3. sz. melléklet A fenntartási tervek készítésének kommunikációja (tervezet)

Átírás

1 II. NEGYEDÉVES JELENTÉS (2009. április 30.) a 2006/18/ számú Átmeneti Támgatás prjekt keretén belül Natura 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcslódó szlgáltatásk elvégzése címő prjekthez 3. sz. melléklet A fenntartási tervek készítésének kmmunikációja (tervezet) Készítette: VÁTI Magyar Reginális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság 1016 Budapest, Gellérthegy u Budapest április 30.

2 1. sz. melléklet Nemzetközi gyakrlat áttekintése a fenntartási tervek készítésérıl (tervezet) A megbízó témafelelıse: Pallag Orslya prjektfelelıs, vezetı fıtanácss KvVM TKSZÁT Nemzeti parki és tájvédelmi Fısztály, Tájvédelmi és Ökturisztikai Osztály Vállalkzó képviselıje: Göncz Annamária prjektvezetı helyettes VÁTI Kht. Vállalkzó szakmai témafelelıse: Dr. Pdmaniczky László prjektvezetı, egyetemi dcens SZIE KTI Készítık: Dr. Pataki György kmmunikációs vezetı, SZIE KTI, ESSRG Kft. Kelemen Eszter kmmunikációs munkatárs, SZIE KTI, ESSRG Kft. Bdrkós Barbara kmmunikációs munkatárs, SZIE KTI, ESSRG Kft. Megyesi Bldizsár kmmunikációs munkatárs, SZIE KTI, ESSRG Kft. Tvábbi szakértık, tervezık: Faragóné Huszár Szilvia területrendezési tervezı,prjektasszisztens VÁTI Kht. Trnyánszki Éva térinfrmatikus, VÁTI Kht. Fejes Ágnes gyakrnk VÁTI Kht. Schneller Krisztián területrendezési tervezı, VÁTI Kht. Budapest, 2009 április hó

3 Tartalmjegyzék I. A kmmunikáció módszertana... 3 I.1. Az interjú... 3 I.2. Az interjúk elemzése, az érintett-elemzés metdikája... 5 I.3. Az egyeztetı fórum... 5 II. Elvégzett feladatk... 7 II.1. Alsó-Zala-völgy II.2. Berhidai-löszvölgyek II.3. Dél-balatni berkek II.4. Dél-İrjeg II.5. Dudlesz-erdı II.6. Fertımelléki-dmbsr II.7. Gátéri Fehér-tó II.8. Hejı mente II.9. Izsáki Kln-tó II.10. Jánsházi-erdı és Égett-berek II.11. Lajskmármi-löszvölgyek II.12. Mórichelyi-halastavak II.13. Pirtói-Nagy-tó II.14. Szigeti Hmkk II.15. Szilvásváradi Aszaló és Szilvás-patak mente II.16. Tengelici-hmkvidék II.17. Turjánvidék II.18. Velencei-hegység II.19. Veresegyházi-medence II.20. Zámlyi-medence III. Tapasztalatk, következtetések III.1. A Natura2000 prgramhz és a tervezési flyamathz kapcslódó terepi tapasztalatk és javaslatk III.2. Módszertani tapasztalatk, a kmmunikációs tevékenység tervezett flytatása MELLÉKLET I.sz. melléklet: Interjúfnal célcsprtnként sz. melléklet: Érintettek elemzése Javaslt interjúalanyk sz. melléklet: A hnlap szerkezete sz. melléklet: Általáns szórólap sz. melléklet: Területi szórólap

4 I. A kmmunikáció módszertana A Natura2000 fenntartási tervek készítésének kmmunikációja két fı módszeren nyugszik: az érintettekkel készített beszélgetéseken, interjúkn, illetve ahl az érintettek száma és fgadókészsége lehetıvé teszi az érintettek csprtjainak szervezett egyeztetı fórumkn. Az alábbiakban röviden összefglaljuk e módszerek lényegét, használhatóságát és egymásra épülését. I.1. Az interjú A Natura2000 fenntartási tervekhez kapcslódó kmmunikációs munka elsı fázisaként, a bevezetı, tájékztató szakaszban, félig strukturált interjúkat készítettünk a kulcsérintettekkel. A félig strukturált interjú kvalitatív kutatási technikának számít; célja, hgy az interjúalany életvilágáról (valóságfelfgásáról) győjtött infrmációt, az interjúalany által elbeszélt jelenségeket a kutatási kérdés szempntjai szerint interpretálja (Kvale, 1994). A kvalitatív interjú a kérdezı és a válaszló közötti interakcióra épül, s mint ilyen, rugalmasság, egymásra figyelés jellemzi. Bár a kérdezı az elıre összegyőjtött kérdések (gyakran csak témakörök) révén képes irányítani, fókuszálni a beszélgetést, a válaszadónak is nagy beflyása van az interjú menetére: az egyes témákról alkttt ismeretétıl, véleményétıl, érzéseitıl függıen ugyanis az interjúzó kisebb-nagybb mértékben eltérhet az interjúfnáltól (Letenyei, 2005). Az interjúfnál rugalmas használatát az indklja, hgy a kérdezı és a válaszló között személyes kapcslat alakuljn ki, amelynek srán az interjúalany saját kgnitív struktúráját követve megismerhetık mögöttes attitődjei, értékrendje, valóságfelfgása is, s nem csupán a tényszerő adatk, infrmációk kérdezhetık le (Kvács, 2007). Egyesek szerint éppen ezért az interjúszituáció hasnlítható a tánchz, ahl az egyik fél (az interjúzó) ráhanglódik a másik fél (az interjúalany) mzgására, ám éppúgy, mint a táncban, a mzgás nem kiszámítható, idınként váratlan, ad hc elemekkel gazdagíttt (Esterberg, 2001, idézi Héra és Ligeti, 2005). Mindezek alapján megállapíthatjuk, hgy a kvalitatív interjúzás elsısrban lyan kutatásk srán alkalmazható eszköz, 1) ahl a kutatás célja annak megértése, hgy egy adtt jelenség mit jelent az érintettek számára; 2) ahl fnts a vizsgált flyamatról alkttt egyéni megközelítések, felfgásk megismerése; 3) ahl a vizsgált jelenség kialakulása az érintettek egyéni elbeszélései, visszaemlékezései révén reknstruálható; illetve 4) kvantitatív kutatásk megalapzása vagy eredményeinek validálása srán (King, 1994). A kvalitatív interjúzás a településkutatás témájában is jól bevált módszer, nem utlsósrban azért, mert az interjúzás általában segíti a kutatás végeredményét képezı terv, kncepció, jelentés stb. helyi legitimitását (Letenyei, 2005). Az ilyen témájú kutatásk srán a szakirdalm javaslja a nyittt kérdések használatát az interjúzás srán, valamint az interjúfnál rugalmas kezelését (Letenyei, 2005). A kvalitatív interjúzás fentebb felsrlt tulajdnságai véleményünk szerint megfelelı módszerré teszik a Natura2000 fenntartási tervek készítését kísérı kmmunikációs tevékenység srán is. Az interjúk révén tárgyi infrmációt tudunk győjteni arról, hgy a Natura2000 kijelölés által érintett csprtk jelenleg hgyan használják a kijelölt területet, s milyen tervekkel rendelkeznek. Ezen túl aznban feltárhatjuk, megérthetjük azt, hgy a jelenlegi tájhasználat hgyan és miért alakult ki, milyen mzgatórugók határzzák meg a tájhasználók döntéseit. Megismerhetjük, hgy milyen attitődökkel visznyulnak az érintettek a kijelölt területhez. Mindezek az infrmációk fnts segítséget nyújthatnak a tervezés srán, hiszen jelezhetik egy-egy tervezett intézkedés várható elfgadttságát, meglévı jó 3

