Tanári kézikönyv. a Biológia Tájak és életközösségek. 7. évfolyam számára készült munkatankönyvhöz

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tanári kézikönyv. a Biológia Tájak és életközösségek. 7. évfolyam számára készült munkatankönyvhöz"

Átírás

1 Tanári kézikönyv a Biológia Tájak és életközösségek 7. évfolyam számára készült munkatankönyvhöz

2 Írta és összeállította: Tompáné Balogh Mária Tartalom Felelõs szerkesztõ: Török Ágnes Nyomdai elõkészítés: Nagy László Bevezetõ gondolatok...5 Elôszó....7 Módszertani ajánlás...10 Tanmenetjavaslat...24 Javaslatok az egyes órák feldolgozásához...37 Az illusztrációk azonosak a tankönyvcsaládban található rajzokkal Utószó A Kiadó minden jogot fenntart! Raktári szám: PK-0587K Felelôs vezetô: Ballér Judit ügyvezetô igazgató 1155 Budapest, Tóth István utca 97. Telefon: , Fax:

3 Bevezetõ gondolatok Kedves Kollégák! Szeretnénk megköszönni bizalmukat, amellyel az Környezetismeret tankönyvcsalád 3. évfolyamosoknak szánt tagját választották abban a reményben, hogy a KETA szellemének megfelelõ, a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodó, komplex természet- és társadalomismereti anyag feldolgozása során sikerül, egyrészt bevezetni a tanulókat az élõlények sajátosságainak, a természeti környezeti változásainak, kölcsönhatásainak, jelenségeinek, törvényszerûségeinek megismerésébe, így alapozva meg a korszerû természettudományos mûveltséget, másrészt segíteni a tanulók eligazodását a társadalmi környezetben, és így a szocializációhoz gazdag lehetõséget nyújtani. Az 1998/99-es tanévben jelentek meg elsõ alkalommal a tankönyvcsalád 1 4. évfolyam számára készült tagjai, amelyek használatát tanmenetekkel segítettük. Sok kolléga hiányolta munkatankönyvek feldolgozását, a tanító felkészülését könnyítõ kézikönyvet, ezért készítettük el e kiadványt, s kérjük, hogy észrevételeiket, tapasztalataikat osszák meg velünk, és küldjék el azokat a Dinasztia Tankönyvkiadó címére! Szeretnénk beépíteni mindazok véleményét munkánkba, akik az Élõ és élettelen környezetem tankönyvcsaládból tanítanak, hogy egyre jobb és szebb kiadványokkal lephessük meg a tanulókat és segíthessük a nevelõket. Kézikönyvünk az alábbi részekbõl áll: Módszertani ajánlás Helyi tanterv Tanmenet Javaslatok az egyes órák feldolgozásához (a munkatankönyv feladatainak megoldása + módszertani kiegészítés + szakmai kiegészítés) A mellékletben szereplõ néhány segédanyaggal a kollégák szakmai munkáját kívántuk segíteni. Bízunk abban, hogy az általunk adott javaslatokat elfogadva, kisebb módosításokkal kiegészítve válik ez a kiadványunk is nagyszerû segédeszközzé. Amennyiben így lenne, örülnénk, hogy nem dolgoztunk hiába. Sikerekben, szakmai örömökben gazdag tanévet kívánunk! Tompáné Balogh Mária tankönyvíró, közoktatási szakértõ Szarvas-Ballér Judit Dinasztia Tankönyvkiadó, ügyvezetõ igazgató 4 5

4 Elôszó A mai emberiség egyik nagy problémája, hogy a mindennapi munka során legtöbben csak élettelen, nagyrészt mesterséges tárgyakkal kerülnek kapcsolatba. Olyan dolgokkal, amelyek nem különösebben szépek és semmiképp sem alkalmasak arra, hogy elismerést, csodálatot váltsanak ki. Ezért legtöbb ember elfelejtette, hogy kell bánni az élôlényekkel, rendszerekkel. És megint csak ez az oka annak, hogy az emberiség, ahol csak kapcsolatba kerül a természettel, pusztulással fenyegeti, pedig benne és belôle él. (Konrad Lorenz) Annak érdekében, hogy az emberiség ne pusztítsa el teljesen saját természetes környezetét, sorra születnek természetvédelmi törvények, alakulnak nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, egyre több élôlény kerül a védettség listájára. Jelentôs mértékben fejlôdött a korszerû nemzetközi környezetvédelmi szervezetek tevékenysége is. Mindezeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az egész világot meglepte a hirtelen rászakadó, ökológiai válság. Ezt a problémahalmazt csak az as évek végén kezdte komolyan venni az emberiség. A rengeteg intô jel, korrekt szakmai érv, sokkoló hatás vezetett el az 1972-es stockholmi konferenciáig, ahol elôször fogalmazták meg: CSAK EGYETLEN FÖL- DÜNK VAN! A cselekvés igénye és szándéka, azóta, érlelôdik, erôsödik. Ennek jegyében kezdôdött meg a tennivalók körvonalazása, ez vezetett egyebek között a Környezeti Nevelési Egyesület, valamint a Természet- és Környezetvédô Tanárok Egyesületének megalakításához. Az igazi nagy változások küszöbéhez azonban 1992 ôszén érkeztünk. Gyôrött gondolatébresztô, magvas tézisek alapján nagyszabású regionális konferencián elemeztük a környezeti nevelés általános és középiskolai feladatait, lehetôségeit. A neves vendégek mellett elsôsorban gyakorló pedagógusok mondták el véleményüket. A kétnapos eszmecsere végére kikerekedett a helyzetértékelés, illetôleg állásfoglalás, amely országos érvényû és széleskörû hasznosítást érdemlô eredményt hozott. A gyôri konferencián felszólalt elôadók, hozzászólók jó gazda módjára szóltak a jövô megôrzéséhez nélkülözhetetlen értékeinkrôl, figyelmeztettek a buktatókra és csiszolgatták, illesztgették a természettel harmóniában élô ember formálásának alapköveit. Rávilágítottak arra, hogy a pedagógiai gyakorlatban a mennyiségi szemlélet lett úrrá, korszerûtlenek a tankönyveink, a teszt túltengés megölte a tanulói alkotóképességet, a gyermeki természetes józanságot, eredetiséget. Javaslatot tettek olyan tankönyvek megjelentetésére, amelyeknek jellemzôje az egységes szemlélet, az életkori sajátosságoknak megfelelô ábraanyag, amelyekben nagyobb szerepet kap a természetvédelem. A konferencián személyre szóló és közös feladatainkról egyaránt átfogó képet kaptunk. Ahhoz pedig, hogy ne legyenek pusztába kiáltott szavak a segítô szándékú, programot körvonalazó ajánlások, a Mûvelôdési és Közoktatási Minisztérium, valamint a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium együttmûködési megállapodást írt alá, mely szerint: Környezeti nevelésnek olyan személyiségek formálása a célja, akiknek van korszerû környezeti világképük, kultúrájuk, akik harmóniában élnek a természettel, környezetükkel, felellôsen gondolkodnak róla, és tudatosan cselekszenek érte. A KETA bevezetésével a testi és lelki egészség, mint kerettanterv, egy új modult kapott, ami 6. és 8. évfolyamokon heti félórányi idôtartamot jelent. Kiadónk mindkét évfolyamon megjelentette a modulnak megfelelô tankönyvcsaládot, EGÉSZSÉGTAN címmel. A fent vázolt megváltozott feladatoknak, célkitûzéseknek megfelelôen a tankönyvcsaládot végigkíséri: az egységes szemlélet, a természetvédelem kiemelt fontossága éppúgy, mint az esztétikus megjelenés, 7

5 a tantárgyi ismeretek egymásra épületsége és az életkori sajátosságoknak megfelelô ismeretközlés, a cselekvô munkáltatás, valamint a humánus, érzelem gazdag szemlélet. A KETA a BIOLÓGIA tantárgy keretében folyó nevelés oktatás feladataként jelöli meg, hogy: sajátos nevelési, képzési feladataink teljesítése révén hozzájárul a természet megszerettetéséhez, a természet kincseinek megóvása iránti felelôsség alakításához. A TERMÉSZETISMERET tantárgyon belül 1 6. évfolyamokon a KETA a környezetismeret, fizika, földrajz, kémia tantárgyak megalapozására, jelöl meg óraszámkeretet. A természetismeret tanítása során a természetszeretet felébresztésének, a környezetkultúra fejlesztésének szán a KETA az elmúlt idôszakhoz képest nagyobb, a jelentôségének megfelelô szerepet. A KETA a részletes követelményeket évfolyamonként határozza meg. Mivel a KETA csak nagyon kevés fajismeretet jelöl meg, felvetôdik a kérdés: mit, mennyit és hogyan tanítsunk. Fontos a pontos ökológiai alapismeretek elsajátítása, mert valódi ökológiai ismeretek nélkül nem alakulhat ki új természetfelfogás, egy merôben más ökológiai magatartás. Kiemelkedôen fontos az egyre több faj megismerése, megismertetése. Hiszen ha valaki nem ismer valamit, azt nem is szereti, amit nem szeret, azt nem becsüli, következésképpen nem is oltalmazza. (Dr. Tóth Albert) A városiasodás szinte elkerülhetetlen velejárója volt a zárt tantermi oktatás, holott az a kívánatos, hogy az iskolát közelebb hozzuk a természethez. A séták, kirándulások, a szabadban (vagy az osztályteremben) megfigyelt élôlények tanulmányozása során a tanulók közvetlenül érzelmi kapcsolatba kerülnek a természet dolgaival, jelenségeivel. A gyermekek számára fontos a tapasztalás, az élményszerûség, az esztétikai, érzelmi viszonyulás létrejötte. Ebben rejlik az élet szépsége, csodálatos varázsa. Ezt a szépséget kell megláttatnunk tanítványainkkal, s csak így várhatjuk el, hogy belôlük is a természetet, annak megismert formáit, értékeit védô, oltalmazó felnôttek váljanak. Ehhez olyan módszerekre, eljárásokra van szükségünk a tananyag feldolgozása során, amelyeknek személyiségformáló hatása lényegesen sokoldalúbb. Ilyen lehet, pl.: Az aktív megismerô, felfedezô tanulási folyamat, amellyel tartósan tudjuk biztosítani a kíváncsiságot, az ismeretszerzés fontosságát. Így élik át a tanulók a felfedezés örömét, mint a legfontosabb tanulásra ösztönzô motívumot. A megfigyelés fontosságára már Comenius Ámos János is figyelmeztetett: Szükséges, hogy a megismerés mindig az érzékszervekbôl induljon ki, semmi sincs ugyanis az értelemben, ami nem volt meg elôbb az érzékszervekben. A tanítás során a tanulók tudatos figyelmét nagyban segíti, ha érzik, hogy a nevelô lelkesen beszél a tanulás tárgyáról. A megbeszélés segíti a gondolkodást, az összefüggések megláttatását, kutatásra, búvárkodásra serkenthet. A tanulókat aktív részvételre bátoríthatja, ha érzik, hogy a tanárt érdekli a válaszuk. A tanulók spontán megnyilatkozásának lehetôvé tétele, rajzok, képek segítségével, beszédhelyzetek teremtésével. A kérdezés, kételkedés, az ellentmondás és a vita lehetôségének megteremtése. Önálló munka lehetôsége (vers, szakirodalmi gyûjtômunka, kiselôadás, gyûjtômunka készítése) Önálló kutató, búvárkodó, felfedezô tevékenység végeztetése. Tudják, értsék, minden élôlényre szüksége van környezetünknek, és ne bántsák azokat. Legyenek fogékonyak a természet szépségei iránt. Ne gyûjtsenek be élôlényeket, azokat lehetôség szerint mindig természetes környezetükben figyeljék meg. (Ha mégis szükség van a begyûjtésre, az legyen kíméletes, és a megfigyelés után azonnal engedjék szabadon az élôlényt ott, ahol begyûjtötték!) A tankönyvben, munkafüzetben leírtak ösztönözzék a tanulókat további búvárkodásra, a segédanyagok (könyvek, diák, fotók, filmek) használatára, konkrét környezet- és természetvédelmi feladatok elvégzésére. A tanulók igényeljék nemcsak a környezet, de önmaguk tisztaságát, védjék egészségüket, táplálkozzanak egészségesen. Alakuljon ki a tanulókban az egészséges életkörülmények iránti igényük. Legyenek képesek a megismert módszerek folyamatos alkalmazására a gyakorlatban. E célkitûzéseknek megfelelôen a Dinasztia Tankönyvkiadó ÉLÔ KÖRNYEZETEM és BIOLÓGIA tankönyvcsaládja évfolyamonként az alábbi életközösségeket, témaköröket tárgyalja: 5. évfolyam: Élet a ház körül, földrajzi, fizikai alapismeretek 6. évfolyam: Az erdô mezô és a víz vízpart életközössége 7. évfolyam: Távoli tájak életközösségei, rendszertan 8. évfolyam: Az ember szervezete és egészsége Ahhoz, hogy mindezeket a célokat, feladatokat megvalósíthassuk, egy olyan tankönyvcsalád elkészítésére vállalkoztunk, amelynek céljai a következôk: A tanulók a megváltozott igényeknek megfelelôen tudjanak tájékozódni a természeti környezetben. Ismerjenek meg minél több élôlényt, közvetlen és egyre táguló környezetükbôl. Legyenek képesek az élôlények testfelépítésének, legfeltûnôbb életjelenség változásainak megfigyelésére. Tudják jellemezni, csoportosítani a megismert élôlényeket. Ismerjék a természeti környezet összefüggéseit, kölcsönhatásait, fejlôdését. 8 9

