Az élolények osztályozása

Átírás

1 Az élolények osztályozása BEVEZETÕ AZ OKTATÓMODUL HASZNÁLATÁHOZ Szervezés és irányítás...3 Sajátosságok...4 Elõkészületek a film megtekintése elõtt...5 A film megtekintése után...5 Javasolt tevékenységek...6 Szókincs...7 AZ ÉLÕLÉNYEK OSZTÁLYOZÁSA Témák, Áttekintés, Célok...8 Bevezetés a programba...9 Gyorsan, de alaposan...10 Javasolt tevékenységek...11 Szókincs...14 Összefoglaló kérdések...15 Igaz vagy hamis?...16 Rejtvény...18 Teszt Helyes válaszok fejezet 2. fejezet STUDY Guard 1158 Budapest, Késmárk u. 18. Tel./fax: (06-1) info@studyguard.hu Honlap: 1

2 Gratulálunk! Ön olyan oktatóprogramot választott, amely ösztönzõleg fog hatni tanulóira, ellátja Önt világos és könnyen megvalósítható tanítási irányelvekkel, s így nagyban hozzájárul a szakszerû és sikeres tanórák megvalósításához. A tanítási modul egy olyan videoprogramot kínál Önnek, amely könnyen beilleszthetõ a tanóra menetébe, ezenkívül használati útmutatót, irányelveket és egy olyan oktatóprogramot is tartalmaz, amely tevékenységek és ötletek széles palettáját kínálja. Ez a modul, áttekinthetõsége és könnyû megvalósíthatósága révén lehetõvé teszi az Ön számára, hogy az általunk kínált speciális tevékenységi formákat a saját tantermi szükségleteihez igazítsa. 2

3 SZERVEZÉS ÉS IRÁNYÍTÁS MÁSODIK RÉSZ: BEVEZETÉS AZ OKTATÓMODUL HASZNÁLATÁBA: Ez a rész megadja azt az információt, amely által Ön a programot a tanórák anyagához könnyedén egymásba illesztheti. Annak érdekében, hogy megkönnyítsük az osztálytermi megvalósítást, az oktatómodul négy részre oszlik. Ön most az elsõ részt olvassa, amely áttekintést nyújt az oktatómodulról. HARMADIK RÉSZ: ELÕKÉSZÜLETEK A FILM MEGTEKINTÉSÉHEZ: Ez a rész javaslatokat és stratégiákat kínál ahhoz, hogyan lehet a tanulókat a film megtekintése elõtt kellõképpen motiválni, nyelvileg felkészíteni, összpontosításukat fejleszteni. NEGYEDIK RÉSZ: A PROGRAM MEGTEKINTÉSE UTÁN: Ez a rész javaslatokat tesz a témával kapcsolatos további tevékenységekre, valamint válogatást kínál könnyen felhasználható értékelési módszerekbõl és olyan tevékenységi formákból, amelyek hozzájárulnak a téma elmélyültebb tárgyalásához és összeköttetéseket teremt a tanterv egyéb témaköreihez is. 3

4 SAJÁTOSSÁGOK Az oktatási modulok bemutatása MÁSODIK RÉSZ: Az oktatási modul arra szolgál, hogy kiegészítse azt a videoprogramot, amelyet az oktatási mûsorok világszerte elismert kreatív írói és producerei készítettek. A tanórák sokszínûsége és rugalmassága érdekében, az oktatómodul a következõ komponenseket tartalmazza: Témák A fõ téma azt mutatja meg, hogyan illeszthetõ be az oktatómodul a tantervbe. A kapcsolódó témák a tanterv egyéb témaköreihez való kapcsolódásra tesz javaslatokat, s így lehetõvé teszi a tanárok számára, hogy felhasználják az oktatómodult a téma egyéb tanulmányi területekbe való beépítéséhez. Célok Az oktatómodul irányelveket nyújt a tanárok számára, hogy felmérhessék, milyen ismeretek megszerzése várható el a tanulóktól. Az egyes oktatómodulok befejezése után a tanulóknak módjuk lesz bizonyítani, hogy mélyreható és alkalmazható tudásra tettek szert a témában. Áttekintés Az áttekintés összegzést nyújt a videoprogram által érintett kérdéskörökrõl. A cél az, hogy összefoglalót adjon a modul témájáról, és ezáltal elõsegítse a tanórákra való felkészülést. 4