5 gyakrlatkra hívhatják fel a figyelmet stb. Az interjúk tvábbá lehetıséget adnak arra, hgy megismerjük az egyes érintett-csprtk közötti kapcslatkat, a kapcslatk jellegét, a jellemzı kmmunikációs frmákat. Ennek alapján megalapztt döntést tudunk hzni arról, hgy az adtt területen a tervezési flyamatt milyen eszközökkel lehet a legkönnyebben megismertetni az érintettek széles körével, hgyan lehet az érintettek részvételét elérni, növelni. Arra is fényt deríthetnek az interjúk, hgy egyes területeken az adtt helyi közösség sajátsságaiból fakadóan a döntéshzatalban való részvételi hajlandóság általában csekély, ezért a részvételi tervezés nem feltétlenül a legcélravezetıbb eszköz. Mindeme infrmációk feltárása zárt, meghatárztt srrendő (kérdıívszerő) kérdésekkel csak részben vlna lehetséges, hiszen a kérdıívszerő kérdések lényege a standardizáltság, a kaptt válaszk összehasnlíthatósága, aggregálhatósága. A zárt, rögzített srrendő kérdések éppen ezért nem adnak lehetıséget az eltérı vélemények megértésére, a feltárt jelenségek mögött húzódó kk feltárására. Követve a szakirdalm ajánlásait, az interjúzás srán különbözı interjúfnalakat (Lásd 1. sz. melléklet)állítttunk össze a legfntsabb érintett-csprtk számára (Lásd 2. sz. melléklet) Ezeket az elsı negyedévi jelentés 13/2. mellékletében már közre adtuk, a jelentés ldalán. Az interjúfnalak elsısrban a beszélgetések fı témaköreit rögzítik. A felsrlt kérdések iránymutatóul szlgálnak: az interjúzónak lehetısége van a kérdések srrendjének megcserélésére, a kérdések megszövegezésének váltztatására, adtt esetben egy-egy kérdés kihagyására, annak érdekében, hgy követni tudja az interjúalany gndlatmenetét, s lyan újnnan felmerülı, lényeges témákat is rögzíteni tudjn, amelyek az adtt területen kialakult tájhasználat megértésében fnts hzzáadtt értéket képviselnek, de az interjúfnálban eredetileg nem szerepeltek. Az eddig elkészült több mint száz interjút tapasztalt, kvalitatív kutatásban jártas interjúzók készítették. Egy-egy interjú átlagsan egy órát vett igénybe (a legrövidebb interjú körülbelül 35, a leghsszabb közel 120 percig tarttt). Az interjúk többségét részletes jegyzeteléssel rögzítettük, az interjúk egy részét diktafnnal is felvettük. Az interjúkról interjú-összefglaló is készül, amelynek elsıdlegesen az a szerepe, hgy az adtt területen dlgzó kmmunikációs szakértık egymás közt könnyebben egyeztethessenek, a kmmunikációs jelentésbe kerülı megállapításkat, illetve a tervezéssel fglalkzó munkatársak számára átadtt infrmációkat ellenırizhessék. Mivel az interjúzás és az interjúk elemzése-feldlgzása srán is meghatárzó a kutató személyisége (szubjektív trzítás léphet fel), a kutatási megállapításk érvényességét (validitását) is fnts biztsítani. Ennek egyik legbeváltabb eszköze, ha egy-egy területen több módszert is alkalmazunk, illetve ha legalább két kutató dlgzik egymással párhuzamsan, és a megszerzett infrmációkat, benymáskat ütköztetik egymással. Munkánk srán éppen ezért az interjúzás és a terepbejárás technikáit ötvözzük, illetve törekszünk arra, hgy minden tervezés alatt álló Natura2000 területen legalább két kmmunikációs munkatárs dlgzzn egyidejőleg. Ahl erre nincs lehetıség az erıfrrásk szőkössége miatt, tt a területen tapasztaltak szakmai megvitatásával növeljük a megállapításk érvényességét. Felhasznált frrásk: Héra G., Ligeti Gy Módszertan. Osiris Kiadó, Budapest. King, N The Qualitative Research Interview. In: C.Cassell & G. Symn (eds) Qualitative Methds in Organizatinal Research: A Practical Guide, Sage. Kvács É. (szerk) Közösségtanulmányk. A Néprajzi Múzeum és a PTE Média Kmmunikáció Tanszék közös kiadványa. Kvale, S Ten Standard Objectins t Qualitative Research Interviews. Jurnal f Phenmenlgical Psychlgy. 25:

6 Letenyei L Településkutatás. L Harmattan Kiadó, Budapest. I.2. Az interjúk elemzése, az érintett-elemzés metdikája A bevezetı, tájékztató szakaszban készített interjúk jegyzeteit és hangfelvételeit részletes elemzésnek vetettük alá. Az elemzést megelızıen meghatárztunk fı témaköröket, amelyek szerint az elkészített interjúkat felbntttuk kisebb, lgikailag összetartzó egységekre. Ezek a témakörök a következık: a) az adtt Natura2000 terület (az érintett települések) társadalmi, gazdasági, természeti jellemzıi; b) a Natura2000 prgram (ismeretek, remények, félelmek, elvárásk stb.); c) az infrmáció-szerzés és infrmáció-áramlás jellemzıi a térségben; d) kapcslatrendszerek az adtt területen (együttmőködések, knfliktusk, az interjúalany személyes kapcslathálója); valamint e) az interjúalany személyes jellemzıi (munkájáhz, természeti környezethez való visznya stb.). Ez egyes témakörökhöz srlt interjú-részleteket tvább elemeztük aszerint, hgy ismereteket (tényszerő adatkat, tudást), véleményeket (személyes percepciót, értékítéleteket) vagy érzéseket fgalmaznak meg. Ezt követıen az egy-egy területen készített interjúkat témakörönként összevetettük egymással. Ahl két egymásnak ellentmndó interjú részletet találtunk, tt megpróbáltuk az adtt területen készített többi interjú alapján feltárni, körbejárni az eltérı nézıpntkat, vagy más frráskból (internetrıl, helyi médiából stb.) megerısíteni/megcáflni az állításkat. Az elemzés srán így jól elkülöníthetıvé váltak az azns és az eltérı álláspntk, körvnalazódtak az érintettek közötti kapcslatk, s kirajzlódtt a Natura2000 prgramról az adtt területen, érintett-csprtban alkttt kép. Elıfrdult, hgy az elemzés rávilágíttt egyegy hiánysan feltárt, ám lényeges pntra ilyenkr tvábbi interjúkat próbáltunk készíteni, vagy telefnn, ben kértünk kiegészítést. Természetesen az elemzésben az egyes álláspntk közti ellentmndásk így sem küszöbölhetık ki teljesen, hiszen az interjúk, és így az elemzés is, az érintettek szubjektív véleményét tükrözik. Nem is az az elemzés elsıdleges célja, hgy közös nevezıre hzza az álláspntkat, inkább az, hgy bemutassa a hasnlóságkat és az eltéréseket, s megpróbáljn választ adni azk kára. Úgy véljük, hgy az interjúk elemzésének eredménye száms haszns infrmációval szlgál a tervezık számára, s jó kiinduló alapja a kmmunikációs munka másdik, peratív, tudatsító szakaszának, ahl az interjúzás srán megismert kapcslathálókn keresztül tudjuk megszólítani a fnts érintetteket, felkészülve az esetleges knfliktuskra, és különös hangsúlyt fektetve az interjúkban már megismert fı prblémapntkra. Az elemzés eredményeként mindegyik területrıl készítettünk egy összefglaló anyagt, amely öt fejezetben fglalja össze az interjúk tanulságait: társadalmi-gazdasági leírás, a Natura2000 prgram helyi elızményei, az érintettek elemzése (érintettségek és az érintettek közötti kapcslat), a Natura2000-hez kapcslódó általáns vélekedések, s végül a kmmunikációs javaslatk. A területi összefglalókat a jelentés II.1.-II.20. alfejezeteiben adjuk közre. I.3. Az egyeztetı fórum A kmmunikációs munka harmadik, peratív, tudatsító szakaszában egyeztetı fórumkat fgunk tartani. Az egyeztetı fórumk jelentısége elsısrban abban rejlik, hgy az érintettek egy nyílt tervezési flyamatba kapcslódhatnak be, megszthatják egymással és a tervezıkkel a véleményüket a fenntartási tervekkel kapcslatban, váltztatáskat eszközölhetnek. Mindezzel nemcsak javulhat a terv szakmai színvnala (hiszen több szempntt fg tükrözni), de növekedhet a terv helyi elfgadttsága is (természetesen csak akkr, ha valós részvételre ad lehetıséget a tervezési flyamat). A jelentés II. fejezetében összegyőjtött és közreadtt 5

7 terepi tapasztalatk alapján a III. fejezetben részletesen is kifejtjük, hgy hl milyen mélységben tervezzük flytatni a kmmunikációs munkát, hl kerül sr fórumk szervezésére. Ehelyütt az egyezetı fórum tervezett menetrendjét mutatjuk be. MÓDSZERTANI TERV: Egyeztetı fórum a Natura2000 fenntartási tervekrıl Elızetes feladatk: - az aktuális tervváltzatt elküldése pstai útn vagy ben minden érintettnek, - a fórumra szóló meghívás kihirdetése a helyben szkáss módkn (önkrmányzati hirdetıtábla, helyi újság), - meghívók kézbesítése pstai útn, ben, vagy ahl erre felajánlást kaptunk, az önkrmányzat segítségével. Meghívtt érintettek köre: - gazdálkdók, területhasználók, - plgármesterek, jegyzık, - ha releváns: erdészetek, halgazdálkdók, vadgazdálkdók, - vízügyi szervek, falugazdászk, egyéb helyben érintett hivatals szervezetek, - az illetékes nemzeti park igazgatóság természetvédelmi ıre(i), igény szerint más munkatársai. Jelenlévık a knzrcium részérıl: - az adtt terület kmmunikációs felelıse és egy tvábbi kmmunikációs szakértı (mderátr és segítıje), - az adtt terület tervezésért felelıs szakértıje, - egy-egy szakértı a Váti és a SZIE KTI tervezıi csapatából. A fórum tervezett menete (összesen kb. 3 óra): - A mderátr megnyitja a rendezvényt, köszönti az egybegyőlteket, és bemutatja a tervezıi ldalról megjelenteket. Ismerteti a fórum célját és a legfntsabb szabálykat (mbiltelefn mellızése, egymásra való nyitttság, dafigyelés stb.). - A Váti vagy a SZIE KTI szakértıje általáns, rövid bemutatót tart a Natura2000 fenntartási tervek készítésérıl (mire szlgálnak a fenntartási tervek, hgyan zajlik a tervezési flyamat, mi lesz az eredménye). - A terület tervezésért felelıs szakértıje bemutatja a fenntartási terv aktuális váltzatát (a terület természeti értékeinek ismertetése, a megırzendı állapt ismertetése, a szükséges intézkedések ismertetése). - Mderált, mindenki számára nyittt vita. A kérdéseket, véleményeket, javaslatkat kézfeltartással kérjük jelezni. A mderátr ad szót, és törekszik arra, hgy minden jelenlévınek lehetısége legyen a véleménynyilvánításra, illetve hgy ne alakuljn ki egy-két érintett dminanciája a fórum srán. - A fórum lezárása: a mderátr megköszöni a jelenlétet, ígéretet tesz a knzrcium nevében a javaslatk megfntlására és átvezetésére, tvábbá biztsítja a jelenlévıket az aktualizált fenntartási terv kézbesítésérıl, nyilvánssá tételérıl (hnlap). Az infrmációk rögzítése: - a résztvevık elérhetıségének feljegyzése jelenléti íven, - az elhangzttak rögzítése jegyzeteléssel (segítı feladata) és ftódkumentációval. 6