6 Módszertani ajánlás a 7. évfolyamos tanulóknak készült Élõ környezetem (Tájak és életközösségek) címû tankönyvcsaládhoz A 7. évfolyam számára készült tankönyvcsalád szerves folytatása az 5 6. évfolyam által használt tankönyvcsaládnak. Az elôzô években a hazai életközösségek kialakulásának feltételeivel, élettelen környezeti tényezôivel, jellegzetességeivel foglalkoztunk részletesebben. Bemutattuk az egyes életközösségeket alkotó, legjellemzôbb növényeket, állatokat. Az élôlények neve mellett vizsgáltuk, megfigyeltük küllemüket, életüket, környezeti igényüket. Rávilágítottunk az élôlény és környezete közötti kapcsolatra, táplálékláncokat alakítottunk ki az egyes életközösségek élôlényeivel. Minden életközösség kapcsolatának, viszonyának elemzése, valamint egy-egy nemzeti park részletes bemutatása. Az egyes életközösségek megismerése során szinte minden törzs (osztály) képviselôit tanulmányoztuk, megfigyeltük azonos és eltérô tulajdonságaikat, és e jellemzôk alapján csoportosítottuk is azokat. Az idei évben is hasonló módon történik az ismeretek elsajátítása. Az elsô három fejezetben szintén életközösségek megismerésével foglalkozunk, ezúttal a távoli tájak életközösségeivel. Minden egyes fejezet bevezetôjében ismertetjük a hasonló életközösségek kialakulásának éghajlati feltételeit, térképen szemléltetjük, hol alakultak ki ezek az életközösségek, és megbeszéljük hasonló és eltérô jellemzôiket. Pl.: tankönyvünkben ezerarcú erdôk fejezetcímmel szereplô fejezet bevezetôjében ismertetjük a különbözô éghajlati körülmények között kialakult erdôket (a hideg éghajlati övi tûlevelû erdôket, a mérsékelt övi lombhullató erdôket, a trópusi esôerdôket). A hazai lombhullató erdôk életközösségével már nem kell foglalkoznunk, hiszen azt 6. évfolyamban részletesen tárgyaltuk. De az elôzô évben szerzett ismeretek jó alapot, összehasonlítást adnak az idegen tájak erdeinek megismeréséhez. Éppen ezért minden új ismeretet feldolgozó óra számonkérési részében áttekintjük azokat a fogalmakat, ismereteket, amelyeket a hazai életközösségek (erdôk) megismerésekor már elsajátítottunk és e szilárd tartalmakra építjük az új ismereteket. Tehát a tananyag felépítése 7. évfolyamban is spirális, amely lehetôvé teszi, hogy a már tanult, elemzett élôlénycsoportokhoz újra és újra más és más összefüggésben visszatérjünk. A tananyagnak ez a fajta bôvülése biztosítja egyrészt az alapvetô biológiai ismeretek elsajátítását, a belsô összefüggések felismerését, az alkalmazni képes tudás kialakítását, másrészt jó alapot nyújt az utolsó fejezet rendszertani ismereteinek elsajátításához. Így végre a tanulók nemcsak megismerik a Föld növényzeti öveit, de kellô morfológiai ismeretek birtokában képesek lesznek azokat biztonságosan elhelyezni a fôbb rendszertani egységekben is. Ebben a tanévben az életközösségek megismerését nem végezhetjük tanulmányi séta során, de pótolhatjuk a közvetlen tapasztalást a jó minôségû videofilmek megtekintésével. Megfigyelésekre, vizsgálódásokra azonban ebben a tanévben is lesz elegendô alkalom. A végzett megfigyelések mindig az addig szerzett ismeretekbôl induljanak ki. Ne maradjunk azonban a biológia szûk határai között. Engedjük feleleveníteni tanulóinknak egyéb (irodalmi, mûvészeti, történelmi) ismereteiket, saját élményeinket. Igyekezzünk a megfigyeléseket úgy irányítani, hogy tanítványaink késôbb is szívesen járják a természetet, elfelejtik esetleg a szemtermés részeit, vagy a rét szintezettségét, de felismerik a megfigyelt élôlényeket és megmarad bennük a természet vizsgálatának élményanyaga, amit beléjük oltottunk. Csak így remélhetjük, hogy a természetet tudatosan védô felnôttekké váljanak. Az ÉLÔ KÖRNYEZETEM tankönyvcsalád tagjai: tankönyv, munkafüzet, témazáró feladatlapok, kézikönyv (tanmenet + helyi tanterv + óravázlatok). A tankönyvcsalád alapdokumentumai a tankönyvek. Tankönyveink színes, gazdagon illusztrált képanyaga feleslegessé teszi, más csupán szemléltetésre alkalmas dokumentum használatát. A képanyag összeválogatása nem öncélú, funkcionális jelentôséggel bír. A képek természetesen a tanóra során megismert fajokat, szerveket, életközösségeket ábrázolják, de a képek alatti magyarázó szöveg nem szerves része a tananyagnak. Kiegészítésre, differenciálásra, önálló ismeretszerzésre, helyi sajátosságok megfigyelésére (helyi tantervbe beépíthetô plussz tananyag!) is felhasználható. Tankönyveink több fejezetre tagolódnak. Az egyes fejezetek, témakörök minden esetben egy, a témát bevezetô, kitekintô, a témára ráhangoló rövid bevezetôvel indítanak, ahonnan nem hiányzik a legalább egy teljes oldal színes képanyag sem. A témakörök új ismeretet feldolgozó anyagrészei azonos didaktikai elvek szerint épülnek fel. Minden egyes lecke a témára ráhangoló motivációs beszélgetéssel kezdôdik (kék dôlt betûs szöveg a cím alatt, a kép mellett), majd az új anyag közlésével folytatódik. A magyarázatok arányos terjedelmûek. Az egyes részek után a l-tal jelölt rövid utasítás a munkafüzeti feladatra utal, amelyben lehetôség van a tanultak rögzítésére (részösszefoglalás). Minden anyagrész végén a gyerekeket gondolkodásra serkentô, összefüggések megláttatására buzdító összefoglaló kérdések, feladatok találhatók, amelyek szintén segítik a rögzítést. Minden új ismeretet feldolgozó tananyaghoz kapcsolódik szakirodalmi ajánlás a szerzô és a kiadó megjelölésével, nagyobb terjedelmû kiadvány esetében az oldalszám feltüntetésével. A tankönyv az életközösségek sokszínû bemutatása során többnyire rendszertani sorrendben fest tarka képet az élôvilág sokszínûségérôl. Kiemelt szerepet kap az élôlények alkalmazkodása és a természetvédelem. Az életközösségek bemutatása után foglalkozik az ember és a természet kapcsolatával, bemutatja azokat a területeket, ahol a fajok együtt megtalálhatók: a nemzeti parkokat. A tankönyv a más lények iránti tiszteletet sugallja, s a természet és környezetünk rendjéért érzett felelôsségre nevel. Viszonylag rövid terjedelmû, több éven át, használható dokumentum, amely nem tartalmaz munkáltatásra és összefoglalásra vonatkozó anyagrészeket. Ezek a feladatok a munkafüzetben találhatók meg. A KETA az egységes követelményeket úgy állapítja meg, hogy azok teljesítéséhez átlagos feltételek mellett és általában a közoktatási törvényben megszabott órakeretben mintegy 70 50%-a elegendô legyen. Az ÉLÔ KÖRNYEZETEM ismeret-feldolgozó anyagának elsajátításához is elegendô a megszabott órakeret 50%-a. A képanyag kiegészítô tartalmai és a o-tel és -gel jelölt anyagrészei további 20% tananyagot tartalmaznak. A munkafüzetek kiegészítô tartalmai (vizsgálódások, megfigyelések) újabb 30% ismeretet közölnek. Így a kötelezô 50% és a maximum 100% közötti tananyagot mindenki maga választhatja meg. Elvégezheti a tankönyv és a munkafüzet által ajánlott anyagrészeket, de helyi sajátosságokkal is kiegészítheti. Így szolgálja egy sokak által használt tankönyvcsalád a helyi tanterv kialakítását. A munkafüzet felépítése szervesen kapcsolódik a tankönyvekhez. Tartalmazzák a tankönyv által feldolgozott anyagrészek feladatait, valamint az egyes témakörök utáni tudáspróbát. A munkafüzetben megtalálhatók ezen kívül a kiegészítô anyagrészek, a munkáltatásra, megfigyelésre irányuló, tanulmányi sétákra ösztönzô tartalmak. Az új anyag feldolgozáshoz kapcsolódó munkafüzeti anyag három részre tagolódik: a) Az I.-gyel jelölt feladatok a tananyag elsajátításához nélkülözhetetlen tanult fogalmakat, ismereteket veszik számba. (Ezek a feladatok a tanóra elsô szakaszában a számonkérés metodikai résznél kerülhetnek feldolgozásra.) b) A II.-vel jelölt feladatok a tankönyv segítségével történt ismeretátadás kis egységeinek rögzítésére szolgálnak (részösszefoglalás). c) Az Ezt tanultam rövid, rajzos vázlata a tanórán tanultaknak. A munkafüzet feladatai nem látszattevékenységre, hanem cselekvô részvételre késztetnek, vagyis hatékony segítséget jelentenek az ismeretszerzés folyamatában. A tankönyvcsalád harmadik tagja a témazáró feladatok segédanyag. A témazárók témakörönként két variációban (A és B változatban) érdemjegyre átváltható javítókulccsal segítik az értékelés folyamatát. Ily módon a tanári munka eredményességének, a tanulók tudásszintjének felmérésében hatékony segítséget jelentenek. A helyi tanterv egy adott iskola helyi tanterve, amely megfelel a KETA és a közoktatási törvény elôírásainak, és igazodik a helyi sajátosságokhoz (önkormányzat igénye, szülôk elvárásai). Ez a tanterv 10 11

7 átvehetô, vagy a helyi sajátosságokat figyelembe véve adaptálható, tehát a törvényi kereteken belül változtatható. Helyi tantervet nem készítünk egy-egy évfolyamra. Fontos a tervezésnél a teljes fejlesztési szakaszban való gondolkodás és tervszerû, logikus felépítés, egymásra épülés. Ezért célszerû a helyi tanterveket 1 8-ig, egymásra építve elkészíteni. A helyi tantervben a tananyagot úgy terveztük, hogy az a rendelkezésre álló idôkeret 2/3 részében elsajátítható. A maradék 1/3 rész idôkeret a helyi sajátosságok figyelembe vételével, a tanulók érdeklôdésének, a nevelô felkészültségének megfelelôen szabadon felhasználható. A helyi tanterv mellé készítettünk egy mikro-tantervet, úgynevezett tanmenetet. A tanmenetben jelöltük az adott órán megtanítandó új fogalmakat, a tanórán alkalmazható módszereket, a felhasználásra javasolt szemléltetô eszközöket. Az alábbiakban az egyes témakörök óraelosztását, a megtanítandó fogalmak, összefüggések rövid ismertetôjét közöljük. Valamennyi természettudományi tárgy jellemzôje az experimentális metodika szükségszerû alkalmazása. Megfigyelések, vizsgálatok nélkül nem lehet eredményesen tanítani természetismeretet. A megismerés folyamatában az érzékszerveknek, az elsô jelzôrendszernek van alapvetô jelentôsége, az érzékszervekkel szerzett tapasztalat mással nem helyettesíthetô. A tanítási tanulási folyamat egy-egy mozzanata olykor megoldható egyetlen módszer alkalmazásával. Az esetek jelentôs részében azonban módszerkombinációval valósul meg a tanulás. A pedagógusok módszerbeli szabadsága következtében a tanítási folyamat irányításának eljárásait önállóan és szabadon választhatja meg. A módszerek megválasztása többek között függ a nevelési céloktól, a tanítás tartalmától, az adott didaktikai feladattól, a tanulók fejlettségétôl, érdeklôdésétôl. Éppen ezért nem szabjuk meg, hogy az egyes tanítási egységeket milyen módszerrel tanítsa a nevelô, csak felsorolni kívánjuk a biológia (élôvilág) órákon alkalmazható oktatási módszereket: elbeszélés, magyarázat, elôadás, bemutatás, megbeszélés, (az észlelt jelenségek megbeszélése, leírása, összehasonlítása, majd csoportosítása), szemléltetés (közvetlen bemutatás, auditív: hangszalagok, hanglemezek, CD-k, vizuális: diaképek, videó-filmek, transzparensek), a tanuló önálló megfigyelései, vizsgálódásai, a tanulók önálló munkája tankönyvvel, munkafüzettel, tankönyvvel és munkafüzettel, feladatlappal, számítógépes programmal, gyakorlás, ismétlés, ellenôrzés, értékelés. Miután az oktatás folyamatában a tanári személyiségnek van a legnagyobb szerepe, a felsorolt módszereket hozzá kell igazítania személyes törekvéseihez, tapasztalataihoz, az osztály érdeklôdéséhez. Mint már említettük, minden témakör feldolgozása javasolt megfigyelési szempontokat tartalmazó tanulmányi sétával kezdôdik. Ehhez a tankönyvben még megtalálható a tematikus kép és mellette a témát bevezetô, a tananyagra ráhangoló motivációs szöveg. Minden témakör ismétlô rendszerezô órával zárul, amelyhez tudáspróba található a munkafüzetben. Amennyiben a témakör tananyagának elsajátítását értékeléssel egybekötött osztályozással is szeretnénk megerôsíteni, segítségükre lehetnek a témazáró feladatlapok. Tankönyvcsaládunk 7. évfolyamos tanulóknak szánt tagja az alábbi témaköröket tárgyalja: I. témakör: Vizes élõhelyek II. témakör: Ezerarcú erdõk III. témakör: Füves puszták IV. témakör: Az élõlények rendszerezése Témakör Tanulmányi séta Vizsgálódás Új ismeret feldolgozása Összesen I. 1 óra 1 óra 8 óra 10 óra 3 óra II. 1 óra 1 óra 9 óra 11 óra 3 óra III. 1 óra 1 óra 11 óra 13 óra 2 óra IV. 1 óra 2 óra 7 óra 10 óra 2 óra Összesen 4 óra 5 óra 35 óra 44 óra 10 óra I. témakör: Vizes élôhelyek Fogalom: földrajzi elterjedés a plankton összetétele: fitoplankton, zooplanton a szivacsok testfelépítése és táplálkozása a csalánozók fejlôdésének szakaszai: polip és medúza alak a porcos- és a csontos halak vízi emlôsök a parti és a tengeri madarak testfelépítése Folyamat: az élôlények elterjedése a moszatok kutatása és felhasználása a puhatestûek változatossága a vízi élôhelyeken az emlôsök visszavándorlási folyamata a vízbe a madarak alkalmazkodása a vízi életmódhoz a technika fejlôdése és a vizek szennyezôdése az élôlények alkalmazkodása 54 óra Megfigyelés: a vizek területének elterjedése, megoszlása a Földön a moszatok színének változása a mélységgel a puhatestûek külsô vázának sokfélesége az úszóhártyás láb szerepe a tápláléklánc felépítése a szennyezô anyagok beépülése a tápláléklánc különbözô fokán álló szervezetekbe Kiegészítõ tartalmak Ez a 20 óra ott dolgozható fel, ahol heti 2 óra áll rendelkezésre, illetve szakkörökön Összefüggés: a vizek tisztasága és az élôlények fajgazdasága a tenger fényviszonyai és az élôlények elterjedtsége közötti kapcsolat az élôlények testfelépítése és életmódja az élôlények egyedszáma és az ember tevékenysége (turizmus, halászat, közlekedés, ipari kísérletek a halak testnagysága és egyedszáma a madarak testfelépítése és életmódja a szennyezô anyagok mennyisége és a vizek öntisztulási képessége közötti összefüggés 12 13

8 Fogalom: a trópusi esôerdôk növényzeti szintjei palánkgyökér, liánok, fán lakó növények az esôerdô hangyái, hangyasav óriáskígyó, méregfog trópusi lombhullató erdô (világos erdô) a tajga fogalma, éghajlata, szintjei fajnevek II. témakör: Ezerarcú erdôk Folyamat: a levegôszennyezés hatása az erdô fás szárú növényeire az erdôterület csökkenése az erdôk pusztítása és védelmének szükségszerûsége a fafajok elterjedése és környezeti igényük az erdô változatossága és az állatvilág sokszínûsége Megfigyelés, tevékenység: az éghajlati övek és az erdôtípusok, a fényviszonyok és a növényzet kialakulása a testfelépítés és az életmód közötti kapcsolat megfigyelése az alkalmazkodás megfigyelése Összefüggés: a növények fényigénye és a növényzeti szinteken való elhelyezkedése a táplálkozás változatossága és az alkalmazkodás az élettelen környezeti tényezôk változása és a növényzet alkalmazkodása III. témakör: Füves puszták, szélsôséges éghajlatú területek Fogalom: trópusi füves területek: pampa, szavanna mérsékelt övi füves területek: préri, sztyep zápfogak felülete: redôs, gumós, tarajos röpképtelen madár termesztett növények: ipari-, élvezeti- és fûszernövények sivatag, félsivatag tundra Folyamat: a legeltetés és a füves területek pusztulása a megmûvelt területek nagyságának növekedése a sivatag terjedése Megfigyelések, tevékenységek: a szél mozgása és a növények párolgása a levelek kültakarója és a párolgás az állatok lába (patája) és a futás sebessége az élôlények alkalmazkodása a magasság változásához Összefüggés: a csapadék mennyisége és a növényzet elterjedése, magassága az állatok tápláléka és a fogazat az élôlények testfelépítése és a környezet IV. témakör: Az élôlények rendszerezése Fogalom: tudományos rendszertan, rendszertani kategóriák: faj, osztály, törzs fôbb növényi törzsek, osztályok: baktériumok, moszatok, mohák, harasztok nyitvatermôk, zárvatermôk, egyszikûek, kétszikûek fôbb állati törzsek, osztályok: egysejtûek, szivacsok, csalánozók, puhatestûek csigák, kagylók, ízeltlábúak, rovarok, pókok, rákok, gerincesek, halak, kétéltûek madarak, emlôsök Folyamat: az élôlények alkalmazkodása és a fajok változása az élôlények fejlôdése, elterjedése a tudományos rendszertan bôvülése Megfigyelés, tevékenység: gombahatározás rendszerezés, határozás az élôlények hasonlósága, különbözôség Összefüggés: alkalmazkodás és elterjedés a testfelépítés és a környezet a testhômérséklet és az élôhely az alkalmazkodás és a fajgazdagság A tananyag feldolgozása során törekedjünk arra, hogy minél több élôlényt ismerjenek meg a tanulók. Az idei tanévben kevesebb lehetôségünk van a közvetlen tapasztalásra, de a jó minôségû videofilmek nagy segítséget jelentenek a számunkra. Fontos feladatunk ebben a tanévben is, hogy a tananyag elsajátítása során igyekezzünk kialakítani tanítványaink önálló gondolkodását, önálló tevékenységi képességét, fejleszteni beszédkészségét. Ébresszük fel bennük az önképzés igényét és a természet szeretetét, alakítsuk ki bennük a természet kincseinek megóvása iránti felelôsségüket. Vagyis az ismeretek, a képességek, és a magatartás harmonikus fejlesztésére kell törekednünk úgy, hogy a hármas egység valamennyi eleme egyformán érvényesüljön. Az eredményes, korszerû oktatás nevelés, végsô soron, a tanáron áll, vagy bukik. Ezért a következô helyi tanterv és az ennek alapján csak az 5. évfolyam biológiai ismereteinek feldolgozását tartalmazó tanmenet (mikro-tanterv) is csak egy javaslat. Megfelelô tartalommal kell megtölteni, a legalkalmasabb módszert szükséges megválasztani, hogy az oktató nevelô munka során olyan személyes pedagógiai ráhatást tudjunk 14 15

