott egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bûnügyi statisztika (a továbbiakban: ENyÜBS) mûködtetéséhez szükséges szakmai koordináció érdekében Bûnügyi Statisztikai Munkacsoport (a továbbiakban: BSM) jön létre. 2. A BSM figyelemmel kíséri és értékeli a bûnügyi statisztikai adatoknak az ENyÜBS rendszerében megvalósuló rögzítését, kezelését, lezárását, feldolgozását, szolgáltatását, valamint továbbítását. 3. A BSM az Országos Statisztikai Adatgyûjtési Program adatgyûjtéseirõl és adatátvételeirõl szóló kormányrendeletben meghatározottakra figyelemmel aktualizálja az ENyÜBS rendszerében gyûjtendõ adatok körét, valamint a statisztikai adatlapokat. 4. A BSM kidolgozza a statisztikai adatlapok kitöltésének a részletszabályait és gondoskodik az ENyÜBS kódszótárak naprakészségérõl. 5. A BSM javaslatot tesz az adatgyûjtés aktualizált adattartalmának, a gyûjtendõ adatok körének, a statisztikai adatlapok kitöltése részletszabályainak, a naprakész ENyÜBS kódszótáraknak és az aktualizált statisztikai adatlapoknak az adatszolgáltatók honlapján való közzétételére.

8 328 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 10. szám 6. A BSM a bûnügyi statisztikai adatok helytállóságának megállapítása érdekében az adatszolgáltatók által kezdeményezett célvizsgálatokat és ellenõrzéseket hajt végre. A célvizsgálatok és az ellenõrzések eredményérõl haladéktalanul tájékoztatja az adatszolgáltatókat. 7. A BSM tagjai a rendészetért felelõs miniszter és a legfõbb ügyész által kinevezett három-három fõ, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) elnöke és az országos rendõrfõkapitány által kinevezett két-két fõ. A BSM tagjává a kinevezõ az általa irányított szervezet érdekében az ENyÜBS mûködtetésével összefüggõ szakmai tevékenységet munkavégzésre irányuló jogviszony alapján ellátó szakembereket nevez ki, akik egyike az adott szervezetben irányító intézkedés kiadására jogosult személy. 8. A BSM tagjainak írásban történt kinevezése határozatlan idõre szól és azt a kinevezõ bármikor, indokolás nélkül, azonnali hatállyal visszavonhatja. 9. A BSM-ben fennálló tagság megszûnik a BSM tagja a) kinevezésének visszavonásával, b) kinevezõvel fennálló jogviszonyának megszûnésével. 10. A BSM-ben fennálló tagság bármely okból történõ megszûnése esetén a kinevezõ haladéktalanul, de legkésõbb a tagság megszûnésétõl számított harminc munkanapon belül új tagot nevez ki. 11. A 3 4. pontban meghatározott feladatok körében a 7. pontban megjelölt irányító intézkedés kiadására jogosult BSM tagok egységes tartalmú, kötelezõ érvényû irányító intézkedések kiadásában állapodhatnak meg. Az irányító intézkedés kiadására jogosult BSM tagok a megállapodásban rögzített tartalmú intézkedések adott szervezeten belüli kiadásáról, terjesztésérõl, honlapon történõ közzétételérõl a szervezetük belsõ rendjének megfelelõen gondoskodnak. 12. A BSM a tagjai közül vezetõt választ, akinek személyérõl tájékoztatja a kinevezõket. 13. A BSM szükség szerint, de havonta legalább egy alkalommal ülést tart, üléseire meghívhat olyan személyt is, aki nem tagja a BSM-nek. Egyebekben a BSM a mûködési szabályait maga állapítja meg. 14. A jelen utasításban használt a) bûnügyi statisztikai adat, b) bûnügyi statisztikai adat rögzítése, c) bûnügyi statisztikai adat kezelése, d) bûnügyi statisztikai adat lezárása, e) bûnügyi statisztikai adat feldolgozása, f) bûnügyi statisztikai adat szolgáltatása, g) bûnügyi statisztikai adat továbbítása, h) statisztikai adatlap, i) kódszótár, j) adatszolgáltató kifejezések alatt a Rendeletben meghatározott fogalmakat kell érteni. 15. Ez az utasítás a közzétételét követõ napon lép hatályba. Dr. Pintér Sándor s. k., belügyminiszter Dr. Matolcsy György s. k., nemzetgazdasági miniszter Dr. Polt Péter s. k., legfõbb ügyész