8 II. Elvégzett feladatk A prjekt másdik negyedéve srán mindegyik kijelölt Natura2000 területen tájékztató levélben értesítettük az önkrmányzatkat a megkezdett tervezıi munkáról, majd felvettük a kapcslatt a kulcsérintettekkel. Február, március és április hónapkban összesen 108 interjút készítettünk (beleértve a terepbejárással egybekötött interjúkat), amit még kiegészít a SZIE KTI természetvédelmi mérnök szaks hallgatói által gazdálkdókkal és más tájhasználókkal készített 65 beszélgetés (a területenként részletezett listát az 1. és a 2. táblázat tartalmazza). Az interjúkról jegyzeteket, ahl engedélyt kaptunk rá, hangfelvételeket készítettünk, amit az elemzés srán használtunk fel. A terepbejáráskról fényképes dkumentációt készítettünk. 1. táblázat: A felkeresett érintettek listája Natura 2000 terület Idıpnt Felkeresett személyek, szervezetek 1. Pirtói Nagy-tó január 26. Pirtói Önkrmányzat Falugazdász Természetvédelmi ır 2. Miklósfai Mórichelyi-halastavak 3. Berhidailöszvölgyek 4. Lajskmármilöszvölgyek ADU-KÖVIZIG Kalcsai Szakaszmérnökség január 30. Nagykanizsai Önkrmányzat Zalaerdı Nagykanizsai Erdészet Miklósfai Mezıgazdasági Zrt. Természetvédelmi ır Balatni Halászati Zrt. (Dél-Balatni berkekkel együtt) február 6. Berhidai Önkrmányzat Falugazdász Természetvédelmi ır február április 27. Mezıkmármi Önkrmányzat Lajskmármi Önkrmányzat Igari Önkrmányzat Ozra Önkrmányzat Falugazdász Enyingi Agrár Zrt. Egyéni gazdálkdó 5. Dudlesz-erdı február 13. Sprni Önkrmányzat TAEG Zrt. Természetvédelmi ır 6. Turjánvidék február április 24. Fertı-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság Ócsai Önkrmányzat Dabasi Önkrmányzat Kakucsi Önkrmányzat Inárcsi Önkrmányzat Falugazdász KDV-KÖVIZIG (Szigeti-hmkkkal együtt) Természetvédelmi ır Madárvárta 7. Dél-balatni berkek február 20. Balatnföldvári Önkrmányzat Balatnszárszói Önkrmányzat Falugazdász Hegybíró (telefns megkeresés) Természetvédelmi ır Balatni Halászati Zrt. 8. Szigeti Hmkk március 4. KDV-KÖVIZIG Pócsmegyer Önkrmányzata Szigetmnstr Önkrmányzata Gazdálkdók 7

9 9. Zámlyi-medence február április Alsó-Zala-völgy március 2., Gátéri Fehér-tó március 9., Velencei-hegység március április Fertımellékidmbsr 14. Dél-İrjeg március április 23. Pátkai Önkrmányzat Csákvári Önkrmányzat Zámlyi Önkrmányzat Pr Vértes Közalapítvány Természetvédelmi ır NYUDU-KÖVIZIG Keszthelyi Szm. NYUDU-KÖVIZIG Z.egerszegi Szm. Zalaegerszegi MGSZH vízügyi sztálya Zalaegerszegi MGSZH vadászati és halászati sztálya Területvezetı falugazdász Falugazdász Kehidakustány Önkrmányzat Sármellék Önkrmányzat Zalaegerszeg Önkrmányzat (2 interjú) MGSZH erdészeti sztálya MME Pókaszepetki helyi csprt Kehidakustányi gazdálkdó Természetvédelmi ır Gátér Önkrmányzat Pálmnstra Önkrmányzat Tömörkény Önkrmányzat ATI-KÖVIZIG Csngrádi Szm. Falugazdász Természetvédelmi ır Pákzd Önkrmányzat Nadap Önkrmányzat Sukró Önkrmányzat Pátkai Önkrmányzat Lvasberény Önkrmányzat HM Erdészeti Igazgatóság (krábban készült interjú) KDU-KÖVIZIG Természetvédelmi ır március 13. Fertıráks Önkrmányzat Fertıbz és Hidegség Körjegyzıség Hegykı Önkrmányzat Sprn Önkrmányzat (Dudlesz-erdıvel közös interjú) Falugazdászk (2 interjú) Természetvédelmi ır TAEG Zrt. (Dudlesz-erdıvel közös interjú) Kecel Önkrmányzat Hmkmégy Önkrmányzat Hajós Önkrmányzat Öregcsertı Önkrmányzat Falugazdászk (2 interjú) MGSZH erdészeti sztály Természetvédelmi ır Magángazdálkdók (2 interjú) Erdészeti vállalkzó 15. Hejı mente március 17., 23. Hejıbába önkrmányzat (2 interjú) Falugazdászk (2 interjú) 16. Izsáki Kln-tó március 23. Izsák Önkrmányzat Csengıd Önkrmányzat Falugazdász körzetközpnt (Kecskemét) ADU-KÖVIZIG Kunszentmiklósi Szakaszmérnökség Helyi erdészeti integrátr MGSZH erdészeti sztály (telefnn) Természetvédelmi ır 17. Szilvásváradi Aszaló és Szilváspatak mente március 24. Nagyvisnyó önkrmányzat Falugazdász Természetvédelmi ır 8

10 18. Veresegyházimedence 19. Jánsházi-erdı és Égett-berek 20. Tengelicihmkvidék március 31. Magángazdálkdó, Veresegyházi önkrmányzati képviselı április 27. Nagykrpád és Ötvöskónyi Önkrmányzat (2 interjú) Halgazdálkdó Természetvédelmi ır március 27. Természetvédelmi ır 2. táblázat: A SZIE KTI természetvédelmi mérnök szaks hallgatói által fölkeresett érintettek Natura 2000 terület Fölkeresett érintettek száma Hejı-mente 19 Szilvásváradi-aszaló és Szilvás-patak mente 3 Szigeti-hmkk 10 Veresegyházi-medence 4 Velencei-hegység 2 Pirtói Nagy-tó 7 Izsáki Kln-tó 8 Gátéri Fehér-tó 2 Dél-İrjeg 7 Dél-Balatni Berkek 1 Tengelici-hmkvidék 2 Összesen: 65 A másdik negyedév srán a tervezık knzultáltak az FVM-mel és az MgSzH Erdészeti Igazgatóságával. Az FVM-mel való tárgyalás srán megállapdás született arról, hgy az erdıterületekre, illetve az erdısítendı területekre vnatkzó fenntartási/fejlesztési javaslatk markánsan megjelennek majd a fenntartási tervekben, mert ez a Bizttság által megkövetelt feltétele az erdısítés támgatásának Natura területeken. Az FVM felajánltta segítségét abban, hgy az érintett 20 terület MEPAR lehatárlásáhz a tervezık hzzájussanak, és megállapdás született arról is, hgy a tervezés elırehaladtával az egyeztetések flytatódnak. Az MgSzH Erdészeti Igazgatóságának vezetıje kifejtette, hgy azkn a Natura 2000 hálózatba tartzó erdıterületeken, amelyek nem védettek, az MgSzH Erdészeti Igazgatóságai a NATURA állapt fenntartásáért felelıs hatóságk. Így kérdésként felmerült, hgy a fenntartási tervek véleményezésében a késıbbiek srán mi a szerepük, illetve a hivatalból indíttt erdıtervi felülvizsgálatban hgyan és milyen kötelezés alapján kell vagy lehet a fenntartási terveket figyelembe venni amennyiben erdı esetében a módsíttt erdıterveken kívül van egyáltalán létjgsultsága a fenntartási tervnek. Az MgSzH Erdészeti Igazgatósága meglátása szerint a Natura2000 erdıterületek esetében az erdıtervek széleskörő egyeztetéseken alapuló elıírásait kell elsısrban figyelembe venni. A tervezéshez szükséges erdészeti adatk esetében megegyezés született arról, hgy a tervezık írásban jelzik adatigényeiket, amely alapján az EI elkészíti árajánlatát. Az Erdészeti Igazgatóság felajánltta szakmai segítségét a tervezés számára. A vízgazdálkdási tervezéssel kapcslatban az ÖKO Zrt.-vel történt kapcslatfelvétel. A megállapdás értelmében az ÖKO Zrt. átadta a részvízgyőjtı határkat és a felszíni víztestek vízgyőjtıjének határait, amely egységekre a vízgyőjtı-gazdálkdási tervek készülnek a VKI-nek megfelelıen. A prjekt elırehaladásával a Natura2000 területekre vnatkzó, a felszíni víztestek vízgyőjtıjét érintı kezelési javaslatkat, intézkedéseket a tervezık egyeztetni fgják az ÖKO Zrt.-vel. A hnlapterv nvember 14-re készült el, és nvember 28-án kezdett el mőködni ideiglenes címen ( A hnlap végleges dmain regisztrációja megtörtént: amely 2009 februárjától érhetı el. 9

