a régiókért dolgozunk Január

Átírás

1 HU a régiókért dolgozunk Az Európai Unió regionális politikája Január

2 Tartalomjegyzék Előszó... 1 Dióhéjban: politika Európa régiói számára... 2 Miért fontos az európai regionális politika?... 4 Hogyan működik?... 6 Ki milyen összegben és milyen célból részesül... támogatásban?... 8 Beruházók vonzása Célbaérkezés: az elérhetőség javítása Innováció a régiókban Szabad utat kap a fenntartható növekedés Jobb élet Európa városaiban A lakosságba történő beruházás A források helyes felhasználása Határokon átnyúló együttműködés Változtat-e valamin a regionális politika? Az adófizetők pénzével való gazdálkodás ellenőrzése Beavatás: jogunkban áll tudomást szerezni róla Szójegyzék Az Ön szolgálatában Fedőlap: GPS-nyomkövetés egy nördlingeni mérnöktechnológiai központból (Németország) CEC: DG REGIO / Mike St Maur Sheil Szerkesztő: Ana-Paula Laissy, Európai Bizottság, Regionális Politikai Főigazgatóság. Ez a magazin visszanyert papírra van nyomtatva. A kiadványban szereplő nézetek a szerzők véleményét tükrözik, és nem feltétlenül állnak összhangban az Európai Bizottság véleményével.

3 Tisztelt Olvasó, Ezen kiadvány lehetőséget nyújt Önnek arra, hogy betekintést nyerjen az Európai Unió új regionális politikájába, amely Európa régióinak változatosságára, kihívásaira és lehetőségeire épül. Jelenleg a gazdasági termelés 43%-a, a kutatási és innovációs beruházás 75%-a Európa területének csupán 14%-ára összpontosul: a London, Hamburg, München, Milánó és Párizs közötti úgynevezett pentagon -ra. A közelmúltban véghezvitt uniós bővítésekkel az európai régiók közötti egyenlőtlenségek lényegesen elmélyültek. A leggazdagabb tagállam, Luxemburg, jelen pillanatban hétszer gazdagabb, mint a legszegényebb Románia. Regionális szinten az eltérés még jelentősebb. Ehhez hasonló példa csak olyan feltörekvő gazdaságokban figyelhető meg, mint Kínáé és Indiáé; ugyanakkor az Egyesült Államokban és Japánban a különbségek sokkal inkább elhanyagolhatók. Danuta Hübner Az Európai Bizottság Regionális Politikáért felelős tagja Az európai regionális politika szolidaritást teremt Európa népei között. A gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítése a régiók közötti fejlettségi különbségek csökkentése révén az Unió szerződéseiben is lefektetett egyik alapcélkitűzése. Az említett célkitűzés megvalósítására előirányozott pénzügyi keret az Európai Unió 2007 és 2013 közötti időszakra szóló költségvetésének több, mint harmadát teszi ki. A kohéziós politika keretében végzett beruházások elsősorban a szegényebb régiókra, gyorsabb felzárkózásuk elősegítésére összpontosítanak, ugyanakkor jelentősen kihatnak a többi régió versenyképességére, lakosságuk életkörülményeire is. Tekintet nélkül a nemzeti, intézményes vagy politikai határokra, Európa egésze számára kihívást jelent a globalizáció, az éghajlatváltozás, a lakosság elöregedése, az Unió határain túlról érkező immigráció, vagy a fenntartható energiaellátás szüksége. Európának közös megoldásokat kell találnia ezekre a kihívásokra nemzeti, regionális és helyi szintű partnerséggel. A kihívások közvetlen hatást gyakorolnak a regionális és helyi közösségekre és megkövetelik, hogy a köz- és magánpartnerek együttműködve találjanak gyakorlati és teljeskörű megoldást. A regionális politika hozzáadott értéke meghaladja a növekedést és a munkahelyte - remtést. A többi közösségi politikával összhangban lévő kohéziós politika mozgatórugóként működik legyen bár szó állami támogatásról, környezetvédelemről, közlekedésről, innovációról vagy az információs társadalom kialakításáról. Végül, de nem utolsósorban, javítja és korszerűsíti a közigazgatást, növeli az átláthatóságot és elősegíti a jó kormányzást. Nem elég feltérképezni Európa szükségleteit és kihívásait. Az európai regionális politika képes arra, hogy a közös kihívásokat lehetőségekké változtassa át, midőn az Unió, a tagállamok és a régiók közösen projektek tízezreit valósítják meg. Ilyen projektek az Ön közelében is találhatók. Remélem, hogy ez a tájékoztató kiadvány hozzásegíti Önt ahhoz a felismeréshez, hogy Európa működik. 1

4 Dióhéjban: politika Európa régiói számára Fokozottabb ütemű növekedést és még több munkahelyet az Európai Unió valamennyi régiójában és városában 2007 és 2013 között ez a kohéziós politika és eszközeinek központi üzenete. Az Európai Unió kohéziós politikája révén megvalósuló, hétéves időszakra szóló minden idők legjelentősebb beruházásának értéke eléri a 347,4 milliárd eurót. A beruházások célja a regionális növekedés támogatása, valamint a munkahelyterem - tés ösztönzése. Becslések szerint a kohéziós eszközök az új tagállamokban átlagosan a növekedés 6%-át hozzák és 2 millió új munkahely létrehozását eredményezik majd. Az alapok teljes összegének 82%-a a konvergencia régiókra irányul, ahol az uniós lakosság 35%-a él. A többi régióban a Regionális Versenyképesség és Foglalkoztatás célkitűzés keretében megközelítőleg 55 milliárd euró kerül kiutalásra. Az Együttműködés célkitűzés keretében további 8,7 milliárd euró összeg áll rendelkezésre a határokon átnyúló, nemzetek közötti, valamint interregionális együttműködés megvalósítására. A három célkitűzés három alap támogatásával valósul meg: az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), a Kohéziós Alap és az Európai Szociális Alap (ESZA). Az ERFA a regionális fejlesztést, a gazdasági átalakulást, a versenyképesség növelését, valamint a területi együttműködést szolgáló programokat támogatja EU-szerte. A Kohéziós Alap a közlekedési és környezetvédelmi infrastruktúrát célozza, továbbá az energiahatékonyságot és a megújuló energiát mindazon tagállamokban, ahol a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) nem éri el az uniós átlag 90%-át. A konvergencia célkitűzés keretében az ERFA tevékenységei az infrastruktúra, a gazdasági versenyképesség, a kutatás, az innováció valamint a fenntartható regionális fejlődés megerősítésére összpontosítanak. A versenyképesség célkitűzés keretében az ERFA három prioritást tart szem előtt: innováció és tudásalapú gazdaság, környezetvédelem és kockázatmege - lőzés, valamint városokon kívül a közlekedéshez és távközlési szolgáltatásokhoz való hozzáférés. EU-szerte úgy a konvergencia, mint a regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés keretében az ESZA támogatást nyújt a gazdasági és társadalmi átalakulás előkészítésére és irányítására. A négy kulcsfontosságú cselekvési terület: a dolgozók és vállalkozások alkalmazkodóképességének növelése; a foglalkoztatáshoz való hozzáférés és munkaerőpiaci részvétel növelése; a hátrányos helyzetű személyek társadalmi beilleszkedésének megerősítése a megkülön- 2