9 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 10. szám 329 Körlevelek A legfõbb ügyész 4/2012. (X. 31.) LÜ körlevele az öltözködési elõírásokról Az ügyészségrõl szóló évi CLXIII. törvény 9. -ának (3) bekezdése alapján a következõ körlevelet adom ki: 1. Az ügyészségi alkalmazott a munkavégzés során köteles a munkahelyi hivatali jellegnek, a munkakörének és az alkalomnak, valamint az idõjárásnak megfelelõ öltözetet viselni. Nõk esetében blúz, blézer, kiskabát, más elegáns felsõrész, továbbá szoknya vagy nadrág, illetve egy vagy kétrészes ruha (kötött ruha) viselhetõ. Zárt cipõvel együtt harisnya viselése kötelezõ, szandál és nyitott cipõ harisnya nélkül is viselhetõ. Férfiak esetében a hivatali megjelenés az ing, vászon-, vagy szövetnadrág, zakó, nyakkendõ, illetve zárt cipõ. 2. Ha az ügyészségi alkalmazott a hivatali munka során a társszervezetek képviselõivel nem találkozik, illetve ügyfeleket nem fogad, viselhetõ kényelmes ruházat is, amely egyszerû, legfeljebb enyhén koptatott, nem tépett farmernadrág vagy farmerszoknya, pulóver vagy mellény, visszafogott mintázatú, vagy sima pamutpóló, illetve egy vagy kétrészes ruha lehet. 3. Férfiak a munkahelyen rövidnadrágot, sportcipõt, szandált, papucsot, feliratos, vagy komikusan ható mintázatú, illetve túlzottan színes inget, pólót, nyakkendõt nem viselhetnek. Nõk nem jelenhetnek meg kánikularuhában, strandpapucsban, miniszoknyában, illetve túlzottan térd fölé érõ rövidnadrágban; pánt nélküli, vagy spagetti pántos felsõ pedig csak a vállat takaró kiskabáttal, vagy boleróval viselhetõ. Az öltözetnek takarnia kell a tetoválást, a testékszert, a köldököt, illetve a fehérnemût. 4. Nem viselhetõ szélsõséges divatirányzatokat követõ stílusú ruházat, reklámot tartalmazó ruhadarab, hivalkodó ékszer, provokatív, hiányos, vagy átlátszó ruha, illetve mélyen dekoltált felsõrész. 5. Különleges alkalmak, ünnepségek, illetve magasabb szintû, vagy kiemelt hivatali tárgyalások alkalmával minden idõjárási körülmények között nõk számára a kosztüm, vagy nadrágkosztüm, zárt cipõ harisnyával, a férfiak számára sötét öltöny, nyakkendõ, illetve alkalmi, zárt cipõ viselése kötelezõ. 6. Ezt a körlevelet november 1-jétõl kell alkalmazni. Dr. Polt Péter s. k., legfõbb ügyész

10 330 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 10. szám Az Informatikai Fõosztály vezetõjének 3/2012. (X. 31.) fõov. körlevele az ügyészi szervezetben használatos egyes formanyomtatványokról szóló 2/2007. (ÜK. 2.) fõov. körlevél módosításáról Az egyes formanyomtatványok bevezetésének és módosításának rendjérõl szóló 3/2007. (ÜK. 2.) LÜ utasítás 1. -ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következõ körlevelet adom ki: 1. pont Az egységes rendõrségi és ügyészségi bûnügyi statisztika adatszolgáltatása körében rendszeresített statisztikai adatlapok (B, T, B-T, B-A) papír alapú nyomtatványát az elektronikus adatgyûjtési rendszer bevezetése miatt megszüntetem. 2. pont Az ügyészi szervezetben használatos egyes formanyomtatványokról szóló 2/2007. (ÜK. 2.) fõov. körlevél 2. melléklete pontját visszavonom. 3. pont A körlevélben foglaltakat a közzétételét követõ naptól kell alkalmazni. 4. pont A körlevelet a közzétételét követõ hónap utolsó napjával visszavonom. Dr. Nagy Tibor s. k., fõosztályvezetõ ügyész

11 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 10. szám 331 Személyi hírek Elismerés Az Alkotmánybíróság, a Kúria elnöke, a legfõbb ügyész, a Magyar Országos Közjegyzõi Kamara, a Magyar Ügyvédi Kamara, a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Bizottság, a Magyar Jogász Egylet és a Magyar Közigazgatási Kar elnöke dr. Szabó Csaba címzetes fellebbviteli fõügyészségi ügyész, nyugalmazott Vas megyei fõügyésznek a Deák Ferenc Emlékév alkalmából alapított jogász szakmai elismerést, a Pro meritis de iuris peritia* In memorian Francisci Deak díjat adományozták. Kinevezések A legfõbb ügyész kinevezte dr. Szita László János mb. Baranya megyei fõügyészhelyettest szolgálati helyén közérdekvédelmi szakági fõügyészhelyettessé; dr. Bögöly Gyula alezredes, címzetes fellebbviteli fõügyészségi ügyész, mb. központi nyomozó fõügyészségi osztályvezetõ ügyészt szolgálati helyén, a Kaposvári Regionális Osztály, dr. Kiss Árpád mb. központi nyomozó fõügyészségi osztályvezetõ ügyészt szolgálati helyén, a Korrupció Elleni Ügyek Osztálya, dr. Kovács Sándor alezredes, mb. központi nyomozó fõügyészségi osztályvezetõ ügyészt szolgálati helyén, a Gyõri Regionális Osztály, dr. Mózes Zoltán ezredes, címzetes fellebbviteli fõügyészségi ügyész, mb. központi nyomozó fõügyészségi osztályvezetõ ügyészt szolgálati helyén, a Debreceni Regionális Osztály, dr. Virág Tibor alezredes, mb. központi nyomozó fõügyészségi osztályvezetõ ügyészt szolgálati helyén, a Szegedi Regionális Osztály osztályvezetõ ügyészévé; dr. Székely Katalin címzetes fõügyészségi ügyész, salgótarjáni városi vezetõhelyettes ügyészt és dr. Szikszai Attila miskolci városi ügyészségi csoportvezetõ ügyészt szolgálati helyükön vezetõ ügyésszé; dr. Bodnár Judit budapesti VI. és VII. kerületi ügyészségi csoportvezetõ ügyészt szolgálati helyén vezetõhelyettes ügyésszé; dr. Gulyás Ildikó mb. Veszprém megyei fõügyészségi csoportvezetõ ügyészt, dr. Szûcs Gyula mb. budakörnyéki ügyészségi csoportvezetõ ügyészt szolgálati helyükön csoportvezetõ ügyésszé; dr. Kurdi Tímea és dr. Tóth Szilvia budakörnyéki ügyészségi, dr. Heckenast Dóra szombathelyi,