9 biztosítani, amelynek során mind a tanár, mind a tanuló aktív, alkotó tevékenységet fejthet ki. A tantervek által nyújtott keretet a tanár saját adottságaiból kiindulva alakíthatja a helyi viszonyokhoz, figyelembe véve elsôsorban a tanulókat. Így lesz a javasolt tantervbôl egyéni, a helyi sajátosságokat tükrözô, nagyszerû segédeszköz. A helyi tanterv átvételét, adaptálását, készítését meg kell, hogy elôzze a: KETA követelményeinek számbavétele, és az egyes tantárgyak heti óraszámának meghatározása. Ezek után elkészítjük (adaptáljuk) tantervünket, amely tartalmazza: a tantárgy általános célkitûzéseit, feladatait, a tantárgy helyi tantervének jellemzôit, mely évfolyamok tananyagát tartalmazza, milyen más tantárgy tananyagát tartalmazza még esetleg, a tantárgy közös követelményei közül melyeket tartalmazza kiemelten, a tantárgy tanításának célját, a tantárgy összesített óratervét, és tematikus összesített óratervét, az egyes évfolyamok tananyagtartalmát az alapkövetelményekkel, az ellenôrzés, értékelés, minôsítés, továbbhaladás feltételeit, a tanításhoz szükséges taneszközöket (tanulói segédlet, kiegészítô szakirodalom, szemléltetô eszközök). A következô oldalakon a biológia tantárgy helyi tantervének 7 8. évfolyamokra vonatkozó részét közöljük. A biológia tantárgy tanításának célja, hogy a tanuló: tájékozott legyen a földi élôvilág sokféleségérôl, valamint az emberek és a biológiai környezet közötti kapcsolatrendszerérôl, ismerje meg saját teste felépítésének és mûködésének alapjait, az egészséges életmód szabályait, legyen képes az egészséges életvezetésre, növelje az élôvilágban meglévô változatosság fennmaradásának és az emberek egészséges életének esélyeit, alakítsa ki az új ismeretek önálló megszerzésének képességét. A tananyag feldolgozása során a mindennapi élethez, a gyakorlathoz kapcsolódva tegye nyilvánvalóvá, hogy az elsajátítandó tudás nem elsôsorban önmagáért szükséges, hanem azért, hogy megértsék, és ennek alapján tudják befolyásolni a környezô világ jelenségeit. A tanulói megfigyelések, vizsgálatok és tanulókísérletek szervezésével, vizsgálati eljárások gyakoroltatásával, ismeretterjesztô mûvek közös feldolgozásával alakítsa ki az önálló ismeretszerzés képességét és igényét. Segítse elô csoportos tevékenységekkel az együttmûködésre vonatkozó készségek kialakulását. Az iskola mûködésének egészébe integrálódva könnyítse meg a szocializációt, a társadalmi környezetbe történô beilleszkedést. Évfolyam: 7. Tanítási hetek száma: 37 Évi összes óraszám: 55 Ebbõl 80% = 44 óra a kerettantervben meghatározott tananyag feldolgozása 20% = 11 óra az iskola érték és célrendszerének megfelelõ tananyag feldolgozása: a kerettantervben szereplõ tananyag elmélyítése, rendszerezése, képességek, készségek fejlesztése. Tematikus összesített óraterv Témakör 1. Tájak és életközösségek 34 óra 2. Az élõlények rendszerezése 10 óra A rendelkezésre álló idõ 80%-a: 20%-a: Összesen: 44 óra 11 óra 55 óra Óraszám feladata, hogy: olyan természetismereti és biológiai tudatot alakítson ki, melyben a biológiai sokféleség alapvetô fontosságú, mutasson rá az élôlények és az életközösségek változatosságára, az élô és élettelen környezetet, mint dinamikusan változó ökológiai rendszert ismertess, hazai és a távoli tájak tananyag feldolgozása során rendezze a megismert élôlényeket a tudományos rendszer fôbb kategóriáiba, mutassa be az emberi szervezet felépítésének és mûködésének lényeges sajátságait, biztosítsa az életmóddal kapcsolatos helyes alternatívák kiválasztásához szükséges tájékozottságot, segítse elô az emberek közötti, valamint az emberek és környezetük közötti együttélési szabályok megértését, tudatosítsa, hogy Földünk globális problémáinak megoldása a biológia tudományának segítségével lehetséges, és minden ember közös feladata

10 1. témakör: Tájak és életközösségek (34 óra) 1.3. Füves területek (Füves puszták) 1.1. A tengerek és tengerpartok élôvilága (Vizes élôhelyek) Tartalom Fajok Belépô tevékenységformák Fejlesztési követelmények A továbbhaladás feltételei Tartalom A vizes élôhelyek elôfordulása, jellemzô élôlényeinek testfelépítése, életmódja, kapcsolata élô és élettelen környezetével, szerepe az életközösségben. A partközeli és a nyílt vizek, valamint a mély-tengerek környezeti adottságai, legfontosabb élôlényeinek jellemzôi és szerepük az életközösségekben. A tengerek és óceánok öntisztulása, a szennyezôdés következményei és a megelôzés lehetôségei. Fajok Plankton, algák, szivacsok, füles medúza, tengeri rózsa, fésûs kagyló, kis tintahal, macskacápa, zsibbasztó rája, közönséges hering, tonhal, makréla, tengeri tehén, kék bálna, palackorrú delfin, fóka, rozmár, csigaforgató, póling, szula, ezüstsirály, lumma, lunda. Belépô tevékenységformák A megismert állatok és növények felismerése legfontosabb morfológiai jegyeik alapján. A megismert állatok és növények megkülönböztetô jegyeinek kiemelése. Az élôlények tulajdonságainak összehasonlítása, az azonosságok és különbségek felismerésére. Fejlesztési követelmények A tanuló érdek lôdésének felkeltése, szinten tartása és fejlesztése a biológiai jelenségek, folyamatok iránt. Fejlôdjön a tanuló képessége a biológiai jelenségek, folyamatok önálló megfigyelésére. Tudjon egyszerûbbe vizsgálatokat, megfigyeléseket önállóan is elvégezni. A továbbhaladás feltételei Ismerje a vizes élôhelyek életközösségeiben élô, legjellemzôbb, táplálékláncot alkotó fajainak nevét, külsô felépítését, életmódját. Tudjon táplálékláncot összeállítani a vizes élôhelyek megismert élôlényeibôl. Tudjon egy-két példát mondani a vizes élôhelyek élôlényeinek testfelépítése és környezete közötti összefüggésre. A különféle füves területek elôfordulása a Földön. A füves területek kialakulásának élettelen környezeti tényezôi. A szavanna és a préri elôfordulása, környezeti adottságai. A kiválasztott füves területek jellemzô élôlényeinek testfelépítése, életmódja, kapcsolata az élô és élettelen környezettel, szerepük az életközösségben. A füves puszták pusztulásának okai, védelmük. Az ember és a füves területek kapcsolata Szavanna: akácia, majomkenyérfa, antilop, gnú, zebra, zsiráf, elefánt, oroszlán, gepárd, leopárd, hiéna, nílusi krokodil, strucc, csimpánz. Préri: amerikai bölény, villásszarvú antilop, prérifarkas Szélsôséges éghajlatú területek Földrajzi és kontúrtérképek használata a füves területek földrajzi elhelyezésében. Az éghajlat, az élôlények és a biom jellegzetességei közti kapcsolat felismerése. A megismert életközösségek önálló bemutatása és jellemzése. A megismert növények és állatok felismerése legfontosabb morfológiai jegyeik alapján. Tanulói kiselôadás tartása a környezetszenynyezés problémáiról. Segítsük a tanulót, hogy megfigyelései, vizsgálatai, kísérletei során szerzett ismereteit szellemi fejlettségének megfelelô szinten tudja megfogalmazni, illetve írásban, vázlatrajzokon, sematikus ábrákon rögzíteni a legfontosabb szakkifejezések helyes használatával. Fejlesszük a biológiai jelenségekkel, folyamatokkal kapcsolatos diagrammok, grafikonok, rajzok, ábrák információtartalmának leolvasni és értelmezni tudását. Ismerje fel a tanult füves puszták életközösségeinek legjellemzôbb, táplálékláncot alkotó fajainak nevét, külsô felépítését, életmódját. A tananyagban nem szereplô élôlények esetében is legyen képes az élôlény testfelépítése, életmódja alapján a környezetére, és a környezete alapján az élôlény testfelépítésére, életmódjára következtetni. Észlelje, ha romlik környezetének állapota és legyen igénye annak megakadályozására Különféle erdôk (Ezerarcú erdôk) Tartalom Fajok Belépô tevékenységformák Fejlesztési követelmények A továbbhaladás feltételei Tartalom A különféle erdôk elôfordulása a Földön. Az erdôk kialakulásának élettelen környezeti tényezôi. A trópusi esôerdôk, a lomberdôk és a tajgaerdôk elôfordulása, környezeti adottságai. Az adott erdôtípus legnagyobb kiterjedésû erdejének jellemzése. Élôlényeinek testfelépítése, életmódja, kapcsolata az élô és élettelen környezetével, szerepe az életközösségben. Az erdôk jelentôsége a bioszférában, pusztulásuk okai, védelmük. Az erdô és az ember kapcsolata. Fajok Dél-amerikai esôerdô: fafojtó füge, kúszópálma, bromélia, vándorhangyák, közönséges madárpók, nyílméreg béka, anakonda, kajmán, kolibri, arapapagáj, tukán, bôgômajom, lajhár, ocelot, jaguár. Mediterrán erdôk: paratölgy, libanoni cédrus, jerikói lonc, szelídgesztenye, kakukkfû, levendula, rozmaring, közönséges kaméleon. Ázsiai tajgaerdô: lucfenyô, erdei fenyô, vörös fenyô, nyírfa, keresztcsôrû, siketfajd, nyírfajd, hófajd, császármadár, európai hód, jávorszarvas, hiúz, szürke farkas, barnamedve. Belépô tevékenységformák A földrajzi térképek és kontúrtérképek használata az élôvilág biomjainak földrajzi elhelyezésében. Az éghajlat, az élôlények és a biomok jellegzetességei közötti kapcsolat felismerése. A megismert biomok önálló bemutatása. A megismert állatok és növények felismerése legfontosabb morfológiai jegyeik alapján. Az élôlények életmódja és az élôhelyek közti kapcsolat felfedezése. Önálló információgyûjtés az egyes életközösségekrôl, élôhelyekrôl. Fejlesztési követelmények Legyen képes a tanuló a biológiai ismeretszerzés szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzôk elkülönítésében, és legyen némi gyakorlata a hasonló, illetve különbözô tulajdonságok, jellemzôk alapján a biológiai jelenségeket, folyamatokat csoportosítani. Legyen képes ismeretszerzési tevékenységében használni a nyomtatott, illetve az elektronikus információ- hordozókat, és értse a szellemi fejlettségének megfelelô szintû biológiai ismeretterjesztô könyvek, cikke, különbözô elektronikus médiumok biológiával kapcsolatos információit. A továbbhaladás feltételei Ismerje a tanult erdôk életközösségeinek legjellemzôbb, táplálékláncot alkotó fajainak nevét, külsô felépítését, életmódját. Legyen képes kiemelni és összehasonlítani a különféle erdôkben élô növények és állatok lényeges ismertetôjegyeit. Legyen tisztában vele, hogy a természetes életközösségek védelme az egész földi élet számára létfontosságú. Ismerjen példákat az erdei életközösségek károsításának módjára és annak megakadályozására. A szélsôséges éghajlatú területek elôfordulása a Földön. A szélsôséges éghajlatú területek kialakulásának élettelen környezeti tényezôi. A sivatag, a tundra és a hegyvidékek elôfordulása, környezeti adottságai. A jellemzett szélsôséges éghajlatú területek jellemzô élôlényeinek testfelépítése, életmódja, kapcsolata az élô és élettelen környezettel, szerepük az életközösségben. Az elsivatagosodás jelensége, veszélyei. Függôleges övezetesség. Sivatag: kaktuszok, csodálatos velvícsia, tegezfa, csörgôkígyó, teve. Tundra: mohák, rénszarvaszúzó, törpefûz, lemming, pézsmatulok, rénszarvas. Sarkvidékek: krill, pingvinek, császárpingvin, jegesmedve. Hegyvidékek: ciklámen, havasi gyopár, havasi cincér, alpesi szalamandra, mormota, zerge. Földrajzi és kontúrtérképek használata a szélsôséges éghajlatú területek földrajzi elhelyezésében. A tananyagban szereplô legfontosabb fogalmak helyénvaló használata. Önálló információgyûj tés az egyes életközösségekrôl, élôhelyekrôl. A megismert növények és állatok megkülönböztetô jegyeinek kiemelése. Az élôlények életmódja és az élôhelyek közti kapcsolat felfedezése. A tanuló olyan irányú képességeinek kialakítása, fejlesztése, melynek során a biológiai objektumokról, jelenségekrôl szerzett ismereteit el tudja mondani, le tudja írni, tudja ábrázolni. Azon képességek kialakítása, fejlesztése, amelyek hozzásegítik a biológiai környezetérôl különbözô módon szerzett ismereteinek összehasonlítását. A biológiai kísérletek kapcsán legyen képes megállapítani, hogy mely tényezôk miként változnak meg. Tudatosuljon benne, hogy a biológiai objektumok, folyamatok, jelenségek megismerése is folyamat, közelítés a valóság felé. Ismerje a szélsôséges éghajlatú területek életközösségeinek legjellemzôbb, táplálékláncot alkotó fajainak nevét, külsô jegyeit, életmódját. Tudjon egy-egy táplálékláncot összeállítani a szélsôséges éghajlatú területek életközösségeinek megismert élôlényeibôl. Mondjon egy-két példát a különbözô életközösségek élôlényeinek testfelépítése és környezete közötti összefüggésekre