5 böztetett bánásmód megszüntetésével és a munkaerőpiachoz való hozzáférés megkönynyítésével ; valamint a reform támogatása a foglalkoztatásban és a társadalmi integrációban. A konvergencia célkitűzés keretében az ESZA támogatja az oktatás és a képzés javítására tett erőfeszítéseket és segíti az intézmények és általában a közigazgatás hatékonyságának fejlesztését. Ha összevetjük a kohéziós politika programjait, azt látjuk, hogy a fő beruházási területek 1 és a rájuk vonatkozó finanszírozási részarány a következő: n Tudás és innováció: az Unió közel 83 milliárd eurót (24%) fordít például kutatóközpontokra és infrastruktúrára, vállalkozásokon belüli technológiaátadásra és innovációra, valamint információs és kommunikációs technológiák fejlesztésére és terjesztésére; n Közlekedés közel 76 milliárd euró (22%) kiutalására kerül sor a régiók megközelíthetőségének javítására, a transzeurópai hálózatok támogatására és a környezeti szempontból fenntartható városi közlekedési eszközök fejlesztésére; n Környezetvédelem és kockázat megelőzés: megközelítően 51 milliárd euró (19%) összegű beruházás finanszírozza majd a víz- és hulladékkezelési infrastruktúrát, valamint a talajszennyeződés eltávolítását annak érdekében, hogy az új gazdasági hasznosításra készítsék elő az érintett területet, és kivédjék a környezeti kockázatokat; n Emberi erőforrás: az ESZA 76 milliárd euró (22%) összeggel támogatja az oktatási, képzési, foglalkoztatási és társadalmi beilleszkedést elősegítő projekteket. További beavatkozások a vállalkozói szellem, az energiahálózatok és energiahatékonyság, a városi és vidéki megújulás, az idegenforgalom, a kultúra előmozdítását és a közigazgatás intézményi képességének erősítését célozzák. A pénzügyi eszközökhöz az EU rendeletek jelentenek jogalapot. Olyan nemzeti, regionális és határokon átnyúló programokat társfinanszíroznak, amelyeket nemzeti és regionális hatóságok irányítanak. ellenőrzését, kihirdetését és értékelését a Bizottság a nemzeti és regionális hatóságokkal megosztva végzi. A 2007 és 2013 között finanszírozott 423 program rövid leírását az Európai Bizottság honlapján tekintheti meg: eu/regional_policy 1 Felhívjuk figyelmét, hogy a kohéziós politika keretében megvalósuló beruházások számadatai a tagállamok által 2007 őszén benyújtott adatokra támaszkodnak. A tervezett kiadásokat tünteti fel, melyek elképzelhető, hogy változni fognak a 2013-ig terjedő időszak folyamán. 3

6 Bulgária Teljes összeg: 6,9 milliárd euró Konvergencia: 6,7 milliárd euró 179 millió euró Az infrastruktúra, a humántőke és a foglalkoztatás javítása; kedvező üzleti környezetben és helyes kormányzás alatt a vállalkozói szellem támogatása; kiegyensúlyozott területi fejlesztés támogatása A GDP valós növekedési ütemének 0,27%-kal való növelése Körülbelül munkahelyteremtés Szófia új repülőtere, Bulgária Miért fontos az európai regionális politika? Az Európai Unió gazdasági termelésének 43%-át területének 14%-a állítja elő: a Londonból, Hamburgból, Münchenből, Milánóból és Párizsból álló földrajzi ötszög az, mely az EU lakosságának közel egy harmadát képezi. Európában jelentősek a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek, amelyek az Unió közelmúltbeli bővítéseivel lényegesen elmélyültek. Luxemburg, a legtehetősebb tagállam, az egy főre jutó jövedelem viszonylatában jelenleg hétszer gazdagabb, mint a legszegényebb tag Románia. Regionális szinten a különbségek még kiélezettebbek: a leggazdagabb régió London belvárosa, melynek az egy főre jutó bruttó hazai terméke (GDP) a 27 tagú EU átlagának 290%-át teszi ki, miközben a legszegényebb régió Észak-Kelet- Románia az EU átlag 23%-ával. Habár a GDP nem teljesen pontosan tükrözi az életszínvonalat, mivel nem veszi figyelembe a létfenntartási költséget, mégis jelzi a létező különbségeket. Hasonló egyenlőtlenségek Kínában és Indiában figyelhetők meg: mindkét országban a legmagasabb egy főre jutó GDP-vel rendelkező régió hétszer magasabb szinten áll, mint a legkevésbé fejlett térség. Az Egyesült Államokban a különbség csak két és félszeres, Japánban pedig csupán kétszeres. Az Európai Unió nemcsak egy közös piac. Tagállamai által elfogadott közös értékeken és politikákon alapul, melyek népei javát szolgálják. Az Unió regionális politikája szolidaritást teremt Európa népei között, miközben gazdaságának versenyképességét egészében megerősíti. Az európai regionális politika segíti az Európai Közösség Szerződésében lefektetett egyik alapcélkitűzés elérését: a gazdasági és szociális kohézió megvalósítását azáltal, hogy mérsékli a régiók közötti egyenlőtlenségeket, és lehetővé teszi, hogy a közös piac előnyei egyenlőbb módon érződjenek az EU területén. Az Európai Unió jelenlegi költségvetésének több, mint harmada az európai kohéziós politika pénzügyi eszközeire jut: az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Kohéziós Alap és az Európai Szociális Alap összesített kerete 2007 és 2013 között 347,4 milliárd eurót tesz ki, amelynek közel 82%-át az EU legszegé- 4

7 Új utak Észtországban: a Via Baltica autópálya nyebb régióiba történő beruházásra fordítják. Az EU kohéziós politikájának hozzáadott értéke figyelemreméltó: n A kohéziós politika támogatja mindazokat a beruházásokat, amelyek a legszükségesebb infrastruktúrát, az emberi erőforrást, valamint a regionális gazdaságok korszerűsítését és diverzifikációját szolgálják. Hozzájárul a legszegényebb tagállamok és régiók fokozottabb ütemű növekedéséhez és munkahely-teremtéséhez. n Azok a tagállamok és régiók, amelyek ilyen jellegű beruházásokban részesülnek, az átlagnál nagyobb ütemű növekedést és munkahely-teremtési eredményt érnek el, amely lehetővé teszi, hogy az EU-szinthez gyorsabban zárkózzanak fel, mint a kohéziós politika beavatkozása nélkül. n A többi közösségi politikával összhangban lévő kohéziós politika mozgatórugóként működik az állami támogatás, a környezetvédelem, a közlekedés, az innováció vagy az információs társadalom támogatása terén. Ezenkívül javítja és korszerűsíti a közigazgatást, növeli az átláthatóságot és elősegíti a jó kormányzást. Azok a tagállamok és régiók, amelyek a múltban legnagyobb arányban részesültek az európai regionális politika támogatásában, gyorsabban fel tudtak zárkózni, sőt fejlődésük meghaladja az EU átlagszintjét. Az elkövetkezendő években ez a sikertörténet folytatódni fog a 2004 óta Unióhoz csatlakozott tagállamokban. Mindemellett, Európa egész területe új kihívásokkal szembesül. A globalizáció, az éghajlatváltozás, vagy a lakosság elöregedése nem áll meg a nemzeti, intézményes vagy politikai határokon. A kihívások közvetlen, eltérő mértékű hatást gyakorolnak a regionális és helyi közösségekre. Az EU politika, a tagállamok vagy a régiók külön-külön nem tudják szavatolni Európa versenyképességét. A gazdaság sikeressége szoros együttműködést feltételező társadalmi folyamaton alapul. Az európai regionális politika módot ad arra, hogy a közös kihívások lehetőségekké változzanak. A regionális politikán keresztül az EU úgy keres megoldást a kihívásokra, hogy a lakosságot bevonja a regionális fejlesztési stratégiák és helyi projektek tervezésébe és kivitelezésébe, amely Európa egészének javára szolgál. Észtország Teljes összeg: 3,45 milliárd euró Konvergencia: 3,4 milliárd euró 52 millió euró Beruházás az oktatás, a kutatás és az innováció, a jobb összeköttetési lehetőségek, a környezet fenntartható használata és a régiók és közigazgatási kapacitásuk kiegyensúlyozott fejlesztése terén A foglalkoztatás 72%-ra való emelése (2005. évi 64,4%-ról) A vállalatok kutatási beruházásának növelése (arányosan a GDP 0,42%-áról 1,6%-ára) Az Internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások arányának 70%-ra való növelése (2005. évi 36%-ról) A szilárd hulladék újrahasznosítási arányának 60%-ra való felhozása (2005. évi 36,6%-ról) 2010-ig a primerenergiafogyasztás mértékének 2003-as szinten tartása 5

