Kommentárok és hivatalos szövegek

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kommentárok és hivatalos szövegek"

Átírás

1 HU A kohéziós politika Kommentárok és hivatalos szövegek Európai Regionális Fejlesztési Alap Európai Szociális Alap Kohéziós Alap Európai területi együttműködési csoport Az előcsatlakozási segítségnyújtási eszköz Kézikönyv január

2 A Europe Direct szolgáltatás az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseire segít Önnek választ találni. Ingyenesen hívható telefonszám (*): (*) Egyes mobiltelefon-szolgáltatók nem engednek hozzáférést a as telefonszámokhoz, vagy kiszámlázzák ezeket a hívásokat. Sem az Európai Bizottság, sem a Bizottság nevében eljáró személyek nem felelősek a következő információk felhasználásáért. A jelen kiadványban hangoztatott vélemények a szerző sajátjai, és nem tükrözik szükségszerűen az Európai Bizottság álláspontját. Jelentős mennyiségű további információt talál az Európai Unióról az interneten. Az információk az Europa szerveren, a következő címen állnak rendelkezésre: (http://europa.eu). A kiadvány végén talál egy bibliográfiai listát. Luxemburg: Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala, 2007 ISBN Európai Bizottság, 2007 A sokszorosítás a forrás megnevezésével engedélyezett. Printed in Belgiumban Címlapfotó: a Caddsdown Business elektromos készülékek sugárzási szintjének ellenőrzése Support Centre az egyesült királyságbeli Devonban, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásában végrehajtott projekt Európai Bizottság, Regionalis Politikai Főigazgatóság/ Mike St Maur Sheil A 15., 17., 19., 21., 22., 23., 38. és 137. oldalon található térképek: EuroGeographics Association for the administrative boundaries EuroGeographics Association for the administrative boundaries

3 A kohéziós politika Kommentárok és hivatalos szövegek Európai Regionális Fejlesztési Alap Európai Szociális Alap Kohéziós Alap Európai Területi Együttműködési Csoport Előcsatlakozási Segítségnyújtási Eszköz

4

5 Előszó Az Európai Unió véleményem szerint teljes joggal büszke lehet a kohézió előmozdítását célzó politikájára, mely új lehetőségeket teremt, és csökkenti a régiók közti jövedelemkülönbségeket. Természetesen az Európai Unió elsősorban a kevésbé fejlett régiókban történő új befektetéseket támogatja, melyek e segítség nélkül nem valósulhatnának meg, de nem feledkezik meg a többi, lehetőségek hiányával küzdő régióról sem, és támogatást kíván nyújtani a világméretűvé vált gazdaság nyomán egyre erősödő konkurrenciával szembeni érvényesülésükhöz. Ezek a rendeletek közös keretet kínálnak a kohéziós politika megvalósításához. Hét éven át maradnak érvényben, azaz 2013-ig, a hosszú távú stratégiai megközelítésnek megfelelően, mely e politika egyik alapelvét képezi. Az új törvényi szabályozás több reformot is tartalmaz a os időszakhoz képest. A kohéziós politika modernebbé vált, új szerkezetet kapott, mely a közösségi prioritások meghatározásakor méginkább középpontba állítja a stratégiai megközelítés jelentőségét, követve az Unió által ben elindított növekedés és a foglalkoztatás stratégiáját. Valójában a következő évek során az európai kohéziós politika lesz az Unió fő eszköze a gazdaság modernizálására. A kohéziós politika ezt a stratégiai megközelítést a felelősségi körök decentralizációjával párosítja, így a döntés a tagállamokban és a régiókban, a terepen dolgozók kezébe kerül, akik kellő tapasztalattal és szaktudással rendelkeznek: ez a megvalósítás sikerének a garanciája. Miután a Bizottság megállapodott a követendő általános stratégiáról, gyakran a régióknak kell meghozniuk a kulcsdöntéseket olyan kérdésekben, mint a projektek kiválasztása és lebonyolítása. Fontos intézkedések történtek a törvényhozás ésszerűsítése és a kohéziós programok lebonyolítási szabályainak egyszerűsítése érdekében. A kohéziós politika működése így egyszerűbbé és hatékonyabbá válik majd. Ezen intézkedések közül megemlíthetjük a finanszírozási eszközök számának hatról háromra való csökkenését, egy új alapelv: az arányosság bevezetését, mely az adminisztratív terhek enyhítését vonja maga után, a közösségi szabályok helyett a nemzeti támogathatósági szabályok életbe lépését, és a tagállamok és régiók felé intézett felhívást az átláthatóság növelésére és a kommunikáció megerősítésére. Végül meg kell említeni az Európai Bizottság, az Európai Beruházási Bank és más pénzügyi szervezetek által kezdeményezett három programot, mely segítséget fog nyújtani a tagállamok és a régiók részére az alapok egészséges és hatékony kezeléséhez, illetve a pénzügyi tervezés eszközeinek jobb kihasználásához. A JASPERS a tagállamokat a nagy projektek előkészítésében fogja segíteni. A JEREMIE a közép- és kisvállalkozások fejlesztéséhez szükséges finanszírozási forrásokhoz való hozzáféréshez ad támogatást. A JESSICA a fenntartható beruházásokat fogja előmozdítani a városi térségekben. Az új rendelkezések koherens keretet biztosítanak ahhoz, hogy a kohéziós politika további konkrét eredményeket mutathasson fel. A tagállamok, az Európai Parlament és a Bizottság minden tőlük telhetőt megtettek ezeknek a biztos alapoknak a létrehozásáért, melyet egy évi 50 milliárd eurós beruházási keret támaszt alá. E közös referenciakeret alapján igyekszünk a lehető legjobban kihasználni a forrásainkat, hogy az európai polgároknak új jövőt kovácsolhassunk. Danuta Hübner a regionális politikáért felelős európai biztos 3