5 ELÕKÉSZÜLETEK A FILM MEGTEKINTÉSE ELÕTT HARMADIK RÉSZ: A film megtekintése elõtti elõkészületként az oktatómodul ötleteket kínál a vitákhoz illetve a gyakorlati feladatok végrehajtásához, amelyeket Ön bármilyen sorrendben illetve kombinációban használhat. Bevezetés a programba A "Bevezetés a programba" úgy épül fel, hogy lehetõvé tegye a tanulók számára, hogy elõhívják a témáról már meglévõ tudásukat és elõkészítse õket az új tudásanyag befogadására. Bevezetés a tananyag szókincsébe A "Bevezetés a tananyag szókincsébe" áttekintést nyújt a programban használt szavakról, kifejezésekrõl és azok használatáról. Ez a bevezetés arra szolgál, hogy minden tanuló tökéletesen megértse a program által használt speciális szavakat. Vitaötletek A vitaötletek arra szolgálnak, hogy felmérhessük a tanulók meglévõ ismereteit a témáról és elõzetest adjunk nekik a tananyagról. Az aktív vita érdeklõdést kelt a téma iránt és motiválja a témától vonakodó tanulókat is. Az odafigyelés és a beszéd is aktív részvételt jelent. Bátorítsa a tanulókat, hogy olyan mértékben vegyenek részt a vitában, hogy az ne legyen terhes számukra. Lehetõséget kell teremteni számukra, hogy megoszthassák a többiekkel ötleteiket, véleményeiket és hasznos tapasztalataikat. Fókusz Segítse a tanulókat, hogy találjanak egy olyan szervezõelvet, amely alapján értõbb szemmel figyelhetik a programot. A Fókusz arra szolgál, hogy segítse a tanulókat a tananyag rendszerezésében és alaposabb megértésében. Gyorsan, de alaposan A "Gyorsan, de alaposan" rövid instrukciókat tartalmaz, amelyek lehetõvé teszik a program legfontosabb, legérdekfeszítõbb kérdéseinek gyors megvitatását. A PROGRAM MEGTEKINTÉSE UTÁN NEGYEDIK RÉSZ: Miután a tanulók megtekintették a filmet, a program által kínált bármelyik tevékenységi forma felhasználható a tanterv más témaköreinek tárgyalásakor is. A felkínált tevékenységek elõsegítik a tanultak rögzítését, a megértés mértékének tesztelését, a téma szélesebb körû tárgyalását, illetve gyakorlatiasabb megközelítését. 5