12 332 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 10. szám dr. Ocsovai Ágnes szolnoki városi ügyészségi alügyészeket szolgálati helyükön ügyésszé; dr. Pál Anita budapesti IX. kerületi ügyészségi fogalmazót budapesti kerületi ügyészséghez alügyésszé; dr. Lõrinczi Lászlót a Központi Nyomozó Fõügyészség Gyõri Regionális Osztályához, dr. Pill Orsolyát a Központi Nyomozó Fõügyészség Kaposvári Regionális Osztályához, dr. Szántó Armand Lászlót a Központi Nyomozó Fõügyészség Szegedi Regionális Osztályához, dr. Agonás Évát, dr. Bata Marcellt, dr. Cserháti Sándort, dr. Dobos Pétert, dr. Horváth Bettinát, dr. Huba Lilla Lucát, dr. Jánosi Attilát, dr. Juhász Renátát, dr. Lénárt Ceciliát, dr. Marsi-Pályka Lillát, dr. Mészáros Ádám Zoltánt, dr. Mohos Ildikót, dr. Pásztor Gabriellát, dr. Rózsahegyi Nórát, dr. Szabó Nikolettet, dr. Szalai Cintia Virágot, dr. Szijártó Esztert, dr. Takács Emesét, dr. Tari Gabriellát és dr. Visnyei Anitát budapesti kerületi ügyészséghez, dr. Danka Pétert, dr. Hubay Dalma Gabriellát, dr. Hufnágel Juditot a Pécsi Városi Ügyészséghez, dr. Mózes Katalint, dr. Raics Györgyöt és dr. Tombor Lilla Zsuzsannát a Kecskeméti Városi Ügyészséghez, dr. Lengyel Lindát a Kiskõrösi Városi Ügyészséghez, dr. Pozsár Istvánt a Kiskunfélegyházi Városi Ügyészséghez, dr. Fodor Éva Máriát a Kunszentmiklósi Városi Ügyészséghez, dr. Kálmán Annamáriát a Békési Városi Ügyészséghez, dr. Molnár Mercédeszt a Kazincbarcikai Városi Ügyészséghez, dr. Piskóti Katalint a Mezõkövesdi Városi Ügyészséghez, dr. Hegyeshalmi Gergelyt a Miskolci Városi Ügyészséghez, dr. Gergely Gábor Istvánt a Tiszaújvárosi Városi Ügyészséghez, dr. Pásztor Tündét a Sátoraljaújhelyi Városi Ügyészséghez, dr. Kazuska Melindát a Szerencsi Városi Ügyészséghez, dr. Hernádi Mátét a Szegedi Városi Ügyészséghez, dr. Nagy Esztert a Gyõri Városi Ügyészséghez, dr. Mersich Krisztinát a Soproni Városi Ügyészséghez, dr. Jambrik Jánost a Debreceni Városi Ügyészséghez, dr. Fábián Annát és dr. Timár-Faragó Zsuzsannát a Szolnoki Városi Ügyészséghez, dr. Nagy Ildikót és dr. Pölöskei Ildikót a Komáromi Városi Ügyészséghez,

13 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 10. szám 333 dr. Aradi Csillát, dr. Csongor Tamás Pétert és dr. Kianek Zsuzsannát a Tatabányai Városi Ügyészséghez, dr. Mészáros Mariannát a Balassagyarmati Városi Ügyészséghez, dr. Kis Krisztiánt és dr. Potyka Dorottyát a Salgótarjáni Városi Ügyészséghez, dr. Dobó Katinkát a Dabasi Városi Ügyészséghez, dr. Persányi Kingát a Ráckevei Városi Ügyészséghez, dr. Mód Krisztinát a Váci Városi Ügyészséghez, dr. Tóth Beatrixot a Fehérgyarmati Városi Ügyészséghez, dr. Dobos Ádám Györgyöt a Kisvárdai Városi Ügyészséghez, dr. Balogh Nikolettát, dr. Fülöp Ádám Mátét és dr. Kerecseny Katalint a Nyíregyházi Városi Ügyészséghez, dr. Minorics Klaudiát a Tapolcai Városi Ügyészséghez, dr. Miskolczi Valériát és dr. Sokoray Kingát a Veszprémi Városi Ügyészséghez, dr. Farkas Martinát és dr. Tóth Ildikót a Veszprémi Nyomozó Ügyészséghez ügyészségi fogalmazóvá; Kazinczy Ágnest budapesti kerületi ügyészséghez, Mazsu Éva budapesti kerületi és Tóth Andrea miskolci városi ügyészségi írnokot szolgálati helyükön ügyészségi megbízottá. Áthelyezések és kinevezések A legfõbb ügyész áthelyezte dr. Kátai Péter dunakeszi városi, mb. váci városi vezetõ ügyészt a Váci Városi Ügyészséghez, dr. Németh Gábor pécsi városi ügyészségi ügyész, mb. siklósi városi vezetõ ügyészt a Siklósi Városi Ügyészséghez, és egyidejûleg kinevezte õket vezetõ ügyésszé; dr. Andréka Zoltán Pál budapesti X. és XVII. kerületi alügyészt a Központi Nyomozó Fõügyészséghez és kinevezte ügyésszé. Áthelyezések A legfõbb ügyész áthelyezte dr. Nagy Gábor Bálint központi nyomozó fõügyészségi ügyészt és dr. Dávid Lajos Balázs mb. budapesti VIII. kerületi csoportvezetõ ügyészt a Legfõbb Ügyészség Büntetõbírósági Ügyek Fõosztályához, legfõbb ügyészségi ügyészi munkakörbe; dr. Horváth Noémi Szimonetta budapesti I. és XII. kerületi ügyészségi ügyészt a Jászberényi Városi Ügyészséghez, dr. Tomborné dr. Bácsi Zsuzsanna szolnoki városi ügyészségi ügyészt budapesti kerületi ügyészséghez.