11 1.5. Távoli tájakon termesztett növények, tenyésztett állatok 2. témakör: Az élôlények rendszerezése (10 óra) Tartalom Fajok Belépô tevékenységformák Fejlesztési követelmények A továbbhaladás feltételei A forró övezet termesztett növényei, tenyésztett állatai. A mérsékelt övezet termesztett növényei, tenyésztett állatai. Kaucsukfa, cukornád, ananász, kakaó, kávé, tea, bors, vanília, banán, citrom, narancs, kecske, juh, szarvasmarha A földi élôvilág általános jellemzése Tartalom Az életközösségek jellemzôi. Az életközösségek szervezôdése, anyagforgalma, a tápláléklánc. Az életközösségek pusztulásának okai, védelmük jelentôsége a földi élôvilág és ezen belül az emberiség szempontjából. Fajok Ökológiai környezet, élô és élettelen környezeti tényezôk, tûrôképesség, termelô szervezetek, fogyasztó szervezetek, lebontó szervezetek, Greenpeace, a Föld barátai, környezetszennyezés. A növények éghajlathoz való alkalmazkodásának megfigyelése, vizsgálódások, kísérletek során. Belépô tevékenységformák Táplálkozási kapcsolatok ábrázolása rajzban, megjelenítése tevékenykedtetéssel. Grafikonok, diagrammok olvasása, elemzése, összehasonlítása. Környezetvédô gyakorlatok. Szerezzen jártasságot a biológia tananyagában szereplô mérhetô mennyiségek mértékegységeinek, azok törtrészeinek és többszöröseinek használatában. Fejlesztési követelmények Alakuljon ki benne a biológiai jelenségekkel, folyamatokkal kapcsolatos diagrammok, grafikonok, rajzok, ábrák információ tartalmának leolvasási és értelmezési képessége, készsége. Legyen képes a megfigyelései, vizsgálódásai során nyert tapasztalatok értelmezésére. A továbbhaladás feltételei Tudja, hogy az élôvilág ban az anyagok állandó körforgást végeznek. Ismerje a táplálékpiramis mennyiségi összefüggéseit. Tudja, hogy az élôlények közötti táplálkozási kapcsolatok változhatnak. Tartalom A rendszerezés elvei, a természetes rendszer. Tudósok, kutatók munkássága. A legfontosabb rendszertani kategóriák. A baktériumok, az egysejtûek, és a gombák általános jellemzôi, egészségügyi és ökológiai jelentôségük. A növények általános jellemzôi. A fôbb növényi csoportok jellemzôi. Az állatok általános jellemzôi. A fôbb csoportok jellemzôi. Fajok Linné, Darwin, Kitaibel Pál. ország: orsz., törzs: t, osztály: o, faj: f. sejtmagnélküliek orsz.: baktériumok t. egysejtûek orsz. gombák orsz. növények orsz. moszatok t. zuzmók t. mohák t. harasztok t. nyitvatermôk t. zárvatermôk t. kétszikûek o. egyszikûek o. állatok orsz. szivacsok t. csalánozók t. gyûrûs férgek t. puhatestûek t. csigák o. kagylók o. fejlábúak o. ízeltlábúak t. rákok o. rovarok o. pókszabásúak o. gerincesek t. halak o. kétéltûek o. hüllôk o. madarak o. emlôsök o. Belépô tevékenységformák A megismert élôlények csoportosítása, osztályozása különbözô szempontok szerint. Tanulói elôadós tartása a biológia fejlôdésében fontos szerepet játszó tudósok életérôl. A megismert élôlények besorolása a fôbb rendszertani kategóriákba. A növény- és állatfelismeréshez és állathatározáshoz kapcsolódó segédanyagok (határozókönyvek, képes atlaszok) használata. Fejlesztési követelmények Tudja, hogy a biológiai ismeretek fejlôdése a különbözô népek, országok tudósainak és kutatóinak egymásra épülô munkájából eredeztethetô, s ebben a munkában jelentôs szerepet töltöttek be a magyar tudósok, kutatók is. Tudatosuljon benne, hogy a biológiai folyamatok egyik alapvetô jellemzôje az idô, az idô múlásával az élôlények is változnak. Kapjon áttekintést a földi élet periodikus változásairól, a biológiai folyamatok visszafordíthatatlanságáról. A továbbhaladás feltételei Legyen gyakorlata abban, hogyan kell az élôlényeket hasonló tulajdonságaik alapján rendszerezni, csoportosítani

12 A továbbhaladáshoz szükséges minimumteljesítmény A tanuló ismerje: a tanult fajok életmódját, az élôlények alkalmazkodását a környezethez, az életmód és testfelépítés közötti kapcsolatot, a tanult élôlények életközösségben betöltött szerepét, a természetes életközösségek jelentôségét a Föld jövôje szempontjából, a távoli tájakon termesztett növényeket, a környezetbarát növénytermesztés és állattenyésztés fôbb ismérveit, az állattartás egészségügyi, etikai követelményeit. Tudja megnevezni: a Földön elôforduló legfontosabb biomokat, tanult életközösségek legjellemzôbb fajait, a legfontosabb rendszertani kategóriákat. Legyen képes: a térképen elhelyezni és megmutatni a megismert biomokat, a megismert élôlények felismerésére, legfontosabb morfológiai jegyeik alapján, táplálékláncok összeállítására a tanult fajokból, megfigyeléseinek, tapasztalatainak lejegyzésére, értelmezésére, a megismert élôlények rendszertani kategóriákba sorolására. A tanulói teljesítmények ellenôrzésének, értékelésének módjai, fajtái Az ellenôrzés legyen: folyamatos, rendszeres, következetes és változatos, igazodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz, legyen sokrétû és sokoldalú, jellemezze a segítôkészség és a humanizmus, vegye figyelembe a tanuló személyiségét, egyéni képességeit. Az értékelés szempontjai: a megfigyelés pontossága, a szóbeli kifejezés színvonala, a szakkifejezések, fogalmak pontos, helyén való használata, a tantárgyhoz való viszonyulás, a tevékenység során tanúsított aktivitás, az ismeretelsajátítás folyamata, egyéni képességeknek megfelelô haladási ütem. Taneszközök 7. évfolyam Tanulói segédletek Tompáné Balogh Mária: Élõ környezetem tankönyvcsalád 7. évfolyam számára. Dinasztia Tankönyvkiadó Budapest Tájak és életközösségek munkafüzet (témazáró feladatlap) Kiegészítõ szakirodalom Az állatvilág enciklopédiája sorozat alábbi kötetei: Alsóbbrendû állatok (Bp. Helikon 1992) Ragadozók (Bp. Helikon 1988) Az állatok környezete (Bp. Helikon 1992) Hüllõk és kétéltûek (Bp. Helikon 1989) Kis növényevõk (Bp. Helikon 1984) A Föld állatai (Bp. Helikon 1994) Búvár zsebkönyvek sorozat alábbi kötetei: Tengeri állatok I. (Bp. Móra 1978) Tengeri állatok 2. (Bp. Móra 1979) Egzotikus hüllõk (Bp. Móra 1985) Különös állatok (Bp. Móra 1985) Fûszernövények (Bp. Móra 1980) Kultúrnövények (Bp. Móra 1976) Pénzes Bethlen: A közeli tengerek élõvilága (Bp. Natura 1984) Hans D. Dossenbach: Földünk állatvilága (Bp. Alexandra 1992) Dorling Kindersley: A tudás nagy könyve (Bp. Fabula 1994) David Block: Állatcsodák (Bp. Helikon 1981) Balogh János: Haldokló esõerdõk nyomában (Bp. RT Minerva 1984) Szemléltetõ eszközök Térkép, földgömb, történelmi atlasz, csontvázak, (hal, béka, hüllõ, madár, emlõs) folyadékos készítmények, (földigiliszta, tavi kagyló, madár, emlõs) gombák, (modell) rovarok testtájai, (applikáció) termések, virágzatok, (applikáció) fogazatok, (rágcsáló, rovarevõ, növényevõ, ragadozó, mindenevõ) csõrtípusok, (tépõcsõr, magevõ kúpcsõr, lemezes csõr) madártollak, zuzmóskála, paták, (páros ujjú, páratlan ujjú) kérõdzõ gyomor, (applikáció) szarvak, agancsok, mikroszkóp. Televideó Kiadó: Tengeri kalandozás: Hínárok D. Attenborough: Az élõ bolygó: A dzsungel, Az északi erdõk, Fûtengerek, A fagy világa Az értékelés módja, fajtái: az órai szereplés, a gyûjtômunka, a megfigyelésekrôl készült rajzok, feljegyzések, szóbeli feleletek, témazáró feladatlapok kiselôadások, beszámolók. Szummatív mérôeszközök száma:

13 Tanmenetjavaslat Hónap október Óraszám Hónap szeptember Témakör Vizes élõhelyek Óraszám Témakör Év eleji ismétlés Vizes élõhelyek Az óra címe Tananyag Mirõl tanulsz az idén? Az egész éves munka megszervezése, jellemzése. 3. oldal 3. oldal Mirõl tanultál az elmúlt években? A tanult életközösségek felismerése, jellemzése. A nemzeti parkokról tanultak áttekintése oldal A tanult élõlények felismerése, csoportosítása A tanult élõlények felismerése, jellemzése. Csoportosítása különféle szempontok szerint. Barkochbajáték oldal Tájak és életközösségek Az életközösségek jellemzõi.az élõ és élettelen környezeti tényezõk.az ökológia fogalma. 4 5 oldal 8 9.oldal Az óra címe Tananyag Vizes élõhelyek Élet a tengerben Növények vagy állatok? Az édesvizi élõhelyek összehasolítása. A vizek szerepe az emberiség történelmében. Az édesvíz és sós tengervíz arányai, jellemzõi oldal oldal A tenger élettelen környezeti tényezõi: a tengervíz hõmérséklete fényviszonyok nyomás. A tenger parányi élõlényei: a plankton (fitoplankton, zooplankton) többsejtû moszatok. 8 9.oldal A szivacsok elterjedése és jellemzésük: testfelépítés, táplálkozás. A csalánozók, fülesmedúza, tengeri rózsa, korallok jellemzése oldal oldal Házzal vagy ház nélkül A puhatestûek jellemzése. A csigák, kagylók fõ jellemzõi oldal oldal Ismert fogalmak Új fogalmak Összefüggés, folyamat Szemléltetés, koncentráció Megjegyzés A tankönyv jelrendszere tankönyv, munkafüzet életközösségek növényzeti szintek, nemzeti parkok Az élettelen környezeti tényezõk és a növényzet fajgazdagsága közötti kapcsolat munkafüzet, applikációs képek az elmúlt évek során tanult fogalmak Az élõlények testfelépítése és életmódja közötti összefüggés munkafüzet, applikációs kártyák Élõlények csoportosítása különféle szempontok szerint Éghajlati övek.nevezetes szélességi körök. Életközösség. Földrajzi elterjedés. Ökológia. Az éghajlati övek és a növényzeti övek közötti kapcsolat tankönyv, térkép, munkafüzet, applikációs képek Ismert fogalmak Új fogalmak Összefüggés, folyamat folyók, tavak táplálékláncai, tavak növéytársulásai sós víz A vizes területek fajgazdagsága és az emberiség település sûrûsége közötti kapcsolat oldal egysejtû, osztódás, telepes növény fitoplankton, zooplankton A tenger fényviszonyai és az élõlények elterjedtsége közötti kapcsolat alkalmazkodás szivacsok, ürbél, állattelep, pórusok, galléros-ostoros sejtek, csalánozók, polik, medúza alak. A tenger hõmérséklete és a korallok élete közötti kapcsolat Az édesvízi, szárazföldi csigák és édesvízi kagylók testrészei, tulajdonságai puhatestû, köpeny, zsigerzacskó Az életmód és a testfelépítés közötti kapcsolat Szemléltetés, koncentráció tankönyv, munkafüzet, történelmi atlasz, applikációs képek tankönyv, munkafüzet, applikáció tankönyv, munkafüzet, applikáció tanköyv, munkafüzet, applikáció Megjegyzés Tengeri kalandozás (V.) videófilm, HINÁROK IV., Plankton 24 25

14 Hónap november Óraszám Témakör Vizes élõhelyek Az óra címe Porcos halak Csontos halak Emlõsök a tengerben Élet a tengerparton Tananyag Ismert fogalmak A porcos halak általános jellemzõi. A cápák és ráják tulajdonságai oldal oldal A halak testfelépítése, alkalmazkodása, légzés kopoltyúval A csontos halak általános jellemzõi. A porcos és a csontos halak összehasonlítása. Planktonevõ csontos halak, a heringek, ragadozó csotos halak, tõkehalak, makrélák oldal oldal A halak szaporodása, fejlõdése. Hazai halaink és alkalmazkodásuk a környezethez Vízben élõ emlõsök: tengeri tehenek, cetek jellemzõi, testfelépítésük, alkalmazkodásuk. A cetek csoportosítása, sziláscetek, fogascetek, fõ képviselõik jellemzése. A fókák és a rozmár jellemzõi oldal oldal Az emlõsök jellemzõi, az emlõsök tulajdonságai, a vízi emlõsök alkalmazkodása a környezetükhöz, tápláléklánc A homokos tengerpart fõ jellemzõi és élõlényei: parti madarak. A sziklás tengerpart fõ jellemzõi és élõlényei: tengeri madarak: sirályok, szula, lunda, lumma jellemzõi oldal oldal A madarak testfelépítése. A madarak alkalmazkodása környezetükhöz: úszómadár, gázlómadár. A madár fejlõdése. A moszatok szerepe a vízi életben. Hónap december Óraszám Témakör Vizes élõhelyek Ezerarcú erdõk Az óra címe A vízek védelmében Összefoglalás Ezerarcú erdõk Tananyag Ismert fogalmak A vízek állapota a hagyományos halászat idején. A tengerek tûrõképessége a szenyezés hatására: öntisztulás. A szennyezés okai és az ember felelõssége. Zöldmozgalmak oldal oldal A vizek tisztaságának védelme. Helyes magatartás a vízpartokon A tanultak ismétlése, rendszerezése, gyakorlása oldal A téma feldolgozása során tanult fogalmak Az erdõk kialakulásának feltételei. Az erdõk elterjedési területei a Földön. Erdõgazdálkodás, erdõvédelem oldal oldal A hazai erdõkrõl tanultak Új fogalmak zöldmozgalmak esõerdõ, tajga Összefüggés, folyamat Szemléltetés, koncentráció Megjegyzés A szennyezõ anyagok menynyisége és a vizek öntisztulási képessége közötti kapcsolat élõvíz, csapvíz a kísérlethez fotók, tankönyv, munkafüzet A téma feldolgozása során használt eszközök Összefoglalás, II. eredménymérés, 1. sz. feladatlap alapján Az erdõ fafajainak száma és az éghajlat közötti kapcsolat tankönyv, munkafüzet, képek az esõerdõrõl Új fogalmak édes bõr, fecskendõnyilás úszóhólyag, hering, szardella, tõkehal, makréla, tonhal tengeri tehén, farki úszólemez, szila, sziláscet, fogascet, agyar parti madár, tengeri madár Összefüggés, folyamat A fogak felépítése és a táplálkozás közötti összefüggés A halak testnagysága és egyedszáma közötti összefüggés A vízbe való visszatérés ideje és alkalmazkodásuk foka közötti kapcsolat A madarak testfelépítése és életmódja közötti összefüggés Szemléltetés, koncentráció tankönyv, munkafüzet, applikáció tankönyv, munkafüzet, folyadékos készítmény, applikáció, fotó, halcsontváz emlõscsontváz, fotók, képek a bálnákról madárpreparátum, madárcsontváz és folyadékos készítmény Megjegyzés Megfigyelés, búvárkodás oldal Megfigyelések, számítások oldal 26 27