6 JAVASOLT TEVÉKENYSÉGEK A "Javasolt tevékenységek" olyan tevékenységi formákat javasol, amelyeket vagy a tanár irányít, vagy a tanulók önállóan gyakorolnak - párokban, vagy kis munkacsoportokban -, miután megtekintették a programot. A tevékenységeket képességek szerinti kategóriákba soroltuk, hogy mindenki könnyen megtalálja a szükségleteinek megfelelõ feladatokat. A címkék segítségével könnyen azonosíthatóak a különbözõ tevékenységek és kapcsolatba hozhatók a tantervvel. Megkönnyítendõ a tanóra idõtartamának meghatározását, az óraüveg megadja az egyes tevékenységek elvégzéséhez szükséges idõt. Az egyes tevékenységek a következõ kategóriákba sorolhatók: Egyéni igények kielégítése Ezek a tevékenységek biztosítják a tanítás folytonosságát. A kevéssé felkészült vagy kisebb érdeklõdést mutató tanulók fognak leginkább profitálni ezekbõl a tevékenységekbõl; céljuk hogy fejlesszék a tanulók nyelvi képességeit a programban közölt tartalmak jobb megértése végett. 6 Kapcsolatok a tanterv egyéb témaköreivel Sok javasolt tevékenység célja, hogy integrálja az oktatómodul tartalmát a tanterv egyéb részeibe. Ezek a kapcsolatok elõsegítik, hogy az egyes témák ne elkülönülten, hanem egy áttekinthetõ rendszer részeiként jelenjenek meg. Kritikus gondolkodás A kritikus gondolkodást kívánó tevékenységek azt célozzák, hogy ösztönözzék a tanulókat saját ötleteik és véleményeik megfogalmazására. Ezek a tevékenységek megkövetelik a tanulóktól, hogy képesek legyenek megkülönböztetni a tényt a véleménytõl, hogy fogalmazzák meg problémáikat és keressenek lehetséges megoldásokat, vonjanak le következtetéseket, vitatkozzanak az okokról és okozatokról, kapcsolják össze a régebbrõl szerzett tudást a most szerzett tudással. Kulturális sokszínûség Valamennyi oktatómodul tartalmaz "kulturális tudatosság", "kulturális sokszínûség" vagy "kulturális csere" nevû tevékenységeket, amelyek arra ösztönzik a tanulókat, hogy megosszák másokkal azt, milyen háttérrel rendelkeznek, milyen a kultúrájuk, illetve vannak-e más országokról, illetve ottani hagyományokról és nyelvekrõl szóló ismereteik. Gyakorlatiasan Ez alatt a címszó alatt olyan kísérleti tevékenységek találhatóak, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a programban szereplõ tananyaghoz. A tanulók lehetõséget kapnak, hogy felfedezéseket tegyenek, és megfogalmazzák saját ötleteiket a tanultak alapján. Írás Minden oktatómodul tartalmaz egy olyan tevékenységet, a- melynek az a célja, hogy a tanulók felhasználják az írást, mint gondolataik kifejezésének fontos eszközét. Az írás abban is segíti õket, hogy alkalmazzák az itt tanultakat más témakörök tárgyalásakor is. Szerkesztõségi szoba Minden oktatómodul tartalmaz egy "szerkesztõségi gyakorlatot", amely segíti a tanulókat abban, hogy tapasztalatot szerezzenek arról, hogyan használható fel az elméleti tudás a való életben. A legfõbb cél az, hogy aktívan bevonjuk a tanulókat a tanulási folyamatba. A tanulók lehetõséget kapnak arra, hogy végrehajtsanak egy híradós produkció elkészítéséhez szükséges feladatokat: megírják, megszerkesszék, megrendezzék, interjúkat készítsenek, tehát végrehajtsák mindazt a tevékenységet, ami egy híradóprogram elkészítéséhez szükséges.

7 A tevékenységi körök kibõvítése Ezek a tevékenységek alkalmat kínálnak a tanulóknak, hogykülön-külön, vagy együtt további kutatásokat végezzenek a témában, válaszokat találjanak saját kérdéseikre, vagy alkalmazzák a tanultakat egyéb tantárgyak tanulásakor is. Kapcsolódás a külvilághoz Ezek a tevékenységek ötleteket kínálnak arra nézve, hogyan hasznosíthatják a tanulók az osztályteremben tanultakat a közösségükben, illetve a szélesebb értelemben vett környezetükben. A tevékenység kiszélesítése Az egység befejezéseként az oktatómodul javaslatokat tartalmaz olyan módszerekre is, amelyek megerõsítést nyújtanak a tanultak elsajátításáról és ötleteket nyújtanak ahhoz, hogyan hasznosíthatják a tanulók tudásukat világlátásuk szélesítésére. SZÓKINCS Minden oktatómodul tartalmaz egy olyan tevékenységet, amely további megerõsítést nyújt számukra a programban szereplõ szavak jelentését és használatát illetõen. A tanulók elõször elolvassák, illetve megkeresik a szavak definícióit, azután példamondatot alkotnak a szavakkal. A MEGÉRTÉS TESZTELÉSE A megértés tesztelése arra szolgál, hogy a tanár értékelhesse, mennyire sikerült a tanulóknak megérteniük, illetve elsajátítaniuk az oktatómodulban szereplõ információkat, illetve mennyire pontosan tudják felidézni azokat. A tanulók igényeitõl függ, hogy az egész osztály közösen, vagy kis csoportokban dolgozik, vagy minden tanuló önállóan végzi el a feladatokat. A tanulók a film újbóli megtekintése révén ellenõrizhetik írásbeli válaszaik helyességét. A diákok remekül használhatják ezt a feladattípust a tesztre való felkészülésként. A SZÓKINCS ELLENÕRZÉSE Ez a tevékenység lehetõséget kínál a tanulóknak, hogy egy szórejtvény segítségével ellenõrizzék, mennyire sikerült elsajátítaniuk a tananyag speciális szókincsét. A szókincsjáték formája ösztönzi a tanulókat, hogy a tanult szavakat és kifejezéseket más helyzetekben is használhassák. TESZT Az oktatómodul tesztje lehetõséget biztosít az Ön számára, hogy felmérje a tanulók tudását. Hívja fel a tanulók figyelmét arra, hogy figyelmesen olvassák el az összes válaszlehetõséget, mielõtt az egyik válasz mellett döntenek. Használja a megoldókulcsot a tesztek ellenõrzésekor. 7