8 Ciprus Teljes összeg: 640 millió euró Konvergencia: 213 millió euró Regionális Versenyképesség és Foglalkoztatás: 399 millió euró 28 millió euró A gazdaság, a vállalkozási támogatás, a tudásalapú társadalom megerősítése; a kutatás, az innováció, az emberi erőforrás, a foglalkoztatás és a társadalmi kohézió előmozdítása; a környezetvédelmi, a közlekedési és az energetikai infrastruktúra korszerűsítése; a fenntartható közösségek fejlesztése Az éves GDP növekedés 3,8%-ról 4,2%-ra való emelése A foglalkoztatási arány 68,5%-ról 71%-ra való bővítése 2010-ig a nemzeti GDP arányos K+F ráfordítás mértékének 1%-ra történő növelés A tömegközlekedési részarány az összeshez viszonyított 2%-ról 10%-ra való emelése Városfelújítás Nicosiában, Ciprus Hogyan működik? Az Európai Unió régiói közötti partnerség, a tervezés és a helyes kormányzás kulcsfontosságú szerepet töltenek be abban, hogy a regionális fejlesztés a lehető legdinamikusabb és a leghatékonyabb legyen. Az európai regionális politika végrehajtását, eszközeinek és programjainak irányítását többnyire decentralizált módon az érintett nemzeti és regionális önkormányzatok látják el. Az EU által felállított közös kereten belül a tagállamok és a régiók kiválasztják a területükön prioritást élvező célkitűzéseket, amelyek megvalósításához az uniós alapokból támogatásban részesülnek. kidolgozása az európai, regionális és helyi szintű hatóságok, szociális partnerek és civil társadalmi szervezetek bevonásával kollektíven történik. Az eljárás biztosítja, hogy a fejlesztési programok a partnerek tulajdonát képezik és, hogy e programok a régiók sajátosságaihoz a legnagyobb mértékben illeszkednek. Az említett partnerek programok tervezésébe, irányításába és nyomon követésébe történő bevonásával bizottságok felügyelik az EU beavatkozásait. A -as időszakra a tagállamoknak és régióknak Nemzeti Stratégiai Referenciakeretet és nemzeti és regionális operatív programokat kellett készíteniük. Az EU-rendeletek és a Kohéziós politikára vonatkozó Közösségi Stratégiai Iránymutatások lefektetik az alapok kezelésére vonatkozó közösségi szabályokat, amelyek egyben számításba veszik az EU növekedési és foglalkoztatási ütemtervének prioritásait: magas növekedési ütemet mutató övezetté válás, valamint új és jobb minőségű munkahelyek létrehozása. Összesen 423 operatív program és közel 900 fő projekt valósul meg. A projekt kiválasztását helyben, nemzeti és regionális hatóságok végzik, amelyek az Európai Bizottsággal közösen dolgoznak olyan kérdéseken, mint a fő projekteket illető döntés és az ellenőrzésre, kihirdetésre és értékelésre vonatkozó előírások. Az operatív programok gyakorlati megvalósítása nem mindig könnyű feladat. A hatékony tervezés elengedhetetlen, melyhez segítséget nyújtanak a Kohéziós politikára vonatkozó Stratégiai Iránymutatások. Az említett Iránymutatások kitűzik a programok által elérendő közös célokat. Elő kell irányozni a kutatást és az innovációt, az információs társadalmat, a fenntartható fejlődést, az energiahatékonyságot és az emberi erőforrás fejlesztését támogató ráfordításokat. E prioritások a konvergencia régiókban a teljes rendelkezésre álló finanszírozás 60%-ában, az összes többi régióban pedig 75%-ában részesülnek. Az iránymutatások több fontos követelményt is vázolnak. nak a beruházást magas növekedési területekre kell összpontosítaniuk; olyan növekedést és 6

9 Új csővezetékek a víz- és szennyvízelvezetési infrastruktúra megvalósításához, Litvánia foglalkoztatást serkentő tevékenységeket kell finanszírozniuk, mint az innováció és az oktatás; átfogó középtávú fejlesztési stratégiákat kell felállítaniuk; hozzá kell járulniuk a transzeurópai infrastruktúrához és a környezeti fenntarthatósághoz; kiegészítő forrásokat kell mozgósítaniuk; és partnerségeket kell kiépíteniük a különböző szintű kormányzatok és egyéb szervezetek között. Minden egyes operatív program az adott tagállam vagy régió fejlesztési célkitűzéseitől függően több prioritást határoz meg, a kapcsolódó célokkal. E prioritások alapján csoportosítják a tevékenységeket és meghatározzák a projektek kiválasztásának a szempontjait. Úgy a potenciális kedvezményezetteknek, mint a lakosságnak joga van tudomást szerezni a szempontokról és a kiválasztott projektekről. Az operatív programok a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap társfinanszírozásával valósulnak meg. Az Alapok a teljes finanszírozás 50%-tól 85%-ig terjedő részét fedezik attól függően, hogy a régió vagy a tagállam melyik kohéziós politikai célkitűzés körébe tartozik. A fennmaradó finanszírozást köz- (nemzeti és regionális) vagy magánforrás biztosíthatja. A jogosultságra és társfinanszírozási arányra vonatkozó részletes szabályok mindegyik Operatív Program rögzíti. Az első előlegfizetés után az EU a nemzeti vagy regionális hatóságok által jóváhagyott elszámolásra alapozva részkifizetéseket teljesít. Abban az esetben, ha az elszámolás nem ellenőrizhető, vagy a megfelelő pénzgazdálkodási eljárásokat nem tartják be, az EU leállíthatja a finanszírozást, illetve visszaveheti a már folyósított összeget. A jelenlegi programozási időszakban szabályos kifizetés év végéig végezhető. A következetes stratégiai tervezés minden szinten az első lényeges lépés, de még a legjobb tervek is értéküket veszítik helyes irányítás és ügykezelés nélkül. Ez utóbbi elérését célozza a közigazgatási szervek intézményi képességének, teljesítményének és átláthatóságának az erősítése a tagállamokban és régiókban. A kohéziós politika eszközei lehetőséget nyújtanak különösen a konvergencia régiókban a kapacitásépítés támogatására. Az Európai Bizottság tájékoztatók, szemináriumok és hálózati munka révén megkönnyíti az alapok kezelésében bevált gyakorlatok terjedését. Litvánia Teljes összeg: 6,9 milliárd euró Konvergencia: 6,78 milliárd euró 109 millió euró Nagyobb termelékenység megvalósítása a tudásalapú gazdaságon és az innováción keresztül; a versenyképesség növelése; jobb életminőség megteremtése A foglalkoztatási arány 61,2%-ról 70%-ra való emelése A GDP arányos kutatási ráfordítás mértékének 0,76%-ról 2,2%-ra történő növelése 7