6 Bevezetés Tartalomjegyzék Általános információk...9 Kommentárok Célkitűzések és általános szabályok Konvergencia célkitűzés Regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés Európai területi együttműködés célkitűzés Finanszírozási források A támogatás alapelvei Stratégiai megközelítés Stratégiai iránymutatások Nemzeti stratégiai referenciakeret Stratégiai nyomon követés Programtervezés Hatékonyság Irányítás, monitoring és ellenőrzés Pénzügyi irányítás...36 Általános rendelkezések...39 Európai Regionális Fejlesztési Alap...95 Kommentárok...96 Az ERFA szabályzata...97 Európai Szociális Alap Kommentárok Az ESZA szabályzata

7 4 5 6 Kohéziós Alap Kommentárok A Kohéziós Alap szabályzata Európai Területi Együttműködési Csoport Kommentárok Az EGTC szabályzata Előcsatlakozási Segítségnyújtási Eszköz Kommentárok Az IPA szabályzata Elérhetőségek

8 Bevezetés Az Európai Unió kohéziós politikája, mely 1986 óta a szerződések részét képezi, a különböző régiók fejlődése közti különbségek csökkentését tűzte ki céljául, a gazdasági és szociális kohézió erősítésének érdekében. A tíz új tagállam felvételével 2004-ben, majd Románia és Bulgária csatlakozásával 2007-ben, ez a harmonizációs folyamat megerősítésre szorult. Az alapok eddigi főbb kedvezményezettjeivel szemben elvárás lett az új partnerek gazdasági fejlődéséhez való hozzájárulás. Ugyanakkor az Unió egészének szembe kell néznie mindazon kihívásokkal, amelyek a globalizáció következtében felgyorsuló gazdasági átalakulásokból, a kereskedelem nyitottabbá válásából, a technológiai forradalom hatásaiból, a gazdaság és az ismeretek fejlődéséből, az egyre öregedő népességből és a bevándorlás növekedéséből adódnak. Hogy ezekre a különböző kihívásokra hathatós válasz születhessen, egy új törvényi keret vált szükségessé. A as időszakra ez a következő elemeket foglalja magában( 1 )( 2 ): általános rendelkezések. Meghatározza az Európai Regionális Fejlesztési Alapra (ERFA), az Európai Szociális Alapra (ESZA) és a Kohéziós Alapra vonatkozó közös szabályokat. Az Unió, a tagállamok és a régiók közti kohéziós politika újjászervezése három új prioritással rendelkező célkitűzés mentén történt: ezek a konvergencia, a regionális versenyképesség és foglalkoztatás, valamint az európai területi együttműködés; mindegyikhez egy finanszírozási forrás lett rendelve [Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Szociális Alap, Kohéziós Alap és az Előcsatlakozási Segítségnyújtási Eszköz (IPA)( 3 )]; egy új rendelkezés a kooperációs programok végrehajtásához határokon átnyúló hatóságot hoz létre. Fokozottan stratégiai megközelítésű politika Az új szabályozás főbb hozományai a közösségi stratégiai iránymutatások és a nemzeti stratégiai referenciakeret, amelyek az új politikának stratégiai dimenziót biztosítanak. A tagállamok és a régiók feladata a közösségi prioritások nemzeti prioritásokba való lebontása, azok sajátosságainak megőrzése mellett. A pénzügyi segítség egyébként sokkal kevésbé elaprózott és az Európai Unió növekedési és munkahelyteremtési stratégiája (az úgynevezett lisszaboni stratégia) köré csoportosul. A főbb prioritások a következők: a technológiai kutatás és fejlesztés, az innováció és a vállalkozói szellem előmozdítása, az információs társadalom, a közlekedés, az energia, a környezetvédelem és a humán tőkébe való beruházás, a foglalkoztatáspolitika és az üzleti vállalkozások és dolgozók alkalmazkodóképességének növelése. Az Európai Bizottság a programtervek segítségével bizonyos értelemben garantálja e stratégia megvalósulását. Biztosítja, hogy a befektetések az említett prioritások köré csoportosuljanak. ( 1 ) Ez a könyv tekintettel van az 1083/2006/EK tanácsi rendelet 3. és 4. mellékletének módosítására (mely Románia és Bulgária csatlakozásának következménye), ami az Európai Unió Hivatalos Lapjának i L 27. számában és i L 239. számában jelent meg. ( 2 ) A Bizottság egyik rendelete határozza meg ezen szabályozások alkalmazását. Ez a rendelet nem található meg ebben a könyvben, hanem a következő helyen: 1828/2006/EK tanácsi rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjának i L 45. számában jelent meg. ( 3 ) Az Előcsatlakozási Segítségnyújtási Eszköz a teljesség miatt kerül bemutatásra, még ha csak egy része tartozik is a regionális politika hatáskörébe. 6

9 Nagyobb bizalom a tagállamok felé Általánosságban a tagállamoknak nagyobb mozgásterük lesz az operatív programok lebonyolításában. A finanszírozásra való jogosultság szabályai ezentúl nem közösségi, hanem nemzeti szinten dőlnek el. De az igazi nagy változás az ellenőrzési szabályok terén van. Ha a tagállam kezdetektől fogja bizonyítani tudja, hogy az ellenőrzési rendszere megbízható, a Bizottsággal szembeni kötelezettségei csökkennek, és a Bizottság a nemzeti ellenőrző szerv által kiadott igazolást veszi figyelembe. A kohéziós politikát egyszerűsítő szabályozás Az új szabályozás megkönnyíti a Bizottság munkáját azzal, hogy a közösségi szinten a valódi hozzáadott értéket képviselő stratégiai megközelítést helyezi a középpontba. Ez az egyszerűsítési törekvés jelenik meg például az alapok és a programtervek szakaszai számának csökkenésében. A Kohéziós Alapra és a strukturális alapokra vonatkozó szabályokat harmonizálták. Másrészt a földrajzi jogosultsági szabályok változásával az Unió egész területe és összes polgára élvezheti ezentúl a kohéziós politika előnyeit. A kohéziós politika a as időszakra 347 milliárd eurós költségvetéssel rendelkezik (folyó árakon): ez az európai költségvetés több, mint egyharmadát képviseli. De nem csupán pénzügyi segítségről van szó. A tét helyi, regionális és nemzeti szinten a versenyképesség és a növekedési képesség javítása. A gazdaságok versenyképessége az összes európai területnek hasznára válik, a konvergenciarégiókat is ideértve, mindenki nyer rajta. Egy szolidáris Európa egyúttal mindenképp egy dinamikus, produktív és újító Európa. Rendszeresen frissített információkat talál az Inforegio honlapján: 7