11 A hnlap célja az, hgy bemutassa a Natura 2000 területekre készülı fenntartási tervek tervezési flyamatát és lehetıséget biztsítsn minden érintett számára a tervezésbe való bekapcslódásra. A hnlap egy drupal alapú tartalmkezelı rendszer, amely lehetıséget biztsít a hnlap interaktív szerkesztésére. A hnlap rendelkezésére jelenleg 5Gbyte tárhely van, ami igény szerint tvább bıvíthetı. A hnlapt jelenleg a Szent István Egyetem Infrmatikai Hivatala üzemelteti, és fejlesztését flyamatsan végzik. (3. sz. melléklet) A másdik negyedév srán a hnlap szerkezetén a kért váltztatáskat átvezettük, a hnlap tartalmát frissítettük. Elkészítettük a Natura2000 fenntartási tervek készítésének flyamatáról szóló általáns szórólapt (4. sz. melléklet), tvábbá minden tervezésbe vnt területre külön területi szórólapt készítettünk (5. sz. melléklet), amely tartalmazza az adtt Natura2000 terület térképét, illetve a területen felelıs tervezık és kmmunikációs szakértık elérhetıségét (letölthetı a hnlapról is). A hnlapra a területeket bemutató fényképek kerültek fel. Flyamatban van a terepbejáráskról készült dkumentáció (ftók, rövid leírás) feltöltése is. A területfelelısökkel megállapdtunk arról, hgy mindegyik területrıl készítenek egy rövid, köznyelven íródtt ismertetıt, amely bemutatja az adtt területre jellemzı tájat, ismerteti természeti értékeit, és megfgalmazza a legfntsabb üzeneteket, hgy a természeti értékek megóvása érdekében mit érdemes tennie és mit érdemes elkerülnie a helyi közösségnek, tájhasználóknak. A területbejárásk srán összegyőjtött infrmációkat, az adtt területen flytatódó kmmunikációs tevékenységekhez megfgalmazható javaslatkat az alábbiakban területenként fglaljuk össze. II.1. Alsó-Zala-völgy Az Alsó-Zala-völgy Natura2000 területen a fenntartási tervek elkészítéséhez kapcslódóan március 2-án és 6-án összesen tizenöt interjút készítettünk. Emellett megfigyelıként részt vettünk egy a NYUDU-KÖVIZIG által mederıröknek szervezett értekezleten, valamint vezetı nélkül rövid terepbejárást végeztünk. Az interjúk srán felkerestük Zalaegerszeg, Kehidakustány és Sármellék önkrmányzatát, az illetékes falugazdászk egy részét (Zalaegerszeg és Keszthely környéke) és a NYUDU-KÖVIZIG Alsó-Zalavölgyi és Kis- Balatni Üzemigazgatóságát. Interjú készült tvábbá a Zala megyei Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóságán, Halászati és Vadászati sztályán, a Balatnfelvidéki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi ırével és a Magyar Madártani Egyesület egy helyi képviselıjével. Rajtuk kívül megtörtént a kapcslatfelvétel helyi gazdálkdókkal, akiknek egy részével interjú is készült. Az Alsó-Zala-völgy Natura2000 terület a Zala flyó középsı és alsó flyását a flyómedret és az azt övezı ártéri területeket fglalja magába, flyásirány szerint haladva Zalaegerszeg várs határában található a terület legnyugatibb pntja, majd száms kisebb települést érintve a Kis-Balatnig tart. Míg a Középsı-Zala-völgyig visznylag jelentıs a flyó esése, addig a türjei kanyartól kezdıdı Alsó-Zala völgyi szakasz esése csekélyebb. Az Alsó-Zala-völgy Natura2000 terület teljes egészét jellemzi az aszimmetrikus teraszs árk jelleg, ami meghatárzza a flyóvölggyel kapcslats a széles és mély flyóvölgy feltöltıdése, a víz lelassulása, a meder bevésıdése kzta vízrajzi prblémákat is. Minderrıl a NYUDU- KÖVIZIG VKI tervezés srán készített kiadványa így ír: A Zala középsı szakaszának nagyarányú rendezésére a 60-as években került sr Zalaszentgrót és Pankasz között. A mederrendezés fı célja a Q10%-s vízhzam kiöntés nélküli levezetése. Ezt nemcsak a mederszelvény bıvítésével érték el, hanem a fenékesés növelésével. Ezt a meglévı terepadttságk mellett úgy lehetett elérni, hgy a fenti szakaszn lévı vízimalmk, (10 db) ill. az tt meglévı fenéklépcsık 10

12 megszüntetésre kerültek. Ezzel együtt a malmk bögéjében történt víztárzás (vízvisszatartás) is megszőnt. A kialakíttt nagybb fenékesés mellett természetesen a víz sebessége is megnıtt. A kialakult nagybb sebesség mellett pár éven belül a medrek lemélyültek, a kavicss altalajba berágódtak, a medrek teljesen elfajultak. A Zala eredeti fenékesésének helyreállítása érdekében az elbnttt malmlépcsık helyett srra kellett megépíteni a fenéklépcsıket, ami után a mederfenék visznylags nyugalma helyreállt. (NYUDU-KÖVIZIG, é.n./1, 5.. ) Mivel a flyómeder megfelelı kezelése alapvetıen meghatárzza a megfelelı természeti kezelést, a fentieknek a Natura2000 fenntartási terv készítése és kmmunikációja srán is kiemelkedı jelentısége lehet. Az Alsó-Zala-völgyben kijelölt Natura2000 terület összesen 27 települést érint, közülük a jelentısebbek Zalaegerszeg, Zalaszentgrót, Kehidakustány és Sármellék. Az érintett települések laksságszáma nagy szórást mutat: az alig harmincfıs Dötktıl kezdve a pár száz és egy-két ezer fıs településeken át a megyeszékhelyig tart a sr. A teljes Natura2000 területen mintegy 83ezer fı él, Zalaegerszeg lakssága nélkül pedig mintegy 22ezer. A megélhetési lehetıségek váltzatsak: a megyeközpntban illetve a Balatn-parti településeken való munkavállalás (fıként az ipar és a szlgáltatás területén), egyes településeken a turizmus és a vállalkzói szféra is jövedelemszerzı lehetıséget jelent. A kisebb falvakban helyi munkalehetıséget leginkább az önkrmányzat, illetve a mezıgazdaság (akár önálló tevékenységként, akár munkavállalóként, akár csak kiegészítı tevékenységként) biztsít. A mezıgazdaság jellemzı ágai a flyót közvetlenül szegélyezı területeken a rét- és legelıgazdálkdás, a szántóföldi növénytermesztés, valamint az állattartásn belül a szarvasmarha- és (kisebb arányban) juhtartás. A kisebb falvak szinte mindegyikében az öregedés és az elvándrlás jelent prblémát, a civil szféra aznban a legtöbb településen erıs (sk aktív civil szervezetrıl hallttunk, illetve vettük fel velük krábban a kapcslatt), s kiterjed a környezet- és természetvédelem területére is. A Natura2000 tervezési flyamatának helyi elızményei Az Alsó-Zala-völgy területén az MME pókaszepetki helyi csprtja egy elnyert PHARE pályázatnak köszönhetıen részletes tájékztató kampányt szervezett a Natura2000 prgram megismertetésére pár évvel ezelıtt. A pályázat célja a prgram megismertetésén túl a szlvén tapasztalatk feltárása és alkalmazása vlt. A pályázat keretében személyesen keresték fel a ptenciálisan érintett gazdálkdók egy jelentıs részét, s tájékztató anyagkat készítettek. A prjekt záróknferenciáján közel száz ember vlt jelen, köztük a helyi média képviselıi, döntéshzók és helyi gazdálkdók, ami jól jelzi a tájékztató munka sikerességét. A prjekt lezárulását követıen is egy ideig aktív kapcslat maradt fenn a gazdák és a prjekt vezetıi között, például gyakran az MME helyi tagjait keresték fel gazdálkdáshz kapcslódó tanácskért. A prjekt vezetıi szerint a Natura2000 prgramt a helyiek felfkztt várakzáskkal, pzitív hzzáállással várták. Az eseménytelenül eltelt hárm-négy év alatt aznban a krábbi tájékztató munka eredményei megfakultak, az átadtt infrmációk feledésbe merültek, s a helyiek látva, hgy a Natura2000 prgram egyelıre sem természetvédelmi váltzáskkal, sem kmpenzációval nem jár kiábrándultak. Interjúalanyaink véleménye tükrözi a krábbi kampány hatásainak elhalványulását. A megkérdezettek többsége ugyanis nem emlékszik, nem halltt a Natura2000 prgram kapcsán krábban szervezett tájékztatásról, nem kaptt részletes infrmációt a terület kijelölésérıl hivatals szervektıl. A területileg illetékes falugazdászk között vlt, aki részletekbe menıen ismerte a prgramt, mivel krábban egy szakdlgzat megírása kapcsán elemezte már. Ugyanakkr ı és más falugazdász is megerısítette, hgy a gazdálkdók csekély ismeretekkel rendelkeznek, s általában tartanak a Natura2000 prgramtól leginkább ık maguk látják el a 11