8 Az élolények osztályozása TÉMÁK Az élõ szervezetek osztályozása címû program bemutatja azt a hét fõ rendszertani kategóriát, amelyek segítségével a biológusok minden élõlényt pontosan meg tudnak határozni. Ezek: az ország, a törzs, az osztály, a rend, a család, a nemzetség, és végül a faj. Szó esik ezen kívül az élõlények sejt- és testfelépítésérõl és arról, hogyan képeznek vagy szereznek maguknak táplálékot. A filmen keresztül a tanulók megismerhetik az élõlények lakóhelyeit, szaporodásuk és helyváltoztatásuk módozatait. A program bizonyítja az élõ szervezetek hihetetlen alkalmazkodóképességét és majdnem végtelen változatosságát. ÁTTEKINTÉS A tudósok jelenleg kétmillió és négy és félmillió közöttire becsülik a fajok számát. Régebben több ezer fajjal több élt bolygónkon, de ezek mára kipusztultak. A rengeteg faj vizsgálatának megkönnyítése céljából a tudósok kategóriákba sorolták õket. A kategóriákba osztás folyamatát rendszerezésnek nevezzük. Az élõlényeket hét rendszertani kategóriába oszthatjuk. A legszélesebb kategória az ország. Jelenleg a legtöbb tudós 5 országot különböztet meg, bár egyesek szerint egy hatodikra is szükség lenne. Az ország alatti kategóriák egyre szûkebbek lesznek és végül eljutunk a legspecifikusabbhoz, a fajhoz. A ma használatos rendszertani kategóriák lehetõvé teszik számunkra, hogy tanulmányozzuk a Föld valamennyi élõlényét, a legegyszerûbb egysejtû lényektõl a legbonyolultabb emlõsállatokig. CÉLOK Bemutatni a fõ országokat és azt, hogyan rendszerezhetõk a tagjai Bemutatni a 7 rendszertani kategóriát Példákat hozni mind a hét kategóriára Megvitatni, hogyan hat a környezet a benne élõ szervezetekre. 8