10

11 1ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

12 1. Célkitűzések és általános szabályok A strukturális alapok régi célkitűzéseit mint ahogy a os időszak közösségi kezdeményezéseit is új felépítés váltja fel, mely a kohéziós politikát átláthatóbbá teszi. A kohéziós politika felépítése Célok Közösségi kezdeményezések Kohéziós Alap Pénzügyi eszközök Célok Pénzügyi eszközök 1. célkitűzés fejlődésben elmaradott régiók ERFA ESZA EMOGA Garanciarészleg EMOGA Orientációs Részleg HOPE Konvergencia ERFA ESZA Kohéziós Alap Kohéziós Alap Kohéziós Alap 2. célkitűzés gazdaságilag és szociálisan átalakuló térségek 3. célkitűzés képzési és munkahely-teremtési rendszerek ERFA ESZA ESZA Regionális versenyképesség és foglalkoztatás ERFA ESZA Interreg III URBAN II (*) ERFA ERFA Európai területi együttműködés ERFA EQUAL (*) ESZA Leader + EMOGA Orientációs Részleg Vidékfejlesztés és a halászati szektor az 1. célkitűzésen felüli szerkezetátalakítása EMOGA - Garanciarészleg HOPE 4 cél 4 közösségi kezdeményezés Kohéziós Alap 6 eszköz 3 cél 3 eszköz * 2007 és 2013 között az Urban II és az Equal programok a konvergencia és a regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzések részét fogják képezni. 10

13 2007 és 2013 között a kohéziós alap független működése megszűnik, de a konvergencia célkitűzés részét fogja képezni. a három alapra ugyanazok a programtervezési és lebonyolítási szabályok vonatkoznak. a három új célkitűzés magában foglalja a régi 1., 2. és 3. célkitűzés feladatait, ahogy a három régi közösségi kezdeményezés feladatait is: interreg iii, Equal és Urban ii. az interreg iii folytatódik, és beleolvad az európai területi együttműködés célkitűzésbe. az Urban ii és az Equal programok a konvergencia és a regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzések részét képezik. a leader + programot és az Európai mezőgazdasági orientációs és Garanciaalapot az Európai mezőgazdasági Vidékfejlesztési alap váltja fel, és a Halászati orientációs és Pénzügyi Eszköz Európai Halászati alappá alakul. az Európai mezőgazdasági Vidékfejlesztési alap és az Európai Halászati alap ezentúl saját legális jogalappal rendelkezik, és nem képezi részét a kohéziós politikának. ÁltalÁnos információk referenciák Általános rendelkezések: 3. és 4. cikk 11

14

15 1.1. Konvergencia célkitűzés A konvergencia célkitűzés arra irányul, hogy ösztönözze a növekedést és a foglalkoztatást a kevésbé fejlett régiókban. Külön hangsúlyt helyez az innovációra és a tudásalapú társadalomra, a gazdasági és társadalmi változásokhoz való alkalmazkodóképességre, a környezetvédelemre és a közigazgatás hatékonyságára. Az ERFA, az ESZA és a Kohéziós Alap finanszírozzák, és a legkevésbé fejlett tagállamokat és régiókat célozza meg. Támogatásra jogosultság a konvergencia célkitűzés keretében ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK NUTS 2 szintű régiók, ahol az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) nem éri el az uniós átlag 75%-át Nincs változás 1. célkitűzés Átmeneti támogatás azon térségi régiók számára, melyek támogatásra jogosultak voltak az es időszakban a régiós célkitűzések keretében, de a os időszakban már nem jogosultak arra az 1. célkitűzés keretében (fokozatos kivonás) Fokozatosan csökkenő átmeneti támogatás 2013-ig azon régiók számára, melyek jogosultak lennének a konvergencia célkitűzés keretében adható támogatásra, ha a támogatási küszöb az EU-15 átlag GDP-jének 75%-a lenne az EU-25-é helyett Megfelel a regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés keretében adható átmeneti támogatásnak (l. 18. oldal) Konvergencia Kohéziós Alap Azon tagállamok, ahol a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) nem éri el az uniós átlag 90%-át Nincs változás Fokozatosan csökkenő átmeneti támogatás azon tagállamok számára, melyek jogosultak lennének a Kohéziós Alap támogatására, ha a támogatási küszöb az EU-15 átlag GNI-jének 90%-a lenne az EU-25-é helyett. A konvergencia célkitűzés keretében támogatásra jogosult térségek körébe beletartoznak azok a régiók, amelyek a regionális kritériumoknak megfelelnek (egy főre jutó GDP < az uniós átlag 75%-a l o.) és azok a tagállamok is, melyek nemzeti szinten jogosultak a Kohéziós Alap támogatására (GNI < az uniós átlag 90%-a l o.). REFERENCIÁK Általános rendelkezések: 3 5. cikk, 8. cikk 13