10 Lettország Teljes összeg: 4,6 milliárd euró Konvergencia: 4,5 milliárd euró 90 millió euró Az emberi erőforrás fejlesztése és hatékony felhasználása, a versenyképesség és a haladás megerősítése a tudásalapú gazdaság érdekében, a közigazgatási szervek és infrastruktúra fejlesztése, mely előfeltétele a kiegyensúlyozott nemzeti és területi fejlődésnek Az éves GDP 6 8%-os növekedési ütemének fenntartása (2006-ban 11,9%) A foglalkoztatási arány 70%-ra való növelése (2006. évi 66,3%-ról) és a munkanélküliségi arány 6% alá csökkentése (6,5% 2006-ban) A GDP arányos kutatási és fejlesztési ráfordítás mértékének a évi 0,57%-ról 1,5%-ra való emelése A felsőoktatásban részesülő évesek arányának 85%-ra való bővítése (2005-ben 79,9%) A szennyvízkezelési szolgáltatásokban részesülő lakossági arány (2004. évi 9%-ról) 62%-ra való emelése Riga új repülőtérének bejárata Lettországban Ki milyen összegben és milyen célból részesül támogatásban? Az uniós kohéziós politika finanszírozásai szorosan kapcsolódnak a gazdagabb és a kevésbé tehetős tagállamok közötti szolidaritás gondolatához. A szegényebb európai régiók felzárkózásának elősegítése természetesen magába foglalja azt is, hogy a gazdagabb régiók nagyobb összeggel járulnak hozzá az EU költségvetéséhez, mint amennyit visszakapnak. Másrészt viszont a szolidaritás nemcsak egy irányban hat. A korszerű infrastruktúra és termelés, az erőforrások fenntartható felhasználása és a szegényebb régiókban élő lakosság magasabb színvonalú oktatása és képzése a gazdagabb országok népei és gazdasága javát is szolgálja. A ig terjedő időszak folyamán az ERFA, a Kohéziós Alap és az ESZA három célkitűzéshez járul hozzá: Konvergencia (ERFA, ESZA és Kohéziós Alap), Regionális Versenyképesség és Foglalkoztatás (ERFA, ESZA) és Együttműködés (ERFA). A Konvergencia célkitűzésre azon régiók jogosultak, ahol az egy főre jutó GDP nem éri el az EU-átlag 75%-át, míg a Regionális Versenyképesség és Foglalkoztatás célkitűzéshez az összes többi régiónak hozzáférése van. Az Együttműködés célkitűzés keretében a régiók földrajzi jogosultsága egyaránt kiterjed a határon átnyúló régiókra és a nemzetek közötti együttműködési területekre. Célkitűzések, támogatásra jogosult régiók és juttatások: n Konvergencia: a 27 tagú EU-ban e célkitűzés 17 tagállam 84 régióját érinti, 154 millió fős lakossággal, ahol az egy főre jutó GDP nem éri el a közösségi átlag 75%-át, valamint fokozatosan megszüntetve további 16 régiót 16,4 millió lakossal, ahol az említett GDP-átlag az EU-bővítés statisztikai hatása következtében éppen, hogy meghaladja a küszöbértéket. A Konvergencia célkitűzés keretében rendelkezésre álló összeg 282,8 milliárd euró, amely a teljes összeg 81,5%-ának felel meg. Felosztása a következő: a konvergencia régiók támogatására fenntartott összeg 199,3 milliárd euró, a célkitűzés alól fokozatosan kivont régiók számára 13,9 milliárd euró, és a 15 tagállamot érintő Kohéziós Alapra 61,6 milliárd euró. n Regionális Versenyképesség és Foglalkoztatás: e célkitűzés keretében összesen 19 tagállam 168 régiója jogosult támogatásra, melyek 314 millió lakost 8

11 Útépítési terület, Lengyelország Lengyelország képviselnek. Ezek közül millió lakost számláló régióban a támogatást fokozatosan vezetik be (ún. phasing-in területek), annak alapján, hogy előzőleg még a korábbi 1. célkitűzés régiójaként lettek besorolva. Az 54,9 milliárd euró melyből 11,4 milliárd jut a phasing-in régióknak a teljes juttatás valamivel kevesebb, mint 16%-ának felel meg. E célkitűzés 19 tagállam régióit érinti. n A határokon átnyúló együttműködésben érintett területeken 181,7 millió ember él (az EU teljes lakosságának 37,5%-a), míg az Unió összes régiója és polgára a meglévő 13 transznacionális együttműködési terület egyikébe tartozik. A célkitűzés teljesítésére 8,7 milliárd euró (a teljes összeg 2,5%-a) áll rendelkezésre, amelyet a következőképpen osztanak fel: 6,44 milliárd euró a határokon átnyúló, 1,83 milliárd euró a transznacionális és 445 millió euró az interregionális együttműködésre és hálózatokra. A juttatások kiszámolásának módja melyet a kohéziós politika eszközeit szabályozó EU-rendeletek határoznak meg különbséget tesz a három célkitűzés között. A végleges hozzájárulási hányad elsősorban a vonatkozó regionális és nemzeti gazdagságtól, a demográfiai adatoktól és a munkanélküliségi aránytól függ. A finanszírozás nem haladja meg az adott tagállam bruttó hazai termékének kb. 4%-át. Célkitűzések, Strukturális Alapok és eszközök Célkitűzések Strukturális Alapok és eszközök Konvergencia ERFA ESZA Kohéziós Alap Regionális Versenyképesség és Foglalkoztatás Együttműködés ERFA ERFA ESZA Teljes összeg: 67,3 milliárd euró Konvergencia: 66,55 milliárd euró 731 millió euró A közigazgatás fejlesztése, a humántőke minőségének javítása, az infrastruktúra korszerűsítése, a versenyképes és az innovatív vállalkozások támogatása, a regionális versenyképesség növelése és a vidékfejlesztés 3,5 millió munkahely létrehozása annak érdekében, hogy 2013-ra 60% fölé kerüljön a foglalkoztatási arány (a évi 52,8%-ról) A GDP arányos kutatási és innovációs ráfordítás mértékének 1,5%-ra való emelése (0,57% jelenleg) Az autópálya és a vasúti infrastruktúra hosszának megháromszorozása A megújuló energiaforrások felhasználási arányának 8,5%-ra való növelése (2,9% 2005-ben) Az egy főre jutó GDP az EUátlag 51%-áról (2006) 65%-ára való emelése 9