15 Hónap január Óraszám Témakör Az óra címe Tananyag Ismert fogalmak Új fogalmak Összefüggés, folyamat Szemléltetés, koncentráció Az õserdõk növényzete Az esõerdõk kialakulásának feltételei. A trópusi esõerdõk elõfordulása, növényzeti szintjei. Az egyes szintek növényei. A növények alkalmazkodása környezetükhöz oldal oldal A hazai erdõk szintjei, az egyes szintek növényei. A hazai erdõk gombái és lágy szárú növéyei. Trópusi õserdõ, palánkgyökér, liánok, fán lakó növények A növények fényigénye és növényzeti szinteken való elhelyezkedése közötti kapcsolat tankönyv, munkafüzet, modell: gomba A túlélés mesterei A környezethez való alkalmazkodás és a fajfennmaradás. A pillangók, sáskák alkalmazkodása környezetükhöz. Az õserdei hagyák, a madárpók és a békák testfelépítése és alkalmazkodása oldal oldal a hagyák testfelépítése, a hangyaboly tagjai, a pókok jellemzõi, a pókháló készítése, a békák fejlõdése és testfelépítése Ezerarcú erdõk Óriások és törpék az Amazonas mentén Az õserdõ élete nappal és éjszaka. A dél-amerikai õserdõ hüllõi: kis termetû kígyói, óriáskígyói, az õserdõ krokodilja: a kajmán, az õserdõ madarainak jellemzése oldal oldal hüllõk, madarak testfelépítése, a táplálkozás és a csõrtípus felépítése Emlõsök ég és föd között A dél-amerikai esõerdõk lombkorona szintjének növényevõi: a bõgõmajmok és a lajhár. Az esõerdõ ragadozói: magasabb szinten: ocelot, alacsonyabb szinten: jaguár. A talajszint növényevõi és rágcsálói oldal oldal a házimacska és a vadmacska jellemzõi, testfelépítésük hagyasav + fajnevek méregfog + fajnevek hanghólyag + fajnevek A környezethez való alkalmazkodás és a fajfennmaradás közötti kapcsolat rovarok testtájai, appl. Békacsontváz + folyadékos készítmény, tankönyv, munkafüzet A testfelépítés és a táplálkozás közötti kapcsolat hüllõ-, madárcsontváz, fotók, képek, tankönyv, munkafüzet A táplálkozás változatossága és az alkalmazkodás közötti kapcsolat macskacsontváz, fotók, képek, tankönyv, munkafüzet Hónap feburár Óraszám Témakör Az óra címe Tananyag Ismert fogalmak Új fogalmak Összefüggés, folyamat Szemléltetés, koncentráció Megjegyzés Az esõerdõ és az ember Az õslakók és az erdõ. A hódítók viszonya az erdõhöz. Az erdõ értékei. Az erdõ védelmének szükségessége és védelme oldal oldal tanult természetvédelmi szervezetek Az esõerdõ területének csökkenése és az éghajlat változása közötti kapcsolat folyóiratok: Természetbúvár, Állatbarát, tankönyv, munkafüzet Más kontinensek õserdeinek élõlényei oldal Trópusi lombhullató erdõk A trópusi lombhullató erdõ kialakulásának feltételei. Az erdõ szintjei. A különféle földrészeken kialakult erdõk növényei. Az afrikai lombhullató erdõ állatai oldal oldal a trópusi esõerdõ szintjei, élõlényei, az esõerdõk kialakulásának feltételei, táplálékláncok száraz évszak, erõs évszak + fajnevek A csapadék mennyisége és a növényzet közötti kapcsolat fotók, képek, tankönyv, munkafüzet Ezerarcú erdõk Mediterrán területek A mediterrán területek környezeti adottságai, elõfordulása, néhány itt honos élõlény jellemzése. A mediterrán területeken termesztett növények oldal oldal Örökzöld, lombhullató, a mérsékelt éghajlati övben termesztett növények. mediterrán terület + fajnevek Az élettelen környezeti tényezõk és az élõlények alkalmazkodása közötti kapcsolat. Térkép, földgömb, képek, fotók, tankönyv, munkafüzet David Attenborough: Az élõ bolygó: A Földközi-tenger élõvilága. Nagy északi erdõk A tajga fogalma és éghajlata. A tajgaerdõ szintjei. A fák alkalmazkodása környezetükhöz. A fenyõk tápanyagfelvétele. A tajga fafajai oldal oldal A hazai erdõk jellemzõi. A tölgyerdõ szintjei és növényzete. tajga + fajnevek Az élettelen környezeti tényezõk hatása a növényzetre. Fotók, képek, toboz, fenyõágak, tankönyv, munkafüzet. Megjegyzés D. Attenborough: Az élõ bolygó: a dzsungel 28 29

16 Hónap feburár Hónap március Óraszám Óraszám Témakör Ezerarcú erdõk Témakör Túl az erdõhatáron, füves puszták, szélsõséges éghajlatú területek Az óra címe Madarak a tajgán Növényevõk a tajgán A tajga ragadozói Fuldoklik a tajga Tananyag Ismert fogalmak Új fogalmak Összefüggés, folyamat Szemléltetés, koncentráció Megjegyzés A tajgán élõ madarak alkalmazkodása környezetükhöz. A keresztcsõrű alkalmazkodása táplálékszerzéséhez. A fajdok jellemzése. A tajgán élõ fajdok oldal oldal A hazai erdõk madarai. A fácánfélék tulajdonságai. A madarak jellemzõi. A tajgán élõ rágcsálók. Alkalmazkodásuk a hosszú télhez. A hód testfelépítése és táplálkozása. A jávorszarvas testfelépítése, jellemzõi oldal oldal rágcsálók és fogazatuk, növényevõk, szarvasok jellemzõi, az összetett gyomor részei A hiúz testfelépítése és alkalmazkodása környezetéhez. A farkas testfelépítése, táplálkozása. A barnamedvék jellemzõi, táplálékaik oldal oldal a ragadozók általános jellemzõi, és tulajdonságai fajnevek fajnevek szõrpamacs + fajnevek A madár testfelépítése és táplálékszerzése közötti kapcsolat Madárcsontváz, madártollak. Fotók, képek. Tankönyv, munkafüzet David Attenborough: Az élõ bolygó: Az északi erdõk Az állatok élettevékenysége és az élettelen környezeti tényezõk változása közötti kapcsolat mókuspreparátum, rágcsáló növényevõ fogazat, tankönyv, munkafüzet A vadászat formája (egyéni, csoportos) és zsákmányállat nagysága közötti kapcsolat ragadozókoponya, emlõscsontváz, fotók, képek A tajga és az esõerdõ pusztulásának összehasonlítása. A tajga pusztulásának okai: fakitermelés, legeltetés, következményei: a terület csökkenése oldal a levegõ szennyezettsége Saját környezetünk szennyezése és az erdõk fejlõdése közötti kapcsolat zuzmóskála, szennyezettségi vizsgálatok Összefoglalás: eredménymérés 2. sz. feladatlap alapján Az óra címe Tananyag Ismert fogalmak Új fogalmak Összefüggés, folyamat Szemléltetés, koncentráció Összefoglalás Füves puszták A Föld legnagyobb füves pusztája: a Szavanna A tanultak ismétlése, rendszerezése, gyakorlása. Tudáspróba oldal a téma feldolgozása során tanult fogalmak a téma feldolgozása során használt eszközök A füves puszták kialakulásának fõbb tényezõi. Az élõlények alkalmazkodása környezetükhöz oldal oldal a mezõ élõvilága, a mezõn élõ patások, rágcsálók, üreglakók, rovarok Az éghajlati tényezõk változása és a növénytakaró alakulása közötti kapcsolat térkép, földgömb, képek, fotók, tankönyv, munkafüzet A szavanna kialakulásának éghajlati tényezõi. A szavanna növényei és alkalmazkodásuk környezetükhöz. A szavanna növényevõi: kérõdzõk: antilop, gnú (kafferbivaly), növényevõk: zebra, zsiráf, elefánt oldal oldal páros ujjú patások, páratlan ujjú patások, pázsitfûfélék tulajdonságai szavanna, fás szavanna, füves szavanna, redõs zápfog+fajtanevek A csapadék mennyisége és a növények elterjedése közötti kapcsolat térkép, tankönyv, munkafüzet, paták, kérõdzõgyomor, appl. fogazatok, applikáció Ragadozó nagymacskák A szavannán élõ nagymacskák jellemzõ külsõ tulajdonságai, táplálkozásuk, táplálékuk, vadászatuk módja és ideje. (oroszlán, gepárd, leopárd) oldal oldal A macskák testfelépítése, jellemzõi, kis- és nagymacskák tulajdonságai, a tanult macskafajok tarajos zápfog + fajtanevek A ragadozók sokféleségét vadászati szokásaik és prédaállataik változatossága jelenti tankönyv, munkafüzet, ragadozó koponya, tarajos zápfog, fotók, képek Megjegyzés Fûmag elvetése ládába, dobozba 30 31

17 Hónap március Hónap április Óraszám Óraszám Témakör Túl az erdõhatáron, füves puszták, szélsõséges éghajlatú területek Témakör Túl az erdõhatáron, füves puszták, szélsõséges éghajlatú területek Az óra címe Tananyag Ismert fogalmak Még mindig a szavannán A nílusi krokodil, a strucc és a csimpánz testfelépítése és táplálkozása. A táplálkozás és a fogazat. Az élõlények alkalmazkodása környezetükhöz oldal oldal a hüllõk és madarak jellemzõi Termesztett növények A trópusokon termesztett növények jellemzõi, hasznuk. Ipari növények: kaucsukfa, cukornád, élvezeti növények: kakaó, kávé, tea, fûszernövények: bors, vanília. Gyümölcsök: citrom, narancs, banán oldal oldal termesztett növények, termések és részeik, a cukorgyártás Füves területek és az ember A füves területek csökkenésének okai: élõhelyek megszûnése, vadászés gyûjtõszenvedély, környezetszennyezés. A természetvédelem feladata oldal oldal természetvédelem és a természetvédelmi szervezetek feladatai Vizsgálódás, gyakorlás (füves területeken) Több lehetõség közül lehet választani: 1. Gyakorlás, ismeretbõvítés, videófilm segítségével. 2. Trópusokon termesztett növények - vizsgálódás, fõzõcske. 3. A tanultak gyakorlása, rendszerezés, csoportosítás oldal a téma során használt fogalmak Az óra címe Tananyag A sivatagok Jeges sivatagok A tundra növényei A félsivatagok és a sivatagok kialakulásának környezeti tényezõi: A sivatagok fajtái. A sivatagi növények testfelépítése és a környezet közötti kapcsolat. A sivatagi állatok alkalmazkodása környezetükhöz oldal oldal A sarkvidék élettelen környezeti tényezõi. Az Antarktisz és az Arktisz élõlényei. A pingvinek testfelépítése és alkalmazkodása a vízi életmódhoz. A jegesmedve testfelépítése és alkalmazkodása a hideg, zord éghajlathoz oldal oldal A tundra éghajlati tényezõi. A nyári tundra növéyei. A mohák jellemzõi, a zuzmók testfelépítése, lágy szárú és fás szárú virágos növények a tundrán oldal oldal A tundra állatai A tundra állatainak alkalmazkodása a hideg télhez. A lemmingek, a pézsmatulok és a rénszarvas testfelépítése, táplálkozása és szaporodása oldal oldal Völgytõl a hegycsúcsig A hegyvidékek éghajlatának jellemzõi. A mérsékelt övi erdõségek növényzetének zonalitása. A növények és állatok alkalmazkodása környezetükhöz. A mormota és a zerge felépítése oldal oldal Összefoglalás A tanultak ismétlése, rendszerezése. Hiányosságok pótlása (Tudáspróba) oldal Új fogalmak Összefüggés, folyamat Szemléltetés, koncentráció Megjegyzés gumós zápfog, röpképtelen madár, tarajos, lapos szegycsont + fajnevek Az állatok táplálkozása és zápfogaik felülete közötti összefüggés tankönyv, munkafüzet, midenevõ koponya, gumós zápfog, fotók, képek Alkalmazkodás oldal ipari növény, élvezeti növény, fûszernövény + fajnevek Az ültetvények térhódítása és a természetes életközösség területének cöskkenése közötti kapcsolat növények, termések, gyümölcsök, termések applikáció, fotók, képek, tankönyv, munkafüzet nitrátok Az emberiség számának növekedése és a megmûvelt területek nagysága közötti kapcsolat tankönyv, munkafüzet, fotók, képek A trópusi gyümölcsök héjvastagsága és gyümölcshúsának nedvességtartalma közötti kapcsolat videó film, gyümölcsök, feladatlap, a téma során használt szemléltetõeszközök A munkafüzet oldalán elmaradt feladatok megoldása Ismert fogalmak Új fogalmak Összefüggés, folyamat Szemléltetés, koncentráció szélsõséges éghajlat, szikesek, növényzeti övek félsivatag, sivatag + fajnevek Az élõlények testfelépítése és környezete közötti kapcsolat tankönyv, munkafüzet, térkép, kaktuszok, karton (rajzlap), pata éghajlati övek, a madarak alkalmazkodása a vízi életmódhoz, a tenger élõlényei és táplálkozási kapcsolatuk fajnevek Az élõlények alkalmazkodása és elterjedtsége közötti kapcsolat tankönyv, munkafüzet, térkép, földgömb, fotók, képek moha, spóra, lágy és fás szárú növények jellemzõi, alkalmazkodás rögzítõfonál, száracska, levélke, spóratartó tok, fotoszintézis + fajnevek A rövid tundrai nyár és a növények vegetációs idõszaka közötti kapcsolat tankönyv, munkafüzet, moha, zuzmó, fotók, képek a rágcsálók és növényevõk jellemzõi, a szarvasok tulajdonságai, fogazatok és táplálkozás homlokpajzs + fajnevek A lemmingek életmódja és túlszaporodása közötti összefüggés tankönyv, munkafüzet, fogazatok, koponyák, szarvak, agancsok, fotók, képek a hazai erdõségek elterjedése, az erdõség és a magasság, a hazai erdõk szintjei, övényei havasi gyep, hóhatár alatti növények, hóhatár Az állatok testfelépítése és életmódja közötti kapcsolat növények (ciklámen, tárnics) paták, rágcsáló fogazat, szarv, tankönyv, munkafüzet a téma feldolgozása során tanult fogalmak A téma feldolgozása során használt eszközök Megjegyzés Videó film: D. Attenborough: Az élõ bolygó: a fagy világa 32 33