14 334 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 10. szám A Békés megyei fõügyész áthelyezte dr. Bozó Krisztina békéscsabai városi ügyészségi alügyészt a Gyulai Városi Ügyészséghez. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei fõügyész áthelyezte dr. Horváth Elvira jászberényi városi ügyészségi ügyészt a Szolnoki Városi Ügyészséghez. A Komárom-Esztergom megyei fõügyész áthelyezte dr. Nádudvari Andrea tatai városi ügyészségi fogalmazót a Tatabányai Városi Ügyészséghez. A Tolna megyei fõügyész áthelyezte dr. Borsos Balázs bonyhádi városi ügyészségi alügyészt a Szekszárdi Nyomozó Ügyészséghez. Kinevezések módosítása A legfõbb ügyész dr. Erdei Attila István fõvárosi fõügyészségi osztályvezetõ ügyészt, dr. Gábriel János címzetes fõügyészségi ügyész, nagyatádi városi vezetõ ügyészt szolgálati helyükön, dr. Szabó Ákos budapesti VI. és VII. kerületi ügyészségi csoportvezetõ ügyészt budapesti kerületi ügyészséghez ügyészi munkakörbe helyezte át. Kirendelések és megbízások A legfõbb ügyész kirendelte dr. Palásti Márta Mónika címzetes fõügyészségi ügyész, budapesti VI. és VII. kerületi vezetõ ügyészt a Fõvárosi Fõügyészséghez és megbízta a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Osztály osztályvezetõ ügyészi; dr. Soltész Miklós budapesti XIV. és XVI. kerületi ügyészségi vezetõhelyettes ügyészt és dr. Tikász Orsolya budapesti I. és XII. kerületi ügyészségi ügyészt a Fõvárosi Fõügyészséghez és megbízta õket csoportvezetõ ügyészi; Dénesné dr. Csernák Erzsébet budapesti I. és XII. kerületi ügyészségi vezetõhelyettes ügyészt a Budapesti XI. és XXII. Kerületi Ügyészségre, dr. Fekete Róbert Somogy megyei fõügyészségi ügyészt a Fonyódi Városi Ügyészségre, dr. Kis-Szabó József kaposvári városi ügyészségi csoportvezetõ ügyészt a Nagyatádi Városi Ügyészséghez és megbízta õket a vezetõ ügyészi; dr. Papp László Sándor legfõbb ügyészségi ügyészt a Budakörnyéki Ügyészséghez, Wágnerné dr. Tar Anikó fõvárosi fõügyészségi ügyészt a Budapesti IX. Kerületi Ügyészséghez és megbízta õket a vezetõhelyettes ügyészi feladatok ellátásával.

15 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 10. szám 335 Kirendelések A legfõbb ügyész kirendelte dr. Miskolczi Barna fõosztályvezetõ-helyettes ügyészt, dr. Fazekas Géza központi nyomozó fõügyészhelyettest a Kabinetbe, legfõbb ügyészségi ügyészi munkakörbe, dr. Baloghné dr. Csergõ Márta miskolci városi vezetõhelyettes ügyészt a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fõügyészségre, és egyidejûleg megbízta a közérdekvédelmi szakági fõügyészhelyettesi feladatok ellátásával. Megbízások A legfõbb ügyész megbízta dr. Zaránd Viktor budapesti VIII. kerületi ügyészségi vezetõhelyettes ügyészt, dr. Varju Imre kisvárdai városi ügyészségi ügyészt szolgálati helyükön a vezetõ ügyészi; dr. Lendel Judit budapesti I. és XII., dr. Keresztes Géza budapesti VIII., dr. Pálvölgyiné dr. Kun Zsuzsa budapesti XIV. és XVI. kerületi ügyészségi ügyészeket és dr. Szabó Klára monori városi ügyészségi ügyészt szolgálati helyükön, dr. Kapronyi Ferenc Kristóf budapesti V. és XIII. kerületi ügyészségi ügyészt a budapesti XI. és XXII. Kerületi Ügyészség vezetõhelyettes ügyészi; dr. Czillinger Judit, dr. Szanyi Zsuzsanna Vas megyei fõügyészségi ügyészeket, dr. Hegyi Viktória Katalin budapesti XI. és XXII. kerületi ügyészségi ügyészt szolgálati helyükön csoportvezetõ ügyészi feladatok ellátásával. Szolgálati viszony megszûnések Szolgálati viszonya megszûnt, illetve megszûnik Kupai Gáborné fõtanácsos, gazdasági fõigazgatónak évi március hó 15. napjával, dr. Molnár Kornélia címzetes fõügyészségi ügyész, mohácsi városi vezetõ ügyésznek évi december hó 29. napjával, dr. Horváth Erzsébet címzetes fõügyészségi ügyész, fonyódi városi ügyészségi ügyésznek évi április hó 1. napjával, dr. Herczeg-Szabó Zsuzsanna veszprémi városi ügyészségi fogalmazónak évi szeptember hó 30. napjával, Nagyiván Attiláné legfõbb ügyészségi tisztviselõnek évi április hó 30. napjával, Stenczinger Tünde Erzsébet legfõbb ügyészségi írnoknak évi július hó 31. napjával.