13 gazdákat infrmációval. A felkeresett önkrmányzatk a Közlönybıl szerezték az infrmációt, hgy településükön mely helyrajzi számkat érinti a Natura2000, de szeretnék tudni, hgy pntsan mit jelent maga a prgram, s miért kerültek kijelölésre az adtt területek. Érintett-elemzés Az Alsó Zala-völgy Natura2000 terület kapcsán a kulcsérintettek a helyi önkrmányzatk, a helyi gazdálkdók és az illetékes falugazdászk, a NYUDU-KÖVIZIG, a helyi vízgazdálkdási társulatk, valamint a Balatn-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága. Kisebb mértékben érintettek az erdıgazdálkdók, a mini-vízerımővet tervezı vállalkzók, a hrgászattal és halgazdálkdással fglalkzó helyi szervezetek, a vadásztársaságk, a helyi természetvédı civil szervezetek, a helyi laksság és egyes településeken a turisták. Érintettségek - Zalaegerszeg Önkrmányzata: a várs számára közvetlen knfliktushelyzetet a területkijelölés nem eredményezett. Ugyanakkr több, már megvalósult vagy tervben lévı fejlesztés srán is háttérbe szrul(t) a Natura2000 (pl. másk elmndása szerint a vasúti pályaudvar építésekr egy hajdani hltágat tett tönkre a rajta zajló rakdó- és építımunka). - Kehidakustány Önkrmányzata: a település két részét a flyó választja el egymástól. A Natura kijelölés érinti a belterületet is, beépítésre szánt telkek, a település sprtpályája, valamint a termálfürdı egyik parklója is a rendelet hatálya alá tartzik. A hsszú távú terveket ennek ellenére nem beflyáslja a rendelet. - Sármellék Önkrmányzata: a Natura2000 közvetlenül a Zala-völgyét érinti, belterületet nem, így sem a fejlesztési tervekkel, sem a belterület esetleges terjeszkedésével nincsen ellentétben. A kijelölt területek jó minıségő (helyenként 30 AK-s), krábban mezıgazdasági hasznsítású területek, rét-legelı, helyenként szántó mővelési ágban. A területek többségét ma kaszálják (általában évente egyszer). - Gazdálkdók, falugazdászk: a Zala mellett fıként rét- és gyepgazdálkdókat, illetve egy-egy közbeékelıdött szántóföld (kukrica és kalászsk) kezelıjét érinti a Natura2000 prgram, összesen mintegy gazdálkdót. A gyepeket krábban legeltették, mára a legeltetéses állattartás visszaszrult, s fıleg kaszálnak (általában évente egyszer vagy kétszer). A lekaszált szénát vagy saját állatk takarmányzására használják, vagy gyakrabban helyi, esetleg sztrák állattartóknak értékesítik. A helyi állatállmány az elmúlt évtizedekben drasztikusan csökkent, jelenleg pár százas húsés tejelı szarvasmarha állmány, és szintén pár százas nagyságrendő birkanyáj található a területen. Néhány hektárs gazdaság található, a gazdaságk zöme ennél lényegesen kisebb, és több tagban szétapróztt földterületen tevékenykedik. A gazdák a támgatásnak örül(né)nek, de a szabályk idegenek számukra, így többségük nem is igényelt Natura2000-es támgatást. Az adminisztráció elrettentı számukra: az egész gazdaságról gazdálkdási naplót vezetni pár hektár gyepért nem éri meg nekik, még akkr sem, ha különösebb természetkársító gyakrlatt nem flytatnak. Szintén prblémát kz a rétek megfgaslásának, valamint a varjak riasztásának tilalma, illetve a szerves trágya kiszórásának krlátzása. Tvább bnylítja a támgatásigénylést, hgy vannak még sztatlan közös területek, ahl szerzıdést kellene kötnie a gazdálkdónak a tulajdnskkal, akik visznt nem feltétlenül elérhetık (távli örökösök vagy befektetık stb.). A Natura2000 elfgadását növelhetné, ha akkra kmpenzációt kapnának a gazdák, ami már ellentételezi a kiesı bevételt (pl. mőtrágya kijuttatásával bálát, mőtrágya nélkül 2-3 bálát tudnak kaszálni egy hektárn). 12

14 - NYUDU-KÖVIZIG: a Zala medrét kezeli, elismerve, hgy a hajdani flyószabályzás a Zala esetében nem vlt igazán indklt és pzitív következményekkel járó beruházás. Fıleg a VKI hatályba lépése miatt a vizek természetközeli állaptának fenntartása fnts célkitőzés a szervezet számára, így a VKI és a Natura2000 közötti ptenciális szinergiák is kihasználhatók lennének hsszú távn. A Natura2000 az igazgatóságt a mederktrás és a fenntartási munkálatk kapcsán skkal részletesebb kmmunikációra, a BfNPI-vel való rendszeres egyeztetésre kényszeríti. A BfNPI-vel való együttmőködés kialakításáhz ugyanakkr nagyn fnts vlna, hgy knkrét elvárásk (akár technlógiai megldáskkal együtt) jelenjenek meg a BfNPI részérıl a vízügyi szervek felé. - Vízgazdálkdási társulatk: a mellékvízflyásk kezelésében érintettek, interjú még nem készült. - BfNPI: minél feljebb haladunk a Zala mentén, a terület annál fajgazdagabb, értékesebb. A kezelés szempntjából négy kulcskérdés van: a felhagytt területek kezelése, a szántók kezelése, a rétek kezelése, illetve az erdık kezelése. A felhagytt területeken invazív fajk (fıleg a slidag) terjednek, cserjésedés, erdısülés indul be, ezért itt szárzúzózni, kaszálni kellene. Az ártéren található, gyepek közé beékelt szántókat kívánats vlna visszagyepesíteni. A rétek jelentıs részén kaszálás, kisebb arányban legeltetés zajlik. Az elsı kaszálás májusban, a másdik augusztusban történik, utána helyenként sarjúlegeltetés zajlik. A kaszálásnál elengedhetetlen lenne a belülrıl kifelé történı kaszálás, és az alteráló kasza használata. A rétgazdálkdásban tvábbi prblémát kz a rétek rendszeres fgaslása, esetenként égetése, illetve az esetleges mőtrágyázás ellenırizhetetlensége. Azkn a területeken, ahl egész évben legelnek az állatk, tt nagyn nagy nymást gyakrlnak (10-12 számsállat/hektár). A gazdálkdókn kívül tvábbi kérdéseket vetnek fel a Zalára tervezett minivízerımővek engedélyezése. A flyó flyásának lassítása miatt kívánats vlna, de a tervekben szereplı vízlépcsık túl magasak (az elızetesen megbeszélt 1,5 m helyett 4 m), és a tervek hallépcsıt sem tartalmaznak. A terület kiterjedése és a sk érintett miatt jó vlna az intenzívebb terepi jelenlét, ugyanakkr a meglévı alacsny létszámmal erre nem jut elegendı idı. - Erdıgazdálkdás: sk erdıgazdálkdó nélküli erdı található a megyében, így az Alsó- Zala-völgyi Natura 2000 területen is. Emiatt az erdészeti szlgálat különös figyelmet szentel az esetleges illegális fakivágásknak, szeretnék elkerülni a Sajóládi erdıben történteket. - Mini-vízierımővet tervezı vállalkzásk: hárm vállalkzás négy kismérető vízerımő építésérıl egyeztetett krábban a BfNPI-vel, és adtt be terveket. A vízerımővek a flyás lassítása, a meder kiszélesítése miatt hasznsak vlnának, s nem is idegenek a tájtól (hajdanán pl. a zalaistvándi malm ırölt és áramt is fejlesztett). Ugyanakkr a beadásra kerülı tervek nem veszik figyelembe a természetvédelmi szempntkat. Interjú a vállalkzáskkal nem készült. - Hrgászegyesületek: halgazdálkdás a Zalán, a Sárvíz és a Szévíz patakkn, illetve egy zalaszentgróti kavicsbánya-tavn flyik, a Hrgászegyesületek Zala megyei Szövetsége és a Zalaszentgróti Hrgászegyesület kezében vannak a halászati jgk. Elsısrban pntyra, süllıre, keszegre, ezüstkárászra hrgásznak a Zalában, nagybb ragadzó halfajkra ritkán (Zalaegerszegtıl lefelé kevesebb a nagytestő ragadzó hal, mivel azk a vízminıségre érzékenyebbek). A megyében összesen mintegy 14 ezer hrgász van. Mivel a Natura2000 nem járt különösebb váltzáskkal az eddigi tervezési rendhez képest, az egyesületeket a területkijelölés nem beflyáslja. - Vadásztársaságk: az egész Zala-vidék nagyvadas terület, a gímszarvas állmány kiemelkedı, de jelentıs még az ız és a vaddisznó ppuláció is. A vaddisznók 13