18 Hónap május Hónap május Óraszám Óraszám Témakör Az élõlények rendszerezése Témakör Az élõlények rendszerezése Az óra címe Az élõlények rendszerezése Sejtmagnélküliek, egysejtûek, gomák országa Gombahatározás Növények országa: Virágtalan növények Az óra címe Növények országa: Virágos növények Rendszerezés Gerinctelenek: Szivacsok, csalánozók, férgek Gerinctelenek: Puhatestûek, ízeltlábúak Tananyag Ismert fogalmak Új fogalmak Az élõlények rendszerezésének története az ókortól napjainkig. Arisztotelész, Ray, Linné, Kitaibel és Darwin munkássága. Az élõlények rendszerezésének öt országa oldal oldal az élõlények csoportosítása gyakorlati rendszertan, tudományos rendszertan, rendszertani kategóriák, faj, osztály, törzs, törzsfa A baktériumok általános jellemzõi és csoportosításuk. Az egysejtûek jellemzése, testfelépítése és jelentõsége. A gombák rendszertani helye és törzsei oldal oldal baktériumok, egysejtûek (papucsállatka, amõba, zöld szemes ostoros) a növéyek, gomba kártevõi, termõtestes gombák sejtmag, sejtplazma, sejthártya, nyálkagombák, valódi gombák A határozáshoz szükséges faji jellemzõk: a tönk felülete, kalapformák, kalapkör, kalapszél, lemezek, lemezek állása oldal a gombagyûjtés és fogyasztás szabályai, a termõtestes gombák testfelépítésének jellemzõi faji bélyegek (szakkifejezések) A virágtalan növények általános jellemzõi: A virágtalan növények törzsei és osztályai: moszatok törzse, mohák törzse, harasztok törzse: páfrányok osztálya, zsurlók osztálya. 74. oldal oldal a moszatokról, mohákról és harasztokról tanultak harasztok Tananyag Ismert fogalmak Új fogalmak Összefüggés, folyamat A virágos növények általános jellemzõi. A nyitvatermõk törzse és a zárvatermõk törzsének jellemzése, összehasonlítása. Az egyszikûek és kétszikûek osztálya. 75. oldal oldal a csírázás, gyökérzetek, kétszikûek, egyszikûek nyitvatermõk, zárvatermõk, kétszikûek, egyszikûek A mag kialakulása és a növények elterjedése közötti kapcsolat Fajfelismerés. Az élõlények tanult országainak jellemzése, az élõlények besorolása a tanult országokba, törzsekbe, osztályokba. Az egyes rendszertani kategóriák közötti kapcsolat oldal a tanult élõlények és rendszertani kategóriák A pontos megfigyelés és a helyes rendszerezés közötti kapcsolat A szivacsok, a csalánozók és a férgek törzseinek általános jellemzõi, közös és eltérõ tulajdonságai. 76 oldal oldal a szivacsok, a medúzák, a földigiliszták és orvosi piócáról tanultak csalánozók Az élõlények testfelépítése és a környezete közötti kapcsolat A puhatestûek és az ízeltlábúak törzseinek általános jellemzõi, az osztályok eltérõ és közös ismérvei. 77 oldal oldal a csigákról, kagylókról, rovarokról, rákokról, pókokról eddig szerzett ismeretek A rovarok alkalmazkodásának magas foka és elterjedésük közötti kapcsolat Összefüggés, folyamat Szemléltetés, koncentráció Az élõlények tulajdonságai és a rendszertanban elfoglalt helyük közötti kapcsolat tudósok fotói, törzsfák, élõlények applikációi, tankönyv, munkafüzet A baktériumok és egysejtûek alkalmazkodása a kedvezõtlen körülményekhez és elterjedtségük közötti kapcsolat mikroszkóp, tejsavó, gombák (peronoszpórás levél) monília termõtestes gombák, tankönyv, munkafüzet A gombák pontos és biztonságos felismerése és a gyûjtés sikere közötti kapcsolat gombamodellek, gyûjtött gombák, szakkönyvek, munkafüzet A növényi szervek kialakulása és fejlettségük közötti kapcsolat mohapárna, páfrány, zsurló, tankönyv, munkafüzet Szemléltetés, koncentráció Megjegyzés toboz, virágzatok, növények és növényi részek, tankönyv, munkafüzet törzsfa, tanult élõlények rajzai, munkafüzet A rendszerezés folytatása szivacs, földigiliszta, orvosi pióca, képpek, rajzok, tankönyv, munkafüzet csigazáz, kagylóhéj, folyadékos készítmények, ízeltlábúak applikáció, tankönyv, munkafüzet Megjegyzés Gombahatározás folytatása gyûjtött gombákon vagy terepen 34 35

19 Hónap június Javaslatok az egyes órák feldolgozásához Óraszám Témakör Az óra címe Gerincesek: Változó testhõmérsékletûek Gerincesek: Állandó testhõmérsékletû Az élõlények rendszerezése Összefoglalás Év végi ismétlés A természetismereti tantárgyak oktatásának szervezeti formái: 1. tanulmányi séta, 2. természetfilm megtekintése, 3. tanóra. Tananyag Ismert fogalmak Új fogalmak Összefüggés, folyamat Szemléltetés, koncentráció Megjegyzés A változó testhõmérséklet fogalma. A halak, a kétéltûek és a hüllõk osztályának jellemzése. 78 oldal oldal a halak testfelépítése, a kétéltûek fejlõdése, a hüllõk alkalmazkodása a szárazföldi környezethez változó testhõmérsékletûek A testhõmérséklet változása és az élõlények élõhelye közötti kapcsolat halcsontváz, békacsontváz, kétéltû folyadékos készítmény, tankönyv, munkafüzet Rendszerezés oldal Az állandó testhõmérséklet fogalma. Madarak és emlõsök osztályának jellemzése. 79 oldal oldal a madarak testfelépítése és fejlõdése, az emlõsök szaporodása és jellemzõik állandó testhõmérsékletûek Az állandó testhõmérséklet és az élõlények alkalmazkodása közötti kapcsolat madárcsontváz, emlõscsontváz, folyadékos készítmény, tankönyv, munkafüzet A tanultak ismétlése, rendszerezése. Hiányosságok pótlása. (Tudáspróba) oldal a téma feldolgozása során tanult fogalmak a téma feldolgozása során használt eszközök A tanév során tanultak ismétlése, a hiányosságok pótlása oldal a tanév során tanultak a tanév során használt szemléltetõeszközök Az éves munka értékelése Tanulmányi séta, kirándulás: Tervszerû megfigyelésre, a helyszínen szerezhetô tapasztalatszerzésre, észlelésre szánt alkalmak. Az elôzô évek kézikönyvében kifejtettük módszereit. Az idei tanévben a tananyag sajátossága miatt nem (vagy ritkábban) alkalmazzuk. Természetfilm megtekintése: Többféle eszközzel történhet (mozi, mozgófilm, televízió egyenes adása, számítógép), de napjainkban leggyakrabban a videofilmet használjuk. Felvehetünk magunk is a televízióban sugárzott filmeket, de vásárolhatunk is jó minôségû oktatófilmeket. A megfelelô idôben, megfelelô témájú film lejátszásának hatalmas oktató nevelô hatása van. A jó minôségû filmeken minden ábrázolási mód lehetséges az élethû színek és mozgások által. Lehetôséget nyerhetünk olyan folyamatok bepillantásába, amelyek különbözô okok miatt közvetlenül nem figyelhetôk meg. Ilyenek lehetnek: apró élôlények közvetlen vizsgálata (a plankton élôlényeinek táplálkozása, szaporodása), nehezen megfigyelhetô élôlények (fokapi, tengeri tehén), távoli tájak élôlényeinek megfigyelése, megismerése, különbözô életfolyamatok bemutatása lassított (patások futása) vagy gyorsított (a sivatag kivirágzása) filmfelvételeken, film trükkök segítségével olyan folyamatokat szemléltethetünk, amelyeket a valóságban közvetlenül nem tudunk bemutatni (a kérôdzôk gyomrának mûködése). A videofilm lejátszása, megtekintése technikai és didaktikai felkészültséget igényel. Errôl a késôbbiekben részletesen is szó lesz. Tanóra: A korszerû tanóra a tanulók rövidebb vagy hosszabb szakaszokra tagolt közvetlen vagy közvetve irányított munkáltatása, oktató nevelô munkánk alapvetô szervezeti formája. A tanórának a témában való helye, tartalmának funkciója, speciális szerepe, didaktikai jellege szerint különbözô óratípusokat különböztetünk meg: bevezetô (témanyitó óra) új ismereteket feldolgozó óra ismétlô, rendszerezô óra munkáltató óra ellenôrzô óra kombinált, vegyes típusú óra. A következô fejezetben az egyes órák feldolgozásához adunk javaslatokat, ötleteket. Nem közlünk minden órához teljes óravázlatot azért, mert tankönyvünk és munkafüzetünk együttes, megfelelô sorrendben való használata megegyezik az egyes óratípusok didaktikai lépéseivel, másrészt teret engedünk a tanári szabadságnak

20 Hogyan dolgozható fel egy új ismeretet közlô óra az ÉLÔ KÖRNYEZETEM tankönyvcsaláddal? Az óra didaktikai lépései A tankönyvcsalád feladatai A) Óra eleji szervezés, rendteremtés tankönyv, munkafüzet elhelyezése a padon B) Az óra anyaga: I. Ismétlés, számonkérés II. Motiváció III. Bevezetõ beszélgetés IV. Új anyag feldolgozása logikai egységenként: új anyag feldolgozása a tanultak rögzítése elsõ és második jelzõrendszerben (tevékenységgel, rajzzal, szóban) V. Óra végi összefoglalás C) A tanórai munka értékelése, rendteremtés (felállás, elköszönés). munkafüzet I. feladatainak megoldása különbözõ munkaformákban + ellenõrzés tankönyv kék színnel szedett szövegrésze tankönyvben jól elkülönült egységek II. feladatok a munkafüzetben Ezt tanultam vázlat a munkafüzetben. A következô javaslatok követik a tanmenet óraszámait, tehát 54 órához adunk szakmai módszertani segédanyagot. Azok a kollégák is, akik a tantárgyat magasabb óraszámban tanítják, találnak javaslatokat a tanmenet Megjegyzés rovatában (+20 órára!). Év eleji ismétlés: 1. óra: Mirôl tanulsz az idén? Az elsô órát az egész tanévi munka megszervezésére, elôkészítésére fordíthatjuk. Mielôtt megismerkednénk új munkaeszközeinkkel, hallgassuk meg a tanulók nyári élményeit, kérdezzük meg ki, merre járt, mivel töltötte a szünidôt! Az élménybeszámoló után lássunk hozzá az éves munka megtervezéséhez. Nagyon fontos az elsô óra pontos, megfontolt átgondolása, mert egész évi tevékenységünkre rányomja bélyegét. Mire kell feltétlenül kitérnünk? Vegyük számba taneszközeinket! (tankönyv, munkafüzet). Írassuk be a tankönyv és a munkafüzet 3. oldalaira a tanulók nevét! Olvastassuk el elôször a tankönyv 3. oldalának bevezetôjét néma olvasással, megfigyelési szempontok megadásával, majd beszéljük meg a lényeges gondolatokat! Hangos olvasással olvassuk el a munkafüzet 3. oldalának bevezetôjét, és hasonlítsuk össze a munkafüzet felépítését a tavaly használttal! Nézzük át a tartalomjegyzéket és beszéljük meg, mely nagy témakörökkel foglalkozunk az évben! Mutassunk be egy-egy jellemzô fotót az egyes témakörökrôl és helyezzük el a táblán, hogy a tanulók egész órán láthassák! Engedjük elmondani a tanulók élményeit, tapasztalatait az egyes témakörökkel kapcsolatban! Lapoztassuk végig taneszközeiket, figyeljék meg nincs-e hibás oldala! Beszéljük meg a természetvédelem fontosságát, mondjuk el a tavaly tanult kis versikét! Ismertessük a tanév során elvégzendô (elvégezhetô) gyûjtô- és kutatómunkát, plussz feladatokat! Mire térhetünk ki még a tanórán? Milyen szakirodalmat ajánlunk még a tananyaghoz. Kerestessünk a tanulókkal a tankönyvben szakirodalom ajánlást! Kérdezzük meg, kinek van meg esetleg néhány, az ajánlott könyvekbôl! Vigyünk be egy-két ajánlott könyvet, mutassuk be a tanulóknak és engedjük meg, hogy belelapozzanak! Szervezhetünk sajtó és televízió figyelô szolgálatot! A megbízott gyerekek figyeljék a TV mûsor ajánlatát és, ha biológia témájú adás kerül sugárzásra, azt mindig az elôzô héten közöljék társaikkal! A biológia témájú cikkeket hozzák el, helyezzék faliújságra, röviden számoljanak be a leírtakról! Vegyük számba a tanév biológiához kapcsolódó jeles napjait (egészségügyi világnap, állatok világnapja, Föld napja, környezetvédelmi világnap, dohányzásmentes világnap, Madarak és fák napja) és beszéljük meg a megemlékezések formáit és felelôseit! Végezetül beszéljük meg a tankönyv 3. oldalán olvasható jelmondatot: Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan! 38 39

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM Célok Tanulói teljesítmények növelése Tanulási motiváció kialakítása tevékenység, megfigyelés,

Részletesebben

BIOLÓGIA 9. évfolyam 1001

BIOLÓGIA 9. évfolyam 1001 BIOLÓGIA 9. évfolyam 1001 BIOLÓGIA 9. évfolyam Heti óraszám:1 Évi óraszám: 37 óra Célok és feladatok Szakközépiskolában a biológiatanítás célja az elméleti ismeretátadás, a gyakorlati készségfejlesztés

Részletesebben

HELYI TANTÁRGYI RENDSZER. BIOLÓGIA ÉS EGÉSZSÉGTAN Évfolyam: 7-8.

HELYI TANTÁRGYI RENDSZER. BIOLÓGIA ÉS EGÉSZSÉGTAN Évfolyam: 7-8. EMBER ÉS TERMÉSZET Tantárgy: (helyi) ÉS EGÉSZSÉGTAN Évfolyam: 7-8. Óraszámok Tantárgy Óraszám évfolyamonként 5. 6. 7. 8. Biológia 2 1,5 Éves óraszám 72 54 Célok és feladatok A természetismeret 5 6. évfolyamán

Részletesebben

Biológia egészségtan Általános iskola 7. osztály

Biológia egészségtan Általános iskola 7. osztály Általános iskola 7. osztály A tanuló értse az éghajlati övezetek kialakulásának okait és a biomok összetételének összefüggéseit az adott térségre jellemző környezeti tényezőkkel. Ismerje a globális környezetkárosítás

Részletesebben

BIOLÓGIA ÉS EGÉSZSÉGTAN. 7 8. évfolyam

BIOLÓGIA ÉS EGÉSZSÉGTAN. 7 8. évfolyam BIOLÓGIA ÉS EGÉSZSÉGTAN 7 8. évfolyam Célok és feladatok Az általános iskolai biológia kerettanterv a Nat-ban képviselt és megfogalmazott értékek és fejlesztési feladatok alkalmazása a biológia tantárgyon

Részletesebben

Biológia 7. évfolyam osztályozó- és javítóvizsga követelményei

Biológia 7. évfolyam osztályozó- és javítóvizsga követelményei Biológia 7. évfolyam osztályozó- és javítóvizsga követelményei 1. Forró éghajlati övezet: növényzeti övei, az övek éghajlata, talaja esőerdő, trópusi lombhullató erdőszerkezete, szavanna, sivatagok jellemzése

Részletesebben

Tanári kézikönyv. Élõ környezetem Tájak és életközösségek. 7. évfolyam számára készült tankönyvcsaládhoz

Tanári kézikönyv. Élõ környezetem Tájak és életközösségek. 7. évfolyam számára készült tankönyvcsaládhoz Tanári kézikönyv Élõ környezetem Tájak és életközösségek 7. évfolyam számára készült tankönyvcsaládhoz Írta és összeállította: Tompáné Balogh Mária Tartalom Felelõs szerkesztõ: Török Ágnes Nyomdai elõkészítés:

Részletesebben

HELYI TANTÁRGYI RENDSZER. TERMÉSZETISMERET Évfolyam: 5-6.

HELYI TANTÁRGYI RENDSZER. TERMÉSZETISMERET Évfolyam: 5-6. EMBER ÉS TERMÉSZET Tantárgy: (helyi) Évfolyam: 5-6. Óraszám Tantárgy Óraszám évfolyamonként 5. 6. 7. 8. Természetismeret 2 3 Éves óraszám 72 108 Célok és feladatok A környezetismeretben elsajátított alapismeretek

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ...

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ... Tompáné Balogh Mária KÖRNYEZETISMERET Élô és élettelen természet TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK. osztályos tanulók részére............. a tanuló neve pauz westermann AZ ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI.