9 BEVEZETÉS A PROGRAMBA Milyen rendszertani kategóriákba tartozik az ember? Hová sorolható be a gorilla? A program bemutatja azt a négy rendszertani kategóriát, amelyekhez mind az ember, mind pedig a gorilla tartozik. A két faj a család kategóriájánál válik szét egymástól. Az ember az emberszabásúak (Hominidae) családjának tagja, míg a gorilla az emberszabású majmok (Pongidae) családjába tartozik. Az egyes rendszertani kategóriák úgy épülnek egymásra, mint egy fordított piramis szintjei. Az országok képviselik a legszélesebb kategóriát. Az alatta lévõk egyre szûkülnek és tagjaikban egyre több lesz a közös tulajdonság. A program több olyan sajátsággal is foglalkozik, amely a különbözõ szintekhez tartozó élõlényekben közös lehet: például a testfelépítéssel, az élelemszerzéssel, a szaporodással, illetve a helyváltoztatás módjaival. BEVEZETÉS A SZÓKINCSBE Írja föl a táblára a következõ kifejezéseket és mondja el, hogy ezekrõl szó lesz majd a videoprogramban. Lehetséges, hogy néhány tanuló számára ismeretlenek ezek a kifejezések. Ha bármely kifejezés ismeretlen a csoport egyes tagjai számára, akkor kérjen fel önkénteseket arra, hogy megbízható forrásokból derítsék ki a jelentésüket és számoljanak be kutatásuk eredményérõl a csoportnak. osztály, nyitvatermõk eukarióta, család, nemzetség, egysejtûek, többsejtûek, Homo sapiens, gerinctelenek, ország, hajtásos növények, rend,zárvatermõk, törzs, fõemlõs, prokarióta, fajok, nem- hajtásos növények. gerincesek Ösztönözze a tanulókat arra, hogy jegyezzék meg azt a szövegösszefüggést, amelyben az egyes kifejezések elhangzanak a filmben és készüljenek föl a terminusok megvitatására. VITAÖTLETEK Kérje meg a tanulókat, hogy nevezzenek meg rendszertani csoportokat, majd különbözõ élõlényeket. Rendeljék hozzá az élõlényeket a különbözõ rendszertani csoportokhoz. Hogyan kapcsolódnak egymáshoz a megnevezett élõlények és a csoportok? Melyik javasolt csoport(ok)hoz tartozik az ember? Mely csoport(ok) tagja a gorilla? Az élõlények rendszerezésének folyamatához hozzátartozik, hogy hasonlóságokat találjunk az egyes élõlények között - például a sejtszervezõdésükben, a testfelépítésükben, a különféle szerveik funkcióiban, táplálkozási szokásaikban, szaporodásuk és helyváltoztatásuk mikéntjében. Ez bonyolult feladat és sok esetben a tudósok közt is vita van, mely kategóriákba soroljanak be bizonyos fajokat. A program öt országra osztja az élõlényeket: Az állatok a növények, a gombák, az egysejtû eukarióták és a prokarióták országára. FÓKUSZ Magyarázza el a tanulóknak, hogy az információkat megfelelõ felhasználásuk érdekében rendszerezni kell. Világítson rá arra, hogy az egyes élõlényeket a közöttük meglévõ hasonlóságok alapján sorolták az egyes rendszertani kategóriákhoz, mégpedig annak érdekében, hogy könnyebben lehessen azonosítani és tanulmányozni õket. Kérje meg a tanulókat, hogy mindezt tartsák szem elõtt a program megtekintésekor. Mondja el nekik, hogy a film után beszélgetni fognak errõl és a videoprogramban tárgyalt egyéb témákról. 9

10 JAVASOLT TEVÉKENYSÉGEK Kritikus gondolkodás 30 perc Az alkalmazkodás gyakran a szervezet túlélésének kulcsa. Például sok emlõs jelentõs fizikai és magatartásbeli változáson ment keresztül a környezethez való megfelelõbb alkalmazkodás érdekében. Kérje meg a tanulókat, hogy gondolkodjanak el a következõ alkalmazkodási típusokon. Mi a funkciójuk? az elefánt ormánya: lehetõvé teszi azt, hogy az elefánt elérje a magas fák leveleit, és azt, hogy vizet szívjon fel vele az iváshoz és a fürdéshez a hód lapos farka : segít az állatnak az úszás közbeni kormányzásban, figyelmeztetésül képes vele zajt csinálni, ülõalkalmatosságként szolgál a hód számára. Sok emberszabású hüvelykujja szembeállítható a többivel, s ez lehetõvé teszi számukra az eszközhasználatot a leopárdok pöttyei: az álcázáshoz kell, amelynek segítségével az állat be tud olvadni környezetébe Vitassák meg, hogy mi a célja ezeknek az adaptációknak és milyen haszonnal járhat ez az állatok számára. Kapcsolódás az egészséghez és a táplálkozáshoz 30 perc Kérje meg a tanulókat, hogy készítsenek listát arról, hogyan segítik az embert a gombák és a baktériumok, és arról is, hogy milyen károkat okozhatnak. (Készítse el Ön is a saját listáját!) Tekintsék át, hogyan oldották meg a diákok a feladatot és írják fel a táblára az eredményeket. Írja föl a táblára saját javaslatait is. Kritikus gondolkodás 15 perc Emlékeztesse a tanulókat arra, hogy a Földön jelenleg élõ több millió faj mellett sok ezer olyan faj is létezett, amely mára kipusztult, illetve amelyet jelenleg fenyeget a kihalás veszélye. Mondja el a tanulóknak, hogy bár több faj kihalását különleges események illetve folyamatok idézték elõ, (például néhány faj túlzott vadászata), a legfõbb ok mégis az, hogy egyes fajok képtelenek voltak alkalmazkodni a környezeti változásokhoz. A tudósok és a filozófusok azt állítják, hogy az evolúció során olyan természetes szelekció valósult meg, amelynek során csak a legéletrevalóbb fajok maradtak fönn. Vitassa meg a diákokkal, hogy mit jelent ez a kijelentés és hogyan hozható kapcsolatba a fajok túlélésével. 10