15 túlszaprdása miatt a gyepek feltúrása prblémát kzhat, illetve tvábbi érdekellentétet jelenthet a slidag irtása (a vadcsapák ugyanis a slidag-ban jól követhetık). Mindeddig aznban a Natura2000 különösebb knfliktust nem eredményezett a vadásztársaságkkal. - Helyi természetvédı civil szervezetek: az MME pókaszepetki csprtja szervezte a Natura2000 tájékztató kampányát a térségben, s azóta is aktív szerepet vállal a természetvédelmi tevékenységek terén, így széles helyi kapcslathálóval rendelkezik. Frráshiány miatt aznban lehetıségei krlátzttak. A másik fnts civil szervezet a Dötki Ökrégió Alapítvány lehet, amely fenntartható vidékfejlesztéssel fglalkzik. Velük interjú még nem készült. - Helyi laksk, turisták: a területre esetleg kijáró természetkedvelıkként, hrgászkként vagy vadászkként érintettek elsısrban. Különösen a Zala alsó flyásánál a tömegturizmus is megjelenik (sármelléki repülıtér, közeli Balatn-part, Kehidakustány termálfürdıje). Mindkét szempntból a Natura2000 kijelölésrıl való tájékztatás, a terület értékeinek interaktív bemutatása lehet kulcsfntsságú. Kapcslat az érintettek között: Mivel a Natura2000 nagyn nagy kiterjedéső területet érint, a terület egészében az érintettek közötti kapcslat visznylag gyenge. A BfNPI munkatársai és a helyi önkrmányzatk, laksk, gazdálkdók közötti kapcslat a megkérdezettek szerint szintén nem túl gyakri, aminek az elsıdleges ka a terület illetékes természetvédelmi ıreinek leterheltsége. Ugyanakkr azt is tapasztaltuk az interjúk srán, hgy a településeken belül, illetve közeli települések között az emberek visznylag szrs kapcslatban vannak, ismerik egymást, és nyitttak (pl. szinte mindenki javaslt újabb és újabb interjúalanykat, ellentétben más területekkel, ahl a hólabda módszert egyáltalán nem tudtuk követni). Bár frmális gazdaösszefgást nem találtunk, a gazdatársadalmn belül is visznylag knfliktusmentes, együttmőködı visznykat sejtünk. Az aktív helyi civil szervezetekre különösen társadalmi beágyazttságuk, helybeli ismeretségük miatt szintén lehet támaszkdni a kmmunikációs munka srán. A NYUDU-KÖVIZIG-nél készült interjúk egy tvábbi fnts szempntt hztak be a kmmunikációs tevékenység megtervezésébe. A beszélgetések srán ugyanis nemcsak azt tapasztaltuk, hgy a szervezet kifejezetten nyittt a természetvédelmi kérdések iránt, és törekszik a természetvédelmi szempntból is megfelelı kezelés elterjesztésére, de azt is, hgy tudatsan képezi a helyi társadalmba jól beágyaztt mederıröket, s ennek révén próbál szemléletfrmálást elérni. Munkánk srán részt vettünk egy mederır-értekezleten, ahl a VKI kapcsán a jó öklógiai állapt (mesterséges és erısen módsíttt természetes flyóvizeknél a jó öklógiai ptenciál) fenntartásának kívánats módszereit, illetve a kerülendı kezeléseket mutatták be. Az elıadást tartó bilógus személy szerint ismerte szinte az összes ırt, mivel krábban közös terepbejárásn vett részt velük, ahl szintén megbeszélték a természetvédelemmel összeegyeztethetı kezelést. Az ırök képzése az ı elmndása szerint azért fnts, mert gátır- és mederır-dinasztiák vannak, akik ismerik a vizeket, a víz és a termıföld közötti kapcslatt, és ismerik a falusiakat. A laksk szemléletfrmálása skkal sikeresebb, ha közülük jött egyszerő ember a saját szavaival a kcsmában vagy a helyi közösségi helyeken teszi azt, mintha egy bilógus vagy egy természetvédelmi szakember. Úgy véljük, hgy a Natura2000 és a VKI közötti szinergiák jól kihasználhatóak lennének, ha a Nemzeti Park Igazgatóság és a KÖVIZIG között szrsabb együttmőködés alakulna ki. A knkrét együttmőködés hiányában is megfntlandó aznban az alkalmaztt szemléletfrmálási módszer átvétele, és esetleg helyileg beágyaztt önkéntesekkel való kipróbálása. 14

16 A Natura 2000-hez kapcslódó általáns vélekedések Az érintettek többsége közvetlen elınyt nem kapcslt a Natura2000 prgramhz, ellenben több elgndlkdtató kérdés, váltztatási javaslat is megfgalmazásra került. Több település önkrmányzati tisztviselıje jelezte, hgy a Natura2000 kijelölés és a rendezési tervek között nincs összhang. Ezek egy része bnylult jgi prblémát is felvethet (ahl a kijelölés és a rendezési terv módsítása szinte egy idıben zajltt), biznys helyeken Natura2000 területeket vntak belterületbe, vagy a kijelölést követıen megkezdett, de már befejezıdött fejlesztéssel szembesültünk, amelynek köszönhetıen a természetes növényzet megszőnt (például sprtpálya létesült az ártéren). Azt tapasztaltuk, hgy amennyiben ilyen jellegő érdekütközés van, az nem feltétlenül gátlja meg az önkrmányzatkat eredeti fejlesztési elképzeléseik végrehajtásában. Ugyanakkr a már megtörtént fejlesztéseket követıen a kijelölés fenntartása az érintettek egy része szerint indklatlan. A gazdálkdókkal való flyamats kapcslattartást néhány megkérdezett szerint érdemes vlna átgndlni. A Natura2000-rıl flyamats tájékztatásra, a pályázati lehetıség ismertetésére és a gazdálkdók rábeszélésére vlna szükség ahhz, hgy a gazdálkdók körében nagybb hajlandóság legyen a prgramhz csatlakzni. Ez az egyik megkérdezett szerint lehetne kamarai vagy szaktanácsadói feladat, nem feltétlenül a falugazdász feladata. A részletes és érthetı tájékztatás azért is haszns vlna, mert a gazdák eleve gyanakvással fgadják a prgramt ( Mi az, hgy ráütik a tudtuk nélkül a tulajdni lapra, hgy naturás!? ), feltételezik, hgy csak kötelezettséget jelent számukra, és ezért ellenségesek. Szintén haszns vlna az adminisztrációs terhek csökkentése, vagy legalább annak elérése, hgy gazdálkdási naplót ne kelljen a gazdának az egész terület után vezetni még akkr is, ha a Natura2000 hatálya alá csak pár hektárja tartzik. Szintén érdekes vélemény kapcslódik a Natura2000 rendelet, a termıföld védelmérıl szóló törvény és a vízügyi jgszabályk összehanglásáhz. Miközben a Natura2000 alapján kívánats az ártéri területek magasabb vízbrítása és a Zala flyásának lelassítása, ez ütközik a vízkrmányzási elvekkel (ha bármekkra esélye fennáll az árvíznek, a megfelelı védelmet biztsítani kell), és ütközik a termıföld védelmérıl szóló törvénnyel is, mivel így az ártéri területeken a rétek eliszaplódnak és a kaszálók elértéktelenednek a savanyú főfélék térnyerése miatt. Ezeknek az ellentéteknek a rendezése törvényi szinten is kívánats lenne, ugyanakkr már az is nagy elırelépést jelenthetne az egyik interjúalanyunk szerint, ha a természetvédelemmel, a vízgazdálkdással és a mezıgazdálkdással fglalkzó helyi döntéshzók egy asztalhz ülnének, és közös álláspntra jutnának arról, hgy hl milyen beavatkzásra vlna szükség, milyen kezelés vlna megfelelı. Kmmunikációs javaslatk Mivel az Alsó-Zala-völgy Natura2000 terület kijelölése igen sk helyi tájhasználót érint, s több kisebb-nagybb prblémával, knfliktussal is jár, tvábbá mivel az eddigi tereplátgatásk alapján az érintettek többségét nyíltnak, fgadókésznek találtuk, a fórum szervezése kifejezetten hatékny és kívánats módja a fenntartási terv egyeztetésének. Tekintve, hgy a területkijelölés rengeteg települést fglal magába, amelyek között az emberi kapcslatk már visznylag lazák és a közlekedés is nehézkes, több két vagy hárm fórum megtartását javasljuk, ptimális esetben egyet Pókaszepetken, egyet Zalaszentgrótn, egyet pedig Zalaapáti-Zalacsány-Sármellék vnzáskörzetében. A Natura2000-rıl szóló általáns tájékztatás jó fórumai lehetnek a helyi kábeltévék, illetve újságk, visznt az internetes tájékztatás (akár a települések hnlapján, akár közpnti hnlapn) kevéssé hatékny, mivel a gazdálkdók körében az internetezés ritka elfglaltság. A gazdálkdók elızetes személyes megkeresése aznban mindenképpen javaslt, pntsan 15