16 336 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 10. szám Halálozások Dr. Tamás János ny. Baranya megyei fõügyész évi szeptember hó 15. napján, életének 78. évében, dr. Berkes Károlyné fõügyészségi tanácsos, fõvárosi fõügyészségi osztályvezetõ ügyész évi augusztus hó 25. napján, életének 77. évében elhunyt. Az ügyészi szervezet mindkettõjüket saját halottjaként temettette el. Igazolványok érvénytelenítése Dr. Kovatsits Gábor mb. központi nyomozó fõügyészségi csoportvezetõ ügyész B 00244, Pleszel Viktória fõvárosi fõügyészségi csoportvezetõ D 00046, Gócza László legfõbb ügyészségi tisztviselõ D 00148, valamint dr. Ujvári Zoltán legfõbb ügyészségi tisztviselõ D sorszámú szolgálati igazolványát a Legfõbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Fõosztálya érvénytelenítette. Közlemények A legfõbb ügyész tudományos pályázati felhívása Magyarország legfõbb ügyésze Kozma Sándor emlékére tudományos pályázatot hirdet tanulmány készítésére. A pályázaton részt vehet az ügyészi szervezet minden, tudományos fokozattal nem rendelkezõ tagja, valamint az ügyészi munka iránt érdeklõdõ joghallgató. A pályázatokat általános, ifjúsági és joghallgatói tagozaton lehet benyújtani a következõk szerint: az általános tagozatra ügyész, illetve más, a továbbiakban nem említett ügyészségi alkalmazott; az ifjúsági tagozatra ügyészségi fogalmazó és alügyész; a joghallgatói tagozatra egyetemi képzésben jogi tanulmányokat folytató (hallgatói jogviszonyban álló) egyetemi hallgató adhat be magyar nyelvû pályázatot. Pályamunkát az alábbi témakörökben lehet benyújtani: Büntetõjogi terület Büntetõ anyagi jog 1. A Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló évi C. törvény új intézményei és várható hatásuk a joggyakorlatban 2. Az elkövetõ életkorához kapcsolódó változások a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló évi C. törvényben 3. A büntetõjogi szankciók változásai a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló évi C. törvényben 4. A jogos védelem a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló évi C. törvényben 5. A büntethetõségi korhatár változása a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló évi C. törvényben

17 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 10. szám A gazdasági bûncselekmények szabályozásának lényeges tartalmi és szerkezeti változásai a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló évi C. törvényben 7. A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bûncselekmények új tényállásai, a felmerülõ jogértelmezési kérdések 8. A kábítószerrel összefüggõ bûncselekmények megváltozott szabályai a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló évi C. törvényben, az ezekkel kapcsolatos jogértelmezési kérdések 9. Az elektronikus út, mint a bûncselekmények új elkövetési formája, minõsítési, bizonyítási, illetékességi problémák 10. A családon belüli erõszak visszaszorítása és az áldozatok védelme 11. A Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló évi C. törvény katona fogalmának jogértelmezési problémái 12. A katonai büntetések és mellékbüntetések alkalmazásának gyakorlati kérdései 13. A költségvetési csalás halmazati kérdései 14. Az emberrablás, a személyi szabadság megsértése és az önbíráskodás elhatárolásának gyakorlati problémái 15. A csõdbûncselekménnyel kapcsolatos jogalkalmazási problémák, a törvényi tényállás módosításainak hatása a hitelezõk érdekeinek védelmére 16. A bûnszervezet a bírósági gyakorlat tükrében 17. Az élet elleni bûncselekmények minõsítési kérdései 18. A közlekedési bûncselekményekkel kapcsolatos jogalkalmazás elemzése 19. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának magyarországi kockázata 20. Kínzás és más embertelen bánásmód megelõzése 21. A kulturális javak hamisítása elleni fellépés jogi eszközei 22. Az erõszakos bûncselekmények és a fiatalkorúak 23. A roma és nem roma együttélést zavaró bûnözés 24. A fiatalkorúak bûnözése, szankcionálása és büntetés-végrehajtása Magyarországon 25. Büntetés, intézkedés vagy elterelés a jogkövetkezmények alkalmazásának gyakorlata a fiatalkorúak ellen indult büntetõügyekben 26. A fiatalok szórakozásának biztonsági kérdései, a sport-huliganizmus visszaszorítása 27. A fiatalkorúak ügyészének komplex feladatai a gyermek- és ifjúságvédelemben Büntetõeljárás 28. A kiemelt jelentõségû ügyek eljárási szabályainak elméleti és gyakorlati kérdései 29. Tárgyalási tapasztalatok a kiemelt jelentõségû ügyekben 30. A családon belüli erõszak bizonyíthatósága 31. Az erõszakos többszörös visszaesõvel szembeni ügyészi indítványozás és a büntetéskiszabás tapasztalatai 32. A rendkívüli jogorvoslatok helye és szerepe a jogrendszerben 33. A vagyonelkobzás alkalmazásának gyakorlata 34. A bûncselekménybõl eredõ vagyoni elõny elvonásának anyagi és eljárásjogi eszközei 35. Ügyészi jogkörök gyakorlása a hozzátartozók sérelmére elkövetett erõszak miatti távoltartási ügyekben 36. Az információs önrendelkezési jog, a személyes adatok védelme a büntetõeljárásban 37. Az igazságügyi szakértõi vélemény, mint bizonyítási eszköz alkalmazásának lehetõségei és korlátai a nyomozás során 38. A szakértõi bizonyítás nehézségei az orvosi mûhibák miatt indult büntetõügyekben 39. Az eljárási jogsegély útján beszerzett bizonyítékok bírósági eljárásban történõ felhasználhatósága 40. Bizonyítás a másodfokú eljárásban 41. Jogorvoslat a büntetõeljárás nyomozati és vádelõkészítési szakában 42. A sértetti jogok érvényesülése, az okozott kár megtérítésének lehetõségei 43. A tárgyalásról lemondás szabályainak alkalmazása 44. A büntetõeljárást egyszerûsítõ intézmények összehasonlító vizsgálata és hatékonyabb összehangolásuk lehetõségei 45. A büntetõeljárás további gyorsításának lehetõségei 46. A büntethetõség elévülésének megelõzésével kapcsolatos ügyészi feladatok 47. Milyen változást hozott a Be. 54/M. és N. -a az ügyész tárgyalási részvételében?