16 A konvergencia célkitűzés keretében támogatásra jogosult régiók Bulgária: az egész terület Cseh Köztársaság: Střední Čechy, Jihozápad, Severozápad, Severovýchod, Jihovýchod, Střední Morava, Moravskoslezsko Németország: Brandenburg-Nordost, Mecklenburg-Vorpommern, Chemnitz, Dresden, Dessau, Magdeburg, Thüringen Észtország: az egész terület Görögország: Anatoliki Makedónia, Thraki, Thesszália, Ipeirosz, Ionia Niszia, Dytiki Elláda, Peloponnészosz, Voreio Aigaio, Kriti Spanyolország: Galicia, Castilla-La Mancha, Extremadura, Andalucía Franciaország: Guadeloupe, Martinique, Guyane, Réunion Olaszország: Campania, Puglia, Calabria, Sicilia Lettország: az egész terület Litvánia: az egész terület Magyarország: Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld Málta: az egész sziget Lengyelország: az egész terület Portugália: Norte, Centro, Alentejo, Região Autónoma dos Açores Románia: az egész terület Szlovénia: az egész terület Szlovákia: Západné Slovensko, Stredné Slovensko, Východné Slovensko Egyesült Királyság: Cornwall and Isles of Scilly, West Wales and the Valleys A konvergencia célkitűzés keretében átmeneti támogatásra jogosult régiók (fokozatos kivonás) Belgium: Province du Hainaut Németország: Brandenburg-Südwest, Lüneburg, Leipzig, Halle Görögország: Kentriki Makedonia, Dytiki Makedonia, Attiki Spanyolország: Principado de Asturias, Región de Murcia, Ciudad Autónoma de Ceuta, Ciudad Autónoma de Melilla Olaszország: Basilicata Ausztria: Burgenland Portugália: Algarve Egyesült Királyság: Highlands and Islands 14 REFERENCIÁK A Bizottság 2006/595/EK számú határozata

17 ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK Konvergencia ERFA és ESZA 3 FHJ P ( * től 2013-ig A konvergencia célkitűzés keretében támogatásra jogosult régiók A konvergencia célkitűzés keretében átmeneti támogatásra jogosult régiók (fokozatos kivonás) 15

18 A Kohéziós Alapból finanszírozásra jogosult országok Bulgária Cseh Köztársaság Észtország Görögország Ciprus Lettország Litvánia Magyarország Málta Lengyelország Portugália Románia Szlovénia Szlovákia A Kohéziós Alapból való átmeneti finanszírozásra jogosult országok Spanyolország 16 REFERENCIÁK A Bizottság 2006/596/EK számú határozata

19 Konvergencia Kohéziós Alap ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK 2007-től 2013-ig A Kohéziós Alapra jogosult tagállamok A Kohéziós Alapból átmeneti támogatásra jogosult tagállamok 17

20 1.2. Regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés A regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés az Európai Unió minden olyan térségére vonatkozik, mely nem jogosult támogatásra a konvergencia célkitűzés keretében. A célja az, hogy a gazdasági és társadalmi változásokra felkészülve növelje a régiók versenyképességét és vonzerejét, illetve a foglalkoztatási rátáját. Az ERFA és az ESZA finanszírozza. Támogatásra való jogosultság a regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés keretében célkitűzés: ipari, vidéki, városi vagy halászati térségek, melyek megfelelnek egy bizonyos számú kritériumnak. Maximum az uniós népesség 18%-a 3-as számú célkitűzés: minden régió, amire nem vonatkozik az 1. célkitűzés Minden olyan régió, mely nem esik a konvergencia célkitűzés vagy az átmeneti támogatás hatáskörébe (NUTS 1 vagy NUTS 2 régiók a tagállamoktól függően) A régi 1-es célkitűzés alapján átmeneti támogatás (úgynevezett fokozatos kivonás ) Átmeneti támogatás a NUTS 2 régiók számára, melyek az 1. célkitűzés hatálya alá estek, de ahol a GDP meghaladja az EU-15 GDP-átlagának 75%-át (úgynevezett fokozatos bevezetés ), l. az alábbi listát A regionális versenyképesség és foglalkoztatás vonatkozásában a régi 2. célkitűzés gyakorlatával ellentétben megszűnnek az uniós térségek, (vidéki térségek, városi térségek stb.) Ezentúl egy koherens stratégia kidolgozását részesítjük előnyben, mely az egész régióra vonatkozik, a régi mikroterületi felosztással (községek, kerületek szintjével) szemben. A regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés keretében támogatásra jogosult régiók Minden olyan európai uniós régió, mely nem jogosult támogatásra a konvergencia célkitűzés keretében vagy átmeneti támogatásra a regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés keretében ( fokozatos bevezetés ), jogosult a regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés keretében történő támogatásra. 18 A regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés keretében átmeneti támogatásra jogosult régiók (fokozatos bevezetés) Írország: Border, Midland and Western Görögország: Sterea Ellada, Notio Aigaio Spanyolország: Castilla y León, Comunidad Valenciana, Canarias Olaszország: Sardegna Ciprus: az egész terület Magyarország: Közép-Magyarország Portugália: Região Autónoma da Madeira Finnország: Itä-Suomi Egyesült Királyság: Merseyside, South Yorkshire REFERENCIÁK Általános rendelkezések: 3 6. cikk, 8. cikk A Bizottság 2006/597/EK számú határozata

21 3 F HJ P ( * től 2013-ig Regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés keretében támogatásra jogosult államok Regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés keretében átmeneti támogatásra jogosult államok (fokozatos bevezetés) 19 ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK Regionális versenyképesség és foglalkoztatás (ERFA és ESZA)