17 a krábban már említett gyanakvó hzzáállás miatt. Több megkérdezett szerint is a fórumk csak akkr lehetnek sikeresek, ha a gazdálkdók érzik, hgy érdekük főzıdik a részvételhez vagyis ha valós lehetıségük nyílik a terv megvitatására, módsításk fganatsítására. Szintén kulcsfntsságú a fórum idızítése: a mezıgazdasági munkák miatt a nyári idızítés a legrsszabb választás, ilyenkr még egy egyszerő beszélgetésre is nehéz a helyi gazdálkdókat rábeszélni. A megkérdezettek szerint talán az aratás elıtti idıszak lehet egy kmprmisszums választás. Felhasznált frrásk Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (é.n./1) Területi áttekintés (4-2 Zala). URL: letöltve: Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (é.n./2) Jelentıs emberi beavatkzásk (4-2 Zala). URL: beavatkzask_zala.pdf letöltve: II.2. Berhidai-löszvölgyek A Berhidai-löszvölgyek Natura2000 területen a fenntartási tervek elkészítéséhez kapcslódóan február 6-án összesen két interjú, illetve egy interjúval összekötött terepbejárás készült, illetve egy telefns interjút készítettünk április 17-én. Az interjúk srán felkerestük a Natura2000 terület által érintett település, Berhida önkrmányzatát, a falugazdászt, a legnagybb ptenciálisan érintett gazdálkdót (a Balatnfıi Szövetkezeti Szlgáltató Rt-t), valamint közös terepbejárásra került sr a terület illetékes természetvédelmi ırének, kllégáinak és a falugazdásznak a részvételével. A Berhidai-löszvölgyek Natura2000 terület Berhida laktt területétıl déli irányban, két tagban fekszik: egyik része egy szántók közé beékelıdı gyepflt, amelyet a helyiek Bika-rét néven ismernek; másik része pedig a Séd-partjára leszakadó, cserjésedésnek indult löszvölgy, helyi nevén Ktyr. Berhida lakssága jelenleg körülbelül 6500 fıre tehetı, visznylag jelentıs a cigány kisebbség aránya. A várs hárm részbıl áll: Kiskvácsi a legdélebbi, hagymánys szerkezető, falusias rész; maga a falu, Berhida, a település közpnti része, családi házas rész (itt található a plgármesteri hivatal, blt, két templm, buszmegállók); a harmadik rész pedig Peremartn, vagy más néven a gyártelep, amit a 70-es években csatltak Berhidáhz. Itt található a tulajdnképpeni gyártelep, illetve az tt dlgzóknak épített lakótelep, ahl ma is közel 2000 ember él. Berhida krábban jelentıs mezıvárs vlt, rendszeres vásárkkal. Földjei jó minıségőek (mezıföldi csernzjm, baknyi barna erdıtalaj), ami a növénytermesztésnek és az állattenyésztésnek is kedvez. Hajdanán nagymérető állattenyésztés flyt a környéken, a Balatnfıi Téeszben körülbelül 3000 juht, 200 anyakcát, több száz marhát tartttak a település földjei. Jól menı parasztk, sk marha és birka vlt itt. Akkr még nem vltak ekkra aszályk. Mára az állattartás jelentısen visszaszrult, helyette az intenzív szántóföldi kultúra jellemzı, elsısrban gabnafélék és lajs növények termesztése (búza, kukrica, repce, naprafrgó) vetésfrgóban. A peremartni településrészen több mint 80 éve mőködnek gyárak (krábban vasúti, jelenleg közúti összeköttetéssel), jelenleg elsısrban a vegyipar terén (3 nagybb cég), amelyek mezıgazdasághz kötıdı termékeket gyártanak (mőtrágyát, növényvédıszert, gyógyszer intermediereket, pirtechnikai anyagkat). A virágkrban a gyárak közel 2000 embert fglalkztattak, ma kb. 500-an dlgznak itt, de az iparőzési adó 16

18 még mindig meghatárzó bevételi frrás. A Natura2000 tervezési flyamatának helyi elızményei A megkérdezettek elmndása szerint a Natura2000 prgramról, vagy a terület kijelölésérıl krábban részletes infrmációt nem kaptak. A plgármester kevéssel több mint egy éve van hivatalban, a területkijelölésrıl a Magyar Közlönybıl szerzett értesülést, nem tud arról, hgy az önkrmányzatt krábban megkeresték vlna akár a Balatn-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, akár más hivatals szerv részérıl. A Natura2000 területek a település rendezési tervein jelölve vannak, és gyakrlatilag kizárólag magántulajdnban lévı földterületeket érintenek, bár a pnts tulajdnsi kör nem ismert. Arról nincsenek részletes és egyértelmő infrmációi az önkrmányzatnak, hgy a kijelölt területeket mi teszi védelemre érdemessé, s hgy milyen kötelezettségekkel és esetleges elınyökkel jár a területkijelölés, ami részben annak is betudható, hgy a szők hivatali apparátus miatt a legfntsabb infrmációkról való tájékzódásn túl nem fglalkztak részletesebben a Natura2000 prgrammal. A falugazdász fıként a támgatás-igénylések srán, illetve mővelési ág váltzás bejelentése kapcsán (amennyiben az a Natura2000 miatt akadályba ütközött) szembesült azzal, hgy mely gazdálkdók és mely területek érintettek a Natura2000 prgramban. A Közlönyben megjelent helyrajzi száms lista, illetve egy krábban kaptt szórólap mellett leginkább a sajtóból értesült arról, hgy milyen krlátzáskkal járhat a területkijelölés, de errıl hivatals értesítést nem kaptt. Az általa ismert infrmációkat megsztja az érintett gazdálkdókkal a támgatásigénylések srán, ha személyesen találkznak. Valószínősíthetı aznban, hgy az érintett földtulajdnsk és a területek használói sem rendelkeznek több infrmációval a Natura2000-rıl, mint az önkrmányzat vagy a falugazdász, így például nincsenek tisztában a kijelölt terület értékeivel, a kívánats környezeti állapttal, az esetleges krlátzáskkal. Mivel a Natura2000 terület krábban nem vlt védettség alatt, a település és a BfNPI közötti kapcslat eddig nem vlt túl aktív. Ugyanakkr a település plgármestere krábbi munkájából adódóan személyesen is ismeri, és jó kapcslatban van az Igazgatósággal, ami megkönnyítheti a Natura2000 kmmunikációját. A terepmunka kapcsán sr került az illetékes természetvédelmi szakemberek és a falugazdász személyes találkzójára is, ami szintén fnts lépés lehet a BfNPI és a helyiek közötti kapcslat kiépítésében, a Natura2000-hez kapcslódó infrmációk szélesebb körben való megismertetésében. Érintett-elemzés A Berhidai-löszvölgyek Natura2000 terület kapcsán a kulcsérintettek Berhida önkrmányzata, a földtulajdnsk, a helyi gazdálkdók és az illetékes falugazdász, a Balatnfıi Szövetkezeti Szlgáltató Rt, valamint a Balatn-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága. Kisebb mértékben érintett a település lakssága. Érintettségek - Berhidai önkrmányzat: laktt, vagy ipari terület jelenleg nem érintett a Natura2000- ben, s a jövıben sem terveznek a településen ilyen irányú bıvítést a Natura2000 terület felé. A helyrajzi száms lista alapján azt az infrmációt kaptuk, hgy a 0112/7- es hrsz. Berhida önkrmányzatának tulajdnában van (Séd-partja), de arra nincs infrmációnk, hgy ezzel a területtel az önkrmányzatnak milyen tervei vannak. A település hárm fı fejlesztést tervez a jövıben. Az elsı a vársközpnt mdernizálása, egy vnzó, zöldfelületekkel teli közpnti rész kialakítása. A tervek már elkészültek ehhez, s az érintett területeket is saját vagynkezelésbe vette már az önkrmányzat, így a finanszírzási frrásk megszerzése után indulhat a fejlesztés. A másdik 17