18 338 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 10. szám Büntetés-végrehajtás 48. A javítóintézeti nevelés jogintézményének történeti áttekintése, összehasonlítása az európai jogrendszerekben ismeretes hasonló, nevelõ jellegû, szabadság-elvonással járó intézkedésekkel. A javítóintézeti nevelés elrendelésére vonatkozó ítélkezési gyakorlat elemzése 49. Aktuális jogalkalmazási problémák a büntetés-végrehajtási bíró eljárásában 50. A személyi szabadság korlátozása az idegenrendészeti eljárásban 51. Fogva tartással kapcsolatos magyar ügyek az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatában 52. Az ügyészi törvényességi felügyelet eszközrendszerének változása és ennek hatása az ügyészi gyakorlatra 53. A magyar ügyészség eredményei a fogvatartottakkal való bánásmód törvényességének biztosításában 54. A közérdekû munka végrehajtásának jelenlegi helyzete hazánkban 55. A zsúfoltság hatása a hazai börtönkörülményekre, és a bánásmód törvényessége Kriminalisztika 56. A szervezett bûnözés nyomozása 57. Eredményes bizonyítási taktikák a közélet tisztasága elleni bûncselekmények körében 58. Mobil informatikai eszközök megjelenése a bûnözésben és a bûnüldözésben Európai büntetõjog 59. Gyermekbarát igazságszolgáltatás magyar jogi szabályozás a nemzetközi egyezmények tükrében 60. A büntetõeljárás gyorsítása, hatékonyságának növelése Európában, ügyészi szerepvállalás 61. A kábítószerrel kapcsolatos bûncselekmények hazai és európai uniós tagállamokbeli szabályozásának összevetése 62. Az Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott ítéletek hatása a nemzeti jogrendszerekre és a nemzeti jogalkotásra 63. A kölcsönös elismerés elvén alapuló uniós kerethatározatok gyakorlati alkalmazásának problémái 64. A vagyon-visszaszerzés és a sértettek kártalanítása a nemzetközi bûnügyi együttmûködésben 65. A vagyonmegosztás jelene és jövõje a nemzetközi bûnügyi együttmûködésben 66. Az igazságügyi bûnügyi együttmûködés új formáinak alkalmazása a gyakorlatban 67. Az európai bûnügyi együttmûködés fejlõdése és tendenciái, különös tekintettel a Lisszaboni Szerzõdésre 68. A bûnügyi igazságügyi együttmûködéssel foglalkozó Európai Uniós szervek jelene és jövõje 69. A nemzetközi és az európai elfogatóparancs a gyakorlatban Büntetõjogon kívüli terület Az ügyész közérdekvédelmi tevékenysége 70. Az új, az ügyészségrõl szóló évi CLXIII. törvény szerinti hatékony ügyészi intézkedések tapasztalatai, gyakorlati alkalmazásának nehézségei, sikeres alkalmazási területei 71. A perbeli illetékesség megítélése a bíróságok gyakorlatában a budapesti székhelyû, de országos szolgáltatást nyújtó multinacionális vállalkozások ellen indított közérdekû keresetek benyújtásánál 72. Az ügyészi keresetindítás gyakorlata fogyasztóvédelmi ügyekben 73. Elvi és gyakorlati kérdések az ügyész polgári perbeli jogállásával kapcsolatban 74. Perelhárító ügyészi kezdeményezések, felhívások gyakorlati kérdései és eredményei a környezet védelmében 75. A franchise tulajdonos perlésének lehetõségei a franchise partnere által felhasználásra kerülõ általános szerzõdési feltételek tisztességtelenségének megállapítására irányuló perben 76. Jogorvoslat és döntés-felülvizsgálat a közigazgatási hatósági eljárásban 77. A külföldi tulajdonba került magyar termõföld tulajdonjogának visszaszerzésére irányuló ügyészi intézkedési lehetõségek 78. A közlekedési szabályszegések miatt alkalmazható joghátrányok rendszere 79. A szabálysértések számítógépes feldolgozásának gyakorlati tapasztalatai 80. Az egyházak jogi szabályozásának változásai, az egyházként való elismerésre irányuló eljárások problémái, figyelemmel a évi CCVI. törvény rendelkezéseire