11 Kapcsolódás a külvilághoz Kérje meg a tanulókat, hogy kutassanak otthon, az iskolában és a környéken különbözõ élõlények után. Készítsenek listát róluk. Rendszerezzék az élõlényeket a hét rendszertani kategória (ország, törzs, osztály, rend, család, nemzetség, faj) szerint. Adjon idõt a tanulóknak, hogy megoszthassák eredményeiket a csoporttal. Beszéljék meg a tapasztalatokat és készítsenek általános áttekintést a helyi ökoszisztéma élõvilágáról. Kapcsolódás a földrajz/ történelem tárgyakhoz Bizonyos nyitvatermõk - az örökzöldek különbözõ fajai - a Föld legnagyobb, legrégibb növényei. Kérje meg a tanulókat, hogy keressék meg azt a földrajzi helyet, ahol a legmagasabb nyitvatermõ fák élnek, derítsék ki, melyik a világon feljegyzett legmagasabbilyen fa. Határozzák meg a fa korát és pontos faját. A diákok számítsák ki, hogyan aránylik egymáshoz a településükön található legnagyobb épület és a fa magassága. Készítsenek a tanulók diagramot a magasságok szemléltetésére. Készítsenek a tanulók történelmi áttekintést annak a kornak az eseményeirõl, amelyben a fa elõször hajtott ki. Kérje meg a csoportokat, hogy készítsenek írásos dokumentációt a leleteikrõl, benne tüntessék föl a magasságdiagramot, a történelmi áttekintést, és egy fotót vagy rajzot az évgyûrûkrõl, amelyek egyértelmûen mutatják a fa korát. Kérjen meg egy-egy önkéntest, hogy mutassák be eredményeiket az osztálynak. Kapcsolódás a külvilághoz 2 óra A trópusi esõerdõk a Föld alig 5 százalékát borítják, mégis a bolygó állat- és növényfajainak több mint 50 százaléka található ott. A tudósok becslései szerint a Dél- Amerikai õserdõ egy négyzetmérföldnyi területén körülbelül 1500 virágos növényfaj, 1000 fafaj, 1200 lepkefaj és több, mint 1000 más állatfaj él. Kérje meg a tanulókat, hogy keressenek egy a trópusi esõerdõkben honos növényfajt és derítsék ki, milyen szerepet játszik az adott faj az õserdõ ökoszisztémájában. Növekszik a faj egyedeinek száma, vagy csökken? Biztos a helyzete vagy veszélyeztetett fajnak számít? Kérje meg a tanulókat, hogy végezzenek kutatást a szóban forgó ökoszisztéma jelenlegi helyzetérõl, és kérjen javaslatokat arra nézve, hogyan javítható a trópusi esõerdõk életképessége. Kérjen föl önkénteseket, hogy osszák meg nézeteiket az osztállyal. 11