22 1.3. Európai területi együttműködés célkitűzés Az európai területi együttműködés célja a határokon átnyúló, a transznacionális és a régiók közti együttműködés előmozdítása. Kiegészíti a másik két célkitűzést, mivel a támogatásra jogosult régiók a konvergencia vagy a regionális versenyképesség és foglalkoztatás címén is támogatottak lehetnek. Az ERFA finanszírozza. Célja a különböző országok hatóságai részére a közös megoldások elősegítése a városi, vidéki vagy tengerparti fejlesztéseknél, a gazdasági kapcsolatok előmozdításában, valamint a kis- és középvállalkozások (KKV-k) hálózatépítésénél. Az egyűttműködés a kutatás, a fejlesztés, az információs társadalom, a környezetvédelem, kockázatmegelőzés és az integrált vízgazdálkodás kérdései köré csoportosul. Jogosultság: A határokon átnyúló együttműködésre: jogosult minden a NUTS 3 szintű, belső és egyes külső szárazföldi határok mentén, illetve a tengeri határok mentén fekvő, egymástól legfeljebb 150 km távolságra található régió. (E régiók listáját a Bizottság október 31-i (*) döntésében tette közzé, l. az erre vonatkozó térképet a 21. oldalon). A transznacionális együttműködésre: minden régió jogosult, de a Bizottság, a tagállamokkal történt egyeztetés után, tizenhárom együttműködési térséget határozott meg. (E térségeket a október 31-i (*) döntésében jelölte ki, l. az erre vonatkozó térképet a 22. és 23. oldalon). Az interregionális együttműködésre, hálózatépítésre, tapasztalatcserére: minden európai régió jogosult. A területi együttműködés helyzete megváltozik, önálló célkitűzés szintjére emelték, mely láthatóbbá teszi, és szilárdabb törvényi alapokat biztosít. Az Európai Unión kívüli országokkal való együttműködést ezentúl nem a strukturális alapok támogatják, hanem két új szervezet: az Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz és az Előcsatlakozási Segítségnyújtási Eszköz. Csak az olyan, nem európai uniós tagállamokkal folytatott együttműködés tartozik az európai területi együttműködés hatáskörébe, amelyek nem részesülnek az Európai Unió pénzügyi támogatásában (Liechtenstein, Norvégia, Svájc stb.). A tengeri együttműködést illetően a határokon átnyúló kooperáció földrajzilag nagyobb területre terjed ki, mint a régi Interreg III. Egész Európa jogosult továbbra is a régiók közti együttműködésre, de egyetlen program vonatkozik az egész Unióra (eltérően az Interreg III C négy programjától). A hálózatépítést és a tapasztalatcserét három különböző program támogatja a huszonhét tagállamban : Interact: a kooperációs programokat lebonyolító szervezeteket támogatja Urbact: városok tematikus hálózata és ORATE: területszervezési megfigyelőközpont 20 REFERENCIÁK Általános rendelkezések: 3 7. cikk (*) A Bizottság 2006/769/EK számú határozata

23 Általános információk Határokon átnyúló együttműködés (ERFA) 2 E GI O ') től 2013-ig A határokon való együttműködésre jogosult régiók 21

24 Transznacionális együttműködési térségek Északi periféria Balti-tenger Északnyugat-Európa Északi-tenger Atlanti-óceán partja Délnyugat-Európa 22

25 Alpesi térség Kelet-Közép-Európa ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK Mediterrán térség Délkelet-Európa Azores-Madeira-Kanári-szigetek (Makronéz szigetvilág) Indiai-óceán térsége Karibi térség Az Európai Unión kívüli együttműködési térségek határai csak jelzésértékűek és nem véglegesek 23

26 1.4. Finanszírozási források Célkitűzések szerinti eloszlás A finanszírozási keret 308,041 milliárd euró (2004-es árakon) vagy 347,410 euró (folyó árakon): 81,5% a konvergencia célkitűzésre; 16% a regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzésre; 2,5% az európai területi együttműködés célkitűzésre. Fokozatos bevezetés: 3,4% Regionális versenyképesség és foglalkoztatás: 12,6% Kohéziós Alap: 20% Határokon átnyúló együttműködés: 1,8% Transznacionális együttműködés: 0,5% Interregionális együttműködés/hálózatok: 0,1% PEACE-program: 0,1% ( 1 ) Fokozatos kivonás: 4% Olyan régiók, ahol az egy főre jutó GDP alacsonyabb az EU-átlag 75%-ánál: 57,5% Folyó árak (millió euró) Európai területi együttműködés Regionális versenyképesség és foglalkoztatás Fokozatos bevezetés Fokozatos kivonás Konvergencia Kohéziós Alap BE BG CZ DK DE EE IE EL ES FR IT CY LV LT LU HU MT NL AT PL PT RO SI SK FI SE UK ( 1 ) A PEACE program célja az észak-írországi békefolyamat megszilárdítása. 24

27 Tagállamonkénti eloszlás A Bizottság tagállamok szerinti éves indikatív bontást készít a következők figyelembevételével: támogatásra jogosult népesség, nemzeti és regionális prosperitás és munkanélküliségi ráta. Tagállamok szerinti indikatív eloszlás (folyó árakon, milliárd euróban) Kohéziós Alap Konvergencia Konvergencia Fokozatos kivonás Regionális versenyképesség és foglalkoztatás Fokozatos bevezetés Regionális versenyképesség és foglalkoztatás Európai területi együttműködés Összesen Belgium Bulgária Cseh Köztársaság Dánia Németország Észtország Írország Görögország Spanyolország Franciaország Olaszország Ciprus Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Hollandia Ausztria Lengyelország Portugália Románia Szlovénia Szlovákia Finnország Svédország Egyesült Királyság Interregionális együttműködés/ hálózatok Technikai 868 segítségnyújtás Összesen Megjegyzés: Mivel a számok kerekítve vannak, lehetséges, hogy az összegek nem felelnek meg. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK 25