19 fejlesztési irány a peremartni gyártelephez vezetı, a lakótelepet elkerülı út megépítése, és az átmenı áru- és személyfrgalm kivezetése a vársrészrıl. A harmadik fejlesztési terv egy Küngössel közös szélerımő-park kialakítása, amelynek kapcsán a földtulajdnskkal már megegyeztek, jelenleg az áramszlgáltatóval és a beruházóval zajlik a tárgyalás. E hárm fejlesztési irány egyike sem érinti a kijelölt Natura2000 területeket. Mivel a település tagja a Kelet-Bakny és Balatn kapuja Leader helyi közösségnek, ennek kapcsán a Séd-partjának revitalizációját, és egy több települést összekötı kerékpárút kialakítását tervezik. A knkrét tervek ismeretének hiányában nem dönthetı el, hgy ez a fejlesztési elképzelés érinti-e a Natura2000 területet, de elképzelhetı, hgy szinergiát lehetne kiaknázni a Ktyr természetvédelmi szempntú kezelése és a Séd-parti zöldfelületek revitalizációs tervei között. - Földtulajdnsk: a Berhidai-löszvölgyek Natura2000 kijelölés szinte kizárólag magántulajdnskat érint (kivétel a Séd-partja, ahl egy-egy helyrajzi számn az önkrmányzat, illetve a Közép-Dunántúli KÖVIZIG is érintett). Az érintett területek zöme krábban a Balatnfıi Téeszhez tartztt, a Téesz megszőnése után került tagsításra. Így egy-egy helyrajzi számn akár több tíz tulajdns is sztzik. A földhivatali tulajdni lap szerint az érintett területeken egyetlen berhidai tulajdns sem található, azk mind környezı, esetenként távlabbi településeken élık tulajdnában vannak (pl. Balatnfıkajár, Balatnkenese, Balatnvilágs, Csajág). Egy tulajdns rendelkezik visznylag nagybb tulajdni hányaddal. - Gazdálkdók, falugazdász: a településen jelenleg visznylag kevesen gazdálkdnak, s különösen kevesen fglalkznak állattartással, ami a Natura2000 terület szempntjából (a kívánats legeltetés miatt) kulcsfntsságú vlna. A vársban kb db-s szarvasmarha-állmány, és körülbelül 30 anyakca található, a környezı gyepterületeket egy-egy nagybb juhállmánnyal legeltetik, amit İsibıl, illetve Balatnkenesérıl hajtanak át (összesen kb birka). A két kijelölt terület egyikét sem legeltetik: a Bika-rétet kaszálják (a kezelı ismeretlen), a Ktyrban semmilyen kezelés nem flyik. Berhidáról senki nem igényelt a Natura2000 gyepterületre támgatást. Mindezek alapján megállapítható, hgy az érintett gazdálkdók száma minimális, a környezı szántóterületek használata miatt a Balatnfıi Szövetkezeti Szlgáltató Rt.-t érdemes a kmmunikációs munka srán felkeresni. - Balatnfıi Szövetkezeti Szlgáltató Zrt.: a Natura2000 kijelölés hatálya alá tartzó helyrajzi számk közül kettıben érintett, az egyik területen kb. két hektárn maga flytat gazdálkdást, a fennmaradó hányadn pedig leányvállalata, az Apát-Agr Bt., míg a másik helyrajzi számn mővelés alól kivett területek találhatók zömmel. Mivel a Zrt. a Balatnfıi Téesz jgutódjaként mőködik, a jelenleg használt területeket többnyire visszabérli vagy visszavásárlta a tulajdnsktól, ugyanakkr háztáji juttatásként területhasználatt engedélyez más környékbeli gazdálkdóknak is. - Balatn-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság: a Natura2000 hatálya alá tartzó két terület közül a Bika-rét a kevésbé prblémás. A rétet krábban a falu bikáinak legelıjeként funkcinált, jelenleg kaszálóként hasznsítják (sajns a kezelı ismeretlen). A kaszálás megfelelı idıben és megfelelı technlógiával történik, fenntartása kívánats (még ha a legeltetés biznys szempntkból kedvezıbb is vlna). A löszvölgyet a kaszált gyep mellett közvetlen közelben intenzív szántók övezik, amelyekbıl nem kizárt a tápanyag-bemsódás. Ezért kívánats vlna egy néhány méteres pufferterületet képezni a szántók szélén. A Ktyr-nak nevezett Sédparti területen jelenleg nem flyik kezelés, ezért a völgy fkzatsan cserjésedik, beerdısül, s jelentıs az idegenhns fajk (ezüst juhar, akác) terjedése. A legfntsabb intézkedés a cserjésedés fkzats visszaszrítása vlna a cserjés részek 18

20 szélének lassú, fkzats irtásával, illetve birkával történı legeltetéssel (kaszálás a meredek partldal miatt nem igazán lehetséges, krábban is birkalegelıként hasznsíttták). Ugyanakkr az érintett terület a legeltetés szempntjából nem számttevı nagyságú, s kétséges, hgy bármelyik közeli birkatartó mtiválható a legeltetésre. - Berhida lakssága: érintettségük elsısrban azért lehet számttevı, mert fıleg az elszegényedett rétegek különbözı hasznvételek révén kársíthatják a természeti környezetet (pl. illegális hulladéklerakás, ürgeöntés). Ezért kiemelten fnts lehet a Natura2000 területek értékeinek megismertetése a lakssággal, a területkijelölés elveinek, a prgram mőködésének, és a kívánats területhasználatnak bemutatása szélesebb körben, s ezáltal a szemléletfrmálás megkezdése, a helyiek büszkeségének felébresztése. Kapcslat az érintettek között: Az interjúk alapján úgy tőnt, hgy a Natura2000 területkijelölés visznylag keveseket érint a településen, fennálló knfliktusról nem szereztünk tudmást, s annak kialakulása sem várható, mivel a kijelölt területeken nem flyik lyan gazdasági hasznszerzés, ami ellentétben állna a természetvédelmi elképzelésekkel. Az érintettek között jelenleg szrs kapcslat nem áll fenn, természet- vagy környezetvédelmi célú együttmőködésre a NPI-gal nem vlt példa krábban. Ugyanakkr minden eddig megismert fél nyitttnak mutatkztt az együttmőködésre. Mindaználtal a helyben flyó állattartás hanyatlása, és a kijelölt területek elhelyezkedési és méretbeli sajátsságai miatt kérdéses, hgy bármilyen jó együttmőködés srán kialakítható és fenntartható-e a kívánats kezelés (fıleg a Séd-parti terület legeltetése valószínőleg csak kiemelt támgatási összeg mellett válna gazdaságssá). A Natura 2000-hez kapcslódó általáns vélekedések A Natura2000 prgram nagyvnalakban ismert az érintettek körében, egyetlen interjúalanyunk számára sem vlt újdnság. A Natura2000 mögött meghúzódó kncepció, illetve a területkijelölések mikéntje és a védendı értékek köre ugyanakkr nem ismertek ( Egyszerően ezt is valaki valahl tudta, hgy itt valami van, amit védeni kell. ), bár ezek iránt az infrmációk iránt is vlna igény az érintettekben. A legtöbb megkérdezett a Natura2000 prgramhz közvetlen elınyt nem kapcsl, ugyanakkr a település zöld felületeinek revitalizációjának elképzelése illeszthetı a Natura2000-hez, és adtt esetben szinergiák is keletkezhetnek. Például sr kerülhetne cserjeirtásra a Séd-mellékén a LEADER Prgramból finanszírztt kerékpárút megépítésével párhuzamsan (ha a kerékpárút érinti az adtt területet), vagy a településen amúgy is zajló, az illegális hulladéklerakóul szlgáló cserjés részek közhasznú munkáskkal való irtásának ilyen irányba való kiterjesztése révén. Kmmunikációs javaslatk Mivel a Berhidai-löszvölgyek Natura2000 terület szélesebb gazdálkdói réteget nem érint, a tulajdnsk köre pedig túl tág, s jóval meghaladja a település határait, gazdálkdói (tulajdnsi) fórum összehívása nem indklt. A készülı fenntartási tervet az önkrmányzattal, a falugazdásszal, illetve a Balatnfıi Szövetkezeti Szlgáltató Rt-vel írásban, vagy igény esetén újabb személyes találkzó srán érdemes véleményeztetni. Ezen felül, az önkrmányzat nyitttsága, földtulajdnsként való érintettsége, valamint a LEADER prgramban megvalósítani szándékztt tervei miatt haszns lehet egy lyan találkzó megszervezése, ahl a plgármester, a BfNPI munkatársai, illetve a tervezık is jelen vannak, s együtt gndlják végig a kívánats tájhasználat kialakításának lehetséges frmáját. 19