12 Spanyolország Teljes összeg: 35,2 milliárd euró Konvergencia: 26,2 milliárd euró Regionális Versenyképesség és Foglalkoztatás: 8,5 milliárd euró 559 millió euró A terület vonzóbbá tétele a beruházások és a munkahelyek számára, tudás és innováció fejlesztése a növekedés megerősítése érdekében, valamint több és jobb minőségű munkahelyekhez történő hozzájárulás A foglalkoztatási arány a évi 63,3%-ról 2013-ig 70%-ra történő megemelése A GDP arányos kutatási és innovációs ráfordítás mértékének 1,06%-ról 2%-ra való megnövelése A szén-dioxid kibocsátások 15%-kal való csökkentésének elősegítése Távközlési park Valenciában, Spanyolország Beruházók vonzása A kis és közepes méretű vállalkozások (KKV) támogatása és a külső beruházás vonzása kulcsfontosságú szerepet játszik abban, hogy a kohéziós politika a regionális gazdaságok fellendülését elősegítse. A beruházók vonzása és a régiók termelőképességének fokozása alapvető fontosságú a gazdasági teljesítmény növelésében és a hátramaradtak felzárkóztatásában. Az Európai Unióban közel 1,2 millió vállalkozás indul évente, ez a vállalkozások teljes számának mintegy 10%-át alkotja. Közülük azonban csak 50% éli túl az első öt évet. Ezenkívül EU-szerte nagy különbségek figyelhetők meg: például Olaszországban, Spanyolországban és Nagy-Britanniában az EU átlagához viszonyítva kétszer annyi új vállalkozás indul. Az Unió kohéziós politikája a legjelentősebb hozzájárulást jelenti a beruházások összességéhez, különösen a konvergencia program alá eső tagállamok esetében, ahol ez elérheti a teljes bruttó állótőke 20%-át. A Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap különös figyelmet szentel olyan KKV-k indításának és korszerűsítésének támogatására, melyek alkalmazotti létszáma nem haladja meg a 250 főt és éves üzleti forgalma az 50 millió eurót. A KKV-k az európai gazdaság igazi óriásai, az Európai Unió vállalkozásainak 99%-át alkotják. A magánvállalkozási szférában foglalkoztatottak kétharmadának biztosítanak megélhetést. A 10 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások uralják a munkaerő-piacot például Olaszországban (47%) és Lengyelországban (41%), míg Nagy- Britanniában a nagyvállalatok részaránya a teljes foglalkoztatásban csak 46%. A KKV-k azonban gyakran nehezebben jutnak tőkéhez és tudáshoz, valamint számos esetben a tapasztalathiány is hátráltatja őket. Az Unió regionális és kohéziós politikája e nehézségek leküzdésére törekszik. Az ennek elérésére tett lépések ötvözik az erőteljes intézkedéseket mint amilyen például a közvetlen beruházás, és az enyhe intézkedéseket, nevezetesen a vállalkozási támogatást nyújtó szolgáltatások, képzés, innovatív környezet, pontos pénzügyi tervezés és technológia elterjedését, valamint hálózatok és klaszterek létesítését. Az Unió tagállamai de különösen a évben csatlakozott országok aránylag nagy sikerrel vonzzák a külföldi tőkét. A nemzeti eredmények azonban jelentős különbségeket mutatnak. Például 1998 és 2005 között Észtországban a közvetlen külföldi beruházás (KKB) megközelítette a bruttó nemzeti termék (GDP) 11%-át, ugyanakkor Bulgáriában és Csehországban ez 9%, Magyarországon és Szlovákiában 6 7%, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban és Romániában 4 5%, Szlovéniában pedig 2% volt. Más kérdés, hogy a KKB számos esetben a fővárosra és környező régióira összpontosul, ami inkább növeli, mint csökkenti a regionális egyenlőtlenségeket. 10

13 A grafikai ipar fejlesztése Brobygrafiskában, Svédországban A lehetséges okok, amelyek hatására a befektetők egy meghatározott régión belüli beruházás mellett döntenek, többek között a következők: új piacokhoz való hozzáférés, a beruházó országhoz való közelség, közös nyelv, alacsony vállalati adók, és rendelkezésre álló szakmunkások. A regionális politika nem befolyásolhatja ezeket a tényezőket, viszont megváltoztathatja más területek helyzetét, aminek következtében növeli a régiók vonzerejét: ezt szolgálják azok a ráfordítások, amelyek a jobb hozzáférhetőséget, a munkaerő-képzést, az információs és kommunikációs technológiák infrastruktúráját, valamint a kutatást és az innovációt szolgálják és 2013 között a kohéziós politika programjai támogatják: n a vállalatokba történő közvetlen beruházásokat, nevezetesen azokat, amelyek a kutatással és innovációval, a technológia átadással vagy a környezetbarát termeléssel kapcsolatosak. Megközelítően 42,8 milliárd euró (a teljes juttatás 12%-a) lép működésbe hasonló jellegű tevékenységek céljából; n a vállalkozói szellemet annak révén, hogy segítik szolgáltatásnyújtás, a dolgozók, vállalkozások és vállalkozók alkalmazkodását, valamint az információs és kommunikációs technológiák kiépülését. Az erre szánt összeg körülbelül 44,7 milliárd euró (a teljes juttatás 13%-a); n a humántőkét és a foglalkoztatáshoz való hozzáférést. 48,8 milliárd euró (a teljes összeg 14%-a) járul hozzá a regionális és helyi munkaerő képzettségi szintjének növeléséhez. Svédország Teljes összeg: 1,9 milliárd euró Regionális Versenyképesség és Foglalkoztatás: 1,6 milliárd euró 265 millió euró Az innováció és a vállalkozói szellem ösztönzése, a szakképzettség és a munkaerő-kínálat növelése, a hozzáférhetőség és a határokon átnyúló együttműködés megkönnyítése Legalább új munkahely létrehozása új vállalkozás indítása Képzés biztosítása több, mint személy számára 11