28

29 2. A támogatás alapelvei A három célkitűzés esetén a támogatás alapelvei ugyanazok mint a os időszakban, mégpedig: kiegészítő jelleg, összhang, koordináció, megfelelés és addicionalitás. Új alapelvek is bevezetésre kerültek: az arányosság, férfiak és nők közötti egyenlőség és a megkülönböztetés tilalma, a fenntartható fejlődés és az alapok csoportosítása a lisszaboni prioritások köré. Ezek az elvek egyaránt vonatkoznak mindhárom célkitűzésre. Az addicionalitás elve: a konvergencia célkitűzés által érintett régiók esetében a Bizottság és a tagállam megvizsgálja a közkiadások szintjét. A strukturális alapok nem helyettesíthetik a tagállamok strukturális közkiadásait. Az új programtervi időszakra egy pénzügyi korrekciós mechanizmust hoztak létre, ami ezen alapelv be nem tartása esetén lép életbe, és ami nem létezett 2000 és 2006 között. Az alapoknak ezentúl az Európai Unió prioritásait kell megcélozniuk, a versenyképesség és a munkahelyteremtés területén (ahogy ezt az Általános rendelkezések 4. cikke meghatározza). A Bizottság és a tagállamok biztosítják, hogy a konvergencia célkitűzéshez tartozó kiadásoknak legalább 60%-át, és a regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzéshez tartozó kiadások legalább 75%-át ezen prioritásokra fordítják. Az arányosság elve: ez az újonnan bevezetett elv a tagállamok kötelezettségeinek szabályozását jelenti egy operatív program költségeinek függvényében. Ez a szabály a következőkre vonatkozik: az indikátorok kiválasztása egy program értékeléséhez, az értékelési, lebonyolítási és beszámolókészítési kötelezettségek (ahogy ezt a cikke előírja); az ellenőrzés: ha a program nem haladja meg a 750 millió eurót és ha a Bizottság hozzájárulása nem több a közkiadások 40%-ánál, a tagállamnak kevesebb kötelezettsége van. Az ellenőrzési hatóság nem köteles ellenőrzési stratégiát bemutatni a Bizottságnak (74. cikk). A partnerség alapelvét kiterjesztették, mégpedig minden, kritériumoknak megfelelő civil szervezetre, környezetvédelmi partnerekre, nem kormányzati szervezetekre és a nők és férfiak egyenlőségéért küzdő szervezetekre, amelyek rész vehetnek a strukturális alapok felhasználásáról szóló tárgyalásokban. Nemcsak a lebonyolításban, hanem a programtervezés minden fázisában jelen vannak (a program elindítása, követése és értékelése). ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK Az alapok kiadásai az Unió prioritásaira irányulnak. Ez a lisszaboni irányzék új elem a szabályozásban. Az addicionalitás elve másképpen kerül alkalmazásra. A partnerség elvét kiterjesztették. Az arányosság új alapelv. REFERENCIÁK Általános rendelkezések: cikk és 74. cikk 27

30 3. Stratégiai megközelítés 3.1. Stratégiai iránymutatások A Bizottság a tagállamokkal való előzetes egyeztetés után az Uniónak kohéziós stratégiai iránymutatásokat javasolt. Ezeket az Európai Unió Tanácsa október 6-án (*) hivatalosan is elfogadta. A jövőben minden tagállam egy, a stratégiai iránymutatásokkal koherens nemzeti stratégiai referenciakeretet terjeszt elő, mely referenciaként szolgál az alapok programterveihez. Ezentúl tehát a döntéshozás és a megvalósítás három szintje jobban kapcsolódik egymáshoz: az uniós szint, a nemzeti szint, és a programok megvalósításának szintje Nemzeti stratégiai referenciakeret A programtervek kidolgozásában a nemzeti stratégiai referenciakeret új eszköz, amelyet a as időszakban kezdenek alkalmazni. Nem az alapkezelés eszköze mint a közösségi támogatási keretterv volt az elmúlt időszakokban, hanem főként a politikai prioritásokat határozza meg, a végrehajtás kulcselemeivel együtt. A nemzeti stratégiai referenciakeret a konvergencia célkitűzésre, és a regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzésre vonatkozik. Amennyiben egy tagállam úgy határoz, alkalmazható az európai területi együttműködés célkitűzésre is. A nemzeti stratégiai referencia keretet a tagállamok a partnerekkel történt konzultáció és a Bizottsággal való egyeztetés alapján készítik el. A nemzeti stratégiai referenciakeretnek a következő főbb elemeket kell tartalmaznia: az előkészítésében közreműködött partnerek és résztvevők listája (11. cikk); a társadalmi-gazdasági helyzet elemzése, a lehetőségek és a gyengeségek elemzése a terület egészére vonatkozóan, az európai és a világgazdaság tendenciáinak figyelembevételével; a választott stratégia leírása, a konvergencia és a regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzésekhez tartozó operatív programok listája, indikatív éves allokációk alaponkénti és programonkénti bontásban; annak leírása, hogy a nemzeti stratégiai referenciakeret miként járul hozzá a lisszaboni prioritások (ahogy az a 9.3. cikkben olvasható) teljesítéséhez; a konvergencia célkitűzés régiói esetében: az EMVA-val (Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap) és az EHA-val (Európai Halászati Alap) való koordinációra vonatkozó információk; az addicionalitás elve betartásának előzetes vizsgálatához szükséges információk; a tagállam igazgatási hatékonyságának megerősítése céljából tervezett intézkedései. Ütemezési terv: Az egyes tagállamok a közösségi stratégiai iránymutatások EU Tanácsa általi elfogadását követő öt hónapon belül továbbítják a nemzeti stratégiai referenciakeretet a Bizottságnak. A Bizottság ennek kézhezvételétől számított 3 hónapon belül megteszi az általa megfelelőnek ítélt észrevételeket. 28 REFERENCIÁK Általános rendelkezések: cikk (*) a Bizottság 2006/702/EK számú határozata

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.1.: A kohéziós és strukturális alapok felhasználása Magyarországon 2007 és 2013 között Milyen szabályok vonatkoznak az Unió kohéziós

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 161. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 161. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára, 2006.7.31. L 210/25 A TANÁCS 1083/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról

Részletesebben

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Létrehozásuk célja Felkészítés a csatlakozás utáni időszakra Tanulási

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

A TANÁCS 2006. július 11-i 1083/2006/EK RENDELETE

A TANÁCS 2006. július 11-i 1083/2006/EK RENDELETE A TANÁCS 2006. július 11-i 1083/2006/EK RENDELETE az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK

Részletesebben

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek 15.02.2006-15.03.2006 A beállított feltételeknek 589 felel meg a(z) 589 válaszból. Jelölje meg tevékenységének fő ágazatát. D -

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 161. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 161. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára, 2006.7.31. L 210/25 A TANÁCS 1083/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról

Részletesebben

Az EU kohéziós politikája 2014 2020

Az EU kohéziós politikája 2014 2020 Az EU kohéziós politikája 2014 2020 Az Európai Bizottság javaslatai Kohéziós politika Áldorfai György PhD. hallgató SZIE GTK EGYRTDI - RGVI 1. Az EU kohéziós politikájának hatásai Kohéziós politika Az

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla Transznacionális Együttműködés 2014-2020 Közép-Európa 2020 és Duna Hegyesi Béla Tartalom Az Európai Területi Együttműködés A Közép Európa program bemutatása A Közép Európa program prioritásterületei A

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

02-eustruk.qxd 2006. 08. 04. 11:05 Page 1 I. A TÁRSADALMI VIZSGÁLAT

02-eustruk.qxd 2006. 08. 04. 11:05 Page 1 I. A TÁRSADALMI VIZSGÁLAT 02-eustruk.qxd 2006. 08. 04. 11:05 Page 1 I. A TÁRSADALMI VIZSGÁLAT 02-eustruk.qxd 2006. 08. 04. 11:05 Page 2 02-eustruk.qxd 2006. 08. 04. 11:05 Page 325 Az Európai Unió Tanácsa A Tanács 1999. június 21-i

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben

A szociális partnerek mint kedvezményezettek

A szociális partnerek mint kedvezményezettek A szociális partnerek mint kedvezményezettek Az Európai Szociális Alap által nyújtott támogatás a szociális partnerek részére a 2007 2013. időszakban 1. Bevezetés A szociális partnerek fogalmának meghatározása

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

1408/71 rendelet: 12.; 72. cikk 574/72 rendelet: 10a.; 85.2. és 3. cikk

1408/71 rendelet: 12.; 72. cikk 574/72 rendelet: 10a.; 85.2. és 3. cikk MIGRÁNS MUNKAVÁLLALÓK SZOCIÁLIS BIZTONSÁGÁVAL FOGLALKOZÓ IGAZGATÁSI BIZOTTSÁG Lásd az Útmutatót a 3. oldalon E 405 ( 1 ) A BIZTOSÍTÁSI, FOGLALKOZTATOTTSÁGI VAGY MUNKANÉLKÜLISÉGI IDŐSZAKOK ÖSSZESÍTÉSÉRE,

Részletesebben

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6.

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k jövője Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k Európában Az EGTC-k Magyarországon Az EGTC-k jövőjével kapcsolatos kérdések 1. A jogi keretek változása 2. Finanszírozási kérdések 1. A jogi keretek

Részletesebben

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között IP/08/1831 Kelt Brüsszelben, 2008. november 28-án. Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között A szélessávú szolgáltatások elterjedtsége továbbra

Részletesebben

A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében

A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében Szélenergia a tények szélenergia integrációja Magyarországon, EWEA Budapest, 2009 június 12. EUROPEAN COMMISSION

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI AKTUSOK, AMELYEKET A 2003. ÁPRILIS 16-I CSATLAKOZÁSI OKMÁNY MÓDOSÍTOTT Az EGT-megállapodás

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

Kitöltési útmutató az E-adatlaphoz V1.2

Kitöltési útmutató az E-adatlaphoz V1.2 Kitöltési útmutató az E-adatlaphoz V1.2 Változás jegyzék Módosítás dátuma Módosítás jellege Érintett oldalak 2014.10.03 Változás 4. oldal 2014.12.10 Kiegészítés 3. oldal 2. ú melléklet Leírás NYOMT_AZON

Részletesebben

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

Közösség által irányított helyi fejlesztés (CLLD) 2014-2020 szeminárium. Brüsszel, 2013. február 6.

Közösség által irányított helyi fejlesztés (CLLD) 2014-2020 szeminárium. Brüsszel, 2013. február 6. Közösség által irányított helyi fejlesztés (CLLD) 2014-2020 szeminárium Csak egyszerűen! Brüsszel, 2013. február 6. 1 Hogy jól induljon: CLLD végrehajtási rendszer Tisztázzuk, kinek mi a feladata? Kinek

Részletesebben

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015.

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. január INTERREG- és ETE-források 1990-től 2020-ig 8948000000,0 9000000000,0 8000000000,0

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

A növekedést, foglalkoztatottságot és a versenyképességet meghatározó tényezõk

A növekedést, foglalkoztatottságot és a versenyképességet meghatározó tényezõk hanem egyes helyeken koncentrálódnak (1.7 térkép). Ezeken a területeken meg kell tisztítani a környezetet és meg kell akadályozni a további károk okozását. De nem kevésbé fontos az sem, hogy meg kell elõzni

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikájának reformjai. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az Európai Unió kohéziós politikájának reformjai. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az Európai Unió kohéziós politikájának reformjai Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI A Bizottság kohéziós jelentései 1. Kohéziós jelentés 1996. (az Agenda 2000 előfutára) 2.

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság 2011/0276(COD) 2.4.2012 VÉLEMÉNYTERVEZET az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről a Regionális Fejlesztési Bizottság részére

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Az Igazoló Hatóság tevékenysége. Filep Nándor, főosztályvezető Magyar Államkincstár, EU Támogatások Szabályossági Főosztály 2015. június 3.

Az Igazoló Hatóság tevékenysége. Filep Nándor, főosztályvezető Magyar Államkincstár, EU Támogatások Szabályossági Főosztály 2015. június 3. Az Igazoló Hatóság tevékenysége Filep Nándor, főosztályvezető Magyar Államkincstár, EU Támogatások Szabályossági Főosztály 2015. június 3., Budapest TARTALOM Jogszabályi háttér, szervezet Költségigazolás

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.11.)