12 Gyakorlati tevékenységek 15 perc (öt alkalommal) Ahogyan a film is rámutat, a gombák országának egyes fajai könnyen okozhatnak penészt a gyümölcsökön és a kenyéren. Alkossanak a tanulók csoportokat és végezzenek el egy egyszerû kísérletet gombákkal. Osszon ki nedves kenyérszeleteket az egyik csoportnak, és friss almaszeleteket a többieknek, valamint petricsészéket vagy más tárolóedényeket. Mindkét csoport jelölje meg az edényeit és tegye õket biztos helyre. Ösztönözze a tanulókat arra, hogy egy héten keresztül minden nap figyeljék meg az edényeket. Keletkezett penész a kenyérdarabokon, vagy az almaszeleteken? Ha igen, akkor a diákok szerint milyen tápanyagokra van szüksége a penészgombának a túléléshez? Miért? Figyelmeztesse a tanulókat, hogy a kísérlet elvégzése után alaposan mossanak kezet. Kapcsolódás a biológiához A szembeállítható hüvelykujj megkülönbözteti egymástól az embereket és egyéb emberszabásúakat a többi állattól és jó példát szolgáltat a sikeres mutációra. Kérje meg a tanulókat, hogy keressenek információkat az evolúció azon szakaszáról, amikor a hominidokban és néhány fõemlõsben kialakult a szembeállítható hüvelykujj. Miképp szolgálta ez a mutáció elõdeink és néhány emberszabású majom túlélését? Soroljanak föl olyan tevékenységeket, amelyeket korábban, e képesség hiányában nem lehetett végrehajtani. Milyen változásokat tehetett lehetõvé ez az alkalmazkodás a különbözõ, környezetükkel interakcióban lévõ fajokban? Kérjen meg egy önkéntest minden csoportból, hogy ossza meg a levont következtetéseket az osztály többi tagjával. A tevékenység kiszélesítése Készítsenek a tanulók multimédia bemutatót a programban tanultak felhasználásával. Tartsanak a diákok ötletbörzét a lehetséges feldolgozható témákról, valamint arról, hogy milyen eszközöket érdemes felhasználni a bemutatóhoz. Minden csoport mutassa be munkáját az osztálynak, és ha lehetséges, akár az iskola többi tanulójának is. 12

13 Név SZÓKINCS A következõ szavak és kifejezések elhangzottak az "Élõlények osztályozása" címû filmben. A meghatározások elõtt lévõ vonalakra írjátok oda a hozzájuk tartozó fogalmak betûjeleit. A, osztály B, törzs C, család D, nemzetség E, gerinctelenek F, ország G, rend H, faj I, gerincesek 1, A második legszûkebb rendszertani kategória 2, Az osztály és a család közötti rendszertani kategória 3, Olyan állati törzs, amelynek tagjai hátgerincoszloppal rendelkeznek 4, A legszélesebb rendszertani kategória 5, Élõlények olyan csoportja, amelyek hasonlítanak egymásra és egymás közt szaporodva termékeny utódot hoznak létre. 6, Olyan állatok, amelyeknek nincs hátgerincoszlopuk 7, A második legszélesebb rendszertani kategória 8, A törzs és a rend közötti rendszertani kategória 9, A nemzetség és a rend közötti rendszertani kategória 13

14 HELYES VÁLASZOK A 13. OLDALHOZ SZÓKINCS A következõ szavak és kifejezések elhangzottak az "Élõlények osztályozása" címû filmben. A meghatározások elõtt lévõ vonalakra írjátok oda a hozzájuk tartozó fogalmak betûjeleit. A, osztály B, törzs C, család D, nemzetség E, gerinctelenek F, ország G, rend H, faj I, gerincesek 1, D A második legszûkebb rendszertani kategória 2, G Az osztály és a család közötti rendszertani kategória 3, I Olyan állati törzs, amelynek tagjai hátgerincoszloppal rendelkeznek 4, F A legszélesebb rendszertani kategória 5, H Élõlények olyan csoportja, amelyek hasonlítanak egymásra és egymás közt szaporodva termékeny utódot hoznak létre. 6, E Olyan állatok, amelyeknek nincs hátgerincoszlopuk 7, B A második legszélesebb rendszertani kategória 8, A A törzs és a rend közötti rendszertani kategória 9, C A nemzetség és a rend közötti rendszertani kategória 21