14 Portugália Teljes összeg: 21,5 milliárd euró Konvergencia: 20,47 milliárd euró Regionális Versenyképesség és Foglalkoztatás: 938 millió euró 99 millió euró A dolgozók szakképzettségének fejlesztése, a fenntartható növekedés előmozdítása, a társadalmi kohézió, valamint a vidék- és városfejlesztés biztosítása, a kormányzás hatékonyságának javítása A középiskolai szinten felvehető szakmai tanfolyamok részarányának 50%-ra növelése, annak érdekében, hogy csökkenjen a középiskolákból kiesettek aránya (38% 2005-ben) Az ipari szférában a közepes és csúcstechnológiát alkalmazó vállalatok részarányának a jelenlegi 3,4%-ról 2010-ben 6,2%-ra való emelése A kutatás és a technológia terén történő GDP arányos magán- és állami beruházás bővítése (a magán 0,8%-ra, az állami 1%-ra 2010-ben) Spanyolországot és Portugáliát összekötő híd a Guadiana folyó felett Algarve tartományban Célbaérkezés: az elérhetőség javítása A közlekedési infrastruktúra az egyik legszembetűnőbb példája annak, ami az EU Strukturális és Kohéziós Alapjaiból történő támogatással elérhető. A hozzáférhetőség javítása kulcsfontosságú szerepet tölt be a regionális gazdaságok megerősítésében, valamint a kohézió és a versenyképesség elérésében. Az Európai Unió közlekedéspolitikája előmozdítja a személyek és az áruk fenntartható mobilitását, mely biztosítja a hatékonyságot és a biztonságot, valamint minimálisra csökkenti a negatív környezeti hatásokat. Számos intézkedés létezik a transzeurópai közlekedési hálózatok (TEN-T), a légi, közúti, vasúti, tengeri és városi közlekedés valamint a belvízi hajózási útvonalak, a többmódú közlekedés, a biztonság és állami segélyezési szabályok terén. A kevésbé fejlett tagállamokban és régiókban a Kohéziós Alap és különösen az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) már jelentősen hozzájárult a korszerű közlekedési infrastruktúrához, és ezt a -as időszakban is folytatja. Közel 76 milliárd euró (a teljes juttatás 22,2%-a) szolgálja a közlekedést (a TEN-T projektek prioritásával), mely a ig terjedő időszak 38 milliárd eurós ráfordításához (az akkori teljes összeg 15%-ához) képest lényegesen megemelkedett. A beruházások fedezik azokat az uniós, nemzeti és regionális szintű közlekedési stratégiákat, melyek megtalálják a középutat a közúti, a vasúti és a fenntartható közlekedési módok között. A kohéziós politika és a közlekedéspolitika közötti kapcsolat iránymutatásokba való átültetése biztosítja a projektek minőségét és számos prioritást: n 30, Európa érdekét szolgáló TEN-T projekt, amelyek a konvergencia célkitűzés keretében támogatható tagállamokban és régiókban valósulnak meg. Különös figyelmet kapnak a határokon átnyúló projektek. n A másodlagos összeköttetésekbe történő beruházás egy integrált regionális közlekedési és távközlési stratégia keretében. n Vasúti infrastruktúra. n Környezeti szempontból fenntartható közlekedési hálózatok. n A kontinentális térségek transzeurópai hálózatokhoz történő javított összekapcsolhatósága. n Tengeri autópályák és 2013 között a kohéziós politika közlekedési beruházása a konvergencia régiókra összpontosul. Felosztása a következő: n TEN-T projektek, az összes közlekedési módot egybevetve 38 milliárd eurót kapnak (a kohéziós politika összberuházásának 11%-a), melynek körülbelül fele a közúti, másik fele pedig a vasúti infrastruktúrát fejleszti. 12

15 A belfasti vasút, Dublin, Írország n Csaknem 41 milliárd euró (az összberuházás 12%-a) áll a közúti infrastruktúra rendelkezésére, mely magában foglalja a TEN-T-t és a nemzeti, a regionális és a helyi közutakat. n A vasúti infrastruktúrára összesen 23,6 milliárd euró (6,8%) kerül felhasználásra, a TEN-T projekteket is beleértve. n Egyéb juttatások magukba foglalják a kikötőket és a belvízi hajózási útvonalakat: 4,1 milliárd euró (1,2%), a többmódú és az intelligens közlekedési rendszereket: 3,3 milliárd euró (1%); a repülőtereket: 1,9 milliárd euró (0,5%); a városi közlekedést: 1,9 milliárd euró (0,5%). A TEN-T arra törekszik, hogy a nemzeti hálózatok az összes közlekedési mód számára elérhetők, összekapcsoltak és egymással együtt működtethetők legyenek. Az EU által 1996-ban felállított iránymutatások meghatározzák a célkitűzéseket, a prioritásokat, a közös érdeket szolgáló projekteket, valamint a pénzügyi eszközöket. A közelmúltban véghezvitt uniós bővítéseket követően a prioritást élvező projektek száma 14-ről 30-ra emelkedett, és úgy módosultak a segélynyújtási szabályok, hogy az állami és a természetes határokon átnyúló, prioritást élvező projektek számára maximálisan elérhető társfinanszírozási arány magasabb legyen. A hálózatok kiegészítése jelentősen csökkenteni fogja az utasok és az áruk menetidejét, azáltal, hogy becslések szerint 14%-kal csökkenhet a közúti torlódások aránya, és javulhat a vasúti teljesítmény. A szén-dioxid kibocsátás csökkentése nagyságrendileg várhatóan évi 6,3 millió tonna lesz. Írország Teljes összeg: 901 millió euró Regionális Versenyképesség és Foglalkoztatás: 751 millió euró 151 millió euró A gazdasági infrastruktúra, a vállalkozói kedv, a tudomány és az innováció, a humántőke, a szociális infrastruktúra és a társadalmi befogadás javítása Célkitűzés Hozzájárulás a gazdaság évi 4 4,5%-os növekedéséhez kedvező nemzetközi gazdasági feltételek mellett 13

16 Franciaország Teljes összeg: 14,3 milliárd euró Konvergencia: 3,2 milliárd euró Regionális Versenyképesség és Foglalkoztatás: 10,2 milliárd euró 872 millió euró A versenyképesség növelése, a foglalkoztatás, a humántőke, a régiók vonzerejének növelése, a foglalkoztatásba történő beruházás előmozdítása és fenntartása, a társadalmi befogadás, a területfejlesztés, a fenntartható fejlődés, az innováció, a tudásalapú gazdaság és a képzés biztosítása, az információs és kommunikációs technológiák, a környezetvédelem, a kockázat-megelőzés és az energetikai politika fejlesztése A magánszféra kutatási részarányának növelése (2006-ban a GNP-hez arányosítva 1,25%) és az innovációra vonatkozó közösségi normákhoz való közeledés 2015-ig az energia intenzitás évi 2%-os csökkentése és 2050-ig az üvegházhatást előidéző gázkibocsátás átlagosan 3%-kal történő csökkentése INTECHMER: a tenger biológiai szennyezéséről végzett kutatás, Cherbourg, Normandia, Franciaország Innováció a régiókban A fenntartható gazdasági növekedés egyre inkább összefügg a regionális gazdaságok változtatási és innovációs képességével. Ez azt jelenti, hogy fokozott erőfeszítést kell tenni a kutatást, fejlesztést és innovációt ösztönző környezet megteremtésére, amit a kohéziós politika az e prioritás rendelkezésére álló finanszírozás jelentős bővítésével segít elő. A legutóbbi statisztika kimutatja, hogy a kutatás és a fejlesztés (K+F), valamint az innováció vonatkozásában jelentős eltérések figyelhetők meg az uniós tagállamok és régiók között ben a K+F ráfordítás a 27 tagú EU bruttó hazai termékéhez (GDP) viszonyított átlagosan 1,84%-ot tett ki, szemben az Egyesült Államokkal (2,67%) és Japánnal (3,2%). A tagországok közül kizárólag Finnország és Svédország K+F ráfordítása haladja meg a GDP-jükhöz viszonyított 3%-ot, és az Unió 268 régiójából csak 27 éri el jelenleg ezt a szintet. Több, mint 100 régió melyek többsége Dél-Európában és az új tagállamokban található 1%-nál kevesebbet költ erre a célra. Az Unió teljes K+F ráfordításának kétharmadát három tagállam Németország, Franciaország és Nagy-Britannia biztosítja ban az a tíz régió, amelyben a K+F ráfordítás a legmagasabb volt, 52,5 milliárd eurót ruházott be erre a célra az EU teljes ráfordításának több, mint 25%-át. A jó hír mindezek mellett az, hogy a es időszak leglényegesebb K+F ráfordítási növekedését Észtországban (+19%), Cipruson (+18%), Litvániában (+14%) és Spanyolországban (+13%) tapasztalhattuk. A következő, példaként említett regionális szintű intézkedéstípusok elősegíthetik az innovációt: infrastruktúrába, berendezésekbe és létesítményekbe történő beruházások; iparfejlesztési területek és kutatási intézmények közötti kapcsolatok megerősítése; klaszterek, kiválósági központok, valamint tudományos és technológiai parkok támogatása; kutatók mobilitásának ösztönzése; képzési intézmények és helyi technológiai vállalkozások közötti partnerségek. A -as időszakban a kohéziós politika eszközei előtérbe helyezik a kutatást és az innovációt. Teljes finanszírozására csaknem 60 milliárd eurót (ami a teljes összeg 17,3%-a) fordítanak, ez az előző időszakhoz viszonyítva a K+F esetében duplája, az innováció vonatkozásában pedig háromszorosa a Konvergencia és a Regionális Versenyképesség és Foglalkoztatás célkitűzés keretében e célra fordított pénzügyi forrásoknak. Ebből az összegből 15,6 milliárd eurót a kutatási központokra és infrastruktúrára, 26,5 milliárd eurót vállalkozásokon belüli 14