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.11.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.11. C(2015) 3035 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.11.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a méhészeti ágazatban

Részletesebben

INTERREG IVC FIN-EN PROJEKT TAPASZTALATAI

INTERREG IVC FIN-EN PROJEKT TAPASZTALATAI INTERREG IVC FIN-EN PROJEKT TAPASZTALATAI Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság Korányi Daniella INTERREG IVC FIN-EN PROJEKT BEMUTATÁSA

Részletesebben

L 199/84 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.7.29. (Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) BIZOTTSÁG

L 199/84 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.7.29. (Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) BIZOTTSÁG L 199/84 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.7.29. II (Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) BIZOTTSÁG A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2005. július 20.) az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2009.11.30. COM(2009)194 végleges/2 2009/0060 (COD) HELYESBÍTÉS A 2009.04.21-i COM(2009)194 végleges dokumentumot törli és annak helyébe lép. A helyesbítés a

Részletesebben

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Időközi kifizetések időbeni alakulása a 2007-2013-as időszakban uniós szinten... 6 Időközi kifizetések országcsoportonként....

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ 404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Anhänge Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 89 A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

A regionális támogatási térkép azonosítja azokat a régiókat, amelyek az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés (EUMSZ) állami támo-

A regionális támogatási térkép azonosítja azokat a régiókat, amelyek az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés (EUMSZ) állami támo- Állami támogatások joga 7 (2010/3) 3 8. A BERUHÁZÁSI TÁMOGATÁSOK ESETÉBEN BUDAPESTRE ALKALMAZANDÓ MAXIMÁLIS TÁMOGATÁSI INTENZITÁS 2011-TŐL TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSÁVAL KAPCSOLATBAN FELMERÜLŐ EGYES KÉRDÉSEK Hargita

Részletesebben

IRÁNYÍTÁSI ÉS KONTROLL RENDSZEREK SCHMIDT ZSÓFIA

IRÁNYÍTÁSI ÉS KONTROLL RENDSZEREK SCHMIDT ZSÓFIA IRÁNYÍTÁSI ÉS KONTROLL RENDSZEREK SCHMIDT ZSÓFIA AMIRŐL SZÓ LESZ Általános alapelvek A megosztott irányítási rendszer jelentése A rendszer felépítése A szereplők kijelölésének menete Szereplők és feladataik

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2013. október 3. (OR. en) 14424/13 TRANS 512

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2013. október 3. (OR. en) 14424/13 TRANS 512 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2013. október 3. (OR. en) 14424/13 TRANS 512 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság Az átvétel dátuma: 2013. szeptember 23. Címzett: a Tanács Főtitkársága Biz. dok. sz.:

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.23. COM(2014) 520 final ANNEXES 1 to 3 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az energiahatékonyságról, és annak az

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája II.

Az Európai Unió regionális politikája II. Az Európai Unió regionális politikája II. Alapelvek, támogatási formák Regionális politika tudományos segédmunkatárs MTA RKK NYUTI Támogatandó térségek lehatárolása Célkitőzések NUTS rendszer A NUTS szintek

Részletesebben

Az EU kohéziós politikája

Az EU kohéziós politikája Az EU kohéziós politikája Dr. Szabó Zsolt Koordinációs Irányító Hatóság Mirıl lesz szó? Mirıl lesz szó? 1. Az EU regionális politikája Célok, alapelvek, eszközök 2. Egyéb támogatások az NFÜ kezelésében

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Biztosításmatematikus, ONYF ESSPROS (European System of integrated Social Protection Statistics) A szociális védelem integrált európai statisztikai

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA 2010.7.22. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 189/19 A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2010. július 19.) a 2004/49/EK irányelv 7. cikkében említett közös biztonsági célokról (az értesítés a C(2010) 4889. számú dokumentummal

Részletesebben

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó

Részletesebben

Tájékoztatási és nyilvánossági előírások Az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok 2009 2014 es időszaka

Tájékoztatási és nyilvánossági előírások Az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok 2009 2014 es időszaka Tájékoztatási és nyilvánossági előírások Az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok 2009 2014 es időszaka 1. Cél A Nemzeti Kapcsolattartó, a Program Operátorok és a Projektgazdák valamennyi tájékoztatást

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

1999.08.13. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 213. szám

1999.08.13. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 213. szám AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1999. július 12-i 1784/1999/EK RENDELETE az Európai Szociális Alapról * AZ EURÓPAI PARLAMENT, AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

L 214/14 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2006.8.4.

L 214/14 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2006.8.4. L 214/14 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2006.8.4. A BIZOTTSÁG 1187/2006/EK RENDELETE (2006. augusztus 3.) a 21. cikk egyes tagállamok esetében történő alkalmazása tekintetében a 796/2004/EK rendelettől

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat A TANÁCS RENDELETE

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat A TANÁCS RENDELETE AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 10.2.2005 COM(2005) 36 végleges 2005/0005 (CNS) Javaslat A TANÁCS RENDELETE a 2792/1999/EK rendeletnek a 2004. évi cunami által sújtott országok részére történő

Részletesebben

MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30.

MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30. DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA (2007-2010) A stratégia a Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében elnyert Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.10. COM(2014) 138 final 2014/0078 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigetek lobogója alatt közlekedő halászhajók számára az Európai Unió joghatósága alá

Részletesebben

HU0201-04 sz. Phare projekt. Segítség a program lebonyolításához: beszerzési szabályok

HU0201-04 sz. Phare projekt. Segítség a program lebonyolításához: beszerzési szabályok HU0201-04 sz. Phare projekt Segítség a program lebonyolításához: beszerzési szabályok Bevezetés Grant projektek: a Kedvezményezettek alkalmazzák a Phare szabályait 2002. tavasza óta új szabályozás: könnyítések

Részletesebben