Részletesebben

BIOLÓGIA 7. ELLENŐRZŐ FELADATLAPOK

BIOLÓGIA 7. ELLENŐRZŐ FELADATLAPOK Dr. Paál Tamásné Natúra sorozat BIOLÓGIA 7. ELLENŐRZŐ FELADATLAPOK (Raktári száma: RE00774/F) Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1. A) feladatlap megoldásai A trópusi területek természetes élővilága 1. feladat

Részletesebben

Tanmenet a Mándics-Molnár: Biológia 9. Emelt szintű tankönyvhöz

Tanmenet a Mándics-Molnár: Biológia 9. Emelt szintű tankönyvhöz Tanmenet a Mándics-Molnár: Biológia 9. Emelt szintű tankönyvhöz Óraszám Cím 1. Áttekintés Megjegyzés 2. Az élet természete rendezettség, szerveződés szintek 3. Az élet természete anyagcsere, szaporodás,

Részletesebben

Tanítási tervezet. Az óra típusa: Ismereteket elmélyítő és új ismereteket feldolgozó óra.

Tanítási tervezet. Az óra típusa: Ismereteket elmélyítő és új ismereteket feldolgozó óra. Tanítási tervezet I. Alapadatok Az óra időpontja: 2016. április 16. Az iskola megnevezése: ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium Az iskola címe: 1088, Budapest Trefort utca 8. Osztály: 7. c Tanít: Visy

Részletesebben

Az egyes évfolyamokon tanított tárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények

Az egyes évfolyamokon tanított tárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények HELYI TANTERV Az egyes évfolyamokon tanított tárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények A különböző tantervek bevezetési ütemezése Az osítása

Részletesebben

Biológia 7. Éves óraszám: 55,5 óra Részei. Óraszám 55,5 óra Témakörök

Biológia 7. Éves óraszám: 55,5 óra Részei. Óraszám 55,5 óra Témakörök 1 Biológia 7. Éves óraszám: 55,5 óra Részei Ismétlés A távoli tájak élővilága Az életközösségek általános jellemzői Az élőlények rendszerezése Óraszám 55,5 óra Témakörök 3,5 óra 25 óra 11 óra 16 óra Ismétlés:

Részletesebben

Tanmenet biológia 7. osztály. Didaktikai célra (gyakorlat, szövegelemzés, összefoglalás, ellenőrzés) felhasznált óra: 27 óra. A tanítási óra anyaga

Tanmenet biológia 7. osztály. Didaktikai célra (gyakorlat, szövegelemzés, összefoglalás, ellenőrzés) felhasznált óra: 27 óra. A tanítási óra anyaga Tanmenet biológia 7. osztály Új anyag feldolgozására felhasznált : 45 Didaktikai célra (gyakorlat, szövegelemzés, összefoglalás, ellenőrzés) felhasznált : 27 Az sorszáma Az jellege A tanítási anyaga Képzési

Részletesebben

A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN

A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN Egy kis ismétlés Nemzeti alaptanterv EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET (II.3.5) A, Alapelvek, célok Természettudományos

Részletesebben

Természetismeret továbbhaladás feltételei 5. osztály

Természetismeret továbbhaladás feltételei 5. osztály Természetismeret továbbhaladás feltételei 5. osztály A tanuló tudjon anyagokat, kölcsönhatásokat, fizikai, kémiai változásokat felismerni, jellemezni; ismerje a Föld helyét a Naprendszerben és a Világegyetemben;

Részletesebben

Természetismeret. 1. A természettudományos nevelés folyamatában történő kompetenciafejlesztés lehetőségei az alsó tagozaton.

Természetismeret. 1. A természettudományos nevelés folyamatában történő kompetenciafejlesztés lehetőségei az alsó tagozaton. Természetismeret 1. A természettudományos nevelés folyamatában történő kompetenciafejlesztés lehetőségei az alsó tagozaton. 1. Tervezzen egymásra épülő tevékenységeket az élő környezet megismerésére vonatkozóan!

Részletesebben

BIOLÓGIA ÉS EGÉSZSÉGTAN

BIOLÓGIA ÉS EGÉSZSÉGTAN BIOLÓGIA ÉS EGÉSZSÉGTAN Az általános iskolai biológia kerettanterv és a Nemzeti Alaptanterv viszonya Az általános iskolai biológia kerettantervben kifejeződő értékrendszer tükrözi a Nat-ban meghatározott

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam 2 Tantárgyi struktúra és óraszámok A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 11. évfolyam

Részletesebben

Újpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola

Újpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola Újpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola 1047 Budapest, Langlet Valdemár utca 3-5. www.brody-bp.sulinet.hu e-mail: titkar@big.sulinet.hu Telefon: (1) 369 4917 OM: 034866 10. évfolyam Osztályozóvizsga

Részletesebben

TÁJAK ÉS ÉLETKÖZÖSSÉGEK

TÁJAK ÉS ÉLETKÖZÖSSÉGEK TOMPÁNÉ BALOGH MÁRIA KÖRNYEZETEM ÉLÔ TÁJAK ÉS ÉLETKÖZÖSSÉGEK Biológia TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK Évfolyam 2 7 0 éves tanulók részére... a tanuló neve pauz westermann VIZES ÉLÔHELYEK A) változat. a) Rajzold

Részletesebben

BIOLÓGIA EGÉSZSÉGTAN HELYI SZAKTÁRGYI TANTERV. (7-8. évfolyam) Az általános iskolai biológia kerettanterv és a Nemzeti alaptanterv viszonya

BIOLÓGIA EGÉSZSÉGTAN HELYI SZAKTÁRGYI TANTERV. (7-8. évfolyam) Az általános iskolai biológia kerettanterv és a Nemzeti alaptanterv viszonya 1. oldal BIOLÓGIA EGÉSZSÉGTAN HELYI SZAKTÁRGYI TANTERV (7-8. évfolyam) 2007 Az általános iskolai biológia kerettanterv és a Nemzeti alaptanterv viszonya Az általános iskolai biológia kerettantervben kifejeződő

Részletesebben

Biológia. 7-8. évfolyam. tantárgy 2013.

Biológia. 7-8. évfolyam. tantárgy 2013. Biológia tantárgy 7-8. évfolyam 2013. ALAPGONDOLATOK, RENDEZŐELVEK A biológia a természetismeret 5-6. évfolyamán elsajátított ismeretekre, készségekre, képességekre épül. Annak céljaival, feladataival

Részletesebben

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM I. félév Az élőlények rendszerezése A vírusok Az egysejtűek Baktériumok Az eukariota egysejtűek A gombák A zuzmók

Részletesebben

BIOLÓGIA 331 BIOLÓGIA 7 8. ÉVFOLYAM

BIOLÓGIA 331 BIOLÓGIA 7 8. ÉVFOLYAM BIOLÓGIA 331 BIOLÓGIA 7 8. ÉVFOLYAM BIOLÓGIA 332 Az általános iskolai biológia kerettanterv alapvető céljának tekinti a tanulók felnőtt életének sikeressége szempontjából a kulcskompetenciák fejlesztését,

Részletesebben

11. évfolyam esti, levelező

11. évfolyam esti, levelező 11. évfolyam esti, levelező I. AZ EMBER ÉLETMŰKÖDÉSEI II. ÖNSZABÁLYOZÁS, ÖNREPRODUKCIÓ 1. A szabályozás információelméleti vonatkozásai és a sejtszintű folyamatok (szabályozás és vezérlés, az idegsejt

Részletesebben

BIOLÓGIA ÉS EGÉSZSÉGTAN TANTERV 7-8. évfolyam

BIOLÓGIA ÉS EGÉSZSÉGTAN TANTERV 7-8. évfolyam BIOLÓGIA ÉS EGÉSZSÉGTAN TANTERV 7-8. évfolyam Az általános iskolai biológia kerettanterv és a Nemzeti alaptanterv viszonya Az általános iskolai biológia kerettantervben kifejeződő értékrendszer tükrözi

Részletesebben

TÖRTÉNELEM Borhegyi Péter

TÖRTÉNELEM Borhegyi Péter A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 TÖRTÉNELEM 9-10. Borhegyi Péter Tankönyvi szerzők: Dr. Németh György (az

Részletesebben

Takács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai

Takács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Terület Szempont Az értékelés alapját képező általános elvárások Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. Kísérje figyelemmel

Részletesebben

Biológia a 7 8. évfolyama számára A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai

Biológia a 7 8. évfolyama számára A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Biológia a 7 8. évfolyama számára A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Az ember és természet műveltségterület és ezen belül a biológia tantárgy középpontjában a természet és az azt megismerni

Részletesebben

BIOLÓGIA 7-8. évfolyam

BIOLÓGIA 7-8. évfolyam BIOLÓGIA 7-8. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam óraszám: heti 1,5 évi 55,5 heti 1,5 évi 55,5 A biológia tanterv és a Nemzeti alaptanterv viszonya A biológia tantervben kifejeződő értékrendszer tükrözi a

Részletesebben

HELYI TANTÁRGYI RENDSZER. KÖRNYEZETISMERET Évfolyam: 1-4.

HELYI TANTÁRGYI RENDSZER. KÖRNYEZETISMERET Évfolyam: 1-4. EMBER ÉS TERMÉSZET Tantárgy: (helyi) Évfolyam: 1-4. ok évfolyamonként Tantárgy 1. 2. 3. 4. Környezetismeret 1 1 1 2 Éves óraszám 36 36 36 72 Célok és feladatok Érdeklődés felkeltése, a gyermek természetes

Részletesebben

Hírek Újdonságok Mintaoldalak www.olvas.hu

Hírek Újdonságok Mintaoldalak www.olvas.hu Katalógus Bı ológı ológı a Fı zı zı ka Földra z Kémı a Hogy biztos legyen... Hírek Újdonságok Mintaoldalak www.olvas.hu 1 Bán Sándor, Barta Ágnes: 8 próbaérettségi biológiából (középszint) Csiszár Imre,

Részletesebben

2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje.

2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje. 2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje. Az oktatási folyamat tervezése a központi kerettanterv alapján a helyi tanterv elkészítésével kezdődik. A szakmai munkaközösség tagjai

Részletesebben

A környezetismeret könyvekr l

A környezetismeret könyvekr l A környezetismeret könyvekr l Készítette: Demeter László El szó - Helyzetelemzés A mai közoktatás egyik akut problémája a természettudományos oktatás helyzete. Miközben a technikai civilizáció újabb és

Részletesebben

Részletes ismertető a Környezetismeret 3. tankönyvről és munkafüzetről

Részletes ismertető a Környezetismeret 3. tankönyvről és munkafüzetről Részletes ismertető a Környezetismeret 3. tankönyvről és munkafüzetről (FI-505010301/1, FI-505010302/1) A taneszközök tartalmi jellemzői A harmadik osztályos tankönyvben és a munkafüzetben a kerettantervi

Részletesebben

2013/2014.tanév TANMENET. a 11. osztály esti gimnázium biológia tantárgyának tanításához.

2013/2014.tanév TANMENET. a 11. osztály esti gimnázium biológia tantárgyának tanításához. 2013/2014.tanév TANMENET a 11. osztály esti gimnázium biológia tantárgyának tanításához. Összeállította: Ellenőrizte: Jóváhagyta:..... munkaközösség vezető igazgató Sopron, 2013. szeptember 01. Összeállította:

Részletesebben

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,

Részletesebben

TERMÉSZETTUDOMÁNYI MUNKAKÖZÖSSÉG TANÉV

TERMÉSZETTUDOMÁNYI MUNKAKÖZÖSSÉG TANÉV TERMÉSZETTUDOMÁNYI MUNKAKÖZÖSSÉG 2018-2019.TANÉV A MUNKAKÖZÖSSÉG TAGJAI NÉV Mihály Anikó Békésiné Katona Tünde Nyerges Zoltán Liskáné Farkas Angéla Várnai Beáta TANTÁRGY földrajz kémia fizika kémia A természettudományi

Részletesebben

ÚJGENERÁCIÓS FIZIKATANKÖNYV 7. ÉVFOLYAM

ÚJGENERÁCIÓS FIZIKATANKÖNYV 7. ÉVFOLYAM A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV, TANESZKÖZ ÉS NEMZETI KÖZOKTATÁSI PORTÁL FEJLESZTÉSE TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 ÚJGENERÁCIÓS FIZIKATANKÖNYV 7. ÉVFOLYAM Készítették: A tananyagfejlesztők 2015.

Részletesebben

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó Szóbeli tételek I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó baktériumokat és a védőoltásokat! 2. Jellemezd

Részletesebben

ÉLÕ KÖRNYEZETEM TERMÉSZETISMERET

ÉLÕ KÖRNYEZETEM TERMÉSZETISMERET Tompáné Balogh Mária ÉLÕ KÖRNYEZETEM TERMÉSZETISMERET Környezetem élõvilága TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK éves tanulók részére 0 Évfolyam 0 A tanuló neve pauz-westermann . Mi a haszonkert? ÔSZ A HASZONKERTBEN

Részletesebben

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV/1. Az általános iskolai oktatásban és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában a kerettanterv szerint oktatott

Részletesebben

Tanári kézikönyv. a Környezetismeret: A mezõ világa. 5. évfolyam számára készült tankönyvcsaládhoz

Tanári kézikönyv. a Környezetismeret: A mezõ világa. 5. évfolyam számára készült tankönyvcsaládhoz Tanári kézikönyv a Környezetismeret: A mezõ világa 5. évfolyam számára készült tankönyvcsaládhoz Írta és összeállította: Tompáné Balogh Mária Tartalom Felelõs szerkesztõ: Török Ágnes Nyomdai elõkészítés:

Részletesebben

2. forduló megoldások

2. forduló megoldások BIOLÓGIA 7. évfolyamos tanulók számára 2. forduló megoldások 1, Egészítsd ki a táblázat hiányzó részeit! A táblázat utáni feladatok által felkínált lehetőségek közül válassz! A kiválasztott betűt jelöld

Részletesebben

Óratípusok. Dr. Nyéki Lajos 2016

Óratípusok. Dr. Nyéki Lajos 2016 Óratípusok Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az oktatási folyamatban alkalmazott szervezeti formák legfontosabb komponense a tanítási óra. Az ismeret-elsajátítás alapegysége a témakör. A tanítási órák felosztása,

Részletesebben

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből.

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből. Minimum követelmények biológiából Szakkközépiskola és a rendes esti gimnázium számára 10. Évfolyam I. félév Mendel I, II törvényei Domináns-recesszív öröklődés Kodomináns öröklődés Intermedier öröklődés

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET 1-2. ÉVFOLYAM

KÖRNYEZETISMERET 1-2. ÉVFOLYAM ADAPTÁLT KERETTANTERV KÖRNYEZETISMERET 1-2. ÉVFOLYAM BEVEZETÉS A környezetismeret tantárgy tanterve a környezetismeret kerettanterv alapján készült. Megfelel az ott megfogalmazott céloknak, feladatoknak,

Részletesebben

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen

Részletesebben

A természe*smeret és a természe,udományok (iskolai tantárgy) Makádi Mariann

A természe*smeret és a természe,udományok (iskolai tantárgy) Makádi Mariann A természe*smeret és a természe,udományok (iskolai tantárgy) Makádi Mariann Hogyan lesz a természe*smeret- környeze,an tanár? 6. félév: a természetismerettanítás módszertana 1 óra előadás + 3 óra gyak.

Részletesebben

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK Tantárgyi fejlesztések Ha fölgyújtjuk a gyermekben a veleszületett szikrát, azzal mindig olyan magaslatok felé nyitunk utat, amilyenekről álmodni sem mertünk volna. Kristine Barnett

Részletesebben

Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje

Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje 3.1.1. Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje A beszámoltatás, számonkérés feladatai a) Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának

Részletesebben

1 tanóra hetente, összesen 33 óra

1 tanóra hetente, összesen 33 óra Művelődési terület Tantárgy Óraszám Évfolyam Ember és társadalom Regionális nevelés 1 tanóra hetente, összesen 33 óra nyolcadik Iskolai végzettség ISCED 2 Tanítási nyelv Ez a tanmenet a Szlovák Köztársaság

Részletesebben

A változat (1,5+1,5 óra)

A változat (1,5+1,5 óra) Biológia egészségtan 7 8. évfolyam számára A változat (1,5+1,5 óra) A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Az ember és természet műveltségterület és ezen belül a biológia tantárgy középpontjában

Részletesebben

A földrajztanítás alapjai 2.