17 Phileas: innovatív tömegközlekedési megoldás (Hollandia) technológia átadás, K+F és innováció támogatására, valamint 15 milliárd eurót az információs és kommunikációs technológiákra költenek majd. A tevékenységek négy területre összpontosulnak. Az első prioritás a vállalkozások közötti, valamint a vállalkozások és az állami kutatási intézmények közötti együttműködés megerősítése, transzregionális klasztereken keresztül. A második, a kutatás és az innováció támogatása a kis és közepes méretű vállalkozásokban. A harmadik, a regionális határokon átnyúló és a transznacionális együttműködés fellendítése. A negyedik pedig, a kapacitásépítési infrastruktúra és a humántőke megerősítése a jelentős növekedési potenciállal rendelkező térségekben. Spanyolország, Lengyelország, Görögország, Csehország, Magyarország, Portugália és Szlovákia innovációs programjai jelentős összegű finanszírozásban részesülnek. Lengyelországban például az Innovatív Gazdaság nemzeti programot a Strukturális Alapok 8,3 milliárd euróval támogatják, mely meghaladja a teljes nemzeti juttatás 12%-át. Eközben Franciaország és Hollandia összes regionális programjának fő prioritása az innováció, amelyre összkiadásaiknak körülbelül felét szánják. Az innovációt helyezi előtérbe Finnország összes regionális programja is, ami kifejezi az EU Lisszaboni Stratégiájának kiterjesztésére irányuló határozott törekvést, elősegítve a növekedést és a munkahely-teremtést. Számos kisebb tagállamban a programok más prioritásokkal például az infrastruktúra fejlesztéssel párhuzamosan foglalják magukba az innovációt. Ez a konvergencia országok tipikus esete: így néhány balti államé, Máltáé és Szlovéniáé, és Dániára is igaz. Mindemellett nem jelenti azt, hogy az innováció itt kevesebb hangsúlyt kap. Litvánia például úgy tervezi, hogy teljes segélyforrásának 8%-át a kutatási infrastruktúrára és további 8%-át az információs társadalomra fordítja. Hollandia Teljes összeg: 1,9 milliárd euró Regionális Versenyképesség és Foglalkoztatás: 1,6 milliárd euró 247 millió euró Versenyképesség növelése az innováción, a vállalkozói szellemen, a régiók és városok vonzerején, a munkaerőpiaci kínálaton, a humántőkébe történő befektetésen, valamint a szomszédos országokkal való együttműködésen keresztül A kutatás- és a technológia fejlesztés, az innováció, a vállalkozói szellem és az információs társadalom eredményeihez való hozzájárulás, különösen a kis és közepes méretű vállalkozások és a polgároknak szóló szolgáltatások esetében A foglalkoztatáshoz való hozzáférés javításához, valamint a dolgozók alkalmazkodóképességének és munkatermelékenységének növeléséhez való hozzájárulás 15

18 Luxemburg Teljes összeg: 65 millió euró Regionális Versenyképesség és Foglalkoztatás: 50 millió euró 15 millió euró Kis és közepes méretű vállalkozások alapításának támogatása Gazdasági változáson átesett városközpontok fejlesztése A szakértelem és az innováció növelése, különösen az állami és magán kutatóközpontok esetében A foglalkoztatási arány nevezetesen a női és az idősebb dolgozók foglalkoztatási arányának növelése A kutatásra és a fejlesztésre irányuló 3%-os GDP arányos ráfordítási célkitűzés eléréséhez való hozzájárulás, különösen a magánvállalkozói szférában A kyotoi célok fényében a szén-dioxid kibocsátás csökkentéséhez való hozzájárulás Környezetvédelmi technológiai forrásközpont: Esch-sur-Alzette, Luxemburg Szabad utat kap a fenntartható növekedés Nélkülözhetetlen, hogy a regionális szinten végzett intézkedések fenntarthatók legyenek. Ennek érdekében a -as időszakban a környezetbarát kezdeményezések nagyobb finanszírozásban részesülnek, mint valaha. A környezet a gazdasági növekedés forrása lehet a tiszta technológiák ösztönzésével, a hatékony energiafelhasználás támogatásával, az ökoturizmus kiépítésével, vagy egyszerűen a vidék vonzerejét növelő természetes környezettel. A fenntartható fejlődést és a magas szintű környezetvédelem biztosítását minden európai uniós politika megköveteli. Hasonlóképpen, a regionális politika jogalapjai és iránymutatásai megállapítják, hogy a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi célkitűzéseket egyesíteni kell. A regionális fejlődés csak akkor lehet fenntartható, ha figyelembe veszi a környezetet. Az EU regionális politikája hozzá tud járulni a fenntarthatósághoz, mindenekelőtt környezetbarát technológiák támogatásával, valamint közlekedési, energetikai és infrastrukturális kezdeményezésekkel, melyek magas szintű víz-, levegő- és talajminőséget biztosítanak. Emellett a tagállamoknak környezeti hatástanulmányokat kell végezniük, és a kohéziós politika programjainak végrehajtásakor értesíteniük kell a környezetvédelmi hatóságokat és a lakosságot. Az előző időszak óta a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap környezetvédelmi programokra fordított kerete megkétszereződött, ami közel 100 milliárd eurónak, a teljes összeg 30%-ának felel meg. Az erre a célra tervezett beruházások fele a víz- és hulladékkezeléssel, szennyezett területek felújításával, a szennyezés csökkentésével, valamint a természetvédelem és a kockázat-megelőzés támogatásával kapcsolatos infrastrukturális beruházásokat érinti. A másik fele környezeti hatásokat kifejtő beruházásokat támogat, úgymint közlekedési és energetikai rendszereket, az öko-innovációt, vállalkozások számára környezetvédelmi menedzsmentet, városi és vidéki területek regenerálását, és az ökoturizmust. Az energiahatékonyság és a megújuló energiák támogatására például több, mint 7 milliárd euró van fenntartva. A Bulgáriában, Cipruson, Csehországban, Észtországban, Görögországban, Magyarországon, Lettországban, Litvániában, Máltán, Lengyelországban, Portugáliában, Romániában, Szlovákiában, Szlovéniában, és Spanyolországban működő Kohéziós Alap a környezettel összefüggő infrastrukturális projektek fő finanszírozási forrása (különösen az energiahatékonyság, a megújuló energia, a vasúti közlekedés és az intermodális vagy tömeg- 16