19 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 10. szám Az alapítvány és az egyesület tervezett szabályozása az új Polgári Törvénykönyvben, összehasonlítása a jelenlegi rendszerrel 82. A nonprofit gazdasági társaságok közhasznú jogállásával és tevékenységével kapcsolatos tapasztalatok és problémák a bírói és ügyészi jogalkalmazói gyakorlatban, megoldási lehetõségek Az ügyészi szervezetet érintõ peres és nem peres eljárások 83. A polgári per bíróságának vizsgálati lehetõségei az igényérvényesítés alapjául szolgáló büntetõügyek tekintetében az ügyészségi jogkörben okozott kár megtérítése iránti perekben. A bizonyítás egyes kérdései 84. Egyetemleges felelõsség a rendõrség, az ügyészség és a bíróság között az államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti perekben. Az államigazgatási jogkörben okozott kárfelelõsség szabályozásának változásai és várható iránya 85. Az ügyész és a bíró igényérvényesítési lehetõsége a hivatala ellátása során jó hírnevének, becsületének, emberi méltóságának megsértése esetén, és ennek gyakorlata 86. Személyhez fûzõdõ jogok megsértése miatt igényelt nem vagyoni kártérítés megállapításának gyakorlati kérdései az ügyészséggel szemben indult polgári perekben 87. Az elévülés kérdésének vizsgálata az ügyészségi jogkörben okozott kár megtérítése iránt indult polgári perekben 88. Az ügyész egyéni felelõsségének a megállapítása az ügyészségi jogkörben okozott kár megtérítése iránti perekben, összevetve hazánk és a nemzetközi jog gyakorlatát Az ügyészi szervezet mûködése 89. Az informatikai eszközök térnyerése az ügyészségi munkában 90. Az internet elterjedése, felhasználhatósága az ügyészi munkában 91. Az elektronikus iratkezelés bevezetésének várható hatásai az ügyészségi munkarendben 92. A statisztikai adatgyûjtés és adatszolgáltatás elektronizálásának gyakorlati következményei PÁLYADÍJAK Valamennyi tagozaton külön a büntetõjogi, külön a büntetõjogon kívüli témákban egységesen: 1-1 elsõ díj Ft 1-1 második díj Ft 1-1 harmadik díj Ft adható ki. A kiemelkedõ pályamunkák szerzõi ezen túlmenõen külön díjakkal és elismerésekkel is jutalmazhatók. Pályázatokat kizárólag postai úton fogadunk el a Legfõbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Fõosztálya címére (1372 Budapest, Pf. 438). Postára adási határidõ: március 1. A pályázatokat egy nagyméretû borítékban kell benyújtani, amelyen kérjük feltüntetni: TUDOMÁNYOS PÁLYÁZAT KOZMA SÁNDOR EMLÉKÉRE. A borítékban el kell helyezni a pályázatot kettõ tûzött vagy bekötött példányban és mellékelni kell egy A/5-ös kisméretû lezárt borítékban a pályázó nevét, címét, telefonszámát, beosztását, szolgálati helyét, illetve az oktatási intézmény megnevezését tartalmazó iratot. Mindkét beküldött tanulmányi példány külsõ borítóján fel kell tüntetni: a jeligét; a tagozat megnevezését (általános, ifjúsági, joghallgatói); a terület megjelölését (büntetõjogi, büntetõjogon kívüli); azt a sorszámot, amellyel jelzett témához a dolgozat kapcsolódik, ennek hiányában a kiíró dönt a besorolásról.

20 340 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 10. szám A tanulmányokon más, a szerzõ kilétére utaló adat nem szerepelhet. A mellékelt A/5-ös boríték felzetén jól olvashatóan meg kell jelölni: a jeligét; a tagozat megnevezését (általános, ifjúsági, joghallgatói); a terület megjelölését (büntetõjogi, büntetõjogon kívüli); azt a sorszámot, amellyel jelzett témához a dolgozat kapcsolódik, ennek hiányában, illetve a témakör téves megjelölése esetén a kiíró dönt a besorolásról (egyes témaköröket a kiíró, a benyújtott pályázat által tárgyalt területnek megfelelõen össze is vonhat); továbbá nyilatkozatot, hogy a szerzõ eredménytelenség esetén hozzájárul-e a boríték felbontásához, tartalmának megismeréséhez. A tagozatot meghatározó szolgálati, hallgatói viszony tekintetében a március 1. napján fennálló állapotot kell figyelembe venni. Az írásmûveket az adott területek kiemelkedõ szakemberei lektorálják. Értékelésük figyelembevételével bírálóbizottság tesz javaslatot a pályadíjak odaítélésére. A bírálóbizottság a jeligék alapján csak a díjazásra javasolt szerzõket azonosítja. A pályadíjak kiosztására 2013 júniusában az Ügyészség Napja alkalmából rendezett ünnepségen kerül sor. A pályázatokkal kapcsolatos további ügyintézésre (pl.: a lektori vélemény megismerése, stb.) kizárólag az azonosítható pályázók jogosultak. A Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Fõosztály a pályázatokat nyilvántartja. Az adott terület iránt érdeklõdõk a díjkiosztás után 2 évig a Legfõbb Ügyészség könyvtárában azokba betekinthetnek. Amennyiben a jeligét tartalmazó boríték felbontható, úgy az elismerésben nem részesült szerzõ neve, elérhetõsége is nyilvánosságra hozható. *** A megjelölteken túl más, az ügyészi tevékenységhez kapcsolódó, vagy az ügyészség érdeklõdésére számot tartó témakörben is beadható pályázat. Korábban írt szakdolgozattal vagy évfolyamdolgozattal a pályázaton nem lehet részt venni. A pályázatok terjedelme legalább 20, legfeljebb 80 gépelt oldal lehet. *** A pályázati hirdetmény hivatalos megjelenési helyei: az Ügyészségi Közlöny, valamint az ügyészség honlapja (