A földrajztanítás alapjai 2. A földrajztanítás alapjai 2. Összeállította: dr. Makádi Mariann TÁMOP 4.1.2.B.2-13/1-2013-0007 ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT Földrajz- tantervek története 1. Cél meghatározása

Részletesebben

Tanmenet. Csoport életkor (év): 14 Nagyné Horváth Emília: Biológia 13-14 éveseknek Kitöltés dátuma (év.hó.nap): 2004. 09. 10.

Tanmenet. Csoport életkor (év): 14 Nagyné Horváth Emília: Biológia 13-14 éveseknek Kitöltés dátuma (év.hó.nap): 2004. 09. 10. Tanmenet Iskola neve: IV. Béla Általános Iskola Iskola címe: 3664 Járdánháza IV: Béla út 131. Tantárgy: Biológia Tanár neve: Tóth László Csoport életkor (év): 14 Tankönyv Nagyné Horváth Emília: Biológia

Részletesebben

Csak azon felhasználókra vonatkozik, akik 2003. szeptember 1-jétõl léptek be az elõfizetõi rendszerbe.

Csak azon felhasználókra vonatkozik, akik 2003. szeptember 1-jétõl léptek be az elõfizetõi rendszerbe. Tartalomjegyzék Az Ön könyve tartalmazza A megjelenés dátuma Szerkezeti felépítés 2003. szeptember Szakmai szerkesztõk, szakmai tanácsadó, szerzõk 2003. szeptember Használati útmutató 2003. szeptember

Részletesebben

Kecskeméti Corvin Mátyás Általános Iskola

Kecskeméti Corvin Mátyás Általános Iskola Kecskeméti Corvin Mátyás Általános Iskola Kertvárosi Általános Iskolája Biológia tantárgy 7. osztály T A N M E N E T Lisztes Jánosné - szaktanár Tankönyv: Biológia egészségtan tankönyv Oktatáskutató és

Részletesebben

Tanmenetjavaslat KÖRNYEZETISMERET. 2. osztályosoknak. Heti: 1 óra. Évi: 37 óra KOMP

Tanmenetjavaslat KÖRNYEZETISMERET. 2. osztályosoknak. Heti: 1 óra. Évi: 37 óra KOMP Tanmenetjavaslat KÖRNYEZETISMERET 2. osztályosoknak Heti: 1 óra Évi: 37 óra KOMP Óraszám Téma Ismeretanyag, 1. Vakáció után Közlekedési eszközök ismerete Város, falu, vízpart, hegyvidék felismerése 2.

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Biológia. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.2.07.1.

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Biológia. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.2.07.1. 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Biológia készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.2.07.1. alapján 10-12. évfolyam 2 A biológia tantárgy tanításának céljai

Részletesebben

Ta n t á r g y i p r o g r a m (ta n m e n e t j ava s l at)

Ta n t á r g y i p r o g r a m (ta n m e n e t j ava s l at) Ta n t á r g y i p r o g r a m (ta n m e n e t j ava s l at) a 7. évfolyamos biológiához Az éves óraszám felosztása a főbb témakörökre: Távoli tájak életközösségei...23 óra Az élővilág általános jellemzése...8

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ÁLTALÁNOS ISKOLA, FELSŐ TAGOZAT Sorozataink a 2015/2016-os tanévre Mind a magyar nyelv, mind az irodalom tantárgyhoz színvonalas

Részletesebben

A Mozaik Kiadó kiadványai 3., 7. és 11. évfolyam (2018/2019) 3. ÉVFOLYAM

A Mozaik Kiadó kiadványai 3., 7. és 11. évfolyam (2018/2019) 3. ÉVFOLYAM A Mozaik Kiadó kiadványai 3., 7. és 11. évfolyam (2018/2019) A meglévő iskolai könyvtári állomány további használhatósága A 2014-ben életbe lépett jogszabályi változások miatt a 3., 7. és 11. évfolyamos

Részletesebben

Turizmus alapjai. tantárgy. helyi programja

Turizmus alapjai. tantárgy. helyi programja Turizmus alapjai tantárgy helyi programja Készült a tantárgy központi programja alapján 2013. A tantárgy tanításának célja: A turizmus alapjai tantárgy oktatásának alapvető célja, hogy a tanulók elsajátítsák

Részletesebben

3/g A hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai

3/g A hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai 3/g A hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai 1. A számonkérés formái A tanórákon szóban és írásban számolnak be a gyerekek a tudásukról. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult,

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja

Tartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja Tartalomjegyzék Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja I. Előszó a felülvizsgált Pedagógiai programhoz...3 II. Bevezetés...4 1. Az intézmény múltja...8 1.1. A mérki iskola

Részletesebben

6 OSZTÁLYOS KÉPZÉS BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN B változat

6 OSZTÁLYOS KÉPZÉS BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN B változat 6 OSZTÁLYOS KÉPZÉS BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN B változat A hat évfolyamos gimnáziumokban megvalósuló biológiatanítás célja, hogy az általános iskola 1 6. évfolyamán megszerzett ismeretekre, készségekre és képességekre

Részletesebben

Biológia 7 8. évfolyam számára

Biológia 7 8. évfolyam számára Biológia 7 8. évfolyam számára A változat (A kiadó honlapjáról letölthető az ajánlás 2+1 órás változata is) A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Az ember és természet műveltségterület és

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

Tompáné Balogh Mária. Tanári kézikönyv. 6. évfolyamos tanulók számára készült Természetismeret Környezetem élõvilága címû tankönyvhöz

Tompáné Balogh Mária. Tanári kézikönyv. 6. évfolyamos tanulók számára készült Természetismeret Környezetem élõvilága címû tankönyvhöz Tompáné Balogh Mária Tanári kézikönyv 6. évfolyamos tanulók számára készült Természetismeret Környezetem élõvilága címû tankönyvhöz Írta és összeállította: Tompáné Balogh Mária Tartalom Felelõs szerkesztõ:

Részletesebben

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi

Részletesebben

2.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

2.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 2.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A nevelők tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik,

Részletesebben

Történelemtanítás Online történelemdidaktikai folyóirat

Történelemtanítás Online történelemdidaktikai folyóirat Történelemtanítás Online történelemdidaktikai folyóirat (XLVIII.) Új folyam IV. 2012. 3-4. szám www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu Forrás: http://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2013/12/borhegyi-peter-az-apaczai-kiado-uj-kozepiskolastortenelemtankonyvei-04-03-12/

Részletesebben

Digitális tartalomfejlesztés természettudományos tantárgyak

Digitális tartalomfejlesztés természettudományos tantárgyak Digitális tartalomfejlesztés természettudományos tantárgyak Készítette: Neumann Viktor A digitális tartalomfejlesztés szervezeti keretei Az (OFI) által gondozott, 2013-ban indult TÁMOP 3.1.2-B kiemelt

Részletesebben

A természetismeret II. kurzus teljesítésének követelményei

A természetismeret II. kurzus teljesítésének követelményei A természetismeret II. kurzus teljesítésének követelményei Oktató Dávid János főiskolai docens Elérhetőségek: E-mail: davidjanos@gmail.com Tel.: 82/505-844 belső mellék: 5706 Szoba: Új tanügyi épület 126.

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. A tanmenet és az éves tervezés egyéb dokumentumai:

JEGYZŐKÖNYV. A tanmenet és az éves tervezés egyéb dokumentumai: JEGYZŐKÖNYV Az eljárás azonosítója Az eljárás típusa Az értékelt neve Dokumentumelemzés Kolompár Gyula Az értékelt azonosítója Az adatgyűjtés módszere Az adatgyűjtést végző neve Megtekintés, interjú, önértékelés

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér:

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér: A PEDAGÓGIAI PROGRAM Törvényi háttér: ÁTDOLGOZÁSA 2011. évi CXC törvény a köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

Részletesebben

A Fertőszentmiklósi Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola reál munkaközösségének éves munkaterve

A Fertőszentmiklósi Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola reál munkaközösségének éves munkaterve A Fertőszentmiklósi Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola reál munkaközösségének éves munkaterve (2016/2017. tanév) Készítette:.. Horváth Bernadett tanár Jóváhagyta:.. Szántó Zoltán intézményvezető Fertőszentmiklós,

Részletesebben

A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0

A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat két fő tartalmi részből áll: (a) általános jellegű, csoportos és

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN Általános iskola 7-8. évfolyam

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN Általános iskola 7-8. évfolyam BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN Általános iskola 7-8. évfolyam A biológia-egészségtan tanításának célja, hogy az általános iskola 1 6. évfolyamán megszerzett ismeretekre, készségekre és képességekre építve a tanulókkal

Részletesebben

T E M A T I K A. Óvó- és Tanítóképző Intézet

T E M A T I K A. Óvó- és Tanítóképző Intézet Óvó- és Tanítóképző Intézet T E M A T I K A a tanító szakos hallgatók számára TERMÉSZETTUDOMÁNY A HÉTKÖZNAPOKBAN (CB3313) oktatáshoz 2018/2019. tanév I. félév Heti óraszám: 0 óra előadás 1 óra szeminárium

Részletesebben

TARTALOM. Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA

TARTALOM. Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA A biológia tudománya, az élőlények rendszerezése 11 Vizsgálati módszerek, vizsgálati eszközök 12 Az élet jellemzői, az élő rendszerek 13 Szerveződési szintek 14 EGYED ALATTI

Részletesebben

A Mozaik Kiadó kiadványai 3., 7. és 11. évfolyam (2016/2017) 3. ÉVFOLYAM

A Mozaik Kiadó kiadványai 3., 7. és 11. évfolyam (2016/2017) 3. ÉVFOLYAM A Mozaik Kiadó kiadványai 3., 7. és 11. évfolyam (2016/2017) A meglevő iskolai könyvtári állomány további használhatósága A 2014-ben életbe lépett jogszabályi változások miatt a 3., 7. és 11. évfolyamos

Részletesebben

A TANKÖNYVFEJLESZTÉS ÚJ MODELLJÉNEK TAPASZTALATAI ÉS EREDMÉNYEI KOJANITZ LÁSZLÓ

A TANKÖNYVFEJLESZTÉS ÚJ MODELLJÉNEK TAPASZTALATAI ÉS EREDMÉNYEI KOJANITZ LÁSZLÓ A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 A TANKÖNYVFEJLESZTÉS ÚJ MODELLJÉNEK TAPASZTALATAI ÉS EREDMÉNYEI KOJANITZ

Részletesebben

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök TANMENET 2014/2015. TANÉV Tantárgy: OSZTÁLYFŐNÖKI Osztály: 9KNy/A Veszprém Készítette: nna Vetési Albert Gimnázium, Heti óraszám 1 Éves óraszám 40 (36 X 1 + 4 óra évkezdés) Tankönyv -------- Óra Téma Didaktikai

Részletesebben

A FÖLDRAJZTANÍTÁS MEGÚJÍTÁSÁNAK TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI

A FÖLDRAJZTANÍTÁS MEGÚJÍTÁSÁNAK TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV, TANESZKÖZ ÉS NEMZETI KÖZOKTATÁSI PORTÁL FEJLESZTÉSE TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 A FÖLDRAJZTANÍTÁS MEGÚJÍTÁSÁNAK TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI A tananyagfejlesztés

Részletesebben

9-12. OSZTÁLY BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN B változat

9-12. OSZTÁLY BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN B változat 9-1 OSZTÁLY BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN B változat A gimnáziumban megvalósuló biológiatanítás célja, hogy az általános iskola 7 8. évfolyamán megszerzett ismeretekre, készségekre és képességekre építve a tanulókkal

Részletesebben

A természetismeret munkaközösség munkaterve

A természetismeret munkaközösség munkaterve A természetismeret munkaközösség munkaterve A munkaközösség tagjai: Stankovicsné Soós Mária biológia-technika szakos nevelő, intézményvezetőhelyettes Csiszár Attila földrajz-testnevelés szakos nevelő Györéné

Részletesebben

Differenciált tanulásszervezés

Differenciált tanulásszervezés Differenciált tanulásszervezés Összeállította: Reszeginé Erdélyi Beáta Szent Lőrinc Katolikus Általános Iskola - Mi volt ma az iskolában? - Semmi! Differenciálás 1. pedagógiai szemlélet-érzékenység 2.

Részletesebben

A nem szakrendszerű oktatás bevezetése és gyakorlata a büki Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola és Vendéglátóipari Szakiskolában

A nem szakrendszerű oktatás bevezetése és gyakorlata a büki Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola és Vendéglátóipari Szakiskolában A nem szakrendszerű oktatás bevezetése és gyakorlata a büki Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola és Vendéglátóipari Szakiskolában Időpont: 2010. április 9. Az iskola elérhetőségei: Helyszín: Hotel Famulus,

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

LELLEI ÓVODA. Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD.

LELLEI ÓVODA. Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD. LELLEI ÓVODA Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD. (Környezeti Munkanapló) A LELLEI ÓVODÁBAN: Nagy hangsúlyt fektetnek a környezettudatos

Részletesebben

MOZAIK KIADÓ ÓRATERVJAVASLAT

MOZAIK KIADÓ ÓRATERVJAVASLAT MOZAIK KIADÓ ÓRATERVJAVASLAT TERMÉSZETISMERET, BIOLÓGIA, KÉMIA, FIZIKA ÉS FÖLDRAJZ AZ 5 8. ÉVFOLYAMOK SZÁMÁRA (A korábbi változathoz képest a természetismeret anyagban átrendezés történt) Az EMMI kerettanterv

Részletesebben

Különös közzétételi lista

Különös közzétételi lista Különös közzétételi lista 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége, hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Pedagógus azonosító száma 1. 79849671990 főiskola 2. 78216931335 főiskola

Részletesebben

Földrajz 7. évfolyam

Földrajz 7. évfolyam Földrajz 7. évfolyam Heti 1 óra, Évi 36 óra Célok és feladatok: - A térszemlélet fejlesztése a Föld méretviszonyainak összehasonlítása révén. Időbeli tájékozódás fejlesztése, az oksági gondolkodás erősítése.

Részletesebben

Brassó Utcai Általános Iskola ökoiskolai munkaterve

Brassó Utcai Általános Iskola ökoiskolai munkaterve Brassó Utcai Általános Iskola ökoiskolai munkaterve 2018/2019. tanév Az ÖKO munkaterv az alábbi dokumentumok alapján készült: az intézményi Pedagógiai Program, melynek része a helyi tanterv az intézmény

Részletesebben

Helyi tanterv a pedagógiai gyakorlat oktatásához

Helyi tanterv a pedagógiai gyakorlat oktatásához Helyi tanterv a pedagógiai gyakorlat oktatásához Szakközépiskola 11-12. évfolyam 1. A tanterv szerzıi: Dr. Magyarné Sz. Ilona, Tóthné Kulcsár Ibolya 2. Óraszámok: 11. osztály: 74 óra 12. osztály: 64 óra

Részletesebben

Módszerek és eszközök a földrajztanításban gyakorlat feladatai

Módszerek és eszközök a földrajztanításban gyakorlat feladatai Osztatlan mesterképzés, 2018/201 tanév II. félév Módszerek és eszközök a földrajztanításban gyakorlat feladatai Kurzus kommunikációs felülete: https://drive.google.com/drive/folders/1as9fid4edo1lr46iptvzprx0igephq_y?usp=sharing

Részletesebben