19 Energiahatékony energiahordozók: napelemek Marstalban, Fyns amt, Dánia közlekedési rendszerek vonatkozásában). Forrást biztosít beruházás-igényes projektek számára és segítséget nyújt abban, hogy az említett országok eleget tegyenek az Európai Unió környezetvédelmi normáinak. A régiók fokozatosan szembesülni fognak Európa-szerte az éghajlatváltozás hatásaival, valamint mindazon energiaellátással és energiahatékonysággal kapcsolatos új kihívásokkal, amelyek a régiónként eltérőek. Míg az Unió lakosságának 7%-a árvíz veszélyes területen lakik, addig közel 9%-a olyan térségben él, ahol a csapadékmentes napok száma évente meghaladja a 120-at. Némely uniós régióban az éghajlatváltozás összetett hatásai komoly problémát fognak jelenteni az életminőség, a turizmus és a mezőgazdaság számára. A kohéziós politika fontos szerepet játszhat regionális szinten olyan erőfeszítések támogatásában, amelyek az elkövetkezendő éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, és a negatív hatások minimálisra csökkentését célozzák. Támogathatja az öko-innovációt, a környezetre vonatkozó kockázatvédelmi intézkedéseket és a tiszta vállalkozásokat, valamint e területeken piaci lehetőségeket teremthet a vállalkozások számára. Az új regionális politikai programok a megújuló és alternatív energiák fejlesztésére nagyobb támogatást nyújtanak, mint valaha, ami európai vállalkozások számára lehetőséget kínál arra, hogy mindezt hasznukra fordítsák. Olyan technológiák fejlesztése, mint amelyek a szél-, vagy a napenergia hasznosítását célozzák, vagy a biomassza kiaknázását segítik, jelentős előnyt adhatnak az Uniónak és erősíthetik versenyképességét. Európa egyre erősödő energiaimport-függősége, valamint a közúti és légi közlekedést sújtó torlódások folytonos növekedése gyengíti az európai ipar versenyképességét. Következésképp, a megújuló energia kiterjedt alkalmazása, az ezeken alapuló hálózatok kiépítése, a kevésbé szennyező közlekedési módok és a környezetbarát technológiák fejlesztése kulcsfontosságú prioritások a termelés korszerűsítése és a gázkibocsátáscsökkentés tekintetében. A közlekedésnél a juttatások kiegyensúlyozásakor egyrészt a légi és közúti közlekedés, másrészt a vasút, belvízi hajózási útvonalak és a parthajózás között figyelembe kell venni a tagállamok egymástól eltérő körülményeit. Dánia Teljes összeg: 613 millió euró Regionális Versenyképesség és Foglalkoztatás: 510 millió euró 103 millió euró Humántőke, innováció, az információs technológiák fokozott használata, vállalkozói szellem, vonzó régiók, és a munkaerő alkalmazkodóképességének és szakképzettségének javítása A szakképzett lakosság magasabb százalékos aránya Innovatív vállalkozások számának növelése Vállalkozásokon belül az információs és kommunikációs technológiák térhódítási arányának 56%-ról (2005) 75%-ra történő növelése 17

20 Málta 3 Teljes összeg: 855 millió euró Konvergencia: 840 millió euró 15 millió euró Növekvő, tudásalapú, versenyképes gazdaság fenntartása, a vonzóság és az életminőség javítása, humántőkébe való beruházás és Gozo regionális jellegzetességének irányítása 2013-ra az egy főre jutó GDP az EU átlaghoz viszonyított évi 69,2%-ról 74%-ra történő növelése 2007 és 2013 között a javak és szolgáltatások nominális exportjának 4%-kal való bővítése, a versenyképesség erősítése 2013-ra a foglalkoztatási arány évi 54,3%-ról 57%-ra történő emelése Málta kulturális örökségének restaurálása Jobb élet Európa városaiban A városok szemléltetik legjobban azt a kettős kihívást, amivel az Európai Unió jelenleg szembesül: hogyan lehet a versenyképességet úgy növelni, hogy közben a társadalmi és a környezeti igényeknek is megfelelnek? Európa városai az uniós gazdasági tevékenység, az innováció és a foglalkoztatás központjai. Ennek ellenére, számos kihívással kell számolniuk. A szuburbanizációs tendencia, a peremvárosokban felgyülemlő nélkülözés és munkanélküliség, az egyre tetemesebb közlekedési torlódások összetett problémák, amik olyan megoldásokat követelnek, amelyek egyesítik a közlekedési, a lakásépítési, a képzési és a foglalkoztatási programokat, és amelyeknek illeszkednek a helyi szükségletekhez. Az európai regionális politika és a kohéziós politika e kihívásokat célozza. Az említett politikák úgy lettek kidolgozva, hogy a városokat a regionális fejlődés mozgatórugóiként támogatják. A vállalkozói szellem, az innováció és a szolgáltatások fejlesztésének előmozdítása növeli a városok vonzerejét. A válságban lévő peremvárosok feljavítása mindenekelőtt a fizikai környezet rehabilitációjával, a régi gyártelepek átépítésével, valamint a történelmi és kulturális örökség megőrzésével és hasznosításával hozzájárul a kiegyensúlyozott városfejlesztéshez. A tiszta városi közlekedés támogatása növeli a városok fenntarthatóságát és 2013 között a városfejlesztésre mintegy 21,1 milliárd eurót irányoztak elő, ami a kohéziós politika teljes költségvetésének 6,1%-a. Ebből 3,4 milliárd eurót az ipari övezetek és a szennyezett területek rehabilitációjára, 9,8 milliárd eurót a városi és vidéki felújítási projektekre, 7 milliárd eurót a tiszta városi közlekedésre, 917 millió eurót pedig a lakásépítésre fordítanak. Egyéb a kutatás, az innováció, a közlekedés, a környezetvédelem, az oktatás, az egészségügy és a kultúra terén történő infrastrukturális beruházások szintén jelentős hatást gyakorolnak a városokra. Integrált megközelítéssel a kohéziós politika hasznosítani tudja a különböző politikai területek közötti együttműködést, és elő tudja mozdítani a közigazgatási szervek, a szociális és gazdasági partnerek, valamint a civil társadalmi szervezetek közötti párbeszédet. A -as időszakra szóló kohéziós politikai előírások az új generációs programokban eszközöket biztosítanak a városi dimenzió erősítésére. Kiemelik annak szükségét, hogy a programok tervezése és megvalósítása a helyi és regionális hatóságok bevonásával történjen. A nemzeti és a regionális hatóságok a programirányítást vagy annak egy részét átruházhatják a helyi hatóságokra. Magánszervezeteket is be kell vonni partnerként. 18