21 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 10. szám 341 Pályázati felhívás ügyészi állások betöltésére A legfõbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló évi CLXIV. törvény (Üjt.) 13. -ának (1) bekezdése és a 18. -ának (4) bekezdése alapján a legfõbb ügyész pályázatot hirdet a Somogy Megyei Fõügyészségre közérdekvédelmi szakági fõügyészhelyettesi, a Dunakeszi Városi Ügyészségre vezetõ ügyészi, a Központi Nyomozó Fõügyészségre három köztük két operatív feladatokat ellátó fõügyészségi ügyészi és a Szombathelyi és a Sárvári Városi Ügyészségre a Vas megyei fõügyész által meghatározottan változó szolgálati helyre büntetõjogi szakági ügyészi állás betöltésére. Az ügyész kinevezésének általános feltételeit az Üjt ai állapítják meg. A Somogy Megyei Fõügyészség fõügyészhelyettesi álláshelyére való kinevezés feltétele, hogy a jelölt járuljon hozzá C szintû nemzetbiztonsági ellenõrzéséhez, illetve kezdeményezés esetén a biztonsági szakvélemény ne tartalmazzon kockázati tényezõt. A kinevezés jogszabályban elõ nem írt feltétele, hogy a pályázó rendelkezzen legalább ötéves közérdekvédelmi szakágban szerzett ügyészi vagy bírói gyakorlattal. A Dunakeszi Városi Ügyészség vezetõ ügyészi álláshelyére való kinevezés feltétele, hogy a jelölt járuljon hozzá a C szintû nemzetbiztonsági ellenõrzéséhez, illetve kezdeményezés esetén a biztonsági szakvélemény ne tartalmazzon kockázati tényezõt. A kinevezés jogszabályban nem szereplõ feltétele az is, hogy a pályázó rendelkezzen legalább 3 éves büntetõjogi szakágban szerzett ügyészi vagy bírói gyakorlattal. A Központi Nyomozó Fõügyészség fõügyészségi ügyészi álláshelyeire való kinevezés feltétele, hogy a jelöltek járuljanak hozzá C szintû nemzetbiztonsági ellenõrzésükhöz, illetve kezdeményezés esetén a biztonsági szakvélemény ne tartalmazzon kockázati tényezõt. Az operatív feladatokat ellátó fõügyészségi ügyészi álláshelyre benyújtott pályázatok elbírálásánál az operatív, felderítõ, illetve nyomozói területen szerzett gyakorlat és szakértelem, illetve az ehhez kapcsolódó végzettség elõnyt jelent. Az ügyész nem lehet tagja pártnak és politikai tevékenységet sem folytathat. A nem ügyész pályázót a legfõbb ügyész elsõ alkalommal az Üjt ának (2) bekezdésében írt feltételektõl függõen három évre vagy határozatlan idõre nevezi ki. Az ügyész járandóságára az Üjt. rendelkezései vonatkoznak. A pályázat kellékei: a legfontosabb személyi adatokat, szakmai életutat bemutató fényképes önéletrajz, az elõírt képesítési követelményeknek és az Üjt a (2) bekezdésében írt kinevezési feltételeknek való megfelelést igazoló eredeti okiratok vagy azok hiteles másolatai. (Utóbbinál a tényleges mûködés tartamát csak külön felhívásra kell igazolni.) Az ügyészségi alkalmazottaknak és a volt ügyészségi alkalmazottaknak a pályázatban nem kell szerepeltetni, illetõleg nem kell csatolni mindazt, amit a személyi nyilvántartás tartalmaz. (A szakmai önéletrajz nem mellõzhetõ.) A pályázónak a pályázatban fel kell tüntetni rövid úton történõ elérhetõségét (elektronikus levélcím, telefon-, illetve telefax szám, stb.). A nem ügyész pályázónak külön íven egy olyan nyilatkozatot is mellékelnie kell, amelyben választójogának meglétére hivatkozik, kijelenti, hogy hajlandó alávetni magát a pályaalkalmassági vizsgálatnak, továbbá vállalja a vizsgálat költségeinek megelõlegezését, valamint hozzájárul ahhoz, miszerint az egészségügyi és személyes adatait a vizsgálat végzésében közremûködõ szervek és személyek, a szakmai véleményt törvény alapján megismerni jogosult szervek és személyek kezeljék. A pályaalkalmassági vizsgálat költsége a pályázót terheli, ha kinevezésére nem kerül sor. A nem ügyészségi alkalmazott pályázónak az általa ellátott munkaköröktõl függõen egy olyan nyilatkozatot is mellékelnie kell, amelyben kijelenti, hogy vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget nem szegett meg, továbbá nem áll